Humán tudományok, demokrácia, polgárság

Átírás

1 Humán tudományok, demokrácia, polgárság Hörcher Ferenc (MTA BTK/ PPKE BTK) A tudomány kultúrája című sorozat Pannon Egyetem, Veszprém, 2015 november 3.

2 Mottó A kultúra fejlődésének gócpontjai világszerte mindenütt a városok, s attól, hogy vannak-e a szó igazi értelmében vett városok, függ jóformán az, hogy van-e valamely országban fogékonyság a művelődés iránt. Gróf Klebelsberg Kuno

3 KULTURKAMPF Andrzej Wajda: Katyń A németek letartóztatják a Krakkói Jagelló Egyetem professzori karát

4 KULTURKAMPF Jancsó Miklós: Fényes szelek (1968) az új, kommunista szellemi elit a régi, klerikális szellemi elit ellen

5 Miért fordul a totalitárius hatalom a humán tudományok ellen?

6 Mit jelent a humán tudományok ( humanities ) fogalma Filozófia, irodalom, vallás, művészet, zene, történelem és nyelv és ezek tanulmányozása, az ezekre vonatkozó tudás annak érdekében, hogy a testet-lelket harmonikusan tökéletesítse

7 A polgárság négy nagy korszaka 1. Antikvitás polisz-polgárok életközössége és közös nevelési eszménye 2. Középkori városok születése: polgár - egyetem 3. Reneszánsz humanizmus az önképzés programja, közösségi (erkölcsi) céllal 4. A polgári középosztály fogalma

8 A nevelés európai intézményrendszerének történeti változatai Antik Akadémia és Liceum Középkori egyetem az előbbi és a keresztény kolostor keresztezése Humanista akadémiák Királyi akadémiák Humboldt tudományegyetem-eszménye

9 Az antik kontextus

10 Humanitas Kb. emberségesség, civilizáltság Cicerónál A barbárok fölötti uralomban válik láthatóvá Viszonya két antik görög fogalomhoz philanthrôpía (annak szeretete, ami emberré tesz bennünket) paideia (a személyiség egészének nevelése)

11 Philanthrôpía A szeretet minden bizonnyal már természettől fogva megvan a nemzőben a nemzett egyeddel, s fordítva a nemzettben a nemzővel szemben, nemcsak az emberek között, hanem a madaraknál és a legtöbb állatnál is; megvan általában az egyfajúakban egymással szemben, de leginkább tapasztalható mégis az emberekben, amiért is az emberbarátokat [philanthrô pous] dicsérettel szoktuk emlegetni. Mindenki tapasztalhatja utazásai közben, hogy mennyire közeli és kedves mindenki a másik számára. Sőt nyilván az államot is a barátság érzése tartja össze, s ezért a törvényhozó nagyobb becsben tartja, mint akár az igazságosságot; mert az egyetértés kétségtelenül mutat némi hasonlóságot a barátsággal, márpedig a törvényhozó legelsősorban az egyetértést igyekszik megteremteni, míg a viszályt, ami alapjában véve gyűlölködés, minden erővel kirekeszteni iparkodik. (Arisztotelész, Nikomakhoszi etika, 1155a

12 Arisztotelész a polisz nevelési programjáról Senki sem vitathatja, hogy a törvényhozónak főképpen az ifjak nevelésén (paideia) kell fáradoznia, mert ha ez nem történik meg a városállamban, akkor ezt az alkotmány sínyli meg, mert a nevelést mindegyikhez külön-külön kell kialakítani, hiszen az egyes alkotmányoknak megfelelő sajátosság tartja fenn rendszerint az alkotmányt, sőt, eredetileg az is alapozza meg; pl. a demokratikus lelkület a demokráciát, az oligarchikus az oligarchiát; és minél tökéletesebb ez a szellemiség, annál tökéletesebb az alkotmány is. Mivel pedig az egész városállamnak egy a célja, világos, hogy szükségszerűen mindenkit ugyanabban a nevelésben kell részesíteni, és hogy az erről való gondoskodás közös föladat, nem pedig az egyes embereké, mint ahogy manapság mindenki maga törődik a gyermekeivel, a maga módja szerint a zene bizonyos mértékben az erényre vezet (mert miként a testnevelés a testnek bizonyos minőséget ad, éppúgy a zene is képes formálni a lelkületet, mert rá tud szoktatni bennünket az igazi örömre) - vagy éppen a művelt időtöltéshez és gondolkozáshoz járul hozzá Arisztotelész: Politika, 1337a, 1339a

13 Gadamer a képzés (Bildung) fogalmáról Hegelnek, a gimnáziumi igazgatónak ezekben a szavaiban felismerhető az a klasszicista előítélet, hogy épp a régiekben lelhető fel különösen könnyen a szellem általános lényege. Minden egyes individuum, amely természeti lényéből a szellemibe emelkedik, népének nyelvében, erkölcsében, intézményeiben előre adott szubsztanciára talál, melyet, miként a nyelvtanulásban, el kell sajátítani. Általános és közös érzék ez valójában a képzés lényegének a megfogalmazása Gadamer, Igazság és módszer, 34, 36.

14 A kultúra fogalma Cicerónál Cultura animi philosophia est (a filozófia a lélek kiművelése) A nevelés szókratészi programja - a lélek kiművelése A filozófia eredeti, antik fogalma Pierre Hadot szerint: nem elvont ismeret, fogalmilag explicitté tehető tudás, hanem egy életforma választása

15 A középkori kontextus

16 Város, kereskedelem, egyetem A XIII. század nemcsak az európai városok és az európai kereskedelem évszázada volt, hanem ugyancsak városi keretek között az iskolák és az egyetemek Európájának százada is. Le Goff, 162.

