Gyakorlati Épületfizika

Átírás

1 Gyakorlati Épületfizika Féléves feladat /I.félév Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium Győr, 9023 Szabolcska Mihály utca 5-6.

2 Készítették: Böröczki Brigitta Fruzsina AXC5LI - Szerkezettervező építészmérnök Msc Fodor Petra QIKYR2- Szerkezettervező építészmérnök Msc Gyécsek Mónika JQOSV8 - Szerkezettervező építészmérnök Msc Khell Antónia Q8ZSOV - Szerkezettervező építészmérnök Msc Szabó Eszter F199TL- Szerkezettervező építészmérnök Msc Bevezető Szabó Eszter 100% Rajzok Böröczki Brigitta Fruzsina és Szabó Eszter 50-50% Hő- és páratechnika Számítások és javaslat Fodor Petra és Szabó Eszter 80-20% Hőkamerás felvételek dokumentálása és étékelése Khell Antónia 100% Épületakusztika Gyécsek Mónika 100% Tűzvédelmi szakvélemény - Böröczki Brigitta Fruzsina és Szabó Eszter 70-30% 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Iskola épületének bemutatása...4 Kollégium épületének bemutatása...7 Hő- és páratechnikai szakvélemény...8 Termográgiai mérés, hőkamerás felvételek dokumentálása és elemzése...8 Hő- és páratechnikai szakvélemény Iskola épületének hőtechnikai vizsgálata 63 Kollégium épületének hőtechnikai vizsgálata.76 Épületakusztika szakvélemény fejezet.82 Környezeti tényezők és az épületben fellelhető különböző funkciójú terek igényei..82 Az épületre, egyes tereire és egyes szerkezeteire vonatkozó rendeletekben rögzített határértékek.84 Zajmérési jegyzőkönyv...89 Mértékadó zajok, védendő terek feltárása..90 Tűzvédelmi műszaki leírás. 102 Az épület tűzveszélyességi osztályba sorolása 102 Az épület előírt tűzállósági fokozata..103 Normatív tűzterhelés.113 Tűzszakaszok elhelyezése..113 Kiürítés számítás az iskolaépület tűzszakaszában.114 Kiürítés számítás a kollégium épületére..130 Tűztávolság Tűzoltási felvonulási terület.137 Épületgépészeti kialakítás..138 Értékelés. 139 Kiürítési tervek 140 3

4 1. Bevezetés Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola, Győrben a Szabolcska utca 5 szám alatti ingatlanon található, a város egyik frekventált területén. Iskola épület Mivel az ötvenes hatvanas években a lakótelepek építése miatta iskolák létesítésének igénye merült fel ezért a Graboplast gyár melletti üres területen épült fel a tanulmányban vizsgált oktatási intézmény: A vizsgált - eredetileg általános iskola - épület 3 meghatározó részre tagolható: - osztálytermi,- napközis - tornatermi szárnyakból. 4

5 Az osztálytermi és a napközis rész között helyezkedik el a főbejárat. A hozzá kapcsolódik előtér két szintes előtér valamint a egyik oldalon nyitott, acélszerkezetű üvegfalú főlépcsőház. Az épület derékszögű rendszere a főbejárati egységnél feloldódik, mely a némi játékosságot ad az épület tömegének. A három szintes, részben alápincézett főtömegben tizenkét osztályterem található. További két osztályterem található a szárny kiemelt, főbejárat melletti részének földszintjén és második emeletén, míg az első emeleten a tanári szoba helyezkedik el. Az eredeti tervekkel ellentétben további két osztályteremet kellett kialakítani a tornatermi nyaktag alagsori részébe, melyek meglehetősen hátrányos helyzetűek.. Megvilágítását az udvar rézsűs kialakításával próbálták javítani Az átlagos méretű, nagy üvegfalakkal megépített tornatermi rész függőleges közlekedését egy melléklépcsőház biztosítja. Innen, és a tornateremből is könnyen kijuthatunk az udvarra a mellékbejáraton keresztül. A háromszintes tornatermi nyaktagban az alagsori osztálytermek és az öltözőkön kívül helyet kaptak még a speciális oktatási helyiségek is. 5

6 A Szabolcska utcai földszintes napközis szárnyban helyezkedett el a tanulószobaként is működő étkező, valamint az azt kiszolgáló 300 adagos konyha és kiszolgálóhelyiségei. Az épület 1981 óta a Győri Balett utánpótlását is biztosító táncművészeti intézmény ra épült fel a napközis szárny fölé egy új, könnyűszerkezetes tornaterem Papp Lukács tervei alapján. Az épület szerkezetéről: Szerkezetileg az épület téglafőfalakkal, a középső főfalakban tégla és vasbeton pillérekkel, a szokásos előregyártott vasbeton-gerendás födémekkel épült. a nyílászáró szerkezetek a főlépcsőház üvegfalán kívül fából készültek, az előcsarnokok mintás kialakítású terazzo burkolatot kaptak. a homlokzatok nemes vakolattal, a nyaktag az Álmos utcai végfalán teljes magasságban, továbbá a lábazatokon teljes magasságban terméskő-burkolattal készültek. Képzőművészeti alkotások fontossága Az ötvenes évek végén az új iskolaépítési elvek között szerepelt a képzőművészeti alkotások elhelyezésének fontossága is. Valóban sok példát találhatunk szerte az országban, ezek lehettek köztéri szobrok, homlokzatot, vagy belső teret díszítő domborművek, festmények, mozaikok, kerámiaplasztikák stb. A földszinti előcsarnokot díszíti Simó József falképe. Az iskola azóta is gazdagodott további műtárgyakkal, hiszen 1988 óta képzőművészeti szakképzés is folyik. A főbejárat köré kerültek például itt készült fém szobrok. A városban máshol is megtalálhatjuk az itteni tanulók munkáit. 6

7 Kollégium épület: Az iskola épülettel közvetlenül szemben található a kollégium épület: Koedukált, folyamatosan nyitva tartó nevelési intézmény, mely meghatározó szerepet tölt be az iskola életében. Közel fél évszázados múltra visszatekintő épület, mely 843 négyzetméter alapterületével 2006 júniusában került az iskolához. A zöldövezetben felépített kollégium épülete formailag szögletesített, fektetett U- alakot mutat. Bal szárnya egyszintes, jobb oldala kétszintes. Az elhelyezés 82 férőhelyen, 3 folyosószinten, 21 helyiségben megoldott. A szobák változó alapterületűek, egy kivételével négyágyasak. Fontos esztétikai jellemzője kollégiumunknak a belső terek impozáns látványt nyújtó virágerdője. Az intézményhez tartozik egy többfunkciós sportpálya található. Irodalom jegyzék: - yout=blog&id=12&itemid=

8 2. Hő- és páratechnika A hő- és páratechnikai szakvélemény a TNM 7/2006 ( ) rendelet szerint készült, a Winwatt cinege használatával. A számítások külön dokumentációként kerültek csatolásra, az épület tanúsításaként. Felújítási lehetőségek: Javasolt az épület teljes hőszigetelése (falak, tető), továbbá a fém és a dupla gerébtokos fa ablakok cseréje új korszerű nyílászárókra (Ug=1,0 W/m2K). TERMOGRÁFIAI MÉRÉS 1. Általános leírás A termográfia, azaz hőtérképezés a tárgyak, illetve anyagok hőtartalmát vizsgálja. Minden anyag, aminek a hőmérséklete az abszolút nulla K (kelvin), vagyis -275 ºC felett van, elektromágneses energiát, azon belül infrasugárzást bocsát ki. Az emissziós tényező egy felületből kibocsátott sugárzás mérőszáma, ez teremt kapcsolatot a mért sugárzás és a tényleges hőmérséklet között. Az infrasugázás által keletkezett energiát a hőkamerák hőképpé alakítják, így válik láthatóvá a láthatatlan hőenergia a hőkamerás vizsgálat során. Az így alkotott képek és az építőipari kivitelezésben szerzett tapasztalatok alapján tudjuk értelmezni és hasznosítani a mért értékeket, és részletes épületdiagnosztikai elemzést végezni a hőtérkép segítségével. A hőtérképes vizsgálat segítségével feltárható a lakások, házak és ipari létesítmények hővesztesége (ez általában az épületszerkezet és a szigetelés hibás vagy hiányos kialakításából adódik), valamint a falban futó vezetékek esetleges meghibásodásai (pl. csőrepedés, szivárgás). Ezek a problémák jelentősen befolyásolják az épület üzemeltetési költségeit és csökkentik a komfortérzetet. A termográfia előnye, hogy falbontás nélkül deríthető fel a probléma. A mérés ideális körülménye éjjel, borult időben lenne, amikor az épület és a kinti hőmérséklet C hőmérsékletkülönbséget mutat. 8

9 Jelen esetben a felületek emissziós tényezője az építőanyagok többségére jellemző érték, 0,93 volt. E tényező jelen esetben azért volt fontos megadni, mert más anyagok más-más hőmérsékleti-kibocsátó képességgel rendelkeznek. 2. 9

10 10

11 11

12 12

13 13

14 14

15 15

16 16

17 17

18 18

19 19

20 20

21 21

22 22

23 23

24 24

25 25

26 26

27 27

28 28

29 29

30 30

31 31

32 32

33 33

34 34

35 35

36 36

37 37

38 38

39 39

40 40

41 41

42 42

43 43

44 44

45 45

46 46

47 47

48 48

49 49

50 50

51 51

52 52

53 53

54 54

55 55

56 56

57 57

58 58

59 59

60 60

61 3. Értékelés: A vizsgált épületegyüttes több tagolt tömegből áll. Funkcióját tekintve elkülönülnek az épületek egy iskolaépületre és egy kollégiumi épületre. Termográfiai mérés során először a főépületet, majd a kollégium épületét vizsgáltuk. A jelentés is e sorrendben készült. Szerkezetüket tekintve vasbeton vázrendszer között 38-as nagylyukú tégla vázkitöltő falazat jellemző az épületekre. A mérést én 8:50-10:00 tartott. Az időjárás a méréseknek megfelelően alakult. A kezdetben borús idő volt a jellemző, felhőzet a mérés vége fele már kezdett felszakadozni, de ez nem nagyon befolyásolta a hőképek elkészítését még, nem volt kellő ideig napsugárzás által felmelegítve az épület. Csapadék nem volt, valamint szélcsend jellemezte az időt. Hőmérséklet 4 C körül alakult. A hőkamerás felvételek készültekor a hőmérsékleti skála eltérést mutatott. Ezt egységesítve +7,6 és -1,4 C-ra lett beállítva a skála, hogy egységes képet kaphassunk, azonos színskálával dolgozhassunk. Néhány esetben ez a beállítás eltér, a jobb láthatóság miatt, ezekben az esetekben a megjegyzésnél felhívtam rá a figyelmet. A programba a felületekre jellemző emissziós tényező az építőanyagok többségére jellemző 0,93-mas értéket adtam meg. Ez például fémek esetében eltér (0,04), de jelen esetben nem foglalkoztunk ezzel, ezért fenntartásokkal kell kezelni a hőképeket fémek esetében. A hőképek készítését befolyásolták a homlokzat előtt található fák, bokrok, személyek, amik szintén más hőkibocsátással rendelkeztek. Az üvegszerkezeteken hőtükörképeket láthatunk. 61

62 A hőképek elemzésekor kiemeltem néhány HS1 (hotspot) melegpontot, amivel a homlokzat jó hőátbocsátását, jó hővezetését jellemezhetjük a kijelölt területen belül. Szemléltetésképpen kijelöltem több mérőpontot, azok jelölik a szerkezetet hőmérsékletét. Készítettem egyes szerkezetekről hőprofilképet, ami által jól szemléltethető volt például az oszlopszerkezetek kiosztása, ahogy változott a vasbeton oszlop és a vázkitöltő falazat hőmérséklete. Hisztogrammal pedig szemléltetni lehetett egyes hőképek által a hőmérséklet gyakoriságát. A hőképeken jól kirajzolódik az egyes szerkezetek hőkibocsátása, ezáltal a szerkezetek csatlakozásánál keletkező hőhidak jelensége. Jól láthatóak a vasbeton oszlopok, a koszorúk, nyílásáthidalások kirajzolódása, így elmondható, hogy ezeknél a szerkezeteknél fokozott hőáram alakult ki, erős hőhíd keletkezett. Egyértelműen következik, hogy a hőhidak keletkezését a vasbeton szerkezetek, lábazati falak, negatív falsarok okozzák. 62

