Tevékenységi Jelentés

Átírás

1 Éves Jelentés 2005 I. kötet Tevékenységi Jelentés Az EBB-csoport évi éves jelentése három kötetből áll: Az EBB-csoport elmúlt évi tevékenységét és jövőre vonatkozó terveit bemutató tevékenységi jelentés; Az EBB-csoport, az EBB, a cotonoui beruházási keret, a FEMIP-letéti alap és az EBA pénzügyi kimutatásait tartalmazó pénzügyi jelentés, a kiegészítő mellékletekkel együtt; Az EBB által 2005-ben finanszírozott beruházásokat, illetve kibocsátási ügyleteket, valamint az EBA projektjeit listaszerűen bemutató statisztikai jelentés, a tárgyév és az elmúlt öt év adatait tartalmazó összefoglaló táblázatokkal együtt. A kiadványhoz mellékelt CD a három kötet kivonatos tartalmát és a kötetek teljes elektronikus változatát tartalmazza különböző nyelveken. Az éves jelentés a bank honlapján, a címen is hozzáférhető. E u r ó p a i B e r u h á z á s i B a n k C s o p o r t

2

3 Tevékenységi Jelentés 2005 EBB Csoport Tartalom EBB-csoport: főbb adatok 4 EBB-csoport: mérlegkivonat 5 Elnöki összefoglaló 6 Az Európai Beruházási Bank Csoport 2005-ben 8 A évi ügyviteli terv 12 Az EBB-csoport tevékenysége 2005-ben 16 Kiegyenlített fejlődés az egész Európai Unióban 17 Az Innováció 2010-kezdeményezés 22 Környezetvédelem 28 A transzeurópai hálózatok bővítése 32 Kkv-támogatás: új banki célkitűzés 2005-ben 36 FEMIP: támogatás a mediterrán partnerországokban 40 Együttműködés az EU egyéb partnerországaival 44 A bank mint vezető nemzetközi kibocsátó 50 A bankcsoport irányítása és működése 54 Az európai intézmények és fejlesztési pénzintézetek partnere 55 Átlátható és elszámoltatható működés 60 EBB-csoport: szervezeti kérdések és személyzeti politika 64 Az EBB igazgatási szervei 66 Az Igazgatási Bizottság 68 Az EBB szervezeti felépítése 69 Az EBA igazgatási szervei 72 Az EBB-csoport támogatására jogosult beruházások 73 Az EBB-csoport címei 74

4 EBB Csoport 4 Tevékenységi Jelentés 2005 EBB-csoport: főbb adatok Európai Beruházási Bank Az EBB évi tevékenysége számokban (millió euró) Szerződött hitelállomány Az Európai Unió országaiban A partnerországokban Jóváhagyott hitelállomány Az Európai Unió országaiban A partnerországokban Folyósított hitelállomány Banki forrásból Költségvetési forrásokból 197 ezen belül a beruházási keretből: 114 Forrásbevonás (átváltás után) (*) Közösségi pénznemben Nem közösségi pénznemben december 31-i állapot: Kötelezettségek és követelések összállománya Banki forrásból nyújtott kölcsönök Garanciavállalások 135 Finanszírozás költségvetési forrásokból Rövid, közép és hosszú lejáratú forrásállomány Saját tőke Mérlegfőösszeg Tárgyévi nettó eredmény Jegyzett tőke ebből befizetett Európai Beruházási Alap Az EBA évi tevékenysége számokban Szerződött állomány Kockázatitőke-ügyletek (21 alap) 368 Garanciavállalás (35 ügylet) Kötelezettségvállalások összértéke Kockázatitőke-ügyletek (24 alap) 468 Garanciavállalás (35 ügylet) (*) ebből a bank 49,8 milliárd eurót a 2005-re jóváhagyott, összesen 50 milliárd euróra szóló éves forrásbevonási terv, 2,9 milliárd eurót pedig a évi forrásbevonási program keretében gyűjtött december 31-i állapot: Kockázatitőke-ügyletek összesen (217 alap) Garanciavállalás összesen (164 ügylet) Jegyzett tőke ebből befizetett 400 Tárgyévi nettó eredmény 43 Tartalékalapok és céltartalékok 212

5 Tevékenységi Jelentés EBB Csoport EBB-csoport: mérlegkivonat Pénzügyi Jelentés 2005 A december 31-i fordulónapi mérlegkivonat (ezer euróban) ESZKÖZÖK (aktívák) Készpénz és számlakövetelések központi bankokkal, illetve postai elszámolóközpontokkal szemben Jegybanki refinanszírozásra alkalmas kincstárjegyek Hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök és hitelek a) látra szóló b) egyéb hitelek és követelések c) kölcsönök Ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hitelek a) kölcsönök b) céltartalékok Adósságot megtestesítő értékpapírok, rögzített kamatozású értékpapírokkal együtt a) államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok b) egyéb kibocsátású értékpapírok Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok Immateriális javak Ingatlan és berendezések Egyéb eszközök a) különböző adósok b) pozitív helyettesítési értékek Lehívott, jegyzett, de még be nem fizetett tőke- és tartalékszámla-követelések Aktív időbeli elhatárolások FORRÁSOK (passzívák) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) meghatározott lejárati időponttal vagy felmondási idővel Okiratban foglalt kötelezettségek a) kibocsátott, adósságot megtestesítő értékpapírok b) egyéb Egyéb kötelezettségek a) előlegként kapott kamattámogatások b) különböző hitelezők c) vegyes kötelezettségek d) negatív helyettesítési értékek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok kötelezettségekre és költségekre a) céltartalék munkavállalói nyugdíjalapra b) céltartalék harmadik fél hiteleire vállalt garanciákra... 0 c) céltartalék kockázatitőke-ügyletekre vállalt garanciákra Tőke Jegyzett tőke Jegyzett, de be nem fizetett részvénytőke Összevont tartalékok a) tartalékalapok b) kiegészítő tartalékok Strukturált finanszírozási keret forrásszámlája Kockázatitőke-műveletek forrásszámlája Általános banki kockázati céltartalék, átvezetés után Tárgyévi eredmény Átvezetés előtt (az általános banki kockázati céltartalék terhére/javára) Átvezetés az általános banki kockázati céltartalék terhére/javára Felosztható eredmény

