A csonthéjasok növekvő veszélyben?
|
|
- Katalin Fülöp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A csonthéjasok növekvő veszélyben? Dr. Kövics György János, Dr. Tarcali Gábor DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növényvédelmi Intézet A fitoplazma eredetű betegségek világszerte egyre súlyosabb menynyiségi és minőségi veszteséget okoznak mind a szántóföldi növénytermesztésben, mind a kertészeti gazdálkodásban. Az utóbbi időben különösen a gyümölcsfák fitoplazmás pusztulásai jelentenek komoly fejtörést a termesztőknek. Ha valaki nem is feltétlen elfogadója a globális klímaváltozás (felmelegedés) vitatott folyamatainak, de a szélsőséges időjárási anomáliák gyakoribbá válását mégiscsak érzékeli, s a jelenség azon károsító csoport tömegességét, gradációját is befolyásolja, amelyek ezen betegségek terjesztésében, átvitelében meghatározók: a kabócák és a levélbolhák. A fitoplazmákról általánosságban A fitoplazma kórokozók a termés minőségének romlását, komoly termésveszteséget, gyümölcsfáknál a termő fák élettartamának megrövidülését, a fák pusztulását okozzák. A fitoplazmák egysejtű, apró ( nanométer nagyságú), csak elektronmikroszkóppal látható élőlények. Több tulajdonságukban a baktériumokra emlékeztetnek, számos jellemzőjük azonban eltér azoktól. A Prokariota-k (előmagvasak) országának tagjait korábban három csoportba: Gram pozitív, Gram negatív és Mollicutes baktérium osztályokba sorolták. A Mollicutes osztályhoz tartoznak a Phytoplasma-k (növényi mikoplazmák) mellett a Mycoplasma-k, az Ureoplasma-k, a Spiroplasma-k és az Acholeplasma-k is. Sejtfal nélküli, táptalajon nem tenyészthető növényi kórokozók, habár 2012-ben speciális táptalajon, axénikus (organizmus számára alkalmas növekedési rendszer, pl. tiszta tenyészet) egyes fitoplazma fajok tenyésztésről beszámoltak ún. PivL (Phytoplasma in vitro liquid medium, amely összetétele szabadalmi védettség alatt áll) tápközegben, mikroszaporított meténgen (Vinca sp.) mások mellett Pear decline (= Candidatus Phytoplasma pyri ), Stolbur (= Ca. Phytoplasma solani ) és Apple proliferation (= Ca. Phytoplasma mali ) fitoplazma kórokozókkal. A fitoplazma telepnövekedését 2-5 nap múltán figyelték meg, a fitoplazmával fertőzött Vinca tápközegének színváltozása (okkerből rozé bor szín) mellett. A fitoplazmák növényeken általában sárgulást, torzulást vagy burjánzást idéznek elő. Az ilyen sárgulásos, törpüléses, seprűsödő növényi betegségeket korábban vírusos eredetűeknek vélték. Az 1960-as évek végéig a kórokozót mint vírust tartották számon ben japán kutatók a beteg növények szöveteiben fedezték fel ezeket a mikoplazma-szerű (MLO mycoplasma-like organism) kórokozókat. Ekkor vált bizonyítottá, hogy az ilyen jellegű betegségek okozója nem vírus, hanem egy önálló kórokozó csoport, amit 1994-es közlés szerint új rendszertani besorolás nyomán fitoplazmának neveztek el. Az MLO kifejezés tartalmára annak etimológiája világít rá. Először Albert Bemard Frank német biológus használta a kifejezést (1889), utalva a primitív (nem fonalas) gombák alaki hasonlóságára. Ugyancsak az ő érdemei között tartják számon a mikorrhiza (gombagyökér) kifejezés megalkotását is. A Mycoplasma genus nevet ma humán és állatbetegségek elnevezésében használják. A fitoplazmáknál 2004-ben bevezették a Candidatus (Ca.) Phytoplasma genus-név alkalmazását. A jelölt, candidatus státusz azt jelzi, hogy a valódinak vélt taxonómiai egység (faj) még a végleges szabályoknak megfelelő besorolásra vár, tekintve, hogy a mesterséges táptalajon való tenyésztés ma még nem általános, és ezért a referencia törzsek gyűjteményében való elhelyezésükre nincs technikai lehetőség. Új fajnak csak az tekinthető, amelynek a 16S rrns gén (a riboszómális RNS kisebbik alegységében található bakteriális RNS komponens, melynek szedimentációs értéke 16 S, Svedberg) szekvenvenciája tekintetében <97,5 % hasonlóságot mutat bármely korábban leírt Candidatus Phytoplasma fajjal (megfordítva: a szekvencia különbözőségnek minimum 2,5 %-ot el kell érnie). Eddig mintegy 46 Candidatus Phytoplasma fajt írtak le, a számuk azonban folyamatosan változik. A fitoplazmák a természetben a növények háncsszövetében és a rovarvektoraiban találhatók. A legrégebben ismert fitoplazma által okozott betegség a burgonya és paradicsom sztolbur betegsége, amely a gazdanövény különböző részeinek torzulását, csökevényesedését, seprűsödését, értéktelen, használhatatlan termés képződését okozza. A sztolbur betegség kórokozójának az érvényes (legitim) neve: Ca. Phytoplasma solani (2004). A gyümölcsfák körében ugyancsak régen ismert fitoplazmás betegség az almafa seprűsödés, amely értéktelen vesszők fejlődését ( virgács hasonlóság), apró és ízetlen gyümölcsök képződését okozza ( Ca. Phytoplasma mali ) ben egy importált, fertőzött szaporítóanyaggal létesített, termőre forduló intenzív hazai almatelepítést kellett felszámolni 50 % feletti fertőzöttség miatt. 79
