Emlékezés Vönöczky Schenk Jakabra ( )

Átírás

1 Emlékezés Vönöczky Schenk Jakabra ( ) Vönöczky Schenk Jakab nem megyénk szülötte, élete, tudományos munkássága azonban szorosan kapcsolódik Veszprém megyéhez ben Ábrahámhegyen kis szőlőt és öreg présházat vásárolt, és amint ideje engedte, ide vonult vissza. 1 Gazdag irodalmi munkásságának tekintélyes része az abrahámi magányban öltött végleges formát. Lényegesebb számunkra, hogy a Kis-Balaton madárvilágának megmentése elsősorban Vönöczky Schenk Jakab érdeme! Életét és munkásságát Ábrahámhegyen Csörgey Titusz egykori házában berendezett kiállítás mutatja be az utókornak. Óverbászon született június 2-án. 2 Édesapja kőművesmester volt, aki Jakab fiából is iparost akart nevelni. Kis családi házuk kertje a Ferenc-csatornáig nyúlt le, a csatorna nádasainak gazdag madárvilága korán felkeltette Schenk Jakab érdeklődését. 3 A madarak mellett a könyv volt a másik szenvedélye. Mindig tanulni, olvasni vágyott, de erre a családi házban nem igen volt lehetőség. Egyetlen könyv volt ott, a biblia. 4 Magyarul Békéscsabán tanult meg, mint cseregyerek". 4a Tehetsége ugyan az elemi iskolában kiviláglott már, szülei azonban nem akarták taníttatni. Nagyanyja segítségével, aki útiköltséget adott neki, valósággal úgy szökött meg a szülői háztól és utazott Szarvasra, hogy elvégezze a gimnáziumot. 5 Tehetségét felismerték, tanítványokat szereztek számára. Tanított, hogy tanulhasson. Gimnáziumi tanulmányai idején már maga tartotta el magát. 6 Érettségi után a kolozsvári tudományegyetemre iratkozott be, ahol matematika-szakos tanárnak készült. Egyetemi hallgató korában ismerkedett meg dr. Tarján Tibor ügyvéddel, aki később a békéscsabai múzeum természetrajzi osztályának alapítója lett. Hatására kezdett tudományosan is foglalkozni a madártannal. 7 Herman Ottó vezette akkor az Ornithológiai Központot. 8 Hermant minden korszerű kutatás érdekelte. Mikor felvetődött, hogy pentádos módszerrel, matematikai módszerrel kellene értékelni a madarak tavaszi érkezésének időpontjait, megfelelő embert keresett a feladatra. 9 Schenk Jakab már 1896 óta levelezett az Ornithológiai Központtal és adatokat szolgáltatott a madárvonulások tudományos értékeléséhez. 10 Bizonyára ezekkel hívtam fel magamra a figyelmet, de talán még inkább dr. Almásy György németül írt dobrudzsai beszámolójának magyar fordításával (Aquila 1898, p 3 104) tudtam elnyerni Herman Ottó nem éppen könynyen megszerezhető elismerését" mondja ő maga májusában kilépett a Központból dr. Floericke Kurt. A megüresedett állásba Herman Ottó Schenk Jakabot hívta meg, aki mint asszisztens július 1-én lépett szolgálatba. 12 Az évi madárvonulási adatok összegezését kapta feladatul. 13 Ez évben résztvett a szarajevói madártani értekezleten is Vönöczky Schenk Jakab ornitológus. 1. Jakab Vönöczky Schenk, Ornithologe. 1. Jakab Vönöczky Schenk, ornithologue. 1. Якоб Вёнёцки Шенк, орнитолог.

2 1899-ben, mint egy éves önkéntes" katonai szolgálatra vonult be az osztrák magyar közös 14. Inf. Regimenthez. Százada a tiroli Niederdorfban állomásozott. Innét írta 15 volt munkatársának és barátjának, Csörgey Titusznak április 4-én: Furcsa gusztusa van a németnek, mikor Niederdorfnak nevezi ezt a falut, mert hiszen csak 1150 m magasságban fekszik". Ez az apró, gúnyos megjegyzés mutatja, hogy Schenk német csengésű neve ellenére is magyarnak érezte magát! A katonaéletet nehezen viselte. Annyira megszűntem»én«lenni, hogy semmi sem számít" írja említett levelében. Nemcsak érzékeny egyéniségének elnyomása, anyagi helyzete is nehezítette létét: Fájt ugyan, hogy a többi magyar fiúval együtt nem mehettem haza szabadságra, de mit csináltam volna otthon komisz jáger ruhámban..." Arra ugyanis nem volt lehetősége, hogy extra ruhát" csináltasson, mint a többi önkéntes". Barátai és Herman Ottó apró ajándékai csak a lét nehézségein segítették át. így írt erről Csörgeynek idézett levelében: Az 5 forintot megkaptam, igen kapóra jött, jórészt ki is adtam már avval a 15 forinttal együtt, a mit a főnök úr küldött..." Egyetemi tanulmányait be akarta fejezni, azonban ahhoz is pénz kellett. Fizetése az Ornithológiai Központnál csak a megélhetéshez volt elég, abból megtakarítani nem tudott. Leszerelése után 1901-ben és 1902-ben Sajókazán, Radvánszky bárónál nevelősködött nyarán két hónapot újból a Központban dolgozhatott ideiglenesen, ahol akkor főként a kakukk-vonulást tanulmányozta. 17 Ezt követően a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, 18 hogy befejezze Kolozsvárott megkezdett tanulmányait. Úgy látjuk, több körülmény is közrejátszott abban, hogy mégsem szerzett számtantanári oklevelet. Érdeklődése ekkor már teljesen a madárvilág felé fordult, valószínű ez volt az alapvető ok. Közben az Ornithológiai Központ életében is változások történtek és a változások biztos jövőt ígértek már az Intézet dolgozóinak. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium keretéből január 1-én a Földművelésügyi Minisztérium kötelékébe került az Ornithológiai Intézet. A Magyar Nemzeti Múzeum két szűk és sötét helyisége helyett ekkor a József körút 65. számú ház I. emeletén négy nagy termet kaptak, ahol a munkaszobák mellett a gyűjtemények számára is alkalmas hely jutott szeptemberében Vezényi Árpád asszisztens kivált az Ornithológiai Központ kötelékéből, a megüresedett állást Schenk Jakab tanárjelölt kapta meg. Folytatta a kakukk-vonulás feldolgozását, amit 1902 nyarán kezdett el, de be nem fejezhetett. 20 Választásának helyességét az idő igazolta! 1905-ben a X. fizetési osztályba sorolták, 1906-ban a IX. fizetési osztályba nevezték ki. 21 A Magyar Nemzeti Múzeum tudományos kutatói is ebben a fizetési osztályban kezdték akkor közszolgálati pályájukat. Herman Ottó, a Magyar Ornithológiai Központ igazgatója augusztus 1-én egy éves szabadságra ment. Az Intézet vezetését Csörgey Titusz vette át erre az időre, a magyar madártan tudományos folyóiratának, az Aquila-nak szerkesztése viszont egészében Schenkre hárult. 22 A szerkesztési munka nem volt új feladat számára, hiszen Herman mellett 1905-től lényegileg ő végezte már ezt a munkát. 