Szakmai program. a Gárdonyi Géza Művelődési Ház működésének közötti időszakára. Készítette: Acsai N. Ferenc. Székesfehérvár,

Átírás

1 Szakmai program a Gárdonyi Géza Művelődési Ház működésének közötti időszakára Készítette: Acsai N. Ferenc Székesfehérvár,

2 A következő, közötti igazgatói ciklus az utolsó esély arra, hogy a Gárdonyi Géza Művelődési Ház jól prosperáló, a városrész, a város és a régió életében meghatározó szerepet játszó, önfenntartó kulturális intézménnyé váljon. Az utolsó, hiszen a között lefutó EU-s pályázatok után az az intézmény fog tudni talpon maradni, amelyik, az Unió kínálta lehetőségeket kihasználva, megteremti a működéshez szükséges forrásokat, beindítja a régiókat és határokat átívelő kulturális csatornákat és ezáltal bebizonyítja, hogy szükség van rá. És utolsó lehetőség azért is, mert eddig mindez nem történt meg. Maroshegyen él Székesfehérvár lakosságának 10 százaléka, elvitathatatlan a közösségi ház és könyvtár szükségessége, ám nem a mostani, vegetáló formában. Ismereteim szerint a művelődési ház létezésével sincs tisztában a város nagy része, a központi (állami és városi) támogatásokon kívül nincs forrása, infrastrukturálisan (épületgépészeti, környezeti és közlekedési szempontokból egyformán) katasztrofális állapotok uralkodnak. Hogy az épület egyáltalán még áll, azt az ott működő és jó eredményekkel büszkélkedhető szakiskola tevékenységének és szűkös lehetőségei által megtett fejlesztéseinek köszönheti. Ebből, a művelődési ház szempontjából apokaliptikus állapotból kell kiutat találni a következő esztendőkben. Művelődési és felnőttképzési menedzserként felkészültnek érzem magam erre a feladatra és az eddigi munkáim és tanulmányaim során szerzett tapasztalati és kapcsolati tőkémet felhasználva, egy megkerülhetetlen kulturális intézmény felépítése a célom. Városi referenciaként hadd hozzam fel példának a Bőrgyár elmúlt hat éves sikertörténetét, amikor egy évtizedek óta elhanyagolt romhalmazból, hosszú és kemény munkával, a város kortárs művészeti központját sikerült létrehozni. Tudom, nem összehasonlítható egy nonprofit szervezet és egy intézmény működ(tet)ése, abban viszont közös a sorsuk, hogy csak sok befektetett munkával és a lehetőségeket maximálisan kihasználva sikerülhet. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni a következő öt év legfontosabb feladatait, lehetséges forrásait és a megvalósítandó projekteket.

3 Az alábbi hat pont tartalmazza, hogy milyen művelődési ház felépítése a cél, milyennek szeretnénk látni az intézményt öt év múlva. 1. Az Egyesülethez tartozó két intézmény, a szakiskola és a művelődési ház, egymással szorosan együttműködik, a fenntarthatóságot és a fejlődést, egymást kölcsönösen segítő programokkal valósítja meg. - A művelődési háznak keresnie kell a szakiskolával való együttműködés lehetőségeit, úgy a pályázatokban való kooperáció, mint a gyakorlat területén. A szakiskola tanulóinak helyben kell kínálni kulturális, szórakoztató és képzési lehetőségeket. Nem sok művelődési ház mondhatja el magáról, hogy vele egy épületben középiskola működik, pláne olyan szakiskola, melynek tevékenységét (pincér, szakács, cukrász képzés) kitűnően lehet ötvözni a kultúrház bizonyos programjaival (gasztrokulturális események). Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a gyerekek aktív részesei lehessenek a művelődési ház életének. A két intézmény partneri kapcsolatban áll egymással, tehát nem vár el többet a másiktól, mint amennyit adni tud, egyformán törekszik helyzetének javítására és kihasználja területileg közös lét kínálta lehetőségeket. 2. A városrészben lakók igényeinek széles körű felmérésén alapuló állandó programok működnek a házban. - Konkrét kutatást kell végezni a városrészben, az ott élők igényeiről, elképzeléseiről, életkori megoszlásukról és ennek eredményei alapján összerakni a ház állandó programjait, majd figyelembe venni azt az alkalmi programok kialakításánál is. A környéken élőknek magukévá kell tenni a művelődési házat, alternatívaként kell, hogy megjelenjen mindennapi életükben. Kiváló kezdeményezés a Böndörödő kisfesztivál, azonban az év nem egy délutánból áll. A művelődési ház egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a közösségi életet és helyben nyújtson szórakozási lehetőséget az ott élőknek, olyan színvonalon, hogy a város, de akár a régió más részeiből is odavonzza az embereket. 3. Az intézmény környezetének tudatos kiépítése, az épület teljes körű felújítása, akadálymentesítése és energiatakarékossá tétele következményeképpen, a ház maximális kihasználtsággal működik. - Bejárásom alkalmával azt tapasztaltam, hogy jelenleg a ház nagyjából 30 százaléka teljesen használhatatlan. Ebből a legjelentősebb veszteség a volt színházterem, amely, Bíró Árpád Úr tájékoztatása szerint, legalább hét éve lomtárként funkcionál. Hasonló a helyzet a volt mozigépházzal és a középső emeleten lévő, egykor a büféknek otthont adó részekkel. Tudomásom szerint az iskola több épületrészt felújíttatott (tornaterem, a színházterem alatti, egybenyitható terem), ezeket használja a művelődési ház is, ha programjaihoz szüksége van

