BOKOD KÖZSÉG OROSZLÁNYI SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓBA TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁSÁNAK KÉRELME Felülvizsgálati dokumentáció

Átírás

1 MSZ: 19K-1/2014 BOKOD KÖZSÉG OROSZLÁNYI SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓBA TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁSÁNAK KÉRELME Felülvizsgálati dokumentáció Tatabánya, augusztus 22.

2 Tartalomjegyzék TERVEZŐI NYILATKOZAT BEVEZETÉS A község szennyvízelvezető hálózatának és szennyvíztisztításának ismertetése Meglévő szennyvíz elvezető hálózat bemutatása A település szennyvizét jelenleg fogadó erőműi szennyvíztisztító bemutatása Erőműi szennyvíztisztító műszaki állapota Elmúlt 10 év üzemadatai és elemzésük Tervezett beruházás indoklása, a bokodi agglomeráció fejlesztési szükségességének alátámasztása MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐK Jövőbeni várható üzemkörülmények A szennyvíz elhelyezésének vizsgálata Tisztított víz elhelyezése a meglévő szennyvíztisztító telep rekonstrukciója esetén Jogszabályi háttér Összegyűjtött szennyvíz átvezetése Oroszlány város szennyvíz elvezető hálózatába, illetve a városi szennyvíztisztítóba Oroszlány város szennyvíztisztító telepének összefoglaló leírása Bokod község szennyvizének átvezetése az oroszlányi szennyvízelvezető hálózatba, illetve szennyvíztisztítóba Javasolt műszaki megoldás bemutatása Tartózkodási idő meghatározása ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Meglévő erőműi szennyvíztisztító felújításának költségei Települési szennyvíz átevezetése az oroszlányi városi hálózatba, illetve szennyvíztisztító telepre a javasolt nyomvonal szerint ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Meglévő erőműi szennyvíztisztító üzemeltetési költségei Szennyvízátemelő és nyomóvezeték üzemeltetési költségei Az erőműi szennyvíztisztító felújítás és az új nyomóvezeték kiépítés költségeinek összehasonlítása

3 5. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÉS KÖVETELMÉNYEK Érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtők érintettsége Természetvédelmi területek érintettsége Felszín alatti vizek védelme Szennyvizek átvezetése ÖSSZEFOGLALÁS: MELLÉKLETEK sz. melléklet: /2000.-I. számú vízjogi üzemeltetési engedély, Bokod szennyvízelvezetés és Tisztítás sz. melléklet: /2000.-I. számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása (2005.) sz. melléklet: /2000.-I. számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása (2010.) sz. melléklet: Oroszlányi zagytér felhagyásának környezetvédelmi működési és rekultivációs engedélye sz. melléklet: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása sz. melléklet: Jegyzőkönyv, Bokod települési szennyvíztisztító telepen megtartásra került helyszíni bejárásról sz. melléklet: H /2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély, Oroszlány és térsége szennyvízkezelése sz. melléklet: H /2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása (2009.) sz. melléklet: H /2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása (2010.) sz. melléklet: H /2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítása (2013.) sz. melléklet: Vértesi erőmű Zrt. állásfoglalása Bokod Község szennyvízelhelyezésének megvalósíthatósági tanulmány tervéhez sz. melléklet: ÉDV Zrt. állásfoglalása Bokod Község szennyvízelhelyezésének megvalósíthatósági tanulmány tervéhez sz. melléklet: ÉDV Zrt-XV/C vízakna hidrogeológiai védőidom kijelölése sz. melléklet: Bokod Község képviselő testületének határozata

4 15. sz. melléklet: Oroszlány Város képviselő testületének hozzájárulása Bokod Község szennyvizének fogadásához sz. melléklet: ÉDV Zrt. üzemeltetői nyilatkozata sz. melléklet: Tervezői jogosultság igazolása Tervmellékletek: M-0 Átnézeti helyszínrajz M=1:50000 M-1 Nyomvonalvázlat helyszínrajza M=1:5000 4

5 Msz: 19K-1/2014 TERVEZŐI NYILATKOZAT BOKOD KÖZSÉG OROSZLÁNYI SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓBA TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁSÁNAK KÉRELME felülvizsgálati dokumentáció Alulírott, mint magántervező kijelentem, hogy minősítésem és szakmai felkészültségem alapján jogosult vagyok a fenti munka tárgyában készült tervezési munka végzésére. A tervezésnél alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az érvényben lévő, vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, általános és eseti hatósági-, tervezési előírásoknak. Tatabánya, augusztus 22. Petkovicsné Kiss Györgyi tervező VZ-TEL VZ-TER VZ-VKG

6 1. BEVEZETÉS Bokod község területén meglévő szennyvíz elvezető hálózat gyűjti össze a település szennyvizét. Az összegyűjtött szennyvizet a Vértesi Erőmű Zrt. oroszlányi üzemével szomszédos területen található szennyvíztisztító telepre vezetik, melyet az ÉDV Zrt. Oroszlány-Kisbér Vízmű üzeme (2840 Oroszlány, Táncsics Mihály út 103.) üzemeltet. A tisztítóban a község szennyvizét, az Oroszlányi Erőmű üzemi szennyvizével együtt tisztítják, majd a tisztított szennyvizet az üzem területének közelében található felhagyott erőműi zagykazettába öntözik ki. A közeljövőben tervezik az Oroszlányi Erőmű bezárását. A tervek szerint, a területen biomassza erőmű épül, illetve várható a meglévő épületek más célú hasznosítása is. Emiatt a meglévő tisztítóba az erőmű területéről érkező szennyvízmennyiség csökkenni fog, azonban ennek mértéke jelenleg nem becsülhető. Az erőmű bezárása után, a tisztított szennyvizet csak élővízfolyásba lehet bevezetni. Befogadóként ez esetben csak az Által-ér duzzasztásával kialakított szomszédos hűtőtó vehető figyelembe. A már korszerűtlen szennyvíztisztító nem tudja az élővízbe történő bevezetésre előírt határértékeket kielégíteni, ezért az érkező szennyvizek elhelyezését, vagy megfelelő tisztítását Bokod községnek rövid időn belül meg kell oldani. A fentiek figyelembevételével, Bokod Község Önkormányzatának (2855 Bokod, Hősök tere 6.) megbízásából korábban elkészítettük Bokod község szennyvíz elhelyezésének megvalósíthatósági tanulmánytervét, melyben javasoltuk az összegyűjtött szennyvíz szabad kapacitással rendelkező Oroszlányi szennyvízelvezető hálózatba, illetve az Oroszlányi szennyvíztisztító telepre történő átvezetését. A szennyvíz elhelyezésének rendezéséhez Bokod Község Önkormányzata pályázati forrást kíván igénybe venni. 6

