siacu A siacu eredete A gyakorlat A fogások A technika A siacu elmélete és gyakorlata: a diagnózis Egy siacukezelés A lábfej A lábak

Átírás

1

2 Tartalom A siacu eredete A gyakorlat Rövid történet 6 A fő nyomópontok 48 A siacu alapelvei 7 A lábak hátsó része 48 A főmeridiánok 9 Fenék 48 A meridiánok szerkezete 11 Hát 48 A fő meridiánok 12 Lapockák 49 Külső táplálkozás 13 Szegycsont 49 Érzelmi ingerek 16 Has 49 Homeosztázis 20 Váll 50 Vibrációs tulajdonság 21 Nyúltvelő 50 Kiodzsicu 21 Külső alkar 50 A meridiánok fejlődése az embrionális A fogások 51 állapottól a gyermekkorig 23 Minden ujj 57 Az összefont kezek ujjai 57 A technika A tenyér 57 Siacutechnikák 32 Egymásra fektetett kezek 57 A kezelést végző a megfigyelő szerepében 32 A hüvelykujj ujjbegye 52 Merőleges behatolás 36 A hüvelykujjak összeérintett ujjbegye 52 Az ellazult test izomerővel szembeni súlya 36 Egymásra helyezett hüvelykujjak 52 Ritmus 38 Mutatóujj, középső ujj és gyűrűsujj 53 Mutatóujj, középső ujj A siacu elmélete és gyakorlata: és gyűrűsujj érintkezése 53 a diagnózis Középső ujj a mutatóujjon 53 Összefoglalva: hogyan zajlik egy siacukezelés? 42 Egy siacukezelés Ki veheti igénybe? 43 A lábfej 54 A siacu politikai és társadalmi Az ujjak 54 helyzete Olaszországban 45 A talp 55 A FIS-hez (Olasz Shiatsu Szövetséghez) A lábak 55 csatlakozó terapeuták etikai kódexe 46 Boka és Achilles-ín 55 A helyzet Európában 47 A lábszár hátsó része 56 4

3 A lábszár elülső része 57 Siacu és egészség A comb belső része 58 A legfontosabb szervek gyógyítása 76 A comb 58 A szív 76 A törzs 59 A máj 77 A fenék 59 A hasi szervek 78 A hát alsó része 59 A vese 78 A gerincoszlop töve 60 Egészségmegőrzés siacuval 79 A gerincoszlop 60 Menstruációs fájdalmak 79 A lapockák 61 Gyomorfájdalmak 79 A hát felső része 61 Szorulás 81 A vállak 62 Hasmenés 81 A nyak hátsó része 63 A prosztata 82 A koponya alapja 64 A feszültségek oldása 82 A karok és a kezek 64 Szellemi kimerültség 82 A kar felső része 64 Szemfeszültség 83 A kar belső része 65 Fejfájás 84 Az alkar külső része 66 Féloldali fejfájás 84 Az alkar belső része 66 Fokozott aluszékonyság 86 A kézfej 67 Álmatlanság 87 A tenyér 68 Ébredéskor 89 A kéz ujjai 68 Szépségápolás 89 Az arc és a nyak 69 A bőr 89 A torok és a nyak elülső része 69 A cellulitis 91 A nyak oldalsó része 70 A nyak 92 A dupla áll 70 A mell 92 Száj és áll 71 Az orcák 71 Irodalomjegyzék 95 A szemek 72 A halánték 73 A homlok 73 A fej 74 Hogyan fejezzünk be egy siacukezelést? 74 5

4 A siacu eredete Rövid történet A siacu elnevezés (mely a japánul ujjakat" jelentő shi szóból, és a nyomást" jelentő atsu szóból áll) azt a kézi gyógymódot jelöli, melynek gyakorlatát Tokujiro Namikoshi dolgozta ki a XX. sz. első évtizedeiben. A siacu a hagyományos japán maszszázstechnikán alapul (melynek alapja a test ún. cubopontjainak statikus nyomása), de alkalmaz a nyugati kultúrából eredő kézi gyógymódokat is pl. az ízületek mozgatását, stretchinget és más rehabilitációs, csontbántalmak és kiroterápiás kezelésekkor alkalmazott gyógymódokat is. Shizuto Masunaga, Tokujiro Namikoshi tanítványa figyelt fel arra, hogy a korábban a hagyományos anma, majd a siacu által kezelt cubók nagy része megegyezik az akupunktúrában alkalmazott meridiánokkal. Masunaga felfedezése a siacut az általa alapított Yokai-iskolától egy jóval összetettebb technika kidolgozásának irányába terelte, melynek jellemzői a következők: 1 a nyomást egyidejűleg két, általában ugyanahhoz az akupunktúrában használatos meridiánhoz tartozó cubóra fejtik ki abból a célból, hogy a teli" (dzsicu) ponton felhalmozódott többlet energiát az üres" (kio) pont irányába tereljék és így a meridián egyensúlyba kerüljön; A siacu ideogramma szó szerinti, de egyszerűsített jelentése: ujjnyomds 6

5 2 a nyomás a cubo bőrfelületére merőlegesen kerül kifejtésre kéz és könyök, de láb és térd segítségével is; 3 a nyomás a testsúly segítségével kerül kifejtésre, illetve az izomerő minimális felhasználásával abból a célból, hogy a lehető legmélyebbre hasson. Az aiki siacu elnevezés erre utal (az ai egyesíteni, harmonizálni", esi energia" jelentéssel bír); 35/45 kg nyomást lehet így kifejteni; 4 minden kezelés során a teljes meridiánrendszer kiegyensúlyozására kerül sor attól függetlenül, hogy a test melyik részén merült fel probléma. A siacu alapelvei A siacu megértéséhez előbb meg kell ismerkedni az akupunktúra és a keleti gyógymódok által alkalmazott alapelvekkel. A keleti orvoslás alapjai a Huangdi Nei]ingre, (Sárga Császár belgyógyászati alapkönyve) vezethetők vissza, mely a világon a legősibb, az i. e. II. és III. évezredre datálható, Kínában lejegyzett orvosi kézikönyv. Ebben a kézikönyvben került leírásra a meridiánoknak nevezett energiacsatorna-rendszer. Bizonyos témákat tekintve léteznek ennél régebbi írások is, de a Nei Jing, melyet rendszeresen frissítettek, még ma is nagy értékkel és haszonnal bíró könyv. Az emberi testnek egy meridiánok alkotta renszerként való felfogása akkor született, amikor a domináns vallás tiltott mindennemű, az emberi testbe történő sebészi beavatkozást. Mivel minden, az emberi test felépítésére és működésére vonatkozó kutatás tiltva volt, a kínaiak - megfigyelés és intuíció révén - ki- Az anma-masszázs Japánban ezt a masszázst terápiás szempontból a kínai akupunktúrával egyenértékű kezelésnek tekintették. A Tokugawa-éra végéig, vagyis a XVIII. sz. végéig tanulmányozták a betegségekre gyakorolt hatás tekintetében. A japán nemzet számára ez az oly békés időszak vezetett az intellektuális és a kultúra iránti vonzalom kialakulásához. Ugyanakkor a japán társadalmat elbűvölték az életörömök és a luxus, ennek eredményeképpen az anma-masszázs elvesztette gyógyító funkcióját, és a lelki és szexuális gyönyör elérésének eszközévé vált. A második világháborút megelőző időszakban az anma a vakok fő tevékenységévé vált. Ezt követően. Japán amerikai megszállása alatt, McArthur fontolóra vette az anma és a siacu betiltásának lehetőségét, de a vakok fellázadtak, és az amerikai Helen Kellerhez fordultak közbenjárásért. Felhívásuk sikerrel járt. 7

