Pedagógiai Programja

Átírás

1 Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium Pécs, Építők u. 9. Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk. Hansen (1994) Pedagógiai Programja

2 TARTALOM

3 1. Helyzetelemzés Intézményünk Baranya megye székhelyén működik óta. Jelentős múlttal, kialakult hagyományokkal rendelkezik. Pécs városában és a megyében központi, szinte bázis szerepet tölt be szakmai szempontból. Ugyanakkor évtizedeken keresztül hordozta a gyógypedagógiai intézményekre jellemző stigmatizáltságot tanulói mássága miatt. Az elmúlt évek során jelentős lépéseket tettünk a képességfejlesztő eljárások megismerésére a fejlesztő pedagógiai munka elterjesztésére terén. Folyamatosan erősítettük Intézményünk nyitottságát annak érdekében, hogy munkánk és a nálunk tanuló gyermekek értékei minél szélesebb körben ismertté váljanak. A gyógypedagógusok szaktudásának kiterjesztése az óvodák és a többségi iskolák irányába a sajátos nevelési szükségletű gyermekek eredményesebb foglalkoztatását tette lehetővé. ERŐSSÉGEINK - A tanulókkal empátiával, szeretettel foglalkozunk, igényeiket figyelembe vesszük - A szakmai tudás magas szintű - Nyitott vezetés - Színvonalas szakmai munka. - A fejlesztő tevékenység sokoldalú és színvonalas KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK - Szakmai értékeink megismertetése a környezetünkben. - Partnerekkel való kapcsolatok bővítése, szülőkkel való együttműködés erősítése. - Rendezvények, kiállítások, gyerekek értékeinek megismertetése, támogatók, szponzorok keresése. - Továbbképzési, továbbtanulási lehetőségek kihasználása. - Pályázatok szervezett kihasználása. - Pályaválasztás, elhelyezkedés segítése. FEJLESZTÉSRE VÁRÓ TERÜLETEK - A szakmai együttműködés erősítése. - A tantestület egységességének és mentálhigiénés állapotának javítása. - A személyi feltételekkel való hatékonyabb gazdálkodás. - A tárgyi feltételek, környezeti lehetőségek jobb kihasználása KÜLSŐ VESZÉLYEK - Társadalmi előítéletek. - Káros, veszélyeztető hatások (a tanulók felé drog, alkohol stb.) - Kilátástalan jövőkép, elhelyezkedési korlátok.

4 Funkciók, tevékenységi területek: Iskolánk a Pécsett és vonzáskörzetében élő, sajátos nevelési igényű tanköteles korú gyermekek nevelését, oktatását látja el, valamint szak- és szakmai szolgáltató funkciót tölt be egységes módszertani intézményként. Tevékenységünk többcélú, ennek megfelelően intézményegységeink a következők: - Óvodai nevelés - Tanulásban akadályozott (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos) tanulók általános iskolája - Értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók általános iskolája - Értelmileg akadályozottak Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája 9-10., osztály - Autizmussal élő tanulók csoportja - Kollégium - Utazó gyógypedagógusi ellátás Az egyenlő oktatás elvéről szóló pedagógiai elképzelés számunkra azt jelenti, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel kapja meg a nevelési rendszeren belül a számára szükséges nevelést, oktatást. Hitvallásunk: Minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen azzá neveljük, amivé válni képes annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek. Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozási igényeinek kielégítésével, a fejlődésükhöz szükséges speciális pedagógiai feltételek megteremtésével járul hozzá a közoktatási szolgáltatás rendszeréhez. Iskolánk folyamatosan törekszik ennek a szerepnek és az érte vállalt tudatos munkának minél szélesebb körben való elfogadtatására és társadalmi megbecsülésére. Intézményünk folyamatos fejlesztésével biztosítjuk jelenlegi és jövőbeli partnereink elégedettségét, a szegregáció oldását, a társadalmi előítéletek csökkenését, s ezáltal a rászoruló gyermekek időben történő megsegítését az esélyteremtés szolgálatában. Ezekhez a törekvésekhez az iskola valamennyi dolgozója legjobb tudásával és felelősségével járul hozzá. Nagy szakmai kihívás a gyógypedagógiai intézmények számára a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható gyermekekkel foglalkozó intézmények, pedagógusainak szakmai megsegítése. Célunk: Az átlagtól eltérő fejlődésmenetet mutató gyermekek esélyteremtésének elősegítése.