2 Ca. Phytoplasma prunorum A Ca. Phytoplasma prunorum (syn: European stone fruit yellows phytoplasma; ESFY) által kiváltott betegség mára Európában egyike lett a csonthéjas gyümölcsűek legfontosabb betegségeinek. Számos országban a kajszitermesztés legnagyobb problémájaként említik a kórokozót. A betegség tüneteit először Franciaországban írták le 1924-ben ben Magyarországon is megfigyelték, és bár vírusos eredetűnek vélt tüneteit már jóval korábban is észlelték hazánk területén; ben az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetének szakemberei be is azonosították a kórokozót. Kártétele Európa-szerte az utóbbi néhány, Magyarország területén pedig az elmúlt évtizedben kezdett súlyos méreteket ölteni, elsősorban kajszin, de előfordul más csonthéjas fajokon is. A betegség hazai előfordulásáról vannak adatok Budapest környékéről, Pest, Fejér, Somogy, Borsod- Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyékből. A Gönci Kajszi-termesztő Régióban (Észak-kelet Magyarország) a kórokozó előfordulásáról 2009-ben számoltunk be először. A betegség megjelenése és terjedése újabb komoly veszélyt jelent a szebb időket megélt hazai kajszitermesztés számára, amely az 1960-as évek nem ritkán 130 ezer tonna körüli országos termésmenynyiségéhez képest az ezredfordulóra drasztikusan, 20 ezer tonna körüli értékekre esett vissza, majd kis mértékben növekedve, de napjainkban sem több ezer tonnánál. A betegség tünetei 1. kép A beteg kajszi levelei sárgulók, a színük felé kanalasodnak A kajszi fitoplazma által okozott betegsége általánosságban gutaütés-szerű szimptómákat mutat. A gutaütés eddigi általánosan ismert betegség komplexum (Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium, a Cytospora cincta (teleomorf: Valsaria insitiva) gomba + hideghatás) végső tünetéhez hasonlóan ebben az esetben is a fák gyors pusztulása a végeredmény. A gutaütés betegség-szindróma előidézőjének korábban nem kellően igazolt feltételezésekkel ellentétben, a tudomány mai állása szerint a pusztuló fák többségénél elsődlegesnek a Ca. Phytoplasma prunorum -ot kell tekintenünk. Az egyéb kórokok (baktérium, gomba) napjainkban csak elvétve figyelhetők meg, és a gutaütés tünetegyüttes elsődleges előidézésében nem, vagy kisebb jelentőséggel vesznek részt. A fitoplazmás betegség mára a kajszi egyik legsúlyosabb problémájává vált. A fitoplazma kizárólag a növény háncsszöveteiben képes élni. Őszszel a kórokozó a gyökerekbe vonul vissza, és ott telel át. Tavasszal az új háncsszövet képződésekor megindul a fitoplazmák felfelé terjedése. Ez viszonylag lassú folyamat (3-20 mm/nap), és a fa teljes kolonizációja nyár végére, ősz elejére következik be. Az eddigi ismeretek alapján az első tünetek új ültetvényekben általában a 3-4-ik évtől figyelhetők meg. A fertőzés a megbetegedett fa körül körkörösen terjed tovább, s ezt a fák ilyen irányú pusztulása is jól jelzi. A tünetek a fa szinte minden részén jelentkeznek. Fiatal fák esetében a kórokozó szisztemikusan fertőzi az egész növényt. A virágok torzulnak, az egészséges fákra jellemző 5 sziromlevél helyett 6-8 sziromlevél is megjelenhet. A fiatal levelek kúpszerűen a színűk felé kanalasodnak (1. kép). Egyes ágak, vagy az egész fa lombozata hirtelen sárgulni kezd, de bizonyos esetekben ez a sárgulás nem jelentkezik, a levelek haragoszöldek, merevek, törékenyek lesznek. A fa kérgét lehántva a háncs narancssárgás elszíneződése látható, ami később világosbarna lesz (2. kép). A kórokozó körben elpusztítja a háncsszövetet, 2. kép Kajszi háncs narancssárga-barna elszíneződése 80
3 3. kép Kajszifa részleges ágelhalása s ez vezet a fa hirtelen, gutaütésszerű elhalásához. A pusztulás sajátossága, hogy ellentétben a gutaütés klasszikusnak mondott kórokozóival, a folyamatot nem kíséri mézgaképződés. Idősebb fák esetében a fertőződés általában először csak a fa egyes ágain következik be (3. kép), és azok pusztulnak el, de később a kór itt is továbbterjed, és bekövetkezik a teljes pusztulás (4. kép). A betegség a kajszin kívül megtalálható és súlyos károkat okoz őszibarackon (5. kép), cseresznyén (6. kép), meggyen is (7. kép). Az európai szilva jól tolerálja, viszont a japánszilva (Prunus salicina) is nagymértékű fogékonyságot mutat a kórokozóra, a gyümölcs hazai termeszthetőségét ellehetetlenítve. A betegség terjedése A betegség terjedésének két alapvető lehetősége van. A kórokozó a fertőzött szaporítóanyagokkal képes nagyobb távolságokra is eljutni, elsősorban ily módon kerülhet be az ültetvénybe. A faiskolából kikerülő, látensen fertőzött oltványok az