A probléma jellege. Környezetgazdaságtan. Miért vált fontos kérdéssé? Hol segíthetne a környezeti makromutató? 4. előadás A mérés problémája
|
|
- Emil Kiss
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A probléma jellege Környezetgazdaságtan 4. előadás A mérés problémája 2012 BME Környezetgazdaságtan Tanszék 1) Ha a makroszintű döntéshozatalban is figyelembe akarjuk venni a természeti erőforrások állapotváltozását, akkor rendelkeznünk kellene a természeti környezet állapotát átfogóan, összegzően jellemző mutatóval (olyan jellegűvel, mint amilyen a gazdaságban a GDP vagy a munkanélküliségi ráta) 2) A környezet minőségéről (a természeti erőforrások állapotáról vagy a szennyezésről) csak pontos mikroszintű mutatóink vannak, kielégítő makromutatónk még nincs Hol segíthetne a környezeti makromutató? Annak megértésében van-e a gazdasági tevékenységeknek effektív anyagi korlátja. Számít-e a gazdaság aggregált mérete ahogy az ökológiai közgazdaságtan feltételezi? Annak megértésében, milyen viszonyban van egymással a gazdasági növekedés és a környezet állapota. Fenntartható-e hosszú távon a növekedés? Országok, társadalmak környezeti teljesítményének összehasonlításában. Ki felelős elsősorban a Föld ökológiai állapotának romlásáért? Ki járul hozzá a javításhoz? Egy kormányzat környezetpolitikájának megítélésében: a bevezetett szabályok elősegítették-e a környezet állapotának javulását általában? Miért vált fontos kérdéssé? A második világháború után, a jóléti államok kifejlődése során a gazdasági teljesítmény nagyságának kitüntetett szerepe lett, a bruttó nemzeti termék (GDP illetve annak változatai: GNP, NNP) indikátor tényleges közgazdasági tartalmát meghaladó politikai jelentéstartalmat kapott Történeti szempontból az új környezeti (és fenntarthatósági mert ez összekeveredett) makromutatók keresésének kiindulópontja a GDP kritikája volt ( a GDP rossz, keressünk helyette mást ) Logikai szempontból helytelen pusztán a GDP ellenfelét megtalálni
2 Kitérő: tanulság lehetett volna ez is A politikai filozófia, a közgazdaságtan számos klasszikusa figyelmeztetett már bennünket: lehetetlen előállítani egy olyan mutatót, melynek értéke az emberi élet teljessége szempontjából jelzi az előrehaladást vagy a hanyatlást Ismeretelméleti törvényszerűségek miatt: lehetetlen ennyi különböző jelenségről folyamatosan adatot gyűjteni, módszertani nehézségei vannak az eltérő jellegű adatok normalizálásának (súlyozásának) Mégis sokan kísérleteznek A Mutató előállításával ENSZ HDI (Human Development Index) GPI (Genuine Progress Indicator) Amiért a GDP nem reflektál a környezetminőségre Flow nem stock típusú mutató: áramokat, változásokat mér, nem a készletek, a vagyon nagyságát. (Egy erdő esetén nem csak az fontos, mennyi fát vágtunk ki egy év alatt, hanem az is, hogy mindeközben miként változott az erdő nagysága, mennyit ültettünk, mennyi fa nőtt fel ) Csak a piaci árral rendelkező jószágok értékét méri, a piacon kívüliekét nem. (A papagáj a madárkereskedésben számít, az esőerdőben nem.) A környezetszennyezések kezeléséhez szükséges kárelhárító tevékenységek ugyanakkor hozzáadódnak a GDP-hez. (Tehát a tengeri olajkatasztrófában elpusztult madarak, halak nem csökkentik a GDP-t, de a felszínre kiömlött olaj összetakarításának költségei növelik azt.) Miért nem törődik az előbbiekkel a GDP? Mert nem erre találták ki! Nem az emberiség életminőségét akarták mérni vele. Az 1929-es nagy gazdasági válság után az USA-ban többen javasoltak egy olyan mutatót, melynek változása jelezné a konjunkturális ciklusok alakulását, s segítene a hasonló, közeledő válságok előrejelzésében Sajnos, erre azok sem emlékeznek, akik ma a GDP-t tényleges hatókörén túli jelentőséggel felruházva használják. Ha a GDP nem alkalmas átfogó életminőségi mutatónak, és a környezeti állapotváltozást sem jelzi Új mutatók konstruálása az utóbbi évtizedekben: 1. irány: a GDP javítása átalakítása, hogy az állományváltozást is mérje az externáliák (környezetszennyezés) bekalkulása nem monetizált jövedelmek becslése stb. 2. irány: a környezeti állapotra (vagy tágabban: a fenntarthatóságra) koncentráló makromutató létrehozása, amit a GDP-vel párhuzamosan lehetne használni
