1. LEÁNYVÁRI-VÖLGY... 6

Átírás

1 Tartalom 1. LEÁNYVÁRI-VÖLGY A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása A Leányvári-völgy általános botanikai bemutatása Területbemutatás és alapállapot-felmérés puhatestűek A Leányvári-völgy területén előforduló madárfajok A monitorozás során alkalmazott módszerek A botanikai monitorozás módszerei Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek A madártani monitorozás módszerei Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei Alapszintű botanikai vizsgálatok Eredmények és értékelésük - puhatestűek A Leányvári-völgy fészkelő madárfajai A végrehajtott akciók hatásainak monitorozása A végrehajtott akciók növényzetre gyakorolt hatásainak monitorozása Következtetések, javaslatok Botanikai tapasztalatok alapján megfogalmazható javaslatok Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján NAGYDOROGI SZENES-LEGELŐ A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása A Nagydorogi Szenes-legelő általános bemutatása A nagydorogi Szenes-legelő malakológiai bemutatása A nagydorogi Szenes-legelő területén előforduló madárfajok A monitorozás során alkalmazott módszerek A botanikai monitorozás módszerei Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek A madártani monitorozás módszerei Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei A botanikai vizsgálatok eredményei Eredmények és értékelésük - puhatestűek A nagydorogi Szenes-legelőn fészkelő madárfajok Következtetések, javaslatok Botanikai tapasztalatok alapján megfogalmazható javaslatok Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján

2 3. DARÁNYI-BORÓKÁS A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása A Darányi-borókás általános bemutatása Területbemutatás és alapállapot-felmérés - puhatestűek A Darányi-borókás területén előforduló madárfajok A monitorozás során alkalmazott módszerek A botanikai monitorozás módszerei Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek A madártani monitorozás módszerei Az elvégzett vizsgálatok eredményei, az egyes kezelések hatásai A botanikai vizsgálatok eredményei Eredmények és értékelésük - puhatestűek A Darányi-borókás fészkelő madárfajai Következtetések, javaslatok Következtetések, javaslatok, a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján TÓSZEGI LEGELŐ A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása A Tószegi legelő általános botanikai bemutatása A Tószegi legelő malakológiai bemutatása A Tószegi legelő területén előforduló madárfajok A monitorozás során alkalmazott módszerek A botanikai monitorozás módszerei Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek A madártani monitorozás módszerei Az elvégzett vizsgálatok eredményei, az egyes kezelések hatásai A botanikai vizsgálatok eredményei Eredmények és értékelésük - puhatestűek A Tószegi legelő fészkelő madárfajai Következtetések, javaslatok Következtetések, javaslatok, a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján VÉRTESBOGLÁRI GYEPEK A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása A Vértesboglári legelő általános botanikai bemutatása Területbemutatás és alapállapot-felmérés - pókok Területbemutatás és alapállapot-felmérés - A vizsgált terület teljes fajkészlete - hangyák A Vértesboglári legelő területén előforduló madárfajok

3 5.2. A monitorozás során alkalmazott módszerek A botanikai monitorozás módszerei Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - pókok A hangyaközösség vizsgálatának módszerei Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek A madártani monitorozás módszerei Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei és a végrehajtott akciók hatásainak monitorozása Legeltetés a cserjeirtás és az aggresszíven terjedő idegenhonos fajok kiírtása után (D1-5, D2-5) A legeltetés, hatása a gyepek talajfelszíni pókfaunájára (D2-5) A gyepkezelések hatásai a terület hangyaközösségeire A Vértesboglári-legelő fészkelő madárfajai Következtetések, javaslatok Következtetések, javaslatok, a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján Következtetések, javaslatok, pókok vizsgálatainak tapasztalatai alapján BELSŐBÁRÁNDI LÖSZVÖLGY A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása A Belsőbárándi löszvölgy általános botanikai bemutatása Alapállapot leírás - egyenesszárnyúak Területbemutatás és alapállapot-felmérés - puhatestűek Területbemutatás és alapállapot-felmérés, pókok A Vértesboglári legelő területén előforduló madárfajok A monitorozás módszerei A botanikai monitorozás módszerei Vizsgálati módszerek - egyenesszárnyúak Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - pókok A madártani monitorozás módszerei Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei Alapszintű botanikai vizsgálatok Eredmények - egyenesszárnyúak Eredmények és értékelésük - puhatestűek Eredmények és értékelésük - pókok A Belsőbárándi-löszvölgy fészkelő madárfajai A végrehajtott akciók hatásainak monitorozása A végrehajtott akciók növényzetre gyakorolt hatásainak monitorozása Gyepkezelések és hatásaik Belsőbárándon az egyenesszárnyú rovarokra A gyepkezelések hatásai a puhatestűekre A gyepkezelések hatásai a pókfaunára Következtetések, javaslatok Következtetések, javaslatok akciónkénti összefoglalása a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján

4 Javaslatok, észrevételek az egyenesszárnyú mintavételi protokollokkal kapcsolatban Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján Következtetések, javaslatok, pókok vizsgálatainak tapasztalatai alapján SUMMARY OF RESULTS AND RECOMMENDATIONS Legeltetés Legeltetés löszgyepen Legeltetés száraz, homoki gyepen Legeltetés regenerálódó gyepen Legeltetés szikes gyepen Cserjeirtás Cserjeirtás (Prunus serotina) Legeltetés cserjeirtás után Cserjeirtás a vértesboglári legelőn Legeltetés borókairtás/ritkítás után Inváziós növények irtása Általános megállapítások az inváziós növényfajok irtásáról A Leányvári löszvölgy inváziós növényeinek irtása Kaszálás Égetés Általános megállapítások az égetésről Az égetés hatása az egyenesszárnyúakra Az égetés hatása a puhatestűekre Az égetés hatása a pókokra Szántók felhagyása Gyeptelepítés FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK Leányvári-völgy A Leányvári-völgy szintetizált cönológiai felvételei A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben puhatestűek Nagydorogi Szenes-legelő A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben puhatestűek Darányi-borókás Botanikai fajlista A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben puhatestűek

5 9.4. Tószegi legelő A terepi mintavételek adatai A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben puhatestűek Vértesboglári gyepek Fajlista pókok Terepi felvételek adatai pókok A motoros szívócsapda alkalmazásának adatai A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben puhatestűek Belsőbárándi löszvölgy A cserjemagasság-mérések adatai Az avartömeg-mérés adatai A Belsőbárándi tátorjános talajfelszíni pókfajainak listája ( ) A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben puhatestűek