23 Herman Ottó november 1-én másodízben is kapott egy év szabadságot, hogy a magyar ősfoglalkozásokról készülő nagy művét befejezhesse. 24 Ez alatt az idő alatt ugyancsak Schenk Jakab szerkesztette az Aquila-t. 25 Nemcsak az Aquila szerkesztési feladatait látta el, a megjelenő cikkeket is ő fordította németre. Herman kívánsága volt, hogy az Aquila párhuzamos magyar és német szöveggel közölje a közleményeket, hogy a nemzetközi tudományos világ maradék nélkül hasznosíthassa a magyar madártan eredményeit. 26 Schenk azonban nemcsak fordított és szerkesztett, a madárvonulással és madárvédelemmel kapcsolatos jelentős levelezést is ő intézte. 27 Arra is maradt ideje, hogy 1908 tavaszán Szlávy Kornél társaságában az Al-Duna ártereinek madáréletét tanulmányozza. 28 A Német Ornithológiai Egyesület ez évi közgyűlésén Schenk Jakab képviselte az Ornithológiai Központot. Október 3-án a közgyűlésen előadást tartott a fehér gólya magyarországi vonulásáról év egyébként jelentős a magyar madártan történetében. A dán Mortensen 1899-ben kezdte a madarak gyűrűzését, hogy ennek segítségével kutathassa vonulásukat. A német Thienemann 1904-ben vette át a módszert, amitől a szakemberek általában nem sokat vártak. Schenk felismerte a madárgyűrűzés jelentőségét, a magyar szakemberek ellenvéleménye ellenére is volt bátorsága ahhoz, hogy Herman Ottónak javasolja a gyűrüzés bevezetését. Herman elfogadta Schenk javaslatát, így Magyarország harmadiknak a világon, 1908-ban megkezdhette ezt, a ma már világviszonylatban nagy sikerrel alkalmazott kutatási módszert.'' 0 Ezzel Schenk munkaköre új feladattal bővült. Szinte fáradhatatlan volt ebben is. Ha az egykori gyűrűzési jelentéseket 31 nézzük, azt látjuk, hogy szinte állandóan vonaton ült. A gólyákkal kezdte ezt a munkát. Egyik nap Erdélyben gyűrűzött, néhány nap múlva már a Csallóközben találjuk, majd a Bácskában, vagy az Alföldön. Egyúttal gólya-katasztert is készített. Schenk munkája már az első évben jelentős eredményt hozott: az általa gyűrűzött gólyák afrikai visszajelentéseit. 32 A gólyák után a nádasok madártelepein végezte a gyűrűzést, gémeket, kárókatonákat, kócsagokat jelöl. Járt az Obedszka-Barában, az Adonyi-szigeten, Hárosszigeten, Bellyén, legkedvesebb munkaterülete azonban a Kis-Balaton. A Kis-Balaton akkor a Festetics hitbizomány tulajdona volt, kócsagállományának pusztulása hívta fel Schenk figyelmét a természetvédelemre, melynek hazánkban előharcosa lett. Mai természetvédelmünk java része Schenk munkásságán, kutatásain alapszik. Gyűrűzésének harmadik színtere a puszta. Ürbő és Schenk neve összeforrtak egymással. Az első nagyarányú dankasirály eredmények Schenktől származnak, de még kiemelkedőbbek sikerei a bíbicekkel, cankókkal kapcsolatban. 33 Ürbői kutatásai alapján a Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának tagjává nevezték ki. 34 Az Ornithológiai Központ eredményei alapján Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter 1909-ben az állami intézetek sorába emelte a Központot és ettől 6

3 kezdve Magyar Kir. Ornithológiai Központ lett az intézmény neve. 35 A maga korában jelentős eredményben Schenk Jakab munkájának is nagy része volt, ennek elismeréseként 1908 óta a VIII. fizetési osztályba sorolva kapta illetményét. 36 Berlinben, május 30-tól június 4-ig tartott V. Nemzetközi Madártani Kongresszuson Herman Ottó, Csörgey Titusz és Schenk Jakab képviselték a Központot. A kongresszus öt szakosztálya közül a másodiknak, amely a madárvonulással foglalkozott, Herman Ottó lett az elnöke, Schenk a jegyzője. Schenk Kísérlet a madárvonulás kutatásában" címmel előadást is tartott ben az angol Witherby kereste fel Schenket, hogy az angliai madargyúrűzés megindításához tanácsot és gyakorlati útmutatást kapjon. 38 Ekkor tört ki az első világháború, Schenk Jakabot is katonának hívták be. Harctéri szolgálatból hátországi beosztást kapott, így madártannal tudott foglalkozni ebben az időben is ig Schenk szerkesztette az Aquila-t, melynek csak ez évi száma jelent meg Chernél szerkesztésében ban Schenk Jakabot tudományos munkássága elismeréséül titkári címmel a VII. fizetési osztályba sorolta felettes hatósága. 41 Schenk nevét már ekkor a nemzetközi tudományos világ jól ismerte ban a holland Madárvédő Egyesület fennállásának huszonöt éves évfordulójára kiadott emlékkönyvben külön méltatják a magyar madárvédelem és természetvédelem terén elért eredményeit. 42 Szinte természetes ezek után, hogy amikor 1922-ben Magyarországon járt Gilbert Pearson, az ICBP (Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság) alapító elnöke, majd a holland Drijver, Schenk Jakab kalauzolta őket. Bemutatta nekik a Kis-Balatont is, melynek pusztuló kócsagállományára megrázó cikkben hívta fel a tudományos világ és a közvélemény figyelmét. 43 Schenk meggyőzte külföldi vendégeit a Kis-Balaton madárvilágának nemzetközi jelentőségéről, így megszerezhette anyagi támogatásukat is kócsagőr" alkalmazásához. 44 Az első kócsagőr" a vörsi Gulyás József lett, aki 1945-ig töltötte be ezt az állást, mikor magas kora miatt nyugdíjba kényszerült. Az első világháború után 1926-ban tartották az első nemzetközi madártani kongresszust Koppenhágában. A VI. Nemzetközi Madártani Kongresszus elnöki megnyitójában dr. Hartert külön elismeréssel nyilatkozott Schenk Jakab erdei szalonka vonulási viszonyait tárgyaló dolgozatáról és Lambrecht Kálmán fosszilis madarakról szóló kézikönyvéről. 46 Schenk említett dolgozata adott egyébként impulzust a német Gröbbels fiziológusnak a madarak egyensúlyozó szerveinek tanulmányozásához. 47 A Kongresszuson Schenk május 2-án előadást tartott. Előadását az Aquila teljes terjedelmében közölte. A Budapesten, 1927-ben megrendezett X. Nemzetközi Zoológiai Kongresszuson Schenk is tartott előadást. Előadásának magyar szövege az Aquila-ban jelent meg. 49 A madarak áttelepülését vizsgálta, így ez az első magyar zoodinamikai tanulmány. Pozitív gyűrűzesi eredményeket foglalt össze, így előadása és cikke nemzetközi viszonylatban is úttörő jellegű ben Schenk igazgatói címet kapott. 