ENGELBERTH ISTVÁN 1. Idegenforgalom Nógrád megyében a Hollókô-Szécsény-Ipolytarnóc turisztikai tengely mentén
|
|
- Lőrinc Gál
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ENGELBERTH ISTVÁN 1 Idegenforgalom Nógrád megyében a Hollókô-Szécsény-Ipolytarnóc turisztikai tengely mentén Tourism in Nógrád county along the Hollókô-Szécsény-Ipolytarnóc tourism axis Nógrád county and the Region of Northern Hungary therein - as well as the vast majority of the people living there - are the losers of the socio-economic transition in Hungary of the 1990s. This process was basically determined by the economic structure and the related social environment inherited from the state's socialist past which elements were hard to modernise. Unfavourable economic geographically location and the underdeveloped transport infrastructure are the substantial barriers to development. Many people in Nógrád are looking for the opportunity of the development in the field of tourism. There is a very important question: how does the tourism axis work in our days? Could be the tourism a breakout point in Nógrád county? The research of the BGF Salgótarján Institute is looking for the answers to these questions." Vajon meddig tart még az a folyamat, ami az ország keleti részein, az ország peremterületeinek folyamatos leszakadását okozza az elmúlt negyedszázadban? A kérdés feltevése rendkívül aktuális, ugyanakkor az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági válsága háttérbe szorította ezt a kérdést. Mindeközben az elszegényedô régiók leszakadása hazánkban folytatódik, hatalmas társadalmiilletve szociális problémákat elôrevetítve. A statisztikai mutatókat vizsgálva a megoldás egyelôre nem látszik, de ugyanezt érzik az érintett te rü leteken lakók is. Pedig ezeknek a régióknak az életben tartása, valamilyen mûködôképesség fenntartása egyre inkább a fejlettebb régiókra nehezedik, rontva ezzel ezeknek a versenyképességét is. Észak-Magyarország a rendszerváltás után eltelt közel két évtizedének vesztese. Különösen igaz ez Nógrád megyére. Az egykor energia- és nyersanyagigényes ágazatok által erôsen meghatározott megye a nyolcvanas évek elején még a közepesen fejlett megyék táborához tartozott. A nehézipar leépülésével azonban megkezdôdött a mélyrepülés, és Nógrád egy nagyon mély gazdasági és ezzel együtt társadalmi (depresszióba) válságba került. Napjainkban egy sor mutatót tekintve az utolsó helyet foglalja el a megyék közötti rangsorban (pl. K+F, külföldi befektetések, ipari termelés). A leszakadás azóta is folyamatos. Még 2000-ben az egy fôre jutó GDP az országos átlag 54%-a volt, ez 2011-re 45%-ra esett. (1. ábra) A megye egy fôre jutó GDP-jét tekintve az Európai Unió legszegényebb román és bolgár - térségeivel van egy szinten. (1. táblázat) A sok esetben személyes döntésekben megnyilvánuló reménytelenség elvándorlásra ösztönzi a lakosságot. A népesség számának csökkenése a megye adataihoz képest igen jelentôs, Nógrád lakossága január 1-jén fôre becsülhetô (KSH), ami közel 20%-kal kevesebb, mint 1980-ban. (Összehasonlításképpen, ez olyan veszteség, mintha az ország lakossága 10 millióról 8 millióra esett volna.) Jellemzôen a fiatal, jól képzett, aktív rétegek hagyják el a megyét, pontosan azok, akik a jövôben egy társadalmi-gazdasági felemelkedés zászlóvivôi lehetnének. 1 BGF Pénzügyi és Számviteli Kar, Salgótarján, fôiskolai docens, PhD. 289
2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 A leszakadás egy ilyen - egykori nehézipari és határ menti térség esetében termé - szetesnek is tartható. Számtalan példa volt /van/ rá a gazdaságtörténetben. Ugyanakkor a folyamatokat vizsgálva az látható, hogy a kilábalásnak, a jövôbeni fellendülésnek és felzárkózásnak halvány jelei sem tapasztalhatóak a gazdasági és társadalmi folyamatokban. Némi túlzással megállapítható: helyi gazdaság csak nyomokban létezik. Külsô erôforrások alig érkeznek a megyébe, jelentôsebben jobbára csak a Budapesthez közeli rétsági kistérségbe. Ez aztán azt vonja maga után, hogy a piac, illetve a piaci résztvevôk segít - ségével lehetetlen pozitív folyamatok beindítása. A 2000-es évekre a legnagyobb fejlesztôkké (beruházókká) maguk az önkormányzatok váltak, természetesen külsô pályázati forrásokat bevonva. Az idô múlásának, a változásnak, a fejlôdésnek a jeleit dön - tôen ez a szféra volt képes jelezni a helyi társadalom számára. A fejlesztések azonban olyan sokak által kritizált területekre terjedtek ki, amelyek