6 Helen Keller Amerikai írónő és pedagógus ( ). Kétéves korában, egy fertőző betegség következtében elvesztette látását, és megsüketült. Hétéves korában a bostoni Perkins Intézetben dolgozó Anne Mansfield Suliiven gondjaira bízták, aki fokozatosan megtanította olvasni, írni és beszélni. Ennek köszönhetően elvégezhette tanulmányait; 1904-ben szerzett diplomát a Radcliffe College-ben és harcba szállt fontos társadalmi reformok érdekében. Anne Sullivan és Helen Keller találkozásából született egy szöveg, mely kezdetben tévés drámának indult, A csodák Annája címet viselte, William Gibson az írója, 1962-ben az amerikai Arthur Penn rendező vitte színre. Annie Sullivan szerepében Anne Bancroft, míg Helen Keller szerepében Patty Duke elnyerte a legjobb női főszereplőnek, illetve a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscardíjat. fejlesztettek egy olyan gyakorlati metaforát, mely leírta az emberi test anatómiáját és fiziológiáját. A keleti és a nyugati orvostan közötti legjelentősebb különbség talán abban rejlik, hogy a keleti orvostan az anatómia helyett az energiára összpontosította figyelmét; valóban, a test, anatómiai szempontból vizsgálva, nem más, mint különálló részek összessége, melyek attól függetlenül léteznek, hogy a tulajdonos él vagy halott. Ha energetikai szempontból vizsgáljuk a testet, akkor azt látjuk, hogy a test egy estnek nevezett, dinamikus életerő eredménye, mely összekötőként működik a testet alkotó szövetek és szervek között. A esi köt össze minden szerkezetet és testi funkiót, és egységként működteti őket. Egy keleti számára a szervek önmagukban nem elegendőek az élet fenntartásához, hacsak nincs jelen a esi, mely biztosítja a működőképességet és a köztük fennálló kapcsolatot. Ezenkívül, mivel a esi jelenti az élet esszenciáját, ez az energetikai rendszer a személy halálának pillanatában megszűnik létezni. A keleti gondolkodás szerint a esi meridiánok mentén történő egyenletes és szabad áramlása egyszerre az egészség okozata és hatása is. A keleti orvoslás célja, az akupunktúrát és a siacut is beleértve, a esi egész testben történő egyenletes áramlásának fenntartása és szükség esetén ennek helyreállítása. Alapvetően tehát megelőző gyógymód. 8

7 Huangdi Nei Jing a Sárga Császár belgyógyászati alapkönyve A hagyományos kínai orvoslás alapműve különböző szerzők műveinek gyűjteménye. A teljes művet a 3000 éwel ezelőtt élt Huangdai hercegnek tulajdonítják, és i. e. II. évezredben vették lajstromba a Hivatalos Levelek Katalógusában. A szöveget két részre osztották; mindegyik rész 81 fejezetet tartalmaz. Az első rész, melynek címe Suwen (egyszerű kérdések), elsősorban élettannal, kórtannal és belső terápiával foglalkozik. A második rész, mely a Lingshu (szellemi tengely) címet viseli, külső gyógymódokkal foglalkozik. A mű még ma is a hagyományos kínai orvoslás kötelező hivatkozási alapja, már csak azért is, mert az évszázadok során új és fontos elemekkel gazdagodott. A főmeridiánok A meridiánok olyan energiacsatornák, melyek a test különböző részeibe szállítják az energiát. Tizenkét főmeridián létezik, ezek mindegyike egy szerv vagy specális szervcsoport működéséhez kötődik. Minden egyes meridián (energiacsatorna) mentén több, ún. cubo pont helyezkedik el. Ezek olyan nyílások, melyek lehetővé teszik az energia csatornába történő be- és kiáramlását. Jelenleg kb. háromszázhatvan ilyen pont ismert. A meridiánok olyan hálózatot alkotnak, mely összeköti az emberi test felszínét a belső részekkel, és szabályozza a működést. A meridiánok között megkülönböztetünk főcsaládokat vagy jinget és mellékcsaládokat vagy luót. A jing csatornák: szabályos csatornák vagy tizenkét főcsatorna A siacu szíve olyan, mint az őszinte anyai szeretet..." Tokujiro Namikoshi csodálatos csatornák vagy nyolc csodálatos csatorna. A belső szervek feloszthatók: zang szervekre (szív, pericardium, máj, lép, tüdő, vese); fu szervekre (epehólyag, gyomor, vékonybél, vastagbél, húgyhólyag és hármas melegítő, vagyis a testüreg felső, középső és alsó része). Az elsők a jin szervek, a második csoport a jang szervek. A tizenkét meridiánból a szívburok és a hármas melegítő egymást kiegészítik; ez azt jelenti, hogy nem egy adott szerv működéséért felelősek, hanem egy tágasabb terület működéséért. Ezen a tizenkét meridiánon kívül van még két fontos me- 9

8 ridián, melyeket nin-miakunak neveztek el (a befogadó), valamint a toku-miaku (kormányzó). Ez a két meridián valójában egy egységes energiaáramot alkot; ahhoz az energiaáramhoz csatlakoznak, mely a szívburokmeridiánok és a hármas melegítő mentén fut. Altalánosságban ez a négy meridián határozza meg testi, szellemi és lelki tevékenységeinket, míg a többi meridián csak részleges hatást fejt ki. Amikor a esi egyensúlya felbomlik, változások következnek be a csatornákban és a csatornához tartozó szervekben is. Mivel minden egyes csatornának saját útja van, az adott szervi probléma azon a részen mutatkozik meg, amelyen a csatorna áthalad; ez azt jelenti, hogy a test bizonyos részei olyan betegségeket vagy tüneteket tükröznek, melyek egy adott csatornához tartozik. A meridián ingerlésének megkezdése előtt azonban meg kell keresni azt a pontot, ahol Shizuto Masunaga Shizuto Masunaga 1925-ben született a hirosimai (Japán) prefektúrában, a tokiói Yokai siacuközpont alapítója és elnöke. A kiotói egyetemen pszichológia szakon szerzett diplomát, ezt követően a kiotói egyetem oktatója lett. Anyja hatására, aki Tempaku mesternél tanult siacut, elvégezte Tokujiro Namikoshi iskoláját, ahol kb. tíz évig oktatóként dolgozott. AXX.sz. vége felé Shizuto Masunaga visszatért a siacu gyökereihez és kidolgozott egy személyes stílust, melyet zen siacunak nevezett el. Ez a stílus ötvözi a hagyományos kínai és japán gyógyászati ismereteket a nyugati élettani ismeretekkel. Ez a rendszer a pácienst, mint egységet vizsgálja: a meridiánokon, mint csatornarendszeren keresztül valósul meg a esi áramlása. A gyógyítást végző személy hat a páciens elméjére, lelkére, érzéseire és testére. Ez a rendszer jól tükrözi a japán buddhista szerzetesekre jellemző egyszerűséget és lelki hozzáállást. A zen siacu bevezet egy kiodzsicu néven ismeretes diagnosztikai módszert, mely vizsgálja a meridiánokban jelen lévő energiát, mind abban az esetben, amikor hiány van belőle (kid), mind akkor, ha több van belőle (dzsicu) és egy új, makko-hu névre keresztelt gyakorlatsort alkalmaz, mely elősegíti a esi meridiánokon belüli áramlását. Masunaga kidolgozott egy haradiagnózis" néven ismertté vált hasdiagnosztikai módszert, és kibővítette az akupunktúrában hagyományosan használt meridiánok hálózatát kiegészítő energiavonalak beiktatásával ben bekövetkezett halálát követően tanítványai megkezdték a zen siacu oktatását és tanainak terjesztését; különösen Wataru Ohashi, Masunaga közvetlen munkatársa járult hozzá a zen stílus Egyesült Államokban bekövetkezett fejlődéséhez és elterjedéséhez.