63 Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 9023 Győr Szabolcska M. utca 5-6. Épületrész (lakás): ISKOLA ÉPÜLET Megrendelő: Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 9023 Győr, Szabolcska M. utca 5-6. Tanúsító: Böröczki Brigitta Fruzsina Fodor Petra Gyécsek Mónika Khell Antónia Szabó Eszter Az épület(rész) fajlagos primer energiafogyasztása: kwh/m 2 a Követelményérték (viszonyítási alap): kwh/m 2 a Az épület(rész) energetikai jellemzője a követelményértékre vonatkoztatva: % Energetikai minőség szerinti besorolás: E (átlagosnál jobb) A+ A B C D E F G H I A tanúsítvány az egyszerűsített számítási módszerrel készült. Tanúsítvány azonosító tanúsítónál: Kelt: Aláírás E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

64 Energetikai minőségtanúsítvány 2 Szerkezet típusok: Ablak_1,6 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 1.60 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.15 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ablak_2,8 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 2.80 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.15 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ablak_4,5 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 4.50 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.15 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_1,5 Típusa: üvegezett ajtó (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 1.50 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.15 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_2,8 Típusa: ajtó (külső) Hőátbocsátási tényező: 2.80 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.45 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_4,5 Típusa: üvegezett ajtó (külső, fém) Hőátbocsátási tényező: 4.50 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.40 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Balett tető Típusa: tető y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 0.31 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.17 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 20 % Eredő hőátbocsátási tényező: 0.38 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 140 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 69 kg/m 2 E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

65 Energetikai minőségtanúsítvány 3 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ fémek acél 1 1,5 58, , Isolyth hőszigetelés ,046-3,0435 0,14 1-0, Vizsgálati jelentés: A szerkezetben páralecsapódás nem alakul ki. Balett_külső fal_könnyűszerk Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 0.29 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.24 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 0.41 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 61 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 35 kg/m 2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ fenyőfa rostokra meről ,19-0, ,02 1-2, Isolyyth hőszigetelés ,046-3,0435 0,14 1-0, , fenyőfa rostokra meről ,19-0, ,02 2,5-2, Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 2. (Isolyyth hőszigetelés)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! Balett_külső fal_tégla Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.24 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.24 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.74 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 542 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 108 kg/m 2 E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

66 Energetikai minőségtanúsítvány 4 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , soklyukú ég.tégla falazat ,5-0,76 0,046 8,2609-0, vakolat 3 2 0, , , Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 2. (soklyukú ég.tégla falazat)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! µ Balett_padló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.80 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 0.70 W/mK Fajlagos tömeg: 618 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 363 kg/m 2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ burkolat 1 1 1,05-0,017 0, , kavicsbeton 2 5 1,28-0,012 4,1667-0, Ragasztott szigetelés Bitumenkenés melegen kavicsbeton ,28-0,012 8,3333-0, kavicsfeltöltés ,35-0, ,072 2,0833-0, µ Balett_pincepadló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.71 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 0.70 W/mK Fajlagos tömeg: 654 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 370 kg/m 2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ cementsimítás 1 1 0, , , kavicsbeton ,28-0,012 8,3333-0, homokfeltöltés 3 1 0,58-0,044 0, , Ragasztott szigetelés Bitumenkenés melegen kavicsbeton 6 6 1,28-0, , kavicsfeltöltés ,35-0, ,072 2,0833-0, E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

67 Energetikai minőségtanúsítvány 5 µ Balett_talajjal érintkező fal Típusa: talajjal érintkező fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.23 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 1.25 W/mK Fajlagos tömeg: 912 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 201 kg/m 2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , töm.ég.agyagtégla falazat ,78-0,5641 0,029 15,172-0, , vakolat 3 1 0, , , , Bitumenkenés melegen , Ragasztott szigetelés 2 réteg , kism. tömör agyagtégla 6 6,5 0,72-0,033 1,9697-0, Főépület_külső fal Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.24 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.24 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.74 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 542 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 108 kg/m 2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , soklyukú ég.tégla falazat ,5-0,76 0,046 8,2609-0, vakolat 3 2 0, , , Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 2. (soklyukú ég.tégla falazat)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

68 Energetikai minőségtanúsítvány 6 Főépület_külső fal_kőburk Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.14 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.24 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.59 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 661 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 108 kg/m 2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , soklyukú ég.tégla falazat ,5-0,76 0,046 8,2609-0, , vakolat 3 2 0, , , , mészkő 4 7 0,93-0,021 3,3333-0, Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 2. (soklyukú ég.tégla falazat)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! Főépület_külső fal_pince Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.49 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.24 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 2.09 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 920 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 201 kg/m 2 E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

69 Energetikai minőségtanúsítvány 7 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , töm.ég.agyagtégla falazat ,78-0,5641 0,029 15,172-0, , vakolat 3 1 0, , , , mészkő 4 7 0,93-0,021 3,3333-0, Vizsgálati jelentés: Nincsenek hőátadási tényezők megadva! Főépület_lapostető Típusa: tető y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.17 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.17 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 20 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.41 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 796 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 338 kg/m 2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , "E"gerendás födém ,2-0, ,012 15,833-0, kohósalak beton ,41-0,4878 0,022 9,0909-0, , kavicsbeton 4 6 1,28-0, , Bitumenkenés melegen Ragasztott szigetelés 2 réteg Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 3. (kohósalak beton 2)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! 4. (kavicsbeton)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! Főépület_pincepadló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 2.24 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 0.70 W/mK Fajlagos tömeg: 560 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 348 kg/m 2 E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

70 Energetikai minőségtanúsítvány 8 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ kerámia burkolat 1 1 1,05-0,017 0, , kavicsbeton 2 5 1,28-0,012 4,1667-0, homokfeltöltés 3 2 0,58-0,044 0, , Ragasztott szigetelés Bitumenkenés melegen kavicsbeton ,28-0,012 8,3333-0, kavicsfeltöltés ,35-0, ,072 1,3889-0, µ Főépület_talajjal érintkező fal Típusa: talajjal érintkező fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.23 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 1.25 W/mK Fajlagos tömeg: 912 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 201 kg/m 2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , töm.ég.agyagtégla falazat ,78-0,5641 0,029 15,172-0, , vakolat 3 1 0, , , , Bitumenkenés melegen , Ragasztott szigetelés 2 réteg , kism. tömör agyagtégla 6 6,5 0,72-0,033 1,9697-0, Lapostető Típusa: tető y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.60 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.17 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 20 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.92 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 710 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 338 kg/m 2 E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

71 Energetikai minőségtanúsítvány 9 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , "E"gerendás födém ,2-0, ,012 15,833-0, kavicsbeton 3 8 1,28-0,0625 0,012 6,6667-0, kohósalak beton ,41-0,2439 0,022 4,5455-0, , Bitumenkenés melegen , Ragasztott szigetelés 2 réteg , Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 4. (kohósalak beton 2)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! µ Torna_padló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 2.32 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 1.85 W/mK Fajlagos tömeg: 479 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 309 kg/m 2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ sportpadló burk. 1 0,5 0,38-0, ,5-1, cementsimítás 2 1 0, , , kavicsbeton 3 5 1,28-0,012 4,1667-0, homokfeltöltés 4 2 0,58-0,044 0, , Ragasztott szigetelés Bitumenkenés melegen kavicsbeton 7 6 1,28-0, , kavicsfeltöltés ,35-0, ,072 1,3889-0, Tornaterem_külső fal Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.25 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.24 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.75 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 534 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 108 kg/m 2 E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

72 Energetikai minőségtanúsítvány 10 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , soklyukú ég.tégla falazat ,5-0,76 0,046 8,2609-0, vakolat 3 1,5 0, , , Vizsgálati jelentés: Nincsenek hőátadási tényezők megadva! Tornaterem_lapostető Típusa: tető y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.21 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.17 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 20 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.46 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 896 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 505 kg/m 2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , vasbeton ,55-0, , , kohósalak beton ,41-0,4878 0,022 9,0909-0, , kavicsbeton 4 6 1,28-0, , , Bitumenkenés melegen , Ragasztott szigetelés 2 réteg , Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 3. (kohósalak beton 2)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! 4. (kavicsbeton)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

73 Energetikai minőségtanúsítvány 11 Határoló szerkezetek: Szerkezet megnevezés tájolás Hajlásszög [ ] U [W/m 2 K] A [m 2 ] Ψ [W/mK] L [m] AU*+L [W/K] A ü [m 2 ] Q sd [W] Q sd [kwh/a] Q sdn [W Balett_külső fal_könnyűszer É függőleges 0,41 485, , Balett_külső fal_tégla É függőleges 1, , , Főépület_külső fal É függőleges 1, , , Főépület_külső fal_kőburk É függőleges 1,592 83, , Főépület_külső fal_pince É függőleges 2, , , Tornaterem_külső fal É függőleges 1, , , Balett tető É függőleges 0, , , Főépület_lapostető É függőleges 1, , , Lapostető É függőleges 1,919 50, , Tornaterem_lapostető É függőleges 1, , , Ablak_1,6 É függőleges 1,6 419, ,29 272, , Ablak_2,8 É függőleges 2,8 143, ,2 93, ,6 556 Ablak_4,5 É függőleges 4,5 141, ,56 91, ,3 545 Ajtó_2,8 É függőleges 2,8 10, , Ajtó_1,5 É függőleges 1,5 7, ,56 2, ,8 15 Ajtó_4,5 É függőleges 4,5 7, ,76 2, ,4 21 Balett_padló - 263,7 0,7 59,5 41, Balett_pincepadló - 108,8 0,7 20,0 14, Főépület_pincepadló - 567,9 0,7 150,4 105, Torna_padló - 168,3 1,85 43,4 80, Balett_talajjal érintkező fal - 108,9 1,25 47,2 59, Főépület_talajjal érintkező - 271,1 1,25 10,6 13, Épület tömeg besorolása: nehéz (mt > 400 kg/m2) ε: 0.75 (Sugárzás hasznosítási tényező) A: m 2 (Fűtött épület(rész) térfogatot határoló összfelület) V: m 3 (Fűtött épület(rész) térfogat) A/V: m 2 /m 3 (Felület-térfogat arány) Q sd +Q sid : ( ) * 0,75 = kwh/a (Sugárzási hőnyereség) ΣAU + ΣlΨ: W/K q = [ΣAU + ΣlΨ - (Q sd + Q sid )/72]/V = (6068, / 72) / 11729,7 q: W/m 3 K (Számított fajlagos hőveszteségtényező) q max : W/m 3 K (Megengedett fajlagos hőveszteségtényező) Az épület fajlagos hőveszteségtényezője NEM FELEL MEG! Energia igény tervezési adatok Épület(rész) jellege: Oktatási épület A N : m 2 (Fűtött alapterület) n: /h (Átlagos légcsereszám a fűtési idényben) σ: 0.80 (Szakaszos üzem korrekciós szorzó) Q sd +Q sid : (8,04 + 0) * 0,75 = 6,03 kw (Sugárzási nyereség) q b : 9.00 W/m 2 (Belső hőnyereség átlagos értéke) E vil,n : 6.00 kwh/m 2 a (Világítás fajlagos éves nettó energia igénye) q HMV : 7.00 kwh/m 2 a (Használati melegvíz fajlagos éves nettó hőenergia igénye) n nyár : /h (Légcsereszám a nyári idényben) Q sdnyár : 25,3 kw (Sugárzási nyereség) E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