nem a termelôi szféra bôvítését eredményezték, nem teremtettek fenntartható munkahelyeket, nem pezsdítették a helyi fogyasztást. A teljesség igénye nélkül, de meg kell említeni a városközpont fejl - esztéseket, ami például Szécsényben már megtörtént, Pásztón folyamatban van, Salgótarjánban illetve Balassagyarmaton megvalósítás elôtt állnak. Másrészt a turisztikai fejlesztésekben jártak élen a helyi szereplôk gyakran önkormányzatokkal összefogva. (Például: a salgótarjáni Karancs Szálló tervezett felújítása, amire már két éve elnyert pályázati forrás van, vagy Szécsényben új hotel építése.) Az önkormányzatok ilyetén szerepvállalása a térségfejlesztésben gyakran a kényszer eredményei. Nyílván az önkor - mányzatok kötelességüknek érezték, hogy szûkebb környezetük felemelésében aktív szerepet játszanak. Ugyanakkor több ilyen beruházás eredményes térségfejlesztô hatása, fenntarthatósága megkérdôjelezhetô (például a bátonyterenyei uszoda esete). 1. ábra: Az egy fôre jutó GDP területi különbségei (2010) (érték ezer forint, alatta az országos átlaghoz viszonyítva százalékban) Forrás: KSH 290
3 ENGELBERTH ISTVÁN A megye folyamatos leszakadását látva számtalan helyi tényezôben megfogalmazódott, hogy mi lehet a kitörési pont? Mi indíthatja el Palócföldet a gazdasági és társadalmi felzárkózás útján? Az elmúlt években több helyi gazdasági, társadalmi és gyakran politikai tényezô megfogalmazta: az idegenforgalom! De vajon a turizmus be tudja-e tölteni ilyen szerepét a térségben? Alkalmas-e a gazdasági pezsgés beindítására, a helyi gazdaság fellendítésére, és ezek által a megye problémáinak a megoldására? A Budapesti Gazdasági Fôiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézete a közelmúltban több alkalommal igyekezett feltárni a helyi turizmus néhány olyan ismérvét, jellemzôjét, amelyek az idegenforgalom elhelyezését a helyi gazdaság viszonyai között segíthetik, a sikeres jövôépítést szolgálhatják. A megye egyik talán legmeghatározóbb idegenforgalmi térsége a Hollókô-Szécsény- Ipolytarnóc idegenforgalmi tengely (2. ábra). A megyei és kistérségi fejlesztési elképzelések gyakran erre építenek, több fejlesztési koncepcióban megjelenik a tengely fejlesztésének és jobb kihasználásának igénye. Kérdés azonban, hogy ez az idegenforgalmi tengely valójában mennyire is mûködik a jelenben? Mi jellemzi mûködését? Hogyan korrigálhatók a hiányosságai? 1. táblázat: A legszegényebb régiók az EU-ban az egy fôre esô regionális GDP, (2008) vásárlôerô-paritás szerint, EU27 átlag = 100) Helyezés Régió Ország GDP uniós átlagának százalékában 1. Severozapaden BG Nord-Est RO Severen tsentralen BG Yuzhen tsentralen BG 27 NÓGRÁD MEGYE HU Yugoiztochen BG 31 6 Severoiztochen BG Sud-Vest Oltenia RO Sud-Est RO Sud-Muntenia RO Podkarpackie PL Lubelskie PL Észak-Alföld HU Észak-Magyarország HU Nord-Vest RO Podlaskie PL Warmińsko-Mazurskie PL Dél-Alföld HU Swietokrzyskie PL Centru RO Dél-Dunántúl HU 43 Forrás: Eurostat
4 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, ábra: A Hollókô-Szécsény-Ipolytarnóc idegenforgalmi tengely elhelyezkedése Saját szerkesztés 3. ábra: Egy lakosra jutó vendégek száma (2009, a kereskedelmi szálláshelyek forgalma alapján) Forrás: KSH 292
5 ENGELBERTH ISTVÁN 4. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (vendégéjszakák, ) Forrás: KSH Ha a megye idegenforgalmát megvizsgáljuk látható, hogy országos viszonylatban nem jelentôs. A tömegturizmus nem jellemzô, inkább olyan adottságai vannak, amelyek a turisták egy-egy szûkebb rétegét képesek vonzani (természeti táj, erdôk, néprajzi értékek, geológiai értékek stb.) 2009-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma mindössze fô volt, ami nagyon kevés mind a megye területéhez, mind pedig a lakossághoz képest. Csak a hazai átlag eléréséhez több mint háromszorosára kellene emelkednie a látogatók számának, és még a régiós átlag eléréséhez is majd másfélszeres növekedésre lenne szükség. Az elmúlt évek trendjei sem azt mutatják, hogy jelentôsen emelkedne a megyébe látogató turisták száma. Ezt támaszthatja alá a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának az adatai. Miközben az országos trendnek megfelelôen alakulnak a régiós, és a régióban lévô Nógráddal szomszédos Heves megye adatai, a nógrádi mutatók iránya eltérô tôl egy enyhe emelkedési periódus figyelhetô meg az hazai és a régiós turizmusban, miközben Nógrádban inkább csökkenô a trend (4. ábra). A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma nyílván a térségben több napot eltöltôk számát tudja kimutatni. Nógrád turizmusának azonban éppen az az egyik legnagyobb problémája, hogy a látogatók jobbára egy napot töltenek el a megyében. 293