9 Tokujiro Namikoshi Nagyon fiatalon (1905) költözött családjával vidékről Hokkaidóra, Észak-Japán egyik szigetére. A nagyon rideg klíma miatt anyja térdét ízületi gyulladás támadta meg, mely hamarosan átterjedt a test többi részére is. Hatásának köszönhetően a siacu hatékonyan hozzájárul az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez a pangás megmutatkozik; ezt követően lehet hasonló eredménnyel kezelni az egész meridiánt, valamint az energiacsatorna meghatározott pontjait. A főcsatornák mellett létezik egy olyan, nyolc különleges csatornából álló csoport, mely keresztezi a tizenkét csatornát. A meridiánok szerkezete Minden fizikai folyamathoz különböző fontos funkciók kötődnek, melyek közül minden egyes funkció egy vagy több meridiánhoz kapcsolódik; ebből következően minden egyes meridián egy szerv nevét viseli. Mivel a meridián és a szerv között fennálló kapcsolat metaforikus és nem anatómiai, sok nyugati ember megütközik, mikor felfedezi, hogy a tüdőhöz tartozó meridián a kar mentén fut végig, míg a májé a lábszár mentén helyezkedik el. A meridiánnak adott név nem a test külső felületén való elhelyezkedésre utal, hanem arra, Tokujiro elhatározta, hogy segít anyjának, és egy olyan technika kidolgozásával kezdett kísérletezni, melynek alapja a kezek által végzett nyomás. Észrevette, hogy a kezelések javulást eredményeztek anyja állapotában. Folytatta a kísérletezést", és látta, hogy a hát mindkét oldalára gyakorolt nyomással azokat a mellékvesemirigyeket ingerli, melyek kortizont termelnek, és így lehetővé válik a reumatikus betegségek kezelése. Tokujiro 1925-ben nyitotta meg Hokkaidóban a Shiatsu lnstitute-t, miután elvégezte az anma és a nyugati masszázs tanulmányait ban Tokióba költözött, ahol egy új iskolát alapított, melyet 1957-ben hivatalosan is elismert az egészségügyi minisztérium. A Namikoshi által kidolgozott kezelések nemcsak a meridián-elméletre épülnek, hanem az emberi test csont és izomrendszerének, valamint az idegrendszer mély ismeretére. 11

10 1. táblázat: A meridiánokhoz kapcsolódó funkciók Ezek az általános funkciók jól mutatják azt a feladatkört, melyet a csi képes betölteni az emberi szervezetben, és azt is, hogy a meridiánok szimbolikusan hatnak az élettani rendszeren keresztül. A meridiánok életciklusára vonatkozó elmélettel magyarázható az élet fenntartásához szükséges különböző folyamatok sorrendje és célja. Meridiánok funkciója Csi beáramlása Kiválasztási folyamat Étel bevitele Emésztés Érzelmi környezet értelmezése Felszívódás Megtisztulás Mozgás ösztönzése Keringés Védelem Raktározás, elosztás Csi méregtelenítése Szerv Tüdő Vastagbél Gyomor Lép Szív Vékonybél Hólyag Vesék Szív mestere Hármas melegítő Máj Epehólyag hogy az adott meridián melyik testrészre fejti ki hatását. A főmeridiánok A meridiánok életciklusa a tüdő és a vastagbél meridiánjával kezdődik: együttesen felelősek a csi beáramlásáért és eltávolításáért. A csi környezetből történő felvétele és testbe történő bevitele a légzőrendszer feladata. Az idegen csi kilégzését az eltávolító rendszer végzi. Szimbolikus értelemben a légzésnek köszönhető az élet kezdete, a légzés különbözteti meg a külső csit a testben lévő, belső csitől. Erre egy példa a gyermek születése: az újszülöttet addig nem nyilvánítják élőnek, míg először nem vesz levegőt; az első légzést követően ismerik el emberi lénynek. A külső világból származó csit az emberi csitől egy, a bőr által alkotott határ választja el, mely kétféle módon működik: felveszi a csit a külvilágból; a pórusokon keresztül leadja a belső fölösleges anyagot. Ha ez a két tevékenység egymással egyensúly- 12

11 ban van, akkor az emberi test megőrzi identitását. Ezen a ponton két fontos követelménye van az életben maradásnak: érzelmi ingerek, melyek kielégítik a lelket. külső forrásból történő táplálkozás, Külső táplálkozás A külső táplálkozás fő forrása a táplálék. A táplálék bevitelét és lebontását, melynek célja a táplálék kompatibilissé tétele az emberi szervezet számára, az emésztő folyamat jelenti, mely tehát a csi utánpótlásához elengedhetetlen funkció. A gyomor és a lép meridiánjai a gyomron, a nyombélen, a nyelőcsövön és az emésztést elősegítő enzimeken keresztül hozzák működésbe ezeket a funkciókat. A kínai dietetika az ételeket energetikai-megelőző-gyógyító forrásnak tekinti, mert úgy véli, hogy minden egyes íz képes ellensúlyozni egy meghatározott kórokozót. A Huangdi Nei Jing-ben (a Sárga császár belgyógyászati könyvé-ben) hangsúlyt kapnak azok a rendellenességek, melyek az ételek rendszertelen fogyasztása, a túlságosan bőséges és zsíros étkezések, valamint az emésztési problémák és az evészet-ivászat eltúlzása során figyelhetők meg. hideg-meleg tényezők értendők, és öt kategóriára osztja az ételeket. Hideg ételek: Algák, bambuszrügy, banán, kávé, khakiszilva, gombák, szójacsíra, hajdina, rozs, egres, burgonya, tej, padlizsán, vasfű, nyers zöldségek, joghurt, liba, polip, fácán, kalamáris, kacsa, hal, friss sajtok, tehéntejből készült sajtok. Friss ételek: Kávé, cikória, édeskömény, eper, encián, kukorica, saláta, citrom, gránátalma, sárgadinynye, menta, szezámolaj, árpa, körte, édesköménymagok, sáfrány, cukkini, kecskesajt, juhsajt, osztriga. Semleges ételek: Koriander, korpa, méz, szeder, szerecsendió, szilva, ribizli, rizs, szezám, tamarindus, lazac, örvös galamb, baromfi, fürj. A kínai kultúrában az ételek osztályozásának alapja az energiatartalom. Az ételek természete, a xing, a reá jellemző hőenergetikai tartalom alapján kerül osztályozásra, melyen a A csi" az emberi élet lehelete; gyökere jelentős mértékben függ az általunk fogyasztott ételektől 13

