zovátai Hírmondó Önkormányzati tájékoztató IX. évf. 70. szám február Mégiscsak él az összefogás Szovátán Mit kínál a LEADER program?

Átírás

1 S zovátai Hírmondó Önkormányzati tájékoztató IX. évf. 70. szám február Mégiscsak él az összefogás Szovátán Nemrég Önöknek köszönhetően sikerült elküldenünk a Jó Tündért egy 4 éves kislányhoz, aki halláskárosultan született! Ez a kislány jelenleg Budapesten tartózkodik a szüleivel, nagyszülei itt élnek Szovátán őszén fordult hozzánk a kislány nagymamája azzal a kéréssel, hogy használhassa a PRO SOVATA számlaszámát adománygyűjtésre, azzal a céllal, hogy a kisunokája költséges műtétjére felvett kölcsönöket tudja a család minél hamarabb törleszteni. Az elképzelése az volt, hogy az év elején adodó lehetőséget használja fel, amikor mindenki felajánlhatja adója 2%- át egy non profit szervezetnek. Bízott abban, hogy van Szovátán még elegendő jóhiszemű ember, aki ebben őt megértse és segítse. Alapítványunk örömmel fogadta el kérését és minden további nélkül felajánlottuk segítségünket. Addig is, amíg a nagymama elkezdhette lelkes munkáját 2009 év elején, partner alapítványunk a Stichting Roemeense Kinderhulp is gyűjtést szervezett Hollandiában és Euróval sikerült támogatni a bajba jutott családot. Ami a segítőkészséget illeti, mi szovátaiak sem vallottunk szégyent, hiszen ebből az akcióból is sikerült egy közel ugyanekkora összeget átutalni a családnak. Ezúton szeretnénk megköszönni a család nevében is a sok segítőkész embernek, hogy megtiszteltek bizalmukkal. Reméljük, számíthatunk bizalmukra további kezdeményezéseinkben is. Ezt a nagyszerű sikert szeretnénk hírül adni minél több embernek, elsősorban azért, hogy tudatosuljon mindenkiben, hogy igenis, együttes erővel nagy dolgokra vagyunk képesek. Jó látni azt, hogy nem is vagyunk mi kisváros főleg, ha segítségről van szó. Vannak még Jó Tündérek közöttünk és nem is kevesen. Miért ne lenne Ön is az? Továbbá megragadnám az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy ha netán tavaly nem értesült a lehetőségről, hogy ilyen egyszerűen és utóvégre ingyen segíthet embertársain, idén újból itt a lehetőség és most is vannak komoly terveink. Éljen a lehetőséggel, hogy visszakérheti a már befizetett adójának a 2%- át helyi érdekű tevékenységek támogatására! Ezt megteheti, ha a PRO SOVATA alapítványnak ajánlja fel adója 2%-át és így velünk együtt Ön is tesz valami hasznosat Szovátáért. Adományát május 15-ig teheti meg a helyi pénzügyi hivatalban (Direcția de Finanțe Publice Sovata) ha kitölti az erre a célra szolgáló 230 vagy 200 számú űrlapot. Az űrlap kitöltésénél a saját személyes adatain kívül szükség van az alapítvány következő adataira is: FUNDATIA PRO SOVATA CUI: IBAN: RO07 RZBR re a célkitűzésünk: a Szovátai Kórház bővítésének támogatása, hogy gyerekosztály indulhasson. Lehet ÖN is egy Jó Tündér! Portik Mária Köszönjük a szovátai lakosság és a Pro Sovata Alapítvány segítségét, hogy az elmúlt évben adójuk 2 %-ával segítették unokám, Gergely Nóra Anikó cochleáris implantációs műtététi költségeinek kiegyenlítését! A műtét, amelyre 2008 őszén került sor, szemmel láthatóan eredményesnek bizonyult. Általa sikerült a ma négy éves kislánynak belépnie a hangok világába. Gergely Erzsébet Mit kínál a LEADER program? Február 19-én Stef Tiberiu, az Agrom-Ro igazgatója, a Maros hegyvidékfejlesztési akciócsoport (GAL Zona Montană Mureș) projekt-felelőse és Birtók György szakértő a Városháza nagytermében a szovátaiakkal szervezett találkozón ismertette, hogy milyen vidékfejlesztési lehetőségeket kínál az unió által meghirdetett LEADER program. Brüsszel 2013-ig 8,022 milliárd eurót biztosít Romániának. A mezôgazdasági, gazdasági, környezetvédelmi és egyéb területeken túl az úgynevezett negyedik tengelyt a LEADER program képezi, amely egy újfajta elképzelést jelent a vidék megújulására. A vidékfejlesztés új lehetőségeit rejtő LEADER program az Európai Unió egyik legsikeresebb közösségi kezdeményezése. Különlegessége, hogy a helyi problémák megoldását az ott élőkből alakult úgynevezett helyi akciócsoportok (GAL-ok) irányításával és aktív közreműködésével valósítja meg. A LEADER program nem egy vállalkozást vagy személyt támogat, nem felülről meghirdetett konkrét fejlesztési projekteket jelent, hanem a helyi, kistérségi ötletre, kezdeményezésre összeálló, a közösen elfogadott helyi fejlesztési programot együtt megvalósítani kívánó, alulról kezdeményezett összefogást ösztönzi, és a helyiekre bízza a projektek kiválasztásáról és finanszírozásáról szóló döntéseket. Az egyes fejlesztések, programok hatékonyabban valósulnak meg, ha a helyi viszonyokat ismerő, ott élő emberek és szervezetek, intézmények fogalmazzák meg a tennivalókat, módszereket és eszközöket és ők döntenek a felhasználható források felosztásáról is. A LEADER célja az, hogy átalakítsa a kistérségi önkormányzati, vállalkozói és civil szféra gondolkodásmódját: az elszigetelt, egyéni, egymást átfedő, esetenként akár akadályozó kezdeményezések helyére a partnerség, a közös érdek mentén történő összefogás lépjen. A program tényleges működéséhez arra van szükség, hogy a vidéki térségekben partnerségen alapuló, tenni akaró csoportok szerveződjenek. A LEADER lelkét jelentő helyi akciócsoportok földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos vidéki települések összefogásaként alakulhatnak meg. A helyi akciócsoportok szerkezetének és működésének nincs merev szabályzata. Működésükre nagyfokú decentralizáció jellemző. A program segítségével sokféle elképzeléshez lehet támogatást szerezni, amelyek hozzájárulnak az adott terület gazdasági aktivitásának növeléséhez. Lehet ez turizmus, kézművesség, szolgáltatás, feldolgozóipar, agrártermelés és még számos termelő-szolgáltató tevékenység megvalósítása vagy fejlesztése. Emlékezni fogsz rá Aki nem beteg, annak ma ki kellett menni, járni egyet, caplatni a hóban. Az embert saját lustasága sem tarthatta bent. Reggel kinézett az ablakon, és ezzel elveszett, nem volt már többé akarata. Mint álomkóros, engedett a hívó szónak, vette a culát és ment. A vastagon behavazott város szeretnivaló lett. Ünneplőbe öltözött. Minden kopottsága eltűnt, szennye és rongya most nem látszik. A fák úgy pompáznak, ahogyan még májusban sem, hisz válogatás nélkül öltöttek egyszerre érintetlen tiszta fehéret valamennyien. A hó most puha, mint a hermelin, szeretnéd belehajtani az arcod. Könnyű már járni, hajnalban szerte a városban hóekék járták végig az utcákat, szabaddá tették az utakat, s a járdákon hólapátos emberek szorgoskodnak. Mindmáig nem sokat kellett lapátolniuk ezen a télen. Úgy tűnik, szívesen teszik most, mert egy kis lapátolással könnyen meglesz ma is a jól végzett munka öröme, s lehet, hogy odabenn egy hálás tekintet mellett egy forró tea vagy akár egy pohár bor is várja őket. Mint rossz kölyök, nem bírsz a járdán maradni, muszáj belépned a szűzi hóba. Az sem zavar, ha bakancsod szárán maréknyi behull, s ott gyorsan olvadva bokádra folyik. Így kell találkoznotok. Szemtől szembe. Érintenetek kell egymást, hogy tudjátok, nem álom ez, a tél még egyszer érted jött. Legszebb arcát mutatja neked, azt akarja, hogy tisztának lásd és egyszerűnek. Azt akarja, hogy bűntelennek tudd. Felkínálja magát. Nézz rám! mondja. Íme, ilyen vagyok. Látod, mivé tettem a patakot, a füzeket mint görbítettem fölé? Cukorvattába forgattam a villanydrótokat, a házakat, a kerítésekre prémeket raktam, a karókra fehér süveget. Szelíd ívekké simítottam a zordon hegyeket. Te megcsodálod mindezt, olyan földöntúlian szép. Szemet gyönyörködtető, patyolat a táj. Jó volt látni, jó volt találkozni. De ennyi, és semmi több. Holnap, holnapután már nem látjátok egymást. Majd emlékezni fogsz rá. Talán mesélsz is róla egyszer valakinek. Nosztalgiával, persze, ahogyan az öregek szoktak. Molnos Ferenc

2 2 Szovátai Hírmondó, 70. szám február önkormányzat Városházi anyakönyvi adatok Önkormányzati határozatok 1. sz. Határozat gyűléselnök választásáról egy negyedévre; 2. sz. Határozat Szováta város statumumának módosításáról; 3. sz. Határozat a polgármesteri hivatal szervezési és működési szabályzatának a módosításáról; 4. sz. Határozat a város területén lévő parkolóterületek dokumentációjának elfogadásáról; 5. sz. Határozat a Helyi Tanács 55/ számú határozatának módosításáról; A Polgármesteri Hivatal elérhetőségei: Cím: Szováta, Főút, 155 szám Tel: Fax: secretariat@primaria. szovata.ro Fogadóórák Polgármester: Péter Ferenc Kedd 11,00 órától; Alpolgármester: Hegyi Mihály Szerda 11,00 órától; Jegyző: Domokos András Csütörtök 11,00 órától; Képviselői fogadóórák Kerekes Károly, Szováta-körzet parlamenti képviselője március 5-én, pénteken 10 órai kezdettel tartja következő fogadóóráit a Uniós támogatás évi európai uniós élelmiszer-támogatások kiosztása két fordulóban (október-december illetve február 1-15.) történt Szovátán. Az alábbi kategóriába tartozók kaphattak ebből a segélyből: - szociális segélyezettek; - munkanélküli segélyben részesülők; - a havi 400 lejnél kevesebb jövedelemben részesülő nyugdíjasok; - a súlyosan sérültek; Összesen 792 személynek osztott az önkormányzat lisztet és cukrot kg liszt és 3183 kg cukor talált gazdára. Ez év február 15-én lejárt a segély kiosztása. Legközelebb októberben esedékes az ez évi