6 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 Turisztikai felméréseink során nyarán Ipolytarnócon, tavaszán pedig egy pályázati program keretében Hollókôn és Szécsényben végeztünk kérdôíves felmé - réseket a látogatók körében. Ez kiváló lehetôséget nyújtott arra, hogy az idegenforgalmi tengely súlypontjait illetve turisztikai jellemzôit megismerjük és összehasonlítsuk. 5. ábra: Látogatók végzettség szerinti megoszlása (Hollókô, Szécsény, Ipolytarnóc) Forrás: Felmérés adatai Az idegenforgalmi tengely állomásait legfôképpen a középkorúak látogatják, és ezzel kevés számú fiatal érkezik turistaként a megyébe. A látogatók között nagyon kevés az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezôk aránya, jobbára a középfokú végzettséggel illetve leginkább a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk A látogatók jellemzése szempontjából fontosak azok jövedelmi viszonyai, hiszen ez alapvetôen meghatározza szükségleteiket, lehetôségeiket. Az idegenforgalmi tengelyt meglátogatók zömében alacsony keresetûek, több mint 50%-uk jövedelme Ft alatt azaz a magyar átlagkereset alatt - van. Fontos kérdés: Honnan érkeznek a látogatók a megyébe? Pontosabban az idegenforgalmi tengely vonzása, milyen térségekre terjed ki. A kép egyértelmû: a vonzáskörzet kicsi és viszonylag jól behatárolható. A látogatók többsége (42%) a Pest megyébôl és Budapestrôl (Szécsény esetében ez például elérte az 51%-ot) illetve az észak-magyarországi régióból, ezen belül is 294
7 ENGELBERTH ISTVÁN Nógrád megyébôl illetve Hevesbôl érkezik. A Dunától keletre fekvô további megyékre a vonzás már gyengébb. A Dunántúlt tekintve viszont kijelenthetô, hogy nagyon gyenge (kb. 6%). Az idegenforgalmi tengely két súlypontjához képest Hollókôt sokban eltérô adatok jellemzik. A vonzáskör tágabb, és differenciáltabb. (Meg kell jegyezni, Hollókôn a felmé - réseket húsvétkor végeztük, ami kiemelt esemény a világörökség számára. A hollókôi turizmust az eseményturizmus jellemzi, azaz kiemelt programok során látogatnak sokan a településre, például borfesztivál, pünkösd, augusztus 20. stb.) Ehhez képest Szécsény és Ipolytarnóc látogatottsága éves viszonylatban jóval kisebb, és ezzel együtt kiegyen - súlyozottabb. A Hollókôbe látogatók kisebb aránya Pest megyei vagy fôvárosi (33%), és nagyobb a dunántúliak aránya is (11%). A külföldi látogatók száma is itt a legmagasabb, a vizsgált idôpontban az általunk megkérdezettek 8%-a volt nem magyar állampolgár. A tapasztalatok szerint sokan Magyarországon élô külföldiek, akik itt vállalnak munkát, telepedtek le ideiglenesen hazánkban. Az idegenforgalmi tengely másik két településén elenyészô néhány százalék a nem magyar állampolgár látogatók száma. Ez azért is érdekes, hiszen mind Ipolytarnóc és mind Szécsény határ menti települések, és a túloldalon Szlovákiában jelentôs számban élnek magyarok. Tehát a látogatást az anyanyelvi közeg elviekben pozitívan befolyásolhatná. 6. ábra: A megkérdezettek földrajzi megoszlása (Hollókô-Szécsény-Ipolytarnóc) Forrás: Felmérés adatai Fontos információ, hogy a látogatók döntô többsége családdal vagy élettárssal érkezik (közel háromnegyedük), és elenyészô a csoportosan, baráti társaságban vagy éppen egyedül érkezôk aránya. Ezt erôsíti, hogy például Hollókôn arra a kérdésre, hogy egyéni szervezésben vagy szervezett formában (utazási iroda) érkezett-e, 100%-ban az elôbbi kérdést jelölték a megkérdezettek. 295
8 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 A tengely mûködése szempontjából fontos kérdés, hogy melyik útvonalon érkeznek a megyébe. (Alapvetôen két megközelítés lehetséges: egyrészt az M3-as és a 21-es út mentén (Hatvan-Pásztó) illetve a 2-es és a 22-es útvonalakon át (Szécsényen át). A kérdést vizsgálva kitûnik Hollókô kiemelt szerepe, fontossága a turisztikai tengely szempontjából. A hollókôi vendégek 70%-a a 21-es útvonalon át érkezett. De a szécsényi látogatóknak is közel 60 %- a Hollókôn át azaz a 21-es út felôl jött. Nem meglepô, Hollókô a turisták szempontjából elsôdleges célja lehet egy nógrádi látogatásnak, emellett Szécsény kiegészítô jellegû úti cél. (Ezt a látogatottsági adatok is alátámasztják!) A tengely mûködése szempontjából és ezzel a Nógrádba látogató turisták számának növelése okán is kiemelt