12 Az ízgazdag ételek jin, míg a kevésbé ízesek jang besorolásúak. Ez további osztályozásra ad lehetőséget: a jang íz édes, csípős és sótlan, míg a jin íz savanyú, keserű és sós Langyos ételek: Répa, hagyma, édesgyökér, alma, póréhagyma, retek, tea, főtt zöldség. Meleg ételek: Fokhagyma, zab, kakaó, fahéj, gesztenye, káposzta, szegfűszeg, hagyma, élesztő, mandula, birsalma, mustár, dió, gyömbér, tök, bors, póréhagyma, só, kakukkfű, ehető kékkagyló, szardella, angolna, ponty, ló, gyöngytyúk, tengeri sültek, languszta, marhahús, ürühús. Az ételek hőenergetikai tulajdonságainak ismerete lehetővé teszi az évszakoknak megfelelő helyes táplálkozást, mert az évszak viszontagságainak megfelelő módon tudunk étkezni, és ez segít a hőmérséklet-ingadozás egyensúlyban tartásában. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy például a meleg évszakokban hideg és friss ételekkel próbáljuk a tüzet enyhíteni, míg a hideg évszakokban langyos és meleg ételeket fogunk fogyasztani. De ez az ismeret segítségünkre lehet a különböző betegségek kezelésében is, mert ellensúlyozni tudjuk a hideg és a meleg okozta betegségeket a természetüknek megfelelő ételekkel. Ebből is látszik, hogy a hagyományos kínai medicina arra az elméletre épül, miszerint az ételek és az orvosságok ugyanonnan erednek és bizonyos ételek mindennapos fogyasztása egyenértékű a gyógyszerszedéssel. Ezért bizonyos ételek fogyaszthatók minden nap és hosszabb időszakon keresztül is, másokkal azonban óvatosan kell bánni, mert fogyasztásuknak lehetnek mellékhatásai. 2. táblázat íz Szerv Savanyú Máj Keserű Szív Édes Lép Csípős Tüdő Sós Vese 14

13 így érkezünk el a hagyományos kínai gyógyászat által nagyon fontosnak tartott íz és szerv párosításához. Az ízben gazdag ételek jinek, a kevésbé ízesek jangok. Ezenkívül: a jang íz édes, csípős és sótlan, míg a. jin íz savanyú, keserű és sós. A csi működésére gyakorolt hatás szerint az ételek lehetnek: Édes-savanyú ételek (búza, élesztő, rozs, paradicsom, sóska, spenót, póréhagyma, cukorborsó, joghurt, ecet, citrom, szilva, ananász, málna, ribizli, narancs, eper, egres, mandarin, nyúl, baromfi, tojásfehérje, kecskesajt), melyek akadályozzák a csi működését. Keserű ételek (búza, rizs, hajdina, spárga, cikória, endívia, uborka, encián, kakukkfű, rozmaring, zsálya, kávé, tea, kajszibarack, grapefruit, articsóka, mogyoróhagyma, ürühús, kecskehús, fácán, gyöngytyúk, juhsajt), melyek fennakadást okoznak a csi áramlásában. Édes ételek (élesztő, rizs, árpa, vörös köles, kukorica, tök, sárgarépa, burgonya, cukor, méz, szezám, jujuba, datolya, füge, sárgadinynye, alma, kókusz, khaki gyümölcs, banán, édesgyökér, cukkini, édeskömény, mályva, cukorborsó, csicsóka, szív, marhahús, fehér húsú hal, vaj, olaj, tej, tejszín, friss sajt), melyek csökkentik a csi vitalitását. Csípős ételek (zab, sárga köles, fokhagyma, hagyma, póréhagyma, retek, kerti zsázsa, fűszerpaprika, gyömbér, menta, mustár, cédrus, mandula, birsalma, őszibarack, dió, naspolya, paprika, zeller, padlizsán, petrezselyem, cékla, lóhús, tyúkhús, juhsajt, tehéntejből készült sajtok), melyek fokozzák a csi működését. Sós ételek (fekete bab, lencse, szója, szárított hüvelyesek, kelkáposzta, savanyú káposzta, káposzta, karfiol, saláta, gomba, alga, spárga, gesztenye, sós olívabogyó, só, disznóhús, szardella, tengeri csigák és kagylók), melyek csökkentik a csi vitalitását. Miért van az, hogy időnként bizonyos ételeket kívánunk, másokra rá sem tudunk nézni? Altalánosságban azt mondhatjuk, hogy egy bizonyos szervben jelentkező energiahiány következtében azt az ízt hiányoljuk, mely segít a szerv egyensúlyának helyreállításában. A kínai kultúrában, ahol az ételek osztályozásának alapját az energia szubsztrátum keresése képezi, lényeges az egyes ételek értékének és hatásának kutatása 15

14 Egy emberi lény másokkal szembeni viselni siacu a kezelést kapó személy testére gyakorolt merőleges, visszafogott és állandó, kézzel, könyökkel és térddel kifejtett nyomások összessége Érzelmi ingerek A túlélés második alapvető követelménye a psziché (lélek) táplálása, vagyis értelmet adni minden egyes emberi cselekvésnek. A szív és a vékonybél meridiánjai úgy működnek, mint az érzelmeket és érzéseket érintő ingerek értelmezői és felvevői. kedése ezektől a funkcióktól függ: ha valaki nem képes a környezetétől kapott ingereket megérteni és magába szívni, életének nem lesz egyéb értelme, mint a véletlen létezés, mivel elveszíti az örömet okozó kapcsolatok és élmények átélése iránti vágyát. Az összes meridián közül a vékonybélhez és a szívhez tartozó meridián kötődik leginkább a 16

15 csi lelki aspektusához: ezek jelentik a fizikai és az égi testek közötti összekötőkapcsokat (vagyis kapcsolatunkat a világegyetemmel). Élettani síkon a szív tulajdonságait vérünk piros színe szimbolizálja. A meridiánok másik három párja, vagyis a hólyag, a vese, a szív mestere, a hármas melegítő, a máj, az epehólyag meridiánja a csi környezetből történő felvételéért felelősek. Ha a csit már felvették a környezetből, olyan belső folyamatoknak vetik alá, melyek a szervezet számára felhasználhatóvá teszik azt. Az első lépés a külső környezetből felvett csi szennyeződéseinek kiszűrése és a meridiá- Oszteopátia Az oszteopátia" elnevezés a görög osteon csont" szóból, valamint a szenvedést" jelentő pathos szóból ered. Az oszteopátia Andrew Taylor Still által kidolgozott kézi gyógymód, mely arra az elvre épül, miszerint a test, amikor szerkezeti kapcsolatai megfelelőek, jól táplált és kellemes környezetben él, képes önállóan orvosságot termelni a betegségek ellen. Mint holisztikus tudomány (vagyis olyan tudomány, melynek célja nem csak az egyes tünet kezelése, hanem a páciens teljes energia-egyensúlyának visszaállítása) az oszteopátia alkalmazási köre rendkívül széles: ma elsősorban a gerincoszlop (derékfájdalom, nyakszirti fájdalom, hátfájdalom, ágyéki isiász, porckorongsérv) és a periférikus ízületek (kéztőcsatorna-szindróma, bokarándulás) fájdalmainak kezelésére használják; de hatékonyan alkalmazható álmatlanság, fejfájás és egyensúlyzavarok kezelése során is; valamint nem virális, tumorális vagy fertőző eredetű fülgyulladás, orrgarathurut, arcüreggyulladás és keringési, emésztési vagy nőgyógyászati probléma kezelése esetén is. Az oszteopátia három kulcselvre épül: A test egysége: úgy alkottak bennünket, hogy komfortban, egyensúlyban és gazdaságosan működjünk; A szerkezet irányítja a működést: minden egyes funkció tökéletessége kötődik a tartószerkezet tökéletességéhez, mivel a test minden egyes része függ a többi résztől; Önszabályozás: testünk tartalmaz minden, az egészség biztosításához és megtartásához szükséges elemet. 17