6 EBB Csoport 6 Tevékenységi Jelentés 2005 Elnöki összefoglaló A lisszaboni Európai Tanács külön nyilatkozatban jelölte ki a legfontosabb európai gazdaságpolitikai célkitűzést: új lendületet adni a gazdasági növekedésnek Európában. Lendületesebb és fenntarthatóbb növekedés nélkül ugyanis nem csökkenthető az alulfoglalkoztatottság, és nem biztosítható a szociális, jóléti szolgáltatások megfelelő színvonalú ellátása. A növekedési lehetőségek javítását szem előtt tartó lisszaboni stratégia a következő prioritásokat határozza meg: az egységes piac megteremtése (elsősorban a verseny élénkítése révén az áruk és szolgáltatások piacain), a foglalkoztatottság növelése (leginkább a kis- és középvállalkozások fejlődésének ösztönzésével és rugalmasabb munkapiac megteremtésével), a beruházások hatékonyságának fokozása (a pénzügyi eszközök célzott alkalmazása és a kockázatitőke-ügyletek előtérbe helyezése révén), valamint az innovációs teljesítmény élénkítése (mely több és hatékonyabb oktatási és kutatási célú befektetéseken keresztül valósulhat meg). Az Európai Tanács először márciusban Lisszabonban, majd azóta többször is azzal a kéréssel fordult az Európai Beruházási Bankhoz, hogy saját eszközeivel járuljon hozzá a stratégia megvalósításához. A bank ez alapján tevékenységét alapvetően három irányban kezdte bővíteni: a transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok finanszírozása, melyek az egységes piac megteremtésének fontos tényezői (32. oldal); oktatási és kutatási programok és infrastruktúrák pénzügyi támogatása az i2i-kezdeményezés keretében (22. oldal); valamint a kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdítása a pénzügyi vállalkozói szférával megújított partnerség, illetve a bank leányvállalata, az Európai Beruházási Alap tevékenysége révén (36. oldal). Az EBB tevékenységének fejlődése a részvényesek által kijelölt irányok szerint együtt jár az alkalmazott pénzügyi eszközök körének bővülésével, valamint az ebből adódó fokozott kockázatvállalási hajlandósággal. Ebben az összefüggésben elsősorban az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott, a Tanács és a Parlament által is jóváhagyott két új kezdeményezés érdemel különösen figyelmet: a kutatások támogatására létrehozott új kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus, melynek keretében az EBB több kutatási és fejlesztési célú forrást mozgósíthat nagyobb kockázatvállalás mellett, és egy közösségi transzeurópai közlekedési hitelgaranciaeszköz, melyből a magánszektor infrastrukturális beruházásainak első éveiben, a vártnál kisebb bevételek esetén jelentkező egyes kockázatok ellensúlyozhatók. A cél mindkét esetben a kiegészítő jelleg erősítése: az új eszközök révén az európai költségvetésből nyerhető elsődleges támogatási összegeknél összességében lényegesen nagyobb források mozgósíthatók egy-egy beruházási cél érdekében. Az Európai Unió tagországainak tulajdonában lévő pénzintézetként nem meglepő, hogy az EBB forrásainak nagy részét az unió tagállamaiban megvalósuló beruházások finanszírozására fordítja (2005-ben a 47 milliárd eurónyi összes kihelyezett kölcsönből 42 milliárd euró az EU országaiba került). Ez a helyzet a jövőben sem változik, különösen ha figyelembe vesszük az új tagországokban várható erősebb növekedést.

7 Tevékenységi Jelentés EBB Csoport Ezzel együtt az EBB a korábbi években is számos beruházást finanszírozott az Európai Unión kívül, elsősorban a Tanács által az Európai Bizottság javaslatára adott egyedi meghatalmazások, illetve a tagországok felkérése alapján (az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal kötött egyezmények keretében). A finanszírozásra vonatkozó mandátumok, felkérések eltérő időkben és okokból születtek, így távolról sem egységes politikát tükröznek: az érintett összegek, az alkalmazási módok és feltételrendszerek igen különbözőek lehetnek. Egyes esetekben, így különösen a földközi-tengeri és az AKCs-országokban, a felkérések már nem egyszeri beruházásfinanszírozásra vonatkoznak, inkább egyfajta fejlesztési megbízásként jelennek meg, melyek mindenekelőtt az unióban alkalmazottaktól eltérő stratégiai megközelítést, pénzügyi eszközöket és feltételrendszert igényelnek. Ezek a fejlemények a bankot is arra késztették, hogy erőforrásai és folyamatai átszervezésével nagyobb forrásokat mozgósítson elsősorban az Euro-mediterrán partnerségi program, a FEMIP (40. oldal), és a cotonoui beruházási keret (46. oldal) céljainak támogatására. Ezzel Párhuzamosan a bank folyamatosan kutatja az Európai Bizottsággal és más nemzetközi pénzintézetekkel való együttműködés új formáit. A Tanács 2006 végéig dönt az unión kívüli területekre szóló EBB-mandátumok meghosszabbításáról a közötti időszakra vonatkozóan. Megfelelő alkalom ez arra, hogy a Bizottság értékelje a bank eddigi teljesítményét, kijelölje a jövőbeni működés irányait, illetve minden bizonnyal újra megerősítse az EBB fejlesztési bankként betöltött szerepét azokban a régiókban, amelyekkel az Európai Unió különleges partneri viszonyt ápol. Az EBB fejlődése a következetesség és átláthatóság elvére épít: Következetes együttműködés az európai intézményekkel: az EBB nem csak bank, hanem európai intézmény, amelyet a többi európai intézménnyel együtt a Római Szerződés alapított, és mint ilyen, működése szempontjából megkerülhetetlen a rendszeres párbeszéd az Európai Unió más intézményeivel, természetesen azok függetlenségének, autonóm működésének és egyedi jellegének tiszteletben tartása mellett (55. oldal). Átlátható működés az európai polgárok előtt: az üzleti életben megkerülhetetlen titkos adatkezelésre vonatkozó előírások tiszteletben tartása mellett az EBB jelentősen javította a működésével kapcsolatos információk nyilvános hozzáférhetőségét (60. oldal), azzal a meggyőződéssel, hogy a működése során hozott döntések átláthatóbbá tétele tovább erősítheti hitelességét. Philippe Maystadt az EBB-csoport elnöke