6 1. Leányvári-völgy 1. Leányvári-völgy 1.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása A Leányvári-völgy általános botanikai bemutatása Aki már járt a Mezőföldön, tapasztalhatta, hogy a vasutak, közutak szinte akadálytalanul, egyenes vonalakban szelik át a tájat. Sőt, az utak nemcsak egyenesek, de közel szabályos hálózatot alkotnak. A Sárvíz-völgyben haladó 63-as főút és a Duna vonalát követő 6-os főút között jól megfigyelhetők az e főutakkal párhuzamos (északnyugat-délkeleti lefutású), és az azokra merőleges (délnyugat-északkeleti irányú) közutak hálózata, csomópontjukban egy-egy településsel. Ez a rend a földrajzi viszonyok következménye, hiszen a mezőföldi löszfennsíkot éppen ilyen irányban tagolják az egykori vetődési vonalak, melyek mentén rövidebb vagy hosszabb völgyek alakultak ki. A települések sora, az őket összekötő utak a völgyek lefutásához illeszkednek. A völgyekben haladva, vagy a völgyek lankás lejtőin felkapaszkodva, majd a végeláthatatlan szántóföldeket keresztülszelve pedig egyenesen a szomszédos településekre juthatunk. Ha autóstérképen a Mezőföld déli részét tanulmányozzuk, feltűnővé válik, hogy az úthálózat fentebb bemutatott szabályossága a Dunaföldvárt Cecével összekötő 61-es főúttól délre megszűnik. Sőt, a Dunaföldvár, Előszállás, Alsószentiván, Németkér, Paks és Bölcske települések közötti mintegy 200 km 2 kiterjedésű területen nemcsak a szabályosság tűnik el, de maguk a települések és a műutak is hiányoznak. Ha azonban nem autós, hanem részletes földrajzi (topográfiai) térképet tartunk a kezünkben, akkor a táj már más arcát mutatja. A bőven termő szántókkal körülvett, ám a tájat teljesen behálózó óriási kiterjedésű löszvölgy-rendszerek vadregényes világa ez. Itt, a Közép-Mezőföld déli részén a jégkorszaki eredetű lösz hatalmas mennyiségben rakódott le, és jelentős része mind a mai napig meg is maradt. Az országban, de egyúttal Európában is egyedülálló módon a lösztábla itt helyenként méter vastag réteget alkot, amely jól megfigyelhető a dunaföldvári és a paksi szakadópartnál. A vastag lösztakaró magas mésztartalmánál fogva alkalmas volt arra, hogy hasonlóan a mészkőhegységekhez karsztosodási folyamatok induljanak el benne, s ezek eredményeképp karsztos formakincs alakuljon ki. Megfigyelhetők itt a lösz karsztosodásának fiatalabb és idősebb képződményei egyaránt, a löszdolináktól kezdve az uvalákon, és eróziós-teraszos völgyeken át a komplex képződésű völgyrendszerekig. A felszínt teljesen behálózzák a kisebbnagyobb mélyedések. A legnagyobb ezek közül az ezer hektár (10 km 2 ) kiterjedésű, ujjasan elágazó Gyűrűsi-völgyrendszer, amely egyben az egész Mezőföld legjelentősebb völgyrendszere. 6

7 1. Leányvári-völgy A Gyűrűsi-völgyrendszer középső részének topográfiai térképe. A széles és gazdagon elágazó nyugati völgyág a Kanacs-völgy, a déli irányba még hosszan húzódó fővölgy a Gyűrűs-völgy, amelybe észak felől csatlakozik (a térképszelvény keleti részén) a rövid (kb. 1.5 kilométernyi) Leányvári-völgy (más néven Ürge-völgy), és a hosszabb Koplaltató-völgy. The Gyűrűsi Valleys. The Leányvári Valley is at the east of the map. A Gyűrűsi-völgyrendszer fővölgye az északnyugat-délkeleti lefutású, 11 km hosszú Gyűrűs-völgy, amelynek aljában a Gyűrűs-patak csörgedezik. A fővölgybe több kisebb-nagyobb mellékág csatlakozik, melyekből újabb völgyek ágaznak ki, s még ezek is tovább tagolódhatnak. A völgyágak hossza összesen több mint 60 km! A löszplató peremén gabona- vagy kukoricatáblák is feltűnnek, lent a völgyaljban végeláthatatlan mocsárrétek, a völgyoldalakon cserjésekkel tarkított löszgyepek húzódnak. 7

8 1. Leányvári-völgy A Gyűrűsi-völgyrendszer egyik szakaszának látképe. Bár ezt a völgyrendszert is már a régmúlt időkben birtokába vette az ember, mivel azonban nagy részét természetközeli módon használta, a táj megőrizte eredetiségét. Igaz ugyan, hogy az egykori erdők, így a löszplatókon élő száraz tölgyesek, és a völgyaljak ligeterdei már régen eltűntek, az ősi löszpuszták mind a mai napig nagy kiterjedésben virulnak. A tájegységre valaha jellemző erdőssztyeppet a gyepekkel mozaikos cserjések idézik. Az élőhelyek változatosságához pedig még a völgyalji mocsárrétek, nádas mocsarak és magassásosok is hozzájárulnak. A természetközeli élőhelyek igen fajgazdagok, védett növényekben és állatokban is bővelkednek. Mindezek miatt a Gyűrűsivölgyrendszer kiérdemelte mind a hazai természetvédelem megbecsülését (a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része), mind az európai uniós védettséget (a Natura2000 hálózat tagja). A Gyűrűsi-völgyrendszer egymással párhuzamosan futó szomszédos két mellékvölgye az 1.3 km hosszú Leányvári-völgy (más néven Ürge-völgy), és a 3 kilométeres Koplaltató-völgy, melyek nagy része Bölcskéhez tartozik. Először a Koplaltató-völgynek egy 10 hektáros része lett védett, Bölcskeitátorjános Természetvédelmi Terület néven. A védettség oka: a hazánkban igen ritka, reliktum, fokozottan védett, és a nemzetközi (IUCN) Vörös Listán is szereplő tátorján (Crambe tataria) megóvása. A területen az 1980-as évek végén e növényből kb tő élt, melyek közül évente kb. 40 virágzott. A növény aztán a Gyűrűsi-völgyrendszer más helyeiről is előkerült ban kiderült, hogy a Leányvári-völgyben él a hazai tátorján-állomány fele, a virágzó töveket számolva abban az évben 422 egyed. Mivel a Kárpát-medence jelenti elterjedésének nyugati határát, és Európa-szerte már csak kicsiny, elszigetelődött populációkban él, a leányvári-völgyi állomány kiemelkedő jelentőségűvé, a teljes Gyűrűsi-völgyrendszer is egyre ismertebbé, majd később védetté vált. 8

