AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI NÖVÉNYVÉDELEM

Átírás

1 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI NÖVÉNYVÉDELEM FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

2 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI NÖVÉNYVÉDELEM Szerzők: Dormannsné dr.simon Erzsébet Dr. Dimitrievics György Kujáni Lászlóné Dr. Vályi István Lektor: Dr. Holb Imre

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4 II. Jogi háttér 5 1. Növényvédőszer felhasználás engedélyezése Magyarországon 6 III. Növényvédőszerek 9 1. Gombaölő szerek 9 2. Rovarölő szerek 9 3. Egyéb szerek 9 4. Fajtakérdés 10 IV. Agrár-környezetgazdálkodási programok Növényvédőszer maradék 11 V. Növényegészségügy Szervezeti kérdések 13 VI. Kultúrák növényvédelmi technológiai értékelése Szántóföld Kalászos gabonák Kukorica Napraforgó Burgonya Lucerna Gyümölcsfélék Almatermésűek Körte Csonthéjások Szőlő Zöldségfélék Genetikailag módosított növények 17 VII. Az előrejezés helye gyakorlati alkalmazása a termelésben 18 VIII. A növényvédő gépekkel szemben támasztott követelmények és hazai ellenőrzés A permetezőgépek felülvizsgálatához szükséges eszközök, mérőberendezések a következők: _ Szántóföldi permetezőgépek felülvizsgálatához Kertészeti permetezőgépek felülvizsgálatához 24 IX. Melléklet 25 3

4 I. BEVEZETÉS A növények termesztése során, akár szántóföldön, de kertészeti kultúrákban, sőt még az erdőgazdálkodásban legelőkön is szükség lehet, nem beszélve az úgynevezett nem művelt területeken ruderáliák növényvédelmi kezelésekre. Ezek a kezelések közvetlen kapcsolatban vannak a környezettel talaj, víz, levegő annak mikroszkópikus és makro szervezeteivel is így potenciálisan veszélyt jelentenek a terméket közvetlenül elfogyasztásra vagy feldolgozásra kerülve, vagy takarmányként alkalmazva a táplálék láncba kerülve. Régen felismerte a szakma ennek veszélyeit, igen sokféle szabályozás született már korábban ezeknek a veszélyeknek a csökkentésére, minimálisra való leszorítására. Ugyanakkor mivel élő szervezetekről van szó, állandóan változó kölcsönhatásokról, a tudomány fejlődésével egyre bővülő ismereteket is szerzünk ez a folyamat bonyolult engedélyezési, felhasználási szabályokra épül. Jól mutatja ezek fejlődését egy-két esemény is, amit a növényvédelem történetéből csak kiemelve megemlítünk. Már a Bibliából is tudjuk, hogy volt sáskajárás és ebből fakadóan éhezés, mert a kártevők mindent elpusztítottak. Több mint 100 éve a szőlőkkel behurcolt kártevő (filloxéra) és betegségek (szőlő peronoszpóra és lisztharmat) egész Európa szőlőtermesztését változtatta meg és indította el a vegyszeres védelem kutatását. Írországban a népesség alapélelmezését jelentő burgonya fitoftóra megjelenése éhínséget, milliók nyomorát okozta. Az 1920, 1930-as években már egy-két szer is általánossá vált, arzén tartalmú rovarölő, kén, réz, (bordóilé) nikotin, lemosó olajok. A II. világháborút követően segítette a mezőgazdaság fejlődését és az eredményesebb védekezéseket a higanyos szerek, klórozott szénhidrogének, rézhelyettesítő szerves ditiokarbamátok, szerves foszforsav észterek, atrazin, simazin gyomirtásra éves használat, alkalmazás után a negatív hatások is előjöttek: mint a rezisztencia gyomok, rovarok esetében. A gyártás során az ipari katasztrófák Soveso, Bhopal figyelmeztettek az igen komoly veszélyekre. Megdöbbentette a kutatókat az antarktiszi fókák zsírszövetében talált DDT kimutatása, mely a perzisztencia veszélyére utalt. Az 1962-ben megjelent Carlson R.: Silent Spring ( Néma tavasz ) könyv szerzője nagy vihart kavart Amerikában, Nyugat-Európában víziójával, melyben a vegyszerek alkalmazásával a természetből teljesen kihaló élő egyedek halálát, pusztulását jósolta, ami ha nem is vált be, de ráirányította a figyelmet az okszerű növényvédelem irányába. A fenntartható fejlődés, mely napjainkban csak az integrált növényvédelemmel, annak minden lehetséges módozatával kémiai, biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb mennyiségre korlátozódik, mely még biológiailag hatékony, de a károsítók felmért szintjéhez mérten egy gazdaságilag elfogadható kár vagy veszteség szint alatti tartáshoz elégséges. 4

5 II. JOGI HÁTTÉR Az EU-ban és hazánkban is régóta törvényi szinten szabályozott a növényvédelmi tevékenység. Jelenleg a évi XXXV. Törvény van érvényben a növényvédelemről, amit már kiegészítettek és összhangba hoztak EU-s csatlakozásunkkal, illletve az EU előírásaihoz igazodva. (2003. évi CXII. törvény és a évi XXXVIII. Törvényi kiegészítés ). A törvény tizenkét fejezetre tagolódik. Az I. fejezet a törvény céljáról, hatályáról, fogalom meghatározásokról szól. A II. fejezetben a növényvédelmi tevékenységet, állami és közérdekű védekezésről növényegészségügyi vizsgálatokat írja le. A III. fejezet a növényvédő szerek engedélyezését, forgalomba hozatali és felhasználási előírásait tartalmazza. A IV. fejezet a növényvédő szerek felhasználás alkalmazási feltételeiről, míg az V. fejezet a növényvédelmi gépek és szóróberendezések követelményeit írja le. A VI. fejezetben a termelésnövelő anyagok, termesztő közegek, növénykondicionáló szerek szabályozását adja meg. A VII. fejezetben a környezet és a természet védelme, a VIII. fejezetben az ember egészségének védelme került meghatározásra. A IX. fejezet a kártalanítás, a X. fejezet a növényvédelmi igazgatás szervezeti, hatósági intézkedéseivel foglalkozik. A XI. fejezetben a díjfizetési kötelezettség és a növényvédelmi bírság, míg a XII. fejezet vegyes és záró rendelkezéseket tartalmaz. Az egyes fejezetek témáiban részletesebb miniszteri rendeletek is megjelentek, így a 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről, 156/2002. (VII. 11.) kormány rendelet a növényvédő szerek kis és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályairól, 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagoló eszköz hulladékok kezeléséről, 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól ez az úgynevezett karantén rendelet, ami már 2003-ban és 2005-ben is bővítésre került az EU rendelkezésekhez igazítva. A 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a csomagolás jelölés, tárolás és szállítás előírásairól szól. Ez utóbbi rendelkezés az uniós jogharmonizációs rendelkezés megvalósítása volt. Az uniós engedélyezési gyakorlat átvétele alapvetően előnyt jelent. Kettős alapon nyugszik az uniós rendszer: A hatóanyagoknak működik egy központi, kifinomult engedélyezési rendszere, mely nagyobb biztonságot ad a kiértékelésekhez. A formált termékek, pedig nemzeti engedélyezési hatáskörben maradva, lehetőséget nyújtanak a helyi sajátosságokhoz és feltételekhez igazított körülményekhez. Az EU 91/414 EK direktívában szereplő hatóanyagokból készült termékek hozhatók forgalomba. (Ezt nem hivatalosan pozitív listának is hívják, lásd 1.sz. melléklet) Erre a mellékletre kétféle módon kerülhetnek fel hatóanyagok: újak engedélyezési eljárás során, régi hatóanyagok felülvizsgálatával. Az utóbbiak egy program szerint re várhatóan befejezik ezeket a felülvizsgálatokat, mert a gyártók közölték, hogy rendelkeznek az ehhez szükséges adatokkal. (2.sz. melléklet) Azok a hatóanyagok, melyekről a gyártók nyilatkoztak, hogy nem végeztetik el a felülvizsgálatot ez nálunk kb. 60 hatóanyagot érintett és ben engedélyük visszavonásra is került. (lásd 3.sz. melléklet) 5

