Távközlés, internet, kábeltelevízió, 2008

Átírás

1 29/116 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal III. évfolyam 116. szám 29. szeptember 1. Távközlés, internet, kábeltelevízió, 28 A tartalomból A távközlési szakágazat gazdasági mutatói 1. ábra 1 Összefoglalás 2 Telefonszolgáltatás 2 Vezetékestelefon-szolgáltatás 2 Mobiltelefon-szolgáltatás 2 A vezetékes- és a mobiltelefon-forgalom adatainak összehasonlítása 3 Internetszolgáltatás 4 Kábeltelevízió-szolgáltatás Összefoglalás A korábbi évekhez hasonlóan a távközlési szolgáltatások 28-ban is nagy fejlődésen mentek keresztül. A szélessávú internet terjedésével már szinte teljesen eltűnt a betárcsázós hozzáférés; a mobiltelefonálás egyre jobban visszaszorítja a vezetékes vonalak használatát; s egyre népszerűbb a digitális kábeltévé-szolgáltatás is. A vezeték nélküli kategórián belül a mobil internetesek (pl. GPRS, EDGE, 3G/HSDPA alapú internetszolgáltatás) csoportja egy év alatt 6-kal gyarapodott: a 12 millió feletti darabszámú mobil-előfizetés jóval nagyobb potenciális ügyfélkört jelent, mint a 2,2 millió kábeltévés, vagy a 3,1 millió telefonvonalhoz tartozó előfizető. A mobilszolgáltatás piacán továbbra is nagy verseny van, ugyanakkor nem rendeződtek át lényegesen az erőviszonyok. Mindhárom szolgáltatónak célja a mobil internet terjesztése, mind földrajzi értelemben, mind ügyfélszám tekintetében. Háromszor akkora ütemben növekedett egy év alatt a kábeltévés internetszolgáltatás ügyfélköre, mint az xdsl-é, s egyre inkább számolni kell az egyéb kategóriában számon tartott LAN-, vagy optikai internettel is. A televízióműsor-terjesztés piacán új szereplő, a Magyar Telekom műholdas tévéje, a T-Sat megjelenése növelte a versenyt. Egyre több cég kínál IPTV-szolgáltatást telefonvonalon keresztül; továbbá elindult a földi digitális műsorszórás, és elérhetőek már a nagy felbontású tévéműsorok (HD) is. A jelentősebb kábelszolgáltatók és számos kisebb is árulnak digitális csomagokat, amelyekkel több műsort, jobb képminőséggel, kiegészítő funkciókkal és drágábban tudnak értékesíteni. Előzetes adatok szerint 28-ban a távközlési szakágazatban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások nettó árbevétele 1182 milliárd forint volt, folyó áron 5-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A beruházások értéke 145 milliárd forint, folyó áron 2-kal magasabb, mint 27- ben. A távközlési szakágazatban 28-ban 15,8 ezer főt, az előző évinél 2-kal kevesebbet foglalkoztattak főállásban, teljes munkaidőben. A havi bruttó átlagkereset 454 ezer forint volt, 5-kal több, mint 27-ben, illetve jóval magasabb a 199 ezer forintos nemzetgazdasági átlagnál. Milliárd forint Előző év= a a Előzetes adat. Nettó árbevétel (milliárd forint) Beruházás (milliárd forint) Nettó árbevétel indexe (előző év = ) Beruházás indexe (előző év = ) Az árbevétel csökkenésében számos tényező közrejátszik így az is, hogy több nagyobb árbevételű cég kikerült a távközlési szakágazatból (például az információtechnológiai körbe), ezért ezeknek az adatai már ott jelennek meg. Folyamatosan csökken továbbá a vezetékes vonalak száma és a hívások összesített időtartama, s bár nőnek a mobiltelefon-, internet- és kábeltévé-szolgáltatás volumenadatai, 24 óta mérséklődnek a távbeszélő-szolgáltatás fogyasztói árai. 28-ban,4-os árcsökkenés következett be, 6-os infláció mellett. Tapasztalati úton is megállapítható, hogy az új csomagok bevezetésétől számított egy év elteltével mind az internetezéshez, mind a mobiltelefonáshoz lehet a bevezető időszakihoz képest kisebb díjú, de azonos tartalmú szolgáltatáscsomagot találni a piacon. 