1. sz. melléklet: Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények. 2. sz. melléklet: Matematika vizsgakövetelmények

Átírás

1 17. Mellékletek 1. sz. melléklet: Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények 2. sz. melléklet: Matematika vizsgakövetelmények 3. sz. melléklet: Történelem vizsgakövetelmények 4. sz. melléklet: Angol nyelv vizsgakövetelmények 5. sz. melléklet: Német nyelv vizsgakövetelmények 6. sz. melléklet: Biológia vizsgakövetelmények 7. sz. melléklet: Társadalomismeret vizsgakövetelmények 8. sz. melléklet: Fizika vizsgakövetelmények 9. sz. melléklet: Földrajz vizsgakövetelmények 10. sz. melléklet: Informatika vizsgakövetelmények 11. sz. melléklet: Testnevelés és sport vizsgakövetelmények 12. sz. melléklet: Filozófia vizsgakövetelmények 13. sz. melléklet: Etika vizsgakövetelmények 14. sz. melléklet: Kémia vizsgakövetelmények 15. sz. melléklet: Mozgókép és médiaismeret vizsgakövetelmények 16. sz. melléklet: Ének-zene vizsgakövetelmények 17. sz. melléklet: Tánc és dráma vizsgakövetelmények 18. sz. melléklet: Rajz és vizuális kultúra vizsgakövetelmények

2 18. Mellékletek 19. sz. melléklet: Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények 20. sz. melléklet: Matematika vizsgakövetelmények 21. sz. melléklet: Történelem vizsgakövetelmények 22. sz. melléklet: Angol nyelv vizsgakövetelmények 23. sz. melléklet: Német nyelv vizsgakövetelmények 24. sz. melléklet: Biológia vizsgakövetelmények sz. melléklet: Társadalomismeret vizsgakövetelmények 26. sz. melléklet: Fizika vizsgakövetelmények 27. sz. melléklet: Földrajz vizsgakövetelmények 28. sz. melléklet: Informatika vizsgakövetelmények 29. sz. melléklet: Testnevelés és sport vizsgakövetelmények 30. sz. melléklet: Filozófia vizsgakövetelmények 31. sz. melléklet: Etika vizsgakövetelmények 32. sz. melléklet: Kémia vizsgakövetelmények 33. sz. melléklet: Mozgókép és médiaismeret vizsgakövetelmények 34. sz. melléklet: Ének-zene vizsgakövetelmények 35. sz. melléklet: Tánc és dráma vizsgakövetelmények 36. sz. melléklet: Rajz és vizuális kultúra vizsgakövetelmények

3 1. sz. melléklet: Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények Magyar nyelv A 2013/2014. tanévtől kimenő rendszerben a évfolyamon 1. Írásbeli vizsga Maximum 60 perces teszt, amely átfogóan magába foglalja a félév/tanév anyagát. Ha az írásbeli teszt eredménye nem éri el a 12%-ot a vizsga elégtelen. 2. Szóbeli vizsga A témakörökből kijelölt szóbeli tételek abban az esetben, ha az írásbeli teszt 29%-nál alacsonyabb értéket mutat. 3. Gyakorlati vizsga Magyar nyelv és irodalomból nincs Projektmunka Magyar nyelv és irodalomból nincs. 5. A tantárgyi vizsga témakörei évfolyamonként 9. évfolyam: A kommunikáció tényezői és funkciói A tömegkommunikáció (sajtóműfajok, médiaműfajok) A hangok és a hangtörvények (a magánhangzók és a mássalhangzók felosztása; magánhangzó- és mássalhangzó törvények) A szóelemek, morfémák fogalma és típusai Szavak szóelemekre bontása A magyar nyelv szófaji rendszere A szintagmák A mondat Az alapszófajok A viszonyszók A mondatszók hozzárendelő alárendelő mellérendelő A mondatok fajtái logikai minőségük és a beszélő szándéka szerint. A mondatok fajtái szerkezetük alapján.

4 A mondatrészek (alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző) Az összetett mondatok (alárendelő és mellérendelő) Helyesírásunk rendszere, alapelvei 10. évfolyam: A szöveg: A szöveg szerkezete, jelentése, grammatikája Szövegtípusok 3 Önéletrajz A hivatalos levél típusai Retorika Szövegszerkesztés Érvelés Anyanyelvünk változatai, a nyelvjárások 11. évfolyam: A stílus, a nyelvi stílus, a zeneiség stíluseszközei Az alakzatok A szóképek Stílusrétegek A nyelvművelés 12. évfolyam: A magyar nyelv eredete, a nyelvrokonság bizonyítékai A magyar nyelv történetének korszakai, jellemzőik, nyelvemlékeink A hangrendszer változása A nyelvtani rendszer kialakulása, változása A szókincs bővülése A határon túli magyarok nyelvhasználata 6. A vizsga értékelése, minősítése 100% - 85% = 5 (jeles) 84% - 70% = 4 (jó) 69% - 50% = 3 (közepes)

