H Á Z I R E N D J E (módosított)

Átírás

1 1 A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola H Á Z I R E N D J E (módosított) Készítette: Tóth Imre igazgató Hatályba lépés idıpontja: január 01.

2 2 Az Intézmény adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Rövid név: Széchenyi Kaposvár OM azonosító: Az iskola emblémája Az alapító okirat száma: 169/1995 Az alapító okirat kelte: május 2. Az iskola székhelye: Kaposvár Az iskola címe: 7400 Kaposvár, Rippl-Rónai u. 15. telefonszáma: 82/ ; 82/ ; 82/ fax-száma: : 82/ címe: szechenyi@szechenyi-kap.sulinet.hu Az iskola igazgatója: Tóth Imre Az iskola fenntartója: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata c

3 3 A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt elıírások célja biztosítani az iskola törvényes mőködését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya 1. A házirend elıírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend elıírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási idıben, illetve tanítási idın kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend elıírásait. (pl. osztálykirándulás, szalagavató, nyári tábor, stb.) A házirend nyilvánossága 1. A házirend elıírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülınek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthetı az iskola könyvtárában; az iskola nevelıi szobájában; az iskola igazgatóhelyetteseinél; minden tanteremben; a diákönkormányzatot segítı nevelınél; az iskolai szülıi szervezet vezetıjénél; az iskola fenntartójánál. 4. A házirend egy példányát a közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen az iskolába történı beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülınek át kell adni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend elıírásairól minden osztályfınöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfınöki órán; a szülıket szülıi értekezleten. 6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülıkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfınököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfınöki órán;

4 4 a szülıkkel szülıi értekezleten. 7. A házirendrıl minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétıl, valamint az osztályfınököktıl a nevelık fogadó óráján vagy ettıl eltérıen a pedagógussal elıre egyeztetett idıpontban. Jogok és kötelességek A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, sportkör, könyvtár, étkezés), személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetıségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeirıl, tanári bejegyzésekrıl folyamatosan értesüljön, vallási és világnézeti meggyızıdésének megfelelıen hit és vallásoktatásban részesülhet, részt vegyen tanulmányi versenyeken, csak napi 2 témazárót írjon elızetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább 2 tanítási órával de legkésıbb egy héttel elıbb jelzi, és azt a napló haladási részébe elıre beírja, a röpdolgozatot a tanár nem köteles bejelenteni, kiértékelt írásbeli munkáját tíz tanítási napon belül kézhez kapja, a tanulónak egy hétnél hosszabb hiányzása utáni elsı órán nem kell felelnie, vagy dolgozatot írnia, tartós hiányzás esetén a mulasztott anyag pótlására haladékot kap, szervezze közéletét, mőködtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselıi útján részt vegyen az érdekeit érintı döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszervezıdések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzıkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerzıdést kössön, szabad idejében munkát vállalhasson, egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfınöke, az ifjúságvédelmi felelıs és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, sport, stb.).

5 5 Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselıje - a törvényben elıírt módon az osztályfınökétıl, illetve az iskola vezetıjétıl kérhet jogorvoslatot. Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyőlésen történik. Az iskolai közösségeket érintı bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintı kérdésekben kötelezı kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelezı a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját 5-8 fıt - érintı, de a többi tanulócsoport számára példaértékő kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetısége az elıbbiektıl eltérı esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. A tanulók kötelességei hogy: betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetıit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és az emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelezı foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelıen - tanulmányi kötelezettségének, az elıírásoknak megfelelıen kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, a tanórai felszerelését (tankönyv, füzet, munkaruha, sportruházat, stb.) ellenırzı könyvét, diákigazolványát naponta az iskolába magával hozni. Felszerelés hiányáért tantárgyi érdemjegyet nem kaphat a tanuló, de a szaktanár fegyelmezı intézkedést kezdeményezhet. Diákigazolványát és az ellenırzı könyvét kérésre a portásoknak, illetve a pedagógusoknak felmutatni, illetve átadni, az egyes tantárgyakból kapott érdemjegyeit az ellenırzı könyvébe beírni és azokat az egyéb beírásokkal együtt szülıjével (gondviselıjével) aláíratni, az ellenırzı könyv okmányt, abban javítani, helyesbíteni csak a szaktanár, vagy az osztályfınök jogosult, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkohol-és kábítószer fogyasztás,