8 EBB Csoport 8 Tevékenységi Jelentés 2005 Az Európai Beruházási Bank Csoport 2005-ben Az Európai Beruházási Bank 2005-ben összesen 47,4 milliárd euró kölcsönnel támogatott az Európai Unió politikai célkitűzéseit előmozdító beruházásokat (a 2004-ben kihelyezett kölcsönállomány 43,2 milliárd euró volt). A finanszírozás összértéke az Unió 25 tagországában elérte a 42,3 milliárd eurót, ebből a tíz új tagország 5,8 milliárd eurót kapott. További 5,1 milliárd euró hitelt az Európai Unión kívüli területek, ebből 2,0 milliárd eurót a csatlakozó (Bulgária és Románia) és a csatlakozásra váró országok (Horvátország és Törökország) vehettek fel ben az Európai Beruházási Alap (EBA) az EBB-csoport kockázatitőke-befektetésekre és garanciaügyletekre szakosodott tagja összesen 368 millió euró értékben fektetett be kockázatitőkealapokba (a befektetési összállomány ezzel elérte a 3,1 milliárd eurót), valamint 1,7 milliárd euró értékben vállalt garanciát különböző pénzintézetek kis- és középvállalkozások finanszírozásával kapcsolatos követelésállományaira. Hiteleinek fedezeteként az EBB ebben az évben összesen 49,8 milliárd euró értékben vont be forrásokat a nemzetközi tőkepiacokról, 330 kötvényt bocsátva ki 15 különböző fizetőeszközben december 31-én az EBB teljes kihelyezett hitelállománya 294,2 milliárd eurót tett ki, kötelezettségeinek összállománya 248,3 milliárd euró volt. Alaptevékenységek 2005-ben a bank hitelei öt kiemelt támogatási területet céloztak meg: a gazdasági és szociális kohézió, az Innováció 2010-kezdeményezés, a környezetvédelem, a transzeurópai hálózatok, valamint az Európai Unió fejlesztési és együttműködési politikáinak támogatását. E területeket, a Kormányzótanács júniusi határozatával az alaptevékenységek körébe emelt kis- és középvállalkozások támogatását, valamint a társaságirányítási elvek teljesülését a tevékenységi jelentés fejezetei részletesen is ismertetik. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az EBB évi tevékenységét meghatározó főbb mutatókat és jellemzőket. A gazdasági és szociális kohézió előmozdítása a kibővült Európai Unióban (34 milliárd euró) 2005-ben a bank összesen 28 milliárd euró értékben nyújtott ún. egyedi hiteleket (a bank által egyedileg elbírált beruházások finanszírozására nyújtott kölcsönöket) a 25 tagú Európai Unióban, melyek célja az európai régiók gazdasági lehetőségeinek erősítése volt. További 6 milliárd euró értékű hitelkeretből (globális hitelek) gazdálkodhattak az EBB kis- és középvállalkozások és kisebb állami beruházások finanszírozását vállaló partnerbankjai. A 25 tagországban kihelyezett EBB-kölcsönök mintegy 80%-át a régiók fejlődését támogató hitelek adták összesen 34 milliárd euró értékben. Új lendületet kapott az együttműködés az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságával, melynek eredményeként két új közös kezdeményezés született. Az egyik ilyen a JASPERS: a kezdeményezés ahhoz nyújt technikai segítséget, hogy a tagországok és régiók a kohéziós alapokból 2007 és 2013 között elnyerhető támogatásokat a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szempontjából leghatékonyabb beruházásokra fordítsák. A JASPERS-programot az EBB kezeli; a bank, a Bizottság és az EBRD szakértői azonban együtt nyújtanak támogatást a kedvezményezett országok nemzeti hatóságainak a bizottsági támogatásra társfinanszírozás keretében jogosult beruházások előkészítésében és megvalósításában. A másik új kezdeményezés a JEREMIE: az Európai Beruházás Alap kezelésében lévő program keretében az Európai Regi-

9 Tevékenységi Jelentés EBB Csoport Az Európai Beruházási Bank Csoport 2005-ben Délkelet-Európa (2,1%) Mediterrán partnerországok (4,5%) Afrikai, karibi, csendes-óceáni országok, Dél-Afrika a tengerentúli országok és területek (1,4%) Ázsia és Latin-Amerika (1%) Európai Unió (91%) A 2005-ben aláírt hitelszerződések földrajzi megoszlása onális Fejlesztési Alap a kedvezményezett országok által önkéntes alapon összeadott forrásaiból olyan új pénzügyi termékek alakíthatók ki, mint például regionális kockázatitőke-alapok, kkv-hitelállományokat biztosító garanciaalapok vagy mikro-pénzintézeteknek nyújtható globális hitelek. A kezdeményezés célja, hogy a kis- és középvállalkozások számára elérhetőbbé tegye a regionális fejlesztési célú finanszírozás különböző formáit. Az innovatív és tudásalapú európai gazdaság támogatása (10,7 milliárd euró) Az Európai Unió információs és tudásalapú gazdaság megteremtését célzó lisszaboni stratégiáját az EBB az Innováció 2010-kezdeményezés (i2i) keretében támogatja. A bank célja, hogy az évtized végéig 50 milliárd eurót mozgósítson az innovációs kapacitások erősítése és az Unió hosszú távú versenyképességének javítása érdekében. intézmények műszaki és technológiai fejlesztését szolgálta (30%); valamint (3) az információs és kommunikációs technológiák és hálózatok (például szélessávú adatátviteli hálózatok) fejlesztése és széleskörű társadalmi alkalmazásának előmozdítása (25%). Az EBB fokozott figyelemmel kíséri az i2i-kezdeményezést felölelő beruházásokra szánt források megfelelő elosztását a 25 tagországban. Az eddig folyósított i2ikölcsönök mintegy kétharmada egyben térségfejlesztési, regionális fejlesztési célokat is támogatott: a cél a kevésbé fejlett régiók felemelése a tudásalapú gazdaság élvonalába. Az Európai Beruházási Alap (EBA) elsősorban kockázatitőke-alapokba történő befektetésekkel támogatja az Innováció 2010-kezdeményezés célkitűzéseit. Az EBA 2005-ben összesen 368 millió eurót fektetett be különböző kockázatitőke-alapokba (2004-ben ez 358 millió euró volt), mellyel 3,1 milliárd euróra emelte a mintegy 217 alapban formát öltő befektetési állomány összértékét a 25 tagú EU-ban. Mint kockázatitőke-alapokba befektető alap, az EBA forrásait leginkább a korai fejlődési szakaszban lévő ( early-stage ) vállalkozások Folyósított kölcsönök, aláírt hitelszerződések és finanszírozásra jóváhagyott projektek ( ) (milliárd) Az i2i-kezdeményezés évi indulása óta az EBB összesen 34,8 milliárd euró értékben hitelezett innovatív beruházásokat (ebből 10,7 milliárd euróval ben). Az EBB i2i-hitelei három főbb területet céloznak: (1) a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása, az egyetemeken és kutatóközpontokban folyó alapkutatásoktól a leginkább a magánszektorra jellemző alkalmazott kutatásokig (a 2000 óta folyósított egyedi kölcsönök 45%-a); (2) a képzés és oktatás finanszírozása a foglalkoztatottság javítása érdekében, ahol is a bank hiteleinek jelentős része különböző felsőoktatási Folyósított kölcsönök Aláírt hitelszerződések Jóváhagyott projektek Eltérő jelzés hiányában a jelentésben szereplő összegek euróban értendők.