5 49% - 30% = 2 (elégséges) 0% - 29% = 1 (elégtelen) A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól 1. Írásbeli vizsga Maximum 60 perces teszt, amely átfogóan magába foglalja a félév/tanév anyagát. Ha az írásbeli teszt eredménye nem éri el a 12%-ot a vizsga elégtelen. 2. Szóbeli vizsga A témakörökből kijelölt szóbeli tételek abban az esetben, ha az írásbeli teszt 29%-nál alacsonyabb értéket mutat. 3. Gyakorlati vizsga Magyar nyelv és irodalomból nincs. 4. Projektmunka Magyar nyelv és irodalomból nincs. 5. A tantárgyi vizsga témakörei évfolyamonként 9. évfolyam: A kommunikáció tényezői és funkciói 4 A tömegkommunikáció (sajtóműfajok, médiaműfajok) A hangok és a hangtörvények (a magánhangzók és a mássalhangzók felosztása; magánhangzó- és mássalhangzó törvények) A szóelemek, morfémák fogalma és típusai Szavak szóelemekre bontása A magyar nyelv szófaji rendszere Az alapszófajok A viszonyszók A mondatszók A szintagmák hozzárendelő alárendelő mellérendelő A mondat A mondatok fajtái logikai minőségük és a beszélő szándéka szerint A mondatok fajtái szerkezetük alapján A mondatrészek (alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző)

6 Az összetett mondatok (alárendelő és mellérendelő) Helyesírásunk rendszere, alapelvei A szöveg A szöveg fogalma, szerkezete A szövegértelem összetevői Intertextualitás A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra Az internetes szövegek jellemzői évfolyam: Szövegértés, szövegalkotás: Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai Jelentéstan: A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező Motivált és motiválatlan szavak A mondat- és szövegjelentés A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése Stilisztika Stílustípusok (stílusárnyalatok) Az alkalmi és állandó stílusértékének Stílusrétegek A stíluselemek 11. évfolyam: Kommunikáció Retorika: A kulturált vita, véleménynyilvánítás

7 A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése A hatásos előadásmód eszközei 6 Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban Általános nyelvészet A nyelv mint jelrendszer A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik Gesztusnyelvek, jelnyelvek Pragmatika 12. évfolyam: Szövegalkotás Az érvelő esszé szerkezete Nyelv és társadalom Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia Nyelvünk helyzete a határon túl Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata A nyelvi tervezés elvei és feladatai

8 A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra Nyelvtörténet Változás és állandóság a nyelvben Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja A mai nyelvállapot néhány jellemzője 7 6. A vizsga értékelése, minősítése 100% - 85% = 5 (jeles) 84% - 70% = 4 (jó) 69% - 50% = 3 (közepes) 49% - 30% = 2 (elégséges) 0% - 29% = 1 (elégtelen) Irodalom A 2013/2014. tanévtől kimenő rendszerben a évfolyamon 1. Írásbeli vizsga Maximum 60 perces teszt, amely átfogóan magába foglalja a félév/tanév anyagát. Ha az írásbeli

9 teszt eredménye nem éri el a 12%-ot a vizsga elégtelen. 2. Szóbeli vizsga A témakörökből kijelölt szóbeli tételek abban az esetben, ha az írásbeli teszt 29%-nál alacsonyabb értéket mutat. 3. Gyakorlati vizsga Magyar nyelv és irodalomból nincs. 4. Projektmunka Magyar nyelv és irodalomból nincs. 5. A tantárgyi vizsga témakörei évfolyamonként 9. évfolyam: Irodalmi műnemek és műfajok jellemzőikkel A görög epika A görög líra A görög dráma és színház Szophoklész: Antigoné Az antik római irodalom A Biblia és hatása az irodalomra keletkezése, szerkezete Ószövetségi történetek Újszövetségi történetek A középkori európai irodalom A középkor világképe Művészeti ágak, stílusok, műfajok a középkorban (építészet, zene, irodalom) Középkori nyelvemlékek Dante isteni színjáték A reneszánsz és a humanizmus A reneszánsz kialakulása, a humanista világkép A reneszánsz a képzőművészetekben, a zenében és az építészetben Reneszánsz világirodalom Janus Pannonius költészete Balassi Bálint költészete Késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus évfolyam:

10 Az angol színház, Shakespeare: Rómeó és Júlia A francia klasszicizmus, Tartuffe Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Az európai felvilágosodás A felvilágosodás kialakulása, filozófiai háttere, eszméi A felvilágosodás stílusirányzatai (klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó) A tanult alkotók lírai és epikai művei A magyar felvilágosodás Csokonai Vitéz Mihály költészete Berzsenyi Dániel költészete Romantika és a realizmus A romantika irodalmának jellemzői, új műfajok és formák Társadalmi típusok megjelenése a realista szemléletű művekben Az angol, francia és német, orosz romantika a tanult alkotók művei Romantika a magyar irodalomban Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc költészete Vörösmarty Mihály költészete Petőfi Sándor költészete népies helyzetdalai Petőfi tájlírája Petőfi szerelmi lírája Petőfi forradalmi látomásköltészete Epikai művei Jókai Mór: Az arany ember évfolyam: Arany János költészete Madách: Az ember tragédiája A 19. század második felének irodalma Realista és naturalista epika jellemzői

11 Impresszionizmus, szimbolizmus - a lírai műnem megújítása Angol, francia, német, orosz irodalom- a tanult alkotók művei Európai dráma: Ibsen, Csehov Mikszáth Kálmán tanult epikai művei A Nyugat első nemzedéke Ady Endre költészete Móricz Zsigmond tanult epikai művei Az avantgard Kosztolányi Dezső lírai és tanult epikai művei Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula tanult epikai művei Babits Mihály költészete, Jónás könyve évfolyam: Világirodalom: a tanult lírai és epikai és lírai művek a 20. században Színház és drámatörténet a 20. században - Brecht: Kurázsi mama József Attila költészete Radnóti Miklós költészete Portrék Szabó Lőrinc Pilinszky János Weöres Sándor Ottlik Géza Márai Sándor tanult művei Látásmódok Illyés Gyula Németh László Örkény István Nagy László tanult művei Konzervatív, népi, határon túli és emigráns irodalom- tanult alkotók művei Kortárs irodalom (széppróza, líra, esszé, dráma) Kertész Imre: Sorstalanság