74 Energetikai minőségtanúsítvány 12 Fajlagos értékekből számolt igények Q b = ΣA N q b : W (Belső hőnyereségek összege) ΣE vil,n = ΣA N E vil,n : kwh/a (Világítás éves nettó energia igénye) Q HMV = ΣA N q HMV : kwh/a (Használati melegvíz éves nettó hőenergia igénye) V átl = ΣVn: m 3 /h (Átlagos levegő térfogatáram a fűtési idényben) V LT = ΣVn LT *Z LT /Z F : 0.0 m 3 /h (Levegő térfogatáram a használati időben) V inf = ΣVn inf *(1-Z LT /Z F ): 0.0 m 3 /h (Levegő térfogatáram a használati időn kívül) V dt = Σ(V átl + V LT (1-η) + V inf ): m 3 /h (Légmennyiség a téli egyensúlyi hőm. különbséghez.) V nyár = ΣVn nyár : m 3 /h (Levegő térfogatáram nyáron) Fűtés éves nettó hőenergia igényének meghatározása t b = (Q sd + Q sid + Q b ) / (ΣAU + ΣlΨ + 0,35V dt ) + 2 t b = ( ,5) / (6068,1 + 0,35 * 10556,8) + 2 = 5.7 C t i : 20.0 C (Átlagos belső hőmérséklet) H: hk/a (Fűtési hőfokhíd) Z F : 4400 h/a (Fűtési idény hossza) Q F = H[Vq + 0,35ΣV inf,f ]σ - P LT,F- Z F - Z F Q b Q F = 72 * (11729,7 * 0, ,35 * 10557) * 0,8-0 * 4,4-4,4 * 30051,5 = 412,3 MWh/a q F : kwh/m 2 a (Fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye) Nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése t bnyár = (Q sdnyár + Q b ) / (ΣAU + ΣlΨ + 0,35V nyár ) t bnyár = ( ,5) / (6068,1 + 0,35 * 70378,4) = 1.8 C t bnyármax : 3.0 C (A nyári felmelegedés elfogadható értéke) A nyári felmelegedés elfogadható mértékű. Fűtési rendszer A N : m 2 (a rendszer alapterülete) q f : kwh/m 2 a (a fűtés fajlagos nettó hőenergia igénye) Távfűtés e f : 0.83 (távfűtés, szolgáltató által megadva) C k : 1.01 (a hőtermelő teljesítménytényezője) q k,v : 0.00 kwh/m 2 a (segédenergia igény) Kétcsöves radiátoros és beágyazott fűtés, termosztatikus szelepekkel, 2K arányossági sáv q f,h : 3.30 kwh/m 2 a (a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteség) Elosztó vezetékek a fűtött téren belül, vízhőmérséklet 70/55 q f,v : 1.70 kwh/m 2 a (az elosztóvezetékek fajlagos vesztesége) Fordulatszám szabályozású szivattyú, hőlépcső 15 K E FSz : 0.23 kwh/m 2 a (a keringtetés fajlagos energia igénye) Tárolási veszteség nincs q f,t : 0.00 kwh/m 2 a (a hőtárolás fajlagos vesztesége és segédenergia igénye) E FT : 0.00 kwh/m 2 a E F = (q f + q f,h + q f,v + q f,t )Σ (C k α k e f ) + (E FSz + E FT + q k,v )e v E F = (123,49 + 3,3 + 1,7 + 0) * 0, (0, ) * 2,5 = kwh/m 2 a E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

75 Energetikai minőségtanúsítvány 13 Melegvíz-termelő rendszer A N : m 2 (a rendszer alapterülete) q HMV : 7.00 kwh/m 2 a (a melegvíz készítés nettó energia igénye) Távfűtés e HMV : 0.83 (távfűtés, szolgáltató által megadva) C k : 1.14 (a hőtermelő teljesítménytényezője) E k : 0.40 kwh/m 2 a (segédenergia igény) Elosztó vezetékek a fűtött téren belül, cirkulációval q HMV,v : % (a melegvíz elosztás fajlagos vesztesége) E C : 0.22 kwh/m 2 a (a cirkulációs szivattyú fajlagos energia igénye) Elhelyezés a fűtött téren kívül, indirekt fűtésű tároló q HMV,t : 4.00 % (a melegvíz tárolás fajlagos vesztesége) E HMV = q HMV (1 + q HMV,v /100 + q HMV,t /100)Σ(C k α k e HMV ) + (E C + E k )e v E HMV = 7 * (1 + 0,12 + 0,04) * 0, (0,22 + 0,4) * 2,5 = 9.23 kwh/m 2 a Világítási rendszer A N : m 2 (a rendszer alapterülete) υ: 0.90 (a világítás korrekciós szorzója) E vil = (ΣE vil,n /A N )υe v E vil = 6 * 0,9 * 2,5 = kwh/m 2 a Az épület(rész) összesített energetikai jellemzője E P = E F + E HMV + E vil + E LT + E hű + E +- = 108,29 + 9, , E P : E Pmax : Becsült éves fogyasztás energiahordozók szerint elektromos áram: MWh/a távfűtés, szolgáltató által megadva: MWh/a Becsült éves CO2 kibocsátás: t/a kwh/m 2 a (az összesített energetikai jellemző számított értéke) kwh/m 2 a (az összesített energetikai jellemző megengedett értéke) A számítás a 7/2006. TNM rendelet 2015.I.1-i állapot szerint készült.... aláírás E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

76 Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 9023 Győr Szabolcska M. utca 5-6. Épületrész (lakás): KOLLÉGIUM Megrendelő: Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 9023 Győr, Szabolcska M. utca 5-6. Tanúsító: Böröczki Brigitta Fruzsina Fodor Petra Gyécsek Mónika Khell Antónia Szabó Eszter Az épület(rész) fajlagos primer energiafogyasztása: kwh/m 2 a Követelményérték (viszonyítási alap): kwh/m 2 a Az épület(rész) energetikai jellemzője a követelményértékre vonatkoztatva: % Energetikai minőség szerinti besorolás: F (átlagos) A+ A B C D E F G H I A tanúsítvány az egyszerűsített számítási módszerrel készült. Tanúsítvány azonosító tanúsítónál: Kelt: Aláírás E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

77 Energetikai minőségtanúsítvány 2 Szerkezet típusok: Ablak_1,6 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 1.60 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.15 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ablak_2,8 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 2.80 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.15 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ablak_4,5 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 4.50 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.15 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_1,5 Típusa: üvegezett ajtó (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 1.50 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.15 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_2,8 Típusa: ajtó (külső) Hőátbocsátási tényező: 2.80 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.45 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_4,5 Típusa: üvegezett ajtó (külső, fém) Hőátbocsátási tényező: 4.50 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.40 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Külső fal Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.13 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.24 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.59 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 587 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 103 kg/m 2 E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

78 Energetikai minőségtanúsítvány 3 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , tiszta gipszlapok 1 2 1,25 0,24-0,036 0, , vakolat 3 2 0, , , soklyukú ég.tégla falazat ,5-0,76 0,046 8,2609-0, vakolat 5 2 0, , , Vizsgálati jelentés: Nincsenek hőátadási tényezők megadva! Lapostető Típusa: tető y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.60 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.17 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 20 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.92 W/m 2 K Fajlagos tömeg: 710 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 338 kg/m 2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ vakolat 1 1,5 0, , , "E"gerendás födém ,2-0, ,012 15,833-0, kavicsbeton 3 8 1,28-0,0625 0,012 6,6667-0, kohósalak beton ,41-0,2439 0,022 4,5455-0, , Bitumenkenés melegen , Ragasztott szigetelés 2 réteg , Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 4. (kohósalak beton 2)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! Talajon fekvő padló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.90 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 1.35 W/mK Fajlagos tömeg: 648 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 337 kg/m 2 E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

79 Energetikai minőségtanúsítvány 4 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ R δ R v c ρ kiszell. megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [m 2 - [kj/kgk] [kg/m 3 ] réteg? [ kerámia burkolat 1 1 1,05-0,017 0, , ágyazóhabarcs 2 1,5 0, , ,9 0, mészkő 3 2,5 0,93-0,021 1,1905-0, ágyazóhabarcs 4 2 0, , ,9 0, kavicsbeton 5 6 1,28-0, , Ragasztott szigetelés Bitumenkenés melegen kavicsbeton 8 8 1,28-0,0625 0,012 6,6667-0, kavicsfeltöltés ,35-0, ,072 1,6667-0, Határoló szerkezetek: Szerkezet megnevezés tájolás Hajlásszög [ ] U [W/m 2 K] A [m 2 ] Ψ [W/mK] L [m] AU*+L [W/K] A ü [m 2 ] Q sd [W] Q sd [kwh/a] Q sdn [W Külső fal É függőleges 1, , , Lapostető É függőleges 1, , , Ablak_1,6 É függőleges 1,6 216, ,81 140, ,5 716 Ablak_2,8 É függőleges 2,8 0, , ,2 4 16,4 1 Ablak_4,5 É függőleges 4,5 11, ,99 7, ,9 43 Ajtó_2,8 É függőleges 2,8 3, , Ajtó_1,5 É függőleges 1,5 5, ,8983 1, ,5 11 Ajtó_4,5 É függőleges 4,5 7, ,054 3, ,4 22 Talajon fekvő padló - 751,9 1,35 199,3 269, Épület tömeg besorolása: nehéz (mt > 400 kg/m2) ε: 0.75 (Sugárzás hasznosítási tényező) A: m 2 (Fűtött épület(rész) térfogatot határoló összfelület) V: m 3 (Fűtött épület(rész) térfogat) A/V: m 2 /m 3 (Felület-térfogat arány) Q sd +Q sid : ( ) * 0,75 = 7019 kwh/a (Sugárzási hőnyereség) ΣAU + ΣlΨ: W/K q = [ΣAU + ΣlΨ - (Q sd + Q sid )/72]/V = (2957, / 72) / 2824,94 q: W/m 3 K (Számított fajlagos hőveszteségtényező) q max : W/m 3 K (Megengedett fajlagos hőveszteségtényező) Az épület fajlagos hőveszteségtényezője NEM FELEL MEG! Energia igény tervezési adatok Épület(rész) jellege: Lakóépület A N : m 2 (Fűtött alapterület) n: /h (Átlagos légcsereszám a fűtési idényben) σ: 0.90 (Szakaszos üzem korrekciós szorzó) Q sd +Q sid : (2,53 + 0) * 0,75 = 1,89 kw (Sugárzási nyereség) q b : 5.00 W/m 2 (Belső hőnyereség átlagos értéke) E vil,n : 0.00 kwh/m 2 a (Világítás fajlagos éves nettó energia igénye) q HMV : kwh/m 2 a (Használati melegvíz fajlagos éves nettó hőenergia igénye) n nyár : /h (Légcsereszám a nyári idényben) Q sdnyár : 7,95 kw (Sugárzási nyereség) E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

80 Energetikai minőségtanúsítvány 5 Fajlagos értékekből számolt igények Q b = ΣA N q b : 4814 W (Belső hőnyereségek összege) ΣE vil,n = ΣA N E vil,n : 0 kwh/a (Világítás éves nettó energia igénye) Q HMV = ΣA N q HMV : kwh/a (Használati melegvíz éves nettó hőenergia igénye) V átl = ΣVn: m 3 /h (Átlagos levegő térfogatáram a fűtési idényben) V LT = ΣVn LT *Z LT /Z F : 0.0 m 3 /h (Levegő térfogatáram a használati időben) V inf = ΣVn inf *(1-Z LT /Z F ): 0.0 m 3 /h (Levegő térfogatáram a használati időn kívül) V dt = Σ(V átl + V LT (1-η) + V inf ): m 3 /h (Légmennyiség a téli egyensúlyi hőm. különbséghez.) V nyár = ΣVn nyár : m 3 /h (Levegő térfogatáram nyáron) Fűtés éves nettó hőenergia igényének meghatározása t b = (Q sd + Q sid + Q b ) / (ΣAU + ΣlΨ + 0,35V dt ) + 2 t b = ( ,65) / (2957,5 + 0,35 * 1412,47) + 2 = 3.9 C t i : 20.0 C (Átlagos belső hőmérséklet) H: hk/a (Fűtési hőfokhíd) Z F : 4400 h/a (Fűtési idény hossza) Q F = H[Vq + 0,35ΣV inf,f ]σ - P LT,F- Z F - Z F Q b Q F = 72 * (2824,94 * 1, ,35 * 1412,5) * 0,9-0 * 4,4-4,4 * 4813,65 = 196,1 MWh/a q F : kwh/m 2 a (Fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye) Nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése t bnyár = (Q sdnyár + Q b ) / (ΣAU + ΣlΨ + 0,35V nyár ) t bnyár = ( ,65) / (2957,5 + 0,35 * 25424,5) = 1.1 C t bnyármax : 3.0 C (A nyári felmelegedés elfogadható értéke) A nyári felmelegedés elfogadható mértékű. Fűtési rendszer A N : m 2 (a rendszer alapterülete) q f : kwh/m 2 a (a fűtés fajlagos nettó hőenergia igénye) Távfűtés e f : 0.83 (távfűtés, szolgáltató által megadva) C k : 1.01 (a hőtermelő teljesítménytényezője) q k,v : 0.00 kwh/m 2 a (segédenergia igény) Kétcsöves radiátoros és beágyazott fűtés, termosztatikus szelepekkel, 2K arányossági sáv q f,h : 3.30 kwh/m 2 a (a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteség) Elosztó vezetékek a fűtött téren belül, vízhőmérséklet 70/55 q f,v : 1.90 kwh/m 2 a (az elosztóvezetékek fajlagos vesztesége) Fordulatszám szabályozású szivattyú, hőlépcső 15 K E FSz : 0.33 kwh/m 2 a (a keringtetés fajlagos energia igénye) Tárolási veszteség nincs q f,t : 0.00 kwh/m 2 a (a hőtárolás fajlagos vesztesége és segédenergia igénye) E FT : 0.00 kwh/m 2 a E F = (q f + q f,h + q f,v + q f,t )Σ (C k α k e f ) + (E FSz + E FT + q k,v )e v E F = (203,7 + 3,3 + 1,9 + 0) * 0, (0, ) * 2,5 = kwh/m 2 a E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

