A Sajó felső folyása

Átírás

1 BódvaJósva I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA ÉSZAK-GÖMÖR (A GARAM MENTE) A Sajó felső folyása Heľpa Pohorelá Telgárt Dedinky Garam Šumiac Dobsina Gölnic Sajó Murány Betlér Nagyrőce Rozsnyó Kisgencs Gencs Keleti-Turóc Murány Jolsva Csetnek Berzéte Várhosszúrét Csermosnya Páskaháza Sajó Nyugati-Turóc Gice Felsővály Deresk Lice Beretke Szilice Jósvafő Vály Sánkfalva Harkács Sajógömör Kecső Kálosa Beje Tornalja Szuhafő Kövecses Hanva Sajó Szuha Rima Lénártfalva Putnok Sajó Hangony Ózd 36

2 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA ÉSZAK-GÖMÖR (A GARAM MENTE) Észak-Gömör (A Garam mente) Gömör megyének ez a része a megye északi részén, a Murányi-fennsík és az Alacsony-Tátra közötti területen található. Északról Liptó, keletről Szepes, nyugatról Zólyom megyékkel volt határos. Keletről a Szlovák Paradicsom és a Gömör - Szepesi-érchegység határolják. A hegység jelentős érclelőhelyekkel rendelkezik, domináns hegycsúcsa a Király-hegy. Keleti lejtőiről a Gölnic-patak vezeti le a vizeket. Az Észak-Gömört képező, kelet-nyugat irányba húzódó völgy nyugat felé, a Garam folyásának irányban nyitott. A honfoglaló magyarok nem telepedtek itt meg, királyi birtokként szerepelt, az uralkodó vadászterületének számított az akkortájt lakatlan terület. Betelepítése is csak a középkorban (XIII. század) indult meg. Elsősorban rutének és szlávok lakták, később pedig lengyelek, litvánok, magyarok csatlakoztak hozzájuk. A lakosság számának emelkedése az es években pusztító pestisjárvány következtében torpant meg. A századok során kialakult települések közül Garamfő, Királyhegyalja, Koháryháza, Helpa, Ágostonlak és Garamszécs maradtak fenn mind a mai napig. Az itt élők megélhetését eleinte főleg az állattenyésztés (juhok, szarvasmarha) és a fafeldolgozás biztosította. Az állattenyésztésben királyi kiváltságokat nyertek, melynek jelentősége az adókedvezményeken alapult. A vlach juhászok jóvoltából kezdődött meg a magashegyi legelők, az ún. hólyák gazdasági hasznosítása. Független életet éltek, a juhnyájaik után adóztak bárány, sajt és gyapjúból készített nemez formájában. A megélhetéshez szükséges élelmiszert a megye déli részein szerezték be vásárokon. A nyári időszakban idénymunkát is vállaltak: aratni jártak a déli vidékekre. A lakosság összetétele mindvégig szláv jellegű volt. A ruténok keleti (ortodox) vallását a görög katolikus, illetve a római katolikus váltotta fel. Ide is eljutottak ugyan a reformáció tanai, azonban a birtok urainak számító Koháryak idején erős rekatolizáció folyt, így a protestantizmus ezen a vidéken nem vert gyökeret. A murányi uradalom területén a XVI. században német telepesek segítségével megindult a bányászat és fejlődésnek indult a vasgyártás. A XX. század elején ide is eljutott a vasút. A hegyes-völgyes, jelentős szintkülönbségekkel rendelkező tájon csupán hidak, viaduktok és alagutak segítségével lehetett csak vasutat építeni. Érdekességnek számít, hogy a Vernár - Vereskő közötti szakaszon levő alagút a hegy gyomrában kört ír le, így küzdve le a szintkülönbséget. Elzártságának köszönhetően a Garam mentén sajátságos népi építészet alakult ki, mely az itt található fa felhasználásán alapult. Ez az építészet a mai napig megtalálható itt, még ha csak hagyományőrzés szintjén is. Ugyanez a helyzet a helyi kultúrával is: a népviselet és néphagyományok a mai napig élnek. 37

3 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA ÉSZAK-GÖMÖR (A GARAM MENTE) Garamfő (1899-ig Telgárt), (Telgárt, korábban Švermovo) Breznóbányától 46 km-re keletre, Poprádtól 30 km-re délre a Garam partján fekszik. Lakossága: 1539 fő. A települést 1326-ban említik először, mint a murányi uradalom részét. A szepességi Miklós soltész alapította. Első lakosai vlachok voltak. Vlach jogokkal rendelkeztek, adókat csak a juhászházak után fizettek. A település a Rátold-Jolsvai család kihalása után a királyra szállott. Később a Koháryak birtoka volt. Lakói állattartással, juhtenyésztéssel, faárukészítéssel, idénymunkákkal foglalkoztak (a megye déli részébe jártak aratni). Népességének rutén jellege a XVI. századtól egyre erősödő szlovák betelepülés miatt megszűnt. A Wesselényiek birtoklása idején tértek vissza a görög katolikus hitre. A szlovák nemzeti felkelés idején jelentős harcok folytak itt a német megszállók és a partizánok között. A németek bosszúból felégették a települést, 263 ház égett le. Német eredetű nevét Thygart, Tergharth, Thiergarth, Tergard, Telgard alakban is említik. A település látványosságai: A Szentháromság tiszteletére szentelt görög katolikus templom 1784-ben épült. A telgárti hurok -ként ismert vasúti alagút (1936- ban építették). Meteorológiai állomás. A falunak jellegzetes népviselete van, melyet a mai napig is viselnek. A település környéke rendkívül gazdag természeti szépségekben, téli sportokhoz kitűnően alkalmas. A Király-hegy (1946 m) 1. Nézz utána, kik voltak a soltészok. Készíts róla beszámolót. 2. Járj utána, ki tervezte a vasúti alagutat. Mekkora szintkülönbséget hidal át az alagút? 4. Nézz utána, hány sífelvonó működik Telgárton. 5. Kérdezz és kutass, miért nevezik ortodoxnak a katolikus vallás egyik ágát. Azt is kutasd, mely vallásokra érvényes még az ortodox jelző. Munkádról készíts feljegyzéseket, amit rendezz összefüggő szöveggé. Királyhegyalja (1889-ig Sumjácz), (Šumiac) Breznóbányától 40 km-re keletre a Garam völgyében fekszik. Közigazgatásilag Vereskő tartozik hozzá. Lakossága: 1479 fő. A legmagasabban fekvő Garam melléki község, ennek megfelelően nem a folyó mellett, hanem bent a feny- Sumjáci görög katolikus oltár 38