5 2. Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései 2.1. A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága - A köznevelésii törvény biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermek születése pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon. - Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkcióinak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását. - Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükségletű gyermek eredményesen illeszkedjen be a többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelően fejlődjön, orvosi - gyógypedagógiai - pszichológiai segítségre van szüksége. - Washingtonban, június 1.-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. Nemzetközi Konferencián az alábbi határozat és minden országnak szóló ajánlás született: Minden családnak és értelmi sérüléssel élő gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy - a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amelyben él; - ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, iskolában, szociális gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben, szabadidő eltöltésében stb.; - a gyermek optimális növekedése, fejlődése érdekében a lehető legkorábban és ettől fogva megelőző, élethosszig tartó támogatást, szolgáltatást kapjon; - olyan szolgáltató rendszert kell kifejleszteni, amely tiszteletben tartja az embert, a családot, a kulturális különbségeket és megengedi, hogy a család a gyermekének legmegfelelőbb szolgáltatást választhassa; - biztosítja a család - szakember egyenrangú együttműködését a gyermek gondozása szolgáltatása tervezésében, döntések megvalósításában, a stratégia, a szabályozás alakításában, a programok megvalósításában; - biztosítja a meglévő szolgáltatások rendszerének összehangolt működését, annak érdekében, hogy a családok lehetőleg a lakóhelyükön juthassanak hozzá; - a társadalom ismerje meg, legyen tudatában annak, hogy az eltérő képességű emberek mindannyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez. A családközpontú gondoskodásnak a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a szülőben a kilátástalanság helyett a fejlesztő beállítódást kell kialakítania.

6 Az együttműködés akkor lehet hatékony: - ha a segítséget nem erőszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember; - ha a komplex gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi diagnózis korrekt, de nem csupán deficitleltár, hanem esélydiagnózis; - ha a szakember ismeri a szülők igényét, a család életkörülményeit, lehetőségeit; - ha partnerként és nem páciensként kezeli a szülőt; - ha azt igyekszik segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke viselkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait; - ha figyelembe veszi, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan törekszik a tanulási helyzetek kiépítésére; - ha olyan fejlesztő programot állít össze, amely nem funkció tréning, hanem szociális tanulás. Ezért a programnak gyermekre lebontottnak kell lennie a kis lépések elvét, az állandóságot, a folyamatosságot kell szolgálnia. "A nevelés nem csupán szocializációs aktus, hanem perszonális és szociális integrációs folyamat, amelyben a személy (az én) alkotó szerepet tölt be, még akkor is, ha fogyatékossága bizonyos fokig gátolja ebben" (Otto Speek)

7 A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója Az óvoda célja: egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében. - A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik: - az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására; - speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíti a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását; - a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz; - a program a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra a gazdag tapasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési üteméhez igazodik; - differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a képességfejlesztést, törekszik a hiányosan működő képességek korrekciójára valamennyi területen. A fejlesztés legfontosabb területei: a nagymozgások kialakítása, korrigálása; az egyensúlyérzék fejlesztése; a manuális készség fejlesztése; a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása; a játéktevékenység fejlesztése a speciális zenei nevelés alapjainak lerakása. A percepció fejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl különös hangsúlyt kap az önkiszolgálás fejlesztése, az iskolai életmódra való felkészítés, egyéni, kiscsoportos, csoportos formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva a módszeres, következetes, apró lépésekben történő fejlesztés, a "gyökerek" kiépítése. A program foglalkozási körén túl lehetőséget kell teremteni a kiegészítő terápiák igénybevételére (pl. speciális úszás, terápiás lovagoltatás, ULWILA zenei módszer stb.). Törekszik a program a családközpontú gondoskodás megvalósítására, támaszkodik a korai fejlesztés eredményeire.

8 Támogatja az integrációs törekvéseket. Felkészítik az arra alkalmas gyermekeket a többségi intézményes nevelésre. Részt vesz az intézmény a befogadó pedagógusok képzésében. Módszertani központként hospitálási, konzultációs lehetőséget biztosít. Az itt folyó munkával kapcsolatban kézikönyvek, mondókagyűjtemény, videofilmek készültek. Mindezek a szülőkkel együttműködve valósulnak meg. Tanácsadással segítik őket. A meleg családias légkör őszinte, a gyermekek ügyét szolgáló együttműködést biztosít minden gyermek és felnőtt számára Fejlesztési célok A középsúlyos fokban értelmi fogyatékos óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehezebben induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokokon át jut el a célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. Szorosan együttműködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat az időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése "szenzibilis fázisban" van. Az optimális fejlesztés a transzfer hatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet. A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkciók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek, s hogy a tanítási technikák könnyen érthetőek, elsajátíthatóak legyenek. A "tanulás" akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja, megérti.

9 Három "alapelv"-nek kell érvényesülni: "Ölelj át!", "Tegyél le!", "Hagyjál békén!" Ez jelenti egyrészt az életkor specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamatok állomásait, másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak. Így meg kell tanulni elengedni, "letenni" a gyereket, örülni az első önálló kísérleteknek, s ezt elő kell segíteni, illetve szükségleteit olymódon figyelembe venni, hogy a napirendben legyenek a pihenést, a nyugalmat biztosító idők, fázisok, ahol azt csinál, amit akar -- természetesen a felnőtt felügyelete mellett. Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság belőlük, tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket. Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzékelést, észlelést, mint a magasabb mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát. Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában az emlékezet és figyelem, hisz csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a figyelemtől. A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánozó készségre, a felnőttközpontúságra támaszkodva lehet eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képesség-fejlesztés legyen az mozgás, pszichomotoros vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés. A játék nincs ellentétben a tanulással. Játék közben a gyermek tanul: tanul szociális szerepet, érzelmeket, motívumokat, beállítódást, tanulja a környezet személyi és tárgyi világának elsajátítását. Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni képességfejlesztő munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével, a gyermekek tevékenységszükségletének kielégítésével, a sokoldalú tapasztalat-szerzést, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy az óvodások: - érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkörű közösségben; - testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek: - tudjanak utánozni; - tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni; - használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak játékukra, ismerjék azok helyét;