12 6. A vizsga értékelése, minősítése 100% - 85% = 5 (jeles) 84% - 70% = 4 (jó) 69% - 50% = 3 (közepes) 49% - 30% = 2 (elégséges) 0% - 29% = 1 (elégtelen) A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól 1. Írásbeli vizsga Maximum 60 perces teszt, amely átfogóan magába foglalja a félév/tanév anyagát. Ha az írásbeli teszt eredménye nem éri el a 12%-ot a vizsga elégtelen. 2. Szóbeli vizsga A témakörökből kijelölt szóbeli tételek abban az esetben, ha az írásbeli teszt 29%-nál alacsonyabb értéket mutat. 3. Gyakorlati vizsga Magyar nyelv és irodalomból nincs. 4. Projektmunka Magyar nyelv és irodalomból nincs. 5. A tantárgyi vizsga témakörei évfolyamonként 9. évfolyam: Irodalmi műnemek és műfajok jellemzőikkel 11 A görög epika A görög líra A görög dráma és színház Szophoklész: Antigoné Az antik római irodalom A Biblia és hatása az irodalomra keletkezése, szerkezete Ószövetségi történetek Újszövetségi történetek A középkori európai irodalom A középkor világképe Művészeti ágak, stílusok, műfajok a középkorban (építészet, zene, irodalom) Középkori nyelvemlékek Dante isteni színjáték

13 A reneszánsz és a humanizmus A reneszánsz kialakulása, a humanista világkép A reneszánsz a képzőművészetekben, a zenében és az építészetben Reneszánsz világirodalom Janus Pannonius költészete Balassi Bálint költészete Késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus évfolyam: Az angol színház, Shakespeare: Rómeó és Júlia Az európai felvilágosodás A felvilágosodás kialakulása, filozófiai háttere, eszméi A felvilágosodás stílusirányzatai (klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó) A tanult alkotók lírai és epikai művei A magyar felvilágosodás Csokonai Vitéz Mihály költészete Berzsenyi Dániel költészete Romantika és a realizmus A romantika irodalmának jellemzői, új műfajok és formák Társadalmi típusok megjelenése a realista szemléletű művekben Az angol, francia és német, orosz romantika a tanult alkotók művei Romantika a magyar irodalomban Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc költészete Vörösmarty Mihály költészete Petőfi Sándor költészete népies helyzetdalai Petőfi tájlírája Petőfi szerelmi lírája Petőfi forradalmi látomásköltészete

14 Epikai művei Jókai Mór: Az arany ember 11. évfolyam: Arany János költészete Madách: Az ember tragédiája A 19. század második felének irodalma Realista és naturalista epika jellemzői Impresszionizmus, szimbolizmus - a lírai műnem megújítása Angol, francia, német, orosz irodalom- a tanult alkotók művei Európai dráma: Ibsen Mikszáth Kálmán tanult epikai művei A Nyugat első nemzedéke Ady Endre költészete Móricz Zsigmond tanult epikai művei Az avantgard Kosztolányi Dezső lírai és tanult epikai művei Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula tanult epikai művei Babits Mihály költészete, Jónás könyve évfolyam: Világirodalom: a tanult lírai és epikai és lírai művek a 20. században Színház és drámatörténet a 20. században - Brecht: Kurázsi mama József Attila költészete Radnóti Miklós költészete Portrék Szabó Lőrinc Márai Sándor Pilinszky János Weöres Sándor Ottlik Géza

15 Márai Sándor tanult művei Látásmódok Illyés Gyula Németh László Örkény István Nagy László tanult művei Konzervatív, népi, határon túli és emigráns irodalom- tanult alkotók művei Kortárs irodalom (széppróza, líra, esszé, dráma) A vizsga értékelése, minősítése 100% - 85% = 5 (jeles) 84% - 70% = 4 (jó) 69% - 50% = 3 (közepes) 49% - 30% = 2 (elégséges) 0% - 29% = 1 (elégtelen) 2. sz. melléklet: Matematika vizsgakövetelmény A 2013/2014. tanévtől kimenő rendszerben a évfolyamon 1. Írásbeli vizsga Időtartama: 60 perc. Tanult tétel, definíció kimondását, vagy közvetlen alkalmazását és számítási feladatokat tartalmaz. Ha az írásbeli teszt eredménye nem éri el a 12%-ot (a vizsga évében érvényes érettségi szabályzat szerint) a vizsga elégtelen. 2. Szóbeli vizsga Ha az írásbeli teszt 25%-nál (a vizsga évében érvényes érettségi szabályzat szerint) alacsonyabb értéket mutat. Különböző témakörökből 3 tétel, definíció kimondását, vagy közvetlen alkalmazását és 2 számítási feladatot tartalmaz. 3. Gyakorlati vizsga Matematika tantárgyból nincs. 4. Projektmunka Matematika tantárgyból nincs. 5. A tantárgyi vizsga témakörei évfolyamonként 9. évfolyam:

