A társasági jog nemzetközi szabályozási modelljei az Európai Unió társasági joga Konszernjog

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A társasági jog nemzetközi szabályozási modelljei az Európai Unió társasági joga Konszernjog"

Átírás

1 Üzleti jog I A társasági jog nemzetközi szabályozási modelljei az Európai Unió társasági joga Konszernjog dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 1 Áttekintés: I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁRSASÁGI JOGA II. A KONSZERNJOG ALAPJAI III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2 1

2 I. A társasági jog nemzetközi szabályozási modelljei 3 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei A.) Áttekintés B.) Az angol-amerikai modell C.) A német (kontinentális) modell I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog A.) Az európai jog gazdasági szemlélete B.) Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása C.) Az európai jog üzleti jogi szemlélete D.) Az európai üzleti jog szűkebb értelemben A diák és az előadás alapján tanulandó rész! I.3 Jogharmonizációs technikák A.) A szabályozás eszköztára B.) Az irányelvi jogegységestés 4 2

3 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése A.) B.) C.) 2005 után I.5 Szupranacionális társasági jogi formák I.6 Az Európai Részvénytársaság A.) Szabályozási sajátosságok B.) A rendeletben szabályozott fő kérdések C.) Tőkekövetelmények székhely áthelyezése D.) Éves beszámoló - adózás E.) Magyar szabályozási összefüggések 5 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.7 Európai Szövetkezet A.) Koncepció, alapvető célkitűzés B.) Tőkekövetelmények, korlátozott szavazati jog C.) Szervezete, működése D.) Magyar szabályozási összefüggések I.8 Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás A.) Fogalma, célja B.) Magyar szabályozási összefüggések 6 3

4 I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei A.) Áttekintés - Két nagy társasági jogrendszer: angol-amerikai a német dogmatika hatása alatt álló kontinentális > ide tartozik a magyar jog is - Az elmúlt évtizedek tendenciája: a két modell közeledése ~ az amerikai szemlélet behatolása ~ vállalatfelvásárlás, tőkepiac EU jogegységesítés: választási lehetőség angol ill. német típusú vezetési rendszer között 7 I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei B.) Az angol-amerikai modell - Az angol-amerikai modell erősen megosztott tulajdonosi szerkezet, nagyon sok tagra méretezett szabályok csekély társasági formaválaszték ~ a partnership nem társaság ~ egy társasági forma: COMPANY > zárt (close, private) > nyílt (public) vezető alakzat összefonódás a tőkepiaci joggal: a részvényes nem társasági tag, hanem befektető ~ a vezetési rendszer leegyszerűsödött ~ a közgyűlés szerepe jelentéktelen ~ az egységes vezető szerv a board ~ a könyvvizsgáló az egyedüli ellenőrzési forma > minimális állami felügyelet mellett 8 4

5 I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei C.) A német (kontinentális) modell - A német (kontinentális) modell: a társaságok jelentős részénél vannak meghatározó tulajdonosok > kisrészvényesek, hitelezők védelme, konszernjog széles körű társasági formaválaszték ~ a KKT, bt.: francia típusú jogokban jogi személy, német típusú jogokban nem ~ a kft. népszerű forma, az Rt. a nagyvállalati körre jellemző a társasági jog viszonylag elkülönült a tőkepiac jogától > a kapcsolódást az Rt. jelenti (értékpapír) a társasági szervek élesen elkülönülnek, önálló funkcióval rendelkeznek > intézményesített állami törvényességi felügyelet 9 Übersicht zu den Unternehmensformen Unternehmensformen Einzelunternehmen Gesellschaft Alleinunternehmer bzw. Einzelkaufmann (e.kfm.) Kapitalgesellschaft Personengesellschaft GmbH AG KGaA GbR KG OHG Stille Gesellschaft 10 5

6 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog A.) Az európai jog gazdasági szemlélete - Europäisches Wirtschaftsrecht: a németosztrák-svájci egyetemi/gazdasági főiskolai oktatásban elterjedt tárgyalási mód, mely elsősorban az uniós joganyag egyfajta sajátos bemutatására ad lehetőséget - Fogalma: Az uniós jog minden olyan aktusa, amely a polgárok és vállalkozások az egységes (belső) piac gazdasági forgalmában való részvételét befolyásolja 11 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog B.) Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása - Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása: az EU gazdasági közjoga ~ a négy alapszabadság ~ verseny ~ Gazdasági és Monetáris Unió ~ egyebek (agrár- közlekedés- környezetvédelemkülkereskedelem) az EU gazdasági magánjoga ~ társasági jog ~ fogyasztóvédelmi magánjog ~ munkajog ~ szellemi tulajdon joga ~ nemzetközi magánjog/szerződési jog 12 6

7 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog C.) Az európai jog üzleti jogi szemlélete - European Business Law: a gazdasági jog anyagának az angol-amerikai jog hatását tükröző, a társasági jog kérdéseire különös súlyt fektető tárgyalási módja - Jelentése tágabb értelemben: az üzlet és kereskedelem menedzselésével összefüggő uniós jogi ismeretek 13 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog D.) Az európai üzleti jog szűkebb értelemben - Európai üzleti jog - szűkebb értelemben: az uniós jog a gazdasági társaságokra, azok működésére vonatkozó harmonizációs elemei és azok a nemzeti jogokban való megjelenése gazdálkodó szervezetek (business organizations) az EUban az uniós jog harmonizációs programja társaságok alapítása, tőkével való ellátottság a nemzeti jogok szerint a társaságok irányítása és ellenőrzése a nemzeti jogok szerint az uniós jog szerinti gazdasági társaságok munkavállalói részvétel határokon átnyúló együttműködés és befolyásszerzés érdekcsoportok befektetővédelem 14 7

8 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.3 Jogharmonizációs technikák A.) A szabályozás eszköztára - Az alkalmazott jogharmonizációs technika: az EU szerveinek a szabályozási eszközök és módszerek széles választéka áll rendelkezésre [ * ] a Római Szerződésben meghatározott keretek között elsődlegesen irányelvek útján történt (s történik az EUMSz szerint ma is) egyes területeken: rendeleti jogalkotás ezt a soft law eszköztára (pl. jogi kötőerővel nem bíró ajánlások) egészítik ki > vállalati jogi jelleg: az irányelvekben a társasági jogi szabályozások számviteli, más pénzügyi jogi elemekkel együtt jelennek meg [ * ] lsd. Buxbaum, Hertig, Hirsch és Hopt: European Business Law, Berlin/New York, 1991, 129 skk. 15 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.3 Jogharmonizációs technikák B.) Az irányelvi szintű szabályozás jellemzői - Jellemzők: nem a társasági jog egészére terjednek ki > az, hogy ~ egy tagállam milyen társasági formákat ismer el és ~ a közösségi jog által nem szabályozott területeken a működésre milyen feltételrendszert állapít meg a tagállam hatáskörében marad egyes fontosabb, alapítási, szervezeti, működési jellemzőkre nézve tartalmaznak előírásokat (a részvényesek, a hitelezők és a közérdek védelme céljuk: a tagállamok jogának közelítésével könnyebbé tenni a (más tagországokban való) társaságalapítást, részesedésszerzést, biztosítani a társaságok működésének átláthatóságát nem uniformizálják a tagállami társasági jogokat, de sokkal inkább gazdagítják azt (Sárközy) > teret hagynak a nemzeti hagyományok érvényesítésének > a 2005-öt követő időszakban előtérbe került az egyszerűsítés és better regulation követelménye 16 8

