EGÉSZSÉG, GENDER, SZEXUALITÁS, FOGYATÉKOSSÁG és TEST Kulturális különbségek felnőttképzési helyzetekben

Átírás

1 BODY - Kultúra, test, gender és szexualitás a felnőttképzésben EGÉSZSÉG, GENDER, SZEXUALITÁS, FOGYATÉKOSSÁG és TEST Kulturális különbségek felnőttképzési helyzetekben A kritikus incidensek gyűjteménye november 1

2 A kivonat létrejöttéhez hozzájárultak: [P1] Élan Interculturel (főpályázó); Franciaország [P2] Katholieke Vereniging Gehandicapten Vormingsbeweging vzw KGV; Belgium [P3] MHT Consult; Dánia [P4] Ars Erotica Alapítvány; Magyarország [P5] Centro Studi ed Iniziative Europeo CESIE; Olaszország Szerkesztette az Elan Interculturel a BODY konzorcium részére Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásért. A projekt és ez a publikáció az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás Grundtvig programjának (LLP Grundtvig) támogatásával jött létre 2

3 A kritikus incidenseket felnőttképzőktől és oktatóktól gyűjtöttük össze a Margalit Cohen-Emerique által kifejlesztett módszer segítségével. Ezen megközelítés lényege, hogy egy kultúraközi konfliktus sosem magyarázható (s oldható meg) csupán az egyik fél idegenségével, furcsaságával, az adott közegben való járatlanságával, hanem kizárólag a résztvevő felek eltérő háttereinek interakciójaként értelmezhető. Ez a megközelítés arra is lehetőséget ad, hogy megértsük milyen rejtett normák, értékrendszerek, szokások és elvárások állnak egy-egy incidens hátterében. A kritikus incidenseket az egészség, gender, szexualitás és általában a test területeiről gyűjtöttük össze. A kritikus incidensek összegyűjtéséért köszönettel tartozunk mindenkinek, akik részt vettek a kritikus incidensek műhelymunkáin. 3

4 Kulturális különbségek a TEST területén Belgium Dánia Franciaország Magyarország Olaszország Erőszakos fiatal menekültek A táska Roma szoknya Saját szoba Japán kézfogás Puszik Japán gesztus Ölelés Leves és vaj Érintés Órán enni A padlón Fenék Japán résztvevő Bólintás Fürdőruha Megölni egy méhet Csendes diákok Testi fenyítés Koedukált játék Pakisztáni pár Kézfogás Orrfújás 4

5 WP 2 Kritikus incidens: 3 KILÓ FELESLEG Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: 2012, Franciaország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS gender kapcsolatok: női szépséggel kapcsolatos normák, női szerep testkép: Hogyan kell kinézni? individualizmus/intim szféra: bizonyos dolgok magánügyként való kezelése, képesség annak eldöntésére, mi tartozik e körbe A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 26 éves francia nő. Korábban élt New Yorkban, ahol francia nyelvet tanított. Független személyiség. Élvezi a kultúrák közötti cserét. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. )

6 Ötvenes éveiben járó, igen tehetős japán férfi, a narrátor főnöke. Különös érdeklődést mutat a nyugati emberek iránt. A TÖRTÉNET ismertetése Egy japán vállalat egyetlen külföldi munkatársa voltam abban az időben. A belépésem után 3 hónappal tájékoztattak, hogy át kell esnem egy orvosi vizsgálaton. A vizsgálat után néhány nappal az igazgató az irodájába hívott, mondván megkapta a vizsgálat eredményeit, amiről tájékoztatni szeretne. Arra számítottam, hogy egy borítékot fog átnyújtani. Ehelyett elővette vizsgálati lapomat, és elkezdte megvitatni velem az eredményeket. Azt mondta, úgy látszik van rajtam 3 kg súlyfelesleg. Ez napokra a mantrájává vált.,,három kiló! Három kiló! szólt oda minden alkalommal, mikor elhaladtam mellette vagy együtt ebédeltünk. 1. A TÖRTÉNET részletei A főnök folyton új mantráját hajtogatta, akkor is amikor kettesben voltak a narrátorral, de mások jelenlétében, például ebédelés közben is (ilyenkor rendszerint körülbelül 10 kollégája volt jelen, mindannyian nők). Soha senki nem reagált a főnök e megjegyzéseire. Többnyire akkor sem mulasztott el megjegyzést tenni, mikor szembetalálkozott a narrátorral a folyosón, általában többek füle hallatára. A cég egyébként körülbelül 35 alkalmazottal működött. A narrátor vállalaton belüli pozíciója meglehetősen egyedi volt, amennyiben nem Japánban élő külföldiként dolgozott egy japán cégnek, hanem a cég helyben vette fel, ami meglehetősen ritka. Emiatt azonban erősebben jelent meg az elvárás, hogy alkalmazkodjon a vállalati elvárásokhoz, mégha kívülálló is volt abban az értelemben, hogy nem japán származású. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK szégyen, düh, tehetetlenség, kiszolgáltatottság 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Függetlenség: Függetlensége a narrátor számára nagyon fontos érték. Úgy érezte főnöke megsérti ezt, mikor ellenőrizni próbálja testsúlyát.

7 Magánélet: A narrátor értékrendje szerint súlyos udvariatlanság valakiről beleegyezése nélkül, nyilvánosan, személyes információt megosztani, különösen orvosi adatokat. Úgy érezte, nem tartozik főnöke hatáskörébe, hogy ellenőrizze vizsgálati eredményeit, az pedig főleg nem, hogy az egész irodával megossza azokat. Arra számított, hogy az orvos csak általános tájékoztatást ad majd főnökének egészségi állapotáról, arra semmiképpen, hogy számára személyesnek tekintett, főnökére nem tartozó adatokat oszt majd meg vele (mint például azt, hogy néhány kilót fogynia kellene). A szépségideál elutasítása: A narrátor nem gondolja, hogy bárki olyan elvárást támaszthatna vele szemben, hogy teste formája vagy mérete feleljen meg az általánosan elfogadott szépségideálnak. Azt mondta, mint nyugati emberrel, főnöke (és mások is) gyakran azt érzékeltették vele, hogy túl nagydarab, mikor tudta, hogy Európában átlagos vagy kis termetűnek számít. Emiatt aztán az az érzés alakult ki benne, hogy nem szeretne egy olyan normának megfelelni, ami egész egyszerűen nem a sajátja. A kultúrának ugyanis nagy szerepe van abban, mit tekintünk átlagosnak vagy normálisnak. A normálisnak tekintett testhőmérséklet például alacsonyabb Japánban, mint Franciaországban. Könnyen előfordulhatott volna tehát, hogy a japán orvos betegnek ítéli normális testhőmérséklete alapján. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Negatív. A narrátort nagyon zavarta, hogy főnöke felhatalmazva érzi magát, hogy nyilvánosan kitárgyalja orvosi vizsgálata eredményeit, és dühítette, hogy újra és újra felhozza a témát mások előtt. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A vállalat, mint család: A vállalat feladata dolgozói támogatása és védelme. Nem ritka, hogy japán cégek maguk segítenek egyedülálló alkalmazottaik számára párt találni vagy, hogy épp lakást bérelnek számukra. Ezért a gondoskodásért cserébe a dolgozó,,a céghez tartozik. A narrátort főnöke korábban már kisegítette: felvette, annak ellenére, hogy még nem beszélt jól japánul, és hetente meghívta vacsorázni (ami egyúttal lehetőséget biztosított lányának, hogy angoltudását gyakorolja). Cserébe azonban teljes engedelmességet várt el. A japán szépségideál: A narrátor elmondása szerint a japán társadalomban igen határozott kép él arról, milyennek kell egy nőnek lennie (beszéljen lágyan, öltözzön nőiesen, stb.). Az irodában dolgozó nők más elbánásban részesültek,

8 mint a férfiak. Ebédidőben például a férfiak ott étkeztek, ahol kedvük tartotta, míg a nőknek kötelezően az igazgatóval kellett enniük. Az igazgató titkárnőjének aki egyébként egy meglehetősen fiús nő volt nagyon magas hangon kellett felvennie a telefont. A narrátornak más vállalatoknál dolgozó barátnői mesélték, hogy munkahelyük sminktanfolyamra küldi női alkalmazottait. Úgy tűnik az igazgató osztotta a közkeletá vélekedést arról, hogyan nézzen ki és viselkedjen egy japán nő, és a narrátortól is elvárta volna, hogy ennek a képnek megfeleljen. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Igen. A narrátor elmondása szerint személyes adatai szétkürtölése csak az egyik esete volt annak, hogy főnöke megsértette magánszféráját. Úgy érezte munkaadója infatilizálja, minek következtében szakmai önbizalma is megrendült. Mivel munkaköre szerint nyugati vállalatokkal kellett kapcsolatot építenie, gyakran magas pozícióban lévő vezetőkkel tárgyalt. Az érzés, hogy saját munkahelyén nem kap kellő tiszteletet aláásta önbizalmát, és ezáltal negatívan befolyásolta szakmai teljesítményét is. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: PUSZIK Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: Franciaország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS x

9 testi kontaktus (puszi adás), kultúránként különböző társadalmi konvenciók a nemi szerepek, kor, hierarchia, valamint különböző típusú emberi kapcsolatok (szakmai, személyes, formális, informális, baráti, intim) területein A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Negyvenes éveiben járó férfi, aki flamand, belga és holland identitással rendelkezik. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Francia diákok, akik nyelvórákat vesznek. A TÖRTÉNET ismertetése Mint flamand/belga/holland ember észrevettem, hogy frankofón társaim reggelente puszival üdvözlik egymást a munkahelyünkön. A pusziszkodás flamand közegben elég ritka, ott így csak a közeli barátok üdvözlik egymást. Mivel nem sokkal korábban érkeztem Franciaországba a diákjaim elhívtak egy általuk szervezett gálára. Mikor a terembe lépve összetalálkoztam néhány nyelviskolai tanítványommal, egyiküket puszival üdvözöltem. Ugyan udvariasan rejtegetni próbálták, de tanítványaim majd megpukkadtak a nevetéstől. 1. A TÖRTÉNET részletei Az incidens egy gálán zajlott le, ahol a narrátor mellett diákjai is jelen voltak, akik közül többeknek nyelvórákat is adott. A szituáció a narrátor számára elég informálisnak tűnt. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Még ma is kiínosan érzem magam, ha eszembe jut. Mindenképp óvatosabbá váltam a puszik osztogatásában. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens?

10 A falamand kultúrából ahol egymást puszival üdvözölni csak közeli barátok között szokás érkezett narrátor számára feltűnt, hogy francia kollégái reggelente puszival üdvözlik egymást. Mivel be szeretett volna illeszkedni a számára új közegbe, ezért utánozni kezdte e szokást, annak ellenére, hogy saját kultúrájában mást sajátított el. A hierarchiáról alkotott nézetei elég közel állnak a Franciaországban általánoshoz. Ez a hierarchia azonban jelentőségét vesztette számára a gála közegében, melyet informálisnak érzett, így közvetlenebb viselkedésre sarkallta. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? pozitív 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A narrátor megértette, hogy a franciák puszi adási szokásai szigorú hierarchián alapulnak: egy tanár nem adhat puszit diákjának, még informális helyzetekben sem. Esetében az történt, hogy túláltalánosított egy szokást. A francia kultúra sokkal formálisabb a belga vagy flamand kultúránál, Franciaországban ugyanis bizonyos főként hierarchikus kapcsolatok formális volta a formális kontextuson kívül is megmarad. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Igen, hiszen tanárként, munkájában is problémát okozhatott volna, ha diákjai esetleg rosszul reagálnak gesztusára. Ezesetben az alkalmazkodásra való törekvés sem volt elég ahhoz, hogy a narrétor ne szegje meg a normákat. Azt is számításba kellett volna vennie, vajon diákjai is informálisnak tekintik-e az adott helyzetet, valamint azt, milyen kimondatlan szabályok határozzák meg a tanárok és diákok közötti udvarias érintkezés it. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ

11 WP 2 Kritikus incidens: ÉRINTÉS Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: Franciaország, 2012 Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS x A múzeum fogalma kultúránként mást jelenthet: fizikailag távolságot kell tartanunk a műtől, vagy megérinthetjük? A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 22 éves francia nő. Művészettörténetet tanul. Az incidens idején a Louvre-ban dolgozik teremőrként. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Negyvenes éveiben járó kínai múzeumlátogató (életkora alapján a Mao utáni korszakban nőhetett fel).

12 Mielőtt elkezdenél válaszolni a kérdésekre, kérlek nézd át az egész ívet, hogy ne maradjanak kérdéseid, ne legyenek félreértések. Kérdezz bátran, ha valami nem világos! A TÖRTÉNET ismertetése Kérlek írj le röviden (10-15 mondat) egy kritikus incidenst, amit te személyesen átéltél. Fontos, hogy a saját nevedben, a saját szemszögedből írd le a történetet. Írd le, hogy mikor és hol történt! A Louvre vörös termében dolgoztam, ahol 19. századi festmények vannak kiállítva. Arra lettem figyelmes, hogy egy kínai látogató tapogatni kezd egy Ingres képet. Annyira megdöbbentem, hogy gyakorlatilag rákiabáltam, hogy ne nyúljon hozzá (,,Don t touch! a mondat amit a Louvre teremőrei napi több alkalommal elismételnek). A férfi meglepettnek látszott, majd továbbment. 1. A TÖRTÉNET részletei A helyszín egy múzeum volt: sok sok ember mozgásban A vörös terem két szimmetrikus szobából áll, melyeket középen egy kisebb szögletes szoba kapcsol össze. A narrátor az egyik szoba közepén ült egy padon. A szögletes szoba, ahonnan a kínai férfi belépett a háta mögött volt. A vörös terem igen nagy és meglehetősen népszerű a látogatók körében, így gyakran nincs itt elegendó teremőr (ez egyébként az egész Louvre-ban jellemző probléma). Az incidens idején csak két múzeumi dolgozó tartózkodott itt. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Meglepődött. Egyáltalán nem számított erre, így azt sem tudta, hogyan reagálhatna,,szakszerűen. A képet tapogató férfi látványa különösen mélyen érintette, mivel maga különösen tiszteli a művészi alkotásokat. Abban a pillanatban nem mint múzeumi alkalmazott, hanem mint megdöbbent szemtanú reagált. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A narrátor számára, aki művészettörténetet hallgatott, egy művészeti alkotás szinte szent. Egyedi, megismételhetetlen, és mindenkor tiszteletet érdemel. Ennek a tiszteletnek az egyik módja, ha távolról szemléljük és nem érintjük meg így is vigyázva épségére. Hiszen ezek egyedi műalkotások, melyeket feladatunk megőrizni az utókor számára. A múzeumoknak emellett nyugodt, csendes tereknek kell lenniük, ahol a látogatók zavartalanul elmélyedhetnek az alkotásokban. A Louvre esetében azonban mértetéből és kialakításából adódóan fellép egyfajta Disneyland effektus. A Louvre hangulatában ugyanis, egészen a bejárattól kezdve, nincs semmi szigorú, semmi tiszteletet parancsoló. Ezért lehet, hogy a látogatók oly gyakran áthágják a szabályokat.

13 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Semleges, mivel nem tudta milyen meggondolás vezetheti. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A narrátor úgy hiszi, a kínai emberek művészetről alkotott képe az övétől eltérő lehet. Számukra a nyugati művészeti alkotások dekoratív tárgyaknak tűnhetnek, melyeket akár meg is lehet érinteni. Ezen kívül Kínában a múzeumok és a örökség védelme nem tekintenek vissza hosszú múltra. Kínában csak a festményeket tekintik művészeti alkotásoknak, azonban ezek stílusa is erősen eltér a nyugati festészetétől: többnyire taoista gondolatiságot jelenítenek meg, főképp olyan fogalmakat, mint az,,üresség vagy a,,nyitottság. Számukra a nyugati festmények melyeken rendszerint az egész vászon festékkel fedett nem művészeti alkotásoknak, hanem dekorációs elemeknek tűnnek. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Igen, bár a muzeográfia szabályai általános érvényűek, a művészet fogalma kultúránként különböző. Hasonló helyen dolgozva számtalan, különböző háttérrel rendelkező emberrel kerülünk interakcióba. Ilyenkor előfordul, hogy nehezünkre esik tiszteletben tartani a különbségeket, ha a látogatók viselkedése szakmai, esetleg biztonsági előírásokba ütközik. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ

14 WP 2 Kritikus incidens: FENÉK Begyűjtő szervezet: Rögzítés időpontja és helye: Franciaország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. X MÁS X A női hátsó morfológiája, a csípő vonala. Az érzékiség megjelenítése. A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 34 éves, francia-burkina Fasói nő. Franciaországban született, ám 20 évet élt Burkina Fasóban. Kommunikáció-kapcsolatszervező valamint inter képzettséggel rendelkezik. Feminista gondolkodású, érzékeny a nemek közötti egyenlőség kérdésére. Pánafrikanista, fontosak számára az afrikai értékek. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 2 szereplő, 3 különböző szituációban. 1. szituáció: 38 éves, fehér, angol-francia hátterű nő (Angliában született, de Franciaországban él). Korábban kevés köze volt az afrikai kultúrához, az utóbbi időben azonban szenvedélyesen érdeklődni kezdett iránta.

15 2. és 3. szituáció: 38 éves, francia férfi. Franciaországban született és nőtt fel. Afrikához nem fűzi különleges viszony. Bohém, multi környéken él. Párkapcsolatban él egy afrikai származású nővel. A TÖRTÉNET ismertetése Álló helyzetből lehajoltam, hogy felvegyek valamit a földről. A lábam nyújtva volt, csupán a felsőtestemmel hajoltam előre, míg karjaimat kinyújtva elértem a tárgyat. Társaim szemöldöküket ráncolva olyan megjegyzéseket tettek, mint:,,mért így hajolsz le? Meg fog sérülni a hátad. Ez a mozdulat nem természetes. és,,nem szabadna így mutogatnod a feneked. 1. A TÖRTÉNET részletei 1. szituáció: A narrátor és legjobb barátnője az utcán sétálnak. 2. szituáció: A narrátor és partnere az utcán sétálnak. 3. szituáció: A narrátor és partnere bicikliznek. A szereplők között mindhárom esetben meghitt, közeli kapcsolat van, ami lehetővé teszi, hogy nyíltan beszéljenek a kérdésről. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Egyáltalán nem számított rá, hogy ilyen megjegyzéseket kap majd egy mozdulat miatt, amely számára oly természetes. Meglepődött és kissé összezavarodott, ugyanakkor el kis gondolkozott. Megkérdezte barátait:,,te hogyan csinálnád? Mutasd meg! Beszélgetőtársai mindhárom esetben ugyanazt a mozdulatot hajtották végre: térdüket hajlítva közelítettek a földhöz, majd egy pillanatra leguggolva vették fel a tárgyat. A meglepettség mellett kissé feszültté is tette a szituáció, hiszen úgy érezte, beszélgetőtársai kimondatlanul is azzal gyanúsítják, hogy mozdulatával fel akarta magára hívni a figyelmet, kacérságnak szánta, ami egyáltalán nem volt igaz. Úgy érezte igazságtalanság érte, amit valamiképpen helyre kell hoznia Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A narrátor társas percepciója:

16 - A fenék szociális funkcióval és kifejezőerővel bír A narrátor olyan környezetben nőtt fel, ahol a nők járás közben feltűnően ringatják feneküket és csípőjüket. - Testi adottságok A hát alsó részének görbülete hangsúlyozza a feneket, mely így kiugrik a test sziluettjéből, feltűnővé válik. A hangsúlyos fenékrész az afrikai nők nagy részére jellemző. Ezzel a testalkattal a járás ringó csipő és fenékmozgást követel. E testi jellegzetesség hatása a társas életben is megjelenik. - A narrátor a női fenékről alkotott képe valahogy úgy foglalhatő össze, mint,,a telt hátsó kultusza. A fenék számára a szépség, egészség, vonzerő és érzékiség kifejezője, melynek mozdulatai igen vonzóak. - Explicit testtartások, mozdulatok (pl. törzsi tánc fűszoknyában) - Napi teendők, melyeket előrehajolva szokás végezni (padló söprése kisseprűvel, főzés a földön lévő, hagyományos tűzhelyen, kézzel mosás, munka a földeken, stb.) - A mozdulatok természetessége, e testtáj mozgatásának mívészi formái: táncok, melyek a feneket ünneplik (a mellkast és feneket kinyomva). Több afriakai országban léteznek valódi,,fenéktáncok. Ilyen például a Burkina Fasói Kiegba tánc, melyet ma is járnak. Ahogy Baudelaire írta:,,mikor sétálnak, mintha táncolnának. - A hátsófél esztétikája: a fenék rengeteg művészeti alkotás témája, ami jól mutatja fontosságát, mint a női szépség szimbóluma. - Az általános meggyőződés szerint egy nő nem is nő, ha nincs feneke. - A női domborulatok jelentései: egészség, nőiesség, termékenység, anyaság, érzékiség. - A fenékről való beszéd szabadsága olyan fokú, hogy szinte bármilyen hozzá kapcsolódó témát könnyű felhozni, legyen az akár teltségének szóló dícséret, vagy épp ellenkezőleg, negatív vélemény túl lapos volta miatt. - Vannak olyan nők, akik tablettákkal próbálják növelni fenekük méretét. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Egy kicsit szomorú: a narrátor feneke elutasított testrésszé vált. Értetlenség a szépség fontosságának tagadásával szembesülve. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A fenékhez fűződő viszony: ezt a testrészt el kell rejteni, hiszen megmutatása kacérság, nyíltan érzéki megnyilvánulás, mely vulgáris, illetlen, magamutogató és explicit módon szexuális. A kívánatos viselkedés ezzel szemben az illetennek ítélt testrészek például a fenék illedelmes elfedése, a test szociálisan elfogadható,,csomagolásba való kényszerítése. Érdekes a nyugati társadalomban uralkodó ellentmondás: egyfelől elfogadott, hogy az emberek (főként a férfiak) erotikus módon tekintenek e testrészre, másfelől azonban erős rosszallást vált ki az a nő, aki valamilyen módon felhívja a figyelmet a

17 fenekére (ez a mellek esetében is igaz). A test reprezentációja, illetve a testhez fűződő viszony: a zsidó-keresztény kultúrkörben hagyomány a test és lélek elválasztása. A kettő közül egyértelműen az utóbbihoz kapcsolódnak pozitívabb értékek. A mindennapi társas érintkezés során a test háttérbe szorítása jellemző: a természetes testi működések láthatatlanná tétele és a test elfedése fontos szociális elvárásként jelenik meg. A test előtérbe helyezése nem elfogadott olyan cselekvések végrehajtása közben sem, mint például egy elejtett tárgy felemelése. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? A viselkedés megváltoztatása, tanulás: A narrátorra hatást gyakorolt barátai reakciója: manapság, ha elejt valamit az utcán vagy egyéb nyilvános helyen, gondosan ügyel rá, hogy,,nyugati módon vegye fel. A adaptáció érdekében tehát önkontrollt gyakorol. A test, a mozdulatok és a kultúra kapcsolata: A narrátor felismerte, hogy mindig olyan emberek között élt, akik gyakran végrehajtották a kérdéses mozdulatot, valamint, hogy percepciója a fenékről nélkülözött minden tabut és negatív jelentést. Számára semmi megbotránkoztató nem volt e testrésszel kapcsolatban, megértette azonban, hogy Franciaországban a számára,,természetes környezettől különböző közegben azonban más jelentést hordoz. Felmerül a tyúk vagy a tojás dilemma: melyik volt előbb? A testi jellegzetességből következett a szokások kialakulása, vagy ellenkezőleg, a kultúra formálta a testet? Az intenció és attribúció kérdése: a eredetű viselkedéseket gyakran szándékosnak tekintjük, akkor is, ha nem áll hátterükben tudatos megfontolás. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: JAPÁN KÉZFOGÁS

18 Begyűjtő szervezet: mhtconsult Rögzítés időpontja és helye: 2012, Dánia Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. X MÁS non-verbális kommunikáció, testhatárok, magánélet A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 38 éves, középosztálybeli dán nő. Nyelviskolai tanárként dolgozik egy városban, Koppenhága közelében. A nyelviskolai tanterv keretében megértést is tanít, ami elsősorban a Dániába érkező bevándorlók számára segít a dán társadalmi és szokások megismerésében. Emiatt történt, hogy két szakmai ismeretsége őt kérte fel, hogy fogadja japán látogatóikat, és ismertesse meg őket a dán oktatási rendszerrel, az ország hagyományaival, stb. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Két 30 év körüli japán tanárnő Fukuoka környékéről. Első alkalommal jártak Dániában, más európai országokat azonban korábban már meglátogattak tanulmányi út keretében. A TÖRTÉNET ismertetése Vállaltam, hogy találkozom a két japán vendéggel, akik azért érkeztek Dániába, hogy az oktatási rendszert tanulányozzák. Amikor először találkoztunk, az irodámban, egy szokásos kézfogással akartam őket köszönteni.

19 Meglepetten bámulták kinyújtott kezemet, majd vonakodva kezet fogtak velem, csupán ujjaikkal érintetve kezem, mintha az valamilyen veszélyes tárgy lenne. A találkozó végén ugyanilyen módon búcsúztunk el. 1. A TÖRTÉNET részletei Mi történt? Hol történt? Kik a történet főszereplői? Mi történt a szereplők között? Próbálj meg annyira objektív, elfogulatlan lenni, amennyire csak lehetséges! Hárman voltak jelen: egy dán nyelvtanárnő, valamint két japán tanárnő, akik tanulmányi körúton vannak Európában. Első találkozójuk egy aránylag kicsi iskolai irodában zajlott le. A találkozó célja az volt, hogy a dán nő megismertesse a japán vendégeket a dán oktatási rendszerrel, pedagógiai elvekkel stb. A találkozó kezdetén a dán nő saját ismeretei szerint udvariasan kezet nyújtott vendégeinek, akik azonban nem viszonozták ezt megfelelő módon, sőt, mimikájuk és testbeszédük kifejezte, hogy kissé kellemetlen számukra ez a fajta üdvözlés. A dán nő arra gondolt, hogy a japán nőknek talán még gyakorolniuk kell a kézfogást és, hogy legközelebb biztosan könnyebben fog nekik menni, ezért ismételte meg a találkozó végén. A vendégek ismét ugyanazt a reakciót adták. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A dán tanárnő kínosan érezte magát, mikor ott állt előre nyújtott kézzel. Úgy érezte, a két kedves és mosolygós japán nő udvariatlan vele, mikor semmibe veszik ezt a barátságos gesztust. Nem számított rá, hogy így viselkednek majd vele vendégei, akik azért keresték fel őt, hogy információt és tanácsokat kapjanak. Önként vállalta ezt a feladatot, s utána azzal szembesült, hogy udvariatlanul bánnak vele. Dühös volt, és kissé kihasználva is érezte magát. Meglepte továbbá, hogy a japán nők akik nem mellesleg foglalkozásuk szerint tanárok nem magyarázták el neki, miért kellemetlen számukra az udvarias üdvözlés dán szabályainak követése. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Több, a vendégfogadással illetve a vendégséggel kapcsolatos norma és érték merül fel ezzel az incidenssel kapcsolatban: Kölcsönösség és a vendégül látó személy tisztelete: A kinyújtott kéz elfogadása az üdvözlés fogadását és viszonzását jelenti. A tárgyalt szituációban tehát sérült a felek közötti kölcsönösség.