3, 2,5 2, 1,5 1, Átlagos hívásidőtartam és a fogyasztói árak Átlagos hívásidő (perc) 3, ábra Árindex (előző év = ) Vezetékes hálózatból kiinduló hívások átlagos ideje (perc) Mobilhálózatból kiinduló hívások átlagos ideje (perc) Távbeszélő-szolgáltatás fogyasztóiár-indexe (előző év = ) Fogyasztóiár-index (minden termékre és szolgáltatásra, előző év = )

2 2 Távközlés, internet, kábeltelevízió, 28 Statisztikai tükör 29/116 Telefonszolgáltatás Vezetékestelefon-szolgáltatás A távközlésen belül a telefonos szolgáltatások területét 28-ban hasonlóan a korábbi évekhez a mobilkészülékek térnyerése határozta meg a vezetékes telefonokkal szemben. A vezetékes vonalak száma 5-kal csökkent 28-ban, annak ellenére, hogy fokozatosan terjed a kábeltelevíziós hálózaton keresztül történő telefonálás lehetősége is (a vonalak több mint 8-án). 28 végén az országban 3 millió 115 ezer vezetékes telefonvonal működött, ez 22-ben 555 ezerrel több volt. Az összes vezetékes vonalból 2 millió 556 ezer volt hagyományos, 559 ezer volt ISDN előbbiek száma 167 ezerrel, utóbbiaké 18 ezerrel csökkent egy év alatt. 28-ban lakosra 31,1 vezetékes fővonal jutott, egy évvel korábban 32,7. Az elterjedtségi mutató nemzetközi összehasonlításban 1 meglehetősen alacsony, nem éri el az uniós átlagot (46), ugyanakkor Szlovéniát és Észtországot leszámítva magasabb, mint a kelet- és a közép-európai országokban (pl. Szlovákiában 2, Csehországban 22). Az unióban a legmagasabb értéket Németország képviseli, ott 62 vonal jutott lakosra. Az európai országok zömére elmondható, hogy a vezetékes telefonálás elterjedtségi mutatói folyamatosan csökkennek az utóbbi években. Magyarországon belül a legtöbb vezetékes vonal ezer lakosra Budapesten jut (57), a legrosszabb mutatókkal Észak- és Dél-Alföld megyéi rendelkeznek (238, illetve 246). Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyék adata volt a legalacsonyabb (211, illetve 237), ami nagymértékben korlátozza ott az xdsl-internet terjedését is. A vezetékes telefonokról kezdeményezett beszélgetések száma internethívások nélkül egy év alatt közel kétszer akkora ütemben csökkent a fővonalakéhoz képest. A 9-os mérséklődés (27-ben 15) következményeként valamivel kevesebb mint 2 milliárd volt 28-ban a kezdeményezett beszélgetések száma. A betárcsázós (dial-up) internet szerepének zuhanása és a szélessávú kapcsolatok rendkívül markáns térnyerése nyomán az internethívások száma és időtartama is erőteljesen, kal mérséklődött 27-hez képest. A kedvezményes telefontarifáknak és előfizetői csomagoknak is köszönhetően a beszélgetések (internethívások nélküli) átlagos ideje 2-kal bővült 27-hez viszonyítva Vezetékes hívások időtartamának megoszlása Helyi Belföldi Nemzetközi Internet 3. ábra Mobiltelefon-szolgáltatás A mobil-előfizetések száma az egyre telítődő piacon még mindig emelkedik, bár az ezredforduló környékén tapasztalható dinamikus növekedés 26-ig fokozatosan mérséklődött. 