TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A MAGYARORSZÁGI EGÉSZSÉGÜGYI INFRASTRUKTÚRÁBAN. Bodáné Gálosi Márta 1

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged 21. TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A MAGYARORSZÁGI EGÉSZSÉGÜGYI INFRASTRUKTÚRÁBAN Bodáné Gálosi Márta 1 Hogyan és miért oszlanak el az egészségügyi jelenségek a térben? Az egészségföldrajzi kutatás fő célja az egészséggel kapcsolatos jelenségek térbeli eloszlásának magyarázata. Az első lépés a kérdések megválaszolására a leírás, térképezés, hol találhatók meg az egyes jelenségek. Az egészségföldrajz problémákkal foglalkozik, így mind az egészségi állapot, mind az egészségügyi rendszer földrajzi kérdéseivel. A környezetegészségügyi, környezet állapotra vonatkozó helyzetfeltárás hozzásegíti a szakembereket és valamennyi érdekeltet, a régióban élő lakosság egészségi állapotának javítása és megőrzése érdekében szükséges lépések, intézkedések meghozatalához, azok megvalósításának szorgalmazásához. Egy-egy betegségtípus feltárásában, megelőzésében, gyógyításában nagy segítségünkre lehet, hogy a betegségtípus összefüggésbe hozható-e az adott élőhely környezetével, vagy attól független, és véletlen előfordulásokról beszélhetünk csupán. Az elemzésben a település lélekszám, és vonzáskörzet függvényében vizsgáltam a háziorvosi, orvosi ellátottságot Magyarország egyes régióiban, megyei vonatkozásában, a háziorvosi ellátottságot, a gondozóintézeti ellátás néhány vonatkozását, a gyógyszertárak számát, területi eloszlását, és a halálozási viszonyokat néhány vezető haláloknál. 1. ábra. Magyarország régiói 1 Bodáné Gálosi Márta, doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem TTK Földrajzi Intézet 1

2 Bodáné Gálosi Márta: Területi különbségek 2. ábra. Háziorvosok számának eloszlása régiónként 16% 11% 13% Pest megye Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl 19% 12% Észak-Magyarország 16% 13% Észak-Alföld Dél-Alföld A százalékos megoszlás azt mutatja, hogy az Észak-alföldi területen dolgozik a legtöbb háziorvos és Pest megye a legkevésbé ellátott. 3. ábra. Egy háziorvosra jutó lakosok számának az országos átlagtól való eltérése régiónként 2 fő/orvos 15 fő/orvos 1 fő/orvos 5 fő/orvos fő/orvos -5 fő/orvos -1 fő/orvos -15 fő/orvos -2 fő/orvos -25 fő/orvos Pest megye Észak-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl átlag 1965 fő/orvos Érdekes megfigyelni az ábrán a hazai átlagnál fejlettebb Nyugat-Dunántúl, valamint a pécsi és szegedi orvosképzés vonzáskörzetébe tartozó Dél-Dunántúl és Dél-Alföld, az átlagnál lényegesen jobb háziorvosi ellátottságát. Hasonló megállapítás tehető a szakorvosi ellátásra is. E tekintetben lényeges eltérés mutatkozik a Közép-Dunántúli régióban. Az okok feltárását érdemes lenne külön is elemezni. A megyénkénti bontásokban kiugróan magas orvoshiányt mutat Pest megye. Az ok valószínűleg Budapest közelségével magyarázható. Az előzőek alapján már nem meglepő, hogy a három Orvostudományi karral rendelkező vidéki megyék orvos ellátottsága a legjobb. 2

3 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. Egy orvosra (háziorvosok és házi gyermekorvosok nélkül) jutó lakosok számának az országos átlagtól való eltérése régiónként 4 fő/orvos 3 fő/orvos 2 fő/orvos Pest megye Közép-Dunántúl 1 fő/orvos fő/orvos Észak-Magyarország átlag 541 fő/szakorvos -1 fő/orvos -2 fő/orvos Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld -3 fő/orvos 5. ábra. Egy orvosra (háziorvosok és házi gyermekorvosok nélkül) jutó lakosok számának az országos átlagtól való eltérése megyénként 4 fő/orvos Pestm. 3 fő/orvos 2 fő/orvos SZ.SZ.B. átlag 51 fő/orvos 1 fő/orvos fő/orvos Veszprém Vas m. BAZ J.-NK.-SZ. B-KK. -1 fő/orvos Komárom Győr-M-S. Zala m. -2 fő/orvos Hajdú-B. -3 fő/orvos Az orvosképzéssel nem rendelkező megyék egy háziorvosra jutó lakosok számát hasonlítottam össze. Meglepő eredményt mutat a gazdaságilag nagyon dinamikusan fejlődő, és vélhetően felduzzadt lakosság számú terület, ahol az orvosok számának növekedése ezt még nem követi. 3