81 Energetikai minőségtanúsítvány 6 Melegvíz-termelő rendszer A N : m 2 (a rendszer alapterülete) q HMV : kwh/m 2 a (a melegvíz készítés nettó energia igénye) Távfűtés e HMV : 0.83 (távfűtés, szolgáltató által megadva) C k : 1.14 (a hőtermelő teljesítménytényezője) E k : 0.40 kwh/m 2 a (segédenergia igény) Elosztó vezetékek a fűtött téren belül, cirkulációval q HMV,v : % (a melegvíz elosztás fajlagos vesztesége) E C : 0.23 kwh/m 2 a (a cirkulációs szivattyú fajlagos energia igénye) Elhelyezés a fűtött téren kívül, indirekt fűtésű tároló q HMV,t : 5.00 % (a melegvíz tárolás fajlagos vesztesége) E HMV = q HMV (1 + q HMV,v /100 + q HMV,t /100)Σ(C k α k e HMV ) + (E C + E k )e v E HMV = 30 * (1 + 0,12 + 0,05) * 0, (0,23 + 0,4) * 2,5 = kwh/m 2 a Az épület(rész) összesített energetikai jellemzője E P = E F + E HMV + E vil + E LT + E hű + E +- = 175, , E P : E Pmax : Becsült éves fogyasztás energiahordozók szerint elektromos áram: 0.92 MWh/a távfűtés, szolgáltató által megadva: MWh/a Becsült éves CO2 kibocsátás: t/a kwh/m 2 a (az összesített energetikai jellemző számított értéke) kwh/m 2 a (az összesített energetikai jellemző megengedett értéke) A számítás a 7/2006. TNM rendelet 2015.I.1-i állapot szerint készült.... aláírás E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr.wwp WinWatt cinege 7.21 ( ) Copyright Bausoft Pécsvárad Kft.

82 Épületakusztikai szakvélemény fejezet Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium Győr, 9023 Szabolcska Mihály utca 5-6. Környezeti tényezők és az épületben fellelhető különböző funkciójú terek igényei A vizsgálandó intézmény a Győri Tánc-, és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium épületegyüttese. Az iskola a jövő elhivatott művészeinek nevelését tűzte ki célul. A tehetséggondozás középpontjában a harmonikus egyéniség fejlesztése áll. Nyitott, szépségre fogékony, alkotó hozzáállású gyerekek klasszikus balett és modern-tánc szakon tanulnak az intézményben. Az iskola és kollégium Nádorvárosban található, főútvonalaktól viszonylag elhúzva, védett zónában a Mester utca és Szabolcska utca sarkán. A forgalmasabb Tihanyi Árpád utca és Mészáros Lőrinc utca is viszonylag messzebb húzódik. Az épületektől légvonalban körülbelül 250 méterre húzódik a Budapest Keleti pályaudvar felé irányuló vasútvonal. 1. Az iskola és kollégium elhelyezkedése 82

83 Ahogy a térképen is látható, az iskola telepítése kedvező, viszonylag csendes környéken található. Az oktatási intézmény környékén ipari (Gipe), kereskedelmi, szolgáltató (Gksz), nagyvárosias (Ln), valamint falusias (Lf) területek fekszenek. 2. A városrész településszerkezeti terve Az iskolában folyó oktatás zavartalansága miatt védendő területnek számítanak a tantermek, illetve irodák. A kollégiumban pedig a bentlakók hálóhelyiségei. A mértékadó külső zajforrás a közlekedés; a Mester utcán haladó egész napos buszforgalom veszélyezteti a tanítás zavartalanságát, a beszédérthetőséget. A Sport utca elenyésző forgalma nem zavaró tényező. A Mészáros Lőrinc utca forgalma a távolság miatt nem mértékadó. 3. Közúti forgalomból származó zajtérkép 83

84 A városban jelentős a vasúti forgalomból származó zajterhelés több zajtól védendő lakóépület környezetében; a vasútállomás melletti, valamint az állomás ki- és bevezető vasúti szakasza mentén beépítéstől függően helyenként, Lden és Léjjel értékre vonatkoztatva egyaránt. 4. Vasútból származó zajtérkép Belső zajforrásnak számító gépészeti eredetű, illetve használatból származó zajokkal nem foglalkozunk, mert leírásokkal, adatokkal nem rendelkezünk. Az épületre, egyes tereire és egyes szerkezeteire vonatkozó rendeletekben rögzített határértékek Összegyűjtöttük azokat a jogszabályokat, melyeket figyelembe kellett venni a különböző zajadatok mérésénél, valamint a védendő helyiségek kiválasztásánál. A jogszabályok után találhatók az ezen helyiségekre vonatkozó zajhatárértékek. A jogszabályokat és a táblázatokat a jelenleg hatályos 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról című dokumentumból idézzük. ( 84

85 Jogszabályok: "2. (1) Az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az 1. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó fél óra." "4. (1) A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott zajterhelés nem haladhatja meg a 3. melléklet szerinti határértékeket. (2) A 3. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): 16 óra, b) éjjel (22:00-6:00): 8 óra." [...] (5) Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény (zajforrás) korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra a) a 3. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják; b) legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják." "5. (1) Az 1., a 2. és a 3. mellékletben a zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékeknek a) az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő azon homlokzata előtt, amelyen legfeljebb 45 db beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. melléklet), könyvtári olvasóterem, orvosi vizsgáló helyiség nyílászárója van, az egyes 85

86 épületszintek padlószintjének megfelelő magasságtól számított 1,5 m magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re, aa) ha a nyílászáró és a zajforrás távolsága 6 m-nél kisebb, akkor e távolság zajforrástól számított kétharmad részén, de a nyílászáró előtt legalább 1 m-re, ab) ha a nyílászáró környezetében 4 m-en belül hangvisszaverő felület van, akkor a nyílászáró és e felület közötti távolság felezőpontjában, de a nyílászárótól legalább 1 m-re, ac) ha a zajforrás a vizsgált homlokzaton van, akkor a nyílászáró felületén, [...] kell teljesülniük." 6. (1) Az épületek zajtól védendő helyiségeit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a helyiségbe behatoló zaj a használatbavétel időpontjában zárt állapotú nyílászárók mellett - ne haladja meg a 4. melléklet szerinti megengedett értékeket. (2) Az épületek védendő helyiségeinek külső határoló szerkezeteit úgy kell megvalósítani, hogy azok az épületakusztikai követelményekre vonatkozó szabvány előírásainak megfeleljenek, vagy e szabvánnyal legalább egyenértékű hangszigetelési tulajdonságokkal rendelkezzenek. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti követelmények teljesítése érdekében a homlokzat mértékadó zajterhelését a zajtól védendő épület használatbavételi időpontjában jellemző forgalmi helyzet alapján kell megállapítani. (4) Az épületek 4. mellékletben megadott zajtól védendő helyiségében a) az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől (pl. felvonóktól, kazánoktól, szivattyúktól, szellőző- és klímaberendezésektől, vízellátási, csatornázási, fűtési, világítási berendezésektől), és b) az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységtől, illetve az ehhez alkalmazott géptől, berendezéstől, egyéb zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a 4. melléklet tartalmazza. 86

87 (5) A (4) bekezdés szerinti követelmények mellett a (4) bekezdés b) pontja szerinti zajforrásoktól származó zajterhelésre (az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés kivételével) a 4. melléklet 1., 2., 3., 4. sorszám szerinti helyiségekben az ott meghatározott határértékeknél 5 db-lel kisebb értékeket kell teljesíteni. (6) A 4. melléklet határértékei a védendő helyiségben kialakuló megítélési szintek térbeli átlagára vonatkoznak, ahol a megítélési idő a) közlekedési zajforrásra: aa) nappal (6:00-22:00): 16 óra, ab) éjjel (22:00-6:00): 8 óra; b) üzemi és szabadidős zajforrásra: ba) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, bb) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra. 8. A terhelési határérték túllépése jelentős, ha a) zaj esetén 10 db-nél nagyobb mértékű. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól Védendő területeken Forrás: 1. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez 5. táblázat 87

88 A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Forrás: 3. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez 6. táblázat A zaj terhelési határértékei az épületek zajtól védendő helyiségeiben Forrás: 4. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez 7. táblázat 88

89 89

90 Mértékadó zajok, védendő terek feltárása Az épületekre vonatkozó zajmérések jegyzőkönyve alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a legjelentősebb zajforrás a közlekedési zaj. Az iskola épületében védendő térnek számítanak a tantermek, irodák; a kollégiumban pedig a hálóhelyiségek. A helyiségek homlokzatát terhelő zajszintekre a megengedett értékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVm-EüM együttes rendelet tartalmazza. A rendelet 4. számú melléklete alapján Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek, hálóhelységek bölcsödékben és óvodákban megengedett zajhatárértéke 40 db, Lakószobák szállodákban, szálló jellegű épületekben megengedett zajhatárértéke nappal (6-22 óráig) 45 db, éjjel (22-6 óráig) 35 db. I., A homlokzati szerkezetek ellenőrzése a külső eredetű zajokkal szemben Az MSZ :1989 sz. Épületakusztika Homlokzati szerkezetek léghangszigetelési követelményei szabványban megadottak szerint a homlokzati szerkezet eredő súlyozott helyszíni léghanggátlási száma (R w) legalább +5 db értékkel legyen nagyobb, mint a homlokzati szerkezetet gerjesztő külső zajhatás, és a mögötte lévő helyiségben megengedett A-hangnyomásszint különbsége. A, Szükséges eredő léghanggátlás számítása - Kollégium A kollégium épületénél mért adatok alapján egyértelműen kitűnik, hogy a Mester utca felőli homlokzat zajterhelés szempontjából a mérvadó. Meg kell határozni a homlokzatra vonatkozó szükséges eredő léghanggátlás, illetve a hangszigetelési követelmény értékét, az alábbi számítás alapján. 90

91 R wer = LAK - LAH + 10lg Sh A + K [db] Rwer = R wer +2 [db] R wer : a teljes homlokzati felületre vonatkozó, eredő léghanggátlási követelmény, helyszíni beépítésben, a súlyozott léghanggátlási szám értékében kifejezve; db Rwer: a teljes homlokzati felületre vonatkozó, eredő léghanggátlási követelmény, a helyszín hatása nélkül, a súlyozott léghanggátlási szám értékében kifejezve, db LAK: a közlekedési zaj mértékadó A- hangnyomásszintje, dba LAH: a homlokzat mögötti helyiségre vonatkozó zajhatárértékek, dba Sh: a teljes homlokzat felülete, (tömör + üvegezett felületek) m 2 A: a zaj ellen védendő helyiség egyenértékű elnyelési felülete; A=0,3*V K: korrekciós tényező, értéke közúti forgalom esetén 5 db A szükséges léghanggátlási követelményt a kollégium épületénél a Mester utca felőli homlokzaton határozzuk meg, mivel itt a legnagyobb a zajterhelés LAeq=60,9 dba. A homlokzat mögötti védendő terület a fiúk hálóhelyiségei, a legjobban terhelt az emeleti háló. A zajszint meghatározása nem a 3. számú melléklet alapján meghatározott érték alapján történt, hanem a mérési eredményt használtuk fel. LAK=60,9 dba 91