9 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése A.) /151/EGK irányelv > tőkeegyesítő társaságok alapítói aktusai, publicitás (módosította Az Európai Parlament és a Tanács 2003/58/EK irányelve (2003. július 15.) a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról) 2. 77/91/EGK irányelv > a részvénytársaságok alaptőkéjének védelme 3. 78/855/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli fúziójáról 4. 78/660/EGK irányelv > a korlátozott felelősségi formájú társaságok éves beszámolójáról 6. 82/891/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli szétválásáról 7. 83/349/EGK irányelv > a társaságcsoportok összevont (konszolidált) beszámolójáról Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 17 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése B.) /253/EGK irányelv > a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezésének feltételeiről > Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 10. a nemzetközi fúziókról szóló 10. irányelv > az eredetileg egyezményi szinten történő szabályozás első tervezete: 1967, módosítása: 1973, első irányelv-tervezet: 1985 > az Európai Parlament és a Tanács a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló október 26-i 2005/56/EK irányelve /666/EGK irányelv > a fióktelepekre vonatkozó közzétételi kötelezettségről /667/EGK irányelv > az egyszemélyes korlátozott felelősségű formájú társaságokról /25/EK irányelv > a nyilvános vállalatfelvásárlási ajánlatokról > ezek az irányelvek a magyar társasági jogharmonizáció során beépültek a nemzeti jogba közösségi jog konform felelősségi rend 18 9

10 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése C.) 2005 után főként modernizáció; középpontban a részvénytársaságok és a tőkepiaci összefüggések Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, május 17-i 2006/43/EK irányelv módosította a 78/660/EGK és 83/349/EGK irányelveket, a 84/253/EGK irányelvet pedig hatályon kívül helyezte Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14. ) beszámolók, konszolidált beszámolók stb. közzétételi kötelezettsége A nyilvánosan működő részvénytársaságok létrehozásának, tőkéjük fenntartásának és módosításának megkönnyítése céljából a 2006/68/EK irányelv módosította a 77/91/EGK irányelvet. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/102/EK irányelve a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról A június 18-i 2009/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (amely többek között módosítja a 78/660/EGK irányelvet) versenyképességük javítása és növekedési potenciáljuk felszabadítása érdekében egyszerűsíti a mikrotársaságok gazdasági környezetét és különösen a pénzügyi információszolgáltatási kötelezettségeiket. Az Európai Parlament és a Tanács 2012/30/EU irányelve ( október 25. ) a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (átdolgozás) (a korábbi második társasági jogi irányelv). 19 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.5 Szupranacionális társasági jogi formák - A tagállami jogrendszerektől független társasági jogi normák: csak transznacionális szinten léteznek az európai gazdasági érdekcsoportról szóló 2137/85/EGK rendelet az európai részvénytársaság statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelet az európai szövetkezetről szóló 1453/2003/EK rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló július 5-i 1082/2006/EK rendelet > a már elfogadott rendeletekhez egyes, speciális kérdéseket szabályozó irányelvi jogalkotás is kapcsolódott 20 10

11 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság A.) Szabályozási sajátosságok - Az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelet ill. a statútum munkavállalók bevonására vonatkozó kiegészítéséről szóló 2001/86/EK irányelv szabályozásának sajátosságai: célja, hogy különböző tagállamokban bejegyzett gazdasági társaságok közösségi szinten képesen legyenek megtervezni és végrehajtani üzleti vállalkozásuk átszervezését a nemzeti jogok szerint alapított gazdasági társaságoktól abban különbözik, hogy ~ alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást ~ szervezeti felépítésének, működésének szabályait is alapvetően a rendelet határozza meg

12

13 2016-ban öt magyar alapítású SE-t tartanak nyilván Medico Uno Corporate Services SE Európai Részvénytársaság Wamsler SE Household Equipment European Company CER Cargo Holding SE Európai Részvénytársaság Graphisoft Park SE Graphisoft SE id=3&title=established%20ses (2015-höz képest nem változott) Medico Uno Corporate Services SE Európai Részvénytársaság gyógyszeripar

14 Wamsler SE Household Equipment European Company háztartási eszközök CER Cargo Holding SE Európai Részvénytársaság vasúti árufuvarozás

15 Graphisoft szoftverfejlesztés I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság B.) A rendeletben szabályozott fő kérdések - A rendeletben szabályozott területek: alapítás (egyesüléssel, holdingtársasággal,leányvállalat, meglévő nyilvános Rt. átalakulása SE-vé) szervezeti felépítés ~ kétszintű rendszerben ~ egyszintű rendszerben ~ az egyszintű és kétszintű rendszer közös szabályai közgyűlés, éves és összevont (konszolidált) beszámolók végelszámolás, felszámolás, csőd és fizetésbeszüntetés - Participáció: a munkavállalói részvételre vonatkozó 2001/86/EK irányelv szerint cél, hogy az SE létrejötte ne vonja maga után a létrehozásban részt vevő társaságokban már meglévő munkavállalói részvételi jogok megszűnését vagy csökkenését, szabályozza és biztosítsa a joggyakorlást

16 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság C.) Tőkekövetelmények székhely áthelyezése - Tőkekövetelmények: az európai részvénytársaság minimális tőkéje euró amennyiben egy tagállam bizonyos tevékenységet végző társaságoktól magasabb minimális tőkét követel, ez a követelmény érvényes az adott tagállamban bejegyzett székhelyű európai részvénytársaságra is - Székhely: az európai részvénytársaság székhelyének (alapító okirat szerinti székhely) meg kell felelnie annak a helynek, ahol a központja van, azaz a tényleges székhelynek a Közösségen belül átteheti székhelyét anélkül, hogy fel kellene oszlatnia az egyik tagállamban lévő vállalatot, hogy egy újat hozhasson létre egy másik tagállamban

17 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság D.) Éves beszámoló - adózás - Éves beszámoló > szerepelnie kell a mérlegnek, az eredménykimutatásnak, a kiegészítő mellékletnek, a társaság tevékenységének fejlődését és annak helyzetét bemutató üzleti jelentésnek, továbbá adott esetben a konszolidált éves beszámolónak. - Adózás: adóügyek tekintetében az európai részvénytársaságot minden más multinacionális céghez hasonlóan kezelik a vállalatra és leányvállalataira vonatkozó tagállami adózási szabályok hatálya alá tartozik adózási és járulékfizetési szempontból az európai részvénytársaságok az állandó telephelyük szerinti tagállam adóalanyai > ebben a tekintetben a hiányos európai jogharmonizáció miatt az adóalanyi jogállásuk nem tökéletesen kidolgozott I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság E.) Magyar szabályozási összefüggések - Implementációs törvény: az Országgyűlés május 24- én elfogadta az európai részvénytársaságról szóló évi XLV. törvény > amit tartalmaz kiegészítő társasági jogi jellegű normák ~ megalkotásukat a rendelet maga írja elő a tagállam számára a jogforrás közvetlen alkalmazhatósága érdekében ~ biztosítják a rendelet alkalmazásának (az SE alapításának, megszüntetésének) eljárásjogi vetületét > a cégtörvény módosítása útján azok a szabályok, amelyek megalkotását a rendelet fakultatív jelleggel írja elő a tagállam számára az irányelv implementációjához szükséges, a kollektív munkajog körébe tartozó rendelkezések > hatályba lépett: október