28 végén 2 az előfizetések száma meghaladta a 12,2 milliót, ez majdnem négyszerese volt a vezetékes vonalakénak. 28-ban a megelőző éves bővüléssel megegyezően 11-kal, közel 1,2 millióval nőtt az előfizetések száma. Magyarországon továbbra is a feltöltőkártyás előfizetések (pre-paid) a gyakoribbak, annak ellenére, hogy részarányuk évről évre csökken: 28 végén az összes előfizetésen belül 61 volt. A mobiltelefonok elterjedtsége magasnak mondható: lakosra az uniós átlaggal azonos számú 122 előfizetés jutott, a közötti (EU 27-re számított) átlagos növekedési ütemük is megegyezett az unióssal (évi 1). 28-ban a mobiltelefon-szolgáltatásból eredő nettó árbevétel (469 milliárd forint) folyó áron 1-kal volt kevesebb, mint 27-ben. A mobilhálózatokból kezdeményezett hívások száma közel 7,8 milliárd volt 28-ban. 8-kal több hívást kezdeményeztek 27-hez képest, ez a korábbi éves növekedésnél kicsivel magasabb. A mobilhívások időtartama megközelítette a 15,8 milliárd percet, ami az egy évvel korábbinál 15-kal nagyobb, csaknem megegyezik a 27-es növekedési ütemmel. Továbbra is meghatározó a saját hálózaton belüli hívásforgalom, aránya évek óta növekszik, a beszélgetések több mint 63-a már ott zajlik. A vezetékes- és a mobiltelefon-forgalom adatainak összehasonlítása A mobilhálózatokban kezdeményezett hívások száma már majdnem négyszer annyi, mint a vezetékes hálózatokban kezdeményezetteké, összes idejét tekintve pedig annak 2,5-szerese. A mobilhívások a telefonos beszélgetések számából, a beszélgetések időtartamából viszont csak 72-kal részesednek. Így a vezetékes hálózatban kezdeményezett hívások átlagos ideje továbbra is jelentősen hosszabb: 28-ban 3,1 perc volt (internethívások nélkül), szemben a mobilhálózat 2, perces átlagos idejével. 4. ábra Vezetékes vonalak és mobil-előfizetések száma, hívások időtartama Millió darab Milliárd perc Távbeszélő fővonalak száma (millió darab) Mobiltelefon-előfizetések száma (millió darab) Vezetékes hálózatban kezdeményezett hívások időtartama (milliárd perc) Mobilhálózatból kezdeményezett hívások időtartama (milliárd perc) A mobiltelefondíjak mérséklődését mutatja, hogy a küldött SMS-ek amelyek az olcsóságuk miatt helyettesítői lehetnek a beszélgetésnek számának 6-os növekedése alatta marad a többi mutató bővülésének; a GPRS-adatforgalom pedig egy év alatt a hétszeresére nőtt. 28-ban 129 percnyi beszélgetés jutott egy mobil-előfizetésre, ez mérsékeltebb növekedés a korábbi időszakokhoz képest, illetve jóval kisebb, mint a vezetékes telefonon történt beszélgetések 1992 (internethívások nélkül 1927) perce. Ugyanakkor míg 22-ben a vezetékes vonalak és a mobil-előfizetések számának összesített értékében 65-kal volt jelen a mobiltelefon, addig 28 végén ez az arány már. A hívások darabszámát, illetve időtartamát tekintve 6 év alatt 1,5-, illetve 2,4-szeresére nőtt a mobilbeszélgetések aránya (internethívások nélkül 1,4-, illetve 1,9-szeres a változás). 1 Nemzetközi Távközlési Unió (ITU), június I. negyedévében már csökkent a mobil-előfizetések száma.