16 Kiropraktika A kiropraktika a gerincoszlop manipulációján alapuló kezelés. Maga a kiropraktika" szó a görög cheiro - kéz" és a praktikos - praktika" szavakból ered. Ezt a tudományágat a kanadai oszteopata, David Daniel Palmer fejlesztette csi 1895-ben. Miután elvégezte a hátgerinc teljes vizsgálatát (aminek azért van nagy jelentősége, mert a hátgerinc védi a központi idegrendszert, így mikor egy ideg beszorul a csigolyák közé, a test minden részében problémát okozhat), a kiropraktőr feladata az, hogy egy szelíd és speciális manipuláció segítségével visszategye helyére a kimozdult vagy beakadt csigolyát oly módon, hogy megszűnjön az irritáció, és az üzenetek újból megfelelő módon juthassanak el az izmokba, szervekbe és mirigyekbe. A kiropraktika elismeri, hogy a gyógyulás belülről végbemenő folyamat, vagyis az agy ellenőrzése alatt álló szervezet harmonikus működésén keresztül valósul meg: ezért a kiropraktőr nem az egyes tüneteket kezeli, hanem a csigolyák félficamát korrigálja. Az első kezelés általában diagnosztikus jellegű: kezdődik a páciens tartásának vizsgálatával, és ha szükséges, a mélyebb vizsgálathoz röntgenfelvétel is készül. Miután a páciens leült vagy lefeküdt, a kiropraktőr lassan mozgatja az egyik csigolyát a maximális kimozdulási pontig, majd gyorsan túllendíti ezen a ponton. A csigolya hirtelen megnyújtása segít az izomgörcsök ellazításában. Éppen azért, mert a megnyújtás váratlanul éri a pácienst, az ízület felszabadítása viszonylag fájdalmasan megy végbe. Maradandó eredmény elérése érdekében négy kezelési szakaszra van szükség: intenzív kezdeti szakasz, stabilizálás, rehabilitáció, fenntartó kezelés. nok felé történő irányítása, melyek elszállítják a test minden részébe. A hólyag és a vese meridiánjai irányítják a tisztítási és mozgatási folyamatot, a vizelet ürítésen, az önálló idegrendszeren és az endokrinrendszeren keresztül. Miután a csi megtisztult, elkerül a központi elosztókhoz, amelyek megvédik és eljuttatják a test különböző részeibe. A szív 18

17 mestere és a hármas melegítő meridiánja felelős a csi központi elosztásáért, és ez a két meridián bocsátja a csit a test rendelkezésére, mind mozgás, mind pihenés közben. Azért, hogy a csi áramolhasson a testben, egy meghatározott testhőmérsékletre van szükség; a szív mestere és a hármas melegítő meridiánjai végzik ezeket a feladatokat, a testhőmérsékletet szabályzó érrendszer, nyirokrendszer és az anyagcsere-folyamatok segítségével. Amikor a csi már használatra kész, a máj és az epehólyag meridiánjai ellenőrzik az elosztást az elvégzendő feladatok függvényében. Például séta közben a csit elsősorban a mozgásban lévő lábak fogják irányítani. De nem a teljes csi kerül elosztásra és felhasználásra. A csi egy része elraktározásra kerül jövőbeni felhasználásra oly módon, hogy ne a teljes időt kelljen az újbóli felvételre elpazarolni. A csi minőségét természetesen a méregtelenítő folyamat segítségével lehet magas szinten tartani. A meridiánok működésének jelentését testi, érzelmi, intellektuális és spirituális szempontból is lehet értelmezni. Például a vékonybél meridiánjának szintjén tapasztalt egyensúly megbomlása arra utal, hogy a felvételi folyamat veszélybe került. Testi vonatai 14 meridiánban, ahol a qi vagy a japánok szerint csi áramlik, vannak olyan pontok, ahol az energia felszáll a felszínre. Ez testünk 365pontján valósul meg. Ezeket a pontokat lehet akupunktúrával, siacuvalvagy moxával kezelni. A képen a szív meridiánjai láthatók 19

18 Siacuval egy nagyon gyakori tünetet lehet kezelni: a nyaki artrózist, mely az egyik legelterjedtebb és hétköznapjainkat nagymértékben befolyásoló betegség kozásban ez arra utalhat, hogy a táplálék nem megfelelően szívódik fel a bélben. Ez az egyensúlyhiány olyan testi tünetekben is megmutatkozhat, mint például pattanások megjelenése, fokozott gázképződés, fejfájás, bélproblémák. Ha a gyógymódok a felszívódási problémák kezelésére irányulnak, a testi tünetek automatikusan eltűnnek. Ha azonban az egyensúlyzavart érzelmi síkon vizsgáljuk, a felszívódási probléma a környezet által okozott túlzott érzelmi ingerek hatásának következtében is felléphet. Ezen ingermennyiség befogadása és a hozzájuk történő alkalmazkodási kényszer összezavarja a felszívó rendszert, mely normális esetben jelentéssel tölti meg az érzelmi környezetünket. Traumák esetén, mikor az ember nem képes a tapasztalatból eredő ingerhalmazt kezelni, a test leállítja a felszívódási folyamatot, és sokkos állapotba kerül. Ez az egyensúlyzavar okozhat túlérzékenységet, megnyilvánulhat érzelmi helyzetek kezelésének képtelenségében, vagy lelki traumát okozott eseményekre való emlékezés képtelenségében (sokk esetén). Intellektuális síkon a vékonybél meridiánjának egyensúlyzavara utalhat elvont fogalmak megértésének, valamint a részletek követésének képtelenségére. Erre utaló tünetek lehetnek a túlzott aggodalom, a szorongás, vagy a jelentéktelen részletekre történő túlzott figyelem összpontosítása. Végül lelki síkon a felszívódási probléma jelentheti azt is, hogy vallási élmények során átélt érzések ragadták magával a pácienst, vagy megnyilatkozhat abban is, hogy az adott személy az érzelmi reakció hiánya következtében nem képes szánalmat érezni. Láthatjuk tehát, hogy egyetlen ok (ebben az esetben az elégtelen felszívódás) mennyiféle tünetet okozhat. Amikor az adott meridián egyensúlya helyre kerül, ennek minden síkon pozitív hatása van. Homeosztázis A homeosztázis a nyugati orvostudomány által alkalmazott fogalom, mely kielégítő módon írja le a csi meridiánokon belüli és meridiánok közötti áramlását. A homeosztázis elméletének alapelve az, hogy a dinamikus rendszerek (ebben az esteben az emberi test) általános egyensúlyi állapot megtartására törekednek. 20