feladat a 21-es út korszerûsítése, négysávúvá fejlesztése. (Ennek megvalósítása lassan már végtelen történetnek tûnik.) Ezt még inkább indokolja, hogy a látogatók 85%-a személygépkocsival érkezett a tengely menti településekre. Hollókô kiemelt szerepe azért is fontos, mert itt lehetne sokkal aktívabban tájékoztatni a látogatókat a közeli idegenforgalmi célpontokról. Ez már csak azért is indokoltnak látszik, mert a látogatók közel a fele válaszolta azt, hogy nem kapott megfelelô információkat más nógrádi látnivalókról (7. ábra). A látogatók információhoz juttatása, más szomszédos illetve közeli megyei idegenforgalmi célpontok marketingje a helyszíneken további lehetôségeket rejtenek magukban. Interjúk során azt tapasztaltuk, hogy ennek egyik akadálya az összefogás, az együttmûködés hiánya a térségben. 7. ábra: Megfelelô információkat kapott-e a településen más Nógrád megyei látnivalókról? Forrás: Felmérés adatai Hollókô kiemelt szerepét, a többi településhez viszonyított erôsebb vonzerejét támasztja alá az is, hogy a világörökséget meglátogató vendégek jóval nagyobb aránya járt már korábban a településen (58%, de Szécsényben ez 30%). Ugyancsak erre következtethetünk abból, hogy a hollókôi látogatók közel 88%-a megérkezése elôtt nem állt meg más településen turisztikai céllal, még a Szécsénybe érkezôk 72%-a igen. Nekik is közel 60%-uk Hollókôt említette megelôzô állomásként! 296
9 ENGELBERTH ISTVÁN Hollókô kiemelt helyzete arra is ösztönözheti a megyei turizmus fellendítésében érde kelteket, hogy ezen a településen érdemes kiemelt marketing tevékenységet folytatni, tájékoztatni a vendégeket, milyen lehetôségek, látnivalók találhatóak még a megyében. Az adatfelvétel során szembesülhettünk azzal például, hogy rengeteg Hollókôbe érkezô turista azt sem tudta, hogy hol van pontosan Ipolytarnóc, és milyen látnivalók találhatóak a községben? A megye illetve a tengely menti települések meglátogatása szempontjából fontos infor - máció, hogy nagyon rövid idôt töltenek el a vendégek Nógrádban. A megkérdezettek mindössze 4%-a töltött el több napot az idegenforgalmi tengely valamelyik településén. Feltételezve, hogy többek számára az idegenforgalmi tengely csak egy állomás egy hosszabb nógrádi kirándulás során, megkérdeztük, hogy mennyi idôt töltenek el a megyében. A látogatók többsége, 58%-a egy napra érkezett a megyébe, 25%-uk maradt 2 illetve 3 napra, és 17% 3-nál több napot töltött el Nógrádban. A szálláshelyüket tekintve elég változó a kép, nincs egy olyan kiemelt település, ahol a látogatók több éjszakára tömegesen megszállnának. Ebben sem a nagyobb városok (például Salgótarján vagy Szécsény), sem más kisebb települések nem játszanak meghatározó szerepet. 8. ábra: Érkezése elôtt megállt-e turisztikai céllal valamely településen? Szécsény Hollókô Forrás: Felmérés adatai (Hollókô, április 24. Húsvét, Szécsény május) 297
10 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, ábra: Ipolytarnóci látogatása elôtt illetve után megállt-e az alábbi településeken idegenforgalmi céllal? Elôtte: Utána: Forrás: Felmérés adatai (Ipolytarnóc, 2010.) A kérdéseink során igyekeztünk megtudni, hogy az idegenforgalmi tengely egy állomásának meglátogatása során felkeres-e más látnivalót, vagy települést? Hollókôn a turisták 60%-a nem szándékozott mást is felkeresni, ugyanakkor 40% válaszolta azt, hogy igen. (A kérdés elég nagy bizonytalanságot hordoz, hiszen nem tudtuk ellenôrizni (mérni), hogy a szándék meg is valósult-e?) A legtöbben Szécsénybe készültek (15%), Pásztót (11%) viszont értékei ellenére kevesen igyekeztek Ipolytarnócra (3%) vagy a megyeszékhely Salgótarjánba (5%). Szécsényben egészen más adatokat kaptunk. A látogatók nagyobb része szándékozott más településen is megállni (63%). Az helyszínek közül egyértelmû Hollókô fölénye (54%), és jelentôs Ipolytarnóc súlya is (23%). Ez megint csak Hollókô kiemelt szerepét (vonzerejét) mutatja a tengelyben. Tanulságos az is, hogy a Szécsénybe ellátogatók nagyobb eséllyel folytatják útjukat Ipolytarnócra, mint a hollókôi látogatók. Ebben szerepet játszhat a közelség is, illetve a Szécsénybe (is) ellátogatók eltérô érdeklôdési köre, turisztikai igényei. Ugyanakkor a Szécsénybe érkezôkre az is jellemzô a hollókôiekkel szemben, hogy a nagyobb arányban vannak közöttük, akik több napot töltenek el a megyében: közel kétharmaduk több napra érkezett Nógrádba. (Ugyanez az arány Hollókôben egyharmad.) Ipolytarnócon szintén igyekeztünk felmérni ami a