AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 53 (2004)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 53 (2004)"

Átírás

1 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 53 (2004) Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata IV. A talajtulajdonságok, a foszfortrágyák és a foszforadagok hatása a vörös here Mn-, Ni-, Al-, Co- és Mo-koncentrációjára tenyészedény-kísérletben OSZTOICS ERZSÉBET, CSATHÓ PÉTER és RADIMSZKY LÁSZLÓ MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest A különböző műtrágyák, meszező anyagok a tápelemek mellett szennyező anyagokat is tartalmaznak. Alkalmazásuk során a talaj eredeti nehézfém- és potenciálisan toxikus elemtartalmát növelhetjük, sőt megváltoztathatjuk a talaj ph-ját, ezzel a talajban lévő, vagy a trágyával adott szennyező anyagok oldhatósági viszonyait, valamint növényi felvehetőségét (GYŐRI et al., 1987, 1994; KÁDÁR, 1991, 1995; SAUERBECK, 1992; CSATHÓ, 1994; MCLAUGHLIN et al., 1996; KABATA-PENDIAS & PENDIAS, 2001; DEBRECZENI & LEHOCZKY, 2002). A szuperfoszfát savanyító hatású [(1), (2) egyenlet], a reaktív nyersfoszfát viszont szabad CaCO 3 -tartalma, és a P-ásvány (fluorapatit) talajban történő oldódása révén [(3) egyenlet] a talaj savanyúságát csökkentő hatású (BOLAN et al., 2003a,b). Ca(H 2 PO 4 ) 2 + H 2 O= CaHPO 4 + H 3 PO 4 (1) - H 3 PO 4 = H 2 PO 4 + H + (2) Ca 10 (PO 4 ) 6 F H + = 10Ca H 2 PO 4 + 2F - (3) A mangán és a molibdén mind a növények, mind az állatok számára létfontosságú. A kobalt viszont az állatok részére esszenciális, a növényekre csupán stimulatív hatású. A nikkelre kis koncentrációban szintén szüksége van az állati szervezeteknek. Ezek a mikroelemek csak optimális koncentráció esetén fejtik ki pozitív hatásukat, ami elemenként és növényenként is eltérő mennyiséget jelent. A növények ezeket az elemeket általában oldott formában (szabad ion, kelát, komplex) veszik fel a talajoldatból. Egy adott elem növények általi felvehetőségét alapvetően a talaj sajátságai határozzák meg, de a klimatikus viszonyok és az agrotechnikai tényezők is befolyásolják (KABATA-PENDIAS & PENDIAS, 2001). Az elemek oldhatóságában a talaj tulajdonságai közül (a talaj típusa, ph, redoxpotenciál, szervesanyag-, fém-oxid-hidroxid-, agyagtartalom, kationcserélő kapacitás, mikrobiológiai tevékenység, az adott és a többi elem Postai cím: OSZTOICS ERZSÉBET, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, 1022 Budapest, Herman Ottó út ozsoka@rissac.hu

2 126 OSZTOICS CSATHÓ RADIMSZKY koncentrációja, kémiai formái) a talaj aktuális ph-ja és redoxpotenciálja a legfontosabb paraméter. Ezért a potenciálisan toxikus elemek vegyületeinek relatív stabilitását gyakran a talaj ph-ja és redoxpotenciálja függvényében ábrázolják (LINDSAY, 1979; KABATA-PENDIAS & PENDIAS, 2001), mely azt mutatja, hogy oldhatóságuk nő (a molibdén és szelén kivételével) a talaj savasodásával, ill. a redoxpotenciál csökkenésével. Tenyészedény-kísérletben különböző tulajdonságú savanyú talajokon tanulmányoztuk két eltérő oldhatóságú P-trágya, a magmatikus Kola-nyersfoszfátból előállított (a hazai gyakorlatban széles körben használt) szuperfoszfát, illetve az Algériából származó üledékes, 19,3% CaCO 3 -ot tartalmazó nyersfoszfát különböző adagjainak a talaj ph-jára, valamint a jelzőnövényként alkalmazott vörös here és tavaszi árpa termésére, P-koncentrációjára és P-felvételére gyakorolt hatását (OSZTOICS et al., 1997, 2001). Vizsgáltuk továbbá a P-trágyákkal talajba juttatott nehézfémek és potenciálisan toxikus elemek hatását a talaj könnyen oldható (AAAc EDTA-oldható), valamint a fenti növények károselem-koncentrációjára. Előző közleményünkben (OSZTOICS et al., 2003) a ph, a talajok és a vörös here Cd-, Cr- és Sr-koncentrációjának változását ismertettük az alkalmazott P-trágyák hatására. Jelen munkánkban pedig a vörös here Mn-, Ni-, Al-, Co- és Mo-koncentrációjának változását mutatjuk be. Anyag és módszer A talajok összes mikro- és toxikus elemtartalmát cc. HNO 3 +H 2 O 2 -val történő roncsolás után, a talajok könnyen oldható mikro- és toxikus elemtartalmát pedig ammónium acetát + EDTA (AAAc EDTA) extració (LAKANEN & ERVIÖ, 1971; SILLANPÄÄ, 1982) után plazmaemissziós spektrometriás készülékkel (ICP) határoztuk meg. A nyersfoszfát feltáródása szempontjából fontos talajtulajdoságokat, valamint a kiindulási talajok összes és könnyen oldható Mn-, Ni-, Al-, Co- és Motartalmát az 1. táblázat mutatja. Az algériai nyersfoszfát és a hazánkban az 1990-es évek elején forgalomban lévő Kola nyersfoszfátból előállított szuperfoszfát különböző elemtartalmát HNO 3 és H 2 O 2 elegyével történő roncsolás és ICP-vel történt mérése után szintén az 1. táblázat mutatja. A 2. táblázatban ismertetjük a P-trágyákkal adott Mn-, Ni-, Al-, Co- és Mo-mennyiséget kezelésenként. A szuperfoszfát és a nyersfoszfát oldhatóságát, a tenyészedény-kísérletet a korábbi közleményeinkben ismertettük (OSZTOICS et al., 1997, 2001). A vörös here elemtartalmát HNO 3 és H 2 O 2 elegyével történő roncsolás után ICP-vel mértük.

3 Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata IV táblázat A kiindulási talajok és az alkalmazott P-trágyák [szuperfoszfát (S) és nyersfoszfát ( R )] összes és felvehető (AAAc EDTA-oldható) Mn-, Ni-, Al-, Co- és Mo-koncentrációja (1) (2) P-trágyák (3) Talajok Talajtulajdonság S R ph (H 2 O) 5,59 6,50 4,38 3,62 5,24 6,02 ph(kcl) 4,25 5,56 3,71 3,40 4,03 5,55 a) Összes P b) Humusz, % 1,67 3,81 1,06 1,54 2,7 1,53 c) T-érték, me 100 g -1 9,31 30,1 8,46 8,10 11,00 4,92 Elemkoncentrációk, mg kg -1 Mn, összes Mn, felvehető Ni, összes 1,6 9,4 20,3 31,3 17,8 14,3 9,5 10,3 Ni, felvehető 0,66 5,72 0,7 0,6 1,53 0,42 Al, összes, 0,22 0,37 1,4 1,69 0,9 0,7 0,6 0,5 Al, felvehető Co, összes 2,9 1, ,6 5,7 6,6 9,7 3,9 Co, felvehető 1,72 1,35 0,52 0,92 1,5 0,32 Mo, összes KA 2,0 KA KA KA KA KA KA Mo, felvehető 0,02 0,09 KA 0,03 KA 0,02 Talajok: 1. Pszeudoglejes barna erdőtalaj (Szentgyörgyvölgy); 2. Csernozjom barna erdőtalaj (Kompolt); 3. Kovárványos barna erdőtalaj (Nagykorpád); 4. Romániai podzol talaj (Livada); 5. Szlovákiai tipikus podzol talaj (Losonc); 6. Algériai savanyú homoktalaj. Az elemek kimutathatósági határa az ICP-vel: (KA = kimutathatósági határ alatt) 1. HNO 3 +H 2 O 2 -os roncsolás után: Mn = 0,50; Ni = 0,75; Al = 1,4; Co = 0,35; Mo = 0,395 mg kg AAAc EDTA extrakcióból: Mn = 0,03; Ni = 0,02; Al = 0,2; Co = 0,02; Mo = 0,02 mg kg -1 Eredmények A tenyészedény-kísérletben a szuperfoszfát és az algériai nyersfoszfát adagjaival a talajhoz adott mikro- és toxikus elemek közül a talajmintákban a könynyen oldható (AAAc EDTA-oldható) Cd-, Cr- és Sr-koncentráció mellett (OSZTOICS et al., 2003) csak az Al-koncentráció növekedése volt kimutatható. Ez a növekedés az azonos hatóanyagtartalmú szuperfoszfát- és a nyersfoszfátadagoknál hasonló volt. Az extra nyersfoszfátadagok további Al-koncentráció növekedést eredményeztek. A kiindulási romániai podzol talaj magas könnyen oldható Al-koncentrációja (282 mg kg -1 ) viszont csak a legnagyobb adagú nyersfoszfát hatására emelkedett (3. táblázat). A vörös here a talajok többségén jól kelt. Ezeken a talajokon a vörös herét öt alkalommal vágtuk, analízisük vágásonként történt. Az extrém savanyú romániai podzol talajon és nagykorpádi kovárványos barna erdőtalajon azonban a kelés