9 1. Leányvári-völgy Tátorján.(Crambe tataria) A tátorján az ősi löszpuszták hírmondója, a fátlan sztyeppek jellegzetes növénye. Kifejlett tövei akár egy méter átmérőjű bokrocskát képezhetnek, amelyek április végén fehér virágokkal borítva távolról szemlélve legelésző birkákra emlékeztetnek. A termések nyár végére érnek meg; ezt követően a hajtásrendszer a tőről leválik, és a szél által ördögszekérként görgetve a terméseket messze terjeszti. A tátorján elterjedési területének súlypontja a Fekete- és a Kaszpi-tenger környékén van. Hazánkban aktuálisan veszélyeztetett. Veszélyeztetettségét helyi populációinak izoláltsága mellett az is igazolja, hogy a szakirodalomból korábbról ismert hazai állományok jelentős része több mint kétharmada mára kiveszett. A Leányvári- és a Koplaltató-völgy löszpusztáin a tátorjánon kívül még több ritka és védett növény is él. Előfordul a fokozottan védett gyapjas csüdfű néhány töve, a löszgyepekre jellemző hengeresvirágú peremizs és a kései pitypang, az impozáns, magas termetű, sárga virágú festő csülleng, a gyepekben nyáron helyenként nagy kék foltokban pompázó borzas len, vagy az enciánkék virágú Szent László tárnics. A virággazdag, tarka rétek az állatok számára oázisokat jelentenek a szántók sivatagjában. 9

10 1. Leányvári-völgy A borzas len (Linum hirsutum) sűrű állománya a Leányvári-völgyben. A háttérben az inváziós selyemkóró virágzó egyedei. A hazai tátorján-állomány megfogyatkozásához egykor talán táplálékként való gyűjtése is hozzájárulhatott, a legfőbb ok azonban élőhelyeinek megszűnése (a gyepek feltörése vagy fásítása) és leromlása volt. A termőhelyek leromlását az intenzív használat, a szomszédos területek emberi zavarása, vagy az élőhelyek átalakítása okozza. Előfordul azonban az is, hogy a faj visszaszorulását a korábban legeltetett löszgyepeken a legeltetés megszűnése miatt bekövetkező gyepzáródás és cserjésedés eredményezi. Ez következett be a Leányvári- és a Koplaltató-völgyben is. Míg az 1990-es években a gyepeket csak szórványosan borították cserjék főként galagonya-, kökény- és vadrózsabokrok, a századfordulóra a cserjék nagymértékben elszaporodtak. Eközben a gyepek avarosodása és erőteljes záródása is bekövetkezett, a völgyalj felől pedig terjedésnek indultak az inváziós növények (pl. a magas aranyvessző). További veszélyforrást jelentettek a tájidegen és szintén özönnövényként viselkedő bálványfa völgyoldalba telepített állományai. 10

11 1. Leányvári-völgy Az elsőként védetté nyilvánított területrész ( Bölcskei Tátorjános ) 20 év alatt jelentősen becserjésedett. A tátorjánt veszélyeztető hatások erősödését látva a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 2002-ben a beavatkozás mellett döntött. A tátorjános löszgyepek elszaporodott cserjéinek nagy részét kivágták, csak néhány idős egyedet hagytak meg. Kiirtották a bálványfás állományokat is. Mivel a kiirtott ültetvény helyén mind a bálványfa, mind az akác próbál ismét lábra kapni, ezért a kezeléseket folytatni kell. 11

12 1. Leányvári-völgy A Leányvári-völgy vegetációtérképe Habitat map of Project Site 1 (Leányvári löszvölgy) N Habitats loess steppic grassland xeromesophilous loess grassland scrubby loess grassland hawthorn-blackthorn scrub and loess scrub hawthorn-blackthorn scrub degraded scrub alluvial meadows Ailanthus plantation cut arable land Meters Robinia and other plantation A Leányvári-völgy vegetációtérképe. Az élőhelytípusok magyar elnevezései sorrendben: száraz (xerofil) lösz sztyepprét, félszáraz (xeromezofil) lösz sztyepprét, cserjésedett löszgyep, galagonyáskökényes cserjés és löszcserjés, galagonyás-kökényes cserjés, leromlott cserjés, völgyalji mocsárrét, levágott bálványfás, szántóföld, akácos és egyéb fás ültetvény. Leányvári Valley, vegetation map 12

13 1. Leányvári-völgy A Leányvári-völgy növényfajai A Leányvári-völgy mintaterület löszgyepjeiben élő kulcsfajok listája: Key species: Faj latin neve Scientific name Ailanthus altissima Ajuga laxmannii Amorpha fruticosa Anemone sylvestris Asclepias syriaca Astragalus asper Astragalus dasyanthus Bothriochloa ischaemum Calamagrostis epigeios Carduus acanthoides Centaurea sadleriana Cornus sanguinea Crambe tataria Crataegus monogyna Dactylis glomerata Elaeagnus angustifolia Festuca rupicola Gentiana cruciata Inula oculus-christi Isatis tinctoria Jurinea mollis Ligustrum vulgare Linum flavum Linum hirsutum Linum tenuifolium Onosma arenarium Orchis coriophora Orchis morio Prunus spinosa Robinia pseudo-acacia Solidago gigantea Stipa capillata Stipa joannis Stipa pulcherrima Magyar név bálványfa szennyes ínfű gyalogakác erdei szellőrózsa selyemkóró érdes csüdfű gyapjas csüdfű fenyérfű siskanád útszéli bogáncs Sadler-imola veresgyűrű som tátorján egybibés galagonya csomós ebír keskenylevelű ezüstfa pusztai csenkesz Szent László-tárnics selymes peremizs festő csülleng hangyabogáncs közönséges fagyal sárga len borzas len árlevelű len homoki vértő poloskaszagú kosbor agárkosbor kökény akác magas aranyvessző kunkorgó árvalányhaj hegyi árvalányhaj csinos árvalányhaj Védettségi kategória Conservation status inváziós védett inváziós védett inváziós védett védett védett annex inváziós védett védett védett védett védett védett védett védett védett védett inváziós inváziós védett védett Megjegyzés (indikáció) indication invázió invázió invázió leromlás leromlás leromlás cserjésedés cserjésedés leromlás cserjésedés domináns faj cserjésedés cserjésedés invázió invázió leromlás A Leányvári-völgy mintaterület löszgyepjeiben élő összes megfigyelt faj listája: 13

14 1. Leányvári-völgy Faj latin neve Scientific name Acer campestre Achillea collina Achillea pannonica Acinos arvensis Agrimonia eupatoria Agropyron intermedium Agropyron repens Ailanthus altissima Ajuga laxmannii Amorpha fruticosa Anchusa officinalis Anemone sylvestris Anthyllis vulneraria ssp. polyphylla Arabis hirsuta Arrhenatherum elatius Artemisia campestris Artemisia vulgaris Asclepias syriaca Asparagus officinalis Asperula cynanchica Aster linosyris Astragalus asper Astragalus austriacus Astragalus cicer Astragalus dasyanthus Astragalus onobrychis Bothriochloa ischaemum Brassica elongata Bromus arvensis Bromus inermis Bromus squarrosus Calamagrostis epigeios Campanula glomerata Cannabis sativa Carduus acanthoides Carex caryophyllea Carex hirta Carlina intermedia Centaurea pannonica Centaurea sadleriana Cerinthe minor Chrysopogon gryllus Cirsium vulgare Magyar név mezei juhar mezei cickafark magyar cickafark parlagi pereszlény közönséges párlófű deres tarackbúza közönséges tarackbúza bálványfa szennyes ínfű gyalogakác orvosi atracél erdei szellőrózsa magyar nyúlszapuka borzas ikravirág franciaperje mezei üröm fekete üröm selyemkóró közönséges spárga ebfojtó müge aranyfürt érdes csüdfű kisvirágú csüdfű hólyagos csüdfű gyapjas csüdfű zászlós csüdfű fenyérfű harasztos káposzta mezei rozsnok árva rozsnok berzedt rozsnok siskanád csomós harangvirág kender útszéli bogáncs tavaszi sás borzas sás rövidgalléros bábakalács magyar imola Sadler-imola szeplőlapu élesmosófű közönséges aszat 14 Védettségi kategória Conservation status inváziós védett inváziós védett inváziós védett védett védett