20 Kézfogás a nyugati társadalmakban: A kézfogás igen fontos rituálé az európai társadalmakban. Lehetnek bizonyos kultúraközi eltérések, általánosan jellemző azonban, hogy üdvözlésekkot használják, hála kifejezésére, illetve megállapodások megkötésekor. Kidolgozott koreográfia szerint zajlik, mely meghatározza ki kezdeményezi, mennyi ideig tart, stb. Udvariasság: Nem szabad elutasítást kifejezni egy ismeretlen emberrel szemben akit nem ismerünk, és aki vendégül lát minket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tilos kifejezni, ha valami kellemetlen számunkra. Az együttműködés jelei: A házigazdák részéről jellemzően elvárás külföldi látogatóikkal szemben, hogy azok bizonyos mértékig alkalmazkodjanak a helyi szabályokhoz. A kézfogás viszonzása bizonyos értelemben az őket vendégül látó ország kultúrájához való alkalmazkodás jele lett volna a japán vendégek részéről, ami egyben az együttműködési szándék kifejezése is. Direkt kommunikáció: A nyugat-európai kultúrákban az emberek jellemzően közvetlen módon kommunikálnak. Azt mondják amit valóban gondolnak, s bár a gesztusoknak is nagy jelentősége van, a szavak fontossága elsődleges. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? A helyzet ellentmondásos, inkább negatív benyomást keltett. A felszínen a japán nők nagyon barátságosak és mosolygósak voltak, ám az adott szituációban egyáltalán nem viselkedtek empatikusan a narrátorral szemben, aki vendéglátóként szerette volna kultúrája előírásainak megfelelő módon udvariasan köszönteni őket. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Általánosságban elmondható, hogy a test a japán társadalomban sokkal személyesebb jelentőséggel rendelkezik. A japán emberek általában nem ölelnek, puszilnak meg olyan embereket, akikkel nem állnak nagyon közeli kapcsolatban. A többiektől szeretnek bizonyos fizikai távolságot tartani. Japánban emellett nagyon udvariatlan dolognak számít, ha valaki túl nyíltan fejezi ki szükségleteit vagy nemtetszését. A túl direkt kommunikáció ugyanis megnöveli annak kockázatát, hogy másokat megbántunk. Az incidensben szereplő japán nők ezért fogadták mégis, némi habozás után, a kézfogást. Az incidens mindhárom nő számára kritikussá vált, amikor a japán nők nem tudták megfelelően leplezni milyen kényelmetlen számukra a kézfogás. Így szándákuk ellenére megbántották a dán nőt. Ami a dán tanárnőt illeti, nem vette elég gyorsan észre vendégei feszengését, ehelyett ragaszkodott a kézfogáshoz a

21 találkozó elején és végén egyaránt. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Az incidens rávilágít, milyen fontos a non-verbális kommunikációval és az udvariasság kultúránként eltérő formáival kapcsolatos tudatosság. Non-verbális kommunikáció: Az üdvözlés rituáléja Japánban egészen más, itt ugyanis a meghajlás a legfontosabb gesztus. A meghajlás számos non-verbális üzenetet hordoz, úgy mint bemutatkozás, búcsú, hála, a kapcsolat természete, társadalmi státusz és nem. Ezeket az üzeneteket a meghajlás mélysége, a kéztartás, a meghajlások száma, illetve a kezdeményező személye hordozzák. Sok japán nyújt kezet külföldieknek. Ilyen alkalmakkor gyakran kombinálják a meghajlást és kézfogást. Indirekt, kontextuális kommunikáció: A kommunikációs stratégiák kultúránként eltérőek lehetnek. Az olyan társadalmakban, melyekben indirekt, úgynevezett high-contextual kommunikációs stílus jellemző (ilyen pl. Japán), az emberek hajlamosak nem mindent kimondani, hiszen számukra fontosabb a kapcsolat fenntartása. A kifejezés inkább utalások, javaslatok, non-verbális jelek és más kontextuális referenciák útján történik. A japán kultúrában nagyon fontos a fizikai távolság. Az emberek itt nem fejezik ki nyilvánosan érzelmeiket (nem ölelkeznek, csókolóznak vagy karolnak egymásba nyilvános terekben). MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: PAKISZTÁNI PÁR Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: Franciaország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános Test/fizikai MÁS

22 terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna inter sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. x non-verbális kommunikáció A kultúr-sokk Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti élményét átélő sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen fél szubkultúrához tartozás, stb. ) Ötvenes éveiben járó francia nő. Baloldali beállítottságú. Tapasztalattal rendelkezik az inter mediáció területén. A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Ötvenes éveiben járó pakisztáni házaspár. Valószínáleg muszlim vallásúak, tradicionális háttérrel rendelkeznek. A TÖRTÉNET ismertetése Igazságügyi mediációt vezettem egy pakisztáni származású házaspár felei között (a továbbiakban X úr és X- né). Az ok: családon belüli erőszak. Mindketten merev arcvonásokkal vettek részt az üléseken. Úgy tűnt semmi sem érinti meg őket, beleértve saját történetüket és annak lehetséges következményeit. Egy mediáviós folyamatban rendszerint rengeteg érzés felszínre tör, különösen mikor családi problémákról van szó. Ez általában a felek mimikájában és más nonverbális jelzéseiben (testtartás, gesztusok, apró rezdülések, stb.) érhető tetten. Ebben az esetben azonban a pár egyetlen nonverbális jelzését sem tudtam felfedezni. Úgy éreztem szokásos kiindulási pontom a nonverbális jelek értelmezés egyszerűen nem működik. Arra jutottam, hogy meg kell találnom a módját, hogy valamiképpen kapcsolódjak hozzájuk. Megpróbáltam tehát X-néjéhez hangolni a légzésem. Nehéz pontosan visszaadni hogyan szedte a levegőt. Az volt a benyomásom, hogy légzése igen gyors és felületes. Éppen a családjukról beszéltünk, mikor

23 feltűnt, hogy X-né légzése ritmusában kihagyások jelennek meg. Úgy éreztem, hogy fontos dologhoz érkeztünk, de nem tudtam volna pontosan meghatározni mi az. Ígyhát a családjáról kérdeztem, valahogy így:,,fontos magának a család? Úgy tűnt semmi sem történt, mikor hirtelen egy könnycseppet pillantottam meg X-né szemében. A könnycsepp lassan végigszaladt továbbra is teljesen rezzenéstelen arcán. Ekkor éreztem, hogy sikerült kapcsolatot teremteni a házasfelek között. A beszélgetés új irányt vett: egymás hibáztatása helyett elkezdték megosztani a francia társadalomban étélt nehézségeiket, a családjukra háruló terhet, azt, mennyire fontosak egymásnak, hogy segíteniük és támogatniuk kell egymást, stb. Bocsánatot kértek egymástól és elmondták, hogy bár egyikük sem tudta ezt kimondani, valójában nem akarták külön folytatni életüket, hanem együtt szeretnének maradni, és dolgozni viselkedésükön. Végül vállalt kötelezettségeiket egyetértési nyilatkozatban rögzítettük, melyet mindketten aláírtak. 1. A TÖRTÉNET részletei A mediáció egy irodában zajlott. A mediátor igen közel ült a párhoz, ez tette lehetővé, hogy megfigyelje X- né légzését. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A narrátort meglepte a válófélben lévő pár egykedvű viselkedése, ami annyira élesen elütött attól, amit hasonló helyzetben lévő pároknál általában tapasztal méginkább, mivel a válás oka családon belüli erőszak volt. Mikor rájött, hogy szokásos nonverbális referenciái nem működnek, stratégiát váltott, és alkalmazkodott beszélgetőpartnere kódjaihoz, ami lehetővé tette, hogy valódi, lényegi kérdésekről szóló párbeszéd alakuljon ki. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Francia, európai és nyugati nőként a narrátor számára fontos értéket képvisel a személyes szabadság (tekintet nélkül a családi nyomásra, ami nem határozhatja meg az egyén viselkedését és életmódját), a nemek közötti egyenlőség, valamint az erőszak elutasítása (ami a nyugati kultúrában ráadásul törvénysértésnek minősül). Mediátorként azonban igyekszik értékítéletektől mentes maradni, s nem megítélni sem magát az erőszakot, sem magát az agresszort (ráadásul tapasztalatból tudja, hogy a bántalmazó kapcsolatokban gyakran két áldozat és két agresszor van). Megtanulta továbbá, hogy munkája szempontjából alapvető fontosságú, hogy számára idegen szokásokat sem ítéljen meg (mint például az elrendezett házasságok intézményét). Ígyhát jelen incidensben leginkább a helyzet nonverbális vonatkoása jelentett számára kultúrsokk élményt, mivel azt élte meg, hogy nincs hozzáférése a házaspárhoz, képtelen rálátni érzelmi világukra. A test jeleit figyelve azonban nem csupán látására és

24 hallására támaszkodva sikerült utat találnia a házaspár megértéséhez. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Semleges. Mivel megtanulta, hogy ne ítélje meg kliensei kultúráját, a narrátornak semmilyen negatív képzete nem volt a házaspár eredetű vélekedéseivel kapcsolatban. A mediáció közvetlen okát jelentő erőszakkal kapcsolatban ugyanilyen ítélkezéstől mentes álláspontra helyezkedett. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A narrátor úgy tudja, hogy a pakisztáni társadalom meglehetősen patriarchális szerkezetű, a nők közéleti szerepvállalása pedig erősen korlátozott. A törzsi berendezkedésen alapuló pakisztáni társadalom férfiak által meghatározott hagyomány- és értékrendszer alapján működik. Ennek következményeként a nőket érintő döntéseket (továbbtanulás, házasság, munka, utazás, stb.) is családjuk férfitagjai hozzák meg. Sok pakisztáni házasság szerzett házasságként köttetett. Mivel a családok választották ki egymás számára a feleket, ezért maga a házasság és az esetleges válás is tágabb értelemben vett családi ügynek minősül. Emellet a narrátor feltételezte, hogy mások különösen a család véleménye rendkívüli súllyal esik latba, hiszen a válás szégyent és gyalázatot jelent. A nonverbális jelekkel kapcsolatosan a narrátor úgy hallotta, hogy a pakisztániak kevés gesztussal kísérik csupán beszédüket, és tartózkodnak attól, hogy nyilvánosan negatív érzéseket fejezzenek ki. A gyengédség, ragaszkodás nyilvános kifejezése sem elfogadott, még házaspárok között sem. A pakisztáni párok emiatt egy bizonyos távolságot tartanak egymástól nyilvánosan. A nők általában attól is tartózkodnak, hogy akár egy beszélgetés során kiejtsék férjük nevét, ahogy a pakisztáni férfiak sem szeretnek nyilvánosan beszélni feleségükről. A narrátor megyőződése szerint a pakisztáni emberek erősen kontrollálni kívánják érzelmeiket. A harag és más érzések kinyilvánítása mindig sok ember kíváncsiságát vonzza. Ez kiteszi az embert véleményüknek, ráadásul könnyen nevetség tárgyává válhatunk. Ezért lehet, hogy a pakisztániak általában kerülik az erőszakot nézeteltéréseik során. A fenti magyarázatok csak egy lehetséges egy, a narrátor által felállított hipotézist képviselnek. Fontos, hogy ne higyjük, hogy a fenti megállapítások minden pakisztánira igazak és, hogy nincs más lehetságes magyarázat az incidensben szereplő pár viselkedésére. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció?

25 Igen, hiszen egy inter mediátornak szüntelenül vizsgálnia kell saját kódjait és nonverbális kommunikációját, hogy lássa, működnek-e az adott helyzetben. Képesnek kell továbbá lennie, hogy bármikor félretegye őket, annak érdekében, hogy beszélgetőtársához alkalmazkodjon. Végül döntő fontosságú, hogy értéksemleges módon szemlélje mások kódjait, még olyan érzékeny témákkal találkozva is, mint családon belüli erőszak vagy egy elrendezett házasság. Ez a fajta távolságtartás elengedhetetlen a sikeres konfliktusmegoldáshoz. Emellett a szakembernek ügyelnie kell rá, hogy ne csupán sztereotípiákra támaszkodva értelmezze kliensei viselkedését. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ

26 WP 2 Kritikus incidens: SAJÁT SZOBA Begyűjtő szervezet: CESIE Rögzítés időpontja és helye: Olaszország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS személyes tér, kapcsolatok, nagycsalád A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 26 éves szicíliai nő. Katolikus. Önkéntes, ez az első tapasztlata afrikai környezetben. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) szenegáli család, katolikus vallásúak A TÖRTÉNET ismertetése 10 hónapos önkéntes munkát végeztem Szenegálban helyi társadalmi szervezetekkel együttműködve. 10 önkéntestársam volt, fiatalok Európa különböző országaiból. Más önkéntesekkel együtt helyi családoknál laktunk, és számtalan kritikus incidenst éltünk át, hiszen szűk terekben éltünk együtt a miénktől nagyon

27 erősen különböző kultúrájú emberekkel, akiknek egészen más elképzelései voltak az együttélésről. A következő kritikus incidens volt számomra az, amikor úgy éreztem, minden eddiginél súlyosabban sértették meg a személyes terem. Egy nagy családdal éltem, sok kisgyerekkel. Volt saját szobám, de ajtó helyett csupán egy függönnyel volt elválasztva a ház többi terétől. A kisgyerekek kopogás vagy bármilyen engedélykérés nélül járkáltak be hozzám. Számukra természetes volt, hogy a ház minden terét szabadon bejárhatják. Én azonban feszélyezve éreztem magam. Ilyen körülmények közt nem tudtam megfelelően élvezni az engem érő élményeket sem. 1. A TÖRTÉNET részletei Mi történt? Egy sokgyerekes nagycsaláddal éltem. A szobámat ajtó helyett csak egy függöny választotta el a ház többi részétől. A gyerekek kopogás nélkül jártak ki-be a szobámba. Hol történt mindez? Szenegálban. Kik a történet szereplői? Egy olasz önkéntes lány és egy szenegáli család. A család 10 hónapig szállásolt el engem otthonában, az érkezésem előtt azonban nem ismertük egymást. Az indulásunk előtti tréning felkészített minket a különbségekre, személyesen megtapasztalni őket azonban egészen más volt. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Frusztrációt és dühöt ébresztett benne, hogy folyamatosan megsértik a személyes terét. A családot mindez összezavarta, hiszen nem értették miért dühös és irritált folyton a narrátor. Európai önkéntestársaival beszélgetve megtudta, hogy szinte mindannyiuk fogadóotthonában hasonló helyzet állt elő. A csoportja után érkező önkéntescsapat 2010-ben készített egy hosszú összeállítást, mely segíthet mélyebben megérteni a szenegáli kultúrát, és átfogó elemzést ad a különbségekről: 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A személyes tér és magánélet fogalmai. A család fogalma: Az északi/nyugati családfogalom inkább nukleáris (kevesebb generáció él együtt, általában szülőkre és gyerekekre korlátozódik), általában jóval kevesebb gyermekkel. Személyközi távolság: Az emberek közötti komfortos fizikai távolság Olaszorágban nagyobb, mint Szenegálban.

28 Individualizmus (a kollektivizmus, kölcsönösen függő kapcsolatokkal szemben): A legtöbb európai társadalom erősen individualista, azaz az egyént tekinti a társadalom alapegységének: elsődlegesek az individuum szükségletei, nézőpontja, érzései. Magánélet: Az individualista szemlélet az autonómia szükségletében is megmutatkozik: az európai emberek rendszerint igényt tartanak,,saját terükre, ahova fizikailag elvonulhatnak, és anélkül tehetik amit akarnak, hogy mások hallanák, látnák vagy megzavarnák őket. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Az önkéntesnek furcsának találta, hogy a család képtelen megérteni a személyes tér fogalmát. Úgy tűnt, soha nem találkoztak korábban ezzel a fogalommal. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Kiterjedt család: Szenegálban általánosan elterjedtek a nagycsaládok, melyekben akár 60 családtag is együtt élhet (gyerekek, szülők, nagyszülők, nagybácsik, nagynénik, unokatestvérek, stb.). Ezekben a családokban mindenki elfogadja, hogy nincs hely az elvonulásra. A házban mindenkinek megvan a világosan definiált szerepe. Kölcsönös függőségen alapuló/kollektivista kapcsolatok (az individulaizmus helyett): A társadalom alapegysége a család, a prioritás pedig a család szükséglete és érdeke. Nagymértékű feladatmegosztás jellemző. Személyközi távolság, testi kontaktus: A személyek közti fizikai távolság kisebb, a testi kontaktus megszokott. Beszédesek a csecsemőhordozási szokások: az anya a hátára rögzíti csecsemőjét, hogy biztosítsa a folyamatos fizikai érintkezést napi teendői végzése közben. Magánélet: Ahogy fentebb említettük, a személyes tér igénye kevéssé jelenik meg. A többiketől való elvonulás, elkülönülés kevésbé számít értéknek, mint az együttlét. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Szakmai szempontból fontos látnunk, hogy nem csak azon személyek felkészítése fontos a különbségekkel szemben, akik,,belépnek egy másik kultúrába, hanem azoké is, akik idegen kultúrából érkező embert fogadnak.

29 Szükséges, hogy a különbségeket mindkét fél megértse és tiszteletben tartsa. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ Mediátorok bevonásával és néhány egyszerű szabály bevezetésével rendeződött a fogadócsaládok és az önkéntesek viszonya. WP 2 Kritikus incidens: TESTI FENYÍTÉS Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: 2012, Franciaország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Ezek a kulcsszavak segítenek bennünket abban, hogy az összegyűjtött kritikus incidens eseteket elemezni tudjuk. Egy esetet több kulcsszóval is lehet jelölni. Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS x testi fenyítés adekvát alkalmazásával kapcsolatos elképzelések, gyermekvédelem, a fegyelem, mint érték A kultúrsokk élményét átélő fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Huszas évei elején járó amerikai nő. Korábban élt Egyiptomban, de jellemzően amerikai környezetben. Egyetemi hallgató, világlátott. Szenvedélyesen érdeklődik a művészet és a szociális kérdések iránt. Az

30 A sokkot okozó fél incidens Egyiptomban történt, egy nyári tartózkodása során. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 1) éves szudáni menekült gyerekek. Katonai erőszak elől menekültek Egyiptomba, ahol azonban nap mint nap rasszizmus és diszkrimináció áldozatai. Keveset járhattak iskolába. 2) Középkorú, szintén szudáni férfi. Iskolaigazgató. A TÖRTÉNET ismertetése Egy Kairó közeli menekülttáborban tartottam nyáron ifjúsági foglalkozásokat. Mivel korban oly közel álltunk egymáshoz a gyerekekkel, időnként fegyelmezési nehézségeim támadtak, mikor a tanteremben dolgoztunk.egy nap két tanuló különösen kezelhetetlennek bizonyult, olyannyira, hogy kénytelen voltam az igazgatóhoz küldeni őket. Később értesültem róla, hogy az igazgató büntetésként megverte őket. Ennél is sokkolóbb volt azonban számomra az a nemtörődömség, mellyel a gyerekek legközelebbi találkozásunkkor a történteket kezelték. Az eset után nem tudtam többé, hogyan kezeljem az osztályomban jelentkező fegyelmezési problémákat. Egyfelől nem akartam több tanulót az igazgatóhoz küldeni verésre, másfelől azonban a tanulók sajnos nem reagáltak az én fegyelmezési kísérleteimre (amik többnyire párbeszéd kezdeményezése és kompromisszumkeresési kísérletek voltak). Nagyon nehéz kihívás volt számomra ez a nyár. 1. A TÖRTÉNET részletei Az osztályterem szűkös volt és gyengén fölszerelt. Körülbelül 15 diák volt jelen. Nagyon energikusak és aktívak voltak. Úgy látszott kedvelik a narrátort, de nehezen fogadtak szót neki. Azon kívül, hogy menekültek, a narrátor nem sok mindent tudott az előéletükről. Ilyesmiről ritkán esett szó az órákon. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Megdöbbent voltam és dühös, ezen kívül bűntudatom volt. Sokkolt, hogy az igazgató veréssel bünteti, ha a diákok megzavarják az órát. Még jobban megdöbbentett azonban, mennyire közönyösek maradtak a gyerekek. Bűntudatom volt, hiszen én voltam az, aki az igazgatóhoz küldte őket, mégha nem is tudtam milyen büntetés vár rájuk. Kellemetlenül éreztem magam az iskolaigazgató társaságában. Tudtam, hogy állást kéne foglalnom, de nem igazén tudtam hogyan. Ezen kívül frusztrált, hogy továbbra is fegyelmezési problémáim voltak az osztályomban, amit fogalmam sem volt hogyan oldhatnék meg.

31 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Gyermekvédelem: A nyugati kultúrában a gyerekeket elméletileg legalábbis autonóm személyeknek tekintik, akik a felnőttekével egyenlő jogokkal rendelkeznek. Óvni kell őket és gondoskodni róluk, és sosem szabad őket erőszakkal kezelni. Az erőszak alkalmazása csak azt tanítja meg egy gyereknek, hogy maga is erőszakos legyen. Menekült gyerekek esetében a védelem még fontosabbnak tűnik. Testi integritás: A bűntetés, mégha megérdemelt is, sosem sértheti a gyermek fizikai integritását, és semmi esetre sem foglalhat magában fizikai bántalmazást. Az erőszak elutasítása: Az erőszak minden formája helytelen, nem csak akkor ha gyerekekre irányul. A pedagógiai/módszertani megközelítés különbségei: Nyugaton, ha bizonyos tanulóknak magatartási/figyelmi problémái vannak, a megoldás tipikusan pedagógiai jellegű, célja pedig jellemzően a tanuló motivációjának fejlesztése, a tantárgy iránti figyelme felkeltése, tehát végső soron a tanítási módszer módosítása. Ez tehát nem csupán a gyermekkorról és szocializációról alkotott nézetek kérdése, hanem a tanulás és tanulás fogalmainak különböző értelmezését is magában foglalja. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Negatív. A narrátort egyaránt sokkolta az igazgató fegyelmezési módszere és a diákok reakciója. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Testi fenyítés: Úgy tűnt, hogy a testi fenyítés a fegyelmezés a diákok és az igazgató által egyaránt elfogadott módja. A tanulók talán azért voltak fegyelmezetlenek, mert nem voltak hozzászokva a verbális kommunikációhoz, mint nevelési eszközhöz. Ugyanígy valószínű, hogy az igazgató nem kapcsolja össze a testi fenyítés és erőszak fogalmait. Lehetséges, hogy számára a verés a fegyelmezés egyetlen érvényes módja. Viszony az individualitáshoz és testi integritáshoz:

32 A testi fenyítés alapjául szolgáló szemlélet kevéssé individualista módon tekint az egyénre. Ezért lehetséges, hogy a tanulók nem értelmezték személyes sérelemként az igazgató büntetését, és talán ezért nem nehezteltek a narrátorra sem, aki az igazgatóhoz küldte őket. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Igen. A narrátor végülis inkább feladta, hogy fegyelmet tartson osztályában, hogy a továbbiakban elkerülje, hogy az iskolaigazgató erőszakot alkalmazzon diákjaival szemben. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ Kritikus incidens: ORRFÚJÁS Begyűjtő szervezet: Elan Interculturel, Franciaország, 2012 Kulcsszavak: udvariasság, tabuk, testnedvek, higiénia Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvev ő szakterül ete, de nem feltétlen ül) Érzéke ny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgás korlátozottak Általános inter x Test/ fizikai sport MÁS Nyelvtanár Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nemverbális kommunikáció, stb. Az egészséghez és higiéniához való viszony, valamint az udvarias viselkedésről alkotott

33 elképzelés különbségei. A kultúrsokk élmény ét átélő fél kulturál is A sokkot okozó fél kulturál is Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) A húszas évei elején járó francia nő egy dél-koreai katonai iskolában dolgozott francia nyelvtanárként. Már megtapasztalta milyen külföldön élni, mivel korábban tanított Indiában, városi és falusi környezetben egyaránt. Érdekli az interkulturalitás, az incidens idején rendszeresen írt cikkeket a Koreában átélt kultúrsokkjairól egy angol újság számára. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) A katonai iskola fiatal hallgatói. A narrátor az incidens idején nem ismerte a tanulók egyéni hátterét, de az volt a benyomása, hogy erősen tekintélytisztelők. Bár az iskolában többségben voltak a férfi tanulók, a francia nyelvcsoportban kiegyensúlyozott volt a nemek közti arány, köszönhetően annak, hogy a női hallgatók kiemelkedően nagy érdeklődést mutattak a francia nyelv iránt. A TÖRTÉNET ismertetése Franciatanárként dolgoztam egy dél-koreai katonai akadémián. Tél volt. Az óra a szokásos módon zajlott, bár észrevettem, hogy a tanulók nagy része megfázással küzd. Néhányuknak az orra is folyt. Ám egyikük sem használt zsebkendőt, inkább folyamatosan szipogtak. Olyannyira, hogy szabályosan nehezemre esett az órára koncentrálni. Végül elővettem egy csomag papírzsepkendőt, és megkíséreltem kiosztani őket a szipogó hallgatók között. Nagy meglepetésemre visszautasították a zsebkendőket, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan szükségük lett volna rájuk. Folytattam hát az órát, bár reakciójuk erősen összezavart. Később elbeszéltem az esetet a részlegem élén álló parancsnoknak. Ő magyarázta el, hogy Dél-Koreában udvariatlanságnak számít nyilvánosan kifújni az orrunkat. Végül megértettem tehát tanulóim reakcióját és nagyon elszégyelltem magam. 1. A TÖRTÉNET részletei Az incidens egy fős tanulmányi órán zajlott le. A teremben több sorban, egy irányban álltak a padok. A narrátor az osztállyal szemben állt. Nagyjából egyidős volt a hallgatókkal és nem sokkal korábban kezdett az iskolában tanítani. A női hallgatók aránya kb % volt.

34 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Bosszantott mikor a tanulók nem voltak hajlandóak kifújni az orrukat, mivel udvariatlanságként értelmeztem a viselkedésüket. Aztán az első reakción túllépve arra gondoltam talán egyszerűen csak nincs náluk papírzsepkendő és, hogy talán megoldhatnám a problémát ha adnék nekik. Ám amikor ezt visszautasították összezavarodtam és kissé kényelmetlenül éreztem magam. Azonban még kínosabb érzésem támadt miután főnökömtől megtudtam az elutasítás okát. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztetett/ tett kérdésessé az elbeszélőben az incidens? Higiénia: A narrátor szerint az orrfolyás betegségek terjedéséhez járulhat hozzá. Számára a zsebkendő egy tiszta, diszkrét mód ennek megakadályozására. Nem csupán idegesítette tanulói szipogása, hanem kissé gusztustalannak is találta azt. Udvariasság: A higiéniai megfontolásokon túl a francia kultúrában a nyilvános orrfújás udvarias gesztusnak is számít. Egy diszkrét orrfújás lehetővé teszi ugyanis a náthás beteg számára, hogy zavartalanul végezhesse tovább feladatát. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Enyhén negatív. A narrátort bosszantotta tanulói viselkedése. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Koreában, ahogy a narrátor megtudhatta, udvariatlanságnak számít nyilvánosan kifújni az orrunkat. Ígyhát miként a narrátor udvariatlanságként élte meg diákjai viselkedését, úgy diákjai orruk nyilvános kifújását érezték volna annak. Ez az udvariassági kód a testi szükségletek a nyilvános térből való kizárásának igényéből fakadhat. A koreaiak valószínűleg a túlzott figyelemfelkeltéstől való félelmükből fakadóan tartózkodnak orruk nyilvános kifújásától. Számukra sokkal elfogadhatóbb figyelmen kívül hagyni ha csöpög az orruk, vagy szipogni amíg nincs alkalmuk félrevonulni, hogy feltűnés nélkül kifújhassák.

35 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Igen, ez a tapasztalat arra késztette a narrátort, hogy megkérdőjelezzen egy általa korábban természetesnek tartott gyakorlatot. Látva, hogy az orrfújásra vonatkozóan az övétől szögesen eltérő elvek alkalmazhatóak mind higiéniai mind udvariassági szempontból, ráébredt milyen mértékben an meghatározottak saját higiéniáról és udvariasságról alkotott fogalmai. Megértette milyen fontos, hogy tanárként ne kényszerítsen semmit diákjaira, még olyasmit sem, ami számára esetleg egyszerűnek vagy mellékesnek tűnhet, valamint, hogy mindig nyitott maradjon és megfelelően alkalmazkodjon az új kontextushoz, oly módon, hogy ne sértse meg azokat akikkel dolgozik vagy interakcióba lép. Kritikus incidens: ÖLELÉS Begyűjtő szervezet: CESIE, átszerkesztette az Elan Interculturel, Rögzítés időpontja és helye: Olaszország, 2009 Kulcsszavak: reciprocitás, nem-verbális kommunikáció: fizikai kontaktus jelentései / gesztusok, proxemika Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterület e, de nem feltétlenül) Érzéke ny zóna Gender Egészség ügy x Szexualitás Mozgás korlátozottak Általános inter x Test/ fizikai sport MÁS Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nemverbális kommunikáció, stb. Különböző kultúrákból érkező emberek találkozásakor jellemzően felmerülő problémák: kölcsönösség, non-verbális kommunikáció (fizikai kontaktus, gesztusok, személyes tér) kérdései. A kultúrsokk Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend,

36 élményé t átélő fél kulturáli s A sokkot okozó fél kulturáli s valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 28 éves szicíliai nő. Heteroszexuális, élettársa egy szenegáli muzulán férfi. Maga hívő, ám nem templomjáró katolikus. Pszichológiát hallgat, emellett egy nemzetközi civil szervezet alkalmazottja. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 24 éves brit férfi. A szicíliai Palermóban végez önkéntes munkát. Nem sokkal korábban érkezett. Szokatlan számára a viszonylagos zűrzavar és szervezetlenség, mely erősen eltér saját erősen szabálykövető szocializációjától. Viselkedése udvarias de kimért, távolságtartó. A TÖRTÉNET ismertetése A fiatal férfi szakmai gyakorlatra érkezett szervezetünkhöz. Megérkezésekor kifejezetten rémültnek és valamiképpen elveszettnek látszott. Én voltam a projektje koordinátora. Mivel nagyon megsajnáltam, igyekeztem barátságos fogadtatásban részesíteni és sokat beszélgetni vele. Ezen alkalmakkor észrevettem, hogy bizonyos szokásaink - különösen a kettőnk közötti fizikai tér tekintetébenbizony gyakran ütköznek egymással. A szicíliaiak ugyanis nagyon barátságosak és fizikailag közvetlenek, s gyakran ölelik meg egymást. Ígyhát igyekezvén barátságos lenni- én is gyakran átöleltem őt. Meleg viselkedésem azonban nem, hogy nem segített számára túllépni kezdeti szorongásán, hanem még inkább sokkolta. Néhány hónap elteltével, mikor végre kezdett beilleszkedni és jobban érezni magát, képessé vált rá, hogy őszintén beszéljen nekem kezdeti szorongásáról, melyet a megtapasztalt különbségek keltettek benne s arról, hogy irányában tanúsított viselkedésem milyen mértékben zavarba hozta s egyenesen megakadályozta abban, hogy képes legyen őszintén beszélni az éppen átélt sokkról. Ezt követően még sokat beszélgettünk arról, hogyan vezethettek a köztünk lévő különbségek félreértésekhez. 1. A TÖRTÉNET részletei Az incidens Szicíliában, Olaszországban történt. Mint már említettem, a félreértés az én részemről abból adódhatott, hogy nem vettem figyelembe mennyire új lehet Palermo valaki számára, aki Angliából érkezett, kezdve az eltérő éghajlattól, közlekedési szokásoktól a személyközi kapcsolatokon át az idegen nyelv által okozott sokkig. Elsősorban abban hibáztam, hogy nem vettem számításba, hogy meleg szicíliai vendégszeretetem milyen hatással lehet egy más kultúrából érkezőre. Ami őt illeti talán azt mondanám, hogy eleinte nem volt elég nyitott, és kissé túlságosan a köztünk lévő

37 különbségekre koncentrált az új élmények felfedezése helyett. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Frusztrációt éltem meg. Később azonban, mikor megoldottuk a félreértést úgy éreztem fejlődött az interkulturalitás tudatosságom. Az incidens hozzásegített, hogy átgondoljam, mit jelent külföldiként idegen országba érkezni, milyen nehézségekkel jár ez és megértettem, milyen kevéssé segít, ha hasonló helyzetekben mereven, reflektálatlanul ragaszkodunk szokásainkhoz. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztetett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Az emberekhez való viszonyomról alkotott alapvető elképzeléseimet érintette. Mindig is közeli kapcsolatban álltam a munkatársaimmal. Megértettem, hogy más kultúrákból érkező emberek különböző módokon teremtenek kapcsolatot és, hogy ez a mód esetenként lassabb és óvatosabb, mint az enyém. Kölcsönösség: A kultúrantropológiában a kölcsönösség fogalma jelöli az emberek informális cseréjét, legyen szó anyagi vagy immateriális javakról, munkáról vagy viselkedési cseréről. A déli kultúrákban a fizikai kontaktus a vendégszeretet és törődés jele. Mivel a kölcsönösség fontos szociális érték, a viszonzás hiánya könnyen válhat frusztráció forrásává. Non-verbális kommunikáció, az érzések externalizálása: Az érzelmek kimutatása általában véve pozitív megnyilvánulás, a másik személy elismerésének fontos jele déli országokban. Non-verbális kommunikáció, személyközi távolság (E.T. Hall): A megkövetelt személyes tér mérete kultúránként változik. Ha túl közel lépünk egy másik személyhez, könnyen megsérthetjük személyes terét. Ez szorosan kapcsolódik a fizikai kontaktus szabályaihoz, melyek szintén kultúrafüggőek. A,,meleg, impulzív kultúrákban a fizikai kontaktus és az érzelmek kinyilvánítása fontos gesztusok, míg mások számára erősen kényelmetlenek lehetnek.