10 értsék az egyszerű -- alkalmanként gesztussal kísért -- verbális utasításokat, azokat hajtsák végre. - fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak kommunikálni; - kívánságukat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni; használjanak nonverbális jelzéseket is. - sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban tájékozódni. Ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait. - tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irányítani. - alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, WC használat terén. Ha kell, fogadjanak el és kérjenek segítséget. - mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmónikus; igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban. - tudjanak különböző anyagokkal ügyesen manipulálni, alakuljon ki az ábrázolás igénye bennük. - szívesen hallgassanak rövid mesét, verset. Tudjanak életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő dalokat, verseket, mondókákat, - ismerjék az alapvető viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni, kivárni stb. Tudjanak elemi szabályokhoz végezni. alkalmazkodni, elemi munkát 2.3. Nevelési feladatok és tevékenységek Foglalkozási formák A tanulás folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását, képességek kialakulását, viszonyulások, érzelmi akarati tulajdonságok fejlődését, magatartás tanulást segíti a pedagógus. A verbális, mozgásos és szociális tanulás eredményeként alakulnak a gyermek érzelmei, a cselekvés módja, a szociális magatartás, különböző tulajdonságok és képességek. ### önkiszolgálásra nevelés: feladatai: a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, egyszerű munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvodás gyermeket. ### mozgásfejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot elősegítése.

11 ### anyanyelvi nevelés: kettős feladata: a beszéd megértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű mesék, versek, mondókák megtanítása. ### a vizuomotoros készség fejlesztése: a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesztése a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér felismerő képesség fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközök megismertetése. ### játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás melletti és együttes játék megvalósítása énekes-verses népi játékok játszása. ### egyéni fejlesztés: az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelő képességfejlesztés. A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb képességű gyermek egyénre szabott terápiáját is jelenti. ### zenei nevelés alapjai: egyszerű ritmusú versek, mondókák segítségével a ritmus, a zenei hallás fejlesztése, alapjainak megtanítása. Kiegészítő terápiák ### logopédiai és komplex kommunikációs fejlesztés ### mozgásfejlesztés ### habilitációs kutyaterápia ### gyógytestnevelés A foglalkozások heti rendszeressége a foglalkozás neve heti előfordulás a foglalkozás formája anyanyelv 5 csoportos, egyéni mozgásfejlesztés 5 csoportos önkiszolgálás 2 egyéni, mikrocsoportos vizuomotoros fejlesztés 3 mikrocsoportos vagy egyéni játékra nevelés 2-3 csoportos, mikrocsoportos vagy egyéni egyéni fejlesztés 5 egyéni zenei nevelés alapjai 2 mikrocsoportos

12 Szokások kialakítása Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a személyiségfejlődést. Gazdaságossá teszik a cselekvést, tudatmentesítő szereppel is bírnak A szokásos cselekményeknél nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkoncentrációra. Jól begyakorolt szetereotípiákat kell kialakítani úgy, hogy a már kialakult jó szokásokat megerősítik - illetve a helyes szokásokat alakítják ki, - egyben kiküszöbölik a rossz beidegződéseket kioltással. A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon. A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kialakult feltételes reflexeket meg kell erősíteni. Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség belátásának a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát. Az értelmi fogyatékos óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, fontossági sorrendre. Igyekeznek kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelyből a rossz szokások származhatnak. A szokások kialakításának alapvető feltétele tehát a pozitív példa. A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat állítson fel a pedagógus - a gyermek számára érthetően, - amely betartása nem jelent túl nagy feladatot. A meggyőzés a gyermek szenzoros problémái értelmi állapota miatt csak óvatosan alkalmazható. A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes rend segíti a szokások kialakítását. A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem nélkülözheti az ellenőrzést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, büntetést.