tengely mûködése szempontjából fontos hogy mennyire látogatnak el más helyszínekre a turisták? A látogatók több mint egyharmada látogat el ipolytarnóci tartózkodása alkalmával elôtte vagy utána Hollókôbe és/vagy Szécsénybe. A látogatók közel egynegyede az, aki mindkét települést felkeresi, azaz az idegenforgalmi tengely fôbb településeit végiglátogatja. Az idegenforgalmi tengely mûködése szempontjából lényeges, hogy a turisták, honnan szerezték információikat a meglátogatni kíván helyszínekrôl (10. ábra). Erre mind a három helyszínen hasonló válaszokat kaptunk. Kiemelkedô a szerepe az internetnek illetve az ismerôsöktôl történô információszerzésnek, de jelentôs korábbi látogatások súlya is. Fôleg utóbbi kettô szerepét együtt érdemes értékelni, hiszen ezek alapvetôen attól függnek, hogy 298
11 ENGELBERTH ISTVÁN milyen tapasztalatokat szerzett egy turista korábbi látogatása során, milyen élményekkel távozott onnan. Tehát helyben, a helyszínen a látogatás során dôl el! Éppen ezért szükséges arra törekedni, hogy megfelelô turisztikai kínálatot, élményeket és információkat nyújtsanak a turistáknak. Egyszerûbben fogalmazva: a legjobb marketing a látogatók maximális kiszolgálása! Az erre irányuló kérdéseinket vizsgálva azonban ezen a téren elég pozitív a helyszínek megítélése. A látogatók döntô része elégedett a helyszínen a látnivalókról kapott információkkal. (Szécsény 80%, Hollókô 85%). Ugyanakkor elgondolkodtatóan alacsony a hatásfoka (1%) az Utazás Kiállításnak, bármelyik helyszínen is vizsgáltuk a kérdést. Szécsényben egyenesen 0% volt a válasz, Hollókôn 5%.) 10. ábra: Honnan jutott Ön információkhoz a kirándulását megelôzôen a látnivalókról? Forrás: Felmérés adatai A felméréseink alátámasztják, hogy összességében a tengely mûködése gyenge, minden - képpen javítandó. A látogatók csak kis része látogatja végig a turisztikai tengely településeit. Ennek oka egyrészt az, hogy nincs megfelelô tájékoztatás, marketing, mindenképpen célszerû lenne az egyes állomásokon kiterjedtebben informálni a turistákat más helyszínek látnivalóiról. Ugyancsak probléma, hogy a kevés Nógrádba látogató turista mellett nagyon rövid idôt töltenek el a megyében, ami természetesen nem segíti több turisztikai célpont felkeresését. A nagyobb turistaforgalom érdekében (is) elkerülhetetlen a megye megközelíthetôségének javítása. Ebben kulcsfontosságú a 21. számú fôútvonal haladéktalan (Hatvan-Salgótarján) illetve a Pásztó és Hollókô folytatva Szécsényig közötti út felújítása. A megyébe látogatók nagy többsége felméréseink szerint például mind Hollókôbe, mind pedig Ipolytarnócra ezen az útvonalon érkezik. Ennek hátterében az áll, hogy a látogatók relatív többsége a fôváros és agglomerációjából érkezik. De más megyékbôl látogatók is ezt az útvonalat használják. 299
12 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 A megyébe érkezôk köre területileg erôsen koncentrált. Két térségre mindenképpen érdemes a jövôben jobban odafigyelni, több potenciális látogatót megszólítani. Az egyik a Dunántúl, ahonnan nagyon kevés turista érkezik a térségbe. A másik az északi irány, a szlovákiai határ menti térségek, ahol bár jelentôs magyar kisebbség él, csekély a látogatók száma. Ugyanakkor a szlovák anyanyelvûek is potenciális turisztikai fogyasztókat jelenthetnének! Nógrád egyik problémája a kedvezôtlen közlekedésföldrajzi helyzet. Ennek egyik eleme, hogy észak felé hiába a schengeni határ gyakorlatilag elzárt a megye. Vasúti össze - köttetés gyakorlatilag nem mûködik (éppen májusában szûnt meg például a Fülek-Somoskôújfalu rendszeres személyszállítás) és nem mûködik a Balassagyarmat- Szécsény-Ipolytarnóc-Losonc összeköttetés sem. A vasút szerepe különösen érdekes a térségben. Az elmúlt években többször szóba került a Balassagyarmat-Szécsény-Ipolytarnóc vonal megszüntetése, ami ellen a helyi politikai és közéleti erôk érthetôen tiltakoztak. Az egyik indok éppen a térség megközelíthetôség, a turizmus feltételeinek a romlása volt. Ugyanakkor felmérésünk azt mutatja, hogy vasúttal alig érkeznek a látogatók Szécsénybe vagy Ipolytarnócra. (A Budapesttôl 3 órás menetidô, az átszállások ezt teljesen érthetôvé is teszik.) Véleményem szerint ilyen minôségû vasúti szolgáltatás egyáltalán nem tudja segíteni a térség többek között turisztikai fellendülését. A vonal vagy felújításra szorul, vagy értelmetlen a fenntartása, olyan kevés a helyi utas rajta, más térségekbôl érkezôk meg szinte nincsenek. (Szécsény és Ipolytarnóc