16 évfolyam: 1. Négyzetgyök A négyzetgyök fogalma A négyzetgyökvonás azonosságai Bevitel a gyökjel alá, kiemelés a gyökjel alól, nevező gyöktelenítése Műveletek négyzetgyökös kifejezésekkel 2. Másodfokú egyenletek 15 Az ábrázolása és tulajdonságai, függvénytranszformációk A másodfokú egyenlet, egyenlőtlenség algebrai és grafikus megoldása A diszkrimináns Gyöktényezős alak, másodfokú polinom szorzattá alakítása Gyökök és együtthatók összefüggései Másodfokú egyenletrendszer megoldása Magasabb fokú egyenlet, négyzetgyökös egyenlet megoldása Szöveges feladatok Két pozitív szám számtani és mértani közepe, összefüggés közöttük 3. Geometria A középpontos hasonlóság fogalma és tulajdonságai A hasonlósági transzformáció, háromszögek hasonlóságának alapesetei, alkalmazásuk szerkesztési, számítási feladatokban. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya. Hasonlóság alkalmazása gyakorlati számítási feladatokban. Magasságtétel, befogótétel derékszögű háromszögben, alkalmazásai Térelemek hajlásszöge 4. Szögfüggvények Bázisvektorok, vektor koordinátái Hegyesszög szögfüggvényei Nevezetes szögek szögfüggvényei

17 Távolságok és szögek számítása Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazásával, síkban és térben 11. évfolyam: 1. Hatvány, gyök, logaritmus Az n-edik gyök fogalma Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén Hatványozás azonosságainak alkalmazása A logaritmus fogalma, azonosságai és alkalmazása A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek Az exponenciális és a logaritmus függvény grafikonja és jellemzésük Az inverz függvény szemléletes értelmezése 2. Trigonometria 16 Szögfüggvények általános értelmezése Trigonometrikus függvények ( ) ábrázolása, jellemzése, egyszerű transzformációi Szögfüggvények közötti összefüggések Definíciók és azonosságok alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenletek Szinusztétel, koszinusztétel és alkalmazásuk 3. Koordinátageometria Vektorkoordinátái Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal Két vektor skaláris szorzata, tulajdonságai, kiszámítása a koordinátákból Két pont távolsága Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái Az egyenes helyzetét jellemző adatok: irányvektor, normálvektor, iránytangens.

18 Az egyenes egyenlete Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele Két egyenes metszéspontja A kör egyenlete Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában 4. Kombinatorika, gráfok 17 Permutáció, variáció, kombináció fogalma (ismétlés nélküli és ismétléses) Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel Binomiális együtthatók Gráfelméleti alapfogalmak (csúcs, él, fokszám) és alkalmazásuk Fokszám összege és az élek száma közötti összefüggés 5. Statisztika Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram) Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás 12. évfolyam: 1. Sorozatok A számsorozat fogalma A számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege Számítási feladatok a számtani és a mértani sorozat felismerésére, az összefüggések alkalmazására. Szöveges feladatok gyakorlati alkalmazásokkal. Kamatoskamat-számítás 2. Térgeometria, felszín, térfogat

19 Síkidomok kerülete, területe (sokszögek, speciális sokszögek, kör részei) Mértani testek csoportosítása, hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák, kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp), gömb Ezeknek a testeknek a felszínének és térfogatának kiszámítása Gyakorlati feladatok 3. Vegyes feladatok a középszintű érettségi követelményei alapján. 6. A vizsga értékelése, minősítése (10. évfolyam, 11. évfolyam és 12. évfolyam I. félév) 100% - 85% = 5 (jeles) 84% - 70% = 4 (jó) 69% - 50% = 3 (közepes) 49% - 30% = 2 (elégséges) 0% - 29% = 1 (elégtelen) 12. évfolyam évvége A vizsga évében érvényes közép szintű érettségi vizsga ponthatárai alapján történik a minősítés. 18 A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól 1. Írásbeli vizsga Időtartama: 60 perc. Tanult tétel, definíció kimondását, vagy közvetlen alkalmazását és számítási feladatokat tartalmaz. Ha az írásbeli teszt eredménye nem éri el a 12%-ot (a vizsga évében érvényes érettségi szabályzat szerint) a vizsga elégtelen. 2. Szóbeli vizsga Ha az írásbeli teszt 25%-nál (a vizsga évében érvényes érettségi szabályzat szerint)alacsonyabb értéket mutat. Különböző témakörökből 3 tétel, definíció kimondását, vagy közvetlen alkalmazását és 2 számítási feladatot tartalmaz. 3. Gyakorlati vizsga Matematika tantárgyból nincs. 4. Projektmunka Matematika tantárgyból nincs. 5. A tantárgyi vizsga témakörei évfolyamonként 9. évfolyam: 6. Halmazok Halmaz, részhalmaz Halmazműveletek és alkalmazásuk (metszet, unió, különbség, komplementerképzés) A valós számkör és részhalmazai

20 Intervallumok Ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos) 7. Számelmélet, algebra Oszthatósági szabályok Prímtényezős felbontás; legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös és meghatározásuk. Relatív prímek Hatványozás egész kitevőre; a hatványozás azonosságai Számok abszolút értéke Normál alak és használata Számrendszerek Nevezetes azonosságok: Azonosságok alkalmazása Szorzattá alakítás 2, 3 polinom alakja, a 2 -b 2 szorzat alakja. Egyszerű feladatok polinom, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Algebrai tört értelmezési tartománya 8. Függvények 19 Lineáris függvény, másodfokú függvény, abszolút érték függvény, négyzetgyök függvények, a fordított arányosság függvénye, grafikonjaik, tulajdonságaik, ábrázolásuk. Az egyenes arányosság. 9. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldása Szöveges feladatok megoldása egyenlettel, egyenletrendszerrel Egy abszolút értéket tartalmazó egyenletek megoldása Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása 10. Geometria Térelemek, térelemek távolsága Háromszögek nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör Pitagorasz tétele, Thalész tétele és alkalmazásai