19 Abban az esetben, ha a rendszerre külső erő hat, a rendszeren belül változásnak kell bekövetkeznie az új egyensúly elérése érdekében. Ami a csi egyensúlyát illeti, a fizikai, érzelmi, szellemi és lelki stressz akadályt hoz létre a meridiánok mentén. Ezen elzáródások természetüknél fogva nemcsak az érdekelt meridiántól vagy meridiánoktól függnek, hanem az egyensúlyzavarban érdekelt csi minőségétől és mennyiségétől is. A csi minőségének és mennyiségének tanulmányozása, valamint a homeosztázisra gyakorolt hatása a testben elvisz bennünket az ún. kiodzsicu, vagyis a vibrációs tulajdonság elméletéhez. Vibrációs tulajdonság Úgy is gondolhatunk a csire, mint magas és alacsony frekvenciák között mozgó rezgési formára. A csit alacsony rezgés esetén úgy érzékeljük, mintha lassú és nehéz lenne, míg magas rezgés esetén könnyűnek és gyorsnak érzékeljük. Ezekre a tulajdonságokra a jelen lévő csi mennyisége is hatással van, mely lehet hiányos vagy fokozott. A leggyakrabban átélt rezgés-érzékelés a hőmérséklet különbség, vagyis magas rezgések érzékelése a melegben és alacsony rezgések érzékelése a hidegben. A siacuterapeuták éveket töltenek azzal, hogy kifejlesszék azt az érzékenységet, melynek segítségével érzékelni tudják a csi testben történő áramlását, és képesek betegségekhez vagy fájdalomhoz kötődő energia egyensúlyzavarok érzékelésére. Kiodzsicu A kio és dzsicu fogalmak utalnak a csi menynyiségére és minőségére is. A kio olyan területet jelöl, ahol a csi hiányosan van jelen és gyenge, a dzsicu pedig olyan területet, ahol a csi jelenléte fokozott. Az egyensúlyzavar általában a csi hiányából ered (kio), mert ez a hiány késlelteti a meridián működését. Amikor ez bekövetkezik, az életfolyamat veszélybe kerül, és a rendszer többi része görcsösen arra törekszik, hogy úgy tudja elosztani az energiát a testben, hogy képes legyen A siacu masszázs, melyet a siacukának" nevezett terapeuta végez, meghatározott szabályokat követ 21

20

21 a meggyengült terület hibás működésének kompenzálására. Az energia dinamikus újraelosztásának következtében megjelennek olyan területek, ahol a csi túlsúlyban van (dzsicu), és ez a rendszer eltorzult működéséhez vezet. Ez az állapot addig áll fenn, míg a hibásan működő terület gyenge marad. Miután a gyengeség megerősítésre került, az egyensúlyhiányban érdekelt meridián viszszaszerzi normális működési képességét, és a test többi része képessé válik a dzsicuterületek megsemmisítésére és a csi normális áramlásának helyreállítására. A meridiánok fejlődése az embrionális állapottól a gyermekkorig A teoista tanok szerint az ember létezésének alapja a sen, csi és jang által létrehozott háromszögű energiaáramlás. Senen a termékenység" értendő, mely az égből kiindulva szétterjed az egész Földön. Ez az elmélet magában foglalja a természeti erők lényegét, melyek a Földön fejezik ki magukat, de egy magasból jövő nagyobb erő irányítja és igazgatja őket. Az emberben nem valósulhat meg a fogantatás, ha nincs jelen a sen. A siacu önálló művészet, mely elsősorban a kínai és japán hagyományokhoz tartozó modellekre épül, tehát a modern nyugati kulturális környezettől eltérő környezetben születik. Különösen a taoista eszmék voltak nagy hatással a siacura A csi a természet válasza az égi parancsra, a shenre; de míg ez utóbbi lefelé áramlik, a csi felfelé áramolva ad választ, kihangsúlyozva egy olyan további mozgást, mely nem csak földi mozgás lesz, hanem testi is, mert rámutat arra, hogy jelen van a kézzelfogható forma". Ellenben a jing az eredetnek tulajdonított lényeg, alap, erő, mely oly módon segíti a forma kialakulását, hogy összerendezi azt. Az emberi lényben úgy formálja az egyént, hogy fejlődését egész életen keresztül nyomon követi. A. jing az az anyag, mely elkülönülve ölt végleges formát. Az emberi lényben megkülönböztetünk egy elülső égi jing"-et és egy hátsó égi jing '-et, melyeket nevezhetünk születés előtti" és születés utáni jing"-nek is. Az elülső égi jing" maga az élet szikrája, mely az egyéni lét végéig eltart, egészen a szikra kimerüléséig. Lehetővé teszi a fogantatást és előmozdítja a magzat fejlődését. A megfogant egyén szerkezete nemcsak a testi részre fog vonatkozni, hanem az érzelmi, pszichikai, energetikai és lelki szerkezetre is. A hátsó égi jing" a születést követően aktivizálódik és a környezetből kerül felvételre, a belélegzett levegőből, az ételből, a vízből, a társadalmi kapcsolatokból, az érzelmekből, a gondolatokból stb. A hátsó égi jing"-nek nem csak a szervezet általi felhasználása, hanem újratermelődése is gyors; épp az ellenkezője annak, ami az elülső égi jing"-gel történik. A két jing egymással szoros kapcsolatban áll. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a senben alakot öltött isteni erő irányítja és ellenőrzi a 23

22 csit, mely hatással van a jing által megformált és meghatározott anyagra. A fenti meghatározás maga az élet megnyilvánulása: a teremtés. Az égi erő életre hívja az emberi lényt, és meghatároz számára egy sorsot, mely elől az emberi lény nem menekülhet. Ebben a cselekedetben megnyilvánul az ezt megelőző és az ezt követő aktus: az elülső égi jing", vagyis a fogantatás lényege, a további fejlődés potenciális állapota és a hátsó égi jing", vagyis a megnyilvánulás, a születés, a fejlődés, mely konkretizálja a lehetségesét. Ebből is láthatjuk, hogy egy igen kifinomult mechanizmussal van dolgunk, melynek egy szinte ideális helyre van szüksége ahhoz, hogy a testben kifejezhesse önmagát: ez a ming men vagy a sors kapuja". A ming mennek, mely helyileg általában a köldök alatt kb. három centiméterrel található, nincs pontosan meghatározott helye, mert mint fogalom, sokkal közelebb áll az élethez (születés, növekedés, halál) kapcsolódó időbeni dimenzió elvéhez. Ezért elméletileg a ming ménben találhatók a nemzőszervek. Innen veszi kezdetét a fogantatás, és a spermával és a petesejttel nem csak a fogantatáshoz szükséges anyagok kerülnek továbbításra, hanem az energiakomponens is. A vezető erők létrehozzák az embriót, melyet a meridiánok formálnak. Több szerző van azon a véleményen, hogy először a nyolc qi mai vagy szabálytalan csatorna" jön létre, mely két négyes csoportra osztható: chong mai, du mai, ren mai, dai mai; jin qiao mai, jang qiao mai, jin wei mai, jang wei mai. Ezek a csatornák nem kapcsolódnak egyetlen szervhez vagy belső részhez sem, hagyományosan tavakhoz hasonlítják őket, mert energiaszabályozókként működnek vagy energia készletnek tekintik őket, a főmeridiánokkal ellentétben, melyeket folyókhoz hasonlítanak, mivel bennük az energia folyamatosan áramlik. Az első négy qi mai alkotja az egyén testienergia-alapját, mely a ming ménből ered és sejtből magzattá válik. A második csoport bevégzi az elsők által megkezdett művet, és csak az azt követő fázisban nyilvánul meg. CHONG MAI Ezt a meridiánt keresztező csatornának" nevezik, mivel az a feladata, hogy egyesítse azt, ami potenciálisan megvalósul. Sokan azt tartják, hogy ez az első csatorna, mely kialakul a magzatban, mindenesetre elsőként jelenik meg, és feladata a vér és a többi meridián létrehozása. A születést követően a vese és a gyomor meridiánpontjai ehhez a csatornához kötődnek; ez a kötődés az elülső és a hátsó égbolt egyesülését szimbolizálja. Utvonala áthalad mind a hason, mind a mellkason. Feladata az lesz, hogy összekösse a test külső részét a belsővel, valamint az elülső részt a hátulsóval, és a fenti részt a lentivel. Szorosan kötődik a méhhez és a menstruációs ciklushoz. DU MAI Utvonala végighalad a gerincoszlop teljes hosszán, vagyis a gerincoszlopon, lentről felfelé halad, elér a koponyáig, és végighalad rajta, amíg a szájig nem ér. 24

