HOL TART A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI KOCKÁZATI- ÉS MAGÁNTŐKE-PIAC ÖT ÉVVEL A VÁLSÁG UTÁN?

Átírás

1 Karsai Judit 1 HOL TART A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI KOCKÁZATI- ÉS MAGÁNTŐKE-PIAC ÖT ÉVVEL A VÁLSÁG UTÁN? Míg egészét tekintve a kockázati-ágazat már túljutott a válság okozta sokkon, a közép-kelet-európai régióban 2013-ban tovább folytatódott a válságot követő megtorpanás. Fellendülés sem a gyűjtés, sem a befektetések, sem pedig a kiszállások terén nem következett be. A régióban befektetni kívánó finanszírozók régióbeli érdeklődésére változatlanul kihat, hogy egészéhez hasonlóan itt is tovább erősödik az észak-déli divergencia. Magyarországon a korai fázisú befektetések fellendülését jelentős összegű állami források mozdítják elő, ugyanakkor a kivásárlások leállásához vezet, hogy a régióra jellemző általános problémákon túl a fokozott gazdaságpolitikai kockázatok speciális helyzetet teremtenek a magánbefektetők számára. 2 FIVE YEARS AFTER THE CRISIS: POSITION OF THE CENTRAL AND EAST- EUROPEAN VENTURE CAPITAL AND PRIVATE EQUITY INDUSTRY While in Western Europe the venture capital and private equity industry have mostly got over the shock of the crisis, the Central and East-European region in 2013 still showed a tendency of deterioriation. Signs of recovery could not be percieved neither in fundraising, investment or divestment activities. Similarly to Europe in general, institutional investors wishing to invest in the CEE region are concerned by the increasing north-south divergence. In Hungary substantial government venture capital resources are available for early-stage venture capital investments. Howerver, in addition to the general problems affecting the CEE region, the freezing of buy-outs can be attributed to special difficulties arising from special economic policy risks in Hungary. Kulcsszavak: kockázati, magán, KKV finanszírozás, Közép-Kelet- Journal of Economic Literature (JEL): G23, G24, G28, M13 1 Karsai Judit az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. karsai.judit@krtk.mta.hu 2 Az elemzés az OTKA K számú pályázat támogatásával készült. 1

2 Fellendülés jelei az európai gyűjtésben A kockázati- és magán-ipar működési módjából az következik, hogy a válságot követő fellendülés jelei először a befektetésekre gyűjtött források emelkedésében jelentkeznek, majd ezt követi a befektetések tényleges fellendülése. Ezért némi optimizmusra ad okot, hogy a válságot követő sanyarú évek után 2013-ban Európában már némi lendületet kapott a kockázati- és magán célú gyűjtés, ami elsősorban a kivásárlást tervező alapok élénkülésének volt köszönhető. A frissen gyűjtött értéke 2013-ban az előző évi volumen kétszeresére, közel 54 milliárd euróra nőtt Európában. 3 (Lásd az 1. sz. táblázatot!) A növekedése elsősorban a nyugdíjalapok bizalmának volt köszönhető, amelyek a évi gyűjtés több mint egyharmadát biztosították, s amelyek a kisebb nyugdíjalapok részvételét a kockázati-piacon lehetővé tevő esernyőalapokkal együtt már a források 40%-át adták. A piac egészségesebbé válására utal a kormányzati részvétel visszaszorulása is, a nominálisan ugyan dinamikusan, 13%-kal emelkedő állami források súlya ugyanis 2012-höz képest 2013-ban a felére, 5%-ra szorult vissza. (Lásd az 2. sz. táblázatot!) Az európai alapok finanszírozóinak terve szerint a 2013-ban frissen gyűjtött tőkéből várhatóan 4 milliárd euró életük korai fázisában tartó európai cégeket fog finanszírozni, s további több mint 1 milliárd euróból a növekedési szakaszban tartó cégek fognak majd részesülni, míg a zömét, 45 milliárd eurót vállalatok kivásárlására fogják a tervek szerint elkölteni a következő néhány évben. A válságot követő fellendülés jelei ugyanakkor 2013-ban az európai befektetéseken még kevéssé érződtek. A 2013-ban végrehajtott befektetések értéke Európában ugyanis lényegében nem változott, a kockázati- és magán-alapok az előző évhez hasonlóan, összességében 36 milliárd euróval 5 ezer céget finanszíroztak. (Lásd a 3. sz. táblázatot!) E cégek közül 3 ezer vállalkozás életének korai fázisában tartott, míg további 1000 cég növekedésének előmozdításához kapott tőkét, s több mint 800 vállalatnál a kivásárlást finanszírozták a befektetők. Mivel ezen utóbbi ügyletek értéke nagyságrendekkel nagyobb, mint az indulást, vagy expanziót finanszírozó befektetéseké, valójában a kivásárlások 28 milliárdos értékének szinten maradása áll a stagnálás hátterében. Az üzleti környezet halvány javulására utal azonban, hogy a befektetéskori értéket tekintve 2013-ban 50%-kal, 33 milliárd euró fölé nőtt az európai cégekből történt kilépések értéke (az érintett cégek száma lényegében nem változott). Folytatódó megtorpanás a régióban Míg egészét tekintve a kockázati-ágazat már túljutott a válság okozta sokkon, a közép-kelet-európai régió kockázati-iparában még 2013-ban is tovább folytatódott a válságot követő megtorpanás, azaz fellendülés sem a gyűjtés, sem a befektetések, sem pedig a kiszállások terén nem következett be. Ezt támasztja alá, 3 A kockázati- és magán-ipar forrásgyűjtéséről, befektetéseiről, valamint a befektetésekből történő kiszállásokról az i Kockázati és Magán Egyesület (European Private Equity & Venture Capital Association, EVCA) évente megjelenő évkönyve nyújt tájékoztatást. Az adatok a nemzeti tagszervezetekbe tömörült befektetők önkéntes adatközlésén alapulnak (EVCA Yearbook, ). 2

