JELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről Dunaharaszti Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat

Átírás

1 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről Dunaharaszti Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat január

2 Állami Számvevőszék Iktatószám: V /2014. Témaszám: 1601 Vizsgálat-azonosító szám: V Az ellenőrzést felügyelte: Brebán Andrea felügyeleti vezető Az ellenőrzést vezette és az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Solymár Ágnes ellenőrzésvezető A számvevőszéki jelentést készítették: Solymár Ágnes ellenőrzésvezető Szabó Tamás számvevő Az ellenőrzést végezték: SzabóTamás számvevő tanácsos Winter Zsuzsa számvevő főtanácsos J elentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 - TARTALOMJEGYZEK BEVEZETÉS 3 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 6 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 12 l. A Nemzetiségi Önkormányzat és a Települési Önkormányzat együttműködésének szabályozása, a működési feltételek biztosítása A gazdálkodási feladatok ellátásának szabályszerűsége A költségvetésre és a zárszámadásra, valamint a kincstári adatszolgáltatás rendjére vonatkozó jogszabályi előírások betartása A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának szabályozottsága 2.3. Az operatív gazdálkodási jogkörök kialakítása, gyakorlása 3. A Nemzetiségi Önkormányzattal összefüggő gazdálkodási feladatok belső ellenőrzése MELLÉKLET l. szám ú A Nemzetiségi Önkormányzat évi gazdálkodásának főbb adatai FÜGGELÉKEK l. szám ú Rövidítések jegyzéke 2. szám ú Értelmező szótár l

4

5 Jelentés a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről Dunaharaszti.. Lengyel Nemzetiségi, Onkormanyzat, BEVEZETES A Nemzetiségi Önkormányzat a évben alakult, elnöke a évi helyhatósági választások óta látja el feladatát. A Nemzetiségi Önkormányzat intézményt, gazdasági társaságat és más szervezetet nem alapított, illetve társulásban nem vett részt. A háromtagú Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestület a munkája segítésére bizottságat nem hozott létre. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési beszámolója szerint a évben a módosított költségvetési bevételi és kiadási előirányzat 1767,0 ezer Ft, a teljesített költségvetési bevétel 1587,0 ezer Ft, a teljesített költségvetési kiadás 86,0 ezer Ft volt. A Nemzetiségi Önkormányzat a évben feladatalapú támogatásban nem részesült. A évi gazdálkodási adatokat részletesen az l. számú mellékletben mutatjuk be. Az Alaptörvény Szabadság és felelősség rész XXIX. cikk (l) bekezdése szerint a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A hazánkban élő nemzetiségek helyi (települési és területi) valamint országos önkormányzatokat hozhatnak létre 1 A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási feladatait jogszabályi előírás alapján a székhely szerinti helyi önkormányzat polgármesteri hivatala látja el. A nemzetiségek helyzete, támogatása mind hazai, mind EU-s szinten kiemeit figyelmet kap napjainkban. A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodására és támogatási rendszerére vonatkozó jogszabályok a években jelentős változásokon mentek át. A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának, a részükre juttatott költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzését az ÁSZ 2012-ben sorozatjellegű ellenőrzés keretében indította el. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a helyi Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási kereteinek kialakítása, gazdálkodása megfelelt -e a jogszabályoknak. 1 A évben megtartott nemzetiségi önkormányzati választásokat követően 2304 települési, 58 területi és 13 országos nemzetiségi önkormányzat alakult meg. 3

6 BEVEZETÉS Ennek keretében értékel tük, hogy: a helyi Nemzetiségi Önkormányzat és a helyi (települési) önkormányzat együttműködésének szabályozása, a működési feltételek biztosítása megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak; a felek együttműködése megfelelt-e a megállapodásban foglaltaknak a gazdálkodási feladatok szabályszerű ellátása során, betartották-e vonatkozó jogszabályi előírásokat; biztosított volt-e a helyi Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzése_ Az ellenőrzés várható hasznosulása: a nemzetiségi önkormányzatok testületi döntéseinek tapasztalatait összegezve következtetés vonható le a törvényalkotás számára a jogszabályi környezet esetleges módosításának indokoltságára vonatkozóan. Az ellenőrzés az ellenőrzött számára visszajelzést ad a rendezett gazdálkodási keretek kialakításáról, a működésbeli hiányosságokról Az ellenőrzés megállapításai és javaslatai, a jó gyakorlat bemutatása tanulságut szalgálhatnak más nemzetiségi önkormányzatok, szervezetek számára a rendezett gazdálkodási keretek kialakításához. A társadalom számára jelzi, hogy közpénz nem maradhat ellenőrizetlenül. Az ÁSZ értékteremtő rend kialakításóhoz és megőrzéséhez hozzájáruló tevékenysége pozitív hatással lesz a szervezetről kialakított összkép formálásában. Az ÁSZ szervezetén belüllehetőség nyílik arra, hogy a megállapítások szintetizálásával az intézmény a hozzáadott értéket teremtő elemző tevékenységét és tanácsadó szerepét erősítse. A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentés I. fejezetének összegző része az ellenőrzés céljára adott rövid, szintetizáló összefoglalót és következtetéseket tartalmazza a II. fejezet részletes megállapításain alapulóan. A jelentés intézkedést igénylő megállapításait és javaslatait - az összegzőben foglaltak mellett - az ellenőrzés során feltárt, a jelentés II. fejezetében rögzített részletes megállapítások alapozzák meg, illetve támasztják alá. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi ellenőrzés. Az ellenőrzött időszak: a Nemzetiségi Önkormányzat és a Települési Önkormányzat együttműködésének, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának szabályozása megfelelőségét a évre vonatkozóan (a december 31-i állapotnak megfelelően), a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségét, a működési feltételek, valamint a belső ellenőrzés biztosítását a január l.- december 31-e közötti időszakot figyelembe véve értékeltük. Ellenőrzött szervezet: a Dunaharaszti Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és a gazdálkodási feladatait ellátó Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal. Az ellenőrzés szakmai módszertana az ÁSZ hivatalos honlapján ( közzétett szakmai szabályokon alapult, amely a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) által kiadott nemzetközi standardok (ISSAI) figyelembevételével készült. 4