7 Az agglomerációs vizsgálat alapján kiválasztott változat EU forrásból történő megvalósításához szükséges a település oroszlányi szennyvíz agglomerációba történő átsorolása. Az Önkormányzat megbízásából készítettük el jelen felülvizsgálati dokumentációt, mely az átsorolási kérelemhez kerül becsatolásra. 1.1 A község szennyvízelvezető hálózatának és szennyvíztisztításának ismertetése Meglévő szennyvíz elvezető hálózat bemutatása Bokod község területén meglévő, elválasztott rendszerű szennyvíz elvezető hálózat üzemel. A mintegy 2100 lakosú település szennyvizét összegyűjtő hálózat és szennyvíztisztító telep üzemeltetését az ÉDV Zrt., a Bokodi Szolgáltató Kft-től május 1-től átvette. Bokod község a hatályos 25/2002 (II.27.) számú Korm. rendelet 6. számú táblázatában, megfelelő szennyvíz elvezető és-tisztító rendszerrel ellátott agglomerációként szerepel 2046 LE terheléssel. A meglévő szennyvízcsatorna hálózat két ütemben került kiépítésre. A szomszédos Oroszlányi Erőmű dolgozói részére, az 1950-es évek végén építették fel a település K-i határán található Erőműi lakótelepet, melynek szennyvizét, az 1959-ben megépített és jelenleg is üzemelő, beton csőanyagú szennyvízcsatorna hálózat gyűjti össze és szállítja az Erőmű mellett létesített szennyvíztisztítóba. A szennyvíztisztító már Oroszlány Város közigazgatási területén található. Az Erőműi lakótelepen található 1-6. számú utcákban, valamint a Kis utcában üzemelő rossz állapotú csatornahálózat hossza mintegy 1600fm. Az erőműi szennyvíztisztítóig még további, mintegy 800fm hosszú Ø30b szennyvízcsatorna szállítja a szennyvizet, melynek állapota szintén kritikus. Ezek rekonstrukciója már nem halogatható. 7

8 A település szennyvízelvezető hálózata az erőműi lakótelep hálózatánál lényegesen később, 1998-tól 2000-ig tartó időszak alatt készült el NA200KGPVC gerinc és NA160KGPVC bekötő ágakból. Ezen csatornák szennyvizét az 1959-ben megépített hálózat fogadja, illetve továbbítja a szennyvíztisztító telepre. A csatornák tisztítása a megépített Ø1,0m beton tisztítóaknákon, valamint az NA200KG elemekből megépített tisztítónyílásokon keresztül lehetséges. A település szennyvíz elvezető hálózata jellemzően gravitációs kialakítású. A domborzati viszonyok figyelembevételével a településen három szennyvízcsatorna öblözet került kialakításra. A szennyvíz összegyűjtéséhez a mélyebb területeken 3db átemelő építésére volt szükség. Az 1990-es évek végén, a község szennyvízcsatorna hálózatának kiépítésével együtt elvégezték a szennyvíztisztító telep felújítását is. A 600m 3 /d kapacitású szennyvíztisztító telepen a szennyvíz tisztítása eleveniszapos biológiai tisztítással és vegyszeres foszfor eltávolítással történik. A település szennyvíz elvezetésére és tisztítására vonatkozóan az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság /2000.I. számon (1.sz. melléklet) adott vízjogi üzemeltetési engedélyt (Vizikönyvi szám: Bokod-16F.:II.), mely a H /2005 (2.sz. melléklet) és /2010 számú (3.sz. melléklet) határozatokkal módosításra került. A vízjogi üzemeltetési engedély augusztus 31. napjáig hatályos. A telepen megtisztított szennyvizeket nyomóvezetéken keresztül, az üzemtől É- ra található felhagyott zagykazettában öntözik ki. 8

9 1.1.2 A település szennyvizét jelenleg fogadó erőműi szennyvíztisztító bemutatása - Napi szennyvízterhelés: 600 m³/nap - Órai csúcs: 40 m³/h - KOI: 700mg/l - BOI5: 360 mg/l - Lebegőanyag: 350mg/l - TKN: 45 mg/l - Össz-P: 15 mg/l A szennyvíz tisztítását eleveniszapos biológiai tisztítórendszer végzi. A művelet során a szennyvíz a feladó aknából az előülepítőre kerül, ahol a durva szennyezések leválnak. Ezután befolyik az anaerob térrészbe, majd az aerob reaktorba, ahol a levegőztetést finombuborékos levegő befúvás biztosítja. Innen az eleveniszap az utóülepítőbe folyik, ahol az iszap és a tisztított víz szétválik. Az iszapot recirkuláltatják, így visszakerül az anaerob térrészbe. A tisztított víz az utóklórozón keresztül kerül az erőmű csurgalékvíz hálózatába. A biológiai tisztítás része még egy ún. denitrifikáló medence. Ide részáramban emelik át az eleveniszapot és anaerob körülményeket biztosítanak a denitrifikáció lejátszódásához. Az iszap az aerob reaktorba áramlik vissza. A fölösiszap elvétel jelenleg szippantással történik. Az elvett iszap az Oroszlányi szennyvíztisztító telepre kerül beszállításra iszapkezelés céljából. A szennyvíztisztító technológia fő elemei Előülepítő A h : 26,7m² V h : 63,5m³ Felületi terhelés órai csúcsnál: 2,5 m/h Anaerob medence V ha = 42,5m³ 9

10 Aerob medence V hl = 390m³ H: 4m Levegő mennyiség: max 2x170 Nm³/h FIBOX panel: OTR: 20% Utóülepítő A hü : 61,8m² V hü : 164,7m³ Iszap recirkuláció Q r : 25m³/h Denitrifikáló Belső recirk: 50m³/h V hd : 100,5 m³ Iszapsűrítő A hs : 7,9m² V hs : 33m³ Vegyszerigények NaOCl: 33,33 l/nap Vasszulfát (7H2O): 22,74 kg/nap Hálózati vízigény: 0,5 m³/nap Erőműi szennyvíztisztító műszaki állapota A szennyvíztisztító telep műszakilag teljes felújításra szorul. Jellemző, hogy a szabadtéri gépek, műtárgyak rossz állapotban vannak. A gépek gyakorlatilag kivétel nélkül a tervezési élettartamukat meghaladó időt üzemeltek, és jelenleg is üzemelnek, annak ellenére, hogy kiöregedtek. Az amortizálódott gépek láthatóan cserére szorulnak. Az aerob medence levegőellátását biztosító fúvók a működés közben kiadott hangok alapján sem megfelelő műszaki állapotúak, azonnali cserére szorulnának. 10

11 (1)kép.: keverőmotor A technológiai medencék falán a medencék lyukadására utaló nyomokat, elfolyásokat nem lehet látni, így feltételezhetően a medencék falának szerkezeti integritása megfelelő. Az övpántokon és a medencék falán erős korrózió látható, ezért a medencék teljes felületkezelése már jelenleg is szükséges. Szintén probléma a nem látható felületek állapota, valamint a korrózió által okozott falvastagság csökkenés meghatározása. A jelenlegi állapotokat figyelembe véve műszakilag indokolt az összes acél tartály cseréje. Megfelelő állapotban csak a szivattyúk, illetve a vízkormányzást végző szerelvények vannak, melyek karbantartása folyamatos. A vezetékeken a károsodott, erősen korrodált szakaszok cserére kerültek, de egyéb meglévő vezetékszakaszoknak korrózióálló felületkezelése hiányzik. Ennek köszönhetően a vízszállításban probléma, szivárgás nincs, a vezetékek feladatukat rendben ellátják, azonban a vezetékek amortizációja folyamatos. 11

12 (2)kép.: Átemelő szivattyúk és csatlakozó vezetékek Jó állapotban vannak a beltéri elektromos szerelések és a kapcsolószekrény. A technológiai műszerezettségből gyakorlatilag csak a vízmennyiség mérők üzemképesek. A szennyvíz tisztító telep a jelenlegi műszaki állapota alapján, nem várható hogy a tisztított szennyvíz paraméterei kielégítsék az élővízfolyásba történő bevezetés határértékeit. (3)kép.: Levegőztető fúvók 12