3 hogy a kockázati- és magán céljára gyűjtött friss 36%-kal, a régiós cégekbe történt befektetések értéke 22%-kal, az itteni cégekből történt kiszállások értéke pedig 34%-kal maradt el a 2012-ben mért értékhez képest. Mindez a közép-keleteurópai régió Európán belüli súlyának csökkenéséhez vezetett. 4 A finanszírozók szemében a régió leértékelődésére utal, hogy a régióban felállított alapok finanszírozására szánt aránya a évi 3%-hoz képest 2013-ban mindössze 0,8%-ra esett vissza. (Lásd az 1. sz. táblázatot!) A külföldi finanszírozók régióval kapcsolatos várakozásainak jelentőségét aláhúzza, hogy a közép-kelet-európai alapok gyűjtésében a hazai, főként intézményi források viszonylag kisebb szerepet játszanak ban a régióbeli székhelyű kockázati- és magán-alapok gyűjtése csak 13%-ban történt hazai forrásokból. Az "önerőre támaszkodás" egészében is visszaesett, a korábbi 30-ról 18%-ra. Míg a kizárólag privát forrásból érkező források csökkenése 2013-ban elsősorban a jövőbeli kivásárlások perspektíváját rontja a régióban, addig a klasszikus kockázati-befektetések esetében az i Unióból érkező állami források némileg kompenzálják a privát források hiányát. A kockázati-ipar gyűjtését -szerte előmozdító állami forrásokból a fejletlenebb kockázati-ágazattal rendelkező közép-kelet-európai régió 2013-ban 7,5%-os arányban részesült. A régió számára az állami források kiemelkedő jelentőségét húzza alá, hogy az itteni székhelyű alapok által 2013-ban frissen gyűjtött 433 millió euró közel fele kormányzati forrásból érkezett. (Lásd a 2. sz. táblázatot!) Ezen belül a korai fázisú finanszírozásra 2013-ban a régiós alapok által gyűjtött 88 millió eurónyi tőkének még ennél is jelentősebb hányadát, több mint 60%-át nyújtották állami szervezetek. Az állami források súlya azonban nem csupán 2013-ban volt magas Közép-Kelet-Európában. A 2009 és 2013 közötti időszakban régióbeli befektetésekre szakosodó kockázati-alapok forrásainak 39 százaléka érkezett kormányzati szervektől (EVCA, 2014). 5 Az állami források túlnyomó részét az i Unió által 2007-ben meghirdetett Jeremie konstrukció 6 keretében kockázati-alapok társfinanszírozására fordítható összeg biztosította a régió országai számára. A lehetőséget, mely 2015-ig összességében közel 1 milliárd euró állami forrás 7 lehívását és befektetését teszi majd lehetővé a privát forrásokkal kötelezően társító Jeremie kockázati-alapok számára, jóformán az összes régióbeli ország igénybe vette. A legnagyobb erre fordítható összeggel, azaz több mint 300 millió euróval a legtöbb, 28 Jeremie kockázati-alapot a régión belül Magyarországon hozták létre. Az fejlettebb piacain a kockázati- és magán-alapok finanszírozásának legjelentősebb forrását képező nyugdíjalapok a közép-keleteurópai régióban sokkal kisebb szerepet játszanak ban az itteni alapok által gyűjtött tőkéhez a nyugdíjalapok mindössze 6%-kal járultak hozzá, szemben az 4 A közép-kelet-európai kockázati- és magán-ipar két évtizedes fejlődésének részletes elemzését lásd Karsai (2012). 5 Az állami szerepvállalás válság utáni növekvő szerepéről lásd Karsai (2013). 6 A Jeremie program (Joint European Resources for Micro and Medium Enterprises, JEREMIE) az i Unió tagországai és régiói számára kínál lehetőséget arra, hogy a strukturális alapok egy részét visszatérítendő forrásként kockázati tőkébe fektessék, ezáltal javítva a helyi vállalkozások kockázati tőkéhez jutási esélyeit. A Jeremie program keretében lehívható közösségi forrásokból olyan holding alapok kerülnek felállításra, amelyek tőkéjére a privát befektetőktől és a közösségi forrásokból származó tőkét együtt befektetni kész kockázati-alapok kezelői pályázhatnak (EIF, 2010). 7 A régióbeli Jeremie holding alapok honlapjai és az üzleti sajtó információi alapján saját becslés. 3