7 BEVEZETÉS A gazdálkodási jogkörök gyakorlásának szabályszerű működését a dologi kiadásokkal kapcsolatos kifizetésekre vonatkozóan ellenőriztük, értékeltük. A jogszabályoknak és a belső előírásoknak megfelelőnek, azaz szabályszerűnek minősítettük az adott területet, ha az értékelés összesített eredménye nagyobb volt, mint 90%, részben megfelelőnek, ha 71 és 90% közé esett, és nem megfelelőnek, ha 70% vagy annál kisebb volt. Az ellenőrzés végrehajtásának jogszabólyi alapjót az ÁSZ tv. 5. (2)-(3) és (6) bekezdéseiben foglaltak képezik. Az ÁSZ tv. 29. {l) bekezdése szerint a jelentéstervezetet megküldtük a jegyző részére, aki az ÁSZ tv. 29. (2) bekezdésében foglalt észrevételezési jogával nem élt, a jelentéstervezetre észrevételt nem tett. 5

8 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPfTASOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Nemzetiségi Önkormányzat és a Települési Önkormányzat együttműködésének szabályozása a feltárt taralmi hiányosság ellenére megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A Nemzetiségi Önkormányzat a év egészét érintően rendelkezett a Települési Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodással Az együttműködési megállapodást a Nek. tv. előírása ellenére január 31-éig nem vizsgálták felül. Az együttműködési megállapodás a Nek. tv. előírása ellenére nem tartalmazta a testületi ülések előkészítését, a gazdálkodással kapcsolatos iratkezelési feladatok ellátását, a feladat ellátáshoz kapcsolódó költségek viselését, az önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának határidejét és a kötelezettségvállalással kapcsolatos ellenjegyzési feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését. Nem rögzítette továbbá az együttműködési megállapodás a Nek. tv. előírásától eltérően a jegyzőnek vagy annak- a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottjának az Települési Önkormányzat megbízásából és képviseletében a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein való részvételét. Az együttműködési megállapodás szerinti működési feltételeket a Nemzetiségi Önkormányzat SZMSZ-ében a megállapodás megkötését követő harminc napon belül rögzítették. Ugyanakkor a Nek. tv. előírása ellenére a Települési Önkormányzat SZMSZ-ében nem rögzítették a megállapodás szerinti a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó működési feltételeket. A Települési Önkormányzat a szabályozási hiányosságak ellenére biztosította a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi feltételeket. Az együttműködési megállapodás hiányosságára is visszavezethető, hogy a személyi feltételeket a Települési Önkormányzat a Nek. tv. előírásától eltérően csak részben biztosította, mert a jegyző, vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja az Önkormányzat megbízásából és képviseletében nem vett részt a Nemzetiségi Önkormányzat testiheti ülésein. A Nemzetiségi Önkormányzat évi költségvetésének, zárszámadásának tartalma, jóváhagyása, valamint a kincstári adatszolgáltatás szabályszerűsége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az Áht.-ben foglaltak ellenére nem nyújtotta be határidőben a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete részére a jegyző által előkészített az ellenőrzött évre vonatkozó költségvetési koncepciót és a költségvetési határozat tervezetet A évi költségvetés előterjesztésekor a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete részére az Áht.-ben foglalt előírásoktól eltérően - a jegyző mulasztása miatt - tájékoztatósui nem mutatták be szöveges indokolással együtt a Nemzetiségi Önkormányzat előirányzat felhasználási tervét, költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást. A jóváhagyott költségvetési határozat az Áht.-ben foglalt előírások ellenére nem tartalmazta a bevételeket, valamint a kiadásokat előirányzat csoportok és feladatok szerinti bontásban. 6