18 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.7 Európai Szövetkezet A.) Koncepció, alapvető célkitűzés - Az Európai Szövetkezet statútumáról szóló 1435/2003/EK rendeletet ill. az Európai Szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003/72/EK irányelv alapvető célja: a szövetkezet tagjai szükségleteinek kielégítése és/vagy gazdasági és szociális tevékenységeinek fejlesztése tagjai szükségleteinek oly módon történő kielégítése, hogy az elősegítse ~ a tagok gazdasági tevékenységekben ~ egy vagy több európai szövetkezetben ~ és/vagy nemzeti szintű szövetkezetekben való részvételét 35 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.7 Európai Szövetkezet B.) Tőkekövetelmények, korlátozott szavazati jog - Az SCE tőkéjét a tagok részjegyei jelenítik meg összege nem lehet EUR-nál kevesebb a meghatározott tevékenységeket (például banki, biztosítási tevékenységet stb.) végző jogalanyok számára magasabb jegyzett tőkét előíró tagállami jogszabályokat azon SCE-k tekintetében kell alkalmazni, amelyek alapszabály szerinti székhelye az adott tagállamban van. - A közgyűlés évente egyszer állásfoglalásban rögzíti a tőke összegét az üzleti év végén, valamint annak az előző üzleti évhez képest történt változását. - Amennyiben az SCE alapszabálya szerinti székhely szerinti tagállam joga megengedi, az SCE-nek lehetnek korlátozott szavazati joggal rendelkező befektető tagjai

19 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.7 Európai Szövetkezet C.) Szervezete, működése - Az Európai Szövetkezet statútumáról szóló 1435/2003/EK rendeletet ill. az Európai Szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003/72/EK irányelv: szabályozott területek jegyzett tőkéje részjegyekre oszlik, minimális összege euro alapítói legalább két tagállamban honos - természetes személyek (min. 5), gazdasági társaságok, a tagállam jogszabálya szerint alapított szövetkezetek lehetnek az alapszabály kötelező elemeinek meghatározása szervezeti rendszere: ~ tulajdonosi irányító szerve a közgyűlés ~ választható, egy- vagy kétszintű felügyelő- és ügyviteli szerv > a statútum számos ponton az európai részvénytársaságról szóló rendelethez hasonló szabályozást tartalmaz 37 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.7 Európai Szövetkezet D.) Magyar szabályozási összefüggések - Az európai szövetkezetről szóló évi LXIX. törvény egyrészt a Rendelet végrehajtását szolgálja másrészt a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonását szabályozó 2003/72/EK tanácsi irányelv szabályainak való megfelelést is biztosítja - A törvényben szabályozott fő kérdések: az európai szövetkezet alapítása, szervezete, megszűnése ~ nyilvántartásba vétel: Ctv. szerint, a Cégbíróság hatásköre ~ alapítás (székhely, egyesüléssel történő alapítás) ~ belső szervezeti kérdések ~ székhelyáthelyezés ~ megszűnés a munkavállalók bevonása az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe 38 19

20 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.8 Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás A.) Fogalma, célja - Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács július 5-i 1082/2006/EK rendelete a szabályozás célja: a területi együttműködést hátráltató akadályok leküzdése alkalmazási területei: ~ az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból finanszírozott határmenti, transznacionális ill. interregionális együttműködések végrehajtása ~ a kizárólag a tagállamok pénzügyi hozzájárulása által, azok regionális vagy helyi hatóságai által kezdeményezett, területi együttműködésben megvalósuló projektek lebonyolítása a csoportosuláshoz való csatlakozás önkéntes ~ a szabályozás rendeleti formában került megalkotásra, a tagállamoknak kötelességük biztosítani a részvétel feltételeit ~ a hazai jogalkotó a Rendelet által alkotott keretszabályokat töltötte ki tartalommal > valamennyi tagállamban augusztus 1-jétől vált lehetővé az ilyen csoportosulások létrehozása 39 I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.8 Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás B.) Magyar szabályozási összefüggések - Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XCIX. törvény a csoportosulás alapítására, működésére, megszüntetésére, illetve az abban való részvételre vonatkozó hazai szabályozás megteremtésére irányult a magyar jogrendben nonprofit gazdálkodó szervezetként szerepel, az Európai Unió alkotta speciális kereteken belül a hazai székhelyű csoportosulás ~ nyilvántartásba vételével, működésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat a törvény a Fővárosi Bíróságra telepíti ~ esetében a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik a csoportosulásban való részvételre vonatkozó jóváhagyás megadására is a csoportosulás működésének felügyeletére az ügyész, míg gazdálkodásának ellenőrzésére az ÁSZ jogosult 40 20

21 II. Konszernjog II. A KONSZERNJOG II.1 Áttekintés II.2 Befolyásszerzés A.) A szabályozás forrásai, jellegzetességei B.) Részvényesek védelme II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint A.) A vállalatfelvásárlási eljárás B.) Az ajánlat kötelező tartalma, megtétele; az ajánlati ár C.) Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő A Jegyzet XI. fejezetével együtt tanulandó. II.4 Vállalatcsoport A.) Az elismert és a tényleges vállalatcsoport B.) Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei C.) Az uralmi szerződés jellemzői D.) A munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése 42 21

22 43 43 II. A KONSZERNJOG II.1 Áttekintés - A magyar társasági konszernjog lényegében két részből áll: a befolyásszerzés szabályaiból és a vállalatcsoportra vonatkozó rendelkezésekből > ezen túlmenően a versenyjog és a számviteli jog is tartalmaznak konszernjogi szabályokat 22

