Egyéni számlás öregségi nyugdíjrendszer Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egyéni számlás öregségi nyugdíjrendszer Magyarországon"

Átírás

1 Egyéni számlás öregségi nyugdíjrendszer Magyarországon A svéd modell alkalmazásának lehetőségei Viszkievicz András / 1.

2 Századvég Gazdaságkutató Zrt. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. Műhelytanulmány sorozatának célja a kutatási eredmények gyors közlése és vitára bocsátása. A tanulmányok a továbbiakban publikációk alapjául szolgálhatnak. A tanulmányok a szerzők nézeteit tartalmazzák, nem feltétlenül tükrözik a Századvég Gazdaságkutató Zrt. álláspontját. Kiadja: Századvég Gazdaságkutató Zrt Budapest, Hidegkuti Nándor utca Sorozatszerkesztő: Balatoni András

3 Századvég Gazdaságkutató Zrt. Műhelytanulmányok 2011/1. Egyéni számlás öregségi nyugdíjrendszer Magyarországon: A svéd modell alkalmazásának lehetőségei 1 Viszkievicz András a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa, viszkievicz@szazadveg-eco.hu Összefoglaló A tanulmány a főbb elméleti szempontok értelmezését követően részletesen bemutatja a svéd öregségi nyugdíjrendszer felépítését. A leíró szakasz során az társadalombiztosítás kötelező alrendszereként működő egyéni számlás (NDC) nyugdíjterv legfontosabb változóinak beazonosítására helyeződik a hangsúly. Az ezt követő elemzés legfontosabb tárgya annak megállapítása, hogy a fenti nyugdíjtervben implicit és explicit módon alkalmazott feltételezések mennyiben illeszkednek a magyar sajátosságokhoz. Másként megfogalmazva, a tanulmány arra keres választ, hogy a svéd mintájú NDC-rendszer esetleges hazai adaptációja során milyen kulcsváltozókra kell különös figyelmet fordítani, azok szabályozását a magyar sajátosságokhoz igazítva. A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy az NDC-nyugdíjterv stabilitását alapvetően meghatározzák az országspecifikus tényezők, ezért a svéd gyakorlat puszta lemásolása nem célravezető. Az öregségi nyugdíjrendszer NDC-mintájú átalakítása kapcsán emellett fontos igényként vetődik fel az egyéb állami rendszerekkel való összehangolás (adó-, és szociális ellátórendszer), illetve az implicit adósságszabály meghatározása. Abstract After interpreting the major underlying theoretical concepts, the study describes the Swedish old-age pension system. During the descriptive section the focus is on the identification of the core variables that constitute the notional defined contribution (NDC) pension plan as part of the social security pension system. The following analysis examines whether the implicit and explicit assumptions of the Swedish NDC pension plan are suitable in the Hungarian context. To put it in another way, the study wishes to identify which variables are of key importance and to be carefully regulated to allow for the specifics of Hungary during the potential adoption of the NDC model. The most important finding of the study is that the stability of NDC pension plans is largely determined by the country-specific factors, therefore the Swedish solutions are not necessarily ideal for Hungary. During the NDCstyle reform of the old-age pension system it is crucial to harmonise the new pension plan with other public systems (tax system and social benefits). Furthermore, there is a clear need for an implicit debt rule. Kulcsszavak: öregségi nyugdíjrendszer, egyéni számla, automatikus kiegyenlítő mechanizmus, névleges kamatláb, implicit adósság. JEL: E60, H55, J11 1 A szerző köszönetét fejezi ki mindazok számára, akik a tanulmány korábbi változatainak fejlesztéséhez észrevételeikkel, értékes megjegyzéseikkel hozzájárultak. Külön köszönet illeti dr. Kovács Erzsébetet, dr. Banyár Józsefet és Horváth Gyulát. Minden fennmaradó hibáért a felelősség kizárólag a szerzőt terheli.

4 Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 Alapvető fogalmi keretek... 2 A világbanki nyugdíjrendszer-koncepció... 6 A nyugdíjrendszer egyensúlya... 7 Milyen is a svéd modell? A svéd NDC-rendszer felépítése elmélet és helyi sajátosságok Az ideális névleges kamatláb meghatározása Az automatikus kiegyenlítő mechanizmus Demográfiai megfontolások A svéd automatikus kiegyenlítő mechanizmus felépítése A svéd rendszer előnyei és hátrányai A szabályrendszer áttervezése és finomhangolása A nyugdíjasokkal szemben fennálló nyugdíjadósság értékelése Hogyan adaptálható a svéd modell hazánkban? Összefoglalás Hivatkozások Mellékletek... 71

5 Bevezetés A nyugdíjrendszer reformja állandó témát szolgáltat, köszönhetően a minden fejlett országban különböző gyorsasággal lejátszódó öregedési folyamatnak. Ennek következtében minden nyugdíjrendszer, így az állami intézmények által működtetett folyó finanszírozású, kötelező nyugdíjrendszerek is állandó pénzügyi nyomás alá kerülnek. A probléma a felszínen nagyon egyszerű: a folyó járulékbefizetések nem fedezik a folyó nyugdíjkiadásokat. Emiatt a rendszer folyamatosan hiányt generál, ami az állam végső garantőri szerepén keresztül államháztartási hiánnyá, majd államadóssággá válik. Amilyen egyszerű a probléma megfogalmazása, a kormányok rendszerint olyan egyszerű válaszokkal szolgálnak a hiány kezelésére: a nyugdíjrendszerben időnként parametrikus változtatásokat hajtanak végre, úgymint a nyugdíjkorhatár emelése, a járulékkulcsok emelése, a járulékalap kibővítése. Ezek a lépések javítják ugyan az állami menedzselésű rendszer pillanatnyi pénzügyi pozícióit, de csupán a probléma tüneti kezelését teszik lehetővé, miközben nem vizsgálják a feszültségek okait. Emellett gyakori eset, hogy szakmai vita helyett kizárólag politikai mérlegelés tárgya, hogy a rendszer kiegyensúlyozásának költségeit kik és milyen arányban megosztva viseljék (aktívak és nyugdíjasok rövid távú érdekellentéte). A folyó finanszírozású (más néven felosztó-kirovó, angolul pay-as-you-go, PAYG) nyugdíjrendszereket fenntartó országok jelentős részében a demográfiai folyamatok a lakosság elöregedését, a munkaképes korú népesség lélekszámának csökkenését okozzák. Emiatt a nyugdíjrendszerben felhalmozott implicit államadósság törlesztése fokozatosan esedékessé válik. Ez azt jelenti, hogy az implicit nyugdíjígérvények formájában fennálló államadósság először a nyugdíjalap, majd az ezt kimentő költségvetés hiányán keresztül explicit, államkötvények és hitelek képében nyilvántartott, kamatfizetési kötelezettséggel terhelt adóssággá alakul. A folyó finanszírozású rendszerek legfőbb problémája tehát a láthatatlan és emiatt egészen a lejáratáig kezeletlen implicit államadósság. Egy érett, folyó finanszírozású nyugdíjrendszert működtető ország nettó implicit államadóssága jelentősen meghaladhatja az explicit, állampapírok és hitelek formájában fennálló adósságát (magyar példáért lásd Orbán Palotai [2005] és [2006]). Emiatt az implicit államadósság az explicit államadóssághoz hasonlóan tudatos menedzselést igényel. Az implicit államadósság jelentős része a nyugdíjrendszerhez kapcsolódik, így a kezeletlen problémák, valamint a kiigazítások a rendszerrel szembeni bizalmatlanság növekedéséhez, társadalmi szempontból káros gazdasági ösztönzők kialakulásához vezethetnek. A kiigazítási lépések nem szándékolt hatása lehet az aktívak járulékfizetési hajlandóságának csökkenése, a járulékmértékek emelése miatt magasabb munkaerő-költség gazdasági növekedést visszafogó hatása, a külföldön történő munkavállalásra ösztönzés és a járulékalapot képező jövedelmek eltitkolása. Az implicit adósság csökkentéséhez 1