6 6 az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsıvel, a helyhez, alkalomhoz illı, idıjárásnak megfelelı öltözékben jelenjen meg, a tanulók az iskolai ünnepélyeken, szalagavatón, a ballagáson és az érettségi /szakmai vizsgákon ünnepélyes, az alkalomhoz illı, egységes jellegő ruhában jelenjenek meg, (lsd. 1.sz. melléklet) tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékő ékszer, számottevı mennyiségő pénz) tilos behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelısséget nem vállal. tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték őzése és árusítása, a tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minısülı eszközt, amennyiben tudomást szerez róla az iskola, a rendırséghez fordul. Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tőzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az elsı osztályfınöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelısének irányításával. A számítástechnikai, a tanirodai, a testnevelési foglalkozás és a szakmai gyakorlat megkezdése elıtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatáson is részt kell vennie a tanulónak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnıtt dolgozójának. A tanulók egészségének, testi épségének megırzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját maga és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védı az iskolai védı-óvó ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfınökétıl, illetve a nevelıitıl hallott, a balesetek megelızését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait, vagy másokat veszélyeztetı helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt, vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelıjének amennyiben ezt állapota lehetıvé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült; megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában (tőzriadó, bombariadó); rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa az iskola felnıtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplı elıírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a.) az iskolai tornaszoba

7 7. a tanuló a tornaszobában csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (tornacipı, edzıcipı, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítı) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, győrőt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszereket; b.) külsı tornaterem (lsd. 2. sz. melléklet); 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos és az iskolai védını biztosítja. Az iskolaorvos: hétfın, szerdán, csütörtökön 8-13 óráig rendel. A védını: minden nap 8-13 óráig a rendelıben tartózkodik. Az iskolaorvos (védını) az idıpont megjelölésével, aláírásával igazolja, hogy a tanuló meddig tartózkodott a rendelıben; 4. Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenırzését, szőrését az alábbi területeken: fogászat: évente egy alkalommal, illetve a 9. évfolyamnak két alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, valamint a szakmaválasztás elıtt álló tanulók alkalmassági vizsgálata a 10. évfolyamon. 5. Az iskolai védını elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szőrıvizsgálatát évente két alkalommal, illetve az osztályfınökök jelzése alapján szükség esetén. 6. Az iskola épületében dohányozni tilos. A dolgozóknak és az esti tagozaton tanuló hallgatóknak csak a szabadtéren kijelölt helyen lehet dohányozni. 7. Iskolánkban a dohányzást minısített fegyelmi vétségnek tekintjük, következményei ezért: elsı esetben igazgatói megrovás (ellenırzı) második esetben fegyelmi eljárás nélkül szigorú igazgatói megrovás határozatban, harmadik esetben fegyelmi eljárás - tanköteles tanuló esetében: áthelyezés más iskolába - nem tanköteles tanuló esetében: kizárás az iskolából. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezetı az osztályfınök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájuk szervezésére az alábbi tisztségviselıket választják meg: osztálytitkár,

8 8 két fı képviselı (küldött) az iskolai diákönkormányzat parlamentjébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklıdésének kielégítésére diákkörök mőködnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklıdési kör, önképzıkör, mővészeti csoport. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanév szeptember 15-ig bármely tanuló, szülı, nevelı, illetve a diákönkormányzat és a szülıi munkaközösség iskolai vezetısége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetıségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelıtestület dönt. Diákkör létrehozását min. 10 fı részvételével lehet. 3. A diákköröket vezetheti az iskola pedagógusa, vagy az iskola igazgatója által felkért szakember. 4. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején szeptember 15-ig kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. Év közben kimaradni csak szülı írásos kérésére és a foglalkozást vezetı tanár döntése alapján lehet. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a megválasztott diákönkormányzativezetıség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelık segítik. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítı nevelık látják el. A diákönkormányzatot megilletı javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása elıtt diákönkormányzatot segítı nevelıknek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetıségének véleményét. Az iskolai diákközgyőlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyőlést kell összehívni. 2. A diákközgyőlés összehívásáért minden tanév szeptemberében az iskola igazgatója a felelıs. 3. Az iskolai diákközgyőlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyőlésen a diákönkormányzatot segítı nevelık, valamint a diákönkormányzat tanulói vezetıje beszámol az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészérıl, az iskolai munkatervrıl, a tanulói jogok helyzetérıl és érvényesülésérıl, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