23 II. A KONSZERNJOG II.2 Befolyásszerzés A.) A szabályozás forrásai, jellegzetességei - A befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések két különböző törvényben találhatók a Ptk. szabályozza (korábban a Gt.) a kft.-ben, illetve zártkörűen működő rt.-ben való befolyásszerzést a Tpt. pedig vállalatfelvásárlási eljárás címén a nyilvánosan működő rt.-ben való befolyásszerzést. - A befolyásszerzésre vonatkozó szabályozás a Gt.-ben egyre szűkebbre szorult ~ a jelentős, a többségi, illetve a kölcsönös befolyásszerzésre vonatkozó szabályok a 2006-os Gt.-ből kimaradtak és ~ csak a minősített többséget biztosító (legalább 75 % szavazat) befolyásra állapít meg a törvény kisebbség- és hitelezővédelmi szabályokat a Tpt.-ben egyre szélesebb kört fogott át ~ már 5 %-os szerzésnél nyilvános közzétételi, ~ 33 % feletti szerzésnél nyilvános ajánlattételi eljárás van érvényben II. A KONSZERNJOG II.2 Befolyásszerzés B.) Részvényesek védelme - Az ellenőrzött társaság bármely részvényese (kft.-nél tagja) a minősített többségű (75 %) befolyás közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kérheti, hogy a befolyásszerző piaci értéken, de legalább a saját tőkéből a részesedésére jutó résznek megfelelő értékben vegye meg a részvényét > a kisrészvényes ezen jogát az alapszabályban, társasági szerződésben ki lehet zárni. - Gt.: Ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságnál tartósan olyan üzletpolitikát folytat, amely ~ hátrányos a hitelezőkre és ~ jelentősen veszélyezteti az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését, a hitelező kérésére a cégbíróság a befolyásszerzőt biztosíték adására kötelezheti. > e rendelkezést a Ptk. nem vette át - Ha pedig az ellenőrzött társaság felszámolásra kerül a hátrányos üzletpolitika következtében, a hitelezők keresetére a bíróság átviheti a felelősséget az anyavállalatra > kötelezheti a leányvállalat tartozásaiért való helytállásra (Ptk. 3:324. ) - Ezek a szabályok az egyszemélyes rt.-re és kft.-re is kiterjesztésre kerültek. 23

24 II. A KONSZERNJOG II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint A.) A vállalatfelvásárlási eljárás - A nyilvánosan működő részvénytársaságok körében a Tpt. szabályozza az ún. vállalatfelvásárlási eljárást ha valaki, illetve az összehangoltan eljáró több személy az ún. céltársaságban 33%-ot meghaladó befolyást kíván szerezni az MNB által előzetesen jóváhagyott nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a céltársaság részvényeseinek de! ha ~ a céltársaságban senki sem rendelkezik 10%-ot meghaladó részesedéssel ~ már 25% befolyásszerzéshez is vételi ajánlat tétele kell > a befolyásszerzés lebonyolítására kötelezően befektetési szolgálatot kell felkérni. II. A KONSZERNJOG II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint B.) Az ajánlat kötelező tartalma, megtétele; az ajánlati ár - A nyilvánosan hozzáteendő vételi ajánlat tartalmát a Tpt a részletesen meghatározza hozzá ~ működési tervet ~ a gazdasági tevékenységéről szóló jelentést kell mellékelni és igazolni kell, hogy a részvények megszerzéséhez az ajánlattevő megfelelő fedezettel rendelkezik - A vételi ajánlatot a céltársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, illetve részvényese számára kell megtenni > az ajánlati árat a törvény differenciáltan határozza meg: ez főszabályként a vételi ajánlat Felügyelet részére történt benyújtását megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára 24

25 II. A KONSZERNJOG II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint C.) Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő - A céltársaság a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő alatt (ezt a vételi ajánlat tartalmazza) semmit sem tehet, amellyel ~ megzavarná a befolyásszerzési eljárást, ~ megváltoztatná az rt. gazdasági helyzetét > e határidő alatt a céltársaság valamennyi részvényese visszavonhatatlan nyilatkozatban bejelentheti, hogy részvényét a vételi ajánlatban megjelölt áron az ajánlattevőre átruházza. II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport A.) Az elismert és a tényleges vállalatcsoport A 2006-os Gt. új intézményként vezette be a magyar társasági konszernjogba a vállalatcsoport intézményét (Gt , Ptk. 3:49-3:62. ) kétfajta vállalatcsoport van ~ az elismert és ~ a tényleges az elismert vállalatcsoportba való cégbírósági bejelentkezés önkéntes, az ellenőrző és ellenőrzött társaság uralmi szerződést kötnek stb. > lsd. köv. pont a tényleges vállalatcsoport (Ptk. 3:62. ) ~ a faktikus konszernkapcsolat uralmi szerződés és cégbírósági bejegyzés nélkül is fennáll ~ a tényleges vállalatcsoport megállapításához tartós, legalább 3 éven keresztül fennálló együttműködés szükséges > a Ptk. mindkettőről a jogi személyek közös szabályai között rendelkezik 25

26 II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport B.) Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei - Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei: az uralkodó tag az a gazdasági társaság, amely ~ a számviteli törvény értelmében ~ konszolidált mérleg készítésére köteles; ellenőrzött társaság(ok) ~ az a kft., illetve rt., amely felett az uralkodó társaság ~ a számviteli törvényben meghatározott befolyással rendelkezik; uralkodó tagként - az egymással kötött szerződés alapján többen is lehetnek a vállalatcsoport bejegyzéséhez az uralkodó tag mellett legalább három ellenőrzött társaság szükséges az uralkodó tag és az ellenőrzött társaságok uralmi szerződést kötnek az uralmi szerződést ~ az érintett társaságok legfőbb szerve legalább háromnegyedes többséggel jóváhagyja és ~ erről az uralkodó tag a Cégközlönyben a Gt ban meghatározott közleményt tesz közzé a cégbíróság az elismert vállalatcsoportként való működést a cégjegyzékbe bejegyzi > ettől lesz elismert vállalatcsoport II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport C.) Az uralmi szerződés jellemzői - Az uralmi szerződés intézményesen korlátozza az ellenőrzött társaságok önállóságát beilleszti őket a vállalatcsoport egészének üzletpolitikájába meghatározza ~ az uralkodó tag utasítási jogának terjedelmét, ill. ~ azt, hogy az uralkodó vállalat az ellenőrzött társaságtól mennyi nyereséget vonhat el hasznos az ellenőrzött társaságok ügyvezetésének, mert ~ egyértelművé teszi, hogy milyen kérdésekben vannak alávetve az egységes üzletpolitikának, és ~ mennyiben szolgálhatják a leányvállalat saját üzleti érdekeit a leányvállalatok részvényeseinek, illetve hitelezőinek érdekeit ~ részben a nyilvánosságon, keresztül szolgálja ~ részben a Ptk. által kötelezővé (részvények eladása, tett tartalmi kellékein követelésbiztosítékok stb.). 26

27 II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport D.) A munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése - Az új Ptk. újítása a munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése. - Ha a cégjegyzékbe bejegyzett vállalatcsoport legalább három ellenőrzött tagjában ~ az általános szabályok szerint ~ a felügyelőbizottságban munkavállalói részvétel van az uralkodó vállalat legfőbb szerve ~ az üzemi tanácsok ~ erre irányuló együttes kérelme alapján lehetővé teheti, hogy ~ az ellenőrzött társaságok felügyelőbizottságában ~ vegyenek részt a munkavállalói küldöttek > ennek módját az uralkodó társaság ügyvezetése és az érintett üzemi tanácsok megállapodása határozza meg III. Ellenőrző kérdések 54 27

28 55 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 1.) Az alábbiak közül mely jogterületeket sorolhatjuk az európai gazdasági jog körébe? a.) igazságügyi együttműködés b.) fogyasztóvédelmi magánjog c.) gazdasági alkotmányosság közjogi kérdései

29 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 2.) Az Európai Unió által a gazdasági jog területén legáltalánosabban alkalmazott jogharmonizációs technika a(z) a.) irányelv b.) rendelet c.) utasítás III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 3.) Az uniós irányelvek alapvetően a.) valamennyi társasági forma működését azonos mértékben érintik b.) legalapvetőbben a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkoznak kivételes eset, ha hatályuk a zárt társaságokra, így a zártan működő rt.-re és a kft.-re is kiterjed c.) elsődlegesen a zárt társaságokat (a zártan működő rt.-ket és a kft.-ket) szabályozzák