9 /.ÖSSZEGZŐ MEGMLAPfTAsOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A jegyző az Áht. előírása szerinti határidőre elkészítette a Nemzetiségi Önkormányzat évi zárszámadási határozat-tervezetét, de a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az Áht.-ban előírt határidőig nem terjesztette be azt a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete elé. A zárszámadási határozat tervezetének előterjesztésekor a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete részére az Áht. előírásától eltérően - a jegyző mulasztása miatt- tájékoztatósui nem mutatták be szöveges indokolással együtt a Nemzetiségi Önkormányzat pénzeszközeinek változását, költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást. A zárszámadásról szóló határozat tartalma az előírásoknak részben felelt meg, mert összehasonlíthatósága az elfogadott költségvetéssel, az Áht. előírása ellenére nem volt biztosított. A jegyző a évi költségvetéshez kapcsolódó, a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó, kincstári adatszolgáltatási kötelezettségének két esetben - a l. féléves és az éves elemi költségvetési beszámoló benyújtásakor - az Áhsz.-ben előírt határidőn túl tett eleget. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának szabályozottsága az ellenőrzött időszakban megfelelő volt, a jogszabályokban előírt szabályzatokkal rendelkezett. A gazdálkodási feladatok végrehajtását ellátó Polgármesteri Hivatal a Számv. tv. által előírt számviteli szabályzatainak - leltározási és leltárkészítési, eszközök és források értékelési és pénzkezelési szabályzat, számlarend, számviteli politika - hatálya kiterjedt a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodására. A Bkr.-ben foglaltak ellenére nem terjedt ki a Polgármesteri Hivatal folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzése, továbbá a szabálytalanságok kezelése eljárásrendjének és az ellenőrzési nyomvonalának hatálya a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos végrehajtási feladataira. A Nemzetiségi Önkormányzat a szabályzatokkal önálló módon sem rendelkezett. A Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e az Ávr.-ben előírtak ellenére csak részben tartalmazta - az SZMSZ-ben nevesített munkakörökhöz tartozó - a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladat- és hatásköröket, mivel a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét szabályozták, de az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat nem rögzítették. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodása tekintetében az operatív gazdálkodási jogkörök kialakítása a évben megfelelő volt. Az összeférhetetlenségi követelmények érvényesülésének feltételei biztosítottak voltak, mivel a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás gyakorlására felhatalmazott más képviselőt. A gazdasági vezető az Á vr. előírásának megfelelően alakította ki az operatív gazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső előírásokat és feltételeket. A Nemzetiségi Önkormányzatnak a évben kizárólag dologi kiadásai voltak, ezzel kapcsolatos kifizetések teljesítése során az operatív gazdálkodási jogkörökön belül kulcsszerepet betöltő teljesítésigazolás és érvényesítés kulcskontrollokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően működtették. A kulcskontrollok működése biztosította a hibák megelőzését, feltárását és kijavítását. A számvevőszéki ellenőrzés a kifizetések bizonylatainak ellenőrzése során- a rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján - összeférhetetlenséget, illetve jogosulatlan kifizetést nem tárt fel. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A jegyző az ellenőrzött időszakban biztosította a Polgármesteri Hivatalnál a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő végrehajtási feladatok belső ellenőrzését. A Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési vezetője a Bkr. előírásának megfelelőerr kockázatelemzést készített a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő végrehajtási feladatokra. A kockázat elemzés alapján a kockázatok szintje alacsony volt, ezért a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő végrehajtási feladatokra vonatkozóan a évre belső ellenőrzést nem terveztek és nem végeztek. Az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok alapján az ellenőrzött időszakban a Pest Megyei Kormányhivatal a Nemzetiségi Önkormányzatot illetően nem élt törvényességi felhívással, törvényességi ellenőrzést nem végzett, egyéb törvényességi felügyeleti intézkedést nem tett. Az integritás szemlélet érvényesülésének ellenőrzéséhez a Polgármesteri Hivatal és a Nemzetiségi Önkormányzat tanúsítványorr szolgáltatott adatokat. A kockázatok és a kontrollak szintje alapján megállapítható, hogy a szervezetnél jelenlévő eredendő korrupciós kockázatok, valamint a kockázatakat növelő tényezők szintjén nem haladják meg az azok kezelésére kiépült kontrollak szintjét. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javaslatot fogalmaztuk meg a jegyzőnek és a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének. A Nemzetiségi Önkormányzat október 12-i megszűnése miatt az ellenőrzött szervezetek vezetőinek az intézkedési terv készítési kötelezettsége okafogyottá vált. Az ellenőrzés megállapításai és azok alapján megfogalmazott javaslatok: a jegyzőnek l. Az együttműködés szabályozásával kapcsolatban A Nemzetiségi Önkormányzat és a Települési Önkormányzat együttműködését meghatározó együttműködési megállapodás tartalma nem felelt meg a Nek. tv. 80. (1) bekezdés c), e), g) pontjaiban és a Nek. tv. 80. (3) bekezdés a), b) pontjaiban taglaltaknak. A Nek. tv. 80. (4) bekezdés ellenére az együttműködési megállapodásban nem rögzítették, hogy a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a Települési Önkormányzat megbízásából és képviseletében a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein részt vesz és jelzi a törvénysértést. A Nek. tv. 80. (2) bekezdésében foglaltak ellenére január 31-éig nem végezték el az együttműködési megállapodás felülvizsgálatát. A december 31-én hatályos együttműködési megállapodás szerinti működési feltételeket a Nek. tv. 80. (2) bekezdésében előírtak ellenére a Települési Önkormányzat SZMSZ-ében nem rögzítették. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPfTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK javaslat Az együttműködés szabályszerűsége érdekében: a) készítse elő a Nek. tv. 80. (l) bekezdés c), e), g) pontjaiba n, a (3) bekezdés a), b) pontjaiban és a (4) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelő együttműködési megállapodás módosítását és kezdeményezze a módosítás Települési Önkormányzat Képviselő-testülete elé terjesztését; b) készítse elő a Települési Önkormányzat módosított SZMSZ-ét a Nek. tv. 80. (2) bekezdésében foglalt előírás figyelembe vételével és kezdeményezze a módosítás Települési Önkormányzat Képviselő-testülete elé terjesztését; c) gondoskedjon az együttműködési megállapodás Nek. tv. 80. (2) bekezdésében előírt határidő szerinti évenkénti felülvizsgálatáról. 2. A költségvetés és zárszámadás szabályszerűségével kapcsolatban A évi költségvetési határozat az Áht. 26. (l) bekezdésében foglalt előírás alapján az Áht. 23. (2) bekezdés a) pontjától eltérően nem tartalmazta a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési bevételeit. Nem tartalmazta továbbá a költségvetési kiadásait előirányzat csoportok és feladatok szerinti bontásban, csak a kiemeit előirányzatokat. A évi költségvetési határozat-tervezet előterjesztésekor- a jegyző mulasztása miatt - a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete részére az Áht. 24. (4) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt előírásoktól eltérően tájékoztatásul nem mutatták be szöveges indokolással a Nemzetiségi Önkormányzat előirányzat felhasználási tervét, költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást. A évi zárszámadási határozat-tervezet előterjesztésekor- a jegyző mulasztása miatt - a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete részére tájékoztatásul nem mutatták be szöveges indokolással együtt az Áht. 91. (2) bekezdés a) pontja alapján az Áht. 24. (4) bekezdés a) és c) pontjai szerint a Nemzetiségi Önkormányzat pénzeszközök változását, költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást. Az Áht. 89. (l) bekezdésében előírtak ellenére a költségvetés és a zárszámadás összehasonlíthatósága nem volt biztosított. javaslat Intézkedjen a jövőben arról, hogy: a) a költségvetési határozat az Áh t. 23. (2) bekezdés a) pontjában előírtaknak tartalmilag feleljen meg; b) a költségvetési határozat-tervezet előterjesztésekor a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének tájékoztatásul szöveges indoklással bemutatásra kerüljenek az Áht. 24. (4) bekezdés a) és c) pontjaiban előírt mérleg és kimutatások; 9