4 Bodáné Gálosi Márta: Területi különbségek 6. ábra. Egy háziorvosra jutó lakosok száma, az orvosképzéssel rendelkező megyék nélkül Zala Veszprém Vas Szabolcs-Sz.-B. Komárom-E. Jász-Nagykun-Sz. Gyor-S.-M. Borsod-A.-Z. Bács-Kiskun A gyógyszertárra jutó lakosok száma alapján a vizsgált régió a második legkedvezőbb helyzetű az országban. 7. ábra. Egy gyógyszertárra jutó lakosok száma Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Az egy gyógyszertárra jutó lakosok arányát, ha elemezzük, akkor érdemes figyelembe venni a település sűrűséget, a települések egymástól való távolságát és az egy településen élők lélekszámát. A régióban a legkedvezőbb helyzetet megye mutatja, és megyék az országos átlagnál jobb, de ahhoz közeli értéket mutatnak. 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. Egy gyógyszertárra jutó lakosok száma az országos átlagtól való eltérés alapján megyénként 2 15 Vas m Komárom Győr-M-S. Pestm. Veszprém BAZ Zala m. J.-NK.-SZ. Hajdú-B. SZ.SZ.B. B-KK orsz.átlag Az írott és az elektronikus sajtón keresztül egyre többször értesülünk a TBC terjedéséről. Elemzésemben erre is kitérek a régió vonatkozásában. Egyik megyében sem kiugróan magas a TBC-s betegek száma, de a népesség számarányát tekintve alulról bár, de mégis megközelíti az országos átlagot. 9. ábra. TBC-s betegek száma és arány 1. lakosra 6 5 Pestm. SZ.SZ.B. 4 Hajdú-B Komárom Győr-M-S. Veszprém Vas m. Zala m. BAZ J.-NK.-SZ. B-KK. Jövőnket akár döntően is befolyásolhatja, de már napjaink egyik legégetőbb problémája is a kábítószeres betegek számának növekedése. Az 1999-es adatok alapján az ország harmadik legfertőzöttebb megyéje. és megyék a kevéssé fertőzöttek közé tartózik. 5

6 Bodáné Gálosi Márta: Területi különbségek 1. ábra ben nyilvántartott kábítószeres betegek száma Pestm. Veszprém Győr-M-S. BAZ SZ.SZ.B. J.-NK.-SZ. B-KK. Zala m. Hajdú-B. Komárom Vas m. Nő Ffi A lélekszámhoz viszonyított arányt vizsgálva sajnos az országban a legrosszabb képet mutatja a regisztrált kábítószer élvezők vonatkozásában, míg a régió másik két megyéje az átlaghoz közelít. 11. ábra. 1. lakosra jutó összes kábítószeres beteg aránya Pestm. Komárom Veszprém Győr-M-S. Zala m. BAZ Hajdú-B. SZ.SZ.B. B-KK. Vas m. J.-NK.-SZ. A Dél-Dunántúli régióban az egyes háziorvosokra jutó lélekszámot a következő ábra szemlélteti. 12. ábra. Dél-Dunántúli régióban egy házi orvosi praxisra jutó lakosok száma praxis praxis/fõ