50 Az akkor már Madártani Intézet nevet viselő intézménynek től Csörgey Titusz volt a vezetője, kinek 1927-től hivatalosan is Schenk lett a helyettese. Az Intézet tudományos életének irányítása Herman Ottó 1914-ben bekövetkezett halála 51 után Schenk kezébe került, a földművelésügyi minisztérium, azonban csak 1927-ben hagyta jóvá hivatalos formában is ilyen irányú tevékenységét. Az első világháborút követő évek a gazdasági krízis jegyében teltek el. A felettes hatóság nem tekintette eléggé gyakorlati intézménynek a Madártani Intézetet, így annak anyagi lehetőségei egyre rosszabbak lettek. 52 Schenk Jakabnak is része volt abban, hogy a Madártani Intézet kiheverte ezt a válságos időszakot, tudományos eredményekben és jó szakemberekkel bővülve fejlődhetett tovább. Schenk Jakab örökölte Herman Ottó agilitását. Világosan tudta, hogy a komoly tudományos munka alapja a jó szakkönyvtár. A vázolt gazdasági nehézség ellenére a külföldi kapcsolatok bővítésével és a folyóiratcsere kiszélesítésével naggyá fejleszthette az Intézet könyvtárát. 53 Schenk szerette és becsülte Herman Ottót, méltó emléket akart állítani mestere nevének. A főváros kezdeményezésére 1928 őszén a Debrői út nevét, ahol akkor a Madártani Intézet működött, Herman Ottó útra változtatta át. 54 A toll volt Schenk igazi erőssége, nem szívesen adott elő. A hazai tudományos üléseken viszonylag ritkán hallatta szavát, 55 a nagy nemzetközi kongresszusokon, amikor Magyarországot képviselte, kötelességének érezte, hogy előadjon ban a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság genfi előértekezletén tartott előadását az Aquila közölte. 56 Felettes hatósága ez évben érdemei elismeréséül a VI. fizetési osztályba léptette elő március 1-én a Természettudományi Társulat ülésén bemutatta a madarak vándorútjáról készített térképét 58 Élete munkásságának jelentős eredményét rögzítette ez az 1928-ban elkészült térkép banrészt vett Schenk is a VII. Nemzetközi Madártani Kongresszuson Amsterdamban és június 3-án a Kongresszus második osztályában előadást is tartott. 59 Előadásának magyar szövegét az Aquila közölte ben nyugalomba vonult Csörgey Titusz kísérletügyi főigazgató, a Madártani Intézet vezetője. 61 Az Intézet vezetésére Schenk Jakab kapott megbízást, majd 1936-ban főigazgatóvá nevezték ki. 62 A Madártani Intézetet Herman örökségének tekintette és bár nem volt bürokrata, szóban és írásban igyekezett Intézete érdekeit szolgálni. Ez a feladat meglehetősen elvonta kedves kutatásától. Megjelent továbbra is a külföldi kongresszusokon. Ott volt a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság 1937-es bécsi ülésén, 63 részt vett az 1938-ban. Rouenban tartott Nemzetközi Madártani Kongresszuson. 64 Az ICBP európai alelnökévé választották akkor. 65 Nevét ismerte már a világ! 1939-ben kitört a második világháború. Véletlen-e, hogy Schenk Jakab világszerte ismert nevét Vönöczkyre változtatta? 66 Aligha! Magyarságát kívánta dokumentálni, azt a magyarságot,

4 amit német-ajkú rokonságával szemben is ismételten hangsúlyozott ben főigazgatói ranggal nyugdíjazták, de megbízott igazgatóként továbbra is kezében hagyták az Intézet vezetését. 68 Már fiatal korában is sokat betegeskedett, ennek ellenére hallatlan energiával végezte kutatómunkáját és járta a terepet. Dolgozott szinte éjjel és nappal. Remek könyvtára lehetővé tette, hogy még a családi körben is kutatásának éljen. Amint tehette, könyvtárába húzódott vissza és szorgos munkával, remek tudományos érzékkel cédulázta a madártan egyre bővülő irodalmát. Élete vége felé új kutatási irányba kezdett. A madártan kultúrtörténeti kapcsolatai érdekelték. Megírta a magyar solymászat és magyar sólyomnevek történetét. Hatalmas, fél termet betöltő cédula-anyaga 1945-ben megsemmisült, 69 csupán utolsó munkáinak céduláiból maradt ránk egy töredék. 70 Töredékben maradt anyaggyűjtése is bizonyítja, hogy cikkei, előadásai teljességre törekedve, nagy felkészültséggel készültek. Az óriási munkatempó, az átdolgozott éjjelek kikezdték gyenge egészségét. Az 1930-as években már többször szorult beteg szíve kórházi ápolásra januárjában kiújult szívbajával sokáig feküdt a budapesti János-kórházban. Naponta tájékoztatta magát Intézete ügyeiről, melynek vezetését még akkor sem engedte ki kezéből. 71 A balkáni kacagógerléről írt kis cikkéből tudjuk meg, hogy április 7-től május 5-ig a balatonfüredi Szanatóriumban ápolták. 72 Balatonfüredről a nyugalmasabbnak ígérkező Kőszegre, fiához ment betegszabadságra. Az Intézet iránt érzett mindenek felett álló szeretetére és munkakedvére jelismző, hogy betegsége alatt egy pillanatra sem engedte ki kezéből az Intézet irányítását, különösen az akkor sajtó alatt álló Aquila-kötet szerkesztését és még korrigálását is sajátkezűleg végezte el" mondja Vertse Albert és hozzáteszi, hogy betegágya és az Intézet között 1944 december haváig volt postai kapcsolat. A háború vihara elérte Kőszeget is február 22- én bombatámadás érte a városkát. Akkor oltotta ki szívroham Vönöczky Schenk Jakab értékes, munkás életét. 74 Kőszegen temették el. Vönöczky Schenk Jakab abban a korban élt, amit a magyar zoológia hőskorának nevezhetünk. A század- forduló idejére már eléggé felhalmozódott faunisztikai anyagot fel kellett dolgozni, összegezni a jövő kutatása számára. Ebből a munkából Vönöczky Schenk Jakab alaposan kivette a részét. Összeállította a faunakatalógust és a magyar madártan irodalmát 1910-ig. 75 Herman Ottó a következőket írta Schenk cikkére: A suum cuique" és a tökéletes objectivitásnál fogva mintaszerű bevezetés júl. 16-án Herman Ottó." 76 Herman egyébként külön szekrényeket csináltatott a munka cédula-katalógusának. Vönöczky Schenk Jakab összeállította a magyar fauna-katalógus madártani részét, aminek harmadik, korszerűsített jegyzéke 1938-ban jelent meg. 77 Az 1929-ben újból kiadott Brehm-ben az addigi magyar madárfaunisztikai adatokat és ismereteket foglalta össze. 78 Ez a munka ma is alapvető, bár a kiadó értelem nélkül rövidítette Vönöczky Schenk szövegét. A munka magyar vonatkozásai az akkori ismeretek alapján tökéletesek. Vönöczky Schenk munkásságának madárvonulással foglalkozó része úttörő kezdeményezés. Munkásságának jelentős alkotásai azok az összefoglalások, amiket az egyes madárfajokról írt. Elméleti kutatásait a Deutsche Ornithologische Gesellschaft 1923-ban levelező tagsággal; az Ornithologische Gesellschaft in Bayer 1926-ban tiszteleti tagsággal; az American Ornithologists' Union 1926-ban levelező tagsággal; az Ornithologisk Föreningen i Finnland 1927-ben levelező tagsággal; a British Ornithologists' Union 1930-ban levelező tagsággal; a finn Zool.