13 A gyermekek a pedagógusban, illetve a velük kapcsolatban levő felnőttekben érzelmi támaszt keresnek. Szavaikat, azok tartalmát, egész magatartásukat, annak minden összetevőjét úgy kell szabályozni, hogy érzelmeken alapuló, bensőséges személyes kapcsolat alakulhasson ki. Az óvodások családban élnek. Többségük meleg, szeretetteljes miliőből érkezik, de a családok nevelés attitűdjét gyakran meghatározza a túlzott féltés. Többségüket teljesen kiszolgálják, etetik, pelenkázzák, ölben cipelik. Többnyire autón utaznak -- a nagy távolságok ezt indokolják -- nem ismerik a tömegközlekedési eszközöket, néhány lépés után elfáradnak, rövid ideig tudnak csak sétálni. Egyedül nem tudják elfoglalni magukat. Már a 3-4-éves értelmi fogyatékos gyermek is képes "manipulálni" környezetét, ha a család ezt hagyja. Mindezek figyelembevételével kell a gyermek helyes szokásrendszerét kiépíteni, hatva a családra, azonos követelményeket állítva. A szoktatási idő (8 hét) arra szolgál, hogy fokozatos legyen az átmenet, de feltétlenül örömszerző a gyermek számára. A családban addig csak felnőttek között élő a vele való permanens anyai foglalkozást igénylő gyermek fokozatosan szokja meg az új miliőt. Fontos, hogy ne változtassanak meg radikálisan mindent a gyermek életében. Türelmes, de határozott követeléssel, speciális tréningekkel (pl. játék elrakás, csap kinyitása stb.) érik el, hogy szívesen alkalmazkodjon az elvárásokhoz minden gyermek. A szokások kialakításának területei Az egészséges életmódra nevelés Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermekek egészsége, későbbi igényei megalapozása érdekében kapja meg szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább legyen számára természetes igény az egészséges életmód. Ezek megvalósulási területei: testápolás - célja: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság: tudják a csapot kinyitni, elzárni, saját törölközőt felismerni, kis segítséggel kezet törölni. WC-használat után, étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, tűrni a fésülést, kérjenek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni, üljenek helyes testtartással.

14 étkezés: esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások az etetéstől az önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a szalvéta használatát, a pohárból ivást, a rágást. Ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni, kancsóból tölteni stb. Fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is. öltözés-vetkőzés: a célszerű, könnyen le-fel-vehető kényelmes ruhadarabok segítik az önállóságra nevelést. Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet. A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét, majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését. WC használat, szobatisztaságra nevelés: a pelenka nélkül rendszeres ültetés mellett nappal "száraz maradjon" állapottól el kell jutni az utánjelzés, majd szükséglet jelzéséig. A bilitől a WC használatig, a WC- papír használatban segítséget igényelnek többnyire az óvodások. testedzés: a teremben vagy szabad levegőn való tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás legyen igénye minden gyermeknek. A közösségi élet szokásainak megalapozása A bölcsődéből érkező gyermek óvodai beilleszkedése viszonylag könnyebb, mint a családból érkező gyermekeké. Ők először kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy a cselekvés, szándék és végrehajtás közé akadályok ékelődnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommunikáció hiányában nem tudják kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjai nem egyértelműek az új környezet számára. A szülő és pedagógus türelmes kivárása, egyszerű gesztussal megerősített beszéde segíthet az első időben. Ha a gyermek tapasztalja, hogy nem örökre szakították ki a megszokott környezetből, és számára élményhordozó az első óvodai nap, könynyebben beilleszkedik. Megtanul alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétlődésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja "elviselni" társait, majd fokozatosan közelít a számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett, biztonságot adó felnőtt közelében van.

15 A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának segítésére. Megtanulják az elemi illemszabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a csendes- és hangos helyzetek váltakozását. Az óvodai élet alkalmat nyújt a közlekedési eszközökön való utazásra, az egyre nagyobb séták megtevésére, közös vásárlásra, lépcsőzésre stb. Mindezek számtalan lehetőséget nyújtanak a szociális tanulásra, a derűs légkör, a jó munkaszervezés, sok-sok együttes élmény alapján. Munka jellegű tevékenységek A középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások szívesen tevékenykednek, "segítenek". Sajnos a túl féltő környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat. Ha a gyermek érzi munkája fontosságát -- bármilyen kicsi is az -- szívesen hajt végre egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai javára. Az egyszerű "add ide!", "hozd ide!", "rakjuk el!" jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a gyermekek az elemi naposi feladatokig. A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, -- gyakran elvégezve egymás helyett a feladatot, -- segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben stb. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal. Hagyományok kialakítása A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös élmény forrása lehet. Erősíti az összetartozást, segíti az egymás figyelését, az egymásnak segítést. Fokozza önmaguk megismerését, önbizalmukat. A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző apró mozzanatokkal, intimitásokkal bírnak. Hagyomány lehet pl. az alvás előtti rövid mese, a reggeli közös éneklés, névsorolvasás, a közösen megünnepelt születésnapok, névnapok, a játékház, táncház, akadályverseny egy-egy ünnephez kapcsoltan. Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. A legjelentősebbek: Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák Napja, Gyermeknap, Tanévzáró ballagás. Ezek egy része csoportban zajlik, más része a szülők számára is nyilvános. Alkalmat nyújtanak arra, hogy számot adjanak arról, hogy mit tanultak a gyermekek, hogy mennyit