12 I. ÖSSZEGZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK c) a zárszámadási határozat-tervezet előterjesztésekor a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének tájékoztatásul bemutatásra kerüljenek az Áht. 91. (2) bekezdés a) pontja alapján az Áht. 24. (4) bekezdés a) és c) pontjaiban előírt mérleg és kimutatások; d) a költségvetés és a zárszámadás Áht. 89. (1) bekezdése szerinti összehasonlíthatósága biztosított legyen. 3. A kincstári adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban A jegyző a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó kincstári adatszolgáltatási kötelezettségének csak részben tett eleget, mert a l. féléves és éves elemi költségvetési beszámolót az Áhsz., 1 O. (Sa) bekezdése szerinti határidőre nem nyújtotta be a Kincstár területileg illetékes szervének. javaslat Tegyen eleget a kincstári adatszolgáltatási kötelezettségének az Ávr (2) valamint az Áhsz., 32. (4) bekezdésében foglalt határidők betartásával. 4. A gazdálkodási feladatok szabályozottságával kapcsolatban A Polgármesteri Hivatal a Bkr. 6. (3) és (4) bekezdéseiben előírtak alapján elkészített ellenőrzési nyomvonala és szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje nem terjedt ki a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos végrehajtási feladatokra. A Nemzetiségi Önkormányzat ezekkel önálló módon sem rendelkezett. A jegyző a Bkr. 8. (2) bekezdés előírásától eltérően a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladataira vonatkozóan nem biztosította a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést. A Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e az Ávr. 13. (1) bekezdés g) pontjában előírtak ellenére csak részben tartalmazta az SZMSZ-ben nevesített munkakörökhöz tartozó - a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos-feladat és hatásköröket, mivel a hatáskörök gyakorlásának módjára, a helyettesítés rendjére tartalmaztak előírásokat, azonban az ezekhez kapcsolódó felelósségi szabályokat nem rögzítették. Ezen előírásokat a gazdálkodási szabályzat és az együttműködési megállapodás tartalmazta. javaslat A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladataira készítse el: a) a Bkr. 6. (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott szabályozásokat és biztosítsa a Bkr. 8. (2) bekezdésének megfelelően a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést; b) a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ének módosítását, hogy az teljes körúen feleljen meg az Á vr. 13. (l) bekezdés g) pontjában foglalt előírásnak és kezdeményezze a módosítás Települési Önkormányzat Képviselő-testülete elé terjesztését. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGALLAPfTASOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének 1. A Nemzetiségi Önkormányzat és a Települési Önkormányzat együttműködését meghatározó együttműködési megállapodás nem felelt meg a Nek. tv. 80. (1) bekezdés c), e), g) pontjaiban, a 80. (3) bekezdés a) és b) pontjaiban és a 80. (4) bekezdésben foglaltaknak. javaslat Terjessze a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete elé jóváhagyásra a Nek. tv. 80. (l) bekezdés c), e), g) pontjában, valamint a 80. (3) bekezdés a) és b) pontjaiban és a (4) bekezdésben foglalt előírások betartásával a jegyző által előkészített együttműködési megállapodás módosítást. 2. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a jegyző által előkészített évi költségvetési koncepciót, továbbá a évi költségvetési határozat-tervezetet nem nyújtotta be a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete részére az Áht. 24. (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott határidőig. A évi zárszámadási határozattervezetét a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az Áht. 91. (1) bekezdésében előírt határidőig nem terjesztette be a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete elé. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete részére az Áht. 24. (4) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt előírásoktól eltérően - a jegyző mulasztása miatt- tájékoztatásul nem mutatták be szöveges indokolással évi költségvetési határozattervezet előterjesztésekor a Nemzetiségi Önkormányzat előirányzat felhasználási tervét, a 2013.évi zárszámadási határozat-tervezet előterjesztésekor az Áht. 91. (2) bekezdése alapján a Nemzetiségi Önkormányzat pénzeszközök változását, illetve mindkét előterjesztéskor a költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást. javaslat A Képviselő-testület részére: a) történő előterjesztésekor gondoskodjon a költségvetési koncepció és határozattervezet esetében az Áh t. 24. (l) és (3) bekezdései ben, a zárszámadási határozat-tervezet esetében az Áht. 91. (l) bekezdésében meghatározott határidő betartásáról; b) tájékoztatásul mutassa be a költségvetési határozat-tervezet előterjesztésekor az Áht. 24. (4) bekezdés a) és c) pontjaiban előírt mérleget, kimutatásokat; c) tájékoztatásul mutassa be a zárszámadási határozat-tervezet előterjesztésekor az Áht. 91. (2) bekezdés a) pontja alapján az Áht. 24. (4) bekezdés a) és c) pontjaiban előírt mérleget, kimutatásokat ll