-Bot. Föreningen 1942-ben levelező tagsággal jutalmazta. 79 Vönöczky Schenk Jakab a magyar természetvédelem egyik előharcosa volt. Ennek elismeréséül 1922-ben az Audubon Society és a Club van Nederlandsche Vogelkundigen levelező tagjául választotta, 1932-ben az R. Society for the Protection of Birad tiszteleti tagja lett. 80 Ezzel függött össze, hogy 1938-ban az ICBP európai bizottsága alelnökének választotta. Huszonöt éve tett pontot a halál Vönöczky Schenk Jakab tudományos eredményekben gazdag életének végére. Az évfordulót használjuk fel arra, hogy a magyar tudományos élet és a hazai természetbarátok számára életének felvázolása mellett gazdag irodalmi hagyatékát is összegezzük. Kéve András Sági Károly Jenő JEGYZETEK 1 Vönöczky Schenk Jakabné szíves szóbeli közlése alapján. 2 Kéve A., Vasvári Miklós, Vönöczky-Schenk Jakab és Doming Henrik emlékezete. Állattani Közlemények 48 (1961) 5. 3 Vönöczky Schenk Jakabné levélben közölt adatai alapján. 4 Uo. 4 a. Schenk Jakab levele nyomán. A levelet Tarján Tibor közli, Békéscsaba és vidékének madárvilága című cikkében. (Békéscsaba monográfiája, 1935) 5 Vönöczky Schenk Jakabné levélben közölt adatai alapján. e Schenk Jakab levele, Tarján említett cikkében. 6 Uo. «Uo. 7 Csörgey T., Vönöczky-Schenk Jakab kísérletügyi főigazgató, a Madártani Intézetigazgatója Aquila 51 54( ) Lambrecht K., Herman Ottó az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Bp., s Kéve A., i. h., Vönöczky Schenk J., ötven év. Aquila (1943) 25. Aquila 4(1897) Vönöczky Schenk J., i. h., Aquila 5 (1898) 306. Vönöczky Schenk J., i. h., Vönöczky Schenk J., i. h., Kéve A., i. h., Csörgey Titusz hagyatékából a Balatoni Múzeumba került levél. 18 Vönöczky Schenk Jakabné levélben közölt adata nyomán. "Aquila 9 (1902) Leckekönyve a Balatoni Múzeum tulajdonában. 19 Vönöczky Schenk J., i. h., Aquila 10(1903)293. 2t Warga K., A M. Kir. Madártani Intézet személyzeti kimutatása kronológiai sorrendben. Aquila 50 ( 1943) 420. Aquila 13(1906) Aquila 14(1907) Kéve A., i. h., 7. 8

5 24 Herman О., Az ősfoglalkozások. A Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Bp., 1907.; Az ősfoglalkozások magyarázó lajstroma. Mezőgazdasági Múzeum IV. terem. Bp., 1908.; A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. Bp., 1909.; A magyar pásztorok nyelvkincse. Bp., Aquila 15(1908) LambrechtK., i. h., Vönöczky Schenk J., i. h., Aquila 15(1908) Aquila 15 (1908) Kéve A., i. h., Schenk J., Jelentés az évi madárjelölésekről. Aquila 15 (1908) ; Jelentés az évi madárjelölésekről. Aquila 16 (1909) stb. 32 Schenk J.. Aquila 16 (1909) Kéve A., i. h., Kéve A., i. h., Vönöczky Schenk J., i. h., Warga K, i. h., Aquila 17(1910) Kéve A., i. h., Vönöczky Schenk J., i. h., Vönöczky Schenk J., i. h., Warga K, i. h., Szemere L., A holland madárvédők megemlékezése rólunk. A Természet 20 (1924) Kéve A., i. h., Vönöczky Schenk J., i. h., Dr. Kéve András közlése alapján. 46 Schenk J., Jelentés az május ig Koppenhágában tartott VI. Nemzetközi Madártani Kongresszusról. Aquila ( ) Schenk J., i. h., Aquila ( ) Schenk J., Néhány palaearktikus madárfaj települési viszonyai. Aquila ( ) Warga K, i. h., Lambrecht K, i. h., Kéve A., i. h., Vönöczky Schenk J., i. h., Aquila ( ) 476.» 5 Kéve A., i. h., Aquila ( ) Warga K., i. h., A Természet 25 (1929) Vönöczky Schenk J., i. h., 48. "" Schenk J., Az erdei szalonka tavaszi vonulásának prognózisa Magyarországon. Aquila ( ) Kéve A., Csörgey Titusz és Breuer György emlékezete. Állattani Közlemények 50 (1963) Warga K, i. h., Vönöczky Schenk J., i. h., Vönöczky Schenk J., i. h., Csörgey T.,1. h., Kéve A., Állattani Közlemények 48 (1961) Vönöczky Schenk Jakabné levélbeni közlése alapján. 88 Kéve A., i. h., 7. Warga K., i. h., Kéve A., i. h., Vönöczky Schenk Jakabné ajándékaként a Balatoni Múzeumban. 71 Kéve A., i. h., Vönöczky Schenk J., A balkáni kacagógerle előfordulása Balatonfüreden Aquila 50 (1943) Vertse A., Beköszöntő. Aquila 51 54( ) Vertse A., i. h., Schenk J., Magyarország madárvilága és madárvonulása. Aquila 20 (1913) Vönöczky Schenk hagyatékából a Madártani Intézet könyvtárába került példányban. 77 A történelmi Magyarország madarainak névjegyzék«!. Aquila ( ) Schenk J., Madarak. Brehm IX. Bp., Kéve A., i. h., 7.»»Kéve A.,i. h

6 VONOCZKY SCHENK JAKAB IRODALMI MUNKÁSSÁGA Dolgozatait között Schenk Jakab névvel látta el. Vönöczky előnevet 1939-ben kezdte felvenni és ben Vönöczky-Schenk Jakab nevet használta től már a kötőjelet elhagyta és dolgozatait Vönöczky Schenk Jakab aláírással látta el. Irodalmi anyagát évek szerint csoportosítottuk. 1898: Der Gesang des Pirols. Ornithologische Monatschrift 23 (1898) : A madárvonulás Magyarországon az év tavaszán. Der Vogelzug in Ungarn während des Frühjahres Aquila6(1899) A fehér gólya, kakuk és fehér barázdabillegető 1898-i tavaszi felvonulása. Erdészeti Lapok 38 (1899) , Halászat a vajai réten. A Természet 2 (1899) XII. szám, : Die Vögel Ungarns mit besonderer Berücksichtigung ihrer Bedeutung für die Landwirtschaft. Ornithologische Monatschrift 25 (1900) A madárvonulásról. A Természet 3 (1900) XV. szám, : A madárvonulás Magyarországon az év tavaszán. Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila 8 (1901) : A madárvonulás kérdése. Die Frage des Vogelzuges. Aquila 9 (1902) Supplementum : Ciconia ciconia (L). Helyi hatások a vonulásra és a táplálkozásra. Ciconia ciconia (L). Lokale Einflüsse auf den Zug und auf die Ernährung. Aquila 10 (1903) A III. Jahresb. d. Ornith. Vereins München für 1901 u (Herausg. v. Dr. C. Parrot. München, 1903) aviphaenologiai része. Über den aviphaenologischen Inhalt des III. Jahresb. d. Ornith. Vereins München für 1901 und (Herausg. v. Dr. C. Parrot. München, 1903). Aquila 10 (1903) : Kakukmimicry. Kakukmimicry. Aquila 11 (1904) A verebek korlátozása Erdélyben a XVII. században. Verminderung der Sperlinge in Erdély im XVII. Jahrhundert. Aquila 11 (1904) A madárvonulás. Verbász und Umgebung 3 (1904) december 24. szám. 1905: A madárvonulás. Verbász und Umgebung 4 (1905) január 1. szám. A madárvonulás Magyarországon az 1903-ik év tavaszán. Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila 12 (1905) Az 1904/05 tél és néhány téli vendégünk. Über einige Wintergäste Ungarns im Winter 1904/05. Aquila 12 (1905) Vonulás törzsenként. Das,,stammweise" Zeihen. Aquila 12 (1905) Phaenologiai irodalmi értesítések. Phaenologische Literaturberichte. Aquila 12 (1905) A vetési varjú mezőgazdasági jelentősége. Rovartani Lapok 12(1905) A madarak téli álmáról. Természettudományi Közlöny 37 (1905) Az államerdészeti tisztikar 10 éves működése a magyar madártan szolgálatában. Erdészeti Lapok 44 (1905) I. füzet, Adalékok a vetési varjú (Corvus frugilegus) mezőgazdasági jelentőségéhez. A Magyar Ornithológiai Központ vizsgálata alapján. Erdészeti Lapok 44 (1905) IV. füzet, Az erdei szalonka tavaszi fölvonulása Magyarországon. Vadászlap 25 (1905) február 25. szám, Gazdasági Madártan. Hasznos és káros állatok. Néplap XII (1905) A Magyar Madártani Központról. Néplap XII (1905) A vetési varjúról. Néplap XII (1905) Magyar tanítók a tudomány szolgálatában. Néptanítók Lapja szám. 1906: A madárvonulás Magyarországon az év tavaszán. Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila 13 (1906) A madárvonulás Magyarországon az év tavaszán. Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila 13 (1906) Jelentés az évi tanulmányi kirándulásokról. Bericht über die Studienexcursionen im Jahre Aquila 13 (1906) Stercorarius pomatorhinus. Aquila 13 (1906) 223. Fuligula hyemalis. Aquila 13 (1906) 223. Phaenologiai irodalmi értesítések. Phaenologische Literaturberichte. Aquila 13 (1906) Budapest fecskéi. Budapesti Hírlap augusztus 9. szám. 1907: A madárvonulás Magyarországon az év tavaszán. Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila 14 (1907) Az évi sáskajárás a Hortobágyon és a madárvilág. 10

7 Die Heuschreckenplage auf dem Hortobágy im J und die Vogelwelt. Aquila 14 (1907) Az uráli bagoly tömeges megjelenése Magyarországon 1906/7 telén. Das massenhafte Erscheinen der Uraleule in Ungarn im Winter 1906/7. Aquila 14 (1907) Calamodus melanopogon (TEMM.) mint utánzó. Calamodus melanopogon (TEMM.) als Spötter. Aquila 14 (1907) Phaenológiai irodalmi értesítések. Phaenologische Literaturberichte. Aquila 14 (1907) A fürj és fogoly viszonylagos elterjedése hazánkban. Természettudományi Közlöny 39 (1907) Az uráli bagoly téli megjelenése hazánkban. Erdészeti Lapok 46 (1907) A fürj és fogoly viszonylagos elterjedése hazánkban. Erdészeti Lapok 46 (1907) A fürj és fogoly viszonylagos elterjedése hazánkban. Vadászlap 28 (1907) : A madárvonulás Magyarországon az év tavaszán. Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila 15 (1908) Az Obedszka bara gémtelepe a jelenben. Die Reiherkolonie der Obedszka-Bara in der Gegenwart. Aqulia 15 (1908) Adalékok a fehér gólya életmódjához. Beiträge zur Lebensweise des weissen Storches. Aquila 15 (1908) Madártani vázlatok a magyar Al-Dunáról. Ornithologische Skizzen Von der unteren Donau in Ungarn. Aquila 15 (1908) Jelentés az évi madárjelölésekről. Bericht über die Vogelmarkierungen im Jahre Aquila 15 (1908) Függelék Az uráli bagoly tömeges megjelenése Magyarországon 1906/07 telén" czímű közleményemhez. Anhang zu meinem Artikel Das massenhafte Erscheinen der Uraleule in Ungarn im Winter 1906/7". Aquila 15 (1908) A német Ornithológiai Egyesület évi nagygyűlése. Die Jahresversammlung der Deutschen Ornithologischen Gesellschaft im Jahre Aquila 15 (1908) Kísérleti adatok a fehér gólya vonulásához. Erdészeti Lapok 47 (1908) Ismertetőjelet viselő madarak. Az Erdő 3 (1908) Madarak a tudomány szolgálatában. Az Állatvilág 1 (1908) Madártani rejtvény. Az Állatvilág 1 (1908) A rablóhalász sorsa. Az Állatvilág 1 (1908) Megjelölt madarak. Vadászlap 29 (1908) Születési bizonyítvánnyal ellátott madarak. Köztelek 18 (1908) Útlevéllel vonuló madarak. Néptanítók Lapja szám. 1909: A madárvonulás Magyarországon az év tavaszán. Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila 16 (1909) Jelentés az évi madárjelölésekről. Bericht über die Vogelmarkierungen im Jahre Aquila 16 (1909) A pásztormadár évi megjelenése és fészkelése Magyarországon. Das Erscheinen und Brüten des Rosenstares in Ungarn im Jahre Aquila 16 (1909) Megjelölt fehér gólya Olaszországban. Gezeichneter weisser Storch in Italien. Aquila 16 (1909) Phaenológiai irodalmi értesítések. Phaenologische Literaturberichte. Aquila 16 (1909) Der Frühjahrzug des weissen Storches in Ungarn. Journal für Ornithologie Az uráli bagoly téli megjelenése hazánkban. Természettudományi Közlöny 41 (1909) A madárvonulás kísérleti vizsgálata és eredményei. Természettudományi Közlöny 41 (1909) , Az erdei szalonka fészkelőterülete. Természettudományi Közlöny 41 (1909) Fecskealbinók. Természettudományi Közlöny 41 (1909) 717. A pásztormadár megjelenése hazánkban. Természettudományi Közlöny 41 (1909) 3. Pótfüzet, A pusztai talpastyúk évi vándorútja. Erdészeti Lapok 48 (1909) Àz uráli bagoly előfordulása hazánkban. Erdészeti Lapok 48 (1909) A pásztormadár és évi inváziója. Erdészeti Lapok 48 (1909) Az uráli bagoly tömeges megjelenése 1906/7 telén. Vadászlap 30 (1909) Az erdei szalonkáról. Vadászlap 30 (1909) 413. Hét órás küzdelem egy harcsaóriással. Az Állatvilág 2 (1909) Tejben fürdő szarka. Az Állatvilág 2 (1909) 16. A pusztai talpastyúk legújabb inváziója. Az Állatvilág 2 (1909) A pusztai talpastyúk évi megjelenése Magyarországon. Vadászlap 30 (1909) Tarlóba zuhant pacsirta. Az Állatvilág 2 (1909) A pásztormadár a Hortobágyon. Az Állatvilág 2 (1909) Egy agár időszámítása. Az Állatvilág 2 (1909) : Das Experiment in der Vogelzugsforschung. Bericht über den V. Internationalen Ornithologen-Kongress in Berlin 1910, A madárvonulás kérdésének kísérleti vizsgálata. Aquila 17 (1910) Jelentés az évi madárjelölésről. Bericht über die Vogelmarkierungen im Jahre Aquila 17 (1910) Madaraktól meghiúsított sáskajárás. Von der Vogelwelt