3 Statisztikai tükör 29/116 Távközlés, internet, kábeltelevízió, ábra Vezetékes és mobilbeszélgetések időtartama és megoszlása Milliárd perc Vezetékes hálózatból indított beszélgetések percideje (internetcélú hívások nélkül) Mobilbeszélgetések percideje Mobilbeszélgetések percidejének aránya az összes beszélgetésen belül ( ) A kimenő nemzetközi beszélgetések percidejének 9-a irányult Európába. A legnépszerűbb célországok Németország, Románia, Ausztria, Nagy-Britannia, és Olaszország. 1. tábla Vezetékes és mobilhálózatból indított (kimenő) nemzetközi hívások időtartamának megoszlása, 28 Ország Hívások időtartama, millió perc Ebből: mobilhálózatból indított hívás, millió perc Mobilhálózatból indított hívások időtartamának aránya, Hívások időtartamának megoszlása, Európa ebből: Németország Románia Ausztria Nagy-Britannia Olaszország Egyesült Államok Egyéb Összesen A nemzetközi bejövő hívások idejének szintén 9-a származott 27-ben 3 Európából, a teljes mennyiség negyede Németországból, tizede pedig Nagy-Britanniából, illetve Hollandiából Internetszolgáltatás A gazdaság és a társadalom informatizálódásának (az információs társadalom kialakulásának) egyik fokmérője a hálózatok és az internet elterjedése. Magyarországon az 199-es évek elején jelent meg az internet. A év közötti magyar lakosságból 27-ben több mint 3,9 millióan (51,6), 28-ban mintegy 4,5 millióan (58,7) használták az internetet. A tevékenységek ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR) önálló internetszolgáltatói szakágazat nem található, 28-ban a szolgáltatók nagy része (55-a) a távközlési szakágazatban fejtette ki tevékenységét, a tizennyolc nagyméretű 4 internetszolgáltató közül tizenhét itt működik. A középméretű vállalkozások a távközlési (72,), az információtechnológiai szolgáltatás (9,3), valamint a rádió-televízió műsorszolgáltatás, építőipar ágazatokhoz tartoznak. Az internetszolgáltatás szempontjából kisméretű vállalkozások legtöbbje a távközlési (48,7), az információtechnológiai szolgáltatás (14,2) és a kiskereskedelem ágazatban (8,7) működik. 27-től 28-ig 77-tel, összesen 43-ra növekedett az internetszolgáltatást nyújtó vállalkozások száma. Erős koncentrációra utal, hogy a tizennyolc legnagyobb előfizetőszámmal rendelkező vállalkozás a közel 2 millió 311 ezer előfizető 88,3-át tudhatta magáénak, a középméretű vállalkozásoknál az előfizetések 7,6-a, az előfizetőnél kevesebbet számláló vállalkozásoknál az előfizetéseknek mindössze 4,1-a volt jelen. Az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 27-ről 28-ra 29,2 milliárd forinttal, 141,8 milliárd forintra bővült (25,9-os növekedés). Az xdsl-előfizetésekből származó árbevétel összesen közel 6,4 milliárd forinttal, mintegy 64,6 milliárd forintra nőtt a 27. évihez képest (11,1-os éves növekedés). A kábeltévésinternet-előfizetésekből származó árbevétel 17,1-kal bővült egy év alatt, a vezeték nélküli szegmensben 87,7-os, az egyéb kategóriában 25,9-os emelkedés volt tapasztalható. Árbevétel (milliárd forint) Az internet-hozzáférési szolgáltatások nettó árbevétele ábra A piacon rövid idő alatt jelentős átrendeződés zajlott le. Az időközben korszerűtlenné vált modemes és ISDN-szolgáltatások előfizetői áttértek az xdsl-, a kábeles vagy a vezeték nélküli internetre, emellett újabb előfizetőket is tudtak szerezni a szolgáltatók. A vezeték nélküli előfizetéseken belül rendkívül hangsúlyos a mobil internet. Az internet-előfizetések száma 23-tól 28-ig több mint 28,2-os éves átlagos növekedési ütemmel fejlődött. 27-ről (1,8 millió) 28-ra közel 479 ezer előfizetővel, 2 millió 311 ezerre gyarapodott az előfizetések száma. Hozzáférési szolgáltatás szerint az xdsl-nél 9,1-os, a kábel-tv-csoportban 27,4-os volt az előfizetőiszám-bővülés az előző évhez képest. A vezeték nélküli internetnél 27-től 28-ig 56,1-kal nőtt az előfizetések száma, a modemeseké és az ISDN-előfizetőké összesen 6,7-kal esett vissza a fenti időszakban. Az egyelőre alacsony részarányt képviselő, egyéb kapcsolaton keresztül internetező előfizetők száma 2,6-szeresére nőtt. Előfizetések száma (ezer darab) Kapcsolt vonal+isdn xdsl Kábel-tv Vezeték nélküli Egyéb 7. ábra Az internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint Kapcsolt vonal+isdn xdsl Kábel-tv Vezeték nélküli Egyéb 3 27-es a legfrissebb adat. 4 Szolgáltatóméret: 1 internet-előfizető felett nagyméretű, 1 közötti internet-előfizető esetén középméretű, internet-előfizető alatt kisméretű.