9 9 A tanulók, a szülık tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetıségi ülésén legalább félévente, o a diákközgyőlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o a földszinti folyóson elhelyezett hirdetıtáblán keresztül o rendszeresen, valamint az osztályfınökök az osztályfınöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a nevelık folyamatosan szóban és az ellenırzı könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belsı szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselıik, tisztségviselık útján az iskola igazgatójához, az osztályfınökükhöz, az iskola nevelıihez, a diákönkormányzathoz vagy a Szülıi Munkaközösséghez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelıivel, a nevelıtestülettel vagy a Szülıi Munkaközösséggel. 5. A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója o a szülıi szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o a porta mellett elhelyezett hirdetıtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfınökök: o az osztályok szülıi értekezletein tájékoztatják. 6. A szülıket a nevelık a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o a családlátogatásokon, o a szülıi értekezleteken, o a nevelık fogadó óráin, o elıre egyeztetett idıpontban írásban a ellenırzı könyvben, illetve bizonyítványban 7. A szülıi értekezletek, és a nevelık fogadóóráinak idıpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülık a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belsı szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselıik, tisztségviselık útján az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfınökéhez, az iskola nevelıihez, a diákönkormányzathoz vagy a Szülıi Munkaközösséghez

10 10 fordulhatnak. 9. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelıivel vagy a Szülıi Munkaközösséggel. Az iskola mőködési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig (tanítási napokon) reggel hét órától délután tizenkilenc óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola reggel 7 50 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7 50 óráig kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következı: Óra Becsengetés Kicsengetés (1) A csoportos szakmai gyakorlatok a csengetési rendtıl eltérıen is szervezhetıek. A foglalkozás megkezdése elıtt 10 perccel korábban kell megérkezni. 6. A tanulók az óraközi szünetekben, a tantermekben, (kivétel szaktanterem, tornaterem, szakmai kabinetek) a folyosókon és az udvaron tartózkodhatnak. 7. Óraközi szünetekben a pedagógusok ügyeletet tartanak. 8. A tanuló tanítási idı alatt az iskola épületét csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfınöke (távolléte esetén az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülıi kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 9. A tanulók távozását az iskola épületébıl a nevelık csak írásos, az ellenırzın keresztül lévı bejegyzéssel, vagy kilépı cédulával engedélyezhetik. Az engedélyt a tanulónak távozáskor fel kell mutatnia a portán. 10. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése - az iskolatitkári irodában, a pénztárban, a gyakorlati oktatóknál, vagy a tanári szobában - délelıtt az óraközi

11 11 szünetekben, délután óra között. 11. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt a szülık, a tanulók és a nevelık tudomására hozza, illetve a bejárati ajtón kifüggeszti. 12. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit, eszközeit csak valamelyik nevelı felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. Az igénybevétel módját a 4. sz. melléklet szabályozza. 13. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 14. Az iskola épületébe érkezı szülık, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenırzi. Az iskolába érkezı szülıket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja. 15. Szülıket, hozzátartozókat csak nagyon indokolt esetben fogadhatnak a tanulók. 16. A tanulói étkezést az iskolai büfé és az ebédlı biztosítja. A büfé óráig üzemel, a tanulók óraközi szünetekben vehetik igénybe. Az ebédlı között tart nyitva, melyet a tanítási órák után lehet igénybe venni. Ebédelni csak ebédjegy ellenében lehet. 17. A gyakorlati munkahelyekre vonatkozó szabályok. A szakképzı évfolyamos tanulókra a gyakorlati munkahelyen a szakképzési törvény és az adott munkahely belsı szabályzatának elıírásai is vonatkoznak (munkarend, formaruha, munkaruha). 18. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési idıpontokat és feltételeket a 9. osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 3. számú mellékletben szerepel. Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidıre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést fizet. A kártérítés mértékét lsd. külön fejezetben. 19. A számítógép terem használati rendje a 4. számú mellékletben szerepel. 20. Az iskolai diákönkormányzat vagy osztályközösségek által szervezett rendezvényekre (klubdélután, disco) minden esetben igazgatói engedély szükséges, melyet legalább egy héttel a rendezvény elıtt be kell szerezni. 21. Az intézmény szabadtéri területén (udvar, sportpálya) 22,00 óra utáni rendezvény tartására a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának elızetes írásos hozzájárulása szükséges, melyet a rendezvény idıpontja elıtt legalább 14 nappal meg kell kérni. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi szabadon választható érettségi felkészítı tantárgyak tanulását biztosítja: 11. és 12. évfolyamon középszinten: földrajz, biológia, informatika, szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyakból, ha a jelentkezık száma tantárgyanként legalább 8 fı.