verhinderte Heuschreckenplage. Aquila 17 (1910) A pusztai talpastyúk megjelenése Európában. Természettudományi Közlöny 42 (1910) Lágyhéjú tyúktojások. Természettudományi Közlöny 42 (1910) 366. A feketerigó megtelepítése. Természettudományi Közlöny 42 (1910) : Das Experiment in Vogelzugforschung. Verhandl. d. V. Intern. Ornith. Kongr. in Berlin, 1911, A kék vércse fészkelésének tárgyalása az irodalomban. Die Darstellung des Brutgeschäftes des Rotfussfalken in der Literatur. Aquila 18 (1911) Jelentés az évi madárjelölésekről. Bericht über die Vogelmarkierungen im Jahre Aquila 18 (1911) Első kutatás. Tervezet a dabas-ürbőpusztai homok, homokerdő, szikes mocsárterületek tanulmányozására. Die erste Forschung. Plan zur Durchforschung des Sand-, Sandwald-, Saliter und Sumfgebietes vön Dabas-Ürbő. Aquila 18(1911) Mesterséges fészekodvakba telepíthető madarak. Természettudományi Közlöny 43 (1911) 64. Meddő gólyapárok. Természettudományi Közlöny 43 (1911)928. A madárvonulás Magyarországon a madárjelölési kísérletek alapján. Erdészeti Lapok 50 (1911) Madárjelölés. Vasárnapi Újság Karácsonyi Melléklete. 1911, (52. szám.) 11

8 1912: 1916: Jelentés a M. Kir. Ornithológiai Központ évi madárjelöléseiről. Bericht über die Vogelmarkierungen der Königl. Ung. Ornith. Zentrale im Jahre Aquila 19 (1912) Megjelölt lángbagoly. Természettudományi Közlöny 44 (1912) 280. A vetési varjak időjóslata. Természettudományi Közlöny 44 (1912) 536. A vetési varjak időjóslata. Vadászlap 33 (1912) A verebek hasznos és káros volta. Természettudományi Közlöny 44 (1912) 731. A szibériai magtörő vándorútjai. Erdészeti Lapok 51 (1912) A fitofenológia a mezőgazdaság szolgálatában. Mezőgazda 19 (1912) március 31. szám. Madarak útja. Pesti Hírlap december 29. szám. 1913: Magyarország madárvilága és madárvonuláas. Die Vogelwelt und der Vogelzug von Ungarn. Aquila 20 (1913) Jelentés a M. Kir. Ornithológiai Központ évi madárjelöléseiről. Bericht über die Vögelmarkierungen der Königl. Ung. Ornithologischen Zentrale im Jahre Aquila 20 (1913) Buteo deserturom Daud. a magyar madárfaunában. Buteo desertorum Daud. in der Vogelfauna Ungarns. Aquila 20 (1913) Otis tetrax L. fészkelése Magyarországon. Das Brüten von Otis tetrax L. in Ungarn. Aquila 20 (1913) Mérgezett fürjek. Természettudományi Közlöny 45 (1913)222. A Balatonon nyáron előforduló sirályfajok. Természettudományi Közlöny 45 (1913) 547. A füsti fecske elvonulása. Természettudományi Közöny 45 (1913) 834. Madarak útja. Pesti Hírlap 1913, Vogelschutzbestrebungen in Ungarn. Pester Lloyd április 1. szám. Gémek tanyáján. Pesti Hírlap Naptára 1914-re. Bp. 1913, : A madárvonulás Magyarországon az év tavaszán. Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre Aquila 21 (1914) A magyar baka meg a gólya. Der Storch und der ungarische Infanterist. Aquila 21 (1914) 269. A fehér gólya hatos fészekalja. Ein Sechsergelege das weissen Storches. Aquila 21 (1914) A csonttollú madár tömeges megjelenése 1913/14 telén. Massenhaftes Erscheinen des Seidenschwanzes im Winter 1913/14. Aquila 21 (1914) A csonttollú madár előfordulása hazánkban. Természettudományi Közlöny 46 (1914) 136. A csonttollú maradak idei beköltözése. Természettudományi Közlöny 46 (1914) A kakuk karvalyutánzása. Természettudományi Közlöny 46 (1914) 600. A pusztai talpastyúk időnkénti inváziója. Nimród 2 (1914) : A madárvonulás Magyarországon az év tavaszán. Der Vogelzug im Ungarn im Frühjahre Aquila 22 (1915) A Magyar Királyi Ornithológiai Központ és évi madárjelölései. Aquila 22 (1915) Die Vogelmarkierungen der К. Ung. Ornith. Zentrale in den Jahren und Aquila 22 (1915) A madárvonulás Magyarországon az és év tavaszán. Aquila 23 (1916) Der Vogelzug in Ungarn in Frühjahre und Aquila 23 (1916) Régi híres erdélyi madárgyűjtemények. Aquila 23 (1916) Altberühmte siebenbürgische Vogelsammlungen. Aquila 23 (1916) Lappföldi gatyás ölyvek Magyarországon. Aquila 23 (1916) Lappländische Rauhfussbussarde in Ungarn. Aquila 23 (1916) Ürbőpuszta madárvilága az és években. Aquila 23 (1916) 357. Die Vogelwelt der Ürbőpuszta im Jahre 1915 und Aquila 2 (1916) A szerecsensirály hajdani fészkelése Magyarországon. Aquila 23 (1916) 358. Das einstige Nisten der Schwarzkopfmöve in Ungarn. Aquila 23 (1916) Bibliographia ornithologica Hungarica (A szerző megjelölése nélkül!) Aquila 23 (1916) : Madártani töredékek a Fertőről. Aquila 24 (1917) Ornithologische Fragmente vom Fertő-See. Aquila 24 (1917) Szokatlan idejű madárvonulások. Természettudományi Közlöny 49 (1917) 722. A daru fészkelése és átvonulása Magyarországon. Természettudományi Közlöny 49 (1917) 785. A kócsagok alkonya. Természettudományi Közlöny 49 (1917)29-44, A magyar birodalom állatvilága. A magyar birodalomból eddig ismert állatok rendszeres lajstroma. Madarak. Magyarország ezeréves fennállásának emlékére kiadta a M. Kir. Természettudományi Társulat. Fauna Regni Hungáriáé. Bp : Übersicht der Geschichte der Ornithologie in Ungarn. Aquila 25 (1918) A kócsag hajdani és jelenlegi fészkelőtelepei Magyarországon. Die Einstigen und gegenwärtigen Brutkolonien der Edelreiher in Ungarn. (Mit zwei Kartenbeilagen und 24 Karten im ungarischen Texte.) Aquila 25 (1918) Supplementum Politik und Ornithologie. Pester Lloyd szám. 1919: Jelentés az évi magyar madárjelölésekről. Bericht über die ungarischen Vogelberingungen in den Jahren Aquila 26 (1919) Madárvonulási adatok Magyarországból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. Aquila 26 (1919) Buda Elek gyűjteményének maradványai a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban. Aquila 26 (1919) 105. Die Reste der Alexius Buda'schen Sammlung im Bethlen- Kollégium zu Nagyenyed. Aquila 26 (1919) A pásztormadár évi és évi megjelenése Magyarországon. Aquila 26 (1919) Das Erscheinen des Rosenstares in Ungarn in den Jahren 1917 und Aquila 26 (1919) A vadludak korai eltávozása 1918 tavaszán. Aquila 26 (1919) 114. Früher Wegzug der Wildgänse im Frühjahre Aquila 26 (1919) Megjegyzés Dr. Auks Károly : Cinegék kártételei. Aquila 26 (1919) 121. Schädlichkeit der Meisen. Aquila 26 (1919) 142. Megjegyzés Bessenyei István : Fahéjszínű szarka. Aquila 26 (1919) 126.