30 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 4.) Az alábbi eszközök közül melyik nem szolgál arra, hogy a nyilvánossági követelményét az Unió 1. számú társasági jogi irányelve szerinti megvalósítsa? a.) az irányelv megjelöli azokat az adatokat, amelyeket a kereskedelmi regiszterbe (cégjegyzékbe) be kell jegyezni b.) az irányelv kötelezően előírja minden, a társaságra vonatkozó adat és információ (alapítók, működés, üzleti kapcsolatok stb.) korlátlan, elektronikus úton való közzé tételét c.) az irányelv megjelöli azokat az adatokat, amelyeket hivatalos lapban (Cégközlöny) közzé kell tenni III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 5.) Az EU a társaságok egyesülésére és szétválásra vonatkozó irányelvei a.) minden társasági formára nézve kötelező szabályokat tartalmaznak b.) kizárólag a kis- és középvállalkozások tipikus vállalkozási formájára, a kft.-re vonatkoznak c.) a nyilvánosan működő részvénytársaságokra nézve állapítottak meg kötelező rendelkezéseket

31 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 6.) A szupranacionális társaságokat a.) az Unió rendelettel hozza létre, egyebekben nem b.) az Unió irányelvekkel hozza létre, ugyanakkor rendeletek kibocsátásával c.) az Unió rendelettel hozza létre, ugyanakkor irányelvek kibocsátásával is szabályozza a tagállamok társasági jogának egyes lényegi területeit III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 7.) Ez ideig az Európai Unió négy szupranacionális társasági formát hozott létre: a.) az európai gazdasági érdekcsoportot (egyesülést), az európai részvénytársaságot és az európai szövetkezetet és az európai területi együttműködési csoportosulást b.) az európai korlátolt felelősségű társaságot, az európai részvénytársaságot, az európai szövetkezetet és az európai alapítványt c.) az európai gazdasági munkaközösséget, az európai betéti társaságot, az európai korlátolt felelősségű társaságot és az európai részvénytársaságot

32 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 8.) Az Európai Részvénytársaság minimális tőkekövetelménye a.) euro b.) euro c.) euro III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 9.) Az európai részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés szervezetére és működésére a.) a mögöttes jogterület az adott székhelyország részvénytársasági joga, így Magyarországon a Gt., március 15-től a Ptk. b.) az európai részvénytársaságról szóló rendelet minden tekintetben részletes szabályokat állapít meg c.) az alapítók bármely uniós tagállam jogát irányadónak választhatják

33 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 10.) Az alábbiak közül melyik nem tartozik európai társasági jog továbbfejlesztésének ma is napirenden lévő feladatai közé? a.) a részvényesi jogok erősítése b.) az európai csendes társaság rendeleti szintű szabályozása c.) a vállalatirányítás, a reorganizáció és a tőkevédelem hatékonyabb szabályozása III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 11.) Egy gazdasági társaságban minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik: a) a szavazatok 50%-val rendelkező tag b) a szavazatok 25%-val rendelkező tag c) a szavazatok 75%-val rendelkező tag

34 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 12.) Minősített többséget biztosító befolyás megszerzését: a.) be kell jelenteni a cégbíróságnak b.) nem kell bejelenteni a cégbíróságnak c.) a társaság választ az előző két lehetőség között 67 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 13.) Az elismert vállalatcsoportot: a) az uralmi szerződés hozza létre b) szindikátusi szerződés hozza létre c) együttműködési megállapodás hozza létre

35 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 14.) Az elismert vállalatcsoport létrejöttét: a.) nem kell bejegyeztetni a Cégjegyzékbe b.) be kell jegyeztetni a Cégjegyzékbe c.) a menedzsment választhat az előző két lehetőség között. 69 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 1.) Az alábbiak közül mely jogterületeket sorolhatjuk az európai gazdasági jog körébe? a.) igazságügyi együttműködés b.) fogyasztóvédelmi magánjog c.) gazdasági alkotmányosság közjogi kérdései

36 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 2.) Az Európai Unió által a gazdasági jog területén legáltalánosabban alkalmazott jogharmonizációs technika a(z) a.) irányelv b.) rendelet c.) utasítás III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 3.) Az uniós irányelvek alapvetően a.) valamennyi társasági forma működését azonos mértékben érintik b.) legalapvetőbben a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkoznak kivételes eset, ha hatályuk a zárt társaságokra, így a zártan működő rt.-re és a kft.-re is kiterjed c.) elsődlegesen a zárt társaságokat (a zártan működő rt.-ket és a kft.-ket) szabályozzák

37 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 4.) Az alábbi eszközök közül melyik nem szolgál arra, hogy a nyilvánossági követelményét az Unió 1. számú társasági jogi irányelve szerinti megvalósítsa? a.) az irányelv megjelöli azokat az adatokat, amelyeket a kereskedelmi regiszterbe (cégjegyzékbe) be kell jegyezni b.) az irányelv kötelezően előírja minden, a társaságra vonatkozó adat és információ (alapítók, működés, üzleti kapcsolatok stb.) korlátlan, elektronikus úton való közzé tételét c.) az irányelv megjelöli azokat az adatokat, amelyeket hivatalos lapban (Cégközlöny) közzé kell tenni III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 5.) Az EU a társaságok egyesülésére és szétválásra vonatkozó irányelvei a.) minden társasági formára nézve kötelező szabályokat tartalmaznak b.) kizárólag a kis- és középvállalkozások tipikus vállalkozási formájára, a kft.-re vonatkoznak c.) a nyilvánosan működő részvénytársaságokra nézve állapítottak meg kötelező rendelkezéseket

38 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 6.) A szupranacionális társaságokat a.) az Unió rendelettel hozza létre, egyebekben nem b.) az Unió irányelvekkel hozza létre, ugyanakkor rendeletek kibocsátásával c.) az Unió rendelettel hozza létre, ugyanakkor irányelvek kibocsátásával is szabályozza a tagállamok társasági jogának egyes lényegi területeit III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 7.) Ez ideig az Európai Unió négy szupranacionális társasági formát hozott létre: a.) az európai gazdasági érdekcsoportot (egyesülést), az európai részvénytársaságot és az európai szövetkezetet és az európai területi együttműködési csoportosulást b.) az európai korlátolt felelősségű társaságot, az európai részvénytársaságot, az európai szövetkezetet és az európai alapítványt c.) az európai gazdasági munkaközösséget, az európai betéti társaságot, az európai korlátolt felelősségű társaságot és az európai részvénytársaságot

39 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 8.) Az Európai Részvénytársaság minimális tőkekövetelménye a.) euro b.) euro c.) euro III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 9.) Az európai részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés szervezetére és működésére a.) a mögöttes jogterület az adott székhelyország részvénytársasági joga, így Magyarországon a Gt., március 15-től a Ptk. b.) az európai részvénytársaságról szóló rendelet minden tekintetben részletes szabályokat állapít meg c.) az alapítók bármely uniós tagállam jogát irányadónak választhatják