10 EBB Csoport 10 Tevékenységi Jelentés 2005 Az Európai Beruházási Bank Csoport 2005-ben (információs és kommunikációs technológia, valamint élettudományok) támogatására szakosodott kockázati alapok finanszírozására fordítja (a befektetési állomány mintegy kétharmada ilyen alapokban van). E területen az EBA mára a legnagyobb kockázatitőke-befektetővé vált Európában. Az Európai Beruházási Alap ugyanakkor tavaly befektetési programját bővítette a fejlődés későbbi és késői szakaszaiban lévő ( mid- & later-stage ) vállalkozásokra szakosodott alapok támogatásával is. Környezetvédelem (12,3 milliárd euró) Az EBB 2005-ben összesen 12,3 milliárd euró értékben írt alá egyedikölcsön-szerződéseket különböző környezetvédelmi beruházások finanszírozására, ebből 1,4 milliárd euró a 25 tagú EU-n kívüli területeken megvalósult projekteket támogatott. Ezzel megvalósult a bank célkitűzése, hogy a 25 országra bővült EU-ban kihelyezett egyedi hiteleinek 30-35%-át a természeti vagy városi környezet védelmére, illetve javítására fordítsa. A tagországokban ilyen címen kihelyezett hitelek több, mint 60%-a a városi környezet fejlesztését (pl. városi tömegközlekedés és városrendezés), 20%-a vízszolgáltatási és víztisztítási beruházásokat, valamint az ipari szennyezés mérséklését szolgálta. A fennmaradó 20% nagy része a hatékony energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló beruházásokat támogatott. Az EBB 2004-ben vállalta, hogy 2010-ig 15%-ról 50%- ra emeli a megújuló energiaforrások részarányát a finanszírozása révén létrejövő új áramfejlesztői kapacitásokon belül az Európai Unió országaiban ben ez az arány 64% volt. Az Európai Unió lisszaboni menetrendjével összhangban az EBB olyan a megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos új és innovatív technológiák finanszírozását is vállalta, amelyek elfogadható időn belül gazdaságilag életképessé tehetők még úgy is, ha a bank gazdasági megtérüléssel kapcsolatos, szabályokban rögzített elvárásait esetleg nem teljesítik. A transzeurópai hálózatok bővítése (8,2 milliárd euró) A kibővített Európai Unió gazdasági integrációjának és az energiaellátás biztonságának alapvető feltétele a jól működő közlekedési és energiahálózatok megléte. A transzeurópai hálózatok fejlesztése ezért az EBB elsődleges célkitűzései közé tartozik ben a bank összesen 7,7 milliárd euró értékben írt alá kölcsönszerződéseket a 25 tagú Európai Unióban megvalósítandó transzeurópai hálózati beruházások finanszírozására, és további 550 millió euró értékben hitelezett transzeurópai hálózati beruházásokat Romániában. A transzeurópai hálózatok támogatását fokozandó, az EBB új pénzügyi eszközöket is bevezetett. Ilyen például a magasabb kockázati besorolású transzeurópai hálózati beruházások finanszírozását szolgáló ún. strukturált finanszírozási keret, valamint a még tervezési szakaszban lévő ún. transzeurópai közlekedési hitelgaranciaeszköz, melyből a beruházások első éveiben, az elvártnál kisebb bevételek esetén jelentkező kockázatok ellensúlyozhatók. Az Európai Unió fejlesztési és együttműködési politikáinak támogatása (3,6 milliárd euró) Az Euro-mediterrán beruházási és partnerségi program (FEMIP) célja előmozdítani a magánszektor, valamint a szociális és gazdasági infrastruktúra fejlődését az EU földközi-tengeri partnerországaiban. A FEMIP keretében 2005-ben összesen 2,2 milliárd euró

11 Tevékenységi Jelentés EBB Csoport Az Európai Beruházási Bank Csoport 2005-ben Statisztikai Jelentés 2005 kölcsön kihelyezésére került sor az alábbi négy területen: a magánszektor támogatása (49%), a közlekedési és szállítási infrastruktúra fejlesztése (34%), energetikai beruházások (13%) és környezetvédelem (4%). A program másik célja, hogy a régió vállalkozói közösségét (beleértve a régióban jelenlévő külföldi befektetőket is) olyan pénzügyi termékekhez segítse hozzá, amelyek a térségben egyébként csak nehezen érhetők el (pl. hosszú lejáratú hitelek, kockázatmegosztásos finanszírozási formák, kockázatitőke-ügyletek és technikai segítségnyújtással kapcsolatos források) ugyanakkor a FEMIP-letéti alap működésének első éve is volt: ez a keret elsősorban a technikai segítségnyújtási és kockázatitőke-ügyletek előkészítési szakaszában nyújthat forrást a földközi-tengeri partnerországokban. A Cotonoui Megállapodásban érintett és az Európai Unió ún. AKCs-partnereiként meghatározott afrikai, karibi és csendes-óceáni országokban az EBB a 2003 és 2007 közötti időszakra szóló hitelezési felhatalmazás alapján összesen 1,7 milliárd euró értékben nyújthat saját forrásból hitelt, illetve 2 milliárd euró összegű beruházási keretet nyithat. A beruházási keret egy újra és újra feltöltődő kölcsönalap, ahol a befolyt törlesztéseket a bank új beruházások finanszírozására forgatja vissza. A 2005-ben egyes országokban felmerülő politikai problémák, a nehéz gazdasági helyzet és a közvetlen külföldi beruházások ezek következtében történő visszaesése az EBB térségbeli tevékenységére is fékező hatással voltak. A saját forrásból és a cotonoui beruházási keretből folyósított EBB-hitelek ugyanakkor összértékben így is elérték az 540 millió eurót, és elsősorban ipari és infrastrukturális beruházásokra, valamint kis- és középvállalkozások helyi pénzintézeteken keresztül történő közvetett támogatására összpontosultak. Új célkitűzés: a kis- és középvállalkozások támogatása Az EBB kormányzótanácsa a évi közgyűlésen határozatban emelte a kis- és középvállalkozások támogatását a bank alapvető célkitűzései között közé. Ennek szellemében az EBB jelenleg tanulmányozza a bankszektorral történő együttműködés új formáit, az EBÁ-val közösen pedig a helyi és regionális piacokon működő kkv-k egyedi igényeihez szabható pénzügyi termékek fejlesztéséhez fogott. A közvetítői szerepet betöltő pénzintézeteknek juttatott, és a kisebb beruházások közvetett finanszírozását célzó globális hitelek összértéke 2005-ben elérte a 9 milliárd eurót, ebből 4,2 milliárd euró mintegy kis- és középvállalkozás finanszírozását szolgálta. Forrásbevonás 2005-ben A évi forrásbevonási program alapján a bank 330 kibocsátási ügylettel összesen 49,8 milliárd eurót gyűjtött 15 különböző fizetőeszközben. Bár a bevont források összértéke a évi eredményekkel csaknem megegyezik, a források összetétele a változó piaci körülmények folytán az előző évhez képest jelentősen módosult. Figyelemreméltó növekedés figyelhető meg a hosszú (10 éves vagy annál hoszszabb lejáratú kibocsátások, elsősorban az euróban jegyzett referenciakötvény-kibocsátások, valamint az ugyancsak euróalapú strukturált kibocsátások terén. Hosszú lejáratú kötvényeivel a bank összesen 23 milliárd euró értékben vont be forrásokat, amely ebben a lejárati spektrumban a tavalyi kibocsátási érték kétszerese. Összességében, az euróalapú kibocsátások adták a bevont források legnagyobb részét (az összes kibocsátás 39%-át), de jelentős arányt képviseltek az amerikai dollár- (29%) és font sterling-kibocsátások (20%) is. A kibocsátási devizanemek körét továbbra is a sokszínűség jellemzi: a három törzsdevizán kívül az EBB 12 különböző fizetőeszközben vont be forrásokat (12%). Mindez jól mutatja a bank elkötelezett szándékát, hogy forráspolitikájával hozzájáruljon az új tagországok, valamint a csatlakozó és csatlakozásra váró országok helyi tőkepiacainak fejlődéséhez, ahol a helyi devizákban jegyzett kötvénykibocsátások egyben az EBB hitelezési erőfeszítéseinek is lendületet adhatnak.