16 változott figyelmük, emlékezetük, beszédállapotuk, mennyire váltak magabiztossá, mennyit ügyesedtek. Értik-e, hogy a szülő most néző, s nekik a "színpadon" van a helyük. Fontos, hogy az ünnepekre való készülődéskor a külsőségek és a tartalom arányban legyen. Szervezeti és időkeretek A pedagógiai program legfőbb jellemzője a rugalmasság. Ez jelenti az év folyamán az egyes tevékenységek aránybeli eltolódását éppúgy, mint a napirenden belüli rugalmas kereteket. Mivel az értelmi fogyatékos óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a többségi óvodáktól eltérően kötött, tehát az egész csoport számára kötelező foglalkozások, illetve mikrocsoportos, egyéni fejlesztő foglalkozások váltsák egymást. Mindezek mellett a játék, az elmélyült játéktevékenység lehetőségeit is biztosítani kell. Az egésznapos tevékenység során megteremtik a megfelelő kereteket a mozgásigény kielégítésére csoportos foglalkozások, szabadban végzett játék, tornázás, kirándulás segítségével, azzal a céllal, hogy a gyermek természetes igényévé váljon, beépüljön szokásrendszerébe, s mert a "gyökerek" kiépítése a munka alapja. A mozgásos tanulás a tanulás többi területével is szoros kölcsönhatásban van. A fejlesztőmunkánkban kiemelt szerepe van az önállóságra nevelésnek. Az óvodába kerüléskor e terület fejlesztése nagyobb időkeretet kap, mint az értelmi nevelés, a későbbiekben az arány megfordul. Megfelelő időt, teret, sok-sok próbálkozást kell biztosítani a fokozatosság elvét szem előtt tartva a gyermekeknél. A higiénés szokások kialakítása, a helyes táplálkozás, a szabadlevegőn való tartózkodás, a helyes öltözködés szolgálja az egészséges életmódra nevelést, azt, hogy az óvodások teherbíró képessége, edzettsége, a betegségekkel szembeni ellenállása, fizikai erőnléte fokozódjon. A szülőket is próbálják befolyásolni közös programok, kirándulások alkalmával. A mozgás, a célzott foglalkozások, a környezet kínálta spontán tanulási helyzetek hozzájárulnak az érzelmi neveléshez. A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. Az óvodáskorú gyermek igényli az ismert és áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirendet, a biztos támpontokat. Ezekben természetesen lehetnek kivételes alkalmak, mint az ünnepi készülődés ideje, vagy az ünnepek. Az értelmi fogyatékos kisgyermek életében a napi ritmuson túl a megszokott kereteknek is nagy jelentősége van. Az óvoda napirendje gyülekező, szabad játék tisztálkodás reggeli kötelező foglalkozások (egyéni, mikrocsoportos vagy csoportos formában), illetve játék levegőzés (önkiszolgálás fejlesztése) WC, kézmosás ebéd

17 WC, kézmosás, fogmosás, ágyazás mese, alvás, pihenés öltözés, WC, teremrendezés terítés uzsonna szabad játék Rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelően. A gyógypedagógus fejlesztő munkáját segíti a gyógypedagógiai asszisztens (gyermekfelügyelő) és a dajka. A kötött foglalkozások, az önkiszolgálásra nevelés célzott foglalkozásai, a levegőztetés délelőtt zajlanak. A délutáni alvás után a gyakorlásra, szabad játékra van lehetőség. Az egyes foglalkozások időtartama függ az adott gyermekcsoport fejlettségétől, a témától, illetve az egyes gyermekek aznapi állapotától. S így perces foglalkozások lehetnek. A foglalkozások azonos rítusok szerint indulnak (teremrendezés, énekes névsorolvasás, hiányzók felismerése, időjárás megfigyelése). A gyógypedagógus törekszik a játékosságra, a gyermek életkori, fejlődésbeli különbségeinek figyelembevételére már a tervezés idején is. A fejlesztés során folyamatos ellenőrzéssel győződik meg az eredményességről. Lehetőséget biztosít az elmélyült tevékenységre, biztosítja az értő figyelmet, differenciált feladat adással, sokoldalú megközelítéssel, sok gyakorlással segíti az ismeret elsajátítást. Ez cselekedtető tanulásirányítás. Ellenőrzés, értékelés A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyeléseit írásban rögzíti (fejlődési lap + pedagógiai jellemzés). Mindezek, és a gyermek gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi vizsgálati lelete alapján készíti el a gyermek egyéni terápiás tervét, s tervezi a csoport munkáját. Munkájára jellemző a folyamatellenőrzés: a pedagógiai vizsgálatot félévkor, évvégén megismétli. A nevelőtestület rendszeres esetbeszélésein team munkában keresik a lehető legjobb megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez a team gyakran kiegészül a gyermeket kezelő szakorvossal, pszichológussal. A tanköteles gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek részt. A Bizottság véleménye, a gyermekkel foglalkozó pedagógus és a szülő véleménye alapján kezdi meg a gyermek tanulmányait általában a középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskolában. Néhány jól fejlődő gyermek az enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskolába kerül, illetve van aki felmentettként további gyógypedagógiai óvodai ellátást kap. A szülők a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a gyermek kiállított munkái, illetve az évi egy alkalommal megrendezett "nyílt nap" során -- és az azt követő konzultáción győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről.