6 szükséges lépések aránytalan és intranszparens teherelosztással párosulva így könnyen egy lefelé tartó spirált indíthatnak el, ami a rendszer fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmakat tovább fokozza. Jelen tanulmány első számú célja olyan lehetőségek, eljárások ismertetése, melyek alkalmasak a fenti kedvezőtlen, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát aláásó folyamatok megakadályozására. Fontos feladatnak tekintem a magyar társadalombiztosítás öregséginyugdíj-rendszerében felmerülő hiányok és implicit államadósság láthatóvá tételét, majd tervszerű és transzparens kezelését. Az általam behatóbban ismert, folyó finanszírozású állami nyugdíjrendszerek közül a leginkább átláthatónak, aktuáriusi szempontból korrektségre törekvőnek a svéd inkomstpension rendszerét tartom. Ez a rendszer alkalmassá tehető az implicit nyugdíjadósság felmérésére, valamint megfelelő indexálási szabályokkal és az automatikus kiegyenlítő mechanizmussal segítheti az implicit államadósság kezelését, ezáltal rövid távon is csökkentheti a költségvetésre nehezedő terheket. Ezért a hazai nyugdíjrendszer átalakítása során a Svédországban alkalmazott módszerek a szakirodalomban fellelhető, releváns elméleti megfontolásokkal kiegészítve jó iránymutatásként szolgálhatnak. A tanulmány első részében fontosnak tartom néhány alapvető fogalom tisztázását. Az alapfogalmak definiálását követően megvizsgálom, hogyan alkalmazzák ezeket a svéd inkomstpension esetében, és milyen demográfiai, gazdasági peremfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a rendszer működőképes és stabil legyen. Ezt követően elemzem, hogy e feltételek mennyiben valósulnak meg a gyakorlatban, és értékelem a rendszer előnyeit és hátrányait. A tanulmány az elemzési eredmények összegzésével és javaslatok megfogalmazásával zárul. Alapvető fogalmi keretek Időnként még a nyugdíjrendszerekkel foglalkozó szakirodalomban is komoly fogalmi zavarok találhatók, ami akadályozza a különböző átalakítási javaslatok professzionális elbírálását. Ezért mindenekelőtt a tanulmányban használandó fogalmak pontos definiálása szükséges, hogy ezek segítségével minél jobban leírhatóvá váljanak a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos problémák. Elsőként a tanulmány folyamán alkalmazott nyugdíjrendszer fogalmat szükséges tisztázni. Jelen elemzés során a nyugdíjrendszer fogalmát kizárólag a saját jogú öregségi nyugdíjakat biztosító nyugdíjtervekre szűkítem. Vagyis a tanulmány csupán érintőlegesen foglalkozik a rokkantsági és a baleseti, valamint a hozzátartozói járadékok finanszírozásával. Ezt a lehatárolást azért szükséges megtenni, hogy az egyes célok között ne történjen keresztfinanszírozás, tehát az 2

7 öregségi nyugdíj biztosítása céljából beszedett járulékok ténylegesen az öregségi nyugdíjakat fedezzék. Öregségi nyugdíj alatt nemcsak a hazai nyugdíjbiztosítás terminológiája szerinti öregségi ellátást értem, hanem minden olyan járadéktípust, aminek célja az élethosszig tartó jövedelempótlás a munkavégző képesség időskori csökkenése esetén. A nyugdíjrendszerek két kategóriába sorolhatók működési elvük szerint. A szakirodalom megkülönbözteti a hozzájárulással meghatározott (defined contribution, DC) és a szolgáltatással meghatározott (defined benefit, DB) rendszereket. A hozzájárulással meghatározott (DC) rendszerekben a járadék megállapítása aktuáriusi eszközökkel történik. Az aktív, járulékfizető életszakaszban a rendszer tagjai minden járulékköteles jövedelmük után befizetést teljesítenek, amit egyéni számlájukon jóváírnak. A befizetések mellett a nyugdíjtőke hozamai alakíthatják a számla egyenlegét. A felhalmozási szakaszban a járulékmérték rendszerint rögzített, mivel a többlet-járulékfizetés egyben többletjogosultságot is generál a nyugdíjtőke növelésén keresztül. Az életpálya során befizetett járulékok és azok hozamai alkotják a nyugdíjba vonulás pillanatában a rendelkezésre álló nyugdíjtőkét. Nyugdíjba vonuláskor a nyugdíjtőkét az aktuáriusi kalkulációk eredményeként előálló járadéktaggal elosztva számítható az induló nyugdíj. Az egyének induló nyugdíja tehát egyenesen arányos az aktív korban felhalmozott nyugdíjtőkével. A DC-rendszerekben használt járadékszámítási gyakorlatnak emiatt elengedhetetlen tartozéka az egyéni számlavezetés, mivel csak az egyéni nyugdíjtőke ismeretében alkalmazhatók a nyugdíjszámításhoz a hagyományos aktuáriusi eszközök. A nyugdíjas életszakaszban két tényező befolyásolhatja a nyugdíjak éves indexálását: a nyugdíjtőke értékének alakulása, valamint a járadéktag számítása során kiígérten felüli hozamok visszajuttatása. A szolgáltatással meghatározott (DB) rendszerek működése abban tér el a DC működési elvétől, hogy nem aktuáriusi eszközökkel történik a nyugdíjszámítás. Egy DB-szisztémában az egyéni számla folyamatos vezetését és az aktuáriusi számításokat általában egy meglehetősen bonyolult nyugdíjformulával helyettesítik, ami bizonyos változókkal közelíti az életpálya során teljesített járulékbefizetéseket. Ezen az elven működik jelenleg a magyar társadalombiztosítás öregséginyugdíj-rendszere is. A nyugdíjformula által kiszámított induló nyugdíjat ezután meghatározott szabályok szerint indexálják. A DB-rendszereket tehát alapvetően az különbözteti meg a DC-elven működő társaiktól, hogy az induló nyugdíj értékét nem hagyományos aktuáriusi kalkulációval számítják. A konkrét befizetések egyéni számlán történő vezetése helyett a nyugdíjformula olyan változókhoz köti a nyugdíjjogosulttá válást és az induló nyugdíj mértékét, mint az életkor, a szolgálati évek száma, az életpálya során megszerzett és bevallott jövedelmek, valamint az esetleges egyéb növelő és csökkentő tényezők. Mivel a DB-elv nem a járulékbefizetések egyéni számlán történő jóváírásán alapul, ezért nem feltétlenül szükséges a befizetések folyamatos és pontos nyilvántartása. Ehelyett elégséges a proxyként használt 3

8 jogszerző mutatók rögzítése és nyugdíjba vonuláskor történő egyeztetése. A járulékfizetés és a kapott nyugdíj közötti kapcsolat szorosságát tehát alapvetően a proxy változók befizetésekkel való kapcsolata, valamint a nyugdíjformula részletessége befolyásolja. Ám a nyilvántartási rendszerek mai fejlettségi szintjén a proxyk használata, valamint az egyéni számlavezetés elhagyása már nem jelent lényeges egyszerűsítést és költségmegtakarítást, különösen egy szofisztikált nyugdíjformulához mérten. Mint látható, a DB és a DC működési elvek egymáshoz közel állnak, a két szisztéma közötti fő különbség a nyugdíjszámítás aktuáriusi megalapozottsága. A DC-rendszerekhez definíció szerint hozzátartozik az egyéni számla, míg a DB-rendszerek esetében az adminisztráció egyszerűsítése érdekében nem vezetik az induló nyugdíjak aktuáriusi számításokkal történő megállapításához szükséges nyilvántartást. A DC-rendszerek tehát a magasabb adminisztrációs költségek miatt várhatóan némileg drágábban üzemeltethetők, ám cserébe a befizetések és az induló nyugdíjszint között a lehető legszorosabb kapcsolatot biztosítják. A működési elv mellett a finanszírozás elve mentén kategorizálhatók a nyugdíjrendszerek. Két szélsőséget különböztethetünk meg, a folyó finanszírozású, illetve a teljes tőkefedezettel működő rendszereket. A folyó finanszírozású elnevezés Banyár József munkájából (Banyár [2010]) származik, a fogalom sokkal képletesebben írja le azt a finanszírozási elvet, amit Magyarországon felosztó-kirovóként, a külföldi szakirodalomban pedig pay-as-you-go (PAYG) néven ismernek. Az elv lényege, hogy a nyugdíjakat szolgáltató intézmény nem rendelkezik a korábbi járulékbefizetésekből felhalmozott tartalékkal forgalomképes pénzügyi vagy reáleszközök formájában. Az esedékes nyugdíjak kifizetését ezért elsősorban a folyó befizetések biztosítják, tehát a nyugdíjak fedezeteként szolgáló eszköz ez esetben a mindenkori járulékfizetők csoportja. A folyó finanszírozású rendszerek esetében tehát a nyugdíjas és a jelenleg aktív generációk jövőbeli nyugdíjkifizetéseit valamilyen mértékben fedezik a járulékbevételekből folyamatosan beérkező befizetések. Hogy milyen mértékben, az elsősorban a demográfiai és munkaerő-piaci helyzettől, valamint a járadék bőkezűségétől függ. A folyó finanszírozás persze nem csak tiszta formában valósítható meg. Ez a finanszírozási elvek egyik szélsőséges esete, amikor hagyományos értelemben vett pénzügyi eszközök egyáltalán nem biztosítják a nyugdíjígéreteket. A másik véglet a teljes egészében tőkefedezeti elvű finanszírozás, amikor a nyugdíjígéreteket pénzügyi és kisebb részben reáleszközök (például ingatlanok) biztosítják. Ahogy azonban Banyár [2010] is említi, a tranzakciós költségek csökkentése érdekében a tőkefedezeti rendszerben is a folyó befizetésekből teljesítik a folyó kifizetéseket mindaddig, amíg ez lehetséges. Így a feltőkésített rendszer érett szakaszában, amikor az esedékes nyugdíjak értéke közelítőleg megegyezik a folyó befizetésekkel, a pénzáramlások szintjén átmenetileg egy folyó finanszírozású rendszer valósul meg. Nem szabad elfelejtkezni azonban arról, hogy a rendszer mögött eközben komoly pénzügyi tartalék áll, ami 4