4 Európában mért egyharmados aránnyal. Az esernyőalapokkal együtt ezen intézmények részaránya a régióban 20%-ot tett ki, azaz még az európai részarány felét sem érte el. Az intézményi befektetők által a régiós országokban kezelt invesztálásánál ugyanis a helyi szabályozás többnyire kizárja a kockázati- és magántőkét a befektetési vagyonosztályok közül. Ráadásul a régió több országában a korábban létrehozott magánnyugdíjpénztárak állami bekebelezése is megindult. Mindezek folytán nem véletlen, hogy nyugdíjalapok csupán két régiós országban, Lengyelországban illetve Romániában járultak hozzá a régióbeli alapok évi gyűjtéséhez. A kockázati- és magán-alapok egyes években gyűjtött tőkéje csak részlegesen ad képet a tényleges finanszírozási lehetőségekről, mivel az alapok működése csak azok lezárásakor indulhat meg. A várható befektetések szempontjából ezért fontos információ, hogy a 2013-ban lezárt régiós székhelyű alapok összesen közel egy milliárd eurót gyűjtöttek össze a finanszírozó intézményektől. A régióbeli befektetésekre fókuszáló alapok közül az üzleti sajtó hírei szerint 2013-ban az Avallon (60 millió euró), az Abris Capital Partners (450 millió euró), valamint az Enterprise Investors (314 millió euró) zárta le gyűjtését. Más régióbeli székhelyű alapok viszont még csak az un. első zárásukon voltak túl, így például a 3TS Capital Partners 103 millió euróval, a Mid Partners 665 millió euróval, a 21 Concordia 60 millió eurós, valamint az Earlybird Digital East Fund 110 millió eurós összeggel (Romaine, 2013, 2014). Romló pozíció az európai befektetésekben A közép-kelet-európai térségben a befektetési kedv hiányáról tanúskodik, hogy az Európában végrehajtott befektetésekben 2012-ben mért 3%-hoz képest 2013-ban 2,2%-ra szorult vissza a régióbeli cégekbe befektetett összes kockázati- és magán aránya. (Lásd a 3. sz. táblázatot!) A régiós befektetések értéke nemcsak relatíve, hanem abszolút értelemben is csökkent. Míg az elmúlt hét év során a régióban végrehajtott invesztíciók értéke minden egyes évben meghaladta az egymilliárd eurót, sőt ezen belül két évben még a kétmilliárd eurós plafont is túlszárnyalta, addig 2013-ban a régióbeli befektetések értéke éppen csak megközelítette a 800 millió eurót. A befektetések értékének visszaesését elsősorban a vállalatok kivásárlását finanszírozó ügyletek értékének csökkenése váltotta ki. Bár a korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is kivásárlások képviselték a régióbeli befektetések értékének legnagyobb hányadát, súlyuk a 2012-ben mért 65%-os arányról 2013-ban 55%-osra csökkent, miközben a kivásárlások aránya Európában változatlanul 77%-os maradt. (Lásd a 4. sz. táblázatot!) A régióbeli befektetések értékének évi visszaesése főként a kivásárlásokban hagyományosan meghatározó szerepet játszó lengyel piacon volt szembetűnő, ahol a kivásárlások értéke már évek óta csökkenő tendenciájú. A 2013-ban a régióbeli kivásárlások közel felét adó lengyelországi kivásárlások értéke az előző évhez képest 2013-ban közel 40%-kal csökkent. A kivásárlások mellett a cégek életének korai fázisát finanszírozó klasszikus kockázati-befektetések értéke is visszaesett a régióban, mégpedig a évi adathoz képest 36%-kal. Ezt elsősorban a régióbeli klasszikus kockázati- 4