15 1. Leányvári-völgy Faj latin neve Scientific name Clinopodium vulgare Colutea arborescens Cornus sanguinea Coronilla varia Crambe tataria Crataegus monogyna Crepis pulchra Crepis rhoeadifolia Cynodon dactylon Dactylis glomerata Daucus carota ssp. carota Dianthus pontederae Echinops sphaerocephalus Elaeagnus angustifolia Equisetum arvense Erigeron canadensis Eryngium campestre Euphorbia cyparissias Euphorbia esula Euphorbia pannonica Euphorbia seguierana Euphorbia virgata Euphrasia stricta Euphrasia tatarica Falcaria vulgaris Festuca pratensis Festuca pseudovina Festuca rupicola Filipendula vulgaris Fragaria viridis Galium glaucum Galium mollugo Galium verum Gentiana cruciata Hieracium auriculoides agg. Hieracium bauhinii agg. Hieracium pilosella Hieracium umbellatum agg. Hypericum perforatum Inula ensifolia Inula germanica Inula oculus-christi Isatis tinctoria Magyar név borsfű dudafürt veresgyűrű som tarka koronafürt tátorján egybibés galagonya szép zörgőfű pipacslevelű zörgőfű csillagpázsit csomós ebír vadmurok magyar szegfű fehér szamárkenyér keskenylevelű ezüstfa mezei zsurló betyárkóró mezei iringó farkaskutyatej sárkutyatej magyar kutyatej pusztai kutyatej vesszős kutyatej közönséges szemvidító tatár szemvidító sarlófű réti csenkesz sovány csenkesz pusztai csenkesz koloncos legyezőfű csattogó szamóca szürke galaj közönséges galaj tejoltó galaj Szent László-tárnics hölgymál magas hölgymál ezüstös hölgymál ernyős hölgymál közönséges orbáncfű kardos peremizs hengeresvirágú peremizs selymes peremizs festő csülleng 15 Védettségi kategória Conservation status annex inváziós védett védett védett

16 1. Leányvári-völgy Faj latin neve Scientific name Jurinea mollis Knautia arvensis Koeleria cristata Lactuca serriola Lathyrus tuberosus Leucanthemum vulgare Ligustrum vulgare Linaria genistifolia Linaria vulgaris Linum austriacum Linum flavum Linum hirsutum Linum tenuifolium Lithospermum officinale Lotus corniculatus Marrubium peregrinum Medicago falcata Medicago lupulina Melampyrum barbatum Melandrium album Melica transsylvanica Mentha longifolia Nonea pulla Odontites vulgaris Ononis spinosa Onosma arenarium Orchis coriophora Orchis morio Orchis ustulata ssp. ustulata Peucedanum alsaticum Phleum phleoides Picris hieracioides Pimpinella saxifraga Plantago lanceolata Plantago media Poa angustifolia Potentilla arenaria Potentilla argentea Potentilla impolita Prunus spinosa Pyrus pyraster Ranunculus polyanthemos Reseda lutea Magyar név hangyabogáncs mezei varfű karcsú fényperje keszeg saláta gumós lednek réti margitvirág közönséges fagyal rekettyelevelű gyújtoványfű közönséges gyújtoványfű hegyi len sárga len borzas len árlevelű len kőmagvú gyöngyköles szarvas kerep fehér pemetefű sárkereplucerna komlós lucerna szakállas csormolya fehér mécsvirág erdélyi gyöngyperje lómenta apácavirág vörös fogfű tövises iglice homoki vértő poloskaszagú kosbor agárkosbor sömörös kosbor buglyos kocsord sima komócsin keserűgyökér hasznos földitömjén lándzsás útifű réti útifű karcsú perje homoki pimpó ezüst pimpó pimpó kökény vadkörte sokvirágú boglárka vadrezeda 16 Védettségi kategória Conservation status védett védett védett védett védett védett védett védett

17 1. Leányvári-völgy Faj latin neve Scientific name Rhamnus catharticus Robinia pseudo-acacia Rosa canina Rubus caesius Salvia nemorosa Salvia pratensis Sambucus nigra Sanguisorba minor Scabiosa ochroleuca Senecio jacobaea Seseli annuum Seseli varium Silene otites Silene vulgaris Solidago gigantea Stachys recta Stenactis annua Stipa capillata Stipa joannis Stipa pulcherrima Taraxacum serotinum Tetragonolobus maritimus Teucrium chamaedrys Thymelaea passerina Thymus glabrescens Torilis arvensis Trifolium pratense Ulmus minor Verbascum austriacum Verbascum lychnitis Verbascum phoeniceum Veronica austriaca Veronica spicata Vicia angustifolia Vincetoxicum hirundinaria Viola ambigua Magyar név varjútövis akác gyepürózsa hamvas szeder ligeti zsálya mezei zsálya fekete bodza csabaíre vérfű vajszínű ördögszem jakabnapi aggófű homoki gurgolya változó gurgolya szikár habszegfű hólyagos habszegfű magas aranyvessző hasznos tarlóvirág egynyári seprence kunkorgó árvalányhaj hegyi árvalányhaj csinos árvalányhaj kései pitypang bársonykerep sarlós gamandor cicó közönséges kakukkfű vetési tüskemag réti here mezei szil osztrák ökörfarkkóró csilláros ökörfarkkóró lila ökörfarkkóró osztrák veronika macskafarkú veronika vetési bükköny közönséges méreggyilok csuklyás ibolya Védettségi kategória Conservation status inváziós inváziós védett védett Területbemutatás és alapállapot-felmérés puhatestűek 17