17 Az egyetem intézménye Studium generale Universitas magistrorum et scolarium (tanárok és diákok által alkotott közösség)

18 A szabad művészetek és a humán tudományok viszonya Bár sok tekintetben átfedik egymást, még sem kapcsolódnak szorosan egymáshoz Hét szabad művészet (septem artes liberales) nyelvtan, dialektika, retorika, geometria, aritmetika, asztronómia és zene Studia humanitatis (Kristeller szerint) nyelvészet, retorika, történelem, költészet és morálfilozófia ez már a humanista mozgalomhoz kötődik (XV. század)

19 Középkori egyetemi oktatás hierarchiája Bevezetés facultas artium (filozófiai vagy bölcsészeti kar) Trivium (grammatika, retorika, dialektika) Quadrivium (aritmetika, geometria, aztronómia, zene) Jogtudományi kar vagy orvostudományi kar Végül: teológiai kar Le Goff, 164

20 Összeurópai műveltség Biztosítékai a latin nyelv A biblia Az antik klasszikusok Külföldről jött vagy külföldet járt tanárok Külföldi tanulmányutak a diákok részére (A műveltség nyitottá tesz, megteremti a kommunikáció alapját)

21 A humanista kontextus

22 Reneszánsz humanista nevelési eszmény Studia humanitatis vagy Studia humaniora ( az emberi(es)ség tanulmányozása") Filozófiailag kevésbé eredeti nem a metafizika érdekli, hanem a gyakorlati filozófia: etika, politika, művészetek elmélete

23 A humanista nevelés célja Homo universalis, uomo universale (minden irányban egyetemesen képzett ember) Leon Battista Alberti Vitá-jában: "Minden állatok közül tenéked adatott a legkecsesebb test, a gyors és céltudatos mozgás hatalma, neked adattak a legélesebb és legfinomabb érzékek, tenéked adatott a halhatatlan istenekéhez hasonló ész, értelem és emlékezet. Idézi Kenneth Clark: Nézeteim a civilizációról, 103. o.

24 Polgár, humán tudományok, politika polgár (görög polites, latin civis) humán tudományok 3. politika

25 Polgár - politika The community of citizens is one in which speech takes the place of blood, and acts of decision take the place of acts of vengeance. The classical account of citizenship as an Athenian ideal is to be found in Aristotle s Politics A citizen rules and is ruled Public (polis) and private (oikos) are separated Pocock:The ideal of citizenship

26 Polgárság - politika All humanist contemplation associated the idea of the burgher primarily with political freedom. 1. Beleszólást kér a közösség ügyeinek intézésébe (pozitív szabadság) A város ügyeiért viselt közös felelősség mindenkitől egyforma részvételt követel = republikanizmus (aktív principium) 2. Privátszféra, civil társadalom, magánélet védelme (negatív szabadság) = liberalizmus (passzív principium) Karin Tilmans: The Dutch Concept of the Citizen, 152.

27 Polgárság humán tudományok Bildungsbürger a művelt polgár alakja (szemben a Besitzbürger-rel) Lásd Márai leírását a családi könyvtárról az Egy polgár vallomásai-ban Esztétikai-művészeti érzékenység, kifinomultság, kulturált viselkedés, társas viselkedésben a tapintat Egyfajta életmód, szokáserkölcs úriember

28 Humán tudományok - politika Rousseau genfi polgár felvilágosult nevelési eszménye (Emil) Képviseleti demokrácia elitképzés lásd Oxford és Harvard PPE, mint alaptantárgy (philosophy, Politics, Economy) Cél Műveltség-eszmény Ítélőképesség gyakorlati bölcsesség

29 Böckenförde-paradoxon A liberális, szekularizált államot olyan előfeltevések éltetik, melyeket ő maga nem tud garantálni. Egyfelől csak akkor tud túlélni, mint liberális állam, ha a polgárai számára lehetővé tett szabadság magát, belülről szabályozza, az egyén morális szubsztanciája és a társadalom homogenitása alapján. Másfelől, ez az állam nem is próbálhatja meg garantálni azokat a belső szabályozó erőket saját erőfeszítései révén anélkül, hogy fel ne adná saját liberális mivoltát. (Böckenförde )

30 Allan Bloom: Az amerikai szellem bezáródása Az emberek nem elégedhetnek meg azzal, amit a kultúrájuk ad nekik, ha teljes értékű emberek kívánnak lenni. Ezt akarta megmutatni Platón az Államban a barlang képével és azzal, hogy bennünket fogolyként festett le benne. A kultúra barlang. Az ő javaslata nem az volt, hogy a barlang korlátozásait más kultúrákba tett látogatásokkal oldjuk fel. A természet kell, hogy a normát szolgáltassa az életünknek és a népek életének a megítéléséhez. Ezért a filozófia, és nem a történelem vagy az antropológia a legfontosabb humán tudomány.

31 Great Books hagyomány Az európai kultúrát meghatározó klasszikus kánon legnagyobb szerzők legnagyobb hatású művei Egyetemi oktatás keretében végigolvasni őket, és szabadon vitatkozni róluk Az elitképzés fontos eszköze De általános programként is hasznos bölcsész alapozás

32 Humán tudományok - külpolitika Soft power A kulturális gyarmatosítás eszközei (McDonalds, Hollywood, angol nyelv) Smart power Puha és kemény technikák felváltott alkalmazása