4 4 Távközlés, internet, kábeltelevízió, 28 Statisztikai tükör 29/ ban a 678 ezer vezeték nélküli előfizetés több mint 84-át a mobil internet (pl.: GPRS, EDGE, 3G/HSDPA alapú internetszolgáltatás) adta, 27-ben a 434 ezer darab vezetéknélküliinternet-előfizetés 82-át nyújtották mobiltechnológián keresztül. A korábbi időszakoknak megfelelően tovább csökkent a kapcsolt és ISDN-vonali internetre előfizetők köre, 27-ről 28-ra 3,4-ról 1,1-ra. Növekedett viszont a kábeles, a vezeték nélküli és az egyéb kapcsolattípust választók száma. Az internetes kapcsolattípusok megoszlása jelentős változáson ment keresztül. 27-hez képest az xdsl aránya 5,4 százalékponttal mérséklődött, a kábeltelevízió-hálózatos csoport,3, a vezeték nélküli internetet igénybe vevők köre 5,6 százalékponttal bővült. 28-ban az internet-előfizetések régiós megoszlásánál kitűnik, hogy Közép-Magyarország rendelkezik az országos xdsl-előfizetések 45,1-ával. A régió aránya ugyanakkor a kábeltelevíziós hálózaton elérhető internetnél 37,8, a vezeték nélküli hálózaton elérhető internetnél (mobil internet nélkül) pedig csupán 15,5. 27-ben a fenti régió részesedése a kábeltelevízió-hálózaton elérhető internetnél még 4,8 volt. A tárgyévben a legalacsonyabb arányú (az országos adatnak csupán 7,9-a) xdsl-előfizetéssel rendelkező régió a Dél-Dunántúl. A legkevesebb xdsl-kapcsolattípusú előfizetés Békés megyében volt, a legtöbb Budapesten. A kábeltelevízió-hálózaton keresztüli internetelérhetőség 28-ban Nógrád megyében volt a legkisebb, annak ellenére, hogy 27-hez képest 32,9-kal, tehát az országos előfizetői szám növekedési üteménél 5,5 százalékponttal volt nagyobb ott a fejlődés. 2. tábla lakosra jutó xdsl- és kábelkapcsolati típusú internet 28 végén Országok xdsl Kábel Összesen Ausztrália Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Államok Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Kanada Koreai Köztársaság Lengyelország Luxemburg Magyarország Nagy-Britannia Mexikó Németország Norvégia OECD Olaszország Portugália Spanyolország Svájc Svédország Szlovákia Törökország Új-Zéland Forrás: Az egyéb hálózaton keresztüli internetes elérhetőség 27-hez viszonyítva 2,6-szeresére (83 42 előfizetésre) nőtt, elsősorban az egyre népszerűbb LAN-os (ez részben optikai kábeles szolgáltatás) internet terjedésének köszönhetően. Magyarországon 28 decemberében az lakosra jutó modemes és ISDN-előfizetések száma 2,5 volt, ugyanez ez a szám az xdsl-nél,3, a kábeltévés előfizetésnél pedig 71,5. A vezeték nélküli internetes előfizetők száma 67,5 volt lakosra vetítve, ebből a mobil interneté átlagosan 56,8. Az egyéb (pl. LAN) elérhetőségnél ugyanez a mutató 8,3 volt. 28 végén lakosra összesen 23 internetes előfizetés jutott Magyarországon. Az lakosra jutó internetes előfizetések száma 5 (mobil internet nélkül) Budapesten volt a legnagyobb (277,6), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkisebb (16,3). Régiós viszonyításban kimagaslik Közép- Magyarország lakosra jutó előfizetési