40 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 10.) Az alábbiak közül melyik nem tartozik európai társasági jog továbbfejlesztésének ma is napirenden lévő feladatai közé? a.) a részvényesi jogok erősítése b.) az európai csendes társaság rendeleti szintű szabályozása c.) a vállalatirányítás, a reorganizáció és a tőkevédelem hatékonyabb szabályozása III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 11.) Egy gazdasági társaságban minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik: a) a szavazatok 50%-val rendelkező tag b) a szavazatok 25%-val rendelkező tag c) a szavazatok 75%-val rendelkező tag

41 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 12.) Minősített többséget biztosító befolyás megszerzését: a.) be kell jelenteni a cégbíróságnak b.) nem kell bejelenteni a cégbíróságnak c.) a társaság választ az előző két lehetőség között 81 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 13.) Az elismert vállalatcsoportot: a) az uralmi szerződés hozza létre b) szindikátusi szerződés hozza létre c) együttműködési megállapodás hozza létre

42 III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 14.) Az elismert vállalatcsoport létrejöttét: a.) nem kell bejegyeztetni a Cégjegyzékbe b.) be kell jegyeztetni a Cégjegyzékbe c.) a menedzsment választhat az előző két lehetőség között

I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI II. AZ UNIÓS JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK

I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI II. AZ UNIÓS JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK Kiegész szítés a 8 Üzleti jog I. s a 8-9. előad adáshoz 2014 Az Európai Unió társasági joga dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 1 Áttekintés: I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK évi IV. törvény

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK évi IV. törvény GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 2006. évi IV. törvény DR SZALAI ERZSÉBET 1 A gt-k ismétlése és + ismeretanyag - alapítók és korlátok - alapítói vagyon - létesítő iratra vonatkozó szabályok - vezető tisztségviselők

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

A vállalat környezetszennyezéséért való felelősségének kérdése Európa-jogi kitekintéssel

A vállalat környezetszennyezéséért való felelősségének kérdése Európa-jogi kitekintéssel A vállalat környezetszennyezéséért való felelősségének kérdése Európa-jogi kitekintéssel dr. Verebics János, PhD. egyetemi docens Pán-Európai Jogász Unió, elnökhelyettes I. Problémafelvetés I. Problémafelvetés

Részletesebben

ÜZLETI JOG I Részvénytársaság Konszernjog (befolyásszerzés, vállalatcsoport) I. A részvénytársaság

ÜZLETI JOG I Részvénytársaság Konszernjog (befolyásszerzés, vállalatcsoport) I. A részvénytársaság ÜZLETI JOG I. 2015. Részvénytársaság Konszernjog (befolyásszerzés, vállalatcsoport) 1 I. A részvénytársaság 2 1 Az Rt. jellemzői - A részvénytársaság (Ptk. 3:210-3:323. ): előre meghatározott számú és

Részletesebben

Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés. Pázmándi Kinga

Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés. Pázmándi Kinga Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés Pázmándi Kinga Jogi személyekre vonatkozó szabályozás hatályos rendszere 2014. március 15.-étől Ptk.: Harmadik Könyv: Jogi

Részletesebben

Olasz társasági jog Szikora Veronika

Olasz társasági jog Szikora Veronika Olasz társasági jog Szikora Veronika Társasági jog Európában 2013/14-es tanév Szikora Veronika Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program

Részletesebben

2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása

2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása Jelen tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem

Részletesebben

TÁRSASÁGI JOG JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK

TÁRSASÁGI JOG JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK TÁRSASÁGI JOG Bár kimondottan nem létezik kodifikált európai társasági jog, a társaságokra az uniós jogszabályok által előírt minimumszabályok vonatkoznak az egész Európai Unióban. A Tanács által 2001-ben

Részletesebben

Olasz társasági jog 2013.

Olasz társasági jog 2013. Olasz társasági jog 2013. Az olasz társasági jog főbb jellemzői Szabályozás elsősorban az olasz Ptk. (Codice Civile) V. fejezetében. Az új társasági törvény 2004. január 1-jén lépett hatályba. Az előírások

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

Részletesebben

TARTALOM. A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17. I. fejezet A polgári jogi felelősség 21

TARTALOM. A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17. I. fejezet A polgári jogi felelősség 21 TARTALOM A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17 I. fejezet A polgári jogi felelősség 21 1. A felelősségi jog fogalma és fejlődése 21 2. A polgári jogi felelősség alapelvei 26 2.1. Marton és Eörsi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. Rövidítésjegyzék 13 Előszó 11 Rövidítésjegyzék 13 1. FEJEZET / JOGTANI ÉS ÁLLAMSZERVEZETI ALAPOK 15 1.1 Jogtan 15 1.1.1 A jog fogalma 15 1.1.1.1 A jog összetevői 15 1.1.1.2 A jogkeletkezés útjai jogcsaládok 17 1.1.1.3 A jogrendszer

Részletesebben

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II.

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Társas vállalkozások Külön jogszabályban rögzített Korlátolt és korlátlan felelősség Jogi és természetes személy alapíthatja Kettős könyvvezetés Társasági

Részletesebben

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj.

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14./2015. (V. 13.) MNB rendelete a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében

Részletesebben

Székhelyáthelyezés és határokon átnyúló egyesülés az Európai Unióban A letelepedés szabadságának értelmezése és határai társaságok esetén

Székhelyáthelyezés és határokon átnyúló egyesülés az Európai Unióban A letelepedés szabadságának értelmezése és határai társaságok esetén Székhelyáthelyezés és határokon átnyúló egyesülés az Európai Unióban A letelepedés szabadságának értelmezése és határai társaságok esetén RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. A téma

Részletesebben

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Németországi cégalapítás Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Általános EU szabadságelvek Letelepedési jog szabadsága Szolgáltatásnyújtás szabadsága Tőke szabad áramlásának szabadsága Áruk szabad áramlásának

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. H-1132 Budapest Váci út 30. 6. emelet TÁJÉKOZTATÁS. a 2014. évi rendes közgyűléséhez kapcsolódóan

QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. H-1132 Budapest Váci út 30. 6. emelet TÁJÉKOZTATÁS. a 2014. évi rendes közgyűléséhez kapcsolódóan TÁJÉKOZTATÁS a 2014. évi rendes közgyűléséhez kapcsolódóan A QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1132 Budapest, Váci út 30., cégjegyzékszám: Cg.

Részletesebben

Társasági jog Európában

Társasági jog Európában Társasági jog Európában Tőkeegyesítő társaságok az angol jogban A jelenleg alapítható társasági formák Public company limited by share (nyilvánosan működő Rt. nincs mögöttes tagi felelősség) Private company

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK VG Termelésökonómia és enedzsment Tanszék VÁAATGADASÁGTAN VÁAKOÁS FORÁK Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. llés B. Csaba egyetemi tanár 2010. A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők: ilyen tevékenységet

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

A Shopline-webáruház Nyrt. igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról

A Shopline-webáruház Nyrt. igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁS 2013. július 4. A igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról A tájékoztatja a tisztelt észvényeseket, hogy a Társaság igazgatóságának

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET A társasági jog anyagának földolgozása GT I. Elmélet és történet GT II. Általános szabályok GT III. Az egyes társasági formák A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA

Részletesebben

Útmutató vételi ajánlat jóváhagyásához

Útmutató vételi ajánlat jóváhagyásához Útmutató vételi ajánlat jóváhagyásához Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi háttér... 4 Az engedélyezési eljárás... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Részletesebben

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály 8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA.