5 befektetések terén évek óta vezető szerepet játszó magyar piacon 2013-ban megfigyelt jelentős csökkenés okozta. A magyar piac részaránya 2012-ben még rendkívül magas, 63%-os volt a régióbeli klasszikus kockázati-befektetések terén. (Lásd az 5. sz. táblázatot!) 2013-ban ehhez, az akkor kiemelkedő befektetési teljesítményhez képest csökkent itt közel háromnegyedével a befektetések értéke, ami 2013-ban a régióban továbbra is első helyet, de már csak 26%-os régiós részarányt biztosított a magyar piac számára. Az uniós közösségi és a hazai privát tőkét egyaránt befektető Jeremie alapok elindulásának köszönhetően a magyarországi cégekbe 2012-ben befektetett 64 millió eurónyi klasszikus kockázati GDP-hez viszonyított arányát tekintve egész Európában az első helyet biztosította a magyar piacnak, míg a 2013-ban itt elért 17 millió eurós befektetés már csak a 14. helyre volt elegendő. (Lásd a 6. sz. táblázatot!) A klasszikus kockázati-befektetések évi visszaesését feltehetőleg az magyarázza, hogy a Jeremie konstrukció első körében állami tőkét elnyerő alapok 2013-ra már elköltötték forrásaik nagy részét, a konstrukció későbbi pályázatain induló újabb alapok felállítása óta viszont még kevés idő telt el a befektetések beindításához. Valószínű továbbá, hogy az életük korai fázisában tartó, 2012-ben finanszírozott cégek egy része időközben növekedési szakaszba jutott, s az újabb befektetéseket már expanziójuk finanszírozására un. növekedési ként kapták. Ezt támasztja alá, hogy miközben 2013-ban Európában változatlanul 10% maradt a növekedési részaránya az összes kockázati- és magán-befektetés értékében, addig a régióban 2012-höz képest 20%-ról 33%-ra nőtt a növekedési célú befektetések súlya. (Lásd a 4. sz. táblázatot!) A fellendülés elsősorban a növekedési befektetések közel 60%-át kitevő lengyel piacon bekövetkezett 44%- os értékbeli növekedésnek tudható be. A növekedési befektetések terén 14%-os részesedésével 2013-ban a régió második legfontosabb piacát képviselő magyarországi ügyletek esetében még a lengyelénél is erőteljesebb volt az értéknövekedés. A magyar piac számára ez azt jelentette, hogy az egy év alatt 3 milliósról 36 millió eurósra emelkedő növekedési befektetéssel a GDP arányában mérve Európában a 24.-ről egyből a 7. helyre ugrott. (Lásd a 6. táblázatot!) A magyar piacon 2013-ban 43 vállalkozás közel 57 millió eurós kockázati- és magán-befektetésben részesült. (Lásd a 7. sz. táblázatot!) A 36 klasszikus kockázati-befektetést kapó cégbe a kockázati tőkések 17 millió eurót fektettek be, a növekedési fázisban tartó 6 vállalkozás 36 millió eurót kapott, az egyetlen kivásárlási ügylet értéke pedig alig valamivel haladta meg a kivásárlások esetében rendkívül alacsony 3 millió eurós összeget. Régiós viszonylatban a magyar piacon végrehajtott ügyletek az összes befektetett alig több mint 7%-át képviselték. A klasszikus kockázati-befektetések terén a magyarországi piac továbbra is megőrizte régióbeli vezető szerepét az összes régióban befektetett klasszikus kockázati-befektetés értékének több mint negyedével. 8 A növekedési szakaszban végrehajtott magyarországi ügyletek a régióbeli érték 14%-át adták, a kivásárlások területén azonban a magyar részarány még az 1%-ot is alig érte el. Kockázati tőkések által kedvelt szektorok 8 A magyaroszági kockázati- és magán-piac húszéves fejlődéséről lásd Karsai (2011). 5

6 A kockázati- és magán-alapok által finanszírozott cégek szakágazati hovatartozása dönti el, hogy a befektetések a régióban mely szakágazatok fejlődését, megerősödését vagy átstrukturálását segítik elő. Európában 2013-ban a legtöbb ügyletre a számítógép és fogyasztói elektronika, valamint a kockázati tőkések által ugyancsak igen kedvelt élettudományok területén került sor, míg a harmadik legtöbb ügylet a kommunikációs szakágazatban történt. A befektetések értékét tekintve azonban ettől eltérő volt a sorrend: a legnagyobb értékű befektetés az üzleti- és ipari termékek előállításának finanszírozására jutott, amit a fogyasztási cikkek gyártása és kereskedelme, valamint az élettudományi cégek finanszírozása követett. (Lásd a 8. sz. táblázatot!) A közép-kelet-európai régióban 2013-ban a kockázati- és magán-befektetők a legtöbb tőkével a kommunikációs szektort finanszírozták, s ebben a szektorban jutott tőkéhez a legtöbb cég is. A befektetések értékét tekintve - Európához hasonlóan - a régiós befektetők körében is a fogyasztási cikkek gyártásával és kereskedelmével foglalkozó szakterület volt a második legkedveltebb terület, miközben a befektetések számát tekintve második helyezést - az Európában első helyen álló - számítógép és fogyasztási elektronika cégei kapták. Innovatív tartalma miatt külön figyelmet érdemel az élettudományok kiemelkedő finanszírozása. Ez a szakágazat nemcsak Európában, hanem a régió befektetői körében is igen népszerű volt. A magyarországi befektetések szakágazati megoszlása 2013-ban némileg eltért a régióétól, mivel itt a befektetések értékét tekintve a legnagyobb összegű finanszírozást az energia és környezetvédelmi szakágazat kapta, a kockázatifinanszírozáshoz jutó legtöbb vállalkozás ugyanakkor az élettudományok terén működött. (Lásd a 9. sz. táblázatot!) A Jeremie program keretében finanszírozott magyarországi vállalkozások számát tekintve a program indulása, azaz 2010 óta 2013 végéig az informatikai, az elektronikai és a telekom cégeket kedvelték leginkább a befektetők, a finanszírozásban második legtöbbször előforduló szakágazat a biotechnológia volt. Kiszállások a befektetések szolgálatában A befektetők tevékenységük eredményességét végső soron a finanszírozott cégekből történő kiszálláskor tudják lemérni. A kiszállások hozamát a befektetéskori és a kiszálláskori érték különbözete jelzi. Mivel az EVCA éves beszámolója a kiszállásokat a befektetések költségén tartja nyilván, ezen adatokból a hozamokra nem, csupán a kockázati- és magán-ágazatban lezajló mozgásokra lehet következtetni. 9 A jövendő új befektetések számára gyűjthető források szempontjából ugyanakkor fontos információ, hogy az alapok megfelelő időben tudnak-e kiszállni korábbi befektetéseikből és vissza tudják-e utalni befektetőik hozzájárulásának hozammal növelt értékét ban Európában a kockázati- és magán-alapok közel 2300 cégben adták el tulajdoni részesedésüket, amelyekre korábban több mint 33 milliárd eurót költöttek. Ez az adat a cégek számát tekintve közel 10%-os növekedést, a költségeket nézve pedig 54%-os emelkedést mutat az egy évvel korábbihoz képest. (Lásd a 10. sz. táblázatot!) A közép-kelet-európai piacon 2013-ban végrehajtott kilépések 740 millió 9 Tekintettel arra, hogy a kilépések során realizált nyereség a kockázati-alapok kezelőinek későbbi szerzési lehetőségeit alapvetően befolyásolja, az erre vonatkozó adatok kevéssé publikusak. 6