13 Elmúlt 10 év üzemadatai és elemzésük Vízmennyiségek Várható maximális kommunális vízmennyiség: 255m³/nap. Várható minimális kommunális vízmennyiség: 165m³/nap. Lakosok száma kb fő. 1 főre jutó vízfogyasztás az utolsó 5 év tényleges vízfogyasztási adatai alapján: 97 l/fő/nap Az alacsony napi vízfogyasztás jellemző a vidéki településekre. A kommunális csatornahálózat infiltrációjából illetve exfiltrációjából, valamint ezek állapotváltozásából eredő változásokat figyelembe venni nem indokolt. Bokod község jelenleg üzemelő szennyvíztisztítója által fogadott vízmennyiségek, az elszámolás alapját képező vízmennyiségek alapján. Fajlagos energiafelhasználás Az adatok jól mutatják, hogy a szennyvíztisztító telep rendelkezik egy minimum energiaigénnyel, ezért hatékonysága erősen függ a hidraulikai terhelésétől. Az adatok alapján a szennyvíztisztó telep fajlagos 13

14 energiafelhasználása a jelenlegi technológia mellett nem fog 1,1 kwh/m³ alá csökkenni, és ez is csak nagy hidraulikai terhelés mellett érvényes. Ekkora szennyvíz mennyiség jelenleg és a távlati jövőben sem várható. Az erőművi szennyvíz nagy részének kiesésével és a szennyvíznek csupán csak a kommunális hányad maradásával, a várható fajlagos energiafelhasználás 1,5-1,6 kwh/m³. A viszonylag nagy fajlagos energiafelhasználás nem meglepő, figyelembe véve a viszonylag alacsony folyadékmagasságot a levegőztetett medencében, valamint az üzemelő gépészet korát. 1.2 Tervezett beruházás indoklása, a bokodi agglomeráció fejlesztési szükségességének alátámasztása A közeljövőben az erőmű bezárását tervezik. Ehhez kapcsolódóan a Vértesi Erőmű Zrt-nek a meglévő zagytér rekultivációját meg kell oldani. Az Oroszlányi zagytér felhagyásának környezetvédelmi működési és rekultivációs engedélyét, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 681-8/2013 számon adta ki (4. sz. melléklet). A határozat alapján a zagyvizek és a csurgalékvizek locsolása a rekultiválás folyamán, a még rekultiválatlan területeken történhet porzásmentesítési jelleggel. Rekultivált területre nem juttatható ki. Az erőmű leállását követően a meglévő üzemi szennyvíztisztító átépítésével, a megmaradt zagytéri víz és a szivárgó és drénrendszerrel összegyűjtött csurgalékvíz megtisztítására és élővízi bevezetésére (Bokodi hűtőtó) kerül sor. A korábbi üzemeltető Bokodi Szolgáltató Kft. kérte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, hogy az érvényes vízjogi üzemeletetési engedélyben foglaltak szerint, augusztus 31-ig tegye lehetővé a tisztított szennyvizek erőműi zagytéren történő elhelyezését. 14

15 A Felügyelőség /2014 számú tájékoztatása (5.sz. melléklet) alapján, a korábban kiadott rekultivációs engedélyt nem módosítja, mivel álláspontjuk szerint a tisztított szennyvíz nem a zagytéren kerül elhelyezésre, ugyanis annak befogadója a csurgalékvíz gyűjtő medence. Ennek megfelelően a Bokodi szennyvíztisztító tisztított szennyvizének befogadója a csurgalékvíz gyűjtő medence december 31. napjáig. Ezen időpontig szükséges megoldani a települési szennyvíz elhelyezését. Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. és Bokod Község Önkormányzata között a Bokodi közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tárgyában bérletiüzemeltetési szerződés került aláírásra, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyott, és május 01. napján életbe lépett. Az átvételt megelőzően április 11-én az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság előzetes értesítés szerint szemlét tartott a szennyvíztisztító területén. A szemléről készült jegyzőkönyv (6.sz. melléklet) alapján a Hatóság jelenlétében az ÉDV Zrt. képviselője a helyszíni bejárás során megállapította, hogy a telep gyakorlatilag nem biztosítja az elvárt tisztítási hatásfokot. Az ÉDV Zrt. támogatja és megvalósítását elengedhetetlennek tartja a keletkező szennyvíz Oroszlányi Szennyvíztisztító Telepre történő távvezetéki bejuttatását. A nem megfelelő kategóriába történő átsorolás, az agglomerációs átsorolás szakvéleményeinek elkészítése, továbbá a vízjogi létesítési engedélyezési tervek tervezésének mielőbbi megkezdése szükséges. Az ÉDUKTF képviselője a szennyvíztisztító telep helyszíni szemléjén megállapította, hogy annak üzemeltetése nem gondos, az elfolyó szennyvíz szemrevételezés alapján nyers szennyvíz minőségű. Mielőbb szükséges a megfelelő tisztítási hatásfok helyreállítása. Az üzemeltető tegyen eleget a H /2005. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt önellenőrzési kötelezettségnek. 15

16 A távlati műszaki megoldások közül környezetvédelmi szempontból a bokodi szennyvizeknek az oroszlányi szennyvíztisztító telepre történő bejuttatása és tisztítása támogatható. A Hatóság nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a szennyvíztisztító telepre vonatkozó türelmi idő a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 38. 2b) pontja alapján, december 31-én lejár. A település szennyvíz tisztításának rendezésére több lehetőség adódik. Az egyik, hogy az erőmű területén található szennyvíztisztító felújításra, átépítésre kerül. A másik lehetőség, hogy a település szennyvize egy központi átemelőn és nyomott távvezetéken keresztül a legközelebb fekvő, szabad kapacitással rendelkező oroszlányi szennyvízelvezető hálózatba, illetve az oroszlányi szennyvíztisztító telepre kerül bevezetésre. 2. MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐK 2.1 Jövőbeni várható üzemkörülmények Az erőmű leállásával a szennyvíz térfogatáram jelentősen csökken, a vízmennyiségeknél gyakorlatilag csak a lakossági szennyvizet, valamint a tervezett biomassza erőmű néhány m 3 -es napi szennyvízkibocsátását kell figyelembe venni. A későbbiekben azonban az erőmű épületeinek esetleges hasznosítását követően a szennyvízmennyiség további kismértékű növekedése várható. Az adatok becslésénél a fentieket és a tervezői irányelveket figyelembevéve a várható szennyvíz mennyiséget és terheléseket biztonsággal túlbecsültük, mivel az esetleges rekonstrukciót ezek figyelembevételével kell tervezni. Bokod község várható jellemző üzemadatai az erőmű leállása után 97 l/fő/nap x 2100 fő = l/nap ~203,5 m³/nap - KOI: 252kg/nap - BOI5: 126kg/nap 16