92 nappal LAH= 45 dba, 7. számú táblázatból nézve (hálóhelyiség), éjjel LAH= 35 dba A homlokzati felület a helyiségben: Sh=6,39*3,00=19,17 m 2 A helyiség egyenértékű hangelnyelési felülete: becsült érték A=0,3*V= 0,3x15,28x3,0=13,8 m 2 K korrekciós tényező közúti közlekedés esetén: K= 5 db nappal R wer = LAK - LAH + 10lg Sh + K= 60, lg 1,39+5= 22,33 db A Rwer = R wer +2= 24,33 db éjjel R wer = LAK - LAH + 10lg Sh + K= 60, lg 1,39+5= 32,33 db A Rwer = R wer +2= 34,33 db Mivel a zajmérés a délelőtti órákban készült, és nem tekinthető állandónak, ezért az éjszakai követelménynek nem feleltethetjük meg. Így a nappalra vonatkozó számolásunk a helytálló. A kollégium homlokzati falazatának rétegrendje: - 2 cm kültéri vakolat - 38 cm vázkerámia falazat - 2 cm beltéri vakolat - 1 rtg ragasztás - 1,25 cm gipszkarton építőlemez - beltéri vakolat, festés Közelítő értékként a Porotherm 38 Klíma falazat (kétoldali 1-1 cm vakolattal) értékével számolunk (1) : Rw= 43 db > Rwer= 24,33 db (vagy Bakonytherm 38 N+F falazat súlyozott laboratóriumi léghanggátlási szám (2) kétoldali 1-1 cm vakolattal vakolva is megfelel; Rw= 47 db) A szerkezet teljesíti az adott zajterheléshez tartozó követelményeket. 92

93 B, Szükséges eredő léghanggátlás számítása - Iskola Az iskola épületének zajmérési jegyzőkönyvét vizsgálva megállapítható, hogy a Mester utca- Szabolcska utca felőli terek helyiségek vannak kitéve a legnagyobb zajterhelésnek. Bár a tornaterem Mester utcai homlokzata előtt 2 méterrel mért hangnyomásszint a legnagyobb az épület körül, mégsem ezt vesszük mértékadónak, mert a tornaterem nem tekinthető védendő térnek. A főhomlokzat, Szabolcska utca felőli tanterem zajterhelése a mérvadó, 62,7 dba. Az udvar felőli tantermek védett helyzetben vannak, a közlekedésből származó zajok nem terhelik jelentősen. Meg kell határozni a homlokzatra vonatkozó szükséges eredő léghanggátlást, illetve a hangszigetelési követelmény értékét, az alábbi számítás alapján. R wer = LAK - LAH + 10lg Sh A + K [db] Rwer = R wer +2 [db] R wer: a teljes homlokzati felületre vonatkozó, eredő léghanggátlási követelmény, helyszíni beépítésben, a súlyozott léghanggátlási szám értékében kifejezve; db Rwer: a teljes homlokzati felületre vonatkozó, eredő léghanggátlási követelmény, a helyszín hatása nélkül, a súlyozott léghanggátlási szám értékében kifejezve, db LAK: a közlekedési zaj mértékadó A- hangnyomásszintje, dba LAH: a homlokzat mögötti helyiségre vonatkozó zajhatárértékek, dba Sh: a teljes homlokzat felülete, (tömör + üvegezett felületek) m 2 A: a zaj ellen védendő helyiség egyenértékű elnyelési felülete; A=0,3*V 93

94 K: korrekciós tényező, értéke közúti forgalom esetén 5 db A szükséges léghanggátlási követelményt az iskola épületénél a Mester utca felőli homlokzaton határozzuk meg, mivel itt a legnagyobb a zajterhelés LAeq=60,9 dba. A homlokzat mögötti védendő terület a fiúk hálóhelyiségei. A zajszint meghatározása nem a 3. számú melléklet alapján meghatározott érték alapján történt, hanem a mérési eredményt használtuk fel. LAK=62,7 dba LAH=40 dba, 7. számú táblázatból nézve (tanterem) A homlokzati felület a helyiségben: Sh=3,13x10,8=33,8 m 2 A helyiség egyenértékű hangelnyelési felülete: becsült érték A=0,3*V=0,3x3,13x10,8x4,8= 48,7 m 2 K korrekciós tényező közúti közlekedés esetén: K= 5 db R wer = LAK - LAH + 10lg Sh + K= 62, lg 0,69+5= 26,1 db A Rwer = R wer +2=26,1+2=28,1 db Az iskola homlokzati falának rétegrendje: - 7 cm műkő burkolat - 2 cm légrés - 38 cm soklyukú tégla - 1,5 cm belső vakolat Közelítő számításban a Bakonytherm kettősméretű soklyukú tégláját vesszük figyelembe. (3) Rw= 40 db > Rwer= 28,1 db A szerkezet teljesíti az adott zajterheléshez tartozó követelményeket. II., Védett terek közötti fal hangszigetelő képességének vizsgálata Kötelező érvényű előírások nincsenek. Az épületen belüli hangszigetelési követelményeket az MSZ :2007 szabvány határozza meg új, átalakított, korszerűsített épületek, épületbővítések és rendeltetésmódosítás esetén. A szabványok betartása nem kötelező érvényűek, de a rendeletekben foglalt értékek 94

95 teljesülését megkövetelik (hetik), éppen ezért célszerű azokkal egyenértékű megoldást alkalmazni. Belső zavaró zajhatás (pl. liftakna, liftgépház, szemétledobó akna stb.) nem található. A, Kollégium; szobák közötti fal hangszigetelő képességének vizsgálata A kollégium helyiségeiben mért adatok hiányában ez az ellenőrzés nem végrehajtható. B, Iskola; tantermek közötti válaszfalak hangszigetelő képességének vizsgálata A tantermek közötti válaszfal hangszigetelési képességét is ellenőrizni kell, mivel az egyes tanórák nem zavarhatják egymást. Két szomszédos tanterem közötti falszerkezet léghangszigetelési követelményértéke: R w+c=51 db (alapkövetelmény); 54 db (fokozott követelmény) Ha a tanterem közös használatú folyosóval határos, akkor Rs= 10 db követelmény növelő értékkel is számolni kell. R w+c+rs= 61 db (alapkövetelmény); 64 db (fokozott követelmény) 95

96 a, Az első emeleti tanári szobát és igazgató helyiséget védendő térnek tekintve: Zajterhelés megadott értékek alapján: LAK= 42,8 db Használati zajhatárérték: LAH= 40 db Sh= 3,13x4,8= 15,0 m 2 A=0,3*V= 48,7 m 2 R wer = LAK - LAH + 10lg Sh 15 + K= 42, lg +5= 2,69 db A 48,7 Rwer = R wer +2= 2,69+2= 4,69 db A termek közötti falazat feltételezett rétegrendje: két 10-es válaszfal között 5 cm hőszigetelés. Magasabb szintű számítási tudással megvizsgálható a falazat hangszigetelő képessége. b, Zajterhelés megadott értékek alapján: LAK= 43,6 db Használati zajhatárérték: LAH= 40 db Sh= 5,95x2,88= 17,14 m 2 A=0,3*V=0,3x5,95x8,68x2,88= 44,62m 2 R wer = LAK - LAH + 10lg Sh 17,14 + K= 43, lg +5= 4,44 db A 44,62 Rwer = R wer +2= 4,44+2= 6,44 db A termek közötti falazat feltételezett rétegrendje: két 10-es válaszfal között 5 cm hőszigetelés. Magasabb szintű számítási tudással megvizsgálható a falazat hangszigetelő képessége. 96

97 8. táblázat: MSZ :2007 szabványból 9. táblázat: MSZ :2007 szabványból III., Védett teret határoló egyéb fal hangszigetelő képességének vizsgálata A, Kollégium; szoba és folyosó közötti fal Adatok hiányában nem végezhető számítás. B, Iskola; tanterem-folyosó közötti fal vizsgálata Az épületben a tantermek a zajtól védendő terek, így az ezeket határoló falakkal szemben támasztható akusztikai követelmény, hogy a tanterembe az áthallatszást meggátolja a zavartalan oktatás lefolytatása érdekében. 97

98 IV., Védett terek közötti födém hangszigetelő képességének vizsgálata A, Kollégium Két szobát egymástól elválasztó födém hangszigetelő képességének vizsgálata Belső mérések hiányában csak elméleti levezetés adható. Az udvar felőli hálóhelyiségek egymást elválasztó födémjét kell vizsgálni. R wer = LAK - LAH + 10lg Sh + K A Rwer = R wer +2 Az iskola épületéhez hasonlóan a tervek alapján itt is E gerendás födém található. B, Iskola Két tantermet egymástól elválasztó födém vizsgálata is szükséges. Zajterhelés a megadott értékek alapján: LAK= 43,6 db Használati zajhatárérték: LAH= 40 db Sh= 4,8x10,8= 51,84 m 2 A=0,3*V= 48,7 m 2 R wer = LAK - LAH + 10 lg Sh 51,84 + K= 43, lg +5= 8,87 db A 48,7 Rwer = R wer +2= 8,87+2= 10,87 db A termek közötti födém a tervek alapján E gerendás födém. Az ellenőrzésnél 1,5 cm vakolattal és 6 cm felbetonnal ellátott EE jelű feszített beton födémgerenda léghanggátlási értékét vesszük. (4) Rw= 51 db > Rwer= 10,87 db A szerkezet eleget a követelményeknek. 98

99 V., Védett terek közötti födém lépéshang-gátlásának vizsgálata Adott födém lépéshang-gátlásának vizsgálatához szükséges a lépéshangnyomásszint a vizsgált helyiségre vonatkozóan, mely adat nem áll rendelkezésünkre. Egyéb esetben a vizsgálat elvégzéséhez az alábbi képlettel számolhatunk: L n= L + 10 lg A2 A0 L n - L - helyszíni szabványos lépéshangnyomásszint db lépéshangnyomásszint a vizsgált helyiségben db A2 - a vizsgált helyiség egyenértékű elnyelési felülete m 2 A0-10 m 2 Számítás nélkül is, végiggondolva belátható, hogy a födém a követelményeknek nem tesz eleget, a lapburkolat habarcságyazatban lehelyezve az aljzatbetonra nem védi megfelelően az alsóbb szinteken lévő termeket, szobákat a kopogó hangoktól. Úsztató réteg beépítése mindenképpen javasolt a helyzet javítása érdekében. VI., Utózengési idő vizsgálata Belső terek utózengés vizsgálata során az utózengési időt határozzuk meg. A belső terek akusztikai tervezéséhez elengedhetetlen ez a vizsgálat, hiszen ennek az értéknek a változtatásával nemcsak az érthetőséget növeljük, hanem zajcsökkentést is elérhetünk. Az oktatás, tanulás hatékonyságának alapja a beszédérthetőség, hogy a tanóra menetét az esetleges külső vagy belső zajok ne befolyásolják zavaróan, ne hátráltassák. A zajterhelés a diákok és tanárok mentális teljesítményére közvetlenül hat. A zajterhelés következményei rosszabb beszédérthetőség, alacsony figyelem és koncentráció, esetenként kiegyensúlyozatlanabb pszichés állapot. Elsősorban a rövid távú memória számára kedvezőtlen. A szociális légkör is romlik, mivel agressziót vált ki. 99

100 Tapasztalati összefüggés szerint (Sabine formula) A, Kollégium Tr = 0,163 V A = 0,163 x 45,84 15,28 = 0,489 s B, Iskola Tr = 0,163 V A = 0,163 x 162,26 51,84 = 0,51 s 100

101 Forrásjegyzék: Ábrajegyzék: 1. 3?hl=hu ,4. html?applicationdefinition=library%3a%2f%2fgyor_ph%2fgyor_ph_zaj_s HP%2fLayouts%2fWEBZAJ.ApplicationDefinition CEQFjAA&url=http%3A%2F%2Fregidepo.bercsenyi.bme.hu%2Ftargyak%2Fdownload.php%3Ffname%3D.%2F%4 0feltoltott%2FMSZ% %2520%25C9P%25DCLETAKUSZTIKA.pdf&ei=- VOsVIqABs7daLSjgXg&usg=AFQjCNEfgkIwou4nkrIiXjIsCElh3hA3w&sig2=WtE7ogcEt77Ass0WY1qOwA (1) DMQFjAD&url=http%3A%2F%2Fwww.wienerberger.hu%2Ffalazat%2Fonlineterm%25C3%25A9kkatal%25C3%25B3gus%2Fporothermk%25C3%25BCls%25C5%2591-teherhord%25C3%25B3-falak%2Fporotherm- 38-kl%25C3%25ADma-profi-%25C3%25A9s-38- kl%25c3%25adma.html&ei=kvasvizihcvramlpgmgd&usg=afqjcnhztaze FdO8Nf71xHAhxbz5qGeKEg&sig2=AItI7GYYbuNGboTkuu9aFw (2) (3) (4) Készült: Győr, Gyécsek Mónika 101