18 1. Leányvári-völgy Leányvár malakológiai bemutatása Előzmények A Leányvári-völgyekkel foglalkozó önálló dolgozat a hazai malakológiai irodalomban nem található (VARGA et al. 2005). BÁBA, K. (2000) munkája ugyan érinti a területet [kimutatott 6 fajt 2 vizsgálati ponton: Leányvári völgy K. Salvio-Fr. Crambetosum tatariae, Cornus sanguineus (Granaria frumentum 21 db, Vallonia pulchella 5 db, Chondrula tridens 1 db).,gyűrűsvölgy N Amygdaletum nanae (Cochlicopa lubrica 3 db, Truncatellina cylindrica 3 faj, Granaria frumentum 5 db, Vallonia costata 38 db, Vallonia pulchella 23 db, Vitrina pellucida 3 db)], de nem tudtam a mintavételezések pontos helyét azonosítani, hogy az eredményeket az újabb vizsgálatokkal párhuzamba tudjam állítani. Bába Károly leányvári gyűjtései sem a Magyar Természettudományi Múzeum sem a gyöngyösi Mátra Múzeum Mollusca gyűjteményébe nem kerültek. Bába (2000) vizsgálatai 6 fajt, a 2009 évi mintavételezések pedig 21 fajt (ebből 2 vizicsiga) mutattak ki a területről. A fentiek alapján ez a felmérés hiánypótló volt, hiszen a területről eddig nagyon kevés malakológiai információval nem rendelkeztünk Alapállapot-felmérés A terület alapállapot-felmérése 2009 évben történt meg. A mintavételezések az alábbi 9 ponton történtek (1 sz. ábra). Egy-egy mintavételi pont anyaga kb. 10x10 m-es terület mikrohabitátjaiból került begyűjtésre, a kvantitatív értékelhetőség miatt, minden esetben kb. 4 liternyi talajt tartalmazott. 18

19 1. Leányvári-völgy 1 sz. ábra. A Leányvári-völgy LIFE terület 2009 évi mintavételi pontjai Molluscs sampling plots A terület a 2009 évi vizsgálatok során, a 9 gyűjtés (kb. 32 liternyi talajminta) 21 fajhoz tartozó 1448 determinálható példányt tartalmazott. A teljes kimutatott fajszám a hazai Mollusca fauna 9,2 %- a. 19

20 1. Leányvári-völgy Anisus spirorbis Bradybaena fruticum Caryhium minimum Cecilioides acicula Cepaea vindobonensis Chondrula tridens Cochlicopa lubrica Cochlicopa lubricella Granaria frumentum Mediterranea inopinata Monacha cartusiana Planorbis planorbis Pupilla muscorum Succinella oblonga Truncatellina cylindrica Vallonia costata Vallonia enniensis Vallonia pulchella Vertigo pygmaea Vitrina pellucida Xerolenta obvia Össz táblázat. A Leányvári-völgy LIFE terület Mollusca faunája a 2009-es mintavételek alapján. Molluscs species in the sample of 2009 Mintaterület Kezelés 1 Megjegyzés 1 nincs legeltetés - domboldal 2 cserjeirtás égetési nyomok - domboldal 3 gyeptelepítés szántóterület volt - völgyfenék 4 cserjeirtás legeltetésnek nincs nyoma - domboldal 5 cserjeirtás legeltetésnek nincs nyoma - domboldal 6 legeltetésnek nincs nyoma - domboldal 7 völgyfenék - rét 8 vízfolyás - faunamentes 9 völgyfenék - rét 2. táblázat. A Leányvári-völgy LIFE terület 2009-es mintavételi helyein történt kezelések treatments of the sampling plots Faunisztikai és természetbédelmi szempontból kiemelendő fajok Vallonia enniensis (Gredler) 20

21 1. Leányvári-völgy Hazánkban szórványos, a hazai irodalomban előfordulási adatai közé gyakran bekeverednek a szubfosszilis előfordulások (ezt mutatja a 2 sz. elterjedési térkép is). A faj védelemre érdemes, nedvességigényes faj a terület tartós kiszáradására érzékenyen reagál. 2 sz. ábra Vallonia enninsis (Gredler) elterjedése hazánkban (PINTÉR, L. & SUARA, R. (2004) Mediterranea inopinata (Ulicny) Talajlakó, hazánkban szórványos. Száraz gyepes területeket preferálja. 3 sz. ábra Mediterranea inopinata (Ulicny) elterjedése hazánkban (PINTÉR, L. & SUARA, R. (2004) 21

22 1. Leányvári-völgy A Leányvári-völgy területén előforduló madárfajok Alapállapot felmérés: Az alapállapot felmérés madártani állományadatok esetében a területen előforduló fajok regisztrálására korlátozódik. A területen felmérésre javasolt és a közülük előforduló madárfajok (az egyéb fajok kategóriában megjelenített fajok felmérése opcionálisan történt, a módszer során azok felmérését nem kértük): Recommended list of species and their presence in the project area: Tudományos név Scientific name Magyar név 22 Annex I Jelenlét presence Ritka, veszélyeztetett fajok Podiceps grisegena Vörösnyakú vöcsök nem Podiceps nigricollis Feketenyakú vöcsök nem Botaurus stellaris Bölömbika igen nem Ciconia nigra Fekete gólya nem Ciconia ciconia Fehér gólya nem Anser anser Nyári lúd nem Netta rufina Üstökösréce nem Anas acuta Nyílfarkú réce nem Aythya nyroca Cigányréce igen nem Pernis apivorus Darázsölyv igen nem Milvus migrans Barna kánya igen nem Milvus milvus Vörös kánya igen nem Haliaeetus albicilla Rétisas igen nem Circaetus gallicus Kígyászölyv igen nem Circus pygargus Hamvas rétihéja igen nem Accipiter brevipes Kis héja igen nem Aquila pomarina Békászó sas igen nem Aquila heliaca Parlagi sas igen nem Aquila chrysaetos Szirti sas nem Hieraaetus pennatus Törpesas igen nem Falco peregrinus Vándorsólyom igen nem Falco cherrug Kerecsensólyom igen nem Bonasa bonasia Császármadár igen nem Porzana pusilla Törpevízicsibe igen nem Crex crex Haris igen nem Otis tarda Túzok nem Himantopus himantopus Gólyatöcs igen nem Recurvirostra avosetta Gulipán igen nem Burhinus oedicnemus Ugartyúk igen nem Charadrius alexandrinus Széki lile igen nem Philomachus pugnax Pajzsoscankó igen nem Scolopax rusticola Erdei szalonka nem Limosa limosa Nagy goda nem

