VITA RÉGI SZÖVEGEK KÖZLÉSMÓDJA .193 KÁROLY SÁNDOR

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VITA RÉGI SZÖVEGEK KÖZLÉSMÓDJA .193 KÁROLY SÁNDOR"

Átírás

1 VITA KÁROLY SÁNDOR RÉGI SZÖVEGEK KÖZLÉSMÓDJA Többen fordultak már a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez különböző intézmények, főleg kiadóvállalatok és egyének. azzal a kérdéssel, hogy régi szépirodalmi vagy tudományos művek kiadásában mennyiben kell a közlésmódnak ragaszkodnia az eredeti szöveghez. Betűről betűre kell-e követni annak szavait, vagy célszerű bizonyos változtatásokkal, módosításokkal közelebb hozni a mai olvasók nyelvéhez, esetleg alaposabban megmodernizálva". A felvetett probléma nagy jelentőségű, s a jövőben az egyre szaporodó szövegkiadásokkal párhuzamosan egyre fontosabbá válik. Haladó hagyományaink felelevenítése ugyanis együtt jár azzal a törekvéssel, hogy régi írók munkáit, amelyek közül sok eddig még egyáltalán nem volt kiadva, minél nagyobb számban tegyük hozzáférhetővé. Az ilyen szövegkiadások közül az utóbbi években például nagy jelentőségű volt a Tankönyvkiadó gondozásában megjelent többkötetes irodalmi szöveggyűjtemény (Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. 1. kötet 1. rész. Szerkesztette : Barta János és Klaniczay Tibor. Budapest 1951 ; II. kötet 2. rész 1952; stb.). Az efféle szövegközlésekkel kapcsolatban mindig felmerül a fenti probléma. A következőkben eddigi tapasztalatainkra támaszkodva megpróbáljuk a kérdés elvi oldalát és az egyes problémaköröket megvilágítani. «7. Szövegközlésekben az eredetihez való hűségnek három, egymástól minőségileg különböző foka van. Lehet úgy kiadni régi szöveget, hogy a kiadás betűről betűre pontosan megegyezik az eredetivel. Ebben az esetben a mai kiadás szövege helyesírásában is pontosan megfelel a régi szövegnek. Az egész pontos szövegközlés még a régi, ma már nem használt betűalakokat is átveszi. Az ilyen közlésmódot paleográfiailag hű közlésmódnak nevezhetjük. Ilyen például Mészöly Gedeon Bécsi Codex kiadása, ez alakilag is igyekszik követni a régi betűformákat. A cs és ö hang jelölésére például az eredetivel egyezően ilyen betűalakot használ : L, o. Ennél a közlésmódnál sokkal gyakoribb az, amely a régi betűalakokat maiakkal helyettesíti be úgy, hogy az eredeti írásmód minden egyes szóban híven rekonstruálható a betűmegfelelések mellékelt táblázata alapján. Ezt a módszert alkalmazza például a Nyelvemléktár sorozat, amely a kézirat egyes régi betűi helyett a nyomdatechnika számára könnyebb szedésmódot biztosító, mai szövegekben is használt betűalakokat alkalmaz, s az eredeti szöveg betűgazdagságának a tükrözésében úgy segít magán, hogy különböző mellékjeleket vesz igénybe. Ez a fajta közlésmód nein pontos másolata az eredetinek, de a helyesírás tanulmányozására valamivel több fáradsággal ugyan, mint a paleográfiailag hű közlésmód szintén teljesen megfelelő. A Nyelvemléktár például a fentebb említett cs és ö hangot с és о betűvel jelöli. Ezzel eltér az eredeti betűalaktól (L, o), de mivel a kötet elején megmondja például, hogy a cs-t érő régi L jegyet... í-vel helyettesítettük", a helyesírás tanulmányozója tudja, hogy a kiadás с jelei helyén a kéziratban L betűalak volt. Az ilyenfajta kiadás nem az eredeti szöveg betűi által jelölt hangoknak, hanem maguknak a betűknek a tükröztetésére törekszik. Ahol például az eredetiben két betűalaknak közös hangértéke van, nem egy jelet, hanem úgy ahogy az eredeti két jelet alkalmaz. A Nyelvemléktár kötetei például két betűt használnak а к hang meg az ű hang jelölésére (k és c, illetőleg и és V betűt), mert az eredeti kéziratban is két betűvel