21 Négyszögek, sokszögek, szabályos sokszögek. Belső és külső szögek összege, átlók száma. Kör és részei, körív hossza, körcikk területe. A szög ívmértéke. Egybevágósági transzformációk és tulajdonságai, egybevágóság fogalma, szimmetria, alkalmazásaik. Vektor fogalma, vektorok összege, két vektor különbsége. Vektor szorzása valós számmal Vektorok felbontása összetevőkre évfolyam: 1. Négyzetgyök A négyzetgyök fogalma A négyzetgyökvonás azonosságai Bevitel a gyökjel alá, kiemelés a gyökjel alól, nevező gyöktelenítése Műveletek négyzetgyökös kifejezésekkel 2. Másodfokú egyenletek Az ábrázolása és tulajdonságai, függvénytranszformációk A másodfokú egyenlet, egyenlőtlenség algebrai és grafikus megoldása A diszkrimináns Gyöktényezős alak, másodfokú polinom szorzattá alakítása Gyökök és együtthatók összefüggései Másodfokú egyenletrendszer megoldása Magasabb fokú egyenlet, négyzetgyökös egyenlet megoldása Szöveges feladatok Két pozitív szám számtani és mértani közepe, összefüggés közöttük 3. Geometria A középpontos hasonlóság fogalma és tulajdonságai A hasonlósági transzformáció, háromszögek hasonlóságának alapesetei, alkalmazásuk

22 szerkesztési, számítási feladatokban. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya. Hasonlóság alkalmazása gyakorlati számítási feladatokban. Magasságtétel, befogótétel derékszögű háromszögben, alkalmazásai Térelemek hajlásszöge 4. Szögfüggvények Bázisvektorok, vektor koordinátái Hegyesszög szögfüggvényei Nevezetes szögek szögfüggvényei Távolságok és szögek számítása Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazásával, síkban és térben 5. Kombinatorika, gráfok 21 Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámolás, sorbarendezés, gyakorlati problémák Gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám) és alkalmazásuk 6. Statisztika Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram) Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz 11. évfolyam: 1. Hatvány, gyök, logaritmus Az n-edik gyök fogalma Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén Hatványozás azonosságainak alkalmazása A logaritmus fogalma, azonosságai és alkalmazása A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek

23 Az exponenciális és a logaritmus függvény grafikonja és jellemzésük Az inverz függvény szemléletes értelmezése 2. Trigonometria Szögfüggvények általános értelmezése Trigonometrikus függvények ( ) ábrázolása, jellemzése, egyszerű transzformációi Szögfüggvények közötti összefüggések Definíciók és azonosságok alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenletek Szinusztétel, koszinusztétel és alkalmazásuk 3. Koordinátageometria 22 Vektorkoordinátái Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal Két vektor skaláris szorzata, tulajdonságai, kiszámítása a koordinátákból Két pont távolsága Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái Az egyenes helyzetét jellemző adatok: irányvektor, normálvektor, iránytangens. Az egyenes egyenlete Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele Két egyenes metszéspontja A kör egyenlete Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában 4. Kombinatorika, gráfok Permutáció, variáció, kombináció fogalma (ismétlés nélküli és ismétléses) Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel Binomiális együtthatók Gráfelméleti alapfogalmak (csúcs, él, fokszám) és alkalmazásuk

24 Fokszám összege és az élek száma közötti összefüggés 12. évfolyam: 1. Sorozatok A számsorozat fogalma A számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege Számítási feladatok a számtani és a mértani sorozat felismerésére, az összefüggések alkalmazására. Szöveges feladatok gyakorlati alkalmazásokkal. Kamatoskamat-számítás 2. Térgeometria, felszín, térfogat 23 Síkidomok kerülete, területe (sokszögek, speciális sokszögek, kör részei) Mértani testek csoportosítása, hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák, kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp), gömb Ezeknek a testeknek a felszínének és térfogatának kiszámítása Gyakorlati feladatok 3. Valószínűség, statisztika Esemény, eseménytér, biztos esemény, lehetetlen esemény, komplementer esemény Műveletek eseményekkel A valószínűség klasszikus modellje. Egyszerű valószínűség-számítási problémák Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén Visszatevés nélküli mintavétel Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal. Vegyes feladatok a középszintű érettségi követelményei alapján. 6. A vizsga értékelése, minősítése (10. évfolyam, 11. évfolyam és 12. évfolyam I. félév) 100% - 85% = 5 (jeles) 84% - 70% = 4 (jó) 69% - 50% = 3 (közepes) 49% - 30% = 2 (elégséges)

25 0% - 29% = 1 (elégtelen) 12. évfolyam évvége A vizsga évében érvényes közép szintű érettségi vizsga ponthatárai alapján történik a minősítés. 3. melléklet: Történelem vizsgakövetelmények A 2013/2014. tanévtől kimenő rendszerben a évfolyamon Írásbeli vizsga A pótvizsgázók és az osztályozó 2. Szóbeli vizsga vizsgázók számától függően vagy írásbeli vagy szóbeli vizsgát tartunk. A 12. évfolyamosok osztályozó vizsgája írásbeliből is és szóbeliből is áll. Az írásbeli maximum 45 perces, amely áll tesztből és kifejést igénylő feladatból. Átfogóan magába foglalja a félév/tanév anyagát. Ha az írásbeli eredménye nem éri el a 25%-ot a vizsga elégtelen. 3. Gyakorlati vizsga Történelem tantárgyból nincs. 4. Projektmunka Történelem tantárgyból nincs. 5. A tantárgyi vizsga témakörei évfolyamonként 9. évfolyam: Őskor: 1. Az emberré válás folyamatának főbb állomásai 2. A paleolitikum és neolitikum közötti alapvető különbségek Ókori kelet: 3. A folyamvölgyi kultúrák, társadalmak kialakulásának folyamata, jelentősége Az ókori Görögország: 4. A görög polisz kialakulása, jellemzői 5. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia működése 6. A spártai államszervezet és nevelésmód lényege 7. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok Az ókori Róma: 8. Róma városállamból birodalommá fejlődésének útja