23 1. Leányvári-völgy Tudományos név Jelenlét Magyar név Annex I Scientific name presence Numenius arquata Nagy póling nem Tyto alba Gyöngybagoly nem Otus scops Füleskuvik nem Bubo bubo Uhu igen nem Athene noctua Kuvik nem Strix uralensis Uráli bagoly igen nem Asio flammeus Réti fülesbagoly igen nem Coracias garrulus Szalakóta igen nem Dendrocopos leucotos Fehérhátú fakopáncs igen nem Calandrella brachydactyla Szikipacsirta igen nem Cinclus cinclus Vízirigó nem Monticola saxatilis Kövirigó nem Acrocephalus paludicola Csíkosfejű nádiposz. igen nem Lanius excubitor Nagy őrgébics nem Emberiza cirlus Sövénysármány nem Emberiza hortulana Kerti sármány igen nem Telepesen fészkelők Phalacrocorax carbo Kárókatona nem Phalacrocorax pygmeus Kis kárókatona igen nem Nycticorax nycticorax Bakcsó igen nem Ardeola ralloides Üstökösgém igen nem Egretta garzetta Kis kócsag igen nem Egretta alba Nagy kócsag igen nem Ardea cinerea Szürke gém nem Ardea purpurea Vörös gém igen nem Plegadis falcinellus Batla igen nem Platalea leucorodia Kanalasgém igen nem Falco vespertinus Kék vércse igen nem Glareola pratincola Székicsér igen nem Glareola nordmanni Feketeszárnyú székicsér nem Larus melanocephalus Szerecsensirály igen nem Larus ridibundus Dankasirály nem Larus canus Viharsirály nem Larus cachinnans Sárgalábú sirály nem Sterna hirundo Küszvágó csér igen nem Chlidonias hybridus Fattyúszerkő igen nem Chlidonias niger Kormos szerkő igen nem Chlidonias leucopterus Fehérszárnyú szerkő nem Apus apus Sarlósfecske nem Merops apiaster Gyurgyalag igen Riparia riparia Partifecske nem Corvus frugilegus Vetési varjú nem Közepesen gyakori hazai fészkelők Ixobrychus minutus Törpegém igen nem Cygnus olor Bütykös hattyú nem Anas strepera Kendermagos réce nem 23

24 1. Leányvári-völgy Tudományos név Jelenlét Magyar név Annex I Scientific name presence Anas crecca Csörgő réce nem Anas clypeata Kanalasréce nem Aythya fuligula Kontyos réce nem Circus aeruginosus Barna rétihéja igen nem Accipiter gentilis Héja igen nem Accipiter nisus Karvaly igen nem Buteo buteo Egerészölyv igen Falco tinnunculus Vörös vércse nem Falco subbuteo Kabasólyom nem Porzana porzana Pettyes vízicsibe igen nem Porzana parva Kis vízicsibe igen nem Charadrius dubius Kis lile nem Gallinago gallinago Sárszalonka nem Tringa totanus Piroslábú cankó nem Actitis hypoleucos Billegetőcankó nem Columba oenas Kék galamb nem Strix aluco Macskabagoly nem Asio otus Erdei fülesbagoly nem Caprimulgus europaeus Lappantyú igen nem Alcedo atthis Jégmadár igen nem Picus canus Hamvas küllő igen nem Dryocopos martius Fekete harkály igen igen Motacilla cinerea Hegyi billegető nem Luscinia luscinia Nagy fülemüle nem Luscinia svecica Kékbegy igen nem Turdus pilaris Fenyőrigó nem Acrocephalus melanopogon Fülemülesitke igen nem Hippolais pallida Halvány geze nem Ficedula parva Kis légykapó igen nem Lanius minor Kis őrgébics igen nem Corvus corax Holló igen Emberiza cia Bajszos sármány igen Gyakori, nyílt élőhelyek fajai Perdix perdix Fogoly igen nem Coturnix coturnix Fürj nem Galerida cristata Búbospacsirta nem Lullula arborea Erdei pacsirta igen nem Alauda arvensis Mezei pacsirta igen Anthus campestris Parlagi pityer igen nem Anthus trivialis Erdei pityer nem Saxicola rubetra Rozsdás csuk igen Saxicola torquata Cigánycsuk igen Oenanthe oenanthe Hantmadár nem Locustella naevia Réti tücsökmadár nem Locustella fluviatilis Berki tücsökmadár nem Locustella luscinioides Nádi tücsökmadár nem 24

25 1. Leányvári-völgy Tudományos név Jelenlét Magyar név Annex I Scientific name presence Acrocephalus palustris Énekes nádiposzáta nem Acrocephalus arundinaceus Nádirigó nem Sylvia nisoria Karvalyposzáta igen nem Sylvia communis Mezei poszáta nem Lanius collurio Tövisszúró gébics igen igen Pica pica Szarka nem Corvus corone cornix Dolmányos varjú igen Miliaria calandra Sordély nem Egyéb fajok Sylvia atricapilla Barátposzáta igen Emberiza citrinella Citromsármány igen Sylvia curruca Kis poszáta igen Dendrocopos major Nagy fakopáncs igen Parus major Széncinege igen Erithacus rubecula Vörösbegy igen Carduelis chloris Zöldike igen 25

26 1. Leányvári-völgy 1.2. A monitorozás során alkalmazott módszerek A botanikai monitorozás módszerei A völgyben négyféle akciót kívántunk vizsgálni: az égetés, a cserjeirtás, a bálványfás állomány kiirtása, valamint a szántófelhagyás hatását: Az égetést sajnos nem a tervezett protokoll szerint valósította meg a DDNP, mert csak az egyik völgyoldalt égették (ott viszont a kontrollnak szánt mintavételi hely területét is), ezért összehasonlítani csak a két völgyoldal (már eleve eltérő) növényzetét lehet az égetés hatására. A cserjeirtást a projekt indulását megelőzően azonban 4 évvel már elvégezték, ezért azt csak egy másik völgy nem irtott területével tudtuk összehasonlítani. A cserjeirtás során a nagyobb méretű őshonos fásszárúakat megkímélték. A két bálványfás foltot augusztusában vágták le. Azóta évente rendszeresen szárzúzóval irtják a kihajtó gyomokat és az inváziós növényeket (bálványfa, akác, aranyvessző, selyemkóró). A Leányvári-völgy lejtői körül 2008-ban abbahagyták a szántók művelését. A területsávokba kereskedelemben kapható fűmagot vetettek, kivéve a völgyalj felső végét, amelyet felszántás után parlagon hagytak ben a felhagyott területeket lekaszálták. Mivel a projekt utolsó mintavételi éve 2009 volt, ezért a változásokat csak két éven keresztül tudtuk nyomon követni. A mintavétel módszerei az egyes mintaterületeken: florisztikai mintavétel: fajlista készítése a teljes terület többszöri bejárásával; makrocönológiai mintavétel 2x2 m-es kvadrátokban, borításbecsléssel, gyepmagasság mérésével; dokumentumfotók; mikrocönológiai mintavétel rövidlineával: a fajok prezencia-abszencia adatainak felvétele és avarborítás becslése 80 db 5x5 cm-es mikrokvadrátban (4 m hosszú, a kvadrát két oldala mentén); cserjemagasság mérés három 250 m 2 kiterjedésű kvadrátban, melyek közül kettőt a cserjeirtott völgyoldalon, egyet pedig egy kontroll, elcserjésedett területen jelöltünk ki; júniusának második felében 0.5x0.5 m-es kvadrátokból az avar tömegének mérését is elvégeztük, összesen 2-2 égetett és kontroll gyepfoltban Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek Gyűjtési módszer Fontos azt kiemelni, a puhatestűeknél nincs szezonalitás, az év bizonyos időszakaiban nem jelennek meg illetve nem tűnnek el szigorú szabályokhoz kötötten egyes fajok. A monitorozási vizsgálatok is megerősítették azt, hogy a puhatestűek szaporodása a hazai éghajlati környezetben (a nyugalmi, téli időszakot leszámítva) semmiféle szezonalitással nem rendelkezik. A mintákban mindig lehet fiatal és idős egyedeket találni. A fiatal egyedek kora (a méretük alapján) azt mutatja, hogy a 26