segélyszállítmány. Mátyás Imola Bejelentett újszülöttek: Salat Zsolt (szülei: Salat Sándor és Salat Enikő); Katona Katalin (szülei: Katona András és Katona Etelka); Gáll Nóra (szülei: Gáll Árpád és Gáll Izabella); Fehér Boglárka Dóra (szülei: Fehér György Viktor és Fehér Ilona); Matei Gábor (szülei: Matei Stefan és Máté Margit); Nagy Lajos (szülei: Nagy Lajos és Roswitha Éva); Fazakas Hajnal Brigitta (szülei: Fazakas Mihály és Fazakas Gabriella); Chirila Kriszta Brigitta (szülei: Chirila Csaba és Chirila Mária Magdolna); Olteanu Andrei (szülei: Olteanu Andrei és Katona Kinga); Szabó Adrien Zsanet (szülei: Szabó Liviusz és Szabó Juliánna); Bereczki Bernadet (szülei: Bereczki Márton Zsolt és Bereczki Mónika); Isten éltesse Őket! Házasságot kötöttek: Kalányos József (Tavasz utca 26 szám) Kalányos Mária (Tavasz utca 26 szám); Farkas Ferencz (Május 1 utca 102 szám) Szabó Anna (Pacsirta utca 17 szám); Fekete Lóránd (Marosvásárhely) Vengring Mária (Bekecs lakónegyed F/3 szám; Boldog házasságot! Elhunytak: Gagyi Endre (1937) Fő út 187 A3/6; Barabás Mária (1922) Sómező utca 67-A szám; Wolf Lajos (1943) Rózsa utca 2 szám; Piroska Mária (1932) Akác utca 3 szám; Duka Judit (1945) Fő út 183 szám; Demeter Róza (1922) Csendes utca 36 szám; Ungureanu Petrea (1945) M. Eminescu lakónegyed D2/7 szám; Fülöp Emma (1945) Fülemüle utca 7 szám; Nagy Károly (1944) Tavasz utca 11 szám; Csoma Mária (1924) Rózsák útja 39 szám; Farcaș Dumitru (195o) Rózsák útja 163 szám; Moldovan Dionisie (1959) Fő út 187 A1/11 szám; Nyugodjanak békében! Az utóbbi évtizedben még sosem látott építési lázat tapasztalhattunk városunkban. A település bizonyos részein Patakmajor, Kicsimező, Jánosmező, Rakottyás gomba módra szaporodtak el az új épületek, de mindenfelé láthatunk épülő házakat. Építeni nehéz, de építeni kell, vallják azok, akik nekifognak egy ilyen vállalkozásnak. Az építkezésekkel kapcsolatos néhány tudnivalóról kérdezem Márton Zoltánt, az önkormányzat városrendészeti szakelőadóját: Milyen változások vannak újabban az építkezések terén? Minden építkezéshez szükséges városrendezési (urbanisztikai) engedélyt kiváltani az önkormányzattól (Városháza 4-es számú iroda). Már az elvi beleegyezés kiköti, hogy a leendő épület meg kell feleljen a környezetvédelmi előírásoknak. Az építkezni szándékozó, a legújabb rendelkezések szerint (az építkezési törvény végrehajtási utasításai 2009 novemberében jelent meg a Hivatalos Közlönyben és lépett hatályba), immár lakóházhoz is köteles környezetvédelmi igazolást kiváltani, amelynek költsége mintegy 100 lej. Az urbanisztikai/építkezési engedély kiváltásá- Te építkezel, ő építkezik... hoz szükséges dokumentációt most ki kell egészíteni néhány régebben nem igényelt irattal, az építkezési rajzok mellett most már szerelési (víz, villany, gáz, csatorna) rajzokat is kötelesek csatolni a városrendezési osztályhoz benyújtott iratcsomóhoz. Ez, sajnos, növeli a költségeket. Ez pontosabban mit jelent? Ezeknek a rajzoknak az elkészítését valamely szakcég által, nyilvánvalóan az építeni szándékozó téríti meg. Ezen kívül illetéket is fizet. Régebben is szükség volt szerelési rajzokra a szerelések elvégzéséhez, csak később, nemde? Most meg előre, már az engedélyeztetéshez kell... Nem pontosan így van. Régebben lehetőség volt arra, hogy egyszerűbben megoldják a szereléseket, akár házilag is. Tehát a költségeik is kisebbek voltak. Mindeddig csak a panziók esetében kértünk szerelési rajzot, a lakóházaknál nem. Például a elektromos áram biztosításánál a bekötést a szakvállalat végezte el, de a belső szerelést úgy oldotta meg a tulajdonos, ahogyan számára megfelelt. Az építkezni akaró, milyen lépéseket és milyen sorrendben kell megtegyen az engedélyeztetésért? Az urbanisztikai engedéllyel kell kezdeni. Tehát eljön az önkormányzat városrendezési osztályára a következő aktákkal: tulajdonjogi akta, típuskérvény (letölthető az internetről is), helyszínrajz, amiből kiderül, hogy mit, mekkorát és milyen épületet akar, egy rövid leírás arról, hogy mit akar építeni (általában a tervező készíti el ezt). A havonta egyszer ülésező urbanisztikai bizottság ellenőrzi és véleményezi a beadott dokumentációt, hogy az abban leírtak megfelelnek-e a törvényes követelményeknek. Például azt, hogy az illető terület nagysága eléri-e az 500 m2-t, betartják-e szomszéd felé a kötelező (1,9 m) távolságot, vagy ha nem, akkor bírja-e a szomszéd közjegyzőnél hitelesített írásos beleegyezését. Az önkormányzat felé milyen költségek terhelik? Ezek a költségek nem változtak, maradtak a korábbiak: az épület értékének 0,5 %-a lakóházak, 1 %-a más épületek esetében. Drágulás nem ebben van, hanem az igényelt dokumentáció megrendelése srófolja fel a költségeit. Szakemberek készítik, aminek ára van, azonkívül el kell mennie Marosvásárhelyre és a környezetvédelmiektől engedély váltani. Ezek emelik a kiadásait. A lakóépületeken kívül még mire kötelező építési engedélyt váltani? Bármire, amire különböző szolgáltatásokat (víz, villany, gáz stb.) kötnek be. Az elárusító standokra, alapozás nélküli épületekre, ahová még a villanyt sem kötik be, nem szükséges. Fásszínre, kerítésre? Fásszínre igen, kerítésre csak, ha utcafrontban van. A szomszéd felőli elválasztó kerítésre csupán az illető szomszéd beleegyezése szükséges. A szomszéd illetékessége pontosan mire terjed ki? Kizárólag a két terület közti határ pontos megállapítására, a kerítés formai és minőségi milyenségére nem. A kerítésnek a szomszéddal szemben még csupán annak a feltételnek kell megfelelnie, hogy túlzott magasságával, árnyékolással ne okozzon kárt. Fordul-e még elő engedély nélküli építkezés? Megesik. Ezekre kénytelenek vagyunk büntetést kiróni. Ezenkívül nem spórolhatják meg a kötelező kiadásokat sem, kénytelenek az engedélyeket kiváltani. A pénzügyi, gazdasági válság mennyire befolyásolta az építési kedvet? Nagyon sokban. A korábbiakhoz képest, több mint 50 %-os visszaesés tapasztalható. Főleg a nem helyi lakosok, az idegen vásárlók fogták vissza magukat. Mennyire volt jellemző a nem szovátaiak jelenléte az itteni építkezésekben a válság előtt? Majdnem 50 %-át az engedélyeknek idegenek váltották ki, akiknek az állandó lakhelye nem Szovátán van, de hétvégi házat, nyaralót itt építettek. Régebben annyi aktát kellett legyártanom, hogy meg sem bírtam szusszanni, most jelentősen visszaesett az építkezők száma, s persze, ezzel arányosan az ezzel járó munka volumene. Így több idő jut rendbe raknom a dolgaimat. Ha valaki olyan helyen szándékozik építeni, ahol még nincs kialakított utca, mekkora utcaszélességet kénytelen hagyni? Kétsávos útnak, sáncoknak, járdáknak kell helyet hagyni. Ezt a kataszteri törvény megszabja. Az illetőnek is érdeke, még ha rögtön nem is látja meg, hogy ne egy sikátorban lakjon, hanem egy szabályos méretű utcában. Egysávos utat csak a harminc méter hosszúságot meg nem haladó kis zsákutcákban engedélyeznek. Rengeteg konfliktus van abból, hogy nem akarnak a saját területükből erre a célra megfelelő szélességű sávot biztosítani. Ha olyan helyen akar építeni, ahol még semmilyen infrastruktúra nem létezik, ezek költségei is őt terhelik. Tehát nem állhat elő azzal az igénnyel, hogy Én ide építettem a házamat, most pedig tessék nekem utat készíteni, vizet, villanyt, gázt, csatornát vezetni! Külterületre, a városrendezési tervbe be nem foglalt területre lehet-e építeni? Akadnak, akik nem belterületre akarnak építeni. Bonyolult eljárással és jóval nagyobb költségekkel van mód rá, de mi ilyen esetben nem engedélyezhetjük, csak illetékes megyei intézmények. molnos

3 Szovátai Hírmondó, nr. 70 februarie 2010 autoritatea publică locală 3 Despre utorizarea executării lucrărilor de construcţii (1) Hotărârile Consiliului Local Hotărârea nr.1 cu privire la alegerea președintelui de sedință; Hotărârea nr. 2 cu privire la reactualizarea Statutului Oraşului Sovata; Hotărârea nr. 3 cu privire la reactualizarea Regulamentului de organizare și funcționare al aparatului de specialitate al Primarului Oraşului Sovata; Hotărârea nr. 4 cu privire la aprobarea documentaţiei tehnice a parcărilor de pe raza administrativ teritorială a Oraşului Sovata; Hotărârea nr. 5 - cu privire la modificarea Hotărârii nr. 55/ ; Program audienţe Primar: Péter Ferenc: Marţi de la ora 11,00; Viceprimar: Hegyi Mihály: Miercuri de la ora 11,00; Secretar: Domokos András: Joi de la ora 11,00; Ajutor comunitar de alimente Conform Hotărârii Nr. 600 din 13 mai 2009, privind stabilirea beneficiarilor de ajutoare alimentare care provin din stocurile de intervenţie comunitare destinate categoriilor de persoane cele mai defavorizate din România şi atribuţiile instituţiilor implicate în planul european, categoriile de persoane beneficiare sunt a) familiile şi persoanele singure care au stabilit dreptul la un venit minim garantat acordat în baza Legii nr. 416/2001 privind venitul minim garantat, cu modificările şi completările ulterioare; b) şomerii care beneficiază de indemnizaţie de şomaj acordată potrivit prevederilor Legii nr. 76/2002 privind sistemul asigurărilor pentru şomaj şi stimularea ocupării forţei de muncă, ; c) pensionarii sistemului public de pensii ale căror drepturi, obţinute din pensie sau, după caz, din pensii cumulate, se află sub 400 lei/lună; d) persoanele cu handicap grav şi