4 rá. Amellett, hogy ez a helyzet tarthatatlan (a művelődési ház élősködése az iskolán), felveti azt a kérdést, hogy a fent említett helyiségek felújítása vagy legalább a felújításra való kísérlet miért nem történt meg az elmúlt (és az azt megelőző) ciklusban. És most tekintsünk el attól a közhelytől, hogy a város nem adott rá pénzt. Ugyanis nem a város feladata erre pénzt adni. Erre találták ki azokat a főleg Uniós forrásokat, amelyeket részletesen felvázolok a későbbiekben. A jövőben tehát, az épületet és a környéket korszerűsíteni kell, hogy megfelelő helye legyen koncerteknek, esteknek, színházi és bábszínházi előadásoknak, kiállításoknak és szolgáltatásaival (konferenciaterem, tréningtermek, előadó kialakítása) a ház meg tudjon jelenni a piacon, amik plusz bevételt eredményezhetnek. A házban jelenleg működő foglalkozások megtartása mellett, további civil szervezeteket, önképzőköröket kell partnerként megnyerni. 4. Sikeresen levezényelt humánerőforrás- és kapacitásfejlesztés. - A művelődési ház állományába tartozó munkaerő feladatainak és képességeinek kibővítése, hatékonyságuk növelése. Minden dolgozónak, a mai kor követelményei szerint kell ellátnia feladatát, minden projekt önálló gazdát kíván, aki teljes felelősséggel tartozik annak megvalósításáért. Az esetlegesen felmerülő hiányosságokat, elsősorban megfelelő képzésekkel kell pótolni, hogy az ott dolgozók felvegyék az európai ritmust, ezáltal egyszerűbben, az apró sikereket személyesen megélve segítsék az intézmény fejlődését. 5. A városrész egyedülálló adottságait (Sóstó, Ikarusz-telep) kihasználva, alkotóház működtetése. - Hogy egy intézmény egyben kulturális centrum is legyen, fontos, hogy kapcsolatokat építsen ki a jelen művészeivel, teret és lehetőséget biztosítson munkájukhoz és fórumot az alkotások bemutatásához. Az épület mögött található, volt gyógyszerraktár(?) felújításával, ha ez nem megoldható, újra felépítésével olyan alkotóház kialakítása a cél, ami a kortárs és hagyományos, magyar és nemzetközi művészet, valamint nemzetiségi kultúrák otthonául szolgálhatna. Profilja jól illeszkedne a régióban jelenleg is működő művészeti és közművelődési intézmények, művelődési házak és központok, képzőművészeti galériák és fesztiválok más irányú kínálatához és segítené a környék kulturális köztudatba való beemelését. A Sóstó rehabilitációjának központi eleme kell, hogy legyen az intézmény. Az eddigi igazgató sokat tett mindezért, az emberekhez mégsem jutott el megfelelő információ Fehérvár egyik legfontosabb természeti kincséről és egyáltalán nem vált a lakók életének részévé. Öt év múlva el kell jutni oda, hogy a Sóstó kikapcsolódási, ismeretterjesztő lehetőséget nyújtson, nem csak a helyieknek, hanem azoknak is, akik turistaként érkeznek a városba. 6. A városrészben működő vállalkozásokkal és bevásárlóközponttal való sikeres együttműködés