9 Finanszírozási elv akkor is lehetővé teheti a fennálló nyugdíjkötelezettségek finanszírozását, ha erre a folyó befizetések már nem nyújtanak fedezetet. A folyó finanszírozású és a teljes tőkefedezettel bíró, angolul fully funded rendszerek között a gyakorlatban széles átmenet létezik, ezek a részleges tőkefedezetű (partially funded) rendszerek. Ilyen átmenetre példa a svéd állami nyugdíjrendszer, ahol a folyó finanszírozású pillér mellett jelentős tartalékok is rendelkezésre állnak. A tartalék 2009 végén a nyugdíjkötelezettségek 11 százalékát érte el, és a nyugdíjak kifizetését 3,8 éven biztosíthatta volna külső források bevonása nélkül (Orange Report [2010], 25, 39). Az összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy a tartalék a évi svéd GDP 27 százalékát tette ki (Statistiska Centralbyrån [2011a], Orange Report [2010], 39). E tartalékok a folyó finanszírozású rendszer azon szakaszában halmozódtak fel, amikor a tárgyidőszaki befizetések meghaladták a tárgyidőszaki nyugdíjkifizetéseket, vagyis amikor a munkaerő-piaci és a demográfiai folyamatok kedvezően alakultak. A nyugdíjrendszer demográfiai tartalékának tudatos felhalmozása 1960-ban kezdődött, hogy a második világháború után született, kiugróan magas lélekszámú baby boom generáció nyugdíjba vonulásakor jelentkező terhekre a rendszert pénzügyileg felkészítsék (Könberg et al. [2006], 459). Az alapvetően folyó finanszírozású rendszer a tartalékalapnak köszönhetően részben feltőkésítetté vált, így az öregséginyugdíj-rendszer még kedvezőtlen demográfiai trendek mellett is képes lehet éveken keresztül többletforrások bevonása nélkül működni. Ugyanakkor domináns maradt a folyó finanszírozás, tehát nem cél a nyugdíjkötelezettségek 100 százalékát megközelítő tartalék felhalmozása. 1. ÁBRA: A NYUGDÍJREND SZEREK CS OP ORTOSÍTÁ SA M ŰKÖDÉS I ÉS FI NANSZÍROZÁSI E LVEK SZERINT Működési elv Tőkefedezeti elven működő DBrendszerek Tőkefedezeti elven működő DCrendszerek Folyó finanszírozású DBrendszerek Folyó finanszírozású DCrendszerek (NDC-rendszerek) Forrás: saját összeállítás Az alapfogalmak összefoglalásaként mátrixba rendezhetők a nyugdíjrendszerek főbb működési (DB és DC) és finanszírozási (folyó és tőkefedezeti) elvei által meghatározott variánsok. A négy variáns a történelem során jól meghatározható időrendi sorrendben jelent meg. Már jóval a XX. század előtt létrejöttek az első tőkefedezeti elvű DB-rendszerek, amelyeket a II. világháború 5

10 után jórészt folyó finanszírozású DB-rendszerek váltottak fel. A tőkefedezeti elven finanszírozott DC-rendszerek a tőkepiacok fejlődésével kezdtek elterjedni, elsősorban a vállalati nyugdíjtervek körében, míg az 1990-es években indultak el a folyó finanszírozású DC- (NDC) rendszerek. A világbanki nyugdíjrendszer-koncepció A nyugdíjrendszerek működésével és finanszírozásával kapcsolatos alapfogalmak után érdemes felvázolni a nyugdíjrendszer céljait és a célok megvalósítását szolgáló eszközrendszert. A nyugdíjrendszerekről folyó diskurzus, valamint a napjainkban használt fogalmi keretek kialakításában nagy szerepet játszottak a Világbank kutatásai, a szervezet 1994-ben megjelent tanulmánya szolgáltatta az alapot a nyugdíjrendszer pilléreinek felvázolására (World Bank [1994]). Az itt bevezetett terminológia és reformrecept szerint a nyugdíjrendszer egyes pillérei a nyugdíjrendszer különböző funkcióinak világos elhatárolását szolgálják. Ennek megfelelően az egyes pillérek a finanszírozási és működési elvek eltérő kombinációit igénylik, valamint pillérenként változik az adott nyugdíjtervben részt vevők köre (kötelező/önkéntes tagság). A világbanki meghatározás szerint az első pillér folyó finanszírozású, állami menedzselésű, és minden állampolgár/biztosított automatikusan a rendszer tagjává válik. E pillér domináns célja a redisztribúció megvalósítása, a minimális megélhetéshez szükséges járadék biztosítása minden időskorú számára. Ezt az elvárást a korábban használt terminológia szerint úgy értelmezhetjük, hogy ebben a pillérben a befizetésekkel nem egyenes arányban emelkedik a nyugdíjváromány. Bizonyos szint felett a befizetések csak degresszíven vagy egyáltalán nem növelik a várható nyugdíj összegét. Sőt az is lehetséges, hogy e pillér finanszírozása nem megcímkézett járulékokból, hanem általános adóbevételekből történik. Az 1. ábrán bemutatott mátrix szerint az első pillér leginkább egy folyó finanszírozású, szolgáltatással meghatározott rendszer keretében működtethető, igen egyszerű nyugdíjformulával. A nyugdíjformula olyannyira egyszerű lehet, hogy az első pillérben megvalósulhat az állampolgári jogon járó, a befizetésektől akár teljesen független alapnyugdíj. A második pillér ezzel szemben a jövedelem szerinti differenciálás eszköze. Ebben a pillérben történhet a befizetésekkel egyenesen arányos, gyakran munkanyugdíjként aposztrofált nyugdíjelem biztosítása. A világbanki ajánlás szerint a második pillérben való részvétel szintén kötelező. A javaslat szerint azonban e pillér az elsővel ellentétben tőkefedezeti elven finanszírozott, és a tartalékokat, valamint a nyugdíjkifizetéseket nem állami intézmények menedzselik. A második pillér megteremtéséhez az adott ország hagyományaihoz igazodva munkáltatói nyugdíjtervek kialakítását (a munkáltatók által adminisztrált tőkefedezeti elven működő DB- vagy DC-rendszerek), vagy kötelező magánpénztári rendszer létesítését (tőkefedezeti elven működő DC-szisztéma) ajánlották a Világbank szakértői. Ám a 6

11 jövedelemarányos munkanyugdíj biztosítására ugyanígy alkalmas lehet egy folyó finanszírozású, befizetéssel meghatározott (NDC) rendszer is, állami menedzselés mellett. A világbanki szakértők azért nem javasolták ezt a megoldást, mert a nyugdíjszámítás professzionálisabb kezelését, valamint a nyugdíjakhoz kapcsolódó politikai kockázatok csökkentését várták a nem állami kezelésű alapoktól. Azonban tény, hogy az NDC-rendszer szintén alkalmas lehet a befizetésekkel arányos nyugdíj biztosítására, köszönhetően az aktuáriusi eszközökkel megalapozott nyugdíjszámításnak. A világbanki javaslatcsomag szerint a harmadik pillér finanszírozási elve a második pillérhez hasonlóan tőkefedezeti, a működési elvre vonatkozóan itt sem szabnak kritériumot. A harmadik pillér elsődleges feladata a nem kötelezően félretett nyugdíjcélú megtakarítások költséghatékony összegyűjtése, ugyanis ebben a pillérben a tagság és a befizetések teljesen önkéntesek. Röviden összefoglalva a Világbank 1994-es ajánlásait, a szervezet a folyó finanszírozási elv szerepének fokozatos csökkentését, a DC működési elv szélesebb körű alkalmazásával a nyugdíjszámítás aktuáriusi megalapozottságának javítását, valamint a nyugdíj egyes funkcióinak világos elkülönítését szorgalmazta a három pillér szétválasztásával. Az egyes pillérek fő feladatai ezek alapján a következők: 1. Első pillér redisztribúció, a megélhetéshez minimálisan szükséges időskori jövedelem biztosítása. 2. Második pillér befizetésekkel egyenesen arányos (munka)nyugdíj biztosítása. 3. Harmadik pillér az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások költséghatékony és szervezett gyűjtésének biztosítása. A nyugdíjrendszer egyensúlya A vizsgált nyugdíjrendszer által lefedett kockázatok, a működési és finanszírozási elvek áttekintése, valamint a nyugdíjrendszerek világbanki terminológia szerinti felépítése után áttérhetünk a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos további kulcsfogalmak értelmezésére. A folyó finanszírozású és a tőkefedezeti rendszerekben egyaránt fontos cél a fenntarthatóság, az egyensúly biztosítása. A fenntarthatóság hosszú távon értelmezhető fogalom, e követelmény szerint a nyugdíjterv nem igényelheti a járulékbevételeken felül jelentős külső forrás bevonását, tartósan és tervezetten nem halmozhat fel adósságot. Vagyis egy nyugdíjterv akkor fenntartható, ha a rendszerbe beépített automatizmusok biztosítják, hogy a nyugdíjterv ne váljon inszolvenssé, vagy ami ezzel azonos, a szabályok miatt a nyugdíjterv kiígért kötelezettségei nem haladhatják meg az eszközei értékét. Folyamatos működés mellett az inszolvencia megállapítása nem egyszerű feladat sem tőkefedezeti, sem folyó finanszírozású rendszerekben. Ennek oka tőkefedezeti rendszerek esetén az eszközök értékének folyamatos 7