4 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA ÉSZAK-GÖMÖR (A GARAM MENTE) vesben alakult ki. Neve szláv eredetre utal, fenyveserdei fekvésétől származik, alapszava a šuma, erdő. Keletkezése a XV. század második felére tehető. A vlach jog alapján keletkezett, a murányi uradalomhoz tartozott, a községi bíró irányítása alatt állt. A történeti források megemlítik, hogy 1548-ban a török felégette és a falu elpusztult. Későbbi lakói állattenyésztéssel, fafeldolgozással, fazsindely készítésével foglalkoztak. A XVII. században a faluban fűrésztelep és üvegkohó működött. A nagy sumjáci vásárokon a sumjáci deszka és zsindely volt a legkeresettebb cikk. Rutén népessége, melybe litvániai is vegyült, hosszú ideig meg tudta őrizni különleges etnikai jellegét: Telgárt és Vernár lakosságával együtt kisebb rutén szigetet képez. A XVIII. század közepétől szénégetők működtek a község területén, akik termékeiket a Koháryak és a Coburgok közeli vaskohóiba szállították. A XIX. század végén vasúti pálya épült Breznóbánya, majd 1903-ban Vereskő irányába ban a település ismét leégett ban 141 királyhegyaljai dolgozott a Felsőgarami Vasműben. A falu más lakói eközben pásztorkodással, fuvarozással, erdei munkákkal, pálinkafőzéssel és szénégetéssel foglalkoztak. Mai templomát egy ból származó fatemplom helyén építették. Nevének változatai: Schumetz, Sewmecz, Schymecz, Schemecz, Somecz, Semmece, Sumiacz, Sumjacz. A település látványosságai: Barokk-klasszicista stílusú temploma 1775-ből való. A plébánia épülete (1778). Klasszicista stílusú kápolna (1823). Sumjáci népviselet 1. Járj utána, mi volt a vlach jog. Munkádról készíts beszámolót. 2. Hasonlítsd össze a görög katolikus és a római katolikus vallást. Készíts erről rövid tanulmányt. Koháryháza (Pohorelá) Breznóbányától 30 km-re keletre a Garam jobb partján fekszik. Lakossága: 2495 fő. A falu a XVII. század elején a vlach jog alapján keletkezett a Széchy család birtokán. Első lakói pásztorok, favágók voltak. Először 1612-ben említik Pohorela néven a murányi váruradalom részeként. Lakói állattartással, faárukészítéssel, zsindelykészítéssel, a XVIII. századtól bányászattal foglalkoztak. A XVIII. században területén vasércet bányásztak. Itt volt a Coburg hercegi hitbizomány bányáinak igazgatási központja és egyik vasgyára. Első fatemplomát 1660-ban Wesselényi Ferenc, Murány ura építtette, ez a templom 1742-ben leégett. A mai templom 1768-ra épült fel. Egyházi iskolája 1669-től működött. A település szlovák megnevezése: Pohorelá kiégettet jelent, később Garamkohó lett a falu neve, de 1907-ben egykori birtokosairól a Koháryháza nevet kapta. A település látványosságai: A kétemeletes klasszicista Coburg-kastély. Az 1768-ban épült római katolikus templom, ban faragott oltárát Murány várából hozták. Fafaragások. 1. Mi a kapcsolat Ferdinánd bolgár király és a Coburgok között? Keress utána. 2. Milyen néven fut a pohorelai nyári fesztivál? Tervezd meg a fesztivál plakátját. 39

5 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA ÉSZAK-GÖMÖR (A GARAM MENTE) Helpa (Heľpa) Breznóbányától 27 km-re keletre, a Garam jobb partján fekvő szlovák település. Lakossága: 3019 fő. A falu létének első írásos bizonyítéka 1549-ben a murányi uradalom urbáriumában található, melyben Salm császári generális a Felső-Garam menti települések jogait és kötelességeit írja le. A település valószínűleg nem sokkal előbb a vlach jog alapján oláh pásztorok betelepítésével keletkezett. A reformáció idején lakói evangélikusok voltak, majd az ellenreformáció hatására katolizáltak. Az 1709 és 1711 között dúló pestisjárvány 615 áldozatot követelt. A községnek kezdetben fatemploma volt, melynek helyére 1806-ban épült fel az új katolikus templom. Lakói főleg pásztorkodással, sajtkészítéssel, juhtenyészethez szükséges eszközök készítésével, szövet- és vászonszövéssel, valamint erdei munkákkal foglalkoztak. A XVIII. század második felétől a vasfeldolgozó ipar volt a felsőgarami térség meghatározó termelési ágazata, a község lakói közül sokan a lopéri vasgyárban dolgoztak. A település látványosságai: Az 1806-ban, későbarokk stílusban épült, Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templom. Az 1793-ból származó plébánia épülete óta a községben tartják évente a Felső-Garam-völgyi Dal- és Táncnapokat. A községnek jellegzetes népviselete van, régi népi építésű házai közül még több látható. 1. Járj utána, kik voltak az oláhok. Tudj meg minél többet róluk. 2. Milyen edényekre volt szükség a juhsajt készítésénél? Kutass utána, hogyan készül a juhsajt. 3. Készíts leírást a helpai népviseletről, ismertesd meg vele társaidat. Ágostonlak (1899-ig Zavadka), (Závadka nad Hronom) Breznóbányától 23 km-re keletre, a Garam partján fekszik ez a szlovákok által lakott település. Lakossága: 2469 fő. A települést 1611-ben említik először. Későbbi magyar nevét egykori birtokosa, Ágoston coburgi herceg tiszteletére kapta. Területe a murányi váruradalomhoz tartozott. A lakosság megélhetési forrása a földművelés és a fafeldolgozás volt. A község mellett vasércbányászat folyt, hámort és acélhengerművet is építettek ban keskeny nyomtávú vasúton szállították a fát a murányi hegyekből. A település látványosságai: A község legjelentősebb műemléke az 1784-ben épült Nepomuki Szent János kései barokk stílusú templom. Faházak, a népi építészet emlékei. Az Európai Unió támogatásával a Garam-folyó bal partján Európai Művelődési Központ épült, amelynek a tervezésénél alkalmazták a régi faházak stílusjegyeit. A környező hegyek és a természet vonzerőt jelentenek a turisták, síelők, vadászok és gombázók számára. A kék színnel jelölt turistaösvényen eljuthatunk az Alacsony-Tátra hegygerinceire vagy a másik oldalon a Fabová hegyre. FELADAT: 1. Járj utána Nepomuki Szent János vértanúságának. 40

6 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA ÉSZAK-GÖMÖR (A GARAM MENTE) Garamszécs (1889-ig Polonka), (Polomka) Breznóbányától 18 km-re keletre, a Garam jobb partján fekszik. Lakossága: 3250 fő. A falu a XIV. században pásztornépek betelepítésével keletkezett a murányi váruradalom területén. Első írásos említése 1525-ből származik ban a murányi váruradalom leggazdagabb települése volt, ezért 16 évi használatra az esztergomi káptalannak adták. A XVI. században bányáiban aranyat, ezüstöt, vasércet bányásztak. A XVII. század közepén sörfőzdéje, fűrésztelepe és két malma volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, famegmunkálással, zsindelykészítéssel, pásztorkodással, állattartással, kohászattal foglalkoztak. A szlovák nemzeti felkelés alatt 1944 novemberében angolszász katonai misszió érkezett a község területére, akiket a németek elfogtak és a mauthauseni koncentrációs táborba deportáltak. A település látványosságai: A XVII. század közepén épült katolikus templom, barokk stílusú belső berendezéssel. Népi fafaragásokkal díszített klasszicista stílusú kápolna 1823-ból. A település Lujza nevű vaskohója egészen 1926-ig működött. Garamszécs látképe FELADAT: 1. Értelmezd, mi a misszió feladata, küldetése. Kutass utána, napjainkban milyen missziók működnek, milyen feladatot teljesítenek. Készíts erről beszámolót. 41