18 A programellenőrzés és értékelés rendszere Az ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, munkaközösségi megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének elemzése, fejlődési tesztek végzése, felmérések, nyomonkövetések. Az iskolai beválás vizsgálata. Az ellenőrzést végzi: az intézményvezető. Az ellenőrzés részben folyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos célzott ellenőrzés: szokások elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel; vagy egyes fejlesztési terület eredményei A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Cél: A gyermekek szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma megszűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel) Jelzési kötelezettség A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése A gyermek veszélyeztetettségének felismerése Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomonkövetés, visszacsatolása céljából A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, azzal hogy: - A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik - Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel. - Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve: A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek. A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről. A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít. Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal. A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket.

19 2.5. A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése Intézményünkben az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartáshoz: Nyílt napok - A Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak óvodánkba, ismerkedhetnek az óvodai élettel a beiratkozás előtt is. - Tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/ - Félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/ - Év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/ Szülői értekezletek - Az éves munkaterv által meghatározott időpontokban. Fogadóórák - Beszoktatási időszakban /szeptember október hónap havi rendszerességgel/ - Ezt követően a szülői értekezletek közé eső időszakokban negyedévenként. - Halasztást nem tűrő probléma esetén azonnal. Egyéb programok - Kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való lehetőségnyújtás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a gondokkal való szembenézést. - Közös kirándulások szervezése. /szülő-gyerek-pedagógus részvételével/ - Ünnepek közös megtartása. A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások - a tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása - mindennapos mozgás a tornateremben vagy a szabadban - eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás házon belül - szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség - segélyezési lehetőségek biztosítása - óvodai rendezvények

20 2.6. Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Intézményünk eszközei és felszereltsége megfelelnek a 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet, 2.mellékletében leírtaknak. A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és a fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának további eszközei a Funkcionális taneszköz-jegyzék alapján kerültek meghatározásra figyelembe véve a Fogyatékos Tanulók Iskolai, Oktatásának Tantervi Irányelvében leírtakat. Az országos és megyei szintű pályázatok figyelemmel kísérésével a beszerzéseket folyamatosan elősegítjük.

21 3. Készségfejlesztő Szakiskola Önmeghatározás Az Éltes EGYMI Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája értelmileg akadályozott fiatalok nevelését, oktatását és szakképzését látja el. A készségfejlesztő szakiskolában évfolyamon szakmai alapozó képzés, a évfolyamon szakképzés folyik. Tanítványaink a képzés végén tanúsítványt kapnak. A feladatellátás személyi feltételei Az érintett szakfeladatokon jelenleg gyógypedagógus tanárok, általános iskolai tanárok dolgoznak. A pedagógiai munkát segítők középfokú OKJ szakmai képzésben részesültek. ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS CÉLOK ÉS FELADATOK A szakképzés során tanítványaink értelmi, testi és pszichés állapotát tekintjük kiindulási alapnak. Hosszú távú céljaink: - -A nálunk végzett fiatalok szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy kiegyensúlyozott, munkára felkészített, önmagukat minél jobban ellátni tudó emberré váljanak. - Legyenek képesek dönteni, bizonyos fokú önállóságra tegyenek szert. - Egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak a családba, intézménybe, a munka világába. Rövid távú céljaink: - Szemléletes, közvetlen megtapasztaláson alapuló nevelés-oktatás megvalósulása - Kommunikáció fejlesztés - Mozgásfejlesztés - Tevékenység fejlesztés - Szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek fejlesztése Fő fejlesztési feladataink: - Harmonikus személyiség alakítása - Egészségügyi-, pedagógiai habilitáció - Tehetséggondozás (MHGY, művészetek, sport) - Beilleszkedési. magatartási nehézséggel küzdő tanulók megsegítése Fejlesztendő kompetencia területek: - Önismerettel összefüggő kompetenciák - Önszabályozás - Társas kompetenciák - Önérvényesítés - Problémakezelés - Döntőképesség

22 A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SZAKISKOLA KÉPZÉSI FORMÁJA A szakiskola készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, értelmileg akadályozott tanulók nevelését, oktatását végzi. A képzés iskolai rendszerben nappali tagozaton történik. A szakmai oktatás általános szervezeti keretei A szakiskola tanulóinak köre A szakiskolában értelmileg akadályozott tanulók szakmai képzése folyik. A tanulók a nyolcadik évfolyamon jelentkezhetnek a szakképzésre az általános felvételi eljárás keretében. A Szakértői Bizottság iskola kijelölő határozata szükséges a tanuló felvételéhez. A kilencedik, tizedik évfolyamon az értelmileg akadályozott tanulók részére kidolgozott tantárgyi rendszer olyan képességek kialakítását célozzák, amelyek elősegítik, a szakképzés megalapozását. Az eredményes képzés zárásaként tanúsítványt adunk tanítványainknak. PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS A SZAKMAI ALAPOZÁS FELADATA A tanórai keretben megvalósuló munka célja a sikeres társadalmi beilleszkedéshez való kompetenciák fejlesztése. Társas kompetenciák: Segítségkérés, együttműködés, konfliktuskezelés, csoporthoz tartozás, szolidaritás, önkéntesség, feladatvállalás, empátia, Önszabályozás: Érzelmek kezelése, felelősségvállalás, nyitottság, bizalom Énhatékonyság-érzés: pozitív önértékelés, önbizalom, belső kontroll Kritikai gondolkodás, szabálykövetés A tudatos pályaválasztás érdekében cél a munkahelyi elvárások, a munkahelyi hierarchia, munkatársi kapcsolatok megismertetése HABILITÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA A habilitációs foglalkozások célja az egyéni diagnosztikára épülő feltárás után a személyre szabott fejlesztés. A funkcionális képességfejlesztés az tanuló legoptimálisabb állapotának elérése, amely előfeltétele a képzésnek. A fejlesztő, habilitációs foglalkozások szervezeti formái: Tanórai keretek között differenciált tanulásszervezéssel Fejlesztő foglalkozásokon egyéni foglalkozások keretében Szabadidős tevékenység során A fejlesztés feladatai és területei a szakiskolai oktatás során A habilitáció kiemelt területe és feladata a mozgásképesség, kommunikációs képességek fejlesztése, a szociális beilleszkedéshez szükséges személyiség fejlesztés.