9 Zimmetfarbige Elster. Aquila 26 (1919) 146. Az őstermészet kincseinek védelme magyar földön. Természettudományi Közlöny 51 (1919) (Tanácsköztársasági szám!) Területi integritás és madártan. Új Nemzedék 1 (1919) 76. szám. Postupici Kostka László. Aquila 26 (1919) Ladislaus v. Kostka zu Postupic. Aquila 26 (1919) Osztián Kálmán. Aquila 26 (1919) 156. Koloman Osztián. Aquila 26 (1919) 160. Hegyfoky Kabos. Aquila 26 (1919) Kabos Hegyfoky. Aquila 26 (1919) Dr. Káinoki Bedő Albert. Aquila 26 (1919) 155. Dr. Albert v. Bedő zu Káinok. Aquila 26 (1919) : Madárvonulási adatok Magyarországból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. Aquila 27 (1920) Zeyk Miklós élete és működése. Aquila 27 (1920) Das Leben und Wirken von Nikolaus Zeyk. Aquila 27 (1920) A dunnaréce magyarországi előfordulása. Aquila 27 (1920) Das Vorkommen der Eiderente in Ungarn. Aquila 27 (1920) Cygnus musicus. Aquila 27 (1920) 250. Cygnus musicus. Aquila 27 (1920) Tadorna cornuta. Aquila 27 (1920) Tadorna cornuta. Aquila 27 (1920) 270. A cinegehéjú dió. Aquila 27 (1920) 260. Meisenschalige Nüsse. Aquila 27 (1920) Madarak kártételei az érlelő szőlőben. Aquila 27 (1920) Vogelschaden im Weingarten. Aquila 27 (1920) Az erdei szalonka vonulási viszonyainak kísérleti vizsgálata. Vadászlap 41 (1920) Hauer Béla. Aquila 27 (1920) Béla von Hauer. Aquila 27 (1920) : Madárvonulási adatok Magyarországból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. Dates about birdmigration in Hungary. Dates de migration des aiseaux de la Hongrie. Aquila 28 (1921) A fehér gólya téli szállása. Aquila 28 (1921) Das Winterquartier des weissen Storches. Aquila 28 (1921) A kócsagvédelem. Aquila 28 (1921) Edelreiherschutz in Ungarn. Aquila 28 (1921) The last colony of the Great White Egret in Hungary. Aquila 28 (1921) La dériére colonie de l'aigrette blanche en Hongrie. Aquila 28 (1921) Az apácalúd (Branta leucopsis) első előfordulása Csonka- Magyarországon. Aquila 28 (1921) 177. Das Vorkommen der Nonnengans (Branta leucopsis Bechst) in Rumpfungarn. Aquila 28 (1921) 210. Bombycilla garrula megjelenése Magyarországon 1920/21 és 1921/22 telén. Aquila 28 (1921) Das Erscheinen des Seidenschwanzes in Ungarn in den Winter 1920/21 und 1921/22. Aquila 28 (1921) Az 1920/21 és az 1921/22. évi téli hattyúinvázió. Aquila 28 (1921) Die Singschwaninvasion im Winter 1920/21 und 1921/22. Aquila 28 (1921) Zeyk Miklós. Egy elfelejtett magyar természetvizsgáló emléke. Természettudományi Közlöny 53 (1921) Idősb pétermonostori Szeöts Béla. Aquila 28 (1921) Béla von Szeöts zu Pétermonostor. Aquila 28 (1921) Mortensen H. Chr. С. Aquila 28 (1921) H. Chr. С. Mortensen. Aquila 28 (1921) : A gyakorlati természetvédelem megindítása Magyarországon. Aquila 29 (1922) Der Beginn des praktischen Naturschutzes in Ungarn. Aquila 29 (1922) Kócsagvédelem. Nimród Vadászújság 43 (1922) Az évi magyar madárjelölések. Aquila 29 (1922) Bericht über die ungarischen Vogelberingungen in den Jahren Aquila (1922) Az apácalúd előfordulása Magyarországon. Nimród Vadászújság 43 (1922) 67. Szabó Lajos. Aquila 29 (1922) Ludwig Szabó. Aquila 29 (1922) : Az évi magyar madárjelölések. Bp The Hungarian Royal Ornithological Institute. The Oxford Hungarian Review 2 (1923) Apró jegyzetek a halászat köréből. A Természet 19 (1923) : Az erdei szalonka vonulása Európában. Aquila ( ) Der Zug der Waldschnepfe in Europa. Aquila ( ) Az évi magyar madárjelölések. Aquila ( ) Bericht über die ungarischen Vogelberingungen im Jahre Aquila ( ) Magyarország és Németország legrégibb madárvonulási adatai. Aquila ( ) Die früheste Vogelzugsdaten aus Ungarn und Deutschland. Aquila ( ) Gólyagyűrűzésre való felhívás a 18-dik századból. Aquila ( ) 303. Eine Anregung zur Storchberingungen aus dem 18 Jahrhundert. Aquila ( ) Hosszúéletű gém". Aquila ( ) Alter Reiher". Aquila ( ) A fülemüle késői éneke. Aquila ( ) Später Gesang der Nachtigall. Aquila ( ) 336. Kócsag védelem. Természetvédelem. 1923/24. évi jelentés. Aquila ( ) Edelreiher und Naturschutz. Bericht 1923/24. Aquila ( ) A Németalföldi Madárvédő Egyesület 25 éves jubileuma. Aquila ( ) Das 25-Jährige Jubiläum der Nederlansche Vereeniging tot Bescherming van Vogels" in Amsterdam. Aquila ( ) Erős szalonka vonulás 1923 őszén és sok téli madárvendég 1923/24 telén Magyarországon. A Természet 20 (1924) A kakukrejtély. Magyarság június 6. szám. 1925: The Migration of the Woodcock in Europe. British Birds 19 (1925) Large number of Rose-coloured Starlings singed in Hungary. British Birds 19 (1925) 135. Rosenstar-Invasion und Beringung in Ungarn. Ornithologische Monatsberichte 33 (1925) Pásztormadár-gyűrűzés Novajon. Magyarság június 5. szám. 13

10 1926: 1928: Die Verbreitungsverhältnisse des Girlitz in Ungarn. Journal für Ornithologie 74 (1926) Die Brutinvasion des Rosenstares in Ungarn im Jahre Verhandlungen des VI. Internationalen Ornithologen-Kongresses. (Kopenhagen, 1926) Fette und magere Jahre in der Vogelwelt. Verhandlungen des VI. Internationalen Ornithologen-Kongresses. (Kopenhagen, 1926) Werteinschätzung und Verwendung der Zugdaten für die Zugforschung. Verhandlungen des VI. Internationalen Ornithologen-Kongresses. (Kopenhagen, 1926) A kis-balatoni gémtelep. Die Reiherkolonie im Kis-Balaton. Archívum Balatonicum 1 (1926) Az évi magyar madárjelölések. XI. jelentés. Aquila ( ) Bericht über die Vogelberingungen in Ungarn in den Jahren 1924 und Aquila ( ) A csicsörke elterjedési viszonyai Magyarországon. Aquila ( ) Die Verbreitung des Girlitz iri Ungarn. Aquila ( ) 128. Fehér vadludak Magyarországon. Aquila ( ) Weisse Wildgänse in Ungarn. Aquila ( ) Tichodroma muraria L. téli megjelenése a síkvidéken. Aquila ( ) 253. Erscheinen von Tichodroma muraria zur Winterzeit im Flachlande. Aquila ( ) 282. Gólyák télen. Aquila ( ) Überwinternde Störche. Aquila ( ) Megjegyzés Walzel József: Huszonhat év óta állandóan áttelelő fehér gólya című cikkéhez. Aquila ( ) 275. Bemerkung zu Josef Walzel: Seit 26 Jahren ständig überwinternder Weisser Storch. Aquila ( ) 300. Petényi János Salamon beszéde a cinkotai ev. egyháztól való elbúcsúzása alkalmából. A Természet 22 (1926) A madárvilág gazdasági szerepe a szőlőkben. Növény- Védelem 1926, Szűk és bő esztendők a madárvilágban. Az Időjárás november decemberi füzet, 1 6. Fette und magere Jahre in der Vogelwelt. Az Időjárás november-decemberi füzet, 7. Az Állatkert madárvilága. Szabad Egyetem 3 (1926) Schalow Hermann. Aquila ( ) Nekrolog über Hermann Schalow. Aquila ( ) Kaygorodoff Dimitry Nikefor. Aquila ( ) Nekrolog über Dimitry Nicefor Kaygorodoff. Aquila ( ) : Die Siedlungsverhältnisse einiger Vögel der paläarktischen Fauna. X s Congrès International de Zoologie. Bp A Balkáni berki poszáta (Cettia cetti sericea Temm. ) Dél- Magyarországon. Állattani Közlemények 24 (1927) Das Vorkommen von Cettia cetti sericea Temm. in