38 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Azt a kép alakult ki bennem róla, hogy valamiképpen furcsa, nem eléggé nyitott személyiség, aki nem élvezi az életet. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Sok minden hozzájárult, hogy kultúr-sokkot éljen át. A hozzá való, az általa megszokottnál bizalmasabb közeledésem zavarba hozta, amihez a személyemhez kötődő előítéletei is közrejátszhattak (kissé lököttnek tartott, azt hiszem). Non-verbális kommunikáció, személyes/szociális tér: Egy bizonyos személyközi távolság megtartása - különösen jövendőbeli kollégák esetébenelengedhetetlen. Bizonyos kultúrák szigorúan elkülönítik a személyes és professzionális szférákat. Verbális kommunikáció: Elsőbbséget élvez. Fontosak a világos, egyenes, szóbeli megfogalmazások. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Igen. Egyikünk sem vette kellően figyelembe a köztünk lévő különbségeket és jellegzetességeket és azt, hogyan jelennek meg ezek a köztünk lévő munkakapcsolatban. Ő újabb ölelésektől való félelmében egy idő után kerülni kezdett, és nem kérte többé a segítségem a feladataiban, akkor sem, ha szükséges lett volna, én pedig nem találtam a módot, hogyan segíthetnék neki aktívabbá és együttműködőbbé válni. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ Hasonló félreértések gyakran előfordulnak. A fontos az, hogy figyeljünk a visszajelzésekre és az esetleges kritikára amik esetleg fontos dolgokra ébreszthetnek rá azzal kapcsolatban, milyen hatást vált ki másokból az a mód, ahogy közelítünk hozzájuk. El kell fogadnunk, hogy léteznek a más nézőpontok is sajátunkon kívül és, hogy az ezzel kapcsolatos érzékenység szüntelen odafigyelést és munkát igényel részünkről.

39

40 Kulturális különbségek az EGÉSZSÉG területén Belgium Dánia Franciaország Magyarország Olaszország Hospice Víz Abortusz Lepecsételt ajkak Becsomagolt babák Fogamzásgátlás Kábítószer WP 2 Kritikus incidens: ABORTUSZ Begyűjtő szervezet: Cordelia Alapítvány Rögzítés időpontja és helye: 2012, Magyarország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x x x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS

41 szexualitás, test, családon belüli szerepek, nemi szerepek, az emberi élet, személyes és szakmai nézőpontok, az emberi élet tiszteletével kapcsolatos vallási tanok A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 35 éves, magasan képzett, városi, fehér nő. Baloldali gondolkodású. Pszichológus és családterapeuta. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Vallásos afgán család, akik egy magyarországi menekülttáborban élnek, bizonytalan és függő szociális és anyagi helyzetben. A narrátor munkahelye, a Cordelia Alapítvány kliensei. A TÖRTÉNET ismertetése Az incidens a debreceni menekülttáborban történt, ahol az afgán család élt. Az apát korábban súlyosan megkínozták, minek nyomán erősen traumatizált állapotban volt. A feleség szintén sokat szenvedett, pszichológiai állapota még instabil volt. A párnak két kisgyereke volt. A férfi könnyen dühbe gurult, ilyenkor gyakran megütötte idősebbik fiát. A feleségével szintén sokat veszekedtek. Családterápiára jártak hozzám. Körülbelül egy éve tartott a terápia, mikor a nő egy ülésen bevallotta: véletlenül teherbe esett. A család a létminimum alatt élt, rendkívül nagy pszichés nyomás alatt. Nem engedhették volna meg maguknak, hogy harmadik gyermeket vállaljanak, az abortusz azonban vallásuk tilalmába ütközött volna. Az ülés során körbejártuk a nemkívánt terhesség kérdését, és számba vettük a lehetőségeket. Egyfelől tisztában voltam azzal, hogy a kisbaba az egész család számára komoly kockázatot jelentene, másfelől ismertem hátterüket és tudtam, hogy vallásuk tiltja az abortuszt. Mint terapeuta tisztában voltam vele, hogy nem adhatok nekik konkrét tanácsot, mégis, nagyon szerettem volna segíteni abban, hogy elkerüljenek egy újabb traumatikus helyzetet. 1. A TÖRTÉNET részletei Az ülés a család menekülttáborbeli szobájában zajlott. Jelen volt a narrátor, valamint a négy tagú afgán család. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK

42 Két részem került konfliktusba: az aggódó magánember és a professzionális segítő. Frusztrált, hogy nem segíthetek nekik, mivel tudtam, hogy a baba tovább súlyosbítaná a család egzisztenciális helyzetét és a családon belüli konfliktust egyaránt. Másfelől tisztában voltam vele, hogy tisztelnem kell a család álláspontját. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? - az élet mindenek felett való tiszteletev - a másik személy elfogadása, megértése és tiszteleter - személyes és szakmai meggyőződések konfiktusa 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Ambivalens: egyszerre tűntek bölcsnek és keményfejűnek 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) - Az emberi élet mindenek felett való tisztelete - Isten és a vallási előírások tisztelete - Babonaság - Az emberi értékekbe vetett hit 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? alázat, szófogadás, hit A narrátor szakmai gyakorlata során vissztérő probléma a személyes és professzionális nézőpontok konfliktusa. Hogyan segíthetne klienseinek elkerülni egy olyan helyzetet, mely csak súlyosbítaná a családon belüli konfliktust? Másfelől tisztelnie kell a család álláspontját, értékeit és hitét. A megoldás valószínűleg a párbeszéd, mely során a segítő szakember segít kliensei számára, hogy referenciakeretüket új élethelyzetükre adaptálhassák.

43 MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: BECSOMAGOLT BABÁK Begyűjtő szervezet: mhtconsult Rögzítés időpontja és helye: 2012, Dánia Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. x MÁS Kulturális normák a csecsemőgondozás területén A kultúrsokk élményét átélő fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 52 éves dán ápolónő. Közel 20 éven át képezte magát, az egészségügy számos területén szerzett tapasztalatot. Korábban személyi ápolóként dolgozott. Ekkoriban idős embereket ápolt, akik között etnikai kisebbségek tagjai is voltak. Szülészeti osztályon még nem dolgozott. 3 felnőtt fia van, akik az incidens idején még gyermektelenek voltak.

44 A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) A narrátor kórházának szülészeti osztályán több bevándorló vélhetőleg nagyrészt muzulmán vallású nő volt. Mivel a narrátor nem ezen az osztályon dolgozott, nem sokat tudott e nők pontos származásáról, koráról, képzettségéről stb. Valódi kultúrsokkot élt át azonban, amikor a szülészeti osztályon járva megpillantotta, hogyan pólyázza be a bevándorló nők újszülött csecsemőiket. A TÖRTÉNET ismertetése A városi kórházban dolgoztam ápolónőként. Egy rövid időre a szülészeti osztályra osztottak be, hogy néhány az anyák és a csecsemők gondozásához közvetlenül nem kapcsolódó feladatot elvégzésében segítsek. Észrevettem, hogy az osztályon lévő kismamák közül többen bevándorlók. Nem volt velük sok kapcsolatom, de feltételeztem, hogy közülük többen már gyakorlott anyák, tehát értenek a csecsemőgondozáshoz. Aztán egy nap szemtanúja lettem, ahogy néhány bevándorló anya olyan szorosan pólyálja be újszülött csecsemőit, hogy a babák egészen úgy néztek ki, mint egy csapat apró múmia. 1. A TÖRTÉNET részletei Az incidens egy vidéki dán kórház szülészeti osztályán zajlott le. 4 vagy 5 bevándorló nő volt jelen, akik csecsemőiket törülközőkbe és egyéb, a kórházi felszereléshez tartozó textíliákba pólyálták. A nők különböző korúak voltak, többüknek vélhetőleg nem ez volt az első gyermeke. Néhányan közülük vagy talán mindannyian muszlimok voltak. Egy ápolónő épp arra járt, és éeglátta mit csinálnak. Nem ismerte a nőket és a szülészeti osztályon is csak ebben a kivételes esetben dolgozott. Az ápolónő hosszú szakmai múlttal rendelkezett dán kórházakban. Korábban ápolt idős bevándorlókat is. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Az első pillanatban a narrátor alig hitt a szemeinek, mivel a csecsemőgondozás ezen formája rendkívül szokatlanul hatott a dán kórházi környezetben. Elmondása szerint olyan érzése támadt, mintha egy időgéppel visszautazott volna egy másik korba. Az első sokk elmúltával felháborodott, mivel úgy ítélte meg, a nők helytelenül gondozzák kisbabájukat, mivel azok a szoros pólyában alig tudnak mozdulni.

45 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A narrátor tanulmányai és szakmai tapasztalata alapján úgy tudta, ez a fajta szoros pólya idejétmúlt módszer, ami a dániai gyakorlatból már réges-rég kikopott. Úgy látta, a pólya akadályozza az őjszülöttek szabad mozgását, valamint lehetetlenné teszi a szülőkkel való fizikai kontaktust, ami fontos tényező a korai fejlődésben. A narrátor szemszögéből az, amit a bevándorló anyák csináltak, szöges ellentétben áll mindazzal, amit Dániában a helyes csecsemőgondozásról tartanak. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? A narrátornak az volt a benyomása, hogy ezek az anyák kissé,,le vannak maradva, ami az anyasághoz és csecsemőgondozáshoz való hozzáállásukat illeti. Ebből azt a követketetést vonta le, hogy tudatlanok a gyermekek szükségleteivel és fejlődésével kapcsolatban, mégha olyan kultúrákból is érkeznek, ahol a sok gyermekes nagy család az általános. A narrátor úgy fogalmazott, hogy érzése szerint ezek a nők,,mintha egy másik korban élnének. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A pólyázás valaha Dániában is szokás volt. E gyakorlat hátterében az az elképzelés áll, hogy a kisbabáknak kényelmesebb, ha szorosan be vannak pólyázva, ezen kívül a tartásnak is jót tesz. Mára a kutatások eredményei megcáfolni látszanak ezt az elképzelést. Azért tekintett tehát a dán nővér gyanakvással és némi nehezteléssel a bevándorló nők tevékenységére, mivel az nem állt összhangban a modern tudomány eredményeivel. Ami a bevándorló nőket illeti, valószínűleg azért alkalmazzák e trandícionális módszert, mivel ezt tanulták, és mivel működni látszik, nem is kérdőjelezik meg. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Az incidens olyan helyzetet mutat, melyben a tudományos megközelítés ütközik a hétköznapi emberek csecsemőgondozásról alkotott elképzeléseivel. A nővér nem dolgozott az osztályon és az anyákkal sem állt kapcsolatban. Mégis, ilyen helyzetekben fontos

46 lehet, hogy párbeszédet kezdeményezzünk, és a másik felet tiszteletben tartva, tapintatosan megkérdőjelezzük gyakorlatát. Ennek eszköze lehet, ha a szokás hátterében álló tapasztalatokról, megfontolásokról és hagyományokról érdeklődünk. Az anyák természetesen végülis szabadon választják meg, milyen módszer szerint gondoskodnak csecsemőjükről, mégis, a tapasztalat azt mutatja, hogy a tanfolyamokon résztvevő bevándorló nők általában nyitottak és érdeklődőek a nyugati csecsemőápolási és gyermeknevelési szokásokkal kapcsolatban. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy mindenkor tisztelettel és elfogadással közelítsünk e kérdéshez. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: FOGAMZÁSGÁTLÁS Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: 2012, Franciaország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS Vallás és szexualitás A kultúrsokk Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen

47 élményét átélő fél szubkultúrához tartozás, stb. ) 25 éves francia nő. Érdeklődik a szociális és egészségügyi kérdések. Önmagát nyitott gondolkodásúnak tartja. Nem különösebben vallásos. A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) év körüli, észak-afrikai származású nő. A narrátor később megtudta, hogy szigorúan hagyománytisztelő családból származik, akik házasságot szereznének neki. Neki azonban már volt barátja, és egyáltalán nem szerette volna ezt. A narrátor nem tudja, hogy a lány maga vallásos volt-e. A TÖRTÉNET ismertetése Egy szociális és családi gazdaságtan órán, melyet első éves hallgatóknak tartottam, egyik diákom váratlanul becsukta a könyvét, felpattant, és feldúltan így szólt:,,nem vagyok hajlandó ezt tovább hallgatni! Maga arra bátorítja a lányokat, hogy házasság előtt szexeljenek!, majd kiviharzott. Néhány perc zavart csend után folytattam az órát. A tanuló nem tért vissza az órára. Arra gondoltam, szervezek egy értekezletet, hogy megbeszéljem az esetet kollégáimmal. 1. A TÖRTÉNET részletei Az incidens egy tanteremben zajlott le. A jelen lévő diákok mindannyian év közötti nők voltak. Nagyon vegyes csoport volt, vallási és hátterüket tekintve egyaránt. A narrátor 25 évesként nem sokkal idősebb náluk. Korábban már több órája volt ezzel a csoporttal, és már egészen gyakorlottan tanított. A kérdéses lánnyal nem volt korábban rossz a viszonya. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A narrátor meghökkent. Annyira sokkolták a történtek, hogy néhány percig képtelen volt folytatni az órát. Egy szokványos egészségügyi órát tartott, így egyáltalán nem számított ilyen reakcióra. Úgy érezte, támadás érte. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A szexualitás, mint egészségügyi kérdés:

48 Azaz, mint tudományos értelmezési keret: fontos, hogy képesek legyünk a szexualitáshoz kapcsolódó kérdéseket objektív módon, a kontextust figyelmen kívül hagyva tárgyalni. A női jogok, a választás szabadsága: A mai európai társadalmakban az uralkodó eszme az individualizmus. Fontos értékek az egyén szabad választásának tisztelete (szexualitásával kapcsolatban is), a női emancipáció és női jogok. A női egyenjogúság szempontjából fontos eredmények a fogamzásgátlás és abortusz elérhetővé válása. Laikus/vallásos gondolkodás: A felvilágosodás és a republikánus univerzalizmus nyomán Franciaországban az egyház kiszorult a közéletből, az oktatást is beleértve. Franciaországban emiatt komoly fenyegetésként jelenik meg minden eset, mikor egy csoport vallási megfontolásokat kíván érvényre juttatni a közéletben. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? negatív 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A tanuló reakciója eredhet a házasság előtti szexhez kötődő vagy vallási eredetű vélekedésekből. A narrátor később megtudta, hogy a lánynak az eset idején komoly konflikutsai voltak családjával, mivel az házasságot akart szervezni számára, emiatt valószínűleg érzékenyebb, sebezhetőbb állapotban lehetett akkoriban. Akkulturalizáció, identitás fenyegetés: Bevándorlók gyermekei száméra gyakran komoly kihívást jelent az eltérő értékrendszerek közötti egyensúlyozás. Meg kell találniuk a módját, hogyan illesszék be a családjuktól kapott értékrendet az iskolai okatatásuk és szociális kapcsolataik során elsajátítottba. Ezek az értékrendek ugyanis gyakran számos ponton ellentmondásban állnak egymással. Ilyen például a szülők által megrendezett házasság és a szabad párválasztás és a romantikus szerelem nyugaton általános ideái közötti ellentmondás. A házasság kollektivista szempontból: Míg a romantikus szerelem és szabad párválasztás eszméi az individualista társadalmak jellemzői, addig a kollektivista társadalmak az egyénnel szemben a közösség érdekeit helyezik előtérbe. Ezekben a kultúrákban a házasság elsődleges szerepe a társadalmi kapcsolatok erősítése, nem pedig az egyéni

49 elégedettség. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Igen. A lány sosem tért vissza a narrátor órájára. Az incidens inter kérdések sokaságát vetette föl, ami hatással volt a narrátor későbbi karrierjére és tanítási módszerére. Érzékennyé tette egy olyan kérdés iránt, melyre korábban nem fordított figyelmet. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ Kritikus incidens: VÍZ Begyűjtő szervezet: Elan Interculturel, Franciaország KRITIKUS INCIDENS RÖGZÍTÉSÉNEK IDŐPONTJA: 2012 Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommunikáció, stb. MÁS egészség A kultúr- Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti

50 sokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 38 éves mozgásterapeuta nő (mozgással, koordinációval és testtudatossággal kapcsolatos problémákban segít). Részidőben dolgozik egy kórházban és magánpraxisban. Párkapcsolatban él egy fiatal fizikoterapeutával. Poitiers-ből származik, tíz éve Párizsban él. Politikai nézeteit tekintve mérsékelt baloldalinak tartja magát. Szülei mindketten egészségügyi dolgozók (édesanyja ápolónő, apja fizikoterapeuta). Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 18 éves, elefántcsontparti lány. Gyakorló muszlim hívő. Viszonylag homogén közegből származik (nyugat-afrikai bevándorlók). A relaxációs workshopon orvosa tanácsára vett részt, miután hátfájásra panaszkodott. 1. A TÖRTÉNET részletei Mozgásterapeuta nő Párizs egy északi elővárosában található stúdiója. A terem kb. 30 m². A berendezést csupán néhány tornalabda alkotja. A narrátoron kívül öt nő van jelen: egy 18 éves, ketten 30 év körüliek, ketten 45 éves körül vannak. A csoport etnikai tekintetben heterogén volt (3 francia és 3 bevándorló). A résztvevők a padlón, körben foglaltak helyet, hol ülve, hol fekve, hol a labdákon a gyakorlat típusától függően. Az oktató körbe járt a teremben ellenőrizendő, hogy a résztvevők helyesen végzik-e a gyakorlatokat, szükség esetén kijavítva őket. Ami a résztvevők etnikai csoportjait illeti: a bevándorló nők és a fiatal lány mindannyian egykori francia gyarmatokról érkeztek (Elefántcsontpart, Tunézia, Algéria). 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Kínosan éreztem magam, hiszen az volt az érzésem, hogy a résztvevő leértékeli a szakmai hozzáértésem és semmibe veszi a szabályaim. Ellentmondásos érzéseim támadtak: egyszerre éltem át haragot és aggodalmat. Haragot, mert a lány nem hallgatott rám, és aggodalmat, hogy esetleg elájul. Távozásakor erősen feldühített, hogy diszkriminációval vádolt. Zaklatott voltam. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztetett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A narrátor számára ugyan nagyon fontos a személyes hit és a spiritualitás, mégis van számára egy

51 bizonyos határ: a testi egészség. A fizikai jóllétnek mindenkor elsőbbséget kell élveznie, lévén a teljes spirituális élet alapja. Ezen kívül egy tréning vagy workshop során elengedhetetlen a szabályok követése. Az oktató tanácsait, instrukcióit komolyan kell venni, különben az egész értelmét veszti. Ha valaki számára vallásos hite valamely eleme nem összeegyeztethető egy adott workshop szabályaival, akkor ezt felismerve távol kell maradnia. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? A narrátornak negatív benyomása alakult ki a lányról, amiért az nem vett tudomást szabályairól és mert diszkriminációval vádolta. Egy hitéért bármire képes fanatikusként tűnt fel a narrátor szemében. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Vallás: Cselekedeteink alapja, vezet és védelmez. Minden korban mindenütt jelen van, keretrendszert alkot. Ivás, rehidratálás: Fontos, ám nem mindig elengedhetetlen. A ramadan során a híveknek lehetőségük van az egész napra elegendő mennyiségű italt és táplálékot fogyasztani az éjszaka folyamán. Izzadás: Melegben természetes jelenség, nem tekinthető az eszméletvesztés előjelének. A muzulmán lány döntésének tiszteletben nem tartása és az ivás és pihenés feltételül támasztása a gyakorlat folytatásához diszkrimináció volt a francia nő részéről. Úgy tűnt a lányt erős vallásos és személyes meggyőződés vezeti. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Valóban nehéz feladat meghúzni a határt mások választásainak tiszteletben tartása és szakmai felelősség között. Felvetődik a kérdés: Lehetséges, hogy a spirituális szükségletek előrébb valóak legyenek a testieknél? A másik felmerülő dilemma az oktató joga, hogy a résztvevők védelmében meghatározzon bizonyos szabályokat az általa vezetett foglalkozásokra vonatkozóan valamint a résztvevők azon joga közötti feszültség, hogy felnőtt létükre saját felelősségükre belátásuk szerint cselekedhessenek. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ

52 A fiatal nő nem jelent meg többé a workshopon. A fizikoterapeuta mindmáig kitart álláspontja mellett. Kritikus incidens: HOSPICE Begyűjtő szervezet: MHT Consult, Dánia KRITIKUS INCIDENS RÖGZÍTÉSÉNEK IDŐPONTJA: 2012 Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommunikáció, stb. MÁS Professzionális vagy otthoni ápolás halálos beteg családtagok esetében A betegséggel, testtel, halállal kapcsolatos attitűdök Személyes identitás A kultúrsokk élményét átélő fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) A narrátor 38 éves, hospice-ban dolgozó dán nővér. Nukleáris családban él férjével és három fiukkal. Sok dánhoz hasonlóan katolikus háttérrel rendelkezik, ám nem aktív hívő. A sokkot Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl okozó / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) fél A többi szereplő:

53 a) 72 éves, hospice ápolásra szoruló japán nő b) A beteg fia, aki körülbelül egyidős az ápolónővel. Nem tudni, hogy a család egyetlen felnőtt korú gyereke-e, de annyi biztos, hogy az egyetlen aki Dániában tartózkodik. Japánok lévén feltételezhetően sinto vagy buddhista felekezetűek, ám a dán ápolónőhöz hasonlóan ők sem aktív hívők. A TÖRTÉNET ismertetése Koppenhága körzetében dolgoztam egy hospice otthonban ápolónőként. Egy nap egy végső stádiumban lévő japán nőt vettünk föl. Nem részesíthettük azonban a szokásos, teljes körű ápolásban, mivel a fia - ahogy hamarosan tapasztaltuk- napi 24 órában mellette kívánt maradni. Ragaszkodott hozzá, hogy ő maga gondoskodjon édesanyjáról. Hiába győzködtük, egyedül az édesanyja számára fájdalmas eljárások elvégzését volt hajlandó ránk hagyni. 1. A TÖRTÉNET részletei Az incidens egy Koppenhága körzetében található magán hospice-ban zajlott le. Dánia többi magán egészségügyi intézményéhez hasonlóan ez is kitűnően felszerelt, magas szakmai színvonalat képviselő intézmény. A díj magában foglalja a teljes kezelés és ellátás költségeit. Nem ismert hány beteg volt épp az intézményben, de általánosságban igaz, hogy a dániai hospice-ok kis beteglétszámmal működnek. Nem tudni mióta élt a japán család Dániában. A nővér elmondása szerint más betegeket is ápolt az incidens idején. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A nővér kollégáihoz hasonlóan- akadályoztatva és mintegy korlátozva érezte magát hivatása végzésében. Mindez oda vezetett, hogy úgy érezte, szakmai identitása és kompetenciája kérdőjeleződött meg. A tehetetlenség érzésével töltötte el, hogy nincs lehetősége a saját professzionális mércéje szerinti legjobb ellátásban részesíteni az asszonyt. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztetett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Szakmai identitás: Ápolónőként a narrátor feladata, hogy a hospice rendszerében segítse a beteget. A tudat, hogy valaki más átvette ezen feladatát azt az érzést keltette benne, hogy szakértelme és szakmai identitása egyaránt megkérdőjeleződött. Szakmai tekintély: A doktorok és ápolónők autoritása a gyógyítás világában még mindig egyértelmű. A japán férfi

54 viselkedése tehát egy a dán viszonyok között hagyományos autoritással szembeni tiszteletlenségként is értelmezhető. A betegséggel, testi leépüléssel és halállal kapcsolatos attitűdök: A nyugati társadalmak laikus tagjai számára a betegség, fizikai hanyatlás és halál távoli, idegen jelenségek. Az emberi élet ezen alapvető állomásai úgyszólván intézményesültek. Eszerint a paradigma szerint a gyerekeknek legyenek akár felnőtt korúak is- nem szabad látniuk szüleik vagy más hozzájuk közelálló személyek haldoklását. A testi leépülés és a halál kérdései jóformán tabunak számítanak. Családszerkezet, gyermekek szerepe: A nyugati/dán család nukleáris család, amely azt is jelenti, hogy a különböző generációk nem állnak olyan szoros kapcsolatban egymással, mint korábban. Általában véve elmondható, hogy a családtagok közti viszonyokat ma kevésbé jellemzi a kölcsönös függés. Ez a helyzet adja a t a betegség és halál széleskörű intézményesüléséhez. Individualizmus: Ezen felül a családszerkezet, melyben csökkent mértékben van jelen a tagok egymással szembeni felelősségvállalása implikálja, hogy tagjainak jogában áll, hogy saját szükségleteik kielégítését helyezzék előtérbe. Ilyen értelmezés szerint a beteg anya éjjel nappal való ápolása inkább áldozatnak tűnik, mint haldokló szerettünk ápolására irányuló természetes belső késztetésnek. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Saját, nyugati szemszögükből nézve a nővérben és kollégáiban az a benyomás alakult ki, hogy az asszony valamiképpen uralkodott fián, mintha csak nem engedélyezte volna számára, hogy saját élete legyen. Kapcsolatuk azt a benyomást keltette, hogy az anya túlzott elvárásokat és követeléseket támaszt fiával szemben. A fiú ugyanakkor túl készségesnek tűnt. Olyannyira, hogy a hospice dolgozói bizonyos mértékig lenézték, noha nyilvánvalóan tudatosan felfüggesztette saját életét erre az időszakra. Viselkedését felnőtt férfi létére saját szükségletei kielégítésével kapcsolatos kudarcaként értelmezték. Az intézmény dolgozóinak hozzáállása a családhoz ha nem is egyértelműen negatív, de általában véve igen szkeptikus és távolságtartó volt. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Az interpretáció két lehetséges irányban haladhat: Családi Gazdasági A családi értelmezés szerint elmondhatjuk, hogy a japán/ázsiai családok alapvetően más hagyományokat, értékeket, szokásokat követnek a családtagok egymással szembeni kötelezettségei tekintetében. Pl.:

55 - Az idősebbek és a szülők tisztelete - A család közös érdekeinek előtérbe helyezése az egyéni érdekekkel szemben A családokon belüli hierarchia ma is gyakran erőteljesen működik. Ennek szellemében az idősek megkülönböztetett tiszteletnek örvendenek, a fiataloknak pedig kötelességük a nekik való engedelmesség. A gazdasági értelmezést követve elmondható, hogy a japánok fizetős betegellátási rendszerhez vannak szokva. Ez rendszerint nagy anyagi terhet jelent a család számára, melyet a tagok esetleg úgy próbálnak mérsékelni, hogy bizonyos feladatokat maguk látnak el a beteg körül. Valószínűnek látszik, hogy a japán férfi nem csak családi és okokból ápolta édesanyját a hospice-ban, hanem pénzügyi megfontolásból is. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Először is fontos dilemmát vet fel a a japán/ázsiai család normái és tradíciói és a családtagokról való gondoskodást az állam feladatává tevő dán/nyugati szociális ellátórendszer között fenálló szakadék. Az incidens rámutat milyen fontos a más normákkal, tradíciókkal, elvárásokkal kapcsolatos tudatosság a betegellátásban. Figyelmet kell ezen kívül fordítanunk a férfi viselkedése mögött jelen lévő gazdasági megfontolásokra is. Feltételezhetően azt hitte ugyanis, hogy csökkentheti édesanyja ápolásának költségeit a hospiceban, ha bizonyos vele kapcsolatos teendőket magára vállal. Ez felveti a kérdést: vajon megfelelő módon volt-e informálva a férfi a dán egészségügyi ellátás működéséről?

56 Kulturális különbségek a SZEXUALITÁS területén Belgium Dánia Franciaország Magyarország Olaszország Meztelenség a Leszbikus Hálózsák Leszbikus buli színpadon magánélet Meztelen fiú a Coming out Kielégítés Transznemű tükör kertben (Előbújás) Transznemű WP 2 Kritikus incidens: HÁLÓZSÁK Begyűjtő szervezet: KVG Rögzítés időpontja és helye: 2012, Belgium Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x x x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS fogyatékosság, szexualitás, test, nemek közötti kapcsolatok

57 A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Fiatal, 22 éves nő, fogyatékossággal nem rendelkezik, heteroszexuális, pedagógiűt tanul. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Két 16 éves, értelmi fogyatékos, belga férfi, szexuális orientációjuk ismeretlen. A TÖRTÉNET ismertetése Két egyhén értelmi fogyatékos fiút azon kaptam, hogy egy hálózsákban fekszenek és fogdossák egymást. A sátorban mások is tartózkodtak. 1. A TÖRTÉNET részletei Összesen 12-en tartózkodtak a sátorban, de csak ők ketten voltak ébren. A felügyelő egyedül lépett be a tábori sátorba. Mindannyian ismerték egymást. A felügyelő egy értelmi sérült embereknek szóló táborban dolgozott, ahol segítői és szervezési feladatokat látott el. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Elállt a szava a felháborodottságtól. Dühös lett a fiúkra, mert megszegték a szabályokat és, mert nem voltak tekintettel a sátorban alvó társaikra. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Intimitás, a test tisztelete, mások tisztelete. A narrátor számára egyértelmű norma volt, hogy nem megengedett ha két ember úgy bocsátkozik intim testi kapcsolatban, hogy a térben mások is jelen vannak akik ráadásul minderről nem is tudnak.