14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPfTÁSOK,, ~, II. RESZLETI.S MEGALLAPITASOK l. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÍS A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNY ZAT EGYŰTTMŰKÖDÍSÍNEK SZABÁLYOZÁSA, A MŰKÖDÍSI FELTÉTE LEK BIZTOSÍTÁSA A Nemzetiségi Önkormányzat és a Települési Önkormányzat együttműködésének szabályozása a feltárt hiányosságak ellenére megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezett a év folyamán hatályban lévő, a Települési Önkormányzattal történő együttműködésre vonatkozó megállapodással2. A megállapodást a Nemzetiségi Önkormányzat és a Települési Önkormányzat Képviselő-testületei határozattal jóváhagyták és az arra jogosult személyek aláírták. A Nek. tv. 80. (2) bekezdésében foglaltak ellenére január 31-éig nem végezték el az együttműködési megállapodás felülvizsgálatát. Az együttműködési megállapodást a Települési Önkormányzat a 43/2012. (IV. 02.) szám ú, a Nemzetiségi Önkormányzat a 3/2012. (III. 16.) szám ú határozatával hagyta jóvá. 3 A december 31-én hatályos megállapodásban a Nemzetiségi Önkormányzat működésének feltételeit rögzítették, azonban a jogszabályi előírások nem érvényesültek maradéktalanul. Az együttműködési megállapodás az Áht. 27. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tartalmazta a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásához kapcsolódó feladatokat. Ugyanakkor a Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit hiányosan szabályozta, mert nem tartalmazta az alábbiakban felsorolt, a Nek. tv.-ben foglaltakat: a Nek. tv. 80. (l) bekezdés c) pont előírása ellenére a testületi ülések előkészítését (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítését); a Nek. tv. 80. (l) bekezdés e) pontja előírása kapcsolatos iratkezelési feladatok ellátását; ellenére a gazdálkodással a Nek. tv. 80. (l) bekezdés g) pontjában foglaltak ellenére a feladatellátáshoz kapcsolódó költségek - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével - viselését; 2 Az együttműködési megállapodást április 2-án kötötték meg. 3 Az együttműködési megállapodás elfogadásáról szóló határozat-tervezetet a jegyző és a polgármester által aláírt beterjesztés alapján fogadta el a Települési Önkormányzat Képviselő-testülete. 12

15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAP/TAsOK a Nek. tv. 80. (3) bekezdés a) pontja által a Nemzetiségi Önkormányzat részére előírt önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vétejéve! és adószám igénylésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának határidejét; a Nek. tv. 80. (3) bekezdés b) pontja által előírt, a Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a Települési Önkormányzatot terhelő ellenjegyzési feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését; a Nek. tv. 80. (4) bekezdésben foglaltak ellenére azt, hogy a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja az Települési Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. A Nek. tv. 80. (2) bekezdésétől eltérően a Települési Önkormányzat SZMSZében az együttműködési megállapodás szerinti a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó működési feltételeket nem rögzítették. Az együttműködési megállapodás szerinti működési feltételeket a Nemzetiségi Önkormányzat SZMSZ-ében a megállapodás megkötését követő harminc napon belül rögzítették. Az együttműködési megállapodás az Áht.-ben foglaltak szerint tartalmazta a Nemzetiségi Önkormányzathoz kapcsolódó gazdálkodási és egyéb feladatellátás részletes szabályait. A Települési Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat évi működése során a személyi feltételeket részben biztosította, mivel a Nek. tv. 80. (4) bekezdésétől eltérően a jegyző vagy annak- a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a Települési Önkormányzat megbízásából és képviseletében nem vett részt a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein. A jegyző és a Nemzetiségi Önkormányzat által tett nyilatkozat alapján a Települési Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez a évben a tárgyi feltételeket biztosította. 2. A GAZDÁLKODÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYSZERŰSÉGE 2.1. A költségvetésre és a zárszámadásra, valamint a kincstári adatszolgáltatás rendjére vonatkozó jogszabályi előírások betartása A Nemzetiségi Önkormányzat évi költségvetésének és zárszámadásának tartalma, jóváhagyása, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az Áht. 26. (l) bekezdésben és az Áht. 24. (l) bekezdésében előírtaktól eltérően november 30-áig nem nyújtotta be 13