102 TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS 1. Az épület tűzveszélyességi osztályba sorolása A vizsgálandó feladat két épületből áll, a kollégiumból, illetve az iskolából. Mind két épület szabadon álló épület, mely külön telken egymással szemben helyezkednek el. Az épületek, épületrészei különböző időszakokban épültek, ebből kifolyólag szerkezeti megoldásaik eltérőek, viszont általánosságban elmondhatóak róluk, hogy a jelenlegi hatályos tűzvédelmi szabályzásnak nem felelnek meg. Feldolgozás: 28/2011. (IX.6.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzata alapján Épületrészek rendeltetései: Oktatási épület, tánc-, és képzőművészeti iskola nevelési, oktatási épület OTSZ, ötödik rész, XXV. fejezet 111. bekezdés 323. (5) pontja szerint: Általános és középfokú oktatási intézmény oktatásra szolgáló részeit legfeljebb középmagas szinten lehet kialakítani. Ennek a kritériumnak megfelel Étterem egyébközösségi épület Tornaterem, balett termek egyébközösségi épület Kollégium kollégium, szálloda 102

103 Épület tűzveszélyességi osztályba sorolása: Az OTSZ ötödik rész, XXXII. fejezet, 218 bekezdés, 560 (4/f) alapján D Mérsékelt tűzveszélyességi osztályba tartozik: a közösségi és lakóépület, tűzszakasz Az OTSZ Ötödik rész XXXII. fejezet 221. bekezdés (2) pontja szerint: Dohányozni nem szabad az A - C tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Ebből kifolyólag az épületben dohányozni tilos! 2. Épület előírt tűzállósági fokozata: Az alkalmazott épületszerkezetek tűzállósági követelményeinek meghatározása; Az OTSZ ötödik rész, XXV. fejezet 110. bekezdés 319 (3) pontja szerint. Tehát III. tűzállósági fokozat I.-II. fokozatba nem tartozó közösségi épület, illetve legfelső használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot. 103

104 Az alkalmazott épületszerkezetek tűzállósági paraméterei: Iskola Szintek száma: 4 OTSZ hatodik rész,16. melléklet, 3 táblázat szerint Tűzvédelmi Tényleges osztály és tűzvédelmi Szerkezet csoport Szerkezeti megnevezés tűzállósági határérték osztály és tűzállósági Tűzállósági fokazat Minősítés követelmények határérték Th (perc) Th (perc) Homlokzati fal: A2 Teherhordó külső faburkolat RE 90 szerkezetek (külső teherhordó 14 cm isolyht hőszigetelés acélszerkezet vagy B A1 R90 1 fokozat Megfelel falak) lambéria burkolat REI 120 belső faburkolat 104

105 Pince fal: földvisszatöltés termett talaj A2 1 fokozat 6,5 cm szig. védő fal RE 90 A1 1,5 cm beszorító habarcs vagy REI rtg talajnedvesség elleni szigetelés B 1 cm vakolat REI cm kisméretű tégla 1,5 cm belső vakolat Homlokzati fal A2 A1 1,5 cm külső vakolat RE 90 REI cm soklyukú tégla vagy 1 fokozat Megfelel 1,5 cm belső vakolat B REI 120 Homlokzati fal A2 A1 I fokozat Megfelel 7 cm műkő burkolat RE 90 REI cm légrés vagy 38 cm soklyukú tégla B 1,5 cm belső vakolat REI

106 Teherhordó szerkezetek (belső teherhordó falak) Menekülési útvonalak nem tűzgátló szerkezetei 38 cm tégla két oldalon vakolva A2 REI 90 A1 vagy REI 300 Megfelel B 1 fokozat REI *38 cm tégla pillér vakolva A2 A1 Megfelel R90 R210 1 fokozat 51*51 cm tégla pillér vakolva A2 A1 1 fokozat Megfelel R90 R300 40*40 cm tégla pillér vakolva A2 R90 A1 R210 1 fokozat Megfelel Lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezeteit A2 A1 1 fokozat Megfelel és REI 60 REI90 járófelületének alátámasztó szerkezete: vasbeton lépcső Falburkolatok általános helyen: B-s1, d0 A2-s1, d0 1 fokozat Megfelel vakolat, csempe burkolat Padló burkolatok általános helyen Cfl-S1 Bfl-s2 1 fokozat Megfelel kerámia lapburkolat, márvány mozaik lap Cfl-s2 106

107 Vízszintes Közbenső födém: B A1 1 fokozat Megfelel teherhordó szerkezetek - 10 cm úsztatott HANGVILL hajópadló - 36 cm meglévő vb födém könnyű Lejtbeton kiöntéssel REI-45 REI 90 Közbenső födém: B A1 1. fokozat Megfelel - 3 cm mettlachi lapburkolat - ágyazó habarcs kiöntés - 4 cm aljzatbeton feltöltés - e.gy. vb. gerendák közötti tálcák REI 45 R66 Záró födém: B A1 I. fokozat Megfelel - Taurus W filcalátétes - csapadékvíz elleni szigetelés - 1,4 cm Betonyp - 4,5 cm légrés - 14 cm ISOLYTH hőszigetelés REI 45 REI

108 - 1,5 cm acél trapézlemez Közbenső födém: B A1 1. fokozat Megfelel -2,5 cm márványmozaik / 1 cm parketta -2 cm ágyazóhabarcs - 4 cm salakfeltöltés - 6 cm aljzatbeton - 19 cm E gerendás födém -1,5 cm vakolat REI 45 R66 Záró födém: -2 rtg modifikált bitumenes vastaglemez -6 cm aljzatbeton cm salakfeltöltés - 19 cm E gerendás födém -1,5 cm vakolat B REI 45 A1 R fokozat Megfelel Záró födém: B A1 1.fokozat Megfelel -2 rtg modifikált bitumenes vastaglemez -6 cm aljzatbeton cm úsztató rtg - salak -20 cm alulbordás födém (borda 35 cm / össz.: 55 cm) -1,5 cm vakolat REI 45 R75 108

109 Egyébszerkezetek Válaszfalak: 12 cm téglafalak Falburkolatok általános helyen: - vakolat, - csempe burkolat Padló burkolatok általános helyen - kerámia lapburkolat, - márvány mozaik lap - hagyományos parketta - sportpadló B EI 15 REI fokozat Megfelel D-s1, d0 A2-s1, d0 1. fokozat Megfelel Dfl-s2 Bfl-s2 1. fokozat Megfelel Cfl-s2 109

110 Kollégium Szintek száma: 2 OTSZ hatodik rész,16. melléklet, 3 táblázat szerint Tűzvédelmi Tényleges osztály és tűzvédelmi Szerkezet csoport Szerkezeti megnevezés tűzállósági határérték osztály és tűzállósági Tűzállósági fokazat Minősítés követelmények határérték Th (perc) Th (perc) 2cm kültéri vakolat Teherhordó 38cm vázkerámia falazat szerkezetek (külső teherhordó 2cm beltéri vakolat 1rtg ragasztás B RE45 A1 REI fokozat Megfelel falak) 1,25 cm gipszkarton építőlemez beltéri vakolat+ festés Teherhordó 40/42 cm tégla szerkezetek (belső teherhordó falak) két oldalon vakolva B REI45 A1 REI fokozat Megfelel 110

111 Menekülési útvonalak nem tűzgátló szerkezetei Vízszintes teherhordó szerkezetek Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei: 12, 40, 42 cm vtg.téglafal + két oldalon vakolva Lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezeteit és járófelületének alátámasztó szerkezete: vasbeton lépcső Falburkolatok: vakolt, festett falazat Padlóburkolatok: kerámia lapburkolat Közbenső födém: 1,2 cm kerámia lapburkolat 2 cm ágyazó habarcs 2,5cm kőlap burkolat 2 cm ágyazó habarcs 6 cm aljzatbeton 6 cm salakfeltöltés 19 cm E gerendás födém 1,5 cm beltéri vakolat A1 B REI fokozat Megfelel EI30 vagy REI 210 C REI90 1. fokozat Megfelel REI 30 C-s1, d0 A2-s1, d0 1. fokozat Megfelel Bfl-s2 Cfl-s1 1. fokozat Megfelel Cfl-s2 C A1 1. fokozat Megfelel REI 30 R66 111

112 Egyébszerkezetek Záró födém: 2rtg vastag bitumenes lemez szigetelés salakbeton feltöltés 4- cm beton lejtésképzés 19 cm E gerendás födém 1,5 cm beltéri vakolat Válaszfalak: 12 cm téglafalak Falburkolatok általános helyen: vakolat, csempe burkolat Padló burkolatok általános helyen kerámia lapburkolat, márvány mozaik lap C REI 30 C EI 15 A1 R-66 A1 REI fokozat Megfelel 1. fokozat Megfelel D-s2, d1 A2-s1, d0 1. fokozat Megfelel Dfl-s2 Bfl-s2 Cfl-s2 1. fokozat Megfelel 112

113 3. Normatív Tűzterhelés OTSZ Hatodik rész 23. melléklet 7. táblázatból vett normatív tűzterhelés értékek: Iskolai tantermek, irodák 300 MJ/m2 Iskolai könyvtár 800 MJ/m2 Iskolai szertárak 400 MJ/m2 Étterem 300 MJ/m2 Könyvtár 2000 MJ/m2 öltöző fogasos: 500 MJ/m2 kollégium, szobák: 500 MJ/m2 4. Tűzszakaszok elhelyezése OTSZ Hatodik rész, 16 melléklet 8 táblázat alapján iskola oktatási nevelési épület 4280 m2 kollégium kollégium, szálloda 1186,9m2 III. tűzveszélyességi osztály <3000 m2 III. tűzveszélyességi osztály <2000 m2 nem felel meg legalább 2 tűzszakasz kell megfelel 113

114 Az épületegyüttes kialakítása tűzvédelmi szempontból nem elég korszerű. Egy tűzszakaszból áll, amit mindenképpen érdemes lenne felosztani. A kollégium magában véve egy tűzszaka. Az iskola épületegyüttesét célszerű 3 tűzszakaszra osztani, a tűzszakaszokra való osztásnál szempontba vehető a helységek funkcionális eloszlása. Legkézenfekvőbb először az balett épületszárnyat venni egy tűzszakasznak, továbbá a megmaradt oktatási épületi részt még két tűzszakaszra osztani. Tűzszakaszok kollégium iskola, balett iskola, oktatási termek (tornaterem) 5. Kiürítés számítás az iskolaépület tűzszakaszára Az épületben három lépcsőház is található, viszont az alaprajzon található négy kijárat helyett, csak kettő használható (másik kettő zárva van, mechanikusan nem nyithatóak). A használható ajtók az előcsarnokból nyílnak, az udvarra illetve az utcára. A balett iskola részből a saját lépcsőn menekülnek, ki az előcsarnokba onnan ki az udvarra vagy az utcára. Továbbá az oktatási épület részben két lépcső található, a gyorsabb menekítés érdekében a tantermeket két csoportba soroltuk (jobbra menekülők/balra menekülők) menekülés szempontjából, s ennek megfelelő lépcsőt soroltuk hozzá. Számításnál egy átlagos napot vettünk figyelemeb, mikor minden tanteremben és tornateremben/balett terembe 25 fő tartózkodik. Az büfében, portán, irodákban/tanári szobában 1-1 fő (tanári szoba, tanítási órában vettük), a konyhában 3 konyhást vettünk figyelembe. A menekülési útvonal a kiürítési terven fel van tüntetve. 114

115 Balett teremből menekülők Első szakasz: Kiürítés időtartama az útszakasz hossza vagy az ajtók átbocsájtási képességének a függvénye. Az első tűzszakasznál a legkedvezőtlenebb helységet kell figyelembe venni, elhelyezkedés, kialakítás és a bent tartózkodó személyek alapján. Útszakasz hossza alapján: t2a = ( S12 ) n=1 V1,ahol: t2a: :az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiürítési időtartama az útvonalak hossza alapján (min) a menekülési terv szerinti útvonalhossz szempontjából a harmadik emeleti termek vannak a legrosszabb helyzetben, közülük is a baloldal második terme, melyből a jobboldali lépcsőházon át menekülnek t1ma: a helyiségeknek az első szakaszában számított kiürítési időtartamai közül a legnagyobbik (min) tehát vagy a legtávolabbi ponttól az ajtó eléréséhez szükséges idő vagy az ajtókon való áthaladáshoz szükséges idő. menekülés helye s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) balett terem 7,1 190,1 25 7,6 30 0,23 115