58 Felháborodása ennek szólt, és nem annak, hogy két férfit kapott rajta. Ezek az emberek fogyatékosságuk miatt nem tudták igazán felmérni viselkedésük súlyát. Nem viseltettek kellő tisztelettel sem saját magukkal és testükkel, sem társaikkal szemben. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Nem tartották tiszteletben sem a szabályokat, sem társaikat. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A saját testtel és intimitással szembeni tisztelet hiánya. Ahogyan mindenki más, ők is bizonyára vágyat érezhettek, hogy egy másik emberrel intim közelségbe kerüljenek. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? A személyes intimitás és test tisztelete fontos szerepet kap azon esetekben, mikor a szülők vagy segítő szakemberek feladata ezek megtanítása a fiatal számára. Fontos, hogy a segítők figyelmet fordítsanak erre, és tisztában legyenek azzal, milyen fontos e fiatalok megfelelő tájékoztatása. Ezen túlmenően felmerül a kérdés: megengedhető-e, hogy két értelmi fogyatékos ember intim kapcsolatot létesítsen egymással? Hiszen jól lehet, a testi intimitás átélése alapvető emberi vágy, felmerül, hogy az értelmi sérült emberek vajon megfelelően értik-e jelentőségét és lehetséges következményeit. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: LESZBIKUS BULI Begyűjtő szervezet: mhtconsult

59 Rögzítés időpontja és helye: 2012, Dánia Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS A szexualitás kommunikációra és kapcsolatteremtésre gyakorolt hatásáról szóló előítéletek A nemi identitás és szexuális orientáció összekeverése A,,mások (ez esetben a heteroszexuális nők) kirekesztése,,,mi és ők gondolkodásmód A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) A narrátor 28 éves, dán nő. Egyetemista, aki épp terepgyakorlaton volt az Egyesült Királyságban, társadalomtudományi és földrajzi tanulmányai kapcsán. Egy körülbelül 14 fős, tanárokból és diákokból álló dán csapat részeként más tanulókat és kutatókat látogattak meg Manchesterben, Liverpoolban és Sheffieldben. A csoport vezetője 3-4 másik dán női tanulóval együtt mélyen elkötelezett volt a nemek közötti egyenlőség, egyenlő munkmegosztás, gender-tudatosság stb. kérdéseiben. Kifejezték vágyukat, hogy hasonló érdeklődésű társadalomtudós nőkkel találkozhassanak. Erre a terepmunka keretében sor is került. Családi állapotát és szexuális irányultságát tekintve a narrátor heteroszexuális, aki az incidens idején egy egy kisgyermeket nevelő nukleáris családban élt. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) A másik a,,sokkot okozó személy egy huszas évei közepén járó, gender-politika iránt elkötelezett nő. Társadalomtudományt hallgató egyetemista, aki egy női közösségi ház alapítói közé tartozik Sheffieldben.

60 A TÖRTÉNET ismertetése A dán csapattal, valamint helyi tanárokkal és diákokkal vettem részt egy egyetemi találkozón Sheffieldben. A várostervezés és társadalmi fejlődés témáiban cseréltünk eszmét különös tekintettel Margaret Thatcher közelmúltbeli hatalomra kerülésére. A dán csoportból néhányan kifejeztük érdeklődésünket a társadalmi fejlődés gender-tudatos megközelítésével kapcsolatban, minek következtében még aznap estére meghívást kaptunk az egyik helyi lány partijába. A dán csoportból hárman örömmel el is fogadtuk a meghívást az egyébiránt csak nők számára rendezett partira. A partin elmélyült beszélgetésbe bonyolódtam az egyik brit nővel, aki korábban nagyon lelkesen invitált minket az összejövetelre. Nagyszerűen működött köztünk a,,kémia, s mindketten teljesen belefeledkeztünk a beszélgetésbe. Egy idő után a hátterem felől kezdett érdeklődni, mikor spontán mődon elmondtam neki, hogy van 1 éves kislányom, akit otthon hagytam az apukájával. Ahogy ezt kimondtam, a brit nő szemlátomást megdöbbent és azt mondta dühös, szemrehányó hangon:,,akkor mi a fenéért vagy itt, majd hátat fordított nekem. Reakciója sokkolt és összezavart, meg sem tudtam szólalni. 1. A TÖRTÉNET részletei A narrátort sok nő vette körül a partin kb fő. A sarokban állt, míg mindenki beszélgetett, nevetett, evett, ivott vagy táncolt. A narrátor és beszélgetőpartnere azonban mintha egy buborékban lettek volna, teljesen lefoglalta figyelmüket beszélgetésük. A narrátor már megérkezésekor megállapította, hogy a jelen lévő nők egy jelentős része leszbikus lehet. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Amikor a brit nő hátat fordított neki zavar és düh, bűntudat, szégyen és az igazságtalanság keltette felháborodás zavarbaejtő elegyét érezte. Feldühítette s egyszersmind igazságtalannak érezte, hogy a brit nő úgy kezelte, mintha csak akkor lenne méltó a figyelmére, ha ő is leszbikus lenne. Ok nélkül is szégyent és bűntudatot érzett, mert arra gondolt, talán félreérthető jeleket adott a másik nőnek, esetleg már azzal, hogy elfogadta a meghívást. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Az incidens a női szervezetek akkori meghatározó dilemmáját érintette, nevezetesen, hogy a leszbikus és heteroszexuális nők egyenlő szerepet játszanak-e a női felszabadítási mozgalomban.

61 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? A narrátor úgy érezte, hogy beszélgetőpartnere váratlanul minden előítéletével ellene fordult. A narrátor hirtelen a kevésbé radikális, heteroszexuális nők megtestesítőjévé vált. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A brit nő egy olyan mozgalomban tevékenykedett, mely világszerte harcolt a nők jobb személyes és társadalmi helyzetéért. Emelett azonban olyan környezet vette körül, melyben a leszbikus és heteroszexuális nők között vita folyt a női felszabadulás céljait illetően. Ez időnként nem csupán politikai, de komoly érzelmi dillemát is jelentett. A narrátor valószínűleg épp ezeket a feszültségeket piszkálta fel öntudatlanul a brit nőben. Reakciója emellett a narrátor iránti vonzalmát is tükrözi. Igen valószínű, hogy a narrátor egyszerre több szinten is csalódást okozhatott számára. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Szakmai szempontból nézve jelen incidens talán nem olyan egyszerű. Szerepeltek ugyan benne szakemberek (szociális és politikai kérdésekről vitázó társadalomtudósok), a főszereplők azonabn ugyanolyan mértékben tekinthetőek szakembereknek, nincs köztük például tanár-diák viszony. Bárhogyis, az incidens rávilágít, milyen fontos szerepe van az érzékenységnek és empátiának olyan professzionális helyzetekben, mikor a szakmai vagy politikai diskurzus egyéb, személyes/érzelmi, esetleg szexuális szintet is érint. Jól példázza, hogyan téveszthető össze a szakmai elkötelezettség és kíváncsiság a személyes vonzalommal, ahogy a szakemberek esetében is jelen lévő szexuális jellegű előítéletek működését is. Fontos tanulság az lehet, hogy egy szakembernek szakmai és személyes identitásával egyaránt reflektált viszonyt kell kialakítania, és tisztában kell lennie azzal a hatással amit akár szakmai, akár személyes identitása gyakorol másokra bizonyos szituációkban más szakmabeliekre és felnőtt tanulókra egyaránt. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2

62 Kritikus incidens: LESZBIKUS MAGÁNÉLET Begyűjtő szervezet: LABRISZ Leszbikus Egyesület Rögzítés időpontja és helye: 2012, Magyarország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS nemi szerepek viszonyai, szexuális identitás, nemi oriantáció, hatalmi viszonyok, politikai álláspontok A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 37 éves leszbikus nő, baloldali, kutató, párkapcsolatban él Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) heteroszexuális tinédzser lányok, egy gimnázium tanulói A TÖRTÉNET ismertetése Terepmunkám részeként egy iskolába látogattam, ahol 3-4 női tanulóból álló csoportokkal vettem fel interjúkat. Ennek során szexualitásukról kérdeztem őket, és rendszerint ők is feltettek nekem néhány

63 személyes kérdést. Ilyen helyzetekben mindig mérlegelnem kell, milyen mértékben szeretném magam felfedni, mint párkapcsolatban élő, leszbikus nő. Egy csoportban például a lányok azután érdeklődtek, vajon van-e barátom, szeretnék-e gyerekeket, és más hasonló részleteket szerettek volna tudni a párkapcsolatomról. A beszélgetés elején egyénként én magam mondtam nekik, hogy szabadon kérdezhetnek tőlem, válaszolni fogok. A lányoknak adott válaszomban úgy utaltam a partneremre, mintha férfi lenne. Az az érzésem támadt, hogy ha megtudnák, hogy leszbikus vagyok, az veszélyeztetné a kutatásom sikerét. E ezt a megfontolást előrébbvalónak tekintettem ebben a helyzetben, mint az őszinteséget. Amikor a lányok megdöbbentek mikor megtudták, hogy van barátom, azonban nem szeretnék gyereket. Azt mondták valószínűleg csak azért nem szeretnék kisbabát, mert a barátom sem akar. Valódi,,kultúrsokk volt számára azzal szembesülni, hogy tinédzserek férfi és nő közti hierarchikus viszonyként értelmezik a párkacsolatokat, és magától értetődőnek tekintik, hogy minden nő gyerekre vágyik. 1. A TÖRTÉNET részletei Ez és más hasonló incidensek 2009 és 2011 között, budapesti gimnáziumokban zajlottak le. A beszélgetések az iskola épületében, egy üres osztályteremben, meghitt, bizalmas légkörben zajlottak. Öt személy volt jelen: az interjúkészítő és négy női tanuló. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Nagyon gyorsan kellett döntenem arról, milyen mértékben szeretném feltárni önmagam abban a helyzetben. Nagy volt az idői nyomás. Bizonytalannak éreztem magam, mint mindig, amikor gyorsan kell cselekednem. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? őszinteség, következetesség, szakmai és személyes hitelesség, a szituáció feletti professzionális kontroll elvesztésének kockázata, kölcsönösség stb. Objektivitás kontra őszinteség kontra aktivizmus? Misszió vagy érzékenyítés? A kutatókkal szembeni alapvető elvárás, hogy semmilyen módon ne befolyásolják kutatási eredményeiket, hacsak az nem a kutatási módszer része. Ugyanakkor egy baloldali, leszbikus kutatóként a narrátor szükségét érezhette, hogy kifejezze mind saját szexuális preferenciáit, mind a heteroszexuélis párokon belül uralkodó erőviszonyokkal kapcsolatos véleményét. A személyes határok védelme, egyensúly nyitottság és távolságtartás között, valamint,,személyes és szakmai hitelesség :

64 A kutatási eredmények esetleges torzulása mellett a magánélet védelme is releváns szempont lehet. Feladata egy szex-edukátornak vagy inter trénernek, hogy identitása minden vonatkozását felfedje munkája során azért, hogy ezáltal más identitásokat megerősítsen? Vagy talán fontos, hogy a tréner/kutató megőrizze magánélete egy bizonyos szeletét saját védelmében? Semlegesség = heteronormativitás? Feszültság adódhatott továbbá a kutató egy nem heteronormatív társadalommal kapcsolatos elvárásaiból és azon feltevéséből, hogy semleges pozíciója megőrzése érdekében,,be kell illeszkednie, heteroszexuálisnak kell mondania magát, a heteronormatív társadalom (feltételezett) elvárásainak megfelelve. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Az incidens nem változtatta meg az interjúalanyaimról alkotott képem, sőt örömmel töltött el, hogy képes voltam olyan nyitott légkört teremteni, melyben ők is fel merték tenni kérdéseiket. Ennek köszönhetően önmagukról is nyíltan beszéltek. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Heteronormativitás? Nem tudhatjuk. A narrátor azzal, hogy heteroszexálisnak vallotta magát, minden olyan helyzetet elkerült, melyben ütközhettek volna a heteronormatív és multi szemléletek. Az egyetlen potenciélis feszültségforrás az interjúalany lányok azon elképzelése volt, hogy minden nő szeretne gyermeket, ami alól az egyetlen ésszerű kivétel, ha azért nem szeretne, mert férfi partnere sem. Minden nő szeretne gyereket: Az incidensben szerepló lányok egyértelmű magyarázattal rendelkeztek arra a kérdésre, vajon hogyan fordulhat elő, hogy egy párkapcsolatban élő nő nem vágyik gyermekre. Szerintük erre az egyetlen magyarázat az lehet, hogy a férfi partner nem szeretne. Ez a gondolatmenet azon a feltételezésen alapul, hogy a nők mélységesen vágynak gyermekekre, azaz az anyaszerep elkerülhetetlen része életüknek. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Az eset segített, hogy reflektáltabban lássam szerepemet, mint kutató. Felmerült bennem a kérdés, milyen mértékig kell megfelelnem a környezetem elvárásainak, hogy elérjem célomat (pl. sikeresen felvegyek egy interjút). Az akciókutatásban vagy interkulturalitás, szexualitás témaköreit érintő tréningeket tartó szakemberek

65 általában könnyen megbírkóznak a különböző értékek, szükségletek közti feszültségel. Ilyenek például: a) a magánélet megóvása és más indentitások megerősítése b) az objektív semlegesség igénye és az érzékenyítés, valamint általában véve egész munkájuk missziós jellege c) professzionális és személyes szféra Bár általános recept valószínűleg nincs, általánosságban azért megállapítható, hogy az esettől függően bizonyos mértékű nyitottség a személyes szféra feltárására erőforrást jelenthet akár tréning, akár kutatási helyzetekben. A trénernek vagy kutatónak minden helyzetben tisztában kell lennie azzal, milyen értékek ütköznek, és képesnek kell lennie megküzdeni a lehetséges identitás fenyegetésekkel. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: MEZTELEN FIÚ A KERTBEN Begyűjtő szervezet: mhtconsult Rögzítés időpontja és helye: 2012, Dánia Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, MÁS

66 stb. Homoszexualitással kapcsolatos félelmek és A konformitás igénye egy új országban A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) A narrátor az eset idején 51 éves, dán szexuálterapeuta férfi. Dániában született és nőtt fel. Eredetileg szociálpedagógus végzettségű, amely mellé később pszichológusi képesítést szerzett. Számos terápiás módszerben jártas. Sok évvel korábban a szexuálterápia területére specializálódott. Több más téma mellett liberális szemlélettel foglalkozik a szexuális devianciák kérdésével. Elkötelezetten kiáll az emberek szexualitásukkal kapcsolatos jogai és szabadsága mellett. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) A történet további szereplői egy 42 éves fülöp-szigeteki apa és 16 éves fia. A család néhány éve élt Dániában. Úgy tűnt anyagilag jól boldogulnak, eddigre már saját házat is vásároltak. Ez arra utal, hogy a család magas szinten integrálódott vagy legalábbis asszimilálódott a dán társadalomba. A TÖRTÉNET ismertetése Egy fülöp-szigeteki családot látogattam meg, hogy segítségükre legyek bizonyos, 16 éves fiukkal kapcsolatos problémákban. A fiú ugyanis kirúzsozva, magas sarkú cipőben járt iskolába. Engem személy szerint a fiú iskolája keresett meg. A tanárok igen nehezen kezelték ugyanis erősen szexualizált viselkedését és öltözködését, és nem tudták hogyan reagáljanak és tereljék a fiatalembert az iskolai környezethez illőbb viselkedés és öltözködés irányába. Első lépésként időpontot beszéltem meg a családdal, hogy közelebbről megismerhessem a problémát és a fiú helyzetét. Mikor megérkeztem, az apa a nappaliban ültetett le. A felesége egyáltalán nem volt jelen a találkozás során. Rögtön ezután megértettem, hogy az apa azzal büntette meg fiát viselkedéséért, hogy arra kényszerítette, maradjon kinn meztelenül a kertben.

67 1. A TÖRTÉNET részletei Az incidens a család otthonában zajlott le. Az anya nem volt jelen. Az apa a narrátort a nappaliba invitálta. Mikor az apa kíséretében a nappaliba lépett észrevette, hogy a fiú meztelenül áll kinn a kertben, ahova apja száműzte, hogy tanuljon meg viselkedni. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A narrátort mélyen sokkolta amit tapasztalt. A fiatalemberrel szembeni bánásmódot súlyosan megalázónak és méltatlannak érezte. A szexuális tanácsadásban tapasztalt szakember létére mélyen megrázta és felháborította a szituáció. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A fiú személyes integritását és méltóságát sérelem érte. A fiút mélyen megalázták. Apja semmiféle empátiát nem mutatott szükségleteivel szemben, és nem is törekedett a megértésre. A fiút tulajdonképpen bűnözőként kezelték, nem pedig iránymutatásra szoruló gyerekként. Úgy bántak vele, mintha veszélyeztetné a család jóhírét, és ezáltal kockára tenné azon jogukat, hogy a dán társadalom megbecsült tagjai lehessenek. Az apa fia szexuális pereferenciáit a család a dán társadalomba való beilleszkedésére irányuló fenyegetésként élte meg. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? A narrátor szerint a családfő a szituációban egy kegyetlen pátriárkaként lépett fel, aki semmilyen tekintettel sincs fiára. Lehetséges olvasat továbbá, hogy az apát jobban foglalkoztatta családja a dán társadalomban való boldogulása, mint fia boldogsága. Annak fényében, ahogyan az iskola reagált (súlyos aggodalmukat fejezték ki), az apa felismerhette, hogy az iskola valójában elhatárolódik fia viselkedésétől, és többé-kevésbé nyilvánvalóvá tette, hogy elítéli viselkedését. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!)

68 Az apa erős reakciója mögött több tényező is állhat: Először is, fakadhatott a homoszexuaitástól való rejtett félelméből és írtózásából Másodszor, visszavezethetó lehet arra a meggyőződésre, hogy a szexuális viselkedés és,,elhajlások sikeresen megváltoztathatóak büntetéssel és megalázással. Harmadszor, az a félelem is szerepet játszhatott, hogy a fiú deviáns magatartása odáig vezethet, hogy kirúgják az iskolából, ami potenciálisan aláássa majd a család társadalmi elismertégét és integrációját. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Az incidens megmutatja, milyen méreteket ölt egyes kultúrákban a homoszexualitástól való félelem. Fontos észrevenni, hogy a,,kultúra ebben a kontextusban nem nemzetiséget vagy etnikai hovatartozást jelöl. Ez az eset más környezetben is előfordulhatna, a bűntetés módja azonban erősen különbözne. Az eset arra is rávilágít, hogy a bevándorlók milyen mértékben tartanak az őket befogadó társadalom intézményeinek bármilyen rosszallásától. Ez a félelem esetenként szélsőséges tettekre sarkallhat. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: TRANSZNEMŰ TÜKÖR Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: 2012, Franciaország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános Test/fizikai MÁS

69 terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna inter sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. x non-verbális kommunikáció és egy transznemű nő viszonya testéhez A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 27 éves marokkói nő. Heteroszexuális, baloldali. Inter kommunikációt tanul. Egy interkulturalitással foglalkozó szervezetnek dolgozik, ahol a testhez való viszony területén található különbségek kérdésével foglalkozó workshopok vezetésében vesz részt. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) G egy 40 év körüli, transznemű nő. A narrátor úgy vette ki a szavaiból, hogy a közelmúltban esett át nemátalakító műtéten. A TÖRTÉNET ismertetése Mivel a workshop a testtel foglalkozott, azt terveztük, hogy néhány bemelegítő gyakorlattal indítunk, annak érdekében, hogy a résztvevők megfelelően koncentráljanak és ráhangolódjanak testükre. Az eslő gyakorlat egy játék volt, melynek során a résztvevők azt a feladatot kapták, hogy mondják ki keresztnevüket egy tetszés szerint választott gesztus, mozdulat kíséretében. A gesztus egymás nevének könnyebb megjegyzését volt hivatott elősegíteni. Észrevettem, hogy G a többiekhez képest sokat habozott és, hogy a gesztus, melyet végül választott (fejét vakarta, míg tekintetét a padlóra szegezte és arcán ideges mosoly ült) szintén bizonytalanságot fejezett ki. Ezt követően arra kértem a résztvevőket, hogy alkossanak párokat a következő játékos gyakorlatokhoz. Az egyik ilyen gyakorlat neve,,tükör. Lényege, hogy a pár egyik tagja a másik gesztusait utánozza, mintegy tükörként, majd szerepet cserélnek. Az épp utánzott személy mindenféle mozdulatokat végezhet, ami csak eszébe jut. Az én partnerem G lett, aki a legegyszerűbb gesztust sem tudta végrehajtani. Csak állt velem szemben, és tekintetét a földre szegezve

70 zavartan mosolygott. Szemlátomást azon gondolkodott, milyen mozdulatot tehetne, ám láthatóan semmit sem talált megfelelőnek. Hogy bátorítsam, azt mondta neki, bármilyen mozdulatot tehet, fölösleges ilyen hosszasan tépelődnie. Néhány pillanat múlva apró, bátortalan mozdulatokat kezdett tenni, melyeket folyton gondolkodási szünetekkel szakított meg. Egyre magabiztosabbá vált, különösen amikor rá került a sor, hogy az én mozgásomat tükrözze. 1. A TÖRTÉNET részletei A workshop egy tágas, körülbelül 30 m 2 alapterületű teremben zajlott. A három facilitátor széttolta a székeket és asztalokat, hogy elegendő hely legyen a gyakorlatok és interakciók számára. A résztvevők (kb. 6 fő) egy része azért jött el, mert munkájuk kapcsán érintette őket a diverzitás kérdése, vagy mert ők maguk jelenítettek meg valamilyen tág értelemben vett,,másságot. A résztvevők nem ismerték egymást korábbról. Az életkor a huszas évek vége és a negyvenes évek közepe között változott. A résztvevők mindegyike francia volt, vagy már évek óta Franciaországban élt. Mindenki nő volt (köztük ketten transzneműek). 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Mikor az első gyakorlat során figyelmes lett G bizonytalanságára kissé meglepődött, ám mivel sokan bizonytalankodtak, még kevésbé volt feltűnő, ráadásul érthetőnek is találta, hiszen nem könnyű egy gesztussal bemutatni önmagunkat. A második, tükrös feladat során azonban már valóban csodálkozott zavarán, hiszen azt hitte, senkinek sem okozhat különösebb nehézséget szabadon mozogni. Átérezte zavarát, és bátorítani szerette volna. Később elemezte az incidenst. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A narrátor nyitott gondolkodású embernek tartja magát, akit különösen foglalkoztatnak a különbségek és az inter kommunikáció. Heteroszexuális, és bár semmilyen előítélete nincs e csoporttal szemben még sosem dolgozott korábban transznemű emberekkel. Így bár örömmel töltötte el az új tapasztalat, aggasztotta is saját viselkedése. Tisztában volt vele, hogy bizonyos viselkedési és kommunikációs kódokat tiszteletben kell tartania a sikeres kommunikáció érdekében. Ilyen például, hogy nem hivatkozhat a transznemű résztvevőkre férfiakként. Fogalma sem volt, mit jelent egy férfi vagy nő számára a transzneművé válás. Nem tudta, hogy a nemváltás egy olyan, mélyebb identitás megtalálását is maga után vonja, melyet bizonyos biológiai adottságok és szociális elvárások korábban elérhetetlenné tettek. Úgy gondolja, a hagyományos férfi-nő megkülönböztetés figyelmen kívül hagyja a társadalmi nem és szexuális identitás komplex természetét. Nem hiszi, hogy az emberiség egyik fele 100%-osan férfi, a másik pedig 100%-osan nő. Ehelyett úgy gondolja, hogy mindannyiunkban különböző arányokban vannak jelen a férfias és nőies tuéajdonságok. Vallja továbbá, hogy egy személy biológiai adottságai/megjelenése szükségszerűen tükrözi nemi

71 identitását. Facilitátorként azonosult a szervezet azon elképzelésével, hogy a test bevonása fizikai gyakorlatok segítségével fontos lehet egy, a testtel foglalkozó workshopon. Ez a módszer potenciálisan igen hatékonynak tűnt, amiennyiben egyaránt elősegíti a résztvevők bevonódását és egymással való kommunikációját. Lehetséges azonban, hogy a résztvevők nem számítottak ilyen típusú, ténylegesen fizikai jellegű játékokra. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? semleges 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Az incidens elemzése során alkottunk néhány hipotézist a kérdéses résztvevővvel kapcsolatban. Fontos ugyanis, hogy több lehetséges okot és körülményt mérlegeljünk, melyek zavara hátterében állhattak, és ne vagyük magától értetődőnek azt a magyarázatot, hogy mindez transznemű identitására vezethető vissza. Egy gesztust utánozni vagy tudatosan,,csinálni valamit például sok ember számára nehézséget okozhat, nemi, vagy más identitásuktól függetlenül. Ebben a helyzetben azonban a narrátor észrevette, hogy a résztvevő interakcióiban folyamatosan előtérbe helyezte transznemű identitását. Szabadon beszélt a többi résztvevőkkel a nehézségekről, amikkel transznemű nőként szembe kell néznie. Ezt figyelembe véve világosabbá válik, milyen módon játszhatott szerepet ebben a helyzetben G. transznemű identitása. A nemváltoztatás számtalan mély változást implikált számára: beszédmódjában, mozdulataiban, gesztusaiban, mimikájában stb. Ez a fajta átállás nem könnyű folyamat, mégha új identitása teljes mértékben meg is felel énképének. Mivel az identitásváltás valószínűleg nem sokkal korábban történt, a narrátor feltételezte, hogy G különös figyelmet fordít legegyszerűbb mozdulataira is, hiszen számára ezek mind új identitását reprezentálták a többiek előtt. Ezért hiányozhatott szinte teljes mértékben a spontaneitás abból, ahogy e gyakorlatokat végrehajtotta. Feltételezhetjük továbbá, hogy elképzelése szerint egy nő minden gesztusa tükrözi nőiességét, így mindig figyelniük kell mozdulataikra, transzneműként különösen. Hiszen egy transznemű nőnek jobban ki kell hangsúlyoznia nőiességét, mint más nőknek, mivel női identitását gyakran megkérdőjelezik (erre a workshop során tett megjegyzéseiből következtetünk). E feltételezést látszik alátámasztani a hagyományos, már-már karikatúrába hajló nőkép (hagyományos háztartási feladatok pl.), mely az ő és szintén transznemű barátnője megnyilatkozásai alapján körvonalazódott. Ezen kívül lehetséges, hogy nem számított fizikai jellegű gyakorlatokra. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció?

72 Bizonyára. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az incidens rávilágít arra, hogy a terület dolgozóinak felkészültnek kell lenniük nehezen érthető különbségekkel való találkozásokra is. Az incidens továbbá lehetőséget adott a narrátor számára, hogy jobban megérthesse, hogyan befolyásolhatja a nemi identitás az egyén testéhez fűződő viszonyát. Az eset elemzése során megtanulta, hogyan közelíthet gyakorlatisan, professzionális módon a problémához. Megtanulta azt is, hogy minden egyes résztvevő esetleges nehézségeire figyelmet fordítson és, hogy kellő időt szenteljen a gyakorlatok bevezetésére, megmagyarázására, a módszerre és a felhasznált eszközökre is kitérve. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ Kritikus incidens: KIELÉGÍTÉS Begyűjtő szervezet: KVG, Belgium KRITIKUS INCIDENS RÖGZÍTÉSÉNEK IDŐPONTJA: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x x x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommunikáció, stb. MÁS testkép, szexualitás, sérültség, nemek közötti viszony A kultúrsokk sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti élményét szubkultúrához tartozás, stb. ) átélő fél Fiatal belga nő. Nyitott gondolkodású, katolikus, heteroszexuális, nem sérült.

73 A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Egy súlyosan mozgássérült fiú édesanyja. Középkorú, katolikus, nyitott gondolkodású belga nő. A TÖRTÉNET ismertetése Egy sérültséggel és szexualitással foglalkozó kurzuson vettem részt. Az egyik résztvevő nő a következő történetet osztotta meg velünk: 28 éves fia súlyos mozgássérült, együtt él a szülőkkel és két bátyjával. A nő elmondása szerint fiában néhány évvel korábban felébredt a szexuális kielégülés iránti igény. Különböző, nagyrészt szintén fizikailag sérült személyek segítségét kérték, ám a fiú, mivel nem ismerte eléggé ezeket a nőket, sosem tudott megfelelően ellazulni. Végül az egész családdal (az apával és a két testvérrel) való konzultáció után úgy döntöttek, hogy az anya fogja ellátni ezt a feladatot, azaz maga fogja kézzel kielégíteni fiát. 1. A TÖRTÉNET részletei Több mint 200-an hallgattuk a nő történetét. Az összes résztvevő szakmabeli volt. Én mindössze egy jelen lévő kollégámat ismertem, az anyát egyáltalán nem. Egy nagy előadóteremben beszélt. A hallgatóság többi tagja sem ismerte őt. Ez a nap elején történt, a hallgatóság később kisebb csoportokra lett osztva, hogy a sérültség és szexualitás viszonyáról beszélgessenek. Az előadást követően kérdéseket tehettünk fel a nőnek. Az egyik arról szólt hogyan érez azzal kapcsolatban, hogy ő elégíti ki a fiát és, hogy mit gondol, feladata-e az ilyesfajta gondoskodás az intézetekben dolgozóknak. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Meglepett voltam és kényelmetlenül éreztem magam. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztetett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A test integritása és a vele szembeni tisztelet. A segítés határai.