17 - TKN: 20,16kg/nap - TP: 3,78kg/nap A jelenlegi rendszer felhasználása esetén, az alábbi üzemadatok várhatók: - 4m folyadékoszlop a tartályokban (reaktorokban) - 3,0g VSS/l iszapkoncentráció - Iszapkor: 16 nap - Mértékadó oxigénigény (csúcs): 30kgO 2 /h - Napi fölösiszap: 30m³/nap; 100kg VSS/nap ~200kgTSS/nap - Vas (III) szulfát: 35 l/nap 20%-os oldat 2.2 A szennyvíz elhelyezésének vizsgálata Tisztított víz elhelyezése a meglévő szennyvíztisztító telep rekonstrukciója esetén Az erőmű leállásával a tisztított víz helyi felhasználásának lehetősége megszűnik. Az ÉDUKTVF 681 8/2013. számú jogerős határozatában a szennyvíz tisztító telep tisztított vizének befogadójaként a Bokodi hűtőtavat jelölte meg. Ehhez új tisztítottvíz vezeték kiépítése szükséges. A jelenlegi szennyvíztisztító telep műszakilag teljes felújításra szorul. Jellemző, hogy a szabadtéri gépek, műtárgyak rossz állapotban vannak. A gépek gyakorlatilag kivétel nélkül a tervezési élettartamukat meghaladó időt üzemeltek, és jelenleg is üzemelnek, annak ellenére, hogy kiöregedtek. A technológiai medencék falán, a teljes felületen a felületkezelés illetve korrózióvédelem szükséges. A tisztított víz elhelyezésénél vizsgáltuk a szikkasztás lehetőségét is, azonban a helyszínen, illetve környékén nem áll rendelkezésre olyan terület, ahol ez a nagymennyiségű tisztított víz elszikkasztható lenne. 17

18 Tekintettel arra, hogy szikkasztás esetén a tisztított szennyvízre előírt határértékek szigorúbbak, mint a felszíni vízbe történő bevezetés esetén, ezért ezt az elhelyezési módot véglegesen elvetettük. A tisztított szennyvíz kibocsátási határértékeit A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza. A rendelet a Bokodi hűtőtavat, mint befogadót, az egyéb védett területek kategóriába sorolja, melynek főbb paramétereire vonatkozó kibocsátási határértékek az alábbiak. KOI össz N Ammónia-N összp Bokodi hűtőtó Jogszabályi háttér Az ún. Viziközmű törvény (2011. évi CCIX. törvény) szerepe az üzemeltetésben A viziközmű törvény több szempontból is befolyásolja a telep üzemeltetését: - A törvény 1 f. és 1 i. pontja egyértelűen meghatározza, hogy gazdaságilag indokolt esetben viziközmű létrehozásánál vagy fejlesztésénél az integrált egybefüggő (regionális) viziközmű rendszereket kell előnyben részesíteni. - A törvény szintén alapvetően érinti a tulajdonosi és üzemeltetői viszonyokat, melynek Bokod szennyvíztisztítójának üzemeltetését közvetlenül érintik, azonban jelen dokumentumban a törvény értelmezésével és tárgyalásával nem foglalkozunk. BAT évi LIII. törvény A környezetvédelmi biztonsági, valamint a BAT követelmény (1995. évi LIII. törvény. 4. ) szempontjából, Oroszlány város ultraszűrő membrán 18

19 bioreaktoros technológiája egyértelműen és vita nélkül messze felülmúlja a hagyományos utóülepítővel rendelkező rendszerekét. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 25/2002. (II. 27) Korm. rendelet Összegyűjtött szennyvíz átvezetése Oroszlány város szennyvíz elvezető hálózatába, illetve a városi szennyvíztisztítóba Oroszlány város szennyvíztisztító telepének összefoglaló leírása Megvizsgáltuk a keletkező szennyvizek oroszlányi szennyvízcsatorna hálózatba, illetve azon keresztül az oroszlányi szennyvíztisztító telepre történő bevezetésének lehetőségét is. Ez esetben az erőműi szennyvíztisztító megszüntetésre kerül és a szennyvízelvezetési agglomerációs központ szerepét Oroszlány város szennyvíztisztító telepe tölti be. Az Oroszlány-Kecskéd agglomeráció, a hatályos 25/2002 (II.27.) számú Korm. rendelet 6. számú táblázatában megfelelő szennyvíz elvezető és-tisztító rendszerrel ellátott agglomerációként szerepel LE terheléssel. Oroszlány városának szennyvíztisztító telepe nem csak jelentős kapacitásfelesleggel rendelkezik, de a legkorszerűbb MBR ultraszűrő-membrán technológiával rendelkezik, amely a hagyományos utóülepítővel rendelkező szennyvíztisztító technológiáknál jelentősen jobb vízminőséget és üzembiztonságot jelent a szennyvízkezelés során. A szennyvíztisztító telep hatósági engedélyei: H /2009 számú vízjogi üzemeltetési engedély (7. sz. melléklet) és azt módosító H /2009. számú (8. sz. melléklet) és H

20 7/2010 számú (9. sz. melléklet) és /2013. számú (10. sz. melléklet) vízjogi üzemeltetési engedély /2013. számú környezetvédelmi működési engedély Szennyvíztisztító technológiai összefoglaló Oroszlány Vízjogi üzemeltetési engedély szerinti kapacitás Átlagos szennyvíz térfogatáram : m³/nap LE kapacitás: LE Csúcsvízhozam : 110 liter/sec KOI Cr : g O 2 /m³ NH 4 -N : 120 g/m³ Összes Foszfor : 18 g/m³ Összes lebegő anyag : 400 g/m³ Jelenlegi terhelések Átlagos szennyvíz térfogatáram : m³/nap LE terhelés: LE (Nemzeti szennyvízelvezetési program szerint) KOI Cr : g O 2 /m³ NH 4 -N : 100 g/m³ Összes Foszfor : 10 g/m³ Tisztított vízzel szemben támasztott követelmények KOI Cr : 75 g O 2 /m³ BOI 5 : 25 g O 2 /m³ NH 4 -N : 5 g/m³ Összes N (nyári / téli üzem): 15/25 g/m³ Összes Foszfor : 2 g/m³ Bírságot nem fizetett! 20

21 A fentiek alapján a tisztító szabad kapacitása m 3 /nap m 3 /nap és LE LE, tehát képes fogadni a bokodi 203,5m 3 /d ill LE terhelést. Szennyvíztisztító bemutatása: Rácsszűrő A szennyvíztelepre beérkező nyers szennyvíz rácsműtárgyra kerül, ahol először egy 50 mm rácsméretű durva rácson halad át. A fennmaradó rácsszemét konténerben kerül elhelyezésre. Második lépcsőben 5 mm résméretű gépi tisztítású finomrácsra kerül ami vízszintérzékelés alapján saját automatika működtet. A rácsszemetet villanymotoros, csökkenő menetemelkedésű szállítócsiga préseli és hordja ki a konténerbe. A gépi rács áteresztő képessége Q=110 l/h, Q max =140 l/h. Nyersvíz átemelő Az előszűrt nyers szennyvíz az átemelő aknába jut melynek szintjét folyamatos szint távadó figyeli és védi a szivattyúkat a szárazra futástól. A nyersvíz feladását a levegőztetett homok-, és zsírfogó műtárgyra három szivattyú végzi, melyek a telepre érkező szennyvízhozamtól függően fokozatosan üzembe vehetőek. A szivattyúk közös gerinc vezetékre dolgoznak. Homok-, és zsírfogó műtárgy A két párhuzamosan telepített, levegőztetett homok-, és zsírfogó berendezés automatikus üzemű, a kotróhíd működését végálláskapcsolók, a homokzagy kiemelését folyamatirányító számítógép felügyeli. A homokfogó berendezés normál esetben egyenként 200 m³/h szennyvizet képes megbízhatóan átereszteni. Karbantartás alatt a szennyvíz egy oldalra terhelhető, 400 m³/h szennyvíz terhelésnél a homokfogás megfelelő. A lefölözött zsír-iszap tározóba jut mely végül hulladéklerakóba kerül. Légfúvók szolgáltatják a 21