12 EBB Csoport 12 Tevékenységi Jelentés 2005 A évi ügyviteli terv Az EBB ügyviteli terve az EBB-csoport stratégiai célkitűzéseinek és ezekből levezetett küldetésének megvalósításához szükséges lépéseket foglalja össze. A 2006 és 2008 közötti időszakra vonatkozó ügyviteli terv a Kormányzótanács által 2005 júniusában elfogadott új stratégiát fordítja a konkrét prioritások, intézkedési tervek és kezdeményezések nyelvére. Innováció és minőség, új megbízások és a fejlődésre gyakorolt hatás Az EBB-csoport a jövőben is az európai növekedés és foglalkoztatottság ösztönzése, valamint a lisszaboni menetrendben meghatározott célok érdekében végzi tevékenységét. Európai tevékenységét továbbra is az innováció és a minőség támogatása jellemzi. Az innováció támogatásának jegyében az EBB-csoport vállalta, hogy többek között az Európai Bizottsággal közösen új pénzügyi termékeket dolgoz ki, valamint kialakítja a bankszektorral való együttműködés új, tökéletesített formáit, elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatásának erősítése érdekében, mely célt a Kormányzótanács határozata a bankcsoport legfontosabb működési prioritásai közé emelte. (Az EBB-csoport egyéb működési prioritásai: a gazdasági és szociális kohézió erősítése, az Innováció 2010-kezdeményezés, a környezet védelme és javítása, a transzeurópai hálózatok bővítése, valamint az Európai Unió fejlesztési politikáinak támogatása a partnerországokban.) Az új prioritás megjelenésével összhangban a kkv-kat célzó globális hitelek aránya 2006-ban elérheti a globálishitelállomány 50%-át. A minőség támogatása a hozzáadott értékek szerepének erősödését jelenti a bank működésében: a hozzáadott pénzügyi értékeket előtérbe helyezve a bank fokozatosan növelheti kockázatvállalását. E törekvéssel összhangban, a bank belső hitelkockázati szabályzatát átdolgozva csökkentette a hitelképességi minimumkövetelményt, valamint továbbfejlesztette a strukturált finanszírozási keret szabályrendszerét is. Ez utóbbi eszköz lehetővé teszi az alacsony vagy elégtelen befektetési fokozatú adósok, illetve projektek finanszírozását ún. mezzanine-finanszírozáson, alárendelt kölcsöntőkeügyleteken, származékos vagy tulajdonviszonyt megtestesítő ( equity-típusú ) értékpapírügyleteken keresztül. A bank működése során erős kockázatelemzési és kockázatkezelési szervezeti háttérre és elsőrangú minőségű hitelállományra támaszkodhat. Hitelállománya évek óta kiváló: a bank saját minősítése alapján legmagasabb minősítést kapott hitelkockázatok a teljes állomány 96%-át teszik ki, mely biztonságos tartalékot kínál a valamivel magasabb kockázatú ügyletek befogadására is. Az Európai Unión kívüli területeken a bank az Európai Tanácstól kapott hitelezési felhatalmazások alapján végzi tevékenységét. A bővítésben érintett és az Unió keleti határain húzódó szomszédos országokra, a mediterrán partnerországokra, a Dél-afrikai Köztársaságra, valamint az ázsiai és latin-amerikai térségre vonatkozó megbízások 2007-ben lejárnak, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó új mandátumokról pedig a felek még nem állapodtak meg. Mivel a jelenlegi II. Euromed-mandátum alapján rendelkezésre bocsátott források 2005 végére csaknem teljes egészében kimerültek, 2006-ban az EBB saját kockázatra vállalt új hiteleket a földközi-tengeri partnerországokban. Összhangban a Cotonoui Partnerségi Megállapodásban foglaltakkal, a bank fokozni kívánja hitelezői szerepvállalását az afrikai, karibi és csendes-óceáni térségben, egyrészt az AKCs-országokra szabott új pénzügyi eszközök (pl. garanciaalapok) bevezetésével, másrészt bővítve mind földrajzi, mind ágazati jelenlétét. A bank külön figyelemmel kíséri majd, milyen hatást gyakorolnak hitelei a térség fejlődésére. Fokozott tanácsadói jelenlét Az EBB-csoport minden olyan területen bővíteni kívánja tanácsadói szolgáltatásait, ahol szakértelmével képes

13 Tevékenységi Jelentés EBB Csoport A évi ügyviteli terv Az EBB igazgatótanácsa érdemben előmozdítani az EU politikai célkitűzéseinek megvalósulását. Több országos és helyi hatóság fordult a bankhoz azzal a kéréssel, hogy elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében töltsön be egyfajta tanácsadói szerepet, legyen szó új finanszírozási struktúrák kidolgozásáról, vagy a kiemelt transzeurópai hálózati szakaszok kivitelezésének szakmai támogatásáról. A bank ezen kívül fokozottan támogatja az Unió környezetvédelemmel és környezetjavítással, ezen belül is a Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltak teljesítésével kapcsolatos célkitűzéseit. Ehhez technikai segítségnyújtási keret az éghajlatváltozások kezelésére néven új pénzügyi eszközt alapított. A pénzügyi keretből támogatási előleg adható olyan beruházásokra, amelyek a kibocsátott széndioxidmennyiség csökkentését, illetve az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszeren belül felhasználható szénegységképzést célozzák, ezáltal támogatva az egyes tagországokat a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeik teljesítésében. Ezzel párhuzamosan az EBA kockázatitőke- és kkvgaranciaügyletekre szakosodott szakértőire támaszkodva külön tanácsadói részleget szervezett, melynek feladata tanácsokkal segíteni a helyi és regionális szervezeteket és pénzintézeteket abban, hogy a kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb finanszírozási feltételeket és a forrásokhoz való jobb hozzáférést teremtsenek. Együttműködés az Európai Bizottsággal A jövőben az EBB és az Európai Bizottság közötti kapcsolatok élénkülése várható, elsősorban a közös termékfejlesztés terén. Az EBB leginkább a támogatandó projektek előkészítésében és olyan pénzügyi eszközök kidolgozásában vesz részt, amelyek révén biztosítható a 2007 és 2013 közötti programozási időszak költségvetési forrásainak megfelelő felhasználása az Európai Növekedési Program szellemében. A Bizottság által