7 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A GÖLNIC VÖLGYE A Gölnic völgye A Gölnic-folyó a Hernád 88,9 km hosszú mellékfolyója. A Királyhegy völgyében ered, a Szlovák Paradicsom és a Szlovák-érchegység határán fekvő kis településeken keresztülhaladva, Sztracenánál pedig gyönyörű kanyont alkotva hagyja el Gömört s jut el a Szepességbe, majd Margitfalvánál a Hernádba ömlik. A Gölnic mentéhez tartozó gömöri települések: Vernár, a dobsinai jégbarlang területe, melyet éppen ez a folyó alakított ki, Sztracená, a sztracenái fűrésztelep, Imrikfalva és a hozzá tartozó elárasztott Dobsinahuta. Vernár (Vernár) A település a Szlovák Paradicsom és az Alacsony- Tátra határvidékén fekszik 778 m tengerszint feletti magasságban. Lakossága: 1295 fő ben villa Vernari néven említik először, megalapítója Verner soltész volt, akit a Görgeyek bíztak meg a település létrehozásával. Az első telepesek erdőirtással jutottak földhöz, házakat is építhettek. Különböző jogokat kaptak, pl. bíráskodás, sörfőzés. Ekkor a falu Szepes vármegyéhez tartozott. A falutól keletre egy kisebb település, Falkstein húzódott, erről tanúskodik a falu egyik dűlőneve, a Falkstín. Ettől nem messze egy meleg vizű forrásnál állt egy kolostor és a Coburgok vadászkastélya. A XVI. században a murányi uradalom része lett, így Gömör vármegyéhez került. A falu első birtokosai a Görgeyek voltak, aztán a XVI. században a szepesi káptalan szerezte meg, majd a murányi uradalom részévé vált. A XVIII. században a falu urai a Koháryak lettek, akiktől házasság révén Coburg gróf 1816-ban szerezte meg. A Coburgok alatt lendült fel a szénégetés. Lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel és fából készült zsindely, edény készítésével foglalkoztak, de fontos megélhetési forrás volt a fuvarozás és a szénégetés. Túlnyomórészt A görög katolikus templom szlovák és német lakosa volt. A pásztornépek bevándorlása (vlach kolonizáció) idején keletről rutének érkeztek a faluba és magukkal hozták a görög katolikus vallást. A falu patrónusa Szűz Mária lett, az ő tiszteletére emelték a klasszicista stílusú, XIX. században épült görög katolikus templomot. A Vernár folklórcsoport népviseletben 1. Magyarázd meg, mi található Vernár címerében. Értemezd a szimbólumokat. 2. Gyűjts információkat a görög katolikus egyházról! Hol találsz még Szlovákiában ilyen felekezetű községeket? Keresd ki őket a térképen! Vizsgáld meg ezen települések nemzetiségét! 3. A görög katolikus templom tartozéka az ikonosztáz. Gyűjts információkat az ikonosztázzal kapcsolatban. 42

8 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A GÖLNIC VÖLGYE Sztracena (Stratená) A község a Gölnic-folyó vízgyűjtőjében, a Szlovák Paradicsomban található. Lakossága: 167 fő. A falu 1723-ban keletkezett kohászati és bányászati településként. A Spitál nevű része közigazgatásilag Dobsinához tartozott. A falut a Csákyak, majd a Coburgok birtokolták. Első lakói bányászok voltak. A falu határában kobaltot, nikkelt, rezet bányásztak. A Csákyak nagyolvasztókat építettek itt, így lakói ezekben és a környék fémfeldolgozó üzemeiben keresték kenyerüket. Sztracena legjelentősebb történelmi műemléke az 1909-ből származó neogótikus római katolikus templom. Fából készült kápolnáját, melyet 1800 környékén állítottak fel, Lőcsei Pál mester későgótikus szobrai díszítik. A barlang Nagyterme A község ma rendkívül jelentős idegenforgalmi központ és számos turistaútvonal kiindulóhelye. Egyik látványossága a dobsinai jégbarlang. A helyiek régóta ismerték a Ducsa-hegy lejtőjén levő jéglyukat, mint egy szikla tövében rejlő, jéggel töltött hasadékot. Juhászok és vadászok hűsöltek a kiáramló hideg levegőjénél, és a közelben lakók innen hordták a jeget. Első írásos említése 1863-ból származik július 15-én Ruffiny Jenő dobsinai bányamérnök, Láng Gusztáv honvédhadnagy és Méga Endre városi tisztviselő, valamint még öt társuk kötelekkel, létrákkal és egyéb szükséges eszközökkel felszerelve a jéglyuk felkutatására indultak ben megkezdték a nemrég felfedezett barlang elektromos kivilágításának kísérleteit, majd ben az Osztrák-Magyar Monarchia területén és Európában is az elsők között készült el a barlang villanyvilágítása. A barlang egy 21 km hosszú barlangrendszer részét képezi, hossza 1483 m. A Gölnic-folyó föld alatti vízfolyásai alakították ki. A barlang háromszintes, a jég birodalma az alsó szinten található évvel ezelőtt keletkezett úgy, hogy belseje leszakadt, és a belső hideg levegő az északi bejáraton nem engedte be a külső meleg levegőt. A barlang levegőjének hőmérséklete 0 C, jégrétegeinek vastagsága 25 m, térfogata köbméter. Közép-Európa egyik leglátogatottabb jégbarlangja, 2000 óta a Világörökség része. A katolikus templom 1. Térkép segítségével állapítsd meg, milyen hegyek, hegycsúcsok veszik körül Sztracenát! Találtál-e olyan barlangokat a környéken, melyek nincsenek megnyitva? 2. Nézz utána, milyen különleges növény- és állatfajok élnek Sztracena környékén! Jegyezd ezt le. 3. A barlang bejáratához tanösvény vezet. Keress információkat, miről tájékoztat. Látogass el a tanösvényre, készíts fényképeket! 4. Nézz utána, milyen denevérfajok élnek a Dobsinai jégbarlangban. 43

9 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA GÖLNIC VÖLGYE Imrikfalva Dedinky A község a Gölnic völgyében, a Szlovák Paradicsom déli csúcsai, a Gacsovai-sziklák alatt fekszik 34 km-re Rozsnyótól. Tengerszint feletti magassága 795 m. Lakossága: 303 fő. A település a XIV. században alakult ki, területét gróf Csáky István két fia között osztotta el. Az egyik fele Istváné - Istvánfalva, a másik fele Imréé - Imrefalva lett ban a két falut egyesítették, neve azóta Dedinky. A 85 ha területű mesterséges víztároló megépítése után a falu egy részét elárasztották ugyanúgy, mint a faluhoz tartozó Dobsinahutát is. A terület ma főleg rekreációs központ. A település látványosságai: Szűz Mária Mennybemenetele temploma, mely 1835-ben barokk-klasszicista stílusban épült. A templomban figyelemre méltó a Szent Antalmellékoltár a XIX. század elejéről ben keletkezett címerében Szent Imre herceg figyelhető meg, jobb kezében szablyával, a balban pedig kettős kereszttel. A Palcmanhutai mesterséges tó, amit a Gölnic-folyó felduzzasztásával alakítottak ki. Vize vízierőművet táplál, környékét üdülőhellyé alakították ki. Dedinky látképe, háttérben a Palcmanhuta-víztározó. 44