22 levegőt, ami tangenciális áramlást eredményez, ez segíti a homokszemcsék leülepedését. A kifogott homok víztelenítését saját automatikával rendelkező berendezés végzi. A csurgalékvíz visszajut az átemelő aknába. A nyers szennyvíz finomszűrését 1 mm résátmérőjű saját automatikával rendelkező finomszűrő végzi (Q= 400 m³/h ), a rácsszemét a gép kihordó csigájával szállítva konténerbe kerül. A finomszürő kiszakaszolása kézi működtetésű zsiliptolózárral lehetséges. Biológiai tisztítás A biorektorba táplált szennyvíz anoxikus és aerob medencékben nitrifikáción és denitrifikáción megy keresztül. A szennyvíz térfogatáramában jelentkező ingadozások kiegyenlítése a bioreaktorokban történik, a bioreaktorok maximális szint ingadozása 1 méter, amely kb. 450 m³ kiegyenlítő kapacitást biztosít. A biológiai tisztítással együtt szimultán foszfor kicsapatás biztosított, ehhez a biológiai medencékbe feladott nyersvízhez szükséges vas-só foszforkicsapató vegyszer adagolása a bevezető vályúba történik. A tökéletes elkeveredést motoros keverő segíti. Az egyes medencék kiszakaszolása kézi zsiliptolózárakkal lehetséges. Az aerob medencéket levegővel ellátó fúvók frekvencia szabályzói a medencékben mérhető oldott oxigén szint alapján vannak szabályozva. Eleven iszap feladás a membránreaktorba A membránreaktorba történő szennyvíz eleven iszap elegy feladást szinttávadók felügyelik. A feladást két centrifugál szivattyú végzi a membrán medencék osztó vályújába. A szennyvíz felszínén úszó uszadék és hab a medencék között elhelyezkedő uszadék aknába vezethető a bukózsilipek kézi süllyesztésével. Az elvett uszadék csővezetékben túlfolyik az uszadék és 22

23 fölösiszap aknába, ahonnan szivattyúval a sűrítőbe átemelve további iszapkezelésre kerül. Ultraszűrés bemerülő membrántechnológiával A biológiailag tisztított szennyvíz 4 darab egyenként 80 m³ térfogatú membrán medencébe jut. Az állandó szint tartása érdekében a medencékre feladott többlet szennyvíz bukóélen keresztül állandó túlfolyással a recirkulációs vályún keresztül visszaáramlik a biológiai medencékhez. A medencékben membránok végzik az ultraszűrést, az ultraszűréshez szükséges vákuumot - kézi működtetésű kiszakaszoló pillangószelepek közé épített frekvenciaváltóval ellátott folyamati szivattyúk állítják elő. Iszapkezelés A fölösiszap aknában felgyűlt uszadékot, habot és iszapot a fölösiszap szivattyú szállítja az iszapsűrítő medencébe. A medencébe foszfor kicsapató vegyszert adagolnak. A leülepedett iszapot iszapszivattyú adja fel az iszapsűrítő centrifugára melyhez polielektrolitot adagolnak. A viztelenített iszap megfelelő tároló konténerben kerül üzemi tárolásra, majd elszállításra. A szennyvíztisztító technológia fő elemei Oroszlány Levegőztetett homok és zsírfogó műtárgy homokfogó : V homokfogó = 2 x 30 m³ A homokfogó = 2 x 14 m² zsírfogó : V zsírfogó = 2 x 15 m³ A zsírfogó = 2 x 12,5 m² Előszűrő műtárgy alapterület : 2 m x 3 m = 6 m² 23

24 Bioreaktorok és membrán medencék Bioreaktorok 1. sz. V min = 900 m³ V max = 1020 m³ 2. sz. V min = 650 m³ V max = 760 m³ 3. sz. V min = 900 m³ V max = 1020 m³ 4. sz. V min = 450 m³ V max = 510 m³ összesen : V min = 2900 m³ V max = 3310 m³ 4 db membrán medence : V = 80 m³/db, összesen V = 320 m³ 1 db fölösiszap akna 1 db ürítő akna 1 db MC medence V = 20 m² összes medence térfogat V = m³ Iszapsűrítő V = 200 m³ Jellemző üzemadatok és kapacitás Oroszlány A jelenleg beérkező szennyvíz forrásaira jellemző: városi kommunális szennyvíz: m³/nap ipari park: m³/nap Oroszlány város szennyvíztisztítóját megépítésének időpontjában a jelenleginél jóval nagyobb, az Oroszlányi Ipari Parkból érkező terhelésekre méretezték. Az ipari parkból érkező terhelések, bár igen jelentősek, mégis elmaradnak a tervezéskor várt értékektől, így Oroszlány város szennyvíztisztító telepén jelentős kihasználatlan szennyvíztisztítási kapacitás jelentkezik. Az ipari parkból érkező szennyvizek eloszlása szintén jól körülhatárolható. Az ipari park legnagyobb szennyvíz kibocsájtója, a GE Water and Process 24

25 Technologies Hungary Kft. napi m³-rel. Az üzemi gyártástechnológia folyamatos fejlesztésében jelentős szerepet kapnak a vízvisszaforgató és szennyezőanyag kibocsátást csökkentő megoldások, így a jövőben az üzem által kibocsátott ipari szennyvíz mennyisége és szennyezőanyag tartalma csökken. Fajlagos energiafelhasználás Oroszlány A szennyvíztisztító telep jelenlegi fajlagos energia felhasználása a szennyvíz tisztítására kb. 1,3kWh/m³. A telep energiaigénye alapvetően két csoportra oszthatók: Terhelésfüggetlen energiaigény, amely a telep üzemelése során állandóan jelentkezik, a beérkező szennyvíz mennyiségével nincs kapcsolatban. Terhelésfüggő energiaigény, amely a beérkező szennyvíz minőségével, illetve mennyiségével összefüggésben van. Terhelésfüggetlen energiaigény A jellemző terhelésfüggetlen energiaigény pédául a membránok tisztításához szükséges membrán levegőztetők illetve a finom előszűrő berendezés. Ezeket folyamatosan üzemeltetni kell, illetve teljesítmény szabályozásukra nincs mód, így a telep üzem eltetésében fix energiaigényként jelentkezik. Folyamatosan üzemelő gépek energiafogyasztása: Membrán levegőztető fúvók: 60kW Iszaprecirk szivattyú: 18kW Nem levegőztetett terek keverői: 6kW Homok és zsírfogó: ~10kW Napi 8 órában üzemelő gépek energiafogyasztása: Gépirács:1,1kW Ez alapján a napi energiaigény összesen: 94kW x 24h + 1,1kW x 8h = 2265kWh naponta. 25