7 eurót kissé meghaladó értéke ugyanakkor csupán kétharmadát érte el a 2012-ben mért 1,1 milliárd eurós kiszállási összegnek. A régióban már harmadik éve tartó értékcsökkenés, miközben az érintett cégek száma egy év alatt 62-ről 88-ra nőtt, a kisebb kiszállási ügyletek előtérbe kerülését jelzi. A befektetéseikből kiszálló finanszírozók a korábbi évekhez hasonlóan a lengyel piacon mutatták a legnagyobb aktivitást, e piac mind értékben, mind pedig darabszámban egyaránt 40% körüli részesedést ért el a régióban. A 11 céget érintő magyarországi kiszállás 22 millió eurós értéke 2013-ban közel 3%-át tette ki a régióbeli kiszállások értéknek, míg a cégek számát tekintve ennél magasabb, 13%-os részarányt mutatott. A kiszállások értékén belül az eladott cégek értékét és szakágazatát együtt vizsgálva, több mint 80%-ban kommunikációs cégekből szálltak ki a befektetők a magyar és a cseh piacon, valamint a Baltikumban, míg a lengyel piacon az élettudomány, a román piacon a vegyipar, a bolgár piacon a számítógépipar dominált. Mind Európában, mind pedig a régióban a szakmai befektetőknek történő eladás volt a legelterjedtebb kilépési útvonal. egészében ez a megoldás képviselte a kilépések értékének 27%-át, a régióban pedig ennél is jóval nagyobb, közel 60%-os volt e kilépési mód súlya. A fellendülés jeleként értékelhető, hogy Európában a tőzsdei eladások befektetéskori költségen mért értéke erőteljesen, mintegy hétszeresére nőtt. A közép-kelet-európai régióban azonban 2013-ban nem került sor első tőzsdei megjelenésre (IPO), holott 2011-ben még három, 2012-ben pedig egy ilyen ügylet is történt. Hasonlóképp nem voltak jellemzőek a régióra a magánalapok egymás közötti ügyletei, amelyek - a kiszállások értékének több mint negyedét képviselve - Európában 2013-ban változatlanul igen jellemzőek voltak. Ezzel szemben a régióban hagyományosan nagyobb súllyal jelent meg a cégek menedzsmentjének történő eladás útján történő kiszállás. Várható kilátások A világgazdaság 2013 második felétől az élénkülés jeleit mutatja. A kilátások további javulását vetíti előre a tartósan alacsony kamat- és inflációs környezet, amely a befektet magasabb kockázatvállalásra ösztönzi. Ezzel ellentétes tendenciát vetít ugyanakkor előre, hogy folytatódik az amerikai jegybank mennyiségi könnyítésének visszafogása, ami a hozamemelkedés és a befektetői kockázatkerülés folytán kivonást idézhet elő a felzárkózó országokból. A negatív hatást tovább erősíti az ukrán válság, amely külön is kedvezőtlenül hat a közép-kelet-európai régió megítélésére. Ugyanakkor a meghirdetett új közép-kelet-európai kockázati- és magán-alapok a befektetők régióba vetett bizalmának növekedését jelzi. Ezt erősíti meg a tizenhárom kelet-közép-európai ország intézményi kockázati- és magán-befektetői körében a Deloitte tanácsadó cég 2014 tavaszán végzett felmérése is, mely szerint a befektetői optimizmus visszatért a közötti időszakban tapasztalható szintre, mivel négy egymást követő félévben emelkedő bizalmi indexre 2009 óta nem volt példa. A felmérésben résztvevő intézmények kétharmada a gazdasági környezet javulását várta. (Deloitte, 2014) A régiót illetően ugyancsak némileg pozitívabbá váltak a feltörekvő piacokról rendszeresen felmérést készítő EMPEA Global Limited Partners évi adatai. Eszerint a világ harminc országában működő alapok finanszírozóinak válaszai alapján a befektetők számára vonzó területek között 2013-ban némileg javult a 7