10 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A GENCSI-PATAK VÖLGYE A Gencsi-patak völgye A Gencsi-patak a Sajó jobboldali mellékfolyója, 9 km hosszú. Forrása a Rőcei-hegység egyik nyugati lejtőjén található 670 m tengerszint feletti magasságban. Berzéténél ömlik a Sajóba. A következő falvakon folyik keresztül: Rudna, Rekenye, Berzéte. A patak partján fekvő vasércbányák és az erdők biztosították a falvak lakóinak a megélhetését, hiszen a vasércbányászaton kívül szénégetéssel, fakitermeléssel is foglalkoztak. Lakói szlovákok, a Sajóhoz közeledve inkább magyar anyanyelvűek. Gencs (Honce) A Szlovák-érchegység gömöri részén, a Gencsi-patak partján, Rozsnyótól 10 km-re fekszik. Lakossága: 380 fő. A település nevét 1318-ban Gunch alakban említik először. A XVI. század közepén a Csetneki család birtoka volt, később az Andrássyaké lett. A középkorban pásztornépek lakták. A török idők után lakói állattartásból, szénégetésből, pálinkafőzésből, fuvarozásból éltek. Lakosai szlovák anyanyelvűek és többségben evangélikus vallásúak. Az evangélikus templom 1. Állapítsd meg, milyen vállalat működik ma Gencsen, mivel foglalkozik, mikor alapították. Készítsd el a cég márkáját, reklámtábláját, gyelj oda a szövegre is. 2. Készítsd el a falu térképét, jelöld ki rajta a falun keresztülfolyó patakot, a templomot, könyvtárat, óvodát. 3. A község címerének szimbólumaiból következtess a település múltjára, jelenére. Készíts róla beszámolót. Sebespatak, Bisztró (Rožňavské Bystré) A település a Rozsnyói-katlan nyugati részén, Rozsnyótól 7 km-re fekszik a Gencsi- és a Sebes-patak mentén. Lakossága: 568 fő. A falun átfolyó patakocska sebes folyásáról kapta a nevét a település. A XIII. század második felében keletkezhetett, első írásos említése 1318-ban Sebuspopotak néven történt ben Sebespatak, 1602-ben Biztro alias Sebespatak alakban szerepel az írott forrásokban. Az Ákos nembeliek alapították, a csetneki uradalomhoz tartozott. Több birtokosa is volt, mint a 45

11 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A GENCSI-PATAK VÖLGYE Kirinyiek, Rokfalussyak, majd az Andrássyak. A XIX. században Andrássy Dénesnek volt itt nagyobb birtoka. Ősi bányásztelepülés, kezdetben aranyat, ezüstöt, később rezet és vasat bányásztak. A bányászaton kívül szénégetéssel, favágással, fuvarozással, de az itt élő vlachok állattenyésztéssel, juhtartással is foglalkoztak. Ezek egy ideig a vlach jogot élvezték. Ennek megszorítása után a vlachok száma a községben megcsappant, így itt is a bányászat lett a legfontosabb tevékenység. A XVI. században a törökök szinte teljesen elpusztították a települést, az es pestisjárványnak is sokan estek áldozatul. Mivel földje terméketlen, nem tudott a falu igazán fellendülni a későbbiek során sem. Ma többségben szlovákok lakják a települést. A falu híres személyisége: Pavol Dobšinský, folklorista, publicista, költő, evangélikus lelkész és 1858 között Sebespatakon tevékenykedett. A település látványossága: Az evangélikus templom, melyet 1844-ben építettek egy régi huszita templom helyén. A XV. században Bekespatak volt a település neve. A névváltoztatás valószínűleg nem a patak békésebb folyásának köszönhető, Bisztrói fiatalok népviseletben valószínűbb, hogy csak elírásról volt szó. Az evangélikus templom 1. Járj utána, él-e még a régi bisztrói népviselet. 2. Gyűjts bisztrói szlovák népdalokat, népi játékokat, táncokat. 3. Kutasd fel a település címerének jelképeit és hozd azokat kapcsolatba a falu történelmével, természeti kincseivel. Rekenye (Rakovnica) Az Ivágyó és a pelsőci Nagyhegy között húzódó kis völgyecske faluja. A Rozsnyói-medence nyugati részén, a Gencsi-patak mentén fekszik. Lakossága: 608 fő. A települést 1327-ben említik először Szénégető, ill. Rakunczás néven. A falu nevének keletkezése teljesen egyértelmű. A szomszédos Rudna községben fontos szerepet töltött be a bányászat, Szénégető falucskában A faszén készítésekor ún. boksába rakták a fát. pedig a bányászathoz nélkülözhetetlen szenet égették. Ez a kis település közvetlenül az erdő alatt volt, innen húzódtak lakói 1362-ben egy kicsit délebbre, a Gencsipatak mellé. Az újonnan létrehozott község aztán az Újfalu nevet kapta. A Szénégető elnevezés fokozatosan eltűnt, a falut pedig Rekenyeújfalunak nevezték. 46

12 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A GENCSI-PATAK VÖLGYE A falu a csetneki uradalomhoz tartozott, később Bubek János tárnokmester volt a földesura ben az Andrássyak, majd a Máriássyak birtokába került. A település lakossága szlovák, vallási hovatartozásuk szerint evangélikusok, illetve részben római katolikusok. A falut eredetileg szénégetők lakták, aztán a pásztornépek a vlach jog szerint telepedtek le a falu területén. A lakosság egy része mezőgazdasággal is foglalkozott, majd a XIX. században a bányászat és a fuvarozás lett a fő foglalkozás. A település látványosságai: 1828-ban, az akkori rozsnyói püspök, Scitovszky János jóvoltából épült római katolikus templom. Evangélikus templom, 1836-ban épült klasszicista stílusban, oltára XVIII. századi későbarokk. A falu pecsétje a XIX. század elejéről származik. Ezen található a község címerének szimbóluma, a bányász, akinek mindkét kezében bányászkalapács van. A bányász Az evangélikus templom alakja mellett kétoldalt a vasércet adó hegy látható, felette pedig arany csillag. 1. A Magdolna-kápolna kedvelt zarándokhely. Járj utána keletkezésének. Készíts róla rajzot, fényképet. Örökítsd meg a kápolna falán található rajzot. 2. Gyűjts információkat Scitovszky Jánosról! Hogyan hozható kapcsolatba neve a rozsnyói székesegyházban található relikviákkal? 3. Állapítsd meg, milyen turistajelzésen kell haladnod, ha Rekenyeújfalutól a Pelsőci-fennsíkra szeretnél eljutni ban Rekenyeújfalun két új bánya is megnyílt. Kutass utána, hogyan hívták ezeket. 5. Járj utána, volt-e a faluban vasolvasztó. Tudj meg róla minél többet. 6. A falu felett emelkedik az Ivágyó. Járj utána, mi a szlovák neve és miért kapta. 7. Tanulmányozd a faszén készítésének folyamatát. Tarts erről kiselőadást társaidnak. Rozsnyórudna (Rudná) A Rozsnyói-medence nyugati részén fekszik a Gencsi-patak partján, az Ivágyó-hegy lábánál. Lakossága: 768 fő. A falu 1243 után keletkezett a berzétei uradalom területén, 1291-ben Rodna alakban említik először. A XIII. században az Ákos nemzetség birtoka ban pelsőci Nagy János királyi tárnokmesteré, majd a csetneki Bebek, a Perényi, a XV. század végétől a Máriássy család birtoka volt. Nevéből ítélve először szlávok lakhatták tól a falu a töröknek fizetett adót, lakói közül sokan elhagyták házaikat. A törökveszély elmúltával a magyarok száma is emelkedett, hiszen Magyarország középső részéről, a törökhódoltság területéről északra menekültek az ott élők. A református templom 47