Südungarn. Állattani Közlemények 24 (1927) Az erdei szalonka évi tavaszi felvonulása. Nimród Vadászújság 15 (1927) A Kis-Balaton világjáró batlái. Ifjúság és Élet 2 (1927) Wer brütet beim Rotschenkel? Beiträge zur Fortpflanzungsbiologie der Vögel 9 (1928) A kis-balatoni kócsagtelep jövőjéről. Aquila ( ) Az évi magyar madárjelölések. XII. jelentés. Aquila ( ) Die Vogelberingungen in Ungarn in den Jahren Aquila ( ) Néhány palaearktikus madárfaj települési viszonyai. Aquila ( ) A pásztormadár évi megjelenése Magyarországon. Aquila ( ) Das Erscheinen des Rosenstares in Ungarn in den Jahren Aquila ( ) A keresztcsőrű évi inváziója Magyarországon. Aquila ( ) Die Invasion von Loxia curvirostra L. in Ungarn im Jahre Aquila ( ) Megjegyzés (Warren E., Fehérlábú gólyák Dél-Afrikában с cikkéhez). Aquila ( ) 404. Anmerkung. Aquila ( ) A dolmányosvarjú pacsirta-fogása. Aquila ( ) 412. Lerchenfang von Corvus cornix. Aquila ( ) 455. A vonulási adatok szerepe és alkalmazása a madárvonulás kutatásában. Aquila ( ) Madártojások gyűjteménye Vitefalván. Aquila ( ) Vogeleier-Sammlung in Vitefalva. Aquila ( ) 457. Kócsagvédelem természetvédelem. Aquila ( ) Edelreiher- und Naturschutz. Aquila ( ) Jelentés az május ig Koppenhágában tartott VI. Nemzetközi Madártani Kongresszusról. Aquila ( ) Kérelem a magyar sólyomfélék ősi és jelenlegi elnevezése tárgyában. Természettudományi Közlöny 60 (1928) 229. Maró. Természettudományi Közlöny 60 (1928) A madarak gyűrűzéséről. Természettudományi Közlöny 60 (1928) Á pásztormadár Magyarországon és 1924/25. évi inváziója. Természettudományi Közlöny 60 (1928) Kérelem a magyar sólyomfélék ősi és jelenlegi elnevezése tárgyában. A Természet 24 (1928) 46. Az erdei szalonka tavaszi fölvonulása 1928-ban. Nimród Vadászújság 16 (1928) Magyarországi Madarak Vándorútjai. M. Kir. Állami Térképészet. Szerkesztette Schenk Jakab kísérletügyi igazgató Csörgey Károly. Aquila ( ) 491. Karl von Csörgey. Aquila ( ) Szuskin (Sushkin) Petrovics Péter. Aquila ( ) 492. Dr. Büttikofer János. Aquila ( ) 493. Hess Albert. Aquila ( ) 493. Dr. Hacker Bálint. Aquila ( ) 493. Danford György Károly. Aquila ( ) 494. Vallon Graziano. Aquila ( ) 494. Capek Vencel. Aquila ( ) 494. Burg Gusztáv. Aquila ( ) 494. Nemestóthi Szabó György. Aquila ( ) 494. Dr. Vértesi Tóth Imre. Aquila ( ) 494. Vámosi Külley János. Aquila ( )

11 1929: A fehér gólya vonulása. Lantos Magazin 1 (1929) Egrets of Kis-Balaton Marsh, Hungary. II. Bull. ICBP. (New York 1929) Die Suschkingans (Anser neglectus) in Ungarn. Festschrift für Ernst Hartert. Journal für Ornithologie 1929, Der Vogelschutz im Ungarn. Die Vogelschutzwarte 1929, Brehm Alfréd: Az Állatok Világa évi О. zur Strassen által szerkesztett német kiadásának magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadása. Madarak kötet. Bp : Die Prognose des Frühjahrszuges der Waldschnepfe in Ungarn. From Procerdings of the VII th International Ornithological Congress at Amsterdam 1930, Die Durchzugsgebiete der ungarischen Suschingänse. Ornithologische Monatsberichte 38 (1930) Die Vogelberingungen im Ungarn. Die Vogelschutzwarte 1930, Az erdei szalonka tavaszi vonulásának prognózisa Magyarországon. Aquila ( ) A gegelúd (Anser neglectus Sushk.) Magyarországon. Aquila ( ) Die Suschkingans (Anser neglectus Sushk.) in Ungarn. Aquila ( ) A hamvas-rétihéja (Circus Pygargus L.) fészkelése Magyarországon. Aquila ( ) Das Nisten der Wiesenweihe (Circus pygargus L.) in Ungarn. Aquila ( ) Jegyzet a havasi csóka magyarországi előfordulásához. Aquila ( ) Bemerkung zum Vorkommen der Alpendohle in Ungarn. Aquila ( ) A keresztcsőrű évi inváziói Magyarországon. Aquila ( ) Kreuzschnabel-Invasion in Ungarn in den Jahren Aquila ( ) A m. kir. Madártani Intézet évi madárjelölései. Aquila ( ) Die Vogelberingungen des Kgl. Ung. Ornith. Institutes in den Jahren Aquila ( ) Újabb madárgyűrűzési állomások. Aquila ( ) Neue Beringungszentralen. Aquila ( ) 324. Ismeretlen Syrrhaptes paradoxus Pall. adat. Aquila ( ) 298. Eine unbekannte Angabe über Syrrhaptes paradoxus Pall. Aquila ( ) Seregély fészkelése gólyafészekben. Aquila ( ) 308. Nisten des Stares in einem Storchnest. Aquila ( ) Szarka kártétele a szőlőben. Aquila ( ) 314. Schaden der Elster im Weingarten. Aquila 36 3 ( )346. Csató János értekezése a madárvédelemről. Aquila ( ) Johann Csató's Abhandlung über Vogelschutz. Aquila ( ) Kócsagvédelem természetvédelem évi jelentés. Aquila ( ) Edelreiherschutz-Naturschutz. Bericht Aquila ( ) A madarak filmesítése. Természettudományi Közlöny 62'(1930) Milyen sebesen repülnek a madarak? Terrnészettudományi Közlöny 62 (1930) Az ékalakban való vonulás. Természettudományi Közlöny 62 (1930) Az erdei szalonka évi tavaszi fölvonulása. Nimród Vadászújság 18 (1930) : A madarak világának tanulmányozása. Kincsestár sorozat. Bp Herman Ottó működése a madártan terén. A Természet 27 (1931) : Thienemann: Von Vogelzuge ín Rositten 1931". A Természet 28 (1932) 44. Ornithological Excursions in a Hungarian Puszta. The Oologists' Record 12 (1932) No. 2, M. kir. Madártani Központ jelentése. Nimród Vadászújság 20 (1932) 155. Túzok vad ászát. Nimród Vadászújság 20 (1932) Gaal Gaszton mint ornithológus. Magyarság november 6. szám. 1933: Station Ornithologiques Européennes. (Le Baguage des oiseaux en Hongrie.) Le Chasseur Francais. Saint-Etienne 1933, Magyar Királyi Madártani Intézet. Kísérletügyi Közlemények 42 (1939) 1 6. füzet, Szemle melléklete, 1 2. Das ungarische Vogelschutzgesetz. Fifth Bulletion of the International Committee for Bird Reservation 1939, A fehér gólya tájékozódása vonulás közben. Természettudományi Közlöny 65 (1933) A fehér gólya tájékozódása vonulás közben. A Természet 29 (1933)211. A fehér gólya tájékozódása vonulás közben. Magyar Vadászújság 33 (1933) A magyar bíbicek téli szállásai. Nimród Vadászújság 21 (1933) : Der deutsche Storchversuch. Reprinted from the Proceedings of the eight International Ornithological Congress. Oxford 1934, Vogelzug und Mondlicht. Reprinted from the Proceedings of the eight International Ornithological Congress. Oxford 1934, A M. Kir. Madártani Intézet évi madárjelölései. XIV. jelentés. Aquila ( ) Die Vogelberingungen des Kgl. Ung. Institutes in den Jahren XIV. Bericht. Aquila ( ) A pásztormadár 1932 és évi fészkelési inváziója Magyarországon. Aquila ( ) Die Brutinvasion des Rosenstares in Ungarn in den Jahren 1932 und Aquila ( ) További adatok az Anser neglectus Sushk. és Anser carneirostris But.-ról. Aquila ( ) Weitere Daten über Anser neglectus Sushk. und Anser carneirostris But. Aquila ( ) Kócsagvédelem Természetvédelem évi jelentés. Aquila ( ) Edelreiherschutz-Naturschutz. Bericht Aquila ( ) Alkalmi adatok a Hortobágy madárvilágához. Aquila ( ) Gelegenheitsdaten über die Vogelwelt der Hortobágy- Puszta. Aquila ( ) A tavi cankó fészkelése a Fertő mellett. Aquila ( )