12 ingadozása. E rendszerekben inszolvenciáról akkor beszélhetünk, ha a nyugdíjterv eszközeinek irreálisan magas, nagy valószínűséggel teljesíthetetlen hozamokat kellene produkálniuk ahhoz, hogy a kötelezettségek kifizetését fedezzék. Előre rögzített nyugdíjfizetési kötelezettségek elsősorban a tőkefedezeti DB-rendszerekben léteznek, tehát főleg ebben az esetben merül fel a tényleges inszolvencia lehetősége. A tőkefedezeti és a folyó finanszírozású DC-rendszerekben inszolvencia leginkább akkor lehetséges, ha a járadékfizetési szakaszban a szolgáltató/biztosító garanciát vállalt bizonyos hozam elérésére a járadéktag számítása során. Folyó finanszírozású DB-rendszerekben az inszolvencia pedig úgy értelmezhető, hogy a járulékkulcsokat irreálisan magasra kellene emelni a kiígért nyugdíjkifizetések fedezéséhez, vagy a járulékbevételeken felül a végső garantőrnek tartósan és nagymértékben el kellene adósodnia a nyugdíjak kifizetéséhez. Az egyensúly definiálása hasonlóan problematikus, és sok esetben ad okot félreértésre az egyes szakértők között. Többek között Settergren [2006], valamint a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA [2010]) munkái nyomán szükséges megkülönböztetni a hosszmetszeti és a keresztmetszeti egyensúly fogalmát. A hosszmetszeti egyensúly elsősorban a biztosított személyek egy-egy csoportjára, praktikusan az azonos évben születettekre értelmezhető. A hosszmetszeti egyensúly nem más, mint az aktuáriusi ekvivalencia megvalósítása egy generáció szintjén. Az aktuáriusi ekvivalencia alapvetően a biztosítások pénzügyi megalapozását szolgálja a biztosítással vállalt kockázatok várható pénzáramlásainak számszerűsítésével. Az elv mind tőkefedezeti, mind folyó finanszírozás esetén azt fogalmazza meg, hogy az egyes kohorszok által befizetett járuléktömeg jelenértékben egyezzen meg az azonos generáció által kapott nyugdíjjáradékok jelenértékével. Ez az elvárás sztochasztikus tagok nélkül, az adott generáció teljes kihalásának időpontjára vonatkozóan formalizálható (periódus eleji, egyösszegű járulékbefizetések és nyugdíjkifizetések feltételezése mellett):. (1) Látható, hogy különösen a több generáción átívelő, folyamatosan üzemeltetett folyó finanszírozású rendszerekben már az elméleti megfogalmazás is több technikai, mérési 8

13 problémát vet fel. Általános gond, hogy a fenti felírás szerinti egyenlőség teljesülése sztochasztikus elemek nélkül csak az adott kohorsz kihalását követően, a tényleges pénzáramlások ismeretében vizsgálható, ám ekkor az elszámolás esetleges pontatlanságát már nem lehet korrigálni. Általában utólag találhatók olyan értékek a felhalmozási időszak és a járadékos időszak kamatlábára (r C és r B ), amivel az egyenlőség biztosítható, azonban ezt az adott generáció befizetéseire vonatkozó hozamok számításánál és a nyugdíjak indexálásánál már nem lehet felhasználni. Ha a rendszer törekszik az egyenlőség megteremtésére az adott generáció kihalása előtt, akkor ki kell jelölni egy időpontot, amelyre vonatkozóan a pénzáramlások diszkontálása történik, illetve túlélési valószínűségekkel szükséges bővíteni az egyenletet, mivel a járadék megállapításakor nem ismert az egyén elhalálozásának időpontja. A jelenérték-számítás kezdőpontjaként használt életkorra egy lehetséges javaslat az adott kohorszra érvényes öregséginyugdíj-korhatár. Mivel a jogszabályokban rögzített nyugdíjkorhatár és a nyugdíjba vonulás tényleges időpontja között eltérés lehet, ezért a nyugdíjkorhatárnál célszerűbb az effektív nyugdíjkorhatár alkalmazása. Az effektív nyugdíjkorhatár az az életkor, amelyben az adott kohorsz többsége várhatóan elkezdi igénybe venni az öregségi nyugellátást. A képletet tehát némileg módosítva, k i értéke az effektív nyugdíjkorhatárban rögzíthető. Így azzal az egyszerűsítéssel élünk, mintha a teljes kohorsz az effektív nyugdíjkorhatár elérésekor vonulna nyugdíjba, és az egyenlőség fennállását erre a pillanatra vonatkozóan biztosítanánk. A k-adik életév eléréséig tehát a csoport minden tagja járulékot fizet, majd ezen életkor felett nyugdíjassá válik. Sajnos nem minden személy éli meg a nyugdíjas életkort, ám az alábbi egyenlet feltételezi, hogy az aktív korban elhunytak befizetéseit mortalitási eredmény formájában szétosztják az adott generáció tagjainak számlái között. Emellett az egyenlet jobb oldalát várható értékben értelmezzük, a kifizetett járadékokat a k-adik évtől számított kumulált túlélési valószínűségekkel súlyozzuk ( k p t annak valószínűsége, hogy a halandósági tábla alapján a k-adik életévében járó személy megéli a t-edik időszakot). Ez azért szükséges, mert a járadékszámítás idején nem ismert, hogy B i,t mely periódustól kezdve vált nullára, emiatt az indexálási szabályok szerint fizetendő járadékot minden periódusban súlyozni kell a kifizetés valószínűségével (ebben a helyzetben B i,t értéke csak az m-edik időszak után tekinthető nullának).. (2) A fenti esetben v C és v B értéke eltérhet, mivel a járulékbefizetéseken már jóváírt hozam az egyenlet felírásakor ismert. Mint látható, a hosszmetszeti egyensúly hozzájárulással meghatározott és szolgáltatással meghatározott rendszerekben egyaránt értelmezhető, mindenfajta lényegi különbség nélkül. Az egyetlen eltérés ugyanis a két rendszer között az, hogy 9

14 a DC működési elv esetén a járadék számítása a következőkben leírt aktuáriusi módszerrel történik, míg a DB-elv esetén a nyugdíjformula adja meg az induló nyugdíjszintet. Ha az egyének szintjén az aktuáriusi elveknek megfelelően kívánunk eljárni, akkor a nyugdíjba vonulás időpontjában rendelkezésre kell állnia az egyéni számlák egyenlegének, vagyis a nyugdíjtőkének. Ezután az egyes személyek induló nyugdíja az egyéni nyugdíjtőkéből (számláló) a halandósági tábla alkalmazásával kiszámított járadéktagok (nevező) segítségével, egy egyszerű osztással meghatározható a következő képlet szerint: (3) (4) A fenti számítás elvégzése után minden egyénre vonatkozóan rendelkezésre áll az induló nyugdíj összege. Ha ezzel a módszerrel történik a járadékok kiszámítása, akkor v B éppen meg fog egyezni a járadéktag számítása során használt diszkonttényezővel, tehát a hosszmetszeti egyensúly a diszkonttényező számításához használt hozam mellett elméletileg biztosított. Ám még a fenti közelítő számítások, aktuáriusi elvek és képletek alkalmazásával sem garantálható, hogy a hosszmetszeti egyensúly megvalósuljon, illetve egyáltalán lehetőség nyíljon a hosszmetszeti egyensúly fenntartására. A hosszmetszeti egyensúly elérését ugyanis előre látható és előre nem látható tényezők egyaránt nehezítik. Előre nem látható tényező különösen a járadékszámítás során felhasznált halandósági tábla eltérése az adott kohorsz esetén megvalósuló mortalitástól. Márpedig eltérés szinte biztosan lesz, hiszen minimális az esély arra, hogy egy kohorsz létszáma a kalkuláció során felhasznált halandósági táblával éppen megegyező ütemben változzon. Pénzügyi szempontból különösen az az eset kockázatos, ha a járadékban részesülők szisztematikusan tovább élnek, mint ahogy azt az eredeti kalkulációs feltételek alapján várták (longevity kockázat), és a nyugdíjrendszerben 10