27 1. Leányvári-völgy vegetációs időszakban bármikor kikelhetnek a peték, ha az időjárási viszonyok megfelelőek. A szaporodási ciklusok eltolódását a rapszodikusan jelentkező száraz időszakok okozzák. A puhatestűek vizsgálatakor nem csak a fajszám változását, hanem a környezetváltozás hatására kiváltott életstratégiát is figyelemmel lehet kísérni. A mintavételezések során el kellett dönteni melyik módszert célszerű haszni a területen: a/ 25 x 25 cm-es kvadrátsorozatok alkalmazása (1-2 cm mélyen a gyepfolt hiánytalan kiemelése az így nyert mintamennyiség összesen kb. 4 liter). b/ csipegetéses módszer, mely az előzőhöz hasonló, hiszen az adott vizsgálati pont különféle mikrohabitátjaiból apróbb gyepfoltok hiánytalan kiemelése történik 1-2 cm mélyen, de a kiemelt felület kisebb (kb. 10x10 cm), több mintavariáns kerül a kiemelt kb. 4 liternyi talajmennyiségbe. A gyepben élő fajok néhány milliméteres nagyságrendűek, így ezek a felületek is elégségesek az itt előforduló fajok mintázására, továbbá előnye, hogy többféle mikrohabitát reprezentálja a mintavételi pontot. Több ponton összehasonlítottam a 25x25 cm-es kvadrátsorozatok faj- és egydszámait a csipegetéses módszer faj- és egyedszám adataival. Gyakorlatilag különbségeket, nem lehetett találni. A kvadrátos módszer ellen szól, a kisebb élőhelyeknél a vizsgált gyepet sok ponton megsérti hiszen hiánytalanul ki kell emelni több 25x25 cm-es felület. A mintavételezések után az élőhely sok ponton világít, összegezve ez a módszer inkább élőhelyromboló hatású. Végeredmény, ami a csipegetéses módszer mellett szól, a kis kiterjedésű élőhelyek esetében szinte nincs környezetkárositó hatása, ezeket a kis kiemelt foltokat a növényzet gyorsan benövi és rövid idő alatt repartiálódik a Mollusca állománya. A belsőbárándi terület 20 pontján vettem fel 1-1 mintát (alkalmanként kb. 3-4 liter), összességében liternyi mennyiséget, ami 100 db 25x25 cm-es kvadráttal azonos értékű. Egyelő gyűjtéseket nem végeztem, hogy ne befolyásoljam az egyes vizsgálati pontokon felvett közel azonos mintamennyiségek értékelhetőségét. Terepi munka során a vizsgálati pontokról fényképek is készültek Feldolgozás értékelés módszertana A mintavételezések feldolgozása után a kvadrátos felvételeket is a köbtartalmuk alapján összesítettem (az excel táblázat megjegyzés rovatában, nyomon lehet követni az egyes kvadrátok egyegy fajra vonatkozó részadatait). A puhatestű minták kiválogatása a pontatlan eredmények miatt nem végezhető a terepen. A begyűjtött anyag mennyiségi viszonyairól a laboratóriumi körülmények között történő válogatás után győződhetünk meg. Ezért fontos, hogy a mintavételezések során vizsgált pontok mindenféle életteréből azonos módszerekkel vegyük a mintákat. A laboratóriumban történő feldolgozás lépései, rostálás (3 féle lyukbőségű), illetve iszapolás 0,8 x 0,8 mm-es szitán. A legfinomabb rostátum válogatása binokuláris mikroszkóp alatt történik. 27

28 1. Leányvári-völgy Feldolgozásra kerültek a még identifikációra alkalmas, legfiatalabb (embrionális méretet meghaladó, tehát a petéből kibujt, de már kanyarulati strukturával rendelkező) egyedek is. Az értékelések sorrendiségénél Szinetár Csaba Arachnológiai munkajelentésének sorrendjét és metodikáját vettem alapul, hogy a különféle állatcsoportok értékelhetősége egységes rendszer szerint történjen. A statisztikai vizsgálatokhoz a Past programcsomagot alkalmaztam. A malakológiai monitoring célkitűzése, hogy a különféle gyepkezelési metodikák (legelés, kaszálás, égetés) hogyan hatnak a Mollusca fauna fajszámára, denzitására, fajdiverzitására és a fauna természetességi állapotára. A vizsgálatok során monitorozásra kerültek a különféle kezelési kisérletek és azok kontrollterületei, nevezetesen: a legelés - legelés kizárás (kontroll); kézi kaszálás (széna letakarítással kezeletlen kontroll. Az égetéses kisérlet gyakorlatilag a puhatestűek nyugalmi időszakában történt. Az avar gyors leégetése gyakorlatilag ebben az időszakban malakológiai szempontból kiemelt jelentőséggel nem bír, hiszen az élő példányok a talaj felső rétegében rejtőzködnek, s a gyorsan terjedő tűz nem forrósítja át a talaj felső rétegét Indikátorváltozók: Fajszám Fajdiverzitás Fajkészlet változás (szimilaritás vizsgálat) A minták homogenizálódása a kezelt és kontroll területeken A tág és a szűk okológiai valenciájú fajok relatív gyakoriságának változása 28

29 1. Leányvári-völgy A madártani monitorozás módszerei Az alkalmazott terepi módszer A vizsgálat elsődleges célja a project területeken fészkelő ritka, veszélyeztetett, telepesen fészkelő és a nyílt élőhelyeken fészkelő madárfajok állományának becslése és a létszámukban bekövetkező változások, ill. a kezelések madarak állományára kifejtett hatásának nyomon követése. Az MME által alkalmazott A Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja program módszertanát alkalmaztuk, a program által javasoltan vizsgálandó fajok listáját kibővítettük a nyílt élőhelyeken fészkelő gyakori fajokkal, melyek jól indikálhatják a kezelések hatásait, gyakoriságuk és a nyílt gyepterületekhez való kötődésük miatt. A felmérések minden felsorolt fajra kiterjedtek, így a nem megtalált fajok fészkelése a területen kizárható. A fajlista táblázatokban egyéb fajként megjelenített fajok felmérése opcionális volt, azok nem részei a javasolt fajok listájának, egyes felmérők az egyéb fajokat figyelmen kívül hagyták, míg mások erre is figyelmet fordítottak, ezért a javasolt fajok listáján kívüli fajok jelenlétének vagy hiányának listája nem feltétlenül teljes. A vizsgált területen a felmérések napjait az adott terület élőhely típusainak és a várhatóan előforduló fajok költési időszakának megfelelően választottuk meg, azokra az időszakokra koncentrálva, amelyekben az adott fajok költésre utaló viselkedése a leginkább detektálható (revírek foglalása, territórium-harcok, territóriumok jelzése (éneklés), fiókanevelési időszak stb.). Territórium-tartó fajoknál az ún. territórium-térképezés klasszikus módszerét alkalmaztuk. Ennek lényege, hogy minden egyes terepnapon külön térképvázlatra rögzítjük a fajok adatait és pontos helyét, majd ezeket a fészkelési időszak végén összesítjük. A felmérések a project területek köré vont 500 m-es pufferen belül folytak, hogy a területet érintő territóriumok is előkerüljenek A megfigyelési adatok rögzítése A megfigyelési adatok rögzítésének alapja az észlelt madarak helyének, észlelt egyedszámának, az adott bejáráskor mutatott viselkedésének és a bejárt útvonalak nyilvántartása. Az észlelések nyilvántartása: 1. Az esetek többségében a Monitoring Központ által megküldött nagy felbontású topográfiai térképen kellett felrajzolni egy-egy felmérési napon bejárt útvonalat és az észlelt madarak helyét. Ebben az esetben az adott terepnap során a felmérés kezdeti és végpontjait is jelölni kellett, K ill. V betűkkel. Az útvonalat pedig a lehető legnagyobb pontossággal kellett a térképre rajzolni. Minden egyes terepnapon külön térképmásolatot használtak. 2. A felmérések során bejárt útvonalakat és észlelési pontokat térképen (szkennelve, -ben ill. papíron, postai úton) és/vagy útvonal fájlként (tracklog), kellett megküldeni a Monitoring Központ részére. 29