13 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A GENCSI-PATAK VÖLGYE A falut 1918-ban Csehszlovákiához csatolták, de között ismét Magyarország része volt. A háború után itt is több családot érintett a reszlovakizációs folyamat, a község több lakosát kitelepítették, illetve kényszermunkára vitték. A lakosság evangélikus, református és római katolikus. Régi bányásztelepülés: a falu határában aranyat, ólmot, később vasat bányásztak. A lakosság a bányászat mellett szénégetéssel, fuvarozással, mezőgazdasággal foglalkozott, később pedig a közeli Rozsnyó üzemeiben dolgozott. A XX. század elején újra fellendült a vasércbányászat. Több szlovák bányászcsaládot telepítettek a falu Kolóniának elnevezett részére Aranyidából, Besztercebányáról. A falu lakosságát több nemzetiség is alkotta. Voltak itt németek, szlovákok, de a település máig megőrizte magyar jellegét. A faluban két templom is található. A XX. század elején közadakozásból épült fel a református, majd húsz évvel később az evangélikus templom. A falu első iskolája 1849-ben nyílt meg, de pár évtizednyi működés után bezárták. A gyerekek a közeli Berzétére jártak iskolába ban felépült az iskola új épülete, ami az alsó tagozatnak adott otthont. A 70-es években megszűnt a magyar oktatás és a 90- es években a Evangélikus templom szlovák iskola is bezárta kapuját. Ma csupán egy szlovák nyelvű óvoda működik a faluban. 1. Gyűjtsd össze Rudna dűlőneveit és következtess eredetükre. 2. Olvasd el L. Juhász Ilona Rudnáról szóló monográáját: Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a XX. században. Sokat megtudsz belőle Rudna kultúrájáról. 3. A bányászfalvakban mindenki ismeri a permonyíkot. Ha érdekel, kik voltak ezek, kérdezősködj, de segíthet a következő tanulmány is, amit L. Juhász Ilona írt. A permonyík (A bányaszellem és bányamanó egy gömöri bányásztelepülés, Rudna hiedelemvilágában) címmel. Rajzold le, hogyan nézhetett ki a permonyík! 4. A rudnaiakat még ma is sárgahasúaknak nevezik. Szerinted miért kaphatták ezt a csúfnevet? Járj utána. 5. Hallottad már ezt a mondást: Etem, itam, majd megpukatam? Bármennyire fura is, a rudnaiak nem ejtik hosszan a hosszú mássalhangzókat. Készíts hangfelvételt a rudnai tájszólásról. Mely falvakban találkozhatsz még hasonlóval? Jelöld meg a térképen! Berzétekőrös (Kružná) A Rozsnyói-medence nyugati részén fekszik, a falu határa a Pelsőci-fennsík lejtőibe megy át. Lakossága: 534 fő. A falu neve a kőrisfa névből származik, előtagja Berzéte közelségére utal ben Keurus néven említik először. Ahogy a neve is jelzi, a település kőriserdő helyén alakult. A berzétei uradalomhoz tartozott, ezért történelmét nagyban befolyásolta a szomszédos falu fejlődése. A Batizok berzétei váruradalmának tartozéka, ami csere útján a Máriássyaké lett. A XVI. században a Bebek család és a Máriássyak birtoka volt. E két család között alakult ki az a birtokvita, mely csak a Bebek 48

14 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A GENCSI-PATAK VÖLGYE család kihalásával oldódott meg. A Máriássyak a jobbágyság megszűnéséig megtartották a birtokot, még nemesi kúriát is építettek a községben. Nagyobb birtoka volt még itt a XX. század elején Pósch Gyulának is. A XVII. században a megfogyatkozott lakosságot románok betelepítésével pótolták. A lakosság mezőgazdasággal, szénégetéssel, juhtenyésztéssel foglalkozott. A falu lakói túlnyomórészt reformátusok, viszont sosem volt önálló egyházközség, a berzétei anyaegyház alá tartozott. A falu jelentős műemléke az 1786-ban épült református templom. A templom birtokában van egy nagyon értékes úrasztali kendő, melyet Serédy Zsófia, báró Andrássy István generális felesége sajátkezűleg hímzett 1695-ben. A katolikus híveknek nincs templomuk, csak egy 1880-ban barokkklasszicista stílusban épült kápolnájuk, melynek neve Jézus Szíve kápolna. Tipikus kőrösi tánc a rátócska. Az asszonyok, lányok körben táncolnak, közben egy rátócskát-korsót dobálnak egymásnak, eleinte sorban egymás után, majd tetszés szerint. Nagyon kell ügyelni arra, hogy a rátócska le ne essen. Berzétekőrös látképe 1. Járj utána, milyen jelzésű turistaúton lehet eljutni Kőrösből a Pelsőci-fennsíkra. 2. Kőrösből is könnyen megközelíthető a Pelsőci-fennsíkon található Csengőlyuk. Látogasd meg. Gyűjts információkat a barlang nagyságáról, felfedezőiről! Készíts erről beszámolót. 3. A történelmi korokat végigtekintve járj utána, mikor, mely megyék és államok része volt Berzétekőrös. Berzéte (Brzotín) A település a Rozsnyói-medence délnyugati részén, a Sajó partján terül el. Határai a Szlovák-érchegységet, a Pelsőci- és a Szilicei-fennsíkot érintik. Lakossága: 1269 fő. A falu első írásos említése 1243-ból való, ahol Berzethe néven szerepel. Valószínűleg ez volt az első település ebben a térségben és ebben az időben, melynek eredete visszanyúlik egészen a XI. századba. IV. Béla király az Ákos nembeli Detrének és Fülöpnek, a Bebek és a Csetneki család őseinek adományozta a falut, majd 1293-tól a Máriássy család birtoka lett, ekkor Berzete alakban szerepelt. További urai a Hámosiak, Póschok, Okolicsányiak, Rákosiak voltak. A falu a XIV. században vámszedőhely volt, ahol a Szepesség felé vezető úton vitt árukat vámolták. Sajnos a törökök Berzétét sem kímélték, 1550-ben adóval sújtották a gazdag falut. A falu lakói a település határában aranyat mostak, később bányászattal, állattenyésztéssel foglalkoztak. A bányákból kitermelt vas feldolgozására a XIX. században vasolvasztó kemencéket építettek. Nagyolvasztóját 1847-ben építette Andrássy Manó. A sokat ígérő vasfeldolgozás a XIX. század végén befejeződött. A település látványosságai: A református templom eredetileg ősgótikus építmény a XIII. századból származik. A XIV. és a XV. század végén átalakították ban hozzáépült az A fehér kastély 49