száma (24,7), az ország legkevésbé ellátott része pedig Észak-Alföld (123,1). Az adatok kapcsolattípusonkénti vizsgálata alapján Budapest rendelkezik a legmagasabb arányokkal a modemes és az ISDN-előfizetések (4,8), az xdsl-előfizetések (132), valamint a kábeltelevízió-hálózat területén (118,6). A vezeték nélküli és az egyéb hálózatban viszont Nógrádé és Hajdú-Biharé a legnagyobb fajlagos mutatóval. A vezeték nélküli szegmensben Budapest az utolsó, melynek oka, hogy itt a legelterjedtebb, a legkiépítettebb a vezetékes (telefon, kábeltévé) hálózat. Kábeltelevízió-szolgáltatás Ma már egymilliónál is kevesebb helyen néznek földi sugárzású televízióműsorokat analóg antennák segítségével: a kábeltelevíziózás, valamint a fizetős műholdas vétel egyre dominánsabb előbbire Magyarországon 28-ban közel 2,2 millióan fizettek elő, számuk évente átlagosan majdnem 3-kal gyarapodott 24 óta. Új műsorterjesztési mód jelent meg 28-ban: a földi digitális rendszer (DVB-T) 6. Megjegyzendő, hogy a rádióműsor terjesztése is előbb-utóbb digitálissá válik (DAB), illetve mobil tévézésre (DVB-H) is lehetőség lesz utóbbira egyébként már most is van mód, mobil interneten keresztül. 28 végén lakosra 22 előfizetés jutott; lakásból 52 volt a vezetékes műsorelosztó hálózatba kapcsolva. Budapesten, Komárom- Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Veszprém és Zala megyében voltak a legmagasabbak az elterjedtségi mutatók: a lakosságarányos előfizetések száma 24 és 32 közötti, a hálózatba kapcsolt lakások aránya 59 71; a legalacsonyabbak pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, ahol az előfizetők aránya 14, illetve 11, a bekapcsolt lakásoké 34, illetve 3. A 27-es adatok 7 alapján az EU 27 országából 11-ben 5 vagy afeletti a vezetékes műsorelosztásba bekötött lakások aránya (ide tartozik Magyarország is); 75 feletti ezek közül a Benelux-államokban és Máltán. Ugyanakkor 25 alatt van többek között az EU 5 legnépesebb országából Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, valamint Spanyolország adata. Németországé meghaladja az 5-ot. A szolgáltatók számában nagy különbségek vannak, az ügyfél-koncentráció néhol egészen nagy: van, ahol egy szolgáltatóhoz tartozik az előfizetők 7-a, vagy annál is több (pl.: Svédország, Nagy-Britannia). A nagyobb kábeles elterjedtséggel rendelkező országok közül Németországban vagy Dániában egy-egy szolgáltatóé az ügyfelek 4 7-a. Magyarország 28. évi mutatója alacsonyabb, de az 5 legnagyobbhoz tartozik a kábeltévés előfizetők 64-a. A hazai előfizetők száma országos szinten 24 és 28 között átlagosan 2,8-kal nőtt évente, 28 végén meghaladta a 2 millió 191 ezret. A kábeltelevíziós hálózatba kötött lakások száma 2 millió 219 ezer. Ugyan- 5 A mobil internet területi megoszlását a kapcsolati mód jellegéből adódóan nem ismerjük január 1-jétől a tervek szerint megszűnik a hagyományos analóg földi sugárzású televíziós műsorszórás. 7 Cable Europe, 27. végi adatok, Ez a hozzáférhető legfrissebb nemzetközi adat.