16 II. RÉSZLETES MEGALLAPÍTASOK a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete részére a jegyző által előkészített az ellenőrzött évre vonatkozó költségvetési koncepciót. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az Áht. 26. (l) bekezdése alapján, az Áht. 24. (2) bekezdésében előírtaktól eltérően a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő 45 napig nem nyújtotta be a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete részére költségvetési határozat tervezetét5. A évi költségvetési határozat az Áht. 26. (l) bekezdésében foglalt előírás alapján az Áh t. 23. (2) bekezdés a) pontjától eltérően nem tartalmazta a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési bevételeit. Nem tartalmazta továbbá a költségvetési kiadásait előirányzat csoportok és feladatok szerinti bontásban, csak a kiemeit előirányzatokat A évi költségvetési határozat-tervezet előterjesztésekor-a jegyző mulasztása miatt - a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete részére az Áh t. 24. (4) bekezdés a) és c) pontjai előírásától eltérően tájékoztatósui nem mutatták be szöveges indokolással együtt a Nemzetiségi Önkormányzat előirányzat felhasználási tervét, költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást. A évi költségvetésről szóló 1/2013. (III. 10.) sz. határozatban a Nemzetiségi Önkormányzat a Települési Önkormányzat 200 ezer Ft összegű támogatását megjelenítették. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke nyilatkozatban lemondott az előirányzat felhasználásról, amelyet nem előzött meg a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének határozata a támogatási előirányzat lemondásról Ez a gyakorlat ellentétes a Nek. tv. 76. (3) bekezdésben foglaltakkal, mivel a nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Nemzetiségi Önkormányzat testületét illetik meg, és nem felel meg a Nek. tv (l) bekezdés f) pontjában foglaltaknak, mert a Nemzetiségi Önkormányzat át nem ruházható hatáskörben dönt a támogatás lemondásról A zárszámadási határozat tervezetének előterjesztésekor - a jegyző mulasztása miatt - a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete reszere az Áht. 24. (4) bekezdés a) és c) pontjaitól és az Áht. 91. (2) bekezdés a) pontjától eltérően nem mutatták be tájékoztatósui szöveges indokolással együtt a Nemzetiségi Önkormányzat pénzeszközeinek változását, költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást. A jegyző az Áh t. 91. (l) bekezdésében előírt határidőre elkészítette a Nemzetiségi Önkormányzat évi zárszámadási határozat-tervezetét, de azt a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az előírt határidőig nem terjesztette be a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete elé. A Nemzetiségi Önkormányzat a zárszámadásról határozatot alkotott. A zárszámadásról szóló határozat tartalma az előírásoknak csak részben felelt meg, mert az Áht december 21-étől az Áh t. 24. (3) bekezdése írja elő. 5 A 2013.évi költségvetést a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete március 10-én tárgyalta és fogadta el az 1/2013. (III.lO.) számú határozatával ez a törvényben megfogalmazott 45 naphoz (február 15.) képest 23 nap késést jelentett. 14

17 II. RÉSZLETES MEGALLAPfTAsOK 89. (l) bekezdés előírásától eltérően nem volt biztosított az elfogadott költségvetéssei való összehasonlíthatósága. A jegyző a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó kincstári adatszolgáltatási kötelezettségének csak részben tett eleget, mert a év I. féléves és éves elemi költségvetési beszámolót az Áhsz (5a) bekezdés' szerinti határidőre nem nyújtotta be a Kincstár területileg illetékes szervének'. A jegyző a negyedéves és éves időközi költségvetési jelentéseket az Á vr (2) bekezdése', szerinti határidőre megküldte a Kincstár területileg illetékes szervének. A Nemzetiségi Önkormányzat évben az időközi mérlegjelentéseket az Ávr (5) bekezdése 9 szerinti határidőre megküldte a Kincstár területileg illetékes szervének A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának szabályozoltsága A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának szabályozottsága az ellenőrzött időszakban megfelelő volt, a jogszabályokban előírt szabályzatokkal rendelkezett. A gazdálkodási feladatok végrehajtását ellátó Polgármesteri Hivatal a évben a Számv. tv. által előírt számviteli szabályzatok közül az eszközök és források értékelési szabályzatával, eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatával, számlarenddel, pénzkezelési szabályzattal rendelkezett, amelyek hatálya a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási feladataira kiterjedt és a évre aktualizáltak voltak. A jegyző a Nemzetiségi Önkormányzat gazdáikadását a fentieken túl hiányosan szabályozta, mert: a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e az Á vr. 13. (l) bekezdés g) pontjában előírtak ellenére csak részben tartalmazta az SZMSZ-ben nevesített munkakörökhöz tartozó - a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos - feladat-és hatásköröket, mivel a hatáskörök gyakorlásának módjára, a helyettesítés rendjére tartalmaztak előírásokat, azonban az ezekhez kapcsolódó január l-jétől Áhsz (4) bekezdés szabályozza. 7 A évi l. féléves beszámoló én és az éves elemi beszámoló én került megküldésre. 8 A Nemzetiségi Önkormányzat az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, a költségvetési év első hat hónapjáról július 20-áig, a költségvetési év első kilenc hónapjáról október 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év január 20-áig az Igazgatóságnak küldi meg. 9 Az irányító szerv az időközi mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést öt munkanapon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó irányító szerv esetén az Igazgatóságnak. 15