15 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A GENCSI-PATAK VÖLGYE északi templomhajó ban a templom északi bejáratához egy kis előtér került. A Hámosi-kripta bejáratát 1830-ban építették a templom mellé. A harangokat 1857-ben öntötte a losonci J. Heidenberg harangöntő. A templomot erődfal veszi körül, amihez hozzátartozik a különálló Máriássy-kripta is. A római katolikus templom ban épült és Szent Anna tiszteletére lett felszentelve. Klasszicista szószéke a templom építésének idejéből származik. A falu főutcája mellett emelkedik a Máriássykastély, mely 1729-ben épült. Homlokzatát a Máriássyak címere díszíti. Ebben a kastélyban nevelősködött Erdélyi János. A fehér kastély szintén a Máriássy család birtoka volt. A klasszicista stílusban épült kastélyt ben emelték. Ma a Szlovák-karszt Nemzeti Park Természetvédelmi Felügyeletének központja. A Máriássyak harmadik kastélyában ma orvosi rendelő működik ban épült szerényebb kúria Pósch Gyula tulajdona volt. Az 1780-ban emelt, klasszicista stílusú Hámos-kastély jelenleg magánkézben van. A korábban irodaként és raktárként használt épület rendkívül elhanyagolt. A falu környékének természeti látnivalói közül említést érdemelnek a Berzétei-sziklák és a jelenleg nem látogatható Berzétei-barlang. A falu híres személyiségei: Erdélyi János, Petőfi Sándor barátja, tanulmányai befejezte után Berzétén nevelősködött a Máriássy családnál. Pesten ügyvédi oklevelet szerzett, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, majd a Kisfaludi Társaság tagja s titkára lett. 1848/49-ben a Nemzeti Színház igazgatója és a Respublika című politikai lap szerkesztője volt. A forradalom leverése után bujdosott, később pedig a sárospataki református főiskolán tanítóskodott. Erdélyi János B e r z é t é n kezdte tanulmányait Cházár András is. Itt építtette ki vasgyárát gróf Andrássy Manó, akit a vasfeldolgozás úttörőjének tartottak s a vasgróf jelzővel illették. Református lelkészként működött itt Batta György, lelkész, egyháztörténész ben elhagyta Berzétét, Simonyiban telepedett le ben jelentette meg A berzétei ev. (evangelizált) ref. (református) egyház története című munkáját. Berzétén élt és itt is halt meg Rey Márton, aki a rozsnyói evangélikus egyház magyar lelkésze volt. Amikor 1711-ben a visszatérő jezsuiták elűzték a protestáns híveket és lelkészeiket, ő Berzétén talált menedéket Szirmay Tamás házánál. További evangélikus lelkész, aki szintén Berzétén tevékenykedett, Simonides András volt ig református lelkészként működött itt Újpál Árpád, aki tanulmányai befejezése után Ózdon, Sajókeszin, Hanván és Rozsnyón is volt lelkész. Rozsnyói pályafutásának hatósági erőszak vetett véget, mely szerint titkos gyermekistentiszteletet tartott. Komoly megpróbáltatásokon ment keresztül, végül tiszta lelkiismerettel választotta a berzétei száműzetést ben nyugdíjba vonult, mácius 1-jén halt meg. A Berkő-népdalkör Berzétének vára is volt ben említik, valószínűleg a Máriássyak építtették. A kőből készült várat Vörös barát várnak nevezték. A XIV. század folyamán elpusztulhatott, csak 1475-ben említik újra ban elfoglalta a török, 1573-ig rablólovagok uralma alatt állt, majd a törökök újból elfoglalták és lerombolták. Ma romjai láthatók. A Máriássy család már a XIII. században terjedelmes birtokokkal bírt ben szerezték meg Krasznahorkát és Berzétét is ben a család tagjai bányajogokat nyertek, István pedig ben címerlevelet. A család számos tagja szepesi és gömöri alispánként tevékenykedett. Máriássy 50

16 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A GENCSI-PATAK VÖLGYE Béla országgyűlési képviselő, történetíró volt. János, aki ben született, 1849-ben honvédtábornok lett, később bárói rangra emelték. Máriássy József berzétei birtokain gazdálkodva a mezőgazdaság elméleti kérdéseivel is foglalkozott és ilyen tárgyú tanulmányokat publikált a sajtóban. A család Berzétén, Rudnán és Kőrösben bírt földesúri jogokkal. A református templom Emlékmű 1. Készítsd el valamelyik kastélynak, ill. kúriának a makettjét! Készíts kiállítást a Berzétén található kastélyok, kúriák makettjeiből, festményeiből, esetleg fényképeiből! Járj utána a kastélyok, kúriák történetének. 2. Készíts interjút a falu lelkészével a teplom építéséről, a gyülekezet történetéről! 3. Hallgasd meg a Berzétén működő Berkő-népdalkör népdalait! Tanulj meg közülük egy párat. Gyűjts berzétei népdalokat! 4. Gyűjtsd össze a berzétei temetőben azokat a sírfeliratokat, amelyek nem szokványosak! 5. Látogasd meg a falu lelkészét, gyűjts össze adatokat az itt élő nemesi családokról, egykori lelkészekről! 6. Készíts herbáriumot a falu környékén található növényekből! 7. Berzéte nyelvjárása is hasonlít a rudnaiakéhoz. Készíts erről hangfelvételt! 8. Írd le, milyen szimbólumokat tartalmaz a Máriássy-címer. 51

17 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A CSERMOSNYA-PATAK VÖLGYE A Csermosnya-patak völgye A Csermosnya-patak völgye az egykori Gömör-Kishont vármegye keleti határán húzódik. A Csermosnya Barka községtől északra, a Gömör-Szepesi-érchegység lejtőin ered. Festői szépségű völgyét jobb oldalról a Gömör-Szepesi-érchegység, bal oldalról a Gömör-Tornai-karszt vonulatai szegélyezik. A patak Hárskútnál éri el a Rozsnyói-medence keleti peremét, útját a Szilicei-fennsík északi lejtőit követve folytatja s Berzéténél folyik a Sajóba. A Csermosnya menti települések: Barka, Lucska, Kiskovácsvágása, Dernő, Hárskút, Várhosszúrét, Jólész. Krasznahorkaváraljától délre torkollik a Csermosnya-patakba a Krasznahorkai-patak. A patak mentén fekszik Andrási és Krasznahorkaváralja. Barka (Bôrka) Gömör legkeletibb fekvésű települése Gömör és Torna megyék határán, a Csermosnya-patak felső folyásánál, a Gömör-Tornai-karszt és a Gömör-Szepesiérchegység találkozásánál fekszik. Lakossága: 480 fő. A település első írásos említése 1409-ből származik. Ekkor a község Torna vára uradalmához tartozott. Legjelentősebb birtokosai a későbbi időkben a Gyulay és a Keglevich családok voltak. A XIX. században a Zichy-Ferraris családnak voltak itt jelentősebb birtokai. Barkát 1882-ben csatolták hivatalosan Gömör- Kishont vármegyéhez. Lakosai elsősorban erdőgazdálkodással és vasércbányászattal foglalkoztak. A XIX. század elején egy kisebb vasgyár is működött itt. A Zichy-Ferraris-kastély A falu temploma már a XV. században állt, ennek átépítésével jött létre a barokk stílusú római katolikus Karmelhegyi Szűz Máriatemplom ben. Az akkori barkai plébános, Valasik János a budai karmeliták priorjától engedélyt kapott, hogy a A katolikus templom budai anyagyülekezet filiájaként Barkán is megalapítsa a skapulárés társulatot. Később ezt 1759-ben XIII. Kelemen pápa is engedélyezte és megerősítette. A település látványosságai: A község református felekezetű lakói számára épült fel 1787-ben a klasszicista stílusú református templom, amelyet a türelmi rendelet értelmében a községen kívül állítottak fel, tornyát 1836-ban építették. Neobarokk stílusú kastély a XVIII. század második feléből, amelyet a XIX. század végén átépítettek, napjainkban a községi hivatalnak ad otthont. A búcsújárások kezdetéről ékesen szól a máig meglévő és használatban lévő skapulárés anyakönyv. Ez egy nagyméretű, fekete vászonborítású, keménykötésű könyv, melynek borítóját és hátlapját fém IHS és skapuláré díszíti. A község kiindulópontja lehet a Szádelői-völgybe és környékére tett kirándulásoknak. 52

