Tudásalapú közszolgálati előmenetel ÁROP

Átírás

1 Tudásalapú közszolgálati előmenetel ÁROP

2 BEVEZETŐ 2010 tavaszán megkezdődött a magyar közigazgatás, a magyar állam újászervezése. Célként egy olyan állam megteremtése fogalmazódott meg, amely az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja. A Jó Állam. A közigazgatás fejlesztése a Jó Állam alapfeltétele. Ennek kereteit a Magyary Zoltán Program évente kiadott tervdokumentumai adják. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapítása és működése a Magyar Állam-, és benne a közszolgálat megújításának fontos része. Az Egyetem jelenti azt a képzési hátteret és tudásbázist, amelynek fő tevékenysége a közszolgálat fejlesztési céljainak támogatása. Ezek a fejlesztési célok kijelölik az EU források felhasználásának irányát is. Az ÁROP-kódjelű programok a Magyary Program megvalósulását szolgáló intézkedések. Az Egyetem számos kiemelt fejlesztési program gazdája, illetve közreműködője. A tisztviselői utánpótlásképzésben az NKE missziója a nemzet-, és a közszolgálat iránt elkötelezett profeszszionális közszolgálati szakemberek képzése. A közszolgálati ösztöndíjas hallgatói létszám jelentősen növekszik, 2013-ban több mint 2200-an kezdik meg első éves tanulmányaikat. A hallgatók tudományos kiválóságát a 2 XXXI. OTDK-n elért első helyezések, különdíjak és Pro Scientia érem bizonyítják. Az NKE elkészítette a 2010-től alapjaiban megújított közszolgálat igényeinek megfelelő új közigazgatási alap és mesterképzést, amelynek bevezetése a 2014/2015. tanévben indul tól 5 éven belül közel 3000 középfokú kormányablak ügyintéző tisztviselő beiskolázására kerül sor az NKE igazgatásszervező alapképzésére, amely évente fős tisztviselői új évfolyam elindításának feladatát jelenti. Minden hivatásrend alapképzésében közös modul bevezetésére került sor a 2013/2014. tanévtől. A közös modul egy félévnyi (15 tantárgy, 15 közszolgálati tankönyv) közös közszolgálati, államtudományi, szakigazgatási és hivatásetikai ismeret és készségfejlesztés. A tisztviselők nemzetközi karrierképzésének, a diplomata utánpótlás biztosításának céljából Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszak és posztgraduális (angol és magyar nyelvű) képzés került kifejlesztésre a KüM, KIM, BM és HM Irányító testületének stratégiai irányításával. A mesterszak első évfolyama szeptemberétől indul. A tudomány és a kutatás területén elért kiemelkedő eredmény, hogy hazánk

3 első közigazgatás-tudományi doktori iskolája indulhat el szeptemberétől. A rendészettudományi doktori iskola megteremtése folyamatban van. A hadtudományi doktori iskola továbbfejlesztésének célja egy nyitott-, és a nemzetközi térben is aktív tudományos iskola megteremtése ban 6800 kormánytisztviselő felkészítése zajlik 6-10 hónapos képzés keretében a kormányablak feladatokra tól az NKE-n felelőssége közel 70 ezer közszolgálati tisztviselő rendszeres továbbképzése, a közszolgálati továbbképzési rendszer minőségirányítása, továbbá a közigazgatási alap, és szakvizsga biztosítása januártól egyéni fejlesztési tervekre épülő tanulmányi pontrendszerben vesz részt minden tisztviselő az NKE továbbképzésein. Az NKE feladata a megújult tisztviselői hivatásetika országos méretű képzése a közigazgatásban és bevezetése a közigazgatási alap és mesterképzésbe. A Kormány antikorrupciós programjának intézkedéseihez és az integritás-tanácsadói rendszer bevezetéséhez az NKE szolgáltat oktatási és kutatási hátteret. A teljes önkormányzati intézményrendszerre, a tisztviselőire és a tisztségviselőkre is kiterjedő továbbképzési feladatok megvalósítása van folyamatban, többek között az Önkormányzati tudásközpont előkészítésével. Az NKE stratégiai feladata a katonai és rendészeti pályáról kilépők átképzése a közigazgatási területre. Az NKE 2013-tól közel 100 ezer aktív tanuló (hallgatók, tisztviselők, tisztek) képzését biztosítja, amelyhez a munka melletti önálló tanulást, a távoktatás és az e-tanulás korszerű formáit biztosító informatikai platform (E-tanulási központ) fejlesztése indult el. Ezekhez a fejlesztésekhez járulnak hozzá az ÁROP programok pénzügyi forrásai. Jelen kiadványunk a fejlesztési célokból a Tudásalapú közszolgálati előmenetel ÁROP programról ad bővebb tájékoztatást. 3