6 Az uniós tárgyalások során a 4. számú mellékletben szereplő hatóanyagok hazai felhasználására december 31-ig, illetve április 30-ig kaptunk lehetőséget. Néhány hatóanyag esetében június 30-ig kaptunk lehetőséget alkalmazásra, mint nélkülözhetetlen használat (essential use). A Magyarországon betiltott hatóanyagok listája (5. sz. melléklet) mutatja, hogy az úgynevezett piszkos tizenkettő már nálunk régen ki van vonva a forgalomból, melyeknek ismert káros hatásai miatt használatuk emberre, környezetre veszélyes. A hatóanyagok egy része nálunk nem is volt engedélyezve, másokat pedig a világon elsők között tiltották be (pl. DDT, HCH), sőt a hazai gyártást is megszüntették. További ilyen hatóanyagokat tartalmaz a Rotterdami Egyezmény 304/2003. EK I/3. melléklete. (lásd 6. sz. melléklet) II. PIC bejelentést igénylo ('+) növényvédő szerek: Az Unióban, vagy egy tagállamon belül betiltott, ill. korlátozott hatóanyagok. Nem tartalmazzák a PIC-eljárás alá tartozó anyagokat, viszont az EU-ban kiviteli bejelentésre kötelezettek. (304/2003/EK I/ 2. melléklete) (7. sz. melléklet) Ezek a szabályozások is mutatják, hogy itt állandó változás, módosulás várható, amit figyelemmel kell kísérni és ez a felhasználó, alkalmazó számára nem is könnyű feladat. Az új információk továbbadása a szakigazgatás, de a Kamara számára is új kihívásokat jelent. Újabb fogalmakkal is meg kell ismerkedni az uniós szabályozás kapcsán. Az egyik ilyen a párhuzamos import. A Magyarországon engedélyezett szert más importőr hozza be az eredeti gyártól vagy más országból. Elsősorban a kis kultúrákban való felhasználást segítheti a címkétől eltérő felhasználási engedély. Várható 2005-ben az egészségügyi hatóságtól a szerek méreg és veszélyességi osztályzásáról, veszélyeiről, kockázatra utaló S, R mondatok egységes uniós előírásainak átvétele, ami a címke szöveget alakítja át. Több hatóanyagnál sor került a szermaradék határértékek módosítására (pl. ditiokarbamátok, piretroidok, szerves foszforsav észterek) általában szigorítására, aminek következtében egyes kultúrákban vissza kellett vonni az engedélyt, míg máshol a felhasználási időket kellett rövidíteni. Szermaradék értékekre 5/2002. (II.27.) EÜM- FVM rendelet ad eligazítást. Itt említjük meg, hogy a mikrobiológiai készítmények engedélyezési eljárására még nincs egységes EU szabályozás, most készül az új rendelet, melyben várhatóan a fajszintű szabályozás lesz, ami lényegesen szigorúbb a korábbiakhoz képest, de ez nagyobb biztonságot ad. A felsoroltakon kívül számos törvény és jogszabály érinti, illetve kapcsolódik a növény védelmi tevékenységhez, melyek közül talán a évi XXV. törvény, ami a kémiai biztonságról szól szintén megemlítendő. A évi LXXXIV. törvény a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szól, ami az EU-ban is egyedülálló. A növényvédelmi törvény a növényvédő szerek felhasználását hazánkban szakmai végzettséghez köti és a szerek nagy részét csak speciális tanulmányokat végzett növényorvosok, szakmérnökök irányításával, alkalmazásával teszi lehetővé, elsősorban abból a megfontolásból, hogy a környezeti veszélyeket a minimálisra csökkentse és az integrált védekezésnek fenntartható fejlődésnek eleget téve a szakszerűség biztosított legyen. 1. Növényvédőszer felhasználás engedélyezése Magyarországon A jogszabályok tették lehetővé, hogy a világon először Növényvédelmi-Növényorvosi Vény bevezetésére került sor Magyarországon, ami hasonlít a humán és állatorvosi gyakorlathoz. 6

7 A 81/2003. (VII.9.) FVM rendelet írta elő, hogy az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy növényvédelmi szolgáltatásként és ehhez kötelezően előírt kamarai tagsággal egyszeri vásárlásra jogosító növényorvosi vényt állítson ki és a szert a forgalmazó erre adja ki. A szakembernek részletes tájékoztatást kell adni a szállítás, felhasználás, sőt az üres göngyöleg visszajuttatásáról is. A felhasználás művezetése a növényorvos feladata és kötelessége. Ezért a kamara nem tartja etikusnak, hogy forgalmazók egyben vénygyártók is. Cél az, hogy a termelők minél szélesebb körben vegyék igénybe a növényorvos szakértelmét. A humán gyógyászatban nem a patikus a szaktanácsadó, hanem az orvos felelőssége a gyógymód kialakítása, a patikus elsősorban csak a vény nélkül adható szereknél ad útbaigazítást. A növényvédelem társadalmi megítélése általában a zöld mozgalmak tevékenységének eredményeképpen túlzó, kevésbé megalapozott, szakmailag. Közvélemény általában kémia ellenes, így növényvédő szer ellenes is. A növényvédelem alapvetően nem szer felhasználáson alapul, hanem a megelőzésen, biológiai ágensek felhasználásával, nemesítéssel, fajtaellenállósággal, fitótechnikával olyan környezetet teremteni, amelyben a károsítók kevésbé szaporodhatnak fel. A vetésváltással, káros szomszédság elkerülésével csökkenteni lehet a kártételi veszélyt. Az okszerűség, szakszerűség mindig fő döntési szempont az eljárások sorrendiségében és szükségességében is. Amerikai vizsgálatok, melyek a halál okok nagytömegű, tudományos igényességgel végrehajtott elemzésén alapultak a növényvédő szereket csak a 24. tényezőnek találták, még az élelmiszer adalékok is megelőzték. Egy másik hazai vizsgálat, amit kukoricában és almában végeztek 10 éven keresztül a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársai is igen sok érdekes adatot szolgáltattak. Az álló kultúrákban (alma) talaj, törzs, lomb szinten minden rovart felmértek. A potenciális kártevő egyedszám csak 15-20%-ot tett ki, és a kezeletlen terület rovar népessége nem volt magasabb egyedszámú, mint a kémiai kezelésben részesülté. Kukoricában is hasonló volt a tendencia, de az egy éves kultúrában az egyedszám csak 1/5-e volt az almáénak. Ez is alátámasztja a táblaszéleken való gyomsáv fontosságát, természetesen megfelelő karbantartással. Többen a növényvédelem visszaszorítására, főleg a vegyszerek káros hatásának megelőzésére a bio-öko termesztést, ennek terület arányának növelését látják megoldásként. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a biotermelés kockázata rendkívül nagy, mivel a növényvédelmi lehetőségeknek igen szűk köre van. Bizonyos kultúrák esetében és a bio termesztési EU szabályok betartásával van piac bővítő lehetőségre, de határozottan állítjuk, hogy ebben a termesztési módban is a szakismeret főleg a növényvédelmi alapvetően fontos, hogy a megelőző eljárások hogyan alkalmazhatóak és a csapdázás előrejelzés, főleg a kártevő gyérítés egyéb módszerei (hernyófogó öv, színes lapok stb.) hogyan alkalmazhatóak eredménnyel. A hajtatott zöldségtermesztésben, torma, saláta előállításban, szőlő és bortermelésben (ellenálló fajtákkal) naspolya, homoktövis, bodza biotermelésére, úgy tűnik van lehetőség hazánkban is. A növényvédő szerek helytelen alkalmazásának egyik káros biológiai következménye a rezisztencia, ami a hatékonyság csökkenésben, öröklött ellenállóság kifejlődésében nyilvánul meg. Ennek okai: hatóanyag rotáció elmaradása, nem a hatás mechanizmus igazított védekezési idő, károsító fenológiai állapot, alacsony dozírozás, nem megfelelő kijuttatási mód A nemzetközi rezisztencia kutatás eredményeit, tapasztalatait hazánkban is hasznosítani kell a megelőzésre helyezni a figyelmet. Sajnos a hazai vizsgálatok egyre csökkentett területen folynak. 7