74 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Az anya - kétségtelenül tiszteletreméltó módon- bármi áron segíteni akar fián. A kérdés mégis az, helyes eljárásnak tekinthető-e amit tesz, annak ellenére, hogy a fiú akaratával és a család többi tagjának beleegyezésével történik. Az anya tette nem kelt egyértelműen negatív benyomást, mégis nehéz elfogadni. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Empátia és a mások szükségleteivel szembeni tisztelet. Az emberi szexualitás az érzelmeknek van alárendelve, szerepe pedig a hozzánk közelállók szükségleteire adott válasz. Jelen esetben a szexualitás mintegy testi működésként, mindenfajta romantikus érzelemtől függetlenül jelenik meg. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? A sérültség és szexualitás kérdése még mindig tabunak számít, a vele kapcsolatos diskurzus számos nehézségbe ütközik. A fogyatékkal élőknek, családjaiknak valamint a velük foglalkozó segítőknek szóló tréningeknek és információs esteknek gondoskodniuk kellene a probléma láthatóvá tételéről és a róla való párbeszéd elősegítéséről. Különösen, mivel a szexualitás gyakran a nem sérültektől gyökeresen eltérő jelentéssel bír a sérült emberek számára. Fontos tehát, hogy a területen dolgozó szakemberek és segítők különös figyelmet szenteljenek minden egyes sérültnek és családnak és, hogy képesek legyenek túllépni a szexualitással kapcsolatos hagyományos vélekedéseken. Kérdések merülnek fel továbbá azzal kapcsolatban is, meddig terjedhet ki a segítség, mik azok a határok, ameddig elmehet valaki anélkül, hogy szembekerüljön saját erkölcsi normáival.

75 Kritikus incidens: COMING OUT Begyűjtő szervezet: Ars Erotica Alapítvány, Magyarország, Budapest KRITIKUS INCIDENS RÖGZÍTÉSÉNEK IDŐPONTJA: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Ezek a kulcsszavak segítenek bennünket abban, hogy az összegyűjtött kritikus incidens eseteket elemezni tudjuk. Egy esetet több kulcsszóval is lehet jelölni. Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport x x LMBT Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS Szexuális orientáció felfedése hol, mikor és hogyan? Professzionális és privát életre vonatkozó szociális szabályok. Az incidens szempontjából releváns területek: szexuális orientáció valamint annak mások előtti felfedése; megfelelő határok és k. A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) A két résztvevő háttere többé-kevésbé megegyezik. A narrátor 34 éves leszbikus nő. Középosztálybeli, értelmiségi, LMBT aktivista, képző, párkapcsolatban él, gyermeke van. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 31 éves, leszbikus, művelt, középosztálybeli, városi nő A TÖRTÉNET ismertetése

76 Az incidens néhány napja, egy szociális munkásoknak tartott, kisebbségekkel kapcsolatos szenzitizáló és kommunikációs képzés során zajlott le. Bemelegítő gyakorlatként,,egy lépés előre játékot játszottunk, melynek során minden résztvevő egy szerepkártyát kap, majd kisebbségekkel kapcsolatos sztereotípiákkal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnia a kártyáján szereplő karakter szemszögéből. A kiértékelő beszélgetés során megkérdeztem a,,leszbikus kártyát húzott résztvevőt, milyen kontextusba helyezte el a figuráját. Azt felelte, nem nagyon kellett megerőltetnie a fantáziáját, hiszen maga is leszbikus. 1. A TÖRTÉNET részletei A fenti gyakorlat célja, hogy előkészítse a terepet a kisebbségi csoportokról való beszélgetéshez. Arra szolgál, hogy feltérképezze a résztvevők kisebbségekhez való viszonyát, kimondott és kimondatlan előítéleteit. Valamennyi résztvevőnek 21 jellemző vonást kellett a kártyán szereplő 1-2-höz adnia, ily módon felépítve a karaktert. A képző (azaz a narrátor) ezután megkérdezte, milyen válaszokat adnak a karakterüknek feltett kérdésekre. A leszbikus nő coming outja után a gyakorlat a szokásos módon folytatódott, azonban amikor később a nap folyamán a leszbikusságot tárgyaltuk a nő elhagyta a termet, s csak a téma befejezte után tért vissza. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Az első pillanatokban sokkolt a helyzet. Megijedtem, de a szokásos módon folytattam, majd kicsit később megkérdeztem, ki más húzott még homoszexuális karaktert (a gyakorlatban két homoszexuális szerepkártya szerepelt, egy meleg és egy leszbikus kártya), majd azt mondtam, később még részletesen megbeszéljük ezt a témát. Félelem, konfliktus miért féltem? Féltem, mert késztetést éreztem, hogy mintegy együttérzésből magam is felfedjem, hogy leszbikus vagyok. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A partikuláris identitással kapcsolatos empátia és megerősítés: Releváns lehet a magánélet védelmének kérdése. Része-e egy szexedukátor vagy egy inter tréner munkájának, hogy saját identitása összes aspektusát felfedje annak érdekében, hogy hozzájáruljon a róluk szóló párbeszédhez és, hogy másokat megerősítsen? Vagy kívánatos volna a magánszféra bizonyos szintű megőrzése a képző/kutató védelmében? A szakmai és magánszféra elválasztása, a saját identitás védelme:

77 Fontos alapelv, hogy tréningek során a képző sosem beszél saját kisebbségi csoporthoz való tartozásáról, csak szakmai jellegű érintettségéről. Egyenlő távolságot kell tartania minden kisebbségi csoporttól, hogy megőrizhesse a kívülálló pozícióját. Ebben a helyzetben ugyanis a kívülállás értékes. Az élet minden más területén ellenben fontos és értékes az identitás nyílt vállalása. Ez a két megközelítés vezetett komoly belső konfliktushoz a narrátor esetében. Szakszerűség: Jól reagálni a résztvevő coming outjára. A narrátor arról beszél, hogy késztetést érzett arra, hogy maga is feltárja szexuális orientációját a másik fél iránti empátia megnyilvánulásaként. Mégis, más hasonló önfeltárást nem igénylő- módot is találhatott volna rá, hogy kifejezze támogatását. Zavara azonban megakadályozta ebben, s valószínűleg hiányérzet maradt benne. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Bátor volt. A narrátor csodálta a megnyilvánulás természetességét. S bár a narrátor már korábban szimpatizált a nővel (merő sztereotípiák alapján, ld. gaydar jelenség), ebben a pillanatban tisztelni is kezdte. Az elejétől egészséges, magabiztos személyiségnek tűnt számára, s ezen megnyilvánulása tovább fokozta a narrátor róla kialakult ilyen jellegű képét. A közösség érzése nem csupán mert leszbikus volt, hanem azért is, mert felvállalta. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A partikuláris identitások felvállalásának és promotálásának missziója: A tény, hogy a résztvevő teljesen természetes és magátólértetődő módon vállalta fel egy képzési szituációban leszbikusságát arra a következtetésre juttatta a narrátort, hogy közös értékeik vannak. Képzések résztvevőjeként ő maga is hasonlóan szokott eljárni. 6. Felvetett-e, rávilágott-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció?,,mindez elsősorban szakmai probléma. Meglepett a saját reakcióm: a résztvevő úgy reagált, ahogy hasonló helyzetekben én magam is szoktam és ez másik félként- sokkolt. Valamit kezdenem kell ezzel, de egyenlőre nem tudom mit. Az interkulturalitás és szexualitás témakörében kutatást végző vagy képzéseket vezető szakemberek általában könnyen összeegyeztetik az olyan feszültségeket, mint: a) magánszféra védelme vs. mások partikuláris identitásának megerősítése, támogatása

78 b) semlegesség és objektivitás vs. érzékenyítés és misszió c) szakmai vs. magánszféra Ezen ellentmondások kezelésére valószínűleg és minden bizonnyal szerencsés módon- nem létezik kész recept. Esetenként, a helyzettől függően bizonyos átjárás a professzionális és a személyes szféra között erőforrást jelenthet képzési és kutatási helyzetekben egyaránt. A képzőnek/kutatónak minden esetben felkészültnek kell lennie az identitásával kapcsolatos konfliktusok kezelésére.

79 Kulturális különbségek a FOGYATÉKOSSÁG területén Belgium Dánia Franciaország Magyarország Olaszország Utazás Az ujj Csók Főzőlecke Pofon Érintés Színházi fesztivál Cikk Harcművészetek Jégtörés Főzés Szépség Hastánc Vásárlás Bank Nagynéni Bűnös Újévi beszéd Étterem Hálózsák Toalett A buli Mozi Tömegközlekedés Tisztességes munkaadó Elszigetelve élni Kielégítés

80 WP 2 Kritikus incidens: A BULI Begyűjtő szervezet: KVG Rögzítés időpontja és helye: 2012, Belgium Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport x Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS a testről alkotott kép, fogyatékosság A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 28 éves belga férfi. Katolikus vallású, csoportvezető, fogyatékossággal nem rendelkezik. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Szlovák fiatalok. Fogyatékkal nem rendelkeznek. A TÖRTÉNET ismertetése

81 Egy mozgáskorlátozottak számára létrehozott nyári táborban dolgoztam. Utolsó este bulit rendeztünk. A táborozók nagyrészt kerekesszékes fiatalok voltak. Néhány szlovák fiatal megkérdezte, nem hagynánk-e el a szórakozóhelyet, mivel nem tudnak táncolni a sok tolószéktől. 1. A TÖRTÉNET részletei Sokan voltunk. A belga csoport 9 főből állt: 3 segítőből és 6 kliensből. A buliban több, mint 200-an voltunk. Helyszínül egy népszerű szórakozóhelyet választottunk. A belga csoport nem ismerte a többi jelen lévőt, valamint nem értette a szlovák nyelvet sem. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A csoportvezető nagyon dühös lett. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Mások tisztelete, egyenlőség. Mindenkinek egyforma joga van ahhoz, hogy elmenjen szórakozni, táncoljon és jól érezze magát, mégha kerekesszékes is. A belga csoportot azonban arra kérték, hogy hagyják el a szórakozóhelyet, mivel túl sok helyet foglalnak kerekesszékeikkel a táncparketten. Ez nem tisztességes. Diszkrimináció. A szlovák fiatalok úgy gondolták, nekik több joguk van szórakozni és táncolni, mint a kerekesszékes csoportnak. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Nagyon negatív. Semmi tiszteletet nem mutattak. Egyenesen arcátlanok voltak. Semmiféle együttérzés sem volt bennük a mozgássérült fiatalokkal szemben. Csak magukra gondoltak. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A fogyatékkal élők negatív/passzív reprezentációja: Társadalmunkban előítéletek, feszengés és némi félelem övezi a sérült embereket. Ez megnyilvánulhat szánalom, elkerülés vagy gúny formájában is. Természetes, hogy sokna közülünk különösen a fiatalok hajlamosak kerülni azokat, akik kényelmetlen érzést vagy bűntudatot keltenek bennük. A szórakozóhely üzemeltetői nyilvánvalóan nem tudták hogyan kellene viselkedniük a kerekesszékes fiatalokkal. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy valóban ritkán látni sérült embereket szórakozóhelyeken, diszkókban, sőt, hajlamosak vagyunk megfeletkezni róla, hogy ezek az emberek is társadalmunk tagjai, akik ugyanarra az elfogadó légkört, szórakozásra, bulira, játékra és kikapcsolódásra vágynak, mint bárki más. Ebből is látszik, hogy

82 fontos lenne, hogy jóval többen kerüljenek kapcsolatba a fogyatékkal élő emberekkel. Csak így szokhatják meg és tanulhatják meg tisztelni ezt a csoportot. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Fontos, hogy egy társadalomban a sérült emberek jelenléte természetessé váljon a közösségi terekben. Belgium ezen az úton jóval előrébb jár, mint Szlovákia. A történetben szereplő szlovák fiataloknak ettől függetlenül kötelessége lenne tiszteletet adni a kerekesszékes embereknek, és meg kellene tanulniuk háttérbe szorítani saját önző szempontjaikat. A fogyatékos emberek láthatóvá válása több elfogadást és az előítéletek mérséklődését eredményezhetné a társadalomban. Fontos az integráló attitűd, hogy lehetővé tegyük, sőt, ösztönözzük a fogyatékkal élők részvételét mindennapi életünkben. A narrátor haragja és csalódottsága elsősorban annak szól, hogy megpróbált fogyatékkal élő embereket vinni egy nyilvános térbe, ám kísérlete kudarcot vallot. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ Tovább buliztunk, egészen hajnalig. Reggel megkértek minket, hogy takarítsunk össze. Megkértem valakit a táborból, hogy fordítson nekem. Azt mondtam, ez nem lehetséges, mivel a csapat mozgássérültekből áll. Bizonyára csinálhattunk volna valamit, de inkább eljöttünk. Ha mindez itt, Belgiumban történt volna, bizonyára másképp kezeljük a helyzetet. Az egyik leggyakoribb nézet a sérültséggel kapcsolatban, hogy totális személyes és társas tragédiának tekintik, veszteségnek és hiátusnak (bizonyos országokban a sérültség mértékét százalékokkal határozzák meg, mintha egy 50%-osan sérült ember épp a fele lenne egy,,normálisnak ). A nem fogyatékos emberek fogyatékos emberekre adott negatív reakciói alapvetően a tudatlanságban gyökereznek: abban a hitben, hogy a sérültség egy katasztrófa, valami, ami félelemre ad okot. A félelem feszengést szül, elkerülést és előítéletet (Coleridge, 1993). WP 2 Kritikus incidens: CSÓK

83 Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: 2012, Budapest Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x x x x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS szexualitás, test, magánélet, non-verbális kommunikáció, a kliens segítő viszony szabályai A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Fiatal, fogyatékossággal nem rendelkező, szociális munkás nő. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) fiatal, fogyatékkal élő férfi A TÖRTÉNET ismertetése Elmentem sörözni egy fogyatékkal élő fiúval. Néhány pohár után a fiú (nevezzük mondjuk Pálnak) megkért, hogy csókoljam meg. Nemet mondtam, de az este hátralévő részét együtt töltöttük. Sokat beszélgettünk és nevettünk. Mivel sok folyadékot ittunk, segítenem kellett neki kicserélni a katéterét. Az este végén újra megkért, hogy csókoljam meg, én azonban ismét nemet mondtam és haza indultam.

84 1. A TÖRTÉNET részletei Az incidens szereplői: Pál, aki 7 évvel korábban gerincsérülést szenvedett, azóta kerekesszéket használ. Abban az intézményben él, ahol szociális munkásként dolgozom, valamint én. Az incidens 2011 nyarán zajlott le Budapesten. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Zavarba hozott, ám imponált is nekem, hogy Pál nyíltan közeledett hozzám. Vágytam rá, de undorított is. Az, hogy megkért, segítsek kicserélni a katéterét (ez az intézetben nem az én dolgom volt), azt az érzést keltette bennem, hogy igazán megbízik bennem. Nagyon kedveltem őt. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Szociális munkás és kliense kapcsolata súlyosan kompromitálódott. Átléptek egy bizonyos határt. A szociális munkás mind munkaköri leírását, mind szakmája etikai kódexét megszegte volna, ha enged a kísértésnek és baráti vagy egyenesen szerelmi viszonyba keveredik kliensével. Ezzel a magatartással állását kockáztatta. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? A narrátor számára Pál egy értelmes, fiatal srác, aki megpróbált udvarolni egy olyan lánynak, aki csak barátként tekintett rá. Emiatt a Pálról alkotott véleménye pozitív. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Pálnak valószínűleg tetszett, hogy egy fiatal lány elmegy vele sörözni. Mindigis kereste az alkalmat, hogy a narrátor közelében lehessen, valószínűleg, mert férfiként vonzódott hozzá. Ígyhát nem segítő szakemberként, hanem nőként tekintett rá. Valószínű, hogy nem volt kapcsolata lánnyal, mióta kerekesszékbe került. Ezen kívül egy olyan tevékenységbe sikerült bevonnia a narrátort (mikor az segített katétere kicserélésében), ami nagyfokú intimitást és bizalmat feltételezett kettejük között. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció?

85 Szakmai szempontból nézve, a narrátornak nem szabadott volna engednie, hogy ennyire intim kapcsolat alakuljon ki közte és egy kliense között (ezt szakmája etikai kódexe is tiltja). Ő mégis elfogadta, hogy az udvarolni igyekszik neki. Ugyanakkor tudatában volt, hogy nem engedheti, hogy kapcsolatuk ennél tovább fejlődjön. Mikor Pál nyíltan kimutatta vonzalmát, úgy érezte, ki kell lépnie a helyzetből. Gyakran megtörténik, hogy egy szociális gondozó/ápoló/konduktor/stb. kliens viszonyból mélyebb emberi kapcsolat alakul ki ez gyakran jóformán elkerülhetetlen. A kérdés szakmai és személyes szempontból egyaránt az, hogy hogyan kommunikálják a felek ezeket érzéseiket az adott helyzetben és, hogy később a segítő szakember hogyan oldja meg őket magában később. A rendszeres esetmegbeszélések és szupervízió segíthet elemezni, megérteni és kezelni ezeket az érzelmeket. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ Pál a gerinsérülése óta impotens, nem képes erekcióra. Közösülni így semmiképp sem tudtak volna. Azután az este után kapcsolatuk veszíteni kezdett intenzitásából, a narrátor pedig eldöntötte, hogy nem megy bele többé Pállal ilyen helyzetekbe. WP 2 Kritikus incidens: FŐZŐLECKE Begyűjtő szervezet: CESIE Rögzítés időpontja és helye: 2012, Olaszország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Érzékeny Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, MÁS

86 zóna társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. mozgáskorátozottság, non-verbális kommunikáció A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 28 éves szicíliai (palermói) nő. Korábban élt külföldön és Észak-Olaszországban is. Hajadon, heteroszexuális, katolikus vallású. Politikatudományt tanul. Korábban nem volt szakmai tapasztalata fogyatékkal élő emberekkel. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 70 éves, nőtlen szicíliai férfi. Közös házban él több más fogyatékos emberrel, amit egy helyi jótékonysági szervezet biztosít. Hobbija a kertészkedés és a főzés. A TÖRTÉNET ismertetése 2009-ben edukátorként segítettem CP-s (újszülöttkori agyi bénulás) embereket mindennapi teendőikben. Ennek keretében kísértem el Giovannit egy főzőtanfolyamra. Giovanni 70 éves volt és kerekesszékes. Komoly nehézséget okozott neki a mozgás és a beszéd is. A tanfolyamon a szakács azt a feladatot adta nekünk, hogy készítsünk süteményt, és egy listát adott a szükséges hozzávalóktól és konyhai eszközökről. Igazán komolyan vettem a feladatot. Elhatároztam, hogy kitűnő süteményt fogok készíteni Giovanninak, mivel biztosra vettem, hogy ő maga nem lenne képes boldogulni a konyhai eszközökkel. A tanfolyam két órája alatt Giovanni zaklatottnak tűnt. Karjait mozgatva panaszkodott valami miatt, de nem értettem mit szeretne mondani. Amikor készen lettem, betettem a süteményt a sütőbe, ám hiába vártam, hogy a tészta feljöjjön. Giovanni tehát észrevette, hogy kihagytam egy hozzávalót, s erre szeretett volna figyelmeztetni. Belémhasított a felismerés, hogy igazából teljesen kihagytam őt a főzésből. Giovanni azt szerette volna, ha támogatom szakácstudománya fejlesztésében, én azonban egyáltalán nem ezt tettem. A mozgássérültségről alkotott képem miatt azt feltételeztem, hogy nem képes olyan feladatok (vágás, keverés stb.) elvégzésére, amiket valójában nap mint nap végzett. 1. A TÖRTÉNET részletei Mi történt:

87 A mozgássérültséggel kapcsolatos különböző referenciakeretünk, a testről alkotott eltérő fogalmunk, a non-verbális kommunikáció nehézségei és Giovanni idős kora együttesen oda vezettek, hogy a kommunikáció kontraproduktívvá vált köztünk. Hol történt: A szicíliai Palermóban, egy egyetem konyháján, ami aznap délután egy sérült emberek számára rendezett főzőtanfolyam színhelye volt. A szereplők: (i) Egy professzionális felnőttképző, aki kevés tapasztalattal rendelkezik a fogyatékkal élő emberekkel kapcsoltaosan, (ii) Egy kerekesszékes, CP-s, 70 éves férfi A két szereplő korábban már találkozott néhány alkalommal, ám még soha nem vettek részt közös tevékenyhségben. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Amikor megértettem, hogy Giovanni a kifelejtett összetevőre próbálta felhívni a figyelmét, a narrátor úgy érezte, nem értettem meg őt és, hogy a mozgáskorlátozottságról alkotott elképzelése miszerint az hozzá nem értéssel, tehetetlenséggel jár téves, hiszen Giovanni valójában sokkal jobb szakács volt, mint ő. Úgy érezte, lehetőséget sem adott neki, hogy megmutassa, képes ellátni a feladatot. Nagyot csalódott magában. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? - A fogyatékkal élő emberek hétköznapi tevékenységeinek és lehetőségeinek reprezentációja - Annak a személynek a tisztelete, akivel együtt dolgozunk. Együttműködés, egymás véleményének, ötleteinek figyelembe vétele, annak elfogadása, hogy esetleg másképp fejezi ki magát, mint én (pl. nonverbális kommunikáció útján). - A csapatmunka szabályai - Elképzelések az emberi testről, valamint korlátairól és lehetőségeiről 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Giovannitól türelmet és pozitív hozzáállást tanultam ilyen benyomást keltett az incidens során tanúsított viselkedése. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!)

88 Giovanni olyan társadalomban él, melyben a fogyatékos emberek normális életet élnek: közös házban él barátaival, főzőtanfolyamra jár, meccsre és bevásárolni, stb. A sérültség ezen megközelítése a kölcsönös figyelmen és megértésen alapul, ezért számíthatott arra, hogy főzés közben együtt fogunk működni. Viselkedésében szerepet játszhatott saját testéhez való viszonya is. Giovanni a narrátorétól eltérő problémamegoldási stratégiákat és más testbeszédet (és mimikai kifejezőkészletet) használt. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Az incidens rávilágít, milyen megértési nehézségek merülhetnek fel fogyatékos emberekkel végzett tevékenységek során. A sérült emberek szubkultúrájára nem csak az egyének szemlélete, de országuk sérült emberekkel kapcsolatos szociálpolitikája is hatással van. Dél-Olaszországban gyakori, hogy a fogyatékkal élőket nem vonja be közösségük a társadalmi életbe, így ők gyakran maguk sincsenek tisztában lehetőségeikkel és képességeikkel. Vannak persze kivételek, mint például a központ, ahol Giovanni él. Ez a központ programjaival igyekszik elősegíteni, hogy a fogyatékos emberek a társadalom aktív és integrált tagjai legyenek. A különbségek oda vezettek, hogy a kritikus incidensben a sérültség a kommunikáció útjában álló leküzdhetetlen akadályként jelent meg. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ Ez és néhány további átélt kritikus incidens nyomán megváltozott a narrátor a sérültséghez és a testhez való viszonya. WP 2 Kritikus incidens: MOZI Begyűjtő szervezet: KVG Rögzítés időpontja és helye: 2012, Belgium Kulcsszavak:

89 Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. x MÁS fogyatékosság A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Fiatal, 25 éves szociális munkás nő. Nem rendelkezik fogyatékossággal, katolikus. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Középkorú, fogyatékossággal nem rendelkező nő. Kereskedelmi menedzser. A TÖRTÉNET ismertetése Egy testi fogyatékkal élőknek szóló kávézóban voltam. Hirtelen egy kerekesszékes nő jött be. Elég mérgesnek látszott. Hamarosan beszélgetésbe elegyedtünk. Elmondta, hogy épp meg szerette volna nézni egy moziban a Hasta la vista című filmet. Ez egy új film volt, mely három mozgássérült férfiről szól, akik Spanyolországba utaznak. Azonban nem nézhette meg, mivel a mozi olyan teremben vetítette, ami nem alkalmas kerekesszékesek fogadására. Felkerestem hát a mozi igazgatóját. Ő elmagyarázta nekem, hogy a kerekesszékesek számára is használható mozitermek kevésbé gazdaságosak, mivel a kerekesszékek túl sok helyet foglalnak.

90 1. A TÖRTÉNET részletei 6 személy volt jelen, 4 mozgáskorlátozott személy és 2 szociális munkás. A kávézó igen tágas, nyitott tér, ahol mindenki maga rendeli meg italát a pultnál. Összesen kb. 25 vendég tartózkodott ott. Az asztaltársaság tagjai a két szociális munkás kivételével korábban nem ismerték egymást. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A narrátor dühöt és felháborodást élt át. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Emberek közötti egyenlőség, empátia. Annak meg nem értése, hogy a pénz nem lehet minden esetben az elsődleges szempont. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Azok akik eldöntik, melyik teremben melyik filmet játssza a mozi, gondolhattak volna arra, hogy mivel a film mozgássérültekről szól, valószínű, hogy kerekesszékes emberek nagyobb számban lesznek rá kíváncsiak. Ők azonban csak a bevétel maximalizálását tartották szem előtt. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A profit az első, az egyenlőség és megértés kevésbé fontos. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? A társadalomnak meg kell tanulnia, hogy minden tagjáról tudomást vegyen. A mozik rendszerint olcsóbb jegyeket kínálnak az alacsonyabb jövedelmű csoportok (diákok, nyugdíjasok) számára. Ez egy hasznos intézmény, ami e csoportoknak is hozzáférést biztosít a kultúrális alkotásokhoz. Fontos lenne, hogy a társadalom felismerje a fogyatékkal élők integrációjának fontosságát. Ez azonban nem lehetséges kellő nyiltottság nélkül. Valójában minden moziteremnek alkalmasnak kéne lennie arra, hogy kerekesszékes

91 nézőket fogadjon. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: NAGYNÉNI Begyűjtő szervezet: KVG Rögzítés időpontja és helye: 2012, Belgium Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS Fogyatékosság, mások szükségleteivel szembeni érzéketlenség, énközpontúság. A kultúrsokk élményét átélő fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 55 éves belga nő. Introvertált személyiség. Nem sérült.

92 A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 70 éves, mozgáskorlátozott nő. A TÖRTÉNET ismertetése A nagynéném édesanyám testvére mozgáskorlátozott. Egyedül él. Az eset karácsonykor történt. Édesanyám nagyon keményen dolgozott az ünnepi vacsorával: egész este főzött és kiszolgálta a családot. Mikor a többiek már mind befejezték az evést, ő is leült, hogy elvegye az utolsó szelet pulykát. Addig még egy falatot sem evett. Nagynéném azonban így szólt:,,ó, reméltem, hogy hazavihetem azt a szeletet holnapra A nagyszüleim egyetértettek, mondván, nagynénémnek így nem kell majd főznie. Anyám végülis nem evett semmit. 1. A TÖRTÉNET részletei Karácsonyi vacsora. 9-en voltunk jelen: a nagyszüleim, édesanyám, nagynéném, a férjem, és három gyerekünk A vacsora a narrátor szülei szép, tágas otthonában zajlott. A vacsoraasztalnál ültek és ettek. Minannyian jól ismerték egymást. Általában havi rendszerességgel találkoztak. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A narrátor felháborodott és kissé dühös volt. Úgy érezte, a család kihasználja édesanyját. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A fogyatékkal élő emberek számtalan feladat elvégzésére képesek, s nem tekinthetőek,,kevesebbnek, mint mások. Környezetük elvárhatja tőlük, hogy szociálisan elfogadható viselkedést tanúsítsanak. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Bár jószándék vezérelte őket, a nagyszülők kivételeztek a nagynénivel, míg a narrátor édesanyja munkáját a vacsorával jóformán szóra sem méltatták. Nagyon sajnálták mozgássérült lányukat. Az azonban

93 elfogadhatatlan, ahogyan ő kihasználta ezt. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A fogyatékkal élő embereknek több joguk van. Mivel már így is olyan nagy szerencsétlenség érte őket, legalább kárpótoljuk őket kényeztetéssel az élet más területein A sérült emberek néha áldozatként kezdenek önmagukra tekinteni, minek eredményeképpen különleges bánásmódra tarthatnak igényt. Ez olyan családokban is előfordulhat, melyeknek nincs sérült tagja. Jelen incidens azonban egy olyan jellegzetes helyzetet tükröz, ami jellemzően olyan családokban áll elő, ahol a családtagok egy része az,,ellátó, míg mások az,,ellátott szerepét játszák. Ebben a családban felmerül a feladatmegosztás egyensúlya és a kölcsönösség kérdései. A nagynéni fogyatékossága a családban talán csak a tőle függetlenül is létező egyensúlyhiányt emeli ki. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Világossá kell tennünk, hogy a fogyatékkal élő emberek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint mindenki más. Nem többel. Senki sem használhatja arra fogyatékosságát, hogy általa érjen el dolgokat. Egyetlen szülőnek sem szabadna nem fogyatékos gyermekét háttérbe szorítania fogyatékos gyermeke javára. Mindketten ugyanannyi törődést és szeretet érdemelnek. fontos, hogy a szülők arra bátorítsák sérült gyermeküket, hogy a lehető legönállóbb módon gondoskodjon önmagáról. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: AZ UJJ

94 Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: 2012, Franciország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS Testi kontaktus és fogyatékosság A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 45 éves, 2 gyermekes, fizikoterapeuta nő. Baloldali, nőjogi aktivista. Munkáját szenvedélyesen szereti. Német származású francia. Bár Párizsban él, szívesebben élne a természet közelében. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Körülbelül 60 éves, középosztálybeli, házas, gyermektelen nő. Nyugdíjas tanárnő, aki korához képest meglehetősen atletikus. A workshopon térde miatt vett részt, ami nem sokkal korábban egy biciklibalesetben sérült meg. A TÖRTÉNET ismertetése Az incidens egy egyensúlyfejlesztő foglalkozás közben zajlott le, melyet már évek óta vezettem a rehabilitációs központban. A gyakorlat olyan embereknek hivatott segíteni, akiket a gyakori elesés veszélye fenyeget akár mozgásszervi zavarok, idegrendszeri problémák, idős kor, van izomgyengeség következtében.