ültetvényben a betegség elsődleges fertőzési gócaivá válhatnak. Utólag ugyan nehéz bizonyítani a fertőzött szaporítóanyag elsődleges szerepét, de tömeges fellépés esetén ez a lehetőség nagyobb figyelmet érdemel. Ezzel kapcsolatban az EPPO csonthéjas szaporító anyagra kidolgozott előírásait be kellene tartani! A megfertőzött területen a későbbiekben a vektorok veszik át a terjesztő szerepét, és a kórokozót a 4. kép A fi toplazma végső, teljes fapusztulás tünete kajszin beteg egyedekről tovább viszik az egészséges fákra. A fertőzés forrásai a beteg növények és a kórokozót hordozó tünetmentes fák és cserjék. A kórokozó terjesztésében meghatározó fontosságú vektorok szerepét kell korlátoznunk. A kajszi fitoplazmás betegségének első számú vektora az eddigi kutatások alapján a szilva-levélbolha (Cacopsylla pruni Scopoli), de vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a helyzet ennyire nem egyértelmű, esetleg szóba kerülhetnek más vektorok is. A szilva-levélbolha talán még nem vált széleskörűen elterjedt rovarrá hazánkban, de jelen van Vas megyében, Budapest környékén és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. 5. kép Sárguló, fi toplazma fertőzött őszibarack 6. kép A betegség tünetei cseresznye hajtáson 81
4 Fertőzés foka Vizuális tünetek I. Fertőzésmentes fa II. Kezdeti tünetek egy ágon III. IV. Kezdeti tünetek több ágon Egy vagy több elhalt ág V. Elpusztult vagy kivágott fa 1. táblázat Értékelési skála a fi toplazma fertőzöttség mértékének (Fi) meghatározásához (Tarcali-Kövics, 2009 nyomán) 7. kép Fitoplazmával fertőzött meggyfa A beteg növényekből a fitoplazmák a vektor szívogatása nyomán bejutnak a rovar bélrendszerébe, ahol felszaporodnak és szétterjednek az egész rovar testében. Ahhoz, hogy a vektor fertőzőképes legyen, a fitoplazmáknak a vektortól függően 1-2 hetet, vagy akár 7-8 hónapot is el kell töltenie a rovar testében. Ez a betegség ún. látens periódusa. A fertőzött levélbolhák fertőzőképességüket életük végéig megtartják, tehát perzisztens módon terjeszthetik a kórt. Az átvitel szempontjából a telepített ültetvényeink közelében, a természetben tömegesen előforduló toleráns fajok lehetnek a legfontosabbak, mint a kökény (Prunus spinosa), a cseresznyeszilva vagy mirabolán (Prunus cerasifera) és az elvadult szilva (Prunus domestica), de a levélbolha áttelelésében szerepet játszó fenyők is a fertőzött, vektor állattal együtt a fitoplazma rezervoárjaiként szolgálhatnak. Ez a levélbolha faj egy nemzedékű és a fenyőféléken telel át. Kora tavaszszal (február végén, március elején) települ be a kajszisokba, ahol párosodás után lerakja tojásait. Közben a szívogatásával a benne lévő fitoplazmákat bejuttatja a kajsziba. A terjesztő levélbolhának a kórokozó terjesztését meghatározó tulajdonságait, térbeli is időbeli sajátosságait kellene tehát hazai viszonyaink között is jobban megismernünk és pontosítanunk. A betegség elterjedésének vizsgálata a Gönci termőkörzetben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található napjaink egyik legjelentősebb hazai kajszi termő régiója, a Gönci termőkörzet. A jó terméseredmények mellett a minőség is kiváló, amit az ízletes gyümölcs mellett jól képvisel a hungaricum Gönci barackpálinka is. Igaz, a hungaricum jelentését (magyar termék), különleges voltát nemzetközi színtereken hatékonyabban kellene megismertetnünk és népszerűsítenünk! A régió csonthéjas ültetvényeit, és azokon belül is elsősorban a kajszisokat komolyan veszélyezteti a robbanásszerűen fellépő fitoplazmás betegség. Borsod megyei növényvédős kollégák jelzésére a körzet több érintett ültetvényét magában foglaló részletes és alapos vizsgálódásba kezdtünk a betegség diagnosztizálása és a fertőzöttség mértékének feltárása céljából. A 2009 októberében kezdett helyszíni felméréseink során számos csonthéjas (elsősorban kajszi) ültetvény lehangoló képe tárult elénk. Összesen 17 ültetvényt (kajszi, őszibarack, cseresznye, meggy) vizsgáltunk meg ben a termőkörzetben. A terepi vizuális felvételezések eredményei (1. táblázat) alapján kijelenthető, hogy a csonthéjasok fitoplazmás betegsége a térségben meglehetősen komoly mértékű pusztítást okoz. A legsúlyosabban fertőzött kajszi ültetvényekben 85 %-os fertőzöttséget regisztráltunk, ami azt jelenti, hogy a vizsgált 100 fából 85 fán megfigyelhetők voltak a betegség különböző fokozatú tünetei. Az említett ültetvényben a pusztulás mértéke is igen súlyos volt, a fertőzöttnek talált 85 fából 65 elpusztult fa volt (8. kép). Jelentős fitoplazma fertőzöttséget tapasztaltunk meggyen és cseresznyén is (2. táblázat). Megtaláltuk a kórokozó tüneteit őszibarackon is, már az első felvételezés alkalmával is, de akkor még nem volt súlyos a 8. kép Memento kopjafa kajszi törzsek egy bekecsi kajszisban (2010. június) 82