8 Gombaölő szerekkel kapcsolatban a felszívódó szerek terjedésével nőtt ez a gond, a varasodás, lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész elleni védelemben, de a fitoftóra, sőt a baktériumok elleni védelmében is számolni kell a jelenséggel. Rovaroknál a burgonyabogár, atkák, levéltetvek, üvegházi molytetű, virágtripsz mint a leggyakoribb rezisztenciát előidéző kártevők. A gyomoknál is jelentkezett Linuron, Prometrin, Simazin, Atrazinra, 2-4D, MCPA-ra és egyéb szufonil-ureára acat ellenállóság és még számos gond pl.: betyárkóróra Gramoxon ellenállóság stb. Hazai irodalomban is igen sok adatot találunk ezekre. A hazai szerfelhasználás napjainkban milliárd forint körül alakul és a külföldi országok szerstruktúrájához képest erősen eltérő. Ennek az összegnek 60-62%-át elérik a gyomirtó szerek, majd a gombaölők (23-25%) és a rovarölők (15-17%) teszik ki és az egyéb szerek 2-3%- ot képviselnek (segédanyagok, adalékok stb.) A gyomirtás helyett a gyomszabályozás kifejezést tartják ma szakmailag elfogadhatóbbnak. Indokolja ezt az is, hogy a fejlesztés iránya a gyomösszetételt felismerő érzékelő műszer vezérli a vegyszer adagolást és összetételét a gyomfajokhoz igazítva juttatja ki. A gyomflórát befolyásoló tényezők között jelentős szerepet találtak a kutatók, úgy hazánkban, mint külföldön is az alkalmazott gyomirtó szereknek, melyek nem növelik a fajok számát, sőt ellenkező hatás érvényesül. A kezelések után még jelentős idő elteltével is (7 év) nem nőtt a fajok száma, hanem visszaesett. Egy adott területen a herbicid kezelések leállítása után még tovább folyik egy bizonyos degradáció, faj csökkenés. A hazai gyomviszonyok alakulását jól jellemzik az úgynevezett országos szántóföldi gyomfelmérések, melyek mutatják a változásokat és azokat faji összetételi tendenciákat, melyek az alkalmazott gyomirtási technológiák, művelési változások és az időjárási változások hatásának is betudhatók. A közvélemény is igen erőteljesen reagál a humán egészségügyi szempontból legjelentősebb gyomnövény a parlagfű igen erős felszaporodására. A napraforgó és kukorica táblák szegélyein, vagy időszakos víznyomásos helyeken kedvező feltételek alakulnak ki nagytömegű megjelenésére. Majd következő időszakban a kalászos gabonák elhanyagolt tarlóin. A közvéleményben kevésbé ismert jelenségre is szeretnénk itt rámutatni. A parlagfűvel erősen fertőzött területek több esetben olyan körülmények között alakulnak ki, amit kevesen ismernek és főleg igen ritkán veszik észre. Egy-két éve több helyen is tapasztalható volt az országban hogy katonai gyakorló tereken, zárt területű, autós versenypályán, a ma egyre inkább teret nyerő falusi turizmusszolgáltatási forma, lovagló és kocsiztató útjai mellett igen erős parlagfű kelések alakultak ki. Az itt mozgó járművek kerekei, állatok patái, a tavaszi, nyári időszakban a természetes gyomokat tönkreteszik és helyette a nem kívánt gyomnövénynek kiváló teret teremtenek. Az ilyen területek karbantartására is ki kell terjedni a figyelemnek. A növényvédelmi törvény ez évi (2005. Évi XXXVIII. törvény -) szigorításával hatósági úton a kényszerkaszálás elrendelésével és a tulajdonos (földet művelő, kezelő) jelentős összeggel megemelt pénz büntetésével akar a kormány eredményt elérni. A tulajdonosi szemlélet erősítésével, a hatékony gyomirtással, kaszálással és egyéb eredményre vezető eljárásokkal, kellő szintű szakmai segítséggel várható csak ennek a kérdésnek, 3-5 év alatti módszeres megoldása. A rendszerváltás utáni földtulajdoni rendezetlenség, ami még egyes helyeken ma sem lezárt, különösen a gyöngébb minőségű talajokon oly mértékű gyommagkészlet felhalmozódást eredményezett, amit csak többlet agrotechnikai művelettel és igényesebb, drágább gyomirtási technológiákkal lehetne több éves körültekintő, szakmai megalapozottsággal európai szintre csökkenteni. 8