4 A PROJEKT CÉLJA, TARTALMA A közigazgatás átalakításával olyan új elvárások és feladatok jelentek meg, amelyeknek megoldására eddig az Egyetem nem volt felkészülve. Számtalan új helyzetre, kihívásra és fejlesztendő területre derült fény, amelyek megoldása nem tűr halasztást. Ennek érdekében szerveződnek át a továbbképzés és a szakirányú képzés rendszere, valamint a hozzá tartozó területek is. Reményeink szerint így egy olyan képzési rendszer alakul ki, amely gyorsan, hatékonyan, átjárhatóan és innovatívan képzi azokat, akik a közszolgálat területén dolgoznak vagy tanulnak. 4

5 Az ő minőségi-, és a XXI. századi kihívásoknak is megfelelő tudása lesz a jövő közigazgatásának alapja. A projekt alapvetően négy nagy részből épül fel, amelyeket pilléreknek nevezünk. Az első pillér a közszolgálati területek közös pontjait keresi meg és ezeket fejleszti tovább. A kialakuló új tartalmakat pedig beépíti a képzésekbe, így könnyebb lesz az egyes karok között az átjárás a közös alapok miatt. Első körben az Egyetemen belüli alapés mester szakokat fejleszti a projekt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásának célja eleve az volt, hogy a közszolgálati szakembereket képezzen, és az utánpótlást biztosítsa az egyes hivatásrendi területeken. Az Egyetem alap- és mesterszakjai a graduális képzési szinten biztosítják az átjárhatóság feltételeit a hivatásrendek közötti úgy, hogy a megváltozott elvárásokhoz igazította képzési kínálatát és alapvető, közös kompetenciákat biztosító közös képzési modult vezet be az oktatásban. A másik fontos fejlesztési terület a nemzetközi programfejlesztés, amelynek első eleme az oktatói, munkatársi mobilitás bővítése. A modern nézetek, a mindig friss ismeretek és az európai munkamorál elsajátításának, illetve a jó gyakorlatok és tapasztalatok megismerésének és megszerzésének egyik lehetősége a nemzetközi együttműködési projektekben és tapasztalatszerzésre irányuló projektekben való részvétel. A közös programfejlesztés egyik vetülete a kettős diplomák és hozzájuk kapcsolódó külföldi oktatás kidolgozása és fejlesztése. Az angol nyelvű képzések beindításánál a kettős diplomák növelik az egyetem presztízsét és erősítik nemzetközi kapcsolatait. A második pillér a közszolgálati átképzés és továbbképzés megszervezéséről és működtetéséről szól. Átképzés Az átképzés a civil közigazgatási munkakör ellátásához szükséges egyéniesített, gyors, intenzív felkészítést biztosító képzési program. Az átképzési program célja a közszolgálati életpályák átjárhatóságának megteremtése érdekében olyan átképzési program kialakítása, amelynek teljesítésével a Hjt. és a Hszt. állomány középfokú végzettséggel rendelkező tagjai megszerzik a közigazgatási munkakör betöltéséhez szükséges felsőoktatási szakképesítést, a felsőfokú végzettséggel rendelkező tagjai pedig elvégezhetik a közigazgatási munkakörök jelentős részének ellátásához szükséges, szakirányú továbbképzést. 5