7 Földrajzi Konferencia, Szeged 21. Felvetődik a kérdés van-e összefüggés az orvosi ellátottság és a legjellemzőbb haláloki tényezők között. Magyarországon a két legfontosabb haláloki tényező a cerebro-vascularis és a hypertonias betegségek csoportja. A vizsgálat érdekes összefüggést mutat. A magasabb lélekszámú praxisokban jóval kisebb arányú a mortalitás. Az adatok az 1998-as évet mutatják. Célszerűnek tartom ezen adatok évenkénti nyomonkövetését. Az éves eltérésekből megállapítható lenne egy esetleges tendencia kimutatása. A 13/A ábrán látható cerebrovascularis betegségből adódó mortalitás határozott korrelációt mutat. A 13/B ábra regressziós egyenese kisebb meredekségű lehetne, ha a szórásértékek kisebbek lennének. A következő években célszerű lenne a két haláloki tényező alakulását felmérni, különös tekintettel, a most nagyobb szórást mutató praxisokra. 13/A, B, C ábra. A cerebro-vascularis és a hypertonias betegségek mortalitas mutatói a Dél- Dunántúli régióban 3,5 3 2,5 2 1,5 1, ,5 3 2,5 2 1,5 1, A fenti egészségföldrajzi elemzést ki kell egészíteni a lakosok képzettségi, családi, szociális, mentális, munkavállalási lehetőségeivel is ahhoz, hogy az eddigieknél lényegesen szélesebb körű értékelést adhassunk a területek összehasonlításában, ezáltal megteremtve a pontosabb fejlesztési lehetőségeket az egészségügyi infrastruktúrában. Irodalom [1] ANDORKA, R.: Bevezetés a szociológiába. AULA kiadó Kft. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, old. [2] DÉSI, I. szerk.: Környezetegészségtan. Szeged, JGYTF Kiadó, old. [3] DÉSI, I. szerk.: Népegészségtan. Budapest, Semmelweis Kiadó, old. [4] DÉSI, I.: A környezetegészségügy a társadalmi változások időszakában. Egészségtudomány, sz old. [5] DÉSI, I.: Rövid áttekintés a magyarországi orvosföldrajzi munkáról és a Geographia Medica nemzetközi folyóiratról. Orvosi Könyvtáros, sz. [6] HOÓZ, I.: Demográfia. Budapest, Tankönyvkiadó, old. És old. [7] JONES, K. MOON, G.: Medical geography: taking spaca seriously. Progress is Human Geography, old. [8] KERÉNYI, A.: Környezetünk egészségünk. Magazin Kiadó, old. [9] KERTAI, P.: Közegészségtan. Budapest, Medicina, old. [1] OROSZ, É.: Az egészségügyi infrastruktúra területi különbségeinek vizsgálata. Pécs, MTA RKK Eredményei 1, [11] OROSZ, É.: Az egészségügyi rendszer földrajzáról. Tér és Társadalom, sz old. [12] PÁL, V.: Az egészségföldrajz néhány terminológiai és tudományrendszertani kérdése. In.: A Geográfus Doktoranduszok Első Országos Konferenciája A társadalmi gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái I-II. (Ideglenes kiadás). Pécs, JPTE TTK, old. [13] PÁL, V.: Történeti csomópontok, kutatási irányzatok a nemzetközi és hazai egészségföldrajzban (Kézirat). [14] PERCZEL, GY. szerk.: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, old. [15] RÉTI, E.: A hazai orvosföldrajz története. Földrajzi Közlemények, old. 7

8 Bodáné Gálosi Márta: Területi különbségek [16] RÉTI, E.: Az orvosföldrajz múltjáról és jelenéről. Földrajzi Közlemények, old. [17] TÓTH, J.: A földrajztudomány néhány alapkérdéséről. In: GOLOBICS, P. TÓTH, J. szerk.: Válogatott fejezetek a társadalomföldrajz köréből. Pécs, JPTE, old. [18] Területi statisztikai évkönyv. KSH, [19] Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon [2] SÁNDOR, J. KIS, I. BÉNYI, M. SZELE, D. FICSOR, J. EMBER, I.:Halálozás területi egyenlőtlenségei megyében Településsoros adatok [21] BODÁNÉ GÁLOSI MÁRTA: Területi különbségek az egészségügyi infrastruktúrában. A Geográfus Doktoranduszok IV. Országos Konferenciája, Miskolc.(Kézirat, megjelenés alatt). 8

9 Földrajzi Konferencia, Szeged 21. [22] BODÁNÉ G. M. TÓTH J. SÁNDOR J.: Területi különbségek és a város, falu dichotomia az egészségügyi infratruktúrában. XIVth Congress of the Internacional Association of Agricultural Medicine and Rural Health May 25-27, 2 Pécs, Hungary 25.o. [23] Egészségügyi területi statisztikai évkönyv. KSH,