9 III. NÖVÉNYVÉDŐSZEREK 1. Gombaölő szerek Ebben a csoportban újra növekedett az olcsóbb kontaktkészítmények felhasználási aránya, amit segít ezek korszerűbb formulációs és hatékonyabb védelmet nyújtó szer kiszerelések (FW, DG formulációk, 5 mikron alatti szemcseméret.). De a költségtakarékosság is ebbe az irányba vitte a felhasználókat. Ugyanakkor a magas termésátlagokat is eredményes biztosító felszívódó és kontaktkombinációk több családja úgy a szántóföldi kultúrák, mint a kertészetiek védelmére is rendelkezésre áll. (triazolok, strobilurinok) Az EU-s csatlakozással itt is számolni kell egy-két bevált termék (zineb, karbendazim) pótlására, melyre több hatóanyag is rendelkezésre áll. A strobilurinok hamar jól bevált termékek lettek. Figyelmeztetőek a külföldi adatok az érzékenység csökkenésében, így az ezt megelőző eljárásoknak a folyamat hazai csökkentésében nagy szerepe lehet. A év csapadékosabb időjárása több tanulsággal is szolgált az eredményesebb gombavédelemmel kapcsolatban: A gabonákban jó minőséget lehet biztosítani a rendelkezésre álló készítményekkel, A szőlőkben helyenként jelentkezett peronoszpóra, lisztharmat kártételek mutattak, hogy a szakembernek a helyi sajátosságokat figyelni kell. Baktérium elleni szerek még kevésbé állnak rendelkezésre, csak a rezek, azok amelyek a megelőzésben elsősorban számításba jönnek. 2. Rovarölő szerek Az EU csatlakozással a legjelentősebb változás ezen a területen található. Az úgynevezett széles hatássprektumú, főleg szerves foszforsav hatóanyagú szerek nagy része az erős mérgezőségük miatt kivonásra került. Ezekre a készítményekre, mivel már régóta használatosak több kártevő ellen jelentős hatáscsökkenés is kialakult, leváltásuk új hatóanyagokkal környezet és parazitakímélő szerekkel megoldható, de más típusú technológiát igényelnek. A prietroidok alkalmazásának lehetőségei is szűkülnek, ezek közül egy-két hatóanyag szintén kivonásra került, de várható a felhasználási terület további csökkenése is. A kloronikotinidek terjedése erőteljes, jó hatékonyságuk egyik-másik hatóanyag igen környezetkímélő tulajdonsága nagy felfutást jelez. Az integrált szántóföldi, kertészeti programokban a fejlődést gátló szerek erőteljes növekedése szintén segítheti ezeknek térnyerését, az eltérő hatásmechanizmusú szerek váltása, alkalmazása segítheti hosszabb távú felhasználásukat. 3. Egyéb szerek Itt külön is kell szólni egy 2004-ben engedélyt kapott tapadásfokozó szer karrierjéről. A felhasználók inkább arról panaszkodnak, hogy a szerekről adott, mondott előnyök, tulajdonságok nem annyira nyilvánvalóak, mint a prospektusban leírtak. Itt ténylegesen bevált és igazolta a termék kiváló tulajdonságát és még szüret idején is olyan látható permetlé nyomokat produkált, melyek a piacra jutást nehezítették. A másik ajánlás gyakran, hogy a szerek dóziscsökkentésére is alkalmasak az adalék anyagok. Ennek a veszélye kettős: Igen erős fertőzési nyomásnál nem lesz elég a hatóanyag mennyiség. 9

10 A csökkentett dózis az aluldozírozás miatt erőteljesebb hatékonyság csökkenést indíthat meg. Ezeket figyelembe véve ismételten hangsúlyozni kell a szakember felelősségét a kellő körültekintéssel végrehajtott döntésben ben megalakult hazánkban is az Élelmiszer Biztonsági Hivatal, amelynek fő feladata a hazai termékek és az ide érkező import élelmiszerek összehangolt megfelelőségi vizsgálata. Ilyen szempontból utalni kell arra, hogy az EU-hoz képest, ahol elsősorban az istállótól az asztalig szlogen alapján történik a termék vizsgálat, nálunk a növényvédelmi hatóság bekapcsolásával és a növényvédő kamarán keresztül már a táblától a fogyasztóig történhet a termék megfelelő garanciája, előállítása. Ennek a különleges adottságnak EU-beli példaértékké való bemutatása nagy kihívás úgy a hatóságnak, de a szakmai kamarának is. 4. Fajtakérdés Az EU előírásaihoz igazított fajtatörvény lehetővé teszi az EU fajták hazai jegyzékbe való vételét is. Már egy-két év alatt is jelentős volt a külföldi fajták térnyerése. Ez szakmailag új kihívást, megoldandó feladatot jelent a növényvédelem számára is a következők miatt: A külföldi fajták nagy része általában nem a mi klimatikus adottságunkon került előállításra, így ezek stressz érzékenysége a mi kontinentális időjárásunkhoz és a szélsőségesebb klímánkhoz, változatos talajainkhoz való reakcióit nem ismerjük. Ez a tulajdonság alapvetően befolyásolhatja a fajták károsító érzékenységét, amit nyugat-európai vizsgálatok kevésbé alapoznak meg. A külföldi fajták, hibridvonalak a mi eltérő gyomirtási technológiáink reakcióját herbicid érzékenységét nem ismerve, a kártételi veszély megnő. Ezeknek a vizsgálatoknak a régi hazai kutatóintézetek eleget tesznek, tájékoztatást is adnak, de több külföldi fajta esetében az ilyen információk kevésbé megalapozottak. Szükséges a kapcsolat felvétel a külföldi fajtatulajdonosokkal, hogy a bemutató helyeken ilyen irányú vizsgálatok, megfigyelések is legyenek, és ezek kiértékelése után megbízhatóbb ajánlásokat lehessen tenni a termelők számára. Ezt célszerű a kamara és a hatóság közös munkájává tenni, és az érdekeltekkel minél szélesebb körében megvizsgálni. 10

11 IV. AGRÁRKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK Az 1782/2003/EK előírásával összhangban 4/2004. (I. 13.) az FVM rendeletet adott ki a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatról és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot megteremtéséről. Ezzel összhangban a 150/2004 (X. 12.) rendeletben meghirdették az agrárkörnyezetgazdálkodási programokat. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) az EU szakmai irányvonalával egyezően intézkedik. Ez a támogatás elsősorban azok számára kedvező, akik nem GOFR növényeket termelnek, hanem gazdálkodásuk mérete 300 ha alatti és nem is a legjobb termőképességű talajokon gazdálkodnak. Ezeknek a programoknak nagy része igen szoros kapcsolatban áll a növény- és talajvédelemmel. Az integrált növénytermesztési célprogram keretein belül a szántóföldi növénytermesztés, zöldségek, almatermésűek, csonthéjások és bogyósok, valamint a szőlő támogatható, akik betartják azokat a szakmai előírásokat, melyek itt egy termelői önkéntes szűkítést jelentenek. Az ökológiai gazdálkodási célprogramban az átállási időben magasabb, majd az átállt területekre valamivel kisebb támogatást lehet kapni. Mindkét programban, de főleg az integrált növénytermesztési célprogramban a növényvédelemnek alapvető és meghatározó feltételei vannak, melyek magas szintű alkalmazott ismereteket kívánnak meg. Ezeket a programokat az éves tapasztalatok alapján fejleszteni kellene, főleg a termelői tapasztalatok figyelembe vételével. Több szakmai kérdés megoldására is szükség volna. A szükséges előrejelzési minimumok meghatározása is hiányzik. További hazai jellegzetességekkel, szakmai bővítéssel (pl. hasznos szervezetek előrejelzése, madárodú program) célirányosabbá lehetne tenni. A munkavégzéshez legalább a tájegységi szinten szükség volna szignalizációs szaktanácsadási rendszer működtetésére. Az alapprogramokban, de az NVT egyéb témáiban is több növényvédelmi szakkérdés miatt szükség volna szorosabb szakmai együttműködésre az érintett szervezetekkel (FVM, NTKSZ, MVH). A 2/2002. (I. 23.) KÖM FVM rendelet kijelölte az Érzékeny Természeti Területeket (ÉTT), majd a Natura 2000 területek kijelölésére is sor került a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelettel a biodiverzítás védelmére. Ezeken a helyeken külön szabályozásra is szükség volna a legminimálisabb védekezések lehetőségeire, vagy pl. a vízvédelmileg legalkalmasabb hatóanyag ajánlására stb. Az integrált programokban felhasználható szerekről az FVM is tájékoztatást ad, de az évenként megjelenő Növényvédő szerek és termésnövelő anyagok is részletes tájékoztatást adnak. Ezeket az ismereteket a jövőben szervezettebben, már a felkészülési időszakban (decemberjanuár) ismertté kellene tenni. 1. Növényvédőszer maradék Erről a kérdésről is kell néhány szót szólni, mert az emberek nagy része ezt a veszélyt tartja a legfontosabbnak. A szermaradék vizsgálatok zömét a növényi termékekben a növényvédelmi hatóság végzi, úgy az import termékekben, mint a hazai piacokon, de jelentős az úgynevezett termőhelyi vizsgálat is az exportra szánt termékeknél. Évente vizsgálatot végeznek zömében célirányosan. Az utóbbi évek adatai alapján a minták közel 2%-a tartalmazott az engedélyezettnél magasabb növényvédő szermaradékot. A vizsgálatok száma a nemzetközi öszszehasonlításban is elegendőnek tűnik, mert pl. Anglia, USA terület arányosan jóval kisebb számú mintát vizsgál. Viszont figyelemre méltó az a szám, hogy a minták 4-6%-a az adott növénykultúrában nem engedélyezett készítmények maradékát tartalmazta, ami termelői felelőtlenséget mutat. Ezt a kockázati tényezőt szigorúbb ellenőrzéssel, büntetéssel, felvilágosí- 11