95 A gyakorlatok nagy része egyedül végezendő: akadályok kerülgetése, csukott szemmel állás, egylábon egyensúlyozás, stb. Ezúttal azonban arra kértem a résztvevőket, alkossanak kört és fogják meg egymás kezét (egy csoportos egyensúlygyakorlathoz). Aztán a kör közepe felé kellett közelíteniük, majd széthúzni azt, majd jobbra-balra lépegettek. Sokan nevettek, egyesek még énekeltek is. A csoport hangulata nyugodt és jókedvű volt. Aztán váratlan dolog történt: az egyik résztvevő kilépett a körből. Azt mondta sürgősen el kell mennie, mert elfelejtett egy fontos találkozót. Idegesnek látszott. Megkérdeztem, minden rendben van-e, mire igennel felelt, majd sietve távozott. A jelent kissé mindannyiunkat összezavart. Próbáltam ugyanabban a légkörben folytatni a csoporttal a gyakorlatot, de nem volt könnyű. Egy kicsit később a hölgy felhívott, és továbbra is kissé feldúltan elmondta, hogy nem volt igaz, hogy sürgős találkozója volt. Valójában azért rohant el, mert egy olyan ember kezét kellett fognia, akinek hiányzott egy ujja. Úgy érezte elájul. Azt válaszoltam, hogy nagyon sajnálom, és próbáltam megnyugtatni, ő azonban nem hagyta magát. Azt mondta jobban kellett volna vigyáznom, mert nem volt helyes ilyen gyakorlatot csináltatni a csoporttal, amikor az egyik résztvevőnek hiányzik egy ujja és, hogy mélységesen feldúlta az eset. Próbáltam bocsánatot kérni, de nem hagyott szóhoz jutni. Azt mondta, még hív, majd letette a telefont. Le voltam bénulva. Sosem jelent meg többé a workshopon és én sem kerestem őt. Úgy gondoltam, nem volt logikus a reakciója, sőt, kifejezetten aránytalannak találtam. A következő foglalkozáson valaki megkérdezte, hallottam-e a nőről, mire nemmel feleltem Nem mertem beszélni az esetről. Féltem, hogy megbántom az amputált ujjú résztvevőt. 1. A TÖRTÉNET részletei Az incidens egy magán rehabilitációs központ tornatermében zajlott le, Párizstól 30 percre, egy gazdag elővárosban. A terem szép volt: a falak fehérek, két nagy ablaka a kertre néz. A felszerelést számtalan különböző formájú, színes műanyag eszköz jelentette, melyeket akadályokként használtam. A terem egyik falát bordásfal, a másikat tükrök borították. A résztvevők között 5 férfi és 7 nő volt, életkoruk átlaga kb. 65 év lehetett. Nagy részük a környéken élt, ami azt jelentette, meglehetősen jómódúak. Nagy részük nyugdíjas (a foglalkozás heti két alkalommal, délelőttönként zajlott). A résztvevők nagy része átmeneti, enyhe motorikus zavaroktól szenvedett, míg mások állapota krónikus volt. Ez az élethelyzet pszichológiailag sérülékennyé teheti a résztvevőket, főként azokat, akik autonómiájuk elvesztését élik át. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Amikor a nő elhagyta a termet kicsit összezavarodtam. A találkozóról szóló kifogása nem volt ugyan túl hihető, mégsem volt okom másra gondolni, hiszen olyan jó volt a hangulat. Miután felhívott jóformán

96 sokkot kaptam. Első reakcióm az volt, hogy bocsánatot akartam kérni, amiért ilyen kellemetlen tapasztalatban volt része. Bűntudatom volt miatta. Azonban ahogy egyre csak vádolt, lassan megtámadottnak és sértettnek kezdtem magam érezni. Különösen a mód miatt, ahogy velem beszélt. A végén egészen megsemmisültnek éreztem magam, mivel úgy csapta rám a telefont, hogy lehetőséget sem adott, hogy megvédjem magam. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A fogyatékosság nem zárja ki, hogy az egyén csoportban dolgozhasson. Sőt, a csoportmunka nagyban segítheti a rehabilitációs folyamatot. Egy amputált vagy sérült test is szép test lehet. Hogy szépnek látjuk-e nagyban függ egyéni hozzáállásunktól, megközelítési módunktól. A fogyatékosságot nem kell rejtegetni. Az értelmi vagy testi fogyatékos embereket integrálni kell a csoportba. Általános igazság: mindenkinek egyenlő bánásmód jár, diszkrimináció nélkül. Nem helyes megváltoztatni a tervezett gyakorlatot egy olyan személy jelenléte miatt, aki akadálytalanul részt tud benne venni. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Negatív 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) - A szépség és a fogyatékosség nem egyeztethető össze - A fogyatékosság tabu, így úgy kell tennünk mintha nem vennénk észre. Ugyanakkor a sérült testrészt megérintve lehetetlen többé figyelmen kívül hagyni. - Ez a fizikai kontaktus törött tükörként tükrözi a fogyatékkal nem rendelkező személy számára saját testével kapcsolatos konfliktusait. A másik sérültsége magát a testet teszi sokkal láthatóbbá, valóságosabbá, hiszen lehetetlen figyelmen jívül hagyni, jelentőségét tagadni. - Az amputáción átesett vagy sérült testrészek érzékenyebbek lehetnek, tehát nem szabad őket megérinteni. - Az egészségügyi dolgozóknak gondoskodniuk kell róla, hogy klienseiket megóvják a rossz pillanatoktól, fájdalmas élményektől, valamint tudniuk kell, hogyan előzzék meg ezeket. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Sérültség és testi kontaktus. Csoportmunka különböző fogyatékosságokkal élő emberekkel.

97 MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ Kritikus incidens: JÉGTÖRÉS Begyűjtő szervezet: CESIE, Olaszország Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Ezek a kulcsszavak segítenek bennünket abban, hogy az összegyűjtött kritikus incidens eseteket elemezni tudjuk. Egy esetet több kulcsszóval is lehet jelölni. Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterület e, de nem feltétlenül) Érzéke ny zóna Gender Egészség ügy Szexualitás Mozgás korlátozottak Általános inter Test/ fizikai sport x MÁS Művész et, színház Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nemverbális kommunikáció, stb. Fogyatékosság, oktatás, művészi kifejezés, verbális és non-verbális kommunikáció A kultúrsokk élmény ét átélő fél kulturál is A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 31 éves szicíliai nő. Heteroszexuális, házas. Színháztudományt tanult. A színházi művész szubkultúrához tartozik. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. )

98 kulturál is Fiatal szicíliai nő. Fogyatékkal élő, kerekesszékes. A TÖRTÉNET ismertetése 2008-ban színházi workshopot vezettem Palermóban. Az első órán vettem észre, hogy a résztvevők között van egy fiatal, kerekesszékes nő, Francesca. Pánikba estem. Több ismerkedő (,,jégtörő ) gyakorlattal készültem ugyanis az első alkalomra, ezek azonban mind álló feladatok voltak, s ennél fogva Francesca nem tudott volna részt venni bennük. A következő órák rettenetesen sikerültek, ugyanis kizárólag ülő feladatokat adtam a csoportnak, hogy Francesca is részt vehessen. Nem értettem meg, hogy ez az eljárás mindenki számára kínos, különösen Francescának. Azt hittem ez az egyetlen módja, hogy együtt dolgozzunk, s nem vettem észre, hogy ezzel szüntelenül hangsúlyozom Francesca sérültségét és, hogy lehetetlenné teszem a résztvevők számára a csapattá válást. Kollégáimmal beszélgetve aztán megértettem, hogy a problémát a sérültségről alkotott képem okozta. 1. A TÖRTÉNET részletei A kritikus incidens Palermóban zajlott le 2008-ban, egy felnőtteknek szóló drámafoglalkozáson. A szereplők: Francesca, én, valamint a csoport. Ez volt a csoport első találkozása. Aznapi gyakorlataim összeállításánál nem vettem figyelembe, hogy mozgássérült résztvevő is lesz. Őszintén szólva egyáltalán nem számítottam erre. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Kényelmetlenül éreztem magam, mert nem gondoltam rá, hogy a foglalkozásomra fogyatékkal élő személy is jelentkezhet. Még frusztráltabbá váltam látva, hogy probálkozásom, hogy csak ülő gyakorlatokat csináltassak a csoporttal még kínosabb kudarc, lévén, hogy az egész csoport a mozgássérültekkel kapcsolatos járatlanságom áldozatává vált. Később azonban az eset arra motivált, hogy fejlesszem tanári eszközkészletemet, valamint olyan gyakorlatokkal bővítsem repertoáromat, melyeket bármely fizikai állapotú ember végezhet. Hónapok elteltével már elég magabiztossá váltam ahhoz, hogy egyenesen megkérdezzem résztvevőimtől mely gyakorlatokat tudják s melyeket nem képesek elvégezni. Megkönnyebbültem! 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztetett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A kommunikációval kapcsolatban merültek fel problémák. Azt hittem ugyanis tapintatlanság

99 megkérdezni, mi az amit el tud végezni és mi az amit nem. Felmerül továbbá a fogyatékkal élők népességbeli arányáról alkotott elképzelésem kérdése: korábban sosem merült fel bennem, hogy egyszer egy sérült ember látogathat el az órámra. 4. Az előző kérdésre adott válaszod alapján milyen kép alakult ki benned a másik szereplőről? Nagyon pozitív képem alakult ki Francescáról. Rendkívül életteli, bátor személyiségnek találtam, aki határozottan a csoport tagja kívánt lenni. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Francesca hozzászokott az olyan helyzetekhez, melyekben a többi jelenlévő nem ismeri el őt teljesen jelen- és résztvevőként. Fogyatékkal élőként nem sokkolta vele kapcsolatos felkészületlenségem. Mindig együttműködő és segítőkész: készségesen segít a hozzám hasonlóan nem sérült embereknek, hogy kérdezni merjünk anélkül, hogy tapintatlannak kellene éreznünk magunkat. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Francesca hozzászokott az olyan helyzetekhez, melyekben a többi jelenlévő nem ismeri el őt teljesen jelen- és résztvevőként. Fogyatékkal élőként nem sokkolta vele kapcsolatos felkészületlenségem. Mindig együttműködő és segítőkész: készségesen segít a hozzám hasonlóan nem sérült embereknek, hogy kérdezni merjünk anélkül, hogy tapintatlannak kellene éreznünk magunkat. Úgy gondolja kérdezni udvariasabb, mint elvárni, hogy mindenki hozzá alkalmazkodjon hasonló helyzetekben. Ő maga is alkalmazkodni kíván, amennyire csak az adott szituáció megengedi. A legfontosabb azonban a kommunikáció. Vele és a többi résztvevővel is Kritikus incidens: ÚJÉVI BESZÉD Begyűjtő szervezet: KVG, Belgium KRITIKUS INCIDENS RÖGZÍTÉSÉNEK IDŐPONTJA: 2012.

100 Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter X Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommunikáció, stb. MÁS Sérültség, testkép A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Középkorú belga képzőnő. Katolikus vallású, nem sérült. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 30 év körüli, testi fogyatékkal élő belga nő. A TÖRTÉNET ismertetése Újévi fogadást tartottunk a munkahelyemen. Felkértünk egy nőt az Egyenlő Esélyekért Egyesülettől, hogy tartson beszédet. Korábban már többször beszéltünk telefonon és en keresztül, azonban csak mikor megláttam a fogadáson szembesültem vele: arca torzult. Előtte fogalmam sem volt erről. Másmilyennek képzeltem. 1. A TÖRTÉNET részletei Körülbelül 15-en voltak jelen, közülük kb. 7 önkéntes. A többiek a mi illetve ismerős szervezetektől érkezett szakmabeliek voltak, valamint a meghívott nő. A fogadás a munkahelyemen került megrendezésre, mely egy 5 íróasztalos irodából, egy konyhából és egy kis kertből áll. A jelenlévők a meghívott nő kivételével mind jól ismerték egymást.

101 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Ugrottam egyet. Teljesen váratlanul ért a nő külseje, hiszen a hangja alapján teljesen másra számítottam. Utána borzasztóan szégyelltem magam amiért én, egy sérültekkel foglalkozó szervezet munkatársa így reagáltam. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztetett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Az eset kapcsán rádöbbentem, hogy milyen mértékben nem vagyunk felkészülve arra, hogy váratlan helyzetekben találkozzunk sérült emberekkel. Az arc fontossága: A Belgiumhoz hasonló individualista társadalmakban az arc szerepe hatalmas, amennyiben tükrözi egyediségünk, személyiségünk és karakterünk. A rajta található sebek, sérülések, torzulások tehát épp ezen kiemelkedő jelentősége miatt más testrészeknél nagyobb mértékben befolyásolják a másokban rólunk kialakuló benyomást. Szépségeszményünk emellett erősen a szimmetria, simaság, harmónia és fiatalság irányába mutat. A nyugati kultúrákban a személyközi interakciók során rendszerint egymást arcát nézzük. Sérült, valamilyen módon torzult arcú emberekkel való kapcsolatba lépés során fontos és egyben különleges élmény a vonások mögé nézni, s felfedezni magát a személyt. Ilyen helyzet azonban ritkán adódik, hisz mind személyesen mind a közéletben ritkán találkozunk ilyen fogyatékossággal élő emberekkel. Rejtett attitűdök: Mindannyian rendelkezünk bizonyos sztereotípiákkal a minket körülvevő emberekkel kapcsolatban. Mivel azonban legtöbbünk ritkán találkozik fogyatékkal élőkkel, velük kapcsolatban többnyire nem rendelkezünk kész sémákkal. A tény, hogy a narrátor sérült emberekkel foglalkozik nem jelenti szükségszerűen azt, hogy teljes mértékben túl van azon, hogy meglepődjön ha az incidenshez hasonló szituációba kerül. Lehetséges, hogy mivel a sérült emberek még manapság is erőteljesen marginalizáltak, a narrátor egész egyszerűen nincs hozzászokva, hogy a számára ismerős professzionális helyzeteken kívül találkozzon velük. Gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a fogyatékos emberek köztünk élnek. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Normális, pozitív benyomást keltett. Nagyon kellemes és barátságos volt. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!)

102 Diszkrimináció elleni harc: Az Egyenlő Esélyekért Egyesület tagjaként a nő bizonyára erős elhivatottságot érez az esélyegyenlőség ügyével kapcsolatban, mely egyéb kisebbségi csoportok mellett valószínűleg a fogyatékkal élőkre is kiterjed. Támogatás a teljes integráció irányában: Ezen elhivatottságának megfelelően valószínűleg fontosnak érezte, hogy bebizonyítsa: egy arcán torzulással élő ember ugyanolyan kompetens lehet, mint bárki más. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció?,,még mindig az a kép él az emberek fejében, hogy a fogyatékkal élők tehetetlen, függő emberek. Korlátaik helyett hasznosabb lenne azonban ezen csoport lehetőségeire koncentrálnunk. Bár a 2009-es, a British Office of Dissability által kiadott Social Attitudes Survey szerint a emberek egyre inkább hajlamosak másoktól nem különbözőekként gondolni a fogyatékkal élőkre (a megkérdezettek 85%-a vélekedett így a 2005-ben mért 77%-kal szemben) mégis, a fogyatékosokkal szembeni előítéletek továbbra is széles körben elterjedtek. 10-ből csaknem 8 megkérdezett vélte úgy, hogy a sérülteknek előítéletekkel kell szembenézniük. Ennek oka az lehet, hogy a sérült emberek általában másoktól különböző megjelenésűek vagy viselkedésűek. Bár mindannyian különbözőek vagyunk, a kultúrák nagy része mégis rendelkezik egy bizonyos, a média és a művészet által támogatott képpel arról, hogy mit tekinthetünk,,normálisnak. Gyakran feszengünk, ha ettől a normától eltérő emberrel kerülünk interakcióba. A narrátor sokkjához hozzájárult továbbá, hogy előzetesen már kialakított egy elképzelést a meghívott nő külső megjelenéséről, ami azonban ettől radikálisan különbözőnek bizonyult.

103 Kulturális különbségek a GENDER (nemi szerep) területén Belgium Dánia Franciaország Magyarország Olaszország A sminkelt arcú kislány Akkulturalizáció Férj A kihívás A török otthonban Történetmesélés Gyász és nemi szerep Bemutatkozás Házi feladat Csábítás Női szerep Alkarok Öltözködés Férfi szerep Kihívó öltözék a vizsgán Színházi workshop A lánykérés Kihívó öltözék a könyvtárban Koedukált játék A női tréner Közbevágás Túlöltözött Transznemű tükör résztvevő A libanoni apa Autentikus transzneműség WP 2 Kritikus incidens: AKKULTURALIZÁCIÓ Begyűjtő szervezet: Rögzítés időpontja és helye: 2012, Franciaország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport MÁS x

104 Érzékeny zóna Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. Indiviudalizmus, női emancipáció, akkulturalizáció, női identitás A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 37 éves, osztrák származású nő, aki 5 éve él Franciaországban. 10 évig dolgozott inter trénerként. Nagy tapasztalata van az inter mobilitás terén (számos európai és afrikai országban élt már hosszabb-rövidebb ideig). Partnerével él, gyermektelen. Önmagát univerzalista feministaként határozza meg. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) év körüli, tunéziai, algériai és marokkói származású nők. Több, mint 10 éve élnek Franciaországban. Mindannyian házasok, felnőtt gyerekeik vannak. Nagy részük sosem dolgozott otthonán kívül. Francia nyelvtudásuk igen gyenge, ezért különleges, kifejezetten nekik szóló nyelvi kurzusra járnak. A TÖRTÉNET ismertetése Egy egyesület meghívására, vendégtrénerekként vettünk részt egy nyelvi workshop keretében tartott foglalkozáson. A csoport magrebi bevándorló nőkből állt. Bár többségük 10 évnél régebben élt már Franciaországban, nyelvi szintjük igen kezdetleges volt. Franciaországi életük nagy részét ugyanis otthon töltötték családjukról gondoskodva, gyermekeiket nevelve. Mikor azonban gyermekiek felnőttek lehetőségük nyílt arra, hogy maguk is megismerjék az őket körülvevő kultúrát. Küldetésünk az volt, hogy nőnap alkalmából egy különleges foglalkozással kedveskedjünk nekik. Az incidens a harmadik gyakorlat ismertetése után zajlott le. A feladat az volt, hogy mindannyian készítsenek egy kollázst az,,én saját nőnapom témában. A nőnapot úgy interpretáltuk, mint egy olyan napot, amikor mi nők azt tehetjük, amihez csak kedvünk van. Arra kértük őket, hogy magazinképek és rajztechnika kombinálásával készítsenek egy kollázst arról, hogyan töltenék szívesen ezt a napot. Többen közülük családi vacsorát és háztartási feladatokat ábrázoló képek készítésébe kezdtek. Próbáltam elmagyarázni nekik, hogy gondolhatnak bármire, amit szívesen csinálnának, valami különlegesre, ám úgy tűnt nem értenek, vagy nem akarnak érteni. Így végülis segítettünk nekik a háztartási munkákat és családi vacsorákat bemutató képeikkel. Hirtelen rádöbbentem, mekkora hibát követtünk el, mikor elvártuk tőlük, hogy vegyék fel az emancipált nő

105 szerepét. 1. A TÖRTÉNET részletei Nyelvi workshop egy nyelviskolában egy Párizs közeli kisvárosban. Körülbelül 9 résztvevő van jelen, tanáruk, valamint a két vendégtréner. A terem kicsi, ám a résztvevők kényelmesen érezték magukat, úgy tűnt otthonos számukra a terem. Mosolyogtak, többnyire francia néha arab nyelven csevegtek egymással. A vendégtrénereket barátságosan fogadták. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A narrátor először meglepődött, majd elszégyellte magát, amiért nem látta előre, milyen hatása lesz ennek a feladatnak. Bántotta, hogy nem volt képes reflektálni saját etnocentrizmusára. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Individualizmus: Egy alapvetően individulaista társadalomban az individualisztkus nézőpont a legkézenfekvőbb szemlélet. Ilyen közegben könnyű a,,választás szabadságáról és,,autonómiáról beszélni. Rengeteget használjuk az,,én szót. Szükségleteinket artikuláljuk, sőt, azt is elvárják tőlünk, hogy személyes vágyainkat kifejezzük. Család- és karriertervezés, mind-mind individualista elképzelések. A narrátor ritkán került olyan helyzetbe, mikor saját individualista gondolkodásmódja megkérdőjeleződött volna. Meglehetősen autonóm módon fejezi ki és követi saját szükségleteit. Női szerep, női emancipáció: A modern európai társadalmakban a nemek közötti egyenlőség alapvető érték (mégha még nem is valósul meg teljes mértékben mindenütt). A nőket arra bátorítja a társadalom, hogy vállaljanak munkát, akár a hagyományosan férfias foglalkozások területén is. Ami a gender identitást illeti, a narrátor értékrendje szerint mindenki szabadon megalkothatja a maga női vagy férfi identitását, saját választásai és preferenciái szerint. A narrátornak nincsenek gyerekei, emellett elszántan harcol a házimunka egyenlő elosztása mellett. Egyébiránt mélyen gyűlöli a háztartási feladatokat. Számára egy ideális nap olvasást, ejtőernyőzést, táncmulatságot, és más, a személyes fejlődést, valamint a világ felfedezését szolgáló tevékenységeket jelent. Akkulturalizáció: Mint inter tréner és maga is bevándorló a narrátor az adaptációra, mint nem tudatos jelenségre tekint, ami szinte automatikusan végbemegy, ahogy egy új életstílust és szabályrendszert magunkévá teszünk. A dolgunk annyi, hogy hagyjuk, hogy az új környezet megváltoztasson minket: így lassan képessé válunk befogadni és építeni rá, míg magunk is változunk és fejlődünk általa.

106 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Negatív, aztán közömbös 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Kollektivista gondolkodás, család- és közösségközpontúság: A marokkói kultúra különösen abban az időben, amikor a résztvevők kivándoroltak valószínűleg sokkal kevésbé (volt) individulista, mint a francia. Itt kevésbé természetes, hogy az egyéni szükségletek és tervek elsőbbséget élveznének a család vagy közösség érdekével szemben. Kevesebb szóval van az,,én-ről és több a,,mi-ről. Az egyén számára a sikert itt kevésbé egyéni teljesítménye és elégedettsége, sokkal inkább közössége megbecsülése jelenti. Hagyományos női szerep: Hofstede eredményei szerint a marokkói kultúra karaktere férfiasabb, mint a franciáé. Ez azt jelenti, hogy nagyon különbségek és élesebb határvonalak vannak a férfi és női szerepek között. A résztvevők generációja körében rendkívül ritka volt, hogy egy nő az otthonán kívül dolgozott. Fő feladatuk az volt, hogy jó anyák és feleségek legyenek. Ezen szerepelosztás funkciója számukra nem az elnyomás, hanem a család túlélésének biztosítása. Egy idősebb marokkói nőnek általában nagy büszkeséget okoz, hogy egész életében jó feleség és anya volt, hiszen ezzel érdemli ki közössége megbecsülését. Akkulturalizáció: Kutatások kimutatták, hogy az akkulturalizáció nem automatikus és nem lineáris folyamat. Az incidensben szereplő nők valószínűleg sosem merültek el a francia kultúrában vagy a női emancipáció francia modelljének megismerésében. Franciaországba érkezésükkor tervük valószínűleg az lehetett, hogy a munkára koncentrálnak arra az időszakra, míg vissza nem térnek Marokkóba. Idejük nagy részét továbbra is saját kultúrájukból érkezett emberek között töltötték. És mégha feltételezzük is, hogy időről időre találkoztak a női függetlenség francia modelljével, egyáltalán nem biztos, hogy az vonzónak tínt számukra. Ebben a modellben ugyanis éppen az értékelődik le, ami számukra a legtöbbet jelenti: a család, és a családról való gondoskodás. Kevésbé individualisztikus gondolkodású emberek számára az emancipált nő ideálja igen nehezen elfogadható. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Az akkulturalizáció területén nincsenek általános érvényű szabályok nem várhatjuk el, hogy bevándorló X év elteltével átessen az akkulturalizáció folyamatán és alkalmazkodjon olyan uralkodó mintázatokhoz, mint a női emancipáció, ami egyébiránt a nyugati kultúrában is hosszú küzdelem eredményeképp válhatott csak általánossá. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ

107 WP 2 Kritikus incidens: FEDETLEN ALKAROK Begyűjtő szervezet: mht Rögzítés időpontja és helye: 2012, Dánia Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x x x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS bizonyos testrészek nyilvános felfedésére vonatkozó, Gender-specifikus vallási előírások a női test egészének eredetű szexualizálása A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Az incidens idején 62 éves férfi. Nős, unokái vannak. Egy helyi integrációs központ igazgatója. Feleségét szintén ismerik a központban. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. )

108 30-as évei vége felé járó palesztin nő, a központ tanulója. Muzulmán háttérrel rendelkezik. Házas, több gyermek édesanyja. A TÖRTÉNET ismertetése Mint az integrációs központ igazgatója, egy késő délután a központ foglalkozásait látogattam meg. A Központ női tanulói már mind hazamentek, egy nő kivételével, aki rendszerint késő délutánig a Központban maradt, míg férje nem jött érte. Ez a nő akkoriban depresszióban szenvedett, ám férjével és a vele foglalkozó szociális munkással együtt úgy döntött, hogy jót tesz neki, ha kicsit távol van otthonról, és délutánonként tovább benn marad a Központban, azután is, hogy a többi tanuló már hazament. Ígyhát általában néhány órát nálunk töltött egy vagy két tanára társaságában, míg férje bevásárolt és elment a gyerekekért az óvodába. A férje nagyra értékelte ezt a megoldást, és általában a központ munkáját. Ezen kívül azzal is tisztában volt, hogy a központ vezetői között van egy férfi is (egészen pontosan egy idősebb férfi). Az incidens nyáron zajlott le, egy különösen meleg délutánon. A nő azonban mint mindig ezen a délutánon is hosszú fekete ruhát és fátyolt viselt. Az központ női munkatársai, mielőtt még elmentek volna egy szakmai megbeszélésre, rábeszélték, hogy tűrje fel könyékig ruhája ujját és üljön ki egy kicsit a napra. A központ dolgozói a meleg mellett azért javasloták ezt, mert a nő a központban megforduló sok más bevándorló nőhöz hasonlóan D-vitamin hiánytól szenvedett. Szerettem volna beszélgetni vele egy kicsit, megkérdezni, hogy van és, hogy nem éhes vagy szomjas-e. Kimentem hát hozzá, hogy leüljek hozzá. Amikor meglátott gyorsan eltakarta karjait és meglehetősen rémültnek tűnt. 1. A TÖRTÉNET részletei 2 személy volt jelen: Egy dán férfi, tanár, az integrációs központ igazgatója. Épp más munkatársakat helyettesített, ám mindenki jól ismerte az intézményben. Egy palesztin nő, aki speciális feltételek mellett használta a központot, hiszen a szokásos tréning ideje után is bent maradt, betegsége és családi helyzete okán. A nő az Integrációs központon kívül ült, a tanár/igazgató pedig kiment hozzá, hogy beszélgessen vele. A nő ismerte a férfit, és tudott róla, hogy egész délután jelen lesz a központban, mivel a megbeszélés miatt távol lévő női tanárokat helyettesíti.