116 Az ajtó átbocsátó képessége alapján: menekülés helye N (fő) K (fő/m*min) x (m) t 1b = N balett teremből 25 41,7 1,16-0,1=1,06 0,57 k x (min) k: a szabadba vezető ajtók átbocsájtási képsége:41,7 fő/m*min), percenként 25 fő, 0,6m-es sávnyílás szélességen xi: a szabadbavezető ajtók ajtók szélessége N: helységben tartózkodók (fő) Második szakasz: A második szakasz kiürítésének az időtartamát az utak hossza, a lécsők, a szabadba, illetve a különböző terekbe vezető ajtók átbocsájtó képességet az legrosszabb tűzszakaszra kell meghatározni, a helység elhelyezkedése, az építmény kialakítás és a menekülő személyek száma alapján A útszakasz hossza alapján: t1a = ( Si2 ) n=1 V1, ahol: Si1: annak a helyiségnek a legtávolabbi kijáratától a szabadba vezető kijáratig vett útvonalainak együttes hossza az úttengelyén mérve, amely maximális t2a értéket adja, (m) a 3 emeleti bal oldali második teremből menekülünk V1: a számításba vett útvonalhoz tartozó haladási sebesség (m/min): B. táblázatból kigyűjtve 116

117 menekülés helye s (m) A (m2) N (fő) A/N V t = s v (min) balett teremből ajtóig 1,2 5, , ,075 ajtótól lépcsőig 0,6 3, , ,037 lépcsőn le a fsz.-re 3x3,66 11, , ,098 lépcsőtől az étteremig 2,5 3,9+13, , ,156 étteremen keresztül 13,9 54, , ,869 előcsarnokon át, utca bejáratig 2,5 19,2 61 0, ,156 szélfogon át 1,7 6,6 61 0, ,106 elő lépcsőn le 3x0,09 20, , ,27 összesen: 2,76 Útszakasz hossza alapján: 2,87+0,23=3,1 min Lépcső átbocsátási képessége alapján szükséges idő: t 2b = t y1 + N 2 + s 13 kx i=1 2 t2b: az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiürítési időtartama, a lépcsők átbocsátóképessége alapján (perc). ty1: a lépcső eléréséhez szükséges idő a hozzá legközelebb első helyiség legközelebbi ajtótól mérve, útszakaszok alapján (perc): Kétlépcső használható menekülésre. A főlépcsőházban 410 fő, a melléklépcsőházban 366 fő menekül. n v i 117

118 lépcsőhöz legközelebbi terem s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) emelet, balett teremből 4,68 9, , ,2925 pince, ritmus terem 4,77 7,6 10 0, ,298 menekülés helye N (fő) K (fő/mxmin) x (m) t b = N lépcsőn le, emelet 50 41,7 1,24 0,967 lépcsőn fel, pince 10 41,7 1,30 0,184 Kxx (min) N2:a legnagyobb létszámot szintről a számításba vett lépcsőkön eltávolítandó személyek száma(fő) k: a lépcsők átbocsájtó képessége:41,7 fő/(m*min), percenként 25 fő, 0,6m-es sávnyílás szélességen. x2a lépcsők átbocsájtó képessége(m): a fő lépcsőház 1,70 m, a melléklépcső 1,40 m Si3:a lépcső és a lépcsőtől a szabadba vezető kijáratig tartó útvonalak hossza az úttengelyen mérve (m) lépcsőtől kijáratig s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) lépcsőtől az étteremig 2,5 3,9+13, , ,156 étteremen keresztül 13,9 54, , ,869 előcsarnokon át, utca bejáratig 2,5 19,2 61 0, ,

119 szélfogon át 1,7 6,6 61 0, ,106 elő lépcsőn le 3x0,09 20, , ,27 összesen: 1,856 Lépcső átbocsátási képessége alapján: 0,29+0,967+1,667=2,92 min Az ajtók átbocsátási képessége alapján szükséges idő: t 2c = t y2 + N 3 KX 3 t2c:az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiürítési időtartama a szabadba vezető ajtók átbocsájtó képessége alapján (perc) ty2:a szabadba vezető ajtó eléréséhez szükséges idő, a szakasz helyiségei kötül-a kiürítésnél számításba vett-a szabadba vezetőajtóhoz legközelebb eső helyiség ajtajától mérve (perc) menekülés helye s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) tanáriból előcsarnokon keresztül 6,18 10, , ,206 előcsarnoktól éteremig 3,99 13, , ,249 étteremen keresztül 13,9 54, , ,869 nagy előcsarnokon keresztül, utcai kijáratig 2,5 19,2 61 0, ,156 szélfogón át 1,7 6,6 61 0, ,106 elő lépcsőn le 3x0,090 20, , ,27 119

120 összesen 1,856 menekülés helye N (fő) K (fő/mxmin) x (m) t b = N egész tűzszakaszon ,7 3x(0,95-0,10)=2,25 2,84 Kxx (min) N3:az ellenőrzött tűzszakaszból, építményből eltávolítandó személyek száma:267 fő k: a szabadba vezető ajtók átbocsájtási képsége:41,7 fő/m*min), percenként 25 fő, 0,6m-es sávnyílás szélességen x3: a szabadba vezető kijáratok szabad nyílásszélességének összege,(m) Ajtó átbocsátási képessége alapján: 1,956+2,84=4,801 min Az iskola balett épület részének kiürítéséhez szükséges időtartam tehát 4,801 perc A kiürítés megengedett maximális időtartamára az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 6 rész, 22 melléklet 1. táblázata ad értékeket Az épület a huzamos tartózkodásra szolgáló, illetve C-E tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, épületek, tűzszakaszok kategóriába tartozik. A számított kiürítési idő 4,801 perc, mely megfelel a III., de nem felel meg a IV-V. tűzállósági fokozathoz tartozó követelményértékeknek. Előbbi 6, utóbbi 2,5 perc. 120

121 Jobbra menekülök Első szakasz: Útszakasz hossza alapján: t2a = ( S12 n=1 V1 ) menekülés helye s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) 2. emelet, J1 teremből 5, , ,19 tornaterem 24, , ,81 Az ajtó átbocsátó képessége alapján: menekülés helye N (fő) K (fő/m*min) x (m) t 1b = N 2. emelet, J1 teremből 25 41,7 0,85-0,10 0,79 tornaterem ajtó 25 41,7 1,80-0,10 0,35 k x (min) 121

122 Második szakasz Az útszakasz hossza alapján: t1a = ( Si2 n=1 V1 ) menekülés helye s (m) A (m2) N (fő) A/N V t = s v (min) 2. emelet, J1 teremből 22,01 53, , ,734 lépcsőn le az 1. emeletre 3x3,28 15, , ,984 lépcsőn le a 2. emeletre 3x3,53 15, , ,005 folyóson végig 45,97 108, , ,874 előcsarnokon keresztül, az udvari kijáratig 14,64 65, , ,915 szélfogon át 1,5 6, , ,094 elő lépcsőn le 3x0,90 22, , ,270 összesen: 6,876 Útszakasz hossza alapján: 0,81+6,876=7,667 min 122

123 Lépcső átbocsátási képessége alapján szükséges idő: t 2b = t y1 + N 2 + s 13 kx i=1 2 lépcsőhöz legközelebbi terem s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) 1. emelet, J3 terem 5,6 17, , ,35 2.emelet J2 terem 17,35 31, , ,578 pince J4 terem 14,54 31, , ,484 n v i menekülés helye N (fő) K (fő/mxmin) x (m) t b = N lépcsőn le, emeletről ,7 1,35 1,92 lépcsőn fel, pincéből 50 41,7 1,35 0,88 Kxx (min) lépcsőtől kijáratig s (m) A (m2) N (fő) A/N V t = s v (min) folyóson végig 45,97 108, , ,874 előcsarnokon keresztül, 14,64 65, , ,915 az udvari kijáratig szélfogon át 1,5 6, , ,094 elő lépcsőn le 3x0,90 22, , ,270 összesen: 4,153 Lépcső átbocsátási képessége alapján: 4,153+1,92+0,578=6,651min 123

124 Az ajtók átbocsátási képessége alapján szükséges idő: t 2c = t y2 + N 3 KX 3 menekülés helye s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) J5 teremből előcsarnokig 7,74 15, , ,484 előcsarnokok keresztül 14,64 65, , ,488 szélfogon át 105 6, , ,094 elő lépcsőn le 3x0,90 22, , ,27 összesen: 1,336 egész épületen át N (fő) K (fő/mxmin) x (m) t b = N udvarra nyíló ajtók ,7 2x(1,6x0,10) 2,08 Kxx (min) Ajtó átbocsátási képessége alapján: 1,336+2,08=3,416 min Az iskola jobb oldali épület részének kiürítéséhez szükséges időtartam az útvonal hossz alapján: 7,667 perc A kiürítés megengedett maximális időtartamára az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 6 rész, 22 melléklet 1. táblázata ad értékeket Az épület a huzamos tartózkodásra szolgáló, illetve C-E tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, épületek, tűzszakaszok 124

125 kategóriába tartozik. A számított kiürítési idő 7,667 perc, mely egyik feltételnek sem felel meg a III., és a IV-V. tűzállósági fokozathoz tartozó követelményértékeknek sem. Előbbi 6, utóbbi 2,5 perc. Balra menekülők Első szakasz: Útszakasz hossza alapján: t2a = ( S12 n=1 V1 ) menekülés helye s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) B1 teremből, 2. emelet 13,36 52, , ,443 B2 teremből, földszint 14,34 52, , ,478 Az ajtó átbocsátó képessége alapján: menekülés helye N (fő) K (fő/m*min) x (m) t 1b = N B2 terem földszint 25 41,7 0,85-0,10 0,79 k x (min) 125

126 Második szakasz: Az útszakasz hossza alapján: t1a = ( Si2 n=1 V1 ) menekülés helye s (m) A (m2) N (fő) A/N V t = s v (min) B1 teremből ajtóig 15,9 36, , ,53 zsibongón keresztül 7,16 21, , ,447 lépcsőn le az 1. emeletre 3x3,28 22, , ,984 lépcsőn le a földszintre 3x3,53 22, , ,059 előcsarnokon keresztül, főbejáratig (utcai) 13,6 35, , ,787 szélfogon át 1,7 6, , ,106 elő lépcsőn le 3x0,90 20, , ,27 összesen: 4,183 Útszakasz hossza alapján: 4,183+0,79=4,973 min 126

127 Lépcső átbocsátási képessége alapján szükséges idő: t 2b = t y1 + N 2 + s 13 kx i=1 2 lépcsőhöz legközelebbi terem s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) tanári 5,96 11, , ,198 B3 terem, pince 4,8 16,9 25 0, ,3 n v i menekülés helye N (fő) K (fő/mxmin) x (m) t b = N lépcsőn le, emelet ,7 1,8 1,385 lépcsőn fel, pince 76 41,7 1,8 0,976 Kxx (min) lépcsőtől kijáratig s (m) A (m2) N (fő) A/N V t = s v (min) előcsarnokon keresztül, 13,6 35, , ,787 főbejáratig (utcai) szélfogon át 1,7 6, , ,106 elő lépcsőn le 3x0,90 20, , ,27 összesen: 1,163 Lépcső átbocsátási képessége alapján: 0,3+1,385+1,163=2,85 min 127

128 Az ajtók átbocsátási képessége alapján szükséges idő: t 2c = t y2 + N 3 KX 3 menekülés helye s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) portától főbejáratig 4,8 10,5 1 10,5 30 0,16 szélfogon át 1,7 6, , ,106 elő lépcsőn le 3x0,90 20, , ,27 összesen: 0,536 egész épületen át N (fő) K (fő/mxmin) x (m) t b = N főbejárati ajtók ,7 3x(0,85-0,10) 2,84 Kxx (min) Ajtó átbocsátási képessége alapján: 0,536+2,845=3,381 min Az iskola bal oldali épület részének kiürítéséhez szükséges időtartam az útvonal hossz alapján: 4,973 perc A kiürítés megengedett maximális időtartamára az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 6 rész, 22 melléklet 1. táblázata ad értékeket Az épület a huzamos tartózkodásra szolgáló, illetve C-E tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, épületek, tűzszakaszok kategóriába tartozik. A számított kiürítési idő 4,973 perc, mely megfelel a III., de nem felel meg a IV-V. tűzállósági fokozathoz tartozó követelményértékeknek. Előbbi 6, utóbbi 2,5 perc. 128