accentuat, adulţi şi copii, neinstituţionalizate. Biroul asistenţă socială al Primăriei Sovata pentru 792 persoane a distribuit în total kg făine albă și 3183 kg zahăr. Mátyás Imola Ministerul Dezvoltării Regionale şi Locuinţei la data de 12 octombrie 2009 a emis Ordinul Nr. 839 pentru aprobarea Normelor metodologice de aplicare a Legii nr. 50/1991 privind autorizarea executării lucrărilor de construcţi. Ordinul nr. 839/2009 a fost publicat în Monitorul Oficial al României, Partea I, nr. 797 din 23 noiembrie CAP. I Dispoziţii generale SECŢIUNEA 1 Obiectivele normelor metodologice ART. 1 Asigurarea cadrului unitar al autorizării Prezentele norme metodologice au ca obiect punerea la dispoziţia celor interesaţi din domeniul executării lucrărilor de construcţii - administraţia publică locală şi centrală, investitori, proiectanţi, instituţii şi autorităţi avizatoare privind autorizarea lucrărilor de construcţii, precum şi executanţi - a unui act normativ detaliat pentru aplicarea unitară a prevederilor Legii, în corelare şi cu prevederi cu aplicabilitate în domeniul autorizării executării lucrărilor de construcţii ale altor acte normative în vigoare, privind: procedura de autorizare, formularele necesare autorizării şi criteriile pentru stabilirea conţinutului documentaţiilor necesare autorizării, în conformitate cu conţinutul-cadru reglementat prin anexa nr. 1 la Lege. ART. 2 Procedura de autorizare a executării lucrărilor de construcţii (1) Autorizarea executării lucrărilor de construcţii reprezintă exercitarea autorităţii de către administraţia publică judeţeană şi locală, după caz, precum şi de către administraţia publică centrală, în situaţiile prevăzute de Lege, cu privire la punerea în aplicare a prevederilor documentaţiilor de amenajare a teritoriului şi de urbanism, aprobate potrivit legii, care se constituie în temei juridic pentru realizarea de lucrări de construcţii. (2) Ansamblul operaţiunilor la nivelul autorităţilor abilitate prin lege, precum şi al solicitantului în raport cu acestea, care conduce la emiterea autorizaţiei de construire/desfiinţare, constituie procedura de autorizare a executării lucrărilor de construcţii, denumită în continuare procedura de autorizare. (3) În înţelesul prevederilor art. 2 alin. (2^1) din Lege, procedura de autorizare - care începe odată cu depunerea cererii de emitere a certificatului de urbanism, cu menţionarea în mod expres a scopului solicitării actului, prin care solicitantul îşi anunţă intenţia de a obţine, ca act final, autorizaţia de construire - constituie ansamblul operaţiunilor la nivelul administraţiei publice locale/judeţene care au ca finalitate autorizarea executării lucrărilor de construcţii. (4) Formularele care se utilizează în cadrul procedurii de autorizare sunt prezentate în anexa nr. 1 <<FORMULARE. ART. 3 Autonomia locală - descentralizare şi parteneriat (1) În conformitate cu principiul autonomiei locale, exercitarea competenţelor şi a atribuţiilor stabilite de Lege revine autorităţilor administraţiei publice locale, care se găsesc cel mai aproape de cetăţean. (2) Potrivit Legii, în domeniul autorizării executării lucrărilor de construcţii principiul autonomiei locale se exercită prin descentralizarea atribuţiilor şi se asigură prin acordarea de competenţe de autorizare sporite unităţilor administrativ-teritoriale de bază, respectiv ale comunelor, oraşelor, municipiilor şi ale sectoarelor municipiului Bucureşti. (3) În vederea asigurării nivelului de competenţă tehnică în domeniul autorizării, inclusiv la nivelurile administraţiei publice locale care nu îşi pot constitui structuri de specialitate din cauza lipsei specialiştilor pe plan local, potrivit prevederilor Legii se instituie, pe întreg parcursul procedurii de autorizare, un parteneriat tehnic între consiliile judeţene - prin structurile de specialitate constituite la nivelul acestora - şi autorităţile administraţiei publice locale (comune, oraşe, municipii, după caz) care nu beneficiază de competenţă tehnică pe plan local. ART. 4 Simplificarea procedurii de autorizare Prin prevederile Legii, cu privire la simplificarea procedurii de autorizare în raport cu interesul şi protecţia solicitantului, se urmăreşte: a) reducerea numărului formularelor şi adecvarea conţinutului acestora, corespunzător exigenţelor specifice procedurii de autorizare şi de execuţie a lucrărilor de construcţii, în corelare cu operaţiunile statistice necesare fundamentării politicilor locale, regionale şi naţionale de dezvoltare urbanistică; b) emiterea avizelor/acordurilor pentru utilităţi urbane - servicii tehnico-edilitare şi de gospodărie comunală -, precum şi cele pentru confirmarea asigurării cerinţelor esenţiale de calitate în construcţii, direct de către furnizorii/administratorii acestora, în baza reglementărilor legale în vigoare specifice activităţii fiecărui emitent; c) simplificarea conţinutului documentaţiei tehnice - D.T. pentru autorizarea executării lucrărilor de construcţii prin preluarea din conţinutul - cadru prevăzut în anexa nr. 1 la Lege a pieselor scrise şi desenate strict necesare pentru categoriile de construcţii prevăzute la art. 3 alin. (1) lit. d), g) şi h) din Lege, conform prevederilor cuprinse în prezentele norme metodologice. ART. 5 Asigurarea transparenţei procedurii de autorizare (1) Transparenţa procedurii de autorizare a executării lucrărilor de construcţii - atât la nivelul certificatului de urbanism, cât şi al autorizaţiei de construire/desfiinţare - se realizează prin asigurarea caracterului public al acesteia, respectiv prin asigurarea dreptului publicului de a fi informat. (2) În situaţia în care autoritatea pentru protecţia mediului competentă a stabilit parcurgerea procedurii de evaluare a impactului investiţiei asupra mediului, publicul are dreptul de a se informa şi de a participa efectiv şi din timp la procedura de autorizare, de a se documenta şi de a transmite comentarii şi opinii autorităţilor administraţiei publice competente, înaintea luării unei decizii finale asupra cererii pentru emiterea autorizaţiei de construire aferente investiţiei. (3) În situaţia prevăzută la alin. (2), informarea şi consultarea publicului se realizează în conformitate cu prevederile legislaţiei privind evaluarea impactului anumitor proiecte publice şi private asupra mediului. ART. 6 Întărirea disciplinei în autorizare şi în execuţia lucrărilor autorizate (1) Respectarea prevederilor legale privind disciplina în procedura autorizării, precum şi în aplicarea în execuţie a prevederilor autorizaţiilor, în toate fazele, are efecte în plan social, nerespectarea acestora fiind sancţionată potrivit Legii. (2) Potrivit Legii, disciplina autorizării şi execuţiei se asigură a) la nivelul administraţiei publice locale prin: individualizarea răspunderii personalului cu atribuţii tehnice în administraţia publică locală, întărirea rolului instituţiei arhitectului-şef, la toate nivelurile unităţilor administrativ-teritoriale, precum şi prin stabilirea competenţelor de control ale organelor cu atribuţii din cadrul aparatului propriu al administraţiei publice judeţene şi locale; b) la nivelul administraţiei publice centrale competente în condiţiile Legii, prin individualizarea răspunderii personalului propriu cu atribuţii tehnice în domeniul autorizării; c) la nivelul Inspectoratului de Stat în Construcţii - în toate etapele autorizării şi execuţiei lucrărilor. SECŢIUNEA a 2-a Cadrul legal ART. 7 Temeiul juridic - sistemul actelor normative din domeniu Prezentele norme metodologice sunt elaborate în conformitate cu prevederile Legii şi pentru aplicarea ei, în corelare cu actele normative specifice din domeniile construcţiilor, al amenajării teritoriului şi urbanismului, al administraţiei publice, al proprietăţii funciare, precum şi cu alte acte normative complementare domeniilor menţionate, aflate în vigoare. SECŢIUNEA a 3-a Cadrul instituţional în domeniul autorizării executării lucrărilor de construcţii ART. 8 Autorităţi emitente (1) Autorizaţiile de construire sau de desfiinţare pentru executarea lucrărilor de construcţii prevăzute la art. 3 alin. (1) din Lege se emit de către autorităţile administraţiei publice judeţene sau locale, potrivit competenţelor prevăzute la art. 4 alin. (1) din Lege, pentru lucrările care se execută în cadrul unităţii administrativ-teritoriale, în funcţie de categoriile de construcţii şi lucrări, precum şi cu respectarea prevederilor documentaţiilor de urbanism şi a planurilor de amenajare a teritoriului, aprobate potrivit legii. (2) Pentru lucrările la construcţii amplasate în zone de protecţie a monumentelor, ori la construcţii cu valoare arhitecturală sau istorică deosebită, prevăzute la art. 3 alin. (1) lit. b) din Lege, autorităţile prevăzute la art. 4 alin. (1) lit. c) pct. 2 şi lit. e) pct. 2 din Lege vor emite autorizaţiile de construire/desfiinţare numai pentru zonele de protecţie definite prin documentaţii de urbanism legal aprobate. (3) În temeiul dispoziţiilor art. 6 alin. (2) din Lege, certificatele de urbanism se emit de către aceeaşi autoritate care este competentă să emită autorizaţiile de construire/ desfiinţare, potrivit competenţelor prevăzute la art. 4 alin. (1) şi art. 43 lit. a) din Lege. (4) Prin exceptare de la prevederile alin. (1), în situaţiile prevăzute de Lege, autorizaţiile de construire/desfiinţare se emit de către: a) autoritatea administraţiei publice centrale competentă - pentru lucrările de foraje şi prospecţiuni submarine, precum şi de construire a reţelelor submarine de transport energetic şi de comunicaţii, amplasate în marea teritorială, zona contiguă sau zona economică exclusivă a Mării Negre, după caz, în temeiul dispoziţiilor art. 4 alin. (5) din Lege; b) Ministerul Transporturilor şi Infrastructurii - pentru lucrările aferente infrastructurii de transport rutier de interes naţional, în temeiul dispoziţiilor art. 43 lit. b) din Lege; c) ministerele şi celelalte organe de specialitate ale administraţiei publice centrale interesate - pentru lucrări de construcţii cu caracter militar, în temeiul dispoziţiilor art. 43 lit. a) din Lege;