30 1. Leányvári-völgy Az adatok feldolgozása: Az MME Monitoring Központba beérkezett terepnaplók, adatlapok és munkatérképek feldolgozása a beérkezéskor folyamatosan történt. Az adatfeldolgozás alapvetően három fő részre bontható: 1. Térképi adatok (útvonalak, megfigyelt madarak helyei) GIS feldolgozása 2. Megfigyelési adatok feldolgozása 3. A vizsgált fajok territóriumainak összegzése Térképi adatok (útvonalak, megfigyelt madarak helyei) GIS feldolgozása A beérkező adatok a bejárások útvonalait és a megfigyelési helyeket tartalmazó térképek, GPS tracklogok és GIS állományok, attól függően, hogy az egyes mintaterületek felmérői rendelkeztek-e GPS-el vagy GIS szoftverrel. Az esetek jelentős részében felmérőink nem rendelkeztek GPS készülékkel, ezért terepi munkatérképeiket az általunk megküldött topográfiai térképeken készítették el, s azokat postai úton vagy ben küldték meg részünkre. Ezeket a térképeket az MME Monitoring Központ folyamatosan dolgozta fel a központ GIS rendszerén (ArcGIS 9). A térképek és a megfigyelési helyek digitalizálása a megküldött alapanyagtól függően (papír munkatérkép, szkennelt munkatérkép, GPS tracklog, GoogleEarth KML, Shape fájl) történt, s minden esetben egy közös ArcGIS adatbázisban kerültek rögzítésre, a későbbi elemzésekhez szükséges formátumban A vizsgált fajok territóriumainak összegzése A terepi felmérések végeztével összesíteni kellett a terület territóriumainak számát, minden vizsgált faj esetében, az egyes terepi napok megfigyelési adatai és a térképeken rögzített megfigyelések helyei alapján. o o Meg kellett adni, hogy az egyes fajok milyen valószínűséggel fészkelhettek a felmérések megfigyelési adatai alapján. Mindig az adott mintaterület felmérései során megfigyelt legerősebb fészkelési valószínűség kódját kérjük megadni, a felsorolt lehetőségek közül, minden vizsgált faj esetében, territóriumonként. A territóriumok számát az egyes terepi bejárások megfigyelési adatai, és a térképeken rögzített megfigyelések helyei alapján lehet megadni. Ez egy összesítés az egyes mintaterületeken territóriumot tartó madarakról, melyek fészkelésbe kezdtek az adott költési időszakban. Minden olyan megfigyelést figyelembe kellett venni, amely a felmérések során történt, s minden olyan territóriumot, amely érinti a vizsgált területeket. Az egyes terepi napok észleléseiről készített összesítő térképen be kellett jelölni az egyes napok észleléseit jól elkülönítve azokat (pl. A az 1. felvételezés, B a 2. felvételezés stb.). Az összetartozó pontokat körülhatárolva kaptuk meg a territóriumokat. A 30

31 1. Leányvári-völgy territóriumok elkülönítéséhez fontos az egyidejű észlelések, pl. egy pontsűrűsödés külön territóriumokra osztható, ha azonos betűpárok vannak a ponthalmazban. Ha a megfigyelések során az egyedek nagyobb elmozdulásait is jelezzük a térképen (különkülön pontokkal, azokat vonallal összekötve), az is segíthet a territóriumok szélső pontjainak meghatározásában. A mintaterületen végzett felmérések során a kívül észlelt egyedek feltehetőleg belógó territóriumait fél territóriumként kell számolni, s azokat minden esetben külön jelezni kell az eredmények megadása során. A territóriumok számának minimum értékét minden esetben megadtuk. o Minden területre kiszámítottuk a territórium térképezés által felmért nyílt területek fajainak denzitását (pár/ha). Az adatfeldolgozást MS Excel táblázatkezelő és MS Access adatbázis kezelő, valamint ArcGIS 9 szoftverekkel végeztük. 31

32 1. Leányvári-völgy 1.3. Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei Alapszintű botanikai vizsgálatok A Leányvári-völgy aljában széles szántó húzódik. A keleti és a nyugati kitettségű lankás lejtőn ma egyaránt xerofil jellegű löszgyepet találunk, melyek közepesen vagy erősen leromlottak. A keletre néző lejtőn élő néhány xeromezofil gyepekre jellemző növényfaj (pl. Campanula glomerata, Dactylis glomerata, Hieracium umbellatum, Phleum phleoides, Seseli annuum) azonban arra utal, hogy ott korábban xeromezofil löszgyep tenyészett, amely az erős leromlás miatt eljellegtelenedett, és mára a xerofil gyepekhez vált hasonlóvá. A keletre néző lejtő gyepjében 4 m 2 -en az átlagos fajszám 30 körüli, míg nyugati kitettségben, az erősebben felmelegedő és kiszáradó gyepben 20 körüli. A diverzitási értékek (Shannon-index, tízes alapú logaritmussal számolva) átlaga 0.85 a keleti, míg 0.67 a nyugati kitettségű gyepekben. Ezek az értékek alatta maradnak a Belsőbárándi völgy gyepjeiben tapasztalt átlagos értékeknél, ami az itteni gyepek leromlottságát jelzi. A Leányvári-völgy (Ürge-völgy) keresztmetszeti fényképe. Mindkét völgyoldal lankás, közepesen és foltokban erősen leromlott löszgyepek élnek rajtuk. A völgyoldalak fönt is, lent is szántókkal határosak, így mindkét szélükön erős és rendszeres zavarásnak vannak kitéve. Emiatt a szegélyeik erősen gyomosak, ráadásul bennük inváziós 32