között a vasúttal párhuzamosan fut a közút.) A térség megnyitását, és ezzel a turisztikai tengely nagyobb forgalmát segítheti több jelenleg zajló fejlesztés a térségben folyamán átadásra kerül a Ráróspuszta Ráro Ipoly-híd, mely az Ipoly felsô folyásszakaszán teremt kapcsolatot a magyar oldali számú Szécsény-Ipolytarnóc összekötô út és a szlovák oldali II/585 sz. Vel k Krti (Nagykürtös) Lu enec (Losonc) közötti úttal júniusában adják át a Szécsényhez tartozó Pösténypuszta és Petôháza közötti hidat. A hidak javítják a térség közúti megközelíthetôségét. Hogy a turizmusra ezek milyen hatással lesznek kérdéses. Ugyanis Ipolytarnóc hiába közvetlenül megközelíthetô a szlovák oldalról, elenyészô a határon túli látogatók száma. Ugyancsak az észak felé nyitást szolgálhatja a magyarországi és szlovákiai tájakat összekötô Hollókô-Murány 190 km hosszú kerékpárút, melynek tervei Európai Uniós támogatással készülnek. A tervezet szerint a magyar oldalon 15, míg szlovákon 25 települést köt össze a világörökségi palóc faluból, Hollókôrôl induló új kerékpárút mely érinti többek között az ipolytarnóci ôslábnyomos területet, a füleki várat vagy a nyáron is népszerû kokavai síterepet is a felvidéki Losonc és Rimaszombat érintésével Salgótarjánon át visszatér Hollókôre. A kerékpáros turizmus az idegenforgalom egyik igen gyorsan fejlôdô ága, ami mindenképpen új szint hozhat a természeti szépségekben és ritkaságokban bôvelkedô térségben. Remélhetôleg ez megnöveli a kerékpárral látogatók számát, mind kutatásunk alátámasztja az ezzel közlekedô turisták száma néhány százalék a térségben. 300
13 ENGELBERTH ISTVÁN Ugyancsak a térség idegenforgalmára gyakorolhat pozitív hatást az észak-déli kiterjedésû 63 magyarországi és 28 szlovákiai települést érintô, a történelmi Nógrád Vármegye egy részét, a szétszakadt palóc tájat és közösségeket újra egyesítô Novohrad - Nógrád Geopark, mely az Európa Diplomával elismert Ipolytarnóci Ôsmaradványokat és a Világörökség részét képezô Hollókôt és Szécsényt is magában foglalja. A tervezett kerékpárút gyakorlatilag ennek a térségnek a bejárást teszi lehetôvé. A fent említett fejlesztések a jövôben arra a kérdésre is választ adhatnak, hogy milyen módon bôvíthetô az idegenforgalmi tengely látogatottsága annak esetleges bôvítésével. Ennek egyik lehetôsége a határon túli idegenforgalmi célpontok bekapcsolása lehet. Erre a tervezett kerékpárút vagy a Geopark már önmagukban is megteremtik a feltételeket. Ugyanakkor a térség idegenforgalmi kínálatában új elem is megjelenhet, ami olyan csoportok megjelenését is eredményezheti, akik nem elsôsorban a természeti vagy kulturális értékek, ritkaságok iránt érdeklôdnek. A szlovák oldalon mûködô alsósztregovai termálvizes strand (Ráróspusztától néhány kilométerre) megközelíthetôsége például a magyar területekrôl jelentôsen javul. Ugyancsak termálvizes aquaparkot terveznek építeni az Ipoly menti, szlovákiai Rapp településen. Kiemelendô, hogy hasonló jellegû létesítmény jelenleg sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem található a Rapp körüli száz kilométer sugarú körben. A problémakör még számos kérdést felvet, melynek vizsgálata még szükséges a továbbiak - ban. Fentebbi kis tanulmány, még inkább a vizsgálatok egyik elsô állomásaként tekintendô, mint sem végeredménynek. Ugyanakkor a munkában résztvevôk mindannyian reméljük, hogy ezzel, és ezekkel az információkkal is segíthetünk világosabban megérteni a megyei idegenforgalom helyzetét, lehetôségeit a jövôben. 301
14 BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 IRODALOMJEGYZÉK BARÁTHI O. (2009) Adalékok Nógrád megye rendszerváltás utáni történetéhez (Kézirat) ENGELBERTH I. (2010) Fejlesztések és fokozódó lemaradás In: 20 évesek az önkormányzatok. Születésnap vagy halotti tor? (országos konferencia, konferenciakötet, szerk: Kákai László) Pécsi Tudományegyetem Politikai Tanulmányok Tanszéke, Pécs pp FOGYASZTÓI SZOKÁSOK ÉS ATTITÛD SALGÓTARJÁNBAN ÉS TÉRSÉGÉBEN BGF PSZK Salgótarján, p.44. Statisztikai kiadványok Honlapok MAGYAR STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest NÓGRÁD MEGYEI STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK, Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal, Salgótarján február p.15. STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ - Nógrád megye, 2010/4 Központi Statisztikai Hivatal, március p. 4. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG HONLAPJA - KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HONLAPJA - ÉSZAK MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG HONLAPJA
Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség.
Engelberth István BGE PSZK Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok a
RészletesebbenProf. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben
Prof. Dr. Katona Tamás A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben A statisztikáról sugárzott kép a közgazdászképzésben A Statisztika módszertani tudományként szerepel
RészletesebbenNUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában
NUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában Az Európai Unió regionális politikája Európai Gazdasági Közösség 1957-es Római Szerződés Egységes piac, mint cél regionális politikák egyeztetése 1973 Dánia,
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenAz Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa
Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL
RészletesebbenA Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét 2018.10.18-19 Az észak-magyarországi városok központi szerepkörének változása a kiskereskedelemben, az ezredforduló után Készítették:
RészletesebbenAz észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma
MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság
RészletesebbenA GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenA Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai
A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenA DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenNógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban
Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenA gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban
2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból
RészletesebbenA gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenAbstract. 1. Bevezetés
257 ZSÓTÉR BRIGITTA:* A közúti forgalom alakulása Mezőhegyesen (1995-08) Abstract To sum it up, it can be said that winding-up of the sugar factory had an effect on the public traffic, too. I drew a parallel
RészletesebbenTurizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság
Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenÚjpest gazdasági szerepe
2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban
Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenCSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE
Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra
RészletesebbenA társadalmi jól-lét regionális különbségei
A társadalmi jól-lét regionális különbségei Dr. Schuchmann Júlia, PhD MRTT XV. Vándorgyűlése Mosonmagyaróvár 2017. október 19-20. Előadás tárgya és céljai A társadalmi jól lét különbségeinek bemutatása
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
RészletesebbenA TÁMOP 5.5.1/A-10/
Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt
Részletesebben1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
RészletesebbenHatárok nélküli partnerség című konferencia
31/2010 KTE KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. 1372 Budapest, Pf. 451. Telefon/Fax: 353-2005, 353-0562 (Rend. 31/2009) Határok nélküli partnerség című konferencia A régiók
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. turizmusélénkítő hatása Kecskemét városára és vonzáskörzetére
Kecskemét, 2018.10.18-19. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. turizmusélénkítő hatása Kecskemét városára és vonzáskörzetére Készítette: Boros Kitti, PhD-hallgató Budapesti Corvinus Egyetem Város
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenA célcsoport számokban
I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenIV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG
IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYE JELENE, JÖVŐJE, VÁRHATÓ FEJLESZTÉSEK
NÓGRÁD MEGYE JELENE, JÖVŐJE, VÁRHATÓ FEJLESZTÉSEK Skuczi Nándor Nógrád megyei közgyűlés elnöke XII. Határok nélküli partnerség konferencia. Fülek-Filakovo 2018. október 04. ÁTTEKINTÉS TOP-1.3.1-15 Gazdaságfejlesztést
RészletesebbenHat ábra hat megállapítás az Észak-magyarországi régió leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségeinek munkaerő-piaci helyzete 1
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VII.évf. 2010 2 58-64 Lipták Katalin Hat ábra hat megállapítás az Észak-magyarországi régió leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségeinek munkaerő-piaci helyzete