109 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A férfiben nagyon furcsa érzést keltett, mikor azt tapasztalta, hogy a puszta jelenléte fenyegetően hat a nőre. Sok éves pszichológiai és pedagógiai tapasztalattal rendelkező szakemberként úgy érezte, segítséget kell neki nyújtania. A nő azonban úgy reagált, mintha az ellensége lenne. Az igazgató egyáltalán nem figyelt szabadon hagyott alkarjára, és fel sem merült benne, hogy megérintse őt, vagy túl közel üljön le mellé. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Az igazgató úgy érezte, szakmailag tehetetlen: nem használhatta magas szintű kompetenciáját, pusztán nemi hovatartozása okán. Ezen kívül férfiként megbélyegzetnek érezte magát, mintha csak automatikusan szexuális érdeklődést váltana ki belőle, ha meglátja egy nő alkarját. Úgy érezte,,,szexuális lénnyé fokozzák le, mivel azt feltételezik, hogy férfiként csak a nők teste és szexualitása foglalkoztatja. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Sajnálta a nőt, amiért az nem engedheti meg magának, hogy egy férfi jelenlétében napoztassa az alkarját. Az a benyomása támadt, hogy a nő valamiképpen önként úgy döntött, hogy vallásos- tiltások áldozataként éljen. Ezen kívül az volt az érzése, hogy a nő reakciója túljátszott volt, és nem tükrözte a helyzettel kapcsolatos valós érzéseit. Az igazgatónak az volt a megérzése, hogy a nő reakciója egyfajta színjáték. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Alapvető követelmény, hogy a muzulmán nők családjuk körén kívül elfedjék magukat. Ez más férfiak jelenlétében különösen erős elvárás. Bármely testrész akár az alkarok felfedése szexuélis megnyilvánukásnak tűnhet, feslett viselkedésnek, vagy akár házasságtörésnek is minősülhet. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? A fedetlen alkarok egyfelől a tiltott és kívánatos női szexualitás szimbólumaivá váltak, másfelől azonban helyénvalónak tűnik a szituációt a női test maga a női szereplő álta történő szexualizálásaként

110 értelmezni. Inter olvasatban azt mondhatnánk, hogy a nő reakciója a férfiak a női szexualitással szembeni megvetését és ellentmondásos viszonyát tükrözi. A dán igazgató úgy érezte, hogy olyan helyzetbe hozták, ahol a nőre szándéka ellenére szexuális lényként kellett reagálnia, így akaratán kívül egy,,nemi játszmába keveredett. Elmondható, hogy az incidens szereplői mindketten normák és nemi szerepek áldozataivá váltal, ami megakadályozta őket abban, hogy felnőttek módjára tudjanak a kommunikálni ebben a helyzetben. Hozzá kell tennünk, hogy a nő palesztin, muzulmán férje támogatta, hogy a nő látogassa a központot, azzal együttm higy tisztában volt vele, hogy férfi tanárok is dolgoznak ott. Nagyon aggasztotta felesége depressziója, és úgy tűnt minden kommunikációt támogat férfi és női segítő szakemberekkel egyaránt ami segítheti állapota javulását. A nő reakciója kifejezi, hogy az ember bizonyos mértékig maga választja meg etno identitását, annak függvényében, mennyire erős az őt körülvevő társadalmi nyomás. Talán a helyi normák sarkallták arra a palesztin nőt, hogy vallása előírásait ilyen mereven értelmezze ebben a helyzetben, mikor arra kényszerült, hogy kettesben maradjon egy dán férfival. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: CSÁBÍTÁS Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: 2012, Franciaország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport MÁS x

111 feltétlenül) Érzékeny zóna Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. Emmaus központban élő afrikai nők viszonya a csábításhoz, érzékiséghez. A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) A narrátor francia. Jelentős (körülbelül 30 éves) színházi tapasztalattal rendelkezik. egy színházi társulat rendezője, mely számos, veszélyeztetett (szegénységben élő, pszichológiailag sebezhető) csoportoknak rendezett és művészeti programban vesz részt. Mint színész és tréner rendszeresen dolgozik az Emmaus központban élőkkel (az Emmaus egy menedéket biztosító francia jótékonysági szervezet). Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Különböző afrikai országokból származó, 30 és 40 év közötti afrikai nők. Nagy részük korábban az utcán élt. Többnyire nincs családjuk Franciaországban, egyedül vannak. Franciaországba érkezésük ideje különböző, nagy részük nem túl rég érkezett. Származési országuktól függően muzulmán vagy katolikus vallásúak. A TÖRTÉNET ismertetése Marivaux La Dispute (A vita) című drámájából adtunk elő egy jelenetet, melyben az egyik szereplő szerelemes lesz, és a csábítás módjaival kísérletezik. A résztvevőknek a csábítást kellett előadniuk, úgy, hogy azt testbeszédük is tükrözze. A cél az volt, hogy megtanulják, hogyan csábíthat el egy nő egy férfit anélkül, hogy,,nimfománnak tűnne. Hogy segítsek nekik belehelyezkedni a szerepbe, megkérdeztem ők hogyan csábítanának el valakit. A résztvevők egyáltalán nem érezték magukat komfortosan. Egyikük (aki Eglét alakította) úgy döntött otthagyja a workshopot, és soha nem is tért vissza. 1. A TÖRTÉNET részletei A foglalkozás az Emmaus központban zajlott. A részvétel teljesen szabad volt, nyitott ajtónál zajlott, minden arrajáró eldönthette részt kíván-e venni a workshopon.

112 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Csalódottság. Az eset rádöbbentette a narrátort, hogy egy színházi workshop részeként a testtel is rengeteget kell dolgozni. Ezért úgy döntött, párhuzamosan egy másik foglalkozást is indít: divatbemutatót szervezett. Ez lehetőséget adott, hogy a résztvevők figyelmet fordítsanak tesükre, és megtalálják személyes kifejezésmódjukat. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A narrátor színházról és testről alkotott fogalma nyugati szemléletet tükröz. Eszerint a színésznek a szöveg szolgálatába kell állítania testét. Emellett a színjátszás nem érinti a magánembert a színész maszkja mögött: attól, hogy valakit elcsábítasz a színpadon nem jelenti azt, hogy a való életben is erre törekszel. A színjátszás csupán,,játék. Philippe észrevette továbbá, milyen kevéssé fontos a test saját kultúrájában. A test maga sokkal központibb helyet foglal el az afrikai kultúrákban (elsősorban Fekete-Afrikában és Észak- Afrikában), még akkor is, még a csábítás/szexualitás kérdésében gyakran erősen korlátozó vallási előírások mellett is. Jóllehet, a csábítás és szexualitás a narrátor számára semleges vagy épp pozitív fogalmak, vallási okokból számos kultúrában negatív konnotációkkal rendelkeznek. Az ő szemszögéből a csábítás és érzékiség az élet természetes része, természetes szükséglet, amit kár elnyomni. Néhány speciális pszichés zavartól eltekintve a csábítás pozitív megnyilvánulás, ami arra utal, hogy az egyén elég jóban van magával ahhoz, hogy úgy érezze, képes elbűvölni egy másik személyt. Színházi nyelven (különösen a commedia dell arte világában) a csábítást kifejező gesztusok többnyire a mellkas- és csípőmozdulatok. Amikor egy szereplő mellkasával egy másik felé fordul, azzal erotikus vonzalmat fejez ki. Amikor a mellkas mozog, az a szexuális vonzalom kifejezése. A commedia dell arte hatása világosan megfigyelhető Molière és Marivaux alakjaiban. A narrátor ezt kereste a workshopon, mikor testük használatára biztatta a résztvevőket. Célja volt továbbá, hogy segítsen visszanyerni önbizalmukat, hogy megmutathassák: egy nő anélkül is csábíthat, hogy nimfomániásként (vagy más hasonlóként) viselkedne. Természetesen a szabadság fogalma is felmerül, hiszen a narrátor nézőpontjából a csábítás bizonyos morális és vallási szabadságot feltételez, amit egyébként a színjátszás (legalábbis nyugaton) megkövetel. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? egyhén negatív 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!)

113 Bár életkoruk alapján még gond nélkül csábíthatnának, ezek a nők nem szenteltek figyelmet testüknek, és múltbéli rossz tapasztalataik, valamint alacsony önértékelésük miatt bezárkóztak. Mialatt az utcán éltek megtanulták hogyan rejtsék el testüket vastag, bő ruhákba. Így védekeztek a hideggel és az erőszakoskodókkal szemben. A test elutasítása ráadásul többnyire már felnövekedésükkor az őket körülvevő kultúra része volt. Ez a kultúra mely a nőktől szemérmes visszafogottságot követel meggátolta, hogy egyáltalán ábrándozzanak a csábításról és érzékiségről. Úgy tűnik, e nők magukévá tették a keresztény és muzulmán vallás érzékiséggel szembeni elutasító attitűdjét. E kultúrákban egy csábító viselkedésen kapott nőt jó eséllyel nimfománnak, vagy valami még rosszabbnak bélyegeznek Végezetül vessünk egy pillantást a színészek státuszára: nyugaton a színész munkája a fikció birodalmához tartozik. Az általa megjelenített érzéseknek és gesztusoknak nincs köze a magánemberhez, így morális vonatkozásaik sincsenek. Más kultúrákban azonban, ahol a valóság és fokció közötti határvonal kevésbé jól definiált, nem feltétlenül ez a helyzet. A kérdéses résztvevővel kapcsolatban Philip azt gondolja, hogy azért hagyta ott a workshopot, mert kultúrájából és az utcán szerzett tapasztalataiból kifolyólag túl sok volt neki mindaz a munka, amit testükön végeztek. Mivel hozzászokott, hogy megtagadja és rejtegeti testét, megijesztette a lehetőség, hogy a színjátszás során fel kell magát fednie. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Igen, fontos, hogy tisztázzuk a,,születésor kapott kultúra szerepét a kognitív, szenzomotoros és művészi folyamatokban. Döntő fontosságú, hogy a képző a célcsoporthoz igazítsa módszerét és gyakorlatait: - Jó megfigyelőkészség (annak érdekében, hogy azonosítsuk az akár nonverbális különbségeket). - Empátia: ahelyett, hogy megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni a különbségeket, vagy egyenesen kényszeríteni próbáljuk a résztvevőket, hogy teljesítsék az adott gyakorlatot, meg kell próbálnunk a másik helyzetébe képzelni magunkat és megérteni, mi jelent számára problémát. - Negociáció: mindenki számára elfogadható kompromisszum keresése MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: A KIHÍVÁS

114 Begyűjtő szervezet: CESIE Rögzítés időpontja és helye: 2012, Olaszország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. x MÁS x gender, vallás, mások képességeibe vetett hit, kapcsolatok, a tisztelet fogalma, nemi szerepek és értékrendek A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 46 éves szicíliai nő. Heteroszexuális, nem házas, de párkapcsoltban él. Katolikus vallású. Képző. Ez az első találkozása az incidensben szereplő migráns csoporttal. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 25 éves marokkói férfi. Muzulmán. Egy bevándorlók számára fenntertott otthonban él. Alapvetően nyitott gondolkodású, ám a nemek és értelmi képesség kérdésében előítéletes. A TÖRTÉNET ismertetése Egy multi csoportnak tartottam tréninget Palermóban kb. 5 hónapon át. A képzés témája az inte tudatosság és a szicíliába újonnan érkezett bevándorlók munkaerőpiaci beilleszkedése volt. Az első alkalom során, mikor a tréninggel kapcsolatos félelmekről és elvárásokról beszéltünk, Mehmet csak

115 annyit mondott, mosolyogva, mégis szigorúan, miközben láthatóan tisztában volt lehetséges reakciómmal, hogy nem tud elfogadni egy női oktatót, sem megbízni benne, és bár részt fog venni a tréningemen, nehezére fog esni elfogadni amit tanítani fogok. El voltam képedve, a résztvevők nagy részével egyetemben, akik pedig Mehmethez hasonló háttérrel rendelkeztek. Egyikünk sem számított rá, hogy ilyen nyíltan fejezi majd ki álláspontját. Visszakérdeztem, hogy jobban kifejtse álláspontját a csoport előtt.,,egyszerű: Marokkóban egyetlen férfi sem adna egy nő szavára. felelte. 1. A TÖRTÉNET részletei A kritikus incidens Palermóban zajlott le egy multi tréning során, 2009-ben. Az első, bemutatkozó foglalkozáson egy 25 éves marokkói fiatalember aki először igen nyitott gondolkodásúnak és a szicíliai társadalomba integrálódottnak látszott nyíltan kifejtette, hogy nem érdekli a narrátor által átadni kívánt tudás, mert Marokkóban senki sem fogadna el egy nőtől tanítást, javaslatot, tudást. A csoport csendben maradt, senki sem volt felkészülve erre a megnyilvánulásre, és senki nem foglalt állást a jelen lévő nők és férfiak közül. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A narrátort először is sokkolta a helyzet. Arra gondolt, hogy az embernek talán eszébe jutnak hasonlóan szalonképtelen dolgok, ám azokat nem mondja ki hangosan. Már sok, különböző kultúrából származó emberrel dolgozott, de korábban még sosem érezte magát személy szerint sértve. Olasz nőként hozzászokott, hogy elismerik szakértelmét. Úgy érezte, a csoport magára hagyta (férfiak és nők, olaszok és bevándorlók egyaránt), hiszen mindenki hallgatott. Ugyanakkor meg is lepte az az egyenesség és bátorság, mellyek a fiatal férfi kifejezte véleményét. Szinte csodálta bátorságáért. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A narrátor érzelmi reakciói megfeleltek saját szabályrendszerének: - felsőbbrendű alárendelt viselkedési minták - gender-tudatosság - a tudás és kompetencia tisztelete 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? A narrátorra egyrészt rossz benyomást tett a fiatal férfi, kijelentései tartalma miatt, másrészt tiszteletet ébresztett benne az őszinteség mellyel véleményét vállalta, nem törődve a lehetséges direkt és indirekt következményekkel.

116 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) - nemi hovatratozás/intelligencia alapján történő diszkrimináció - együttműködés helyett versengés - A férfi viselkedése egy an jellegzetes módja annak, hogy a miénktől eltérő kultúrából származó embereket, akiktől valamilyen módon (diákként, kliensként stb.) függünk,,leteszteljük. Nem is feltétlenül szükségesm hogy a másik fél a miénktől eltérő kultúrából érkezzen. Ez a fajta interakció jellemző például a roma kultúrában, férfiak között. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Ez a kritikus incidens kétségtelenül olyan helyzet volt, mely a narrátort arra sarkallhatta, hogy önismereti munka útján tudatosabbá váljon saját rejtett előítéleteivel kapcsolatban. Olyan tanulási stratégiákat és módszereket dolgozott ki, melyek segítettek tréningjei résztvevőinek, hogy fenntartsák motivációjukat és sikeresen teljesítsék kurzusaikat, felkészítve őket a további képzésekben való részvételre. Kidolgozhatna módszereket, melyek speciálisan bevándorlókat segítenének abban, hogy sikerre vigyék tanulmányaikat. Velük együttműködve startégiát dolgozhatnának ki a nemi sztereotípiák azonosítására és megfelelő kezelésére a tanítás, tanulás és pályaválasztás területein. Olyan esetekben, amikor a különbségek kliens-segítő vagy tanuló-képző szituációkban merülnek fel hasznos, ha csoportvezetőként nyíltan reagálunk e különbségre, és feltesszük a megfelelő kérdéseket. Jelen esetre vonatkoztatva például hasznos lenne a következő csoportot egy olyan mondattal kezdeni, mint:,,tisztában vagyok vele, hogy egyes résztvevők országában nem szokás egy nőt tanárként elfogadni, de most ez a helyzet. Beszéljük meg, problémát jelent-e ez valaki számára, és ha igen, vajon miért? Vagy egyszerűen feltehetünk kérdéseket a résztvevők származási helye és az aktuális ország közötti különbségekről MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: A NŐI TRÉNER

117 Begyűjtő szervezet: Ars Erotica Alapítvány Rögzítés időpontja és helye: 2012, Budapest Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS non-verbális kommunikáció, nemi szerepek A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 25 éves, középosztálybeli nő, magasan képzett, képző Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Egy kb. 35 fős, év közötti férfiakból álló csoport, mindannyian villamosmérnökök A TÖRTÉNET ismertetése Az incidens az első csoportomban zajlott le: egy nagy cégnél tartottam tréninget 38 résztvevő számára (a csoportban 35 férfi és 3 nő volt). A tréning cég aminek akkoriban dolgoztam egy meglehetősen konzervatív, amerikai cég volt, amely előnyben részesítette a férfi trénereket. Svéd kliensünk azonban a női képzőket preferálta, magasabb empátiájuk okán. A cég konzervativizmusa a dresszkódban is megnyilvánult: sötét színű kosztüm, térdig érő szoknya, testszínű harisnya, azaz klasszikus üzleti elegancia. A képzésen tehát 35 férfival találtam magam szemben.,,ki vagy te, kislány, és mit újat tudsz nekünk mondani?! üzente testbeszédük. Mindez a 90-es évek elején történt. Tudtam, hogy onnantól 14 héten át, heti rendszerességgel, minden kedden képzést kell majd nekik tartanom és, hogy sikeremtől függ, hogy

118 a kliens szerződik-e velünk. A harmadik alkalommal után három,,követ jött oda hozzám, hogy közöljék: mostmár nem csak a lábamat fogják nézni, hanem hajlandóak velem dolgozni. 1. A TÖRTÉNET részletei Budapest, a 90-es évek eleje. Karrierje kezdetén álló, fiatal tréner nő. 25 éves. Egy 35, év közötti férfiból álló csoportot kap. Mindannyian villamosmérnökök. Egy hosszú, 14 hetes együttműködés első 3 hetén vannak túl. Vajon elfogadja majd a csoport képzőként egy olyan új helyzetben, melynek célja, hogy képességeik fejlesztése érdekében kimozduljanak komfort zónájukból? 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Az első három alkalom során úgy érezte, nem fogadják el trénerként. Biztos volta abban, hogy a módszer, amit alkalmazni akar hatékony és, hogy sokat segítene a csoport tagjainak professzionális és magánéletükben egyaránt. A hozzáállásuk bosszantotta, különösen mert tudta, hogy egy 14 hetes tréning van előttük, mely éppen az attitűdváltozásról szól. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A csoport hímsoviniszta hozzáállásával próbára tette a képző szakmai kompetenciáját. A narrátor úgy érezte, hogy a csoport meg sem próbálta elfogadni őt. Az ő értékrendje szerint egy tréner megérdemelné a tréningjén résztvevő emberek elfogadását.,,számukra csak egy nő voltam egy csinos fiatal nő, aki okoskodni próbál. A narrátor azon joga, hogy nőként tanítson, vezessen, független legyen, a férfiak egyenlő intellektuális partnereként, fenyegetve volt. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Nem volt pozitív, mivel érezte ellenállásukat. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!)

119 hímsovinizmus önmagunk a másik személy felett állónak tekintése nők ne legyenek vezetők, még egy képzésen sem! a nyitottság és elfogadás hiánya 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Igen, különösen, mivel a narrátor mentora egy férfi volt, aki visszajelzésében darabokra szedte munkáját (jóllehet kezdő volt még): egy-két dicsérő megjegyzés után hosszú felsorolásba kezdett mindarról, amit másképp kéne csinálnia. Ha nem kap másik mentort, és a három személyes,,küldöttség nem megy oda hozzá, valószínűleg feladja képzői pályafutását. Az eset tanulsága, hogy trénerként hasznos lehet, ha hasonló szituációkban reflektálunk a csoporton belüli érzelmekre és feszültséget okozó értékkülönbségekre. Elébe mehetünk a helyzetnek egy olyan mondattal, mint:,,valószínűleg nem túl gyakori a cégüknél, hogy női trénert hívnak meg, de. Ily módon nyíltan és barátságosan explicitté teszünk egy rejtett konfliktust, és időben kiolthatjuk a csoporton belüli feszültséget. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ Bár az eset a 90-es évek elején történt, a képző ma is tartja a kapcsolatot a csoport három tagjával. Személyesen találkoznak, telefonálnak, leveleket váltanak. WP 2 Kritikus incidens: SZÍNHÁZI WORKSHOP Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: 2012, Franciaország

120 Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS x A gender a művészet vontakozásában, illetve a társadalmi és privát szféra találkozása. A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 59 éves francia férfi, 10 éves tapasztalattal a történetmesélés területén. Korábban színészként dolgozott. Történetmesélő tréningeket és workshopokat tart. Szakmai terve egy olyan tréning létrehozása, ahol a mesélést összekötné a francia, mint idegennyelv tanításával. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Különböző korú afrikai férfiak (Észak- és Fekete-Afrikából egyaránt). A TÖRTÉNET ismertetése Amikor még színész voltam, tartottam egy hat hetes színházi workshopot Bobignyban, olyan fiatalok számára, akik szakmai és szociális gondokkal küzdöttek. A workshopot a francia munkaügyi szervezet finanszírozta. A célcsoportot az olyan 16 és 25 év közötti fiatalok jelentették, akik kimaradtak az iskolából és/vagy munkanélküliek. Két előadást hoztunk létre közösen: egyet a tanárok és a a többi diák számára, egy másiodikat pedig a családoknak. Az utóbbit a városi felhőkarcolók közelében tartottuk. Megkértem a résztvevőket, hogy hívják el családtagjaikat: édesanyjukat, édesapjukat, testvéreiket. Az előadás napján meglepetten konstatáltam, hogy csak nők és kisgyermekek vannak a nézőtéren. Az apák

121 és fiútestvérek jóval távolabb, a terem másik végében álltak egy sorban. Még ma is emlékszem, ahogyan integetek nekik, hogy jöjjenek közelebb, mire ők udvariasan nemet intenek. Megkérdeztem az egyik szereplő fiút, miért nem hajlandóak közelebb jönni a férfiak. Azt felelte, a férfiak (apák és fiatal felnőttek) nem fognak közelebb jönni, míg az anyák és feleségek ott vannak, nem akarják ugyanis ezeket az intim kapcsolatokat nyilvános térben,,mutogatni. Ha esetleg oda is jönnének a nézőtérre, akkor is csak a nőktől távol, a hátul foglalnának helyet, különben,,szégyenbe hoznák magukat. 1. A TÖRTÉNET részletei Az előadás egy teremben zajlott, ahonnan kivitték a székeket. A teremben máskor különböző helyi szervezetek tartottak foglalkozásokat. Volt benn egy pingpong asztal, könyvespolcok, számítógépek, tollaslabdapálya stb. Tartottak ott önéletrajzíró workshopot is Egyszóval rengeteg fiataloknak és családoknak szóló foglalkozásnak adott otthont a terem. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A narrátor kissé csalódott és zavarodott volt, míg nem kapott magyarázatot a férfiak viselkedésére. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Mint párizsi francia művész, a narrátor egy olyan kultúra gyermeke, melyben a művészet nem a nemi hovatartozásról szól. Számára férfiak és nők teljes mértékben egyenlőek. Miért szégyenülne meg egy férfi attól, ha nyilvánosan nőkkel mutatkozik? Ez teljes mértékben ellenkezett értékrendjével. A nemek közötti egyenlőség eszméjét ősei hagyományozták rá: olyan nők, akik keményen harcoltak azért, hogy szavazati jogot szerezzenek és, hogy a férfiakkal megegyező mértékben vehessenek részt a közügyekben. A narrátor ha szükséges, mégis képes elvonatkoztatni saját értékrendjétől. Képessége az alkalmazkodásra és a figyelemre (melyet több, figyelem-tréningen fejlesztett tovább) segít ebben. Ebben a kényes helyzetben végig figyelmes maradt, jól figyelt mindarra, ami a teremben történt (a verbális és non-verbális megnyilvánulásokra egyaránt), úgy, hogy végig tudatában volt, hogy ez a környezet radikálisan eltér attól, amihez ő szokva van (a rendezett, középosztálybeli, elővárosi környzettől). Ezt a fokozott figyelmet a workshop első napjától tudatosan fenntartotta, mivel tisztában volt vele, hogy ezúttal,,nem hazai pályán játszik. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Közömbös, enyhén negatív. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek?

122 (Hipotézis!) Nem tudjuk, az incidensnek van-e vallási vonatkozása a férfiak és nők elkülönülése szempontjából. Az azonban bizonyos, hogy a művészet igen speciális interpretációjával van dolgunk: a narrátor számos fiatal férfivel beszélt a környéken (a workshop résztvevőinek fivéreivel, unokatestvéreivel), akiket próbált meghívni az előadásra. Ők azonban nemet mondtak, mivel szerintük az ilyen dolgok nőknek, gyerekeknek és nőies férfiaknak valók. Egyébként elég általános jelenség (még a nyugati társadalmak bizonyos szociális rétegeiben is) a művészetet a női nemmel (illetve a homoszexualitással), érzelgősséggel, komolytalansággal, egyszóval a,,férfiatlansággal azonosítani. Gyakorlása tehát nem méltó olyan férfihez, aki számára fontos férfias imázsa. Tinédzserek körében különösen jellemző, hogy igyekeznek eltávolodni édesanyjuktól, ily módon is hangsúlyozva felnőttségüket (ők már nem gyerekek, hanem Férfiak). A nyugati anyák általában hamar elvesztik befolyásukat tinédzser fiaik felett, míg az afrikai és magrebi anyák sokkal tovább, gyakran fiuk megnősülése után is megőrzik azt. A szavuk törvény, amit fiuknak felnőtt korában is tisztelnie kell. A tinédzser fiúknak tehát szükségük van az eltávolodásra, hogy férfivé válhassanak, és anyjuk árnyékából kilépve felnőttként cselekedhessenk. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Semmi ilyesmi. A férfi rokonok jelenléte sem a workshop, sem az előadás lebonyolítása szempontjából nem volt elengedhetetlen. Akkor lett volna mindez probléma, ha a workshop családi lett volna, mivel nehéz lett volna közös művészeti tevékenységet végezni úgy, hogy férfiak és nők nem hajlandóak egy helyen tartózkodni. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: SZÍNHÁZI WORKSHOP Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: 2012, Franciaország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához

123 Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS x A gender a művészet vontakozásában, illetve a társadalmi és privát szféra találkozása. A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 59 éves francia férfi, 10 éves tapasztalattal a történetmesélés területén. Korábban színészként dolgozott. Történetmesélő tréningeket és workshopokat tart. Szakmai terve egy olyan tréning létrehozása, ahol a mesélést összekötné a francia, mint idegennyelv tanításával. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Különböző korú afrikai férfiak (Észak- és Fekete-Afrikából egyaránt). A TÖRTÉNET ismertetése Amikor még színész voltam, tartottam egy hat hetes színházi workshopot Bobignyban, olyan fiatalok számára, akik szakmai és szociális gondokkal küzdöttek. A workshopot a francia munkaügyi szervezet finanszírozta. A célcsoportot az olyan 16 és 25 év közötti fiatalok jelentették, akik kimaradtak az iskolából és/vagy munkanélküliek. Két előadást hoztunk létre közösen: egyet a tanárok és a a többi diák számára, egy másiodikat pedig a családoknak. Az utóbbit a városi felhőkarcolók közelében tartottuk. Megkértem a résztvevőket, hogy hívják el családtagjaikat: édesanyjukat, édesapjukat, testvéreiket. Az előadás napján meglepetten konstatáltam, hogy csak nők és kisgyermekek vannak a nézőtéren. Az apák és fiútestvérek jóval távolabb, a terem másik végében álltak egy sorban. Még ma is emlékszem, ahogyan integetek nekik, hogy jöjjenek közelebb, mire ők udvariasan nemet intenek. Megkérdeztem az egyik szereplő fiút, miért nem hajlandóak közelebb jönni a férfiak. Azt felelte, a férfiak (apák és fiatal felnőttek)

124 nem fognak közelebb jönni, míg az anyák és feleségek ott vannak, nem akarják ugyanis ezeket az intim kapcsolatokat nyilvános térben,,mutogatni. Ha esetleg oda is jönnének a nézőtérre, akkor is csak a nőktől távol, a hátul foglalnának helyet, különben,,szégyenbe hoznák magukat. 1. A TÖRTÉNET részletei Az előadás egy teremben zajlott, ahonnan kivitték a székeket. A teremben máskor különböző helyi szervezetek tartottak foglalkozásokat. Volt benn egy pingpong asztal, könyvespolcok, számítógépek, tollaslabdapálya stb. Tartottak ott önéletrajzíró workshopot is Egyszóval rengeteg fiataloknak és családoknak szóló foglalkozásnak adott otthont a terem. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A narrátor kissé csalódott és zavarodott volt, míg nem kapott magyarázatot a férfiak viselkedésére. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Mint párizsi francia művész, a narrátor egy olyan kultúra gyermeke, melyben a művészet nem a nemi hovatartozásról szól. Számára férfiak és nők teljes mértékben egyenlőek. Miért szégyenülne meg egy férfi attól, ha nyilvánosan nőkkel mutatkozik? Ez teljes mértékben ellenkezett értékrendjével. A nemek közötti egyenlőség eszméjét ősei hagyományozták rá: olyan nők, akik keményen harcoltak azért, hogy szavazati jogot szerezzenek és, hogy a férfiakkal megegyező mértékben vehessenek részt a közügyekben. A narrátor ha szükséges, mégis képes elvonatkoztatni saját értékrendjétől. Képessége az alkalmazkodásra és a figyelemre (melyet több, figyelem-tréningen fejlesztett tovább) segít ebben. Ebben a kényes helyzetben végig figyelmes maradt, jól figyelt mindarra, ami a teremben történt (a verbális és non-verbális megnyilvánulásokra egyaránt), úgy, hogy végig tudatában volt, hogy ez a környezet radikálisan eltér attól, amihez ő szokva van (a rendezett, középosztálybeli, elővárosi környzettől). Ezt a fokozott figyelmet a workshop első napjától tudatosan fenntartotta, mivel tisztában volt vele, hogy ezúttal,,nem hazai pályán játszik. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Közömbös, enyhén negatív. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Nem tudjuk, az incidensnek van-e vallási vonatkozása a férfiak és nők elkülönülése szempontjából. Az

125 azonban bizonyos, hogy a művészet igen speciális interpretációjával van dolgunk: a narrátor számos fiatal férfivel beszélt a környéken (a workshop résztvevőinek fivéreivel, unokatestvéreivel), akiket próbált meghívni az előadásra. Ők azonban nemet mondtak, mivel szerintük az ilyen dolgok nőknek, gyerekeknek és nőies férfiaknak valók. Egyébként elég általános jelenség (még a nyugati társadalmak bizonyos szociális rétegeiben is) a művészetet a női nemmel (illetve a homoszexualitással), érzelgősséggel, komolytalansággal, egyszóval a,,férfiatlansággal azonosítani. Gyakorlása tehát nem méltó olyan férfihez, aki számára fontos férfias imázsa. Tinédzserek körében különösen jellemző, hogy igyekeznek eltávolodni édesanyjuktól, ily módon is hangsúlyozva felnőttségüket (ők már nem gyerekek, hanem Férfiak). A nyugati anyák általában hamar elvesztik befolyásukat tinédzser fiaik felett, míg az afrikai és magrebi anyák sokkal tovább, gyakran fiuk megnősülése után is megőrzik azt. A szavuk törvény, amit fiuknak felnőtt korában is tisztelnie kell. A tinédzser fiúknak tehát szükségük van az eltávolodásra, hogy férfivé válhassanak, és anyjuk árnyékából kilépve felnőttként cselekedhessenk. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Semmi ilyesmi. A férfi rokonok jelenléte sem a workshop, sem az előadás lebonyolítása szempontjából nem volt elengedhetetlen. Akkor lett volna mindez probléma, ha a workshop családi lett volna, mivel nehéz lett volna közös művészeti tevékenységet végezni úgy, hogy férfiak és nők nem hajlandóak egy helyen tartózkodni. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: A TÖRÖK KULTÚRHÁZ Begyűjtő szervezet: mht Rögzítés időpontja és helye: 2012, Dánia Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport MÁS

126 (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna x Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. x Gender kapcsolatok nyilvános terekben A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Dán szociális munkás férfi, az incidens idején 45 éves. Az intergráció elősegítése nap mint nap munkája része. Korábban is ápolt kapcsolatokat a helyi társadalomban élő etnikai kisebbségekkel, ám új tapasztalat számára saját közegükben felkeresni őket. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Egy Dániában működő török kultúrházban tartózkodó török férfiak és nők. A TÖRTÉNET ismertetése A helyi török kultúrházban készültem beszédet tartani, egy új közösségi projekt bemutatása kapcsán. Egy iráni származású kolléganőm kisért el. A projekt célkitűzése az etnikai kisebbségekhez tartozó férfiak és nők bevonása a helyi közösségi életbe. Amikor kolléganőmmel megérkeztünk, a ház konferenciaterme már tele volt férfiakkal. Egyetlen nőt sem láttunk. Meglepett a látvány, hiszen arra számítottam, hogy a projekt koncepciójával összhangban férfiak és nők is jelen lesznek a találkozón. Megkérdeztem hát a török közösség egyik szóvivőjét, miért nincs jelen egyetlen nő sem. Azt felelte, jelen vannak, ám egy függöny mögött foglalnak helyet. 1. A TÖRTÉNET részletei Az incidens egy Dániában működő török kultúrház konferenciatermében zajlott le. A narrátoron és kolléganőjén kívül körülbelül 50 férfi foglalt helyet a hallgatóság soraiban. A résztvevő nők számát nem lehetett megállapítani, mivel egy függöny mögött ültek.