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

Társasági jog Európában

Társasági jog Európában Társasági jog Európában AZ ANGOL TÁRSASÁGI JOG FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE A angol társasági jog alapjai 1907-ig a társasági jogi szabályozás a részvénytársaságokra fókuszált Minden egyéb, társasági részesedésről

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

Hogyan lehetek sikeres speciális befektetési helyzetekben?

Hogyan lehetek sikeres speciális befektetési helyzetekben? Hogyan lehetek sikeres speciális befektetési helyzetekben? 2017. Május 26. 17:30 A webinárium hamarosan kezdődik. Kérjük, ellenőrizze, hogy számítógépe hangszórója be van-e kapcsolva. További technikai

Részletesebben

A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, szerződésminta alkalmazásával a következők szerint állapítja meg

Részletesebben

Piacfelügyeleti vonatkozású könyvvizsgálati tapasztalatok

Piacfelügyeleti vonatkozású könyvvizsgálati tapasztalatok Piacfelügyeleti vonatkozású könyvvizsgálati tapasztalatok Előadó: Farkas Ákos, piacfelügyeleti tanácsadó 2014. december 8. Tartalom Jogszabályi keret Piacfelügyeleti tevékenység bemutatása Kapuőri szerep

Részletesebben

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén)

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) a Rábaközi Takarékszövetkezettel esetleg fennálló, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.),

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK és HATÁROZATI JAVASLATOK. a Graphisoft Park SE Ingatlanfejlesztő Európai Részvénytársaság

ELŐTERJESZTÉSEK és HATÁROZATI JAVASLATOK. a Graphisoft Park SE Ingatlanfejlesztő Európai Részvénytársaság ELŐTERJESZTÉSEK és HATÁROZATI JAVASLATOK a Graphisoft Park SE Ingatlanfejlesztő Európai Részvénytársaság (1031 Budapest, Záhony utca 7., Cg.: 01-20-000002, a továbbiakban Társaság ) 2016. évi rendes közgyűlésének

Részletesebben

2007. április 19. napján 10.30 órakor megtartott éves rendes közgyűlésén. Jelen vannak: a részvényesek és meghívottak a mellékelt jelenléti ív szerint

2007. április 19. napján 10.30 órakor megtartott éves rendes közgyűlésén. Jelen vannak: a részvényesek és meghívottak a mellékelt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv mely felvételre került a Graphisoft Park SE Európai Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) (H-1031 Budapest, Graphisoft park 1., Záhony u. 7.) 2007. április 19. napján 10.30 órakor megtartott

Részletesebben

A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla

A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere Dr. Kántor Béla 1 Kapcsolatrendszer elemei Tulajdonosok Menedzsment Igazgatóság, Felügyelő Bizottság (Igazgatótanács), Audit Bizottság Megbízó belső audit részlege Pénzügyi

Részletesebben

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet amely létrejött egyrészről a E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (székhelye: Tatabánya Csaba u. 19., statisztikai

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2007. november 13. (OR. en) 2007/0035 (COD) LEX 825 PE-CONS 3641/1/07 REV 1 DRS 37 COMPET 234 CODEC 856 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Részletesebben

A gazdasági társaság tagja korlátozott tagi felelősségének áttörése

A gazdasági társaság tagja korlátozott tagi felelősségének áttörése A gazdasági társaság tagja korlátozott tagi felelősségének áttörése Szerző: Dr. Bori Beáta Pécs, 2013. október 5. I. Hitelezővédelem A jelenleg hatályos 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

Részletesebben

e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társasá

e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társasá Közkereseti társaság Dr. Kenderes Andrea 2011. március 26. Gt. 88. (1) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan

Részletesebben

E G Y E S Ü L É S I S Z E R Z Ő D É S

E G Y E S Ü L É S I S Z E R Z Ő D É S E G Y E S Ü L É S I S Z E R Z Ő D É S amely létrejött egyrészről a CIG Pannónia Első Magyar Általános (székhelye: 1033 Budapest, Flórián tér 1.; formája: zártkörűen működő részvénytársaság; nyilvántartó

Részletesebben

TÁRSASÁGI JOG I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET

TÁRSASÁGI JOG I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET Üzleti jog VIII. TÁRSASÁGI JOG I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET Üzleti jog VIII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet a társasági jog anyagának földolgozása I. Elmélet és történet II. Általános szabályok III.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére

ELŐTERJESZTÉS a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére Tárgy: A 2004. üzleti év lezárása, ezen belül az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a Könyvvizsgáló jelentései, a mérleg jóváhagyása, döntés a 2004.

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 7/2016. (II. 4.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 7/2016. (II. 4.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 7/2016. (II. 4.) számú KÖZLEMÉNYE a csekély összegű támogatások igénybevételéhez kapcsolódó egy és ugyanazon vállalkozás minőségről, valamint az alkalmazott

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) az alábbi nyilatkozatot teszi és az alábbi információkat adja:

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) az alábbi nyilatkozatot teszi és az alábbi információkat adja: Nyilatkozat a vállalatirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság által közzétett Felelős Vállalatirányítási Ajánlások (2003.12.08.) alapján A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan

Részletesebben

/2008. (05.08) sz. határozata. Az elismert vállalatcsoport létrehozásáról (Holding)

/2008. (05.08) sz. határozata. Az elismert vállalatcsoport létrehozásáról (Holding) PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK /2008. (05.08) sz. határozata Az elismert vállalatcsoport létrehozásáról (Holding) 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat 100%-os tulajdonában

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

IDŐKÖZI JELENTÉS TERVEZETE

IDŐKÖZI JELENTÉS TERVEZETE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 2012/0022(APP) 4.3.2013 IDŐKÖZI JELENTÉS TERVEZETE az európai alapítvány (FE) statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0035 C7-0000/2013

Részletesebben

HÍRLEVÉL. 2012 / 4 Gazdasági társaságokkal kapcsolatos törvények változásai

HÍRLEVÉL. 2012 / 4 Gazdasági társaságokkal kapcsolatos törvények változásai HÍRLEVÉL 2012 / 4 Gazdasági társaságokkal kapcsolatos törvények változásai 2012 folyamán a gazdasági társaságok működését jelentős mértékben érintő jogszabályi változások lépnek hatályba. Az alábbiakban

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Az Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Rendkívüli közgyűlése Budapest, 2008. december 15. 1 Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Napirend

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. közgyűlési határozatai

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. közgyűlési határozatai Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság közgyűlési határozatai A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1097 Budapest, Ecseri út 14-16.)