5 - Játszóház és gyermekmegőrző kialakítása, együttműködve a környék nagyáruházaival. Szponzori megállapodások lefektetése, adó 1 százalékos csatornák kiépítése. A fent vázolt állapotok megvalósulásának feltételei, első évben a következő, megspórolhatatlan és szükségszerű, konkrét fejlesztések: - Stratégiai tervezés - Pénzügyi tervezés és pénzügyi menedzsment kialakítása - Szervezeti kommunikáció fejlesztés (külső és belső, honlap), kommunikációs technológiafejlesztés Projektötletek: - koncertekre és színházi előadásokra alkalmas terem kialakítása, hogy a ház rendszeres vendégei lehessenek amatőr és profi, könnyű- és komolyzenei együttesek, színjátszókörök, előadó-, képző- és alkotóművészek - kapcsolatok kiépítése a civil szférával, annak is a fejlődéshez leginkább szükséges szegmenseivel, fejlesztő alapítványokkal, kutatóműhelyekkel, művészeti társaságokkal - teljes körű kommunikációs fejlesztés, hogy az intézmény beépüljön a köztudatba, az online felület lefedése (önálló honlap, nem a most készülő ggmuvhaz.extra.hu, amely teljes mértékben alkalmatlan, hogy ellássa feladatát, online marketing), folyóirat indítása a szakiskola tanulóinak lehetséges közreműködésével - a könyvtár állományának felmérése, korszerűsítése, működésének racionalizálása - a szomszédban lévő Ikarusz-telep maradványainak kulturális újrahasznosítása a telep tulajdonosával együttműködve, ezáltal kitűnő témát ajánlva kortárs képzőművészeknek - kisfesztiválok, happeningek, szimpóziumok alkalomszerű rendezése - az esélyegyenlőségi kultúra és a közösségi közlekedés fejlesztése Az intézmény működéséről: A közhasznúsági jelentések és az egyesület elnökével folytatott beszélgetés szerint, a művelődési ház átlagosan, évente millió forintból működik. Ez az összeg a bérek kifizetésén és néhány program megvalósításán túl semmire nem elég. Ennek legalább a duplájára, de inkább a háromszorosára van szükség ahhoz, hogy néhány év múlva az intézmény saját lábakon állva, korszerűen működhessen. A minimális forráslehetőségektől való függés visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el és a jelenlegi működést támogató struktúra megszűnése vagy elgyengülése esetén az intézmény béreinek fizetése veszélybe kerülhet. Mivel a kulturális intézmények bértámogatásainak rendszere fejletlen Magyarországon, továbbá az ilyen jellegű bértámogatásokat az Unio alapelvei sem