18 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A CSERMOSNYA-PATAK VÖLGYE 1. Kutasd fel, milyen népmonda kötődik a barkai búcsújáró helyhez. 2. Járj utána, kik szolgáltak Barkán plébánosként a katolikus és lelkészként a református gyülekezetben. 3. Melyek a jellemző stílusjegyei a barokk, a klasszicista és a neobarokk stílusoknak? Készíts hozzá rajzot. 4. Mit fogalmaz meg a türelmi rendelet a protestáns vallásokkal kapcsolatban? Melyik uralkodó és mikor adta ki, végül mi lett a sorsa járj utána. 5. Készíts rajzot vagy fényképeket a barkai kastélyról. 6. Böngészd a turistatérképet, állapítsd meg, milyen turistautak vezetnek Barka határában! 7. Kutasd fel, mi a skapulárés társulat feladata, rendeltetése. 8. Gyűjtsd össze a település dűlőneveit. Lucska (Lúčka) A település a Csermosnya-patak jobb partján, Gömör keleti határán, a Gömör-Tornai-karszt és a Gömör-Szepesi-érchegység találkozásánál fekszik. ronnyal látták el, a néphagyományban ezért huszita templomként emlegetik. Az első világháborúban bombatalálat érte, felújítására nem került sor, romjait a XX. század nyolcvanas éveiben konzerválták. A romtemplom Lakossága: 200 fő. A települést Luchka alakban 1406-ban Torna várának birtokaként említik először. Területe már a XIII. században lakott volt, amiről a falu fölé emelkedő középkori templom romjai tanúskodnak. Lucska további hat, egykor Torna megyei településsel együtt, 1882-től tartozott Gömör-Kishont megyéhez. A falu lakosai bányászok, favágók, szénégetők voltak. A XVIII. századtól vasolvasztó működött a községben, ami még a XX. század első felében is üzemelt. A település látványosságai: A két világháború áldozatainak emlékműve. A falu első írásos említésének 600. évfordulója alkalmából állított emlékmű. Parasztházak a népi építő- és dísztőművészet jellegzetes elemeivel. A római katolikus Szent János templom, amit ben építettek. A református templom, 1928-ból való. A falu középkori templomának romjai a XIII. századból valók. A templomot a XV. század derekán Ján Giskra seregei foglalták el, védőfallal, valamint őrto- 1. Kik voltak a husziták? Tudj meg róluk minél többet, milyen kapcsolat fűzi őket régiónkhoz. 2. Mely stílusirányzat volt az uralkodó a középkori templom építésének idején? Melyek a jellemző stílusjegyei? Hol találhatók még Gömörben hasonló stílusú és fekvésű templomok? Járj utána. 3. Látogass el a lucskai templom romjaihoz és készítsd el alaprajzát, makettjét! 4. Keresd fel a világháború áldozatainak emlékművét! Járj utána, él-e még valamelyik hősi halott hozzátartozója a faluban! Ha igen, készíts vele beszélgetést emlékeiről. 5. Magyarázd meg a Lucska címerében lévő szimbólumok jelentését! Mi a csoroszlya? 6. Milyen szakma volt a szénégetőké? Gyűjts róla információkat! 7. Hol található a Lucskai-tó? Tanulmányozd élővilágát, készíts róla beszámolót. 53

19 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A CSERMOSNYA-PATAK VÖLGYE Kiskovácsvágása (Kováčová) A község a Csermosnya-patak völgyében, Gömör keleti határán, a Gömör-Tornai-karszt és a Gömör- Szepesi-érchegység találkozásánál fekszik 454 m tengerszint feletti magasságban. Lakossága: 86 fő. A kis település első írásos említése 1364-ből származik Kouachy alakban. A határában azonban valószínűleg volt egy másik falucska, mely a tatárjárás alatt megsemmisült. Krasznahorka várának uradalmához tartozott. A XVI-XVII. században a törökök támadásai teljesen elpuszították, csak 1720 után telepítették újra. A XV. században oláh pásztorok települtek a községbe. Lakosai az állattenyésztésen kívül mezőgazdasággal is foglalkoztak. A lakosság túlnyomórészt katolikus. Templomuk, a Xavéri Szent Ferenc-templom neogótikus stílusban épült 1866-ban. A Xavéri Szent Ferenc-templom A lakosság foglalkozásáról tanúskodik a falu címere, melynek zöld színű pajzsában egy fehér ekevas található, mellette bal és jobb oldalról is egy-egy búzaka- 1. Járj utána, hány porta van Kiskovácsvágásán: Mennyi eredeti parasztház maradt fenn a faluban? Rajzold le a legrégebbieket. Mutasd be társaidnak. 2. Rajzold le a falu térképét. Gyűjtsd össze a dűlőneveket. 3. Járj utána, ki a falu legidősebb lakosa, kérd meg, meséljen gyermekkoráról! 4. Milyen ünnepekkel kapcsolatos népszokásokat őriztek meg a lakosok napjainkig? Jegyezd fel azokat! 5. Látogatsd meg a helyi temetőt, keresd meg a legrégebbi síremlékeket! Figyeld meg, miből készültek, kiknek a sírhelyét jelölik! Dernő (Drnava) A falu a Csermosnya-patak völgyében, Gömör keleti határán, a Gömör-Tornai-karszt és a Gömör-Szepesi-érchegység találkozásánál fekszik 382 m tengerszint feletti magasságban. Lakossága: 682 fő. A település területe már az őskorban lakott volt, határában a bronzkori kiétei kultúrához (Kr. e. VII. század) tartozó leleteket tártak fel. Első írásos említése Dwrnew alakban 1364-ben fordul elő. A jobbágytelepülés előbb Torna, majd Krasznahorka várához tartozott. A Bebek család, majd az Andrássyak bírták, de a Szontágh családnak is volt itt vasércbányája. Az 1848-as szabadságharc egy kisebb csatája zajlott a falu határában, az ekkor elesett honvédeket itt temették el. Lakosai évszázadokon keresztül vasércbányászattal és vasgyártással foglalkoztak. A vasgyár egykori épülete 54