12 tással le kell csökkenteni. A termékek 30-35%-a volt olyan, hogy a maradékot ki lehetett mutatni, de az, az engedélyezett érték alatti volt. Ezeknek az adatoknak nyilvánossá tételével és a közvélemény megfelelő szakmai tájékoztatásával biztosan lehetne csökkenteni az indokolatlan félelmet. A talajainkból, felszíni és felszín alatti vízkészletekben egy-két hatóanyag kimutatható, de ezek nem haladják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket, de figyelmeztető több szempontból. Bio- és más termesztésnél (pl. olajos növények) törekedni kell ezeknek a régen használt és nehezen lebomló szereknek a kiszűrésére. Jó példa volt erre a biotök, amit a 60-as években használt szer talajban lévő maradékát még mindig felvett és megjelent a termékben. A vizekben általában a gyomirtó szerek maradékait találták meg a kimutathatóság határán. Ezeket az adatokat azért is figyelembe kellene venni, hogy ilyen érzékeny területeken olyan növényvédelmi technológiákat alkalmazzunk, amelyek ilyen veszélyt nem jelentenek. 12

13 V. NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGY Az EU csatlakozással leginkább és legnagyobb mértékben az úgynevezett karantén, növényegészségügyi területen változtak a szabályok. A szaporító ültetvény anyag, vetőmag, díszfák, dísznövények szaporítóanyagai az Unión belül a növény útlevéllel szállíthatók. Ezek a vizsgálatok, de az unió új határain a hazai vizsgálatok egyben az unión belőli végleges engedélyt is jelenthetik. A vizsgálati díjtételek erőteljes növekedése a hazai szaporítóanyag előállítókat folyamatosan ellehetetleníti, sőt ezeknek a díjaknak állami segítségének elmaradása is nehezíti ezt a helyzetet. Főleg a virológiai területen kevésbé várható erőteljes fejlődés, inkább a szintfenntartás is komoly eredmény volna. 1. Szervezeti kérdések A növényvédelem elsősorban hatósági feladatait a megyei szolgálatok és a közép irányító munkát a Központi Szolgálat és az FVM Növény és Talajvédelmi Főosztálya látja el. A szükségszerű költségtakarékosság miatt az EU-nak ígért létszámfejlesztés helyett egyelőre karcsúsításra, laborkoncentrálásra és ésszerű feladat átcsoportosításokra van szükség. Ebben részben segíthet bizonyos feladatok átvállalásában a növényvédelmi kamara. A növényvédő szer gyártók szövetsége képviseli az engedélyező, importáló és gyártó vállalatokat. Formálódik a kereskedők szövetsége, egyesülete a kereskedelmi, forgalmazási anomáliák kiszűrésére, a színvonalas termelői kiszolgálás megteremtésére. Itt kell megemlíteni, hogy gyártói összefogással és kereskedői segítséggel létrehozták a Cseber Kft.-t az üres göngyölegek összegyűjtésére, ártalmatlanítására, újra hasznosítására. A Kft. másfél éves működése is már eredményeket mutat. 13

14 VI. KULTÚRÁK NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSE 1. Szántóföld 1.1. Kalászos gabonák A kalászos gabonákban, mint az egyik legnagyobb felületen termesztett növények technológiájában több állandóan központi figyelmet érdemlő kérdés van. Csávázás: a rendszerváltás utáni szakszerűtlen spórolás is mutatta, hogy ennek elhagyása azonnali komoly gondok újra megjelenését hozza, mint az üszöggombák esetében. Gyomirtásban a galaj, mezei acat és más helyi gyomok miatt állandó technológiai fejlesztésre, megújulásra van szükség, ugyancsak ennek elmaradása miatt azonnal megjelentek a virágzó pipacsos táblák a 90-es években. A búza gombabetegségei közül a lisztharmat, fuzáriózis, rozsda betegségei (vörös, sárga, fekete rozsda) és levélfoltosságok ellen 1-2 alkalommal biztos szükség van védelemre (azol, strobilurin hatóanyagú szerrel), de a megelőző eljárásoknak is (tarlóápolás, vetésváltás stb.). Kártevői közül a búzalegyek, de főleg a vetésfehérítő bogár és az utóbbi években egyre növekvő egyedszámú gabonapoloskák miatt válhat szükségessé a védekezés a betelepülés idején, a tojáskelés időszakában. Vírus betegségei terjednek, főleg az árpában, de búzában is egyre több a tünet. Az agrotechnikai eljárások szakszerű betartásával az árvakelések és az egyszikű gyomgazdák irtásával, vagy ha szükséges a vektorok irtásával, ellenálló fajták termesztésével lehet a kártételt csökkenteni Kukorica A kukorica két legjelentősebb technológiai gondja a gyomszabályozás és a kukorica bogár. Annak ellenére, hogy igen sok technológiai lehetőség van a kukorica pre és post kezelésére az egyes készítmények, kombinációk hatása eltérő lehet a száraz, meleg, vagy nedves, hűvös időben. Általában az időben végrehajtott poszt kezelések segítenek az alapkezelés hibáiban. Ezekhez ismerni kell a fajták, hibridvonalak vegyszerérzékenységét is. A kukorica bogár elleni védelemben a vetésváltás a legfontosabb megelőző eljárás. Jelenleg kb. az ország felén kell számítani erősebb fertőzésére, így a talajkezelések eldöntésére lárvavizsgálatot kell végezni, míg az imágók vizsgálatában a szexcsapdák segítenek. Az engedélyezett technológiák a jelentős gazdasági kár megelőzését lehetővé teszik, de egyben termelési költségnövekedést eredményeznek, ami egyes évjáratokban amikor erős fertőzések és főleg növénykárok alakulnak ki a gazdaságosságot is megkérdőjelezik.a kártevő elleni biológiai védekezések is eredménnyel kecsegtetnek Napraforgó A napraforgó peronoszpóra a csávázással jól megelőzhető, de sokszor jelentős árva kelés a betegség további terjedését, fennmaradását segíti elő. Így ez a technológia mindenképpen szükséges. A fómás, diaportés, alternáriás, fehérpenészes szárfoltosság, a tányérrothadást okozó szürkepenész, fehérpenész, rizópuszos betegség ellen 1-2 alkalommal válthat szükségessé a védelem, amit az egyre terjedő hidastraktorokkal igen jó minőségben lehet elvégezni. 14