6 preferálják, a később példaszerűen felsorolt pályázatok potenciálját kell kihasználnia az intézménynek, ahhoz, hogy a források elapadása esetén is fenntarthatóan működhessen tovább. Időszakos megoldásként a közcélú foglalkoztatás, vagy a megyei munkaügyi központ TÁMOP támogatásai segítséget nyújthatnak. Az intézmény a jelenlegi munkaerő és struktúra megtartása mellett az alkalmazottak többirányú képzésével és a rendelkezésre álló erőforrások, terek és pályázatok megfelelő kihasználásával, a saját bevételek növelésével, olyan pénzügyileg független vállalkozói tevékenységeket indíthatna be a szakiskolával szoros kooperációban, melyek hosszútávon megalapoznák egy területileg, szociálisan és kulturálisan is bizonyítottan szükséges komplexum fenntarthatóságát, működését, melyben a sport, a környező lakosok és a szociális motívumok is hangsúlyos szerepet kaphatnak. Források, pályázatok jegyzéke, melyek a mostaninál jóval hatékonyabb működést és a fejlődést biztosítják 1. Nemzeti Civil Alap Program Szakmai kollégiumok évi tavaszi kiírások: - hosszútávú stratégia megalkotása - honlap fejlesztés, külső-belső kommunikációfejlesztés - működési költségek résztámogatása Pályázatok várható bevétele: Ft 2. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Program pályázatok, képviselői keretek Pályázatok várható bevétele: Ft 3. Oktatási és Kulturális Minisztérium Pályázat színházi, bábszínházi, táncszínházi vendégjátékok fogadásának támogatására Pályázat várható bevétele: Ft 4. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból Pályázat integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítására és működtetésére A támogatás célja az integrált közösségi és szolgáltató tér infrastrukturális kialakításának, valamint működtetésének támogatása, amelynek eredményeként hozzáférhetővé válnak a vidéki települések életminőségét javító közösségi, kulturális,

7 közművelődési, szociális, egészségügyi, üzleti, információs, kommunikációs, adminisztratív és egyéb szolgáltatások. Pályázat várható bevétele: Ft-tól 5. Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért - TÁMOP A humánerőforrás fejlesztése hozzájárul a gazdaság versenyképesség növekedéséhez, a foglalkoztathatóság javításához, a munkavállalók ismeretei és képességei a fejlesztés révén egyre nagyobb mértékben megfelelnek a munkaerő-piaci követelményeknek, s ezáltal a munkaerő-piac kínálata növekvő mértékben illeszkedik a gazdaság fejlődése által támasztott újabb és újabb munkaerő-piaci igényekhez. Ezt hivatottak elősegíteni - többek között - a közművelődési intézmények által kidolgozott és lebonyolított képzési programok. Kiemelt jelentőségű, hogy mind szélesebb körében legyenek elérhetőek, hozzáférhetőek a közművelődési intézmények által nyújtott, a felnőttek tanulását segítő szolgáltatások, különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra, kistérségekre, és településekre. A pályázat közvetlen célja, hogy a közművelődési intézmények - az intézményi akkreditáció megszerzését követően - képessé és alkalmassá váljanak a felnőttképzésről szóló évi CI. törvényben meghatározott felnőttképzést segítő szolgáltatások nyújtására, képzések szervezésére és lebonyolítására, a képzéseket követően a résztvevők munkaerő-piaci és egyéb kompetencia-változásának vizsgálatára. További cél a közművelődési intézmények által biztosított felnőttképzési szolgáltatások körének bővítése, valamint a közművelődési szakemberek képzése, hogy a felnőttoktatásban résztvevő közművelődési szakemberek is rendelkezzenek megfelelő kompetenciákkal. Pályázat várható bevétele: Ft 6. Tempus Közalapítvány: Pályázat Szakiskolai tanulók külföldi szakmai gyakorlatának megvalósítására Támogatható tevékenységek: Minimum 3 hetes maximum 39 hetes külföldi szakmai gyakorlat biztosítása szakiskolai tanulók számára. A projektek legkorábbi kezdete: február 1. A projektek befejezésének végső határideje: január 31. A pénzügyi és tartalmi beszámolók beküldésének végső határideje: február 28. A projektek időtartama maximálisan 12 hónap. A projekt időtartamába a szakmai gyakorlatokon kívül az előkészítési, kiválasztási, felkészítési és terjesztési tevékenységek is beletartoznak. Támogatható tételek