18 II. RÉSZLETES MEGALLAPÍTÁSOK felelősségi szabályokat nem rögzítették. Ezen előírásokat a gazdálkodási szabályzat és az együttműködési megállapodás tartalmazta; a Polgármesteri Hivatalban a Bkr. 6. (3) és (4) bekezdéseiben előírtak alapján elkészített ellenőrzési nyomvonal, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje hatálya nem terjedt ki a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos végrehajtási feladataira. A Nemzetiségi Önkormányzat ezekkel önálló módon sem rendelkezett. A jegyző a Bkr. 8. (2) bekezdés előírásától eltérően a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozóan nem biztosította a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést. A százezer forintot el nem érő kifizetések esetében sem a szabályozásban, sem a gyakorlatban nem éltek az Á vr. 53. (l) bekezdés a) pontjában meghatározott előzetes írásbeli kötelezettségvállalás használatának mellőzésével. A Polgármesteri Hivatalban a gazdálkodási feladatokat ellátó köztisztviselők munkaköri leírásai teljes körűen tartalmazták a Nemzetiségi Önkormányzattal kapcsolatos feladatokat. Az Á vr. 13. (2) bekezdés a) pontban foglaltak szerinti belső szabályozás tartalmi követelményeit - a tervezéssel, gazdálkodással, különösen az operatív gazdálkodási jogkörök gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölési rendjével és az ellenőrzési, adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat és feltételeket - a gazdasági vezető által kialakított gazdasági szervezet ügyrendje és a gazdálkodási szabályzat az együttműködési megállapodással összhangban rögzítette Az operatív gazdálkodási jogkörök kialakítása, gyakorlása A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodása tekintetében az operatív gazdálkodási jogkörök kialakítása megfelelt o jogszabályi előírásoknak, valamint az együttműködési megállapodásban foglaltaknak. A Polgármesteri Hivatal a évben rendelkezett gazdasági szervezettel, a gazdasági vezető végzettsége megfelelt az Á vr ában előírt szakképesítési követelményeknek. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, mint kötelezettségvállaló az Áht. 36. (7) bekezdése, az Á vr. 52. (7) és az Á vr. 57. (4) bekezdései alapján más képviselőt írásban felhatalmazott a kötelezettségvállalásra, és kijelölt teljesítésigazolás gyakorlására, biztosítva ezzel az Á vr. 60. (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályok érvényesítését. A Nemzetiségi Önkormányzatnak a évben kizárólag dologi kiadásai voltak 10, az ezzel kapcsolatos kifizetések teljesítése során az operatív gazdálkodási jogkörökön belül kulcsszerepet betöltő teljesítésigazolás és érvényesítés kulcskontrollokot o jogszabályi előírásoknak megfelelően működtették. A számvevőszéki ellenőrzés a kifizetések bizonylatainak ellen- 10 A Nemzetiségi Önkormányzatnak az ellenőrzött időszakban személyi juttatások, felhalmozási kiadások, pénzeszközátadás és ellátottak juttatása címen kiadása nem volt. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAP ft ÁSOK őrzése során - a rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján - összeférhetetlenséget, illetve jogosulatlan kifizetést nem tárt fel. A kulcskontrollok megfelelő működtetése révén biztosított volt az esetleges hibák megelőzése, feltárása és kijavítása. 3. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL ÖSSZEFÜGGŐ GAZDÁLKODÁ SI FELADATOK BELSŐ ELLENŐRZÉSE A jegyző az ellenőrzött időszakban biztosította a Polgármesteri Hivatalnál a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő végrehajtási feladatok belső ellenőrzését. A Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési vezetője a Bkr. 22. (l) bekezdés b) pontjának megfelelően kockázatelemzést készített a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő végrehajtási feladatokra. A kockázatelemzés alapján a kockázatok szintje alacsony volt, ezért a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő végrehajtási feladatokra vonatkozóan a évre belső ellenőrzést nem terveztek és nem végeztek. Az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok alapján az ellenőrzött időszakban a Pest Megyei Kormányhivatal a Nemzetiségi Önkormányzatot illetően nem élt törvényességi felhívással, törvényességi ellenőrzést nem végzett, egyéb, törvényességi felügyeleti intézkedést nem tett. Az integritás szemlélet érvényesülésének ellenőrzéséhez a Polgármesteri Hivatal és a Nemzetiségi Önkormányzat tanúsítványon szolgáltatott adatokat. Ezen adatok értékelése alapján az eredendő veszélyeztetettségi szint és a kockázatakat növelő tényező szintje is alacsony. Emellett a szervezetnél kiépült, a kockázatok kezelésére hivatott kontrollok szintje is alacsony. A szervezetnél jelenlévő eredendő korrupciós kockázatok, valamint a kockázatakat növelő tényezők szintje nem haladta meg az azok kezelésére kiépült kontrollok szintjét. Budapest, ol hóá0.nap ~~-7~ 11omokos László elnök/' Melléklet: Függelék: l db 2 db 17

20

21 l. szamú MELLÉKLET A V /2014. szamú JELENTÉSHEZ A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK FŐBBADATAI A) Bevételek Eredeti l Módosított Megnevezés előirányzat Teljesítés ezer Ft megoszlás Intézményi működési bevételek 20,0 1,3% Felhalmozásisaját bevételek 0,0% Általános működési támogatás 222,0 225,0 225,0 14,2% Feladatalapú támogatás 0,0% Települési Önkormányzat által nyújtott támogatás 200,0 200,0 0,0 0,0% Megyei Nemzetiségi Alapítványtól támogatás 0,0%..... által nyújtott támogatás 0,0% Pénzforgalmi bevételek összesen Előző évi pénzmaradvány felhasználás 422,0 425,0 245,0 15,4% l 342,0 l 342,0 84,6% Bevételek összesen 422,0 l 767,0 1587,0 100,0% B) Kiadások Eredeti Módosított l Megnevezés előirányzat l Teljesítés ezer Ft megoszlás Személyi juttatások 0,0% Munkaadókat terhelő járulékok és szocális hozzájárulási adó 0,0% összesen Dologi kiadások 222,0 l 567,0 86,0 100,0% Támogatásértékű működési kiadások Működési célú pénzeszközátadások 200,0 200,0 0,0% 0,0% államháztartáson kivülre Működési kiadások összesen 422,0 l 767,0 86,0 100,0% Felhalmozási kiadások 0,0% Kiadások összesen 422,0 l 767,0 86,0 100,0% l