5 Hely sorsz. Terepi vizsgálat időpontja fafaj Fák kora (év) Terület (ha) fák száma Fertőzés foka I. II. III. IV. V. Fi F% kajszi , kajszi , kajszi , kajszi , őszibarack , cseresznye , meggy , meggy , meggy , táblázat Fitoplazmás fertőzés csonthéjas ültetvényekben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2009-ben Megjegyzés: Vizsgálati helyek: 1-9. Bekecs, Forrás: Tarcali et al., 2010 fertőzöttség, ez mára jelentősen súlyosbodott. A terepi felvételezések során (3. táblázat) a fertőzött fákból mintákat gyűjtöttünk laboratóriumi vizsgálatok céljaira. Laboratóriumban, molekuláris biológiai vizsgálatokkal (PCR) vizsgáltuk a fitoplazma jelenlétét a begyűjtött növényi mintákban. A PCR vizsgálatokat a MTA Növényvédelmi Kutató Intézetében (Kiss Emese közreműködésével), valamint a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézet molekuláris biológiai laboratóriumában végeztük. Összesen 40 db, különböző csonthéjas gyümölcsfajokról származó mintát vizsgáltunk meg, és azokból 22 minta esetében egyértelműen ki tudtuk mutatni a Ca. Phytoplasma prunorum jelenlétét. Kajszi esetében összesen 12 pozitív mintánk volt, őszibaracknál és cseresznyénél 2, meggynél 5 mintában igazolódott be a fitoplazma fertőzöttség. Egy, a betegség következtében elpusztult kajszi élő vadszilva alanyából is vizsgáltunk mintát, amely szinten pozitív eredményt mutatott, vagyis a vadszilva (mirabolán) alany is fertőzött volt, annak ellenére, hogy nem mutatta a betegség tüneteit (9. kép). A fitoplazmák által okozott betegségek növekvő problémát jelentenek a gazdálkodók számára világszerte. A csonthéjasok fitoplazmás Hely sorsz. Terepi vizsgálat időpontja fafaj Fák kora (év) Terület (ha) fák Fertőzés foka I. II. III. IV. V. Fi F% kajszi 13 22, , kajszi 13 22, , meggy , kajszi , kajszi , kajszi , kajszi , kajszi , táblázat Fitoplazmás fertőzés csonthéjas ültetvényekben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010-ben Megjegyzés: Vizsgálati helyszínek: 1-3-Bükkaranyos, 4-Rátka, 5-Göncruszka, 6-Vizsoly, 7-Boldogkőváralja, 8-Abaújkér Forrás: Tarcali et al., kép Az elpusztult kajszi mirabolán szilva alanyából előtört tünetmentes, de fertőzött növény betegsége egyre komolyabb veszély Magyarországon, és elsősorban kajszibarackban okoz óriási károkat. Kutatási eredményeink és a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kórokozó csoport és a védekezési stratégia kialakítása nagyobb figyelmet érdemel, a csonthéjasok, elsősorban a kajszibarack megvédése érdekében. Fotó: A szerzők felvételei 83
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence Dorée) Kiemelt fontosságú feladat a területek folyamatos monitorozása
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence Dorée) Kiemelt fontosságú feladat a területek folyamatos monitorozása Útmutató a jó gyakorlatok felhasználásához A projekt az Európai Unió Horizon 2020
RészletesebbenMit kell tudni az aranyszínű sárgaság szőlő betegségről?
Mit kell tudni az aranyszínű sárgaság szőlő betegségről?,hazánkban a NÉBIH a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, rövidítve: FD) betegséget 2013 augusztusában azonosította Zala megyében a szlovén
RészletesebbenRövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról
Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes, kisméretű kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.
RészletesebbenA szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink Országos Szőlészeti és Borászati Konferencia, Eger Szőnyegi Sándor, Dancsházy Zsuzsanna Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenKözlemény: Megjelent Magyarországon a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD)
Közlemény: Megjelent Magyarországon a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD) Az aranyszínű sárgaság betegség első, azonosított előfordulása Magyarországon
RészletesebbenNövénykórtan. Növényeket megbetegítő Prokariota szervezetek. Növénykórtan 4. 1. Növényt megbetegítő Prokarioták
Növénykórtan Növényeket megbetegítő Prokariota szervezetek Növénykórtan 4. 1 Növényt megbetegítő Prokarioták Prokariota = előmagvasak, azaz nincs megformált sejtmagvuk, ezek: Bacteria - Baktériumok Gram
RészletesebbenKukorica vörösödés (Maize Redness = MR) és vektorai
Kukorica vörösödés (Maize Redness = MR) és vektorai Kölber Mária Elek Rita Csömör Zsófia Genlogs Biodiagnosztika Kft, Budapest Hévíz, 2016. január 12. Az előadás felépítése A fitoplazmákról általában Sztolbur
RészletesebbenDr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet
Dr. Bujdosó Géza Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézet dr. Bujdosó Géza NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézet Árutermelő gyümölcsültetvények kritériumai min.