26 9. A köztársaság virágkora és a válsághoz vezető út okai 10. Caesar és Augustus tevékenysége 11. A császárkor jellemzői 12. A kereszténység kialakulása és elterjedése 13. A népvándorlás, a Nyugatrómai Birodalom felbomlása. Kora középkor: 14. A feudalizmus kialakulása, a feudális gazdaság és társadalom jellemzői 15. Frank Birodalom kialakulása, fejlődése 16. Az iszlám és az arab világ sajátosságai A magyarság története a kezdetektől az államalapításig: 17. A magyar nép őstörténete és vándorlása 18. A honfoglalás és államalapítás története 19. Géza fejedelemsége és István király életműve évfolyam: Az érett középkor (X-XIII. sz.) 1. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában 2. A középkori városok 3. A középkor művelődése Az Árpád-házi királyok kora 4. Szent László és Könyves Kálmán törvényei 5. II. András uralkodása és az Aranybulla 6. IV. Béla és a tatárjárás 7. Gazdasági és társadalmi változások XII. században A késő középkor (XIV-XV.sz.) 8. Itália, a humanizmus és a reneszánsz bölcsője 9. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia kialakulása 10. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Magyarország a XIV-XV.században: 11. Az Anjouk uralkodása (Károly Róbert és Nagy Lajos) 12. Luxemburgi Zsigmond kora

27 13. Védekezés az oszmán - török terjeszkedés ellen. Hunyadi János idején 14. Hunyadi Mátyás uralkodása. A reneszánsz Magyarországon Kora újkor (XVI-XVII. sz.) 15. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 16. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk 17. A francia abszolutizmus fénykora XIV. Lajos idején Magyarország a kora újkorban ( ) 18. A mohácsi csata előzményei, lefolyása, következményei 19. Az ország három részre szakadása. A török hódoltság. 20. Az Erdélyi fejedelemség Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós 21. A Rákóczi szabadságharc évfolyam: Magyarország a Habsburg Birodalomban a XVIII. században 1. Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása a XVIII. századi Magyarországon 2. Mária Terézia uralkodása 3. II. József reformjai. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 4. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői 5. A francia polgári forradalom kirobbanása. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása 6. A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői 7. Az első ipari forradalom legjelentősebb területei és hatása a társadalomra, környezetre 8. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. 9. Németország nagyhatalommá válása. 10. A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 11. Széchenyi István elméleti és gyakorlati tevékenysége

28 12. Kossuth reformprogramja. 13. A reformkor kulturális életének főbb jellemzői. 14. Az 1848 március 15-i forradalom eseményei.az áprilisi törvények. 15. Az es szabadságharc főbb hadjáratai, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. 16. A kiegyezés megszületésének okai. 17. A kiegyezés tartalma és értékelése. 18. Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. 19. Az átalakuló társadalom sajátosságai.nemzetiségek a dualizmus korában. 20. Az életmód változási a századfordulón.a magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége évfolyam: Az első világháború és következményei: 1. Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. 2. A világháborút lezáró Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági következményei 3. Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A két világháború között: Az USA és az as gazdasági válság: 4. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa: 5. A náci Németország legfőbb jellemzői. 6. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az as években: 7. A bolsevik hatalomátvétel körülményei Oroszországban 8. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. Magyarország a két világháború között: 9. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései (Bethlen István miniszterelnöksége)

29 10. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. 11. A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. A második világháború előzményei jelentős fordulatai: 12. A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt. Magyarország a második világháborúban: 13. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. 14. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. 15. A holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás). A kétpólusú világ: 16. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). 17. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép- Európában Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig: 18. A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. 19. Az 50-es évek jellemzői, a rendszerműködése a Rákosi-korszakban. Életmód és mindennapok. 20. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 21. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok. 22. A rendszerváltozás eseményei, tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség) A vizsga értékelése, minősítése 100% - 85% = 5 (jeles) 84% - 70% = 4 (jó) 69% - 50% = 3 (közepes) 49% - 30% = 2 (elégséges) 0% - 29% = 1 (elégtelen) A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól 1. Írásbeli vizsga Maximum 60 perces teszt, amely átfogóan magába foglalja a

30 félév/tanév anyagát. Ha az írásbeli teszt eredménye nem éri el a 12%-ot a vizsga elégtelen. 2. Szóbeli vizsga A témakörökből kijelölt szóbeli tételek abban az esetben, ha az írásbeli teszt 25%-nál alacsonyabb értéket mutat. 3. Gyakorlati vizsga Magyar nyelv és irodalomból nincs. 4. Projektmunka Magyar nyelv és irodalomból nincs. 5. A tantárgyi vizsga témakörei évfolyamonként 9. évfolyam: Ókor: 1. A folyamvölgyi kultúrák 2. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. 3. Az ókori Kelet kulturális öröksége 29 Hellász 1. Az athéni demokrácia kialakulása és működése. 2. Spárta. 3. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Róma: 1. Róma útja a köztársaságtól a császárságig. 2. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. 3. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. 4. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. 5. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. 6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása Középkor: 1. A Frank Birodalom. 2. Nyugat-Európa gazdasága és társadalma a kora középkorban 3. Az iszlám és az arab hódítás. 4. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. 5. Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése az érett középkorban 6. A rendiség kialakulása. 7. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. 8. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Itália, a humanizmus és a reneszánsz A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 1. A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. 2. Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). 3. A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. 4. A Magyar Királyság, mint jelentős európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában.

31 5. A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. 6. Társadalmi és gazdasági változások a XIV XV. század folyamán. 7. A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei. 10. évfolyam: A világ és Európa a kora újkorban 1. A nagy földrajzi felfedezések és következményeik. 2. Reformáció és katolikus megújulás. 3. A tőkés gazdaság kibontakozása 4. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. 5. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. 6. A tudományos világkép átalakulása 30 Magyarország a kora újkorban 1. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. 2. Az Erdélyi Fejedelemség. 3. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. 4. A török kiűzése Magyarországról. 5. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI XVII. századi Magyarországon. 6. A Rákóczi-szabadságharc. Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora 1. A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. 2. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. 3. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. 4. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. 5. Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei. 6. A XIX. század eszméi. Az újjáépítés kora Magyarországon 1. Népesség és környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. 2. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban. 3. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. Mária Terézia és II. József idején 4. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 1. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. 2. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. 3. A reformkori művelődés, kultúra. 4. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. 5. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. 6. A szabadságharc története.

32 11. évfolyam: A nemzetállamok és a birodalmi politika kora 1. Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország) 2. Az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá válása. 3. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. 4. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természetes környezet). 5. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon 1. Önkényuralom Magyarországon. 2. A kiegyezés létrejötte és tartalma. 3. Társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. 4. Népesség, demográfia. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. 5. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón 31 Az első világháború és következményei 1. Az első világháború. 2. Magyarország az első világháborúban. 3. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szovjet-Oroszországban 4. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, Az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. 5. Az első világháborút lezáró békerendszer. 6. A trianoni békediktátum. A határon túli magyarság sorsa. Európa és a világ a két világháború között 1. Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. 2. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. 3. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. 4. Az as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. 5. A nemzeti szocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Magyarország a két világháború között 1. A konszolidáció kezdete Magyarországon: Teleki Pál első miniszterelnöksége. 2. A bethleni konszolidáció folyamata, jellemzői és válsága. 3. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. 4. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. 5. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. A második világháború

33 1. A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai eseményei a Szovjetunió elleni német támadásig. 2. A fordulat a háború menetében. 3. A szövetségesek együttműködése és győzelme. 4. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. 5. Kállay Miklós miniszterelnöksége. 6. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. 7. Zsidóüldözés, a holokauszt Magyarországon 12. évfolyam: Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése 1. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyezmények, szövetségek. 2. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. 3. A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. Erőforrások és termelési kultúrák. 4. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a harmadik világ. 32 Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig 1. Az ország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítésének folyamata, jellemzői. 2. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, köz- és magánéleti, valamint kulturális és gazdasági jellegzetességek. Világkép, eszmék, ideológiák, 3. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, jellemzői, szereplői. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása 1. Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. 2. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton diktatúra és hiánygazdaság keleten. 3. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. 4. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése A Kádár-korszak jellemzői 1. Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok a Kádár-korszakban. 2. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet a Kádár-korszakban. 3. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. 4. A rendszerváltozás forgatókönyve, mérlege, nyertesek és vesztesek. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése 1. Az információs technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák.

34 2. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. 3. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. 4. Az Európai Unió intézményei, működése és jelenlegi problémái. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon 1. A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. 2. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. 3. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hatalommegosztás formái, színterei. 4. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek 5. A társadalmi mobilitás problémái. A cigány (roma) társadalom története, helyzete és integrációjának folyamata. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegények és gazdagok világa. 33 Társadalmi ismeretek 1. Családformák a mai világban. 2. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. 3. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Állampolgári ismeretek 1. Állampolgári jogok és kötelességek. 2. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. Pénzügyi és gazdasági kultúra 1. Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. 2. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Munkavállalás 1. A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. 2. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. 3. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). 6. A vizsga értékelése, minősítése 100% - 85% = 5 (jeles) 84% - 70% = 4 (jó) 69% - 50% = 3 (közepes) 49% - 30% = 2 (elégséges) 0% - 29% = 1 (elégtelen)

35 4. melléklet: Angol nyelv vizsgakövetelmények A 2013/2014. tanévtől kimenő rendszerben a évfolyamon 1. Írásbeli vizsga 45 perces nyelvtani, lexikai tudást, szövegértést és íráskészséget mérő feladatsor. 2. Szóbeli vizsga Évfolyamonként növekvő számú témakörből kb. 10 perces társalgás. 3. Gyakorlati vizsga Angol nyelvből nincs Projektmunka Angol nyelvből nincs. 5. A tantárgyi vizsga témakörei évfolyamonként 9. évfolyam: 1. idegen nyelv Nyelvtan: egyszerű jelen idő elöljárószók (hellyel és idővel kapcsolatos) folyamatos jelen idő időhatározók egyszerű múlt idő rendhagyó igék folyamatos múlt idő going to jövő idő megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek szókincs társalgás országok és nemzetiségek család, családtagok zenei stílusok bútorok színek és minták szabadidős tevékenységek (az óra) ételek, italok általános melléknevek iskolai tantárgyak hónapok, dátumok állatok a ház részei

36 2. idegen nyelv Nyelvtan: a létige (to be) jelen ideje névelők (határozott, határozatlan) mutató névmások kérdőszavak elöljárószók (hellyel és idővel kapcsolatos) személyes, birtokos névmások, névmások tárgyesete szókincs társalgás 35 számok általános tárgyak, bútorok országok és nemzetiségek üdvözlés családtagok külső megjelenés zenetípusok az óra szabadidős tevékenységek 10. évfolyam: 1. idegen nyelv Nyelvtan: befejezett jelen idő melléknevek fokozása egyszerű jövő idő módbéli segédigék (must, have to, should) feltételes mód 1. típus szenvedő szerkezet (egyszerű jelen, egyszerű múlt) Szókincs: személyes tárgyak anyagok külső megjelenés testrészek házimunkák foglalkozások szabadidős tevékenységek melléknevek és határozók filmtípusok ételek és italok az étteremben

37 2. idegen nyelv Nyelvtan: egyszerű jelen idő időhatározók folyamatos jelen idő going to jövő idő egyszerű múlt idő rendhagyó igék rövid melléknevek Szókincs: napi tevékenységek sport hónapok, évszakok a ház részei ruházkodás időjárás természetes környezet évfolyam: 1. idegen nyelv Nyelvtan: egyszerű és folyamatos jelen egyszerű és folyamatos múlt vonatkozó mellékmondatok szóbeli segédigék (must, have to, should, shall) befejezett jelen (egyszerű és folyamatos) szenvedő szerkezet (egyszerű jelenben és egyszerű múltban) befejezett múlt függő beszéd Szókincs: társalgás főnévképzés melléknévképzés foglalkozások közlekedési eszközök a természetes környezet ruházkodás ételek, főzéssel kapcsolatos igék testrészek viselkedésmóddal kapcsolatos melléknevek személyiséggel kapcsolatos melléknevek

38 2. idegen nyelv Nyelvtan: befejezett jelen idő melléknevek fokozása egyszerű jövő idő módbéli segédigék (must, have to, should) feltételes mód 1. típus szenvedő szerkezet (egyszerű jelen, egyszerű múlt) Szókincs: személyes tárgyak anyagok külső megjelenés testrészek házimunkák foglalkozások szabadidős tevékenységek melléknevek és határozók filmtípusok ételek és italok az étteremben 12. évfolyam: 1. idegen nyelv 37 Az érettségi vizsga feladattípusai 1. Olvasott szöveg értése 2. Nyelvhelyesség 3. Hallott szöveg értése 4. Íráskészség Szóbeli témakörök: 1. Ember és társadalom 2. Ház, lakás ahol élünk 3. Iskola 4. A munka világa 5. Család, társadalmi élet 6. Ételek, sport, egészség 7. Vásárlás 8. Utazás, turizmus 9. Művészetek, kultúra 10. Tudomány és technológia 11. Természet, környezetvédelem 12. Angol nyelvterületű országok kultúrája, civilizációja

39 2. idegen nyelv Nyelvtan: egyszerű és folyamatos jelen egyszerű és folyamatos múlt vonatkozó mellékmondatok szóbeli segédigék (must, have to, should, shall) befejezett jelen (egyszerű és folyamatos) szenvedő szerkezet (egyszerű jelenben és egyszerű múltban) befejezett múlt függő beszéd 38 Szókincs: társalgás főnévképzés melléknévképzés foglalkozások közlekedési eszközök a természetes környezet ruházkodás ételek, főzéssel kapcsolatos igék testrészek viselkedésmóddal kapcsolatos melléknevek személyiséggel kapcsolatos melléknevek 6. A vizsga értékelése, minősítése 100% - 85% = 5 (jeles) 84% - 70% = 4 (jó) 69% - 55% = 3 (közepes) 54% - 35% = 2 (elégséges) 0% - 34% = 1 (elégtelen) A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól 1. Írásbeli vizsga 45 perces nyelvtani, lexikai tudást, szövegértést és íráskészséget mérő feladatsor. 2. Szóbeli vizsga Évfolyamonként növekvő számú témakörből kb. 10 perces társalgás. 3. Gyakorlati vizsga Angol nyelvből nincs. 4. Projektmunka Angol nyelvből nincs. 5. A tantárgyi vizsga témakörei évfolyamonként 9. évfolyam: 1. idegen nyelv Nyelvtan:

40 egyszerű jelen idő elöljárószók (hellyel és idővel kapcsolatos) folyamatos jelen idő időhatározók egyszerű múlt idő rendhagyó igék folyamatos múlt idő going to jövő idő megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek szókincs társalgás 39 országok és nemzetiségek család, családtagok zenei stílusok bútorok színek és minták szabadidős tevékenységek (az óra) ételek, italok általános melléknevek iskolai tantárgyak hónapok, dátumok állatok a ház részei 2. idegen nyelv Nyelvtan: a létige (to be) jelen ideje névelők (határozott, határozatlan) mutató névmások kérdőszavak elöljárószók (hellyel és idővel kapcsolatos) személyes, birtokos névmások, névmások tárgyesete szókincs társalgás számok általános tárgyak, bútorok országok és nemzetiségek üdvözlés családtagok külső megjelenés zenetípusok

41 az óra szabadidős tevékenységek 10. évfolyam: 1. idegen nyelv Nyelvtan: befejezett jelen idő melléknevek fokozása egyszerű jövő idő módbéli segédigék (must, have to, should) feltételes mód 1. típus szenvedő szerkezet (egyszerű jelen, egyszerű múlt) 40 Szókincs: személyes tárgyak anyagok külső megjelenés testrészek házimunkák foglalkozások szabadidős tevékenységek melléknevek és határozók filmtípusok ételek és italok az étteremben 2. idegen nyelv Nyelvtan: egyszerű jelen idő időhatározók folyamatos jelen idő going to jövő idő egyszerű múlt idő rendhagyó igék rövid melléknevek Szókincs: napi tevékenységek sport hónapok, évszakok a ház részei ruházkodás időjárás