12 és 12. évfolyamon emelt szinten: matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelembıl és szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyakból, ha a jelentkezık száma tantárgyanként legalább 5 fı. 2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisáig a szakközépiskola 10. osztályosok osztályfınökeinek közremőködésével szülıi értekezleteken, illetve osztályfınöki órákon értesíti a szülıket és a tanulókat a következı tanévben választható érettségi felkészítı tantárgyakról, az azt tanító nevelıkrıl, és a felkészítés szintjérıl. 3. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülı a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 4. A tanuló, illetve a szülı az adott tanév szeptember 30-ig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. 5. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelezı tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A nem kötelezı tanórai foglalkozást az értékelés és minısítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelezı tanórai foglalkozás lenne. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények elıkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelısek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, a tőz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. A tantermekben elhelyezett készülékeket a tanulók nem kapcsolhatják be, nem mőködtethetik tanári utasítás, illetve felügyelet nélkül. 4. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik (jó reggelt kívánok,stb.), míg az osztályteremben a tanárt, a szakoktatót, s az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. 5. A tanterembıl való távozáskor a tanulók minden holmijukat vigyék magukkal a foglalkozás helyére. Az ırizetlenül hagyott felszerelési és értéktárgyakért, pénzért az iskola semmilyen felelısséget nem vállal. 6. Az iskolában az alábbi tanulói felelısök mőködnek: osztályonként két-két hetes 7. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfınök jelöli ki. A hetesek feladatai:

13 13 gondoskodnak a tanterem megfelelı elıkészítésérıl a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelı utasításai szerint), a szünetben a termet kiszellıztetik, a szünetekben a heteseknek a tanteremben kell maradni, az óra kezdetén a nevelı megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelınek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó nevelı a becsöngetés után tíz perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgató helyetteseket, az óra végén a táblát letörlik, és ellenırzik a tanterem rendjét, a tanítás befejezésekor lekapcsolják a villanyt és bezárják az ablakokat, ellenırzik a tanterem rendjét, tisztaságát, ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána levı tanuló lesz. 8. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén, annak súlyosságától függıen, az osztályfınökök döntenek a fegyelmezı intézkedés formájáról. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülı egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. A szülıi igazolás nem adható csoportos, vagy munkahelyi gyakorlati foglalkozásra. 3. A tanuló a szülı elızetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülı ilyen esetben is köteles a hiányzás elsı napján bejelenteni a mulasztás okát, várható idıtartamát az osztályfınökének. Bejelenthetı: a 82/ ; es telefonon. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének elsı napján, de legkésıbb hét tanítási napon belül három napig terjedı mulasztás esetén szülıi, (évi egy alkalommal) betegség vagy hivatalos távollét esetén pedig orvosi, vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfınöknek/gyakorlati oktatónak, illetve a munkahelyen kell bemutatni, attól függıen, hogy honnan hiányzott. 5. Családi, vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfınök, három napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat írásbeli kérelemre. 6. Az igazolásokat minden esetben az ellenırzıbe kell beíratni, kivéve a kórházi zárójelentést, az ambuláns kezelılapot, illetve a szakképzısök esetén a táppénzes igazolást. 7. A tanuló órái igazolatlannak minısülnek, ha az elıírt határidı alatt nem igazolja távolmaradását.