RészletesebbenA szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedése elleni NEMZETI KÉSZENLÉTI TERVRŐL. ISMERETEK a szőlő sárgaság betegségekről
ISMERTETŐ A szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedése elleni NEMZETI KÉSZENLÉTI TERVRŐL Ez az ismertető rövidített változata a NÉBIH a (NTAI) által kidolgozott és a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára
RészletesebbenSzent István Egyetem. Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet FITOPLAZMA FERTŐZÖTTSÉG VIZSGÁLATA KAJSZI ÜLTETVÉNYEKEN
Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet FITOPLAZMA FERTŐZÖTTSÉG VIZSGÁLATA KAJSZI ÜLTETVÉNYEKEN Készítette: Oláh Beatrix Évfolyam: I. évfolyam Belső konzulens:
RészletesebbenHazai szelídgesztenyések helyzete és lehetséges védekezési módozatok a kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen
Hazai szelídgesztenyések helyzete és lehetséges védekezési módozatok a kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen Készítette: Csizmár Mihály Környezettan BSc Témavezető: Dr. Bratek Zoltán Egyetemi adjunktus
RészletesebbenA szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence dorée) kezelése az ültetvényekben
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence dorée) kezelése az ültetvényekben A betegséggel fertőzött területeken elkerülve annak további terjedését Hogyan kezeljük célzottabban a szőlő aranyszínű
RészletesebbenKihal a kajszi: kutatás a termesztőkkel együtt
Ennek a régóta kutatott, de mindeddig megoldatlan problémának a feltárására és megoldására több konzorciumi kutatást indított a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési
Részletesebben13. Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok. Dancsházy Zsuzsanna Június 3.
Xylella: már Európában a dísznövényeinket és díszfáinkat is fenyegető baktérium! Xylella: a bacterium already present in Europe among our flowers and trees! 13. Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok
RészletesebbenKajszi járványos betegségei (Monilíniás, sztigminás és tafrinás betegség) Nagy Géza NÉBIH NTAI (SZIE KertK Növénykórtani Tanszék)
Kajszi járványos betegségei (Monilíniás, sztigminás és tafrinás betegség) Nagy Géza NÉBIH NTAI (SZIE KertK Növénykórtani Tanszék) Uralkodó időjárási körülmények 2013 Szélsőséges (tavaszi) időjárás 2014
RészletesebbenA kabakosok betegségei
A kabakosok betegségei gei Kép: internet Fotó: internet 1 Uborka mozaik vírus Cucumber mosaic virus (CMV) Gazdanövények: Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Tökfélék Paradicsom Gyomnövények Dísznövények stb.
RészletesebbenSzőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.)
Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére Kiadva: 2012.08.09. 12:00-kor. Érvényes: 2012.08.16-ig. Várható frissítés: 2012.08.16. 12:00-kor.
RészletesebbenBUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR ELTÉRŐ VIRULENCIÁJÚ FITOPLAZMA TÖRZSEK KÖLCSÖNHATÁSÁNAK SZEREPE A KERESZTVÉDETTSÉG KIALAKULÁSÁBAN Doktori értekezés tézisei Tibenszkyné Kiss Emese MTA
RészletesebbenDengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer
Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni
RészletesebbenAGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
A MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGÁNAK KONFERENCIÁJA TOX 2018 Konferencia - Lillafüred, 2018. október 17-19. AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
RészletesebbenKOCSÁNYTALAN TÖLGY ÁLLOMÁNYOKBAN JELENTKEZŐ PUSZTULÁSSAL KAPCSOLATOS MIKOLÓGIAI-NÖYÉNYKÓRTANI
634.0.443 Qu. petrea DR. VÁJNA LÁSZLÓ DR. EKE ISTVÁN VIZSGÁLATOK DR. CSETE SÁNDOR KOCSÁNYTALAN TÖLGY ÁLLOMÁNYOKBAN JELENTKEZŐ PUSZTULÁSSAL KAPCSOLATOS MIKOLÓGIAI-NÖYÉNYKÓRTANI 1982 83-ban végzett vizsgálatok
RészletesebbenNövénykórtani problémák kajszin és őszibarackon 2016-ban. Nagy Géza NÉBIH NTAI
Növénykórtani problémák kajszin és őszibarackon 2016-ban Nagy Géza NÉBIH NTAI Uralkodó időjárási körülmények 2013 Szélsőséges (tavaszi) időjárás 2014 Mint 2010, de esetenként problémásabb 2015 Változékony
RészletesebbenXylella fastidiosa: már Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető baktérium
Xylella fastidiosa: már Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető baktérium A szőlő- és gyümölcstermesztés növényvédelmi kihívásai és aktualitásai 2017-ben Dancsházy Zsuzsanna NÉBIH, Növény-,
RészletesebbenKutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika
Dr. Abonyi Tamás Tanulmányok: Állatorvostudományi Egyetem, 1981. Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Korábbi munkahelyek: MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága
RészletesebbenMóri borvidék betegség-előrejelzése. Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára
betegség-előrejelzése Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára 2019.06.13. Az Ezerjó hazája Május 30-án elállt az eső. Korábban azt vártuk, hogy essen, de most már örültünk
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. augusztus 16-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. augusztus Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenSikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben
Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési
RészletesebbenMezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben
A növényben legnagyobb mennyiségben jelen lévő, úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett közepes mennyiségben megtalálható mezo- (magnézium, kalcium, kén) és a legkisebb arányban jelenlévő,
RészletesebbenA SZŐLŐ FITOPLAZMÁS BETEGSÉGEI ÉS VEKTORAI
A SZŐLŐ FITOPLAZMÁS BETEGSÉGEI ÉS VEKTORAI Kölber Mária, Elek Rita, Csömör Zsófia Genlogs Biodiagnosztika Kft, Budapest Hévíz, 2016. január 12. Az előadás felépítése I.Kórokozók és vektoraik Bois noir=bn
RészletesebbenKét új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon
Két új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon Láday Miklós és Vajna László MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest, Pf. 102. Botryosphaeria fajokról általában Botryosphaeria-fajok
Részletesebben¹Bodnár Dominika ²Mergenthaler Emese ²Viczián Orsolya ¹Tarcali Gábor 1
BodnárD etal.:layout 1 4/6/17 5:16 PM Page 1 A csonthéjasok európai sárgasága (European Stone Fruit Yellows, ESFY) fitoplazma vektorának, a szilva levélbolhának (Cacopsylla pruni Scopoli) vizsgálata Boldogkőváralja
RészletesebbenA legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban
A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája
RészletesebbenDr. Vajna László, Varjas Virág 2014. június 5. Fotók: Dr. Vajna László és Varjas Virág
Dr. Vajna László, Varjas Virág 2014. június 5. Fotók: Dr. Vajna László és Varjas Virág 1 A sebekről Kültakaró folytonosságának megszakadása Elkerülhetetlenül keletkeznek, a fák esetében is Evolúció során
RészletesebbenFrancia Orobanche toleráns fajták gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata az ULT Magyarország Kft. és a Nyidoter Kft.-nél
Francia Orobanche toleráns fajták gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata az ULT Magyarország Kft. és a Nyidoter Kft.-nél Bevezetés A dohánytermesztők körében a vajvirág vagy dohány virág jól ismert,
RészletesebbenSzent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növényvédelmi Intézet. Kajszi fapusztulás a gönci termőtájon
Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növényvédelmi Intézet Kajszi fapusztulás a gönci termőtájon Petres Martin Növényorvos MSc, I. évfolyam Belső konzulens: Dr. Körösi Katalin egyetemi
RészletesebbenElérte hazánkat az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenA nyárfarák elleni védekezés lehetőségei
FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1945. 2. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1953. 3. Rubner: Die pflanzengeograph. Grundlagen des Waldbaues, 1953. 4. Braun Blanquet: Pflanzensoziologie, 1951.
RészletesebbenMAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet. Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe
MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe Hajdú-Bihar megye növény-egészségügyi helyzetének alakulásáról
RészletesebbenA dohány növényvédelme
A dohány növényvédelme Kórokozók I. Vírusbetegségek : 1./ Dohánymozaik (Tobacco mosaic tobamovirus,tmv) 2./ Dohány érbarnulás (Potato Y potyvirus, PVY) 3./ Uborkamozaik vírus (Cucumber mosaic virus, CMV)
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenA csonthéjasok betegségei. gei
A csonthéjasok betegségei gei 1 Prunus (cseresznye, meggy) nekrotikus gyűrűsfoltossága (Kertész) Kórokozó: Prunus necrotic ring spot virus, PNRSV Gazdanövények: cseresznye meggy szilva őszibarack kajszibarack
RészletesebbenA szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (FD) magyarországi helyzetképe
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (FD) magyarországi helyzetképe Dancsházy Zsuzsanna és munkatársai NÉBIH, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete
RészletesebbenMódszerei: Tüneti meghatározás (symptomatológia) Közvetlen mikroszkópi vizsgálatok Tiszta tenyészet készítése és vizsgálata mikroszkópi biokémiai