vannak e hangok jelölve, bár az ü hangnak az eredetiben más alakú jelei vannak (ú, v). Végeredményben tehát ez a közlésmód is betű szerinti hűséggel tükrözi az eredetit, bár a jelölés technikájában eltér attól. Nyugodtan nevezhetjük tehát ezt a közlésmódot is betű szerint hű közlé s m ó d-nak, s ennek mint pontosabb változatát tarthatjuk számon a fentebb említett paleográfiailag hű közlésmódot. A betű szerinti hű közlésmódra elsősorban a nyelvészeknek, pontosabban a helyesírás tanulmányozóinak van szükségük, bár a helyesírás a maga jelentőségére nézve önmagán túl.193

2 mutat. Az írás a nyelvnek a hangoztatás mellett egyik fő a művelődés fejlődésével mindinkább növekvő fontosságú külső megnyilvánulása. Külső az írás, de nem a szokásos értelemben vett külsőség, amint külső, de nem külsőség a bőr sem, amely a testet nemcsak borítja, hanem szerves tényezője a test életfolyamatának... A helyesírás fejlődése szerves ága a nyelv és az irodalom fejlődésének, kialakultsága pedig nagyon is nem elhanyagolható tényezője a nyelv és az irodalom állapotának, s fontos biztosítéka a nyelv és az irodalom kívánt hatásosságának, teljesítő képességének." (Pais, A magyar irodalmi nyelv. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának közleményei IV. 426.) A helyesírás e fontosságának a felismerése érvényesül az MTA Magyar Irodalomtörténeti Állandó Bizottságának abban a határozatában, amely irányelveket tartalmaz a magyar klasszikusok kritikai kiadásainak szerkesztői részére. Erre a részre gondolok : A kötetek illusztrációs anyagának összeválogatásában az író helyesírásának bemutatására is ügyelni kell." (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának: Közleményei III. 54; V. 240.) 2. Ä szövegközlés második fő típusa már nem törekszik arra, hogy az eredeti szöveg helyesírását is betűről betűre híven tükrözze, de azért pontosan ragaszkodik annak, nyelvéhez : hangállományához, tehát az egyes szavakban előforduló hangok minőségének (színének) és mennyiségének (időtartamának) a pontos feltüntetéséhez, a szavakhoz járuló végződések (ragok, képzők, jelek) eredeti alakjához, az egész szókincshez és mondatszerkesztéshez. Az ilyen közlésmódot nyelvileg hű közlésmó d-nak nevezhetjük, s ha a helyesírás vizsgálatára nem is mindig, a nyelvi vizsgálat céljaira mindenesetre megfelelő. A betű szerint hű közlésmód és a nyelvileg hű közlésmód közötti különbséget a következő példákkal szemléltethetjük : kódexeink а к hangot sokszor nemcsak к betűvel, hanem c-vel is jelölik. A betű szerint hű közlésmód mind a két betűt alkalmazza (lásd a Nyelvemléktár köteteit, ahogy fent említettük), a nyelvileg hű közlésmód csak а к betűt tartja meg, a c-t elhagyja. Egy másik példa : több kódexünkben a v, и és ü hangnak közös jele van : u> (vö. Kniezsa, Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig ). A betű szerint hű közlésmód a három hangra csak egy jelet használ, úgy, mint az eredeti, a nyelvileg hű közlésmód a három hangértéket három betűvel fejezi ki. A két közlésmód sokszor ha az eredetiben minden hangértéknek külön betű és minden betűnek csak egy hangérték felel meg, nem számítva a hasonulas eseteit szinte teljesen megfelel egymásnak. Közös vonás mindkettőben, hogy az eredeti szövegtől csak a hangok és bizonyos hangcsoportok jelölés- technikájában tér el, ha egyáltalán eltér. Nyelvileg hű közlésmódnak számít az olyan is, amely megváltoztatja ugyan az eredeti szöveget, a szavak hangalakját, ragos, képzős alakját, a központozást, bekezdéseket stb., de a megváltoztatott szóalak vagy mondat mellett az eredeti alakot is közli vagy jelzi. Nem az eredetitől való eltérés határozza meg tehát a közlésmód típusát, hanem az, hogy az eltérő szövegből milyen fokig következtethető ki vagy állítható helyre az eredeti szöveg : a betűről betűre való hűség fokáig, vagy csak a nyelvi, kiejtésbeli hűség fokáig, vagy esetleg még annyira sem. A kiadásnak tehát nem a másoló, hanem a tükröző sajátsága, a tükrözés minőségi foka határozza meg a közlésmód típusjellegét. Ezért szabatosan úgy kell mondanunk, hogy a betű szerint hű közlésmód az eredetit betű szerint, a nyelvileg hű közlésmód az eredetit nyelv szerint (a hangok, szavak, mondatok ejtése szerint) tükrözi, azaz. vagy híven másolja, vagy visszaolvashatóan megváltoztatva adja. A következőkben részletesebben foglalkozunk azzal, hogy a nyelvileg hű közlésmód milyen követelményeket állít fel a hangtan, alaktan és mondattan területén. Az eredeti szövegnek hangtani tekintetben való hű tükröztetése megkívánja a hangok számának és időtartamának a pontos feltüntetését. Hangszín szempontjából a kiadott szöveg magánhangzóinak nyíltabb vagy zártabb foka, labiális vagy illabiális jellege nem mutathat más képet, mint az eredetiben. Ha az eredetiben a következő szavak találhatók : eránt, magok, kerály, segétségül vagy itílet, nyájos, remiinek, magábul, 1 akkor ezeket nem lehet zártabb, illetőleg nyíltabb magánhangzóval közölni, így : iránt, maguk, király, segítségül ; Ítélet, nyájas,, remélnek, magából. A labiális magánhangzót nem helyettesíthetjük illabiálissal vagy fordítva : igön, közöpében, győzödeimet, dücsőségbe ; terüld, mivelt nem egyértékű ezekkel : igen, közepében, győzedelmet, dicsőségbe, töröld, müveit. A hangok időtartama szempontjából a szöveghez, való hűség megkívánja az eredeti hang hosszúságának vagy rövidségének a megőrzését : hus r 1 Ezek és a következő példák főleg Hámori Antónia, Farkas Vilmos és Ruzsiczky Éva szövegkiadvány-kritikáiból (Magyar Nyelvőr 79. évfolyam ), valamint Derne László cikkéből (Magyar Nyelvőr 79. évfolyam ) valók. E bírálatokban igen sok idevágó» hasznos megjegyzést találunk..194

3 könnyű, tanulásra, rosszul ; jen, essöben nem írható át hosszabb vagy rövidebb magánhangzós vagy mássalhangzós formára, így: hús, könnyű, tanulásra, rosszul ; fenn, esőben. Fontos legalábbis versekben hangtani szempontból a határozott névelő utáni hiányjel megőrzése is, mert ez a következő szó kezdő mássalhangzójának a hosszúságát jelöli (lásd még alább). Viszont csak jelöléstechnikai változtatást jelent, ha a láttyátuk, pártyát, lantya, haggya szavakat látjátuk, pártját, lantja, hagyja alakban közöljük, mert itt a kétféle jelölésmód hangértéke mind a hangok színe, mind a hangok időtartama szempontjából ugyanaz. Alaktani tekintetben a pontos közlés egyrészt a ragos, képzős, jeles szavak eredeti alakjához való ragaszkodást jelent (ajaki-1, tanácslá-1, irtanak-ot, buzgani-1, forganak-ot nem közlünk úgy: ajkai, tanácsolá, írtak, buzogni, forognak), másrészt azt, hogy a különírás és egybeírás dolgában sem térünk el az eredetitől, mert ellenkező esetben meghamisítanók a szerzőnek a szavak összetett vagy nem összetett voltára vonatkozó álláspontját. (Ilyen hibák: te kívüled, által láttam, mind halálig helyett a tekívüled, általláttam, mindhalálig írásmód.) Mondattani szempontból az eredeti központozás az írásműnek mondatokra való tagolására, és egy-egy mondaton belül a mondat részeinek az összefüggésére mutat rá ; a bekezdések alkalmazásával a mondatcsoportok összefüggését érzékelteti a szerző; egy-egy szónak vagy mondatnak a szövegből való kiemelése pedig a mondat hangsúlyviszonyai szempontjából jelentős, a hangsúly ismerete viszont a szórendre vonatkozó értékes megállapításokat tesz lehetővé. E mondattani sajátságokat érzékeltető külső jelekben és kifejezési eszközökben (pont, vessző, kettőspont, gondolatjel, kérdőjel stb.) tehát szintén ragaszkodnia kell a nyelvileg hű kifejezésmódnak az eredetihez. Sokszor találhatunk az eredeti szövegben következetlenségeket (például a hangok időtartamára, a kiilönírásra és egybeírásra stb.-re vonatkozólag) vagy sajtóhibákat. Hogy ilyenkor mennyire kell ragaszkodnunk az eredetihez, azt minden szövegnél külön kell megállapítani a hibák természetétől, számától stb. függően. Talán sok következetlenségnek vagy sajtóhibának látszó jelenségről a szakszerű vizsgálat megállapítaná, hogy nem véletlenül vannak a szövegben. Mindenesetre vezető elvünk lehet, hogy ha ilyen esetekben változtatunk a szövegen, az eredeti szóalakot is feltüntetjük. Ez vonatkozik általában mindenféle változtatásra, például a rövidítések kiegészítésére, a kezdőbetűk, a bekezdések megváltoztatására stb., nem is szólva azokról a változtatásokról, amelyeket az érthetőbbség kedvéért a szók hangalakján hajtunk végre (lásd fent és még később). 3. A szövegközlés harmadik típusa már nyelvileg sem tükrözi pontosan az eredetit : hangtanilag a mai nyelvhez közelebb hozza az eredeti szöveg szavait (például az eredeti segétség szót segítség alakban közli), esetleg változtat a ragozáson, képzésen, vagy akár a régies szavak helyébe újakat, elavult mondatszerkezetek helyébe divatosabbakat ültet, modernizálja a központozást; stb. A nyelvi változtatás mértéke szerint fokozatok vannak (például a csak hangtani változtatást eszközló kiadás és a szókincset vagy a mondatok szövését is megváltoztató kiadás között), de ezek lényege közös : eltérnek a régi szöveg nyelvállapotától. Az ilyen szövegek a nyelvvizsgálat számára részben vagy egészben 2 hasznavehetetlenek,, bár tartalmilag pontosan megfelelnek vagy megfelelhetnek az eredetinek. Az ilyen közlésmódot az előbbi két közlésmóddal szemben tartalmilag hű közlésmó d-nak nevezhetjük. Persze, a szavak megváltoztatása sokszor veszélyt jelent a tartalmi hűségre nézve is (vö. Magyar Nyelvőr 79 : 137, 141, 145), ezért kétszeresen megfontolva kell az ilven átalakításokat végezni, ha a kiadvány jellege megkívánja (lásd lejjebb). Itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha a változtatások mellett nyomdatechnikai eszközök segítségével a szöveg eredeti nyelvállapota visszakövetkeztethető, a közlésmódot nyelvileg is hűnek kell tekintenünk. 4. Hogy a három szövegközlési mód közül melyiket válasszuk, az elsősorban a kiadás céljától, másodsorban a szöveg régiségétől függ. Nyelvészek természetesen csak az első két típusú szövegközlést használhatják. De a nyelvi vizsgálaton kívül a szöveg irodalmi szempontú vagy stiláris vizsgálata is kívánatossá teszi a nyelvileg hű közlésmódot. A szövegváltoztatás következtében a stílus veszít régies zamatából, a szöveg stiláris értékét, esetleg jelentését is teljesen megváltoztathatja az ilyen beavatkozás (vö. Magyar Nyelvőr 79: 141, 144). Ismét utalhatunk Pais fentebb idézett soraira, de hogy ebben a kérdésben mennyire így gondol- 2 Például ha az eredeti szövegnek csak a külön- és egybeírásán és a központozásán változtatunk, még nyelvészek számára is használható lesz a kiadvány szókincsbeli, hangtani és nagyrészt alaktani szempontból. Ha az eredeti, szöveg szavainak csak a hangalakját változtatjuk meg, még szókincsbeli, alaktani és mondattani vizsgálatokra alkalmas kiadványt kapunk..195

4 kodnak irodalomtörténészeink is, elég felhívnunk a figyelmet az MTA Magyar Irodalomtörténeti Állandó Bizottságának az ugyancsak már fentebb jelzett határozatára, amely kimondja, hogy a magyar klasszikusok kritikai kiadásában fenntartandók az olyan helyesírási sajátságok, amelyek a költő' nyelvének a mai köznyelvtől eltérő hangállapotát 3 fejezik ki. (Prozódiai eltérések, egyéb régi és tájnyelvi sajátságok stb.) A jegyzetek élén részletesen tüntessük fel, miben tér el a kiadás a költő által használt helyesírástól". [MTA Nyelvés Irodalomtudományi Osztályának Közleményei (a továbbiakban röviden : I. OK.) III, 54.] E határozatnak későbbi, módosított változata részletesebb utasítást ad : Az Akadémia első helyesírási szabályzata (1832) óta eltelt mintegy 120 év irodalmi alkotásainak, illetőleg irodalmi vonatkozású emlékeinek közlésében az érvényes helyesírási szabályzat szerint olyan módosítások teendők, amelyek nyilvánvalóan a jelölésmódot illetik, vagyis csupán technikai természetűek (pl. cz helyett c, ts helyett cs, szsz helyett ssz). Azonban meg kell őrizni az író nyelvállapotát tükröztető írássajátságokat. Tehát feltüntetendők a mai köznyelvtől való hangtani eltérések, így a magán- vagy mássalhangzók rövidsége vagy hosszúsága, egyéb régies és tájnyelvi vagy prozódiai különlegességek. Hasonlóképpen változatlanul hagyandók az eredeti szövegben mutatkozó jellegzetességek a szavak egybe- és különírására, a nagy- és kisbetűk használatára, az idegen közszók és tulajdonnevek írása, valamint a központozás tekintetében. A szövegváltozatok írásmódja a főszövegben alkalmazott eljáráshoz igazodik. A jegyzetek élén részletesen ismertetni kell az író által alkalmazott helyesírást és fel kell tüntetni, hogy a kiadás miben tér el ettől. A kötetek illusztrációs anyagának összeválogatásában az író helyesírásának a bemutatására is ügyelni kell. Az Akadémia első helyesírási szabályzatánál régebbi írók és művek kiadása esetében az Akadémia Nyelvtudományi Főbizottságával egyetértésben kell megállapítani a szóban forgó kiadvány helyesírásának, szövegközlésének és jegyzetelésének alapelveit." (I. ОК. V, 240.) Szauder József az Ötödfélszáz énekek. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az évből" című kritikai kiadásról, melyet Bartha Dénes és Kiss József rendezett sajtó alá, nemcsak dicsérően említi meg, hogy az olvashatóságot nagy mértékben zavaró, szembetűnő helyesírási sajátságokat kiküszöböli ugyan, de a szövegek hangállapotát érintetlenül hagyja", hanem még alaposabb szöveghűseget is lehetségesnek tartott volna. Saját szavaival : Nem lett volna-e tehát célszerűbb a kézirat teljesen szöveghű tudományos kiadása?... Hogy_ a helyesírás különösen irodalmunknak ebben a korszakában mennyire fontos és egyéb, tartalmi, világnézeti stb. vonatkozásokat felfedő irodalmi érték, azt Kazinczy levelezői körének csodálatosan gazdag, rikítóan változatos helyesírása igen meggyőzően bizonyítja (egy Cserey Farkas leveleit pl. kétségkívül meghamisítaná a modernizálás)." (I. ОК. VI, 525.) A hangszín és időtartam megőrzése különösen fontos lehet versben, mert a verses szöveg ritmusa, rímelése sokszor eltorzul a változtatások miatt. Újabban Derne László mutatott rá az eredeti szöveghez való ragaszkodás prozódiai értékére egy Berzsenyi-kiadással kapcsolatban (Magyar Nyelvőr 79 : ). Az ő cikke alapján csak utalok egy-két Berzsenyi-sorra, amelynek időmértékes ritmusa megsemmisült volna az alább kiemelt szavak hangtani vagy alaktani modernizálása következtében : Oh szerelmek szép tündére! Jövel gerlicéiddel! Hozz irat szívem sebére, S könnyeimet szárítsd el. (Venushoz) Pindarussza, Róma fenséges szavú Flaccus! eldőlt már az Olympig ötlő Róma, s a roppant Capitoliumnak Szent tüze elhúnyt. (Horatiushoz) Élj szerencsésen, valamerre fordulsz! Légyen áldásom veled és vezérljen! (Búcsúzás) Derne a határozott névelő utáni hiányjel prozódiai értékére is rámutat (úgy mint Szauder is fent említett cikkében); az egyik Berzsenyi-versszakban több ilyen példa is akad : Aki a széppel köti öszve a jót, Oh Takács, az bölcs, az igaz poéta. Ez dicső érdem, s ez az égi bélyeg A remek elmén. (Téti Takács Józsefhez) 3 Én emeltem ki. K. S..196

5 A hiányjel kitétele érzékeltette volna a vers idó'mértékének megfelelő következő ejtésmódot :,,A(k) ki a(sz) széppel köti öszve a(j) jót" ;,,a(r) remek elmén" (i. h. 249). Ha ezeken kívül számításba vesszük, hogy a nyelvfejló'désnek, régebbi korok, írók nyelvhasználatának az ismerete bizonyos fokig az általános műveltségnek is része, s hogy nyelvünknek a nyelvemlékeinkből ismert régi és mai állapota között nagyon nagy különbség nincs, akkor a tudományos célzatú szövegkiadásokkal szemben felállíthatjuk azt a követelményt, hogy nyelvileg hű formában közvetítsék az eredeti szöveget még akkor is, ha nem éppen a nyelvtudomány vagy az irodalomtudomány, hanem a filozófiai tudományok vagy más társasadalmi tudományok történet-, jog-, zene-, néprajztudomány stb. vagy akár a természettudományok (pl. orvostudomány) részéről történik is a kiadás. Az ilyen nyelvileg hű kiadásból mindig kettős haszon származik. Egyrészt az illető szaktudomány szempontjából is értékesebb, tudományosan jobban hasznosítható szöveget közöl, másrészt a nyelvtudomány is felhasználhatja, tehát legalább két tudomány számára ad vizsgálati anyagot. Ezt a szempontot sajnos az utóbbi években nem minden kiadványban érvényesítették (lásd erre Pa/snak a Jobbágylevelek" című 1951-ben megjelent kiadványra vonatkozólag tett észrevételét : Nyelvünk a reformkorban VI. lap). A népszerű tudományos vagy teljesen népszerű kiadásoknál már megfontolandó a szövegközlés módja. Itt is különbséget kell tenni azonban a kiadások között közelebbi céljukat s feltételezhető olvasóközönségüket illetően : tudni kell, vajon széles tömeghatást akar-e elérni a könyv, vagy a népszerű jelleg mellett csak a műveltebb és specializáltabb érdeklődésű közönségre számíthat elsősorban. Azonkívül itt már számításba kell venni a szöveg régiségét. Nem mindegy, hogy a kiadandó szöveg a kódexirodalomból, a XVI. századból vagy esetleg a XIX. századból való-e. A XIX. századi írók nyelve például már egészen közel áll a mai irodalmi nyelvhez, szövegeik minden nehézség nélkül kiadhatók ma is változatlanul. (Lásd a Nyelvünk a reformkorban" című nemrég megjelent munkát.) Régebbi szövegek népszerű kiadása már több-kevesebb változtatást kívánhat meg. Ha a változtatásokat úgy végezzük el, hogy jegyzetek, jelek, zárójelek stb. segítségével a szöveg eredeti állapota is pontosan kitűnik vagy rekonstruálható, még mindig olyan szöveget kapunk, amely nyelvileg is felhasználható (lásd fent). Hogy ezt érdemes-e megtenni, az természetesen attól is függ, van-e már a szövegnek aránylag könnyen hozzáférhető kritikai kiadása, vagy nincs. Ha van ilyen, a nyelvi vizsgálat céljaira úgyis ezt használják fel. A tudományos vagy népszerű tudományos munkákkal szemben egészen más elbírálás alá esnek a közlésmód szempontjából a széles olvasótábornak szánt olyan szemelvényes kiadások vagy más hasonló jellegű munkák, amelyek nyilván nem azzal a szándékkal készültek, hogy a nyelvi vizsgálat alapjaul is szolgáljanak, s amelyekben a közölt szövegek jellege sem kívánja meg az eredeti szöveg nyelvének pontos tükrözését. Itt kell beszélnünk az általános iskolai és középiskolai tankönyvekről is. (Az egyetemi tankönyv általában tudományos munkának számít.) Ezeknek sajátos helyzete van a mi szempontunkból a kiadványok között. A tankönyvek szépirodalmi vagy egyéb szemelvényeiből természetesen senki sem fog idézni, mint hiteles hely"-ről. De éppen tankönyv voltuk, tehát oktató-nevelő célzatuk teszi feladatukká, hogy a nyelvi oktatás és nevelés alkalmas eszközei is legyenek. Tanulóink a világ dolgait akár a természet, akár a társadalom jelenségei azok nem mint kész, mozdulatlan valamit, hanem mint változót, alakulót, fejlődőt, tökéletesedőt ismerik meg az egyes tantárgyakon belül. Csak a nyelv, az emberi érintkezés legfontosabb eszköze amely átfogja a társadalom minden területét lenne kivételes helyzetű az oktatásban? A társadalom fejlődéséről alkotott képbe tanulóink így nein tudnák elhelyezni a nyelvről való ismereteiket. Mivel azonban nyelvtörténeti ismereteket sokkal kisebb terjedelemben, szórványosabban és rövidebb ideig (jóformán csak a középiskola valamelyik felső osztályának néhány hónapjában) kapnak tanulóink annál, semhogy az ilyen ismeretek hatóerővé válhatnának, éppen az irodalmi szemelvények régies nyelve a hozzá fűzött tankönyvi és tanári magyarázatokkal biztosíthatja a tanulók helyes képzését. Az egyetem alatti fokon a régi nyelv és a nyelvfejlődés megismerésének ez sokkal járhatóbb útja is, mint a rendszeres nyelvtörténeti tanulmányok, amelyek csak az összefoglalás és a rendszerezés feladatát láthatják el. A nyelvileg hű közlésmódot tehát tankönyveinknek is alkalmazniok kell. Az alkalmazás foka azonban attól függ, általános vagy középiskolai, alsó vagy felsőosztályos tankönyvről van-e szó. Az általános iskola alsó tagozatának tankönyveiben egyáltalán nem vagy alig, az V VI. osztályos tankönyvekben nagy mértékletességgel, a VII VIII. osztályosokban valamivel bátrabban,_ a középiskolai tankönyvekben pedig csaknem teljes mértékben lehet és kell a nyelvileg hű közlésmódot megvalósítani, ha nem is mindig olyan pontossággal, mint amilyet a tudományos kiadványoktól elvárunk. (Például sokszor módosítani lehet a központozást, a külön- és egybeírást stb., a változtatás feltüntetése nélkül.) Tankönyveink helyesen közölt irodalmi szemelvényeinek a nyelvi anyagához fűzött oktatómunkánk így minőségi változást hozhat széles tömegeknek a nyelvről, a stílusról és a nyelvhelyességről való ismereteiben. 5 Irodalomtörténet 197

6 5. Befejezésül még arról kell szólnunk, amit az eddigiekben már több ízben hangsúlyoztunk : a nyelvileg hű közlés tükröztetési módszeréről, tehát azokról a nyomdatechnikai eljárásokról, amelyek segítségével az eredetihez nem egészen pontosan ragaszkodó szövegbűi az eredeti szövegállapot helyreállítható. A kiadvány jellege, célja sokszor szükségessé tesz bizonyos változtatásokat az eredeti szövegen, de nyomdatechnikai eszközökkel a nyelvi vizsgálat céljaira is alkalmassá lehet tenni a kiadást. Az ilyen szövegközlés a megértést megkönnyíti, és a szöveghez való hűség ellen sem vét. E módszer alkalmazásának a kivitelére, mértekére, technikai eljárásaira nézve általános szabályt felállítani nem lehet, mindig az adott körülményekhez kell igazodni. Csak fogódzóul említek itt meg néhány olyan eljárásmódot, amelyet Derne László alkalmazott egy Apáczai-kiadás előkészítése közben. A magánhangzók és mássalhangzók eredeti hangszínét változatlanul hagyta. A magán- és mássalhangzók időtartamának a maitól eltérő használata zavarhatja azonban az olvasót a szöveg megértésében. Ezért a magánhangzókat a mai időtartamviszonyoknak megfelelően átírta. Hogy azonban a nyelvészeti kutató számára ne sikassza el az eredeti időtartam-jelölést a kiadvány, minden olyan betűt, amely az eredetiben a kiadványéval ellentétes