14 8. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelı a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minısül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történı hiányzásnak minısül. 9. A naponta vidékrıl bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolt. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés, vagy egészségügyi ok miatt igazolható a késés. 10. A tanulónak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelıtestület az osztályozó vizsga letételét engedélyezi. 11. A szakképzı évfolyamon, ha a tanulónak a gyakorlati képzésrıl való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idı (óraszám) 20 %-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerzıdés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. 12. Ha a tantárgyak egyikébıl a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, szakképzı évfolyamon az elméleti órák 20 %-át, a szaktanár javaslatára a tantestület a késıbbi tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elı. 13. Ha az igazolatlan mulasztás eléri a 30 órát, a nem tanköteles tanulót külön fegyelmi eljárás nélkül törölni kell a tanulók sorából. Tanköteles tanulók esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. 14. Ha a mulasztás igazolatlan, az osztályfınök köteles a szülıt írásban értesíteni a tanuló elsı igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülı figyelmét az igazolatlan hiányzás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az osztályfınök az ifjúságvédelmi felelıshöz fordul, aki a gyermekjóléti szolgálattal felveszi a kapcsolatot. 15. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 10 órát, az osztályfınök az igazgatójának tudtával köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzıt értesíteni. 16. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, de az órarend szerinti foglalkozásról önkényesen távol marad, igazolatlan órának minısül. 17. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell: 1-3 óra esetén osztályfınöki figyelmeztetés a magatartás jegy max.: 4 lehet 4-10 óra esetén igazgatói figyelmeztetés a magatartás jegy max.: 3 lehet óra esetén igazgatói megrovás a magatartás jegy max.: 2 lehet óra esetén szigorú igazgatói megrovás a magatartás jegy max.: 2 lehet. 18.A 30 órát meghaladó, igazolatlan hiányzás meghaladó tanköteles ellen az osztályfınök feljegyzése alapján az igazgató fegyelmi eljárást kezdeményezhet.. 14

15 15 Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az oktatási törvény elıírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggı térítési díjak és tandíjak mértékérıl és az esetleges kedvezményekrıl tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés elıtt kikéri a nevelıtestület és a szülıi munkaközösség véleményét. 3. A térítési és tandíjakat minden hó 10. napjáig elıre kell befizetni az iskola pénztárában. Indokolt esetben a befizetési határidıtıl az igazgató engedélye alapján el lehet térni. 4. Az elıre befizetett térítési és tandíjak visszafizetésérıl az iskola gazdasági vezetıje gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszőnik, vagy ha az iskolából tartósan egy hónapot igazoltan hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az elıre befizetett térítési díj visszafizetésérıl az iskola igazgatója dönt. 5. Az étkezési térítési díjakat havonta elıre, minden hó 10. napjáig az élelmezésvezetınél kell befizetni. 6. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre elıre befizetett díjat túlfizetésként a következı hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülı részére visszajuttatja, ha az étkezést a szülı vagy a tanuló elızı nap 9,00 óráig az élelmezésvezetınél lemondja. (telefon: 82/ ) A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított támogatások odaítélésérıl amennyiben erre az iskola jogosult a gyermekvédelmi felelıs és az osztályfınök véleményének kikérése után a nevelıtestület dönt. 2. A támogatások odaítélésénél amennyiben erre az iskola jogosult elınyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzető, akinek egyik vagy mindkét szülıje munkanélküli, akit az egyik szülı egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy fıre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája kifogástalan, nincs igazolatlan hiányzása, illetve aki állami gondozott. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékérıl évente a nevelıtestület dönt. E támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az elızı pontban megfogalmazott elveket vesszük figyelembe. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:

16 Diákétkeztetés.. A tanulók számára igény esetén az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az élelmezésvezetınél kell befizetni minden hónapban elıre, legkésıbb az adott hónap 10. napjáig. A tanév elsı hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki szeptemberi étkezését legkésıbb augusztus utolsó hetében megrendeli. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülınek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülı vagy a tanuló az étkezést egy nappal elıbb lemondja. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengébb tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek, szakmaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedık, bemutatók. A tehetséges tanulók további fejlesztését segítik a különféle (szakmai, szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola nevelıi a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási idın kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Szabadidıs foglalkozások. A szabadidı hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, 16

17 17 táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidıs rendezvényeken önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett használhatják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelıi óra és óra között szervezik meg. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév szeptember 15-ig kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelezı, ez alól felmentést csak a szülı írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történı távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon nyitva tart. (lsd. 3.sz. melléklet) A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás a tanulmányok alatt egyénileg történik, és a tanulmányok befejezéséig szól. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön, vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

18 18 2. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfınöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelıtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedı szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 7. A 12. osztályos tanuló, aki jó tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehet át. 8. Az iskolai szintő versenyek elsı három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége elıtt vehet át. 9. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek és a tanév végén könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége elıtt vehetnek át. 10. A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 11. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. A tanulókkal szembeni fegyelmezı intézkedések 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend elıírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés, osztályfınöki figyelmeztetés, osztályfınöki intés, osztályfınöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés,