15 Kártevői közül a levéltetvek, poloskák miatt válhat szükségessé a védekezés. Gyomirtására több eredményes technológia van, de ezek hatása a nem elég tartós táblákban megjelenő, főleg a széleken és a vetési hiányos területeken, így a parlagfű június közepére, megjelenhet. Itt a mechanikai védelemnek van nagy jelentősége. A 2005-ben életbe lépő törvénymódosításban leírt szankciók elkerülésére nagyobb figyelmet kell fordítani a fertőzött területek felszámolására, ami össztársadalmi érdek. A termesztett táblák jelentős része nálunk főleg a csapadékosabb őszi időben a vegyszeres állományszárítást igénylik. A gyakorta még ilyenkor meleg időben a cseppnehezítő adása a permetléhez szükséges a közeli kultúrák kártételi megelőzésére. Ilyen szempontból a repce mint másik jelentős olajos növény a korábbi érése, deszikálása miatt jóval több elsodródási kár keletkezik, ahol a végrehajtásnál erre kiemelt figyelmet kell fordítani Burgonya Ebben a kultúrában növényvédelmi szempontból a vírusok a legjelentősebbek. A mi klímánk alatt igen nehéz a vírusmentes, szaporítóanyag előállítás a vektorok miatt. Ezért a vetőmag döntő része importból, főleg Hollandiából érkezik. Az utántermesztésben is komoly szakmai kihívás a levéltetvek kártételének megelőzése. A pár éve behurcolt baktériumos betegség tovább nehezíti a hazai termesztést. Az árutermelő táblákon burgonyabogár és a fitoftóra elleni védelem jelenti a fő feladatot. Bár mindkét károsítóra van jó technológia, a burgonyabogár elleni védelemre nagyobb figyelem szükséges, mert a bogarak hamar kialakítják szerzett rezisztenciájukat, ezért 2-3 eltérő típusú rovarölő szer szükséges a védelemben Lucerna Lucerna termesztése során, a bolygatatlan területen a talajlakó kártevők pocok, hörcsög felszaporodásakor nehezíti a vegyszeres védekezést, csak körültekintő környezet és főleg vadvédelmi eljárások betartásával végezhető. (Kisebb területrészek kezelése, vadak távoltartása stb.) A kaszálásoknál törekedni kell a fácán, fogoly, nyúl előzetes riasztására, mert ilyenkor nagy kár keletkezhet a vadállományban. Magfogásnál a már igen jó méhkímélő szerek is rendelkezésre állnak. 2. Gyümölcsfélék 2.1. Almatermésűek Napjainkban mind az almában, körtében, de a birsben is számolni kell az almatermésűek baktériumos betegséget okozó Erwiniás fertőzéssel. A megelőzésnek a betegségre kevésbé fogékony fajták telepítésének rezes korai és őszi kezeléseknek, majd a virágban való speciális védelemnek van meghatározó szerepe. EU csatlakozásunkkal a korábbi antibiotikumos kezelésnek már nincs lehetősége. A védelem gerincét még ma is a varasodás, lisztharmat elleni gombás és a kártevők almamoly, aknázók, sodrómolyok, levéltetvek, levélatkák elleni védelem adja. A szárazabb időszakokban főleg az idősebb fáknál újra erősödik a pajzstetűfertőzés is. A környezetkímélő fejlődést gátló szerek döntő alkalmazásával negatív hatások is jelentkezhetnek, régebben jelentős kártevők újra erősebben fertőzhetnek mint pl. a bimbólikasztó, hajtáshervasztó melyeket más irányú szerek jól időzített kijuttatásával lehet korlátozni. 15

16 2.2. Körte A körtebolha a régi körtéseket szinte teljesen tönkre tette. A jól időzített lemosó és fejlődést gátló szerek alkalmazásával és a kiegészítő mechanikai eljárással, vízhajtások eltávolításával eredményesen léphetünk fel a kártevő ellen. Birsben az Erwinia mellett a virágzáskori monilia és az őszi keleti gyümölcsmoly kártételre kell figyelni Csonthéjások Virágzáskori monilia szinte minden gyümölcsnél főleg a kiskertekben rendszeres kórokozó. A virágzásban végzett felszívódó triazolos kezelések a leghatékonyabbak és a megelőző eljárások. Ezenkívül a kajsziban, őszibarackban, de a meggyben is jelentős a baktériumos, gomba, és más vírus által is okozott kéreg elhalás, amit régebben a gutaütés jelzővel illettek, ez jól kifejezte a betegség tünetét. A zöldmetszés általánossá tételével, a rezes őszi és tavaszi lemosó kezelések rendszeres alkalmazásával jelentősen csökkenthető a betegség. A vírusok ellen főleg az egészséges szaporító anyag telepítésével és a vektorok elleni védelemmel védekezhetünk. A kártevők elleni kezelések egyben a gyümölcs monilia csökkentését is jelenti. A bogyósokban napjainkban már alig van fejlesztési kísérlet, és a szerek visszavonásával a technológia hiányok megoldása sürgető feladat Szőlő Szőlőben az egészséges szaporítóanyag előállítása egyre nagyobb nehézséget okoz, mivel a régi törzstelepek már alig vannak meg újakra, pedig fejlesztési támogatás hiányában nem kerül sor. Egyes termőtájakon a magas művelésű szőlők kardon és ágelhalása olyan mértékű, hogy az gazdaságtalanná teszi fenntartásukat. Igen soktényezős betegség mikoplazma, több gombaféle együttes, vagy két-három kórokozó erőteljes fertőzésének hatására következik be. Kóroktana már nagy részben tisztázott a következetes megelőzés sokat segíthet a betegség erőteljes növekedésében. A lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész ellen strobilurinok, az előző két betegség ellen a triazolok, felszívódó peronoszpóra elleni szerek és a régi kontakt készítmények hatásos védelmet nyújtanak. A szőlőmolyok ellen főleg a fejlődést gátló készítmények adják a környezetkímélő megoldást. A levél és takácsatkák elleni védelem is alapozható a téli rügyvizsgálatokra, mely alapján eldönthető a védekezés szükségessége és a készítmény típusa is. 3. Zöldségfélék A hajtatásban ma már szinte a teljes biológiai védelem eredményesen megoldható a biológiai készítményekkel. A teljes kártevő együttes az üvegházi molytetű, atkák, tripszek beleértve a kaliforniai virágtripszet is, levéltetvek ellen is használhatóak ezek. Az egyéb más szereket is úgy kell használni, hogy azok a biológiai ellenségeket ne korlátozzák. Ezekben a kultúrákban is az élelmezés-egészségügyi várakozási időket szigorúan be kell tartani, ami körültekintő alkalmazásokat kíván a szakembertől. Az egyes kultúrákban a baktériumos betegségek lehetnek jelentősek, paprikában, paradicsomban, főleg, ahol a megelőző eljárások is jelentősek. A vírusok, mikoplazmák elleni csávázás, vektor védelem szintén fontos a betegség megelőzésében, amiben a természetes olajoknak is nagy szerepe van. 16