14 EBB Csoport 14 Tevékenységi Jelentés 2005 A évi ügyviteli terv életre hívott, de a bank kezelésében lévő új pénzügyi eszközöknek köszönhetően az uniós támogatások a bank hiteleivel, technikai és piaci ismereteivel egészíthetők ki. Az új kihívásokra válaszként a Hitelezési Igazgatóság (Európa) szervezetén belül január 1-én Növekedési programeszközök néven új horizontális hatáskörű főosztály alakult. Az új szervezeti egység alá tartozik valamennyi strukturált finanszírozási ügylet (kockázatmegosztásos hitelek) az Európai Tanács által 2003-ban életre hívott Európai növekedési kezdeményezés két pillérét jelentő transzeurópai hálózatok és az Innováció 2010-kezdeményezés (i2i) területén. A főosztály irányítja továbbá az i2i-, transzeurópai hálózati és PPPügyletekért felelős szakértőkből álló szakmai központ munkáját, valamint koordinálja az igazgatóság tanácsadói szolgáltatásait. Az egység részt vesz a gazdasági növekedést támogató közös pénzügyi eszközök kidolgozásában, így fontos szerep hárul rá a bank és az Európai Bizottság közötti következetes és koherens együttműködés szempontjából is. Az EBB szándéka, hogy a évi ügyviteli terv végrehajtása során a tevékenységéről szóló tájékoztatást rendszeresebbé téve működését még átláthatóbbá tegye. Ennek érdekében a bank szorosabbra fűzi kapcsolatát a médiával, nyilvános rendezvényeken vesz részt, illetve rendezvényeket szervez, bővíti a bank honlapján elérhető információk körét, új kiadványokat ad ki és fokozza a párbeszédet a civil társadalom képviselőivel. Az EBB honlapja a bank átláthatósági politikájának központi eleme. A honlap átalakításával kapcsolatos munka az éves fejlesztési programmal összhangban magában foglalja a weblap tartalmi és használhatósági szempontból történő tökéletesítését, valamint új tartalomkezelő rendszer bevezetését ben a bank nyilvános konzultációra bocsátotta új tájékoztatáspolitikai irányelveit. Először fordult elő, hogy az EBB egy belső szabályzatának megvitatásába a nyilvánosságot is bevonta. A bank 2006-tól érvényes új tájékoztatáspolitikai irányelvei a közzététel vélelmének elvére épülnek. A bank fontolóra veszi, hogy a jövőben más belső EBB-szabályzatokat is nyilvános konzultációra bocsát. Az EBB és az EB ezzel egy időben döntött a jelenlegi együttműködési keretek jelentős bővítéséről is a strukturális alapok as programozási időszakára vonatkozóan. A JASPERS-program (Joint Assistance in Supporting Projects for European Regions, Európai régiók beruházásait támogató közös program) keretében a kedvezményezett országok a támogatott beruházási projektek minőségének, illetve a megvalósítás minőségének biztosításához kaphatnak technikai segítséget. Ezt a munkát az Európai Bizottság, az EBRD és az EBB munkatársaiból álló mintegy ötvenfős szakértői csoport végzi majd a bank luxembourgi székhelyén, illetve a beruházások helyszínén. Elszámoltathatóság és átláthatóság

15 Tevékenységi Jelentés EBB Csoport A évi ügyviteli terv INSTITUTIONAL The mission of the EIB Group is to contribute, by financing sound investment, to the policy objectives of the European Union as laid down in its statutes and in decisions of the European Council. PILLAR 1 - Priority Lending: Economic and Social Cohesion and Regional Development in the enlarged EU Implementation of the i2i initiative Development of Trans-European and Access Networks Environmental Protection and Improvement Support for EU Development and Cooperation Policies with Partner Countries SME Financing Human Capital VALUE ADDED Pillar 1 Consistency between Operations and the Priority Objectives of the EU (Council - Commission - Parliament) Pillar 2 Quality and Soundness of each Project Contribute to EU Policy Goals Pillar 3 Particular Financial Benefits obtained by the use of EIB Funds Transparency / Accountability / External Communication How do we satisfy our stakeholders? CUSTOMER Develop Innovative Fields & Products Meet Expectations (Promoter and Borrower) Provide Attractive Financial Terms Partnership with Financial Institutions (MFIs/IFIs and other Banks) Combine with Grants/ Subsidies Partnership with the Commission How do we satisfy our customers needs? FINANCIAL Optimise Cost of Funding Generate FinancialSurplus Ensure Long-Term Financial Sustainability Manage Risk Credit Financial Operational Legal and Reputational How do we manage finance? INTERNAL Improve Resources Allocation Prioritise Budget Allocation Prioritise Surplus Allocation Develop Best Practice (Continuous Improvement of Key Processes) Central / Support Functions Lending Treasury / Borrowing Improve Effectiveness of Project Identification & Appraisal Enhance Project Monitoring and Ex-post Evaluation Develop Policy / Programme / Project Analysis How do we perform key internal processes? STAFF LEARNING AND GROWTH Upgrade Infrastructure Buildings Enhance IT Systems Develop Technical Skills / Learning Attract, Develop and Motivate High Quality Staff Staff the Organisation Optimise Staff Contribution and Satisfaction Assist in Developing Organisational Capabilities Increase Effectiveness of Internal Communication How do we sustain innovation, change and improvement? A stratégiavázlat az EBB stratégiáját, valamint a stratégia végrehajtásához szükséges folyamatokat és rendszereket jeleníti meg vázlatrajz formájában. A vázlatból leolvasható, miként kapcsolódik az egyes szervezeti egységek illetve alkalmazottak munkája a bank átfogó célkitűzéseihez.