23 SZAKMAI ELMÉLETI ÉS A GYAKORLATI KÉPZÉS PROGRAMJA A szakképzés módja A képzés részletes tematikáját és értékelési rendszerét a helyi tanterv tartalmazza. A szakképzésben eredményesen résztvevő tanulók a képzés végén tanúsítványt kapnak. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szakiskola tanulói közt nagy arányban vannak jelen a hátrányos helyzetű családi háttérből származó fiatalok, akiknek nevelése-oktatása intézményünkben folyik. Az általános iskola értelmileg akadályozottak tagozatán megkezdett preventív és problémakezelő munka folytatódik, kibővítve az életkori sajátosságokból adódó problémák kezelésével. Cél: A gyermekek szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma megszűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel) Jelzési kötelezettség A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése A gyermek veszélyeztetettségének felismerése Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomonkövetés, visszacsatolása céljából A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, azzal hogy: - A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik - Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel. - Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve: A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek. A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről. A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít. Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal. A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket.

24 SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az egyén a közösség egy tagjaként a társadalmi, közösségi normák szerint kell, hogy alakuljon egyénisége. Személyiségét alakító tényező a család, az oktatási intézmények, majd a munkahely. Elvárások: Környezete korosztályának megfelelő legyen A házirend és egyéb szabályok számára értelmezhetők, korosztályi elvárásoknak megfelelők legyenek. A szabadidő, a délutáni tevékenység szakmailag megalapozott, tudatosan szervezett legyen. A mozgásba hozható nevelő hatások: Megbízatások rendszeres értékeléssel Kulturális rendezvényeken való részvétel Ünnepélyeken való részvétel Versenyeken való részvétel Üzemlátogatáson, munkahelyi gyakorlaton való részvétel Kirándulás TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tanórán kívüli foglalkozások rendszere folyamatosan alakult ki és újult meg. A tevékenységek köre egybeesik a tanulók adottságaival, a nevelők és szülők igényeivel, elvárásaival. Szakkörök. énekkar néptánc atlétika AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Elsősorban a mentálisan sérült tanulók számára készült tankönyveket és segédeszközöket rendeljük meg. A tankönyvek kiválasztása a következő elvek figyelembe vételével történik: Az ismeretanyag feldolgozásához kapcsolódva nyújtson lehetőséget képességfejlesztésre. Alkalmazása adjon segítséget a tanulók közti differenciálásra. Aktivitásra, tevékenységre buzdítson. Az ismeretanyag feldolgozását segítsék a tanulók érdeklődését felkeltő, egyértelmű, áttekinthető, színes, szemléletes ábrák. Időtálló, tartós, vonzó és figyelemfelhívó legyen.

25 A taneszközök kiválasztása is igazodik a fogyatékossági területek speciális fejlesztési tartalmaihoz. Lényeges szempont, hogy a taneszközök alapanyaga tegye lehetővé a tartós használatot és a rendszeres tisztítást. A tankönyvrendeléseket a tagozatvezető a tankönyvfelelőssel együttműködve koordinálják. A nyomtatott taneszközökön túl szükséges eszközökről, a tantárgy egyéb segédeszközeiről a szülő köteles gondoskodni. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az értelmileg akadályozott tanuló iskolai nevelésében tantárgyi célok és feladatok aprólékos bontásban, értelmezésben és árnyaltabb szakmai reflexióban nyernek értelmet. Olyan képességek kialakítását célozzuk meg ami elősegíti, hogy önmagukat minél jobban el tudják látni. Környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni. Szociális kommunikációs képességeik fejlődjenek, azokat adekvátan tudják használni. Ismerjék közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, azt alakítani is képesek legyenek. Mindezekben céltudatra bizonyos önállóságra tegyenek szert, dönteni tudjanak. A követelményeket egyszerűsítéssel, a tanuló szomatikus és pszichés állapotát, annak fejlődési lehetőségeit figyelembe véve - egyénre szabottan - határozzuk meg. Magasabb évfolyamra lépéshez, tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha: Magántanuló volt A nevelőtestület engedélyezi, mert egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztások együttesen meghaladják a 250 tanítási órát ill. egy adott tárgyból a tanítási órák harminc százalékát. Emiatt teljesítménye nem volt értékelhető osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga akkor tagadható meg, ha igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. A tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette. Osztályozó vizsga tantárgyai évfolyamon Olvasás-írás Számolás- mérés Környezet és egészségvédelem Társadalmi ismeretek és gyakorlatok évfolyamon Anyanyelv és kommunikáció Környezetismeret Társadalom ismeret Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számon kérésének követelményei, formái, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése és minősítésének követelményei Szakmai előkészítő évfolyamokon Félévkor 9. évfolyam Szöveges értékelés értékelő lapon Év végén Szöveges értékelés bizonyítványban