3 Néhány gazdasági-társadalmi mutató: mit is lehet ma már mérni Alternatív makromutatók: a GDP-ből továbbfejlesztett indexek PRI IEF Gazdasági szabadság Politikai szabadságjogok biztosítása (kormányzás színvonala) GINI Egyéni anyagi jólét színvonala/megoszlása Életlehetőségek (élettartam, oktatásiegészségügyi színvonal) GDP Gazdasági teljesítmény ISEW/ GPI/MDP HDI Általános technológiai színvonal innováció A természeti erőforrások felhasználása ESI EF MFA NEW Nettó Gazdasági Jólét (Nordhaus & Tobin, 1972) Továbbra is flow mutató, de korrigál externáliákkal ISEW Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe (H. Daly & J. Cobb, 1989) Már az állományváltozásokkal (hosszútávú természeti károk) is számol, továbbá figyelembe veszi az elosztási egyenlőtlenségeket GPI Valódi Fejlődés Mutató (C. Cobb & mások, 1995) Az ISEW továbbfejlesztése A GPI-ban figyelembe vett extra tényezők GDP vs GPI, USA, TÉNYEZŐ HATÁS Személyes fogyasztás Jövedelem-eloszlás módosítja a fogyasztást A háztartási munka és gyermeknevelés értéke Az önkéntes munka értéke Tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai A kormányzati tőke szolgáltatásai A bűnözés költségei A válások költségei A szabadidő csökkenés Az alulfoglalkoztatottság veszteségei A munkába járás (ingázás) költségei A háztartásokban jelentkező szennyezések költségei A gépkocsibalesetek költségei A vízszennyezés költségei A levegőszennyezés költségei A zaj költségei A nedves területek csökkentéséből adódó veszteségek A termőföld veszteségek A nem megújuló energiaforrások csökkenése Más hosszú távú környezeti károk Az ózonréteg csökkenés költségei Az őserdők károsodásai Nettó tőke beruházások / Nettó külföldi kölcsön, ill. tartozás egyenlege /
4 Fenntarthatósági mutatók Index Index teljes elnevezése angolul Az index kifejlesztője és az első közlés éve A.) A GDP-ből továbbfejlesztett mutatók, az ISEW-család ISEW Index of Sustainable Economic Welfare Cobb, 1989 GPI Genuine Progress Index Cobb at al, 1995 WI Well-Being Index Prescott-Allen, 2001 GS Geniune Savings Index Hamilton at al, 1997 EDP Environmental Adjusted Domestic Product Hanley, 2000 B.) Az emberi élet feltételeit mérő indexek HDI Human Development Index UNDP, 2005 CDI City Development Index UNCHS (Habitat), 2001 C.) Környezeti állapot és menedzsment mutatók ESI Environmental Sustainability Index Esty at al, 2005 EPI Environmental Performance Index Esty at al, 2005 EF Ecological Footprint Wackernagel és Rees, 1997 LPI Living Planet Index WWF, 1998 HI Heinz Index Heinz Center, 1999 EVI Environmental Vulnerability Index SOPAC, 2005 D.) Az anyagáramok mérésén alapuló indexek MFA/TMR Material Flow Analysis/Total Material Requirement EUROSTAT, 2001 Környezeti makromutatók Két jelentős indexet fejlesztettek ki: EF - Ökológiai lábnyom (Wackernagel & Rees, 1995/97) EPI - Környezeti teljesítmény index (Columbia és Yale Egyetemek, 1999/2005) Ökológiai lábnyom fogalma Egy populáció ökológiai lábnyoma az a biológiailag produktív terület, amely ahhoz szükséges, hogy az adott populáció által használt erőforrásokat előállítsa és a termelt hulladékot elnyelje. Kiszámítása: az összes erőforráshasználat (anyag, energia, víz) és megtermelt hulladék/emisszió átszámítása területértékké (globális hektár), majd összehasonlítása a rendelkezésre álló biológiailag produktív területtel Biokapacitás versus ökolábnyom Az egyes nemzetgazdaságok ökológiai lábnyomát (erőforrás felhasználásukat) az erőforrás szükséglet alapján lehet becsülni A környezeti szolgáltatások kínálatát a biokapacitás mutatja A lábnyom pedig az adott ország környezeti szolgáltatásai iránti keresletet jellemzi Minimum feltétel az ökológiai fenntarthatósághoz: a lábnyom legyen kisebb a biokapacitásnál