23 Vannak mellékágai, melyek a törzsön futnak végig, tehát szorosan kapcsolódik a központi idegrendszerhez, a hipofízishez és a mellékvese mirigyeihez. Melegíti a méhet, szabályozza a menstruációs ciklust és a termékenységet. REN MAI A terhesség idején ez a meridián gyűjti össze és szállítja a köldökzsinóron keresztül a csit és az anya vérét, és ösztönzi a magzat növekedését és fejlődését. A perineumban ered és felfelé haladva végigfut a hason, amíg az ajkak alatt elhelyezkedő árokba nem ér. DAI MAI Övcsatornának" is nevezik, pályája körkörös, kötődik a magzat keresztirányú növekedési funkciójához. Felügyeli a magas és alacsony közti egyensúlyt. Utvonala mentén érinti az összes meridiánt, különösen a fent említett másik három szabálytalan meridiánnal való kapcsolatot erősíti. Nedvesítő hatásának köszönhetően a méhhez kötődik, mivel szabályozza a nedvesség felfelé történő áramlását. JIN-JANG QIAO MAI Ezek a csatornák duplák és szimmetrikusak, képzeletben az ég és föld közötti egységhez kapcsolódnak. Az emberben a mozgáson és a felegyenesedett tartáson keresztül kerül kifejezésre ez a funkció, lehetővé téve az egyén számára, hogy már kisgyermekkorától kezdve kapcsolatba lépjen és kölcsönösen hatással legyen az őt körülvevő világra. Ugyanígy kötődnek az álom-ébrenlét kapcsolathoz, ahol a jang qiao mai éberré teszi az elmét, amikor ébren vagyunk. A jin qiao mai uralkodik, amikor pihenünk. Szimbiózisuk megmarad az agyi szubsztancia kialakítása és fenntartása során is: a jang megszervezi a szimbiózist és támogatja az idegrendszert, míg a jin a testfolyadékokat az agyvelő irányába tereli, hogy lehetővé tegye annak táplálását. JIN-JANG WEI MAI Ez a csatorna is dupla, a jin útvonala hasi, míg a jangé hátoldali. Közvetítőként lépnek fel a test belseje és külseje között, de vegetatív, és nem mozgási síkon, mint a qiao mai. Különösen a jin wei mai foglalkozik a test minden jin aspektusának egyesítésével, míg a jang wei mai gondoskodik a csatornák és a kozmosz közötti kapcsolatról. Világos tehát, milyen szorosan kötődik a test külseje és belseje közti energiamozgás ehhez a két meridiánhoz. A magzatot, a magzat szerveit, szöveteit és minden sejtjét ezek az energiafonalak építik, jobban mondva, hozzák létre. Más meridiánok is csatlakoznak hozzájuk, ezek a forma, az izomzat kialakításában vesznek részt; úgy hívják őket, hogy jing jin, vagy ín-izom meridiánok", melyek nincsenek kapcsolatban a test egészével, tehát a szervekkel, csak a test külső részével. Feladatuk nemcsak az izomzat kialakítása és az összehúzó funkció, hanem a test védelmé- 25

24 nek (wei) belső része és az összes életfunkció védelmének ellátása is. Az ín-izom meridiánok" tizenketten vannak, mindegyikük felületi, tehát jang, lefelé áramlanak és centripetális energiaáramot alkotnak. Négy, egyenként három energiacsatornából álló csoportot alkotnak: a felső végtag 3 jin meridiánja; a felső végtag 3 jang meridiánja; az alsó végtag 3 jin meridiánja; az alsó végtag 3 jang meridiánja. Egyik jellemzőjük az, hogy nincsenek a jin/ jang váltakozásának kitéve, kapcsolatukat valóban a három jin és három jang egyesülési rendszerének" nevezik. Az ín-izom meridiánok" fontos szerepet játszanak felületi és külső patológiák esetében, és érdekes megfigyelni, hogy olyan területeken helyezkednek el, melyeken nem haladnak át más meridiánok. Ezenkívül kapcsolatba lépnek a hozzájuk közel haladó fő meridiánokkal és az analóg fő meridiánnal. Az energiaalakulás leírásának folytatása előtt felvázoljuk, mi is történik élettani síkon. Az agy nagyon hamar kifejlődik a magzatban. Megjelenése a jin yeneken keresztül történik, melyek - összesűrűsödve életet adnak az agyi szubsztanciának. Az agyhoz szorosan kötődik a szem és a kutacs. Az agy kialakulása magával vonja az agyvelő és a teljes idegrendszer kialakulását is. A csontok létrehozzák a csontvázat, és azonnal létrejönnek a vércsatornák, melyek elágazva lehetővé teszik a vér szállításán keresztül - a magzat táplálását. A hat csodálatos zsigerből" tehát négy (az agy, az agyvelő, a csontok, az erek) elsőként jelennek meg a négy qi mait követően. Fontos hangsúlyozni a veséhez kötődő szoros kapcsolatukat, melyből erednek. Ezen a ponton a test egyre határozottabb formát ölt: létrejönnek az ín-izom meridiánok", melyek az izomzat kialakításáért felelősek. Terhes nők esetében különös figyelemmel kell eljárni, és a test bizonyos részeit nem lehet kezelni 26