Részletesebben

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS A(z) /2011. (VI. 30.) Kgy. határozat 1. melléklete EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS Amely létrejött a 2006. évi IV. törvény (Gt.) alapján a SOPRON HOLDING Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cg.: 08-10-001790

Részletesebben

1. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása

1. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása Az igazságügyi miniszter 39/2015. (XII. 21.) IM rendelete az egyes cégjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 200. szám A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott részvényes, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi egyszemélyes zártkörűen

Részletesebben

részvényfajta részvényosztály sorozat darab a részvény alapján leadható szavazat száma névértékű

részvényfajta részvényosztály sorozat darab a részvény alapján leadható szavazat száma névértékű KÖZZÉTÉTEL A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési nyilvánosan működő Részvénytársaság (1113 Budapest, Bartók Béla út 152., Cg. 01-10-043872) Igazgatósága, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

NYILATKOZAT a vállalatirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság által közzétett Felelős Vállalatirányítási Ajánlások alapján

NYILATKOZAT a vállalatirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság által közzétett Felelős Vállalatirányítási Ajánlások alapján NYILATKOZAT a vállalatirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság által közzétett Felelős Vállalatirányítási Ajánlások alapján A Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Közgyűlési Határozatok a Graphisoft Park SE (H-1031 Budapest, Graphisoft Park 1., Záhony u. 7.)

Közgyűlési Határozatok a Graphisoft Park SE (H-1031 Budapest, Graphisoft Park 1., Záhony u. 7.) Közgyűlési Határozatok a Graphisoft Park SE (H-1031 Budapest, Graphisoft Park 1., Záhony u. 7.) 2016. április 28. napján 10.00 órakor megtartott éves rendes közgyűlésén meghozott határozatok 1/2016.04.28.

Részletesebben

Közgyűlési Határozatok a Graphisoft Park SE (H-1031 Budapest, Graphisoft park 1., Záhony u. 7.)

Közgyűlési Határozatok a Graphisoft Park SE (H-1031 Budapest, Graphisoft park 1., Záhony u. 7.) Közgyűlési Határozatok a Graphisoft Park SE (H-1031 Budapest, Graphisoft park 1., Záhony u. 7.) 2015. április 23. napján 10.00 órakor megtartott éves rendes közgyűlésén meghozott határozatok 1/2015.04.23.

Részletesebben

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatósága

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatósága A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatósága (székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, cégjegyzékszám:

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET A társasági jog anyagának földolgozása GT I. Elmélet és történet GT II. Általános szabályok GT III. Az egyes társasági formák A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI DOKUMENTUMOK. NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2015. április 26-án tartandó éves rendes közgyűlésére

KÖZGYŰLÉSI DOKUMENTUMOK. NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2015. április 26-án tartandó éves rendes közgyűlésére KÖZGYŰLÉSI DOKUMENTUMOK a NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2015. április 26-án tartandó éves rendes közgyűlésére A Közgyűlési időpontja: 2015. április 26. 9 óra A Közgyűlés helyszíne:

Részletesebben

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. FIGYELMEZTETÉS: A Tájékoztató jelen Kiegészítésével kapcsolatosan a Kibocsátó, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a Forgalmazó felelőssége nem egyetemleges. A

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 38. szám A közigazgatási és igazságügyi miniszter 22/2014. (III. 13.) KIM rendelete a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. I. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

A Társaság évi nem auditált főbb mérleg és eredménykimutatás adatai a bázis év auditált adataihoz képest a következők:

A Társaság évi nem auditált főbb mérleg és eredménykimutatás adatai a bázis év auditált adataihoz képest a következők: A MASTERPLAST Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (8143 Sárszentmihály, Árpád utca 1/A., a továbbiakban Társaság ) az alábbiakban tájékoztatja tisztelt Részvényeseit a Társaság 2015. április 28-i éves

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

GFO 2014. Változás GFO 2013 megnevezés. GFO 2014 megnevezés kód. kód

GFO 2014. Változás GFO 2013 megnevezés. GFO 2014 megnevezés kód. kód megnevezés 1,2 Vállalkozás 1,2 Vállalkozás 1 Jogi személyiségű 1 Jogi személyiségű 11 Jogi személyiségű gazdasági 11 Gazdasági társaság társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 113 Korlátolt felelősségű

Részletesebben

Az Európai Bankhatóság (EBA) iránymutatása. a magas jövedelműekre vonatkozó adatgyűjtésről EBA/GL/2012/5

Az Európai Bankhatóság (EBA) iránymutatása. a magas jövedelműekre vonatkozó adatgyűjtésről EBA/GL/2012/5 Az Európai Bankhatóság (EBA) iránymutatása a magas jövedelműekre vonatkozó adatgyűjtésről EBA/GL/2012/5 London, 2012.07.27. Az iránymutatás jogállása 1. Az e dokumentumban szereplő iránymutatásokat az

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK Felkészülés a társadalmi vállalkozásra. A társadalmi vállalkozások jogi formái.

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

GINOP Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege:

GINOP Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege: GINOP-6.1.5-17 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása várhatóan 2017. év május hó 3. naptól 2017. év

Részletesebben

Typotex Kiadó. Tárgymutató

Typotex Kiadó. Tárgymutató Tárgymutató 1952. évi III. törvény 53, 164, 250 1988. évi VI. törvény 19 1994. évi LXXI. törvény 54 2005. évi LXXXIII. törvény 51 2010. évi CXXX. törvény 28 2013. évi V. törvény 9, 19, 87, 98, 109 A abszolút

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

A WABERER S INTERNATIONAL NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (A "TÁRSASÁG") IGAZGATÓSÁGÁNAK ÜLÉSEN KÍVÜL HOZOTT HATÁROZATI JAVASLATAI A TÁRSASÁG 2016

A WABERER S INTERNATIONAL NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (A TÁRSASÁG) IGAZGATÓSÁGÁNAK ÜLÉSEN KÍVÜL HOZOTT HATÁROZATI JAVASLATAI A TÁRSASÁG 2016 A WABERER S INTERNATIONAL NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (A "TÁRSASÁG") IGAZGATÓSÁGÁNAK ÜLÉSEN KÍVÜL HOZOTT HATÁROZATI JAVASLATAI A TÁRSASÁG 2016. ÁPRILIS 18. NAPJÁRA ÖSSZEHÍVOTT RENDES KÖZGYŰLÉS

Részletesebben

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely Introitus (-) 2009. február 3.-4. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely egyetemi tanársegéd Pénzügyi Számvitel Tanszék E300 gergely.mohl@uni-corvinus.hu Fogadóóra: szerda 8 00-9

Részletesebben

Befektetési szolgáltatások

Befektetési szolgáltatások Bank - Tőkepiaci alaptan Befektetési szolgáltatások Tőkepiac szerepe Tőkepiac szabályozása Tőkepiaci tevékenység Tőkepiac felügyelete 2014 ősz MsC képzés 1 Bank Pénzügyi közvetités Fizetések bonyolítása

Részletesebben

A 2014. május 6-i és 2014. május 28-i közgyűlési, Alapítói Határozatok

A 2014. május 6-i és 2014. május 28-i közgyűlési, Alapítói Határozatok A SZABOLCS VOLÁN Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság ügyvezetésének 2013. év CLXXVI. tv. 24. (2) bek. (Kivonat az egyesülési tervből) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. május 30-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. május 30-i rendes ülésére 22. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató a személyszállítási közszolgáltatás saját gazdasági

Részletesebben