15 nincsenek olyan mechanizmusok, amik a kiadások és a bevételek kiegyensúlyozását biztosíthatnák. Akadnak azonban egyéb, elég pontosan előre látható tényezők, amik szintén megakadályozhatják a hosszmetszeti egyensúly megközelítését. Ilyen például a demográfiai trendek kedvezőtlen alakulása, a gazdaságilag aktívak létszámának folyamatos csökkenése, ami azt eredményezheti, hogy a járulékbevételek nem képesek fedezni a folyó öregséginyugdíjkiadásokat. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására csökkenhet a járulékfizetők létszáma, és a járulékbevételek növekedése jó gazdasági teljesítmény esetén is elmaradhat az emelkedő nyugdíjkifizetésektől. Emiatt az addig implicit formában létező nyugdíjadósság egy része az adott időszakban hiányként jelentkezik, explicitté válik (lásd Banyár [2010]). Ekkor folyó finanszírozás mellett a nyugdíjalapban azonnal elkönyvelendő és finanszírozandó hiány keletkezik, míg tőkefedezeti rendszer esetén megindul az eszközök felélése. A hosszmetszeti egyensúly fenntartását a folyó finanszírozású, befizetéssel meghatározott rendszer esetén egy speciális sajátosság is nehezíti. E rendszerben a járulékbefizetéseket az egyénekhez rendelve nyilvántartják, és egy meghatározott szabályrendszer szerint képzett névleges kamatlábbal évente felkamatolják. Az így számított hozam szolgálja a nyugdíjtőke valorizálását, a nyugdíjrendszer pénzügyi lehetőségeihez mérten. Ám a folyó finanszírozású nyugdíjrendszerek általában nem halmoznak fel pénzügyi és reáleszközök formájában tartalékot, ezért az adott generáció által befizetett járulékok hozamai nem piaci árfolyamokkal mért, az eszközök értékesítésével realizálható hozamok lesznek. A DC-rendszerekben mindig az életpálya során befizetett járulékok és azok hozamai alkotják a nyugdíjba vonulás pillanatában a rendelkezésre álló nyugdíjtőkét, amiből a járadéktaggal történő osztás után kiszámítható a nyugdíjjáradék összege (lásd a harmadik egyenletet). A folyó finanszírozási elv és a befizetéssel meghatározottság kombinációjaként azonban a nyugdíjazáskor az egyén egy olyan nyugdíjtőkével rendelkezik, ami mögött nem áll pénzügyi és reáljavak formájában tartalék, járadékát kizárólag a járulékfizető nemzedékektől befolyó összeg fedezi. Az előző mondat jól megragadja a szakirodalomban névleges egyéni számlásnak (Notional Defined Contribution vagy másképp Non-Financial Defined Contribution, röviden NDC), vagy a hazánkban gyakran egyszerűen svéd modellnek nevezett nyugdíjrendszer lényegét. Egy ilyen rendszerben a járadék aktuáriusi módszerekkel számítódik a nyugdíjtőkéből, ám ezen összeg kifizetését tartalékok hiányában nem biztos, hogy lehetővé teszik az éppen befolyó járulékbevételek. Ugyanezzel a problémával, a nyugdíjtőkén elért hozamok (névleges kamatláb, angolul notional interest rate, NIR) hagyományos értelemben vett mérhetőségének hiányával szembesülhetünk a nyugdíjak indexálása kapcsán is. Az indexálás lehetséges mértékét egy tőkefedezeti rendszerben a díjtartalékon elért hozam határozza meg. Ám az NDC-rendszerekben a díjtartalékként felfogható névleges nyugdíjtőke mögött nem állnak pénzügyi eszközök, aminek emiatt mérhető hozama sincs. Ezért előre meghatározott szabályok szerint kell kiszámítani a 11

16 nyugdíjtőke kamatoztatása, valamint a járadék indexálása során alkalmazott névleges kamatlábat. Pénzügyi tartalékok hiányában az induló nyugdíjak kiszámításához használt járadéktag kalkulációjánál 0 százalékos vagy attól nem túl távoli pozitív hozamot érdemes figyelembe venni, és az induló nyugdíjszint megemelése helyett célszerűbb a nyugdíjalap jövőbeli pénzügyi egyensúlyát nem veszélyeztető indexálást alkalmazni. A folyó finanszírozású rendszerek fizetőképessége tehát a működési elvtől függetlenül alapvetően a folyó járulékbevételektől, valamint a demográfiai folyamatoktól függ. Ám a bevételek nem feltétlenül nyújtanak fedezetet akár az aktuáriusi eszközökkel számított (DC esetben), akár a nyugdíjformulával kalkulált (DB esetben) járadék kifizetésére, illetve a rendszer szabályai szerinti indexálásra. Emiatt pedig döntés kérdése, hogy a folyó finanszírozású rendszer mögött álló végső garantőr milyen mértékben hajlandó és képes biztosítani a hosszmetszeti egyensúly eléréséhez szükséges összegeket. Az NDC-rendszerekben a nyugdíjtőke a lehető legpontosabb nyilvántartás és aktuáriusi értelemben korrekt nyugdíjszámítás esetén is egy olyan érték, aminek nagysága bizonyos mértékig önkényesen alakítható a névleges kamatláb segítségével. Emiatt az NDC-rendszerek stabilitása szempontjából rendkívül fontosak a névleges kamatláb számítási szabályai. Az NDC-rendszerben a nyugdíjtőke kamatozása valójában a munkaerő-piaci, illetve demográfiai folyamatok miatt jelentkező hasznok és terhek megosztását szolgálja az aktívak és a nyugdíjasok között, emiatt nem kezelhető a hagyományos értelemben vett kamatként. Ehelyett egy olyan eszköz, ami a rendszer egyensúlyban tartását, a nyugdíjkifizetések járulékbevételekhez történő hozzáigazítását hivatott biztosítani. Mivel a rendszer mögött nincs tőkefedezet, ezért a nyugdíjfizetés sem tekinthető egy vagyontömeg részletekben történő felélésének, vagyis hagyományos járadékbiztosításnak. Emiatt a névleges egyéni számlás rendszernek nem alapvető feladata a korábban bemutatott hosszmetszeti egyensúly biztosítása. Sokkal jelentősebb azon szerepe, hogy a járulékbevételek aktuális nyugdíjasok közötti korrekt felosztását megvalósítsa, és ha a folyó nyugdíjak kifizetéséhez a járulékbevételek mellett további források bevonása szükséges, akkor azokkal képes legyen pontosan elszámolni. Emellett az NDC-rendszer legfontosabb haszna az lehet, hogy megfelelő szabályok mellett csak olyan mértékű implicit államadósság felhalmozását teszi lehetővé, amit várhatóan fedez a jövő generációk járulékbefizetése. Ennek köszönhetően a költségvetés elvileg egyáltalán nem, a gyakorlatban pedig csupán kismértékben, átmenetileg kényszerül az implicit adósság explicitté konvertálására. A hosszmetszeti egyensúly megvalósítására tehát lehet és kell is törekedni, azonban a kedvezőtlen demográfiai és munkaerő-piaci fejlemények miatt a folyó finanszírozású rendszerben azonnal, míg a tőkefedezeti rendszerben némi késéssel hiány keletkezhet. Amennyiben a hiány tartósan és hosszú távon a rendszer jellemzőjévé válik, akkor pénzügyi 12

17 korlátok miatt a hosszmetszeti egyensúly elérése ellehetetlenülhet. A hosszmetszeti egyensúly mellett ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni a rendszer keresztmetszeti pozícióját, hogy elkerülhető legyen az inszolvencia, és az alkalmazkodáshoz ne legyen szükség egyszeri, drasztikus intézkedésekre. A folyó finanszírozású rendszerekben tehát a keresztmetszeti egyensúlyt kiemelten kell kezelni. Keresztmetszeti egyensúly fennállása esetén az egy év alatt realizált járulékbevétel megegyezik az éves járadékfizetéssel (Settergren [2006] és NYIKA [2010] nyomán). Vagyis a keresztmetszeti egyensúly követelménye azt fogalmazza meg, hogy a nyugdíjalap ne szoruljon folyamatosan forrásbevonásra, ne generáljon adósságot a rendszer mögött álló végső garantőr számára, hanem bizonyos eljárásokkal törekedjen a folyó hiány megszüntetésére. Ez a követelmény nem jelent mást, mint hogy a nyugdíjak, valamint az aktívak által szerzett nyugdíjjogosultságok kövessék az aktuális munkaerő-piaci és demográfiai folyamatok alakulását, és viszonylag rövid késéssel alkalmazkodjanak hozzájuk a nyugdíjalap hiányának alacsony szinten tartása érdekében. A folyó finanszírozású, hozzájárulással meghatározott rendszerekben a pénzügyi fenntarthatóságot tehát a keresztmetszeti egyensúlyra törekvés biztosíthatja. A keresztmetszeti egyensúly megteremtése megkívánja, hogy szükség esetén a hiányokat és a többleteket pontos elszámolással, átláthatóan lehessen szétteríteni a rendszer tagjai között. Mint később látni fogjuk, az NDC-rendszer sem képes megfelelni annak az elvárásnak, hogy minden periódusban biztosítsa a járulékbevételek és a nyugdíjkifizetések pontos egyezését. Átmeneti hiányok vagy többletek tehát folyamatosan lehetnek a rendszerben, azonban a nyugdíjtőke megfelelő indexálása biztosítja az egyensúlyhoz történő folyamatos konvergenciát. A pontos elszámoláshoz és az NDC-rendszerek működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges a folyamatosan vezetett egyéni számla. Az egyének aktív életszakaszában a befizetések nyilvántartása, valamint a nyugdíjtőke folyamatos vezetése történik a számlán. Ebben az időszakban a többletek és hiányok elszámolása a nyugdíjtőkét érinti, vagyis a számlán jóváírt névleges hozamok közvetítésével a jövőbeli nyugdíjak szintjén keresztül jelennek meg az aktuális munkaerő-piaci és demográfiai trendek az aktív generációk esetében. Emellett az egyéni számla nyomon követhetővé teszi a személy életpályáját, befizetéseiről, várható nyugdíjáról időközönként naprakész információt nyújt. A járadék megállapítását követően is érdemes az egyéni számlát tovább vezetni, ezáltal lehetővé téve a nyugdíj melletti munkavállalást, és a nyugdíj ezt figyelembe vevő, ismételt megállapítását. Az egyéni számla nyugdíjazás utáni továbbvezetése az NDC-rendszerben az özvegyi nyugdíjnak megfelelő és potenciálisan bevezethető kétszemélyes járadékok szempontjából is fontos. Ennek oka, hogy a kétszemélyes járadék kedvezményezettjének személyében változás következhet be, például válás miatt, mely esetben elvileg mindkét fél nyugdíját újra meg kellene állapítani. 13