5 Országok ökológiai lábnyoma Környezeti teljesítmény index fogalma A táblázat az országok számított tényleges ökolábnyoma alapján rangsorol, s feltünteti a világ átlagos biokapacitását is. A biokapacitásnál kisebb lábnyom jó teljesítmény, a nagyobb rossz. Az EPI mutató számszerűsíti az országok természeti erőforrás felhasználását és szennyezéseit, azokat egy skálán értékeli Környezeti teljesítmény index számítása Országok EPI értéke Helyezés Ország EPI pontszám 1 Svájc 76,69 2 Lettország 70,37 3 Norvégia 69,92 4 Luxemburg 69,20 5 Costa Rica 69,03 6 Franciaország 69,00 7 Ausztria 68,92 8 Olaszország 68, Nagy-Britannia 68, Svédország 68,82 11 Németország 66,91 12 Szlovákia 66,62 45 Magyarország 57, Üzbegisztán 32, Türkmenisztán 31, Irak 25,32 A legjobb (elméleti) környezeti teljesítmény pontszáma 100, a legrosszabb 0 az országok e két érték között helyezkednek el Forrás: Emerson, J. W. et al (2012) Environmental Performance Index and Pilot Trend Environmental Performance Index. Yale Center for Environmental Law and Policy, New Haven, US
6 Még vannak nehézségek Módszertani problémák bizonyítéka: nem korreláló indexek Habár az EF és az EPI mutatók készítésekor ugyanazokból az elemi adatokból (pl. széndioxid kibocsátás, veszélyes hulladékok mennyisége, stb.) indulnak ki, az országok EF és EPI rangsora ellentmond egymásnak. A különbség az elemi adatok aggregálásának és normalizálásának módszertani különbségeiből fakadnak. Feladatok a jövőre Tovább kell kutatni a környezeti makromutatók módszertani problémáinak megoldása érdekében. Addig érdemes az elemi adatokat (a konkrét természeti erőforrásokra vagy a szennyezésekre vonatkozóakat) használni.
Környezetgazdaságtan 2014.09.26. Tematika II. 1.zh : 2014. okt. 16. (6. hét) 2.zh: 2014. dec. 7. (13. hét) pót zh: 2014. dec. 11. (14.
Környezetgazdaságtan Dr. Princz-Jakovics Tibor adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tsz. Bp. Magyar Tudósok körútja 2. Q épület A 234. Telefon: 463 1987 E-mail: tprincz@eik.bme.hu Hét Dátum Téma Tematika
RészletesebbenA GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok
A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,
RészletesebbenUniversität M Mis is k k olol ci c, F Eg a y kultä etem t, für Wi Gazda rts ságcha tudft o sw máis n s yen i scha Kar, ften,
Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet 10. Előadás Universität Miskolci Miskolc, Egyetem,
RészletesebbenA GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenA nemzeti kibocsátás mérése
A nemzeti kibocsátás mérése A nemzeti kibocsátás mérőszámai SNA MPS nemzeti hazai nemzeti hazai bruttó - GO - társadalmi termék félnettó nettó GNP, GNI NNP, NNI GDP - társadalmi végtermék NDP - nemzeti
RészletesebbenA jól-lét mérése. Lorem Ipsum
A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdasági tevékenység számbavétele 13. lecke SNA (System of National
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA A területi egyenlőtlenségi vizsgálatok jelentősége A népesség és a gazdaság térben egyenlőtlenül helyezkedik el, okai: Eltérő természetföldrajzi
RészletesebbenOBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON
Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN GDP kritikája Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti Gödöllő, 2017. A területi
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdaság készleteit és teljesítményeit jelző mutatók és a
RészletesebbenFenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás
A fenntartható fejlődés gazdaságtana /42M004/ és a Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás /42MN20/ kurzusok előadásainak vázlata (2018. tavasz MSc-kurzusok) Előadó: Dr. Valkó László c. egyetemi
Részletesebben1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, fogalmak: GDP Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Elérhet ség Mivel foglalkozik a makroökonómia? izabella.kuncz@gmail.com 221.1 szoba Fogadóóra: szerda 13.4015.10 Tankönyv
Részletesebben1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, fogalmak: GDP Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Elérhet ség izabella.kuncz@gmail.com E.221.1 szoba Fogadóóra: csütörtök 15.3017.00 Tankönyv Feladatgy jtemény Szabó-Bakos
RészletesebbenKörnyezeti kárértékelés. Környezeti kárértékelés. Mutatók KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS. Környezeti kárértékelés emberi egészség
Környezeti kárértékelés KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS emberi egészségre gyakorolt hatás élő természetben okozott károk Dr. Csete Mária Az előadás egy része Dr. Szlávik János és Csigéné Dr. Nagypál
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan. Miért kerültek veszélybe a rókák? Hogyan lett a maláriából búbópestis járvány Indonéziában?