127 2. ÉRZELMI REAKCIÓK A narrátor furcsának és elidegenítőnek találta, hogy hallgatósága egy része egy függöny mögött van, és így tulajdonképpen láthatatlan. Az elidegenedés érzését annál erősebben élte át, mivel a beszéde egy része a bejelentett közösségi projekt kapcsán kifejezetten a hallgatóság női részéhez szólt. Rendkívül kényelmetlenül érezte a magát. Kissé összezavarta, hogy kolléganőjével esélyük sem volt, hogy a jelen lévő nőkkel megvitassák a projekttel kapcsolatos várakozásaikat, észrevételeiket. Gyakorlatilag semmilyen visszajelzést sem kapott a találkozó során. Az általa tervezett demokratikus párbeszéd nem jöhetett létre. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Először is, nyílt, demokratikus alapokon nyugvó kommunikáció ebben a helyzetben nem jöhetett létre, mivel a narrátornak esélye sem volt, hogy visszajelzést kapjon a jelen lévő nőktől. Problémás környékeken dolgozó szociális munkásként határozott elvei voltak a demokratikus párbeszéddel, és a helyi közösségi döntéshozás előmozdításával kapcsolatban. A lentről induló közösségi szerveződésben hitt, nem pedig a fentről lefelé irányuló döntéshozatali mechanizmusokban. Különösen lelkesítette a bizalomal teli és befogadó állampolgári magatartás megerősítése a helyi közösségekben az etnikai kisebbségekkel szemben. Ezért zavarodott össze azzal szembesülve, hogy a helyi török közösség eltérő elveket követ a nők demokratikus jogai tekintetében. Olyan súlyos és egyértelmű nemi megkülönböztetést tapasztalt, amihez hasonlóval munkaköre ellenére évek óta nem találkozott. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? A narrátornak egyértelműen negatív képe alakult ki a jelen lévő férfiakról, akik olyan nyílt, patriarchális módon uralkodtak a nőkön, szó szerint láthatatlanná és némává téve őket. Mint,,puhány, modern dán férfi, a narrátor sajnálatot érzett e nők iránt, akiket megfosztottak függetlenségüktől, és attól a lehetőségtől, hogy véleményüknek adjanak hangot egy mindennapi életüket érintő ügy kapcsán. Emellett tehetetlennek érezte magát, mivel nem tudta, hogyan tiltakozzon, és követelje a nők részvételét a megbeszélésen. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!)

128 Lehetséges, hogy a nőknek más férfiak társaságában el kell fátyolozniuk magukat. Lehetséges továbbá, hogy a szóban forgó közösség különösen régimódi és hagyománytisztelő volt a nemi közti szerepmegosztás kérdésében. A férfiak és nők nyilvános és személyes terekben való elkülönítése muzulmán országokban bevett gyakorlat: a mecsetben imádkozva, politikai demonstrációkon, tömegközlekedési eszközökön, uszodában, stb. Nem ritka, hogy a nők a családi otthon belül is külön lakrészben élnek. Ez a fátyolviseléshez hasonló vallásos előírás, mely a hagyománytisztelet kifejezése. A tárgyalt kritikus incidensben szereplő török nők bevándorlók, akiknek esetleg fontos lehet a folytonosság vallásuk gyakorlásában, különösen egy olyan országban, melynek értékei olyan távolinak tűnnek saját kultúrájuktól. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Komoly probléma, ha nem lehetséges párbeszédet folytatni muzulmán nőkkel olyan kérdésekről, melyek saját és családjaik jólétét egyaránt érintik. Ugyanakkor az incidens arra is rávilágít, milyen fontos tisztában lennünk a tradícionalista muzulmán közösségek aktuális belső állapotával, hiszen e közösségek egyfajta párhuzamos társadalomként működnek, igen kevés kapcsolatot ápolva az őket körülvevő szélesebb társadalommal. Jelen esetben a narrátor kezdeményezhette volna, hogy kolléganője a függöny mögött közvetlen párbeszédet folytasson a hallgatóság női tagjaival. A későbbiekben egyébként sikerült megszervezniük velük egy találkozót, melyen csak női szociális munkások voltak jelen. Ez igen sikeresnek bizonyult, és egy évekre szóló együttműködés kiindulópontját képezte. Ily módon a török közösség belső szabályainak tiszteletben tartása lehetővé tette az együttműködést az etnikai kisebbség és a helyi hatóságok között, melyben egy későbbi ponton a nők hangja is hallhatóvá vált. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ WP 2 Kritikus incidens: TÖRTÉNETMESÉLÉS

129 Begyűjtő szervezet: - Rögzítés időpontja és helye: 2012, Franciaország Kulcsszavak: Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommuniáció, stb. MÁS x A gender kérdése. Mit nem mondhat egy afrikai nő férfiak előtt illetve férfiaknak? A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) 59 éves francia férfi 10 éves mesemondó tapasztalattal. Korábban vezetett már workshopokat és tréningeket a témában. Színészi tapasztlattal rendelkezik. Szakmai terve egy olyan workshop létrehozása, ahol a mesélést a francia, mint idegen nyelv tanulásával kötné össze. Sok különböző korú és hátterű emberrel dolgozik. Önmagát világpolgárnak vallja. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Fekete-afrikai nők (szenegáli, mali, Burkina Fasói stb.) év közötti anyák (a workshop délutánonként zajlott, míg gyermekeik iskolában voltak). Nagyrészt muszlim vallásúak, fátyolt viselnek (ám nem teljesen takaró fátylat, hajuk és nyakuk egy része szabadon volt). Hosszú és bő, afrikai stílusú ruházatot viseltek. Franciául elég jól beszéltek ahhoz, hogy megértessék magukat. A TÖRTÉNET ismertetése Egy történetgyűjtési projekt részeként Trappes-ban (egy Párizs melletti külvárosban) tartottam egy workshopot, melynek során fiatal képzőket tanítottam a gyűjtésre. A részvételről megállapodtunk egy helyi

130 női szervezettel. A workshop egyébiránt mindenki számára nyitott volt, de csak női résztvevőink voltak (úgy tűnt okokból nem hozhatunk létre koedukált foglalkozást). Ez volt az első alkalom, amikor afrikai nőkkel dolgoztam. Az első foglalozást egy kollégámmal ketten vezettük. Néhány játékos gyakorat után (ezek között volt pl. egy vizuális memória játék) kollégámmal elmeséltünk néhány történetet, majd megkérdeztük, nem jutott-e eszükbe valamelyikről egy saját történetük, amit esetleg megosztanának. Így próbáltuk bátorítani őket. Azt vettük azonban észre, hogy a nők meglehetősen zavarban vannak. Többen azt mondták, hogy franciául nem tudnak mesélni. Arra kértük őket, hogy akkor mondjanak el egy történetet a saját nyelvükön. Erre azonban azt a választ kaptuk, hogy nem tudnak egyet sem felidézni, mert ezek gyerektörténetek. Azt feleltük:,,pontosan! Meséljenek valamit, amit a gyerekeiknek szoktak! Azonban továbbra is tiltakoztak, mondván, azok gyerekmesék. Érzékeltük, hogy zavarban vannak, és mivel mégcsak a workshop elején jártunk, nem erőltettük tovább a dolgot, helyette mi meséltünk tovább, valamint további jétékos gyakorlatokat végeztünk, amikben a nők gond nélkül résztvettek. A foglalkozás után beszéltem egy kolléganőmmel, aki korábban dolgozott afrikai nőkkel. Azt tanácsolta próbálkozzunk csak tovább, hiszen biztos abban, hogy ezek a nők sok mesét tudnak. A második alkalommal azzal a kolléganőmmel vezettük a foglalkozást, aki korábban is dolgozott már afrikai nőkkel. Ő hangsúlyozta, hogy maga is anya, valamint egy kicsit bambara nyelven is beszélt, ami megkönnyítette a résztvevőkkel való kommunikéciót. Mégis, ismét ugyanabban a helyzetben találtuk magunkat: a nők nem voltak hajlandóak mesélni. Ezúttal azonban kolléganőm addig erősködött, míg beismerték: az én jelenlétemben nem mesélhetnek.,,onnan ahol mi jövünk, nem mondhatsz meséket csak úgy egy férfi előtt. mondták. Végülis sikerült közös nevezőre jutnunk, mikor arra kértük őket, énekeljenek francia gyerekdalokat. Úgy tűnt minden rendben, amíg kolléganőmmel saját kultúránk területén maradunk. Csináltunk velük egy masszázsgyakorlatot is, arra azonban ügyeltem, hogy ebben én ne vegyek részt (mi kolléganőmmel masszíroztuk egymást meg). A harmadik alkalommal két kolléganőm vezette a foglalkozást. Ahogy később megtudtam, a résztvevők ezúttal szívesen megosztották meséiket, amiknek egyébként semmilyen személyes vonatkozása nem volt. Hagyományos meséket mondtak el (pl. állatmeséket) és dalokat énekeltek. 1. A TÖRTÉNET részletei A workshop egy kis teremben került megrendezésre, amit a női szervezet bocsátott rendelkezésünkre. Székek nem voltak, mindenki egy szőnyegen ült. Míg a narrátor ügyelt rá, hogy ne mutassa lábfejeit a nők felé (hallotta, hogy ez néhány afrikai országban udvariatlanságnak számít), meglepődve vette észre, hogy a nők nem zavartatják magukat lábfejeik miatt. A workshop Trappes Mureaux negyedében volt. Ez az a hely, ahol a 2005-ös zavargások során először gyújtottak fel autókat. A média felkapta a történteket, Trappes-nak pedig igen rossz hírneve kerekedett. A narrátor olyan személyes történeteket szeretett volna összegyűjteni, amik változtatnának a negatív sztereotípiákon.

131 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Az első alkalommal a narrátor úgy vélte, a nők félénkségük miatt nem mesélnek és, hogy ez a workshop előrehaladtával változni fog. A második alkalommal megértette, hogy a problémát az ő jelenléte okozza. Ez először meglepte, aztán kényelmetlenül kezdte érezni magát. Úgy érezte zsákutcába került: hogyan folytassák, ha a résztvevők nem hajlandóak mesélni? Ugyanakkor tiszteletet is ébresztett benne a nők hagyománytisztelete. Végeredményben pozitív élményként emlékszik az incidensre, ami fontos tanulást jelentett számára. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? Mint párizsi francia művészt, a narrátort erősen befolyásolja a nyugati kultúra, melyben a történeteket a hallgató nemére való tekintet nélkül mondhatjuk el. Számára férfiak és nők egyenlőek, akiknek ugyanannyi joga van beszélni egymáshoz, akár privát, akár nyilvános térben. Miért lenne a férfiak kiváltsága a történetmondás? Mesélőként azonban a narrátor tiszteli a hagyományokat és azokat az embereket, akik ápolják őket. A nők elutasítása csodálatot váltott ki belőle, mivel megértette, milyen mélyen része életüknek a tradíció. Úgy érezte, ebben őseik iránti tiszteletük nyilvánul meg. Benne ez tiszteletet ébresztett, mégha valójában ellenkezett is saját értékrendjével. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? Pozitív (az elutasítás udvarias volt). Tiszteletet érzett. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Az incidens után a narrátor egy kis kutatást végzett a témában, és valóban azt találta, hogy az afrikai nők hagyományosan csak gyermekeiknek és más nőknek mesélnek. Nyilvános térben a történetmesélés kizárólag a férfiak kiváltsága (gyerekek és a többi férfi számára). Ezen kívül a mesélő történetéhez való viszonya is személyesebb, intimebb Afrikában. A meséknek, történeteknek itt gyakran rituális jelentősége van. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció?

132 Igen, mivel ha a workshop eredeti célja élettörténetek összegyűjtése lett volna, a résztvevők elutasítása igen kellemetlen lett volna a narrátor és kollégái számára. A narrátornak ebben az esetben valószínűleg teljesen távol kellett volna maradnia a foglalkozásoktól. Szerencsére azonban ez egy egyszerű történetmondás workshop volt, melynek a gyűjtés nem volt célja. A narrátor számára így viszonylag könnyű volt alkalmazkodni a helyzethez és kompromisszumos megoldást találni (a francia dalok éneklésével pl.). Úgy gondolja, ilyen helyzetekben nincs sok értelme erősködni. A türelem és együttműködés jóval célravezetőbb lehet. Fontos volt, hogy elfogadta a résztvevő nőket és, hogy tiszteletet tanúsított irányukban. A narrátor azt mondja, ha legközelebb afrikai nőkkel dolgozik valószínűleg a háttérben marad majd, hogy ne akadáyozza a csoportmunkát. Még jobb volna azonban, ha hasonló workshopok előtt több idő jutna bizonyos bizalmi légkör kialakítására a célcsoport tagjaival, illetve előzetes workshopokon megismerni az adott csoport jellegzetességeit, olyan képzőktől, akik helyi szervezeteknek dolgoznak. Így nem érhetnék őket olyan meglepetések, mint például, hogy az afrikai nők nem mesélnek férfiak előtt. A narrátor már tudja, hogy ha történeteket kíván gyűjteni, először arról kell tájékozódnia, hogy az adott célcsoport akar-e/tud-e mesélni. Ennek ugyanis számtalan és vallási jellegű akadálya lehet. Megfelelő előzetes kutatást kell végeznie a célcsoport körében, hiszen személyes történeteket nem lehet akárhol gyűjteni. MÁS, EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓ Kritikus incidens: KIHÍVÓ ÖLTÖZÉK A KÖNYVTÁRBAN Begyűjtő szervezet: MHT Consult, Dánia KRITIKUS INCIDENS RÖGZÍTÉSÉNEK IDŐPONTJA: 2012 Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x x x Test/fizikai sport Érzékeny Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: MÁS

133 zóna szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommunikáció, stb. Szexualitás előtérbe helyezése nyilvános térben. A kultúrsokk élményét átélő fél A sokkot okozó fél Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) A narrátor 58 éves, dán, tanárnő. Egy nyelviskolában dolgozik. Évek óta dolgozik más kultúrákból érkezett tanulókkal. Környezete tapasztalt, professzionális, munkájában magas színvonalat képviselő tanárként tartja számon. Családjával több különböző országban éltek az évek során. Önmagát feministának vallja, aki erősen tudatos a nemek egyenlőségét illetően. Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Harmincas évei vége felé járó boszniai orvosnő, aki dánul tanul a nyelviskolában. A TÖRTÉNET ismertetése Minden felnőtt diákunknak lehetősége van arra, hogy önállóan végezhessenek kutatómunkát könyvtárunkban, ahol folyamatosan jelen van egy vagy két nyelvtanár, hogy mintegy témavezetőként segítse a tanulók munkáját. Egy nap én dolgoztam a könyvtárban. Körülbelül 10 tanuló volt jelen. Egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy a légkör szokatlan módon felbolydult. Ennek oka - számomra úgy tűnt- egy boszniai hallgatónő volt, aki mélyen dekoltált ruhában ült az egyik asztalnál. A nő tudomásom szerint muzulmán vallású volt. 1. A TÖRTÉNET részletei Az incidens egy nyelviskola könyvtárában zajlott le. A nyelvtanárnőn kívül körülbelül 10 tanuló volt jelen, 2 nő és 8 férfi, mindannyian felnőttek. A férfi tanulók a kihívóan öltözött boszniai nő asztala köré gyűltek. 2. ÉRZELMI REAKCIÓK

134 A tanárnő, mint az iskola oktatója felelősségének érezte, hogy nyugodt, csendes munkakörnyezetet biztosítson a diákok számára könyvtári ügyeleti ideje alatt. A boszniai hallgatónő viselkedése nyilvánvalóan megzavarta a tanulószoba nyugalmát, s ez bosszantotta. Zavarta, hogy a nő ilyen nyíltan, szexuálisan provokálja a férfi tanulókat öltözékével. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztetett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A tanárnő határozottan különbséget tesz a munkahelyi dresszkód és a szórakozóhelyekre való öltözékek között. A nyelviskola bizonyos dresszkódot ír elő tanárai számára. Ez nem túl formális, a dolgozók számára bizonyos fokig lezser, utcai öltözködést engedélyez. A tanárnő maga inkább a laza mintsem a nőies öltözködési stílus híve. Megjegyzendő, hogy a tanulók közül sokan olyan országokból érkeztek, ahol társadalmilag nem elfogadott sőt, esetenként törvényileg tiltott a szexuálisan kihívó ruhák nyilvános viselése. Az incidens ezenfelül több, a szituációban megjelenő normatív reakció hátterével kapcsolatos kérdést felvet: Formális egyenlőség: Dániában az élet minden területén hangsúlyos szerepet kap az egyenlőség eszméje, legyen szó gender, szociális vagy etnikai kérdésekről. Ez a szemlélet természetesen az akadémiai világban is megjelenik. Bár a Dániában szokásos dresszkód inkább kötetlen, a tanulóktól általában rendezett, visszafogott öltözködést várnak el. Akkulturalizáció: A narrátor az adaptációt egy tudattalanul az új életforma, szabály- és értékrendszer elsajátításával egyidőben szinte automatikusan lezajló folyamatnak tételezi. Feltételezhetően elvárná, hogy a boszniai nők rövid idő alatt alkalmazkodjanak a dán életformához és magukévá tegyék a helyi normarendszert, elfeledkezvén róla, hogy a adaptáció olyan tanulási folyamat, mely rendszerint hosszú időt vesz igénybe. A muszlim nőkkel kapcsolatos sztereotípiák: A dán tanárnő meglepetéséhez hozzájárulhattak továbbá a muzulmán nők megjelenésével kapcsolatos, teljes testet takaró ruhát viselő, elfátyolozott nőkről szóló, széles körben elterjedt sztereotípiák. Valójában kevesen feltételezik, hogy egy ettől eltérő megjelenésű nő is lehet muzulmán. 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? A boszniai nő megjelenése igen kellemetlen, bántó benyomást keltett bennem. Az volt az érzésem,

135 hogy nem tud megfelelően különbséget tenni aközött milyen öltözék elfogadható a magánéletben, és milyen a professzionális szituációkban. Tudtommal mint magasan képzett személy, dániai munkakeresése érdekében komoly nyelvtanulási szándékkal járt iskolánkba. Mégis, a mód ahogy felöltözött egyáltalán nem illet ehhez a helyzethez. Öltözéke még jobban megdöbbentett annak tudtában, hogy magas iskolai végzettséggel rendelkező és muzulmán. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) A nőiség megjelenítése: Kelet-európai tudományos konferenciákon sok nagyon nőies öltözködésű női tudóst látni. A nyugati országok gyakorlatától eltérően itt nem számít tabunak sőt, megszokott a nőiesség ily módon való hangsúlyozása nyilvános megjelenések során. Lehetséges magyarázat erre, ha a jelenséget a kommunista időszak erőltetett emancipálási törekvésére adott válaszként értelmezzük. A skandináv országokkal összehasonlítva a kelet-európai kultúrák jelentős része erősen maszkulin jellegű a nemi szerepek közötti nagyobb különbségtétel tekintetében. Összetett referenciák: Mindannyian több identitással rendelkezünk, s viselkedéseink, értékeink ezen különféle pozíciók között alakulnak. A nő egyszerre volt muszlim és boszniai. Öltözéke tehát ebben az esetben nem vallását (vagy az arról alkotott képünket), hanem a tágabb közeget tükrözte melyből érkezett. Valójában nincs tehát ellentmondás abban, hogy muzulmán nőként nőies és szexis módon öltözik. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció? Muszlim/vallásos hit: Boszniában az iszlám az uralkodó vallás, mivel azonban az országot sok nyugati hatás érte, a vallásgyakorlással kapcsolatos általános attitűd jóval megengedőbb, mint számos más muzulmán országban. Így nem is különösképpen szokatlan, hogy egy muszlim nő olyan ruhákat viseljen, melyek eltérnek a hagyományos muzulmán női öltözködéstől. Szintén elképzelhető, hogy egyéb elvárások (pl. megfelelni a vonzó nő Boszniában jellemző képének) fontosabbak számára, mint a vallásos hagyomány követelményei. Nemi hierarchia: Bosznia egyike a még mindig erősen patriarchális társadalmaknak. A történelmi balkáni családszerkezet alapvetően férfijogú volt, mely hierarchiájának legalsó helyén álltak a fiatal nők. Legfontosabb feladatuk az anyaság és a gyermekekkel kapcsolatos teendők ellátása volt. Az ezen elvárásoknak valamilyen okból nem megfelelő nőket gyakran értéktelennek bélyegezte és kitaszította közösségük, lévén a férfiak figyelmének felkeltésének képessége alapvető fontosságú volt identitásuk szempontjából.

136 Mégha manapság a nők mind több és több függetlenségre és erőforrásra tesznek is szert a családtól független területeken, a férfi figyelem felkeltésével kapcsolatos esetleges sikertelenségük ma is gyakran lenézést vált ki. A narrátor által leírt incidens tehát egy olyan szocio kontextusban szemlélendő, melyben a nőket erősen befolyásolják a fentebb leírt hagyományos szerepmodellek. Bár a leírt incidens Dániában zajlott le, a mintázatok internalizálódnak, így az egalitáriusabb környezetbe kerülés gyakran nem változtat azon a módon, ahogyan az adott nő saját szerepét és társadalomban elfoglalt helyét látja. Sok nő tehát továbbra is a hagyományos normákat követve igyekszik elfogadást találni. Férfiasság: Ráadásul, bár a nők mind nagyobb arányban kerülhetnek be a felsőoktatásba, a társadalmi ranglétrán való emelkedésük során ma is gyakran ütköznek az úgynevezett üvegplafonba. Ezen akadállyal különböző stratégiák segítségével próbálnak megküzdeni. Ezek egyike lehet a sok fedetlen testfelület és a csábító öltözködés. A fiatal boszniai nő viselkedése tehát úgy is értelmezhető, mint egy a megbecsülés kivívására alkalmazott stratégia. Kritikus incidens: TRANSZNEMŰ Begyűjtő szervezet : Ars Erotica Alapítvány, Magyarország KRITIKUS INCIDENS RÖGZÍTÉSÉNEK IDŐPONTJA: 2012 Kulcsszavak a kritikus incidens katalogizálásához Szakmai terület (ez lehet, hogy a résztvevő szakterülete, de nem feltétlenül) Érzékeny zóna Gender Egészségügy Szexualitás Mozgáskorlátozottak Általános inter x Test/fizikai sport Melyek voltak azok az érzékeny zónák, amelyek a kritikus incidens alapjául szolgáltak? (pl: szexualitás, társadalmi nemi szerepek, kor-öregedés, a testtel kapcsolatos felfogások, nem-verbális kommunikáció, stb. x MÁS gender, testkép, nemi szerepek A kultúrsokk Mik a jellemzői a kultúr-sokk élményét átélő elbeszélő értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen

137 élményét átélő fél A sokkot okozó fél szubkultúrához tartozás, stb. ) 40 éves, művelt, középosztálybeli, az LMBT kérdések iránt nyitott pszichológusnő Mik a jellemzői a sokkot okozó fél értelmezési keretének? (a nemzeti sajátosságokon túl / vallás, kor, nem, szexuális orientáció, politikai értékrend, valamilyen szubkultúrához tartozás, stb. ) Fiatal transznemű nő (női identitással rendelkező férfi) A TÖRTÉNET ismertetése Egy leszbikus filmklub vetítéseket rendez leszbikus témájú filmekből. Minden vetítés után beszélgetésre kerül sor a közönség és a téma meghívott szakértői részvételével. A legutóbbi alkalommal pszichológusként én voltam a beszélgetés moderátora. A közönségben helyet foglalt egy transznemű nő (női identitással rendelkező férfi), aki aktívan hozzászólt a beszélgetéshez. Egy alkalommal, amikor át akartam neki adni a szót, így szóltam:,,most pedig hallgassuk meg egy férfi véleményét! 1. A TÖRTÉNET részletei 1. (Ki?) A narrátor (pszichológus, egy filmklubban rendezett beszélgetés moderátora) és egy transznemű nő 2. (Mi történt pontosan?) A narrátor a másik fél identitását figyelmen kívül hagyva utalt annak biológiai nemére 3. (Hol?) Egy filmklubbeli vetítést követő nyitott beszélgetésen 2. ÉRZELMI REAKCIÓK Zavarba jöttem és jóvá szerettem volna tenni a tévedésem, így a női nevén szólítottam. 3. Milyen értékeket, normákat érintett / veszélyeztetett/ tett kérdésessé a narrátorban az incidens? A másság és partikuláris identitások elfogadása: A képzésen résztvevők szexuális, vagy bármilyen más identitásának elfogadása alapvető szakmai elvárás a multikulturalitás területén dolgozó trénerekkel szemben.

138 Professzionalizmus: A narrátor, mint pszichológus és mint egy szexuális orientációval foglalkozó beszélgetés moderátora egyaránt szégyenként élte meg, hogy nem a megfelelő nemi identitást tulajdonította a transznemű résztvevőnek. Az eset bizonytalanságot keltett benne szakmai kompetenciájával kapcsolatban. A gender nem biológiai hanem társadalmi eredetű, tehát változtatható: - Társadalmunk mára (bizonyos fokig) elfogadta az egyén nemi identitása szabad megválasztásához való jogát. - Egy kutatás mindazonáltal kimutatta, hogy új ismerőseinket tudattalanul, másodpercek alatt a következő szempontok szerint kategorizáljuk: életkor, etnikai és nemi hovatartozás. Jóllehet a gender an meghatározott, a férfi-nő kategorizáció szociális észlelésünk egyik legalapvetőbb eleme. Tárgyalt esetünkben ez a fajta tudattalan, automatikusan lezajló kategorizáció megelőzte a percepció összetettebb, tanult módját (azaz, hogy a társadalmi nem nem biológiai, hanem választott). 4. Milyen kép alakult ki a narrátorban a másik szereplőről? A narrátor számára a transznemű nő semleges volt. 5. Mik lehettek a másik fél/kultúra által képviselt értékek, normák, amik ehhez a specifikus helyzethez és végeredményben a narrátor sokk élményéhez vezettek? (Hipotézis!) Az identitás megkérdőjelezése: Bármely személy akit a sajátjával ellentétes neműnek bélyegeznek saját nemi hovatartozása megkérdőjelezéseként éli azt meg. Sok transznemű nő gyakorta szembesül identitása ilyen fajta megkérdőjelezésével esetleges maszkulin külső jegyeik (magasság, hangszín stb.) miatt. Ráadásul minden ilyen esetben fennáll a lehetőség, hogy a tévesztés szándékos, s a másik fél ellenérzéseit fejezi ki azzal szemben, hogy nőként fogadja el a transznemű személyt. A gender és nem biológiai: A transznemű emberek számára a nem nem külső, biológiai jegyek alapján meghatározott, hanem an, szubjektív azonosulás eredményeként. A nem ilyen fajta megközelítése az egyik ok, amiért számos transznemű ember nem kívánja magát nemátalakító műtétnek alávetni. A nemi szerepek relativizációja vagy esszencialista nézőpontja: A transznemű nézőpont azt feltételezi, hogy a gender teljes egészében konstrukció. Feltételez továbbá egy két ellentétes pólusként való férfi-nő megkülönböztetést, mely különbözik azon kortárs szemléletmódtól, mely a társadalmi nemet nem két egymástól élesen elhatárolható szélsőségként, hanem mintegy skálaként értelmezi, melyen mindannyian valamely összetett, köztes

139 értéket képviselünk. Mivel azonban a transznemű személyek egy bizonyos nemi identitásról egy másik jól meghatározott nemi identitásra váltanak ahhoz, hogy ez az átmenet értelmes legyen a másik nemi identitásnak szükségszerűen jól definiáltnak kell lennie, nem pedig relatívnak. A férfiból nővé válás átmenete nem mehet végbe egy relatív, férfias-nőies skálán elhelyezhető női identitás, hanem csak egy bizonyos mértékben hagyományos női identitás irányában. 6. Felvetett-e, rávilágított-e bármilyen szakmai vagy általánosan a mássággal kapcsolatos kérdésre, problémára ez a szituáció?,,kognitív disszonanciát éltem át: nyelvbotlásom elárulta, hogy tudat alatt tradicionális kép él bennem a nemi szerepekről. A narrátor ezen mondata rámutat, hogy a modern nyugati társadalmak többsége a mélyben hozzá hasonlóan hagyományos képpel rendelkezik a nemekről. Ezt tükrözi az a tanulmány, mely kimutatta, hogy másokat nemi hovatartozásuk tekintetében azonnal, tudatos mérlegelés nélkül kategorizálunk. Ha valamilyen okból nem tudunk valakit automatikusan a férfi vagy nő kategóriába sorolni összezavarodunk és mindenképp el kívánjuk dönteni a kérdést. És bár megtanultuk, hogy a gender társadalmi és szeretnénk magunkénak tudni és másoknak is biztosítani- a vele kapcsolatos döntés jogát, mégis időbe fog telni, míg észlelésünk és ösztönös reakcióink is összhangban lesznek ezen eszménkkel.