4 4 Szovátai Hírmondó, 70. szám február Felvételire készülő diákok figyelmébe ajánlok egy olyan lehetőséget, amelyről vidékünkön minden bizonnyal kevesen és keveset tudnak. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén oktató Szilágyi Szilárdtól az alábbiakban következő információkat kaptam. Azzal a reménnyel teszem közzé, hátha a szovátai fiatalok is élni tudnak a jövőben vele. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszéke várja a felvételizni akarókat! A Bukaresti Egyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Karán belül 1956 óta működő Hungarológiai Tanszék 15 tandíj nélküli helyre vizsgamentes felvételit hirdet az érdeklődők számára. A bejutókat az érettségi és a líceumi évek tanulmányi átlaga alapján határozzuk meg. Tanszékünk hallgatói a tanári képesítés mellett olyan ismeretanyagot kapnak, amely lehetővé teszi, hogy a katedrán kívül más munkakörök felé is irányulhassanak (pl.: kutató, levéltáros, fordító, könyvtáros, újságíró). A Hungarológiai Tanszék együttműködik a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsész-karának két magyar tanszékével, illetve Magyarország több felsőoktatási intézményével, így a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemmel is élő kapcsolata van. Az itt dolgozó oktatók, illetve az ide érkező vendégelőadók a magyarságtudományon belül elsősorban a következő területeken való elmélyedést szolgáltatják külön kurzusok révén: irodalomtörténet, irodalomelmélet, nyelvészet, folklór, etnológia, művelődéstörténet, magyar történelem. A tanszék feladatai közé számítja a Kárpát-medencétől délre eső terület magyar diaszpórája önismeretét segítő kutatást és adatfeldolgozást is. A tanszéken zajló oktatás jellegzetessége: a magyar diákokat felkészíti a magyar nyelv- és irodalomtanári pályára, a hungarológia (magyarságtudomány) terén jártas, versenyképes szakemberekké, kutatókká képezi. Ugyanakkor, külön csoportban, biztosítja a román anyanyelvű diákok képzését is, hogy sajátos művelődési értékeinket továbbítsák a román tudományosság és a nagyközönség felé, irodalmunk fordítói, műveltségünk népszerűsítői, nyelvünk és kultúránk kutatói lehessenek. Szakmai előnyök: - tanári képesítés (pedagógiaipszichológiai, elméleti és gyakorlati alapképzéssel együtt); - lehetőség van gyakorlati ismeretek megszerzésére az írott és elektronikus sajtó intézményeiben (napilapok, folyóiratok, rádió, tévé); - gyakorlati szemináriumokon elsajátíthatók a mű- és szakfordítás alapismeretei; - ösztöndíj- és pályázati lehetőségek (a szakminisztériumban közvetlenül, személyesen lehet utánajárni ezeknek). A hallgatók részt vehetnek: - magyarországi részképzésen; - a Debreceni Nyári Egyetem kurzusain; - magiszteri és doktori képzésen (egyetemünkön és más felsőfokú tanintézményekben); - a tanszék által szervezett tanulmányi kirándulásokon; Kulturális előnyök: - mérvadó román színházak, filmmúzeumok, könyvtárak közelsége; - gyakran csak a fővárosban helyet kapó, hazai és nemzetközi részvételű irodalmi-művészeti rendezvények (bemutatók, tanácskozások, konferenciák, fesztiválok, koncertek); - román élőnyelvi környezet (segítheti a román nyelvi ismeretek elmélyítését, a beszélt nyelv gyakorlását, a szókincs bővítését); A tanszék címe: Universitatea Bucureşti Facultatea de Limbi şi Literaturi Străine Catedra de Hungarologie, Rromani şi Iudaice Str. Pitar Moş nr. 7-13, Bucureşti, Hasznos információk: Secretariatul Facultăţii de Limbi şi Literaturi Străine Str. Edgar Quinet nr. 5-7, Bucureşti, tel./fax: , /int A Hungarológiai Tanszék partnerintézményei: - A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet (jól ellátott könyvtár, színházterem, kiállítások, filmvetítés, könyvbemutatók, színházi és szakmai előadások) Elérhetőség: Bucuresti Str. Gina Patrichi (Orlando) nr bumkk@bumkk.ro; - A Petőfi Sándor Művelődési Házban gazdag könyvtár van, amelynek anyaga különösen a tanszéken zajló tanulmányok igényeihez mért; a könyvtár keretében elsősorban a hungarológus diákoknak szánt tanulóterem nyílik meg. Heti rendszerességgel kulturális népszerűsítő előadásokra, emellett színi előadásokra, hangversenyekre, könyvbemutatókra kerül itt sor. Elérhetőség: Bucureşti, str. Zalomit nr. 6, sector 1 telefon: petofihaz@yahoo.com Diák-önszerveződés: A Bukaresti Magyar Diákszövetség (BMDSZ) és a Magyar Ifjak Demokrata Szövetsége (MADISZ) fővárosi szervezete keretében (táncház, gólyabál, tudományos diákköri konferenciák). aktuális Ismét igényelhető a Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatása, illetve Hallgatói támogatásra kiírt Szülőföldön magyarul pályázat pályázati csomagja a szovátai RMDSZ-irodában! Az Iskola Alapítvány Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának támogatásával február 15-től meghirdeti a Szülőföldön magyarul pályázatot a Nevelési-oktatási, valamint tankönyvés taneszköz-támogatás-, illetve Hallgatói támogatás igénylésére, a es tanévre. A pályázat célja: a romániai magyar nyelvű oktatás és nevelés anyagi támogatása. A pályázók köre: 1. Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásban részesülhet az a pályázat benyújtásáig 18. életévét be nem töltött kiskorú, aki Romániában működő oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja, valamint az, aki fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesül és lakóhelyének megfelelő közigazgatási egységben nincs megfelelő szintű magyar nyelvű oktatás; 2. Hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában működő felsőoktatási intézményben alapfokú vagy magiszteri tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja. Beküldési határidő: április 30. (postabélyegző dátuma) A pályázati csomag beszerzése A Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás igényléséhez szükséges pályázati csomagot az RMDSZ helyi szervezeténél lehet beszerezni. (Ezt a pályázati csomagot az Alapítvány honlapjáról nem lehet letölteni.) A pályázati csomag adatlapot, kitöltési útmutatót, Transilvania bankos tájékoztatót és felcímzett borítékot tartalmaz. A támogatás összege és jogcíme: A. NEVELÉSI-OKTATÁSI TÁ- MOGATÁS - Gyermekenként Ft-nak megfelelő lej összegű Nevelésioktatási támogatásban részesülhet a saját háztartásában kiskorú gyermeke(ke)t nevelő szülő/nevelőszülő minden olyan kiskorú gyermeke után, aki: 1.) Romániában működő oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja (a fakultatív oktatásban résztvevők pályázatai iskolánkénti egyéni elbírálásban részesülnek); 2.) a moldvai magyarok esetében: nem intézményesített magyar nyelvű oktatásban részesül. B. TANKÖNYV- ÉS TANESZ- KÖZ TÁMOGATÁS - Gyermekenként 2400 Ft-nak megfelelő lej összegű Tankönyvés taneszköz támogatásban részesülhet a saját háztartásában kiskorú gyermek(ek)et nevelő szülő/nevelőszülő, amennyiben a kiskorú gyermek(ek): 1.) Romániában működő oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja (a fakultatív oktatásban résztvevők pályázatai iskolánkénti egyéni elbírálásban részesülnek); 2.) a moldvai magyarok esetében: nem intézményesített magyar nyelvű oktatásban részesül. C. HALLGATÓI TÁMOGA- TÁS - Hallgatónként 2800 Ft-nak megfelelő lej összegű Hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában működő felsőoktatási intézményben alapfokú vagy magiszteri tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja. Az A. és B. pontok alatt megjelölt támogatás együtt pályázható (egy pályázati csomagban). A C. pont alatt megjelölt támogatási forma különálló pályázati csomagot alkot. Mindkét (A. és B., illetve C.) támogatás a es tanévben egy alkalommal igényelhető. A fentiek szerinti jogosultságok igazolása, valamint az alábbi pályázati feltételek teljesítése esetén az A. és B. pontokban megjelölt támogatás egyidejűleg is elnyerhető. Kérjük, kitöltés előtt figyelmesen olvassa el a Kitöltési útmutatót! A Hallgatói támogatás igényléséhez szükséges pályázati csomag a magyar nyelven oktató egyetemi központok településén az RMDSZ helyi szervezeteinél és a Megyei tájékoztató irodáknál, valamint az Országos Magyar Diákszövetség tagszervezeteinél szerezhető be, illetve itt letölthető [előnézet]. A pályázatot a lakóhelynek megfelelő területi iroda postafiók-címére kell postázni. A postafiókok listája itt érhető el [előnézet]. További tájékoztatás munkanapokon között a es, a Romtelecom hálózatból ingyenesen hívható telefonszámon, az címen, valamint a Megyei tájékoztató irodákban igényelhető.