26 Terhelésfüggő energiaigény A jellemző teljesítményfüggő energiaigény például a biológiai levegőztető rendszer, mely a telepre beérkező szennyezőanyag mennyiségével arányosan szabályozható, a szennyvíztisztító telep oxigénigénye alapján. Biológiai fúvók: 225kW Iszapvíztelenítés: ~50kW Nyers szennyvíz átemelő 18,5kW Folyamati és BP szivattyú: ~10-15kW A minimális energiaigény (beérkező szennyvíz 3500m³ naponta): Fúvók: 90kW x 24h Iszapvíztelenítés 50kW x 4h Nyers szennyvíz átemelő 18,5kW x 8h Folyamati és BP szivattyú: ~10kW x 8h 90kW x 24h + 50kW x 4h +18,5kW x 8h + 10kW x 8h= 2588 kwh naponta. A maximális energiaigény (beérkező szennyvíz 5000m³ naponta): Fúvók: 150kW x 8h + 135kW x 16h Iszapvíztelenítés 50kW x 12h Nyers szennyvíz átemelő 18,5kW x 14h Folyamati és BP szivattyú: ~10kW x 14h 150kW x 8h +135kW x 16h + 50kW x 12h +18,5kW x 14h + 10kW x 14h = 4359 kwh naponta. A 2014 év folyamán jellemzően a minimális energiaigény volt a jellemző. 225kW-os biológiai oxigénigény az Ipari parkból beérkező extrém magas szennyvíz terhelések esetén jelentkezett. Bár a kommunális szennyvíz mennyisége még teljes hidraulikai terhelésnél sem indokolja a 150kW figyelembe vételét, mivel a terhelést elsősorban az Ipari parkból érkező 26

27 szélsőségesen változható szennyvíz minősége és mennyisége határozza meg, így a számításban ezt az értéket szerepeltetjük. Számítással becsült jellemző energiaigények: Minimális Maximális Napi összes: 4853 kwh 6624 kwh Fajlagos: 1,386 kwh/m³ 1,325 kwh/m³ A számításokból látható, hogy az Oroszlányi kommunális szennyvíztisztító telep számára a kommunális szennyvízből származó nagyobb hidraulikai terhelés a kedvezőbb, mivel javítja a szennyvíztisztító telep kihasználtságát, így ezen keresztül javítja a fajlagos energiamutatókat. Ennek oka, hogy a membránszűrő technológia igen jelentős (a szennyvíz mennyiségektől független) energiaigénnyel rendelkezik, mely állandó költségként jelentkezik a szennyvíztisztító üzemeltetésében. Minél magasabb a hidraulikai terhelés, energetikai szempontból annál gazdaságosabb a szennyvíz megtisztítása Bokod község szennyvizének átvezetése az oroszlányi szennyvízelvezető hálózatba, illetve szennyvíztisztítóba Bokod község szennyvize a domborzati viszonyok figyelembevételével gravitációsan nem vezethető a meglévő oroszlányi hálózatba. Erre való tekintettel egy új központi szennyvíz átemelő és az ahhoz csatlakozó, a jelenleginél nagyobb keresztmetszetű nyomóvezeték kiépítése szükséges. A meglévő átemelő és az NA80-NA100 dimenziójú zagytéri nyomóvezeték, a megváltozott műszaki paraméterek figyelembevételével nem alkalmas a feladat ellátására. A központi szennyvíz átemelő helyének és a nyomóvezeték nyomvonalának kialakításánál a tanulmánytervben három lehetőséget is vizsgáltunk. 27

28 Az I. számú változatban, a meglévő erőműi szennyvíztisztító telepen létesülne a központi átemelő. A nyomóvezeték az erőmű sűrűn beépített területét érintve kerülne kialakításra. A II. számú változatban az átemelőt szintén a meglévő tisztító területén helyeztük el, azonban a nyomóvezeték nyomvonala elkerülné az erőmű beépített területét. II/A. számú változat szerint az átemelő Bokod község területén, a Kis utca és Erőműi utca csomópontjának közelében kerülne elhelyezésre. A nyomvonal további része megegyezett a II. számú változattal. A tanulmányterv elkészítése után megkértük a Vértesi Erőmű Zrt., valamint az építendő nyomóvezeték üzemeltetőjének, az ÉDV. Zrt-nek állásfoglalását is, hogy mely nyomvonal változat kiépítését támogatják. A Vértesi Erőmű Zrt. 700/2014 számú véleményezése (11.sz. melléklet) alapján az I. változat szerinti, az erőmű sűrűn beépített területén keresztül haladó nyomvonalat nem javasolják megvalósításra. A II. változat szerinti nyomvonal kialakítását viszont elfogadhatónak tartják. Az ÉDV Zrt. EDV /2014 iktató számú állásfoglalásában (12. sz. melléklet) szintén nem támogatja az erőmű területén történő nyomóvezeték építést, különös tekintettel arra, hogy az érintett területen a földalatti vezetékek elhelyezkedése, száma, ismeretlen, ismereteink szerint nem lelhető fel erről a területről valós közmű térkép. További problémát jelent, hogy az MVM rendkívül szigorú beléptető protokollt üzemeltet, ez pedig üzemzavar esetén nem teszi lehetségessé a gyors és biztonságos zavarelhárítást, összességében veszélyezteti a biztonságos üzemvitelt. Ennek figyelembevételével a központi átemelő meglévő szennyvíztisztító telepen történő elhelyezését sem javasolják. A fentiekre tekintettel az ÉDV Zrt. által megvalósításra javasolt nyomvonal a hűtőtó gáttestjéig a II/A, azt követően az I. változat szerinti nyomvonal lenne. 28

29 Javasolt műszaki megoldás bemutatása A Vértesi Erőmű Zrt. és az ÉDV Zrt. állásfoglalásai alapján, a megvalósításra javasolt nyomóvezeték hossza mintegy 5300fm. Az új központi szennyvíz átemelő Bokod község külterületén, a Kis utca és Erőműi utca csomópontjának közelében kerülne elhelyezésre. A tervezett átemelő szivattyúk elektromos energia ellátása a közterületi 0,4kVos hálózatról megoldható. A fentiek alapján, a hálózat méretezését az alábbiakban foglaljuk össze. Tervezési alapadatok: - Szállítandó becsült órai csúcs vízhozam: Q max = 5,5 l/s - Geodéziai magasságkülönbség: H g =~26,5m (az időközben elkészített geodéziai felmérés alapján) - Nyomóvezeték hossza: 5330m - Feltételezett vezetékátmérő: NA150 A javasolt szivattyú típusa: Flygt NP 3127 A szivattyú jellemzői: Motor tengely teljesítménye: 7,4 KW Fordulatszám: /min Feszültség: 3x400 V Szabad átfolyási keresztmetszet: 80mm Szivattyú által szállított vízhozam: Q=8 l/s A fajlagos súrlódási veszteség I=2,0 Súrlódási veszteség mértéke a kialakítandó hálózaton: hs I. = 5300m x 0,0020 = 10,5m Az összes veszteség: ΣH= H g + hs I. = 37,0m A kiválasztott szivattyú méretei alapján az átemelő akna szükséges átmérője 2,0m. A 6,0m mély aknában két szivattyú kerül elhelyezésre, melyekből az egyik meleg tartalék. Az átemelő üzeme teljesen automatikus, melyet 3+1 úszókapcsoló biztosít. 29