6 Közszolgálati továbbképzés Az Egyetem feladata többek között a közszolgálati továbbképzési programok fejlesztése és megvalósítása is. A feladat hatékony ellátása és a továbbképzési programok minél szélesebb körű biztosítása érdekében, továbbá az oktatói-, oktatási kapacitások kihasználása érdekében az NKE a közigazgatási képzési ágban, illetve közgazdasági képzési ágban közszolgálati alapszakon akkreditációval rendelkező egyetemekkel stratégiai megállapodásokat kötött. A projekt része a partner egyetemeken koordináló munkatársak alkalmazása is. Szakirányú továbbképzés A közigazgatás fejlesztésének megváltozott irányaira tekintettel szükséges a munkakör-családok-, munkakörök képesítési igényeinek és a közigazgatási HR és munkáltatói igények felmérése alapján a (meglévő) képzések felülvizsgálata és újak fejlesztése a közigazgatás humánpolitikai igényeknek és képesítési előírásainak megfelelően. A meglevő szakok felülvizsgálata és fejlesztése szintén indokolt a vámigazgatás, az államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés, a választási igazgatás, az esélyegyenlőség és kisebbségvédelmi igazgatás, 6 a közszolgálati kommunikáció, a közbeszerzés, a közszolgálati mediáció és az integritás-tanácsadó képzések területén. Emellett hasonlóan fontos új képzések kidolgozása a közszolgálati humánszervezés, a költségvetés-pénzügyi irányítás, a közszolgálati információbiztonsági és rendszerszervező szakértő, a kodifikációs tanácsadó és a hírközlés és médiaigazgatás, a projektmenedzsment, a stratégiai-tervezés, a közszolgálati szervezet-fejlesztés és az adatvédelmi szaktanácsadó képzések területén. A harmadik pillér területe a közszolgálati karrierpályához kapcsolódó egyetemi tehetséggondozás kiépítése és intézményesítése az Egyetemen. Ebben természetesen részt vehet az Egyetem minden hallgatója mellett az Egyetem oktatói és munkatársai mentorként. Ennek elősegítésére és működtetésére lesznek az úgynevezett tehetséggondozási koordinátorok, amely új munkakörként szerepel majd az Egyetemen. Ezek mellett indul el az NKE Kiválóság Program amelynek küldetése, hogy elősegítse a tehetséges hallgatók projektekben való részvételét. Azokat a hallgatókat, akik kiemelkedő teljesítmény nyújtanak tanulmányaik vagy tudományos tevékenységük által, egy mentori rendszerrel valamint

7 a projektmunkában való részvételt ösztönző rendszer kidolgozásával és megvalósításával segíti a projekt a továbbfejlődésben. Ebben a programban részt vehetnek az egyetemi polgárai: hallgatók, oktatók, kutatók és az adminisztratív munkatársak is. A negyedik pillér tevékenységeinek alapvető célja a közszolgálati életpályamodellt támogató rendszer fejlesztése, bevezetése és működtetése, valamint az Egyetem szervezetfejlesztése. A pillér három fő tevékenységcsoportra bontható: 1. Az Egyetemi tudásmenedzsment fejlesztése, az egyetemi digitális tudástár megvalósítása, valamint a belügyi és rendészeti kataszter feldolgozása; 2. A közszolgálati életpályamodellt támogató rendszer fejlesztésével, bevezetésével és működtetésével kapcsolatos tevékenységek fejlesztése és működtetése; 3. Az NKE továbbképzéssel és közszolgálati életpályamodellel kapcsolatos feladatainak megvalósítását támogató hatékony és szabályozott szervezet fejlesztése és a támogató funkcionális támogató tevékenységek fejlesztése és működtetése: ide tartoznak az NKE irányítási, gazdálkodási tevékenységének (kontrolling, pénzügyi-gazdálkodási folyamatok, 7

8 humánerőforrás-gazdálkodás), valamint a teljesítményértékelés és szervezeti minőségirányítás fejlesztését célzó tevékenységek megalkotása és ezek működtetése. Ezen célok megvalósítása érdekében a négy pillér keretében jelentős humánerőforrás-fejlesztés valósul meg, amely nélkül az NKE részére meghatározott közfeladatok és kiemelt kormányzati célok nem valósíthatók meg. A humánerőforrás-fejlesztés jelentős részben a 4. pillér keretében valósul meg. A kormány által elvárt szervezeti képesség-, és emberi erőforrás fejlesztés jelentősen több feladatot rendel az egyetem hatókörébe, mint más egyetemeken. A nem egyetemi feladatok ellátásának feltétele a HR kapacitás fejlesztése, a munkakörök újradefiniálása, az új működési folyamatok gyakorlati bevezetése, stb. által valósulhat meg, amelybe az egyetem állományának jelentős részét be kell vonni. Ellenkező esetben a fejlesztés hatékonysága elveszik. A Magyary-program a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet képzési központként határozza meg, amely ellátja a közszolgálati tisztviselők képzésével, továbbképzésével, átképzésével, valamint a közigazgatási vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat. A feladat az NKE jogelődjei által ellátott egyetemi funkciókhoz képest jelentős 8 többletfeladatot jelent, amely az NKE szervezeti kapacitásainak vizsgálata alapján jelenleg nem áll rendelkezésre, ezáltal veszélyeztetve az NKE-re, a jogszabály által delegált közfeladatok megfelelő színvonalú ellátását. Tudásmenedzsment rendszer kialakítása A könyvtárosok képzési irányultságának változása, az informatika fokozott térhódítása lehetővé teszi, hogy a könyvtárosok digitális tartalomszolgáltatóként vagy adatgazdaként önállóan létrehozzák a digitális tartalmakat, a pontosan leírt metaadatokat és elektronikusan tárolt dokumentumokat. Ezek képessé teszik könyvtárukat arra, hogy adatszolgáltatóként és szolgáltatásellátóként is sikeresen vegyenek részt a hazai és nemzetközi digitális tartalmak szolgáltatásában, a portálok önálló szerkesztésében, megújításában (ld. webkönyvtárnok, publikációs könyvtáros stb.) és kiszolgálják az egyetemi oktatást ezekkel a speciális, nemzetközi szabványokra és standardokra épülő szolgáltatásokkal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezeti változása szükségessé teszi, hogy az új struktúrában létrejövő szinergiáknak megfelelő intézményi tudás és információs vagyon dokumentálása, elérhetősége és szerve-