5 hírek, információk Szovátai Hírmondó, 70. szám február 5 Nevelési és Fejlesztési Központ Szovátán Szováta Város Önkormányzata és a Maros Megyei Tanfelügyelőség által aláírt protokoll szerződés értelmében alakult meg az a Nevelési és Fejlesztési Központ, melynek székhelye a Csendes utcai 2-es Számú Napköziotthonos Óvoda. Szováta egyike annak a 325 városnak, ahol a tanügyminisztérium és az Európai Tanács Bankjának támogatásával és finanszírozásával létrejöhetett egy ilyen központ a Tartós Nevelés Reformjába tartozó projekt részeként, a korai nevelés reformjáért és fejlesztéséért. A szervezet célja az óvodában folytatott nevelési és fejlesztési tevékenységek kiegészítése a szülők és a közösség igényei szerint, az egyéni képességek fejlesztése játékos foglalkozások révén, egyenlő esélyt biztosítva minden 7 éven aluli kisgyermeknek. A program keretében pszichológiai, pedagógiai és gyermekegészségügyi tanácsadással szolgálnak a szülőknek, képzéssel illetve továbbképzéssel a pedagógusoknak. A tervezett foglalkozások között szerepel márciustól a játékos idegennyelv-tanulás is, melyre szeretettel várjuk az érdeklődőket. Buslig Dalma Mária óvodavezető Drága Ilyés, mért hagytál el? Farsangtemetés a népi játszóházban A Bernády-bálról mégegyszer Szívesen emlékezünk vissza az alsósófalvi Fülöp Noémi vezette hagyományőrző csoportjainak táncaira, népi játékaira, mókáira farsang-nyitó bálunkon. Jókedvüket, vidámságukat megőriztük a bál utáni hetekben is, íme szereplésük legemberibb sikere. Véget ért egy farsang, s róla kinek-kinek régvolt idők farsangjai jutnak eszébe. Farsangtól farsangig, születésnaptól születésnapig, karácsonytól karácsonyig, nyugdíjtól nyugdíjig, gyönyvirágtól lombhullásig telnek az évek, éljük hol vidámabb, hol szomorúbb napjainkat, heteinket. S az évek... alig érjük utol őket. Farsangi bálunk támogatóinak ismételten köszönjük a mellénkállást a képzőművészeknek is mégegyszer, és azoknak is, akik lapunk múlt számában a felsoroltakból kimaradtak, így például a Pasager-motel gazdájának is! Mester Zoltán Kobak matematikaversenyen A negyedikes matematikusok ismét a Kobak matematikaverseny körzeti szakaszán vehettek részt. Körzetünkben ez úttal a nyárádremetei Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola adott helyszínt az évről évre rendszeresen megszervezett, hagyományos rendezvénynek január 30-án a környékből összesereglett több mint ötven gyermeknek mérték fel a nyárádremetei iskola falai között ezen a versenyen a számok birodalmában szerzett jártasságát, tudását. A sok kis matematikusnak feladatmagoldásban kellett ügyeskedniük. Innen, Szovátáról, az S. Illyés Lajos Általános Iskola és a 2-es Számú Általános Iskola negyedik osztályos tanulói vettek részt a versenyen. Többüknek sikerült tovább jutniuk a verseny megyei szakaszára. Gratulálunk a jó szereplésért, és további sikereket kívánunk valamennyiüknek a Kobak matematikaverseny további megmérettetésein! Hajdú Aletta Nyelvlecke Nem is olyan rég történt, hogy nekiláttunk kislányommal román nyelvet tanulni. A lecke szerint a veteményes- és gyümölcsös kertek terményeivel szerettünk volna a számára még teljesen ismeretlen nyelven megismerkedni. Hát nem ment könnyen, a zöldségek nevei sehogy sem akartak beférkőzni kis agyába. Nuca (dió) helyett mondott nucut, fasole (paszuly) helyett pasuie-t, és így tovább. Elérkeztünk a paprikához, többszöri ismétlés után sem tudta megjegyezni. Pillanatnyi ötlettől indítatva, mondtam neki, hasonlítsd Erdélyhez, csak székelyesen ejtsd ki! Mondd ilyenformán: árdéj! Bevált a javaslatom, megjegyezte. Lefekvés előtt újra elismételtük a szavakat, hogy el ne felejtse Nos, hogy mondják a paprikának? kérdeztem tőle utoljára. Máros mégyé!?! felelte ő. Vágási Enikő Február 12-én, immár harmadik alkalommal kerülhetett sor farsangzáró mulatságunkra. Mivel népi játszóházunk kiemelt célkitűzése, hogy a gyerekek megismerjék, és aktív részvételükkel átéljék vidékünkre jellemző jeles napi hagyományainkat, népszokásainkat, ebben az időszakban a sóvidéki farsangtemetés megrendezését láttuk indokoltnak. A cselekménysor összeállításánál a közeli környezetünkben, Alsósófalván még napjainkban is élő farsangvégi dramatikus szokásokra, valamint Barabás László egész Marosszékre kiterjedő gyűjtéseire alapoztunk. Jeles napi mulatságunk egy kecskés játékkal vette kezdetét. A két bekérezkedő kecskét egy-egy botra erősített, fából készült kecskefej alsó állkapcsát spárgával mozgató játékos jelenítette meg. Beterelésük után kiderült, hogy nagyon döfős és rakoncátlan kecskékkel van dolguk a befogadóknak. Egymás bíztatására néhány asszony megpróbálta megfejni őket, de azok nagyon ellenszegültek, és közben az is kiderül róluk, hogy bakkecskék. Ezt követően tánctudásukat kérték számon tőlük, így az Elvesztettem kecskéimet felhangzása után kapsogtatva ritmusos mozgásba kezdtek. A kecskék kivonulása után a szószóló felhívására a bekéreztetővel, a halottvivőkkel és a siratóasszonyokkal az élen felsorakozott a halottas menet. Ilyést, a fehér ingbe és gatyába öltöztetett szalmabábút, két karóra fektetve hordozta körbe a lelkes gyereksereg a falut jelképező tornateremben. A falu néhány házát megjelenítő asztalok mindegyikénél megállt a gyászmenet. A köténybe és kendőbe bújtatott háziasszonyok zsíros kenyérrel, káposztacikával, vöröshagymával és főtt krumplival várták a felvonuló tömeget. A bekéreztető beköszönése és engedélykérése után a siratási jelenet eljátszása, majd tánc (minden háznál más-más: lassú csárdás, forgatós, szöktetős és szarka tánc) következett. A falu bejárása után a halottas menet kivonult az udvarra, és a végbúcsú elhangzása után meggyújtottuk a szalmabábut, majd elhamvadásáig a népi játszóházban korábban tanult népdalokat énekeltünk. A temetési szertartás után rövid mulatság következett, amelyen ki-ki kedvére ehetett, ihatott, táncolhatott. Itt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítették ez évi farsangtemetésünk megvalósulását, közreműködésükkel színesebbé, élvezetesebbé és ünnepélyesebbé téve azt. A Pro Sovata Alapítványnak anyagi támogatásáért. A gyerekeknek aktív és lelkes részvételükért, elnézést kérve, hogy őket név szerint nem említem meg. A Mezőhavas Népi Zenekar tagjainak, Mátyus Vilmos prímásnak, Kulcsár János nagybőgősnek és Márton Levente brácsásnak, hogy elfogadták meghívásunkat, vállalva a fáradságos munkát, ami kétórás élőzene biztosításával jár. Bakó Lajosnak, hogy ezúttal is megörökítette számunkra e jeles napi mulatságunkat. Továbbá a szalmabábkészítőknek, Fülöp Andreának és Kiss Enikőnek, a kecskealakoskodóknak, Jakab Istvánnak és Máté Miklósnak, a szószólónknak, Bakó Tihamérnak V. B. osztályos tanulónak, a táncoltató férfiaknak, Fülöp Zsoltnak, Hajdú Imrének és Jakab Istvánnak, és a siratóasszonyoknak, Király Katalinnak, Mihály Borbálának, V. B. osztályos tanulónak, Samu Imolának és Varga Zsuzsának önkéntes és áldozatos munkájukért. Nem utolsósorban még egyszer hálás köszönet mindenkinek, aki segíti munkánkat és támogat törekvéseinkben. Fábián Gabriella