Módszerei: Tüneti meghatározás (symptomatológia) Közvetlen mikroszkópi vizsgálatok Tiszta tenyészet készítése és vizsgálata mikroszkópi biokémiai szerológiai molekuláris biológiai (DNS alapú technikák)
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenA feketerothadás? tünetei és a védekezés lehetőségei
A feketerothadás? tünetei és a védekezés lehetőségei Őshazája Észak-Amerika, Turner 1848-ban írta le részletesen, az amerikaiak a legrettenetesebb szőlőbetegségnek tartották Scribner 1886. A szőlő feketerothadását
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXII. évfolyam 4. szám 2017 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2017. augusztus 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenAktualitások a növényvédelemben
Aktualitások a növényvédelemben Zsigó György Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Agromulti Kereskedőház Kft. Bugyi, 2019. 01.14. Aktuális teendők Fás részeken is áttelelnek: Lisztharmatok
RészletesebbenA fás részek betegségei
Az M9-es alanyon levő gyümölcsfák törzskerülete jóval kisebb, mint az erős alanyokon álló fáké, ezért a kórokozók már fiatal korukban könnyen meggyűrűzhetik ezeket. Vajon lehetséges-e az alma termesztése
RészletesebbenAz egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenTámadnak az ormányosok: a mogyoró növényvédelme
1. kép A mogyoró lisztharmata a faj közismert betegsége, de súlyos károkat csak esetenként okoz. A betegség következtében a leveleken szürkésfehér penészgyep képződik (1. kép). Augusztus közepére, végére
RészletesebbenÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
RészletesebbenA szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védelmi program a készenléti terv tükrében
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védelmi program a készenléti terv tükrében Szőnyegi Sándor, Dancsházy Zsuzsanna Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Növényegészségügyi és Szaporítóanyag-ellenőrzési
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt
RészletesebbenEpitrix fajok: burgonyabolhák E. tuberis, E. similaris, E. cucumeris. Epitrix similaris gumókártétel okozója
Epitrix tuberis Epitrix fajok: burgonyabolhák E. tuberis, E. similaris, E. cucumeris 2004: Fertőzés Portugáliában szokatlan tünetek a gumón, okozója ismeretlen Mintaszöveg szerkesztése Második szint Harmadik
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenKiváló Nagyon jó Jó Elfogadható Gyenge
DEKALB HÍRLEVÉL 2012.08.02. 2012/10. Szám A repcék télállósága A repcék betegség ellenálló képessége Hasznos információk Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás www.monsanto.hu Télállóság
RészletesebbenA változékony 2018-as év tanulságai a szőlősben
1. oldal (összes: 8) 2. oldal (összes: 8) A lisztharmat akár 100 százalékos termésveszteséget is okozhat. Hazánkban a szőlő egyik leggyakoribb, járványos betegsége a lisztharmat, amely 2018-ban is általánosan
Részletesebbenwww.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme
www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2009. április 6-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2009. április Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenA TÖMEGCSAPDÁZÁS (MASS TRAPPING) LEHETÖSÉGEI ÉS KORLÁTAI A GVŰMÖLCSTERMESZTÉS NÉHÁNY NEHEZEN LEKÜZDHETÖ KÁRTEVÖJÉNEK ESETÉBEN. VOIGT E.' és TÓTH M.
A TÖMEGCSAPDÁZÁS (MASS TRAPPING) LEHETÖSÉGEI ÉS KORLÁTAI A GVŰMÖLCSTERMESZTÉS NÉHÁNY NEHEZEN LEKÜZDHETÖ KÁRTEVÖJÉNEK ESETÉBEN VOIGT E.' és TÓTH M. 2 JÉrdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő
RészletesebbenFitoplazmák és vektorok Zsolnai Balázs
Fitoplazmák és vektorok Zsolnai Balázs A fitoplazmákról - 1603 Japán, Eperfa törpeség - Vírus tünetek vírusok - 1967 MLO - mycoplasma-like organism - 1994 IOM 10. kongresszus: Fitoplazma - 2004 IRPCM >
RészletesebbenCSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány
RészletesebbenA sárgulásos felszáradást okozó baktériumos fertőzés.
A burgonya idő előtti lombvesztése. Védekezési lehetőségek. Készítette: Osváth Zoltán Prügy, Csokonai M. út 39. Telefon: 0036-20/233 3065. 0036-30/428 9905. E-mail: osvathz@enternet.hu Előzmények: 2008,
RészletesebbenDr. Vajna László és Dr. Rozsnyay Zsuzsanna. 2013. május 11. fotó: Vajna L.
Dr. Vajna László és Dr. Rozsnyay Zsuzsanna 2013. május 11. fotó: Vajna L. Sok gond van a meggyel telepítés rosszul sikerül korai fapusztulások verticilliumos hervadás monilia fertőzés, járvány blumeriellás
RészletesebbenÉlő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok. Hajdúszoboszló, június 2-3.
Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok Dr. Kollár Anna, Dr. Soós Pál, Antalné Szalkai Teodóra, Dr. Tóth Ádám, Dr. Nagy Zoltán, Gubucz-Sombor
RészletesebbenTartalomjegyzék. Gombabetegségek elleni védekezés. 87 Gombabetegségek elleni védekezés
86 87 Tartalomjegyzék 87 87 Monília a csonthéjasok legsúlyosabb betegsége 89 Tafrinás levélfodrosodás az ôszibarack legfontosabb betegsége 90 blumeriellás betegség 90 További csonthéjasbetegségek 90 Sztigminás
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenÁLTALÁNOS MIKROBIOLÓGIA
ÁLTALÁNOS MIKROBIOLÓGIA Előadótanár: dr. György Éva, docens, Sapientia EMTE, Csíkszereda, Műszaki és Természettudományi Kar, Élelmiszeripari tanszék Gyakorlatvezető: Benedek Klára, benedekklara@ms.sapientia.ro
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I BUDAPEST 2009. október Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatóság
RészletesebbenGram-pozitív baktériumok. 8. előadás
Gram-pozitív baktériumok 8. előadás Gram negatív baktériumok Gram pozitív baktériumok Gram-pozitív baktériumok Sejtfalukban vastag murein réteg Gömb, pálcika, fonalas alakú Mozgó és mozgásra képtelen
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenBakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján
Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján MOHR ANITA SIPOS RITA, SZÁNTÓ-EGÉSZ RÉKA, MICSINAI ADRIENN 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert út 4. info@biomi.hu, www.biomi.hu TÖRZS AZONOSÍTÁS
RészletesebbenŐszi munkák a gyümölcsöskertben, szőlőben
Őszi munkák a gyümölcsöskertben, szőlőben Fákkal, cserjékkel kapcsolatos őszi teendők: - Az évi utolsó fűnyírás (ha szükséges), a gyep szellőztetése, a kaszálék felhasználása (mulcs, komposzt) - A lehullott
RészletesebbenLEHETŐSÉGÉVEL VP-2-4.1.3.2.-16
PÁLYÁZAT KERTÉSZET KORSZERŰSÍTÉSE ÜLTETVÉNYTELEPÍTÉS TÁMOGATÁSÁRA ÖNTÖZÉS KIALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉVEL VP-2-4.1.3.2.-16 A PÁLYÁZATI KIÍRÁS CÉLJA: A felhívás célja a kertészeti ágazaton belül a gyümölcstermesztés
RészletesebbenA paradicsom védelme
A paradicsom védelme Rovarkártevôk elleni védelem A paradicsom növényvédelmi szempontból az egyik legigényesebb kultúrnövény. A magvetéstôl a betakarításig-szedésig a károkozók egész sora veszélyeztet
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás
RészletesebbenBUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR ELTÉRŐ VIRULENCIÁJÚ FITOPLAZMA TÖRZSEK KÖLCSÖNHATÁSÁNAK SZEREPE A KERESZTVÉDETTSÉG KIALAKULÁSÁBAN
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR ELTÉRŐ VIRULENCIÁJÚ FITOPLAZMA TÖRZSEK KÖLCSÖNHATÁSÁNAK SZEREPE A KERESZTVÉDETTSÉG KIALAKULÁSÁBAN Doktori értekezés Tibenszkyné Kiss Emese MTA ATK Növényvédelmi
RészletesebbenRendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.
Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei
RészletesebbenNövényegészségügy ( növényi karantén ): idegen-honos károsítókra vonatkozó, hatósági intézkedésekkel foglalkozó növényvédelem
Védelmi program a szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence dorée) terjedésének megakadályozására A szőlő-és gyümölcstermesztés növényvédelmi kihívásai és aktualitásai 2017-ben Dancsházy Zsuzsanna
RészletesebbenA baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
RészletesebbenAz egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2015
Növényvédelmi Tudományos Napok 05 Budapest 6. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 05. február 7-8. ii Szerkesztőbizottság Kiss Levente Horváth
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenÉrdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen
1. oldal (összes: 6) 2. oldal (összes: 6) A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák. Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően
RészletesebbenSzőlő növényvédelmi előrejelzés a Pannonhalmi borvidék szőlőtermesztői számára
Szőlő növényvédelmi előrejelzés a szőlőtermesztői számára 2018.08.21-től 08. 30 ig Fenológia: érés szüret körül 1 Merlo Időjárás(08.12 08. 21.) Folyamatosan kánikula volt, csapadék nélkül. A napi átlagos
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 8. hét Az elmúlt héten tetőzött az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok 2015.
RészletesebbenAz egyes tápanyagok szerepe a növények életében DAMISOL KFT. ALBERTIRSA Ladányi Péter ügyvezető igazgató Az adott év termésmennyiségét és főleg annak minőségét a minimumban lévő tápanyag határozza meg!
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 8. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban résztvevő
RészletesebbenA MIKROBIOLÓGIA ÉS AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS KÉRDÉSE A KÖZÉPISKOLÁBAN BURIÁN KATALIN
A MIKROBIOLÓGIA ÉS AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS KÉRDÉSE A KÖZÉPISKOLÁBAN BURIÁN KATALIN AZ ORVOSI MIKROBIOLÓGIA JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN http://classes.kumc.edu/coa/education/amed900/infectiousdiseaseolderadults.ht
RészletesebbenIntézmény neve Székhely Génmegőrzési téma
Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Vírusmentes gyümölcs törzsültetvények a Fás gyümölcs géngyűjteményi tételek megőrzése Intézet Kht. Cegléd (kajszi,
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenHeti tájékoztató hazai járványügyi helyzetről hét
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Heti tájékoztató hazai járványügyi helyzetről 2017. 42. hét A 2017. október 16-22. közötti időszakban bejelentett fertőző megbetegedések alapján az ország
Részletesebben2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN
2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. augusztus 11-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVII. évfolyam, 2. szám, 2012 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2012. május 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági
RészletesebbenXI. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA. Tanulmánykötet május 6-9. Pécs
XI. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA Tanulmánykötet 2015. május 6-9. Pécs Szerkesztette: Csicsek Gábor Kiss Ibolya ISBN 978-963-642-873-0 Kiadó: Szentágothai János Szakkollégium dr. Hatvani
Részletesebben