4 128 OSZTOICS CSATHÓ RADIMSZKY (1) Kezelések 2. táblázat A P-trágyákkal adott Mn-, Ni-, Al-, Co- és Mo-mennyiség (2) Adott P- trágya súlya, g kg -1 talaj (3) A P-trágyákkal adott elem, μg kg -1 talaj Mn Ni Al Co Mo NK 3. NK PS T50 0, ,0 0, ,79 4. NK PS T100 0, ,9 0, ,58 5. NK PS T400 2, ,7 3, ,31 6. NK PR T50 0,1811 5,8 1, ,22 0,36 7. NK PR T100 0, ,6 3, ,43 0,72 8. NK PR T400 1, ,4 13, ,74 2,90 9. NK PR T600 2, ,6 20, ,61 4, NK PR C400 3, ,2 35, ,47 7, NK PR C600 5, ,6 52, ,70 11, NK PR C800 7, ,3 70, ,94 14, NK PR P400 11, ,0 111, ,29 23,81 Megjegyzés: S = Szuperfoszfát; R = Nyersfoszfát. S T = összes-p, a szuperfoszfát ásványi savakban (cc. HNO 3 + HCl) oldható; R T = összes-p, a nyersfoszfát ásványi savakban (cc. HNO 3 + HCl) oldható; R C = a nyersfoszfát 2%-os citromsavban oldható; R P = a nyersfoszfát Peterman-féle alkalikus ammónium-citrátban (szobahőmérsékleten) oldható P 2 O 5 -tartalma alapján számolva a P hatóanyagtartalom. N = 100 mg kg -1 talaj (0,2858 g NH 4 NO 3 kg -1 talaj), K = 400 mg kg -1 talaj (0,7628 g KCl kg -1 talaj) gátolt volt, vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak egy egy tő kelt ki. Ezeken a talajokon a vörös herét újravetettük. A kovárványos barna erdőtalajon (Nagykorpád) az első vágás után a növények minden kezelésben kipusztultak. A romániai podzol talajon az első vágás után az 1., 2., 3., 6., 7. kezelés edényeiben pusztultak ki a növények. A P-kezelések hatása az egyes növedékekben hasonló tendenciájú volt a vizsgált elemeknél, ezért eredményeinket számszerűen a vörös here 1. vágásának adatai alapján mutatjuk be. A vörös here Mn-koncentrációja a többi elem koncentrációjához viszonyítva magas volt (4. táblázat). Ez több okra vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy a kiindulási talajokban mind az összes, mind az oldható Mn-tartalom a vizsgált elemek között a legnagyobb volt (1. táblázat), másrészt a kísérlet tenyészedényben volt, és a tenyészedény-kísérletben a talajok a növények fejlődése alatt végig nedvesek voltak. A nedvességviszonyok viszont a talajban lejátszódó oxidációs redukciós folyamatokat, így a mangán felvehetőségét befolyásolják.

5 Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata IV táblázat A szuperfoszfát- és a nyersfoszfátkezelések hatása a talajok AAAc EDTA-oldható Al-tartalmára, mg kg -1 (1) (2) Talajok Kezelések NK NK PS T NK PS T NK PS T NK PR T NK PR T NK PR T NK PR T NK PR C NK PR C NK PR C NK PR P a) SzD 5% b) Átlag táblázat A vörös here 1. vágásának Mn-koncentrációja, mg kg -1 (1) (2) Talajok Kezelések NK NK PS T NK PS T NK PS T NK PR T NK PR T NK PR T NK PR T NK PR C NK PR C NK PR C NK PR P a) SzD 5% nsz 10 nsz b) Átlag Megjegyzés: Talajok (1 6.): lásd 1. táblázat; Kezelések: lásd 2. táblázat; nsz: nem szignifikáns 95%-os valószínűségi szinten; : nem volt Mn mérés a mintából

6 130 OSZTOICS CSATHÓ RADIMSZKY SILLANPÄÄ (1982) azt találta, hogy a tenyészedényben nőtt búza Mntartalma (a többi mikroelemnél ezt nem tapasztalta) kb. 50%-kal nagyobb a szabadföldinél. A nedvesség szerepét mutatja az öntözés és az árasztás Mnfelvételt elősegítő hatása is (GRAVEN et al., 1965; SILLANPÄÄ, 1982, 1990; SZABÓ et al., 1987). A vörös here viszonylag nagy Mn-koncentrációját elősegíthette továbbá az is, hogy kísérletünkben minden kezelésben a nitrogént NH 4 NO 3, a káliumot KCl formájában adtuk a talajhoz. HAMILTON és LATHWELL (1965), HAMILTON (1966), JACKSON és munkatársai (1966), CHENG és QUELLETTE (1968) valamint WESTERMANN és munkatársai (1971) szerint ugyanis savanyú talajokon a talajhoz adott KCl és NH 4 NO 3 a talaj oldható és kicserélhető Mn 2+ -tartalmát növelik. A talajban a mangán oldhatóságára, növényi felvételére a talaj phjának nagyobb szerepe van, mint a többi mikroelemnél (MARSCHNER, 1988). Irodalmi adatokkal (PAGE, 1962; GYŐRI et al, 1971; GODO & REISENAUER, 1980; SARKAR & WYN JONES, 1982; SILLANPÄÄ, 1982; HAYNES & SWIFT, 1985; SIMS, 1985; MARSCHNER, 1988; REISENAUER, 1988) egyezően kísérletünkben mind a kiindulási, mind az NK- és NK+P-adagokkal kezelt talajokon nőtt vörös here Mn-tartalma elsősorban a talajok ph-jának változását követte. A kezelések átlagában a kevésbé savanyú talajokon a vörös here Mn-koncentrációja , a savanyú talajokon mg Mn kg -1 szárazanyag volt. A kiindulási talajok összes és AAAc EDTA-oldható Mn-tartalmát a növények Mn-tartalma nem követte. Ezt jelzi az is, hogy a 6 6,5 vizes ph-jú, gyengén savanyú kompolti barna erdőtalaj és az algériai homoktalaj igen eltérő öszszes és AAAc EDTA-oldható Mn-tartalma ellenére a vörös here Mn-koncentrációja a kezelések átlagában hasonló (64, ill. 76 mg Mn kg -1 szárazanyag) volt. (A laza szerkezetű talajokból több mangántt vesz fel a növény.) A közepesen savanyú pszeudoglejes barna erdőtalajon viszont már a kezelések átlagában 200 mg kg -1 volt a növények Mn-tartalma. A savanyúbb talajokon az NK- és NK+P-adagokkal kialakított ph-viszonyoknak is jelentős hatása volt a vörös here Mn-koncentrációjára. Például az erősen savanyú szlovákiai talaj (5. talaj) (abszolút kontrollminta) kiindulási vizes ph-ja 5,24 volt (OSZTOICS et al., 2003), a vörös here Mn-koncentrációja pedig 330 mg Mn kg -1 szárazanyag. A talaj vizes ph-ja az NK-kezelés hatására 4,7-re csökkent, mely az NK+ növekvő szuperfoszfátadaggal tovább mérséklődött; a vörös here Mn-koncentrációja pedig 880 mg kg -1 -ra, ill mg kg -1 fölé emelkedett. Ez a magas növényi Mn-koncentráció a nyersfoszfátkezelésekben is csak akkor csökkent 1000 mg kg -1 alá, amikor az extra adagú nyersfoszfátkezelések (11., 12., 13.) hatására a talaj ph-ja magasabb lett, mint az abszolút kontrollmintáé. A romániai podzol talaj (4. talaj) (a talajok közül a legsavanyúbb, a vizes ph-ja 3,61) kisebb Mn-tartalma ellenére (ld. 1. táblázat) a növények Mn-koncentrációja a kontroll- és a szuperfoszfát-, valamint a kisebb adagú nyersfoszfátkezelésekben mg kg -1 volt.