16 EBB Csoport 16 Tevékenységi Jelentés 2005 Az EBB-csoport tevékenysége 2005-ben

17 Tevékenységi Jelentés EBB Csoport Kiegyenlített fejlődés az egész Európai Unióban A gazdasági és szociális kohézió támogatása az Európai Unióban továbbra is az EBB alapvető célját és legfőbb hitelezési célkitűzését jelenti. E célkitűzés nélkülözhetetlen eleme a régiók fejlődésének támogatása, illetve az egyes régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése. A kevésbé fejlett térségek gazdasági és szociális kohéziójának előmozdítását az Európai Uniót létrehozó szerződések határozzák meg a bank elsőrendű feladataként. Az EBB kormányzótanácsa a bank stratégiájának évi felülvizsgálatakor a bővítésből adódó kihívásokra és az egyes tagországokon belül meglévő egyenlőtlenségekre tekintettel megerősítette a gazdasági és szociális kohézió támogatásának létjogosultságát a bank legfontosabb prioritásai között. A bővítés és a közötti időszak tervezése során előtérbe került kohéziós politika következtében a gazdasági és szociális kohézió megteremtésének kérdése újra napirendre került az Európai Unióban. A célkitűzésnek további lendületet adott a lisszaboni stratégia, mely a fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatottság növelésének eszközeként határozza meg az oktatásba, kutatásba és innovációba történő befektetést. 34 milliárd euró a régióknak 2005-ben a bank csaknem 28 milliárd euró hitelt ítélt meg a fejlődésben lemaradt (az 1. sz. célkitűzés alá tartozó), illetve a strukturális nehézségekkel küzdő (a 2. sz. célkitűzés alá tartozó) régiók vagy mindkét célkitűzés által érintett térségek felzárkóztatását célzó beruházások támogatására a 25 tagú Európai Unióban. Ezek a kölcsönök az Európai Unióban kihelyezett összes egyedi hitel 84%-át adták. A közvetítő pénzintézeteknek nyújtott, a támogatott területeken működő kis- és középvállalkozások közvetett hitelezését célzó globális hitelek összértéke 5,9 milliárd euró volt. A gazdasági és szociális kohéziót támogató teljes hitelállomány így 2005-ben elérte a 34 milliárd eurót, mely az EU országaiba irányuló teljes tavalyi hitelkihelyezés 80%-át adta ban a bank egyedi hiteleinek legalább kétharmadát, globális hiteleinek pedig legkevesebb a felét a gazdasági és szociális kohézió előmozdítására kívánja fordítani. Térségfejlesztés az Európai Unióban Egyedi hitelek 2005-ben: 28,1 milliárd EUR (millió) Az EBB növekvő jelenlétét az új tagországokban jól tükrözi a térségben kihelyezett hitelek különösen magas értéke: 4,9 milliárd euró. Ez részben a strukturális és kohéziós alapokból támogatott programok banki társfinanszírozását szolgáló strukturális sz. célkitűzés 2. sz. célkitűzés Több térséget átfogó projektek 0

18 EBB Csoport 18 Tevékenységi Jelentés 2005 Kiegyenlített fejlődés az egész Európai Unióban Térségfejlesztés az Európai Unióban Egyedi hitelek ágazati megoszlása (2005) (millió) Összeg % Energiaipar Közlekedés és hírközlés Vízgazdálkodás és víztisztítás Városrendezés Ipar, mezőgazdaság Egészségügy, oktatás Egyéb szolgáltatások Összes egyedi hitel Globális hitelek hitelezési keretből finanszírozott ügyletek számának jelentős emelkedésének tudható be. Az először 2001-ben Olaszországban és Spanyolországban alkalmazott strukturális hitelezési keretbe később más uniós országok beruházásai is bekerülhettek, és a keret mára az egyik leggyakrabban alkalmazott banki finanszírozási eszköz lett az új tagországokban is. A támogatott területek finanszírozása jelentős összegeket kötött le a tárgyévben Spanyolországban (6,1 milliárd euró), Németországban (4,8 milliárd euró) Olaszországban (3,9 milliárd euró) és az Egyesült Királyságban (2,9 milliárd euró). A hitelezési volumen további növekedése várható az új tagországokban, valamint a csatlakozó és csatlakozásra váró országokban. Együttműködés az Európai Bizottsággal A bank és az Európai Bizottság közötti együttműködés 2005-ben a as programozási időszak előkészítése során tovább erősödött. A cél a bank és az EB közötti működési szinergiák és az egymást kiegészítő tevékenységek azonosítása és fejlesztése volt, a gazdasági és szociális kohézió támogatása, valamint az EBB által hozzáadott értékek maximalizálása érdekében. A legjelentősebb előrelépést e téren a JASPERS hozta (lásd keretes írásunkat): a Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága (DG REGIO), az EBB és az EBRD összefogása révén technikai segítségnyújtásra létrehozott, nagy reményekkel induló partnerség az EU kohéziós politikájának sikeresét szolgálja. Az EBB hitelei a gazdaság valamennyi ágazatát érintették, de a hitelek legnagyobb része 2005-ben a kommunikációs (46%), az ipari termelői és szolgáltatói (22%), valamint az egészségügyi és oktatási (9%) ágazatok fejlődését segítette. A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó hitelek ugyanakkor más kiemelt uniós célkitűzések teljesüléséhez is jelentős mértékben hozzájárultak. Így a transzeurópai hálózatok és egyéb főbb európai hálózatok ideértve az energiahálózatok finanszírozásához nyújtott banki hitelek 79%-a az ún. támogatott területeket érintette, és ugyanez mondható el a környezetvédelmi célú hitelek 82%-áról, valamint a lisszaboni stratégia célkitűzéseit előmozdító hitelek 87%-áról is.

19 Tevékenységi Jelentés EBB Csoport Kiegyenlített fejlődés az egész Európai Unióban JASPERS: az EBB és az Európai Bizottság összefogása az európai régiókért 2005-ben az EBB és az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága (DG REGIO) politikáik és tevékenységeik összehangolása érdekében fokozták együttműködésüket és új támogatási politikát hirdettek meg a as időszakra októberében az Európai Bizottság, az EBB és az EBRD Európai régiók beruházásait támogató közös program (Joint Assistance in Supporting Projects for European Regions, JASPERS) néven új kezdeményezést mutatott be a tagországok és a csatlakozásra váró országok számára. A JASPERS célja, hogy egyrészt segítséget nyújtson a kedvezményezett országoknak a strukturális és kohéziós alapok felhasználásban melyekből a következő, évi költségvetési tervezési időszak alatt végrehajtandó legfontosabb beruházások finanszírozhatók, másrészt biztosítsa, hogy a támogatások a megfelelő időben és a lehető legjobb gazdasági megtérülés mellett, a növekedés és munkahelyteremtés szempontjait szem előtt tartva kerüljenek felhasználásra. A JASPERS-program legfontosabb feladata a technikai szaktanácsadói feladatok ellátásának biztosítása a programozási időszak, a projektek előkészítése, valamint azok értékelése során. Ezért ez a fajta segítség már a beruházási projektek kidolgozásának kezdeti szakaszaiban kiterjedt ágazati és földrajzi lefedettség mellett is elérhető lesz. A JASPERS elsősorban azokon a területeken lehet különösen is hasznos, amelyeken az abban partnerként részt vevő intézmények szakmai tapasztalata és ismerete jelentős: a transzeurópai hálózatok bővítése, a transzeurópai hálózatokon kívül eső közlekedési hálózatok, pl. vasúti, folyami, tengeri és intermodális szállítási rendszerek és azok átjárhatóságának kérdései, közúti és légi közlekedés, tiszta városi és tömegközlekedés, stb. A másik kiemelt szakmai terület a környezetvédelem, ezen belül is a vízgazdálkodás, az energiahatékonyság és a megújuló energiahordozók kérdésköre. A JASPERS-programot az EBB koordinálja: szervezetileg a bank luxembourgi központjához tartozik, ahol mintegy 50 szakértő áll rendelkezésre műszaki, gazdasági és pénzügyi elemzői területeken. Több szakértő kiküldetésben, a tagországokban és régiókban azon belül elsősorban az új tagországokban a helyszínen vesz majd részt a folyamatokban és segíti tanácsaival a beruházások előkészítését. A szakértők szoros együttműködésben dolgoznak majd más partnerpénzintézetek, kiemelten az EBRD munkatársaival, akik az EBB és a Bizottság szakértői mellett a szakmai csapat teljes jogú tagjaiként segítik a munkát. Bár a JASPERS a nemzeti és helyi hatóságok és szervezetek beruházáselőkészítő munkájának kiegészítéseként jelenik meg, a programban részt vevő országokat semmi nem kötelezi arra, hogy az EBB-től vagy az EBRD-től vegyenek fel hitelt a szóban forgó beruházások támogatására.