18 A rendszert fenntartó intézmény számára az egyén nyugdíjba vonulása után viszont általában nem a számla egyenlege hordoz fontos információt, hanem a már megállapított járadékokból aktuáriusi értékeléssel számított kötelezettségállomány (magyar adatokon végzett kísérleti számításért lásd a 10. fejezetet). Ennek oka, hogy uniszex járadéktaggal történő nyugdíjszámítás esetén a kiígért járadékhoz kapcsolódó kötelezettség értéke sem a férfiak, sem a nők esetében nem felel meg az egyéni számla egyenlegének. A megállapított nyugdíjak esetén az évenkénti indexálás teszi lehetővé a keresztmetszeti egyensúly felé történő elmozdulást a nyugdíjszint módosításával. Az egyéni számlás rendszerben így a terhek és a hasznok átláthatóan megoszthatók a rendszer aktív és nyugdíjas tagjai között. Az egyéni számla léte tehát fontos feltétel ahhoz, hogy a keresztmetszeti egyensúly megközelítéséhez szükséges lépések átláthatóan, a rendszer tagjainak közös szerepvállalásával valósuljanak meg. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a keresztmetszeti egyensúly biztosításának eszköze a rendszerbe épített automatikus kiegyenlítő mechanizmus lehet (automatic balance mechanism, ABM). A fogalom meghatározása Vidal-Meliá et al. [2009] tanulmányából fordítva: Az automatikus kiegyenlítő mechanizmus egy olyan törvénybe iktatott, előre rögzített lépéseket tartalmazó intézkedéscsomag, amely a [nyugdíjrendszerre vonatkozó] szolvencia vagy fenntarthatósági mérőszám kedvezőtlen alakulása esetén azonnal, minden további törvényhozói döntés nélkül alkalmazható. A hangsúly tehát az automatikus szóra helyeződik, ugyanis az előzetesen rögzített, lehetőleg minél szélesebb támogatással bíró szabályrendszer a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát biztosító lépéseket lényegében kivonja a rendszeres politikai döntést igénylő témák közül. Egy folyó finanszírozású, hozzájárulással meghatározott rendszerben az automatikus kiegyenlítő mechanizmus (a továbbiakban röviden kiegyenlítő mechanizmus) lényege, hogy a nyugdíjak indexálására és a nyugdíjtőke hozamának meghatározására olyan szabályrendszert alakít ki, ami biztosítja a folyó hiányok csökkentését, és hosszabb távon egyensúlyba hozza a nyugdíjrendszer bevételeit és kiadásait. Alkalmazása szükség esetén eltéríti a névleges kamatlábat a főszabály szerinti mértéktől, így közelítve a nyugdíjkiadásokat a munkaerő-piaci és demográfiai trendek szerint változó bevételekhez. Settergren és Mikula [2006] nyomán egy idealizált modellben a kiígérhető névleges kamatláb felbontható a befolyt járuléktömeg, és az általuk turnover durationnek elkeresztelt, a demográfiai hatásokat is tartalmazó mérőszám változásaira. Mivel napjaink NDC-rendszereiben az indexálás főszabály szerint nem e két tényező együttes figyelembevételével, de még csak nem is a járuléktömeg-index (a tárgyévi és az előző évi járulékbevételek hányadosa) segítségével történik, ezért a rendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében időről időre szükség lehet az indexálás eltérítésére a főszabály szerinti mértéktől. Ezt az eltérést szabályozza az automatikus kiegyenlítő mechanizmus, melynek körültekintő kialakítása esetén jórészt elkerülhetők a nyugdíjrendszerbe történő diszkrecionális, 14

19 külön politikai döntést igénylő beavatkozások. A kiegyenlítő mechanizmus tervezése során érvényesíthetők különböző politikai és társadalmi preferenciák. A névleges kamatlábat nem feltétlenül szükséges azonos szinten megállapítani az aktívak és a nyugdíjasok minden csoportjára, ezzel a terhek és hasznok elosztása finomítható a rendszer tagjai között. A kiszámítható szabályok világos ösztönzőkkel szolgálhatnak, így az átlátható, előre rögzített szabályok szerinti elszámolás megfelelő tájékoztatással párosítva növelheti a rendszerbe vetett bizalmat azáltal, hogy az érintettek folyamatosan tisztában vannak befizetéseik értékével és várható nyugdíjukkal. Megjegyzendő azonban, hogy a kiegyenlítő mechanizmus alkalmazása nem követeli meg feltétlenül az egyéni számla vagy az NDC-rendszer bevezetését. Ezen eszközök hiányában is felállítható olyan szabályrendszer, ami a folyó nyugdíjkiadások szintjét összhangba hozza a folyó járulékbevételekkel, mint ahogy erre több országban (például Kanada, Japán, Németország, Finnország) is akad példa (Vidal-Meliá et al. [2009]). Ezen országok kötelező, állami öregséginyugdíj-rendszere nem befizetéssel meghatározott (DC), hanem Magyarországhoz hasonlóan szolgáltatással meghatározott (DB). Bár a DB-rendszerekben a nyugdíjak megállapítása nem aktuáriusi számításokkal történik, azonban az adott szabályrendszer mellett vállalt kötelezettségek már értékelhetők e módszerekkel. Ha egy DB-rendszerben a nyugdíjkifizetések jelentősen meghaladják a járulékbevételeket, akkor rendszerint a nyugdíjformula kiigazításával vagy a korhatár emelésével kezelik a helyzetet, esetleg a nyugdíjak indexálását csökkentik. Tehát nincs rögzítve, hogy a munkaerő-piaci és/vagy a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása esetén kik és milyen arányban megosztva viseljék a terheket, ennek eldöntése minden kiigazító lépés esetén egyedi mérlegelés tárgya. Ugyanakkor egy DB-rendszerben is van értelme a kiegyenlítő mechanizmusnak, mivel az előre rögzített szabályok kiszámíthatóbbá teszik a változásokat. A szabályrendszernek meg kell határoznia azokat a mutatószámokat és kritikus értékeket, amelyek esetén a nyugdíjrendszer paramétereinek változtatása szükséges. Emellett lehetőleg rögzítenie kell, hogy a terheket milyen arányban osszák meg a nyugdíjas és az aktív generációk között, esetleg e csoportokon belül is differenciálást alkalmazva. A DB-rendszerekben a kiegyenlítő mechanizmus az aktívakkal szemben fennálló nyugdíjkötelezettségek pontos nyilvántartása helyett rendszerint demográfiai mutatókat használ proxyként a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megítélése, a túlzott hiány megakadályozása érdekében. A fentieket röviden összegezve megállapíthatjuk, hogy az NDC-rendszerek csak akkor képesek elérni az átláthatóság és a pénzügyi fenntarthatóság formájában kitűzött céljukat, ha bevezetésük egyéni számlavezetéssel, a rendszerben használt névleges kamatláb, valamint az indexálási szabályok körültekintő megválasztásával, és automatikus kiegyenlítő mechanizmus létrehozásával párosul. A rendszer leginkább kiforrott változata Svédországban működik, ezért a 15

20 következőkben ismertetem a svéd nyugdíjrendszer felépítését, valamint az NDC-rendszerben alkalmazott számítási eljárásokat. Milyen is a svéd modell? A mai svéd nyugdíjrendszer igen összetett, alapjait között kezdték lerakni a kötelező, folyó finanszírozású DB-rendszer átalakításával. A szabályozás nagy részét 1998-ban fogadták el, és 2001-ben döntött a parlament az automatikus kiegyenlítő mechanizmus bevezetéséről (Settergren [2003]). A svéd nyugdíjrendszer sokszínűsége a működési és a finanszírozási elvekre egyaránt igaz. Svédországban az egyének saját jogú öregségi nyugdíja öt komponensből állhat össze: 1. a Svédországban tartózkodáshoz, letelepedéshez kötődő alapnyugdíj (garantipension), 2. jövedelemarányos nyugdíj a kötelező NDC-rendszerből (inkomstpension), 3. jövedelemarányos nyugdíj a kötelező tőkefedezeti rendszerből (premiepension), 4. a munkáltatói nyugdíjtervből kapott nyugdíj, 5. az önkéntes, nyugdíjcélú megtakarításokból vásárolható járadék. Ezen öt részrendszer együttesen hivatott az időseknek megfelelő jövedelmet biztosítani az inaktív évekre. Az első három komponens alkotja az állami nyugdíjrendszert, e három nyugdíjtervet szakosított állami intézmények adminisztrálják. A rendszer egészének megítéléséhez szükséges az egyes alrendszerek rövid bemutatása és szerepének, súlyának ismertetése. A tartózkodási engedélyhez vagy svédországi állandó lakóhelyhez kötött alapnyugdíj (garantipension) legkorábban a 65. életév betöltésének havától folyósítható. Az alapnyugdíj finanszírozását a költségvetés általános adóbevételei szolgálják. Ezen alrendszer feladata a nyugdíjrendszeren belül a szociális célú redisztribúció megvalósítása. A garantált alapnyugdíj biztosítja, hogy minden 65. életévét betöltött svédországi lakos legalább egy minimális összegű járadékban részesüljön inaktív korában ben az alapnyugdíj a bruttó átlagbér 27 százalékát tette ki (Svédországban a nyugdíj is jövedelemadó-köteles). Az alapnyugdíj indexálása a fogyasztói árindexszel történik, ami biztosítja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. Ám a bérek emelkedése rendszerint gyorsabb az árak növekedésénél, ezért a garantált alapnyugdíj 2001-es bevezetése óta a bruttó átlagbér/bruttó alapnyugdíj hányados a 2009-es válságévet leszámítva fokozatosan csökkent ben az összes nyugdíjas közel 42 százaléka részesült valamilyen mértékű alapnyugdíjban, tehát a munkavállalókhoz viszonyított relatív elszegényedés a nyugdíjasok jelentős részét érintette. 16