7 Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata IV. 131 A vörös here érzékeny a nagyobb Mn-koncentrációra a talajoldatban, így hozama ezeken a talajokon igen alacsony: 0,21 4,0 g/edény volt. HORST (1988), valamint CSEH és ZSOLDOS (1990) szerint a savanyú talajokon a Mn-toxicitás részben felelős a terméscsökkenésért. Amikor az extra adagú nyersfoszfát bázikus Ca-vegyületeinek hatására a talaj ph-ja 4 fölé emelkedett, a növények Mntartalma 1000 mg kg -1 alá csökkent, a vörös here termése pedig g/edényre nőtt (OSZTOICSNÉ et al., 2001). Az extrémen savanyú (vizes ph = 4) nagykorpádi kovárványos barna erdőtalajból a növények Mn-felvétele nem volt olyan nagymértékű a szuperfoszfát-kezelésekben ( mg kg -1 ) és a nagyobb adagú nyersfoszfátkezelésekben ( mg kg -1 ) sem, mint a romániai talajból. RESENAUER (1988) nagyszámú irodalmi adat alapján azt találta, hogy a növények Mn-tartalma nagymértékben növekszik, ha a talaj ph-ja 5,5 alatti, viszont ph 5,5 és 8,0 között az majdnem független a ph-tól. A vizsgált talajok vizes ph-ja és a vörös here Mn-koncentrációja között hasonló összefüggést kaptunk (1. ábra). A szlovákiai podzol talaj kivételével a ph és a növényi Mnkoncentráció közötti összefüggés az y = e (-1,263x) exponenciális függvénnyel volt leírható (1. ábra). Az összefüggés igen szorosnak mutatkozott (r = 0,97). A szlovákiai talaj növényeiben a Mn-koncentráció ph 5,5 alatt minden ph-értéken jóval magasabb volt, mint a többi talajon nőtt növényben. Az erősen savanyú szlovákiai podzol talajon a P-kezelések hatására a 2 5. vágás növényeiben az 1. vágáséhoz hasonlóan, a nyersfoszfát adagjának emelé ábra Összefüggés a talajok vizes ph-ja és a vöröshere-hajtás Mn-koncentrációja között. Vízszintes tengely: ph(h 2 O). Függőleges tengely: A vörös here Mn-koncentrációja, mg kg -1. Talajok: +: 1; : 2; Δ: 3; : 4;!: 5; x: 6 (ld. 1. táblázat) Y = e (-1,263X) ; r = 0,97

8 132 OSZTOICS CSATHÓ RADIMSZKY sével csökkent a növényekben a Mn-koncentráció (az extra adagok hatására a Mn-koncentráció már csak fele a szuperfoszfát-kezelés növényeiben mért értéknek). Ezen a talajon a vágások számánák növekedtével a növedékek Mnkoncentrációja csökkenő tendenciát mutatott. A romániai talajon az első vágás után csak a nyersfoszfátkezelésekben nőtt újra a vörös here. Az extra nyersfoszfát hatására szintén csökkent a növényekben a Mn-koncentráció. Kísérletünkben a vörös here Ni-koncentrációjának változását a különböző P- kezelések hatására alapvetően a talajok tulajdonságai (ph, szervesanyag-tartalom, kötöttség, fizikai féleség) határozták meg (5. táblázat). A magasabb Nitartalmú (1. táblázat), de kötöttebb, gyengén és közepesen savanyú kompolti és szentgyörgyvölgyi talaj kontrollmintáiból a vöröshere 2 3 mg kg -1 nikkelt vett fel, mely a P-adagok hatására alig változott. A gyengén savanyú, kis pufferkapacitású algériai homoktalaj kontrollmintájából 1,6 mg kg -1 volt a Ni-felvétel, mely viszont az extra nyersfoszfátadagok hatására növekedést mutatott (2 3 mg kg -1 ). Az erősen és a szélsőségesen savanyú talajok (szlovákiai, nagykorpádi, romániai) kontrollmintájából már 7 13 mg kg -1 volt a Ni-felvétel, mely a nyersfoszfátkezelések hatására csökkent. A legnagyobb adagú nyersfoszfátkezelésekben, ahol a talaj ph-ja magasabb volt a kiindulási talajénál, már csak 2 4 mg kg -1 volt a vörös here Ni-tartalma (5. táblázat). Ezeken a savanyú 5. táblázat A vörös here 1. vágásának Ni-koncentrációja, mg kg -1 (1) (2) Talajok Kezelések ,28 1,90 7,25 9,92 12,91 1,58 2. NK 3,14 3,91 2,09 8,42 8,53 3. NK PS T50 3,01 3,86 9,62 0,88 4. NK PS T100 3,36 2,74 4,61 10,24 0,88 5. NK PS T400 3,20 2,48 3,13 8,49 10,19 1,31 6. NK PR T50 3,30 4,20 6,70 1,45 7. NK PR T100 3,57 3,89 5,06 10,09 8,68 1,13 8. NK PR T400 2,54 3,96 3,60 10,92 7,00 1,52 9. NK PR T600 2,23 2,81 3,67 8,82 6,35 1, NK PR C400 2,16 3,02 1,19 6,34 6,31 1, NK PR C600 1,94 3,71 5,07 4,85 2, NK PR C800 2,60 3,88 1,57 4,64 4,22 2, NK PR P400 3,40 3,64 2,02 3,46 2,83 1,89 a) SzD 5% nsz. 0,86 nsz. 2,04 2,35 1,06 b) Átlag 2,90 3,35 3,13 6,79 7,52 1,69 Megjegyzés: Talajok (1 6.): lásd 1. táblázat; Kezelések: lásd 2. táblázat; nsz: nem szignifikáns 95%-os valószínűségi szinten; : nem volt Ni mérés a mintából

9 Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata IV. 133 talajokon viszont a szuperfoszfát-kezelésekben a talajok ph-jának csökkenésével nem növekedett a vörös here Ni-koncentrácója. Ez a szuperfoszfát nagy vízoldható P-tartalmának hatásával magyarázható, mivel irodalmi adatok (KABATA-PENDIAS & PENDIAS, 2001; BOLAN et al., 2003b) szerint a P- műtrágyázás csökkenti a növények Ni-felvételét. A vizsgált talajokon (a gyengén savanyú algériai talaj kivételével) a vágások számának növekedésével a vörös here Ni-koncentrációja csökkenő tendenciát mutatott. A vörös here Al-koncentrációját sem a kiindulási talajok ph-ja, felvehető Al-tartalma, sem a P-trágyázással kialakított új ph-viszonyok nem befolyásolták egyértelműen (6. táblázat). A szélsőségesen savanyú talajokon a növények Al-koncentrációja a kezelések átlagában mg Al kg -1 volt, az erősen savanyú szlovákiai talajon viszont csak 37 mg Al kg -1. Ennél magasabb Altartalmat mértünk a gyengén savanyú talajokon. A vörös here Al-tartalma nagy szórást mutatott a talajok többségénél. A P-formák hatása csak a gyengén savanyú algériai, és az erősen savanyú szlovákiai talajon mutatható ki a vörös here Al-koncentrációjára (6. táblázat). A gyengén savanyú algériai talaj extra nyersfoszfátkezeléseiben (a talaj felvehető Al-tartalmával megegyezően) nagyobb a növények Al-koncentrációja, mint a szuperfoszfát-kezelésekben. Az erősen sa- 6. táblázat A vörös here 1. vágásának Al-koncentrációja, mg kg -1 (1) (2) Talajok Kezelések NK NK PS T NK PS T NK PS T NK PR T NK PR T NK PR T NK PR T NK PR C NK PR C NK PR C NK PR P a) SzD 5% 123 nsz. nsz b) Átlag Megjegyzés: Talajok (1 6.): lásd 1. táblázat; Kezelések: lásd 2. táblázat; nsz: nem szignifikáns 95%-os valószínűségi szinten; : nem volt Al mérés a mintából

10 134 OSZTOICS CSATHÓ RADIMSZKY vanyú szlovákiai talajon viszont (a talaj felvehető Al-tartalmával ellentétben) a nyersfoszfátkezelésekben kisebb az első vágás növényeinek Al-koncentrációja. A további vágásokban ez a hatás még inkább megfigyelhető, mivel a vágások többségében nagyságrendileg csökkent a növények Al-koncentrációja a nyersfoszfátkezelésekben a szuperfoszfát-kezelésekhez képest. Az erősen savanyú talajokon a szélsőséges körülmények között nőtt 5. vágás növedékének Alkoncentrációja nagyságrendileg nagyobb volt a többi vágásénál. A gyengén savanyú talajok növényeinek Al-tartalmát a vágások nem befolyásolták. Az utolsó vágás Al-tartalma viszont ezeken a talajokon is magas, mg kg -1 volt. Irodalmi adatokhoz hasonlóan (YOUNG, 1979; SILLANPÄÄ & JANSSON, 1992) kísérletünkben a talajok tulajdonságai (a talaj ph-ja, fizikai félesége) és a különböző P-trágyák a növények Co-koncentrációjában jelentős eltéréseket eredményeztek (7. táblázat). Így az 1. vágásban a gyengén savanyú kompolti talajon és a közepesen savanyú szentgyörgyvölgyi talajon a vörös herében a kobalt nem volt kimutatható. A gyengén savanyú algériai homoktalaj növényeiben a kobalt a legnagyobb adagú szuperfoszfát-kezelés (a talaj ph-ja a legalacsonyabb) kivételével (ahol 0,54 mg kg -1 Co-tartalmat mértünk) nem volt ki- 7. táblázat A vörös here 1. vágásának Co-koncentrációja, mg kg -1 (1) (2) Talajok Kezelések KA KA 2,35 4,14 KA KA 2. NK KA KA 1,62 8,90 KA KA 3. NK PS T50 KA KA 0,65 KA 4. NK PS T100 KA KA 3,79 0,69 KA 5. NK PS T400 KA KA 2,05 7,01 0,42 0,54 6. NK PR T50 KA KA 0,44 KA 7. NK PR T100 KA KA 1,8 11,4 0,36 KA 8. NK PR T400 KA KA 2,43 2,88 0,37 KA 9. NK PR T600 KA KA 1,24 6,95 KA KA 10. NK PR C400 KA KA 1,12 2,10 KA KA 11. NK PR C600 KA KA 2,03 KA KA 12. NK PR C800 KA KA 0,72 1,44 KA KA 13. NK PR P400 KA KA 0,69 0,80 KA KA a) SzD 5% nsz. 2,83 0,32 b) Átlag KA KA 1,55 3,65 KA KA Megjegyzés: Talajok (1 6.): lásd 1. táblázat; Kezelések: lásd 2. táblázat; KA: kimutathatósági határ alatt; nsz: nem szignifikáns 95%-os valószínűségi szinten; : nem volt Co mérés a mintából

11 Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata IV. 135 mutatható. A két utóbbi talajon az 5. vágásban átlagban 1 mg kg -1 körüli volt a Co-koncentráció, de sem P-forma sem kezelés hatás nem volt kimutatható. Az erősen savanyú szlovákiai talajon az 1., 2., 3. és 4. növedék kontrollmintáiban a kobalt nem volt kimutatható. A szuperfoszfát-kezelések növényeiben viszont 0,4 0,6 mg kg -1 Co-koncentrációt mértünk. A kisadagú nyersfoszfátkezelésekben a kimutathatósági határ közelében, a 400 mg kg -1, ill. annál nagyobb nyersfoszfátadagok hatására a kimutathatósági határ alatt volt a Co-tartalom (7. táblázat). Az 5. vágásban már a kontrollminták növényeiben 1 mg kg -1 kobaltot mértünk, a szuperfoszfát- és a kisadagú nyersfoszfátkezelésekben 0,5 4,5 mg kg -1 mennyiséget. Az extra adagú nyersfoszfátkezelésben viszont ebben a vágásban is a kimutathatósági határ alá csökkent a Co-tartalom. Ezen a talajon is az 5. vágás növényeinek Co-tartalma a legmagasabb. A szélsőségesen savanyú nagykorpádi és romániai talajon a kontrollminták növényeiben és minden P-kezelésben kimutatható volt a kobalt. A szélsőségesen savanyú nagykorpádi és romániai talaj kontrollnövényeiben 2,35, ill. 4,12 mg kg -1 kobaltot mértünk, ami az extra nyersfoszfátkezelések hatására lecsökkent. A szélsőségesen savanyú romániai talajon az 1. vágás után megmaradt 400 mg P 2 O 5 kg -1 szuperfoszfát-kezelés növedékében 6,0 mg kg -1, a 400 mg P 2 O 5 kg -1 nyersfoszfátkezelésben 2,0 mg kg -1, az extra adagú kezelésekben 0,6 mg kg -1 Co-tartalmat mértünk. A legutolsó vágásban csak az extra adagú nyersfoszfátkezelésekben volt növény, melyek Co-tartalma 2 3 mg kg -1 volt. A Mo (MoO 2-4 ion) oldhatósága, növényi felvehetősége a mangán, nikkel, alumínium és kobalt felvehetőségével ellentétben a savanyú talajokban kisebb, mint a meszezett, magasabb ph-jú talajokban. Irodalmi adatok (KUBOTA et al., 1967; GUPTA & MUNRO, 1969; ALLOWAY, 1990; XIE & MACKENZIE, 1991; BOLAN et al., 2003; LEHOCZKY et al., 2003) szerint ezt a ph Mo-felvétel összefüggést a szuperfoszfát-műtrágyák befolyásolhatják. Kísérletünkben a vörös here Mo-felvételét (8. táblázat) mind a nyersfoszfátkezelések hatására kialakult magasabb talaj-ph, mind a talajok könnyen oldható P-tartalmának növelése (5. kezelés) elősegítette. A vizsgált talajok között a gyengén savanyú kompolti talaj különböző kezeléseinek növényeiben mértük a legmagasabb Mo-tartalmat. A kezelések között a növények Mo-tartalma a legmagasabb volt a legnagyobb adagú szuperfoszfát- (5.) kezelésben (1,1 mg kg -1 ) (a szuperfoszfát magas vízoldható P-tartalma miatt, a kezelések közötti legalacsonyabb ph ellenére) és a legnagyobb adagú nyersfoszfát- (12-13.) kezelésekben (1,2 1,6 mg kg -1 ). Ez a hatás minden vágásban kimutatható. A vágásoknak nem volt jelentős hatása a növények Mokoncentrációjára. A gyengén savanyú algériai homoktalaj első vágásának növényeiben csak a legnagyobb adagú szuperfoszfát- (5.) kezelésben mértünk 0,72 mg kg -1 értéket, a többi kezelésben a kimutathatósági határ alatt volt a Motartalom. A 2 5. vágásban szintén ebben a kezelésben volt a legnagyobb a nö-

12 136 OSZTOICS CSATHÓ RADIMSZKY 8. táblázat A vörös here 1. vágásának Mo-koncentrációja, mg kg -1 (1) (2) Talajok Kezelések KA 0,684 KA 0,495 KA KA 2. NK KA 0,465 KA 0,419 KA 3. NK PS T50 KA 0,496 KA KA 4. NK PS T100 KA 0,486 KA KA KA 5. NK PS T400 KA 1,097 KA 0,442 0,592 0, NK PR T50 KA 0,443 KA KA 7. NK PR T100 KA 0,404 KA 0,401 KA KA 8. NK PR T400 KA 0,750 KA 0,466 0,424 KA 9. NK PR T600 KA 0,655 KA 0,502 0,493 KA 10. NK PR C400 KA 0,738 KA 0,494 0,497 KA 11. NK PR C600 KA 0,698 1,237 0,525 KA 12. NK PR C800 KA 1,225 KA 1,030 0,475 KA 13. NK PR P400 KA 1,565 KA 1,121 0,744 KA a) SzD 5% 0,318 0,614 0,187 b) Átlag KA 0,764 KA 0,708 KA KA Megjegyzés: Talajok (1 6.): lásd 1. táblázat; Kezelések: lásd 2. táblázat; KA: kimutathatósági határ alatt; : nem volt Mo mérés a mintából vények Mo-koncentrációja. A közepesen savanyú szentgyörgyvölgyi talaj 1. vágásának növényeiben a molibdén a kimutathatósági határ alatt volt. A további vágások növényeiben viszont a szuperfoszfát 400 mg kg -1 és a nyersfoszfát ásványi sav oldható 400 mg kg -1 adagjától nagyobb adagú kezeléseiben a kimutathatósági határ felett volt a Mo-koncentráció, de nem volt magasabb 1 mg kg -1 -nál. Az 5. vágás növényeiben a Mo-koncentráció hasonló volt a korábbi vágásokéhoz. Az erősen savanyú szlovákiai talajon a kezelések hatása a vörös here Mokoncentrációjára minden vágásban hasonló volt. A kontrolltalajból és a kis P- adagú kezelések (a P formától függetlenül) talajaiból a vörös here Mo-felvétele a kimutathatósági határ alatt volt. A legnagyobb adagú szuperfoszfát- (5.) kezelésben viszont a talaj alacsony ph-ja ellenénére a vörös here Mo-koncentrációja 0,6 mg kg -1 volt. Ilyen mennyiséget csak azokból a nyersfoszfátkezelésekből vett fel ezen a talajon a vörös here, ahol a talaj vizes ph-ja közel egy egységgel nagyobb volt. A szélsőségesen savanyú romániai talaj első növedékében a kezelésektől függetlenül a Mo-tartalom 0,4 0,5 mg kg -1 volt, mely csak a legnagyobb adagú nyersfoszfátkezelések hatására (11 13.) emelkedett 1,1 1,2 mg kg -1 értékre. Az 1. vágás után megmaradt növények utolsó vágásában a nagyadagú nyersfoszfátkezelésekben a növények magas Mo-koncent-

13 Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata IV. 137 rációt mutattak. A szélsőségesen savanyú nagykorpádi talaj növényeiben nem volt kimutatható a molibdén. Ezen a talajon a vörös here az első vágás után kipusztult. Összefoglalás Három magyar, egy szlovákiai, egy romániai és egy algériai savanyú talajon vizsgáltuk az 1990-es évek elején hazánkban forgalomban lévő, Kola-apatitból készült szuperfoszfát és az Algériából származó bázikus nyersfoszfát hatását a talajok könnyen oldható (AAAc EDTA-oldható) Mn-, Ni-, Al-, Co- és Motartalmára, valamint ezen elemek növényi felvételére tenyészedény-kísérletben vörös here jezőnövénnyel. A vörös herét öt alkalommal vágtuk, analízisük vágásonként történt. A talajok többségénél a talajtulajdonságok, a P-forma és P- adag hatása az egyes vágásokban hasonló tendenciájú volt egy egy elem esetén, ezért eredményeinket a vörös here 1. vágásának adatai alapján mutattuk be. A vizsgált elemek növényi felvételében viszont eltérő szerepet játszott a kiindulási talaj tulajdonsága (ph, fizikai féleség, károselem-koncentráció), a P- trágya formája, a P-adag nagysága és a vágások száma. A vörös here elemfelvételét a fentieken túl magának az elemnek a sajátságai is befolyásolták, így például valószínű, hogy a vörös here Mn-felvételére a kísérlet reduktív körülményei is hatással voltak. A vizsgált elemek növényi felvétele általában a talaj ph-jával negatív korrelációt mutatott, kivéve a molibdént. Ezt az összefüggést azonban a nikkel és molibdén esetében a szuperfoszfát magas vízoldható P-tartalma módosította. A növények Mn- és Ni-koncentrációja a gyengén és a közepesen savanyú talajokon sokkal alacsonyabb volt, mint az erősen savanyú talajokon. A P- formának és -adagnak nem volt hatása a felvételre. (A gyengén savanyú, kis pufferkapacitású, alacsony szervesanyag-tartalmú algériai talaj kivételével, ahol az extrém adagú nyersfoszfátkezelésekben a növények Ni-tartalma már növekvő tendenciát mutatott.) Az 1. vágás növényeiben a kobalt a gyengén és közepesen savanyú talajokon nem volt kimutatható mennyiségben. Az erősen savanyú talajokon viszont a növények magasabb Mn- ( mg kg -1 ), Ni- (2 11 mg kg -1 ) és Co- (0,4 7 mg kg -1 ) tartalmát lényegesen befolyásolta a P-trágyázás formája és mértéke. Az erősen savanyú szlovákiai talajon a kobalt a nyersfoszfátkezelésekben a kimutathatósági határ alá csökkent. A nagyobb adagoknál a nikkel is csökkenő tendenciát mutatott ezen a talajon. Az alumínium növényi felvételét is alapvetően a kiindulási talajok tulajdonságai határozták meg, de a talajok savanyúsága nem játszott olyan domináns szerepet, mint az előző elemeknél. A nyersfoszfát a növények Al-koncentrációját csak az erősen savanyú szlovákiai podzol talajon és az alacsony pufferkapacítású algériai homoktalajon befolyásolta: az elsőt csökkentette, utóbbit pedig növelte.

14 138 OSZTOICS CSATHÓ RADIMSZKY A szélsőségesen savanyú talajokon nőtt növényekben igen nagy volt a Mnés Al-tartalom is. A vörös here Mo-tartalmát az egyes vágásokban alapvetően a kiindulási talajtulajdonságok határozták meg, de egyes talajokon minden vágásban kimutatható volt a nyersfoszfátkezelések hatására kialakult magasabb talaj-ph-nak, valamint a legnagyobb adagú szuperfoszfát-kezelés hatására a talajok nagyobb könnyen oldható P-tartalmának a kedvező hatása a növények Mo-felvételére. A Mo-felvételen a P forma hatása az extrémen savanyú romániai, az erősen savanyú szlovákiai és a gyengén savanyú kompolti talajon volt megfigyelhető. A talaj tulajdonságaitól függetlenül a legutolsó vágás növényeiben, ahol a növények már szélsőséges feltételek mellett nőttek, (10 C alatti átlaghőmérséklet, kevés fény), az Al-koncentráció nőtt. Ez a növekedés (stressz-érzékeny-ség) nagyobb volt az erősen, extrémen savanyú talajokon és az algériai homoktalajon. Ezeken a talajokon a vörös here 5. vágásában az alumíniumon kívül még a kobalt koncentrációja is megnőtt. Jelen dolgozat a T sz. OTKA pályázat témakörében készült. Kulcsszavak: szuperfoszfát, nyersfoszfát, vörös here, savanyú talaj Irodalom ALLOWAY, B. J., Heavy Metals in Soils. Blackie & Son, Ltd. Glasgow London. BOLAN, N. S., ADRIANO, D. C. & CURTIN, D., 2003a. Soil acidification and liming interactions with nutrient and heavy metal transformation and bioavailability. Advances in Agronomy BOLAN, N. S., ADRIANO, D. C. & NAIDU, R., 2003b. Role of phosphorus in (im)- mobilization and bioavailability of heavy metals in the soil plant system. Rev Environ. Contam. Toxicol CHENG, B. T. & QUELLETTE, G. J., Effect of various anions on manganese toxicity in Solanum tuberosum. Can. J. Soil Sci CSATHÓ P., A környezet nehézfém-szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus irodalmi szemle. MTA TAKI. Budapest. CSEH, E. & ZSOLDOS, F., Water Management and Mineral Nutrition of Plants. JATE Kiadó. Szeged. DEBRECZENI B.-NÉ & LEHOCZKY É., Tartam műtrágyázás hatása a talajok toxikus nehézfémtartalmára. In: XVI. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok GODO, G. H. & REISENAUER, H. M., Plant effects on soil manganese availability. Soil Sci. Soc. Am. J GRAVEN, E. H., ATTOE, O. J. & SMITH, D., Effect of liming and flooding on manganese toxicity in alfalfa. Soil Sci. Soc. Amer. Proc

15 Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata IV. 139 GUPTA, U. & MUNRO, D. C., Influence of sulphur, molybdenum and phosphorus on chemical composition and yields of brussels sprouts and of molybdenum on sulphur contents of several plant species grown in the greenhouse. Soil Sci GYŐRI, D., CSEH, E. & KERESZTES, I.-NÉ, Changes in Mn uptake of red clover (Trifolium pratense) as a reaction to liming. Acta Agron GYŐRI D., LOCH J. & PUSZTAI A., A toxikus talajalkotórészek felszabadulása. In: A környezet erősödő savasodása. A környezet erősödő savasodásának hatása a talajra. (Szerk.: FÁBIÁN GY.) Környezet- és természetvédelmi kutatások. 7. MTH OKTH. Budapest. GYŐRI, Z. et al., Soil analyses in the Rothamsted Park Grass Experiment. Agrokémia és Talajtan HAMILTON, H. A., Effect of nitrogenous and potassic salts with phosphates on the yield and phosphorus, nitrogen, potassium and manganese contents of oats (Avena sativa L.). Soil Sci. Soc. Amer. Proc HAMILTON, H. A. & LATHWELL, D. J., Influence of salts in association with monocalcium and diammonium phosphates on the chemical characteristics and movement of soil solution. Can. J. Soil Sci HAYNES, R. J. & SWIFT, R. S., Effect of soil acidification on the chemical extractability of Fe, Mn, Zn and Cu and the growth and micronutrient uptake of highbush blueberry plants. Plant and Soil HORST, W. J., The physiology of manganese toxicity. In: Manganese in Soils and Plants. (Eds.: GRAHAM, R. D., HANNAM, R. J. & UREN, N. C.) Kluwer Academic Publishers. Dordrecht. JACKSON, T. L., WESTERMANN, D. T. & MOORE, D. P., The effect of chloride and lime on the manganese uptake by bush beans and sweet corn. Soil Sci. Soc. Amer. Proc KABATA-PENDIAS, A. & PENDIAS, H., Trace Elements in Soils and Plants. 3 rd ed. CRC Press, Ltd. Boca Raton, Florida. KÁDÁR I., A talaj növény állat ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. Környezet- és természetvédelmi kutatások. KTM MTA TAKI. Budapest. KÁDÁR I., A talajok és növények nehézfémtartalmának vizsgálata. KTM MTA TAKI. Budapest. KUBOTA, J. et al., The relationship of soils to molybdenum toxicity in grazing animals in Oregon. Soil Sci. Soc. Amer. Proc LAKANEN, E. & ERVIÖ, R., A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soils. Acta Agr. Fenn LEHOCZKY É., DEBRECZENI B.-NÉ & KISS ZS., A talajok könnyen oldható mikroelem tartalmának tanulmányozása műtrágyázási tartamkísérletben. In: XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok LINDSAY, W. L., Chemical Equilibria in Soils. Wiley-Interscience. New York. MARSCHNER, H., Mechanisms of manganese acquisition by roots from soils. In: Manganese in Soils and Plants. (Eds.: GRAHAM, R. D., HANNAM, R. J. & UREN, N. C.) Kluwer Academic Publishers. Dordrecht.

16 140 OSZTOICS CSATHÓ RADIMSZKY MCLAUGHLIN, M. J. et al., Review: The behavior and environmental impact of contaminants in fertilizers. Aust. J. Soil Res OSZTOICS A.-NÉ, CSATHÓ P. & NÉMETH T., Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata. I. A foszfortrágyák összehasonlító vizsgálata a tavaszi árpa termésére és foszfortartalmára tenyészedény-kísérletben különböző talajokon. Agrokémia és Talajtan OSZTOICS A.-NÉ et al., Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata. II. A foszfortrágyák hatása a vörös here termésére és foszfortartalmára tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan OSZTOICS E. et al., Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata. III. A talajtulajdonságok, a foszforforma és foszforadag hatása a vörös here Cd-, Cr- és Sr-koncentrációjára tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan PAGE, E. R., Studies in soil and plant manganese. II. The relationship of soil ph to manganese availability. Plant and Soil REISENAUER, H. M., Determination of plant-available soil manganese In: Manganese in Soils and Plants. (Eds.: GRAHAM, R. D., HANNAM, R. J. & UREN, N. C.) Kluwer Academic Publishers. Dordrecht. SARKAR, A. N. & WYN JONES, R. G., Effect of rhizosphere ph on the availability and uptake of Fe, Mn and Zn. Plant and Soil SAUERBECK, D., Conditions controlling the bioavailability of trace elements and heavy metals derived from phosphate fertilizers in soils. In: Proc. IMPHOS Conf. on Phosphorus, Life and Environment, Casablanca SILLANPÄÄ, M., Micronutrients and the Nutrient Status of Soils: A Global Study. FAO Soil Bulletin No. 48. FAO. Rome. SILLANPÄÄ, M., Micronutrient Assessment at the Country Level: An International Study. FAO Soil Bulletin No. 63. FAO. Rome. SILLANPÄÄ, M. & JANSSON, H., Status of Cadmium, Lead, Cobalt and Selenium in Soils and Plants of Thirty Countries. FAO Soil Bulletin No. 65. FAO. Rome. SIMS, J. T., A comparison of Mehlich I and Mehlich III extractants as predictors of manganese, copper and zinc availability in four Delaware soils. Commun. Soil Sci. Plant Anal SZABÓ S. A., RÉGIUSZNÉ MŐCSÉNYI Á. & GYŐRI D., Mikroelemek a mezőgazdaságban. I. Esszenciális mikroelemek. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. WESTERMANN, D. T., JACKSON, T. L. & MOORE, D. P., Effect of potassium salts on extractable soil manganese. Soil Sci. Soc. Amer. Proc XIE, R. J. & MACKENZIE, A. F., Molybdate sorption desorption in soils treated with phosphate. Geoderma YOUNG, R. S., Cobalt in Biology and Biochemistry. Academic Press. London. Érkezett: március 17.

17 Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata IV. 141 Investigations on the Effect of Algerian Rock Phosphate and Superphosphate. IV. Effect of Soil Properties, Phosphorus Fertilizers and Phosphorus Rates on the Mn, Ni, Al, Co and Mo Concentrations of Red Clover in a Pot Experiment E. OSZTOICS, P. CSATHÓ and L. RADIMSZKY Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest Summary The effect of the superphosphate available in Hungary in the early 1990s, made from Kola apatite, and of basic rock phosphate originating from Algeria on the readily soluble (AAAc EDTA-soluble) Mn, Ni, Al, Co and Mo contents of the soil and on the plant uptake of these elements was studied on acidic soils, three from Hungary, one from Slovakia, one from Romania and one from Algeria, in a pot experiment with red clover as indicator plant. The clover was cut on five occasions, followed by plant analysis. For most of the soils the soil properties and the form and rate of P had a similar effect on the element contents in all the cuts, so only the results obtained for the first cut are presented here. In the case of plant uptake, however, a different role was played by the properties of the initial soil (ph, texture, contaminating element concentration), the form and rate of the P fertilizer and the number of cuts. In addition to these factors the element uptake of red clover was also influenced by the nature of the element itself. It is probable, for instance, that the uptake of Mn was also affected by the reductive conditions in the experiment. The plant uptake of the elements investigated generally exhibited a negative correlation with the soil ph, with the exception of Mo. In the case of Ni and Mo, however, this correlation was modified by the high water-soluble P content of the superphosphate. The Mn and Ni concentrations of the plants were far lower on weakly or moderately acidic soils than on those which were strongly acidic. The form and rate of P had no effect on the uptake (except on the weakly acidic Algerian soil, which had low buffering capacity and a low organic matter content, where the Ni content of the plants exhibited an increase in treatments given excessive rates of rock phosphate). In the first cut no Co could be detected in the plants on weakly and moderately acidic soils. On strongly acidic soils, however, the higher Mn ( mg kg 1 ), Ni (2 11 mg kg 1 ) and Co (0.4 7 mg kg 1 ) contents of the plants was substantially influenced by the form and rate of P fertilization. On the strongly acidic Slovakian soil the quantity of Co fell below the detection limit in the rock phosphate treatments. At higher fertilizer rates Ni also tended to decrease in this soil. The plant uptake of Al was also determined fundamentally by the properties of the initial soil, but the acidity of the soils did not play such a dominant role as for the other elements. The Al concentration of the plants was only influenced by rock phosphate on the strongly acidic podzolic soil from Slovakia, where it was reduced, and on the Algerian sandy soil with low buffering capacity, where it rose. Plants grown on extremely acidic soils had a very high Mn and Al content.

18 142 OSZTOICS CSATHÓ RADIMSZKY The Mo content in different cuts of red clover depended basically on the initial soil properties, but on some soils the favourable effect of the higher soil ph caused by the rock phosphate treatments and of the higher available P content in soils given the highest rate of superphosphate could be observed on the Mo uptake in all the cuts. The effect of the P form on the Mo uptake could be observed on the extremely acidic Romanian soil, the strongly acidic Slovakian soil and the weakly acidic Kompolt soil. Irrespective of the soil properties, there was an increase in the Al concentration in the plants of the last cut, when the plants were growing under extreme conditions (temperatures averaging below 10 C, reduced light). This increase (stress sensitivity) was greater on the strongly or extremely acidic soils and on the Algerian sandy soil. On these soils, in addition to Al, there was also an increase in the Co concentration in the 5 th cut. Table 1. Total and available Mn, Ni, Al, Co and Mo concentrations of the initial soils and the P fertilizers applied. (1) Soil property. a) Total P; b) humus %; c) Cation exchange capacity, T-value. (2) P-fertilizers (3) Soils. Remarks: Soils: 1. Pseudogleyey brown forest soil (Szentgyörgyvölgy); 2. Chernozem brown forest soil (Kompolt); 3. Brown forest soil with alternate layers of clay material (Nagykorpád); 4. Romanian podzolic soil; 5. Slovakian typical podzolic soil; 6. Algerian acidic sandy soil. Detection limits of the elements using ICP: (KA = below the detection limit): 1) After digestion with HNO 3 +H 2 O 2 : 2) After extraction with AAAc EDTA. Table 2. Quantities of Mn, Ni, Al, Co and Mo applied with P fertilizer, μg kg 1 soil. (1) Treatments. (2) P fertilizer applied, g kg 1 soil. (3) Quantity of element applied with P fertilizer, μg kg 1 soil. Treatments: S = Superphosphate, R = Rock phosphate; S T and R T = Total P calculated on the basis of the P 2 O 5 content soluble in mineral acids; R C = superphosphate and rock phosphate P active agent content calculated on the basis of the P 2 O 5 content soluble in 2 % citric acid; R P = P active agent content calculated on the basis of the P 2 O 5 content soluble in Peterman's alkaline ammonium citrate; N = 100 mg kg 1 soil ( g NH 4 NO 3 kg 1 soil), K = 400 mg kg 1 soil ( g KCl kg 1 soil). Table 3. Effect of superphosphate and rock phosphate treatments on the AAAc EDTA-soluble Al content of the soils, mg kg 1. (1) Treatments. (2) Soils. Table 4. Mn concentration in the first cut of red clover, mg kg 1. (1) (2): see Table 3. Note: n.sz.: non-significant at the 95% probability level. : no Mn was detected in the sample. Table 5. Ni concentration in the first cut of red clover, mg kg 1. (1) (2): see Table 3. Note: n.sz.: See Table 4. : no Ni was detected in the sample. Table 6. Al concentration in the first cut of red clover, mg kg 1. (1) (2): see Table 3. Note: n.sz.: See Table 4. : no Al was detected in the sample. Table 7. Co concentration in the first cut of red clover, mg kg 1. (1) (2): see Table 3. Note: n.sz.: See Table 4. : no Co was detected in the sample. Table 8. Mo concentration in the first cut of red clover, mg kg 1. (1) (2): see Table 3. Note: n.sz.: See Table 4. : no Mo was detected in the sample. Fig. 1. Correlation between the aqueous ph of the soils and the Mn concentration in red clover shoots. 1 6: Soils, see Table 1. Vertical axis: Mn concentration of red clover shoots (mg kg 1 ). Horizontal axis: ph(h 2 O)

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003)

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 3 4 363 382 Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata III. A talajtulajdonságok, a foszforforma és foszforadag hatása a vörös here Cd-, Cr- és Sr-koncentrációjára

Részletesebben

A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary.

A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary. A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben D. Tóth Márta 1 L. Halász Judit 1 Kotroczó Zsolt 1 Vincze György 1 Simon László 2 Balázsy Sándor

Részletesebben

Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között

Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, Kincses Sándorné Filep Tibor Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,

Részletesebben

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki

Részletesebben

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai

Részletesebben

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu

Részletesebben

Különböző nyersfoszfátok agronómiai és környezetvédelmi célú összehasonlító vizsgálata

Különböző nyersfoszfátok agronómiai és környezetvédelmi célú összehasonlító vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem - Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Különböző nyersfoszfátok agronómiai és környezetvédelmi célú összehasonlító vizsgálata Lehotay Terézia Környezettudomány

Részletesebben

Összefüggések a különböző talaj-kivonószerekkel kivont mikroelemtartalom és a fontosabb talajtulajdonságok között. Összefoglalás. Summary.

Összefüggések a különböző talaj-kivonószerekkel kivont mikroelemtartalom és a fontosabb talajtulajdonságok között. Összefoglalás. Summary. Összefüggések a különböző talaj-kivonószerekkel kivont mikroelemtartalom és a fontosabb talajtulajdonságok között Kremper Rita Berényi Sándor Nagy Péter Tamás Balláné Kovács Andrea Loch Jakab Debreceni

Részletesebben

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?

Részletesebben

Az algériai nyersfoszfát közvetlen alkalmazásának agronómiai és környezeti szempontú értékelése savanyú talajokon hazai szabadföldi kísérletekben

Az algériai nyersfoszfát közvetlen alkalmazásának agronómiai és környezeti szempontú értékelése savanyú talajokon hazai szabadföldi kísérletekben AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 61 (2012) 2 327 344 Az algériai nyersfoszfát közvetlen alkalmazásának agronómiai és környezeti szempontú értékelése savanyú talajokon hazai szabadföldi kísérletekben 1 CSATHÓ Péter,

Részletesebben

A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15.

A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége Murányi Attila MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A környezeti kockázatbecslés a kockázat mennyiségi meghatározására

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS

OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Dr. Vágó Imre A téma címe: Talajok könnyen felvehető bórkészletének meghatározására alkalmas kivonószer kidolgozása, az egyes talajtulajdonságok

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok

Részletesebben

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő, Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ,

1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ, 57 A monoammónium-foszfát és a diammónium-foszfát hatásának tanulmányozása mikrotenyészedény kísérletben 15N stabil izotópjelzéssel. 2. A MAP és DAP hatása a talajok N tartalmára, az N formák változásaira.

Részletesebben

Városi szennyvíziszap-kezelés hatása a talaj Cu, Zn, Mn, Ni és Co frakcióira és a növényi elemfelvételre tenyészedény-kísérletben

Városi szennyvíziszap-kezelés hatása a talaj Cu, Zn, Mn, Ni és Co frakcióira és a növényi elemfelvételre tenyészedény-kísérletben AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 1 105 120 Városi szennyvíziszap-kezelés hatása a talaj Cu, Zn, Mn, Ni és Co frakcióira és a növényi elemfelvételre tenyészedény-kísérletben RÉKÁSI MÁRK és FILEP TIBOR MTA

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

A nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae)

A nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae) Rövid közlemény ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2004) 89(1): 67 71. A nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae) SOMOGYI ZOLTÁN ¹, BAKONYI

Részletesebben

Művelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai

Művelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 53 66 Művelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai SZŰCS MIHÁLY és SZŰCS MIHÁLYNÉ Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA

A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA CHANGES OF ELEMENT CONTENT OF SOIL ON APPLICATION OF BIOGAS FERMENTATION SLUDGE Vágó Imre 1 Makádi Marianna

Részletesebben

MÁTRAALJAI BARNA ERDÕTALAJ MIKROELEM TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA TERHELÉSI TARTAMKÍSÉRLETBEN

MÁTRAALJAI BARNA ERDÕTALAJ MIKROELEM TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA TERHELÉSI TARTAMKÍSÉRLETBEN Tájökológiai Lapok 6 (3): 363 372. (2008) 363 MÁTRAALJAI BARNA ERDÕTALAJ MIKROELEM TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA TERHELÉSI TARTAMKÍSÉRLETBEN SZEGEDI László 1, SZABÓ Lajos 2, FODORNÉ FEHÉR Erika 3 1 Károly Róbert

Részletesebben

Szerves-, mű- és baktériumtrágyázás hatása a talajok 0,01 M CaCl 2 - oldható tápelem-tartalmára. Összefoglalás

Szerves-, mű- és baktériumtrágyázás hatása a talajok 0,01 M CaCl 2 - oldható tápelem-tartalmára. Összefoglalás Szerves-, mű- és baktériumtrágyázás hatása a talajok 0,01 M CaCl 2 - oldható tápelem-tartalmára Kincses Sándorné 1 Filep Tibor 2 Kátai János 1 1 DE AMTC Agrokémiai és Talajtani Tanszék, Debrecen 2 MTA

Részletesebben

A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon

A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 251 264 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon 1 BERÉNYI SÁNDOR, 1 BERTÁNÉ SZABÓ

Részletesebben

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk

Részletesebben

Káliumföldpát, savkezelés és száradás nedvesedés hatása a talajoldat káliumkoncentrációjára

Káliumföldpát, savkezelés és száradás nedvesedés hatása a talajoldat káliumkoncentrációjára AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 54 (25) 1 2 121 138 Káliumföldpát, savkezelés és száradás nedvesedés hatása a talajoldat káliumkoncentrációjára CSILLAG JULIANNA, LUKÁCS ANDRÁS, PÁRTAY GÉZA és RAJKAINÉ VÉGH KRISZTINA

Részletesebben

A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN FONTOS MIKROELEMEK VIZSGÁLATA TARTAMKÍSÉRLETBEN ÖSSZEFOGLALÁS

A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN FONTOS MIKROELEMEK VIZSGÁLATA TARTAMKÍSÉRLETBEN ÖSSZEFOGLALÁS A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN FONTOS MIKROELEMEK VIZSGÁLATA TARTAMKÍSÉRLETBEN SZABÓ LAJOS dr. - FODOR LÁSZLÓ dr. ÖSSZEFOGLALÁS A termesztett növények, növényi részek akkumulációs képessége, toxikus elem tartalma

Részletesebben

Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás

Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára Ragályi Péter Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: ragalyi@rissac.hu Összefoglalás Őrbottyáni

Részletesebben

Cink permetezőtrágyázás hatása a kukorica (Zea Mays L.) termésére és tápelem-összetételére

Cink permetezőtrágyázás hatása a kukorica (Zea Mays L.) termésére és tápelem-összetételére Cink permetezőtrágyázás hatása a kukorica (Zea Mays L.) termésére és tápelem-összetételére Kremper Rita. 1 - Zsigrai György 2 - Loch Jakab 1 1. Debreceni Egyetem, Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma,

Részletesebben

Összefoglalás. Summary

Összefoglalás. Summary Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540

Részletesebben

TALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN. Zseni Anikó 1. Összefoglalás

TALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN. Zseni Anikó 1. Összefoglalás TALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN Zseni Anikó 1 Összefoglalás A tanulmány a Bükk-fennsík egy 8 km 2 -es mintaterületéről származó talajok vizsgálati

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ BEVEZETÉS

SZAKMAI BESZÁMOLÓ BEVEZETÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ BEVEZETÉS A nyersfoszfát, mint közvetlen foszfortrágya elsősorban a savanyú és az erősen savanyú kémhatású talajokon alkalmazható. Egy adott talajban a nyersfoszfát P tartalmának oldódása,

Részletesebben

A trágyázás hatása a 0,01 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására

A trágyázás hatása a 0,01 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására A trágyázás hatása a,1 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására Nagy Péter Tamás Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,

Részletesebben

A KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE

A KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE Részletes szakmai zárójelentés A talaj tápanyag-ellátottságának és a szimbionta partnerek kompatibilitásának szerepe néhány mezőgazdasági haszonnövény mikorrhiza-függésében c. F42543 nyilvántartási számú

Részletesebben

Műtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére

Műtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 54 (2005) 3 4 359 374 Műtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére KÁDÁR IMRE MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest Bevezetés, irodalmi áttekintés Előző

Részletesebben

Kadmium a talaj-növény rendszerben. Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Kadmium a talaj-növény rendszerben. Összefoglalás. Summary. Bevezetés Kadmium a talaj-növény rendszerben Fodor László Láposi Réka Károly Róbert Főiskola, Környezetgazdálkodási és Agronómiai Tanszék 3200 Gyöngyös, Mátrai u. 36. E-mail: lfodor@karolyrobert.hu Összefoglalás

Részletesebben

Egy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma

Egy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 145 156 Egy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma 1 NÉMETH NÓRA, 2 BACZÓ GÁBORNÉ és 2 RADIMSZKY LÁSZLÓ 1 Szent István

Részletesebben

Talajra gyakorolt műtrágyahatások vizsgálatának legújabb eredményei a karcagi OMTK kísérletekben. Összefoglalás. Summary.

Talajra gyakorolt műtrágyahatások vizsgálatának legújabb eredményei a karcagi OMTK kísérletekben. Összefoglalás. Summary. Talajra gyakorolt műtrágyahatások vizsgálatának legújabb eredményei a karcagi OMTK kísérletekben Zsigrai György Szabó Sándor Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Karcagi Kutató Intézet

Részletesebben

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-

Részletesebben

Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben V.

Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben V. AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 343 358 Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben V. KÁDÁR IMRE és MORVAI BALÁZS MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI),

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület

Nemzeti Akkreditáló Testület Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1497/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában

Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák

Részletesebben

Műtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen

Műtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 59 (2010) 2 255 268 Műtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen HARMATI ISTVÁN Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged A Duna Tisza közén az országos átlagnál

Részletesebben

Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983

Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983 Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983 Cserni Imre 1 Környezettudományi Csoport, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola

Részletesebben

Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes

Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes A - MurányiE:Layout 1 2/18/16 9:34 AM Page 1 Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes Eszter Murányi University

Részletesebben

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi

Részletesebben

Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben

Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben JakabA:Layout 1 3/10/14 1:33 PM Page 1 Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben Jakab Anita Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi

Részletesebben

Néhány nyugat-dunántúli talaj könnyen oldható mikroelemtartalmának hosszú idő alatt bekövetkezett változása

Néhány nyugat-dunántúli talaj könnyen oldható mikroelemtartalmának hosszú idő alatt bekövetkezett változása AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 3 4. 285 Néhány nyugat-dunántúli talaj könnyen oldható mikroelemtartalmának hosszú idő alatt bekövetkezett változása SZŰCS MIHÁLY és SZŰCS MIHÁLYNÉ Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

Adjuk naprakész a talajtani szaktudást a gazdák kezébe! Dr. Vona Márton

Adjuk naprakész a talajtani szaktudást a gazdák kezébe! Dr. Vona Márton Adjuk naprakész a talajtani szaktudást a gazdák kezébe! Dr. Vona Márton A termés mennyiségét 60%-ban a talaj termőképessége határozza meg Minden itt kezdődik TALAJ Talajtermékenység fenntartása Csökken

Részletesebben

DOCTORAL (PHD) DISSERTATION RITA TURY MOSONMAGYARÓVÁR

DOCTORAL (PHD) DISSERTATION RITA TURY MOSONMAGYARÓVÁR DOCTORAL (PHD) DISSERTATION RITA TURY MOSONMAGYARÓVÁR 2009 1 UNIVERSITY OF WEST HUNGARY FACULTY OF AGRICULTURAL AND FOOD SCIENCES INSTITUTE OF ENVIRONMENTAL SCIENCES DEPARTMENT OF CHEMISTRY PLANT PRODUCTION

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

Iszapvizsgálatok a nehézfémmel terhelt tiszai ártéren

Iszapvizsgálatok a nehézfémmel terhelt tiszai ártéren Iszapvizsgálatok a nehézfémmel terhelt tiszai ártéren Alapi Krisztina Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Termékfeldolgozás és Minősítés Tanszék,

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1497/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Publikációk. Magyar nyelven megjelent közlemények

Publikációk. Magyar nyelven megjelent közlemények Publikációk Magyar nyelven megjelent közlemények Bakóczy M. Szakál P. Schmidt R. (2002): Mikroelem-tartalmú hulladékok mikroelemtartalmának zeolittal történı kinyerése és annak felhasználása növénytáplálási

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON

NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON Buzás István 1, Hoyk Edit 1, Hüvely Attila 1, Borsné Petı Judit 1 1 Kecskeméti Fıiskola Kertészeti Fıiskolai Kar Környezettudományi Intézet ABSTRACT Most frequent

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1548/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar - és Növényvizsgáló Laboratórium (6000 Kecskemét,

Részletesebben

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa

Részletesebben

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi

Részletesebben

Talajtakaró anyagok hatása a talajlégzésre homoktalajon

Talajtakaró anyagok hatása a talajlégzésre homoktalajon Talajtakaró anyagok hatása a talajlégzésre homoktalajon Varga Csaba Szabolcs Gabona Rt., Nyíregyháza ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálataink célja, a különböző talajtakaró anyagok (feketefólia és agroszövet fólia)

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1548/2007 számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kar Környezettudományi Intézet - és Növényvizsgáló Laboratórium

Részletesebben

A TALAJ ÉS A NÖVÉNYEK KADMIUMTARTALMÁNAK ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA NEHÉZFÉMTERHELÉSES TARTAMKÍSÉRLETBEN SZEGEDI LÁSZLÓ BÉLTEKI ILDIKÓ FODORNÉ FEHÉR ERIKA

A TALAJ ÉS A NÖVÉNYEK KADMIUMTARTALMÁNAK ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA NEHÉZFÉMTERHELÉSES TARTAMKÍSÉRLETBEN SZEGEDI LÁSZLÓ BÉLTEKI ILDIKÓ FODORNÉ FEHÉR ERIKA ACTA CAROLUS ROBERTUS 5 (1) A TALAJ ÉS A NÖVÉNYEK KADMIUMTARTALMÁNAK ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA NEHÉZFÉMTERHELÉSES TARTAMKÍSÉRLETBEN Összefoglalás SZEGEDI LÁSZLÓ BÉLTEKI ILDIKÓ FODORNÉ FEHÉR ERIKA A Károly

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1548/2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar - és Növényvizsgáló

Részletesebben

Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben

Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (2013) 1 163 176 Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben 1 HOFFMANN Sándor, 1 BERECZ Katalin, 2 BÁLINT Ágnes,

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON NYÍREGYHÁZA 2007 1 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések...3 2. A szakdolgozati témák jóváhagyása, meghirdetésének

Részletesebben

Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata

Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata Bojtor Csaba 1 Tóth Brigitta 2,3 Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata Plant physiological examination of manganese mine btoth@agr.unideb.hu 1 Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott,

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott, 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott, korábban művelés alatt álló területek spontán és emberi beavatkozással

Részletesebben

Mikroelem-terhelés hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus)

Mikroelem-terhelés hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus) AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 53 (2004) 1 2 155 164 Mikroelem-terhelés hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus) 1 SOMOGYI ZOLTÁN, 1 BAKONYI GÁBOR, 2 KÁDÁR IMRE, 1 NAGY PÉTER és 1 KISS ISTVÁN 1

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

A kukorica vízfelhasználása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés

A kukorica vízfelhasználása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés A kukorica vízfelhasználása Rajkainé Végh Krisztina Rajkai Kálmán Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Budapest E-mail: krvegh@rissac.hu Összefoglalás Két kétvonalas hibridkukorica és négy beltenyésztett

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (2) A roma lakosság integrációjának kérdésköre 134 ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (2) A TALAJ ÉS A NÖVÉNYEK ARZÉNTARTALMÁNAK

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely

Részletesebben

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Személyi rész Foglalkozása Műegyetemi oktató Szakosodása Víz és szennyvíztisztítás Beosztása a cégnél Egyetemi docens Születési év 1946 Főbb szakterületei

Részletesebben

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH-1-1615/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és Környezetanalitikai Laboratórium

Részletesebben

Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album. Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek)

Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album. Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek) Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek) I. OPM Austrian Financial Administration in Hungary (osztrák pénzügyigazgatás) 2 II. Currency:

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV TALAJVIZSGÁLAT

VIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV TALAJVIZSGÁLAT í á ő á é ö é é é é é í é ő á á ö é é é ó á á é é é é ő á á ő é ő í é é ü ő é é á é é ő á é ö é ü á ó ű é é é ő é é ü ö ö á á ó é á é á ó é ü á á é é ő á é é ó á á í á ö ü é ö ö á á ő é á á á á á á é ó

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium tartalom

Részletesebben

A ZELLER NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS EGYES ÉRTÉKMÉRŐ PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA ANALYSIS OF GROWTH AND SOME VALUABLE PARAMETERS OF CELERY

A ZELLER NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS EGYES ÉRTÉKMÉRŐ PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA ANALYSIS OF GROWTH AND SOME VALUABLE PARAMETERS OF CELERY Gradus Vol 2, No 2 (2015) 236-241 ISSN 2064-8014 A ZELLER NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS EGYES ÉRTÉKMÉRŐ PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA ANALYSIS OF GROWTH AND SOME VALUABLE PARAMETERS OF CELERY Cserni Imre 1*, Pető Judit

Részletesebben

A foszfordinamika jellemzői trágyázási tartamkísérletek talajaiban

A foszfordinamika jellemzői trágyázási tartamkísérletek talajaiban AGROKÉMIA ÉS TA LAJ TAN 64 (015) 1 199 08 A foszfordinamika jellemzői trágyázási tartamkísérletek talajaiban SÁRDI Katalin Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, Keszthely

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben

Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa

Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia Árpa Könyvek az OMGK állományából B 23522 BAKÓ Attila HAJÓSNÉ NOVÁK Márta A rezisztencianemesítés és az évjárat hatása a tavaszi

Részletesebben

Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára

Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Sipos Péter Tóth Árpád Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi

Részletesebben

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória Budapesti Mőszaki M és s Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Mezıgazdas gazdasági gi Kémiai K Technológia Tanszék Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval Atkári Ágota (BME) Uzinger

Részletesebben

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1%

Részletesebben

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N), Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag

Részletesebben