5 Statisztikai tükör 29/116 Távközlés, internet, kábeltelevízió, 28 5 ezen időszakban majdnem 9,4-os volt a kábeltelevíziós szolgáltatásból eredő nettó árbevétel (28-ban 86,9 milliárd forint) éves átlagos növekedési üteme A kábeltévé-szolgáltatás terjedése Ezer darab ábra A beruházások nagysága 24 óta arányaiban jelentős: a televíziós műsorcsomagokból, internet és telefon szolgáltatásából származó forintnyi nettó árbevételre 28-ban már 31 forint fejlesztés jutott, az összesített beruházási adat pedig meghaladta a 4,4 milliárd forintot. Természetesen ezek a kiadások csak részben célozzák a műsorterjesztés korszerűsítését, hiszen többen kínálnak már egyszerre telefon- és internetszolgáltatást. A cégek közül számos szolgáltató (16 feletti az arányuk) biztosít digitális csomagokat, avagy esetleg nagy felbontású (HD-) adást. A széttöredezett piacon nem mindenki engedhet meg magának nagyobb önálló fejlesztéseket, ezért előfordul, hogy a szolgáltatók együttműködnek egy másik, tapasztaltabb vállalkozással a telefon- vagy éppen az internetszolgáltatás terén A kábeltelevízió-szolgáltatás gazdasági mutatói Milliárd forint Kábeltévé-előfizetések száma (ezer darab) Kábeltelevíziózásba bekapcsolt lakások száma (ezer darab) Ebből csillagpontos rendszeren keresztül ( ) ábra A fejlesztések eredménye az is, hogy 28 végén már a települések 65-án elérhető volt a kábeltévé, a bekötött lakások 96-a (27-ben 93-a) a korszerűbb és sokrétűbb szolgáltatást nyújtó csillagpontos kategóriába esik. Miközben egyelőre 2,2 millió lakásban vették igénybe ezt a szolgáltatást, négy év alatt 2,9-ről 4,3 millióra nőtt a potenciális kapacitás, a hálózatra felfűzhető lakások (homepass) száma. A műszaki feltételek javulására példa, hogy a műsor- és jeltovábbító rendszerek Előző év = Kábeltelevízió-szolgáltatásból származó nettó árbevétel (milliárd forint) Beruházás (milliárd forint) Nettó árbevétel (folyó áron, előző év = ) (KMJR) közel négyötöde csillagpontos, illetve fele alkalmas kétirányú adatátvitelre, így internetezésre is A kábeltelevíziós hálózatok technikai fejlődése Ezer darab ábra A vezetékes műsorterjesztők meghatározó távközlési árbevételei is nagymértékben változtak. A kábeltévé-, internet- és telefonszolgáltatás összesített adatán belül az arányok eltolódtak az utóbbi két termék felé: míg 24-ben 11 volt az internetből származó árbevétel súlya, addig 28-ban már csaknem elérte a 27-ot, a telefonos árbevétel aránya pedig nulláról 9-ra nőtt. 28-ban 86,9 milliárd forint volt a kábeltévés díjakból eredő nettó összeg, 36,1 milliárd származott internet-, majdnem 12 milliárd telefonszolgáltatásból. Kábeltelevízió-szolgáltatók távközlési árbevétele Milliárd forint Hálózatra felfűzhető lakások (homepass) száma (ezer darab) Csillagpontosan bekapcsolt lakások száma (ezer darab) Csillagpontos rendszerek aránya ( ) Kétirányú átvitelre (pl.: Internetszolgáltatásra) kialakított rendszerek aránya ( ) Telefonszolgáltatásból származó árbevétel Internetszolgáltatásból származó árbevétel Kábeltelevíziós szolgáltatásból származó árbevétel 11. ábra között az egy előfizetőre jutó kábeltévés díjbevétel 31 ezer forintról közel 4 ezerre nőtt. Egy programcsomag átlagos díja 3252 forint volt 28 végén (a legalacsonyabb nem számítva azt, ahol a szolgáltatás ingyenes, a legmagasabb forint), ami majdnem 5-kal haladta meg 27 adatát. (27 végén 26-hoz képest alig 1-os növekedést lehetett megfigyelni.) Ez azt mutatja, hogy a bevezetett és több szolgáltatást 8 nyújtó digitális csomagok drágábbak ugyan, de egyre népszerűbbek. Az ár- és programcsomag-kínálat nagymértékben átalakult, azért is, hogy a szolgáltatók minél nagyobb eséllyel tudják megtartani ügyfeleiket az időközben olcsóbbá tett fizetős műholdas szolgáltatások ellenében. A Digi (DigiTV) 26-ban, illetve a Magyar Telekom Például megfelelő eszközzel (merevlemezes set-top-box) rögzíthető a kiválasztott műsor, illetve elektronikus műsorújság, tematikus műsorcsomagok, filmkölcsönzés, videojátékok stb. is elérhetőek lehetnek.