Miért kerültek veszélybe a rókák? Környezetgazdaságtan 4. előadás Externáliák, közjavak, a mérés problémája, diszkontálás Bartus Gábor 2012 Helyszín: San Miguel Island Dél-Kalifornia 1. A szigeten a növekvő
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenHogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?
8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi
RészletesebbenGazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)
Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi (GDP/fő) diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Jelentős különbségek már a 20.
RészletesebbenSztenderdizálható-e a sokszínűség? A hatásmérés dilemmái. Tóth Laura - NESsT. NESsT
Sztenderdizálható-e a sokszínűség? A hatásmérés dilemmái Tóth Laura - NESsT NESsT A NESsT STRATÉGIAI CÉLJA A PORTFÓLIÓVAL Leszakadó közösségek életminőségének javítása. HATÁSTERÜLETEK A NESsT portfólió-tagok
RészletesebbenAz Otthonteremtési Program hatásai
Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.
RészletesebbenTantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (AV_GNF1106-K4) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Fenntarthatóság hatásterület Besenyei Mónika Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS FENNTARTHATÓSÁG HATÁSTERÜLET
RészletesebbenFenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.
Fenntarthatóságra nevelés Saly Erika erika.saly@gmail.com Budapest, 2017. október 9. Helyzetkép Ha a világon mindenki átvenné az amerikai fogyasztók szokásait, további öt Földre lenne szükségünk. A népességnövekedés
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan 2007/2008. II. félév
A Vízililiom-metafora Környezetgazdaságtan 2007/2008. II. félév Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Befedett felszín 100 % 80 60 40 20 0 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 napok 2008. 02. 06. 1 2008. 02. 06. 2
RészletesebbenFenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében
Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból
RészletesebbenEgy magyarországi ökofalu fenntarthatósági értékelése ökológiai lábnyom-számítással
Egy magyarországi ökofalu fenntarthatósági értékelése ökológiai lábnyom-számítással Csanaky Lilla Környezettudomány szak V. évfolyam Témavezető: Dr. Munkácsy Béla 2010. Június 3. Az előadás vázlata Bevezetés,
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN
TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN BEVEZETŐ ARISZTOTELESZ eudaimonia boldogság ÉLETMINŐSÉG A JÓLÉT KONCEPCIÓ KIFEJEZŐJE INTERDISZCIPLINÁRIS PROBLÉMA ÉLETMINŐSÉGI TÉNYEZŐK -
RészletesebbenAz ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Ökológiai gondolat Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?
RészletesebbenAz EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?
Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan. A növekedési vita. (1) Növekedés
Környezetgazdaságtan 3. előadás: Növekedés, fenntarthatóság (Makroökonómiai problémák I.) Tanszék 2012 BME Környezetgazdaságtan (1) Növekedés A növekedés többletforrásokat teremt a társadalmi jólét növeléséhez,
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenÉlet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés
Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos
RészletesebbenAz állami gazdaságszabályozás
Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció
Részletesebben1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban
Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.
RészletesebbenGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.
Gazdasági növekedés II. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. 1. A Solow-modell alapján egy nemzetgazdaság életszínvonalának folyamatos emelkedése a technológiai haladásnak és a népesség magas
Részletesebbenmódszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért
A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenMitől (nem) fenntartható a fejlődés?
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE
A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás
kutatási terület: fenntartható erőforrás-gazdálkodás autonóm közösségek - fenntartható rendszerek Környezetgazdálkodás dr. Munkácsy Béla Attila PhD adjunktus Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy.bela@ttk.elte.hu
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenTantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (AV_KMNA209-K3) 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenFazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára
Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára 1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. 1. Ábrázolás
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenAktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter
Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta
Részletesebben1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):
Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:
RészletesebbenA rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.