25 Meridiánok, életfontosságú pontok, egymással kommunikáló övezetek, harmóniapontok A siacuban, a nyomás jellegét meghatározó három elven kívül, négy olyan témát is figyelembe kell venni, mely bármely iskolának vagy módszernek témája lehet: meridiánok, életfontosságú pontok, egymással kommunikáló övezetek, harmóniapont. Mivel az elsők viszonylag ismertek, szeretnék néhány dolgot elmondani a harmóniaponttal kapcsolatban: az egyetlen, mely képes egy helyzet egyensúlyba hozására. A testnek tökéletes egyensúlyban kell lennie, a bal oldal a jobb oldallal, az elülső rész a hátsóval, a felső az alsóval. Valójában mozgásunk módja eltér másokétól (van, aki inkább jobbra vagy balra, a nagylábujjára vagy a sarkára támaszkodik), és a testnek ez az eltérő használati módja is meghatározza a személyes karaktert. Amikor azonban a különböző testrészek alkalmazásának módjában nagyon nagy az eltérés, akkor felmerülhet egy probléma. Minden pillanatban van egy olyan pont, amely az egyensúly visszaállítására alkalmas. A tárgyakban ez a pont mozdulatlan: ha a gravitációs központot erről a pontról elmozdítjuk, a tárgy óhatatlanul leesik. Az emberben ez a pont rugalmasabb, éppen ezért maradhat az ember felegyenesedve anélkül, hogy elesne, még akkor is, amikor jócskán eltávolodott ettől a ponttól. Ha azonban ez az állapot elhúzódik, olyan krónikus állapot alakulhat ki, melynek egyensúlyba hozása kezelést igényel. Az adott állapot harmonizálására leghasznosabb pont a harmóniapont. így a merőleges nyomás kifejtéséhez szükséges testi egyensúlypont is egyetlen; a has és az ágyék között helyezkedik el, neve tantien (kínai) vagy tanden (japán) a test energiaközpontja. Valakiben talán felmerül a kérdés: de a kezelés során nem két pontot kezelünk? Két ponttal stabil állapot alakul ki, mint mikor állunk és egy időben a lábainkra támaszkodunk. Amikor mozgásban vagyunk, a lábaknak fordítva kell mozgásukat koordinálni: míg az egyik áll, a másik halad előre; majd újból, míg az egyik előrehalad, a másik hátul áll és így tovább. Ez az ellentétes mozgásmód teszi lehetővé a test mozgását. De ennek megvalósításához a testnek szüksége van egy egyensúlyi pontra, mely nélkül nem mozoghat. Az élettelen dolgoknak van egy fix egyensúlyi pontja. Testünk élő - az egyensúlyi pontja elmozdulhat -, és egyensúly-visszaállítási lehetősége jóval szélesebb. Ez azt jelenti, hogy többéves helytelen használat után is, még mindig képes alkalmazkodni és megtalálni - mégha egyensúlyát vesztette is - egy egyensúlyi központot. A harmóniapont megtalálása és egyszeri ingerlése azonban nem elegendő a harmonikus állapot visszaállításához, mert az ötpercnyi kezelést huszonhárom óra ötvenöt percig ösztönösen a megszokott, helytelen forma megtartása ellensúlyozza. Ezért fontos a tudatosság kifejlesztése: nemcsak önmagunk miatt, de azért is, hogy páciensüket is ennek kifejlesztésére neveljük." A Shiatsu News-bó\ idézett cikk

26 A magzatban az energiaszerkezet az ún. nyolc csodálatos csatornából kezd kialakulni, melyek a tizenkét meridiánt megelőzően jönnek létre Ezt követően megjelenik a kötőszövet, mely alakítja a formát. Ezt bevonja a bőr, majd megjelenik a szőrzet és a haj. A zanglfu (a csodálatos csatornák) a chong mai és a jin wei mai működésén keresztül jönnek létre. A képződés a terhesség hónapjai alatt megy végbe és a születés előttig tart. Különlegességük abban rejlik, hogy míg a zangok igen rövid idő alatt aktivizálódnak és adnak életjelt (ennek egyik példája a szívverés), a fuk, melyeknek természetüknél fogva visszatartó szerepük van, a születést követően lépnek működésbe. A csodálatos csatornák" közül az agy alakul ki elsőként, míg utolsóként az ellentétes szélen elhelyezkedő nemi szervek. E két terület között helyezkedik el egy köztes zóna, ahol a magzat, a köldökzsinóron keresztül kapja a csit a születésig. A magzat és az anya között fennálló energiakapcsolatok szorosan kötődnek a helyes fejlődéshez. Az anya és a magzat közti szoros kapcsolat következménye lehet az az elégte- 28

27 lenség vagy betegségek, melyekben az anya szenved, vagy ha életvitele nem megfelelő. Az anyában jelen lévő csihiány átterjedhet a magzatra is, és ez komplikációkat okozhat a magzat fejlődésében. Ezeket a komplikációkat öt elmaradásnak" és öt gyengeségnek" nevezik. Az öt elmaradás" következtében a gyermekben a járással, egyenes tartással, fogzással, hajnövekedéssel vagy beszéddel kapcsolatos problémákat figyelhetünk meg. Az öt gyengeség" esetében a zavarok közvetlenül a kezekhez, a lábakhoz, a nyakhoz, a szájhoz és a kutacshoz fognak kötődni. Egy másik negatív elem, mely zavart okozhat a magzat megfelelő fejlődésében, az anya érzelmi állapota. Ha a terhesség során az anya sent zavart, szomorú, fájdalmas, mindez - ha sokáig eltart hatással van a gyermekre is. A sen zavarainak kitett újszülöttekben könnyen felfedezhetjük a nyugtalanság vagy a hirtelen harag jeleit, különösen az éjszaka folyamán. Az anya különleges jelentőséggel bíró érzelmi jelenségei vagy belső összenövései, sebhelyei, kóros hiányállapota kihatnak a magzat elégtelenségeire vagy izgalmaira. Térjünk vissza az energia kialakulásához. Láttuk a csodálatos meridiánok és a tizenkét ín-izom meridián kialakulását. Ez utóbbiak kialakulásával párhuzamosan lassan kialakul a tizenkét fő meridián vagy jing mai. A főmeridiánok kapcsolatban állnak mind a külső világgal, mind a test belsejével, és elsősorban tápláló energiát szállítanak. Nevüket jing mai elemezve felfedezzük a szállító" jing és lüktetni" mai szavakat. Ez Az élet eredete a vesékben van". Ezt tanitja a hagyományos kínai medicina, mely ebben a szervben látja az őserő központját, annak az akaratnak a székhelyét, mely elsőként köt bennünket az élethez, azon vágyunknál fogva, hogy szeretnénk megmutatkozni benne 29

28 kihangsúlyozza a meridiánok szerepét, mely a nyugati felfogás szerint megfelel az erek által ellátott szerepnek. A tüdő, ahol a csi létrejön, hajtó működés révén továbbítja az energiát a többi meridián felé. A fő meridiánokból ered a tizenkét letérő meridián vagy jing bie. A letérő meridiánok szoros kapcsolatot hoznak létre a főmeridiánok és az ősenergia között, ezenkívül szoros kapcsolatban vannak mind a wei qivel, mind az immunrendszerrel. Létezik ezenkívül egy sűrű kis meridiánhálózat; lényegében minden másodlagos csatornának van rá jellemző energiaaspektusa, mely beilleszkedik a főcsatornák szélesebb együttesébe. Nem véletlenül ezek az akupunktúrában és a masszázsban leggyakrabban használt csatornák. 30

29 Láttuk, az energia kialakulása hogyan építi fel a testet a fogantatást követően egészen addig, amíg az életfunkcióknak megfelelő sűrű hálózatot nem hoz létre. A magzattól a kamaszkorig a meridiánok szerkezete lépésenként kiegészül, míg el nem éri teljes fejlődését és tevékenységének teljességét. A meridiánok leírására azért van szükség, hogy összetettebb fogalmat alkothassunk arról, hogyan táplálja és építi fel a testet ez a bonyolult rendszer mindazon feladatok ellátása révén, melyek egy olyan fizikai és lelki szerkezet létrehozását eredményezik, mely önállóan működik a magzati kortól a felnőttkorig. 31

30 A technika Siacutechnikák Minden siacutechnika alapját négy alapelv képezi: a kezelést végzőnek megfigyelő magatartást kell fenntartania a kezelés során; a nyomást a kezelésben részesülő meridián felületére merőlegesen kell kifejteni; a nyomás kifejtése érdekében erő helyett a testsúlyt kell alkalmazni; a nyomást ritmikusan kell kifejteni. A kezelést végző a megfigyelő szerepében A siacukezelést végző személynek három főcélja van: a diagnózis felállítása, vagyis a páciensben kialakult egyensúlyzavar természetének és súlyosságának megállapítása; Minden kezelés során a teljes meridiánrendszer egyensúlyba hozására kerül sor attól fiiggetlenül, hogy a test melyik részében jelentkezett a probléma 32