19 tantestületi megrovás. 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben a vétség súlyától függıen el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az igazgatói megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minısülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, illetve ezek hatása alatt, az iskolában és az iskolai rendezvényeken való megjelenés; a szándékos károkozás; az iskola nevelıi és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntetı törvénykönyv alapján bőncselekménynek minısülnek. Az iskola típusából adódóan (kereskedelem, vendéglátás) az a tanuló, aki bizonyítottan lopott, az súlyos fegyelmi vétséget követ el. Ezért fegyelmi eljárást kezdeményezünk ellene. A közoktatási törvény által adható legszigorúbb büntetés jár érte. 5 A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban elıírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelıtestület dönt. Büntetések formái: megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés másik osztályba, áthelyezés másik iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. 4. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. 5. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelızıen egyeztetı eljárásra van lehetıség, amennyiben a sértett kiskorú esetén a szülı, valamint a kötelességszegı kiskorú esetén a szülı egyet ért. Az eljárás rendje: A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben fel kell hívni a figyelmet az egyeztetı eljárás igénybe vételének lehetıségére. Az értesítés kézhezvételétıl számított 5 tanítási napon belül a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı -, bejelentheti az egyeztetı eljárás igénybe vételét. Amennyiben az egyeztetı eljárás lefolytatását nem kérik, akkor folytatni kell a fegyelmi eljárást. 15 napon belül az egyeztetı eljárást ki kell tőzni, melyen jelen van a sértett, kiskorú esetén a szülı, a kötelességszegı, kiskorú esetén a szülı, 19

20 20 az ifjúságvédelmi felelıs, az osztályfınök és az igazgató, vagy annak helyettese. A fegyelmi eljárást akkor is folytatni kell, ha az egyeztetı eljárás nem vezetett eredményre. Amennyiben az egyeztetı eljárás során megállapodás született, a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges idıre (legfeljebb három hónapra) fel kell függeszteni. A felfüggesztés ideje alatt a sértett vagy annak szülıje nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, akkor a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Kártérítés 1. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülıje a magasabb jogszabályokban elıírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhetı. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 2. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér egy havi összegének gondatlan károkozás esetén 50 %-át, szándékos károkozás esetén a háromszorosát. A tankönyv elvesztésével és a tankönyv megrongálásával okozott kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megırizni és azt rendeltetésszerően használni. Ebbıl következıen elvárható tıle, hogy az általa használt tankönyv legalább 4 évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelıen: - az elsı tanév végére legfeljebb 20 %-os, - a második tanév végére legfeljebb 30 %-os, - a harmadik tanév végére legfeljebb 40 %-os, - a negyedik tanév végére legfeljebb 50 %-os Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyv(ek)et köteles visszaadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülıje köteles a tankönyv elvesztésébıl, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak, a tankönyvnek a rongálódás pillanatában érvényes Tankönyvjegyzékben szereplı vételárnak megfelelı hányadát (négy tanévet figyelembe véve) kell kifizetnie: - az elsı tanév végén az elvesztett dokumentum aktuális beszerzési árának 80 %- át, vagy újjal kell azt pótolni, - a második tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 70 %-át, - a harmadik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 60 %-át,

21 21 - a negyedik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 50 %-át. Abban az esetben, ha a tanuló a használati idı letelte után ezen tankönyveket meg akarja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. A természetes elhasználódás következtében vagy aktualitásukat tekintve, a könyvtár számára ún. fölös példánnyá vált és ily módon kiselejtezett tankönyveket tanár és diák egyaránt megvásárolhatja a fentiek figyelembevételével. A kártérítés, az értékesítés összegét az iskolai pénztárba kell befizetni. Az így befolyt pénzösszeg kizárólag a könyvtári állományban használatos dokumentumok gyarapítására használható fel. Könyvtári dokumentumok megrongálásával, elvesztésével okozott kártérítés A könyvtárhasználó a könyvtári dokumentumokban gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az elıírt határidıre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban elıírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhetı. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Ha a kölcsönzı a dokumentumot elveszítette, vagy megrongálta, köteles ugyanazon mő ugyanazon kiadásának egy kifogástalan példányát a könyvtárnak beszolgáltatni. Ha a dokumentum beszerezhetetlen, a könyvtárat kártérítés illeti meg, amely az elveszett dokumentum aktuális beszerzési vagy piaci árának 130 %- a. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgot csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt elıre valamelyik nevelıvel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelınek bejelentik. Az órát tartó nevelı utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megırzésre az iskola portáján. 2. Nagyobb értékő tárgyat (ékszert, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegő pénzt a tanulók az iskolába csak a szülı engedélyével rendkívül szükséges esetben hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékő tárgyat a tanulók kötelesek leadni megırzésre az osztályfınöknek. 3. Amennyiben a tanuló elızetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idı alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelınek megırzésre a tanítás végéig. Elsı alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülınek adja át. 4. A tanítási órák alatt a tanórák védelme érdekében mobiltelefon, vagy multimédiás eszközök használata tilos, csak kikapcsolt állapotban tartható a padon, vagy a táskában. Az óra megzavarása (pl. csengés, sms, játék, zenehallgatás, stb.) fegyelmi vétség. Elsı esetben igazgatói figyelmeztetés a büntetés.