20 EBB Csoport 20 Tevékenységi Jelentés 2005 Kiegyenlített fejlődés az egész Európai Unióban Strukturális alapok : Az 1. és a 2. sz. célkitűzés alapján támogatásra jogosult területek Kanári-szigetek (E) Guadeloupe Martinique Réunion Guyane (F) Açores (P) Madeira 1. sz. célkitűzés 1. sz. célkitűzés Fokozatosan megszűntetve ( ) Fokozatosan megszűntetve ( ) Speciális program 2. sz. célkitűzés 2. sz. célkitűzés 2. sz. célkitűzés (részben) Fokozatosan megszűntetve ( ) Részben fokozatosan megszűntetve ( )

21 Tevékenységi Jelentés EBB Csoport Kiegyenlített fejlődés az egész Európai Unióban Regionális fejlesztési célú beruházások, célkitűzések szerinti bontásban (2005): (millió) Tagországok 1. sz. célkitűzés 2. sz. célkitűzés Több térséget átfogó és egyéb projektek Összesen Ausztria Belgium Ciprus Csehország Egyesült Királyság Észtország 5 5 Finnország Franciaország Germany Görögország Hollandia Írország Lettország Litvánia 5 5 Magyarország Málta Olaszország Poland Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Összesen % 44% 41% 14% 100%

22 EBB Csoport 22 Tevékenységi Jelentés 2005 Az Innováció 2010-kezdeményezés A márciusi lisszaboni Európai Tanácson kitűzött stratégiai célok értelmében az Európai Unióban 2010-ig meg kell teremteni a fenntartható fejlődésre képes, több és jobb munkahelyeket teremtő és nagyobb szociális kohéziót biztosító, versenyképes, tudásalapú gazdaság alapjait. A lisszaboni Európai Tanács után az EBB Innováció 2010-kezdeményezés (i2i) néven új speciális hitelkeretet alapított, hogy a bank pénzügyi forrásait az EU innovációs célkitűzéseinek szolgálatába állítsa. Az i2i-kezdeményezés évi megalakulása óta az EBB összesen 34,8 milliárd euró (ebből egyedül ben 10,4 milliárd euró) értékben hitelezett innovatív beruházásokat. A cél, hogy az i2i-program keretében a bank legalább 50 milliárd euró értékben helyezzen ki hitelt ebben az évtizedben. Az EBB i2i-hitelei három főbb területre összpontosulnak: Kutatás, fejlesztés és innováció: a magán- és állami szektor kutatási célú beruházásainak, kiválósági központok és egyetemi kutatóközpontok, valamint a kutatási eredmények (termék- és folyamatszintű) mindennapi alkalmazását segítő beruházások támogatása, elsősorban a magánszektorban. Oktatás és képzés: az egyetemi és főiskolai oktatás támogatása a felsőoktatás elérhetőbbé tételével és az élethosszig tartó tanulási formák előtérbe helyezésével; a kutatás és a felsőoktatás fokozott integrációja, az informatikai infrastruktúra fejlesztésének finanszírozása; a digitális írástudatlanság felszámolása és az elektronikus képzési formák (e-learning) terjesztése; valamint az alap- és középfokú oktatás támogatása. Az új technológiák terjedésének, valamint az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésének támogatása: ide tartozik a fix és mobil szélessávú adatátviteli hálózatok és kapcsolt technológiák fejlesztése, új kommunikációs hálózatok kialakítása egyes ágazatokban (pl. egészségügy és közlekedés), valamint elektronikus kereskedelmi platformok támogatása. A bank leányvállalataként működő Európai Beruházási Alap ugyancsak fontos szerepet játszik a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek végrehajtásában azáltal, hogy vállalkozásösztönzési feladatokat ellátva forrásait innovatív kis- és középvállalkozásokat tőkével támogató kockázatitőke-alapokba fekteti ben az alap összesen 468 millió eurót feketett 24 kockázatitőke-alapba ezzel összkötelezettségvállalása (217 alapban) elérte a 3,2 milliárd eurót. Ezek a befektetések a bank i2i-célú hitelállományában nem szerepelnek, attól külön számítandók. Kutatás, fejlesztés és innováció Az EBB-csoport támogatási politikájában elsőbbséget élveznek az állami és a magánszektor együttműködését ösztönző vagy megvalósító beruházások. Az állami és magánberuházók közös fellépése ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy a márciusi barcelonai Európai Tanács által meghatározott nagyra törő célkitűzés az európai bruttó hazai termék (GDP) 3%-ában meghatározott kutatási, fejlesztési és innovációs célú beruházási célszám 2010-ig teljesüljön. Az i2i-kezdeményezéshez tartozó hiteleken belül 2005-ben 44 kutatási, fejlesztési és innovációs célú kölcsön valósult meg összesen több, mint 6,1 milliárd euró értékben (2004-ben ez 4,1 milliárd euró volt) az i2i-hiteleken belül ezek képviselték a legnagyobb részarányt. Az EBB kutatási célú beruházási hiteleinek egyik legnagyobb felvevője továbbra is Németország, ahol a bank ebben az évben összesen mintegy 3,2 milliárd euró kölcsönt helyezett ki olyan projektek támogatására, mint pl. alap- és alkalmazott kutatások független országos kutatóintézeteknél