6 6 Szovátai Hírmondó, 70. szám február Írások a zenéről kultúra A magyar ősvallás tárgyi emlékei március 5-én 18 órai kezdettel a Városháza dísztermében kerül sor dr. Orosz-Pál József, egyetemi tanár egyik újabb könyvének bemutatójára. Ahogyan azt a cím is sejteti, előre vetíti, a könyv témája a zene. Széles közönségnek szól, közérthetően, de tudományos hitelességgel és alapossággal a zenéről. És teljességében teszi azt. Terjedelmes tanulmányokban tárgyalja három, szívünkhöz méltán közelálló, a magyar és az egyetemes zenetudomány ismert személyiségének Seprődi János, Bartók Béla és Kodály Zoltán zenetudósok, zeneszerzők, népzene kutatók munkásságát. A könyv következő része, amely több rövidebb írásból áll és a Miért szép? címet viseli, egy-egy zenemű vizsgálatával foglalkozik. A borítót a szintén szovátai Fülöp Lóránd tervezte. A könyv előszavát P. Buzogány Árpád írta. Tőle idézve néhány gondolatot szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt rendezvényünkre. Ahogy a beszélt nyelvek közül egyetlen kiválasztottat anyanyelvünknek nevezünk, úgy van zenei anyanyelvünk és a táncnyelv fogalma is jó ideje használatos. Orosz-Pál József munkájában zenészekről, zenetudósokról és zeneművekről olvashatunk. Joggal mondják, a zene külön világ. Nagy érzelmi befolyása lehet az emberre, egyénre és közösségre is egyszerre, mint ahogy újabb kutatásokkal bizonyították, hogy állatok, növények esetében sincs másképp Ritka eset, hogy közömbös legyen számunkra. Legegyszerűbben tetszik - nem tetszik alapon rangsoroljuk, legyen szó klasszikus zenéről vagy népzenéről, a könnyűzene különböző műfajairól, irányzatairól. Ez az ösztönös ránk való hatása mellett, a zenetudománynak (zeneelméletnek) olyan eszközök állnak rendelkezésére, amelyek által értőbb módon viszonyulhatunk a zenéhez, fogadhatjuk be azt. Ehhez kapcsolódik, ilyen kísérlet ez a könyv. A szerző stílusa, a tanulmányok témája miatt, diákoknak, felnőtteknek és a magyar nyelvet ismerő, (nép)zenénkkel ismerkedőknek ajánljuk e könyvet mivel a zene mindenkié, és szándékunk szerint az azzal kapcsolatos ismereteket is minél szélesebb körben kell hozzáférhetővé tenni. Kiss János Óvodapedagógiai Konferencia a XIII. Kerületben Digitális írástudás korszerű lehetőségek az oktatásban címmel kerültek az idén megrendezésre, hagyományokhoz híven, a Pedagógiai Napok testvérvárosunkban, Budapesten, a XIII. Kerületben. A Pedagógiai Szolgáltató Központ és az Önkormányzat meghívására négy szovátai óvonő vehetett reszt február 16-án azon az Óvodapedagógiai Konferencián, mely ennek a három hetes rendezvénysorozatnak a keretében zajlott Értékközvetítés a nevelés folyamatában címmel. A résztvevők két értékes előadással gazdagodhattak: Identitás és tolerancia az óvodapedagógus munkájában, melynek előadója dr. Schmercz István szociálpszichológus volt, valamint A gyermekét,,jól,, szerető szülő Jeviczki Tamás pszichológus előadásában. A konferenciát megelőzően óvodalátogatásra is sor került a Vizafogó Óvodában, ahol lehetőség nyílt betekinteni a délelőtti fejlesztő tevékenységekbe is. Játékos képességfejlesztés, meghitt hangulat, kiegyensúlyozottság jellemezte az aznapi foglalkozásokat, ahol öröm volt játszani felnőttnek, gyereknek egyaránt. Buslig Dalma Mária Manapság vallásról beszélni, írni divatos dolog. Kiváltképp a vallási indíttatású háborúk, terrorcselekmények, rémhírek kapcsán. Szinte napi szinten, egyre-másra hallhatunk ilyen híreket, láthatunk ehhez kapcsolódó híradásokat. A vallás, mint a hittel kapcsolatos médiatéma is megjelenik, szinte mindenkinek kielégíti a hite vagy az ízlése szerinti igényét lásd a Duna Tv vallásos műsorait, melyekben sokszor szülővidékünkről, Székelyföldről vagy Erdélyből sugározzák több felekezet, gyülekezet vasárnapi, vallásos eseményeit és jelen van az újfajta, a média erejét teljes egészében felhasználó, sokkal inkább a shóbiznyiszre alapozó formában is, pl. a Vidám Vasárnap. Ám vallásokkal foglakozni nem csak a hit oldaláról lehet. Mint az emberiség szellemi tevékenységének örökös teljesítménymutatója, mint az elvont gondolkozásforma, az ok-okozat viszony legkorábbi kutató-gondolkodásmódja létezésének bizonyítéka, mindig is szorosan összefüggött, sőt gyökeresen befolyásolta a népek sorsát, történetét. Mondhatni az emberiség történetének egyik fő eleme, a történelmi események egyik legalapvetőbb, ha nem a legfontosabb mozgatórugója mindig is a vallás volt, mi több, még ma is az. A vallás része volt és ma is az a legegyszerűbb emberek mindennapi életének, éppúgy, mint a legmagasabb politikai, gazdasági vezetők kiemelkedő, fontos eseményeinek. Annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a vallás, a hit kiemelkedő történelmi szerepe következménye-e ennek a hétköznapi fontosságnak, avagy pont az oka, nos, ahhoz filozofikusabb elme szükséges, mint az enyém. Ám a hit és a vallás valamint ezek megnyilvánulási formái azok melyek főleg a múltban meghatározták egy nép mindennapi életét, szokásait, babonáit, életvitelét, képezték közösségi cselekedeteinek egyik legfontosabb mozgatórugóját. Ezért nyugodtan kimondhatom: megismerni egy népet, nemzetet legkönnyebben hitének, vallásának megismerése útján lehet, kiváltképp, ami a múltját illeti. És egyes erkölcsfilozófusok nézete szerint pedig, mint hite erejének mutatója jelenlegi vallásossága, vallása gyakorlása azt mutatja meg, mi lesz a jövője. E kissé hosszúra sikerült bevezető talán jól indokolja, miért volt fontos részt vennünk a Bernády Közművelődési Egylet és az Önkormányzat által február 11-én csütörtökön, 18 órai kezdettel a Városháza dísztermében megszervezett, a Magyar ősvallás tárgyi emlékei című előadáson. Miben hittek őseink? Hogyan gyakorolták vallásukat? Miben, hol gyökerezett vallásuk eredete? Kiket imádtak? Mi maradt meg a mi mindennapi életünkben ezekből? Hit, hitélet, vallás, vallásosság, szertartások, szokások, babonák maradt-e valami, és ha igen, az hogyan van jelen a mai magyarság, kiváltképp a székelység életében? Nos, én magam igencsak szerettem volna ezekre a kérdésekre választ kapni. A régmúlt idők vallásai, a valamikori hitélet tárgyi emlékei a mai világörökség (épített, tárgyi vagy kulturális világörökség) legfontosabb elemei, épületei, tárgyai gondoljunk csak az ókori világ egyiptomi piramisaira, királysírjaira, a görög és római templomromokra és ezek csak a közelebbiek, a nevezetesebbek. De mi maradt fenn a magyarság ősi vallásának tárgyi emlékeiből? Mint mindennek, a vallásnak, a hitéletnek is a legfontosabb bizonyítékai a tárgyi bizonyítékok. Mik azok a tárgyi bizonyítékok, amelyek a magyarság őseinek vallásáról szólnak, mit mondanak, miről beszélnek ezek? Egy vallás kialakulása, annak egy nép által való felvétele, magáévá tétele hely, idő és környezet függő tényezők halmazát igényli. Ezek a részletek szolgáltatnak bizonyítékokat népek életéről, sorsáról, kapcsolatairól, rokonsági viszonyairól, háborúiról és baráti kapcsolatairól, mindennapi életéről és sorsfordító eseményeiről. Mint mond mindezekről a magyarok ősi vallása? Nemzetünk történetének, történelmének utóbbi szakaszairól (itt gondolok a kereszténység felvételét követő és az azt közvetlenül megelőző időszakra) vannak többé-kevésbé pontos adataink, írásos forrásaink, tárgyi emlékeink. De nemzetünk történelme nem 1000 évvel ezelőtt kezdődött. Kik és mik voltunk, hol és hogyan éltünk évvel ezelőtt? Kik és milyen emberek voltak őseink? Mindezen kérdésekre választ, nem csak, de részben az által is kaphatunk, hogy minél jobban megismerjük őseink vallását. Nem állítjuk, hogy előadásunk mindezen kérdésekre választ ad, és azt sem, hogy mindent kiderítettünk és mindent tudunk a magyarság ősi vallásáról, de tény, hogy olyan összefüggéseket, bizonyítékokat tárhatunk a kedves érdeklődők elé, melyek a legutóbbi időkig nem voltak emlegetve. Ilyen vagy olyan okokból. És olyan tárgyi emlékeket mutatunk meg, emelünk ki, melyeknek egy része itt van a kezünk ügyében, ma is létezik, része életünknek és közvetlenül vagy közvetve, de kapcsolódik őseink hitéhez. Az előadás anyagát többévi munkával, kutakodással gyűjtötte össze Józsa András tanár úr. Elkötelezett hívőként keresi mindazon apró kis részleteket, melyek összekapcsolva és megfelelő szemléletmód alkalmazásával olyan összefüggéseket, titkokat fednek fel városunk, vidékünk, a Székelyföld lakossága jelene, közeli vagy távolabbi múltjában, mely az egész nemzetünkre vonatkozó elméleteket, tételeket árnyal vagy módosít, pontosít vagy cáfol. Kedvelt kutatási területei a néphagyományok, a népművészet illetve a kézművesség különböző formáiban élő vagy közömbösségig megszokott romjaiban porladó tárgyi, esetleg épített örökségünk. Ennek a kutakodási megszállottságnak köszönhetően bukkant rá és szerezte meg városunk, az egykori néhány házas kistelepülés, első térképét. Szervezési meggondolások indokolták egy másik előadás szintén ugyanaznap való megtartását, melynek témája ennek a 250 éves térképnek a bemutatása, a szovátai érdeklődő közönség figyelmének látókörébe helyezése céljából. Egy térkép önmagában nem tűnik ki tudja minek, de belegondolva és figyelembe véve azt a tényt, hogy városunk és főleg a fürdőtelepi rész (más vidékekkel ellentétben) földrajzi, tereprajzi arculata gyökeres és rohamos változásokon ment és megy keresztül a só karszt jelenségeknek köszönhetően, ez a térkép a településünk életének oly fontos tényezőjének közelebbi történetéről szolgálhat újdonságnak számító és jelentős fontossággal bíró hiteles adatokkal. Kiss János