22 22 5. Mobiltelefon, multimédiás eszköz csak a tanuló saját felelısségére hozható az iskolába. Az iskola sem anyagi, sem egyéb felelısséget nem vállal a telefonok, multimédiás eszközök megrongálásáért, vagy elvesztésébıl származó károkért. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülıi szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintı kérdés az, amelyik legalább az egy osztályba járó (30-35 fı) tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelezı véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy osztályba járó (30-35 fı) tanulók minısülnek. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelık, a tanulók, és a szülık javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a diákönkormányzat vezetıi, és véleményüket írásban eljuttatják az iskolai diákönkormányzat pedagógusaihoz, akik a véleményeket összesíti, és errıl tájékoztatják az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelık munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetérıl az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülıi szervezet véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelık, és a szülıi szervezet véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása elıtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és a szülıi szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelıtestület fogadja el nevelıtestületi értekezleten, és a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselı-testületnek jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levı házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve bármely nevelı, szülı vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért az iskola igazgatója, a nevelıtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetısége és a szülıi szervezet iskolai vezetısége. 8. A házirend módosítását az elsı-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

23 23 Záró rendelkezések 1. Ez a házirend év január hó 01. napján az iskola fenntartójának jóváhagyásával lépett hatályba. 2. Jelen szabályzat a mellékleteivel együtt érvényes. 3. A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a szülıi szervezet és az iskolai diákönkormányzat. Kaposvár, december 29. P.H. Tóth Imre igazgató

24 24 1. sz. melléklet Tanulóink formaruhája 1. Iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken való megjelenés ruházata: Sötét színő nadrág vagy szoknya, fehér ing vagy blúz, iskolai címerrel ellátott sál vagy nyakkendı. 2. Szakmai gyakorlaton való megjelenés kötelezı ruházata: Élelmiszer és vegyi áru kereskedı: sötét nadrág, fehér póló, piros kötény. Ruházati kereskedı:sötét nadrág, fehér blúz, sötét mellény, sál, nyakkendı. Vas-mőszaki kereskedı: sötét nadrág, világoskék ing, nyakkendı, mellény. Hús-hentesárú kereskedı: fehér köpeny, kötény, sapka. Cukrász, szakács: sapka vagy fityula, fehér póló, álló galléros, kétsoros fehér kabát, pepita nadrág, csúszásmentes fekete cipı, elıkendı vagy kötény. Pincér, vendéglátó eladó: fehér ing vagy blúz, iskolai nyakkendı vagy csokor nyakkendı, fekete mellény, fekete nadrág vagy szoknya (térd alatti), testszínő vagy fekete harisnyanadrág, fekete zokni, fekete cipı (3-4 cm széles sarkú). Kereskedelmi jellegő szakmák (technikus, logisztikus): fehér ing, sötét nadrág vagy öltöny, iskolai nyakkendı, fehér blúz, sötét szoknya vagy kosztüm, iskolai sál, fekete cipı. Vendéglátó jellegő szakmák: ugyanaz mint a szakács és a pincér szakmában. Pályaorientációs gyakorlatokra 10. évfolyamos tanulóknak a fehér köpeny és csúszásmentes cipı a kötelezı. 3. Testékszerek A szakmai gyakorlatokon egészségügyi és munkavédelmi szempontból tilos a nyak-, kar-, boka-, láncviselés, győrő használat. Leányoknál 1 pár kismérető (2 cm-nél nem hosszabb) fülbevaló a megengedett. A ruhával nem fedett helyen a testékszer és a tetoválás nem megengedett.