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenÚj módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
Részletesebben- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint
Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenA balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata
A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata Tóth Zoltán PhD,docens BGE KVIK Turizmus Tanszék, Közgazdász, PhD: 2003 (PTE, Regionális politika
RészletesebbenA TransHUSK Plus projekt
A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK
RészletesebbenMenni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.
Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel
RészletesebbenA települések infrastrukturális ellátottsága, 2010
2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenInterregionális fejlesztési projekt a tavi turizmus fellendítéséért Bánkon
Interregionális fejlesztési projekt a tavi turizmus fellendítéséért Bánkon Gerencsér Ilona, Bálint Csaba, Baranyai Gergő Szent István Egyetem, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Magyar
RészletesebbenMagyarország régióinak földrajza
Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenFejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév
Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,
RészletesebbenA földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
RészletesebbenAz orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete
Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését
RészletesebbenTájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről
Ikt. sz.: 14-2/2017/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft. 2016. évi szakmai tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére
RészletesebbenAZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1 Az elmúlt években, évtizedekben a világgazdaságban egyre fontosabb szerepet játszik
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenIdőskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások
Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenNatúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség
Natúrparkok és turizmus Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A TURIZMUS SZEREPE
RészletesebbenA 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE
A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult
RészletesebbenEzen települések egymástól való távolsága egy pár kilométer, és a köztünk húzódó Ipoly folyó választ ketté bennünket.
IPOLY VÖLGYE ETT A Területi Együttműködési Társulás összetétele 13 magyarországi 12 szlovákiai település Ezen települések egymástól való távolsága egy pár kilométer, és a köztünk húzódó Ipoly folyó választ
RészletesebbenGINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár
RészletesebbenKözlekedésföldrajz és térszervezés egy baranyai esettanulmány. KISS BALÁZS PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgató, I. évf.
Közlekedésföldrajz és térszervezés egy baranyai esettanulmány KISS BALÁZS PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgató, I. évf. Az elérhetőség értelmezése Többféle, általában egykomponensű definíció
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenA GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN
ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN 2010-2016 Dr. Kóródi Márta - Kalmárné Rimóczi Csilla Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kar Turizmus-Vendéglátás Tanszék Szolnok
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
RészletesebbenVidéki járások versenyképessége Magyarországon. Szerkesztette: Lengyel Imre Vas Zsófia Lukovics Miklós Gyurkovics János
Vidéki járások versenyképessége Magyarországon Szerkesztette: Lengyel Imre Vas Zsófia Lukovics Miklós Gyurkovics János Szegedi Tudományegyetem Gazdaság és Vállalkozásfejlesztési Központ Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenBUDAPEST HELYE EURÓPÁBAN
BUDAPEST HELYE EURÓPÁBAN Közép- és Kelet-Európa az egyik leggyorsabban fejlődő régió, ahol számos ország éves GDP-növekedése meghaladja az EU átlagát. Magyarország a Kárpát-medence közepén, a Közép-európai
RészletesebbenAz ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)
Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,
RészletesebbenBEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT
Fő BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT A bejövő motivációs felmérésekben résztvevők számának alakulása 213 és 217 között változatos képet mutat. A teljes
Részletesebben