7 élő emlékezet Szovátai Hírmondó, 70. szám február 7 A szovátai vasutak, állomások története Az erdélyi vasútépítés első fontos korszaka az közötti időszak, ekkor épül meg a Magyar Keleti Vasút, melynek egy ága nyúlt ki Székelyföld felé, a marosvásárhelyi. Ezután, a XIXik század végére, és a következő század elejére lassan a nagyobb székelyföldi városok is rendelkeznek vasútállomással, aminek eredményeként megváltozik a személy- és áruforgalom. Jelentős mennyiségben kerül kivitelre gabona, cukorrépa, és szarvasmarha. Megváltozik ugyanakkor a települések képe is, áttevődik a súlypont, az állomások mellett jönnek létre gyakran a későbbi ipari központok magjai. A Marosvásárhely-Parajd- Gyergyószentmiklós vonalra, mely Szovátát is érintette volna, már 1880 január 24-én születik egy terv, ezt azonban a közlekedési miniszter nem engedélyezi. A tervezet bemutatói Schweinitz Gyula, és Horovitz Sámuel. A Balázsfalva-Parajd lóvontatta vasút kiépítésére már 1870-ben kérnek engedélyt, de ez sem valósulhatott meg. A Kis-Küküllő völgyének a bekapcsolása a vasútforgalomba sokáig nem volt állami érdek, mivel a Maros völgyében és Udvarhelytől kezdődően húzódtak a fontosabb kereskedelmi vonalak. Jelentős előrelépést jelentett vidékünk szempontjából a Kis- Küküllő-völgyi vasút megnyitása, 1898-ban, ami pontosan Sóváradig nyúlt első lépésben. Ez úgynevezett helyi érdekű vasút, vagyis HÉV, és Balázsfalváig vezetett (Gidó Csaba: Vasútvonal tervek és építkezések Székelyföldön. In: Areopolis. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. V. Csíkszereda, 2006). Másik három hasonló vasútvonallal együtt a helyi érdekű vasútvonalakról szóló törvény 1880-as elfogadtatása után sikerült megvalósítani az építést. Ennek több szakasza volt, a vonal kijelölésétől, bejárásától a tőke beszerzésén keresztül a minisztériumi elfogadtatásig. Lássuk, hogyan sikerült megvalósítani ezt a szakaszt! 1887-ben az akkori Kis-Küküllő vármegyei főispán gróf, Bethlen Gábor, góf Bethlen Árpád, Pekri Sándor és Gál Domokos vármegyei alispán egyéves előmunkálati engedélyt nyertek Balázsfalvától Parajdig, ezt évenként újították. A vasút tervezése során felmerült, hogy esetleg keskeny nyomtávú legyen, ezt azonban hamar elvetették. A nyomvonal kijelölése után futótűzként terjedt el a hír, és a jó pénzkereseti lehetőség a napszámmal, valamint a telkek adásvételével, ezért Sándor János, akkori Kis-Küküllő vármegyei főispán kénytelen volt erre vonatkozóan felszólítani a járási főszolgabírókat, hogy a tulajdonképpeni építkezés még várat magára. A részvényekből, habár érdeke lett volna, sem a korondi fürdő bérlője, sem a parajdi gyufagyár tulajdonosa, Reitter József nem jegyzett egyet sem. A gyufagyárat a faanyag hiánya miatt költöztetik át később Kolozsvárra tavaszán már engedélyezik az épülő vasút mentén különböző épületekben az élelmiszer és ital árusítását, így Sóváradon is. Ebben az évben az aláírt helyi érdekű vasút kiépítéséről szóló törvénytervezet már csak Sóváradig jelöli meg a pálya hosszát, Parajd helyett. Az építkezések rendben haladtak, egy korabeli újságcikk a következőket írja: Épül a vasút a Kis-Küküllő völgyében. Az egész vonal mentét megszállották a mérnökök s cirkalmazzák kora reggeltől késő estig az útirányt. Minden napbarnított s kissé szokatlanabbul öltözött urat mérnöknek tekint a falusi nép, s igyekszik, amint csak lehet annak kedvébe járni, hogy az ő birtokán vezesse a vonalat s így a kiszakított területet busásan fizesse meg az engedményes társasággal. [ ] Ámor istenke egészen áttette hadiszállását az épülő vasútvonal mentére, mert a rekkenő melegben künn a mezőn elcsigázott mérnök úr szíve lángra lobban, ha betérve egy-egy vendégszerető úriház küszöbén, a piruló szende házi kisasszony a vele született gyönyörűsséggel becézgeti. (Gidó Csaba: A Kis-Küküllő-völgyi vasút a Monarchia korában. In: Areopolis. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. VII. Székelyudvarhely, 2007). A Küküllő folyása mentén szükséges volt a partszakaszok megerősítése, ezért a folyó mellett több kavicsbányát nyitottak, többek között Sóváradon is. Számos visszaélésre, konfliktusra is sor került. Földterületeket foglaltak el önkényesen, utakat tettek járhatatlanná, egyes kisbirtokokhoz a kijárás teljesen elakadt. Az építkezés végeztével a második szakaszt, a Bonyha-Sóvárad vonalat október 1-én adják át. Az Erzsébet királyné halála miatti országos gyász azonban az ünnepélyes átadást megakadályozta. A helyi lakosság a vonatokat ezért gyászfátyollal bevont nemzetiszín lobogókkal fogadta. A teljes vonalon két kocsi közlekedett, a fővonalakról már kiöregedett vasúti kocsikkal. Sándor János főispán egyik levelében ezt írja: Tegnap végre egész hosszában megnyílt a Kis-Küküllő-völgyi vasút, mely a szó teljes értelmében a miénk nemcsak azért, hogy mint concessionarius maga a vármegye létesítette, de azért is, mert a vármegyét egész hosszában átszeli annak széleit a központtal összeköti, a közönség ezért őszinte lelkesedéssel fogadta is, de hát másfelől bírálgatja, kritizálja is. És persze mint amolyan vicinális, sem gyorsaság, sem menetrend, sem kényelem tekintetében a vármegye szélein járó fővonalakkal az összehasonlítást ki nem állhatja. A kis-küküllő-völgyi vasút tervezésének pillanatában felmerült a vonalnak Parajdig való kiépítése. Zielinszky Szilárd készítette el a Sóvárad Parajd vasútvonal terveit. A vasútvonal további folytatása azonban sorozatosan lekerült a napirendről, az közötti időszakban az egész országban csökkent a vasútépítés üteme az egyre kevesebb közvetlen állami beruházás és támogatás következtében. Többen is kezdeményezik azonban, hogy Szovátáig legalább ki kell bővíteni a vonalat. Egy korabeli lap, az Udvarhely-szék a következőket írja: arra kell törekedni, hogy vasúton egészen Szovátáig lehessen utazni, [ ] meg kell határozni a fuvar árát Sóváradig és Parajdig, stb. továbbá fél és egész napra, stb. mert így alkunak és ezzel az utas ügyességének és a fuvaros furfangjának, ravaszságának van kitéve a közönség. Egy másik korabeli feljegyzés szerint: Hivatott helyen azon is fáradoznak, hogy küküllővölgyi vasút folytatása a sóvárad-parajdi vonal megépüljön, mert e vasút megépítése Marostorda vármegye s Udvarhely vármegye érintett részeinek első létérdeke, Szováta fürdő fejlődésének első föltétele. Most már ez a vasút is a megvalósulás felé közeledik. Az állam végül növelte a parajdi sóbánya kitermelését, így gazdasági érdekek nyomán válhatott valóra a vasútpálya továbbépítése ben állapítják meg a helyszíni bejárások alkalmával a szovátai állomáshelyet is. A vonal megépítését Braun Gyula budapesti mérnök vállalta el. Két állomás létesült: Szováta rakodóállomás, és Parajd végállomás. A MÁV részéről a vasútvonal építési felügyeletét Kricsfalusy Mihály végezte. A Sóvárad Parajd vonalrész, amelynek üzleti pályahossza 11,153 km, március 2-án adódott át a forgalomnak. A másik vasútvonal, és a Kisállomásnak nevezett vasúti megálló története is hasonlóan alakul ben kér előmunkálati engedélyt, és terjeszti be a Nyárádszereda-Kisadorján-Szováta vasútvonal tervét ifj. Ábrányi Kornél országgyűlési képviselő társaival együtt: báró Bálinth József, nagyenyedi birtokos, báró Huszár Károly, Gáspár Gyula, báró Kemény Kálmán főispán, gróf Lázár Jenő és Tholnay Gábor. Emellett még más vasútvonal tervekre is engedélyt kérnek ben már Marosvásárhely-Nyárádszereda-Szováta vonalként szerepel ((Gidó Csaba: A maros-tordai helyi érdekű keskenyvágányú vasút. In: Areopolis. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. VIII. Székelyudvarhely, 2008) ben előmunkálati engedélyt nyer a közlekedési minisztertől a fent említett vonalra Tolnay Regináld, folyfalvi lakos. Olyan tervek is napvilágot láttak, amelyek szerint a vasútvonal egészen Korondig húzódott volna. Az engedélyeket hosszabították, de a vasútépítés ügye csak nem mozdult előre. Kisebb válságok, huzavona után a Marosvásárhelyi Törvényhatósági Bizottság április 25-én elhatározta a Marosvásárhely Szováta keskenyvágányú vasútvonalak építését. Marosvásárhely és Maros-Torda vármegye 1908-ban a kereskedelmi minisztertől vasúti előmunkálati engedélyt kért és kapott a vonalra. Némi változás történt, mert a Szováta felé vezető vasútvonalat Parajdig hosszabbították meg ben már Bernády György, Marosvásárhely polgármestere beszédében azt mondja, hogy a vasutak ügye előrehaladott állapotban van ben az engedélyt kérők módosításokat is kérnek, annyiban, hogy Szováta megállóhely a Szováta patak bal partjára essen, és Parajdig a Kis-Küküllő völgyi vonal mellé egy harmadik sínpárat lefektetve használják a pályát. Az építkezések 1912 augusztusában kezdődnek végülis meg. Az építkezést a pénzbeli anyagi gondok mellett az időjárás is nehezítette, ebben az évben árvizek pusztítottak, megrongálva a vasút töltéseit, komoly károkat okozva az építőknek ban az éppen építendő vasútállomás az alsó fürdőtelep szomszédságában van, ezért felmennek például a szobák bérlési árai (Szovátai Katolikus Plébánia Levéltára, Jegyzőkönyv 1855, 1913 június 23-ai gyűlés) végére a háborús körülmények hatására meggyorsultak a munkálatok, és ez a szakasz Szovátáig a befejezéséhez közeledett. A vasúti pályát több tészben adták át a forgalomnak, a Deményháza-Parajd szakasz átadására végül október 23-án került sor, hegyi pálya jelleggel. A parajdi állomáson javító munkálatokat is végeztek egyben. Feltételes megállóhelyet létesítettek Szakadát településen is ekkor. A személyzet 1916-ban a következőkből állott: Szakadáti tanyák: Mátyus Mihály kiadóőr, Szovátafürdő: feldobolyi Damó Géza állomás elöljáró és Máthé Dénes váltókezelő. Ezzel a vonallal együtt a monarchiabeli Magyarország vasútépítései is lezárultak, Marosvásárhely lett a környékbeli vasúti csomópont, és a nyárádmenti termények felvásárlója is. Ezeknek a keskeny nyomtávú vasutaknak azonban mára már szinte az emléke sem él, a Román Vasutak (CFR) a kilencves évek közepén mint veszteséges vonlakat beszüntette. Szolláth Hunor

8 8 Szovátai Hírmondó, 70. szám február szabadidő, sport Sudoku (26) Világítótornyok (24) Kisebb-nagyobb, mint... (2) A négyzetrács üres négyzeteibe úgy kell beírnunk a hiányzó számokat 1-től 9-ig, hogy minden sorban, oszlopban és a kis négyzetekben is egyetlen szám se ismétlődjön. Készítette: Sebe Zoltán A mellékelt ábra a tengert jelképezi, amelyen világítótornyok vannak elhelyezve. A tornyok rendeltetése, hogy megvilágítsák a hatósugarukba eső sort és oszlopot. Minden világítótorony annyi egy négyzet méretű hajót világít meg, amennyit a tornyon feltűntetett szám jelöl. Határozza meg a hajók helyzetét, tudva 4 azt, hogy hajó hajóval és hajó világítóto- 1 2 ronnyal még sarkosan sem érintkezhet! A tengeren 14 hajó 4 található. 1 Készítette: Sebe Zoltán Az ábra min den sorában és minden oszlopában az 1-5-ig (is) terjedő pozitív szám egyszer szerepel. Az előre megadott számok és jelek segítségével töltse ki a hálót, tudva azt, hogy: < - kisebb mint...; - nagyobb mint... Készítette Sebe Zoltán Beszólás: A doki szerint tudathasadásom van. Szerintem nincs. Szerintem se. Bűvös négyzet (24) Magyar pedagógusok teremlabdarúgó-tornája Vicc Egy fiatal vállalkozó fényűző irodát bérel, berendezi luxusbútorokkal, és beül a hatalmas íróasztal mögé. Egyszer belép az irodába egy férfi táskával a kezében. A vállalkozó hirtelen felkapja a telefont és hangosan beszélni kezd. Repkednek a számok, a milliárdok, majd kisvártatva leteszi a kagylót és a férfihez fordul: Miben segíthetek? kérdi. Jöttem bekötni a telefont. Meghatározások: 1. Nemrég földrengés sújtotta. 2. Algéria fővárosa. 3.Valódi 4. Legmagasabb iskolai osztályzatunk. 5. A szem szivárványhártyája. Készítette: Dósa Márta Február 20-án, szombaton, városunkban került megszervezésre a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében és az Önkormányzat támogatásával egy országos teremfoci bajnokság. A rendezvény az évek során nőtte ki magát egy iskolák közötti találkozóból, és ebben az évben először mint országos szintű rendezvényként került megszervezésre, melynek kezdeményezői Soós Levente, a szovátai Domokos Kázmér Iskolacsoport és Jakab Barna a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum testnevelő tanárai. A torna résztvevői a következő városokból érkeztek: Székelykeresztúr, Beszterce, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószent- miklós, Csíkszereda, Kézdivásárhely és természetesen a vendéglátó Szovátai Tanárock csapata. A csapatok négy csoportban kezdtek: A csoport: Székelykeresztur, Beszterce, Kolozsvár; B csoport: Marosvásárhely, Móra FERENC- Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy; C csoport: Sportiskola Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, SAPIENTIA Egyetem; D csoport: Csíkszereda, Kézdivásárhely, Domokos Kázmér Szováta Az A és a B csoportok Domokos Kázmér Iskolacsoport tornateremben játszottak, míg a C es D csoport a Városi csarnokban. A dszovátai csapat a következő eredményeket érte el.: - Szovátai TANÁROCK - Csíki Profok 5-1 (Góllövők: Soós Zsigmond -3. p., Soós Levente - 8. és 19.p., Jeremiás András és 18.p; - Szovátai TANÁROCK - Kézdivásárhelyi GÁMOK K 8-1 (Góllövők: Soós Zsigmond -3. p., Soós Levente - 1o. és 17. p., Jeremiás András p., Kelemen János p., Munteán Tibor p., Szabó Zsolt p.); - Szovátai TANÁROCK - Székelyudvarhelyi ISK 3-2 Góllővőink: Jeremiás András p., Soós Levente p. Büntetőrúgásokkal nyert a TANÁROCK.); - a döntőben: Székelyudvarhelyi Móra Ferenc - Szovátai TANÁ- ROCK 1-0. Gratulálunk a mieink második helyezéséért! Indul az új bajnokság Ha az időjárás miatt nem lesz halasztás, március 6-án indul az új bajnoki szezon a megyei labdarúgásban. A megyénkben visszalépés miatt páratlan számú együttes nevezett a bajnokságra, ezért partner hiányában minden fordulóban egyik csapat állni fog. A mieink egy héttel később kezdenek. Január 25-én kezdte meg a felkészülést a szovátai csapat. A keretet sikerült egybetartani. CsupánBacila és Prodan kapusok mentek el. Helyettük két új hálóér érkezett. Egyikük Segesvárról, a másik Ákosfalváról. Reméljük, hogy eredményesek lesznek! A bajnokság megkezdése előtt, eddig, három barátságos, felkészítő mérkőzést játszott a csapatunk. A Szászrégeni Sportiskola csapatát (18-19 évesek) 8-0-ra vertük, a marosvásárhelyi Gaz metannal 1-1-es döntetlent értünk el, legutóbb pedig a székelyudvarhelyieket fogadtuk... eredménnyel. Bajnokság előtt szokás célkitűzéseket megfogalmazni. Így tettünk mi is: húzunk az első helyre. Fábián Róbert Diák-morzsák Vass Júlia gyűjtéséből î N ocsak- nocsak, megint elkalandoztam, de mint tékozló fiú visszatérek kiindulópontomhoz. î Az em ber a föld és ég, anyag és víz keveréke. No meg természetesen Isten néhány extrát is belekevert az isteni kémcsövébe. Ha belegondolunk ilyen egyszerűen is felfogható ez az egész. A komplikálás a nagyok dolga. Persze a kicsi is beleüti az orrát. De így kerek a világ. Konklúzió: az ember micsoda? Mindenekelőtt ember és a föld és ég fia. Szülötte párosításának termékeny érintkezéséből létrejött lény, s Isten lelkének ajándéka. î Szer intem ebben a műben a költő egy sugallatot akar adni, hogy miként lesz a kis jégcsapból nagy jégcsap. î E lkezdett kaparni megrémülve, hogy ott mi történhetett, egyszercsak a férje egyik testrésze került a kezébe. Elszörnyüdve dobta vissza, és ezután, mikor megnyugodott, megfogadja, hogy kideríti, kik voltak a családja gyilkosai. Felelős kiadó: Szováta Város Polgármesteri Hivatala, Péter Ferenc polgármester Szerkeszti: Molnos Ferenc, Grafikai szerkesztő: Siklodi Zsolt, Lapszámunk munkatársai: Bakó Lajos, Buslig Dalma Mária, Dósa Márta, Fábián Gabriella, Fábián Róbert, Hajdú Attila, Hajdú Aletta, Kiss János, Mester Zoltán, Portik Mária, Sebe Zoltán, Szilágyi Szilárd, Szolláth Hunor, Vágási Enikő, Vass Júlia.