17 Az egyes kultúrákban elért új eredményekről a szakfolyóiratok, szak- és tankönyvek részletesen beszámolnak, melyek segíthetik a környezetkímélő technológiák alkalmazását. 4. Genetikailag módosított növények A génkezelések (génmódosítások) döntő többsége olyan célt szolgál, hogy a fajták valamilyen öröklődő tulajdonságát tudatosan és irányítottan megváltoztassák úgy, hogy kevesebb vagy egyáltalán ne legyen szükség növényvédő szer felhasználásra. Bár az újabb kutatások fő iránya az ipari alapanyag előállítását szolgáló növényi termékek genetikai módosítása felé vette az erőteljesebb irányt, mivel ezek évente megújuló források, alapanyagok lehetnek Érdekes, hogy azok ellenzik ezt az eljárást, elsősorban, akik növényvédelem ellenesek. Ez egy bonyolult szakmai vita, amiben, most nem célunk az állásfoglalás, de feltétlenül jelezni kell, hogy az EU a világtendenciától sokáig nem tudja távoltartami magát. A mi álláspontunk genetikusok véleménye alapján az, hogy alapos és megfelelő ellenőrzés mellett, mely elsősorban az esetleges káros, vagy nem várt hatások kiszűrése után egy-két területen korlátozott mértékben lehetőséget ad ilyen génkezelt fajták termelésének, úgy hogy export érdekeink ne sérüljenek. 17

18 VII. AZ ELŐREJEZÉS HELYE GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TERMELÉSBEN Az EU-s csatlakozás után a termelésben egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelem. A környezetkímélő növényvédelem alapja az előrejelzés. A vidékfejlesztési célprogram alapját a környezetvédelem képezi. Ennek a feladatnak úgy tudnak a gazdálkodók eleget tenni, hogy a helyi megfigyeléseket, helyi tapasztalatokat) kártevők faja, megjelenésének helye, ideje a helyi sajátosságoknak megfelelően) összevetik a kistérségekben működő műszeres előrejelzési, szakemberek által végzett azonosítási adatokkal. Ilyen módszerrel meghatározzák a védekezések szükségességét, időpontját, időtartamát és az alkalmazható, legoptimálisabb készítményt vagy egyéb megelőző eljárást. Figyelembe véve azt is, hogy a környezetkímélő növényvédelmet csak megelőző jellegű növényvédelemmel érhetik el. Amikor robbanásszerű kártételről, kártevő megjelenéséről illetve váratlan károkozó és kártevő betelepüléséről van szó, akkor kivédhetetlen a kevésbé környezetkímélő készítmények alkalmazása, azok azonnali taglózó mivolta miatt. Feladatunk tehát az előrejelzésre, helyi megfigyelésre alapozottan rajzófák, érzékeny fajták, biokertek figyelésére (az ott megjelenő kártevők, kórokozók fejlődésbiológiájának ismeretében) a kistérségekben működő különböző előrejelzési lehetőségek összehangolása. Így a helyi szignalizáció meghatározásával optimális időpontban, megfelelő megelőző jellegű védekezéseket hajthatnak végre a gazdálkodók. Természetesen a kistérségi adottságoknak megfelelően. A nagy felületen gazdálkodók, az intenzív kultúrákat termelők részére elengedhetetlen az egyszerű műszerek (páratartalom-, csapadékmérő, max.-min. Hőmérő, feromoncsapdák) alkalmazása, valamint a műszeres, számítógépes szoftver alapú készülékek használata. Magyarországon több üzemben, több szakmérnök kollega üzemeltet különböző egyszerű és bonyolult gépi megfigyelést, megfigyelési hálózatot (a Luft készüléktők a Borealon át a Metos készülékekig). Ezek a műszerek már komoly szakismeretet igényelnek és itt kapcsolódnak be a növényorvosok a szakmai felkészültségükkel az adott programba. A készülék által szolgáltatott adatok kiértékelésével, azok feldolgozásával, értelmezésével, üzemi, gyakorlati használatával. A kapott adatok kistérségi védekezési menetrendek alapjául szolgálnak. A növényvédő mérnökök felkészültsége, helyi ismerete, műszereik (fénycsapda, feromoncsapda, meteorológiai megfigyelő készülékek, talajhőmérők stb.) segítségével képesek a kistérségeket összefogni és azok növényvédelmét a környezetkímélő természetes technológiai elveknek megfelelően irányítani. Szükséges lenne még az egyes térségekben dolgozó növényvédő mérnökök összefogása, és így országos előrejelzési és megfigyelési hálózat öszszehangolt működtetése. A célfeladatnak úgy tudnának teljes körűen megfelelni, úgynevezett megfigyelő kertek is kialakításra kerülnének az ország különböző térségeiben, ahol a kórokozók, kártevők betelepedését, fejlődésbiológiáját, parazitáltságát is figyelemmel kísérhetnék a kollégák. Ennek megfelelően egymást tájékoztatnánk is erről. A szigorúan vett természetkímélő növényvédelembe természetesen beletartozik a hasznos élőszervezetek védelme is. Itt nemcsak a fürkészdarazsakra {Encarsia formosa}, ragadozó atkákra {Zetzellia mali}, ragadozó poloskákra {Macrolophus caliginosus}, katicabogarakra {Coccinella spp.} kell gondolni. Figyelembe kell venni a mezővédő erdősávok és a ruderáliák szerepét is, hiszen a ragadozó szervezetek elsősorban itt élnek és innen települnek ki az ültetvényekbe, szántóföldi kultúrákba. Az erdősávokban élő hasznos madárfajok cinkék {Parus caeruleus}, csuszkák {Sitti europala}, barázdabillgetők {Motacilla alba} fecskék {Hirunda rustica}, fácán {Phasianus c. colchicus}, fürj {Coturnix coturnix} stb. nagymennyiségű rovart fogyasztanak, estenként gradációkat is megelőzhetnek pl.: gyapjaslepke felszaporodása, szőlőlepke, sáskák felszaporodása. A madarak élőhelye mellett a vizes élőhelyre is gondolni kell, ahol a kétéltűek: békák {Bufo spp}, gyíkok szerepe sem elenyésző. Nem beszélve arról, hogy a vizek a madarak számára is nélkülözhetetlenek. A hasznos élőszervezetek, madarak vizes élőhelyeit is természetesen ápolni és 18

19 karbantartani is kell. Figyelembe kell venni a fészkelési helyeket, költési időket, rajzáscsúcsokat és ennek megfelelően még nagyobb odafigyelést igényel az alkalmazható rovarölő szerek kiválasztása. Hajtató berendezésekben paradicsom, paprika, dísznövény kultúrákban a beporzó méhek és a ragadozó élőszervezetek betelepítése esetén szintén fokozott odafigyelést igényel az alkalmazható növényvédelmi technológia, nemcsak a rovarölő szerek, hanem a gombaölő szerek tekintetében is, hisz tudjuk, hogy a fungicidek talcum tartalma is elpusztíthatja a hasznos élőszervezeteket a trachea légzés miatt. A feltételek ismerete mellett meg kell említeni azt is, hogy ennek a feladatnak végrehajtására nálunk közel 3000 Növényorvos, Növényvédelmi Szaktanácsadó áll rendelkezésre. Teszik ezt azért, mert képzésük során a gyomok, kártevők, kórokozók és a hasznos élőszervezetek megkülönböztetése azok felszaporítására, védelmére megfelelő ismeretanyaggal rendelkeznek. Továbbá minden évben részt vesznek a hazai és külföldi európai méretű vállalatok kutatás fejlesztési tájékoztatásán, így napra készek az aktuális növényvédelmi, környezetvédelmi, tápanyag utánpótlási elvárások és megoldások tekintetében. A gazdálkodók mezőgazdasági alapképzése nélkül nem folytathatnak gazdálkodást a 150/2004 FVM rendelet értelmében. Amennyiben megfelelő nyugati szakképesítéssel rendelkezik a gazdálkodó önmaga is végezhet környezetkímélő gazdálkodást. E tevékenységhez az adatokat az egyszerű megfigyeléstől a számítógépes szoftvereken át történő észlelésekből nyerheti. Gondolunk itt a helyi hőmérséklet, páratartalom, csapadékmennyiség, és intenzitás, levélnedvesség, borítottság mérésén át a talajhőmérők, EC mérők, fénycsapdák, feromoncsapdák, fogólapok, sajátos csapdák pl.: cefre csapda, hernyófogó öv stb. használatára. Használhatja előrejelzési megfigyelésként a talajforgatáskor megszámlált talajlakók számát talajlakó felvételizési céllal. Erre alapozottan végezheti a talajfertőtlenítést. Vagy például az előző évben termelt növényeken előforduló polifág betegségek (fehérpenész, fusáriumos megbetegedés) támpontot adhatnak a Helyes gazdálkodási gyakorlatnak megfelelő vetésforgó kialakítására, mindemellett a szükséges biológiai gombaölő szeres talajfertőtlenítésre (Koni). Mindezen megfigyelések mellett és ezek alapján meghatározhatja a gazdálkodó a védekezések időpontját a szükséges készítmények minőségét a veszélyességi foknak megfelelően. A helyi védekezések idejének, időtartamának (azaz a szignalizációnak) meghatározását végezheti a termelő és a szaktanácsadó is. A termelő szaktanácsadó által szolgáltatott adatok alapján végezheti a termelését, illetve az ajánlott növényvédő szerekből választhat a programoknak megfelelően. A rendkívüli gradáció vagy új betegség, kártevő megjelenése esetén is kérheti a szaktanácsadó segítségével az egyes készítmények eseti alkalmazásának engedélyezését. A szaktanácsadó értesítheti a termelőt, a gazdálkodót a védelem időpontjáról, annak aktualitásáról telefonon, ben, személyesen vagy hirdető táblán. Amennyiben a termelő nem rendelkezik megfelelő szakmai felkészültséggel és pályázni is akar minden esetben növény és tápanyag utánpótlási szaktanácsadásra van szüksége, melyet a 150/2004. FVM rendelet szabályoz. A Helyes gazdálkodási gyakorlatnak megfelelő előírásokban, valamint a Kamarai törvény előírja, miszerint az agrár-környezetgazdálkodási növényvédelmi témájában szaktanácsadó csak felsőfokú növényvédelmű szakképesítésű, Növényorvosi Kamarai tagsággal rendelkező szakember lehet. Ez azért is fontos, mert az előrejelzésre alapozott védekezési technológiában a készítményeket a veszélyességi fokának megfelelően piros, sárga, zöld kategóriába soroljuk. A készítmények használatával kapcsolatban is szükség van a növényorvosok segítségére, hiszen a sárga és piros jelzésű peszticideket a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően csak indokolt (fertőzés, gradáció) esetén szabad felhasználni. Sok esetben sok hatóanyag is kivonásra kerül. Ezen értelmezésnek megfelelően az agrár-környezet-gazdálkodási programban két program pályázható: 1. Alapprogram 2. Integrált program 19

20 Azon kultúrákban, ahol várható a károkozók és kártevők nagyméretű felszaporodása ott indokolt az alap programba kapcsolódni, hiszen nagyobb választási lehetőséget engedélyez. Azokban a kultúrákban, ahol a védekezések megelőző jellegéből adódóan megfelelő minőséget és fertőzöttség mentességet biztosíthatunk, választhatjuk az integrált programot. A megelőző jellegű védekezésre elsősorban a réz tartalmú szereket, zöld készítményeket, kitinszintézis gátlókat és zöld rovarölő szereket valamint a biológiai készítményeket használhatjuk. Az integrált programban is esetenként a kártevők vagy kórokozók rendkívüli gradációja miatt eseti engedéllyel piros vagy sárga jelzésű készítményeket. Természetesen az előrejelzési eszközök adataival indokolni kell azok szükségszerűségét. Ezt megteheti a felsőfokú végzettségű szaktanácsadó. Az előrejelzési munkákhoz nálunk talán a világ egyik legnagyobb választékát nyújtó szexferomon csapda választékot szerezhetjük be. Az üzemi méreteknek megfelelő csapda típusok és igen hasznos segédkiegészítok, ragadós lapok, csalogató edények kaphatók. Házilagosan is több célra készíthetok használt tisztított göngyölegbol, cefrecsapdák, szitkárok, sodrómolyok fogására és rajzás figyelésére. Levéltetű csapdák is készíthetők hasonlóan, melyek több kultúrában eredményesen használhatóak. A téli időszakban az ág, vessző, rügy vizsgálatok jó előkészítői a megalapozott lemosó technológiának. Hazai tapasztalatok alapján a területek madárodú kihelyezésével a munkánkat segítő rovarpusztítók kedvező növényvédelmi helyzetet segíthetik. Őszi időszakban a hasznos szervezetek téli áttelelését segítő egyszerű házilag is készíthető kellékek kihelyezése, alkalmazása adhat feladatot. Az előrejelzéshez felhasznált, mért adatokat napi, heti rendszerességgel dokumentálni kell, mely jó alapot szolgáltat az ellenorzésben az okszerűség tanúsítására. Ezek az adatok, főleg évelő kultúrákban igen sok tapasztalatot jelentenek az elemzésekhez, rövid és hosszú távú károsító előrejelzésekhez. Az érdekelt szervezetek (Kamarák, terméktanácsok, TÉSZ-ek, cégek, vetőmag- és növényvédő szer gyártók, forgalmazók) együttes összefogásával rövid időn belül ki kell alakítani ennek országos muködését és az igen rövid időn belüli információ átadást a gazdálkodók részére. 20