26 10. évfolyamon Szöveges értékelés értékelő lapon Szöveges értékelés bizonyítványban Értékelés módja kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített gyengén teljesített felzárkóztatásra szorul Tanév közben folyamatosan szóbeli értékelés történik. Szakképző évfolyamokon Félévkor 11.. évfolyam Szöveges értékelés értékelő lapon 12.. évfolyamon Szöveges értékelés értékelő lapon Értékelés módja kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített gyengén teljesített felzárkóztatásra szorul Év végén Szöveges értékelés bizonyítványban Szöveges értékelés bizonyítványban Tanév közben folyamatosan szóbeli értékelés történik.. A magatartás és szorgalom értékelése A tanulói magatartás és szorgalom értékelésénél az érintett szakemberek (osztályfőnök, délutános nevelő, pedagógiai munkát segítő, szaktanár, fejlesztő pedagógus) együttes véleményét figyelembe kell venni. Magatartás értékelése: Szorgalom értékelése: példás jó változó rossz példás jó változó hanyag Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Tanulóink a szakmai előkészítő és szakképző évfolyamokon is jelentős arányban veszik igénybe a napközis foglalkozást. E tevékenységi forma keretében szervezett tanórákon a képességek fejlesztése és az ismeretek elmélyítése történik szervezett keretek között.

27 A délutáni tanórák szervezésének elvei: A tanórával párhuzamosan ne legyen más szabadidős tevékenység Tanóra keretében az aktuális ismeretanyag rögzítése gyakorlása történjen. A fejlesztendő technikák épüljenek be a tanórába. A tanulók speciális igényeihez igazodva a gyakorlásra szánt anyag legyen arányban a rendelkezésre szánt idővel. A tanulók fizikai állapotának mérése Célok: Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése. A mozgástechnika fejlesztése. A mozgásigény felkeltése, fenntartása. Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása. Megfigyelés, mérés: A tanulók fizikai állapotának megfigyelése. Megfigyelés járás, kúszás, mászás, futás közben. A terhelhetőség megfigyelése testnevelés órán. A terhelhetőség megfigyelése munkahelyi gyakorlat közben.

28 4. Kollégiumi Program A kollégium alapfeladata: A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium a Pécs város területén, illetve annak vonzáskörzetében élő értelmi fogyatékos, sajátos nevelés igényű gyermekek, tanulók nevelését /oktatását látja el. A kollégium tárgyi feltételei A hatvan gyermeket befogadni képes kollégium az északi épületrész felső két emeletén kapott otthont. Mindkét szinten kilenc-kilenc szoba található. Az utóbbi években részben pályázatok, részben alapítványi és egyéb támogatásokból megtörtént az emeletes ágyak cseréje, ez sokat javított a tanulók biztonság- és komfortérzetén egyaránt. A kollégiumi szárnyban vizesblokkok, teakonyhák és nevelői szobák találhatók. A kollégiumhoz tartozó orvosi-és betegszobák az épület földszintjén helyezkednek el. A közösségi életre használható helyek az iskola területén találhatók. Az intézmény földszintjén van a közétkeztetést szolgáló ebédlő. A kollégium személyi feltételei: A kollégium jelenleg max.60 tanulónak ad otthont hétfőtől péntekig. Kizárólag azok a gyermekek nyerhetnek felvételt, akik az intézmény beírt tanulói. Fontos további szempont a jogviszony létesítésénél a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat elhelyezési javaslata, a földrajzi távolság, illetve a szociális és egyéb gyermekvédelmi problémák. A kollégista tanulók több évre visszamenőleg vizsgált adatai: - fiú-lány aránya %, - értelmi képesség szerinti megoszlás 60 % F70, 40% F71. - testvérek 25% A kollégium nevelőtestülete tagjai és a pedagógiai munkát segítők szinte mindannyian munkaidejük csak meghatározott részét végzik a kollégiumban. (A két éjszakai éberügyeletes kolléga és a pedagógiai munkát segítők munkaközösségvezetője dolgoznak teljes munkaidőben a kollégiumban.) Ez a szervezési forma hagyományosan jól működik és tanulóink megfelelő ellátását szolgálja A gazdasági és a hozzá kapcsolódó ügyviteli, valamint technikai feladatokat az intézmény működtetőjének alkalmazásában álló közalkalmazottak látják el. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései Nevelési alapelvek - alapvető emberi szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok, demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek - a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat