A SIKLÓSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Oktató, Fejlesztı és Tanácsadó Központ (ROP /33) A SIKLÓSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETELEMZÉS SWOT tábla Fejlesztési koncepció Lezárva: április Készítette: Aracsi Zoltán (Ph.D. hallgató) Erdıs Katalin (MSc) Gebauer György (MSc hallgató) Gyimesi Gergely (Ph.D. hallgató) Kneip Róbert (Ph.D. hallgató) Lóránd Balázs (Ph.D. hallgató)

2 2 Tartalomjegyzék Pécsi Tudományegyetem... 1 Elıszó... 5 I. Helyzetértékelés Siklósi kistérség Természeti adottságok és környezeti állapot Természeti adottságok Táji, geológiai, morfológiai jellemzık A terület klimatikus viszonyai A kistérség növényföldrajzi sajátosságai Talajok, talajtípusok A környezeti állapot jellemzıi Természeti értékek, védett területek Levegıminıség A felszíni és felszín alatti vizek minısége A települési környezet állapota (mőemlékvédelem) Hulladék (szemétgyőjtés, szemétszállítás) Összegzés Településhálózat és térszerkezet Földrajzi elhelyezkedés, közlekedési infrastruktúra, területi munkamegosztás A Siklósi kistérség külsı kapcsolatrendszere Kapcsolatok a horvát határmenti térséggel A kistérség településhálózatának és közigazgatási rendszerének bemutatása Az önkormányzatok közigazgatási kapcsolatai A Siklósi kistérség településeinek mikrotérségi kapcsolatai Civil szervezetek a kistérségben Összegzés Humán erıforrások Demográfiai mutatók a Siklósi kistérségben A népesség alakulása Ki- és bevándorlás A népesség korcsoport szerinti megoszlása Kisebbségek a kistérségben Oktatás, képzés, szakképzés Iskolázottsági mutatók Oktatási helyek, képzés Foglalkoztatás, munkaerıpiac Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkaerı piaci helyzet A Siklósi kistérség munkanélküliségi adatai A regisztrált munkanélküliek életkor és iskolai végzettség szerinti összetétele A munkaerı iránti kereslet alakulása Egészségügyi és szociális ellátás Házi orvosi ellátottság Járó- és fekvıbeteg ellátás Gyógyszertárak a Siklósi kistérségben A szociális szolgáltatások elsıdleges célcsoportjainak helyzete Az alapellátások kiépítettsége a Siklósi kistérségben Összegzés... 40

3 4. A helyi gazdaság jellemzıi A gazdaság általános jellemzése A Siklósi kistérség összehasonlítása más kistérségekkel gazdasági szempontból A vállalkozások helyzete a Siklósi kistérségben Az ipar jellemzıi A Beremendi Cement- és Mészipari Rt Mezı- és erdıgazdasági termékek feldolgozása Az élelmiszeripar és az élelmiszeripari kapacitások térbeli elhelyezkedése Mezıgazdaság Az agrártermelés sajátosságai A kistérségre jellemzı birtokstruktúra A földterületek mővelési ágak szerinti megoszlása A földterületek értékelése Szántóföldi termelés Kertészet-szılészet Erdıgazdálkodás Állattenyésztés A legjelentısebb gazdálkodók mőködési jellemzıi Szolgáltatások Kereskedelem a Siklósi kistérségben Üzleti szolgáltatások Turizmus A Siklósi kistérség turisztikai kínálata Szálláshely kínálat A turizmus keresleti jellemzıi Összegzés Infrastruktúra, közlekedés, távközlés Mőszaki infrastrukturális ellátottság A térségi közüzemi infrastruktúra jellemzése Vízkészletek és -vezetékkel való ellátottság Szennyvízhálózat Hulladékkezelés Gázellátás Távhıellátás Villamos energia ellátás A közlekedési infrastruktúra A kistérség infrastruktúrájának általános jellemzése A közlekedési infrastruktúra jellemzıi a Siklósi kistérségben A tömegközlekedés jellemzıi A távközlési infrastruktúra Telekommunikáció Internet Postahivatalok Összegzés Összegzés Irodalomjegyzék Melléklet: A Siklósi kistérség SWOT Tábla Melléklet: A Siklósi kistérség településeinek fontosabb adatai

4 3. Melléklet: A Siklósi kistérségben található vállalkozások száma és a nagyobb vállalkozások adatai Melléklet: Fejlesztési irányok a Siklósi kistérség tekintetében

5 5 Elıszó A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Gazdaságtan és Politika Doktori Iskolája nyertes Regionális Fejlesztés Operatív Program keretein belül megvalósuló pályázatának célja, hogy olyan oktatási és kutatási tevékenységet ellátó központot hozzon létre a Dél-dunántúli Régióban, mely hathatós segítséget tud nyújtani a települések, kistérségek vezetıinek a fejlesztési programok kidolgozásában, azok megvalósításában, stb. Mindezek érdekében került feldolgozásra a Siklósi kistérség jelen helyzete, és született meg ez az elemzı munka, mely alapjául szolgál a késıbbi fejlesztési programok kidolgozásának. Kutatásunk során igyekeztünk tanulmányozni az eddig elkészült helyzetfeltáró munkákat, melyek a térséggel foglalkoznak. Hathatós segítségünkre volt a KSH T-Star adatbázisa, melybıl adatbázist építettünk elemzésünk mögé. A legfontosabb jellemzıket, adottságokat térképeken ábrázoltuk. Komoly segítséget jelentett számunkra az is, hogy a térség vezetıinek jó részével (25 település polgármesterével) interjút készítettünk, így személyesen hallhattuk véleményüket térségük, községük, városuk helyzetérıl. Látogatásaink alatt mi is megismerkedhettünk a helyi adottságokkal, jellemzıkkel. Munkánk során számos olyan következtetésre jutottunk, melyek adatokkal is alátámaszthatóak. A dolgozat sok témával foglalkozik részletesen: Elsıként megvizsgálja a természeti adottságokat, és a környezet jelenlegi állapotát. Ezek igen fontos kiindulási feltételek egy térség vizsgálatánál. Majd megnézzük azt, hogy a településhálózat és a térszerkezet hogyan épül fel. A közigazgatási rendszer illetve az infrastruktúra helyzete alapjaiban befolyásolja egy térség lehetıségeit, kitörési irányait. A harmadik nagy téma az emberi erıforrás helyzete, a demográfiai mutatók vizsgálata, az oktatás, képzés, a foglalkoztatás helyzetének feltárása, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások bemutatása. Fentiek mellett a dolgozat talán leghangsúlyosabb része a helyi gazdasággal foglalkozik, ezen belül is kiemelten az iparral, a mezıgazdasággal, a szolgáltatásokkal és külön alfejezetben a turizmussal. Végül bemutatásra kerül a mőszaki, közlekedési és a távközlési infrastruktúra is. Mellékletekben csatoltunk egy SWOT analízist, melyet a kistérségrıl készítettünk, valamint az összes településre vonatkozóan az alapadatok kiegészítve egy rövid szöveges leírással, és a jelentısebb cégek listája. Fentiek mind azt szolgálják, hogy a térséget minél inkább sikerüljön széleskörően bemutatni. Az egyes jellemzık egyenkénti bemutatása során is jól látható, hogy szoros összefüggés áll fenn a demográfiai mutatók, a szakképzettség, a helyi ipar helyzete stb. között. Ezek a tényezık együttesen hordozzák magukban a térségre jellemzı gazdasági helyzet leírását. Munkánk igazi értéke leginkább abban rejlik, hogy igyekeztünk minden egyes esetben rámutatni az adatsorok mögött megbújó összefüggésekre, olyan logikai kapcsolatokra, amelyek jelenségek magyarázatát adhatják. Az ezekre adható válaszok rendszerezésével egy komplex fejlesztési koncepció váza adódik. Jelen elemzés célja, hogy áttekintıen bemutassa a Siklósi kistérség jelenlegi helyzetét minden olyan aspektusból megvizsgálva, mely fontos lehet a fejlesztési prioritások kijelölésénél. Munkánkkal olyan kiindulási pontként használható anyagot kívántunk létrehozni, mely akár a külsı szemlélı, tervezı, akár a kistérség vezetıi, a települések polgármesterei számára széleskörően és aktuálisan bemutatja a terület jellemzıit.

6 6 I. Helyzetértékelés Siklósi kistérség 1. Természeti adottságok és környezeti állapot 1.1. Természeti adottságok Táji, geológiai, morfológiai jellemzık A Siklósi kistérség területileg a Baranyai dombság és a tájföldrajzilag már az Alföldhöz tartozó Nyárád-Harkányi sík közé ékelıdı Villányi-hegység kistájait érinti. A 35 km hosszú és csupán 3-4 km széles hegyvonulat az északra fekvı Mecsekkel, valamint a dél-keletre húzódó, határon túli Báni-hegységgel együtt, a Dél-Dunántúl középidıszaki szigethegységeinek jellegzetes képviselıje. Felépítı anyagaikban meghatározóak a Triász, Júra és Kréta földtörténeti korok tengeri üledékei: mészkövek és dolomitok. A Villányi-hegység a kistérség meghatározó jellegő kistájának szerkezete szintén jellegzetes (győrt, töréses, pikkelyes). A DNy-ÉK-i és az erre merıleges tektonikai vonalak mentén végbement szerkezetképzıdés eredményeként a Villányi-hegységet 5, déli irányban kibillent ún. pikkely tagolja. Ezek NY-ról K felé haladva a következık: 1. Tenkes-hegyi (csarnótai) 2. Csukma-hegyi (győdi) 3. Város-hegyi (siklósi) 4. Fekete-hegyi (villányi) 5. Szársomlyó-hegyi (nagyharsányi) 1. ábra: Dél-Baranya domborzata Forrás: Magyarország domborzata (Kartográfia)

7 7 A fı vonulat déli elıterében sasbércként (horst), kisebb leszakadt rögök bukkannak ki a Pannon-tenger homokos, kavicsos, helyenként márgás fedı üledékei alól. Ilyen a megkapó panorámájú siklósi Várhegy, a szılıborította Göntér-tetı, a bányászat bolygatta Beremendirög, valamint a karsztforrásokban bıvelkedı Kistapolcai-rög. A hegység déli szerkezeti határát jelzı törésvonalak mentén gyógyhatású vizek törnek a felszínre. Legismertebb közülük Harkány kénes gyógyvize. A Villányi-hegység szelíd, m-es tengerszint feletti magasságba emelkedı lankáit, regionális kiterjedéső lösztakaró borítja. Igazi jelentısége a jó termıképességő talajok kialakításánál értékelhetı. A hegység nagyformái (makromorfológiája) alapján enyhén lejtı oldalakkal határolt, keskeny háthegységként határozható meg. Két legmagasabb csúcsa a Tenkes-hegy (409 m) és a Szársomlyó (442 m). A Szársomlyó morfológiai szempontból egy egyedülálló típust képvisel a hegységben, de az országban is. A szakirodalomban szabálytalan sátortetı megnyúlt gerinchegy meghatározással illetik. Különlegessége abban rejlik, hogy a K-Ny csapásirányú hegy Magyarországon szokatlan, éles gerinccel rendelkezik, mindamellett kifejezett csúcsa is van. Nyugati irányból tekintve a hegyre, az szinte szabályos kúp alakot formáz. Már ennyi jellemzı is különlegessé teszi morfológiai és tájesztétikai szempontból egyaránt, azonban oldallejtıinek meredeksége, magas relatív relief értékei, (321 m átlagos szintkülönbség 4 km 2 -es raszterhálóban mérve) tovább növelik értékét. A tájképi hatást még fokozza a déli oldal kopaszsága és az a kontraszt, ami a meredek hegyoldal és a Drávamenti-síkság találkozásánál érvényesül. A Villányi-hegység mikromorfológiai értékei közül is a Szársomlyón találhatóak a legfontosabbak. A kopár déli lejtı júra és kréta mészkövein ördögszántás, tudományos nevén karrmezı formálódott ki. A karsztformák az alapkızet szerkezetéhez kötıdve, a meredeken ban D-felé dılı rétegfejeken formálódtak ki. Az Ény-DK-i irányban sorjázó rétegfejkarrok, a hegy makromorfológiai megjelenítésével együtt, a dalmáciai tengerpartokra emlékeztetnek. Nem véletlen, hogy Dr. Gaál István professzor az Adria itt felejtett szigete megnevezéssel illette. A felszínre bukkanó mészköveken a Tenkes-hegy lapos hátán is karrmezı formálódott ki. A hegység lejtıit beborító fiatal, würmkori löszökbe a lefolyó vizek szakadékvölgyeket, lösz-szurdokokat erodáltak. A hegység északi elıterét alkotó Baranyai-dombság alacsony, széles hátakkal ezeket vastag lösztakaró borítja jellemezhetı, jelentıs, mély völgyekkel tagolt dombsági kategóriába tartozik. Felszíne kiválóan alkalmas mezıgazdasági mővelésre. Az É-D futású dombvonulatok közül szélesebb a Szalánta-Túrony közötti, amely az 58-as fıközlekedési útnak adott helyet. Az alföldi jellemvonásokkal bíró Dráva-mente, Nyárád-Harkányi-sík kiterjedt folyómenti galéria-erdeivel, holtágaival és öntéstalajaival a mezıgazdálkodás számára csak helyenként kínál kedvezı lehetıségeket A terület klimatikus viszonyai A Villányi-hegységben és közvetlen környezetében még a Mecseknél is erıteljesebben érvényesülnek a mediterrán hatások. Ennek megfelelıen a körzet Magyarország legnagyobb besugárzást kapó területeinek része. A napsütéses órák száma évi átlagban eléri a órát. Az évi középhımérséklet is meghaladja az országos átlagértéket: 11 C. A hegység délies expozíciójú lejtıi még külön sugárzási többletet nyernek, így olyan mikroklimatikus extermitás is létrejöhet, hogy februárban a Szársomlyó déli oldalán, a talajfelszín közelében, a 20 C-ot is meghaladó hımérsékletet is mértek már.

8 8 A lejtıkitettség is egyik oka a hegység északi és déli oldalai közötti különbségeknek. Az északi oldalak alapvetıen hővösebbek és csapadékosabbak, a déli lejtık melegebbek és szárazabbak. Az évi csapadék mennyisége mm között mozog. Eloszlásában mediterrán hatások érvényesülnek. A területen az országra jellemzı késı tavaszi-kora nyári (május-június) csapadékmaximum mellett ısszel (október) egy újabb esıs idıszak köszönt be. A hegység és környezete az éghajlat-osztályozás szerint Magyarországon belül a meleg, mérsékelten nedves kategóriába sorolandó. A síksági elıtérbıl kiemelkedı hegyvonulat K-NY-i csapásával, bizonyos választóvonal szerepet is betölt az atlanti és mediterrán légtömegek között. Ennek egyik következménye, hogy a területen gyakori az erıs szél, a Villányi-hegység a Dunántúl egyik zivatargóca. A termést elpusztító jégesık elleni védekezésül, az országban itt jött létre elsıként jégesıelhárítási rendszer. Ez a dráva-menti sík területek termelıit is védi a kiszámíthatatlan természeti károktól. Az északi dombság elıtere kevesebbet élvez a mediterrán hatásokból, ám a zivataroktól is védettebb A kistérség növényföldrajzi sajátosságai Az éghajlatban erıteljesen érvényesülı mediterrán hatások következtében a Villányihegység vegetációjában igen sok a délies elem. Az itt élı növényfajták közel 20%-a mediterrán jellegő. Éppen ezért a botanikusok külön flórajárásként kezelik a területet a déldunántúli flóravidéken belül. 2. ábra: Siklósi kistérség erdei és vizei Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A terület eredeti növényzetét tekintve a mérsékelt övi lombos erdık zónájához tartozik, azon belül a cseres és gyertyános tölgyesek övezetében fekszik. A hővösebb északi

9 9 oldalon a gyertyános-tölgyesek, míg a déli lejtıket cseres-tölgyesek borítják. A szılımővelés éppen ez utóbbiakat tüntette el szinte teljesen, a kiváló termıhelyi adottságú oldalakról. Az északi lejtıkön még jelentıs erdıterületek maradtak fenn. A Villányi-hegység tipikus kultúrtáj. A déli lejtık mővelésre alkalmas részeit szılıskertek borítják, napjainkra ez vált a hegység legjelentısebb vegetáció típusává. A hegység lágyszárú növényei különleges természetvédelmi értékkel bírnak. Hat olyan déli növényfaj található itt, amely Magyarországon egyedülálló. Kilenc olyan faj van, amely e hegységen kívül csak a Mecsekben élnek. A Szársomlyó önmagában képes reprezentálni az egész hegység értékeit. A hazai 695 védett növényfajból 40 megtalálható itt, közülük 4 fokozottan védett. A hegy északi, hővösebb oldalát balkáni hangulatot idézı ezüsthársas-gyertyános-tölgyes erdı borítja. Igen gazdag, védelemre érdemes faunája van. A déli lejtı botanikai ritkaságai, három fı növénykistérséghez kapcsolódnak: - ritkás karsztbokor-erdı, - szikla- és hasadékgyep társulások, - pusztagyep vagy pusztafüves lejtısztyep. A lejtısztyep az élıhelye az 1934 óta védett magyar kikericsnek. Ennek az országban egyedül itt tenyészı növénynek az élıhelye is védett 1944 óta Talajok, talajtípusok A Villányi-hegység felszínre bukkanó mészköveinek meredek, gyorsan pusztuló lejtıire, a köves-sziklás váztalajok a jellemzık. A délies lejtık alsó régióiban megjelennek a rendzina talajok. A mészkövek és az elvékonyodó lösztakaró találkozási sávjában, átmeneti jellegő, humuszkarbonát talajok alakultak ki. A lösztakaróval borított nedvesebb helyeken, magasabb hátakon, északias lejtıkön az erdıvegetációhoz kötıdı, agyagbemosódásos barna erdıtalajok jelennek meg, majd alacsonyabb hegylábi térszíneken kiváló termıképességő, barna csernozjom erdıtalajok válnak dominánssá. Ez az övezet a szılıskertek birodalma. A szılıkultúra elıtti erdıkre már csak ez a talajféleség emlékeztet. A Baranyai-dombság széles hátain kiváló minıségő erdıtalajok, a szárazabb, lösszel fedett területeken pedig, a mezıségi talajok is megjelennek. Agroökonómiai értékük kedvez a szántóföldi növénytermelésnek. A Drávához közelítı déli síksági területeken, a talajféleségek mozaikos megjelenése jellemzı. A magasabb területek lösszel fedett szintjein, barna erdıtalajok mellett, a mezıségi talajok is elıtőnnek. A holtágak, vizenyıs területek környékének fı talajféleségei a kisebb termıképességő öntés- és réti talajok.

10 10 1. Táblázat Kedvezıtlen domborzati adottságú területek Magyarországon Térség 1. kategória 2. kategória 3. kategória 4. kategória Százalék (%) Siklósi kistérség 99, 3 0 0, 7 0 Baranya megye 99, 1 0 0, 6 0, 2 Dél-dunántúli régió 99, 7 0 0, 3 0, 1 1. kategória Nincs kedvezıtlen domborzati adottság 2. kategória Tengerszint feletti magasság több mint 800 méter 3. kategória A lejtés 20 % feletti 4. kategória A tengerszint feletti magasság 900 és 800 méter közötti, a lejtés pedig % közötti. Forrás: Magyarország mezıgazdasági és vidékfejlesztési programja, Baranya, Somogy, Tolna megye, Gödöllı A környezeti állapot jellemzıi Természeti értékek, védett területek A kistérség települései Baranya megye változatos tájegységei közül hármat érintenek jelentısebben. A terület jellegadó, alacsony középhegységi kistáját, a Villányihegységet, amelynek déli leszakadt rögei már átnyúlnak az alföldi jellemvonásokkal bíró Dráva-mellék területére. A Villányi-hegységtıl északra lévı települések a Baranyaidombság szelíd, észak-déli csapású lankáin fekszenek. A tájegység változatosságával, kiemelkedı panorámájával és máig fennmaradt természeti ritkaságaival vonzó kerete a térség turizmusának. A vonzerık közé sorolhatók mindazon kultúrtáj elemek is, amelyek a táj ápoltságát, gondozottságát mutatják. Kiváltképpen a déli lejtık ápolt szılıskertjei, a parcellákat tagoló présházakkal, pincesorokkal együtt. Különösen jelentıs látványértéke van a táj kultúrtörténeti-mőemléki értékeinek: a máriagyődi templomnak, a Siklósi Várnak, a villányi, villánykövesdi és palkonyai pincesoroknak. A táj egyes különleges értékeket hordozó részletei természetvédelmi oltalom alatt állnak. A legmagasabb védettségi kategória (nemzeti park) a kistérség drávamenti településeinek határában helyezkedik el a Duna-Dráva Nemzeti Park. A nemzeti park drávai területei közül a mattyi kormorános erdı és a szaporcai Ó-Dráva meder tartozik a kistérséghez. A Nemzeti Park területe fejlesztés alatt áll, így a térség felkészülhet a várható természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint ökoturizmust fejlesztı beruházásokhoz történı kapcsolódásra. A kistérségben még két országos védettségő természeti terület van: 1. A Szársomlyó hegy 222 hektáros területe, amelybıl fokozottan védett 129 hektár. A védett terület komplex értékcsoportot hordoz, hiszen az 1933 óta oltalom alatt álló magyar kikerics amely egyedüli hazai élıhelye a Szársomlyó mellett nagyszámú mediterrán flóraelem védett, és az itteni állatvilág is hordoz tudományos érdekességeket. Legfıbb, idegenforgalmi vonzerıként megjelenı érték azonban maga a Szársomlyó, amely dalmát tengerparti hegyorom képét mutatja. Különlegessége a déli lejtıt tagoló rétegfej-karrmezı. Az éles gerincő hegy csúcsán termálvíz oldotta függıbarlangok, kürtık találhatók.

11 11 2. Szintén természetvédelmi területként védett a villányi Templom-hegy 4 hektáros területe (ebbıl fokozottan védett 2 ha). Különlegessége a régi kıbányászattal feltárt jurakori ammonitesz faunája, amely sárgás-vöröses színő mészkı fossziliájaként tekinthetı meg. Az országos védett területek mellett vannak helyi védettségő értékek is, amelyek potenciális turisztikai vonzerıként is számon tarthatók: 1. Szıke: cserfák a falutól D-re 2. Nagytótfalu: kislevelő hársak a falutól É-ra 3. Siklós-Máriagyőd: a barlang felszíne a falutól ÉNY-ra 4. Siklós: máriagyődi hársfasor 5. Siklós: vadgesztenyesor a város belterületén 6. Harkány: tölgyek az 58-as út NY-i oldalán Különleges, bár nem, vagy csak indokolt esetben látogatható értékei a tájegységnek az itteni barlangok. Közülük a Beremendi-hegy bányafalából nyíló Kristálybarlang örvend országos hírnévnek. Ebben nemcsak szépsége és értékei, hanem veszélyeztetettsége is szerepet játszik. A természeti értékek felismerése és védelme fontos szerepet tölthet be a helyi és térségi identitás erısítésében. A felsorolt vonzerık hasznosulása a turizmus révén remélhetı, ám nagyon fontos elv, hogy a védelemnek és fenntartásnak mindig elınyt kell élveznie a bemutatással szemben! A közeljövıben jelentıs változás várható a Villányi-hegység középsı és nyugati részeinek természeti értékvédelmében. A Duna-Dráva Nemzeti Park Pécsett mőködı Igazgatósága megkezdte a Tenkes-hegyi Tájvédelmi Körzet létrehozásával kapcsolatos értékfelmérési és tervezési munkálatokat. A tervezett tájvédelmi körzet egy új, a természetvédelmi területnél magasabb védelmi kategória megjelenését hozná a kistérség középsı részén Levegıminıség A levegı minıségét leginkább két tényezı károsítja: 1. DDCM beremendi cementmővet kiszolgáló bányák és magának az üzemnek az ülepedı por kibocsátása, amely mikrorégiós hatókörő. A gyárnak helyet adó településen és a bánya környezetében fekvı Nagyharsányon kívül a kiülepedés a hegység déli elıterében mérhetı. Kisebb mértékő a máriagyődi márványbánya környezetét érı porterhelés. A bányászat itteni, gazdasági okokból történı, idıleges szüneteltetése a terhelések csökkenését jelenti. 2. Az 58-as fıútvonal és ebbıl leágazva a Siklós-Villány-Bóly közötti út környezetében a közúti forgalomból származó légszennyezés. Ez különösen a települési átkelı szakaszokon erıteljes.

12 A felszíni és felszín alatti vizek minısége A tájegység hidrológiai kincse a harkányi termál-gyógyvíz, ami a Villányi-hegység leszakadt, és mélybesüllyedt mészrögeinek karsztvizes tárolóiból táplálkozik. Védelme kiemelt jelentıségő, az egész karsztvidék fokozott védelemben részesül. A talajvizek Baranya többi vidékéhez hasonlóan szennyezettek, komoly probléma a rétegvizek megóvása a felszín felıl történı elszennyezıdéstıl. A csatornázottság tapasztaltan alacsony szintje a felszín alatti vízkészletek további veszélyeztetését vonhatja maga után. A felszíni vízfolyások közül a térség nyugati peremén futó Pécsi-víz, Fekete-víz erısen szennyezett. Szintúgy a keleti részeken átfutó Karasica. A Baranyai-dombság völgyeiben kiépített víztározók felöltıdıben, ökológiai állapotuk leromlóban van. Ez vízminıségükön is érzékelhetı A települési környezet állapota (mőemlékvédelem) Országos védettséggel bíró mőemlék a térségben kevés akad. Ide tartozik a Siklósi Vár, amely még nem teljesen kihasznált, állapota sürgıs beavatkozást igényel. A túronyi református templom, amelynek a felújítása egyre inkább sürgetı lenne, valamint a palkonyai templom, illetve szintén itt található pincesor mintegy 50 pincével. Ezekhez csatlakoznak Villány és Villánykövesd pincesorai. Mőemlékvédelmi szempontból kiemelkedı helyzetben van Palkonya, amely kidolgozott egy, a mőemlék helyi védettségére vonatkozó rendszert, amely mőködıképes. Ez tette lehetıvé, hogy a faluban található régi parasztházak külsıleg megújuljanak, továbbá azt is, hogy az itt lakók felismerjék mennyire fontos a hagyományos építési környezet fenntartása. Az eredmény egy kiemelkedıen attraktív település. A térségben máshol nem hoztak létre ehhez hasonló rendszert. A településeken felmért épületek mindössze 3,79%-a élvez országos védettséget. Mivel a települések a mőemléki jellegő kategóriába soroltak a 3 országosan védett épületen és a pincesoron kívül még 76 épületet, ezek megóvásáról mindenképpen gondoskodni kell, hiszen megjelölésük is mutatja, hogy fenntartásuk fontos az adott település számára. Mőemlék jellegő épületek 15,78%-a templom, 75%-a pedig lakóházi funkciót betöltı parasztház, amelyek jelentıs része Palkonyán található Hulladék (szemétgyőjtés, szemétszállítás) A szemétgyőjtést és szemétszállítást a társulás területén vagy maguk az önkormányzatok végzik, vagy kiadták gazdasági szervezeteknek és egyéni vállalkozóknak. A szemétgyőjtés rendszeressége csak ott biztosított, ahol az önkormányzat vagy valamely gazdasági szervezet végzi azt. A magas esztétikai értékő táj élvezetébıl sokat levonnak a kezeletlen, felügyelet nélküli kommunális hulladéklerakók, falusi szeméttelepek. Az 1990-es évek végén még fennálló potenciális veszélyforrás, a garéi hulladéklerakó problémája mára állami szerepvállalással megoldódott. A lerakóban elhelyezett hatalmas mennyiségő ipari eredető veszélyes hulladékot elszállították és ártalmatlanították. Ennek eredményeként kimondható, hogy a kistérség termál- és gyógyvizei, illetve a különleges értékő termıhelyei kikerültek a veszélyeztetés alól.

13 Összegzés A Siklósi kistérség sajátos tájai a Baranyai-dombság, a Villányi-hegység és az Alföld találkozásánál lelhetık fel. A Mecsek és a Villányi-hegység kettıs takarásában sajátos klímaviszonyok alakultak ki. Az ország legmelegebb területén erısen érvényesülnek a mediterrán éghajlati hatások. Ennek köszönhetıen számos egyedülálló növény élıhelye található itt. A terület talaj- és éghajlati viszonyai kedveznek a szılıtermesztésnek, amely mára a térség legfontosabb mezıgazdasági mővelési ágává vált. A terület igen gazdag természeti értékekben, a Duna-Dráva Nemzeti Park itt található. De a nemzeti parkon kívül is számos védett értékkel bír. A levegı minısége jónak mondható, azonban a felszíni és felszín alatti vizek többsége szennyezett. A településeken viszonylag kevés a mőemlék. A hulladékgazdálkodás számos kisebb településen nem megoldott.

14 14 2. Településhálózat és térszerkezet 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, közlekedési infrastruktúra, területi munkamegosztás A Siklósi kistérség a Dél-dunántúli Régió, azon belül Baranya megye külsı perifériájához tartozik. Szomszédai északon a Pécsi-, nyugaton a Sellyei-, keleten pedig a Mohácsi kistérségek. A térség távolsági közlekedési pozícióját két alapvetı adottság határozza meg: 1. Határmenti fekvés, mint tranzitforgalom gerjesztı, ám politikai változásokra igen érzékeny fejlesztési terület. 2. A dél-dunántúli közlekedési zsákban való elhelyezkedés. 3. ábra: A Dél-dunántúli Régió, megyéi, statisztikai kistérségei (2004. január 1-tıl) Forrás: A térség közúthálózatában kitüntetett szerepe van az 58-as fıútvonalnak, amely Drávaszabolcs határátkelıhellyel a tranzitforgalom és napjainkig a bevásárló-turizmus fı forgalmi iránya. Az délszláv válság mintegy felértékelte ezt az útvonalat a nemzetközi forgalom szempontjából is, hiszen az Európa-utak hálózatába tartozó, párhuzamosan futó 56- os út (E73) az udvari határátkelı 1991-es lezárása után zsákutcává vált. Szerepét jórészt az 58-as út vette át. A jelentıs bevásárló forgalom és némileg erısödı idegenforgalmi kereslet mellett az út stratégiai jelentıségét mutatja az is, hogy a nemzetközi békefenntartó erık (IFOR, SFOR) egyik kiemelt útvonala is volt. A térségen átfutó Pécs-Magyarbóly-Eszék vasúti vonal újranyitásával potenciálisan megnyílt az út az Európát Boszniával összekötı teherszállítmányok elıtt. A teherforgalom

15 15 mellett a régióközi és kishatárforgalmi személyszállításnak is reális esélyei vannak a fejlesztésre. Már mőködik a nemzetközi személyforgalom is; Pécset Eszékkel újra napi több vonatpár köti össze. A kistérség szempontjából jelentıséggel bír a Pécs-Villány vonal Siklós-Harkányi ága is, ám a fokozatosan beszőkülı teherforgalom mellett nagy veszélyt jelent a MÁV szárnyvonal felszámolási terve. Térségi remények szerint a turizmus adhat új távlatokat a Sellye felé futó szárnyvonal mőködtetésében. Erre a Villány-Siklósi borút és a vasút szolgáltatásainak összekapcsolása szolgál sajnos elszigetelt és kis volumenő - példaként. A Dráva jelenleg kihasználatlan vízi útját szintén eszéki kapcsolódással vehetné igénybe a kistérség. Az üzemelı kikötı a tömegáru továbbításában játszhatna szerepet a kistérség számára is. A kistérség a Mecsek-Villány üdülıkörzetet része, keleti szomszédjához (a Mohácsi kistérséghez) pedig elsısorban termıföldi adottságokból eredıen mezıgazdasági téren kapcsolódik A Siklósi kistérség külsı kapcsolatrendszere A kistérség városai jól mőködı testvérvárosi kapcsolatokat építettek ki több európai településsel a rendszerváltás óta. A külkapcsolatok egy részét a helyi nemzetiségek léte ösztönözte, másik részét a korábban kialakult kapcsolatok új alapokra helyezése motiválta. Harkány német (Bruchköbel), horvát (Crikvenica), szerb (Bačko Petrovo Selo) és lengyel (Szcawnica) városokkal áll kapcsolatban. Villány egy német (Eislingen) és hat osztrák (Stainz, St. Stefan, Gundersdorf, Grensdorf, Weisskirchen, Georgsberg) várossal alakított ki együttmőködést. Siklós testvérvárosaival a horvát Donji Miholjaccal, a romániai Nagyenyeddel és az osztrák Feldbach-hal elsısorban kulturális és gazdasági téren mőködik együtt. Horvátország jövıbeni uniós csatlakozása a külkapcsolatok bıvítésének még újabb lehetıségét tetszi lehetıvé Kapcsolatok a horvát határmenti térséggel A Siklósi kistérség határtérség, melynek fejlıdése szempontjából nagy jelentıséggel bírnak a szomszédos Horvátország határmenti térségével fennálló kapcsolatok, melyek nagy múltra tekintenek vissza. Az 1990-es években lezajló délszláv háborús konfliktus a mezıgazdaság, az ipar és a szolgáltatások tekintetében egyaránt jelentıs visszaesést hozott, ami nagyban kihatott a határmenti térség gazdasági együttmőködéseire is; a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok erısen visszaszorultak, ami ma is hozzájárul a határtérség súlyos gazdasági depressziójához. Elmondható, hogy a nyugat-magyarországi térséggel szemben a déli határtérség számára határmenti fekvésbıl fakadóan nem elınyök, hanem egyértelmő hátrányok származtak, és ez sajnos ma is igaz. A határmenti kooperációnak a hagyományos külkereskedelmi relációban megvalósuló fejlesztése mellett további gazdasági ágak mentén történı kibontása is indokolt. A Dráva folyó természetes határ Magyarország és Horvátország között. A kistérségben híd építésére a Duna-Dráva Nemzeti Park területén nem kerülhet sor, ezért mivel Barcson már van közúti híd, Mohács térségében kerülhetne sor ilyen jellegő objektum telepítésére. A határtérségben a magyar és horvát oktatási intézmények jelenleg is szoros kapcsolatokat ápolnak, az együttmőködés bıvítése és további oktatási-képzési szakterületekre történı kiterjesztése, a kooperáció szorosabbra főzése jól megvalósítható. Az oktatási-képzési együttmőködés hatékonyan elısegíti a nemzetiségi identitás ápolását is.

16 A kistérség településhálózatának és közigazgatási rendszerének bemutatása Az önkormányzatok közigazgatási kapcsolatai A január 1-tıl érvényes új kistérségi besorolás értelmében a Siklósi kistérségbıl öt község (Adorjás, Baranyahídvég, Kisszentmárton, Kórós, Sámod) átkerült a sellyeibe, miközben a siklósiba a pécsibıl soroltak át nyolc települést (Kisdér, Kiskassa, Kistótfalu, Pécsdevecser, Peterd, Siklósbodony, Újpetre, Vokány). A Siklósi statisztikai kistérség és a Siklósi Kistérség Többcélú Társulás, mely az 53 település területfejlesztési, bizonyos közoktatási és szociális feladatok közös teljesítésére jött létre, pontosan lefedi egymást. 4. ábra: A Siklósi kistérség településhálózata Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A közigazgatás kistérségi mőködtetésére az 53 település közül a nagyobb települések tartanak fenn önálló jegyzıi hivatalt, a többi falu körjegyzıségekbe tömörülve oldja meg a közigazgatási szakfeladatait. (Huszonkilenc településen nem mőködik polgármesteri hivatal.) 324 köztisztviselı látja el a kistérségi közigazgatási feladatokat. 146 telefonvonal, 46 fax, 311 számítógép, 33 Internet kapcsolat áll rendelkezésükre. A kistérség a következı települések rendelkeznek önálló jegyzıséggel: Siklós, Harkány, Villány, Garé, Matty, Alsószentmárton.

17 17 Körjegyzıségek a Siklósi kistérségben: Körjegyzıség székhelye Körjegyzıség tagjai Kisdér (Baksa) Siklósbodony Beremend Kásád Drávapalkonya Drávacsehi Drávaszabolcs Gordisa (Regenye) (Görcsöny) Szıke Egyházasharaszti Old Villánykövesd Palkonya Ivánbattyán Kisjakabfalva Villány Márok Kistapolca Siklósnagyfalu Kisharsány Nagyharsány Nagytótfalu Kislippó Illocska Lapáncsa Magyarbóly Babarcszılıs (Szalánta) Bisse Kiskassa Peterd Újpetre Pécsdevecser Túrony Csarnóta Vókány Kistótfalu Drávacsepely Drávaszerdahely Kovácshida Ipacsfa Cún Drávapiski Szaporca Kémes Tésenfa Diósviszló Rádfalva Szava Márfa

18 A Siklósi kistérség településeinek mikrotérségi kapcsolatai A kistérség települései földrajzi közelség, hasonló természeti, gazdálkodási és infrastrukturális adottságok alapján is kiépítettek együttmőködést egymás között, de érdekérvényesítı képességüket még fejleszteni kell. 5. ábra: A Siklósi kistérség mikrotérségi kapcsolatai 1. mikro-térség: Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A vízválasztótól északra Túrony központtal Kisdér, Siklósbodony, Babarcszılıs, Csarnóta, Szava, Garé, Bisse. 2. mikro-térség: A Villány-hegység vízválasztójától délre, az 58-as fıúttól többségében nyugatra Harkány központtal Diósviszló, Márfa, Rádfalva, Drávapiski, Drávaszerdahely, Ipacsfa, Kovácshida, Kémes, Drávacsepely, Tésenfa, Cún, Szaporca, Drávapalkonya, Drávacsehi. 3. mikro-térség: Az 58-as fıúttól keletre a siklóstól délre elhelyezkedı települések: Beremend központtal Drávaszabolcs, Gordisa, Matty, Alsószentmárton, Old, Kásád, Egyházasharaszti, Siklósnagyfalu, Kistapolca.

19 19 4. mikro-térség: Siklós 5. mikro-térség: Villány központtal a következı települések alkotnak mikro-térséget: Illocska, Lapáncsa, Kislippó, Magyarbóly, Márok, Villány, Nagyharsány, Kisjakabfalva, Kisharsány, Nagytótfalu, Villánykövesd, Ivánbattyán, Plakonya, Vókány, Kistótfalu, Újpetre, Kiskassa, Pécsdevecser, Peterd. Társulási összefogások: A korábbi Siklós Kistérségi Területfejlesztési Társulás Többcélú Társulássá alakult decemberben abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történı együttmőködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerő és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtő ellátást és szolgáltatást. A kistérségben mőködı települési önkormányzatok tehát a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási és területfejlesztési feladatok végrehajtásra, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozzák létre. Egyéb társulások: feltérképezését a Siklósi Többcélú Társulás jelenleg végzi. Intézményfenntartó társulások mellett közmőtársulások jöttek létre a kistérségben Civil szervezetek a kistérségben A kistérség civil szervezıdései színes képet mutatnak, de a civil szféra kistérségi szerepét feltétlenül erısíteni kell, mert támogatottságuk, érdekérvényesítı szerepük messze elmarad a kívánatos mértéktıl. A hátrányos helyzető társadalmi csoportok védelme, érdekeik képviselete megkívánja az elırelépést ezen a területen. A legtöbb civil szervezet több mint harminc Siklóson jött létre. A hagyományırzés mellett a sport és a gyermek- és ifjúság tematizálódik a civil társulásokban. A nyugdíjasok is egyesületekbe tömörültek több faluban is. Élénk civil képviseletet épít ki a roma populáció, legeredményesebb a Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezet. A kisebbségek fıként kultúrájuk megırzésére hoznak létre hagyományırzı szervezıdéseket: "DOLA" Hagyományırzı Ének - és Néptáncegyesület (Kásád), Karasica Hagyományırzı Egyesület (Magyarbóly), Villányi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület, Német Kulturális Egyesület (Vokány), Magyar-Német Kulturális Egyesület (Siklós), Dél- Baranyai Horvátok és Sokácok Egyesülete (Siklós).

20 Összegzés A Siklósi kistérség az elmaradott Dél-Dunántúl külsı perifériáján helyezkedik el. Viszonylagos elzártsága azonban lehetıségeket is magában rejt: a határon átnyúló kapcsolatok elmélyítésével és gazdasági területekre történı kiterjesztésével, továbbá az úthálózat fejlesztésével mindezen hátrányokból elınyöket kovácsolhat. A kistérség nem egységes: a hasonló területeken hasonló problémákkal küzdı települések öt mikrotérséget alkotnak, amelyek azonban napjainkig még nem tekinthetık jelentıs együttmőködési keretnek.

21 21 3. Humán erıforrások 3.1. Demográfiai mutatók a Siklósi kistérségben A népesség alakulása Baranya megyében a népesség alakulását folyamatos, az országos átlagot meghaladó mértékő csökkenés jellemzi az elvándorlás és a természetes fogyás miatt. A Siklósi kistérség népessége 2000 óta folyamatosan csökkent 2003-ig. Amíg 2000 és 2002 között az 1%-ot sem érte el a csökkenés, addig 2002-rıl 2003-ra jelentısebb 7%ot megközelítı esés történt a kistérség lakosainak számában. Az itt élı népesség száma fıvel csökkent az idıszak végére, vagyis nagyjából egy Villányhoz hasonló mérető település népességével. A évhez képest 2003-ban csökkent a lakosságszám a következı településeken: Alsószentmárton, Drávacsepely, Garé, Ivánbattyán, Kásád, Kisdér, Kisjakabfalva, Kistapolca, Lapáncsa, Márfa, Márok, Matty, Nagyharsány, Rádfalva, Siklós, Szaporca, Villány, Villánykövesd, Vokány településeken. Nıtt a lakosságszám Drávaszabolcson, Gordisán, Harkányban, Ipacsfán, Kislippón, Kistótfaluban, Kovácshidán, Oldon, Siklósnagyfaluban, Újpetrén. A lakosság létszáma a fel nem sorolt 24 településen stagnál. Beremend, Siklós, Villány lakossága is fogy, egyedül Harkánynak pozitív a népességi mutatója. A évi körjegyzıségi adatok szerint a kistérség lakónépessége tovább fogy ben: fı volt, évben fı a kistérség lakosainak száma. 6. ábra: A Siklósi kistérség népességének alakulása, (fı) A Siklósi Kistérség népességének alakulása, (fő) Forrás: KSH Míg a kistérségben a halálozások száma 2000 és 2002 között alig változott, 2003-tól növekedést mutat, addig az élve születések száma csökken. A kistérség központja Siklós. Lakosainak száma 2003-ban fı. Ugyanebben az évben Harkánynak, az országosan ismert és kedvelt fürdıvárosnak 3.626, Villánynak fı lakónépessége volt.

22 ban a kistérség lakosainak 43%-a élt ezen három városban (az országos átlag Budapestet leszámítva 50% körüli), tehát a kistérségnek közel fele a városban koncentrálódik, a kistérség területének 15%-án, míg 57% él faluban, a terület 85%-án Ki- és bevándorlás A népességcsökkenés másik oka a negatív vándorlási egyenleg, amely a kistérségben jellemzı magas munkanélküliséggel magyarázható. Harkányban folyamatosan pozitív a vándorlási egyenleg. Általános tapasztalat, hogy a kisebb települések lakosai elırelépési lehetıséget látnak abban, ha közeli városba költözhetnek. 7. ábra: A ki- és bevándorlás alakulása a Siklósi kistérségben (2003)

23 23 Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés : 8. ábra: Belföldi vándorlási különbözet összehasonlítása Siklóson és néhány közeli városban, (fı) Belföldi vándorlási különbözet összehasonlítása Siklós és néhány közeli város vonatkozásában, (fő) Siklós Villány Harkány Mohács Sellye Bóly A népesség korcsoport szerinti megoszlása Forrás: KSH Az 9. ábráról leolvasható, hogy a kistérségben a év közötti korcsoport aránya a legmagasabb, a közeljövıben azonban folyamatosan emelkedni fog az idıs korosztály aránya az összlakosságon belül.

24 24 9. ábra: A népesség korcsoport szerinti megoszlása a Siklósi kistérségben, 2003 (%) A népesség korcsoport szerinti megoszlása a Siklósi Kistérségben, (%) 40 18,1 33,7 28,6 19, Forrás: KSH A 2005-ben szolgáltatott adatok alapján a kistérségben a 15 év alattiak aránya kis mértékben kevesebb, mint 3% ponttal emelkedett az elmúlt két évben, jelenleg a népesség (a fent említett öt település adatai nélkül) 18%-a tartozik ebbe a korcsoportba. Az aktív korú 15 és 60 év közötti népesség aránya 2005-ben 63%-ot tesz ki, míg a 60 év felettiek a lakosság 19%-át képviselik. Az utóbbi két korcsoport aránya sem változott jelentısen, mindössze néhány tized százalékkal: a év közötti korosztályé csökkent, a 60 év felettieké emelkedett. A 60 év felettiek lélekszáma a Siklósi kistérségben az utóbbi öt évben folyamatos növekedést mutatott az össznépességi létszámon belül. A 14 éven aluliak száma között enyhe csökkenı tendenciát mutat. A Siklósi kistérségben a nemenkénti arányok az országos értékekkel összhangban vannak. A év óta nem volt jelentıs elmozdulás a nık és férfiak arányában: jelenleg a nık aránya így 51,6%, a férfiaké 48,4% Kisebbségek a kistérségben A kistérség etnikai szempontból színes képet mutat. A évi népszámlálás adatai alapján a Mohácsi, a Pécsváradi, a Sásdi, Sellyei kistérségben magasabb a nemzetiségek aránya, mint a Siklósi kistérségben. A Siklósi kistérség kisebbségi lakossági átlaga a megyei átlaghoz esik közel. (Megyei átlag: 10,5%, Siklósi kistérségi átlag: 10,3%.). A kistérségben a cigány (1.756 fı), német (1.365 fı), horvát (656 fı) kisebbségek aránya számottevı, de csak Alsószentmártonban magasabb a kisebbség (roma lakosság) aránya a magyarokénál. Jelentıs német etnikumú települések: Újpetre, Vokány, Pécsdevecser, Palkonya, Villány és Villánykövesd. A horvátok Kásádon és Siklóson élnek nagyobb számban, a szerbek (89 fı) Magyarbólyt kivéve elszórtan élnek a kistérség falvaiban. A Siklósi kistérségben magukat romának valló lakosok aránya a évi népszámlálási adatok alapján az összlakosság 4,6 % -a, magasabb, mint a megyei átlag. Kisebbségi vezetık véleménye szerint a roma származásúak száma kb. háromszorosa a statisztikai adatnak.

25 ábra: A magukat kisebbséginek és romának vallók aránya, évi népszámlálási adatok A magukat kisebbséginek és romának vallók aránya 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 (2001. évi népszám lálási adatok, %) Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári Baranya Kisebbségiekaránya az ö sszeshez % Ro mák aránya az ö sszeshez % Romák aránya a kisebbséghez % Forrás: KSH 3.2. Oktatás, képzés, szakképzés Iskolázottsági mutatók A kistérség iskolázottsági mutatói kedvezıtlenek. A diplomások száma alacsony, és kevés kivétellel csak a három városba koncentrálódnak. Alacsony a középiskolai tanulók száma az összlétszámhoz viszonyítva. A legaggasztóbb jelenség az analfabéták magas aránya. Az alacsony képzettségőek munkaerıpiacra jutásának esélyei minimálisak. 11. ábra: 1000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma Baranya nagyobb városaiban, 2003 (fı) 1000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma Baranya nagyobb városaiban, 2003 (fő) 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Sásd Komló Siklós Szigetvár Szentlőrinc Bóly Pécsvárad Sellye Mohács Pécs Átlag Forrás: KSH

26 Oktatási helyek, képzés A Siklósi kistérségben egyetlen bölcsıde mőködik, Siklós városában. A férıhelyszám és az elhelyezési igények összhangban vannak. A kistérségben az óvodai férıhelyek száma több, mint az azokat igénybevevı gyerekek száma óvodásra óvodai férıhely áll rendelkezésre: 696 férıhely a kistérség három városában, 807 férıhely a falusi településeken ban 18 településen mőködött óvoda: (Harkány, Siklós, Villány, Alsószentmárton, Beremend, Diósviszló, Drávaszabolcs, Egyházasharaszti, Kásád, Kémes, Kisharsány, Kislippó, Magyarbóly, Matty, Nagyharsány, Szava, Újpetre, Vókány). A kistérség 53 települése közül 33 településen sem óvoda, sem általános iskola nem mőködik. 12. ábra: Óvodák a Siklósi kistérség egyes településein (2006) Alapfokú képzés Forrás: saját szerkesztés 2003-as adatok szerint a Siklósi kistérségben tanuló vett részt általános iskolai oktatásban. A 2002-ben még 17 település, 2003-ban 15 település rendelkezett alapfokú oktatási intézménnyel. (Harkány, Siklós, Villány, Alsószentmárton, Beremend, Diósviszló, Drávaszabolcs, Egyházasharaszti, Kémes, Magyarbóly, Matty, Nagyharsány, Old, Újpetre, Vókány). A tanulói létszám 2002-ben fı volt, 2003-ban: fı. Az alapfokú oktatásban a tanulói létszámok csökkenése folyamatos. A évi adatok szerint az aprófalvas településszerkezető Baranya megyében a településeknek mindössze 37%-ában mőködik általános iskola. A legkedvezıbb helyzető Komlói és Mohácsi kistérségben ez az arány még 50% feletti, Sásd, Sellye és Siklós térségében 25 30%.Az önkormányzati költségvetések jelentıs tételét alkotják az oktatási intézmények mőködési kiadásai.

27 27 A kis településeken megszőnnek az iskolák és a nagyobb településekre koncentrálódnak a tanulók. Tehát a Siklósi kistérségben a gyerekintézmények a körjegyzıségi székhelyekre és a kistérség három városába koncentrálódnak. A települések többsége az intézményracionalizálási folyamatban közös fenntartási vagy koordinációs feladatokra társulásokat hozott létre. 13. ábra: Az általános iskolákban tanulók száma a Siklósi kistérség egyes településein (2003) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés 14. ábra: Általános iskolák a Siklósi kistérség egyes településein (2006) Forrás: saját szerkesztés

28 28 Középfokú oktatás 15. ábra: Középiskolák a Siklósi kistérség egyes településein (2006) Forrás: saját szerkesztés A Siklósi kistérség két középfokú oktatási intézménye Siklóson és Villányban mőködik. Az alacsony tanulói létszámú városok közé tartozik Siklós. Ennek egyik oka az, hogy a megyei átlagnál is alacsonyabb a éves korosztály aránya az összlakosságon belül. A másik magyarázata Pécs közelsége; sok diák választja valamelyik pécsi középiskolát tanulmányai folytatásához. Siklóson a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakiskolában a gimnáziumi oktatásában 491 fı a tanuló létszám. Szakiskolai képzésben 191 fı vesz részt élelmiszer- és vegyiáru-kereskedı, pincér, asztalos és számítástechnikai szoftverüzemeltetı képzésben. Az intézmény feladat-ellátási helyként területi szerepet tölt be a középfokú oktatásban, így más településekrıl 179 tanulót fogad. Villány borászati szakképzı intézménye, a Teleki Zsigmond Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium a helyi munkaerı piaci kihívásoknak felel meg elsısorban. Borász, sörgyártó, vincellér, dísznövény-zöldségtermelı szakmák megszerzésére nyújt lehetıséget az intézmény. Az 540 fıs tanulói létszámú intézményben a nappali alapképzésen és szakképzésen kívül felnıttképzés is folyik. Az intézmény szakmailag alkalmas arra, hogy a jövıben a kistérség borászati kompetencia-központjává váljon. A középfokú oktatási intézmények rugalmasságát növelni kell, hogy alkalmazkodni tudjanak a munkaerı-piaci igényekhez. Elsısorban turizmushoz kapcsolódó szakmák oktatására kell hangsúlyt fektetni, ezen kívül a szakma-specifikus nyelvoktatás és az informatikaoktatás szorul fejlesztésre.

29 ábra: Egészségügyi és oktatási ellátás a Siklósi kistérség egyes településein (2006) 3.3. Foglalkoztatás, munkaerıpiac Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkaerı piaci helyzet Forrás: saját szerkesztés Az 1990-es években az egész Dél-dunántúli Régióban megfigyelhetı volt a gazdasági aktivitás csökkenése, melynek oka a gazdasági szerkezetváltozásokkal függött össze. A folyamatok eredményeképpen a 2000-es évek elejére a régió alig 50%-os aktivitási aránya a legalacsonyabbnak számított az országban évi adatok alapján aktivitási arány tekintetében 58%-kal élen járó régió a Közép- Dunántúl, melyet szorosan követ a Nyugat-Dunántúl 57,7%-kal, és Közép-Magyarország 57,5%-kal. Jelentısen leszakadva a negyedik helyen áll a Dél-Dunántúl aktivitási aránya 51,3 %, ami 2,5%-kal marad el az országos átlagtól. A Siklósi kistérségben még kedvezıtlenebbek a népesség gazdasági aktivitását jelzı mutatók. A kistérségben a lakosság mindössze 30%-a állt alkalmazásban 2002-ben, a nem munkából származó jövedelembıl (munkanélküli segélybıl, egyéb szociális támogatásból) élı munkanélküliek és az inaktívak együtt a népesség 41%-át tették ki. A 30%-os foglalkoztatottság rendkívül gyenge önfenntartó-képességet jelent, mert a lakosság többsége közösségi eredető jövedelmekbıl (nyugdíj, járadék, segély) él. Kiszolgáltatottságuk teljes, hiszen vagy ettıl, vagy közvetlen családi eltartóiktól függnek.

30 ábra: Népesség aránya gazdasági aktivitás szerint a Siklósi kistérségben, 2002 (%) Népesség aránya gazdasági aktivitás szerint a Siklósi Kistérségben, (%) 29% 30% 6% 35% alkalmazásban álló inaktív kereső munkanélküli eltartott Forrás: KSH A Siklósi kistérség munkanélküliségi adatai Baranya megye munkanélküliségi rátájában az elmúlt 5 évben 2002-ig csökkenés, azt követıen növekedés figyelhetı meg. A megyei ráta kismértékő elmozdulása mögött erıteljesebb területi különbségek mutatkoznak Baranya megye térségei között. Négy térségben kis mértékő, 0,2%-0,5% pontos csökkenés, egy térségben, a Siklósiban kis mértékő, 0,7% pontos növekedés volt tapasztalható.

31 ábra: Munkanélküliség a Siklósi Kistérségben (2003) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés

32 32 A térség romló foglalkoztatási helyzetét jól tükrözi a munkanélküliségi ráta évek közötti változása. Négy térségben volt 0,1%-0,3% pontos csökkenés, a mohácsi térségben 2,4% pontos növekedés zajlott le. A Siklósi térségben 2,2% növekedést mutat a munkanélküliségi mutató. A Siklósi térségben ez a kedvezıtlen folyamat már 1999 óta tart. A 15. számú ábra jól szemlélteti, hogy a megye két térségében (Mohács és Siklós) két év alatt 936 fıvel nıtt a regisztrált munkanélküliek száma, ami majdnem megegyezik a Szentlırinci térség lakosságával. 19. ábra: A munkanélküliek számának változása 2002 és 2004 között térségenként fı év 2004.év v áltozás fı Forrás: ÁFSZ 2004-ben a legtöbb munkanélküli az alábbi településeken volt: Siklós (477 fı), Alsószentmárton (213 fı), Beremend (162 fı). A térség négy nagytelepülésébıl háromban (Harkány, Villány, Beremend) a munkanélküliek száma lassú növekedést mutat, Siklóson mérsékelt csökkenést, ami a roma foglalkoztatás 2 éve tartó pályázati programjaival is összefügg. Kistérségi szinten 2003-ban fı, 2004-ben fı regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, tehát a munkanélküliek száma továbbra is növekvı tendenciát mutat. Magas a nyilvántartásba visszakerülık aránya, különösen a téli hónapokban és a szakképzetlen vagy a gimnáziumi érettségivel rendelkezık körében, akik a munkanélküliek körébe belépık többségét alkotják.

33 33 A tartós munkanélküliek helyzete A már több, mint egy éve folyamatosan állás nélkül lévık a regisztráltak átlagosan 28%-át alkotják, számuk a 2004-es évben az elızı évhez képest drasztikus emelkedést mutat, megközelítve az fıt. A tartós munkanélküliek közül sokan az önkormányzatoknál találnak munkát támogatott közhasznú, vagy közcélú munka keretén belül. A pályakezdı munkanélküliek helyzete a Siklósi kistérségben Megfigyelhetı változás, hogy mostanság az iskola befejezése után többen regisztráltatják magukat, míg az elızı években jellemzıen csak nyár végén, szeptember hónapban jelentkeztek. Az év folyamán 301 fı regisztrált elsı alkalommal, de igen magas a visszatérık száma: 460fı. A visszatérés okai igen változatosak, leggyakrabban rövid idejő keresı tevékenység, tanfolyam befejezése, tanulmányok megszakítása a magyarázat ben a pályakezdı fiatalok létszáma havonta átlagosan 250 fı volt, amely stagnálónak értékelhetı A regisztrált munkanélküliek életkor és iskolai végzettség szerinti összetétele A regisztrált munkanélküliek életkor szerinti megoszlása Baranya megye különbözı térségeiben hasonló arányokat mutat. Az említett két hátrányos helyzető réteg (pályakezdık és negyvenöt éven felüliek) összességében a munkanélküliek 43-46%-át teszik ki. A Siklósi kistérség hasonló képet mutat a munkanélküliek életkori összetételét tekintve. 20. ábra: A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása Baranya megye térségeiben (Pécs kivételével), 2004-ben (%) A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása Baranya megye térségeiben (a Pécsi kivételével), 2004-ben (%) 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Siklósi Kistérség baranyai kistérségek átlaga 8 általánosnál kevesebb általános iskola középfokú felsőfokú Forrás: ÁFSZ Aggasztó jelenség, hogy egyre több fiatal nem fejezi be a 8 osztályt, ezzel elzárják magukat a további tanulási lehetıségek elıl. A gimnáziumi végzettséggel rendelkezı pályakezdı munkanélküliek létszáma is emelkedett kis mértékben 2005-ben, az ı álláshoz juttatásukat a szakképzetlenségük nehezíti.

34 A munkaerı iránti kereslet alakulása A munkaerı keresletre erıs szezonalitás, és ezzel együtt ingadozások jellemzıek, ami nem meglepı, tekintve, hogy a kistérségben a fı gazdasági ág az idegenforgalom és a mezıgazdaság. A közcélú és közhasznú foglalkoztatottak száma közelít egymáshoz, 226 és 232 fı ben bértámogatással 135 fıt sikerült munkába helyezni. A kistérségben továbbra is a kereskedelem és a vendéglátás oldaláról a legnagyobb munkaerı piaci kereslet. Idényjellegő foglalkoztatóként elsısorban az építıiparral és a mezıgazdasággal lehet számolni Egészségügyi és szociális ellátás A Dél-dunántúli Régióban ezen belül Baranya megyében is a munkaképes korú lakosság morbiditási állapota különösen rossz. Az elöregedési tendencia felhívja a figyelmet arra, hogy a kistérség egészségügyi ellátására egyre nagyobb terhek fognak nehezedni Házi orvosi ellátottság A Siklósi kistérségben 1 házi orvosra lakos jut, tehát a megyei átlagnál több beteget látnak el a kistérségben praktizáló házi orvosok, a baranyai kistérségek között azonban a középmezınyben helyezkedik el a Siklósi kistérség. 21. ábra: Egy háziorvosra jutó lakosok száma Baranya kistérségeiben, 2003 (fı) 1 háziorvosra jutó lakosok száma Baranya kistérségeiben, (fő) Sásdi Pécsi Sellyei Pécsváradi Mohácsi Siklósi Szigetvári Komlói Szentlőrinci Baranya Forrás: KSH A többi baranyai várossal összehasonlítva Siklóson átlagosnak tekinthetı az egy lakosra jutó orvosi vizsgálatok száma, de növekvı tendenciát mutat. Harkányban is növekvı, de valamivel alacsonyabb az átlagnál a vizsgálatok száma. Villány kiugróan magas és enyhén növekedı vizsgálati számmal kitőnik a városok közül. Ha a háziorvosi ellátottság területi megoszlását vizsgáljuk mőködı háziorvosi rendelık alapján, a kistérség részben az aprófalvas településszerkezet miatt sok fehér foltot mutat. Huszonhét településen, tehát több mint a kistérség településeinek 50%-ában hiányzik a mőködı háziorvosi rendelı, a tizennyolc zsáktelepülés közül csak Drávacsehiben, Oldon és

35 35 Rádfalván biztosított a háziorvosi rendelés. Negyvennégy településen nincs fogorvosi rendelı. 22. ábra: Gyógyszergyárak és körzeti orvosok a Siklósi Kistérségben, Járó- és fekvıbeteg ellátás Forrás: saját szerkesztés A járóbeteg szakellátás rendelési idejét vizsgálva látható, hogy 2003-ban a baranyai kistérségek között a siklósi az élmezınyhöz tartozott. A járóbeteg szakellátás rendelési órái elsısorban a többféle szakrendelést mőködtetı Siklósra koncentrálódnak.

36 ábra: Egy lakosra jutó járóbeteg szakellátás rendelési idı a baranyai kistérségekben (2003, perc) Egy lakosra jutó járóbeteg szakellátás rendelési idő a baranyai kistérségekben, (perc) Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári Forrás: KSH A fekvıbetegeket a megyében a év végén ágy fogadta. Számuk nagyjából megegyezett az egy évvel korábbival. A kórházi ellátást a megye egészében mintegy en vették igénybe, kb. annyian, mint 2002-ben. Ebbıl következıen nem változott az ágykihasználás sem, ami hasonlóan az elızı évihez 80% körüli volt 2003-ban is. A fekvıbeteg ellátást két intézmény: a siklósi Városi Kórház és mozgásszervi betegek esetében Harkányban a Baranya Megyei Gyógyfürdıkórház biztosítja. A Siklósi kistérségben fekvı beteg területi ellátó szerepe a Siklósi Kórháznak van, így a kórház Siklós lakosain kívül 50 község, mintegy betegének nyújt fekvıbeteg-ellátást. A Baranya Megyei Gyógyfürdıkórház 2004-ben közel 1 milliárd Ft támogatást nyert pályázati úton, mellyel megkezdheti azt a kórház rekonstrukciót, melynek eredményeként a mozgásszervi betegségek kezelésében eddig is jelentıs eredményeket felmutató kórház a régió rehabilitációs központjává válik Gyógyszertárak a Siklósi kistérségben 2003-ban 6 gyógyszertár mőködött a kistérségben. A Szentlırinci kistérségen kívül ez az egyetlen kistérség, ahol nıtt a gyógyszertárak száma, ezzel együtt a Siklósi kistérség ellátási helyzete átlagosnak tekinthetı. Az lakosra jutó gyógyszertárak terén 2000 és 2003 között nem történt jelentıs változás re kilencre emelkedett a Siklósi kistérségben gyógyszertárak száma. Harkányban és Siklóson 2-2 patika található, ezen kívül Beremend, Kémes, Nagyharsány, Újpetre és Villány rendelkezik még egy-egy gyógyszertárral.

37 ábra: 1000 lakosra jutó gyógyszertárak száma a baranyai kistérségekben, 2003 (db) 1000 lakosra jutó gyógyszertárak száma a baranyai kistérségekben, (db) 0,25 0,2 0,2 0,21 0,23 0,21 0,25 0,2 0,16 0,18 0,15 0,13 0,1 0,05 0 Ko mlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári A szociális szolgáltatások elsıdleges célcsoportjainak helyzete Forrás: KSH Idıskorúak, nyugdíjasok Az idıskorúak aránya Siklósi kistérségben is nıtt, 2004-ben elérte a 19,5 %-ot. Fogyatékkal élık A fogyatékkal élık legnagyobb csoportját a Siklósi kistérségben is a mozgássérültek alkotják. Támogatásban részesülı mozgáskorlátozottak száma a városban 186 fı, egyéb fogyatékkal élı 5 fı. A Siklóson élı egyesületi tagok száma 65 fı, a Siklóshoz tartozók száma 360 fı. Villányban is a mozgáskorlátozottak alkotják a fogyatékkal élık legnépesebb csoportját. A 97 fı mozgáskorlátozott közül 85 fı inaktív, és csak 12 az aktívak száma. A harkányi gyámhivatal 11 fı gondnokoltat tart nyilván, akiket bírósági végzés helyezett családjuk gyámsága alá. Harkányban összesen 65 inaktív mozgáskorlátozottat tartanak nyilván, közülük 47-en családfenntartók. Az akadálymentesítés az intézményekben és a városokban csak részben megoldott, a kistelepüléseken megoldatlan. A gyógypedagógiai nevelés-oktatás Siklós város egyik általános iskolájában folyik, 26 fı enyhe fogyatékos tanulót oktatnak hármas összevonással.

38 38 Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek A pszichiátriai gondozásban részesülık száma az egész ország területén folyamatosan emelkedik. Egyre többen szenvednek szorongásos és depresszív betegségben. A szenvedélybetegek száma is folyamatosan nı, legnagyobb az alkoholfüggık aránya. Hajléktalanok Az elszegényedéssel párhuzamosan nı a hajléktalanná válás veszélye is a kistérségben. Korábban a nagyvárosokba koncentrálódó hajléktalanság napjainkra már a kisvárosokat is feszítı szociális problémává vált, bár továbbra is érvényesül az a tendencia, hogy a kistelepüléseken hajléktalanná válók többsége Siklóson, még inkább Pécsett keresi a megoldást Az alapellátások kiépítettsége a Siklósi kistérségben A kistérség 2003-ig a családsegítı szolgáltatás és a gyermekvédelem kiépítése terén volt a legeredményesebb, a szolgáltatás kiterjesztése alig marad el a megyei átlagtól. A évben a gyermekjóléti szolgálat 104 gondozottat, a családsegítı szolgálat 349 fıt regisztrált. A Villányi Családsegítı és Gyermekjólét Társulás család segítésére és gyermekjóléti szolgáltatás (kb. 120 család) biztosítására terjed ki. A megyei átlagnál jobb eredményt ért el a kistérség a szociális étkezetés biztosítása terén is. A házi gondozás fejlesztendı terület, 2005-re 12%-os fejlesztést irányzott elı a kistérség. Speciális alapszolgáltatási feladat a jelzırendszeres házi gondozás kiépítése 2007 végéig. Az alapellátási-, a speciális ellátási- és szakellátási feladatok megoldását a kistérség három városa egy-egy intézmény keretében próbálja integrálni. A speciális ellátási és szakellátási feladatokra Siklós Város Egyesített Szociális Intézménye mőködteti: 160 férıhellyel Máriagyődön a szociális szakellátást nyújtó Idısek Otthonát, 45 férıhellyel az Idısek Napközi Otthonát és 10 férıhellyel az átmeneti szállást a rászorulóknak. Harkányban az Idısek Szociális Gyógyotthona 34 férıhellyel 16 fıs személyzettel mőködik. Villányban Idısek klubja mőködik. A város a házi segítségnyújtást, szociális étkeztetést, ebéd házhozszállítást biztosít az idıs, beteg, egyedülálló személyek részére. A fı népességő Beremenden is mőködik Gondozási Központ. Tevékenységei: családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, nappali ellátás (klub), házi gondozás és szociális étkeztetés. A Bentlakásos otthon idıseknek 50 férıhellyel mőködik, kétszemélyes apartmanokban. Jelenleg 35 fı bentlakó van, de a befejezés elıtt álló fejlesztéseket követıen 43 fı lesz. A szociális ellátásra létrehozott intézmények mellett az önkormányzatok a rászorulókat többféle módon támogatják. Költségvetési kiadásaik között jelentıs tételt képviselnek a rendszeres támogatások: a rendszeres szociális segély és gyerekvédelmi támogatás, az idıskorúak járadéka valamint az ápolási díj.

39 39 A fentiek mellett a segítségnyújtás további formájaként egyéb pénzbeli és természetbeni juttatást is biztosítanak a rászorulóknak. Ilyenek a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a rendkívüli gyerekvédelmi támogatás és a temetési segély. Magas és egyre növekvı volt az egészségügyi és szociális kiadások mértéke a 2000 fı lakónépességő települések esetében. 25. ábra: Szociális alapellátást biztosító települések aránya kistérségenként, 2002 (%) Szociális alapellátást biztosító települések aránya kistérségenként, (%) Csak étkeztetést biztosító települések Csak házi segítségnyújtást biztosító települések 0 Komlói Mohácsi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Pécsi Pécsváradi Szentlőrinci Étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosító települések Forrás: KSH A szociális gondoskodás terén kötelezı szerepet betöltı önkormányzatok forráscsökkenés miatt az utóbbi években egyre nehezebben tudnak megfelelni törvényes kötelezettségeiknek. A Siklósi Többcélú Társulás az alábbi feladat-ellátási funkciókat vállalja: a gyermekjóléti szolgáltatás közös fenntartását és szervezését, ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több családsegítı és gyermekjóléti intézményfenntartó társulás mőködik.

40 Összegzés A Siklósi kistérség népessége az országos átlagot meghaladó mértékben csökken. A demográfiai adatok mögött csak részben állnak a kedvezıtlen születési mutatók, az elvándorlás is jelentıs problémákat okoz. Az idısebb korosztály aránya folyamatosan növekszik. A kistérségben a roma lakosság aránya emelkedik, bár ezt a népszámlálási adatok nem tükrözik megfelelıképpen. Az iskolázottságot tekintve sem túl pozitív a kép: egyre többen vannak, akik még az általános iskolát sem fejezik be. A képzési helyekrıl elmondható, hogy csak a városokban és körjegyzıségi központokban találhatóak óvodák és általános iskolák, míg középfokú intézmények mindössze Siklóson és Villányban vannak. Ezek alacsony számát Pécs közelsége is okozza, ugyanis a régió oktatási központja sokkal vonzóbb a középiskolások szemében. A gazdasági aktivitás országos átlag alatti. A munkanélküliség 1999 óta folyamatosan emelkedik. A munkaerı kereslete erıs szezonalitást mutat. A települések jó része még háziorvosi rendelıvel sem rendelkezik. Járó- és fekvıbeteg ellátást a két nagyvárosban (Siklós, Harkány) biztosítanak a rászorulók részére. Pozitívumként a gyógyszertárak számának növekedését említhetjük meg.

41 41 4. A helyi gazdaság jellemzıi 4.1. A gazdaság általános jellemzése A Siklósi kistérség összehasonlítása más kistérségekkel gazdasági szempontból A Siklósi kistérség a Dél-dunántúli Régió külsı perifériájához tartozik. Maga a Dél- Dunántúl hazánk fejletlenebb régiói közé tartozik, ezen belül a Siklósi kistérségben koncentráltan vannak jelen azok a tényezık, melyek a gazdasági fejlıdést lassítják. A közlekedési peremhelyzet, a hazai és külföldi tıke távolmaradása, a gyenge exportképesség, a fogyó munkaerı piaci kínálat, az elvándorlás, az elöregedési tendencia mind jelen vannak a kistérség gazdasági-társadalmi-szociális szerkezetében. A Dél-dunántúli Régióban a Siklósi mégsem tartozik a legelmaradottabb kistérségek sorába, a Szigetvári, a Sellyei, a Sásdi, a Komlói, a Tamási, a Tabi és a Barcsi kistérségeknél kedvezıbb a helyzete. A Siklósi kistérség a jó természeti és humán erıforrásokkal, jelentıs termelési potenciállal és jó piaci pozíciókkal rendelkezı kistérségek viszonylag szőkös létszámú csoportjába sorolható, mert: jó termıhelyi adottságait minıségi és hírneves termékek elıállításával realizálja; természeti kincseit és kulturális örökségét jelentıs idegenforgalmi kereslet értékeli fel; stabilnak tekinthetı fejlıdési pályára helyezıdtek városai; hagyományaikat, kötıdésüket ırzık és felvállalók települései. A társadalmi gazdasági szempontból elmaradott területek közé a régióból 16 kistérséget soroltak, melyekben a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban meghatározott 19 változóból számított komplex fejlettségi mutató értéke alatta maradt az országos átlagnak. Ezek alapján a Siklósi kistérség társadalmi gazdasági szempontból elmaradott területnek minısül. 26. ábra: A gazdasági térszerkezet alakulása Forrás: Váti Kht.

42 42 Vidékfejlesztési szempontból 16 kistérség minısül támogatandónak, amely csoportba a Komlói és Dombóvári kistérségek kivételével a régió valamennyi kedvezményezett körzete tartozik, tehát a Siklósi is. E körzetek közös jellemzıje, hogy a népességüknek kevesebb, mint 50 százaléka él 120 fı/km 2 -nél nagyobb népsőrőségő településen, az egy fıre jutó személyi jövedelemadó alap országos átlag alatti, a mezıgazdasági foglalkoztatottság aránya az évi népszámláláskor az országos vidéki átlagnál magasabb volt, továbbá az december 20-án regisztrált munkanélküliségi ráta is meghaladta az országos átlagot. További változás a évi besoroláshoz képest, hogy a 64/2004. (IV. 15.) számú kormányrendelet a kedvezményezett területen belül megkülönböztet hátrányosabb és leghátrányosabb helyzető kistérségeket. Ez utóbbiak közé azon térségek tartoznak, amelyeknek komplex fejlettségi mutatója nem éri el a budapesti mutató 60 százalékát, míg a fennmaradó területek csupán hátrányosabb helyzetőnek számítanak. A régióban a területfejlesztési szempontból leghátrányosabb helyzető kistérségek közé Baranyában: a Sásdi, a Sellyei, a Szigetvári, a Szentlırinci; Somogyban a Barcsi, a Csurgói, a Lengyeltóti, a Tabi; Tolnában a Tamási került; a hátrányosabb helyzető kistérségek közé Baranyában a Komlói, a Mohácsi, a Siklósi, a Pécsváradi; Somogyban a Fonyódi, a Marcali, a Nagyatádi, a Balatonföldvári; Tolnában a Dombóvári sorolható. Az összefoglaló mutatókat tekintve a Siklósi kistérség a településszámot tekintve a legnagyobb, népességszámát tekintve a negyedik legnagyobb a megyében. A népesség szempontjából közepesen városiasodott, fontos jellemzıje az átlagosan kicsi településméret (aprófalvas jelleg) és az alacsony népsőrőség A vállalkozások helyzete a Siklósi kistérségben A baranyai kistérségek között 2003-ban a 100 fıre jutó mőködı vállalkozások számát tekintve a Siklósi kistérség az élen járt, 6,8 mőködı vállalkozás jutott minden 100 fıre, ami a Pécsi kistérség kimagasló értékét követı második legmagasabb érték volt. Ez a pozíció azt mutatja, hogy a Siklósi kistérségben a gazdasági aktivitás kedvezıen alakul, a kistérség vállalkozó szellemő lakossága igyekszik kihasználni a piaci igények teremtette lehetıségeket. 1 1 A településeken mőködı vállalkozások pontos jegyzékét a 2.sz. melléklet tartalmazza.

43 ábra: 100 lakosra jutó vállalkozások száma a baranyai kistérségekben (2003, db) 100 lakosra jutó működő vállalkozások száma a baranyai kistérségekben, (db) 12 10, ,3 7,1 5,2 3,7 6,8 5, Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Forrás: VÁTI, TEIR A Siklósi kistérségben volt a legmagasabb (3,3%) a vállalkozások adózás elıtti eredményének a vállalkozási tevékenységekbıl származó bevételekhez viszonyított aránya. A mutató értéke 6%-kal haladta meg 2003-ban a vállalkozássőrőség tekintetében még vezetı pozícióban levı pécsi kistérséget. A Siklósi kistérségben az árbevétel arányos jövedelmezıség 10%-kal haladta meg a megyei, és 30%-kal a régiós átlagot ban forint adózott eredmény jutott egy lakosra a Siklósi kistérségben. Az egy lakosra jutó adókedvezmények összegét megvizsgálva kiderül, hogy ennek a mutatónak az értéke 2003-ban az egyik legalacsonyabb volt Baranyában. A kistérségi árbevétel jelentıs részét elérı vállalkozások nagy többsége néhány településen koncentrálódik.

44 ábra: Egy lakosra jutó adózott eredmény a baranyai kistérségekben, 2003 (Ft/fı) Egy lakosra jutó adózott eredmény a baranyai kistérségekben, (Ft/fő) Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Forrás: VÁTI, TEIR A kilenc baranyai kistérség között az egy fıre jutó személyi jövedelemadó-alap tekintetében a Siklósi kistérség az ötödik helyen állt. A 2001-tıl 2003-ig terjedı idıszak alatt minden baranyai kistérségben hasonló mértékben javult a jövedelmi helyzet, ami a minimálbér emelkedésének volt köszönhetı. A Siklósi kistérségben 22%-kal emelkedett az egy fıre jutó személyi jövedelemadó-alap, így 2003-ban meghaladta a forintot. Az elaprózottság következtében kevés olyan erıs közepes mérető vállalkozás van, mely tevékenységével és fejlıdésével dinamizálhatná a térség gazdaságát, és sikeresen vehetné fel a versenyt más európai versenytársaikkal. Az összes vállalkozások száma 3,6%-kal csökkent 2000 és 2003 között, a 2000 és 2002 közötti csökkenés eredményeként a év végére érte el az idıszaki mélypontot, majd enyhe növekedésnek köszönhetıen 2003-ra újra megközelítette a évi szintet. 2. Táblázat: Mőködı társas vállalkozások nemzetgazdasági ágazatok szerint a Siklósi kistérségben, (db) mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ipar, építıipar kereskedelem, javítás szálláshely szolgáltatás, vendéglátás ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Forrás: KSH

45 Az ipar jellemzıi A Siklósi kistérség alapvetıen nem tartozik hazánk ipari térségei közé. Ennek oka a terület döntıen mezıgazdasági jellege, amely a helyi adottságokkal és erıforrásokkal magyarázható. Egyrészt ezen a területen nem található a klasszikus ipar számára kiaknázható nyersanyag vagy energiahordozó lelıhely kivéve az építıipar számára hasznosítható homok és kavics kitermelésre alkalmas térségeket, ill. kıbányákat. Ezenfelül a Kistérségben a természeti értékek védelme kiemelten hangsúlyos Duna-Dráva Nemzeti Park, Villányi hegység. Másrészt teljesen hiányzik a nem nyersanyagigényes iparhoz szükséges tıkekoncentráció, és a magasan képzett munkaerı is. Harmadrészt a Siklósi kistérség nem rendelkezik hagyományokkal az ipari termelés terén. Azt azonban nem állíthatjuk, hogy ebben a térségben mindennemő ipartelepítési elképzelés elhibázott volna. Fentiekbıl következıen a mezıgazdasági termeléshez kapcsolódó feldolgozóipar és további tárolókapacitás létesítése indokoltnak látszik. Természetesen ennek alapfeltétele egy prosperáló helyi agrárgazdaság, amely az integrált mezıgazdasági modellt követi, figyelembe veszi a helyi adottságokat a vetésszerkezet kialakításakor és az állattenyésztési ágazat fejlesztésénél egyaránt. A megtermelt mezıgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelésével pedig, a feldolgozatlan termékekhez képest jelentısen növelhetı volna a nyereséghányad. Meg kell jegyezni, hogy a fentiekben vázolt, feldolgozóipar, csakis egy jól mőködı agrárszektorra a jelenlegi vegetációhoz, sorvadáshoz képest alapozódhat, ennek megteremtése azonban nagyrészt túlmutat a kistérség lehetıségein, mivel országos szintő megoldást igényel a mezıgazdaság helyzetének stabilizálásához és a fejlıdés beindításához. A térség meghatározó iparvállalatai nagyság szerint a következık: 3. Táblázat: A Siklósi kistérség meghatározó iparvállalatai Cég megnevezés Iparág Foglalkoztatottak száma (fı) 1. BCM Rt. cementipar ~ Carmeuse Hungária mészipar ~100 Mészgyártó Kft. 3. Agrokémia Sellye Rt. vegyipar n.a. 4. OK Magyarország Kft. bıripar ~100 fı Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara A táblázatban foglalt adatok tájékoztató jellegőek, mivel pontos információk nem állnak rendelkezésre, hiszen a felsorolt vállalatok nem kamarai tagok mivel a tagság nem kötelezı, ezért nincs adatszolgáltatási kötelezettségük. (A Kamaránál nagy problémát okoz, hogy az adott évrıl csak jelentıs késéssel 2 év, a statisztikai kiadványok megjelenésével nyerhetı információ.) A térség iparszerkezetében a táblázatban felsorolt ágazatokon kívül szigetszerően van jelen a jelentısebb pincészeteknél a palackozás, továbbá a faipar. Megemlíthetı még a villánykövesdi téglagyár kb fı alkalmazotti létszámmal. A Kamarával folytatott megbeszélés alapján is megerısíthetı, hogy hosszú távon a Siklósi kistérségben számottevı mértékben a mezıgazdasághoz kapcsolódó iparágak lehetnek életképesek. Az ipar vagy építıipar területén bejegyzett társas vállalkozások 19%-a mőködött 2003-ban, arányuk az idıszak végére mintegy 4,5%-kal növekedett a évi állapothoz képest. Az ipari és építıipari vállalkozások csoportja mintegy 22%-kal bıvült ebben a négy évben. Hasonló dinamikát (21%-os növekedés) csak az ingatlanügyletek és

46 46 gazdasági szolgáltatások területén figyelhetünk meg, melyek a társas vállalkozások közel ötödét tették ki 2003-ban. A szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó társas vállalkozások száma 11%-kal emelkedett, a mezıgazdaság és erdıgazdálkodás terén pedig stagnált a társas vállalkozások száma mindkét terület közel 9%-os arányt képvisel a mőködı társas vállalkozások között. Ugyanakkor a legnépszerőbb kereskedelemmel és javítással foglalkozó vállalkozások száma esett a legnagyobb mértékben közel 30%-kal az idıszak alatt. A kereskedelem területén a délszláv bevásárló turizmus visszaesése hatott a vállalkozások számára is. A kistérségben jelentıs számú ipari-építıipari tevékenységet végzı vállalkozás van, és számuk növekvı tendenciát mutat. Ezzel szemben a turizmus által jól jellemzett vidék turisztikai vállalkozásai az ipari-építıipari és az ingatlan-gazdasági szolgáltatás területéhez képest is csupán fele annyian vannak, e téren tehát fıként fejlıdı turizmus mellett jelentıs tartalékok vannak. A kistérség ipara fıleg Siklóson és Beremenden koncentrálódik. Az utóbbi településen található Duna-Dráva Cement Kft. és a Carmeuse Hungária Mészgyártó Kft. fontos építıipari szereplık a hazai piacon, mindkettı hátterében külföldi vállalatcsoport áll. A Duna- Dráva Cement Kft. 300 fıt foglalkoztató beremendi gyára Nagyharsány és Beremend mellett bányászati tevékenységet folytat, melynek létszámigénye a gyárhoz képest elhanyagolható. Éves szinten millió tonna igen jó minıségő mészkövet bányásznak itt. 29. ábra: A bányászatban foglalkoztatottak megoszlása a Siklósi kistérségben (2003) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A jelenleg feltárt kitermelése váró mennyiség megközelíti a 170 milliárd tonnát. Ennek csak egy része kerül a Beremendi Cementmőbe feldolgozásra, a többit vasúton vagy közúton külföldre exportálják. A termelés alól kivont területeken nagy gondot fordítanak az eredeti környezeti állapotok visszaállítására. Környezettudatos mőködés során a vállalat gyakran részt vállal rendezvények támogatásában. A Carmeuse Hungária Kft. építıipari tevékenységéhez 50 fıt alkalmaz, a mészgyártás mellett -forgalmazással foglalkozik. A Duna- Dráva Cement és a szomszédos Carmeuse Kft. mőködése más kapcsolódó építıipari

47 47 tevékenységgel foglalkozó vállalatokat is a településre vonzott, melyek kapacitásait közösen, a stratégiai partnerség és a kölcsönös elınyök jegyében használják. A térség egyetlen ipari parkja a magánvállalkozásként mőködı siklósi Serena Ipari Park, ahol összesen 22 vállalkozás rendelkezik területtel. Az Ipari Park területe 22,4 ha. Az Ipari Park tulajdonosai számára nem jelentkezik igazán elsıszámú elvárásként a profitmaximalizálás, sokkal inkább fontos a munkahelyteremtés, a betelepülı cégek számára a szolgáltatás nyújtása, illetve a meglévı rendelkezésre álló területek értékesítése. Az ipari parkba települt vállalkozások több mint fele 12 darab kereskedelmi, szolgáltató, vagy javító tevékenységet végez, többnyire egyéni vállalkozók. További négy vállalkozás borászattal, bortermeléssel foglalkozik. Gyártó tevékenység három vállalkozásnál zajlik: bútort, háztartási eszközöket és kesztyőt készítenek itt. A pécsi kesztyőgyártással foglalkozó Otto Kessler Kft. 97 alkalmazottjával a város és a térség legnagyobb foglalkoztatója. Jelenleg domináns profilként jelenik meg a raktározáshoz, logisztikához kapcsolódó cégek szolgáltatásai. Mindezekre épülve nemzetközi terminált kívánnak létrehozni az Ipari Park tulajdonosai, melynek lényege, hogy a nemzetközi forgalomban közlekedı kamionok számára teljes körő szolgáltatásportfoliót kínálnak (büfé, zuhany, szerviz, gumiszervíz). Sajnos eddig még nem sikerült nagyobb hozzáadott értékő terméket elıállító céget idecsábítani. 4. Táblázat: Serena Ipari Park Siklós betelepült cégek jegyzéke Cégnév Tevékenység Terület (m 2 ) Státusz Pannonvin Kft borfeldolgozás betelepült - mőködı Aranykúria Kft. növénytermesztés betelepült S.I.P. - Serena Kft. tárolás, raktározás 5739 mőködı DJ&K Bt. pékség 2058 betelepült Heumann Kft. borfeldolgozás 3500 mőködı Tollas Tibor építıipari tervezés, kivitelezés 1400 betelepült S.I.P. - Serena Kft. ingatlankezelés, bérbeadás 5531 mőködı Sint-Oil Kft. kenıolaj raktározás betelepült - mőködı Tóth Trans Bt. közvámraktár betelepült - mőködı Kovács Gumiház Kft. gumijavítás 1600 betelepült Tóth Trans Bt. parkoló 1264 betelepült - mőködı Tóth Trans Bt. nemzetközi fuvarozás 3900 betelepült - mőködı Tóth Trans Bt. kamion mosó 2021 betelepült - mőködı Mészom-Wine Kft. borfeldolgozás 3288 betelepült - mőködı Mikola és Társai Bt. villanyszerelés 1124 betelepült - mőködı Kálmán Árpád egyéni vállalkozó redıny, reluxa szerelés 312 betelepült - mőködı Tóth Trans Bt. kamion terminál 6339 betelepült - mőködı Bónusz Kft. háztartási eszközgyártás 3165 betelepült - mőködı Varga Bútor Kft. bútorgyártás 2402 betelepült - mőködı Épgép Trade Vállalkozás gépjavítás, kereskedelem 5296 betelepült - mőködı Farkas József autószerelı 1340 betelepült Bálint és Társai Bt. lakatos 933 betelepült - mőködı Hohmann Zsolt karosszéria lakatos 1437 betelepült Puskás József lakatos 1403 betelepült Szabó Andor asztalos 2583 betelepült Otto Kessler Kft. bırárugyártás 3316 betelepült - mőködı Tóth István (tartalék) Összes terület Forrás:

48 48 A környezı településekrıl is települtek be vállalkozások, nem csak Siklósról, így el lehet mondani, hogy az Ipari Park vonzáskörzete túlnı a városon magán, sokkal inkább az egész kistérségre kiterjed. Legfontosabb céljának a tulajdonos azt tartja, hogy minél több munkahely jöjjön létre a térségben, így biztosítva a megélhetést a lakosság számára. A jövıben így célja az Ipari Parknak, hogy csökkentse a kistérség munkanélküliségét, és biztosítsa a fenntartható fejlıdést. A legfontosabb stratégiai célok a következık: innovatív gazdasági szerkezet kialakítása, vállalkozások versenyképességi feltételeinek biztosítása, munkahelyek létesítése, térségi kohézió, kapcsolatok erısítése, e-kereskedelem kialakítása. Az ezekhez kapcsolódó cselekvési lépések az alábbiak: erıforrás bıvítés, befektetık bevonása, pályázatok, beruházási hitelek megszerzése, fejlesztések, raktárbázis növelés, vámiroda létrehozása, logisztikai központ, kamionterminál, üzemanyag töltı kiépítése, további zöldmezıs beruházás indukálása. Siklóson 993 vállalkozás mőködött 2003-ban, ezek közül 25 foglalkoztatott 10 fınél többet. A legnagyobb vállalkozások tevékenysége között a már említett kesztyővarrás mellett megtalálható az egyéb varrodai tevékenység, az élelmiszer elıállítás, a borfeldolgozás, bútorgyártás, valamint élelmiszer tartósítás és gyártás. A áprilisi adatok szerint a mőködı vállalkozások száma Siklóson 13%-kal lett alacsonyabb az elmúlt másfél év alatt. Az egyéni vállalkozások száma 15%-kal esett, miközben a társas vállalkozásoké ennél jóval kisebb mértékben, mindössze 9%-kal csökkent. A változások következtében módosult az egyéni és társas vállalkozásoknak az aránya: az elıbbi csoport részesedése 2%-kal mérséklıdött, az utóbbié ugyanennyivel emelkedett, így 2005 tavaszán 58 illetve 42% az egyéni és a társas vállalkozások aránya az összes vállalkozáson belül. 5. Táblázat: A jelentısebb borászatok fontosabb adatai Hektárban összes termıterület Borászatok jellemzıi termıre fordult terület éves termelés jellemzı fajták cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, cabernet Csányi 340 n. a palack franc, kékoportó és kékfrankos Weninger n. a. kékfrankos, merlot, syrah és cabernet franc Gere Attila palack Gere Tamás Bock Tiffán palack 25 23, hektoliter palack Malatinszky n. a. Vylyan palack Günzer Tamás 10 6 n. a. merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc, kékoportó, kékfrankos kékoportó, cabernet sauvignon, kékfrankos, cabernet franc, pinot noir, hárslevelő, olaszrizling és merlot cabernet sauvignon, kékoportó, cabernet franc, merlot, kékfrankos, pinot noir, syrah, olaszrizling, hárslevelő, chardonay kékoportó, kékfrankos pinot noir, cabernet sauvignon, és franc, merlot chardonay, kékfrankos, pinot noir, cabernet sauvignon és franc, illetve merlot cabernet sauvignon, kékoportó, cabernet franc, merlot, pinot noir, syrah, chardonay kékfrankos, kékoportó, merlot cabernet sauvignon és franc Wunderlich palack oportó, kadarka és cabernet Forrás: Internetes kutatás alapján saját szerkesztés

49 49 Villányban a legnagyobb vállalkozások kevés kivétellel borászattal, bortermeléssel foglalkoznak. A Csányi Pincészet mintegy 30 alkalmazottal mőködik, a Gere és Bock Pincészetek alkalmazotti létszáma fı. A szintén a feldolgozóiparban tevékenykedı, élelmiszer elıállítással foglalkozó Új-Mizo Rt. villányi üzeme további fıt foglalkoztat. A város következı legjelentısebb vállalkozása a családi vállalkozásként mőködı, 10 fınél kevesebb alkalmazottal rendelkezı betonüzem, mely beton építıelemek gyártását végzi. Harkány gazdasága elsısorban a turizmusra támaszkodik, ezért az ipari jellegő tevékenység elenyészı a városban. A Tar Mővek Faipari Kft. mely parkettákat és szegélyeket készít a legnagyobb foglalkoztató, azonban az alkalmazotti létszám itt sem éri el a 20 fıt. A fentieken kívül többnyire kisvállalkozások keretében a Siklósi kistérségben faipari kitermelı és feldolgozó tevékenység (asztalos munka, bútorgyártás) folyik Villánykövesd és Bisse környékén. A feldolgozóiparból érdemes megemlíteni a 20 fıt foglalkoztató kisdéri zöldségtisztítót és a részvénytársasági formában mőködı kisharsányi szılészetet. Az építıiparban az egyéni vállalkozások mellett több társas vállalkozás is tevékenykedik. 30. ábra: Regisztrált vállalkozások száma a Siklósi kistérségben (2003) A Beremendi Cement- és Mészipari Rt. Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A cementgyártásnak Dél-Baranyában csaknem egy évszázados hagyománya van, a régi gyárban már 1910-ben folyt a termelés. A beremendi cementmő építését a hatvanas évek végén kezdték meg, a cél egy új, a kor követelményeinek megfelelı cementmő létrehozása volt. A termelés 1972-ben indult meg az új létesítményben évi 1,1 millió tonnás kapacitással. A beremendi gyár tevékenységében a cementgyártás mellett a transzportbeton- és kavicsüzletág is fontos szerepet játszik. A gyártási folyamatot magas kapacitásszint és korszerő technológia jellemzi. A 65 méter hosszú, 4,4 méter átmérıjő hengeres forgókemencékben naponta tonna klinkert állítanak elı. A gyár villamosenergiafogyasztása meghaladja a kilowatt/órát. A belsı anyagmozgatás döntı részét több kilométer hosszú szállítószalagok végzik.

50 50 A Duna-Dráva Cement Kft ben jött létre a Beremendi Cement- és Mészipari Rt. és a váci Dunai Cement- és Mészmő Kft. egyesülésével. A társaság cementgyártó kapacitása 2,4 millió tonna. Az elmúlt években számos fejlesztést hajtottak végre, amelyek eredményeként a termékminıség jelentısen javult, ugyanakkor a gyár által okozott környezetterhelés csökkent. A cég kiemelten kezeli a környezetvédelem kérdését; elıtérbe helyezi a másodlagos hasznosítású tüzelı- és nyersanyagok felhasználását, és a gyártási folyamatokban is korszerő, környezetkímélı technológiákat alkalmaz. Az üzem 1995-ben elnyerte az Ipar a Környezetért Alapítvány aranyérmét. A cég termékeinek kiváló minıségét az ISO 9001:2001. és az ISO 14001:1997. sz. minıség- és környezetközpontú irányítási rendszer biztosítja. A társaság igyekszik jó kapcsolatot kialakítani a helyi társadalommal, jótékonysági kezdeményezéseket támogat és kulturális események megrendezésében is közremőködik. A társaság gazdasági célja az eredmények költségelıny általi folyamatos javítása, valamint a vállalatcsoport eredményorientált, hosszú távú és folyamatos növekedése. A vállalat üzleti kultúráját decentralizált, telephely-orientált vezetıi, döntési és szervezeti struktúra, valamint növekedésorientáció jellemzi. A konszern belsı hivatalos nyelve az angol, ugyanakkor támogatják a nemzeti identitás és kultúrák megırzését, hogy minél közelebb kerülhessenek a helyi piacokhoz. A vállalat személyzeti politikájának fontos része a célzott- és folyamatos személyzetfejlesztés által a szakmai, szociális és vezetıi kompetencia kiépítése. A javadalmazási rendszer teljesítmény- és eredményfüggı, figyelembe veszi az adott ország sajátosságait. Piaci stratégiájában a tartós eredményekre épített folyamatos növekedés nagy szerepet játszik. A nyereség teszi lehetıvé a kutatást, az új termékek és berendezések kifejlesztését és a környezetvédelmi beruházásokat. A költségoptimálást bench-marking (összehasonlító elemzés) alapján végzik Mezı- és erdıgazdasági termékek feldolgozása A Siklósi kistérséget vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy a mezı- és erdıgazdasági termékek egy része a térségen kívül, Baranya megyében, vagy a nagyobb Dél-dunántúli Régióban kerül feldolgozásra. Így a: húsfeldolgozás juhágazat termékeinek feldolgozása, tejfeldolgozás, tojásfeldolgozás olajos növények feldolgozása, gyümölcsfeldolgozás mind régiókon kívül történik. Ez azonban nem jelent gondot a lényeg a feldolgozás tényén alapul. A gabonafélék nagy része helyi malmokban kerül feldolgozásra. A sütıipari kapacitás a térségben túlméretezett. A takarmánygabonák feldolgozása megoldott. A nagymérető üzemek saját keverıüzemi kapacitásukat mőködtetve Premix és Koncentrátum kiegészítéssel a takarmánygabonából a különbözı állatfajok részére tápokat gyártanak. A szılıfeldolgozás teljes mértékben helyileg valósul meg. A zöldségfeldolgozás kis savanyító üzemekkel, és a térségen kívüli nagyobb feldolgozó üzemekkel megoldott. Hiányzik az ágazatban elıállított termékek egy részének szárított termékké való feldolgozása. A főrészárú elıállítása az erdıgazdasági és településenkénti főrészüzemekben zajlik. A magasabb feldolgozási szint (bútorgyártás, farostlemezgyártás, stb.) elérése már régión kívüli termelı üzemben történik. A kistérségben igen nagy gondot jelent, hogy a mezıgazdasági kistermelık kellı integráció hiányában nem képesek megoldani a megtermelt kenyérgabona és

51 51 takarmánygabona mesterséges szárítását és átmeneti tárolását, mely az elsıdleges feldolgozás egyik formája Az élelmiszeripar és az élelmiszeripari kapacitások térbeli elhelyezkedése A gabona feldolgozása a jelenleg is mőködı malom-kapacitással lefedett. A településeken mőködı péküzemek a térség igényét bıven fedezik. A Villány-Siklós borút területén a szılıfeldolgozás, borkészítés, palackozás egységesen jelen van. Mivel az élelmiszeripari termékek zömmel a nagyobb régió feldolgozó üzemeibe kerülnek, itt a zöldségszárító üzem és a gyümölcs-aszalványok elıállítása, valamint törköly lepárlása a célirányos. Ezen új létesítmények megvalósítására fıleg a térség centrumaiban lenne jó lehetıség. Korrekt adatok a szılı és bor kivételével nem állnak rendelkezésünkre az élelmiszeripar arányáról a teljes iparon belül, így illusztrációként a táblázat alapján a nagyobb régiók (Baranya megye, Dél-dunántúli Régió, országos adat) évi számait közöljük. 6. Táblázat: Az élelmiszeripar aránya a teljes iparon belül (1997, %) Baranya megye Dél-dunántúli Régió ország Termelés 31,9 28,5 18,9 Beruházás 32,3 19,8 16,3 Foglalkoztatottak 16,9 15,5 15,9 Forrás: Területi Statisztikai évkönyv (1997.) Baranya megye lényegesen jobban áll az élelmiszeripart illetıen, mint a nagyobb térség, vagy ország. Ez a helyzetalakulás a Siklósi kistérség számára is elınyös. A kistérségben hús-, tej- és zöldség feldolgozás nem történik, ezen feladatokat az alábbi cégek látják el: Húsfeldolgozás: DÉLHÚS Rt. Pécs PICK Rt. Szeged Tejfeldolgozás: MIZO Rt. Szeged A szılı- és borfeldolgozás jelentıs a kistérségben, a nagyobb termelık a következık: BOCK Pince Kft. Villány Tiffán Bt. Villány Polgár Pincészet Villány Gere Attila Pincészet Villány Csányi Pincészet Rt. Villány VYLYAN Szılıbirtok és Pincészet Rt. Kisharsány Fontányi Borászat Szılészet Siklós 4.3. Mezıgazdaság Az agrártermelés sajátosságai A kistérség a Dél-dunántúli Régió, Baranya megye specifikus agroökológiai jellemzıkkel bíró területe. Domborzata kedvezı az agrárgazdálkodás számára. A térség aprófalvas településszerkezete az élelmiszergazdaságon belüli mezıgazdasági termelés

52 52 domináns szerepének kedvez. A szubmediterrán klíma az ország más térségeire nem jellemzı, egyedi típusú agrártermelési struktúra kifejlıdését eredményezte. Így hazánk legdélibb földrajzi ponttal rendelkezı tájegységén a napfényes órák száma óra/év, a vegetációs idıszak napi átlagos középhımérséklete az áprilisi 10,19 C foktól a szeptemberi 16,8 C fokig változik, és a VI., VII., VIII. hónapban eléri a 20-22,3 C fokot is. Ezen a vidéken tavaszodik ki elıször, melyhez a mediterránum közelsége is hozzásegít. Az Adria felıli levegı beáramlást közepes relatív páratartalom jellemzi (55-80%-os légnedvesség). Térségünket a csapadékkal közepesen ellátott területek közé sorolhatjuk. Május-júniusban és októberben esik a legtöbb csapadék (676 mm/év). A korai kitavaszodást napos, viszonylag száraz, helyenként zivatarokkal, jégesıkkel terhes nyári idıszak követi. Az ısz megmutatja a szubmediterrán klímajelleg igazi értékeit. A meleg, jórészt száraz és hosszú ısz vénasszonyok nyara teszi igazán értékessé az itt termı gyümölcsöket, kiemelten a villányi-siklósi szılıket. Ezek a szerencsés természeti adottságok predesztinálják a déli régiókban honos növények egy részének a térségben történı termesztését. Az agroökológia keretén belül a térség domborzati és talajviszonyai az országos jellemzıkhöz viszonyítva itt lényegesen nagyobb összhangban vannak a kedvezı klimatikus viszonyok adta lehetıségekkel. Ezt alátámasztja a már kialakult termelési struktúra is. A kistérség agráralkalmassági értékszáma a minıségi paramétereket tekintve kétszeresen jobb, mint az országos átlagértékek. A földterület alkalmassága egyértelmővé teszi a mezıgazdasági termelés további strukturális, mennyiségi, minıségi fejlesztésének létjogosultságát A kistérségre jellemzı birtokstruktúra A KGST-n belül létezett egyfajta munkamegosztás, melyben hazánk mint agrár-ipari ország vett részt, és a megtermelt növények, és elıállított élelmiszerek értékesítése megoldható volt a Szovjetunió óriási, biztos piacán. Ez a szocialista rendszer összeomlásával, és az érdekszférák átalakulásával egy csapásra megváltozott, és a korábban a kiváló minıségő talajoknak és kedvezı éghajlatnak köszönhetıen jó minıségben és nagy mennyiségben termelt növényfélékre egyre inkább csökkenı kereslet mutatkozott. Súlyosbította a helyzetet, hogy az európai érdekszférába való visszakerülésünk miatt a korábbi felvevıpiacokon vámok tették versenyképtelenné terményeinket, tılünk nyugatra pedig egy hatalmas valódi piacon kellett helyt állni, mely maga is túltermelési problémákkal küzd(ött). A rendszerváltást követıen mégis a Kárpótlási Törvény okozta a legnagyobb problémát, mely az igazságtétel elvébıl kiindulva próbálta a korábbi tulajdonosoknak visszajuttatni elvett földjeiket, ám az idıközben megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyok miatt mindez egy torz birtokszerkezet kialakulásához vezetett. A jogosultak jelentıs része a nem aktív korosztályból került ki, gyermekeik pedig, a korábban bekövetkezett erıteljes urbanizáció miatt nem tudtak és nem kívántak újból a földmőveléssel foglalkozni. A földekkel szembeni egyre kisebb érdeklıdés oda vezetett, hogy az egész országban megjelent kárpótlási-jegy spekulánsok a valódi érték töredékéért jutottak hozzá jelentıs nagyságú földterületekhez. Ezzel rendkívül rossz arányú birtokstruktúra alakult ki, melyet egyrészrıl a lehetıséget megragadó gazdák által tulajdonolt nagy birtokok, másrészrıl a sokfelé szabdalt, kevésbé életképes kisbirtokok jellemeznek. Új tulajdoni struktúra és új termelési gyakorlat jött létre. A mezıgazdasági termelıszövetkezetek száma négyszeresére nıtt, miközben átlagos területük ezzel fordított arányban változott, gazdasági erejük pedig a korábbi

53 53 töredékére csökkent. Egy-két hektáros birtokokon nem lehet a mai piac igényeinek megfelelıen versenyképesen gazdálkodni! A mezıgazdasági társas vállalkozók száma a kistérségben 77. Az lakosra jutó mezıgazdasági társas vállalkozók száma 1,9. A regisztrált ıstermelıi igazolvánnyal rendelkezık száma fı lakosra 27,43 ıstermelı jut. (Baranya Megyei Területi Agrárkamara). A gazdasági társaságok és az egyéni gazdálkodók részesedése a földterület hasznosításában domináns szerepő. A szövetkezeti forma részesedése szinte folyamatos átszervezéssel csökken. A mezıgazdasági üzemek nagyságbeli alakulását a tıke- és eszközhiányos, szakértelem nélküli kisgazdaságok bérletbe adásának gyakorlata befolyásolja. A helyi specialitások közé sorolandó a déli oldalon húzódó országhatár, és a változatos természeti és domborzati adottságokkal rendelkezı északi rész, mely nagyüzemi, gépi mővelésre alkalmatlan. 7. Táblázat: A földterület hasznosítása gazdálkodási formák szerint Megye, régió Gazdasági társaság Szövetkezet Egyéni gazdálkodó Megoszlás százalékban Siklós kistérség 43, 6 15, 5 40, 9 Forrás: Településenkénti felmérés 2002 Siklósi kistérség 8. Táblázat: A földterület használata a gazdaságok nagyságkategóriái szerint, 2002 Nagymérető közepes mérető Kismérető egyéb összesen Gazdaságok földterülete % megoszlásában 51,2 9,6 9, Forrás: KSH, településenkénti gazdajegyzıi adatok, számítások İstermelık számának alakulása 1997-ben: Regisztrált ıstermelık Siklósvidék kistérségben: fı Regisztrált ıstermelık Baranya megyében: fı Regisztrált ıstermelık számának alakulása a évben: (Agrárkamarai adatok) Regisztrált ıstermelık Siklósi kistérségben: Fı Regisztrált ıstermelık Baranya megyében: Fı Megjegyzés: Feltételezhetı, hogy a regisztrált létszámon felül is vannak ıstermelık. Az egyéni gazdaságok birtokstruktúrája Az egyéni gazdaságok kategóriájába sorolandó mezıgazdasági tevékenységet folytató háztartások és az adószámmal rendelkezı egyéni vállalkozások által mőködtetett gazdaságok az alábbi ábra által jól szemléltetve (és a fentieket alátámasztva) nagyon kis területen végzik tevékenységüket. Ezen gazdaságok kétharmada (66,01%-a) fél hektárnál kisebb területen gazdálkodik, mely erıteljesen meghatározza jövedelemtermelı képességüket. E csoportnak

54 54 jelentıs része a lakóházak körüli földterületeket, kerteket saját célokra hasznosítja, és ha piacot talál a terménynek, értékesíti is. 31. ábra: Az egyéni gazdaságok és termıterületük megoszlása a Siklósi kistérségben, 2000-ben (%, ha) Az egyéni gazdaságok és termőterületük megoszlása a Siklósi Kistérségben, 2000-ben, (%, Ha) 50,00% 46,27% 40,00% 30,00% 20,00% 19,74% 13,41% 12,71% 10,00% 0,00% 3,11% 4,04% 0,49% 0,22% 0,02% 0,15 0,15 0,50 0,51 1,00 1,1 5,00 5,1 10,00 10,1 50,00 50,1 100,00 100,1 300,0 300,0 Forrás:ÁMÖ 32. ábra: Egyéni gazdálkodókhoz tartozók száma a mezıgazdaságban (2003) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés Az adószámmal rendelkezı és megélhetési célból termelı gazdák vannak nehezebb helyzetben, ugyanis ilyen területnagyságokon nem lehet gazdaságos termény elıállítást végezni, ezért jellemzıen a területeket bérbe adják. Ez kiemelten a gabona-, és kukoricatermelıkre érvényes, akik ekkora területen legtöbbször saját gépek híján bérmővelésben termelnek, magas költséggel. Az elmúlt négy évben bekövetkezett gabona

55 55 túltermelés és a piaci kereslet nagy fokú visszaesése eredményeként a kistermelık egy része jövedelem kiesést szenvedett el. A társas vállalkozások birtokstruktúrája Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy nagy eltérések vannak a gazdálkodó szervezetek birtokméretei között. A szervezetek közel fele (46,78%) 0 és 50 ha közötti területen termel, melyet a kistérség jelentıs szılımővelése is indokol, ugyanis az intenzív mővelés miatt kisebb területeken zajlik gazdálkodás. 33. ábra: A gazdálkodó szervezetek termıterületeinek megoszlása a Siklósi kistérségben (2000, ha) A gazdálkodó szervezetek termőterületeinek megoszlása a Siklósi Kistérségben, 2000-ben, (%, Ha) 40,00% 35,00% 34,52% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 12,26% 10,0 10,1 50,0 10,97% 50,1 100,0 20,32% 100,1 300,0 2,58% 300,1 500,0 2,90% 500, ,0 15,48% 1 000, ,0 0,32% 0,65% 5 000, , ,1 Forrás: ÁMÖ A birtokszerkezetet vizsgálva kiderül, hogy a fentebb már említett torzult hazai birtokstruktúrához képest sokkal jobb helyzetben van a kistérség, és birtokszerkezete erısen hasonlít a kibıvülés elıtti Unió struktúrájához. A 70%-hoz közelítı 10 ha alatti birtok részarány az országos 93,8%-al szemben közép- és hosszútávon egyértelmő versenyelınyt jelez a többi hazai kistérséghez és a többi újonnan csatlakozó ország térségeihez képest is. Az elıny a hatékony és a pályázati lehetıségeket jobban kihasználni képes közepes mérető gazdaságok nagyobb száma lehet, ha emellett a kisebb gazdaságok is meg tudják ırizni verseny- és piacképességüket. A közepes mérető (10-50 ha) gazdaságok jelentıségét mutatja, hogy ık az összes gazdálkodók 20,7%-át teszik ki, és a 70%-os részarányú 10 ha alatti kisbirtokosokhoz képest kétszer akkora földterületet mővelnek meg.

56 ábra: A birtokszerkezet összetétele a Siklósi kistérségben (1997, %) A birtokszerkezet összetétele a Siklósi Kistérségben, hazánk átlagában 2000-ben és az EU-15-ök országaiban 1997-ben (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% siklósi kistérség EU-15-ök Magyarország Forrás:ÁMÖ A kistérségben az egyéni gazdaságok hektárt használnak, míg a gazdasági szervezetek hektáron tevékenykednek, ez mindösszesen hektár, melybıl a szántóföldek hektárt tesznek ki. A gazdálkodók szervezeti formái A Siklósi kistérség mezıgazdasági motorja egyértelmően Villány, ugyanis a kistérségi bejegyzett földhasználók 15,11%-a ezen a településen tevékenykedik. A társas vállalkozások számát tekintve még jelentısebb a borvidék központjának fölénye, mivel a Korlátolt Felelısségő Társaságok 40%-a található itt, jelentısen hozzájárulva a környék foglalkoztatási helyzetének javításához, és az önkormányzat bevételeinek biztosításához. Érdekes jellemzı, hogy a Betéti Társaság mint vállalkozási forma nem elterjedt sem Villányban, sem a kistérség többi településén, ugyanis a baranyai értékhez mindössze 7%-kal járul hozzá. Ez azzal magyarázható, hogy a kistérség fı mezıgazdasági tevékenysége, a szılıtermesztés, és az ehhez kapcsolódó borászat jelentıs fejlıdésen ment keresztül az elmúlt 10 esztendıben, és jól mőködı vállalkozások jöttek létre az expanzió nyomán, melyek a tıkeerejükhöz illeszkedı vállalkozási formát (javarészt Kft) választottak. A nagyobb társaságok (Rt, szövetkezet) száma igazodik a kistérségi terület arányokhoz. Három részvénytársaság mőködik a kistérségben, melybıl kettı (Vylyan Szılıbirtok és Pincészet Rt., Csányi Pincészet Rt.) a Villányi-borvidéken végzi borászati tevékenységét, a harmadik társaság pedig Beremenden, ez a Beremendi Mezıgazdasági Rt. A szövetkezeti formát öt társaság választotta, melybıl kettı Villányban található. A két társaság a szılészettel foglalkozó Kürti Pinceszövetkezet, és a szılı- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó Idared Kertészeti Szövetkezet. Nagyságrendileg az elızıekhez tartozik a korábban villányi TSZ-ként mőködı, és továbbélı Villányi Szársomlyó Kft. A kistérség további társaságai klasszikus mezıgazdasági termeléssel foglalkoznak, ezek név szerint a következık: Újpetrei Gazdák Szövetkezete, Vokányi Mezıgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet és a drávaszabolcsi Dózsa Mezıgazdasági Szövetkezet. Ezeken kívül a villányi Teleki Zsigmond Szakképzı Iskola is folytat mezıgazdasági tevékenységet.

57 57 A kistérség mezıgazdasági központjában, Villányban, a korábban Új Alkotmány MgTSz-ként mőködı Villányi Szársomlyó Kft ha területen gazdálkodik, mely a legnagyobb egy gazdasághoz tartozó birtokméret a térségben. Ezen kívül 4 társaság rendelkezik 1000 ha-nál nagyobb területtel. Ezek a következık: Újpetrei Gazdák Szövetkezete (2.432 ha) Beremendi Mezıgazdasági Rt. (2.065 ha) Dózsa Mezıgazdasági Szövetkezet (Drávaszabolcs) (1.837 ha) Határszél Kft (Egyházasharaszti) (1.186 ha) A további kettı, a kistérségben tevékenykedı részvénytársaságként mőködı vállalkozás (Vylyan Szılıbirtok és Pincészeti Rt., Csányi Pincészet Rt.) birtokméret szerint nem tartozik a nagyok közé, ugyanis mindössze 82, és 54 hektáron gazdálkodnak. Nyilván ezt a hangsúlyosabb feldolgozói, és kereskedelmi profiljuk okozza. 35. ábra: Mőködı mezıgazdasági szövetkezetek száma a Siklósi kistérségben (2003 év végén) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A Korlátolt Felelısségő Társaságoknál szintén komoly eltérések adódnak, a fent említett elit klubba tartozó Határszél Kft. birtoknagyságától a saját birtokkal nem rendelkezı társaságokig. Ebbe a csoportba a vállalkozások harmada tartozik, és további tíz százalékuk elhanyagolható mérető földdel rendelkezik (1 ha alatt). E vállalkozások ugyanis az egyéni gazdálkodók termelését győjtik össze, vagy bérelt földön termelnek, és mindezt a felhalmozott szakértelem birtokában feldolgozzák, és értékesítik. Ezek a beszállítók, önállóan és saját arculattal a piacon fellépni képtelen gazdaságok közül kerülnek ki, és a megfelelı garanciák hiányában a minıségi termelés ellenére nem, vagy csak áron alul, és szők piacon tudják értékesíteni termékeiket.

58 58 Nem alakultak ki több síkú integrációs szakmai szervezetek. Nincsenek termékpályás szövetkezetek A földterületek mővelési ágak szerinti megoszlása A kistérség földterületbıl a mezıgazdaságilag hasznosított terület 86,4 % nagyságú, a mővelés alól kivett területek aránya pedig 13,6%, ami jelentıs érték. A természetvédelmi terület aránya az összes földterületbıl térségünket tekintve ha = 0,02%. Ez az országos 8,2%-os értékhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb. 36. ábra: A Siklósi kistérség településeinek mezıgazdasági területe (2000, ha) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A mővelési ágakat vizsgálva a Siklósi kistérség tekintetében is megállapítható az, ami az egész Dél-dunántúli Régióra is jellemzı, hogy a szántóföldi növénytermesztés kimagaslóan nagy arányt képvisel a többi ághoz képest. A baranyai kistérségek viszonylatában is kiugróan magas értékkel bír a vizsgált kistérség, és a mohácsi után a második a rangsorban. A magas szántóföldi növénytermesztési arány leginkább a második világháborút követıen kialakult nagyüzemi mezıgazdasági struktúra következménye, mely a jól tárolható és szállítható, nagyüzemi keretek között magas termésátlaggal és gazdaságosan elıállítható növényfajtákra helyezte a hangsúlyt.

59 ábra: A termıterületek mővelési ágak szerinti megoszlása a Siklósi kistérségben, 2000-ben (%) A termőterületek művelési ágak szerinti megoszlása a Siklósi Kistérségben, 2000-ben (%) , ,36 0,46 4,32 4,57 7,24 szántó konyha-kert gyümölcsös 0,79 szılı gyep erdı nádas és halastó Forrás: ÁMÖ A régió szántóföldi növénytermesztési struktúrája az európai elıírásokhoz alkalmazkodó változtatásra vár. Nem történt meg a vetésszerkezet rendezése (a gabonafélék termesztésének területi arányát 15-20%-kal kellett volna csökkenteni). Alacsony az ipari és olajos magvú, valamint fehérjenövények aránya (napraforgó, repce, borsó, szója, lóbab). Nem került be a gyakorlati termesztésbe a vegyszer nélküli, biológiailag tiszta termesztéstechnológia. Nem kerültek kihasználásra a magasabb, dombos, eróziónak kitett területek, melyek gyógynövények termesztésére (különbözı mentafajták, kamilla, kömény, sáfrányos szeklice) alkalmasak (Villány-Siklós térsége). Nem szerepelnek a vetésszerkezetben az aprómag-termesztés szempontjából szóba jöhetı növényféleségek, melyeknek egyébként térségünk északi régiójában hagyományai vannak (lucernatermesztés, kölesmag-termesztés). A jó tulajdonságú sík területeken nem termesztenek virágmagvakat, pedig ez a családi gazdaságok jellemzıen jól jövedelmezı tevékenysége lehetne. A térség egyik kiemelkedıen fontos mővelési ága a szılı (2,76%). Ez a részarány messze meghaladja az országos 1,48%-os értéket. Az ország történelmi borvidékei közül a villányi (korábbi nevén Villány-Siklósi) borvidék az, amely térségünk igen értékes termelési és értékesítési potenciálját jelenti éves szılıtermesztési hagyományok, az ökológiai adottságok lehetıvé tették a minıségi borok készítéséhez szükséges szılıfajták termesztését.

60 ábra: Szılı termıterületek a Siklósi kistérségben (2003) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A kert és gyümölcsös mővelése a földterületen belüli részarányát tekintve igen kis volument jelent. A kistérség lakóinak foglalkoztatását illetıen ennek ellenére a nagy kézi munka igénye folytán továbbra is nagy szükség van a kertészeti és gyümölcsös ágazat további hatékony mőködtetésére. 39. ábra: A gyümölcsösök területe a Siklósi kistérségben (2003) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés

61 61 A gyepterületek területi nagysága 5,16 % részesedést mutat, mely érték lényegesen alatta marad a Baranya megyei és az országos értéknek. Itt ketté kell választani az ısgyepek és telepített gyepek fogalmát. Nincs megoldva az ısgyepek tervszerő karbantartása és hasznosítása. Az erdımővelési ág az, melynek szerepe ugyan alatta van a megyei és országos részaránynak, de területét lokálisan vizsgálva nagy jelentıségő. A régióban lévı halastó és nádas területek aránya kicsi, mert kevesebb a potenciálisan rendelkezésre álló extrémebb természeti adottságú terület. A Siklósi kistérség mikrotérségeiben a mővelési ágak szerinti megoszlás eltérı. A mővelési ágakat vizsgálva kiderül, hogy a jelenleg érvényesülı trenddel összhangban, mindegyikben a szántóterületek aránya a legmagasabb. Abszolút értékben a Peterd-Illocska tengelyen elhelyezkedı keleti térség, legnagyobb kiterjedése révén, az elsı a szántóterület nagyságban. A legjelentısebb erdıterületek Siklóson, és a Túronyi mikrotérségben találhatók, melyeknek kiemelt jelentısége lehet a turizmus fejlesztése miatt. A legjelentısebb gyepes területek a déli mikrotérségben, és a Kelet-Ormánság- Harkány mikrotérségben találhatóak ennek oka az itt található gyenge minıségő, más mezıgazdasági hasznosításra kevésbé alkalmas terület. A területek rendezésére az erdısítés lenne a legjobb megoldás. A gyümölcsös területek igazából egyik térségben sem jellemzıek, a leghangsúlyosabb a túronyi mikrotérségben. A szılıterületek Siklóson és a Villány körüli területeken jelentısek. A mővelés alól kivett területek mindenhol jelentıs arányban vannak jelen, a városi viszonyok miatt Siklóson a legnagyobb kiterjedéső A földterületek értékelése Aranykorona érték alapján vizsgálva a földterületek minıségét nagy szóródás jellemzı a kistérségben található sokféle tájföldrajzi egysége miatt. Az 53 településbıl hét falu (Bisse, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Kistótfalu, Matty, Palkonya, Villánykövesd) 10 aranykorona érték alatti területtel rendelkezik, kettı (Kislippó, Márok) pedig 30 aranykoronaérték feletti. 9. Táblázat: A termıföld minısége az agráralkalmassági értékszámok alapján Térség 1. kategória 2. kategória 3. kategória kivett Százalék Siklósi kistérség 3,8 16,6 59,3 20,2 Baranya megye 2,1 13,2 55,4 29,3 Dél-dunántúli Régió 6,1 14,8 50,1 29 Ország összesen 15,5 25,4 33,4 25,6 1. kategória Az agráralkalmassági értékszám nem éri el az országos átlag 80%-át 2. kategória Az agráralkalmassági értékszám az országos átlag és az átlag 80%-a közé esik 3. kategória Az agráralkalmassági értékszám nagyobb vagy egyenlı, mint az országos átlag Kivett Erdı, illetve mesterséges felszín Forrás: Magyarország mezıgazdasági és vidékfejlesztési programja, Baranya, Somogy, Tolna,megye, Gödöllı 1999.

62 62 A szántó-aranykorona értékek kedvezıbben alakulnak, mert természetesen azon a területen folyik ilyen jellegő mővelés, ahol magasabb az aranykorona-érték. A kistérségben nincs 10 aranykorona érték alatti szántóterület, a földek 10%-a a nagyon jónak számító aranykorona közötti csoportba tartozik (a megyében csak a Mohácsi kistérség jobb). A szántóterület átlagos AK értéke: 25,56. A regisztrált gazdaságok szántóterületébıl a 17 AK alatti szántóterület részesedése ha, mely terület a , ha szántó területének 62%-a. Térségünk szántóterületi adottságai átlagos, középminıséget jeleznek. 40. ábra: A szántóterületek 1 hektárra jutó átlagos aranykorona értéke a Siklósi kistérségben (2003) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés Örvendetesen magas a többi kistérséghez képest a aranykorona közötti kategória aránya is. Ebben a csoportban az átlag aranykorona érték 25,56 AK/ha, a régió átlaga mindössze 21,4 AK/ha, azaz a kistérség adottságai nagyobb összevetésben is kedvezınek mondhatóak. A többi mővelési ágat is tartalmazó összesítésben 15,31 AK/ha a kistérségi érték, ezzel kevéssel a régiós átlag alatt van, amely 16,1 AK/ha Szántóföldi termelés A Siklósi kistérségben az összterület nagy részét kitevı szántóterület vetésszerkezete 2002-ben a következık szerint alakult:

63 Táblázat: Szántóterületek vetésszerkezete a Siklósi kistérségben 2002-ben Kukorica 54,02% İszi búza 22,96% Szója 8,14% İszi árpa 7,09% Káposzta repce 1,86% Napraforgó 1,38% Lucerna 1,28% Tavaszi árpa 0,78% Mák 0,68% Zab 0,64% Triticale 0,24% Burgonya 0,21% Mustár 0,18% Rozs 0,17% Borsó 0,14% Parlag 0,24% Forrás: ÁMÖ A nagy és közép-nagy termelıegységek a meglévı gépeszköz kapacitásra építve a piacon jól értékesíthetı gabonafélék termesztésének (búza, ıszi árpa, zab, kukorica, rozs, triticálé) adtak elsıbbséget. A gabonafélék részesedése a vetésszerkezeten belül 68%, az olajos magvúaké (napraforgó, repce) 14%, a fehérjetermelı szója 13% volt. Mint látható a kistérségben a kukorica kimagaslóan nagy részarányt képvisel a vetésterületbıl. A nagyobb rizikóval termelhetı és speciálisabb gép-eszközparkot igénylı egyéb ágazatok lényegében háttérbe szorultak (pl.: cukorrépa, burgonya, borsó). A regisztráció szerinti jelenlegi vetésszerkezetet érdemes lenne átalakítani, a kalászos területek helyét ipari és egyéb piacképes növényféleségek vehetnék át. Az 1990-es évek elıtti vetésszerkezetben lényeges volt a rendkívül magas jövedelemtermelıképességő cukorrépa részaránya. A balkáni háború miatt megszőnt a régió bérfeldolgozásra termelése, és ezt tovább rontotta a Kaposvári Cukorgyár régióból való kivonulása. Az évi szántóföldi növények termésátlagai azt igazolják, hogy a gabonafélék ilyen magas területi aránya tovább már nem tartható. Ennek oka a piaci felvevı kapacitás megváltozása és az okszerő és optimális vetésváltás. A mezıgazdasági egységek 59%-át a nagy, illetve közepes mérető üzemek teszik ki. A gabonaféléket ott is termelték, ahol nem volt biztosítva az optimális feltételrendszer, pl. a Dráva öntéstalajain, így Drávaszabolcs, Matty, Gordisa, Egyházasharaszti térségeiben. A magasabban fekvı régiós egységek kiválóan alkalmasak gabonatermesztésre, így Beremend északi területei, Siklós, Villány déli területei, Egyházasharaszti szántói. A kistérségben uralkodó talajviszonyok következtében a burgonyatermesztés melynek inkább a laza, homokos alföldi talajok kedveznek nem jelentıs,. A kistérségben is csak a gyengébb minıségő kelet-ormánsági földeken van jelen.

64 Táblázat: Fıbb termékek ismertetése (2002 évi adatok) Búza İszi árpa Kukorica Olajos növények Szója (fehérje növény) Kékszılı Villányi Hegyközség Fehérszılı Kékszılı Siklósi Hegyközség Fehérszılı t t t t t t t Forrás: KSH Kertészet-szılészet Zöldség- és gyümölcstermesztés A zöldségtermesztés nagyon kis volumenő a kistérségben, a gazdálkodó szervezetek egyáltalán nem, az egyéni gazdálkodók is csak az összes szántóterület 1,74%-án foglalkoznak ezzel. A Siklósi kistérség fıbb terményeinek településenkénti megoszlásáról az alábbi ábra ad átekintést. 12. Táblázat: A Siklósi kistérség fıbb kertészeti terményeinek településenkénti bontása (2005, ha) árutermelı borszılı ültet-vény gyümölcs ültetvény gyümölcs ültetvény kajszi meggy szilva dió alma bodza cseresznye Adorjás Alsószentmárton Babarcszõlõs 12, Beremend 0,4509 2,2795 3, Bisse Csarnóta Cún Diósviszló 0 34,4471 6, Drávacsehi Drávacsepely Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Egyházasharaszti Garé Gordisa Harkány 0 9,7046 6,1 0 2,2 2,5 1,63 0 0,7 0 Hirics Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Kásád Kémes Kemse

65 65 Kisdér Kisharsány 9,95 18,534 15, Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kisszentmárton Kistapolca Kistótfalu Kórós Kovácshida Lapáncsa Magyarbóly 0 1, Márfa 1, , Márok Matty Nagyharsány 0 9, Nagytótfalu Old Palkonya 15 37, , Pécsdevecser Peterd Rádfalva Sámod Siklós 1,756 11,407 9,038 0,21 18,47 22, ,73 Siklósbodony Siklósnagyfalu Szaporca Szava Tésenfa Túrony Újpetre 0 2,65 4, , Villány 22, ,217 55, ,8 0 2,5 0 0 Villánykövesd 0 2, , Vokány 0 0 0, Forrás: FVM BM-i Hivatal adatai alapján A háztáji gazdálkodásra marad a lakosság szükségleteinek elıállítása, de itt is komolyan számolni kell az import erısödésével. A helyi, hazai termelés itt is fokozott szerepet kaphat, hisz a zöldségfogyasztáshoz szorosan kapcsolódik az egészséges táplálkozás, és a hozzá kapcsolódó biotermesztés is. Az egészséges táplálkozás elıtérbe kerülésével az Európai Unióban a hüvelyesek keresletének növekedése prognosztizálható, ezen igényeknek azonban nem megy elébe a kistérség mezıgazdasága, ugyanis kizárólag borsótermelés folyik, az is kis területen (Beremenden 31, és Harkányban 9 hektáron). A főszer- és gyógynövénytermesztés lehetıségei közül egyelıre a mustártermelés jelent meg három településen, Harkányban, Drávaszerdahelyen és Kovácshidán, összesen 52 hektáron (2002-es adat). A zöldségtermesztésnek elsısorban a háztáji termesztésben van nagyobb jelentısége, a régióban termelt zöldség 97,2%-át kis területen, többnyire saját szükségletre termelik, így jelentıs mennyiség nem képzıdik. A saját fogyasztáson kívül termelési arány növelés kívánatos lenne, hiszen az adott klimatikus, szubmediterrán jellemzık már évtizedekkel ezelıtt lehetıvé tették, hogy ez a térség az ország többi, távolabbi régiójától eltérıen olyan

66 66 primıröket és egyéb nagy kézi munkaigényő zöldségnövényeket termesszen, amelyek eredménnyel csak itt termelhetık. 13. Táblázat: Zöldségfélék termésmennyiségének alakulása év Összes termés Ebbıl paradicsom Zöldborsó Cs-kukorica Egyéb Összes tonna Siklósi kistérség Baranya megye Összesbıl egyéni gazdálkodók, % Siklósi kistérség 97, Baranya megye 85, ,2 22,6 88 Forrás: KSM Településenkénti felmérés, gazdajegyzık és szakértık számításai Kihasználatlan lehetıségeket kínál az olcsóbb hideghajtásos, fóliás paprika-, paradicsom-, uborkatermesztés, mely igen korai piaci árumegjelenést jelentene. Nagymértékben visszaesett a piacon jól elhelyezhetı korai zöldborsó és csemege kukorica termesztése (Siklós térsége). A szabadföldi, kordonszerő uborkatermesztés a próbálkozások ellenére sem tudott nagyobb teret nyerni. E területen alapvetı gond a biztos piacra jutást megteremtı szervezet hiánya, mely a kis piacon történı értékesítés mellett a nagybani piacot igényelné. A gyümölcstermesztés a megyében, és a kistérségben is elmarad az adottságok adta lehetıségektıl. Térségünk nem tartozik az ország régi gyümölcstermesztı hagyományokkal rendelkezı területei közé, legelterjedtebb az alma termesztés, mely kisparaszti gazdaságokból kerül ki. Jobbára csak kisebb gyümölcsösök vannak jelen, ugyanis a kistérségben 905 földrészleten, mindösszesen 227 hektáron folytatnak gyümölcstermesztést, mely mindössze a 0,35%-a a mővelésbe vont területeknek. Ezek a gyümölcs ültetvények is javarészt gazdálkodó szervezetek kezelésében mőködnek, és jellemzıen ıszibarack, kajszi, és szilva termesztésével foglalkoznak. Ebbıl jól érzékelhetı, hogy a régió jelentıs gyümölcstermesztésében súlytalan szerepe van a kistérségnek. A gyümölcstermesztés fı problémája, hogy a nagyszámú, korábban mőködı élelmiszeripari vállalat, akik jelentıs felvásárlók voltak, vagy megszőntek, vagy külföldi tulajdonoshoz kerültek, és specializálódtak, így már kevésbé volt egyértelmő, hogy hazai alapanyagot szereznek be, mert a nemzetközi piacon az Európai Unió országai komoly ellenfelek. Emiatt a piacon jelenlevı felvásárlók alacsony felvásárlási árakat érvényesítenek, melyek a termesztés (permetezı szerek) és a betakarítás költségeivel nem állnak arányban. Az import áruk beáramlása a friss gyümölcsök piacán is komoly problémát jelent, mert kedvezı árakon, egyenletes külsı (látvány) minıségben a hazai termés idején kívül is hódítanak. Ám e termékek élelmiszerbiztonsági szempontból nem vehetik fel a versenyt a helyi termeléssel, hiszen e gyümölcsöket messzirıl történı szállításuk miatt éretlenül leszedve késıbb vegyi anyagokkal kezelik és érlelik, a látvány fontossága miatt pedig szintén rengeteg vegyszert tartalmaznak. A gyümölcstermelés termesztési feltételeinél potenciális elınyt jelent a szubmediterrán klíma, de az ágazat a zöldségtermesztéssel együtt gondokkal küzd. A piacra jutás szervezetté tétele nincs megoldva. Mindkét ágazat tıkeinjekcióra vár. Kevés a korszerő hajtatásos technológiák, tárlóépületek, manipulációs technológiai egységek száma. A gyümölcslogisztika nem épült be a gyakorlatba, ez a fogalom a gyümölcs útját jelenti a fától a fogyasztóig. Nem alakult ki az integrált almatermesztés, melynek alapján a GEA (Garantáltan Egészséges Alma) védjeggyel ellátott termék fel tudja venni a versenyt a piacon.

67 67 Nem biztonságosak a termelési és értékesítési feltételek, nincs megszervezve a szakmai képzés, a marketing munka teljes egészében a termelıre hárul. Szılıtermesztés A borvidék szılıterülete ha, melybıl ha termı (627 ha fehér, 672 ha kék) és 466 ha nem termı (új telepítés és kivágott) ültetvénye. Fıbb fajták: olaszrizling (306 ha), chardonnay (101 ha), rajnai rizling (66 ha), hárslevelő (44 ha), tramini (35 ha), kékoportó (244 ha), cabernet sauvignon (204 ha), kékfrankos (86 ha), zweigelt (76 ha), cabernet franc (49 ha), merlot (47 ha). A villányi borvidéken átlagosan hektoliter bortermés realizálható hektáronként. Ez a bortermésmennyiség már azt jelzi, hogy a mennyiségi szemlélet helyett elıtérbe került a minıség biztosítása. A hegyközségi tagok száma: fı, ebbıl fı magánszemély, 2 szakszövetkezet, 2 termelıszövetkezet, 26 Bt., 54 Kft., 14 Rt. és egyéb vállalkozás. A villányi borvidéken az alakulás idején 1237 ha termıszılı volt. Ez a terület 1999-ig ha termıterületre növekedett. Az eddig kivágott területek egy részén, 136 ha-on történt újratelepítés. A szılıállomány frissítését a pályázati lehetıségek is elısegítették, 1998 és 2002 között a Villányi borvidék a környezı borvidékekhez képest kiemelt támogatást kapott. 14. Táblázat: A szılıterületek alakulása Baranya kistérségeiben, 2000-ben A szőlőterületek alakulása Baranya kistérségeiben, 2000-ben (%) 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Forrás: ÁMÖ 15. Táblázat: Baranya megyében pályázat keretében telepített szılı ültetvények borvidékenként között összesen: ha % ha % ha % ha % ha % ha % Villányi borvidék 49,11 99,3 51,64 69,8 124,5 80, ,1 160,6 84,4 551,8 83,4 Mecsekalja borvidék 0,34 0,7 4,02 5,4 9,5 6,1 26,84 13,9 29,65 15,6 70,35 10,6 Tolnai borvideék ,3 24,8 21,46 13, ,76 6 Szılı ült.össz.: 49, , , , , ,9 100 Forrás: FVM BM-i Hivatal adatai alapján

68 68 A szılıterületek 74%-a tartozik a borvidékhez, de az ezen kívüli területek is jó adottságokkal rendelkeznek. A borvidék hat hegyközségre tagozódik, Villány központtal: Hegyszentmárton Hegyközség Kisharsányi Hegyközség Nagyharsányi Hegyközség Nagytótfalu Hegyközség Tenkes Hegyközség Villány Hegyközség A hegyközségek kiemelt funkciókkal felruházott hatóságok, így beavatkozási jogkörük kiterjed a szılıtelepítések területi és fajtabeli ellenırzésére, eredetvédelem igazolásra, azaz a minıségbiztosításra is. Létezik egy másik szervezet is, a Villány-Siklósi Borút Egyesület, mely alapvetıen más feladatokat lát el. A hozzá tartozó települések csoportja nem egyezik meg a Villányi- Borvidékével, ez egy szőkebb csoport, és tartalmaz egy borvidékbe nem tartozó települést (Kistótfalu) is. Az egyesület tevékenysége alapvetıen promóciós jellegő, de ezen kívül más deklarált céljai is vannak: a borvidéki borút megformálása, fejlesztése a minıségi bortermelés ösztönzése a borvidék szılıültetvényeinek, ökológiai arculatának megóvása a helyi, minıségi borok piacának, és keresletének növelése mővészeti, kulturális és népi építészeti értékek védelme a borvidék sajátos arculatának és egységes tájegységi képének kialakítása, erısítése a borturizmus fellendítése a borvidék és települései együttmőködésének, összefogásának szervezése a térség gazdasági és infrastrukturális fejlesztése fejlesztési célok és programok finanszírozási lehetıségeinek feltárása A borvidék nyugati felének települései azonban nincsenek fölfőzve a borútra, így ezek kissé periférikus helyzetben vannak. Az attrakciók kiterjesztése miatt indokolt lesz ezen falvak felvétele a Borút Egyesületbe. A kiemelt jelentıséggel bíró Villányi borvidéken a kék szılı fajták vannak túlsúlyban, ez szerencsés egybeesés, ugyanis a vörösbor piacképesebb mind a hazai, mind a világpiacon. A fajtaösszetételben sikeresen ötvözıdnek a hagyományos hazai és világ fajták, biztosítva a nemzetközi piacon az összehasonlíthatóságot, és egyben a megkülönböztetést is. A borvidéken sajnos jellemzı, hogy a kiváló minıségő szılıt az ország más nagy borfeldolgozó üzemei felvásárolják, és ebbıl más gyengébb minıségő borral házasítva minıségi bort készítenek, de nem Villányi névvel. A villányi boroknak a világpiacon, sıt, az EU-csatlakozást követıen a bevásárlóközpontokban a hazai piacon is jelentıs konkurenciával kell megküzdeniük (francia, olasz, spanyol, portugál, dél-amerikai borok), így a kiváló és állandó, megbízható (garantált) minıség biztosítása és a kedvezı árfekvés meghatározása döntı jelentıségő a nemzetközi piacon való helytállás biztosításához. Alapvetı fontosságú a teljes körő eredetvédelem biztosítása is, és a helyi termelık érdekeinek védelme, melyek ugyan a hegyközségek feladatai, de a Társulásnak is szerepet kell ebben vállalnia. A kistérség nem bıvelkedik olyan termékekben, amelyek nevét ismertté teszik. A borászat azon terület, mely a rendszerváltás óta töretlen fejlıdést mutatott, s méltó arra, hogy

69 69 kitörési pontként kezeljük. Bár az eddigi trendek alapján a fejlıdésnek csupán az alkalmas termıterületek mérete és a tıke szab határt, a gyakorlatban a konkurenciát igen komolyan kell venni, és újra kell gondolni a versenyképesség tényezıit, valamint a marketingstratégiát, mert a hazai piacon megjelent konkurencia (elsısorban a Lidl hálózatban) importbor sikeres értékesítése könnyen követıkre találhat a többi áruházlánc esetében is. Sokat segíthetne a megtermelt szılı helyben történı feldolgozásán, késztermékként történı értékesítése terén, ha a Többcélú Társulás és a hegyközségek támogatásával a termelık közös értékesítési stratégia köré építik ki egyedi stratégiájukat. Az összefogás (a kistérség támogatása) egyúttal a kistermelık közös piaci fellépését (TÉSZ-ekbe, pinceszövetkezetekbe tömörülését) szolgálhatja, mely a jelenleginél jobb eredményekre vezethet. Különösen fontos a termelık összefogása azokban a térségekben, ahol a szılıterületek sok, kis mennyiséget produkáló tulajdonos kezében vannak, mert szervezési támogatás és rendszeres kommunikáció nélkül, egyedileg nem lesznek képesek állandó piaci szereplıvé válni. Fontos a kistérség szempontjából, hogy a szılıtermesztésben és a borászatban rejlı lehetıségeket az utolsó cseppig kihasználja, mert ezen kívül csak a turizmus bír olyan elınyös tulajdonságokkal, amelyre a kistérség jövıjét megbízhatóan lehet ráépíteni Erdıgazdálkodás Térségünkben 1986-ban ha erdıterület volt, 1996-ban ha-ra emelkedett, jelenleg ha a térség erdıterülete, ami 14,8%-os erdısültséget jelent. Ez az érték alatta van mind a Baranya megyei, mind a dél-dunántúli és országos erdısültségi aránynak. Az alacsony erdısültség ellenére a faállományok élıfa készlete és növekedése a Baranya megyei és Dél-dunántúli Régió szintjén van. A faállományt 70%-ban a lombos fafajok uralják. Az erdı fafajok alapján jellemzı összetételét a klimatikus adottságok, a domborzati viszonyok és a talajadottságok szabják meg. Így a mély fekvéső területeken a gyorsan növı nyárfa, a homokos, száraz területeken az akác honos, a sík területeken a kocsányos tölgy, dombos, magasabban fekvı területeken a gyertyán, a cser és a kocsánytalan tölgy a jellemzı. Lápos részeken a kıris és az éger a jellemzıek. Térségünkben helyenként még az igen értékes bükk is elıfordul. A fakitermelés egyensúlyban van a telepítésekkel. Az erdık faállományát kitermelés után az ipar értékesíti, vagy azt tőzifaként elégetik. Az értékes tölgyet és a bükköt a bútoripar és a furnér gyártás használja. Az akác bútor, parketta alapanyag, vagy tüzelı lesz. A nyárfa papíripari alapanyagul szolgál. Az erdık tulajdonosi szerkezete az év elıtti 69%-os állami tulajdonhoz képest teljesen átalakult. Térségünkben 34% a magántulajdonú erdık részaránya, és 66% az állami tulajdonban lévı terület (Baranya megyében 44% a magántulajdonú erdık részaránya). Jelenleg az erdık okszerő használata nem tud megvalósulni, mert elaprózott területek alkotnak egy-egy tulajdont. Az erdımővelés ellenırizhetetlen, a jövı rövidtávú feladata ezt a feszültséget feloldani. Az erdıgazdasági, környezetvédelmi, üdülési és természetvédelmi funkciót képes ellátni. Térségünkben nincs megoldva az erdei termékek, gyümölcsök, gyógynövények győjtésének szervezett formája, és ezek megfelelı szintő technikával történı feldolgozása. Meg kell továbbá említeni, hogy a térségben foglakoznak vadgazdálkodással is. Alapvetıen külföldi vadászok részére biztosítanak vadászati lehetıséget (ız, gímszarvas). Sajnos nem megoldott a helyben kilövésre kerülı vadak (vaddisznó, ız, gímszarvas, nyúl, fácán) térségen belüli feldolgozása.

70 Táblázat: Az erdıterület alakulása Megnevezés Terület (ha) Magántulajdon Erdısültség % Aránya % Siklósi ,2 kistérség Baranya megye ,4 Dél-Dunántúli régió Ország Forrás: ÁLLAMI Erdészeti Szolgálat, Településenkénti felmérés, számítások 17. Táblázat: Vadálomány (lövés, értékesítés db, 2000) Megnevezés Lelövés Lıttvad értékesítés / felhasználás Bérvadászat Saját Összes Értékesítés külföldi vadászat db kg Gímszarvas bika tehén borjú összes Dámszarvas bika tehén borjú összes İz bak suta gida összes Vaddisznó kan koca süldı malac összes Mezei nyúl Fácán Forrás: ÁLLAMI Erdészeti Szolgálat, településenkénti felmérés, számítások

71 ábra: Erdıterületek a Siklósi kistérségben Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés Állattenyésztés A kistérségi gazdálkodók mindössze 15,41%-ának fı profilja az állattenyésztés, mely egyértelmően jelzi térvesztését a növénytermesztéssel szemben. A kistérségben néhány központba koncentrálódik az állattenyésztés, ahol nagyobb számban mőködnek állattenyésztı gazdaságok: Villányban 17 gazda, egyikük sem társas vállalkozásban Siklóson 13 gazda, közöttük kettı társas vállalkozás (1 Kft., 1 Bt.) Magyarbólyon 13 gazda, egyik sem társas vállalkozás Drávaszabolcs 8 gazda, egyik sem társas vállalkozás

72 Táblázat: A Siklósi kistérség és Baranya megye állatállományának alakulása 2003-ban (db) A Siklósi Kistérség és Baranya megye állatállományának alakulása ban (db) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Szarvasmarha Serté s Baromfi Siklósi Kisté rsé g Baranya me gye Forrás:KSH Az állattenyésztési fıágazat jelenlegi helyzetértékelése azt mutatja, hogy az állatállomány összes létszáma, azon belül is fıleg az anyaállatok száma jelentısen csökken. (Az alábbi számok az 1997 és december 31. között bekövetkezett állománycsökkenést szemléltetik.) Szarvasmarha esetében: Sertés esetében: Juh esetében: Baromfifélék esetében: 16%-os csökkenés 37%-os csökkenés 53%-os emelkedés 73%-os csökkenés Jelenleg a szarvasmarha hízlalás, tejtermelés és a sertés hízlalás abszolút veszteséges tevékenységként jellemezhetı és változatlan gazdasági helyzet esetén az állatállomány további csökkenése prognosztizálható. A baromfiágazat is mélyponton tengıdik. Valós piaci viszonyokat kell teremteni, és az állattenyésztést növekedési pályára kell állítani. Az állattenyésztési fıágazat december 31-i idıszakban mért számbeli alakulása Szarvasmarha-állomány alakulása Szarvasmarha összesen: ebbıl tehén: db 825 db

73 ábra: Szarvasmarha állomány a Siklósi kistérségben (2000) Sertésállomány alakulása Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés Sertés összesen: ebbıl anyakoca: hízó sertés: db db db Juhállomány alakulása Juh összesen: ebbıl anya: db db

74 ábra: Juh állomány a Siklósi kistérségben (2002) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés 44. ábra: Sertés állomány a Siklósi kistérségben (2000) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés

75 75 Baromfifélék állatállományának alakulása (1000 db-ban) Tyúkfélék, kacsa, pulyka, liba együttesen: db ebbıl tojó: db napos/növendék: db 45. ábra: Tyúk állomány a Siklósi kistérségben (2000) Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés Az állatállomány pontos településenkénti megoszlásáról a következı táblázat ad áttekintést: 19. Táblázat: Az állatállomány településenkénti bontása a Siklósi kistérségben (2005) sertés (db) szarvas-marha (db) baromfi (db) juh (db) hal (kg) Adorjás Alsószentmárton Babarcszõlõs Beremend Bisse Csarnóta Cún Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs

76 76 Drávaszerdahely Egyházasharaszti Garé Gordisa Harkány Hirics Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Kásád Kémes Kemse Kisdér Kisharsány Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kisszentmárton Kistapolca Kistótfalu Kórós Kovácshida Lapáncsa Magyarbóly Márfa Márok Matty Nagyharsány Nagytótfalu Old Palkonya Pécsdevecser Peterd Rádfalva Sámod Siklós Siklósbodony Siklósnagyfalu Szaporca Szava Tésenfa Túrony Újpetre Villány Villánykövesd Vokány Forrás: FVM BM-i Hivatal adatai alapján

77 77 Nyúltenyésztés Térségünkben család foglalkozik vágónyúl elıállítással, jövedelemkiegészítı tevékenységként. A nyúltartás kevésbé tıkeigényes. A kistermelık 116 tonna/év vágónyulat állítanak elı. Nincs szervezett és a piac igényeinek megfelelı tenyésztési és fajtaválasztéki koncepció. Halastavak A kistérség területének 0,4%-a halastó, ami 259 hektárt jelent. A domborzati viszonyok kedveznek a halastavak létesítésének, ugyanis a változatos, dombos jellegnek köszönhetıen könnyen kialakítható megfelelı meder, a másik tényezı, a víz is a legtöbb esetben rendelkezésre áll, a mélyen fekvı területeken a belvíznek, egyébként pedig a csermelyeknek, és patakoknak köszönhetıen. A kistérségben a következı településeken találhatóak halastavak: Bisse, Garé, Gordisa, Ivánbattyán, Kisdér, Kiskassa, Kistapolca, Kovácshida, Márok, Nagyharsány, Palkonya, Peterd, Újpetre és Villánykövesd. Ezt a lehetıséget mindenképpen a beutazó turizmus szolgálatába kell állítani, ehhez azonban a kiszolgáló infrastruktúrának is magas szintővé kell válnia, valamint a tavak nyújtotta lehetıségeket (horgászat, kerékpáros-gyalogos túrák, csónakázás, piknik, stb.) gazdag kínálatként a turisztikai programokban meg kell jeleníteni. 46. ábra: A Siklósi kistérség halastavai és csatornái Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A halállomány is fontos kérdés a horgászat szempontjából, ebben a vonatkozásban a hazánkban jellemzı fajták telepítése lenne a legcélszerőbb (pl.: ponty, amur, kárász). A tavak környékén a természeti környezet épsége is rendkívül fontos, ugyanis a szabadidıs turizmushoz jól kapcsolható ez az attrakció.

78 A legjelentısebb gazdálkodók mőködési jellemzıi A legjelentısebb gazdálkodók mővelési ágainak struktúrája meglehetısen nagy szóródást mutat, és ezzel egy jó és hatékony munkamegosztást jelez a kistérségben, ami miatt inkább egymás segítıívé és partnereivé kell hogy váljanak. Az Újpetrei Gazdák Szövetkezete kiemelt foglalkoztató a környéken, ugyanis 74 fı áll alkalmazásban náluk, termelési struktúrájuk teljes egészében hagyományos gabonatermesztésbıl áll. Legnagyobb területen (39%) kukorica terem, emellett a búza és árpatermesztés jelentıs, kimagasló a 21%-os részarányú napraforgó termesztés is a közelben Egerágon található étolaj elıállító vállalkozásnak köszönhetıen. A Beremendi Mezıgazdasági Szövetkezet növénytermesztéssel foglalkozik, a két fı termény a kukorica és az ıszi búza 30-30%-os megoszlással, jelentıs a napraforgó termesztés (25%) is, a fennmaradó kb. 15% hasznosítása a rövid távú piaci folyamatok, árak figyelembevételével kerül meghatározásra, ilyen növényféleség lehet a szója és a borsó. Foglalkoztatási szempontból is meghatározó a vállalkozás, ugyanis 65 fı munkáját biztosítja. Az Egyházasharaszti Határszél Kft. Esetében az elıbbi társasághoz hasonlóan a kukoricatermesztés a legjelentısebb (42%), és ezt követi 25%-kal a szója, és a búza, ezen kívül azonban repcét is termelnek. A drávaszabolcsi Dózsa MgTSZ-ben szintén képviselteti magát a szója és a repce, a területek 25%-án találhatók ezek a növények. Itt is a kukorica a legjelentısebb, de a kistérségi értékhez viszonyítva kisebb részaránnyal (33%), viszont a többiekhez képest jelentısebb a búzatermesztés a lapos és kedvezı adottságú Dráva-menti területek miatt. A Villányi Szársomlyó Kft. a helyi adottságoknak megfelelıen kék szılıtermeléssel foglalkozik javarészt modern fajtákkal %-ban cabernet franc és pinot noir, valamint 30%-ban oportó fajtákkal. Termelıi szövetkezések A szeptember 16-i állapot szerint nem volt egyetlen egy Termelı és Értékesítıi Szövetkezet sem a kistérségben (országosan 97 ilyen jellegő szervezıdést ismert el az FVM). A Termelıi Csoportok nagyobb eredménnyel kezdtek az országban szervezıdni, ugyanis a december 31-i állapot szerint 251-et ismert el a Minisztérium, ebbıl egy található a kistérségben a siklósi székhelyő Ormánsági Szója-Termelıi Csoport Termeltetı és Értékesítı Szövetkezet. Mint a szılıtermesztéssel kapcsolatban kifejtettük, a lehetıségek kihasználása érdekében nagyon fontos a kistermelık összefogása és egységes piaci megjelenésük biztosítása, ami a beszerzési és az értékesítési oldalon egyaránt elınyös számukra. A kistérségi szervezet és a hegyközségek elıtt áll az a feladat, hogy a szükséges felvilágosító, tájékoztató munkát elvégezzék és elısegítsék a termelés és értékesítés társult formáinak létrejöttét Szolgáltatások A Siklósi kistérségben a szolgáltató szektorban mőködik a társas vállalkozások 29%-a. Ebbıl 10% a szálláshely-szolgáltatásban illetve vendéglátásban érdekelt, a fennmaradó 19% gazdasági szolgáltatással, ingatlanügyletekkel foglalkozik.

79 ábra: Mőködı társas vállalkozások nemzetgazdasági ágazatok szerint a Siklósi kistérségben, 2003 (db) Működő társas vállalkozások nemzetgazdasági ágazatok szerint a Siklósi Kistérségben, (db) ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 157 szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 79 kereskedelem, javítás 315 ipar, építőipar 172 mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Forrás: KSH Kereskedelem a Siklósi kistérségben A baranyai kistérségek között a Siklósi kistérség kiskereskedelmi üzleteinek száma a as idıszak alatt végig a legmagasabbak közé tartozott. A kiskereskedelmi üzletek kiemelkedıen magas számának az a magyarázata, hogy a horvát határ közelsége miatt a délszláv háborút megelızıen az említett térségek városai igyekeztek kihasználni a bevásárló turizmus lehetıségeit. 48. ábra: A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Baranyában kistérségenként között (db) A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Baranyában kistérségenként között (db) Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári év év év év Forrás: KSH

80 ábra: 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma Baranyában kistérségenként 2003-ban (db) 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma Baranyában kistérségenként 2003-ban (db) Mohácsi Siklósi Pécsi Baranya megyei átlag Szigetvári Sásdi Sellyei Pécsváradi Komlói Szentlőrinci Forrás: KSH A kistérségben a társas vállalkozások nagy többsége 39% kereskedelemmel és javítással foglalkozik; népszerő tevékenységek ezek az egyéni vállalkozások körében: a bevásárló turizmus adta lehetıségeket sok kiskereskedı igyekezett kihasználni. A város 25 legjelentısebb vállalkozása közül 6 kereskedelmi cég, többek között a Mecsek Füszért, a Penny Market, a Spar Kft., valamint autókereskedı, üzemanyag és gyógyszerforgalmazó vállalkozások. Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek számát tekintve a kistérség 18 darabos értéke a legmagasabb: 1 darabbal nagyobb a Pécsi Kistérségénél, és 2 darabbal a baranyai átlagnál. Valószínősíthetı tehát, hogy nem csupán a helyi igényeket elégíti ki a kiskereskedelmi hálózat. Az élelmiszer és a ruházati jellegő üzletekbıl található messze a legtöbb a térségben. A városokban a Penny Market vagy a Spar Kft. egységei mőködnek, a kisebb településeken pedig a Coop lánc tagjai. A ruházati boltok jó része kis alapterülető butik, a vásárlói igényeket alacsony szinten elégítik ki. A 2000 és 2003 közötti idıszakban, a kiskereskedelmi üzletek száma csökkent.

81 ábra: Kiskereskedelmi üzletek száma és megoszlása a Siklósi kistérségben között Kiskereskedelmi üzletek száma és megoszlása a Siklósi Kistérségben között (db) Élelmiszer jellegű üzletek Ruházati jellegű üzletek Egyéb kiskereskedelmi üzlet Forrás: KSH A kiskereskedelmi hálózat átrendezıdésére lehet számítani a közeljövıben Harkány és Siklós között megépülı Tesco áruház nyitását követıen. Az új piaci szereplı megjelenése a fogyasztók számára választékbıvülést jelent majd, azonban jelentıs versenynyomást eredményez a kismérető kereskedelmi üzletek számára. Ez valószínősíthetıen a gyengébb vállalkozások megszőnéséhez, a kiskereskedelmi üzletek számának további csökkenéséhez vezet majd Üzleti szolgáltatások A pénzügyi tevékenységgel foglalkozó vállalatok közül érdemes kiemelni a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezetet, mely 29 éve jött létre két térségi a beremendi és a harkányi takarékszövetkezet egyesülésével. A kis mérető pénzintézet rugalmassága lehetıvé teszi, hogy a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet a megfelelı pénzügyi szolgáltatás hátterét biztosítsa a térség vállalkozásai számára. A pénzintézetnek mőködnek fiókjai Pécsett, Kaposváron, Budapesten, de a kistérség településein is: Harkányban, Villányban, Beremenden, Kémesen, Drávaszabolcson, Nagyharsányban és Siklóson Turizmus A Siklósi kistérség turisztikai kínálata A Siklósi kistérség turisztikai adottságainak vizsgálatakor fontos kiemelni az attrakciók koncentrációját: nagy számban találhatók itt természeti és kulturális értékek. Harkányban a gyógyvíz várja a turistákat, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén pedig az egyedülálló élıvilág. A turizmus jelenleg elsısorban Harkányra, Siklósra és Villányra koncentrálódik, a kisebb települések alig tudnak bekapcsolódni ebbe az ágazatba. Ennek oka az, hogy a látogatók kényelmét szolgáló fejlett háttér infrastruktúra hiányzik.

82 82 Kifejezetten a turisták tájékoztatására kihelyezett Tourinform irodával a kistérségben mindössze Harkány és Siklós rendelkezik, azonban hiányzik a települések közötti koordináció és a kommunikáció a rendezvények megszervezésekor. A belföldi turisták majdnem háromnegyedét diákok és nyugdíjasok alkotják. A diákokat fıleg a mőemlékek vonzzák a térségbe, míg a felnıttek többnyire a szervezett bortúrák keretében kiegészítı programként látogatnak el Siklósra. A látogatók kisebb csoportját képviselı külföldiek közül legtöbben Németországból és Ausztriából jönnek. Villány legfıbb turisztikai attrakciójával, a Villány-Siklósi borúttal kapcsolatos információs feladatokat egy külön erre a célra létrehozott utazásszervezı iroda bonyolítja ben ez volt az elsıként létrehozott borút Magyarországon. A Villány-Siklósi borút életre hívása munkalehetıséget teremtett a bortermelı kisvállalkozások és családok számára. 51. ábra: A Villány-Siklósi borút Forrás: A kistérség kulturális programkínálatáról szintén elsısorban a városok gondoskodnak. Siklós 66 programjának 39%-át a kisebb programok teszik ki. Gyakran rendeznek a városban bálokat, koncerteket. A 2005-re tervezett programok között 7 sportrendezvény szerepel. Villányban a év 13 programja között a könnyő és komoly zenei koncertek mellett a fesztiválok jelennek meg a legnagyobb arányban. Harkányban 51 kulturális programot terveznek az idei évre. A harkányi fesztiválok közül a Fürdı Fesztivált, a Tenkesalja Fesztivált és a Szüreti Fesztivált emelhetjük ki. A városok törekszenek a változatos kínálatra. A térségi rendezvényekbe azonban kevés falu tud bekapcsolódni, azok is jórészt a borút közelségének és szervezettségének köszönhetıen Szálláshely kínálat Baranya megyében a pécsi és a Siklósi kistérségek kimagaslóan nagy a darabot meghaladó turisztikai férıhely kapacitással rendelkeznek. A as idıszakban a Siklósi kistérségben folyamatosan emelkedett a férıhelyek száma.

83 ábra: Turisztikai férıhelyek számának alakulása Baranya megye kistérségeiben, (db) Turisztikai férőhelyek számának alakulása Baranya megye kistérségeiben, (db) Kom lói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szigetvári Forrás: KSH 53. ábra: 1000 lakosra jutó férıhelyek száma Baranyában kistérségenként, 2003 (db) 1000 lakosra jutó férőhelyek száma Baranyában kistérségenként, (db) Szigetvári Szentlőrinci Siklósi Sellyei Sásdi Pécsváradi Pécsi Mohácsi Komlói lakosra jutó férőhely Forrás: KSH A Siklósi kistérség darab turisztikai férıhelyének 96,6%-a ( darab) városi szálláshely volt 2003-ban, a falusi szálláshelyek aránya még a borturizmus fejlıdésével sem haladta meg a 3,4%-ot. Az 1000 lakosra jutó férıhelyek számát vizsgálva nyilvánvaló, hogy 2003-ban Baranyában a Siklósi kistérségben volt a legmagasabb a férıhelyek száma.

84 ábra: Kereskedelmi szálláshelyek a Siklósi kistérségben Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A turizmus keresleti jellemzıi A baranyai kistérségeket látogató vendégek 1000 lakosra jutó száma terén szintén a Siklósi kistérség pozíciója volt a legerısebb (1.682 fı) 2003-ban. 55. ábra: 1000 lakosra jutó vendégek száma Baranyában kistérségenként, (fı) 1000 lakosra jutó vendégek száma Baranyában kistérségenként, (fő) Szigetvári 380 Szentlőrinci Siklósi Sellyei Sásdi Pécsváradi Pécsi Mohácsi Komlói lakosra jutó vendégek Forrás: Baranya megye 2004/2. sz. statisztikai tájékoztatója A Siklósi kistérség vezetı pozíciója 2003-ban az 1000 lakosra jutó vendégéjszakák vonatkozásában szintén megmaradt (7.723 darab). A vendégek átlagosan 4,59 vendégéjszakát töltöttek 2003-ban a kistérségben.

85 85 A Siklósi kistérség vendégforgalma az elmúlt években 10%-kal emelkedett. Kedvezıtlen tendencia azonban, hogy ezzel együtt a külföldi turistáknak nem csak a száma, de az aránya is a korábbi 50-rıl 35%-ra csökkent. A kistérségben eltöltött vendégéjszakák száma ugyanebben az idıszakban meglehetısen hullámzó volt: a év utáni emelkedést 2002-ben 28%-os esés követte, majd 2003-ra kis mértékben 1,5%-kal újra növekedett a vendégéjszakák száma. A három városban eltöltött vendégéjszakák számát nézve azonban feltőnı a szálláshelyek rendkívüli koncentrációja. A három városon kívül elenyészı számban találhatóak falusi szálláshelyek a kistérségben, de még a városok esetében is Harkány dominanciája a jellemzı. 56. ábra: 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma Baranyában kistérségenként, 2003 (db) 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma Baranyában kistérségenként, (db) Szigetvári Szentlőrinci Siklósi Sellyei Sásdi Pécsváradi Pécsi Mohácsi Kom lói lakosra jutó vendégéjszakák Forrás: Baranya megye 2004/2. sz. statisztikai tájékoztatója A vendégéjszakák száma a as idıszak alatt ról re, mintegy 10%-kal csökkent a kistérségben. A 66%-os növekedés ellenére a legkevesebb (493) vendégéjszakát Siklóson töltötték el. Ugyanebben az idıszakban a jóval kisebb mérető Villányban a vendégéjszakák száma a kezdı érték ötszörösére emelkedett. Harkányban ezalatt a vendégéjszakák száma 11 12%-kal mérséklıdött.

86 Összegzés A Siklósi kistérség a Dél-dunántúli régió külsı perifériájához tartozik. A kistérség társadalmi gazdasági szempontból elmaradott területnek minısül, amiben közrejátszik a közlekedési peremhelyzet, a hazai és külföldi tıke távolmaradása, a gyenge exportképesség, a fogyó munkaerı piaci kínálat, az elvándorlás valamint az elöregedési tendencia. A Siklósi kistérség alapvetıen nem tartozik hazánk ipari térségei közé, hiszen egyrészt a területen (homok és kavics kivételével) nem található a klasszikus ipar számára kiaknázható nyersanyag vagy energiahordozó, másrészt teljesen hiányzik a nem nyersanyagigényes iparhoz szükséges tıkekoncentráció, és a magasan képzett munkaerı is, valamint a Siklósi kistérség nem rendelkezik hagyományokkal az ipari termelés terén. Az iparfejlesztés lehetséges útja ezért a mezıgazdasági termeléshez kapcsolódó feldolgozóipar továbbá hőtıházak és tárolókapacitás fejlesztése. Bár a kistérség jó mezıgazdasági adottságokkal rendelkezik, a mezıgazdasági termelés alapvetı problémája a piaci bizonytalanság, valamint az értéken alul realizálható árak. Szinte teljes egészében hiányzik úgy a termelés, mint az értékesítés frontján a déli régiókkal kialakított horizontális együttmőködés. Nincsenek kihasználva a szomszédos Horvátország közelségébıl fakadó elınyök sem. Nincs együttmőködés a termelés és értékesítés területén, és nemzetközi vállalkozások sem jöttek létre. A Siklósi kistérség megyei és országos összehasonlításban egyaránt kedvezı adottságokkal rendelkezik a turizmus terén. A térségben koncentráltan elhelyezkedı természeti és kulturális vonzerık jó kiindulási alapot jelenthetnek a késıbbi fejlesztések számára, melyek a gyógy-, wellness- és ökoturizmus világtrendjeire támaszkodhatnak. A kistérségben a szálláshely kapacitások elaprózottak, a magánszálláshelyek aránya jelentıs, ugyanakkor a kereskedelmi szálláshelyek között sem található három csillag feletti minısítéssel rendelkezı. Bár a Siklósi kistérséget látogató vendégek száma emelkedett az elmúlt években, azon belül csökkent a magasabb költési hajlandóságú és hosszabb ideig tartózkodó külföldi vendégek aránya, szintén csökkent a vendégéjszakák száma. A kedvezı adottságok ellenére csökkenı mutatószámok a minıségi turizmushoz szükséges infrastrukturális feltételek, illetve a kistérségi turizmus információs rendszerének gyengeségeire vezethetıek vissza.

87 87 5. Infrastruktúra, közlekedés, távközlés 5.1. Mőszaki infrastrukturális ellátottság A térségi közüzemi infrastruktúra jellemzése Az alábbi táblázat a Siklósi kistérség közüzemi szolgáltatásait foglalja össze. Látható, hogy míg a vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a térség majdnem teljes lefedettséget mutat, jelentıs elmaradás tapasztalható a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésében. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya 30% alatti. 57. ábra: Közüzemi szolgáltatások a Siklósi kistérségben, 2003-ban (%) Közüzem i szolgáltatások a Siklósi kistérségben, 2003-ban (%) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 24,7 31,4 93, Vízkészletek és -vezetékkel való ellátottság Forrás: KSH A térség 36 települését ugyanaz a szolgáltató látja el a siklósi székhelyő Tenkesvíz Kft. A fennmaradó települések villányi mikrokörzet, Alsószentmárton, Old, Matty, Egyházasharaszti és Túrony víz- és szennyvíz csatorna szolgáltatását másik vállalat látja el. A kistérségben a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2000 és 2003 között 92 94% körül mozgott. Az az éves értékek közötti 1 2%-nál nem nagyobb eltéréseket az épülı új lakások okozhatják. A lakossági fogyasztók aránya 86%, számuk meghaladja a et, a közületi fogyasztók aránya 14%. A vezetékes vízhálózat fejlesztését pályázati úton tervezik megvalósítani, de a bekapcsolt lakások kedvezı aránya miatt a fejlesztésnél sürgetıbb feladat lenne a régi vezetékek korszerősítése Szennyvízhálózat A évben a kiépített szennyvízhálózat a Siklósi kistérségnek alig harmadát fedte le, ami a megyei szintő 62,3%-os lefedettségnek mindössze a fele volt. A közötti idıszakban nem változott jelentıs mértékben a szennyvízcsatorna-hálózat kiterjedése.

88 88 A 3%-nál kisebb ingadozás hasonlóan a vezetékes vízhálózattal kapcsolatban tett megállapításhoz ebben az esetben is az új lakások épülését kisebb eltérésekkel követı szennyvízhálózat bıvülésébıl eredhet. 58. ábra: Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya Baranya megye kistérségeiben, 2003-ban (%) Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya Baranya m egye kistérségeiben, 2003-ban (%) Sellyei Sásdi 14 23,8 25,9 31,4 39,7 41,2 47,7 Szigetvári Siklósi Szentlőrinci Pécsváradi Mohácsi Komlói 77,1 83,5 Pécsi Baranya 62,3 Forrás: KSH 59. ábra: A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a Siklósi kistérségben, A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a Siklósi kistérségben, (%) ,9 33,3 33,2 31, év év év év Forrás: KSH A szennyvízhálózat gyakorlatilag a térség városaira korlátozódik: Villány a már említett bólyi vállalkozás szolgáltatási területe, Harkányt, Beremendet és Siklóst a Tenkesvíz Kft. látja el, mindhárom település rendelkezik szennyvíztisztítóval. Az utóbbi három település közül Harkányban és Bermenden a csatornázottság közel teljes, míg Siklóson csak a 60%-ot éri el ez az arány. Az ország európai uniós tagsága által ránk rótt kötelezettség következtében 2012-ig a csatornázottsági aránynak el kell érnie a 80%-ot, ezért a Siklósi kistérségnek jócskán van mit

89 89 pótolnia az elkövetkezendı években. A szükséges fejlesztések kikényszerítését szolgálja a bevezetett környezetterhelési díj. Jelenleg nincsenek nagy támogatási arányú pályázati lehetıségek, legközelebb 2007-ben nyílik újra a KIOP pályázati ablaka. A szükséges tisztítómőhöz komposztáló is csatlakozik, mely az összességében lefedett legnagyobb területen lehetıvé teszi a víztelenített hulladék újrafelhasználását Hulladékkezelés A Siklósi kistérségben a kommunális hulladék elszállítását és kezelését 5 szolgáltató végzi. A térség 25 települését ellátó legnagyobb vállalat a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. A többi 4 szolgáltató közül a Beremendi Szolgáltató Kht. és a Dráva-Kom 16 illetve 9 települést lát el. Siklós városában 2004-ben 25 m 3 hulladékot szelektív módon győjtöttek. Az említett vállalatok 26 település hulladékát a kökényi lerakóba szállítják, további 1-1 település kommunális hulladékát a beremendi és a sellyei lerakóban helyezik el. A fennmaradó 25 település a harkányi lerakót használja. A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projektnek köszönhetıen a jövıben jelentıs fejlesztések várhatók ezen a területen Gázellátás 60. ábra: Vezetékes gázt fogyasztó háztartások lakásállományhoz viszonyított aránya a Baranya megyei kistérségekben, 2003-ban (%) Vezetékes gázt fogyasztó háztartások lakásállományhoz viszonyított aránya a Baranya m egyei kistérségekben, ban (%) ,1 55,5 69,6 48, ,7 Sellyei Szigetvári 13,2 19,2 22,6 22,7 24,7 Szentlőrinci Sásdi Komlói Siklósi Pécsváradi Mohácsi Pécsi Baranya Forrás: KSH Az utóbbi években az országos tendenciával összhangban egyre nıtt a földgáz energetikai célú hasznosítása a Baranya megyei lakosság körében. Míg 2000-ben a kistérség háztartásainak kis része 13%-a használt vezetékes gázt, addig az arány 2003-ra majdnem megduplázódott. A gázvezeték hálózatnak az 1990-es évek végén megindult kiépítése óta több mint 33 településre vezették be a földgázt. A földgázhálózattal való ellátás tekintetében ezzel a bekötöttséggel a kistérség a sor végére került.

90 90 Jelenleg a közüzemi infrastruktúra tényezıi közül a térségben a gázhálózat a legdinamikusabban fejlıdı, a vezetékrendszer fejlesztése a évben folytatódott Távhıellátás Siklóson mőködik a térség egyetlen távhı-szolgáltatója, a Távhı Kft. A városban lakás számára nyújtja szolgáltatását, ami a lakosság 30-40%-át jelenti. Fogyasztóinak nagy többsége 80% kisfogyasztó, a további 20% a város intézményei közül kerül ki Villamos energia ellátás A villamos energia-ellátás hálózata jól kiépített, teljesnek tekinthetı a kistérségben, sem a lakossági, sem a gazdasági területen nem merült fel a fejlıdést akadályozó tényezı. Az egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamos-energia fogyasztást vizsgálva látható, hogy a Siklósi kistérségben a Sellyei kistérség után a második legmagasabb (2729 KWh) a mutató értéke. A viszonylag magas fogyasztás a villamosvezetékek állapotával függhet össze. 61. ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamos-energia fogyasztás Baranya megye kistérségeiben, 2003 (KWh) Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamos-energia fogyasztás Bar anya megye kistér ségeiben, (KWh) Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári Forrás: KSH A kistérség energetikai üzemeltetésének fontos kérdése az olcsó energiaforrások felkutatása és alkalmazása, kistérségi újrahasznosítási és energetikai stratégia kidolgozása. Figyelembe kell venni a kistérségen belüli cementgyár által nyújtott lehetıségeket, valamint azon anyagok esetében, amelyek szállítása körülményes vagy aránytalanul drága, a helyben történı újrahasznosítás vagy energetikai hasznosítás lehetıségét kell megvizsgálni, elsısorban az eddig még megoldatlan problémát jelentı mezıgazdasági hulladékok körében.

91 A közlekedési infrastruktúra A kistérség infrastruktúrájának általános jellemzése A Siklósi kistérség a Dél-dunántúli Régió peremterületei közé tartozik. Elhelyezkedése határ menti fekvése révén országos viszonylatban is periférikus. Távol esik az ország gazdaságában a legfontosabb régióközpont szerepét betöltı Középmagyarországi Régiótól, amit a közúti összeköttetés hiánya tovább súlyosbít. A Dél-Dunántúlra nem vezet autópálya, a nyugat-magyarországi határszakasszal közel azonos hosszúságú határral rendelkezı régiónak 3 nagyobb (Barcs, Drávaszabolcs, Udvar) és egyetlen kisebb határátkelıje (Beremend) van. A Siklósi kistérséget Pécstıl Drávaszabolcsig szinte nyílegyenesen átszelı a kistérség mindössze 4 települését érintı 58-as számú másodrendő fıút a legjelentısebb útvonal. Az 53 település nagy része 36 falu és község, mely közül 18 zsáktelepülés csak mellékutakon vagy bekötıutakon keresztül közelíthetı meg. Magasabb rendő fıúttal a térség egyáltalán nem rendelkezik, hiányoznak a fıutak között elhelyezkedı területeket feltáró utak. A kistérségben egyelıre Harkányban kezdték meg a várost elkerülı út megépítését. A kelet-nyugati irányú forgalom növekedéséhez jelentıs mértékben hozzájárul a Villányi Borvidékhez kapcsolódó borturizmus élénkülése. 62. ábra: Utak, vasutak a Siklósi kistérségben Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A Baranyai Közútkezelı Kht. adatai az alábbi táblázatban számszerősítik a fenti megállapításokat. A Siklósi kistérséget a Harkányi Üzemmérnökség mőködési területe foglalja magába.

92 Táblázat: Útkategóriák hossza a Baranya Megyei Közútkezelı Kht. üzemmérnökségeinek területén, (km) Útkategóriák Üzemmérnökségek Pécs Szentlırinc Mohács Harkány Összesen I. rendő fıút 40,7 44, ,3 II. rendő fıút 59,4 19,7 62,3 33,5 174,9 összekötı út 226,4 172,6 199,4 249,7 848,1 bekötı út 95,6 161,8 86, ,6 egyéb 7 1,3 3,4 0,9 12,6 Összesen 429, ,3 388, ,5 Forrás: A szomszédos Horvátországnak az Európai Unióhoz való felzárkózási törekvései jó lehetıséget kínálnak a térség gazdaságának fejlesztésére. Ehhez teremthet megfelelı feltételeket a közelben fekvı déli határátkelıknek Drávaszabolcs, Beremend és Udvar, valamint a magyar gyorsforgalmi úthálózatnak a tágabb regionális közlekedési hálózattal összhangban álló fejlesztése. A következı a gyorsforgalmi utak tervezett fejlesztését rögzítı térképek alapján megállapítható, hogy a Siklósi kistérség infrastruktúráját jelentısen javító változásokra csak 2015 körül lehet számítani. Optimista várakozások szerint, és ezt Pécs Európa Kulturális Fıvárosa 2010 címe indokolja, az M6-os autópálya gyorsított ütemezéssel akár 2010-re megépülhet. 63. ábra: A gyorsforgalmi utak 15 és 30 perces vonzáskörzete 2015-ben Forrás:

93 A közlekedési infrastruktúra jellemzıi a Siklósi kistérségben A három város közlekedési infrastruktúrájának jellegzetességeit az alábbiakban ismertetjük. 21. Táblázat: Bel- és külterületi közutak, kerékpárutak, és az 1 fıre jutó közhasználatú zöldterület a Siklósi kistérség városaiban, 2005 Belterületi közutak (km) Kiépített belterületi közutak (km) Kerékpárutak (km) Külterületi közutak (km) Kiépített külterületi közutak (km) 1 fıre jutó zöldterület (m 2 /fı) Siklós Harkány Villány 41,1 36,1 16,46 36,9 30,3 12,9 0,98 5,3 1, ,1 31,1 2,8 5,8 21, Forrás: Harkány, Siklós és Villány városok polgármesteri hivatalai Belterületi utak A kistérség központjaként funkcionáló Siklóson a belterületi utak teljes hosszát ellátták burkolattal évi adatok alapján a Siklósi kistérségben még Harkány és Villány esetében sem érte el ez az arány a 90%-ot. A burkolt utak minısége azonban elmarad az optimálistól. A járdák kiépítettsége mindhárom városban megfelelı. A kistérség falvaiban a forráshiány és az elszigeteltség miatt az utak minısége még gyengébb, mint a városokban. Azok a zsáktelepülések, melyeket sem az átmenı forgalom, sem a turisták nem késztetnek az utak állapotának javítására, ritkán fognak költséges fejlesztésekbe. Külterületi utak A külterületi utakat általában burkolattal nem látják el, a nagyobb hibákat kaviccsal és törmelékkel javítják, illetve teszik járhatóvá ben a kistérség városai közül Siklós rendelkezett a leghosszabb 100 kilométert meghaladó külterületi úthálózattal, melynek mindössze 2%-a volt kiépített. Kerékpárutak Fontos tényezı a kerékpárutak kiépítése. Jelenleg a Siklósi kistérség városaiban szinte nem is létezik kerékpárút hálózat ben a leghosszabb kerékpárúttal 5,3 kilométernyivel Harkány rendelkezik. Ennek alig negyede a Villányban található kerékpárút hossza, és még rosszabb a helyzet Siklóson, ahol alig 1 kilométer a kiépített kerékpárút. Pedig az apró falvak és zsáktelepülések elszigeteltségének oldásában különösen fontos szerepet

94 94 játszhatna a települések közötti kerékpárutak kiépítése, de hozzájárulhatna a térség határon átnyúló kapcsolatainak erısítéséhez is A tömegközlekedés jellemzıi Autóbusz közlekedés A Siklósi kistérség autóbusz közlekedésével kapcsolatos alapadatokat az alábbi táblázat foglalja össze. A járatszámokat vizsgálva látható, hogy a térségben a legnagyobb népességgel rendelkezı, központi szerepet betöltı Siklóson a járatok száma valamivel kevesebb, mint a fınél csak kevéssel több lakost számláló Harkányban. A villányi járatok száma az elızıekhez képest szinte jelentéktelen, ezek is fıleg a szomszédos Siklós viszonylatában biztosítanak közlekedési kapcsolatot. Villány nem rendelkezik saját autóbusz állomással, az itteni autóbusz forgalom áthaladó jellegő. Bár Harkány szintén fıleg átmenı forgalmat bonyolít, jelentısebb regionális szereppel bír, mint Villány: a Harkányi Gyógyfürdı miatt több Volán vállalat Budapest, Kecskemét, Veszprém, Dunaújváros, Székesfehérvár, Szekszárd közlekedtet a városba távolsági járatot. Harkány továbbá a végállomása a Pécsen keresztül Stuttgartig menetrend szerint 3-4 naponta közlekedı járatnak, melynek révén Harkány nemzetközi közlekedési kapcsolattal rendelkezik. 22. Táblázat: A Siklósi kistérség városainak autóbuszjáratai 2005 (db) városok munkanap Járatszám, 2005 (db) szabadnap munkaszüneti nap forgalom jellege Siklós központi Harkány átmenı Villány átmenı Forrás: Pannon Volán Rt., Siklós Siklós központi szerepe azonban így sem elhanyagolható a térségben. Emellett sugaras irányba indulnak autóbuszok a kistérség nagyobb településeire: Villány-Mohács, Beremend, Újpetre, Szalánta, Görcsöny, Vajszló-Szigetvár felé. Napi 4 járatpár közvetlen csatlakozást biztosít a Pécsrıl induló Intercity vonatokhoz. Kapacitás tekintetében a helyközi tömegközlekedés kielégítı, képes lenne további feladatokat ellátni a különjáratok és a minıségi utaztatás terén egyaránt. A falvak elérhetıségére jellemzı, hogy a nagyobb falvak kivételével a napi utolsó járatok 20 óra elıtt indulnak, közvetlen járat csak a kiemelt jelentıségő iskolával rendelkezı (pl. Kémes) településekre közlekedik. A zsáktelepülésekre naponta 5-nél kevesebb autóbuszjárat tér be, hétvégén nem ritkán csupán egy vagy két 18 óra elıtt induló járattal érhetıek el.

95 95 Vasúti közlekedés A Dél-dunántúli Régióban a Pécs-Szigetvár vonaltól délre nemcsak a keresztirányú pálya hiányzik, de a meglevı sínek állapota is lehetetlenné teszi a térség településeit összekötı személyvonatoknál ( Piroska ) gyorsabb járatok üzemeltetését, a maximális vontatósebesség ezeken a pályákon nem ritkán 20-30km/h. Az itt közlekedı kocsik átlagéletkora jóval meghaladja a 20 évet, a mozdonypark jármőveit több mint 30 évvel ezelıtt helyezték üzembe. A kistérségen áthalad a V/C korridor. A megyeszékhelyrıl vasúttal Villányon kívül más kistérségi város nem érhetı el közvetlenül. A harkányi vasútállomás a város külterületén, a város határától néhány száz méterre található. A Siklósi kistérségben Siklós rendelkezik még vasútállomással, Sellye, Szentlırinc, Mohács és a horvátországi Pélmonostor érhetı el vasúton. Utóbbi a térség egyetlen közvetlen, határon átnyúló járata. 64. ábra: A Siklósi kistérség vasútjai Vízi közlekedés Forrás: KSH T-Star adatbázis alapján saját szerkesztés A kistérséget délen a szabályozatlan medrő Dráva folyó határolja. A folyó mentén jelenleg nincs logisztikai jelentıségő kikötıváros, nagyvízi hajóforgalma gazdasági szempontból elhanyagolható annak ellenére, hogy nagy mennyiségő áru esetén gazdaságos szállítási lehetıséget kínál. A drávai hajóforgalom akár határmenti együttmőködés keretében történı fejlesztését elısegítheti az eszéki kikötı közelsége. Légi közlekedés: pogányi reptér A Dél-dunántúli Régió gyenge infrastrukturális pozíciójának javítása érdekében 2003 óta folyamatosan zajlik a térség egyetlen repterének fejlesztése. A pogányi reptér kiemelt jelentıséggel bír, mert a térség legfontosabb útja, az 58-as számú út mentén helyezkedik el.

96 96 A reptérhez kapcsolódóan még 2005-ben megkezdıdhet az 58-as út Pécs és Pogány közötti szakaszának kiszélesítése, ami a reptér megközelíthetıségét javítja majd. A közlekedési szempontok mellett a reptér regionális szerepének erısítése hozzájárulna ahhoz, hogy a közeli országokból a minıségi szolgáltatásokat keresı turisták növekvı számban keressék fel a térséget. Összességében elmondható, hogy a ma még újdonságnak számító repülıtér által kínált elınyök sok tartalékot rejtenek a befektetıkkel való kapcsolattartás, a logisztikai fejlesztések és a turizmusfejlesztés szempontjából A távközlési infrastruktúra Telekommunikáció A kommunikációs infrastruktúra olyan alapvetı mutatószámai terén, mint az 1000 lakosra jutó távbeszélı fıvonalak és a kábeltelevízióval rendelkezı háztartások száma, a kistérség pozíciója közepes. A Pannon GSM és a T-Mobile lefedettsége a térségben majdnem teljes. A Vodafone hálózata a fıbb útvonalak mentén elérhetı, de a térségnek így is mindössze 6-7 települése Újpetre és néhány környezı falu marad ki belıle. 65. ábra: Az 1000 lakosra jutó távbeszélı fıvonalak száma a Baranya megyei kistérségekben, 2003-ban (db) Az 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma a Baranya m egyei kistérségekben, 2003-ban (db) Sellyei Szentlőrinci Szigetvári Sásdi Siklósi Komlói Pécsváradi Mohácsi Pécsi Baranya Forrás: KSH Internet Az Internethez szükséges infrastruktúra a térségben hiányos annak ellenére, hogy a települések információhoz jutását, az ügyintézést egyszerőbbé és gyorsabbá tehetné a lakosság számára. A gazdaságossági szempontból jelentkezı problémákat az adott terület népességének arányában létrehozott teleházak hálózata részben orvosolhatja. A Siklósi kistérségben 12 teleház mőködik (Alsószentmártonban, Beremenden, Ivánbattyánban, Kásádon, Kémesen, Kisjakabfalván, Kiskassán, Kistótfaluban, Magyarbólyban, Márokon, Palkonyán és Siklóson). A közösségi Internet hozzáférési pontokon személyzet nyújt segítséget a világhálót még nem ismerıknek, vagy az azzal éppen csak ismerkedıknek.

97 Postahivatalok Postahivatal a kistérség településeinek mintegy 20%-ában a 3 város (Siklós, Harkány és Villány) mellett további 10 nagyobb településen mőködik. Az érintett települések a térség lakosságának 72%-át fedik le. Baranya megyében került elıször bevezetésre a mobilposta járat, mely a térség azon településeit látja el, melyekben megszőnt a postahivatal. A Siklósi kistérség 26 településére jár Siklósról rendszeresen a mobilposta. A települések többnyire elégedettek az új szolgáltatással, mert a korlátozott nyitvatartási idıtıl eltekintve a hagyományos postához hasonló szolgáltatásokat nyújt Összegzés A kistérség közüzemi ellátottsága igen vegyes képet mutat: vezetékes ivóvízzel és elektromos árammal szinte valamennyi település rendelkezik. Itt az egyedüli gondot az elektromos vezetékek rossz állapota jelenti. A szennyvízcsatorna kiépítettsége jelentısen elmarad az országos és a megyei átlagtól is, tulajdonképpen a városokra és néhány nagyobb településre korlátozódik. Jelenleg ez a legsúlyosabb probléma a közüzemi infrastruktúra területén. A vezetékes gázt használók száma fokozatosan emelkedik, egyre több kisebb települést kötnek be a hálózatba. A hulladékkezelés területén szintén jelentıs fejlesztésekre lenne szükség (állati eredető hulladékok feldolgozása). A kistérség közlekedési infrastruktúrája fejletlennek mondható. A települések többsége csak bekötıutakon keresztül érhetı el. A vonatközlekedés csak a Pécs-Villány- Magyarbóly vonalon mondható jónak, bár ott is jelentıs fejlesztésekre lenne szükség. A drávamenti vasútvonal a megszőnés szélén áll, használhatósága is megkérdıjelezhetı. Az autóbusz közlekedés Harkányban a legjobb, még Siklóson is jónak mondható, azonban a kisebb településekre csupán néhány járat közlekedik. A távközlési infrastruktúra a mobiltelefonok tekintetében jónak mondható, az Internet azonban csak néhány település számára érhetı el.

98 98 Összegzés Helyzetelemzésünk célja az volt, hogy minél teljesebb képet adjunk a térség jellemzıirıl, és minél stabilabb alapot teremtsünk a fejlesztési koncepció kidolgozásához. Ugyanis nem lehet úgy fejlesztési terveket, prioritásokat kidolgozni, hogy nem vagyunk tekintettel a jelen helyzetre, a meglévı adottságokra, viszonyokra. Munkánkban megvizsgáltuk a társadalmi, gazdasági, környezeti, infrastrukturális jellemzıket, és a következıkre jutottunk: A Siklósi kistérség a Mecsek és a Villányi hegység között található, igen sajátos éghajlattal rendelkezik, melyben a mediterrán jelleg dominál. Ezek a jellemzık jó kiindulási alapot jelentenek mind a szılıtermesztés (borászat), mind a turizmus számára. Ez utóbbit erısítheti a számos természeti érték, különösképpen a Duna-Dráva Nemzeti Park. Általában jellemzı a kistérségre, hogy levegıje jó minıségő, de a felszíni és a felszín alatti vizei egyaránt szennyezettek. Elhelyezkedése egyértelmően determinálja a térség szerepét, szerepkörét. Jelenleg a kistérség a Dél-dunántúli Régió peremén, külsı perifériáján helyezkedik el. A közlekedési viszonyok miatt jellemzı az elzártság. Sajnos a határmenti helyzetét nem tudja egyértelmően kihasználni a térség. Nem jellemzıek a határon átnyúló együttmőködések, nem sikerült még igazán komoly kapcsolatrendszert kiépíteni. Ebben persze komoly szerepet játszott és játszik a mai napig a délszláv háború. Az utóbbi években egyre határozottabban látszik a szándék az Európai Unió részérıl, hogy Horvátország az EU teljes jogú tagja legyen pár éven belül, de a következı évek fejleménye még csak a schengeni határ felhúzása lesz a magyarhorvát határszakaszon, mely megerısített határvédelmet és ellenırzést fog jelenteni. Az elıbbiekben vázolt periférikus elhelyezkedés erısen meghatározza a térség kitörési lehetıségeit, fejlesztési irányait. Ezen a helyzeten csak a közlekedés, az elérhetıség javításával lehetne segíteni. Talán egyszer megoldást fog hozni az M6-os autópálya megépítése, mely bekapcsolhatja a térséget az európai vérkeringésbe. Ugyanakkor önmagában ettıl a tényezıtıl nem várható a fellendülés. A Siklósi kistérség népesség az országos átlagnál nagyobb mértékben csökken. Ennek egyik legfıbb oka az elvándorlás, mely alapvetıen a fiatalabb népességre jellemzı. Így megjelenik az elöregedés. Az iskolázottsági szint is egyre alacsonyabb. Lényegében szinte csak azok maradnak itt a térségben, akik nem tudnak máshol elhelyezkedni, nem tudnak kitörni a helyi viszonyok közül. A roma lakosság aránya folyamatosan nı, bár ez statisztikailag nem mutatható ki egyértelmően. Legtöbb esetben ez utóbbi nem jelent komoly kisebbségi problémákat, a vegyes lakosságú községekben általában nem jellemzıek az ebbıl fakadó konfliktusok. Elıbbiek magyarázó tényezıje lehet többek között az oktatási intézmények elhelyezkedése, sőrősége a kistérségben. Az óvodák és általános iskolák kellı számban megtalálhatók meg a településeken, a középfokú intézmények Villányban és Siklóson vannak. Nagyobb problémát okoz a régióközpont, Pécs elszívó hatása, már a középfokú oktatásnál is, de még inkább a felsıfokú képzésnél. A kistérségen kívül tanuló fiatalok számos esetben nem is gondolkoznak azon, hogy diplomájukkal, megszerzett végzettségükkel, szakképesítésükkel visszajöjjenek a Siklósi kistérségbe. A humán erıforráshoz kapcsolódó szolgáltatások közül elég a háziorvosi szolgáltatást megnéznünk, mely sok község esetében hiányzik. A gazdasági tevékenységek, aktivitás elemzésénél alapvetı fontosságú a telepítési tényezık vizsgálata. Az ipar számára szóba jöhet a homok és a kavics, mint alapanyag. Ezen kívül komoly lehetıségeket rejt magában a mezıgazdasági termékek (akár a fıtermékek, akár a melléktermékek) feldolgozására irányuló ipari tevékenységek kiépítése. Problémát jelent, hogy hiányzik a szakképzett munkaerı, az ipari hagyományok és a megfelelı

99 tıkekoncentráció erre talán ellenpéldát jelenthetnek az utóbbi évek villányi bortermeléséhez kapcsolódó fejlesztések, beruházások, melyek még inkább a minıségi borászat irányába vihetik a kistérség kibocsátását. Lehetıségeket jelentene még a hőtıházak, tárolókapacitások kiépítése, melyek a helyi termékek megfelelı áron történı értékesítését segítenék elı. A mezıgazdaság igen jó telepítési tényezıkkel rendelkezik a térségben. A földek aranykorona értéke helyenként magas, a nagy munkanélküliség miatt rendelkezésre áll az olcsó munkaerı (napszámosok). Néhány nagyobb társas vállalkozás mőködik (Villányi Szársomlyó Kft., Újpetrei Gazdák Szövetkezete, Beremendi Mezıgazdasági Rt., Dózsa, Mezıgazdasági Szövetkezet, Drávaszabolcs, Határszél Kft, Egyházasharaszti). Problémát jelent ugyanakkor a kistermelık közötti összefogás hiánya melyre megoldást jelentenének a pinceszövetkezetek létrehozása. Talán pár évvel ezelıtt még sokat segített volna a térségnek, ha a bortermelık valamiféle termelési vagy értékesítési társulást hoznak létre. Ma már ez sem jelentene egyértelmő megoldást. A külföldi piacok számára szükséges lenne az azonos minıségő nagy mennyiségő termék elıállítása több éven keresztül, melyre jelenleg csak néhány termelı képes. A turizmus fejlesztéséhez megvannak a megfelelı adottságai a kistérségnek, de nem lehet azzal számolni, hogy ez az egy ágazat képes lesz mindenki számára megélhetést biztosítani és minden gazdasági problémát megoldani. Komoly lehetıségeket rejt még magában a gyógyturizmus (Harkányi Gyógyfürdı Rt.), a wellnes turizmus és az ökoturizmus (Duna-Dráva Nemzeti Park). Az ezekhez kapcsolódó szálláshelyek mennyiségével nincs probléma, ugyanakkor a három csillag feletti szállodai kapacitás teljes mértékben hiányzik a Siklósi kistérségben. Ez eléggé akadályozza a további növekedési lehetıségeket a fizetıképesebb szegmensek irányába. Gondot okoz még a megfelelı megközelíthetıség hiánya is, így kimondható, hogy a turizmus fejlesztése érdekében alapvetıen az infrastruktúrát kell fejleszteni. Ha konkrétan megnézzük, hogy milyen közlekedési viszonyok jellemzıek most a kistérségre, akkor könnyen megállapítható, hogy az elzártságot, a periférikus elhelyezkedést tovább erısíti a fejletlen úthálózat. Számos település csak bekötıutakon érhetı el. Ennek persze megvan az az elınye, hogy nagyobb a nyugalom, a csend, és tisztább a környezet, de a gazdasági aktivitás, a jövedelemtermelı potenciál így erısen behatárolt. A munkanélküliség komoly problémát jelent a térségben, az emberek igen nagy része segélyekbıl, támogatásokból él. Helyben nincs elég munkalehetıség. Sajnos a nem elégséges buszközlekedés, a nem megfelelı járatsőrőség a nagyobb városokban történı munkavállalást is akadályozza. A vasúti közlekedés, elérhetıség szempontjából a Pécs- Villány-Magyarbóly vonal tekinthetı kielégítı színvonalúnak, a többi vonalon komolyan felmerül a felszámolás lehetısége, mivel azok nem mőködtethetıek gazdaságosan, és így használatuk nem kifizetıdı, ráadásul fejlesztésekre is szükség lenne, mivel a vonalak állapota igencsak leromlott. A közmő ellátottság bizonyos területeken egyértelmően megfelelı (víz, villany), míg a szennyvízhálózat kiépítettsége elmarad az országos átlagtól. Általánosságban elmondható, hogy a Siklósi kistérségre hatalmas különbségek megjelenése, együttélése jellemzı. A kistérségi határokat több alkalommal módosították, a most egybe tartozó 53 település nem alkot szerves egészet. Az állam financiális ösztönzıkkel igyekszik belekényszeríteni a településeket az együttmőködésbe. A fejlettségben lévı hatalmas különbségek ugyanakkor sokszor az együttgondolkozást is akadályozzák. Az egyes települések vezetıi és a kistérség irányítói mind keresik a kitörési lehetıségeket. A legalapvetıbb probléma a munkahelyek hiánya, így az alacsony jövedelemtermelı képesség. Ezen önmagában nem segít az átképzés, szakképzés, nagyobb szükség lenne olyan befektetık vonzására, akik valóban komoly lehetıséget látnak a térségben és hosszú távon gondolkodnak. Kérdés az, hogy milyen tevékenységeket érdemes 99

100 100 ide telepíteni, mi az, ami ráépülhet a mezıgazdasági kibocsátásra. Ezzel vissza is tértünk a környezeti, természeti jellemzıkhöz, mellyel az elemzés kezdıdött. Vagyis az a kérdés, hogy a meglévı adottságokra, amelyek leginkább a mezıgazdaság számára kedvezıek (esetleg még a turizmusnak) milyen feldolgozóipart érdemes telepíteni. A fejlesztési irányok tekintetében jól látszik, hogy nincs elég forrás (és várhatóan nem is lesz) arra, hogy valamennyi gyengeséget semlegesítsük, ezért inkább dönteni kellene a fejlesztési irányok között, és kiválasztani azt a lehetıséget, mely komoly változást, elırelépést okozhat a kistérség életében. Reméljük, hogy munkánkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy a fejlesztési prioritásokhoz megfelelı kiindulási alap jöjjön létre. Jelen dolgozat folytatásaként elkészítjük a fejlesztési prioritásokra vonatkozó terveket, elképzeléseket is.

101 101 Irodalomjegyzék Dokumentumok: A Siklósi kistérség Agrár- és Vidékfejlesztési Programja Siklósvidék Területfejlesztési Társulás, 2005 A Siklósi kistérség középtávú fejlesztési koncepciója (I. kötet: Helyzetértékelés), Eco Cortex Tanácsadó Iroda, 2005 Baksai Tímea: A Siklósi kistérség középtávú fejlesztési programjának bemutatása, tanulmány, 2005 Buday-Sántha Attila: Agrárpolitika - vidékpolitika : A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2001 Dél-dunántúli Regionális Fejlesztés Operatív Program ra (tervezıi változat) Magyarország mezıgazdasági és vidékfejlesztési programja, Baranya, Somogy, Tolna megye, Gödöllı, 1999 Adatbázisok: KSH T-Star adatbázis Pécs-Baranyai Iparkamara adatai Területi Statisztikai évkönyv Internetes források (letöltési idı és között) cimerek.freeweb.hu/index2.htm (Magyarország településcímerei) web.kozut.hu/cms (Duna-Dráva Cement Kft. Cégismertetı ) Személyes interjú: Interjút készítettünk személyesen a Siklósi kistérség 25 településének vezetıjével (polgármesterével, alpolgármesterével, jegyzıjével) és között. Egyéb források: ÁLLAMI Erdészeti Szolgálat, Településenkénti felmérés, számítások Duna-Dráva Cement Kft. Harkány, Siklós és Villány városok polgármesteri hivatalai Kartográfia térképek: Magyarország domborzata KSH Településenkénti felmérés, gazdajegyzık és szakértık számításai Pannon Volán Rt., Siklós

102 Melléklet: A Siklósi kistérség SWOT Tábla ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer Természeti erıforrások: a kistérség területének egy részén kedvezı természeti-termıföldi adottságok a mezıgazdaság számára. Természeti erıforrások: Duna-Dráva Nemzeti Park, Villányi-hegység (Szársomlyó), Tenkes-hegy, a magas szulfid tartalmú harkányi gyógyvíz általában a bıséges termálvíz lelıhelyek, a térség 15 településén található horgásztó. Fontosabb turisztikai célpontok: a Siklósi Vár, a máriagyődi barokk templom, a nagyharsányi és a túronyi Árpád-kori templomok, a Villány- Siklósi borút pincesorai. A helyi gazdaság A nemzetközi hírnévvel rendelkezı, villányi borvidéken létrehozott borút és országos jelentıségő borászati szakiskola Népmővészeti hagyományok néhány településen. Csendes, nyugodt falvak. Társadalmi környezet Foltszerő kulturális és mővészeti élet Sokszínő nemzetiségi kultúra - testvérvárosi kapcsolatok (Németország: Fellbach, Ausztria: Graz, Franciaország: Lyon, Olaszország: Terracina, Finnország: Lahti, Törökország: Kütahya, Románia: Kolozsvár, Horvátország: Eszék, USA: Seattle, Tucson.) Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer A kistérség perifériális helyzető, a településszerkezet jellemzıen aprófalvas, sok a zsáktelepülés. Nagy területi egyenlıtlenségek a kistérségen belül. A kistérségi lehatárolás mesterséges, nem veszi figyelembe a hagyományosan kialakult településközi kapcsolatokat. A kistérség heterogén. Természeti értékeket és a tájat romboló kıbányászat. A helyi gazdaság Az ipar fejletlen, kis területekre koncentrálódott és kisszámú a nagy foglalkoztató. A vendéglátó ipari szolgáltatások sok esetben alacsony színvonalúak, a szálláshelyek eloszlása egyenetlen, szegényes programok és szolgáltatáskínálat, a turisztika infrastruktúrája és háttérszolgáltatásai hiányosak,a marketing tevékenység és a különbözı turisztikai szervezetek közötti kommunikáció nem megfelelı színvonalú. A pályázati forrásokhoz önerıhiány miatt nem férnek hozzá az aprófalvak. Társadalmi környezet Gyenge szociális háló Területi és etnikai szegregáció jelenléte

103 103 Technikai környezet: Közlekedési infrastruktúra Nemzetközi közlekedési kapcsolatok: - Vasúti: Budapest-Pécs- Szarajevó vasútvonal - Közúti: Harkány - Stuttgart menetrendszerinti autóbuszjárat - Légi: a Pécs - Pogányi repülıtér (jelenleg fejlesztés alatt, várható átadás december) Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés Technikai környezet: Közlekedési infrastruktúra A Villány-Pécs vasútvonal települései Pécshez kötıdnek, Siklósra nem lehet vonattal eljutni. A közlekedési infrastruktúrák elmaradott állapotúak. Periférikus helyzet. Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés A fejlettebb települések nem érdekeltek az elszegényedı települések problémáinak megoldásában, ezért a települések polgármesterei között sok esetben igen rossz a viszony. A nagyjából azonos problémákkal küszködı települések között is sok esetben hiányzik az együttmőködıkészség, mindenki csak a saját érdekeit tartja szem elıtt. A három város rivalizálása miatt nem foglalkoznak a kisebb települések problémáival, a szavazati rendszer pedig lakosságszám-arányos, így a városok döntenek minden kérdésben. Szőkös önkormányzati források. Elaprózott vállalkozói szerkezet.

104 104 LEHETİSÉGEK Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer A nemzetközi kapcsolatok gazdaságfejlesztési célú bıvítése. Új határátkelık megnyitása a forgalmi pozíció jobb kihasználása érdekében pl. drávaszabolcsi átkelı folyamatban lévı korszerősítése nyomán, valamint a beremendi átkelı fejlesztése. 4-5 új határátkelı megnyitása várható. Újabb országok csatlakozása, és a schengeni határok kibıvítése után a déli határszakasz belsı határ lesz. Gazdasági környezet: Biomassza elıállítás (bioetanol gabonából). Biotermelés elterjesztése. Ipari-, főszer-, és gyógynövény, ill. kozmetikai alapanyag termesztés lehetıségek szerinti fejlesztése, a termelés és az értékesítés megszervezése. A feldolgozóipar teljesítményének növelése. Logisztikai bázisok kiépítése. Új tárolókapacitások létrehozása, a meglévık fejlesztése összhangban a termelés növelésével. Turisztikai események és rendezvények kistérségi szinten összehangolt megszervezése és népszerősítése, élménylánc létrehozása; az ökoturizmus fejlesztése, rendszerek kialakítsa; az aktív turizmus bıvítése; a programkínálat kiszélesítése a kistelepülések turisztikai attrakcióinak szerves kínálatba szervezésével. Települések összefogásával sikeres pályázatok. Határon átívelı kapcsolatok (gazdasági, kulturális). b) Helyi gazdaság Erdısítési lehetıségek. Korai gyümölcsök termesztése. Nyitás a felsıbb piaci szegmensek felé, magas színvonalú szolgáltatások kínálatával (4-5 csillagos szállodák, I. kategóriába tartotó éttermek) Siklóson. VESZÉLYEK Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer A kistérség továbbra is mesterséges képzıdmény marad valós gazdasági kapcsolatok figyelmen kívül hagyásával lehatárolt területek fennmaradása a kistérségben, így az nem tud segíteni a mikrotérségek problémáin. Gazdasági környezet: Az egész kistérség lakosságmegtartó képességének csökkenése. A munkanélküliek számának növekedése. Munkalehetıségek hiányában fokozódó elvándorlás. A lakosság elöregedésének fokozódása. A mezıgazdaság tartós stagnálása. Nagy mennyiségő és olcsó mezıgazdasági áru beáramlása külsı területekrıl kül-, és belföldrıl. A termelésben az új technológiák, az értékesítésben pedig az új piacok felkutatásában való elmaradás. Környezetszennyezés, amely a lakókörnyezetet és a kistérségben lakók egészségi állapotát is rontja. A folyamatos fejlesztések elmaradása miatt kialakuló turisztikai versenyhátrány, élesedı verseny a szabadidıs turizmusban. Az összefogás hiánya. Befektetık távol maradása. Oktatási rendszer nagymértékő leépülése. b) Helyi gazdaság A városok gazdag falvak és szegény falvak közötti ellentétek fokozódnak, ezáltal a szegényebb települések helyzete tovább romlik. A hagyományos önellátó szemlélet eltőnése, földtıl való elszakadás,

105 105 A Siklósi Vár és környezetének turisztikai hasznosítása megindul, megerısödı beruházói aktivitás. A Siklósi Ipari Park kapacitásainak kihasználása, bıvítése. A gyógy-, és wellnessturizmus tovább fejlesztése Harkányban. A Villány-Siklós borút borkultúrájának továbbfejlesztése, a gasztronómiai kínálat és a társulásba bevont borvidékek/területek számának növelésével. Az egyes városok és községek központjainak belvárosok, falvak központi területei rekonstrukciója a kistérségen belül. Villány Siklós - Harkány fejlesztési programjának összehangolása. Siklósi laktanya újrahasznosítása. Egészségipar Harkány, Siklós. Helyi hagyományokon alapuló intenzív zöldségtermesztés fejlesztése (pl. Oldon). Társadalmi környezet Turisztikai és borászati szakképzés fejlesztése. Technikai környezet: Infrastrukturális ellátottság végsı soron gyökértelenné válás. Hitelrontó üzleti tevékenység a borászatban. Kilátástalan helyzető települések számának kritikus szintre emelkedése. Társadalmi környezet A falvakban felnövı fiatalok életmódbeli szemléletváltozása (tartós munkanélküliség újratermelıdése). Leszakadó társadalmi csoportok létszámának növekedése. Az elszegényedés felszínre hozza az etnikai feszültségeket. Technikai környezet: Infrastrukturális ellátottság a) Közlekedési infrastruktúra A közúti (M6-os autóút) és a légi közlekedési (Pécs-Pogányi repülıtér) infrastruktúra-fejlesztés által új, távoli piacok (pl.: Lengyelország, Olaszország) elérése. A határmenti közlekedési kapcsolatok fejlesztése (a kistérség déli területein és a határátkelık irányában, ami lehetıvé teszi a határon túli közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódást). A kistérségen belüli együttmőködés útján uniós támogatásokkal, további erıteljes infrastruktúra fejlesztés a) Közlekedési infrastruktúra Az elmaradott infrastruktúra következtében elszigetelıdés, a leszakadás veszélye fokozódik. Egyre markánsabb MÁV elképzelések a kistérségben futó szárnyvonalak racionalizálására. A Pannon Volán tervei a kistelepüléseket felfőzı autóbuszjáratok ritkítására, ezáltal a munkába járás nehezebbé válása.

106 106 b) Települési infrastruktúra (közmőellátottság, oktatás, egészségügy) Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés A kereskedelmi üzletek szolgáltatási szerkezetének ésszerősítése. b) Települési infrastruktúra (közmőellátottság, oktatás, egészségügy) A szennyvízkezelés kérdése sok helyen megoldatlan. Az egészségügyi szakellátás növekvı problémái a Siklósi Kórház fennmaradó bizonytalan helyzete miatt. Jogi, politikai környezet: városigazgatás, vállalkozásfejlesztés A kistérségi központok közötti érdekkülönbségek megmaradnak, együttmőködésük nem javul. A vidékfejlesztési tervekben rögzített fejlesztési elképzelések nem valósulnak meg a kistérségi rendszer diszfunkciói miatt.

107 Melléklet: A Siklósi kistérség településeinek fontosabb adatai ALSÓSZENTMÁRTON A településen a magyar államalapítás elıtti történelmi korokból régészeti leleteket eddig még nem találtak. A község neve között bukkant fel elıször az írott forrásokban Martino alakban. Korábban hívták Drávaszentmártonnak is. A Szentmárton helynév a falu templomának védıszentjére utal. A korábbi Dráva elıtag a folyó közelségét mutatja. A mai alsó elıtag egyfelıl a megye alulsó, déli részével kapcsolatos, másfelıl pedig megkülönböztetı szerepe van a Dráva folyása mentén feljebb fekvı Felsıszentmárton faluval szemben. A török hódoltság alatt Szentmárton falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc után népesedett be horvát lakókkal. Területileg az Esterházyak dárdai uradalmához tartozott. Templomát 1797-ben a kegyúr, Esterházy Kázmér építette Szent Márton püspök tiszteletére. Ekkor a falu csak 16 házból állt, 1810-ben 397 horvát és 32 cigány lakosa volt. Ez a szám 1845-re 694 horvátra és 80 cigányra emelkedett. A múlt században kezdıdött a magyarok, a németek, késıbb újabb horvátok és szerbek beköltözése. Hogy legyen hely a Siklósról kijáró ferences atya számára, házat vettek a templom mellett, ezt 1898-ban újjáépítették. Ma is lelkészház. A XIX. század végére igen jelentıs, 1900-ban már 193 fınyi cigány kolónia alakult ki a faluban. Századunk elsı felében a horvát lakosság száma erısen csökkent, 1930-ra a horvát népesség kétharmada elhagyta a községet. A lakosság túlnyomó többsége római katolikus vallású, maga az egyház is sokat segít a beilleszkedés felgyorsításában, a napi gondok, problémák megoldásában. Rang: község Irányítószám: 7826 Inaktív keresık száma összesen, Termıterület (hektár) 133 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 22 Terület (hektár) 1361 Lakónépesség Összesen 1092 Földmővelı gazdaságok száma összesen 55 Munkanélküliek száma összesen, Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 23 Eltartottak száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 55 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 1 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 2 Ipar, építıipar foglalkozású 7 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 25 Foglalkoztatottak száma összesen, Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 2 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. BABARCSZİLİS Oklevél elıször 1332-ben említette, akkori megnevezése: Popruzeuleuse. A Popru, vagyis Pabar (Pobor) régi magyar személynév, vagyis az egykori birtokos, akinek a neve késıbb Babarczy formában bukkant fel. Valószínő, hogy királyi szılımővelık éltek a területen. A középkori település, mondják Ófalunak is, a mai községtıl távolabb, északnak terült el az Aláfüggı- dőlıben, valamint az Alsó- és Felsı-puszták körül. Néhány idıs ember tud a honfoglalás kori lóáldozati helyrıl a határ keleti végében. Fiatalon ık még látták a lapos köveket. Vélhetıen középkori és török hódoltsági sírkert húzódott a mai templomnál és attól északkeleti irányban például a Gyenis-portán. Utóbbi helyen a közmőépítık sok sírt bolygattak meg. Oláh Imre kútásáskor kılappal fedett csontvázat ért el. A török alatt magyarok éltek itt feltehetıen a mai falu helyén. A mostani község

108 108 elsı háza a temetınél épült a XVIII. században. Romjai egy mély és nagy pincével jól látszanak. Nevezik Benyovszky-vadászháznak és ispánlakásnak is. A görcsönyi Benyovszkyak birtokosok voltak a településen. İskori kerámiadarabok láthatók a Pincéknél, míg az Illés-földön, a pataknál és a szılıhegyen római cserépdarabokat vet ki az eke. Rang: község Irányítószám: 7814 Eltartottak száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 8 Terület (hektár) 425 Lakónépesség Összesen 156 Foglalkoztatottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 2 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 2 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 13 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 4 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 3 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 18 Munkanélküliek száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 41 Ipar, építıipar foglalkozású 8 Termıterület (hektár) 75 Földmővelı gazdaságok száma összesen 41 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. BEREMEND A bronzkori leletekben gazdag település honfoglaláskor a Kán nemzetség szálláshelye, Beremeni Péter a névadója ben Beremend néven kerül Kostáni Beke birtokába, virágkorát a Hunyadiak idejére teszik. Késıbb Szigetvár szed a mezıvárosi rangú településtıl dézsmát, a hódoltságot követıen a nagyharsányi csata, a pusztító járványok miatt is elnéptelenedik. Mária Terézia alatt a magyarok, németek és szerbek települnek ide, 1769-ben már iskolája van. Polgárosodása Schamburg Lippe nevéhez kötıdik az 1850-es évektıl. Az 1910-tıl beinduló cementgyártás alapjaiban határozza meg fejlıdését. A rendszerváltást az átlagosnál jobb adottságokkal élte meg. Rang: nagyközség Irányítószám: 7827 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 237 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 6 Eltartottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Érettségi végzettségő foglalkoztatott 238 Foglalkoztatottak száma összesen,

109 109 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 300 Lakónépesség Összesen 2833 Állattartó gazdaságok száma összesen 501 Terület (hektár) 4826 Földmővelı gazdaságok száma összesen 501 Munkanélküliek száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 788 Termıterület (hektár) 3204 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 71 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 424 Ipar, építıipar foglalkozású 356 A településen mőködı vállalkozások: ALFINOX KFT. Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7827 BEREMEND, József A. u. 4/B ATE IPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. Ágazat: VILLAMOS GÉP, MŐSZER GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása (3230) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7827 BEREMEND, IFJÚSÁG utca 26. HORVÁTH FERENCNÉ Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7827 BEREMEND, KOSSUTH utca 19. STRAUB JÓZSEF Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7827 BEREMEND, JÓKAI M. utca 25/A

110 110 BISSE Más baranyai településekkel együtt a besenyıktıl kapta a nevét. Feltételezhetıen vele az Árpád-kori Bezen község. Az elsı pápai tizedlajstromok Basse, Byse néven említik. Az 1542-es adóösszeíráskor Byssch néven fordult elı. Református egyházát már az évi kerületi névtár említi. Templomát a toronnyal idıtálló anyagból 1805-ben építették. Az elsı világháború fegyveres eseményei megkímélték a falut, 28 szülötte más frontokon vesztette életét. A második világháború sem érintette a falut, 17-en a településtıl távol haltak hısi halált. A falu fıterén álló háborús emlékmő ırzi emléküket. Rang: község Irányítószám: 7811 Lakónépesség Összesen 242 Terület (hektár) 1380 Termıterület (hektár) 851 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 35 Ipar, építıipar foglalkozású 11 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 18 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 4 Földmővelı gazdaságok száma összesen 63 Foglalkoztatottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 15 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Állattartó gazdaságok száma összesen 63 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 22 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 12 Munkanélküliek száma összesen, A településen nem található bejegyzett vállalkozás. CÚN A község neve elıször az írott forrásokban 1346-ban bukkant fel Chehy formában. A Csehi helynév cseh telepesekre utal. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott település, lakossága a XVII. és a XIX. században is színmagyar. Az elsı világháború után néhány német és horvát család telepedett itt le. A múlt század végén két puszta alakult ki a falu határában Csehipuszta és Jégverempuszta. Ezeknek 1930-ban 39 magyar anyanyelvő lakója volt. A község a második világháború végén, 1945 márciusában a nagy drávai ütközetben sok kárt szenvedett. Rang: község Irányítószám: 7843 Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen,

111 111 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 10 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 1 Foglalkoztatottak száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 50 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 2 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 3 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 5 Ipar, építıipar foglalkozású 18 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 17 Terület (hektár) 1843 Lakónépesség Összesen 258 Földmővelı gazdaságok száma összesen 50 Termıterület (hektár) 297 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 24 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. CSARNÓTA A fennmaradt elsı írásos emlék 1309-bıl származik Csarnótáról. Akkor Chernethe, majd késıbb Crnota néven említik a települést. Közvetlenül a török hódoltság elıtti évben, 1542-ben már Charnotha az elnevezése. A falu elsı ismert birtokosai a Dorozsma nembéli Garaiak voltak, akik 1378-ban kényszerőségbıl a báthmonostori káptalan kezére adták a település jelentıs részét. Mátyás király a XV. század második felében a Kisvárdai családnak adományozta a falut. Csarnóta a török hódoltság után néhány birtokosváltást követıen a XVIII. században a Batthyány család kezére szállt. A falu hajdan némiképp másutt helyezkedett el, mint most. A jelenlegi területét csak 1856-ban népesítették be, miután a mai ófalusi kertekbıl, egy délre esı völgybıl méterrel feljebb, sík terepre költöztek a családok. A tanácsrendszerben Csarnóta Túronyhoz tartozott, majd az 1970-es évek második felétıl a szalántai közös tanácshoz. Az 1990-es önkormányzati választás után Túronnyal alkotott közös körjegyzıséget. Rang: község Irányítószám: 7811 Lakónépesség Összesen 157 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 3 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 8 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 12 Földmővelı gazdaságok száma összesen 34 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 13 Terület (hektár) 533 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Foglalkoztatottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Termıterület (hektár) 94 Állattartó gazdaságok száma összesen 34 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 6 Ipar, építıipar foglalkozású 13 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 25 A településen mőködı vállalkozások: NİTH LENKE Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7811 CSARNÓTA, Fİ utca 27/A.

112 112 DIÓSVISZLÓ A falu nagymultú település, valamikor még várszerően kialakított udvarházzal is rendelkezett. A község eredetileg Márfa és a mai falu között lévı ingoványos területen, a késıbbi Alsóerdı-dőlıben alakult ki. A mai helyén a 18. század második harmadában épült fel a megyei hatóságok 1730-ban kiadott rendeletére. A 16. században földesura a pécsi káptalan, illetve az Istvánffy család volt. A török hódítás alatt lakott magyar falu volt, ebben az idıszakban váltottak vallást és lettek római katolikusokból reformátusokká. A népesség azóta is magyar. Rang: község Irányítószám: 7817 Eltartottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Foglalkoztatottak száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 112 Ipar, építıipar foglalkozású 30 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 9 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 5 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 33 Lakónépesség Összesen 706 Termıterület (hektár) 647 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 35 Terület (hektár) 1581 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Állattartó gazdaságok száma összesen 188 Földmővelı gazdaságok száma összesen 188 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 47 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. DRÁVACSEHI A község neve az írott forrásokban elıször 1346-ban bukkant fel Chehy alakban. A Csehi helynév cseh nemzetiségő telepesekre utal, jelentése cseh, cseheké. A megkülönböztetı szerepő Dráva elıtag a folyó közelségére utal. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt, lakossága a 18. és 19. században is színmagyar. Az elsı világháború után néhány német és horvát család telepedett le itt ban 352 magyar, 7 német és 2 egyéb anyanyelvő lakosa volt. A 19. század végén két puszta alakult ki a falu határában,

113 113 Csehipuszta és Jégverempuszta. A község a második világháború végén, márciusában, a nagy drávai ütközetben, szinte teljesen elpusztult. A község lakossága az elmúlt évtizedekben közel 40 fıvel csökkent. Ennek oka hátrányos helyzete, a helyi munkalehetıség hiánya a település alacsony infrastrukturális ellátottsága volt. Oktatási-nevelési intézményük nincs, viszont rendelkeznek mővelıdési házzal és könyvtárral is. Az itt található 84 házból egy önkormányzati tulajdon. A vezetékes ivóvizet a kilencvenes évek elején vezették be a faluba, a vízmő közös Drávapalkonyával. Szennyvízcsatornával nem rendelkeznek, a folyékony kommunális hulladék elszállítása teljes egészében tartálykocsival történik. Vezetékes gáz sincs a faluban, erre egyelıre az itt lakók nem is tartanak igényt, ugyanis nem tudnák kifizetni a bevezetés költségeit. Rang: község Irányítószám: 7851 Földmővelı gazdaságok száma összesen 70 Állattartó gazdaságok száma összesen 70 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 5 Foglalkoztatottak száma összesen, Terület (hektár) 740 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 9 Termıterület (hektár) 138 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 0 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 8 Ipar, építıipar foglalkozású 3 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 27 Eltartottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 25 Lakónépesség Összesen 250 Inaktív keresık száma összesen, A településen nem található bejegyzett vállalkozás. DRÁVACSEPELY Csepely neve elıször egy 1177 körül keletkezett oklevélben található. A tatárjárás idején a falu lakossága védettebb helyre, a Dráva mocsaras vidékére menekült. A betolakodók késıbb elhagyták a területet, de mindent felégettek, a településnek írmagja sem maradt. A csepelyiek azt követıen visszajöttek rejtekhelyükrıl, s új falut alapítottak. A török hódoltság alatt a falu lakossága vallást váltott, reformátussá vált. A 18. századtól a Batthyány-család siklósi uradalmához került tól hívják mai nevén, ekkor kapta meg a Dráva elıtagot is. Elıtte a lakosság által jobbára ma is használt Csepel volt a neve. A munkanélküliség magas, 19-en az építıiparban, 3-an pedig a pécsi Elcoteq-ben dolgoznak. Rang: község Irányítószám: 7846 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 6 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 5 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 20

114 114 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 9 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 3 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 25 Eltartottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Foglalkoztatottak száma összesen, Termıterület (hektár) 119 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 0 Lakónépesség Összesen 244 Állattartó gazdaságok száma összesen 76 Földmővelı gazdaságok száma összesen 76 Terület (hektár) 660 Ipar, építıipar foglalkozású 29 Munkanélküliek száma összesen, A településen nem található bejegyzett vállalkozás. DRÁVAPALKONYA Az elsı okiratos említés 1336-ból való. Ekkori alakja: Palkanya. Északi szláv szó, de értelme tisztázatlan. Létezik egy népi névmagyarázat is, ami szerint egy Podgaiczi Schlavoniai Pál nevő pap erre járva lovaival belesüllyedt a mocsárba. Az állatok elpusztultak. A földrajzi jelölésben tehát a Pál személynév, valamint a ló jelentéső ugyancsak szláv konya maradt fenn. A középkori falunyom feltételezhetıen az Avét utca, a Sereg, illetve az Ó lázok nevő helyen keresendı, a mai helység mellett nyugatra. A Drávaszabolcsról ismert ısi Páli faluelıd egy része Palkonyán is megtalálható, azon Dráva-parton, ahol megyénk egyik legfontosabb réve mőködött. Röpülı néven komp is dolgozott, amely 1906-ban szőnt meg, amikor a szabolcsi hidat átadták. Az Óbecsér és a Telek nevő dőlıkben is valószínő középkori település helyezkedett el. A Sereg-részben épületalapozáskor majd négy méter mélyrıl ıskori törött cserepek kerültek elı, míg a mai temetınél bronzkori lakottságot igazoltak a régészek a mészbetétes edények népe korszakából. A faluhistóriát kutatták néhai Rafa Gyovai Lajos és Kovács Sándor, napjainkban pedig Dani Lajos, Pál Dezsı és Kuti Zoltán folytatja ezt a munkát. A második világháborúban összedılt a harcok idején a házak 90 %-a. Az Öreg eperfánál nemrég német katonasírokat exhumáltak. Egy még áll a Hısök nyárfái közül, melyeket 1918 után ültettek a fronton elesettek emlékére. Rang: község Irányítószám: 7851 Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Ipar, építıipar foglalkozású 7 Terület (hektár) 1013 Foglalkoztatottak száma összesen, Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 13 Termıterület (hektár) 217 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 9 Eltartottak száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 70 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 1 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 2 Lakónépesség Összesen 277

115 115 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 24 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 7 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 19 Földmővelı gazdaságok száma összesen 70 A településen mőködı vállalkozások: DÁVID ÉS SZABÓ BT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Padló-, falburkolás (4543) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7851 DRÁVAPALKONYA, SALLAI utca 15. DRÁVAPISKI A helységet elıször 1472-ben említették Pyzky és Pysky formában. A megjelölés arra utal, hogy egy püspök, feltehetıen a pécsi, _ birtoka volt itt. Más kutatók szerint a tatárjárás után a siklósi várhoz tartozott. Kora középkori falunyomai kevésbé ismertek, de a népi emlékezet tud arról, hogy a Puszta-dőlıben, a mai községtıl egy kilométerre, Kórós irányában, egy erısen mocsaras részen terült el a hódoltság elıtti falu, melynek házait cölöpökre erısített vastag gerendaalapokra építették vályogból. A környékben kis és nagy tavak, mocsarak húzódtak, és jól rejtették az apró szigeteken megbúvó helységet. Kasza János, Kasza József, Iván Lajos, Dani Sándor lokálpatrióták és Dudás Viktória tanárnı állítják, a Homokos-dőlıben is középkori falu létezett. Minderrıl kerámiatöredékek és csontmaradványok tanúskodnak. A mocsárvilág annyira áthatolhatatlan volt, hogy még az 1960-as években is halászmester: Dani Lajos szállította a bejáró gyerekeket csónakban a kémesi iskolába. A hazautazás is vízen történt. Késıbb megszőnt a vízi járat, mert a földes út biztonságos bitumenborítást kapott. A Bagbőz nevő határrészben szántás közben az 1930-as években Iván Lajos emberi koponyát és csontokat talált. Az akkori bírónak és jegyzınek leadtak mindent, de a rejtély azóta sem oldódott meg. Feltehetı, hogy csak egy magányos sírt dúlt fel az eke és nem sírkertet. Idıs ıslakók úgy vélik, hogy a Nagy Sáros-tó nevő pusztát már a török elıtti idıben is lakhatták. Rang: község Irányítószám: 7843 Terület (hektár) 491 Inaktív keresık száma összesen, Lakónépesség Összesen 95 Munkanélküliek száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 8 Foglalkoztatottak száma összesen, Érettségi végzettségő foglalkoztatott 3 Állattartó gazdaságok száma összesen 27 Földmővelı gazdaságok száma összesen 27 Termıterület (hektár) 68 Eltartottak száma összesen, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Ipar, építıipar foglalkozású 4 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 4 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 0 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 0 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 7 A településen nem található bejegyzett vállalkozás.

116 116 DRÁVASZABOLCS Oklevél elıször 1216-ban említette Zobolsu alakban, amely magyar személynév. Eredeztetése nem biztos. Feltehetın Szabolcsnak volt erre területe. A település tagja a Szabolcs Községek Társaságának. Határában középkori helységek léteztek: Dázson, Iszró, Telek, Szent Pál (Páli). Mindezt a még használatos népi földrajzi nevek is igazolják. A fejlıdést segítette az a tény is, hogy gızmalom és kenderfonó épült ben határrendırkülönítményt szerveztek, hogy elejét vegyék a takarmánycsempészetnek. A Tavasz ébredése fedınevő német világháborús hadi akció során súlyos harcok zajlottak a községben bolgár és szovjet erık részvételével. A hevességre jellemzı, hogy az épületek majdnem 100 %-a elpusztult. A lakókat az ütközetek elıtt kitelepítették a környékbeli falvakba. A háború befejezése után a vendégfogadó családok tagjai mind eljöttek, hogy eltakarítsák a romokat és segítsenek az újjáépítésben. A határban most is látszanak az egykor tankokat rejtı betonbunkerek, melyeket az 1950-es években építettek tartva egy jugoszláviai támadástól. Néprajzi értékő portát csak elvétve fedezhetünk fel. Szép látványosság a Kurucz család kovácsoltvas kapuja, valamint disznóól és góré gazdasági egysége. A helytörténelem egyik kutatója Maros István iskolaigazgató. Rang: község Irányítószám: 7851 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 39 Terület (hektár) 1122 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 3 Termıterület (hektár) 2340 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 70 Állattartó gazdaságok száma összesen 127 Földmővelı gazdaságok száma összesen 127 Lakónépesség Összesen 744 Ipar, építıipar foglalkozású 36 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 17 Foglalkoztatottak száma összesen, Eltartottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 174 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 59 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 148 A településen mőködı vállalkozások: PATKÓARANY KER ÉS VENDÉGLÁTÓ BT. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): Szállodai szolgáltatás (5510) Cím: 7851 DRÁVASZABOLCS, Fİ utca 56.

117 117 SOVÁK BERNADETT Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Munkahelyi étkeztetés (5551) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7851 DRÁVASZABOLCS, Fİ utca 83. DRÁVASZERDAHELY A településen régészeti emlékeket nem találtak, hiszen a magas talajvíz, mocsár minden lakóhelynyomot eltüntetett. Ennek ellenére a fellelhetı adatok arra mutatnak, hogy területén valószínőleg római ırtorony állt, romjai 1838-ban még láthatók voltak, sıt a 20. század elsı harmadában is találtak a romok helyén téglákat, hamvvedreket és pénzérméket. A Szerdahely helynév arra utal, hogy a falu egykor szerdánként tartotta a heti vásárt, amely egyben azt is mutatja, hogy a település egykor jelentısebb hely volt. A török idıben is folyamatosan lakott falu, bár magyar lakói a közeli ingoványos Szödönybe menekültek, ahol cölöpökön álltak a házak. Református templomát 1837 és 1839 között építették. Rang: község Irányítószám: 7847 Ipar, építıipar foglalkozású 15 Munkanélküliek száma összesen, Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 3 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 46 Terület 624 Eltartottak száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 32 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 4 Inaktív keresık száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 10 Termıterület 589 Foglalkoztatottak száma összesen, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 25 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 17 Lakónépesség Összesen 211 Földmővelı gazdaságok száma összesen 32 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. EGYHÁZASHARASZTI Egyházasharaszti már a bronzkorban lakott hely. Neve is utal arra, hogy már korán van temploma, míg a haraszt tölgyfaerdıt jelent ben találunk rá elıször írásos emlékek között; olyan hely, ahol a középkorban fontos hadiút haladt át. Magyar település, amely a hódoltság alatt is lakott maradt, 1840-ben már 600 lélek lakja, majd késıbb németek is letelepednek itt tıl van iskolája ben 465 lakosa volt, erısödı kistérségi

118 118 szerepe ben készült címerében a farkas a baski szájában süllıt látni, tölgyerdıt és három templomot, amely a három elıdközségre, Süllıdre, Baskira és Harasztira utal. A Lanka-fıcsatorna partján lévı Dráva közeli település közepes infrastrukturális és rossz közlekedési adottságokkal érte meg e rendszerváltást, amelynek ezekben években lehet esélye a fölzárkózásra erre útfejlesztés, munkahelyteremtés adhat csak reális lehetıséget, ha a Dráva menti falvakra komolyabb, felelısebb figyelem irányul. Rang: község Irányítószám: 7824 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 44 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 27 Terület (hektár) 1099 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 18 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 5 Foglalkoztatottak száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 83 Termıterület (hektár) 1561 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 72 Munkanélküliek száma összesen, Lakónépesség Összesen 336 Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 64 Ipar, építıipar foglalkozású 23 Földmővelı gazdaságok száma összesen 83 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. GARÉ Garé Pécstıl déli irányban haladva Szalánta és Túrony között helyezkedik el. Már a korai és kései kıkorban lakott hely volt. A középkorban jómódú község volt. Birtokosai a Derzsfi család, Himfi család, Nekcsei család és a Hédervári család voltak. A neve 1332-ben Gara. Elnevezését Gara vára után kapta, amely a falutól északnyugatra található Domb-dőlıben állt. Elsısorban magyar családok lakták. Református egyháza már 1437-ben létezett. Templomában a kazettás festmények mőemléki védettségőek. Római katolikus mőemléktemplomát 1875-ben emelték. A vezetékes víz és gáz, valamint a telefonhálózat kiépült a községben. A szilárd hulladék elszállítása szervezetten történik. Rang: község Irányítószám: 7812 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 23 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 32 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 2 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 13 Ipar, építıipar foglalkozású 22 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 61 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 4 Terület (hektár) 853

119 119 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 23 Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Foglalkoztatottak száma összesen, Lakónépesség Összesen 342 Termıterület (hektár) 337 Földmővelı gazdaságok száma összesen 97 Állattartó gazdaságok száma összesen 97 Eltartottak száma összesen, A településen mőködı vállalkozások: VÍG IMRÉNÉ Ágazat: SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS Fıtevékenység: Nemzeti postai tevékenység (6411) Melléktevékenység(ek): Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás (9305), Egyéb, máshova nem sorolt iparcikkkiskereskedelem (5248) Cím: 7812 GARÉ, RÁKÓCZI utca 32. GORDISA Gordisa neve között található meg elıször az írott forrásokban Gerdesse, Kerdiste alakban. A névalak a várhely jelentéső Gradistye helynévhez is kötıdhet. Régmúltjáról régészeti források egyelıre nem tanúskodnak. A község lakossága a történelem során döntıen magyar, református és katolikus vallásúak, ahol számos gölöncsér, azaz fazekas is megfordult, esetleg letelepedett valamikor ban emelt katolikus templomát Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik fel, a református temploma 1796-ban épül. A halmozottan hátrányos helyzető település iskolája a hetvenes években szőnt meg, amikor még közel 400 lakosa volt. A magas munkanélküliségi ráta ellenére a kedvezı természetföldrajzi adottságok és az önálló önkormányzatiság révén fejlıdésnek induló, ma már vízzel, gázvezetékkel ellátott Gordisa optimistán tekinthet a jövıbe. Ezt a gyönyörő Dráva menti tájékot minden bizonnyal az idegenforgalom is rövidesen felfedezi. Rang: község Irányítószám: 7853 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 34 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 4 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 37 Állattartó gazdaságok száma összesen 74 Földmővelı gazdaságok száma összesen 74 Termıterület (hektár) 244 Lakónépesség Összesen 294 Foglalkoztatottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Terület (hektár) 1088 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 11 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 1

120 120 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 38 Ipar, építıipar foglalkozású 5 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 25 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. HARKÁNY A régészeti ásatások során a város környékén az 5-6. századból származó hun emlékek kerültek elı, ám további római, illetve avar leletegyüttesek is megtalálhatók. Utóbbiak esetében a városhoz tartozó Lulupusztán a 6 9. századból származó sírok kerültek elı Fejes György 1934-es ásatásai nyomán, míg a ma már a város részét képezı Terehegyen 1962-ben Kiss Attila további tíz avar sírt tárt fel. Az írott források elsıként 1323-ban Harkan néven említik a települést, melynek eredete tisztázatlan, egyesek a magyar harkály madárnévre, mások a horka ómagyar méltóságnévre vezetik vissza. A község elıbb királyi szolgák lakhelye, majd 1323-ban Pál fia György temesvári altábornagy, majd 1364-ben Mick bán tulajdona, de birtokosai között megtalálható még a Gara-család mely 1397-ben kapta adományba éppúgy, mint a siklósi vár mindenkori urai, így például a Batthyány- és a Benyovszki-család. A török uralom alatt Siklós sorsában osztozott mint hozzá tartozó falu, 1698-ban a siklósi uradalommal együtt Caprana marsall kapta meg, Batthyányi-tulajdonná 1726-ban vált. A harkányi víz gyógyhatását 1823-ban egy napszámos fedezte fel teljesen véletlenül. Az elsı két kutat Zsigmondy Vilmos bányamérnök fúrta ben, melyek fokos vizet adtak. A település elsı medencéjét 1925-ben avatták fel, ma a fürdı területe közel 13 hektárt ölel fel, amely évente több mint egymillió látogatót fogad. A községhez 1977-ben csatlakozott Terehegy, melyet az 1332-bıl származó írások Teremhegy, illetve Uruusa, valamint a török hódoltság idején Péterhida néven említenek, s az elsı idıkben részben Becsei Töttös birtoka volt. A két település egyesülésével alakult ki az a dinamikusan fejlıdı nagyközség, melynek lélekszáma az elmúlt 50 év során megháromszorozódott, s 1999-ben elnyerte a városi rangot. Rang: város Irányítószám: 7815 Munkanélküliek száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 220 Lakónépesség Összesen 3305 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 3 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 233 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 430 Terület (hektár) 2569 Foglalkoztatottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 29 Földmővelı gazdaságok száma összesen 220 Ipar, építıipar foglalkozású 177 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 1003 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 869 Termıterület (hektár) 1350 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 177

121 121 A településen mőködı vállalkozások: GYÓGY-VÍZ-KINCS IDEGENFORGALMI SZOLG. BT. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Szállodai szolgáltatás (5510) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7629 HARKÁNY, KOSSUTH utca 10. Gyógyszálló Szolgáltató Rt. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Szállodai szolgáltatás (5510) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, JÁRÓ J. utca 1. HALMAI KFT. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, BAJCSY ZS. utca 5. HARKÁNYI BALKON GYÓGY-SZÁLLÓ RT. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Szállodai szolgáltatás (5510) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, BAJCSY-ZS utca 3. HARKÁNYI GYÓGYFÜRDİ RT. Ágazat: EGYÉB SZOLGÁLTATÁS (TISZTÍTÁS, FODRÁSZAT, SZÉPSÉGÁPOLÁS, TEMETKEZÉS STB.) Fıtevékenység: Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (9304) Melléktevékenység(ek): Gız-, melegvízellátás (4030), Víztermelés, -kezelés, -elosztás (4100), Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020), Egyéb humán-egészségügyi ellátás (8514), Egyéb szálláshely-szolgáltatás (5523) Cím: 7815 HARKÁNY, KOSSUTH L. utca 7. HOTEL PLATÁN KFT. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Szállodai szolgáltatás (5510) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, BARTÓK B. utca 15. IVANICS GYÖRGY Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, RÓZSA utca 2 KES-DRM GYÓGYSZERKERESKEDELMI BT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Gyógyszer-kiskereskedelem (5231) Melléktevékenység(ek): Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020), Egyéb, máshova nem sorolt iparcikkkiskereskedelem (5248), Csomagolás (7482) Cím: 7815 HARKÁNY, ARANY J utca 14.

122 122 KOCSMÁR KORNÉL ZSOLT Ágazat: INGATLANÜGYLETEK Fıtevékenység: Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, DAMJANICH tér 1. LANTOS ÉS LANTOS FÜLEMÜLE KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Cím: 7815 HARKÁNY, TÁNCSICS utca 4 MOLNÁR JÁNOS Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Egyéb speciális szaképítés (4525) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, ADY E. utca 34/A PACZIER KÖNYVELİ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁS KFT. Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): Bárok, hasonló vendéglátás (5540) Cím: 7815 HARKÁNY, KİRÖSI CS.S. utca 2. SOCA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Bútor, háztartási cikk kiskereskedelme (5244) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, HÁRSFA utca 11. THERMAL TRAVEL BT. Ágazat: SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS Fıtevékenység: Utazásszervezés (6330) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7815 HARKÁNY, RÓZSA F. U. 2. TOUR CHANCE KFT. Ágazat: SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS Fıtevékenység: Belvízi szállítás (6120) Melléktevékenység(ek): Egyéb szálláshely-szolgáltatás (5523) Cím: 7815 HARKÁNY, TÁNCSICS utca 54/A. VÉGI JÁNOS Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Szállodai szolgáltatás (5510) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, KOSSUTH L. utca 43.

123 123 WELLTOUR HOTEL KFT Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Egyéb szálláshely-szolgáltatás (5523) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, BARTÓK BÉLA U. 2. ILLOCSKA A mai Illocska (régen egy l-lel is) két középkori magyar falu: Újlak és Csat (Csatt, Csata) területén, illetve környékén alakult ki. Újlakot elıször egy 1320-ból való okirat említi, Csatról eddig nem leltek alapítási adatot. Az elıbbi a mai községtıl nyugatra, míg az utóbbi keletre helyezkedett el, de a pontos helyet nem tudják, mert kerámiatöredék, templomalap és csontmaradvány nem jelzi. A Csat megnevezést 1724-ben a török után bevándorolt délszlávok és a kisebbségben lévı németek is használták. Aztán megjelent a szláv Illocs és Illocka falunévforma, amely az alapszavában az Újlak fogalmat sejteti. Sokáig léteztek a következı földrajzi nevek: Öreg (Sztár) Ilocska, Ilocska-puszta, valamint a Ventye. Mindegyik eltőnt falvakra utal. A Ventye (tán Vencsin is) egy harmadik középkori helység helyét jelöli. Az idısek emlékeztek egy Nagy (Veliki) Vencsinre is. Ventyérıl annyit tudni, hogy elıször a török alatt néptelenedett el, majd rácok telepedtek le. A Rákóczi szabadságharc után végleg elhagyták a lakói. A maiak közül ısi famíliák: Alabert, Szemes, Szvétics, Wintheim. A németeket kitelepítették, a szlávok visszaköltöztek hazájukba. Címert nem tervezett a község. Rang: község Irányítószám: 7775 Foglalkoztatottak száma összesen, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Munkanélküliek száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 92 Földmővelı gazdaságok száma összesen 92 Termıterület (hektár) 74 Lakónépesség Összesen 269 Terület (hektár) 1510 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 9 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 30 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 4 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 0 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 35 Ipar, építıipar foglalkozású 11 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 23 A településen nem található bejegyzett vállalkozás.

124 124 IPACSFA Iratban elıször 1554-ben említették a lakott helyet Ipacsfaluként. Az alapszóban a birtokos neve maradt fenn. A mai fa utótag a falu rövidülése. Van, aki 1237-re datálja az elsı okleveles említést. Érdekes, hogy az 1576-ban Herczeg-Szıllısön megtartott református zsinaton részt vett egy Ipaczifalvay Martinus nevő személy. Neve arra utal, hogy ısei Ipacsfáról származtak. Az elsı település a drávaszabolcsi hadiút közelében volt, és sokszor támadták meg. Ez ma a Faluhely-dőlı, ahol a hajdani középkori temetıben homokbányát nyitottak. Nemrég is két csontváz került elı, de visszatemették a maradványokat. A bányászkodók semmiféle mellékletet nem fedeztek fel a csontváz mellett. A néphit szerint törökök sírkertje ez a hely. Innen egy mocsárszigetre, vagyis a mostani belterületre húzódott át a faluközösség. Korábbi magyar falunyomról vallhatnak a következı dőlınevek: Puszta, Nagy- és Kis-puszta, Iszró, Cserény, Nagy- és Kis-telek. Közülük a Cserény és a templomos Iszró (Stró) középkori eredete bizonyított. A török alatt lakták e tájat, ahol a magyarok maradtak többségben a hódoltság után is. Idınként kisebb német és horvát telepescsoport érkezett. A faluhistóriával sokat foglalkozott dr. Erdıdy Gyula, dr. Kecskeméthy Zoltán. A községkrónikát rendszeresen vezették: Kecskeméti Erzsébet és Galgóczi Sándorné. Rang: község Irányítószám: 7847 Földmővelı gazdaságok száma összesen 43 Állattartó gazdaságok száma összesen 43 Terület (hektár) 601 Termıterület (hektár) 186 Lakónépesség Összesen 210 Eltartottak száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 6 Foglalkoztatottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 20 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 12 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 1 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Ipar, építıipar foglalkozású 14 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 3 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 43 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. IVÁNBATTYÁN A település elsı írásos említése az Anjou-korból származik, bár az akkoriban feljegyzett Iwan falunév Ivándárdára is vonatkozhat. Késıbb Nagywan néven szerepel. A török hódoltság idıszakában teljesen elnéptelenedett, majd a 17. század utolsó esztendeiben a délszlávok, rácok újból benépesítették. Jóllehet a 18. században fokozatosan odébbálltak, helyükre német családok költöztek a faluba. A múlt században már néhány magyar és horvát is letelepedett itt. Századunk harmincas éveiben jelentıs arányban németek, kisebb mértékben magyarok lakták. Népessége a második világháború befejezése után a felére csökkent. Rang: község Irányítószám: 7772

125 125 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 36 Terület (hektár) 613 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 13 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 10 Állattartó gazdaságok száma összesen 66 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 27 Foglalkoztatottak száma összesen, Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 0 Termıterület (hektár) 140 Földmővelı gazdaságok száma összesen 66 Munkanélküliek száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Érettségi végzettségő foglalkoztatott 7 Eltartottak száma összesen, Ipar, építıipar foglalkozású 16 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. KÁSÁD A helységet elıször 1294-ben említik, ekkori neve: Kassad. A jelenlegi Kásád elıdje az öreg Kásád (Sztári Kasad), a falutól nyugati irányban, egy patak közelében helyezkedett el. A feltételezett középkori helyekrıl az ásáskor és szántáskor elıkerülı török cserepek és zúzott kövek vallanak. Az öreg Kásád a néphagyomány szerint a török alatt pusztult el, amikor egy helyi banya-boszorka tetvészkedett és véletlenül az ı udvarából átterjedtek mindenhová a lángok. Ez 1680 és 90 között történhetett, és ekkor lehúzódtak a mostani falurészbe az akkori lakók Más visszaemlékezık úgy vélik, hogy Zrínyi Miklós egyik csapata dúlta fel a helyet, amikor az eszéki hidat felégették ben külterületeivel együtt 128 magyar, 58 német és 377 horvát lakta a helységet. Egyik legnagyobb külterületi résznek számított Zálogos-puszta illetve major, amelyet 1976-ban bontottak le. Ezen a helyen békességben éltek évszádokon át a magyarok, németek, a sokacok, sıt a szerbek ban például az említett pusztán 77 magyar, 9 német és 4 sokac anyanyelvő lakost tartottak nyílván, 1970-ben már csak 81-en lakták a perem-pusztát. Rang: község Irányítószám: 7827 Foglalkoztatottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Terület (hektár) 1329 Eltartottak száma összesen, Termıterület (hektár) 234 Földmővelı gazdaságok száma összesen 110 Állattartó gazdaságok száma összesen 110 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 19 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 2 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 39 Ipar, építıipar foglalkozású 24 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 37

126 126 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 47 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 26 Munkanélküliek száma összesen, Lakónépesség Összesen 377 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. KÉMES A bronzkor késıi szakaszában között a régióban élt Umasiros kultúra népére vonatkozóan szórványleletek kerültek elı. A faluban 1950-ben a hidépítés során késı római sír leletei is elıkerültek. A középkori falu az közötti pápai tizedjegyzékben szerepel elıször nevén. A török hódoltság alatt valószínüleg folyamatosan lakott település volt, régen Lakban volt a falu, de onnan a törökök elzavarták az embereket. A lakosság a templom harangját a Fölös nevő helyen eltemette, a törökök viszont megtalálták és Pécsre vitték. Késıbb a falu a Nagy-Kertben volt található. Ez alacsony fekvéső hely, gyakran elöntötte a víz, ezért költöztek el az akkori lakosok a jelenlegi helyre. A néphagyomány szerint a belterületen valamikor vár állt, amit török várnak neveztek. Mellette volt a temetı. A várat alagút kötötte öszsze a siklósi várral. Többfelé találtak csontmaradványokat meg régi pénzeket. Azt tartják, hogy a falu neve a közeli mocsárral van összefüggésben. A mocsárban sok gém telepedett le, ezért is hívják Gémösnek, majd késıbb Kémösnek. A környékbeliek szerint itt mindig kevély emberek éltek. A lakosságszám az elmúlt évtizedekben valamelyest emelkedett. A fiatalkorúak aránya 30 százalék, a középkorúaké szintén, a nyugdíjasok vannak a legtöbben. Rang: község Irányítószám: 7843 Földmővelı gazdaságok száma összesen 98 Ipar, építıipar foglalkozású 34 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 8 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 12 Terület (hektár) 683 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 96 Termıterület (hektár) 1996 Állattartó gazdaságok száma összesen 98 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 57 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 3 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 27 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 43 Eltartottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Foglalkoztatottak száma összesen, Lakónépesség Összesen 546 A településen nem található bejegyzett vállalkozás.

127 127 KISDÉR A hiteles kiadványokban fennmaradt elsı írásos emlékei 1314-bıl valók, majd másfél évtized múlva már possesio vagyis nagyobb faluként tartják számon. Nevét ekkor Kwzdyrnek írták, és a pécsi káptalan birtoka volt. A török megszállás idején részbirtokai voltak a Pestényi, az İri-Dachol családnak, 1550 után Bika Imre szigeti hadnagy és a kisasszonyfai Istvánffyak voltak érdekelve, majd az utóbbiakkal kötött házasság révén a Draskovich grófok bírták. A török defterdárok 20 családtól szedtek adót a Küzder településen, melyek közül tizenegynek a leszármazottai (15 családban 25 fı) a mai nap is a faluban élnek. A török kiőzése után ismét a pécsi káptalané, majd a Pécsi Papnöveldéé lett ben készült pecsétjén fektetett ekevas (vagy domb) felett három búzakalász látható. Lakosai mindig római katolikus magyarok voltak, 1938-ban 235 lakossal, 1945-ben 224-el, 1980-ban 162-vel, 1990-ben 122-vel, 2000 január 1-jén 148-cal. A Pécstıl 25 kilométerre fekvı, jó közlekedési adottságokkal rendelkezı település viszonylag fejlett infrastruktúrával érte meg a rendszerváltást, és az elmúlt bı egy évtizedben is kiegyensúlyozott fejlıdés jellemezte. A község egyebek közt a Kincses, Virágos Baranyáért és a Kulturált Települési Környezetért megyei versenyben is fıdíjat nyert. Rang: község Irányítószám: 7814 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 11 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 7 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Ipar, építıipar foglalkozású 8 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 19 Eltartottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Termıterület (hektár) 173 Foglalkoztatottak száma összesen, Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 1 Állattartó gazdaságok száma összesen 40 Földmővelı gazdaságok száma összesen 40 Terület (hektár) 437 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 2 Lakónépesség Összesen 138 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 2 Munkanélküliek száma összesen, A településen nem található bejegyzett vállalkozás.

128 128 KISHARSÁNY A község neve, ugyanúgy mint a szomszédos Nagy-harsányé, a hársas erdıre utal, és 1249-ben lehet elıször olvasni írott forrásokban is. Elsı birtokosai a Kán nemzetséghez tartoztak, majd a Garay és a Perényi család, valamint Caprara Aenaes tábornok tulajdona az értékes terület. A XVII. század végén a Batthyányiaké. A környékbeli falvak török hódoltság alatt szétszóródó népét is Kisharsány fogadta be. A zömmel magyarlakta község nevéhez főzıdik a határában 1687 augusztusában lezajló csata, amely Baranya felszabadulását hozta a török uralom alól. A korábban a mainál népesebb település az ország egyik legnagyobb hagyományú bortermelı vidéke, amely mellıl a szükséges kisipar sem hiányzott. A hajdan gazdag község a rendszerváltással járó zökkenık után ma ismét jelentıs fejlıdésnek indult. Rang: község Irányítószám: 7800 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 5 Terület (hektár) 1293 Lakónépesség Összesen 570 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 2 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 64 Termıterület (hektár) 397 Eltartottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Ipar, építıipar foglalkozású 48 Foglalkoztatottak száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 135 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 46 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 47 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 29 Földmővelı gazdaságok száma összesen 135 Munkanélküliek száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 95 A településen mőködı vállalkozások: EURINOX IPARI SZERELVÉNYEK KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Vasáru-nagykereskedelem (5154) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7821 KISHARSÁNY, DÓZSA utca 11. KISJAKABFALVA Oklevél elıször 1465-ben említette Jakabfalwa formában. Egyes kutatók feltételezik, hogy az 1400-ból való Zent Jacabfalva megnevezés is a mai község egyik elıdje lehet. Az elsı változatban a helységnév értelme, hogy egy Jakab nevő személy a birtokos. A második változat viszont azt sugallja, hogy a hajdani kıegyház védıszentje Szent Jakab lehetett. Egy népi vélekedés azt állítja, hogy a község Jakabfalvi Borjádi Miklósról kapta a nevét. További kora középkori emlékekre a dőlınévgyőjtemény se utal, melyhez adatokkal Bálint

129 129 Lajosné, Bálint Lajos, Czigler József, Donkó Ádám, Lajber Imre és Schall János szolgáltak. Jobban ismert a hódoltság és azt követı idıszak helytörténelme. A török alatt megszőnt a helység magyar jellege, viszont a megszállók lakhatták. Szabó László lokálpatrióta kiderítette, hogy a mohácsi csatát követıen egy kisebb ütközet zajlott a mai falu és Ivánbattyán között. A török hajdani aktív jelenlétére utal a ma is használt Török-domb dőlınév. Halomsírjában a régészek négy csontvázat leltek. Az egyik feltehetıen egy pasa földi maradványa. A török kiverése után kis pusztaként éledt újjá a település, melyet elıször rácok (szerbek) szálltak meg, akik a Rákóczi-szabadságharc majdnem egy évtizede alatt nem éltek itt ben újból megjelentek Szlavóniából áttelepülve, majd 1760 körül végleg elköltöztek. Ittlétükre utal a volt szerb templom és temetı, melyekrıl a felszínen szántás után már csak a cseréptöredékek árulkodnak. A rác nyomokat ásatás során is vizsgálták. Mária Terézia és II. József uralkodása idején két hullámban érkeztek a mai németek telepes elıdei. Rang: község Irányítószám: 7773 Munkanélküliek száma összesen, Terület (hektár) 662 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 16 Ipar, építıipar foglalkozású 9 Földmővelı gazdaságok száma összesen 71 Állattartó gazdaságok száma összesen 71 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 12 Inaktív keresık száma összesen, Foglalkoztatottak száma összesen, Lakónépesség Összesen 169 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 18 Termıterület (hektár) 171 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 0 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 1 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 25 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 5 Eltartottak száma összesen, A településen nem található bejegyzett vállalkozás. KISKASSA A község neve elıször között a pápai tizedlajstromban tőnik fel, elıször Kacha alakban. Valószínőleg Kasa, Kosa személynévhez kötıdik, amelyhez a sa képzı járult. A kis elıtag megkülönböztetı szerepő, a helység méretére utal. A település a 11. században a pécsi káptalan birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, 1691-ben Boszniából jött rácok telepedtek le itt, de a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok elıl a Dráván túli vidékre menekültek, majd 1712-ben visszatértek. Ezután a Batthyányiak szerezték meg körül a falu teljes népessége kicserélıdött, német telepesek érkeztek a településre. A XIX. század második felétıl a falunak kevés nem német lakosa is volt. A második világháború után a német lakosság nagy részét kitelepítették. Rang: község Irányítószám: 7766

130 130 Lakónépesség Összesen 298 Terület (hektár) 1333 Foglalkoztatottak száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 18 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 22 Ipar, építıipar foglalkozású 30 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 24 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 0 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 10 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 31 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Munkanélküliek száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Földmővelı gazdaságok száma összesen 52 Állattartó gazdaságok száma összesen 52 Termıterület (hektár) 132 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. KISLIPPÓ Az elsı írásos emlék Lypow néven 1274-bıl származik. Ez a szomszédos mai Lippót is takarja. A múlt század elején alakult Lipovica puszta, ahol elıbb görögkeleti, majd római katolikus délszlávok és magyarok laktak, késıbb németek is érkeznek. A kisházasok alkotta Lipovica a múlt század végén községgé alakul és méretei miatt Kislippó nevet kapja ig Frigyes és Albrecht fıhercegek birtoka ben megalakul a Károlymajori Állami Gazdaság, ez 1961-ben a Bólyi Állami Gazdasághoz kerül. A megalakulást követı idıszakban az ország minden részérıl érkeznek fiatal, egyedülálló munkások, akik késıbb családot alapítva itt telepedtek le. Rang: község Irányítószám: 7775 Eltartottak száma összesen, Érettségi végzettségő foglalkoztatott 14 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Terület (hektár) 837 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 0 Lakónépesség Összesen 319 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 43 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 36 Ipar, építıipar foglalkozású 19 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 30 Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Termıterület (hektár) 53 Földmővelı gazdaságok száma összesen 92 Foglalkoztatottak száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 92

131 131 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 22 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. KISTAPOLCA A múlt idı nyomokat hagyott maga után az északnyugati határrészben, ahol kelta, római, avar, valamint kora Árpád-kori leleteket hoztak felszínre a régészek. A rómaiak korát idézi a Borostyán út dőlınév. Érdekes, hogy a falu mai fıutcája egy darabon ezen a kereskedelmi útvonalon halad. Az 1294-ben datált oklevél Topolcha nevet említ, ugyanígy hívják a már akkor is mőködı hévizes vízadó helyet a helység területén. Az ısi szláv alapszó értelme: meleg viző forrás. A helytörténelem-kutatók tudnak egy Székelynagyfalu nevő településelıdrıl. Abban, hogy ez mikor és hol terült el, bizonytalan mindenki. Nem véletlen, hogy a szántás után felszínre kerülı kallódó kerámiadarabokat, mint bizonyítékot szeretnék összegyőjteni. Többféle kerámiatöredék figyelhetı meg a forrásnál, vagy a ravatalozónál is. Mindkét esetben a kis és a nagy elıtag a hajdanvolt falumegnevezésben két különbözı részen húzódott helységre utalnak. Eddig azt sem sikerült tisztázni, hogy a XVIII. század harmincas éveiben létrehozott település pontosan mikor is született, német bevándorlói pedig hová költöztek el. Egyesek szerint a Kistapolca jelölést elıször 1904-ben említik. Rang: község Irányítószám: 7823 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 23 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 2 Terület (hektár) 357 Termıterület (hektár) 154 Eltartottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Foglalkoztatottak száma összesen, Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 11 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 16 Földmővelı gazdaságok száma összesen 48 Lakónépesség Összesen 214 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 29 Ipar, építıipar foglalkozású 25 Állattartó gazdaságok száma összesen 48 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 14 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. KISTÓTFALU A történelmi korok viharai ezt a falut sem kímélték, az itt lakók azért keltek vándorútra, és építették fel falujukat egy évezred alatt különbözı helyen. Az elsıt Ábrahámtótjának nevezték ( ), a trinitás apátsághoz tartozik, az apátúr jobbágyai földmőveléssel, legeltetéssel foglalkoztak. A Büröki réten található Téglási-dőlıben éltek, átvészelve a tatárjárást, a mohácsi vészt, itt ismerkedtek meg a reformációval. A második a Hegymegi Tótfalu ( ). A törökök elıl egy völgykatlanban, ma Faluhelynek nevezett részen telepedtek le. Ezen a területen a törökök kiőzéséig tartózkodtak, itt tértek át a református hitre. A harmadik

132 132 Tótfalu ( ). A nagyharsányi csata után a török végleges vereséget szenved, a település lakói elıjönnek erdei lakhelyükrıl és letelepednek a két völgy közötti részen ben érlelıdik meg a falu lakóiban az elhatározás az új település építésére. A negyedik Tótfalu (1829-tıl). Mérnöki tervek alapján építik fel a falut, 11 év alatt készült el mai formájában. Rang: község Irányítószám: 7768 Terület (hektár) 1050 Foglalkoztatottak száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 19 Eltartottak száma összesen, Földmővelı gazdaságok száma összesen 84 Állattartó gazdaságok száma összesen 84 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 71 Ipar, építıipar foglalkozású 35 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 11 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 8 Inaktív keresık száma összesen, Érettségi végzettségő foglalkoztatott 21 Termıterület (hektár) 517 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 41 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 2 Munkanélküliek száma összesen, Lakónépesség Összesen 335 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. KOVÁCSHIDA A jelenlegi ismeretek szerint az ormánsági falu nevét elıször tartalmazó okirat 1342-ben keltezett. Abban még ilyen írásmóddal szerepel a település: Koachhyda. A falu az Árpád-korig visszanyúlóan régi magyar település, amely a Dráva kiöntéses, mocsaras területére épült hajdan. A XIII. században a siklósi várúr vámszedıhelye volt. A XV. században a pécsi káptalan birtoka lett. A XVI. században a falu reformátussá vált. A település a török hódoltság alatt végig lakott maradt. Mőemléki védettséget kapott a község 1833-ban épült, klasszicista stílusú, fakazettás mennyezető református temploma. A paplakban volt a közelmúltig az egyházmegye Református Egyházmővészeti Kiállítása, amely sok szép régi úrvacsora-edényt mutatott be. Az idegenforgalmat vonzó látványosság azonban elkerült a faluból, amióta a szolgálatot ellátó lelkész már nem Kovácshidán lakik. A római katolikus hívık hitéletének gyakorlására 1948-ban egy pajtából és istállóból kápolnát alakítottak ki. Az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt kápolna az 1962-es átépítésekor kapta jelenlegi formáját. Rang: község Irányítószám: 7847 Inaktív keresık száma összesen, Érettségi végzettségő foglalkoztatott 12 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 15 Foglalkoztatottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen,

133 133 Eltartottak száma összesen, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Terület (hektár) 809 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 0 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 5 Ipar, építıipar foglalkozású 16 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 49 Állattartó gazdaságok száma összesen 57 Földmővelı gazdaságok száma összesen 57 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 29 Lakónépesség Összesen 295 Termıterület (hektár) 121 A településen mőködı vállalkozások: M.M. DEXTRA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Elektromos háztartási cikk javítása (5272) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7847 KOVÁCSHIDA, MÓRICZ ZS. utca 17/A. LAPÁNCSA A község neve az írott forrásokban elıször 1349-ben bukkant fel Lappanch változatban. Valószínő a magyar laponya, lapály, mocsaras terület jelentéső fınévvel tartozik össze, s alapszava a lapos szavakéval azonos. A középkorban Lappanch és Gátwége néven szerepelt. Itt végzıdött a Dunától húzódó gát. Lapáncsa és Magyarbóly között a török idıkben nagy csata volt. Bizonyítja ezt, hogy 1827-ben a dárdai uraság ásatást végeztetett, amelynek során nagy mennyiségő csontot találtak, magyar és török katonák holttesteit, fegyvereit, aranyat és más kincseket. Késıbb volt a Veterán család birtoka, majd az Eszterházyaké lett. A török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett körül népesítették be német lakossággal körül római katolikus magyarok érkeztek ide ban 23 magyar, 423 német és két egyéb nemzetiségő lakosa volt ben 252 magyar és 32 német élt itt. Templomát 1781-ben szentelték fel a Szeplıtelen Fogantatás tiszteletére. A lakosság nagy része katolikus vallású. Bölcsıde, óvoda és általános iskola nem mőködik a településen. Az utóbbit ben szüntették meg, a gyerekek minden nap a magyarbólyi körzeti általános iskolába járnak. a község népessége az elmúlt évtizedekben 50 fıvel csökkent. A lakosság 3 százaléka német nemzetiségő. Az itt lakók többsége általános iskolát végzett, néhányan középiskolában és felsıfokú intézményben szereztek bizonyítványt. Rang: község Irányítószám: 7775 Terület (hektár) 436 Ipar, építıipar foglalkozású 8 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 4 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 30 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 3 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 21 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 2 Eltartottak száma összesen,

134 134 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 5 Termıterület (hektár) 83 Foglalkoztatottak száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 66 Munkanélküliek száma összesen, Lakónépesség Összesen 208 Inaktív keresık száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 14 Földmővelı gazdaságok száma összesen 66 A településen mőködı vállalkozások: KIEFER FERENC Ágazat: BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM SOROLT FELDOLGOZÓIPARI TERMÉK GYÁRTÁSA (ÉKSZER, HANGSZER, SPORTSZER, JÁTÉK STB.) Fıtevékenység: Egyéb bútor gyártása (3614) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7775 LAPÁNCSA, Fİ utca 9. MAGYARBÓLY A község római korba visszanyúló históriája fıként az írott történelmi koroktól eleven, neve Boyad alakban már 1287-ben olvasható. Ez Anonymus krónikája szerint az Ete törzséhez tartozó Bója vezér földjére utal. A középkorban a Kórogyi család ferences kolostort alapított. A község XV. századi virágkorát a hódoltság majd a Rákóczi-szabadságharc évei követték. Népessége a XVII. századtól szerb, majd német telepesek révén kezd ismét növekedni. Német evangélikusok, majd a XIX. századtól magyarok érkezésével formálódik ki mai soknemzetiségő arca. Az evangélikus templom ékessége Madarász Viktor utolsó vacsorát ábrázoló oltárképe. Kulturális sokszínőség, az átlagnál élénkebb közösségi élet jellemzi. Infrastrukturális hátrányának perifériális helyzetébıl adódó történelmi és alacsony fekvése miatt természeti okai vannak, melyeket ezekben az években nagy erıvel igyekszik leküzdeni. Rang: község Irányítószám: 7775 Állattartó gazdaságok száma összesen 263 Terület (hektár) 1722 Ipar, építıipar foglalkozású 98 Földmővelı gazdaságok száma összesen 263 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 129 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 8 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 73 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 29 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 79 Termıterület (hektár) 242 Eltartottak száma összesen, Lakónépesség Összesen 1104 Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen,

135 135 Foglalkoztatottak száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 201 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 138 A településen mőködı vállalkozások: KO-KER-KO KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS Fıtevékenység: Közúti teherszállítás (6024) Melléktevékenység(ek): Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248) Cím: 7775 MAGYARBÓLY, ADY E. utca 2/B. MÁRFA A fennmaradt írásos emlékek sorában egy 1332-bıl származó oklevél említi elıször a községet, majd a következı 1452-ben keltezett. A XV. század derekán még Márkfalva néven ismerik a települést, amelyrıl azonban egészen a török idıkig nem találtak dokumentum nyomára. A török kiőzése után Droskovich János gróf birtokába kerül, majd 1698-tól a katona Caprara Aeneas tulajdona. Még késıbb a Batthyány, majd a Benyovszky család kezére száll a falu. Területét délrıl 40 holdnyi mocsár övezte, amelyet ekkor csak Bınek neveztek. A fellelhetı írásos emlékek alapján valószínősíthetıen a kezdetektıl fogva magyarok lakta település. Református közössége az ellenreformációt követıen is hő maradt hitéhez. Rang: község Irányítószám: 7817 Munkanélküliek száma összesen, Eltartottak száma összesen, Foglalkoztatottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 11 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Terület (hektár) 409 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 17 Lakónépesség Összesen 241 Ipar, építıipar foglalkozású 14 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 2 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 22 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 23 Termıterület (hektár) 202 Földmővelı gazdaságok száma összesen 66 Állattartó gazdaságok száma összesen 66 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 45 A településen mőködı vállalkozások: GYANÓ SÁNDORNÉ Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7817 MÁRFA, MÁRFA Fİ utca 17/A.

136 136 MÁROK A mai Márok 1950-ben alakult ki azzal, hogy Németmárokot egyesítették Hercegszentmártonnal Márok néven. Szentmárton régebbi nevei voltak: Marótszentmárton és Baierland (Pájerland). Márokot oklevél elıször 1328-ban említi Moruch alakban. Alapszavában a magyar Márk személynév ırzıdött meg, ami valószínő, hogy egy korabeli birtokos neve. A Szentmárton földrajzi jelölés arra utal, hogy a templom védıszentje volt a vértanú Márton. Idısek középkori falunyomról tudnak a Sánc-hegyen (másik neve: Török-domb) és Szentmártonpusztán. A török alatt mindkét helység elnéptelenedett. A muszlimoknak alagútja volt a mostani plébánia alatt, ahol elrejtett török pénzeket leltek. A hódoltság után a rácok jelentek meg, kétszer is települtek. Falujukról, templomukról és temetıjükrıl a mostani lakók közül már senki sem tud. İket a bajorországi frank törzs telepesei követték között. Sírokról tudnak a mostani mároki mőemlék templom arborétumudvarán is, ahogy a vasútállomási dombon is. Utóbbi helyen vasútépítı morvák nyugszanak. İsi famíliák, amelyeknek az elıdei feltehetıen a német községet alapították: Hábel, Kelbert, Kliebert, Konrád, Schubert, Wéber. Rang: község Irányítószám: 7774 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 32 Foglalkoztatottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Terület (hektár) 1593 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 32 Inaktív keresık száma összesen, Lakónépesség Összesen 550 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 56 Ipar, építıipar foglalkozású 63 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 54 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 1 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 60 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 3 Földmővelı gazdaságok száma összesen 142 Eltartottak száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 142 Termıterület (hektár) 150 A településen mőködı vállalkozások: PENCZ ÁKOS Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Tetıszerkezet-építés, tetıfedés, vízszigetelés (4522) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7774 MÁROK, KOSSUTH utca 109

137 137 MATTY Egyes kutatók 1355-bıl, mások 1211-bıl is ismernek okleveles településemlítést. A megnevezés alakja: Moch, amelynek az alapszavában magyar személynév: Mot, Mod, Mogy bújik meg bıl tudunk a Mocs falunévrıl. A középkori faluelıdök helyét sejtetik a határrészjelölések: Faluhely, Pusztafalu, Kengyeles, Öregpuszta, Matyipuszta, Páznaháza, Szártás, Keserısfapuszta és a Vittyás puszta. Hajdan tanyákon éltek, az utóbbi évtizedekben csaknem húsz ilyen külterületi rész tőnt el. A török felperzselte a siklósi várhoz tartozó területet, ezért egy mocsárszigetre húzódtak a lakók. Az új falut, amelynek Siklós felıl volt a fıbejárata, árvízszelídítı csatornák óvták. A vízi világban, ahol nemrég csónakkal közlekedtek a gazdák, egy kiadós esı után halakat fogtak az udvaron is. Jó pár lakóépület a telek közepén magasodik, mert az utcafront belvizes szakaszán nem lehetett építkezni. A hódoltság idején rácok is lakták, akiket igazolnak a ma is használt szerb határnevek, mint a Rác rét és a Rác temetı. A második világháború alatt súlyos csatákat vívtak erre a német, bolgár és szovjet csapatok. A családokat ezért más helységekbe telepítették. Annyira heves harcok dúltak, hogy majdnem minden házat újjáépítettek 1945 után. Több mint fél évszázad óta híres az itt beérı most már fóliás paprika és saláta. A helység híres múltkutatói: Varga Árpád lelkész, Mecseki József, ifjú Varga Dezsı és a mostani falukrónikás, Balogh Antalné. Rang: község Irányítószám: 7854 Állattartó gazdaságok száma összesen 87 Földmővelı gazdaságok száma összesen 87 Termıterület (hektár) 389 Terület (hektár) 1690 Foglalkoztatottak száma összesen, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 3 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 20 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 28 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 5 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 19 Ipar, építıipar foglalkozású 26 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 56 Eltartottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 40 Munkanélküliek száma összesen, Lakónépesség Összesen 375 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. NAGYHARSÁNY A legkorábbi régészeti leletek Krisztus elıtti XI-VIII. századból valók, a hegy déli lábánál közvetlenül víz közeli helyzető élı telep nyomaira bukkantak. A mai falu területén gazdálkodó ısi népek elsısorban állattartással, emellett földmőveléssel is foglalkoztak. A község 1249-ben Harsan, 1486-ban Naghharsan alakban bukkant fel az írott forrásokban. Az elıbbi idıpontban IV. Béla adományozta Miklós dubichiai grófnak, aki Szársomlyó hegyén várat is épített. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben már plébániával, templommal rendelkezı helynek jelölték. A falu a török hódoltság alatt folyamatosan lakott hely volt. A török kiőzése után a környék legnépesebb magyar települése. Itt zajlott le a Szent Liga és a török közötti nagy csata 1687-ben. A múlt század közepétıl lassú ütemben német telepesek jelentek meg a faluban. Arányuk a két világháború között 9 százalék.

138 138 Mellettük kis számú szláv és egyéb anyanyelvő lakosság is élt itt a múlt század közepétıl. A falu mőemlékké nyilvánított temploma a 13. századból való. A 15. században bıvítették, és felépítették a jelenlegi támpillérekkel körülvett szentélyt. Mai barokk formáját a torony kivételével 1782-ben kapta. A templom elıtti téren október 30-án avatták fel Nyírı Gyula mővét, Sztárai Mihály mellszobrát. A török korban óriási jelentıségő nagyharsányi csatának is emlékmővet állítottak. Rang: község Irányítószám: 7822 Munkanélküliek száma összesen, Ipar, építıipar foglalkozású 191 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 31 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 28 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 87 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 307 Lakónépesség Összesen 1703 Foglalkoztatottak száma összesen, Eltartottak száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 213 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 203 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 5 Terület (hektár) 2601 Termıterület (hektár) 393 Földmővelı gazdaságok száma összesen 242 Állattartó gazdaságok száma összesen 242 Inaktív keresık száma összesen, A településen mőködı vállalkozások: MACZKÓ TANÁCSADÓ ÉS SZOLG. BT. Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Mérnöki tevékenység, tanácsadás (7420) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7822 NAGYHARSÁNY, PETİFI utca 14. NAGYTÓTFALU A község nevét írásos források 1294-ben említik elıször. A Tótfalu helynév Györffy György szerint a honfoglalás elıtt itt élt, az akkori nyelvben tótnak nevezett, s a magyarba olvadt pannonszláv néptöredék egykori jelenlétére utal. A Nagy elıtag a településtıl északra, a hegy túlsó oldalán fekvı Kistótfalutól különbözteti meg. A Bajcsi-dőlıben épült egykori pálos monostorát a törökök rombolták le. Papjai a faluba menekültek, ezért nevezték egykori írások Remetetótfalunak. Az es tanévben a község iskolájában tanított Baksay Sándor, a késıbbi református püspök, író, mőfordító, több tudományos társaság tagja. Lakossága a középkortól magyar, mindvégig a siklósi uradalom jobbágyfaluja volt. A település három utcából áll, egykor oszlopos beépítettségő házsorok alkották. Az oszlopos tornácú lakóházakból manapság már csak 12, a zsúptetısökbıl pedig egy maradt meg. Rang: község Telefonkörzet: 72

139 139 Földmővelı gazdaságok száma összesen 100 Ipar, építıipar foglalkozású 27 Eltartottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Foglalkoztatottak száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 15 Állattartó gazdaságok száma összesen 100 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 3 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 41 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 62 Terület (hektár) 1117 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 13 Termıterület (hektár) 309 Lakónépesség Összesen 368 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 5 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. OLD Old történelmileg elsısorban arról nevezetes, hogy határában pusztították el egy török sereget Zrínyi csapatai 1566-ban. Nevét 1284-ben olvashatni elıször, a török hódoltság alatt 34 háztól szednek adót. Késıbb a Zrínyi család birtokához tartozik. A fıként magyar népességő, református vallású település népessége a XX. század negyvenes éveiben 800 lakossal tetızik, az 1980-as évek óta stagnál, ma 390 körüli a lélekszám. A mezıgazdasági mővelésre alkalmas terület tekintélyes ugyan, átlagos, vagy annál rosszabb földekkel, de ez csak mintegy 20 családnak nyújt jövedelmet illetve a közeli Határszél Kft.-ben dolgozók számára megélhetést. A nagyobb munkaadók csak ingázással érhetık el, magas a munkanélküliek száma. Ezzel együtt a Dráva közelében lévı, perifériális helyzető zsáktelepülés természeti adottságokban gazdag, és a lakók közel kétharmaduk cigány származású napjainkban egyre többet tesznek a falu fejlıdéséért. Rang: község Irányítószám: 7824 Ipar, építıipar foglalkozású 13 Foglalkoztatottak száma összesen, Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 4 Terület (hektár) 1407 Lakónépesség Összesen 414 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 7 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 25 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 14 Eltartottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Érettségi végzettségő foglalkoztatott 9 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 16 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Állattartó gazdaságok száma összesen 113 Földmővelı gazdaságok száma összesen 113 Termıterület (hektár) 628 Inaktív keresık száma összesen, A településen nem található bejegyzett vállalkozás.

140 140 PALKONYA A község neve az írott forrásokban elıször 1296-ban bukkant fel Polkona alakban. A szó valószínőleg a tavak jelenlétére utal, melyeket falu alatt csörgedezı patak látott el vízével. A német telepesek megjelenése után Németpalkonya névbıl az elıtagot törölték. A magyar középkorban és a török hódoltság alatt birtokosa volt Óvári Konrád, majd annak unokái, késıbb a Gyulai és a Pálfi családoké, majd több nemes osztozkodott rajta. A török hódoltság alatt horvátok telepedtek ide, de a nagyharsányi csata végén elnéptelenedett. A 17. század végén szerbek érkeztek a faluba, akik a Rákóczi-szabadságharc idején elmenekültek, késıbb visszatértek táján a falu egész népessége kicserélıdött a németek idetelepítésével. A németek jelentıs része Württembergbıl érkezett, a második világháború utáni kitelepítéskor nagy részük ide tért vissza. Rang: község Irányítószám: 7771 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 13 Eltartottak száma összesen, Termıterület (hektár) 423 Munkanélküliek száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 45 Ipar, építıipar foglalkozású 44 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 12 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 1 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 14 Lakónépesség Összesen 303 Földmővelı gazdaságok száma összesen 88 Terület (hektár) 1000 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 33 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 2 Foglalkoztatottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 88 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. PÉCSDEVECSER A falu történetének nincsenek látványos történelmi fejezetei, nincsenek számottevı régészeti emlékei sem; neve valószínőleg a szláv devecser személynévbıl származik, amely adószedıt, pontosabban a kilenced behajtásával megbízott hivatalnokot jelenti. A község neve között olvasható elıször írott forrásokban akkoriban még elkülönülten létezett Kisdevecser illetve Nagydevecser. A terület a hódoltság végére elnéptelenedik. A mai Pécsdevecser 1733-tól népesül be ismét német telepesek révén, a német nyelvő községbe csak a késıbbi századokban költöznek magyarok. Az 1930-as népszámlálás idején 247 német és 11 magyar él itt, 1970-ben pedig 115 német és 78 magyar. Katolikus templomát Szent Márton püspök tiszteletére emelik 1755-ben. Az Újpetre és Kozármisleny felıl is megközelíthetı falunak Újpetrén kívül Kiskassa, Herend és Peterd a szomszédja. A kifejezetten meleg éghajlatú, jó termıképességő vidéken döntıen a mezıgazdasági mővelésnek voltak hagyományai, az ingázás soha nem volt nagyobb mérvő a településen. A rendszerváltást átlagos infrastrukturális adottságokkal élte meg, de az önkormányzatiság elsı tizenkét évében ebben a tekintetben is jelentıs lépéseket tett, és ma egy kiegyensúlyozottan fejlıdı, rendezett kistelepülés képét, adottságait mutatja. Rang: község Irányítószám: 7766 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 3 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 1 Foglalkoztatottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0

141 141 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 8 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 3 Eltartottak száma összesen, Földmővelı gazdaságok száma összesen 52 Terület (hektár) 474 Termıterület (hektár) 70 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 5 Állattartó gazdaságok száma összesen 52 Lakónépesség Összesen 115 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 9 Ipar, építıipar foglalkozású 9 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. PETERD Korábbi nevei: Magyarpeterd, Kápolnás Peterd, Nagy Peterd, Rácpeterd. Elsı említése 1276-ból való Peturd formában, aminek az alapszavában a Péter nevő birtokost jelölték. Valószínő, hogy ugyanez a személy birtokolt határrészeket a Szigetvár környéki Nagypeterden és Botykapeterden is az Árpád-kor elején. A bronzkorban is lakott hely az i. e közti idıbıl, amikor az urnasíros kultúra népe lakta a mai közigazgatási terület egy részét. Emléküket idézik a református temetı és a mai halastavat tápláló patak környékérıl ásatások során elıkerült bronz sarló- és balta-maradványok is. Római pénzek kerültek elı az egyik magaslat oldalából, ahol feltehetıen római légiós tábor mőködött. Az egyik középkori faluelıd a Bakaszódőlıben keresendı, amelyet felégetett a török. A Bakaszó környékén, így a Gyöm-berekben és a Nádas-völgyben legkevesebb 15 kisebb-nagyobb forrás ered. A honfoglaló magyarok szerettek ilyen vizeknél szállást kialakítani. A másik középkori feltételezett helység a Puszta, vagy Peterdpuszta. A falut hosszú idın át rangos magyar nemesek lakták. Református közössége a török hódoltság alatt alakult ki. A faluban hosszú ideig éltek zsidók és baptisták is. Rang: község Irányítószám: 7766 Terület (hektár) 1060 Eltartottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Foglalkoztatottak száma összesen, Termıterület (hektár) 306 Földmővelı gazdaságok száma összesen 18 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 28 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 18 Állattartó gazdaságok száma összesen 18 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 4 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 39 Lakónépesség Összesen 205 Ipar, építıipar foglalkozású 20 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 19 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 1 A településen nem található bejegyzett vállalkozás.

142 142 RÁDFALVA Az eddigi ismert oklevél 1337-bıl jelezte a helységet Raadfalua formában. Szinte biztos, hogy Rád, illetve Radó nádor neve maradt fenn a falujelölésben. İt már 1057-ben említette okirat, mint baranyai birtokost. Az ı nevét örökítette meg a Baksa melletti Rádfapuszta földrajzi jelölés is. A határban nem egy dőlınév ırzi az Árpád-kor emlékét, így a Kengyel, a Külsı- és a Belsı-Kengyel, a Nagysárostó, a Kissárostó, a Tüskés. A felsoroltak mindenképpen régi falunyomok. A Kengyelrıl például 1582-bıl tesz említést egy középkori dokumentum. A Falu kiszla kifejezés azonban a határban a néphit ellenére nem egykori községre utal. Nem tudni, hogy Küjesd-dőlı szántás utáni gazdag felszíni leletanyaga melyik középkori, esetleg hódoltsági helységre utalhat. Ugyanígy ma még tisztázatlan, hogy a Görlicés-dőlı csontjai melyik eltőnt magyar település emlékét sejtetik. A régészek, köztük a tudós Dombay János e helyen honfoglalás kori és késı római nyughelyeket tártak fel. Nagyon valószínő, hogy a mostani temetı öreg részében Kengyel lakói helyezték el halottjaikat. A Malákadőlıben és a falu szívében, a Bak-telken régi magyar arany pénzek kerültek elı. Rang: község Irányítószám: 7817 Állattartó gazdaságok száma összesen 68 Földmővelı gazdaságok száma összesen 68 Termıterület (hektár) 247 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 0 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 19 Terület (hektár) 1288 Lakónépesség Összesen 225 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 29 Ipar, építıipar foglalkozású 10 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 2 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 8 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Foglalkoztatottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 8 A településen nem található bejegyzett vállalkozás.

143 143 SIKLÓS Siklós várát és városát Pécstıl délnyugatra, alig 30 kilométerre a Dráváig húzódó síkság, és a Villányihegység találkozásánál a lapályból kiemelkedı dombra építették. A vár és a város története szorosan öszszefügg. A táj szépsége és az utókorra viszonylag épen megmaradt nagy kiterjedéső vár gazdag mőemlékegyüttese az egész országban ismert. A domb aljában meghúzódó település, akkori nevén Soklos már XII. században hallat magáról, de a várról csak késıbb, a XIII. században történik említés. Elsı birtokosai a Siklósi családbéliek voltak, akiket a XIV. század utolsó harmadában a felfelé törekvı Garaiak váltották fel. İk csaknem egy évszázadon keresztül birtokolták Siklóst. Aztán rövid idıre a vár többször gazdát cserélt. Mátyás idejében fia, Corvin János volt a város ura, 1515-ben Siklós ismét jelentıs család kezébe került, a király Perényi Imrének, az ország nádorának ajándékozta. A török Pécs elfoglalásával egyidıben, 1543-ban háromnapi ostrom után szerezte meg. Buda visszafoglalása után került sor Dél-Dunántúl felszabadítására. Ezután Capara tábornok kapta meg a várat, ı viszont hatalmas várkastéllyá kívánta átépíteni. Az építkezés a XVIII. században fejezıdött be ban a várat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. A világháborúk során nem csak Siklós vára, hanem a település is elvesztette központi szerepét, mezıvárosi rangját. A határsáv megszőnése, majd a beremendi cementgyár tette lehetıvé, hogy 1977-ben városi rangot kapjon. Rang: város Irányítószám: 7800 Földmővelı gazdaságok száma összesen 656 Termıterület (hektár) 2158 Ipar, építıipar foglalkozású 823 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 131 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 2720 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 2462 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 657 Terület (hektár) 5092 Eltartottak száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 656 Foglalkoztatottak száma összesen, Érettségi végzettségő foglalkoztatott 1265 Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Lakónépesség Összesen Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 27 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 507 A településen mőködı vállalkozások: ÁBEL ÉS TÁRSA KÖNYVELİ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): Egyéb élelmiszer kiskereskedelem (5227) Cím: 7800 SIKLÓS, JÓZSEF Attila utca 19/C.

144 144 ARANY-MAX KERESKEDELMI BT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, VÁRALJA utca 63. AUGIAS KOMMUNÁLIS SZOLG. BT. Ágazat: SZENNYVÍZ-, HULLADÉKKEZELÉS, TELEPÜLÉSTISZTASÁGI SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Hulladékgyőjtés, -kezelés (9002) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, ID. KRÉTH utca 21. BÁLINT ÉS TÁRSAI BT Ágazat: FÉM ALAPANYAG, FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Fémszerkezet gyártása (2811) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, ARADI utca 1. BENEDEK ÉS TÁRSA KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Egyéb fogyasztási cikk nagykereskedelme (5147) Melléktevékenység(ek): (0524), Étkezıhelyi vendéglátás (5530), Közúti teherszállítás (6024), Máshova nem sorolt termék ügynöki nagykereskedelme (5118) Cím: 7800 SIKLÓS, ISKOLA U. 36. CSILLIK BT. Ágazat: OKTATÁS; EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Fıtevékenység: Máshova nem sorolt felnıtt- és egyéb oktatás (8042) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7800 SIKLÓS, SÁGVÁRI U. 14. E-KONTAKT KERESKEDELMI BT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Iparcikk jellegő vegyes kiskereskedelem (5212) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, VASÚT utca 3. ENERGIA-2000-VILLANYOS KER. ÉS SZOLG. KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Elektromos háztartási cikk nagykereskedelme (5143) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7800 SIKLÓS, ARANY J. U. 11/A. ERDİ BONYÁR CSABA Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Piaci kiskereskedelem (5262) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, ROZMARING utca 1. FEHÉR JÓZSEF Ágazat: PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG Fıtevékenység: Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítı tevékenység (6720) Melléktevékenység(ek): Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Cím: 7800 SIKLÓS, LISZT FERENC utca 13.

145 145 FILIPOVIC KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Ruházati kiskereskedelem (5242) Melléktevékenység(ek): Piaci kiskereskedelem (5262), Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme (5245), Bútor, háztartási cikk kiskereskedelme (5244), Textil-kiskereskedelem (5241) Cím: 7800 SIKLÓS, ID.KRÉTH I utca 21. FOD-VILL VILLAMOS HÁLOZATSZERELİ KFT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, KÖZTÁRSASÁG utca 5/C. GERINGER VILMOS Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, SÁGVÁRI tér 82/C GERTNER ÁRPÁD Ágazat: SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS Fıtevékenység: Közúti teherszállítás (6024) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, MÁRIA utca 7. GÖNCZÖL KANDALLÓ KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ BT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Egyéb speciális szaképítés (4525) Melléktevékenység(ek): Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Cím: 7800 SIKLÓS, GÓZON L. utca 7. HAMBURGER ISTVÁN Ágazat: ÉLELMISZER, ITAL, DOHÁNY GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Kenyér, friss tésztaféle gyártása (1581) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, JÓZSEF A utca 5 HERMEEX KERESKEDELMI KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Vegyes termékkörő ügynöki nagykereskedelem (5119) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, ÁRKOS utca 13. HERNÁDI JÓZSEF Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7800 SIKLÓS, RÁKÓCZI U. 70. HORVÁTH ÉS TÁRSA VAGYONVÉDELMI Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Nyomozási, biztonsági tevékenység (7460) Melléktevékenység(ek): Gabona-, vetımag-, takarmány-nagykereskedelem (5121) Cím: 7800 SIKLÓS, SZÉCHENYI utca 63.

146 146 HULLMANN ÉS TÁRSA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: INGATLANÜGYLETEK Fıtevékenység: Ingatlanügynöki tevékenység (7031) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, RÁKÓCZI utca 53. IN-GO KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, FELSZABADULÁS utca 1. JÓJÁRTNÉ SZEIBERT NATÁLIA Ágazat: EGYÉB SZOLGÁLTATÁS (TISZTÍTÁS, FODRÁSZAT, SZÉPSÉGÁPOLÁS, TEMETKEZÉS STB.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, BATTHÁNY utca 2. K.K. AUTÓCENTRUM KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Gépjármő-kereskedelem (5010) Melléktevékenység(ek): Gépjármőjavítás (5020), Gépjármőalkatrész-kereskedelem (5030), Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás (9305) Cím: 7800 SIKLÓS, GYÜDI utca 18/B. KEM-INTER KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Iparcikk jellegő vegyes kiskereskedelem (5212) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, FELSZABADULÁS utca 73/C. KOMJÁTHY ATTILA Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Melléktevékenység(ek): Egyéb sporttevékenység (9262), Fényképészet (7481) Cím: 7800 SIKLÓS, PETİFI utca 1. KRÁLIK IVÁNNÉ Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Üzletviteli tanácsadás (7414) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 Siklós, Harkányi u. 4/a KRÁLIK PÉTER Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, HARKÁNYI út 4/A. LÉTAI ATTILA Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, FELSZABADULÁS utca 28.

147 147 LUPEK ÉS TÁRSA TŐZVÉDELMI BT. Ágazat: KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM; KÖTELEZİ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Fıtevékenység: Tőzvédelem (7525) Melléktevékenység(ek): Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás (9305) Cím: 7800 SIKLÓS, PÉCSI utca 10. MAGYAR MIHÁLYNÉ Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 Siklós, Baross Gábor u. 53. MÉLY-VÍZ ÉPÍTİ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521) Melléktevékenység(ek): Vízi létesítmény építése (4524), Egyéb épületgépészeti szerelés (4534) Cím: 7800 SIKLÓS, SZIKLAI utca 7. NAGYVILÁG HÍRADÁSTECHNIKAI ÉPITİ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Ágazat: SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS Fıtevékenység: Távközlés (6420) Melléktevékenység(ek): Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása (3230) Cím: 7800 SIKLÓS, SZABADSÁG utca 72. NPV KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ, TERMELİ KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Iparcikk jellegő vegyes kiskereskedelem (5212) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, FELSZABADULÁS u. 43. PÁSZTOR JÓZSEFNÉ Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Piaci kiskereskedelem (5262) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, KÖZTÁRSASÁG utca 3/B. PERZSA FERENC Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Egyéb épületgépészeti szerelés (4534) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, SIMON B utca 3 RICZU SÁNDOR Ágazat: SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS Fıtevékenység: Közúti teherszállítás (6024) Melléktevékenység(ek): Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (5246), Fa-, építıanyag-, szaniterárunagykereskedelem (5153), Fa-, építıanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem (5153), Vasáru-, festék-, üvegkiskereskedelem (5246), Erdıgazdálkodási szolgáltatás (0202) Cím: 7800 SIKLÓS, POSTASZÁLLÁS utca 7. RÖVID JENİNÉ Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, ISKOLA utca 16/A

148 148 S.I.P.-SERENA IPARI PARK KFT. Ágazat: INGATLANÜGYLETEK Fıtevékenység: Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020) Melléktevékenység(ek): (0631) Cím: 7800 SIKLÓS, IPARTELEPI út 2. SEREGÉLYES EDE Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Mérnöki tevékenység, tanácsadás (7420) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, SÁGVÁRI utca 13. SIPOS LÁSZLÓ Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Villanyszerelés (4531) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, BARTHA M utca 25 SOÓS MIKLÓS Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Húsáru-kiskereskedelem (5222) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, SÁGVÁRI tér 52. SPITZER MIKLÓSNÉ Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Ruházati kiskereskedelem (5242) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, ISKOLA utca 32 STEFÁN GYULA Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Bárok, hasonló vendéglátás (5540) Melléktevékenység(ek): Ital-kiskereskedelem (5225), Egyéb élelmiszer kiskereskedelem (5227), Dohányárukiskereskedelem (5226) Cím: 7800 SIKLÓS, VÉRTANUK utca 42. SZABÓ BÚTOR BT. Ágazat: BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM SOROLT FELDOLGOZÓIPARI TERMÉK GYÁRTÁSA (ÉKSZER, HANGSZER, SPORTSZER, JÁTÉK STB.) Fıtevékenység: Egyéb bútor gyártása (3614) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, BARTHA MIKLÓS utca 29. SZÁMTÁRHÁZ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: INGATLANÜGYLETEK Fıtevékenység: Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020) Melléktevékenység(ek): Irodagép-, számítógép-javítás (7250), Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487), Máshova nem sorolt felnıtt- és egyéb oktatás (8042), Munkahelyi étkeztetés (5551), Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Cím: 7800 SIKLÓS, ISKOLA utca 30.

149 149 SZEIBERT ANIKÓ Ágazat: EGYÉB SZOLGÁLTATÁS (TISZTÍTÁS, FODRÁSZAT, SZÉPSÉGÁPOLÁS, TEMETKEZÉS STB.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): Nincs megadva (0) Cím: 7800 SIKLÓS, FELSZABADULÁS U. 43. SZİKE SZERVÍZ KFT. Ágazat: FÉM ALAPANYAG, FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Gépjármőjavítás (5020) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, GYŐDI út 10. TANKÓ FERENC Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Étkezıhelyi vendéglátás (5530) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, VASÚT utca 9. TENKES-NET OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI BT. Ágazat: OKTATÁS; EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Fıtevékenység: Máshova nem sorolt felnıtt- és egyéb oktatás (8042) Melléktevékenység(ek): Gyümölcs, főszernövény termelése (0113), Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése (0111), Víz-, gáz-, főtésszerelés (4533), Szoftver-kiadás (7221), Hardver-szaktanácsadás (7210) Cím: 7800 SIKLÓS, BÉKE utca 9/B. TENKESALJA ÁFÉSZ SIKLÓS SZÖVETKEZET Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): Bárok, hasonló vendéglátás (5540) Cím: 7800 SIKLÓS, FELSZABADULÁS utca 87. TERNYÁK ISTVÁN Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Egyéb fogyasztási cikk javítása (5274) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, SALLAI utca 7/A. TORONYHÁZ-BAU KFT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Épületbontás, földmunka (4511) Melléktevékenység(ek): Tetıszerkezet-építés, tetıfedés, vízszigetelés (4522), Villanyszerelés (4531) Cím: 7800 SIKLÓS, VUJICSICS utca 28. TÓTH FERENCNÉ Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): Dohányáru-kiskereskedelem (5226), Ital-kiskereskedelem (5225), Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248), Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248), Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248), Pékáru-, édesség-kiskereskedelem (5224) Cím: 7800 SIKLÓS, ISKOLA utca 12.

150 150 TÓTH TRANS SZÁLLITMÁNYOZÁSI BT. Ágazat: SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS Fıtevékenység: Szállítmányozás (6340) Melléktevékenység(ek): Őrszállítás (6230), Gépjármőalkatrész-kereskedelem (5030), Gépjármőjavítás (5020), Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020), Közúti teherszállítás (6024), Szállítmányozás (6340) Cím: 7800 SIKLÓS, IPARTELEPI utca 2. VELZER FERENC Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (5246) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, ÁRKOS utca 12. VELZER KERESKEDELMI KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Iparcikk jellegő vegyes kiskereskedelem (5212) Melléktevékenység(ek): Máshova nem sorolt egyéb jármő gyártása (3550), Gabona-, vetımag-, takarmánynagykereskedelem (5121) Cím: 7800 SIKLÓS, HARKÁNYI utca 6/A. VIOLA MIHÁLYNÉ Ágazat: MEZİGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDİGAZDÁLKODÁS Fıtevékenység: Növénytermelési szolgáltatás (0141) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, RÁKÓCZI utca 66 WEISZ & THEILMANN KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Egyéb nagykereskedelem (5190) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, VUJICSICS utca 33. ZSÉ & ZSÉ KERESKEDELMI BT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme (5245) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, FELSZABADULÁS utca 63. SIKLÓSBODONY A községet a XIII. században Bodun néven említik a források. A XV. században Soklós várához tartozott, míg egy 1542-es adólajstrom Monyoróssal említi együtt. A község a török hódoltság végén néptelenedik el, lakói Babarcszılısre költöznek át, majd a Rákóczi-szabadságharc idején népesül be ismét. Az 1770-es években a környék Batthyányi-birtok lesz, akkoriban az egykori földvár és az 1754-ben emelt katolikus templom körül telepszik le a lakosság. A község elsısorban a Szent Kereszt tiszteletére emelt templomáról híres, amely építészeti értékein túl nevezetes a Gebauer Ernı gyönyörő freskóiról is. Nagy veszteséget jelentett az itt élık számára a jövıt adó iskola 1974-es felszámolása. Közeli munkahelyek hiányában, nehézkes közlekedési feltételek mellett csak mérsékelt fejlıdésnek indulhatott Siklósbodony a rendszerváltást követı évtizedben. Rang: község Irányítószám: 7814 Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen,

151 151 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 7 Ipar, építıipar foglalkozású 8 Foglalkoztatottak száma összesen, Földmővelı gazdaságok száma összesen 22 Állattartó gazdaságok száma összesen 22 Terület (hektár) 433 Termıterület (hektár) 25 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 1 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 1 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 8 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Lakónépesség Összesen 150 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 1 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 1 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. SIKLÓSNAGYFALU Oklevél elıször 1294-ben említette Nogfoluként. A szóösszetétel elsı tagja arra utal, hogy közel helyezkedik el Siklós. A melléknév azt fejezi ki, hogy nagy kiterjedéső volt a falu. Használták a Székes Nagyfalu kifejezést is, aminek az értelme: sziksóban gazdag terület. A Pusztafalu, a Zúzakutya, az Újhegy, a Borbás-téglaház dőlınevek az egykori falunyomokat sejtetik. A Csötönyösi-szılıben néha emberi és lócsontok kerülnek felszínre. A középkori lakók rangos nemeseknek számítottak, akik majd két évszázadra megkapták a mezıvárosi rangot ben a nagyobb önrendelkezésre törekedve megyei közgyőlést hívtak össze a helyi méltóságok. Erre emlékezve nemrég kegyeleti márványtáblát helyeztek el a templom falán. A hódoltság alatt magyarok lakták, az ı falujuk helyét nem tudni, de a mai helységelhelyezkedés a XVIII. század elején alakult ki. Laktak itt rácok, akik csatában szerezték meg a falut a magyaroktól. A rácok elmenetele után, 1720 körül német telepesek érkeztek. Azonban ık is elvándoroltak, majd a XIX. század közepén ismét megjelentek, de a számuk késıbb sem haladta meg a 20-at. Az erıs magyar jelleg változatlan maradt az 1960-as évekig. A régészek nem egy dőlıben a bronzkor mészbetétes kultúrájának tárgyi emlékeit tárták fel. A pannonok és kelták korszakából egy temetı ismert, ahonnan kard, lándzsa, pajzsdudor, kardkötı lánc, olló és fibula is került elı. A határban honfoglalás kori régészeti anyagot is felfedeztek. Rang: község Irányítószám: 7823 Munkanélküliek száma összesen, Lakónépesség Összesen 428 Állattartó gazdaságok száma összesen 49 Terület (hektár) 909 Földmővelı gazdaságok száma összesen 49 Termıterület (hektár) 36 Foglalkoztatottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 3 Ipar, építıipar foglalkozású 29 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 5

152 152 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 9 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 2 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 34 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 3 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 23 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. SZAPORCA A levéltárakban fellelhetı dokumentumokban elıször 1251-ben említik Villa Zaporcha néven, Siklós várához tartózóként. A szájhagyomány szerint lakói régen a Letönye-dőlı tájékán éltek. Még a múlt század végén is hatalmas alma-, körte-, szilvaültetvények, szılıterületek voltak itt, a fent nevezett település emlékét ırizve. A megszállások, háborúk nem kerülték el a falut, jóllehet hadi szempontból jelentéktelen községnek számított. A harcok idején a lakosság a környezı erdıkbe, nádasokba menekült. A második világháború alatt a térségben súlyos harcok folytak, egy tüzérségi támadás során a templomtorony is megsérül. A településen jellemzınek számít a nagycsaládosok jelenléte, számos közösségben több generáció él közös háztartásban. Az egykor a falu környéki földeken gazdálkodó termelıszövetkezet központja Kémesen volt, hajdan öt település lakóinak adott megélhetést. Rang: község Irányítószám: 7843 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 5 Ipar, építıipar foglalkozású 22 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 0 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 8 Állattartó gazdaságok száma összesen 26 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 22 Földmővelı gazdaságok száma összesen 26 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 2 Terület (hektár) 972 Termıterület (hektár) 146 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 14 Lakónépesség Összesen 267 Foglalkoztatottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 25 A településen mőködı vállalkozások: LÁZÁR TIBORNÉ Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Iparcikk jellegő vegyes kiskereskedelem (5212) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7843 SZAPORCA, DÓZSA GY. utca 37.

153 153 SZAVA A község neve az írásos forrásokban elıször ben fordul elı Zawa alakban. Említik Zauva, Zaua formában is. Az évi adólajstrom szerint a somogyvári apát tulajdona. Az alapjául szolgáló személynév végsı soron a sova, bagoly jelentéső fınévre vezethetı viszsza. Az Árpád-kori településen a török hódoltság alatt is folyamatosan laktak. Lakossága mindvégig magyar volt, csak a múlt század közepétıl élt itt néhány nem magyar anyanyelvő. A település 1864-es pecsétjén már Szava a község neve. A geológiai, litológiai tényezık jónak mondhatók, kedveznek a mezıgazdasági termelésnek. Talajadottságai egysíkúak, jórészt barnaföld, amely alkalmas a legtöbb kalászos és takarmánynövény termesztésére. A községben körülbelül száz ház van, valamennyi ivóvízzel ellátott. A házakra jobbára a régi paraszti építkezés a jellemzı, de már átalakított, modernizált változatban. A házak közül egy sincs önkormányzati tulajdonban. Rang: község Irányítószám: 7813 Munkanélküliek száma összesen, Terület (hektár) 1264 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 18 Lakónépesség Összesen 356 Eltartottak száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 31 Ipar, építıipar foglalkozású 19 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 27 Inaktív keresık száma összesen, Foglalkoztatottak száma összesen, Érettségi végzettségő foglalkoztatott 8 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 35 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 3 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 4 Állattartó gazdaságok száma összesen 78 Termıterület (hektár) 324 Földmővelı gazdaságok száma összesen 78 A településen nem található bejegyzett vállalkozás.

154 154 TÉSENFA Már az ıskorban is lakott település volt. A római hódoltság idıszakából egy Constantinus rézérme került elı. Egy évi okmányban Tesenfolwa, késıbb Thesenfalua, Thesen falwa elnevezésekkel említik. A színmagyar települést szerencsés kivételként sikerült megırizni a török uralom idıszakában is. Egy 1696-ból származó feljegyzés szerint Tésenfa Zrínyi Miklós gróf birtoka volt, majd a földesúr gróf Batthyány Antal kezébe került. A szabadságharc véres eseményei elkerülték a települést. A világháborúk pusztításai, de a gyakori gazdacsere sem kívánt súlyos áldozatot a falutól, a második világháború utáni szövetkezesítés miatt sokan elvándoroltak a településrıl. A kilencvenes évektıl kezdve fokozatosan növekedett a bevándorlók száma, napjainkban csekély a fiatalkorúak aránya a népességen belül. Az átlagéletkor fokozatosan a népes idıskorúak felé tolódott el. Rang: község Irányítószám: 7843 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 2 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 13 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 4 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 17 Inaktív keresık száma összesen, Eltartottak száma összesen, Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 2 Terület (hektár) 840 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Állattartó gazdaságok száma összesen 50 Földmővelı gazdaságok száma összesen 50 Termıterület (hektár) 197 Lakónépesség Összesen 221 Foglalkoztatottak száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 12 Ipar, építıipar foglalkozású 22 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. TÚRONY Turul alakban 1237-ben olvasható neve alakul át névhasonulással a torony szavunk hatására Túronnyá. Már a XIV. század elején plébániája van. A török hódoltságot követıen már katolikusból reformátussá váló magyarok lakta község. Egyhajós Árpád-kori templomát 1414-ben gótikus elemekkel bıvítve alakítják, ban is átépítik, református tornyát 1827-ben kapja. A határában talált gazdag leletanyag fenıkövek, cserépdísz prehisztorikus korokba visszanyúló múltról tanúskodik, déli határánál őzik tovább a török seregeket Zrínyi csapatai 1566-ban, míg az 1849-es Dráva menti népfelkelés, amit a császáriak vertek le, túronyi csata néven vonult a történelembe. A kedvezı fekvéső, gázvezetékkel is rendelkezı, történelmi borvidékek határán lévı aprófalu ugyan elöregedıben van, de történelmi múltja, emlékei, borkultúrája révén minden adottsággal rendelkezik, hogy rövidesen a tehetıs települések közé tartozzon.

155 155 Rang: község Irányítószám: 7811 Ipar, építıipar foglalkozású 24 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 14 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 4 Terület (hektár) 940 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 40 Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Eltartottak száma összesen, Foglalkoztatottak száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 16 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 16 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 21 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Állattartó gazdaságok száma összesen 70 Lakónépesség Összesen 251 Földmővelı gazdaságok száma összesen 70 Termıterület (hektár) 246 A településen nem található bejegyzett vállalkozás. ÚJPETRE A település neve 1296-ban bukkant fel elıször az írott forrásokban Petre alakban. Ez a személynév a jelenlegi Péter megfelelıje. A lakosság nemzetiségével összefüggésben Rácpetre névváltozat elıtagját 1933-ban változtatták Újpetrére. Középkori történetéhez tartozik, hogy a közelében mőködött a tirnitási apátság és a kereszturi monostor, valamint a bajcsi kolostor. Mai közigazgatási területén belül volt a középkorban Geréc nevő település, földvárral. Rang: község Irányítószám: 7766 Inaktív keresık száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 153 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 6 Állattartó gazdaságok száma összesen 212 Földmővelı gazdaságok száma összesen 212 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 99 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 159 Munkanélküliek száma összesen, Eltartottak száma összesen, Terület (hektár) 1671 Termıterület (hektár) 2915 Lakónépesség Összesen 1153 Ipar, építıipar foglalkozású 141 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 64 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 24 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 86 Foglalkoztatottak száma összesen, A településen mőködı vállalkozások: AUTÓ-PEZO KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Gépjármő-kereskedelem (5010) Melléktevékenység(ek): Gépjármőalkatrész-kereskedelem (5030) Cím: 7766 UJPETRE, KOSSUTH utca 138.

156 156 VILLÁNY A római birodalom Krisztus születése táján foglalta el Villány környékét, s bár ebbıl az idıbıl nagyobb települést nem sikerült kimutatni, a tartós megtelepedést bizonyítja egy szılıtelepítést megörökítı oltárkı, melynek felirata 400 arpensis 50 hektár új telepítésrıl szól. A honfoglalást követıen tiszta magyarlakta területté vált Villány és környéke. A jelenleg ismert elsı okleveles említése 1352-bıl való, ettıl kezdve azonban több névváltozatban Villam, Viglam, Vilha, Villiam, Vykam is szerepel. A török hódoltság ideje alatt a településrıl teljesen eltőnt a magyar lakosság, 1697-re a községnek mintegy 100 zömében rác lakosa van, a szám 1715-re 250-re nı. Az 1720-as pestisjárványt követıen a település lakosságszáma ugrásszerően emelkedik, az új honfoglalók elsısorban Délnyugat-Németországból érkeznek. A döntıen szılımővelésre alapozott gazdasági szerkezetben kiemelt szerepet játszott a kereskedelem és az ipari tevékenység, a község kıbányái és mészégetıi a régió fontos szállítóivá váltak. A település a pécs mohácsi vasútvonal megépítésével kapcsolódik be a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe, 1900-ban a környéken egyedülálló módon a népesség 9,7%-át tartotta el a kereskedelem, míg 19 százaléka az iparból élt. Az I. világháborút követıen az új országhatár megvonásával a település ipara és kereskedelme elvesztette korábbi bázisait, elszigetelt helyzetbe került, a gazdasági növekedést a szılı hozta el. A fejlıdés eredményeként január 1-jén Villány a Baranyavári járás székhelye lett. A II. világháborúban vasúti csomópont-jellege miatt komoly károk érték a községet, az anyagi áldozatok azonban eltörpültek az emberi tragédiákhoz képest. A háborút követıen a kitelepítéseknek és meneküléseknek köszönhetıen a magukat németeknek vallók 40 százaléka új hazába költözött. Villány az ismételt talpra állásnak köszönhetıen az 1950-es években újra járási székhely rangra emelkedett, míg a városi címet júliusában nyerte el. Rang: város Irányítószám: 7773 Foglalkoztatottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Helyben dolgozó lakónépesség együtt 604 Eltartottak száma összesen, Terület (hektár) 2202 Munkanélküliek száma összesen, Ipar, építıipar foglalkozású 289 Lakónépesség Összesen 2753 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 154 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 278 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 123 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 2 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 478 Állattartó gazdaságok száma összesen 362 Földmővelı gazdaságok száma összesen 362 Termıterület (hektár) 4627 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 114

157 157 A településen mőködı vállalkozások: BÉFER BAU KFT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 Villány, Dr. Gyimóthy u. 8. BOCK PINCE MEZİGAZDASÁGI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Bárok, hasonló vendéglátás (5540) Melléktevékenység(ek): Közúti teherszállítás (6024), Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása (2924), Növénytermelési szolgáltatás (0141), Csomagolás (7482), Egyéb szálláshely-szolgáltatás (5523) Cím: 7773 VILLÁNY, PETİFI utca 34. CSÁNYI PINCÉSZET RT. Ágazat: ÉLELMISZER, ITAL, DOHÁNY GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Bortermelés (1593) Melléktevékenység(ek): Bárok, hasonló vendéglátás (5540) Cím: 7773 VILLÁNY, ADY fasor 2. FOLCZ GYÖRGY Ágazat: EGYÉB SZOLGÁLTATÁS (TISZTÍTÁS, FODRÁSZAT, SZÉPSÉGÁPOLÁS, TEMETKEZÉS STB.) Fıtevékenység: Fodrászat, szépségápolás (9302) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 VILLÁNY, BAROSS GÁBOR utca 27. GÜNZER MÁTYÁSNÉ Ágazat: GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁS Fıtevékenység: Számviteli, adószakértıi tevékenység (7412) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 VILLÁNY, OPORTÓ utca 13. GÜNZER TAMÁS Ágazat: MEZİGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDİGAZDÁLKODÁS Fıtevékenység: Gyümölcs, főszernövény termelése (0113) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 VILLÁNY, DÉRYNÉ utca 10. GÜNZER ZOLTÁN Ágazat: ÉLELMISZER, ITAL, DOHÁNY GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Bortermelés (1593) Melléktevékenység(ek): Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Cím: 7773 VILLÁNY, OPORTÓ utca 13. KVASSAY ISTVÁN Ágazat: ÉLELMISZER, ITAL, DOHÁNY GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Bortermelés (1593) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 VILLÁNY, PETİFI SÁNDOR utca 43.

158 158 MESTER KÁROLY Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Gépjármőjavítás (5020) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 VILLÁNY, KÖLCSEY utca 5. MÉSZÁROS JÁNOS Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Egyéb nagykereskedelem (5190) Melléktevékenység(ek): Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (7487) Cím: 7773 VILLÁNY, FAY ANDRÁS utca 1/A. POLGÁR-PINCE BORTERMELİI ÉS KER. KFT. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Bárok, hasonló vendéglátás (5540) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 VILLÁNY, HUNYADI utca 19. SOLT PINCE EGYÉNI CÉG Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Bortermelés (1593) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 VILLÁNY, BATTHYÁNY utca 3/A. STEEL METÁL HULLADÉK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Hulladék-nagykereskedelem (5157) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 VILLÁNY, ADY FA sor 3./A. WUNDERLICH BORÁSZATI KFT. Ágazat: ÉLELMISZER, ITAL, DOHÁNY GYÁRTÁSA Fıtevékenység: Gyümölcsbor termelése (1594) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 VILLÁNY, BAROSS G. utca 108. VILLÁNYKÖVESD A terület már idıszámításunk elıtt 2800 körül, a Lengyeli kultúra idején is lakott volt. A települést elıször 1290-ben említik írásos források Kuestd, majd két évszázad múlva, egy 1436-ból származó okmányban már Kwesd néven. Az Árpád-korban a községet magyarok lakják, fıbirtokosa a Siklóssy-család. A török hódoltság alatt ekkor magyar urai a Zrínyiek voltak elnéptelenedı faluba szerbek telepednek, akik a Rákózi szabadságharc idejét leszámítva állandóan a településen élnek. Az 1750-es években németek telepednek le a községben, mely fokozatosan elnémetesedik. A betelepült németek alapos szakismeret birtokában erıteljesen a szılıtermelés felé fordulnak, a legszegényebb, kisházas német is arra törekszik, hogy mielıbb egy kis szılıt vehessen. Törekvésük egybeesik az uradalom érdekeivel is, lévén a szılıbıl több haszon származik mint a szántóból. II. József engedélyezte, hogy a jobbágyok egész évben értékesíthessék boraikat, a kövesdi nedők keresettek egész Horvátország területén. A lakók az egész hegyoldalt betelepítik szılıvel, a község a bólyi uradalom egyik legjelentısebb szılıterületévé válik. Ekkor épülnek sorban a pincék, a feldolgozáshoz szükséges épületek. Az uradalom által termelt, illetve a jobbágyoktól dézsmaként beszedett borokat az idıközben megépült, s a falu tulajdonosáról elnevezett Batthyány-pincében tárolják. A XIX. században jelentıs az oltványtermesztés, forgalmazás is. Egy 1848-as leírás 5 kataszteri hold szılıiskolát említ. Az oltványok eljutnak Burgenlandba is. A század közepén a község egy házasság révén a Montenuovó család birtokába kerül, s marad egészen 1945-ig. Az 1830-as években magyarok kezdenek letelepedni a faluban, ahol száz év múlva a

159 159 népszámlálási adatok szerint 74 magyar és 486 német anyanyelvő él. A II. világháborút követı ki- és betelepítések a községet is érintik, magyarok Debrecen környékérıl, illetve a Felvidékrıl érkeznek. Ennek ellenére az itt maradt lakosság szokásait, életvitelét, kultúráját ha megcsonkítva is a mai napig megırizte. Rang: község Irányítószám: 7772 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 22 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 4 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 24 Eltartottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Munkanélküliek száma összesen, Terület (hektár) 749 Ipar, építıipar foglalkozású 45 Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 49 Általános iskola 8. évfolyam végzettségő foglalkoztatott 32 Foglalkoztatottak száma összesen, Termıterület (hektár) 381 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 0 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 37 Állattartó gazdaságok száma összesen 110 Földmővelı gazdaságok száma összesen 110 Lakónépesség Összesen 345 A településen mőködı vállalkozások: BLUM JÁNOSNÉ Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Bárok, hasonló vendéglátás (5540) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7772 VILLÁNYKÖVESD, RÁKÓCZI utca 15. BLUM-BOR KERESKEDELMI, TERMELİ ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Bárok, hasonló vendéglátás (5540) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7772 VILLÁNYKÖVESD, RÁKÓCZI utca 15 VOKÁNY Az elsı okleveles említése Vokan formában 1710-bıl való. Az alapszó lehet magyar, de délszláv is. Az utóbbi esetben az értelme: Vukáné. Korábbi megnevezései: Siklósvókány, Rác Vókány.Területén a középkorban létezett egy Szenttrinitás nevő falu. Érdekes, hogy nemcsak középkori kerámiákat találni ehelyütt, de kıkori eszközöket is, sıt római, kelta hálónehezéket és győrőt is. Ez utóbbiak az erdészház kertjében bukkannak fel. Muficsné Hohner Hilda Árpád-kori aranypénzt szolgáltatott be a múzeumnak. Bencés kolostora már a XI XII. században mőködött, de kolostornyom fedezhetı fel a Gombás-dőlıben is. A népi hiedelem a Gombásban cirillbetős bronzkoporsókról tud. Tán a rácok helysége keresendı itt. Rác temetıt és kolostorfalat tártak fel a

160 160 régészek Faulstich Horst német telepes gazdasági épületében. Nincs kizárva, hogy a Hódosi-telken egy pogány áldozati oltár egyik nagy kılapja díszíti a parkot. Egyesek szerint a futballpályánál terült el az ısi német falu. A rácokat a XVIII. század közepétıl német bevándorlók váltották fel. A helység históriáját ismerik, illetve kutatják: Mufics Ferenc, id.khon Józsefné, Szőcs Lajos, Reményi Judit, Müller Arnold, Bencze Róbert, Fekete László, Druskóczi László és Grób Gábor. Rang: község Irányítószám: 7768 Munkanélküliek száma összesen, Szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkozású 119 Ipar, építıipar foglalkozású 90 Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás foglalkozású 30 Egyetem, fıiskola stb. végzettségő foglalkoztatott 15 Érettségi végzettségő foglalkoztatott 62 Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségő foglalkoztatott 1 Foglalkoztatottak száma összesen, Inaktív keresık száma összesen, Állattartó gazdaságok száma összesen 207 Lakónépesség Összesen 952 Terület (hektár) 1709 Helyben dolgozó lakónépesség együtt 72 Termıterület (hektár) 1087 Földmővelı gazdaságok száma összesen 207 Eltartottak száma összesen, A településen nem található bejegyzett vállalkozás.

161 Melléklet: A Siklósi kistérségben található vállalkozások száma és a nagyobb vállalkozások adatai Alsószentmárton 0 Babarcszõlõs 0 Beremend 4 Bisse 0 Cún 0 Csarnóta 1 Diósviszló 0 Drávacsehi 0 Drávacsepely 0 Drávapalkonya 1 Drávapiski 0 Drávaszabolcs 2 Drávaszerdahely 0 Egyházasharaszti 0 Garé 1 Gordisa 0 Harkány 17 Illocska 0 Ipacsfa 0 Ivánbattyán 0 Kásád 0 Kémes 0 Kisdér 0 Kisharsány 1 Kisjakabfalva 0 Kiskassa 0 Kislippó 0 Kistapolca 0 Kistótfalu 0 Kovácshida 1 Lapáncsa 1 Magyarbóly 1 Márfa 1 Márok 1 Matty 0 Nagyharsány 1 Nagytótfalu 0 Old 0 Palkonya 0 Pécsdevecser 0 Peterd 0 Rádfalva 0 Siklós 59 Siklósbodony 0 Siklósnagyfalu 0 Szaporca 1 Szava 0 Tésenfa 0 Túrony 0 Újpetre 1 Villány 14 Villánykövesd 2 Vokány 0 Összesen: 110

162 REGIONÁLIS POLITIKA 162 ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar BÉFER BAU KFT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR A nagyobb cégek adatai Fıtevékenység: Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 Villány, Dr. Gyimóthy u. 8. STEEL METÁL HULLADÉK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Hulladék-nagykereskedelem (5157) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7773 VILLÁNY, ADY FA sor 3./A. KO-KER-KO KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS Fıtevékenység: Közúti teherszállítás (6024) Melléktevékenység(ek): Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (5248) Cím: 7775 MAGYARBÓLY, ADY E. utca 2/B. AUTÓ-PEZO KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Gépjármő-kereskedelem (5010) Melléktevékenység(ek): Gépjármőalkatrész-kereskedelem (5030) Cím: 7766 UJPETRE, KOSSUTH utca 138. HARKÁNYI GYÓGYFÜRDİ RT. Ágazat: EGYÉB SZOLGÁLTATÁS (TISZTÍTÁS, FODRÁSZAT, SZÉPSÉGÁPOLÁS, TEMETKEZÉS STB.) Fıtevékenység: Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (9304) Melléktevékenység(ek): Gız-, melegvízellátás (4030), Víztermelés, -kezelés, -elosztás (4100), Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (7020), Egyéb humán-egészségügyi ellátás (8514), Egyéb szálláshely-szolgáltatás (5523) Cím: 7815 HARKÁNY, KOSSUTH L. utca 7. Gyógyszálló Szolgáltató Rt. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Szállodai szolgáltatás (5510) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, JÁRÓ J. utca 1. HARKÁNYI BALKON GYÓGY-SZÁLLÓ RT. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Szállodai szolgáltatás (5510) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, BAJCSY-ZS utca 3. HOTEL PLATÁN KFT. Ágazat: SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Fıtevékenység: Szállodai szolgáltatás (5510) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7815 HARKÁNY, BARTÓK B. utca 15.

163 REGIONÁLIS POLITIKA 163 ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EURINOX IPARI SZERELVÉNYEK KFT. Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Vasáru-nagykereskedelem (5154) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7821 KISHARSÁNY, DÓZSA utca 11. TENKESALJA ÁFÉSZ SIKLÓS SZÖVETKEZET Ágazat: KERESKEDELEM, JAVÍTÁS Fıtevékenység: Élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem (5211) Melléktevékenység(ek): Bárok, hasonló vendéglátás (5540) Cím: 7800 SIKLÓS, FELSZABADULÁS utca 87. TORONYHÁZ-BAU KFT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Épületbontás, földmunka (4511) Melléktevékenység(ek): Tetıszerkezet-építés, tetıfedés, vízszigetelés (4522), Villanyszerelés (4531) Cím: 7800 SIKLÓS, VUJICSICS utca 28. SZABÓ BÚTOR BT. Ágazat: BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM SOROLT FELDOLGOZÓIPARI TERMÉK GYÁRTÁSA (ÉKSZER, HANGSZER, SPORTSZER, JÁTÉK STB.) Fıtevékenység: Egyéb bútor gyártása (3614) Melléktevékenység(ek): nincs információ Cím: 7800 SIKLÓS, BARTHA MIKLÓS utca 29. NAGYVILÁG HÍRADÁSTECHNIKAI ÉPITİ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Ágazat: SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS Fıtevékenység: Távközlés (6420) Melléktevékenység(ek): Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása (3230) Cím: 7800 SIKLÓS, SZABADSÁG utca 72. MÉLY-VÍZ ÉPÍTİ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Ágazat: ÉPÍTİIPAR Fıtevékenység: Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építése (4521) Melléktevékenység(ek): Vízi létesítmény építése (4524), Egyéb épületgépészeti szerelés (4534) Cím: 7800 SIKLÓS, SZIKLAI utca 7.

164 REGIONÁLIS POLITIKA 164 ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 4. Melléklet: Fejlesztési irányok a Siklósi kistérség tekintetében 1. Települések Maslow-piramisa Abraham Maslow szükségletelméletéhez hasonlóan jelen fejlesztési kontextusban egy olyan sajátos szükségletpiramist alakítottunk ki, amelynek három szintjén elhelyeztük a Siklósi kistérség néhány települését, és amely megfelelıen képes szemléltetni az azok közötti szakadékot fejlettségben, és így a fejlesztési irányokban, szükségletekben is. A legfelsı szinten találhatók azok a települések, melyek általában elegendı forrással rendelkeznek, de egyes ötletekhez nem tudnak elegendı pénzt, befektetıt találni. Itt lehetséges olyan fejlesztéseket létrehozni, melyek hatása multiplikatív. Ezek a városok megfelelı kommunális infrastruktúrával rendelkeznek, gazdálkodásukban nem az életben maradásért küzdenek. Önmegvalósításuk, arculatuk kiteljesítése folyik. A középsı szinten találhatók a mikrotérségek központjai, valamint a körjegyzıségi székhelyek, melyek komolyabb szerepet töltenek be az adott térségben. Ezek elégséges kapacitással rendelkeznek az életben maradáshoz, de a fejlesztések terén még keresik az útjukat. Jellemzı rájuk a közösségi szellem fenntartása, a környezı kisfalvak segítése. Fejlesztési terveik, projektjeik megvalósításával elismerést kívánnak kivívni maguknak a kistérségen belül. Igen innovatív koncepciókkal találkoztunk ezen települések vezetıinél. I. ábra: Települések szükségletpiramisa önmegvalósítás Siklós Harkány arculatkeresés és megvalósítás Villány elismerés, közösséghez tartozás Újpetre Beremend Magyarbóly összetartás, térség segítése Kémes Túrony Palkonya fiziológiai szükségletek Szava Illocska Garé Kislippó életben maradás Szaporca Lapáncsa Márfa Tésenfa Kisjakabfalva Old Forrás: saját szerkesztés Maslow alapján

165 REGIONÁLIS POLITIKA 165 ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Az alsó szinten legtöbbször sajnos sokszor csak az életben maradás lehet a cél. Nincs elég munkahely, nincs az önkormányzatnak igazán komoly bevételi forrása, nincs olyan önerı, amellyel pályázni tudnának. Ide legalább annyi garantált fejlesztési forrás utalása lenne szükséges, amely egy megfelelı életszínvonalat biztosít. Alapvetıen fontos leszögezni, hogy ezek a szükségletek hierarchiában helyezkednek el, így a magasabb rendő szükségletet csak akkor lehetséges kielégíteni, ha az alsóbbakat már sikerült. Ezek a viszonyok sajnos jelen helyzetben rögzültek. Természetesen vannak az egyes kategóriák között átfedések. A piramis felülrıl nem zárt, az önmegvalósítási szükséglet soha nem elégíthetı ki teljes mértékben. 2. Településcsoportok elemzése 2.1 Városok helyzete A Siklósi kistérségben található városok (Siklós, Harkány és Villány) egészen más fejlesztési helyzetben vannak, mint a mikrotérségi központok vagy az aprófalvak, kistelepülések. Ezért az ı fejlesztési lehetıségeiket érdemes külön tárgyalni. A három város esetében megfelelı menedzsment alakult ki az utóbbi évtizedben, amely képes a fejlesztési programokhoz szükséges források elıteremtésére, a pályázatok benyújtására. A polgármesterek mellett olyan munkatársak dolgoznak, akik több éves vagy akár több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek és megfelelıen képzettek. Éppen ebbıl kifolyólag mindhárom városnál találtunk innovatív ötleteket, elképzeléseket. Fontos persze a fentiek mellett, hogy ne uralkodjon el a városok vezetésénél az önzı szemlélet, és komolyan foglalkozzanak a körülöttük lévı kistelepülésekkel, valamint azok lakosságával is, hiszen a városok gazdasági hatása kiterjed a környezı falvakra is, munkaerıszükséglet esetén ez lehet az elsı számú forrásuk. Fejlesztési szempontból elsıdleges, hogy a három város megtalálja az egymást kiegészítı profilját (bor-gasztronómia, gyógyturizmus, történelmi attrakció), mely az eddigiekben talán már sikerült. A fejlesztési tervekben fontos a városi szintő elképzelések összehangolása egymással. Fejlesztési terveik között kell, hogy szerepeljen mindhárom városban a saját arculatukhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. Amennyiben a minıségi turizmust tekintjük az egyik jövıbeli kitörési lehetıségnek, akkor a szállodai férıhelyek számának és minıségének növelése elsıdleges az elérhetıség, belsı közlekedés javításával párhuzamosan. Mindezeket ki kell egészíteni olyan szolgáltatás portfolióval, mely az idelátogató turistákat hosszabb itt-tartózkodásra és nagyobb pénzköltésre ösztönözheti. További fontos szerepkörük még a városoknak a gazdasági aktivitás, termelı tevékenységek központi összehangolása, irányítása. Ezért a gazdaságfejlesztésnél a városok lehetnek az elsı számú célpontok a befektetık számára, hiszen itt található nagyobb számban képzett munkaerı, és az infrastrukturális háttért is itt magasabb szintő. 2.2 Központi települések helyzete A mikrotérségi központok és körjegyzıségi székhelyek fejlettsége elmarad a térség városaitól, azonban az aprófalvaknál még mindig elınyösebb helyzetben vannak. Általában a települések vezetısége a fejlesztéseket illetıen koncepciókkal, tervekkel rendelkezik, azonban oda kell figyelni, hogy ezek a tervek mindenképpen a kistérségi koncepcióba illeszthetık legyenek.

166 REGIONÁLIS POLITIKA 166 ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar A települések a fejlesztésekhez szükséges összeg hiányában a fejlesztéseket leginkább pályázati úton képesek megvalósítani, ezért nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni a pályázatírásra és a pályázatok figyelésére. Sajnos komoly problémát okoz a településeknek, hogy sok esetben még a pályázatokhoz szükséges önerıt is nehezen tudják elıteremteni. A települések véleménye általában véve pozitív a térségi kezdeményezésekrıl, ami mindenképp jó jel, azonban a partnerségben rejlı lehetıségek felfedezéséhez és azok kihasználásához nagyobb egymás iránti bizalomra és segítıkészségre lenne szükség. Fontos lenne megérteniük a településeknek, hogy a térség felvirágoztatása közös feladat, és az öncélú viselkedés csak kárára válik mindenkinek. A települések fejlesztésének fontos tényezıje az infrastruktúra megfelelı kiépítése, nem csak a közlekedés területén, hanem a lakosoknak nyújtott szolgáltatások terén is (pl.:szennyvíz, gáz). Elınyös lenne, ha a fejlesztésekben központi szerepet tudnának játszani, így például az egészségügyi alapszolgáltatásokat a nagyvárosok mellett a központi településeken is ki tudnák építeni - részben a helyi lakosság ellátására, részben, mert a környezı falvakban ilyen szolgáltatások a legritkább esetben elérhetıek. Kulturális téren a mővelıdési házakban a környezı településekkel közös programok szervezése a települések közötti összetartó erı növelésének forrása lehet. 2.3 Kistelepülések, aprófalvak helyzete A térség ezen települései vannak talán a leghátrányosabb helyzetben. Több is közülük zsáktelepülés, amelyek életben maradásához elengedhetetlen az összekötı utak építése. Ez az érintett szomszédos falvaknak is elınyére válik, tehát ezt több települést érintı feladatként kell kezelni. Sok ilyen településen a megélhetés legfıbb forrása a mezıgazdaság. A mezıgazdasági utak fejlesztésével, rendezésével, vízelvezetı árkok kitisztításával sok gazdának könnyíthetı meg az élete. Az aprófalvak elnéptelenedésének és fogyásának legfıbb okozója a munkalehetıségek hiánya. Az önkormányzatoknak talán egyik legnagyobb feladata minden erıvel ösztönözni a munkahelyteremtést, és fenntartani az iskolák közül legalább az általános iskolát. Az ilyen kistelepüléseken nagy összetartó erıt jelentenek a helyi közösségek, így ezt mindenképp erısíteni kell, s ebben a munkahelyek teremtése központi szerepet játszik. Azok a települések, amelyek idegenforgalmi látványossággal rendelkeznek (ortodox templom, madárpark) vonzó hatást tudnának gyakorolni a turisták egyes célcsoportjaira, ha megpróbálnák vonzóvá tenni az adott helyet. Nem csak a települések fogyása, hanem a népesség elöregedése is problémát jelent. Ilyen falvaknál mindenképpen törekedni kell legalább a nyugodt öregkor meglétéhez szükséges feltételek megteremtésérıl.

167 REGIONÁLIS POLITIKA 167 ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 3. Fejlesztési irányok, prioritások Helyzetelemzı munkánk után arra a következtetésre jutottunk, hogy a Siklósi kistérség esetében öt fı stratégiai irányt érdemes kiemelni. Ezek a következık: - versenyképes gazdasági szerkezet megteremtése; - munkahelyteremtés a kistérségben; - humán erıforrás fejlesztése; - természeti és épített környezet magas szintő fejlesztése; - periférikus helyzet feloldása. Fenti irányok gyakorlati megvalósításához a következı célokat tartjuk a legfontosabbaknak: - Gazdaságfejlesztési program a meglévı adottságok erıteljesebb kihasználásával (helyi KKV-k helyzetbe hozása). - Versenyképes agrárgazdaság kiépítése. - Minıségi turizmus megteremtése széles szolgáltatási portfolióval kiegészítve. - Vállalkozásszervezés támogatása (a menedzsment kapacitásának növelése, képzések, átképzések). - Befektetık vonzása a kistérségbe. - Az elérhetıség javítása (M56-os gyorsforgalmi út megépítése). - A kistérségen belüli tömegközlekedési lehetıségek fejlesztése (akár vállalkozói alapon kisebb tömegközlekedési jármővekkel). - Határon átnyúló együttmőködések kialakításának ösztönzése (turisztikai akciók, termelési-feldolgozási együttmőködések). Érdemes megvizsgálni az elképzelések koherenciáját a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Program legújabb változatával (tervezıi változat). (Az 1. Táblázat elsı sorában olvashatók a Regionális Fejlesztési Program prioritásai.)

168 REGIONÁLIS POLITIKA 168 ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 1. Táblázat: a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési program és a javasolt fejlesztési célok koherenciája A helyi gazdaság fejlesztése A turisztikai potenciál erısítése Térségi infrastruktúra fejlesztése A városi környezet fejlesztése Gazdaságfejlesztési program X Versenyképes agrárgazdaság X kiépítése Minıségi turizmus megteremtése X Befektetık vonzása X Az elérhetıség javítása X Tömegközlekedési lehetıségek X fejlesztése Határon átnyúló együttmőködések kialakításának ösztönzése Forrás: saját szerkesztés Az 1. táblázat alapján jól látható, hogy a javasolt fejlesztési célok nagyrészt megfelelnek a Dél-dunántúli Régió számára közötti idıszakra szóló fejlesztési terv prioritásainak, így várhatóan a megszerezhetı támogatási formák (pályázatok) forrást fognak biztosítani a kistérségi célok eléréséhez. I. Ábra: A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia (DDRIS) célrendszere Forrás: DDRIS