22

23 l. SZÁMO FÜGGELÉK A V /2014. SZÁMO JELENTÉSHEZ RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Alaptörvény Áh t. ÁSZ tv. Nek tv. Számv. tv. Rendeletek Áhsz 1 Áhsz 2 Á vr. Bkr. Szórövidítések EU Gazdálkodási szabályzat jegyző Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete Kincstár kulcskontroll Magyarország Alaptörvénye az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (1. ll.) Korm. rendelet (hatályos január l-jétől) az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet Európai Unió Dunaharaszti Város Önkormányzata gazdálkodási szabályzat a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás és adatszolgáltatás rendjéről Dunaharaszti Város Önkormányzatának jegyzője Dunaharaszti Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete Magyar Államkincstár az operatív gazdálkodási jogkörök közül kulcskontroll a teljesítésigazolás és az érvényesítés Nemzetiségi Önkormányzat Dunaharaszti Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Nemzetiségi Önkor- Dunaharaszti Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke mányzat elnöke operatív gazdálkodási jogkör Polgármesteri hivatal Polgármesteri Hivatal SZMSZ kötelezettségvállalás; pénzügyi ellenjegyzés; utalványozás; érvényesítés; teljesítésigazolás jogkör Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata l

24 J. SZÁMÚ FŰGGELÉK A V /2014. SZÁMÚ JELENTÉSHEZ Települési Önkormányzat SZMSZ Települési Önkormányzat Települési Önkormányzat Képviselőtestülete Dunaharaszti Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2

25 2. SZÁMÚ F0GGELÉK A V /2014. SZÁMÚ JELENTÉSHEZ FOGALOMTÁR Megnevezés belső ellenőrzés belső kontrollrendszer együttműködési megállapodás/megállapodás fogalom magyarázat A Bkr. 2. b) pont meghatározásában független, tárgyilagos bizonyosságat adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát. A Bkr. 2. d) pont és az Áh t. 69. (l) bekezdése alapján a belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól Az Áht. 27. (2) bekezdése és a Nek tv. 80. (l) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A Nek tv. 80. (2) bekezdés szerint a fenti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. A Nek tv. 80. (3) bekezdés írja elő a megállapodásban rögzítendőket l

26 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK A V /2014. SZÁMÚ JELENTÉSHEZ integritás jegyző költségvetési szerv vezetője korrupció kulcskontroll lényegesség Az integritás elvek, értékek, cselekvések, módszerek, intézkedések konzisztenciáját jelenti: olyan magatartásmódot, amely meghatározott értékeknek felel meg. Az integritás a közszféra esetében a társadalom által elvárt nyilvánossági, átláthatósági, illetve jogi/etikai normáknak történő megfelelést jelenti. (Forrás: a honlapon közzétett "A évi integritás felmérés eredményeinek összefog/alája" dokumentum 3. oldal l. bekezdése) A Mötv. 81. (l) bekezdése értelmében a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt. Az Áh t. 10. (l) bekezdése szerint a jegyző, mint a költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért A Bkr. 2. nd) pont meghatározásában a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén a jegyző, körjegyző, főjegyző. Azok a cselekmények, amelyek során a köz érdekében való eljárással megbízott és döntéshozatali felelősséggel felruházott személy a köz érdeke helyett önös vagy részérdekeket követve, mástól jogtalan vagy etikátlan előnyt elfogadva és őt jogtalan vagy etikátlan előnyhöz juttatva jár el, illetve amikor valaki a köz érdekében való eljárással megbízott és döntéshozatali felelősséggel felruházott személynek jogtalan vagy etikátlan előnyt nyújtva vagy felajánlva jogtalan vagy etikátlan előnyt kér. (Forrás: A Kormány korrupció megelőzési programja ) Az azonosított kockázatok mérséklése érdekében kialakított kontrollak közül azok, amelyek elégtelen működése esetén a szervezetet jelentős veszteség érheti, vagy a működésükben bekövetkező hiba/hiányosság más kontrollak eredményességét csökkenti. Ezek ellenőrzése, értékelése elegendő bizonyítékat szalgáltat adott területen a kontrollrendszer értékeléséhez. Az önkormányzatok kontrollrendszere kialakításának ellenőrzése során a pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő belső kontrollak a teljesítésigazolás és érvényesítés. Egy információ akkor lényeges, ha hiánya vagy téves állítása befolyásolhatja ezen információkat felhasználók döntéseit, véleményét. Az ellenőrzés során a lényegesség három szempontból értelmezhető: érték, jelleg és összefüggés szerint. 2

27 2. szamú FÜGGELÉK A V /2014. szamú JELENTÉSHEZ megfelelőségi teszt nemzetiség nemzetiségi önkormányzat Polgármesteri Hivatal Az ellenőrzés során alkalmazott módszer - a számvevő egy adatállomány, statisztikai sokaság összes tételének vizsgálata helyett a kiválasztott tételek meghatározott jellemzőinek elemzése és kiértékelése útján szerezhet a teljes állományra vonatkozó következtetések levonására alkalmas ellenőrzési bizonyítékokat - a mennyiségileg elegendő és a minőségileg megfelelő bizonyíték megszerzésére az ellenőrzött kulcskontroll (teljesítésigazolás, érvényesítés) működésének megfelelő, vagy nem megfelelő voltáról. (A számvevőszéki ellenőrzés általános alapelvei és 4.2 pontjai) A Nek tv. l. (l) bekezdése alapján nemzetiség minden olyan Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. A Nek tv pontja szerint törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre. A Mötv. 41. (2) bekezdése értelmében az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás. A Mötv. 84. (l) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. 3