6 6 Távközlés, internet, kábeltelevízió, 28 Statisztikai tükör 29/116 (T-Sat) 28-ban elindult műholdas szolgáltatása ugyanis nem csak a UPC Directtel szemben támasztott versenyt, hanem a kábeltévével szemben is. Kisebb népszerűségnek örvend, de létezik még az Antenna Digital (kódolt, vezeték nélküli műsorterjesztési megoldás) és az előfizetéses telefonvonalon keresztüli IPTV-szolgáltatás (T-Home, InviTV) is. A vezetékes piac egyébként is rendkívül telített, a nagyobb szolgáltatók sok esetben a másiktól tudnak csak új ügyfeleket szerezni, mégpedig úgy, hogy egymással párhuzamosan hajtanak végre bekábelezéseket, fejlesztéseket a lakásokig, a választás lehetőségét biztosítva ezzel a lakosságnak. Kábeltelevíziós árbevétel alakulása előfizető-arányosan Ezer darab ábra 1 előfizetésre jutó árbevétel (ezer forint) A 351 szolgáltató túlnyomó részének (6-ának) legfeljebb előfizetője van, és csak alig 13-nak van 1 ezernél több. A koncentrációt jelzi, hogy az 5 legnagyobb szolgáltatóé (Digi, Fibernet, T-Kábel, UPC, Vidanet) az ügyfelek 64-a, hozzájuk tartozik az összes kábeltévés díjbevétel 71, a beruházások 77-a. Bár a kábeles műsorterjesztők piacán évről évre több területen tapasztalható konszolidáció (pl. csökken az ezzel foglalkozó szervezetek száma, a nagyobbak megveszik a kisebb hálózatokat), a koncentrációs mutatók alapján a változás még nem nagy horderejű. 28 végén a szolgáltatók 47-a kínált a televízió mellett internetet, közülük minden harmadik telefont is (az összes szervezet 16-a). E csoport több mint fele (az összes szervezet 9-a) pedig digitális műsort is elérhetővé tett a telefon és az internet mellett. Mindhárom előbb említett részarány jelentősen nőtt 27-hez képest, ami azt jelzi, hogy a digitális kábeltévézés, a kábeles telefonálás és internet további terjedésével egyre nagyobb piaci nyomás lesz azokon a cégeken, amelyek ezt még nem biztosítják előfizetőiknek. Ez a beruházási kényszer pedig előbb-utóbb nagyobb változásokat idézhet elő, s amely cégek nem állják a versenyt, azokat a nagyobbak vásárolhatják fel. Kábeltévé-előfizetések száma (ezer darab) Kábeltelevíziózásba bekapcsolt lakások száma (ezer darab) 1 előfizetésre jutó nettó kábeltévés árbevétel (ezer forint) További információk, adatok (linkek) stadat-táblák Módszertan Elérhetõségek: Balazs.Tarnai@ksh.hu Telefon: (6-1) Dezso.Toth@ksh.hu Telefon: (6-1) Információszolgálat Telefon: (6-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 29 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!