9 zettsége a feladatrendszernek megfelelő alkalmazásokkal és eszközökkel legyen megoldható. Az intézmény rangjának és a hazai felsőoktatásban elfoglalt különleges szerepének megfelelően fontos, hogy az egyetem részt vegyen a tudományos és egyetemi publikációk hozzáférésének nemzetközi hálózatában, és létrehozzon egy egyetemi/könyvtári digitális tudástárat, amely megvalósítja az egyetemen levő digitális tartalmak összegyűjtését és publikálását. Emellett fontos ezek tartalmi és tematikai feldolgozása, hosszú távú megőrzése, valamint a repozitóriumra épített, tudásportálra alapozott webes szolgáltatások együttesének létrehozása. A közszolgálati életpályamodell támogatása A közszolgálati rendszer fejlesztésével, bevezetésével és működtetésével kapcsolatos tevékenységek fejlesztése és működtetése olyan feladat, ami nélkül az életpálya modell nem jöhetne létre. Az Egyetem intézményfejlesztési tervében kiemelt hangsúlyt kap a közszolgálati életpályamodellt támogató továbbképzési rendszer működtetése is. A kormányzati szolgálati-, illetve közszolgálati jogviszonyban állók képzésével, továbbképzésével és átképzésével kapcsolatos feladatokat alapvetően a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, valamint a Magyaryprogram közszolgálati reformjai határozzák meg. A tisztviselőképzés országos rendszerének átfogó megújítására az Egyetem vállalkozott. Az Egyetem jogszabályban foglalt feladata a közszolgálati továbbképzési programok fejlesztése (kurzusfejlesztés, tananyag, pilotképzés), az átképzésiés továbbképzési programok országos minőséghitelesítési rendszerének kialakítása, a minőségirányítási valamint az értékelési és ellenőrzési rendszerének kiépítése. A továbbképzéssel és közszolgálati életpályamodellel összefüggő szervezetfejlesztés Ezeknek eredményességéhez az egyik legfontosabb feladat a megvalósítást támogató hatékony és szabályozott szervezetfejlesztése mellett a funkcionális támogató tevékenységek 9

10 fejlesztése és működtetése. Ennek keretében az Egyetem szervezeténekés az alapfolyamatok területeinek fejlesztése történik meg annak érdekében, hogy az alapműködés zavartalan legyen. A pillér keretében az alábbi területeken valósul meg fejlesztés: a szervezeti működés és folyamatok szabályozása, a gazdálkodási és kontrolling rendszer, a humánerőforrásgazdálkodás és teljesítményértékelés valamint a szervezeti minőségirányítás. Teljesítményértékelés A teljesítményértékelési rendszer 10

11 fejlesztésének célja az ösztönzési és teljesítménymenedzsment rendszerbe illeszkedő, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő teljesítménymérési és értékelési módszertan kialakítása, fejlesztése és működtetése. kialakítása (folyamatleírások, munkautasítások, eljárások, eljárási utasítások kidolgozása, érvényes dokumentumok aktualizálása). Minőségirányítás A tevékenység célja egy megújított és integrált minőségirányítási rendszer TUDÁSALAPÚ KÖZSZOLGÁLATI ELŐMENETEL ÁROP Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: FT Kivitelezés ideje: Kedvezményezett: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 11

12 1101 Budapest, Hungária krt Telefon: (+36)