8 közép-kelet-európai térség helyezése, mely a 2012-ben mért 10. helyről a 7. helyre jött fel. A felmérésben a befektet a régió piacaitól távol tartó tényezők közül a válaszadók első helyen a magas politikai kockázatot, valamint az itt befektethető összegek alacsony voltát említették, illetve a régióban működő alapkezelők kis számát jelölték meg. A válaszadó befektetők úgy vélték, hogy a régióban legkevésbé a túlzottan nagy kínálat okoz számukra gondot, azaz hogy a verseny itt nem túlzottan erős (EMPEA, 2014). A régióbeli befektetések fellendülésére azonban rányomja bélyegét, hogy a gazdasági reformok már a globális pénzügyi válság előtt elakadtak a kelet-középeurópai térség legtöbb gazdaságában. Kockázatot jelent, hogy ha az átalakulási folyamat nem kap újabb lendületet, az itteni országok hosszú távon is jóval elmaradnak a fejlett gazdaságok jövedelmi szintjétől. A potenciális befektetők kedvét visszavetheti, hogy az EBRD hosszú távú előrejelzése szerint a jelenlegi gazdaságpolitikai és intézményi keretek között a termelékenység éves növekedési üteme a térség átlagában a következő tíz évben is mérsékelt, 2-4% lesz, az utána következő évtizedben pedig még tovább lassul. A termelékenység e javulási üteme mellett a régióban csak a közép-európai és a balti országok érik el a 15 nyugati i Unióbeli tagállam átlagos egy főre eső jövedelmi szintjének 60%-át a következő húsz évben, az átalakuló régió legtöbb gazdasága még akkor is messze e jövedelmi szint alatt lesz. Az EBRD szerint az átalakulásban elért haladás szorosan összefügg egyes térségbeli országok politikai rendszereivel, azaz a demokratikusabb berendezkedésű országok előbbre tartanak a reformokban mint a kevésbé demokratikusak. A es pénzügyi válság után azonban éppen a régió demokratikusabb országainak közvéleménye fordult szembe leginkább a piaci reformokkal. A negatív tendenciák jórészt az energia- és a közlekedési szektorban, valamint a nyugdíjbiztosítási rendszerekben alkalmazott intézkedések terén jelentkeztek, mégpedig elsősorban az állami szerepvállalás erősödését jelezve (EBRD, 2013). Változatlanul kihat tehát majd a befektetők régióbeli érdeklődésére, hogy egészéhez hasonlóan itt is tovább erősödik az észak-déli divergencia. A régió északi részén sokkal több egészséges, növekvő vállalat vonzza a befektet, mint délen, ahol a cégeladásokat főként a tulajdonosok finanszírozási problémái és eladási kényszere idézi elő. Magyarország e tekintetben a régió déli részéhez sorolható, ahol az általános problémákon túl fokozott gazdaságpolitikai kockázatok is speciális helyzetet teremtenek a befektetők számára. A magyar gazdaság 2013-ban a stagnáló i Unióhoz képest viszonylag javult, a GDP azonban így sem érte el a évi szintet. Bár az ország kijött a recesszióból, s 2014-ben növekedése tovább gyorsul, ez minden bizonnyal nagyrészt átmeneti tényezőknek, így az EUtámogatások felhasználása felpörgetésének és a belföldi vásárlóerő választási években szokásos élénkítésének az eredménye. Mivel az üzleti szféra általános beruházási hajlandósága gyenge, változatlanul hiányoznak a növekedés érdemi gyorsulásának feltételei. Mindezek alapján nem véletlen a magyarországi kockázatiés magán-piac jelentőségének fokozatos visszaszorulása a régióban. (Lásd a 11. sz. táblázatot!) Bár a Jeremie kockázati-alapok befektetései, ha lassuló ütemben is, de 2013-ban is folytatódtak, addig a magyar piac 2013-ban is kívül maradt a régióban befektetni készülő magánszektorbeli nemzetközi és hazai finanszírozók érdeklődési körén, ami különösen a kivásárlások elmaradásában nyilvánult meg. A magyar gazdaság fejlődéséhez gazdaságpolitikai fordulatra, a 8