A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A javítás
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA gazdasági növekedés mérése
3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érték-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzleti ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedést? dinamikus elemzés: hány százalékkal
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 2. Előadás A gazdasági tevékenység mérése Bevezetés A közgazdászok a gazdaság tanulmányozásához statisztikákat használnak, amelyeket az állami
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:
RészletesebbenELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály
SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenKörnyezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések
Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések A növekedés határai 1. Mit értünk azon, hogy a Föld összetett anyagforgalmi rendszer? 2. Mely kérdésekre keresték a választ a Római Klub által megbízott kutatók,
Részletesebben2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia
Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek
RészletesebbenÚj utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás
Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2014
Konjunktúrajelentés 0 A Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 0. Konjunktúra felmérésének eredményei 0. április. Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0.0.. Résztvevők 0 Magyar felmérés: résztvevő
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS VERSENYELİNYÖK. Budapest, május 24.
FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS ÉS VERSENYELİNYÖK Budapest, 2007. május 24. 1 EGY EGYSZERŐ KIINDULÁSI PONT: A NAP ÉS AZ EMBER 70 interpretációja létezik a sustainable development -nek Carlowitz (1713) és Brundtland
RészletesebbenAz IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana
Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana A kutatás az megbízásából készült. MKT 53. Közgazdász vándorgyűlés 2015. szeptember 4. Előadó: Virovácz Péter Századvég Gazdaságkutató
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 3. Előadás Gazdasági szereplők, piacok és kapcsolataik, gazdasági körforgás Jövedelemáramlás a gazdasági szférák között A makrogazdaság szereplőinek
RészletesebbenMakroökonómia. 1. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1
Makroökonómia 1. szeminárium 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1 Adminisztratív I. G15 - Kedd 8:00-9:30, E.3.334 Átjárási lehetőség: korlátozottan, dolgozatoknál nincs! Tóth Gábor: tgabor91@gmail.com
RészletesebbenMakroökonómia szeminárium - 2. hét. 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok
Makroökonómia szeminárium 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 12. Pre-demonstrátorunk: Bugyi Orsolya Szakmai segítségnyújtás, dolgozatok
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenAgrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében
Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk
RészletesebbenSzámítástechnika a társadalomtudományokban és Sta8sz8kai elemzés
Számítástechnika a társadalomtudományokban és Sta8sz8kai elemzés Indexek a nemzetközi kapcsolatokban 3. ea Tarrósy István, Ph.D. PTE BTK Poli:katudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék Pécs, 2016. február
Részletesebben5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
I. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Hogyan hat a skális politika a gazdaságra? Mi a pénz? Milyen költségei vannak az inációnak? Hogyan hat a monetáris politika
RészletesebbenOKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em
Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2008. Ember alkotta tõke A tõke típusai Humántõke (emberi tudás, tapasztalat) Társadalmi, szervezeti
RészletesebbenKÖRNYEZETÁLLAPOT-ÉRTÉKELÉS III. 02
KÖRNYEZETÁLLAPOT-ÉRTÉKELÉS III. 02 2009.10.06. Környezetmérnöki Tanszék dr. Torma András /andras.torma@audi.hu/ 2. elıadás tartalma egy kis ismétlés 1. Ökológiai lábnyom-számítás 2. A környezeti teljesítményértékelés
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.
Konjunktúrajelentés 1 A DUIHK. Konjunktúra-felmérésének eredményei Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 1. április. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés 1 A felmérés számokban 1 ország kérdés 2 résztvevő. adat
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
RészletesebbenGábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.
Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív
RészletesebbenA területi egyenlőtlenségek mérése. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
A területi egyenlőtlenségek mérése Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Mivel fejezhető ki egy régió fejlettsége? A fejlettség dimenziója A 70-es évek óta zajló konvergencia-vitához
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenMezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata
Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését
RészletesebbenSZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június
SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban
Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.
RészletesebbenA problémák, amikre válaszolni kell
A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenA beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
RészletesebbenEGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények
EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis
RészletesebbenKitekintés az EU földgáztárolási szokásaira
Dr. Tihanyi László, professor emeritus Galyas Anna Bella, PhD hallgató Kitekintés az EU földgáztárolási szokásaira 2 16 15 4 2 MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Gázmérnöki
Részletesebben