30 Az úszókapcsolók beállításával lehet követni a szennyvíz mennyiségének változását. Az átemelő üzemének ellenőrzése, felügyelete és szükség esetén a beavatkozás a Vízmű tatabányai irányító központjából, URH rádiós rendszer alkalmazásával lehetséges. A kialakítandó FESTO irányítástechnikai rendszer az ÉDV Zrt. felügyeleti rendszeréhez illeszkedik Tartózkodási idő meghatározása A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet 4.3 pontja alapján, a szennyvízvezetékekben és -átemelőkben való együttes tartózkodási idő a napi átlagterhelésre a 6 órát nem haladhatja meg. Amennyiben a tartózkodási idő ezen értéket legfeljebb 30%-al meghaladja, úgy az anaerob folyamatok bekövetkezését műszaki megoldással kell megakadályozni. A tartózkodási idő szempontjából az alábbi nyomvonal a mértékadó: Bokod, meglévő NA200KGPVC gravitációs csatorna, Félsor utca Tátra utca Száva utca Erdélyi utca Dadi utca nyomvonalon Csatorna hossza 1400 m Átlagos esés 20 ( ) Cső dimenzió NA200 KGPVC Vízhozam 1,0 l/s Átlagos sebesség 0,8 m/s Lefolyási idő 1750 s Tartózkodási idő T 1 = 0,49 h Tartózkodási idő a Dadi utcai szennyvíz átemelőben Az átemelőbe befolyó becsült vízhozam: Q 1 = 1 l/s Átemelő Ø2,0m átmérőjű és 6,0m mély 30

31 Szivattyú típusa: 2db Flygt CP 3085 MT436 Szivattyú által átemelt vízmennyiség: 2 l/s Átemelt vízmennyiség egy ciklus alatt: 1m 3 Tartózkodási idő a szivattyú leállása és indítása között: T 2 = 1000 l / 1 l/s = 1000s = 0,28h Bokod, meglévő D110KPE nyomott csatorna a Dadi utcai átemelőtől, a Kis utcai csatornáig. A nyomott csatorna mintegy 60fm hosszon emelkedik, majd a Bokodi vízfolyás melletti közbenső mélypontig esik, majd a befogadó Kis utcai gravitációs csatornáig ismét emelkedik. Csatorna hossza 1010 m Nyomott összesen 60 m Gravitációs összesen 950 m Cső dimenzió D110 KPE Vízhozam 2 l/s Átlagos sebesség nyomócsőben 1,0 m/s Tartózkodási idő nyomócsőben 60 s Gravitációs szakasz átlagos esése 8 ( ) Átlagos sebesség gravitációs szakaszban 0,6 m/s Lefolyási idő gravitációs szakaszban 1583 s Tartózkodási idő összesen T 3 = 0,45 h Bokod, meglévő NA200KGPVC gravitációs csatorna, Kis utca Erőmű utca nyomvonalon Csatorna hossza 940 m Átlagos esés 10 ( ) Cső dimenzió NA200 KGPVC Vízhozam 2,0 l/s Átlagos sebesség 0,7 m/s Lefolyási idő 1343 s Tartózkodási idő T 4 = 0,37 h 31

32 Tartózkodási idő a tervezendő központi szennyvíz átemelőben Az átemelőbe befolyó becsült vízhozam: Q 2 = 2,31 l/s Átemelő Ø2,0m átmérőjű és 6,0m mély Szivattyú típusa: 2db Flygt NP 3127 Szivattyú által átemelt vízmennyiség: 8,0 l/s Átemelt vízmennyiség egy ciklus alatt: 1m 3 Tartózkodási idő a szivattyú leállása és indítása között: T 5 = 1000 l / 2,31 l/s = 432s = 0,12h Bokod Oroszlány építendő nyomóvezeték D160KPE csőből az oroszlányi Dózsa György utcai szennyvízcsatorna tisztítóaknájáig. Csatorna hossza 5330 m Cső dimenzió D160 KPE Vízhozam (szivattyú által átemelt hozam) 8,0 l/s D160 KPE nyomóvezeték térfogata 40 m 3 Az átemelőbe érkező átlagos vízhozam 8 l/s Átlagos sebesség nyomócsőben Tartózkodási idő T 5 = 1,07 m/s 1,38 h Oroszlány, meglévő Ø30b gravitációs csatorna, Dózsa György utca Bánki Donát utca közötti nyomvonalon Csatorna hossza 835 m Átlagos esés 22 ( ) Cső dimenzió Ø30 beton Vízhozam 13,0 l/s Átlagos sebesség 1,3 m/s Lefolyási idő 633 s Tartózkodási idő T 4 = 0,18 h 32

33 Oroszlány, meglévő Ø60b gravitációs főgyűjtő, Bánki Donát utca és szennyvíztisztító telep közötti nyomvonalon Csatorna hossza 1300 m Átlagos esés 3 ( ) Cső dimenzió Ø60 beton Vízhozam 30,0 l/s Átlagos sebesség 0,8 m/s Lefolyási idő 1625 s Tartózkodási idő T 4 = 0,45 h Az elvégzett számítások alapján az együttes tartózkodási idő 3,72 óra, mely a meghatározott 6 órás tartózkodási időt nem haladja meg. A szennyvíz minőség szempontjából kedvező hatású, hogy Oroszlány város területén a meglévő Ø60b főgyűjtőben, az átemelt szennyvíz jelentős mértékben felhígul. Az üzemeltetés szempontjából az éjszakai kis vízfogyasztással járó időszak lesz a kritikus, amikor felvetődhet a szennyvíz berothadásának veszélye, azonban ez vegyszeradagolással, a Yara Hungária Kft. által gyártott és forgalmazott adagolórendszerrel és NUTRIOX oldattal kiküszöbölhető. A vegyszer adagolása a központi szennyvíz átemelőbe történik, az átemelt szennyvíz mennyiségével arányosan. 3. ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Bokod község területén az Erőműi lakótelepen üzemelő szennyvízcsatorna hálózat az 1950-es évek végén épült, mely mára már elöregedett, kritikus műszaki állapotú. A település szennyvízelvezetésének teljeskörű rendezéséhez célszerű a lakótelep szennyvízcsatorna hálózatának a felújítása is, melyet a beruházási költségek meghatározásánál figyelembevettünk. 33

34 3.1. Meglévő erőműi szennyvíztisztító felújításának költségei Az erőműi szennyvíztisztító rekonstrukció költségeinek meghatározásához tervezői költségbecslést alkalmaztunk, listaárakat és becsült szerelési igényt vettünk figyelembe. A költségeket legalább ezres értékig kerekítettük, a költségek nettó értékek. Az előzőekben leírtak szerint a költségekben szerepeltettjük az erőműi lakótelep szennyvízcsatorna hálózatának, valamint a meglévő szennyvíztisztító telepre érkező NA300b főgyűjtő felújításának becsült összegét is. Műszaki felülvizsgálat és kiviteli tervezés Kézirács telepítése Tartályok acélszerkezetének cseréje* Felületkezelés**: 1100 m² Oldott oxigén mérő szonda telepítése Keverők és egyéb forgó berendezések cseréje Levegőztető rendszer felújítása Fúvók cseréje Egyéb szerelések (elektromos, bádogos, stb.) Technológiai átalakítások Szennyvíztisztító felújítása összesen Erőműi lakótelep elavult szennyvízcsatorna hálózatának és a meglévő bekötéseinek felújítása (1600fm, NA200KGPVC csőből) Kis utca és Erőmű utca csomóponttól a szennyvíztisztító telepig kiépített elöregedett főgyűjtő felújítása (800fm, NA300KGPVC csőből) Tisztítottvíz csővezeték kiépítése (200m)*** Szennyvíztisztító telep elektromos energiaellátása Mindösszesen Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 34