20 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A CSERMOSNYA-PATAK VÖLGYE A XIX. század elején négy olvasztó és négy hámor működött itt, majd a század harmincas éveitől kezdődően Andrássy IV. György gróf jóvoltából újabb nagyolvasztóval és vasöntödével bővült a község vasgyára, s évtizedekre a magyarországi vasércfeldolgozó-ipar egyik legjelentősebb központjává vált. Az 1855-ös párizsi kiállításon kitüntetést kapott a gyár. A tulajdonos a gyárba Erdélyből hozatott szakembereket, ezeknek leszármazottai a Bendzsuch, Tisza, Kerekes, Vonyó családok. A XX. század elején a kisebb bányák nem tudtak lépést tartani a nagyobb bányák gépesített termelésével. A dernői vasolvasztó és bánya bezárása után tömegessé vált az Amerikába való kivándorlás. A háborút követően a falu a Csehszlovák Köztársaság részévé vált, majd a bécsi döntés értelmében újra Magyarországhoz csatolták után visszakerült Csehszlovákiához ban teljes szervezettségű magyar tannyelvű alapiskolát nyitottak, amit a Csermosnya-völgy falvainak gyerekei látogatnak. A faluban szlovák óvoda is működik. A település látványosságai: A Szent Miklós-templom Az Andrássy család XVIII. század utolsó harmadában épült, eredetileg barokk-klaszszicista stílusú kétszintes kastélya, amely XX. századi átalakítása során eredeti jellegét szinte teljesen elveszítette. Az egykori vasgyár épületeinek maradványai. Klasszicista római katolikus Szent Miklóstemplom ből. A millenniumi megemlékezés és a Csemadok megalakulásának 50. évfordulója emlékére ben felállított emlékmű. Az egykori A háborúban elesettek emlékére Andrássy-féle állított emlékoszlop vasgyár emlékére 2007-ben leleplezett emléktábla. A falu fölé magasodó, értékes növény- és állatvilággal rendelkező karsztos Somhegyet 1984-ben nyilvánították természeti rezervátummá. A vasgyár termékeit Andrássy György gróf ( ) tette ország- és Európa-szerte híressé, a XIX. század negyvenes éveiben 250 munkást foglalkoztatott dernői gyárában. Itt készültek a Pestet Budával összekötő, 1849-ben átadott Lánchíd öntöttvas elemei, a pesti Duna-korzó öntvényoszlopai, sőt a híres londoni piros postaládák is. A vasgyárakban foglalatoskodó magyarok gyakran hordták a szlovákoktól átvett fapapucsot, innen ered ez a dernővidéki nóta is: A dernőiek má olyan szegények, Fapapucsban járnak a legények. Fapapucsba járnak, Abba is kiállnak A kapuba. 1. Milyen jelképek vannak Dernő címerében? Kutasd fel, rajzold le. 2. Keresd fel a helyi temetőt, készíts rajzot vagy fényképezd le az öntöttvas sírkereszteket! Jegyezd fel, kiknek a nyughelyét jelzik! 3. Dernőt egykor kis Pestnek is nevezték. Mikor keletkezett ez az elnevezés, milyen anekdota kötődik hozzá? Járj utána. 4. Nyomozd ki, miért nem áll vár a Somhegyen! 5. Milyen védett növények élnek a Somhegyen? Rajzolj le néhányat vagy készíts róluk képet, esetleg herbáriumot. 55

21 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A CSERMOSNYA-PATAK VÖLGYE Hárskút (Lipovník) A település a Csermosnya-patak völgye és a Rozsnyói-medence találkozásánál, Gömör keleti határán, a Gömör-Tornai-karsztot Kassa irányában átszelő hegyi szoros, a Szoroskő lábánál fekszik. Lakossága: 506 fő. A falu határában a pilinyi kultúrából származó leleteket (Kr. e. XI-XV. század) találtak, ami arról tanúskodik, hogy a terület már a régmúltban lakott volt. Első írásos említése 1364-ből származik, neve akkor Korna Lypa alakban szerepel. A falu területén a XII. századtól (1141) a XV. századig lézetett a cisztercita kolostor, amely nevét egy kút körül bőven tenyésző hársfáról vette, ahogyan maga a település is. A mohácsi vész utáni belviszályok, illetve a hitújítás miatt az apátság birtokait elfoglalta a Bebek család. A reformáció szelleme megérintette ugyan a helybéli lakosokat, de az ellenreformáció erősebbnek bizonyult. Így megmaradt a település katolikus jellege. A terület a krasznahorkai vár uradalmához tartozott, birtokosai a Bebek család és az Andrássyak voltak. A XVIII. században a Melczer családnak is volt itt birtoka. A település látványosságai: Római katolikus Keresztelő Szent János-templom, amely eredetileg gótikus stílusban épült a XV. században a régebbi, román kori templom helyén; a XVIII-XIX. század folyamán átalakították, belső falain középkori freskótöredékek maradtak fenn. Későbarokk stílusú római katolikus plébánia ből, amely az egykori cisztercita kolostor alapjaira épült. A XX. század elején a községnek működött a ványolója (kallózója) a posztó nemezelésére. A XX. század első felében még hagyományként élt a betlehemi játék. Katolikus templom, freskórészletek A katolikus templom 1. Mikor és hol keletkezett a cisztercita rend? Mikor érkeztek Magyarország területére a rend tagjai? Járj utána és készíts róla kiselőadást. 2. Mi a freskó? Milyen technikával készül. Írd le, mit ábrázolnak a hárskúti templom középkori freskótöredékei. 3. Járj utána, hogyan történt a ványolás, kallózás. Tanulmányozd a nemezelés technikáját, milyen alapanyagok szükségesek a nemezeléshez, írd le a munkafolyamatokat. Tanítsd meg társaidat a nemezelésre. Készítsetek nemezből használati tárgyakat. 56

22 I. A SAJÓ FELSŐ FOLYÁSA A CSERMOSNYA-PATAK VÖLGYE Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) A Csermosnya-patak alsó folyásánál, a Rozsnyóimedence délkeleti peremén, a Gömör-Tornai-karszt részét képező Szilicei-fennsík északi lábánál elterülő község. Lakossága: 700 fő. A települést oklevélben 1338-ban említik először Huziureth alakban. A falut a XVI. században a megyében portyázó törökök több alkalommal is felégették. Sok volt a lakatlan telek, ebben az időben pusztított a pestisjárvány is, ami a falu lakosságát negyedére csökkentette. A település Krasznahorka vára uradalmához tartozott, birtokosai a Bebek, később az Andrássy családok voltak. A falu híres szülötte: Andrássy Dénes gróf november 18-án született. Gyermekkorát és korai ifjúságát a szülői kastélyban töltötte, ahol magánúton biztosították számára a művelődését. Bécsi tartózkodási ideje alatt, 1866-ban megismerkedett Hablawetz Franciskával, akit április 6- án Pisában nőül vett. E házasság következménye az atyai örökségből való kizárást jelentette Franciska polgári származása miatt ben Dénes öccse, Andrássy V. Györgynek Madeira szigetén bekövetkezett hirtelen halála, 1872-ben pedig édesapja halála után visszanyerte eredeti, elsőszülöttségi jogát. Ezután hazatértek a családi birtokra. Feleségével együtt a krasznahorkaváraljai mauzóleumban vannak eltemetve. A település látványosságai: A kéttornyú római katolikus Szent Györgytemplom 1754-ből, amit a falu akkori földesura, Andrássy III. György báró építtetett. A XIX. század elején klasszicista stílusban épült Andrássy-kastély. A második világháborúban megsérült, korhű helyreállítására nem került sor. Itt született gróf Andrássy Dénes ( ), ezt az épület falán emléktábla jelzi. Kopjafákból álló emlékmű a templomkertben a második világháborúban elesett katonák emlékére, 1994-ben állították. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére 1998-ban felállított kopjafa a templomkertben. A falu határában, a Szilicei-fennsík gyomrában található a Buzgó-barlang, amit a rozsnyói barlangászok csoportja fedezett fel 1964-ben. Benne található a világ egyik legmagasabb (32,6 m) állócseppköve. A barlang 1995-től a Világörökség része. A Mária-búcsújáróhely, amely a Buzgó-barlang bejáratának közelében van. A kéttornyú katolikus templom A Szűz Mária kápolna A faluban a Gömöri Kézművesek Társulása kézművesházat működtet óta minden év augusztusában sor kerül a várhosszúréti búcsúra. A búcsújáróhely közelében forrás van, aminek csodatévő erőt tulajdonítanak. A víz különösen szembetegség esetén fejt ki rendkívüli hatást. A faluban az első iskola 1820-ban létesült. Egy tanteremből állt, egy tanító vezetésével és a taní- 57