21 E folyamatra, valamint a negatív infláció miatt bekövetkező alapnyugdíj-csökkentésre válaszul 2010-ben a svéd kormány mérsékelte a 65 éven felüliek jövedelemadóját, így a garantált nyugdíjban részesülők nettó járadéka általában nem csökkent (Settergren [2010]). Az alapnyugdíj maximális összegére akkor szerezhető jogosultság, ha az egyén nyugdíjazásakor svédországi állandó lakhellyel bír, és 25 éves kora után legalább 40 évig lakóhellyel rendelkezett Svédországban vagy az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában. Az alapnyugdíjra jogosulttá váláshoz legalább háromévi svédországi tartózkodás szükséges. Ha valakinek 40 évnél kevesebb a jogszerző ideje, akkor az alapnyugdíjat számára arányosan alacsonyabb összegben állapítják meg. Minden hiányzó év 1/40 résszel csökkenti a maximális értéket. Az alapnyugdíj alrendszeréből kapott összeget bizonyos egyéb nyugdíjjáradékok csökkentik. A legfontosabb ilyen eset, ha az egyén jogosult nyugdíjra a jövedelemarányos, kötelező nyugdíjtervekből (inkomstpension, premiepension). Ha a jövedelemarányos nyugdíj nem éri el az egyénre érvényes alapnyugdíj összegét, akkor az adott személy járadékát a számára megállapítható alapnyugdíj szintjére egészítik ki. A fenti tulajdonságok alapján a svéd alapnyugdíj teljes mértékben megfelel a Világbank terminológiája szerinti első pillérnek. Fő célja az adott társadalom által minimálisan elfogadott életszínvonal biztosítása az idős, munkaképtelenné váló személyek számára. Ezt a célt egy folyó finanszírozású, szolgáltatással meghatározott rendszer segítségével valósítják meg, melyben a nyugdíjformula igen egyszerű, és gyenge kapcsolatot eredményez a befizetések, valamint a kapott járadék összege között. Az alapnyugdíj tehát erős újraelosztó, kiegyenlítő szerepű, ez az alrendszer nem biztosít a befizetésekkel egyenes arányban növekvő járadékot. A kötelező rendszer további két alrendszere gondoskodik a nyugdíjak differenciálásáról az aktív korban szerzett és bevallott jövedelmek figyelembevételével. E két alrendszer együttesen megfelel a Világbank ajánlásai szerinti második pillérnek. A svéd második pillérben a nyugdíj összege egyenesen arányos a befizetésekkel, de az e pillérre vonatkozó világbanki javaslattal ellentétesen az adminisztrációt és a befektetéskezelést döntően állami intézmények végzik. Emellett nem kizárólagos a tőkefedezeti finanszírozás, a legnagyobb részrendszer továbbra is folyó finanszírozású, bár jelentős tartalékokkal rendelkezik. A kötelező, jövedelemarányos rendszer bevételeit a bérek után fizetendő járulékok szolgáltatják. A munkavállalókat 7 százalékos, a munkaadókat 10,21 százalékos nyugdíjjárulék terheli a bruttó bér után. 2 A munkavállalói befizetésekre van felső korlát (járulékplafon), míg a munkáltatói hozzájárulások limit nélkül teljesítendők, de a munkavállalói járulékplafon elérése 2 Összehasonlításként Magyarországon január 1-jétől a munkaadói nyugdíjjárulék mértéke a bruttó bér 24 százaléka, míg a munkavállalói nyugdíjjárulék a bruttó bér 10 százalékában rögzített. Ugyanakkor a járulékkulcsokat nem érdemes közvetlenül összehasonlítani a nyugdíjrendszer eltérő kiterjedése miatt (pl. a rokkantnyugdíjak nem képezik részét az inkomstpension rendszernek, azokat a svéd költségvetés állja). 17

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól

TÁJÉKOZTATÓ. a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól TÁJÉKOZTATÓ a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. (8) bekezdésének értelmében a

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now!

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Kihívások, innováció, szerkezet és összhang más alrendszerekkel Bodor András előadása Pénzügyi Csúcstalálkozó IV. Budapest, 2006. augusztus

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

I. rész. Magánnyugdíjpénztár aktuáriusi értékelése

I. rész. Magánnyugdíjpénztár aktuáriusi értékelése A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2/2009. számú irányelve a magánnyugdíjpénztárak aktuáriusi értékelése egyes részeinek formátumára, annak kitöltésére vonatkozóan A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról

Részletesebben

A svéd és a német nyugdíjrendszer összehasonlítása

A svéd és a német nyugdíjrendszer összehasonlítása A svéd és a német nyugdíjrendszer összehasonlítása Szakdolgozat Hutvágner Ivett Biztosítási és pénzügyi matematika MSc Aktuárius szakirány Témavezet : Viszkievicz András Aktuáriu.s elemz Aegon Magyarország

Részletesebben

Szolgáltatási Szabályzat Elfogadva: a 10/2013. számú igazgatótanácsi határozattal

Szolgáltatási Szabályzat Elfogadva: a 10/2013. számú igazgatótanácsi határozattal Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár 1145 Budapest, Columbus u. 35. Levélcím: 1590 Budapest, Pf. 83. Szolgáltatási Szabályzat Elfogadva: a 10/2013. számú igazgatótanácsi határozattal 1. A Nyugdíjpénztár szolgáltatásai

Részletesebben

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, a Nyugdíjbiztosítási Alap 2019. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A LXXI. fejezet Nyugdíjbiztosítási Alap

Részletesebben

Egyéni számlás öregségi nyugdíjrendszer Magyarországon - A svéd modell alkalmazásának lehetőségei -

Egyéni számlás öregségi nyugdíjrendszer Magyarországon - A svéd modell alkalmazásának lehetőségei - Egyéni számlás öregségi nyugdíjrendszer Magyarországon - A svéd modell alkalmazásának lehetőségei - Viszkievicz András aktuárius elemző XXII. Altenburger Gyula Szimpózium Balatonvilágos, 2012. május 17.

Részletesebben

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András demográfiai CUNAMI MATUZSÁLEM ÖSSZEESKÜVÉS? Az EU népességének várható alakulása 2005 és 2050 között Teljes népesség - 1, 9% 0-14 évesek - 18, 6% 15-24 évesek - 24,

Részletesebben

170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére

Részletesebben

T/3812. számú. törvényjavaslat

T/3812. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3812. számú törvényjavaslat a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról Előadó: dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2007. szeptember

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

Szolgáltatási Szabályzat 1. számú módosítással egységes szerkezetben 2014.01.01. Elfogadva: az 5/2014. számú igazgatótanácsi határozattal

Szolgáltatási Szabályzat 1. számú módosítással egységes szerkezetben 2014.01.01. Elfogadva: az 5/2014. számú igazgatótanácsi határozattal Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár 1145 Budapest, Columbus u. 35. Levélcím: 1580 Budapest, Pf. 133. Szolgáltatási Szabályzat 1. számú módosítással egységes szerkezetben 2014.01.01. Elfogadva: az 5/2014. számú

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt

Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESAdeficitet

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-d) pontja szerinti mértékénél. (5) A külön j

Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-d) pontja szerinti mértékénél. (5) A külön j ~Ilr~t~lt Irományszám : i l ~ 13~. Érkezett: 2006 M Z 2- ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Képviselőcsoportja Képviselői önálló indítvány 2006. évi... törvény A tizennegyedik havi nyugdíjról L A társadalombiztosítási

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap I. A célok meghatározása és az Alap 2016. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2016. évi költségvetése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához december

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához december TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához 2017. december 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS Mint arról a bevezető részben már szó volt, Magyarországon 1993. óta a társadalombiztosítás nem a korábbi egységes szervezeti megoldásban (a három biztosítási területet

Részletesebben

Egyéni számlás felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek

Egyéni számlás felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (528 550. o.) RÉTI JÁNOS Egyéni számlás felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek Az 1998-as nyugdíjreform nem hozott alapvetõ változásokat a társadalombiztosítási

Részletesebben

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor?

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Az AEGON Biztosító 12 országot érintő tavalyi kutatása szerint az emberek 39 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mekkora jövedelemre számíthat majd nyugdíjas

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16.

NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16. NYUGDÍJ-IDŐSKOR KORÓZS LAJOS 2011. NOVEMBER 16. A KORFA JELENLEG HÁROMFÉLE KORFÁT ISMERÜNK Piramis alakú korfa: a növekvő népesség korfája itt széles az alap, ami fölfelé gyorsan keskenyedik, hisz sok

Részletesebben

A magán nyugdíjpénztári tv. várható változásainak hatása. TÁJÉKOZTATÓ

A magán nyugdíjpénztári tv. várható változásainak hatása. TÁJÉKOZTATÓ A magán nyugdíjpénztári tv. várható változásainak hatása. TÁJÉKOZTATÓ Budapest, 2010. október 25. A mai helyzet.. Öngondoskodás Magyarország lakossága évről-évre öregszik, csökken az aktív keresők aránya

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI

Részletesebben

Az önsegélyező pénztárak szolgáltatásainak változásai

Az önsegélyező pénztárak szolgáltatásainak változásai Az önsegélyező pénztárak szolgáltatásainak változásai Az Öpt. és 263/2003. Kr. 2007. június 1-től hatályos szabályai alapján Szakmai konzultáció 2007. február 22. Az előadás főbb témakörei I. A szolgáltatások

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

T/9180/14. számú. egységes javaslat. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosításáról

T/9180/14. számú. egységes javaslat. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9180/14. számú egységes javaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról Ellenjegyezte: Dr. Herczog László szociális és munkaügyi

Részletesebben

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001 Iromány száma: T/17683. Benyújtás dátuma: 2017-10-05 09:24 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27

Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27 Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27 Biztosítástechnikai tartalékok A. Nem-életbiztosítási tartalékok B. Életbiztosítási tartalékok C. Próbaszámolások 2005.04.27 2 A. Nem-életbiztosítási

Részletesebben

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?)

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER. A kötelezı társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mőködtetése és fejlesztése az állam feladata.

NYUGDÍJRENDSZER. A kötelezı társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mőködtetése és fejlesztése az állam feladata. NYUGDÍJRENDSZER A kötelezı társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mőködtetése és fejlesztése az állam feladata. Az állam által mőködtetett nyugdíjrendszer legfıbb jellemzıi 1. az ún. felosztó-kirovó finanszírozás,

Részletesebben

Pannónia Nyugdíj Kötvény. Éppen itt az ideje...

Pannónia Nyugdíj Kötvény. Éppen itt az ideje... Pannónia Nyugdíj Kötvény Éppen itt az ideje... Jól megérdemelt nyugdíjas évek Képes lesz gondoskodni megélhetéséről nyugdíjas korában? Ez a kérdés valamennyiünket érint, hiszen ki ne szeretne kényelmes

Részletesebben

Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár. Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát!

Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár. Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát! Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát! Tudjon meg többet az önkéntes nyugdíjpénztárakról! ÖNGONDOSKODÁS 26 Milyen kérdésekben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Magyar joganyagok évi XL. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásról szól 2. oldal a) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és b) azo

Magyar joganyagok évi XL. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásról szól 2. oldal a) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és b) azo Magyar joganyagok - 2009. évi XL. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásról szól 1. oldal 2009. évi XL. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Egy liberális lis paradigma (csak alapnyugdíj)

Egy liberális lis paradigma (csak alapnyugdíj) MAT Altenburger Gyula Szimpózium zium Nyugdíj-szekci szekció 2010. május m 13. Egy liberális lis paradigma (csak alapnyugdíj) Fehér Csaba Kovács Erzsébet 1 -A A paradigma leírása -A A paradigma háttereh

Részletesebben

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.

Részletesebben

Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 2. oldal (7) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öreg

Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 2. oldal (7) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öreg Magyar joganyagok - 1996. évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 1. oldal 1996. évi LIX. törvény az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

Részletesebben

Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár. Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát!

Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár. Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát! Hosszú távú nyugdíjcélok, önkéntes nyugdíjpénztár Öngondoskodással megalapozhatja nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát! Tudjon meg többet az önkéntes nyugdíjpénztárakról! ÖNGONDOSKODÁS 26 Milyen kérdésekben

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Előrehozott és csökkentett összegű előrehozott nyugdíj A korengedményes nyugdíj 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 181/1996.(XII.6.) Kormányrendelet

Részletesebben

I. FEJEZET A ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA. Az hoz

I. FEJEZET A ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA. Az hoz I. FEJEZET A 2017. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 1. A főösszegek, az egyenleg és az államadósság értéke Az 1-2. -hoz A törvényjavaslat első szakaszai a központi alrendszer, a hazai működési költségvetés,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

5. IGAZSÁGOS NYUGDÍJRENDSZER

5. IGAZSÁGOS NYUGDÍJRENDSZER 5. IGAZSÁGOS NYUGDÍJRENDSZER Olyan országot akarunk, ahol egy élet munkája után a nyugdíj biztonságos megélhetést nyújt az ids embereknek, ahol az igazságosság jegyében a nyugdíjak a befizetett járulékok

Részletesebben

Leggyakoribb munkajogi esetek

Leggyakoribb munkajogi esetek Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el előtakarékossági piacon Előadó: dr. Hardy Ilona Előadó: az Aranykor

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

2007. május 19. Altenburger

2007. május 19. Altenburger Dr. Banyár József Jelenleg a magánnyugdíjpénztári járadék (egyszer en: magánpénztári járadék) opcionális - szerencsére senki sem választja A szabályozás ugyanis hiányos és ellentmondásos A problémakör

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN december 28.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN december 28. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN 2016. december 28. FŐ TÉMÁK: 1. A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA 2016-BAN 2. 2017. ÉVI FINANSZÍROZÁSI TERV JELLEMZŐI A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

A évi biztosításmatematikai jelentés

A évi biztosításmatematikai jelentés A 2014. évi biztosításmatematikai jelentés A Pénztár tagdíjfizetőinek száma 2014. év elején 82.207 fő volt. Ehhez érkezett 870 új belépő, míg a tagsági viszony - kilépés, elhalálozás, nyugdíjba vonulás

Részletesebben

Demográfiai hatások és implicit hozamok kapcsolata a nyugdíjrendszerekben

Demográfiai hatások és implicit hozamok kapcsolata a nyugdíjrendszerekben Közgazdasági Szemle, LX. évf., 203. június (703 72. o.) Demográfiai hatások és implicit hozamok kapcsolata a nyugdíjrendszerekben E tanulmány központi témája a nyugdíjrendszerek implicit hozama. Az együtt

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár

HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT CIB Nyugdíjpénztár 2011 Hozamfelosztási Szabályzat Ezen szabályzat célja az, hogy egyértelmően és világosan meghatározza a Pénztár által elért hozamoknak a tagok egyéni, illetve

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a magánszemély életbiztosításokkal kapcsolatos adókötelezettségéről (2013)

TÁJÉKOZTATÓ a magánszemély életbiztosításokkal kapcsolatos adókötelezettségéről (2013) TÁJÉKOZTATÓ a magánszemély életbiztosításokkal kapcsolatos adókötelezettségéről (2013) AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. 1091 Budapest, Üllői út 1. Telefonos Ügyfélszolgálat: 06-40/204-204 Honlap:

Részletesebben

számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 Matits 2011 január

számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 Matits 2011 január Mekkora nyugdíjra számíthatunk? Matits Ágnes 2011 január 14 1 Mi a nyugdíjrendszer d feladata? Lehetséges válaszok: Egy modern nyugdíjrendszer feladata a kiesett munkajövedelem pótlása,, mégpedig g a járulékfizetéssel

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete február 13-i ülése 3. napirendi pontjához. Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete február 13-i ülése 3. napirendi pontjához. Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2017. február 13-i ülése 3. napirendi pontjához Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. évi költségvetéséről Az államháztartásról szóló 2011.évi

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék költségvetési kockázatelemzései

Az Állami Számvevőszék költségvetési kockázatelemzései Az Állami Számvevőszék költségvetési kockázatelemzései Dr. Simon József, az Állami Számvevőszék ellenőrzésvezetőjének előadása Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest 2017. október 12. Az ÁSZ

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

MELLÉKLET. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLET. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.12.13. COM(2016) 815 final ANNEX 1 MELLÉKLET Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról Az Országgy lés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár el tti öregségi nyugdíjak megszüntetésér l, a korhatár

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás Megtakarítási program az Ön által választott célra Regnum Életbiztosítás Akár évi 130 000 Ft értékű adókedvezménnyel! Rendszeres megtakarítással a biztos jövőért Céljaink megvalósítása jelentős kiadással

Részletesebben

Az elmúlt néhány évben a nyugdíjrendszerek

Az elmúlt néhány évben a nyugdíjrendszerek Szüle Borbála Megtakarítás és implicit adósság a nyugdíjrendszerekben Összefoglaló: Az utóbbi években folyamatosan zajlik a folyó finanszírozású nyugdíjrendszer átalakítása körüli szakmai vita. Jelen tanulmányban

Részletesebben

2012. évi CXII. törvény

2012. évi CXII. törvény Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012.

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet. Bemutatkozó brosúra

Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet. Bemutatkozó brosúra Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet Bemutatkozó brosúra Célunk, hogy minél több nyugdíjas munkavállaló, és munkáltatóik részére tegyük elérhetővé a nyugdíjas szövetkezet nyújtotta kedvező

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben Fő kérdések: 1. A központi költségvetés finanszírozása és az állampapírpiac helyzete 2010-ben. 2. A 2011. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

T11140/... Or Irományszim. Íb A 4 U -0/29. Tisztelt Elnök Asszony!

T11140/... Or Irományszim. Íb A 4 U -0/29. Tisztelt Elnök Asszony! T11140/.... Zárószavazás előtti módosító iavaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Or Irományszim. Hivatala Íb A 4 U -0/29 Helyben Érkezett: 2006 NOV 2 7. Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben