V. fejezet: Családi ház megtérülésének számítása

Átírás

1 V. fejezet: Családi ház megtérülésének számítása V. 1. Passzív és hagyományos ház összehasonlítása Az alábbiakban arra vállalkozom, hogy megbecsüljem egy passzívház bekerülési költségét egy, a jelenlegi szabványnak megfelelő épülethez képest. E feladat megoldása igencsak hasznos és érdekes, ugyanakkor a kezdetektől fejtörésre sarkallt, hogy mégis hogyan lehetne kivitelezni. Nem véletlen ugyanis, hogy kisebb mítosz övezi egy passzívház megépítésének költségeit, még akkor is, ha a szakirodalmi adatok alapján a többletköltségek az évek múlásával, ahogy egyre szélesebb körben használják a folyamatosan tökéletesedő technológiákat, egyre csökkennek és közelítenek a hagyományos építkezési módok költségeihez. Az összehasonlító elemzés nehézsége nem a passzívház koncepció sajátosságaiból fakad, hanem egész egyszerűen abból a tényből, hogy jobb esetben házaink egyediek (az iparosított technológiával készült szocialista remekek kora lejárt, legalábbis ami a megépítésüket illeti, és most a tucat bevásárlóközpontok szánalmas helyzetétől is érdemes eltekinteni). Vagyis a területi adottságokon és tájoláson túl, az ott élő emberek igényeinek megfelelően vannak kialakítva. A házak rendeltetésén kívül figyelembe véve még az olyan eltéréseket, melyek a műszaki tulajdonságokat adott esetben csak kisebb mértékben, az árakat azonban nagyban befolyásolják (pl. műanyagból vagy tölgyfából készült ablakkeret) könnyű belátni, hogy milyen nagy különbség lehet két azonos alapterületű, hasonló műszaki tulajdonsággal bíró ház között is. Felkerestem az Isoteq Kft passzívház építészetben igencsak jártas szakemberét, Vörös Róbertet, aki legnagyobb szerencsémre átérezte a rám váró feladat körülményességét és az összehasonlítást megkönnyítendő a rendelkezésemre bocsátotta az egyik általuk épített ház költségvetését. Választásom azért esett erre a cégre, mert termékkínálatában háromféle falazó anyag szerepel (normál, plusz, passzív), melyek kizárólag a hőszigetelő réteg vastagságában különböznek egymástól, egyszersmind meghatározva az oly fontos U-értéket is. Sajnos a költségvetés, melybe betekintést nyerhettem, nem passzívházra vonatkozik, hanem Isoteq normál építőelemekből épült házra, de annak a célnak többé-kevésbé megfelel, hogy a ház megépítésének tételesen felsorolt költségeiből kiindulva összehasonlítást végezzek arra az esetre, ha ugyanez a ház az Isoteq passzív termékcsaládból épült volna meg. Tény és való, hogy az ily módon kiragadott példa esetén nem biztos, hogy a passzívház koncepció minden feltétele maradéktalanul teljesül (például az épület kompaktságára és tájolására vonatkozó követelmények), ugyanakkor bízom benne, hogy az ismert költségvetésű és alaprajzú ház passzívházzá alakításakor a megváltozó költségeket a technológiai követelmények betartásával hitelesen meg tudom jeleníteni. Ennek megfelelőn gondot fordítok a megfelelő szigetelés biztosítására és a képzeletbeli házat speciális hőszigetelésű és légtömörségű nyílászárókkal és gépészeti berendezésekkel látom el. V. 2. Az Isoteq termék bemutatása Mindenekelőtt azonban bemutatom az Isoteq termékek legfontosabb ismérveit. Az anyag lelkét alkotó expandált polisztirol (EPS) hab nevében hordozza egyik legfontosabb tulajdonságát, vagyis a kis sűrűséghez társuló nagy térfogatot. A gyártási technológia során melynek alapjait még 1957-ben fejlesztették ki -, a polimerizált sztirolgyöngyöket pentán hajtógáz és egyéb adalékanyagok társaságában többször is habosítják és duzzasztják, mielőtt elkészül az a késztermék, melynek csupán 2%-a EPS, a többi levegő. A kiváló hőszigetelő tulajdonság javarészt azon alapul, hogy a becsapdázott levegő rosszul 1

2 vezeti a hőt. A műanyagok használata - lévén, hogy kőolajból készülnek -, nagy környezetterhelésük miatt elég aggályos, és ez valamilyen szinten az Isoteq anyagra is igaz, ám mentségére szóljon, hogy az életciklusa végén feleslegessé váló polisztirolhab körülbelül 95%-ban újrahasznosítható. Legalábbis a gyártó szerint A 2008-as év újításaként ma már az Isoteq termékekben egy új hatóanyag, a szintén polisztirol Neopor biztosítja a korábbiakhoz képest további 20%-kal jobb hőszigetelő képességet. Teszi ezt a mikroszkopikus méretű grafit lemezkéknek köszönhetően, melyek reflektálják a hősugárzást. A kétoldali Neopor réteg és a betonmag egy olyan rendszert alkot, mely vitathatatlanul jó hő-, és hangszigetelő képességén túl a nyomásszilárdságra, az időtállóságra, a minimális nedvességfelvételre és a hőtárolásra vonatkozó próbákat is kiállja, továbbá nem tartalmaz egészségkárosító anyagot. További előnyeként szokták még említeni a könnyű tömeget és megmunkálhatóságot, valamint a kedvező nyersanyag felhasználásból adódó, az egységnyi U-értékre vonatkozó aránylag szolid primer energiafelhasználást is. [91] V. 3. Költségvetés A vizsgálatban szereplő ház alapterülete 122 m 2 és kétszintes, vagyis összesen 243 m 2 az alaprajz. A szerkezetépítés (és szakipari munkák), a nyílászárók, valamint a gépészeti berendezések költségeit egy-egy külön Excel munkalapon számoltam (6., 7., 8. számú melléklet). Elsőként számot vetettem arról, hogy melyek azok a költségelemek, melyek a hagyományos és a passzívház esetén is megegyeznek. Ezen elemeket az Isoteq Kft áraival listáztam ki. Ezek után a passzívházban kicseréltem az épületelemeket az Isoteq passzív elemcsaládra, hogy azok valóban megfelelő minőségűek legyenek. A hagyományos ház falait POROTHERM téglából húztam fel. Szigeteléssel természetesen mindkét házat elláttam, de míg a normálházat csak a 7/2006-os rendelettel [40] összhangban lévő szabványnak megfelelően, addig a passzívházat sokkal gondosabban, hogy az megfeleljen a már jól ismert speciális követelményeknek is. Az Isoteq költségvetés csak a szerkezetkész állapotra vonatkozott, a szakipari munkák költségeinek megbecsüléséhez a 2008-as Építőipari költségbecslési Egységárgyűjteményt és a szintén 2008-as Építőipari költségbecslési Segédletet használtam. [92] [93] A passzívházak speciális, hőhídmentes nyílászáróit 60%-os felárral szoroztam be a hagyományos ház nyílászáróinak árához képest, ahhoz pedig, hogy a speciális gépészeti rendszerhez pontosan milyen berendezésekre van szükség, és azok mennyibe kerülnek Spanyiel Zsolt épületgépész tervező honlapján találtam meg a hasznos információkat [94] [95]. Többféle opció közül azt választottam ki, melynél a szellőztetőgép talajhőcserélővel és napkollektoros melegvíz-készítéssel és fűtésrásegítéssel alkot egy rendszert. Összesítve a különböző tételeket azt az eredményt kaptam, hogy a passzívházé 14%-kal ( Ft) haladja meg a hagyományos ház bekerülési költségét. Hangsúlyozom, hogy ez csak egy közelítő számolás, arányait tekintve azonban remélem helyes. HAGYOMÁNYOS PASSZÍV szerkezet nyílászárók gépészet összesen százalék 100 % 114 % 10. ábra: Hagyományos és passzívház költségei 2

3 V. 4. Éves fűtési hőigény és a gázszámla meghatározása A CASAnova szoftver segítségével az ismert alaprajzi adatokra támaszkodva, az alkalmazott szerkezeti elemekhez és gépészeti megoldásokhoz igazodva becsültem meg a hagyományos ház energiaigényét (9. számú melléklet). E szerint évente 2395 m 3 földgázra van szükség a kétszintes, 243 m 2 -es ház fűtéséhez. Viszonyításképpen: egy átlagos magyar háztartás esetén ez az érték m 3. A hatalmas hasznos alaprajzot figyelembe véve a kapott érték kevésnek tűnhet, azonban még a példában hagyományosnak nevezett ház is korszerűnek mondható a magyar átlaghoz képest, lévén hogy újépítésű és megfelel a szabványoknak. A gázszolgáltatók azonban nem közvetlenül ezzel az értékkel számolnak, ezt még meg kell szorozni egy állandó tényezővel, hogy normál gáztechnikai állapotot kapjunk belőle. V= 2395 m 3 x 1,156= 2768,62 nm 3 tehát: A gáz fűtőértéke az ország legnagyobb részén 34 MJ/ m 3, az elhasznált hőmennyiség H= 2768,62 nm 3 / 34 MJ/ nm 3 = 81,43 MJ A hőmennyiséget beszorozva az egységárral megkapjuk a fogyasztással arányos éves nettó díjat: N f = 81,43 MJ x 3113 Ft/MJ = Ft Ehhez még hozzá kell adni az alapdíjat, ennek összege: N a = 12 x 715,77 Ft= 8589 Ft A két nettó díjat összeadva, valamint a 20% ÁFA-t is figyelembe véve a gázszámla bruttó éves díja: B= ( FT Ft) x 1,2 = Ft. V. 5. Megtérülési idő számítása különböző földgáz árnövekedést feltételezve A passzívház beruházási többletköltsége egy bizonyos idő alatt megtérül abból adódóan, hogy többé nem kell fűtésszámlát fizetni. Lényegre törő és fontos, ám de sok-sok bizonytalansággal terhelt feladat ennek az időnek a megbecsülése. Az évek során kifizetendő fűtésszámlák összegének alakulását a gáz árának különböző mértékű változása mellett követem nyomon. Nem kis fejtörést okozott az árindex-változás helyes megválasztása, ugyanis a jelenlegi helyzetben nincsenek erre vonatkozóan megbízható előrejelzések. Így a saját belátásomra kellett hagyatkoznom. Kíváncsiságból megnéztem a korábbi évek háztartási energiára és fűtésre vonatkozó fogyasztói árindexét [96]. Az utóbbi tíz évben átlagosan évente 11%-os volt a növekedés, az utóbbi két év szórása azonban hatalmas: míg 2006-ban csak 6,4%-kal, addig 2007-ben már 24,6 %-kal drágultak e szektor árai. Nem lenne tehát feltétlenül célravezető ezt a trendet interpolálni a jövőre. Én magam arra számítok, bár ezt sajnos nem tudom tudományosan alátámasztani, hogy miután a világválság legsúlyosabb tünetei elcsitulnak a fosszilis energiahordozók árai ismét rohamosan emelkedni fognak. A hazai gázár alakulására előbb vagy utóbb hatással kell lennie annak is, hogy végre be kell majd érnünk az európai átlagos árszínvonalat. Summa 3

4 summarum, három esetet tételezek fel, 5, 10, és 15%-os árnövekedést, melyek közül az utóbbit tartom legvalószínűbbnek. A pénzpiac változásai nemcsak a gázárat érintik, feltételezem ugyanis, hogy a képzeletbeli megrendelő, aki a komoly döntéshelyzetben végül lemondott a passzívház építésről és a hagyományos építkezés mellett döntött, az ily módon el nem költött pénzét bankba rakta, hogy az valamelyest értékálló maradjon. 4%-os éves kamatot feltételezek. Ma még Magyarországon ennél kedvezőbb feltételekkel is be lehet fektetni a pénzünket, azonban ez várhatóan változni fog amikor belépünk az euró övezetbe. 11. ábra: Passzívház megtérülési idejének számítása a gázár különböző mértékű emelkedésének függvényében 1. eset: Évi 5 %-os gázár növekedést feltételezve A fűtésszámlákat ábrázoló görbék közül a kék színű emelkedik a legkevésbé meredeken, hiszen a gázár viszonylagos olcsósága a több mint 7 millió Ft-os beruházási többletköltség korai megtérülése ellen hat. A passzívházba fektetett pénz, (ha kizárólag a gazdasági tényezőket tartjuk szem előtt és nem számolunk a koncepció nyújtotta egyéb előnyökkel, akkor térül meg, amikor a két görbe (azaz a kék és a bankban őrzött pénzt megjelenítő narancssárga) metszik egymást. Ez a beruházást követő harminchatodik (36.) évben következik be, ami igaz ugyan, hogy több mint egy emberöltő, de ahhoz képest nem is rossz eredmény, hogy otthonainkat ideális esetben száz évre tervezzük. 2. eset: Évi 10 %-os gázár növekedést feltételezve A zöld színnel nyomon követett, évi 10%-os gázár növekedés mellett a tizennyolcadik (18.) évben jön el a várva várt pillanat, amikor bebizonyosodik, hogy megérte passzívházba fektetni a pénzünket. Ez a 18 éves időtartam már mindenki életében egy kicsit könnyebben belátható, annál is inkább, hogy a lakáshitelek törlesztő részleteit is ilyen sokáig kell fizetni. 4

5 3. eset: Évi 15 %-os gázár növekedést feltételezve A 11. ábrán lila színnel jelölt függvény szökik legrohamosabban a magasba, hiszen ez testesíti meg a gázár 15 %-os éves emelkedését. Ilyen körülmények között már a tizennegyedik (14.) évben visszanyerjük a befektetett összeget. Ismerve a magyar ember otthonhoz való ragaszkodását és a mobilitásra való alacsony hajlamát 14 éves megtérülési idő kifejezetten rövidnek tűnik. Ahogy már említettem én ez utóbbi verziót tartom a legreálisabbnak. Részben ezért, másrészt pedig az ehhez tartozó legrövidebb adatsor miatt ezt a példát jelenítem meg táblázatos formában (12.ábra) is. ÉVES GÁZSZÁMLA GÁZRA FIZETETT PÉNZ A BERUHÁZÁSI (FT) ÖSSZESENKÖLTSÉG KAMATOZÓ (FT) KÜLÖNBÖZETE (FT) 1. év év év év év év év év év év év év év év év ábra: Megtérülési idő számolása évi 15%-os gázár növekedésnél Őszintén remélem, hogy a mostani, kényszerűen sok közelítést tartalmazó és bizonytalanságot magában rejtő számpélda helyességét majd élő egyenes adásban tesztelhetem egy saját építkezős projekt keretében. 5

6 Irodalom: Építőipari költségbecslési Egységárgyűjtemény, k 93. Építőipari költségbecslési Segédlet, &Itemid=