8 Programszervezés és monitoring költségek: Összege: kiutazónként ,- Ft, 9 hétnél hosszabb szakmai gyakorlatok esetén ,- Ft/kiutazó. A költségtétel terhére a felmerülő szervezési és kommunikációs költségek, a szervezők személyi költségei, a szakmai gyakorlatok előkészítésére, a külföldi partnerhez szervezett látogatás, valamint a szakmai gyakorlaton levő tanulók monitorozásának költségei fedezhetők. Felkészítési költségek: A költségtétel maximális összege: ,- Ft/kiutazó 7. Közművelődési Szakmai Kollégium folyóirat-pályázata A Közművelődési Szakmai Kollégium pályázatot hirdet a tárgykörébe tartozó január december 31. között kiadásra kerülő hagyományos és internetes folyóiratok megjelentetésére. Pályázat várható bevétel: Ft 8. Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva A pályázati konstrukció célja az energiahatékonyság, az energiatakarékosság valamint megújuló energiafelhasználás fokozása az energetika teljes vertikumában, azaz az energia termelése, elosztása, szállítása és - a vertikum legkritikusabbnak ítélhető szegmense - a végfelhasználás területén. Az energetikai hatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja, hogy a statisztikai adatok szerint a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállítására vetítve - a statisztikai adatok szerint - valuta-paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő-paritáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban. Pályázat várható bevétele: A projekt méretétől függ 9. Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés) - KDOP Az intézkedés lehetőséget teremt a közszolgáltatást nyújtó intézmények által nyújtott közszolgatatások komplex akadálymentesítésére, Támogatás mértéke (%): 90 Támogatás minimum összege: HUF Támogatás maximum összege: HUF

9 10. Az Európai Unió kulturális keretprogramja Az Európai Unió Kultúra ( ) keretprogramja a Kultúra 2000 program folytatása, célja az európai jelentőségű, nemzetközi együttműködésben megvalósuló kulturális programok támogatása. Önrész köteles: NKA önrész-pályázat a Kultúra program magyar nyerteseinek. - kulturális együttműködési tevékenységek (0-24 hó) - többéves együttműködési projektek (3-5 év) - kulturális együttműködési projektek harmadik országokkal Pályázat várható bevétele: tól 11. Fiatalok Lendületben Program Uniós támogatás Ifjúsági, kulturális csereprogramok, műhelymunkák Nemzeti szinten elbírálásra kerülő pályázatok esetén a pályázati határidő: február 1. - projektidőszak: május 1. - szeptember 30. április 1. - projektidőszak: július 1. - november 30. június 1. - projektidőszak: szeptember 1.- január 30. szeptember 1. -projektidőszak: december 1. - április 30. november 1. - projektidőszak: február 1. - július 31. Széles spektrumú pályázati lehetőségek, székesfehérvári mintaprojektekkel rendelkezem, magam is pályázója és lebonyolítója voltam 2 programnak. Pályázat várható bevétele: Ft/év 12. Sportprojektek támogatására tett közzé pályázati felhívást az Európai Bizottság. A pályázati felhívás azokhoz a sportot támogató, transznacionális projektekhez nyújt támogatást, amelyeknél közintézmények vagy civil szervezetek megfelelő hálózatokat és helyes gyakorlatokat tárnak fel és tesztelnek, az alábbi témákban: a) az egészségvédő testmozgás elősegítése, b) a sporthoz kapcsolódó oktatás és képzés előmozdítása, c) a fogyatékkal élők sportolásának támogatásával az alapvető európai értékék előmozdítása, d) a nemek közötti egyenlőség elősegítése a sport területén Pályázat várható bevétele: A projekt méretétől függ

10 13. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok - TÁMOP /AKMR/09/1 A helyi közösségek szereplőinek együttműködésben megvalósuló egészségtudatos döntések, tervezések számának a növelése; A közösségi aktivitások (különösen a színtereken), a partnerségi együttműködések, és a helyi közösségek erősítése az egészség, mint "érték és eszköz" érdekében. Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása 1) A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, 2) Dohányzást, alkohol- és drogfogyasztást megelőző tudományosan megalapozott módszereket és eszközöket alkalmazó programok megvalósítása; 3) A lelki egészség védelmére/megőrzésére irányuló egészségfejlesztési és megelőzési programok megvalósítása; Az életvezetési kompetenciák, az öngondoskodás képességének fejlesztését célzó programok megvalósítása az életmódváltásra kényszerülő rizikócsoportok és betegcsoportok körében A családi életre való felkészítést támogató programok megvalósítása; 4) A biztonságos szexuális életre való nevelést segítő programok megvalósítása; Támogatás mértéke (%): 100 Támogatás minimum összege: HUF Támogatás maximum összege: HUF 14. Felkészülés a Norvég Alapból nyerhető támogatások megpályázására.