129 Az épület megfelelhetne: érdemes lenne a teljes tűzvédelmet korszerűsíteni, menekülési idő az OTSZ-ben, 6 min, amit nem minden tűzszakasz felel meg javasolnánk a bezárt ajtók mechanikai nyitásának megoldása megfontolandó lenne, füstmentes lépcsőházakat kialakítani, és nagyobb ajtók használata 129

130 6. Kiürítés számítás a kollégium épületére Az épületben egy lépcső található, két kijárati ajtó, de ebből csak egy használható menekülési útvonalként. A gyorsabb menekítés érdekében a szobákat két csoportba soroltuk (jobbra menekülők/balra menekülők), a menekülés szempontjából. Átlagos napot vettük figyelembe, amikor a szobákban 2-4 vagy 6 személy tartózkodik, illetve a portán s egyéb szobákba 1-1 fő. A menekülési útvonal a kiürítési terven fel van tüntetve. Első szakasz: Útszakasz hossza alapján: t2a = ( S12 n=1 V1 ) menekülés helye s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) balszárny 6 fős szobából balszárny 4 fős szobából jobb szárny emeleti 4 fős szoba 6,0 4,45x6,00=26,70 6 4, ,20 6,5 2,85x6,00=17,10 4 4, ,22 5,5 3,10x5,4=16,70 4 4, ,22 130

131 Ajtó átbocsátási tényezője: menekülés helye N (fő) K (fő/m*min) x (m) t 1b = N 6 fős szobából 6 41,7 0,95-0,1=0,85 0,17 4 fős szobából 4 41,7 0,95-0,1=0,85 0,11 k x (min) Mivel a hatfős szobában az ajtó átbocsátó képessége nem mértékadó, így az innen induló menekülési út sem lehet mértékadó. Ezt az útvonalat tovább nem érdemes vizsgálni. Második szakasz: t1a = ( Si2 n=1 V1 ) menekülés balszárnyból s (m) A (m2) N (fő) A/N V t = s v (min) folyosón 26,00 2,60x28,00=64,0 38 1, ,87 újabb folyosón 3,50 2,75x10,50=28, , ,22 társalgóban 10,00 3,95x14,70=58, , ,33 szélfogóban 4,50 1,60x4,00=6, , ,28 összesen 1,70 131

132 menekülés jobbszárnyból s (m) A (m2) N (fő) A/N V t = s v (min) folyosón 16,00 1,20x16,80=20, , ,53 folyosótól lépcsőig 6,00 4,00x5,00=20, , ,38 lépcsőn le 3x3,40 3,00x4,10=12, , ,02 szélfogóig 3,00 4,00x5,00=20, , ,19 szélfogóban 2,00 1,50x2,00=3, , ,13 összesen: 2,24 Útszakasz hossza alapján a jobbszárny emeletéről lesz a mértékadó útvonal; 2,24 + 0,20 = 2,44 min Lépcső átbocsátási képessége alapján szükséges idő: t 2b = t y1 + N 2 + s 13 kx i=1 2 n v i lépcsőhöz legközelebbi s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v terem (min) lépcső melletti szobából 1,50 4,00x5,00=20, , ,09 menekülés helye N (fő) K (fő/mxmin) x (m) t b = N lépcsőn le 24 41,7 1,50-0,10=1,40 0,41 Kxx (min) 132

133 lépcsőtől kijáratig s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) lépcsőtől szélfogóig 3,00 4,00x5,00=20, , ,19 szélfogóban 2,00 1,50x2,00=3, , ,13 összesen 0,32 A lépcsők átbocsátóképessége alapján szükséges idő tehát: 0,09+0,41+0,32=0,82 min Az ajtók átbocsátási képessége alapján szükséges idő: t 2c = t y2 + N 3 KX 3 menekülés helye s (m) A (m2) N (fő) A/N V t 1a = s v (min) szobából folyosóra (szűk) 2,00 1,20x16,80=20, , ,07 folyosótól szélfogóig 3,50 4,00x5,00=2, , ,22 szélfogóban 2,00 1,50x2,00=3, , ,13 összesen 0,41 irodából a társalgóba 6,0 3,95x14,70=58, , ,20 társalgóból a szélfogóba 4,5 1,60x4, , ,28 összesen 0,48 133

134 menekülés helye N (fő) K (fő/mxmin) x (m) t b = N egész tűzszakaszon 87 41,7 1,47+0,85=2,232 0,90 Kxx (min) Az ajtók átbocsátóképessége alapján szükséges idő tehát: 0,41+0,90=1,31 min. A kollégium épület kiürítéséhez szükséges időtartam tehát 2,44 perc A kiürítés megengedett maximális időtartamára az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 6 rész, 22 melléklet 1. táblázata ad értékeket Az épület a huzamos tartózkodásra szolgáló, illetve C-E tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, épületek, tűzszakaszok kategóriába tartozik. A számított kiürítési idő 2,44 perc, mely megfelel a III. és a IV-V. tűzállósági fokozathoz tartozó követelményértékeknek is. Előbbi 6, utóbbi 2,5 perc. 134

135 7. Tűztávolság Az OTSZ Hatodik részének 20. mellékletéből leolvasható, hogy magas művelődési, kulturális, oktatási, nevelési, vallási épülettűz távolsága m között kell, hogy legyen. Az épületek szabadon álló, más épületet nem befolyásolnak. Iskola kollégium Építmény homlokzati magasság 11,70 m 6,50 m Az épületrész befogadó képessége 580 fő 87 fő Tűzveszélyességi osztálya D D Tűzvédelmi berendezés: önműködő tűzriasztó és tűzoltó berendezéssel nem rendelkeznek Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága Homlokzat tűzterjedés: Az OTSZ Ötödik rész XXV. fejezet 153. bekezdés 422. (2) szerint a függőleges és vízszintes homlokzati tűzgátlás kialakítási módja: Függőleges irány: 1,3*GH2+GH1 1,3 m; Suli: 1,3*0+1,6 1,3 m; ezért az iskola épülete függőleges irányban megfelel Kollégium: 1,3*0+1,3 1,3 m; ezért az kollégium épülete függőleges irányban megfelel Vízszintes irány: 1,5* GH4+GH3 0,9 m; 135

136 Suli: 1,5* 0+1,15 0,9 m; ezért az iskola épülete vízszintes irányban megfelel Kollégium: 1,5* 0+0,95 0,9 m; ezért a kollégium épülete vízszintes irányban megfelel Jelmagyarázat: GH1= két egymás felett lévő nyílás (nyílászáró) egymástól való távolsága a homlokzati síkon mérve, méterben, GH2= konzol (osztópárkány, loggia vagy erkélylemez) kiülése a felette lévő parapet elé, méterben, GH3= a két egymás mellett lévő nyílás (nyílászáró) távolsága, méterben, GH4= falazatból kiülő fal, pillér vagy lizéna mérete, méterben. Hő és füst elvezetés: Termek: Az OTSZ Ötödik rész XXX. fejezet 192. bekezdés 505. (1) értelmében hő és füstelvezető rendszert nem kell külön helyiségekhez kialakítani. Nyílászárók segítségével minden egyes helyiségből elvezethető a füst. Menekülésre alkalmas lépcsőház: Az OTSZ ötödik rész XXX. fejezet 201 bekezdés 527 (2) értelmében: A hő- és füstelvezető szerkezet hatásos nyílásfelülete zárt, nem füstmentes lépcsőházak esetén az alapterület 5%-a, de legalább 1 m2. Menekülésre alkalmas folyosó: Az OTSZ ötödik rész XXX. fejezet 206 bekezdés 539 (1/4) értelmében: menekülésre számításba vett közlekedők hő- és füstelvezetőinek hatásos nyílásfelülete az alapterület 1%-a, de legalább 0,3 m2 legyen, illetve Az épületek menekülésre számításba vett zárt folyosóin füstszakaszokat kell kialakítani, melyek hossza nem haladhatja meg a 40 métert. (1. emeleten >40m-nél) 136

137 Tűzjelzés: OTSZ Hatodik rész 7. mellékletének 1. táblázata szerint az oktatási intézmények esetén az 500 m2-t meghaladó alapterülettel rendelkező épülethez beépített tűzjelző berendezés kötelező. Ennek a kritériumnak azonban az iskola főépülete sem a kollégium nem tesz eleget, mivel nem rendelkezik ezen berendezéssel. 8. Tűzoltási felvonulási terület: OTSZ Ötödik rész XXVI. fejezet 161. bekezdés 430, 431, 433 szerint a felvonulási terület lejtése maximálisan 5% lehet. A tűzcsap körül nem lehet járda, vagy egyéb burkolat. 50 m-ként szükséges lenne tűzcsapot elhelyezni a felvonulási szakaszon. A helyi szakhatóság felelőssége a helyszín biztosítása, azaz, hogy a burkolat alkalmas-e felvonulási területnek, illetve a jármű meg tud-e fordulni tolatás nélkül. A kollégium a Szabolcska Mihály utca felöl megközelíthető tűzoltó autónak. Az iskola szintén a Szabolcska utca felöl, illetve a Sport utca felöl megközelíthető. Az egyéb homlokzati oldalait az épületeknek csak utcáról vagy nem megközelíthetőek tűzoltó autóval. A kollégium környezetében a Mester utca oldalán található egy tűzcsap áll rendelkezésre, 200 m-es körzetben egyik utcában sincs több. A tűzoltó autó nem tud tolatás nélkül megfordulni. Három kritérium nem teljesül, ezért nem teljesülnek a felvonulási területre vonatkozó előírások. Ebben az esetben füstmentes lépcsőházat kellene kialakítani. Továbbá a felvonulási terület felé eső homlokzaton tűzszakaszonként legalább 2 db mentésre alkalmas ablakot kellene kialakítani 137

138 Oltóvíz ellátás Az OTSZ Ötödik rész XXVI. fejezet 166. bekezdés 144. (1) b) része szerint a tűzcsapnak vízvezetékben 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél 300 kpa nyomást kell biztosítania. Aminek az ellenőrzése szintén a helyi szakhatóság felelőssége lenne Továbbá az OTSZ Hatodik részének 19. mellékletének 3. táblázata szerint tűzszakaszonként és szintenként 2 fali tűzcsapra van szükség 150 liter/perc/tűzcsap vízhozammal. Ez azonban ebben az oktatási épületben nincs kialakítva. Az OTSZ Hatodik részének 1. mellékletének 1. táblázata szerint az elhelyezett porral oltó készülékeket egy év után alapkarbantartásban, 5 és 15 év után középkarbantartásban, 10 év után teljes karbantartásban kell részesíteni. Élettartama 20 év. A tűzoltó eszközöket jól látható piktogramokkal kell jelölni. Ezek a tűzoltó készülékek jelenleg is jól látható módon, piktogramokkal vannak jelölve. 9. Épületgépészeti kialakítás Az OTSZ Hatodik részének 11. melléklete szerint a villámhárító osztálya III. védelmi szinttel, míg a koordinált túlfeszültség védelem osztálya III-IV.szintű lehet. 138

139 10. Értékelés Az iskola épületet három tűzszakaszra osztottuk fel, az épület nem minden tűzszakasz a felelt meg, megoldásnak javasolnánk a bezárt ajtók megnyitását illetve mechanikai nyitási megoldását, megfontolandó lenne füst mentes lépcsőházak kialakítása és nagyobb ajtók használata, továbbá az épület automatizált tűzjelző és tűzoltó berendezésekkel való felszerelését. Az első emeleten a folyosó hossza meghaladja a 40 m, erre megoldás lenne a földszinten található ajtó megnyitása illetve akár tűzfüggöny kialakítása. Illetve szükségesnek érezzük a hőközpont elválasztása a többi helységtől, tűz gátló szerkezetekkel. Továbbá megoldásra szorulna, a tűzoltók felvonulási területének megoldása, parkolásra szánt területet és elég teret biztosítani, hogy tolatás nélkül megtudjon fordulni. Az iskola illetve kollégium nem az összes homlokzata közelíthető meg tűzoltó kocsival, ezeknek a megoldását javasolnánk, akár a kerítések megnyitásával, vagy belső utak/felvonulási utak kialakításával. 139

140 Iskola épületének kiürítés számításhoz szükséges rajzok: Pince 140

141 141 Földszint

142 Emelet

143 Emelet

144 Kollégium épületének kiürítéséhez számításhoz szükséges rajzok: FSZ 1. Emelet 144