9 piacgazdaság intézményi rendszerének visszaállítására, mindenekelőtt a jogbiztonság és az átláthatóság megteremtésére lenne szükség. Nem reális feltételezni, hogy e nélkül tartósan és érdemben gyorsulhat a növekedés, s megkezdődhet a regionális leszakadás megállítása. Felhasznált irodalom Deloitte (2014): Felmérés a közép-európai kockázati-befektetők bizalmi szintjéről. Budapest, május 13. ( EBRD (2013): Stuck in Transition? Transition Report European Bank for Reconstruction and Development, London, EIF (2010): JEREMIE and JESSICA: Towards successful implementation. JEREMIE - State of the Play. European Commission, European Investment Fund, Brusseles, November 29-30, EMPEA (2014): Investors' Views of Private Equity in Emerging Markets EMPEA Global Limited Partners Survey. Emerging Markets Private Equity Association, Washington. April ( EVCA Yearbook ( ): Yearbook 2012, 2013, European Private Equity & Venture Capital Association, Brüsszel. EVCA (2014): EVCA Private Equity in the European Context, 3 June EVCA CEE ( ): Central and Eastern Europe Statistics 2010, 2011, European Private Equity & Venture Capital Association, Brüsszel. Karsai Judit (2011): A kockázati két évtizedes fejlődése Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LVIII. évf sz o. Karsai Judit (2012): A kapitalizmus új királyai. Kockázati Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban. Közgazdasági Szemle Alapítvány és MTA KRTK KTI, Budapest, Karsai Judit (2013): Válság után: változó állami szerep a kockázati-ágazatban. Külgazdaság, LVII. évf sz o. Romaine, K. (2013): CEE toasts bumper Q3. Unquote, Romaine, K. (2014): Strong finish to the year for faltering emerging market. Unquote,

10 1. Táblázat A kockázati- és magán-befektetések céljára gyűjtött értéke az i Unióban és Közép-Kelet-Európában, valamint a közép-kelet-európai gyűjtés részaránya az i Unióban, (millió euró) i Unió (millió euró) Közép- Kelet- (millió euró) Közép-Kelet- részaránya , , , , ,8 Forrás: EVCA CEE (2010, 2011, 2012); EVCA Yearbook 2014 alapján saját számítás 2. Táblázat Az állami részvétel értéke és részaránya a kockázati- és magán-alapok gyűjtésében az i Unióban és Közép-Kelet-Európában, valamint a kelet-közép-európai gyűjtés részaránya az i Unióban, 2013 (millió euró és százalék) i Unió Közép-Kelet- Közép-Kelet- Összes gyűjtött Ebből állami források Klasszikus kockázati befektetésére gyűjtött Ebből állami források (millió euró) Részarány az összes európai forrásból (millió euró) Részarány az összes KKE forrásból Részarány az Európában gyűjtött típusa szerint , , , ,0 Forrás: EVCA Yearbook 2014 adatai alapján saját számítás 10

11 3. Táblázat A kockázati- és magán-befektetések értéke és a befektetések száma az i Unióban és Közép-Kelet-Európában, valamint a kelet-közép-európai befektetések részaránya az i Unióban, (millió euró és darab) Év i Unió Kelet-Közép- Cégek Cégek (millió száma (millió száma euró) (darab) euró) (darab) Kelet-Közép- részaránya Cégek száma ,0 2, ,2 3, ,8 4, ,7 4, ,2 4,7 Forrás: EVCA CEE (2010, 2011, 2012); EVCA Yearbook 2014 alapján saját számítás 4. Táblázat A kockázati- és magán-befektetések értéke és részaránya a finanszírozott cégek életciklusa szerint az i Unióban és Közép-Kelet-Európában, 2013 Életciklus i Unió Közép-Kelet- (millió euró) Részarány (millió euró) Részarány Magvető 114 0,3 4 0,5 Induló ,2 32 4,1 Korai ,9 30 3,8 fázis Klasszikus ,5 66 8,4 kockázati összesen Növekedési , ,9 Megfordító 344 1,0 7 0,9 Helyettesítő 766 2,1 24 3,1 Kivásárlás , ,7 Összes kockázati- és magán Forrás: EVCA Yearbook 2014 alapján saját számítás , ,0 11

12 5. Táblázat A kockázati- és magán-befektetések értéke a finanszírozott cégek életciklusa szerint Kelet-Közép-Európában és Magyarországon, (millió euró) Magyarország Magyar a Közép- Magyarország KKE Kelet- %-ában Közép- Kelet- (millió euró) (millió euró) Részarány (millió euró) (millió euró) Magyar a KKE %-ában Részarány Magvető 3, ,2 0,5 13,3 Induló 72,8 56,7 77,9 32,0 8,4 26,3 Korai 26,5 8,8 33,2 29,6 8,3 28,0 fázis Klasszikus 102,5 65,5 63,9 65,8 17,3 21,7 kockázati összesen Növekedési 204,8 2,9 1,4 257,0 36,2 14,1 Megfordító 3, ,7 0 0 Helyettesítő 41, ,7 0 0 Kivásárlás 654,7 34,6 5,3 426,9 3,4 0,8 Összes kockázati- és magán 1007,0 103,0 10,2 781,1 56,8 7,3 Forrás: EVCA Yearbook 2014 alapján saját számítás 12

13 6. Táblázat A magyar és az európai kockázati- és magán-piaci befektetések értékének GDP-hez viszonyított részaránya, valamint a magyar piac helyezése az i Unióban a finanszírozott cégek életciklusa szerint, (százalék és helyezés) Év Befektetési érték/gdp Korai fázis Növekedési fázis Kivásárlás Összes fázis 2011 Magyarország 0,040 NA NA 0,194 i Unió 0,027 NA NA 0,326 Magyarország 6. NA NA 14. helyezése az i Unióban 2012 Magyarország 0,065 0,003 0,035 0,103 i Unió 0,023 0,027 0,200 0,260 Magyarország helyezése az i Unióban 2013 Magyarország 0,018 0,037 0,003 0,058 i Unió 0,024 0,025 0,196 0,253 Magyarország helyezése az i Unióban Forrás: EVCA Yearbook 2012, 2013, 2014 alapján saját összeállítás 13

14 7. sz. Táblázat A magyarországi kockázati- és magán-befektetések értéke és a finanszírozott cégek száma, 2013 (millió euró és darab) (millió euró) Cégek száma (darab) Cégek száma Magvető 0,5 1,0 2 4,7 Induló 8,4 14, ,8 Korai 8,3 14, ,2 fázis Klasszikus 17,3 30, ,7 kockázati összesen Növekedési 36,2 63,7 6 14,0 Megfordító Helyettesítő Kivásárlás 3,4 5,9 1 2,3 Összes kockázati- és magán 56,8 100, ,0 Forrás: EVCA Yearbook

15 8. Táblázat A befektetések értékének és darabszámának százalékos megoszlása a finanszírozott cégek szakágazati hovatartozása szerint az i Unióban és Közép-Kelet-Európában, 2013 Szakágazat i Unió Közép-Kelet- Cégek száma Cégek száma Mezőgazdaság 2,1 0,8 2,7 2,5 Üzleti és ipari 14,1 10,9 3,2 5,4 termékek Üzleti és ipari 9,4 9,2 8,3 5,4 szolgáltatások Vegyipar és 2,3 2,2 1,7 0 alapanyag Kommunikáció 9,0 12,9 17,2 20,0 Számítógép és 7,4 18,3 3,3 18,3 fogyasztói elektronika Építőipar 1,2 1,7 6,2 3,3 Fogyasztási cikk 13,8 9,4 13,6 10,8 és kiskereskedelem Fogyasztási 9,4 6,0 3,8 8,3 szolgáltatások Energia és 6,8 6,8 9,7 5,0 környezetvédelem Pénzügyi 6,2 2,0 3,1 4,2 szolgáltatások Élettudományok 13,1 16,7 4,4 10,0 Ingatlan 0,3 0,4 12,7 0 Szállítás 3,6 1,6 9,9 2,9 Ismeretlen 1,2 1,1 0,0 2,1 Összes befektetés 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: EVCA Yearbook 2014 alapján saját számítás 15

16 9. Táblázat A magyarországi kockázati- és magán-befektetések értéke és a finanszírozott cégek száma szakágazatok szerint, 2013 (millió euró és százalék) (millió euró) Cégek száma (darab) Mezőgazdaság 0 0 Üzleti és ipari 0,8 2 termékek Üzleti és ipari 3,4 1 szolgáltatások Vegyipar és 0 0 alapanyag Kommunikáció 2,6 4 Számítógép és 1,4 4 fogyasztói elektronika Építőipar 0 0 Fogyasztási cikk és 1,9 8 kiskereskedelem1,5 Fogyasztási 1,5 2 szolgáltatások Energia és 35,8 3 környezetvédelem Pénzügyi 0 1 szolgáltatások Élettudományok 5,6 11 Ingatlan 0 0 Szállítás 2,6 2 Ismeretlen 1,2 5 Összes befektetés 56,8 43 Forrás: EVCA Yearbook

17 10. Táblázat A kiszállások költségen számolt értéke és száma az i Unióban és Közép- Kelet-Európában, valamint a közép-kelet-európai kiszállások részaránya, (millió euró és darab) Cégek száma (darab) Közép-Kelet- részaránya Cégek száma ,3 2, ,9 2, ,3 3, ,0 3, ,2 3,8 Forrás: EVCA CEE (2010, 2011, 2012); EVCA Yearbook 2014 alapján saját számítás 11. Táblázat A magyar kockázati- és magán-piac részaránya a kelet-közép-európai gyűjtésben, befektetésben és kiszállásban, Év i Unió Közép-Kelet- Cégek (millió száma (millió euró) (darab) euró) Kelet-Közép- (millió euró) Magyarország (millió euró) Magyarország részaránya Forrásgyűjtés , , ,5 Befektetés , , , , ,3 Kiszállás , , , , ,0 Forrás: EVCA Yearbook