35 *: Kg beépített szénacéllal és kivitelezéssel számolva. **: Szennyvíztisztító műszaki leírása alapján 2 rtg. KATESIL, 1 rtg. KATEPOX, 2rtg. TRINÁT össz. ~1.800Ft/m² Ft/m², felülettisztítás homokszórással 4.000Ft/m², felület összesen 2x500m² (kétoldali palást) technológiai fémmedencék + 100m² egyéb. ***: Ft/m egységárral számolva a Bokodi hűtőtóig. A költségek számításánál figyelembe vettük a szennyvíztisztító telep energia ellátásának bekerülését is. Korábban a Vértesi Erőmű Zrt. a Bokodi Szolgáltató Kft. részére kedvezményes áron biztosította a szennyvíztisztító üzemeltetéséhez szükséges energiát. Az ÉDV Zrt. részére viszont már a piaci ár kerül felszámításra, mely az üzemeltetési költségeket jelentősen növeli. A Vértesi Erőmű Zrt december 31-ig tudja vállalni a szennyvíztisztító telep energiaellátását. Ennek figyelembe vételével a belterülettől távolabb található telepre eddig az időpontig új közhálózati megtáplálás és trafó állomás kiépítése lenne szükséges. A tisztító telkét a Vértesi Erőmű Zrt. területei teljesen körbeveszik, ezért a kiépítendő hálózat mindenképp érintene VÉRT tulajdonú ingatlant. Emiatt az engedélyezéssel kapcsolatban elhúzódó ügyintézésre lehet számítani, mely a feladat sürgősségére nézve nem kívánatos. A fentiek alapján a rekonstrukció összes becsült minimális nettó költsége: Σ TISZTÍTÓ FELÚJÍTÁS = Ft Szintén felhívjuk a figyelmet, hogy a fő berendezések és acélmedencék, ideértve a régi betonműtárgyakat és az acélmedencék beton alapjait, tényleges műszaki állapotának felméréséhez a szennyvíztisztító leállítása és leürítése szükséges, amely jelenleg nem lehetséges. A teljes pontos műszaki felmérés nem lehetséges, így az esetleges rekonstrukció tényleges költségei jelentősen magasabbak lehetnek a becsült értékeknél! 35

36 3.2. Települési szennyvíz átevezetése az oroszlányi városi hálózatba, illetve szennyvíztisztító telepre a javasolt nyomvonal szerint Az átemelőtől kiépítendő nyomóvezeték nyomvonala feltételezhetően több idegen területet is érinteni fog, melyekre vonatkozóan tulajdonjogi dokumentáció készítése és kártalanítási összeg megfizetése is szükséges. Az elvégzett számítások alapján a szennyvíz együttes tartózkodási ideje nem haladja meg 6 órás tartózkodási időt, azonban az éjszakai kis vízfogyasztású időszakban fennállhat a szennyvíz berothadásának veszélye, ezért a központi szennyvíz átemelőnél vegyszeradagolás szükséges. A költségekben szerepeltettjük az erőműi lakótelep szennyvízcsatorna hálózat felújításának becsült összegét is. A meglévő szennyvíztisztító telepre érkező NA300b főgyűjtő felújításának költségei ez esetben nem jelentkeznek, mivel ez a csatorna megszüntetésre kerül. A hálózat kiépítésének becsült bekerülési költségeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Megnevezés Mennyiség Összesen (nettó) Tervezés és engedélyeztetés 1 db Ft Burkolat bontás és helyreállítás 600 m Ft Fakivágás 200 db Ft Erőműi lakótelep elavult szennyvízcsatorna hálózatának és a meglévő bekötéseinek felújítása NA200KGPVC csőből 1600 m Ft NA300KGPVC gravitációs csatorna 65 m Ft D160KPE nyomott csatorna 5330 m Ft Iparvágány alatti átvezetés irányított fúrással védőcsőben 40 m Ft Hűtőtó levezető csatornája alatti átvezetés irányított fúrással védőcsőben 40 m Ft Szennyvízátemelő 1 db Ft Szennyvíz átemelő elektromos energia ellátása 30 m Ft Szerelvényakna 1 db Ft Légtelenítő akna 3 db Ft 36

37 Ürítőakna I. (3m mély) 1 db Ft Ürítőakna II. 2 db Ft Vegyszeradagoló rendszer 1 db Ft Felügyeleti rendszer kiépítése 1 db Ft Kártalanítás 4750 m Ft MINDÖSSZESEN: Ft A fentiek alapján a beruházás becsült nettó bekerülési költsége: Σ VEZETÉK ÉPÍTÉS = Ft 4. ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 4.1. Meglévő erőműi szennyvíztisztító üzemeltetési költségei Rendszeres éves költségek Legyen szó rekonstrukcióról vagy új építésű szennyvíztisztító telepről, mindkettő esetében feltételezhető a nagyjából megegyező üzemelési költség. A költségek becslésénél az adott tételekre általánosan jellemző értékekkel számoltunk. A számításoknál igyekeztük a bizonyosan jelentkező üzemeltetési költségeket szem előtt tartani, és az egyéb esetleges költségeket elhagytuk az alábbiak szerint. A rendszeres költségeknél a jövőben várható üzemelési körülményeket és az aktuálisan rendelkezésre álló paramétereket vettük figyelembe. A 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet szerint, összehasonlításban 15 éves nettó üzemeltetési költségekkel kell számolni. Mivel a korrózióálló bevonatok illetve fő gépek várható élettartama általánosságban legfeljebb 10 év, így 15 évre vonatkozó számításnál indokolt figyelembe venni az amortizációs költségeket. Nem vettük figyelembe a zöldterületek kezelésének költségeit, illetve az esetlegesen keletkező zöldhulladékok kezelésének költségeit. Szintén nem számoltunk a bérjellegű költségeken kívül a vállalkozásokra vonatkozó esetleges adókkal (IPA, stb.), valamint profit nélküli üzleti tevékenységet feltételeztünk. 37

38 A költségeket legalább ezres értékig kerekítettük, a költségek bruttó értékek. Bérjellegű költségek 2 ember szakképesítés nélkül minimálbér: 2 x 12hó x Ft/hó = Ft/év 2 ember szakképesítéssel minimálbér: 2 x 12hó x Ft/hó = Ft/év Felelős vezető (bruttó 250 ezer Ft/hó bér): 12hó x Ft/hó = Ft/év Karbantartási költségek Acél csővezetékek éves karbantartása: 30m/év x Ft/m = Szivattyú éves karbantartás: átalány Ft/év + gépjavítás Fúvó éves karbantartás: átalány Ft/év + gépjavítás Egyéb karbantartás jellegű szerelések, munkák: Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év Technológia költségek Áramfogyasztás: 365nap x 200m³/nap x 1,5kWh/m³ x 50Ft/kWh = Ft/év Vegyszerköltség: Vas (III) szulfát 35l/nap x 0,2 x 365nap x 50Ft/kg = Ft/év Fölösiszap kezelés: 200kgTSS/nap x 2 Ft/kgTSS x 365 nap = Ft/év Fölösiszap elhelyezés: 200kgTSS/nap x 14 Ft/kgTSS x 365 nap = Ft/év Környezetterhelési díj (80%-os küszöbértékekkel számolva): Ft/év 38