idó'tartamot jelölt, dőlten szedetett. Például : voltaképpen, íteletet, resz, láttatunk. A mássalhangzóknál a jelölésben hosszúnak, tehát kettőzöttnek hagyott meg mindent, ami az eredetiben úgy volt, még a ma röviden írottakat is, pl. küssebb, állittás, dologbann. Az eredetiben röviden (egyszeresen) írtakat viszont a kiadvány érthetősége érdekében a mai helyesírásnak megfelelően kettőzi, ahol szükséges. Az ilyen kettőzésnél azonban a betoldás tényének feltüntetésére a megkettőzött betű második tagját, kétjegyű betűknél az első jegy második tagját dőlten szedeti. Példák : nagyobb, többször, adatot/ ; mennyiség, vesszen. A különírásban és egybefrásban az érthetőség kedvéért a mai helyesírási szabályok szerint járt el, úgy azonban, hogy az összetett szavak történetének értékes adalékait a nyelvész számára ne semmisítse meg. E célból a szóhatáron olyan jelet alkalmaz (pont, fél választójel), amely feltünteti azt, hogy a kérdés megoldása az eredetiben a maival ellenkező' volt. Példák : mind'azon'által, a'melybe ; meg' nem' engedhetjük, nincsen' is; közben'vetés' nélkül. (Az eredetiben eszavak így voltak írva : mind azon által, a melybe ; megnemengedhetjük, nincsenis ; közben vetésnélkül.) A rövidítéseket az érthetó'seg kedvéért feloldotta. A feloldás által a szövegbe toldott részt szögletes zárójelbe tette. Példák : tudn[iillik], stföbben]. A sajtóhibákat a kiadványban kijavítva közölte, minden jelzés nélkül. Jegyzéküket viszont a bevezetőben pontosan felsorolta. A kiadványhoz nyelvészeti bevezetőt írt, amely röviden ismerteti a közlési elveket, a szövegolvasás kulcsát, tájékoztat a mellőzött paleográfiai sajátságokról, felsorolja a sajtóhibákat, és röviden jellemzi a mű nyelvezetét. Egy másik szélesebb olvasóközönségnek szánt és különböző korú szövegeket tartalmazó kiadvány sajtó alá rendezésével kapcsolatban Derne már csak részben ragaszkodik a nyelvileg hű közlésmódhoz, a hangok időtartamára, a különírásra és egybeírásra vonatkozó változtatásokat külön jelzés nélkül hagyja. A nyelvész számára így csak részben használható anyagot ad, de ez nem jelent komoly károsodást, mert a kiadvány szövegeinek legnagyobb része már megjelent forrásokból való. 6. Végül is az elmondottak szemléltetésére egy XVI. századi jobbágylevélből való szövegrészen bemutatom a különböző közlési módokat. (A szöveget lásd a Magyar Nyelv című folyóirat L. kötetének 486. lapján.) P a 1 e о g r á f i a i 1 a g hű közlésmód: Eöleűel feniegetthnek, es azzal is, hogy reánk egetik hazonkatth, el Iwnek es tiukainkatth el wizik elleneönk fenki femith ellenek nem mer femmit zolny." Betű szerint hű közlésmód: Ölessel feniegetthnek, es azzal is, hogy reánk egetik hazonkatth, el Jwnek es tiukainkatth el wizik ellenönk senki semith ellenek nem mer semmit zolni." Átírási kulcs : eö = ö, f = s, y = y. Nyelvileg hű közlésmód: Öléssel fenyegetnek, és azzal is, hogy reánk égetik házonkat, el jűnek és tyúkainkat el viszik ellenönk senki sémit ellenek nem mer semmit szólni." Magyarázat : az eredetiben a magánhangzó hosszúsága jelöletlen..198

7 Nyelvileg hű közlésmód visszaolvasható változtatással: ' Öléssel fenyegetnek, és azzal is, hogy reánk égetik házunkat, el'jönnek és tyúk/ainkat el'viszik ellenünk senki semmit ellenük 1 nem mer semmit szólni." (A változtatások kulcsát magyarázatban kell közölni, hasonlóképpen ahhoz, ahogy azt fent a betű szerint hű közlésmódnál láttuk. Nyelvileg hű közlésmód visszaolvasható változtatással (a központozás is meg van változtatva) : Öléssel fenyegetnek, és azzal is, hogy reánk égetik házunkat. 'El'jönnek és tyúk/ainkat el'viszik. [(ellenünk)] 'Senki semmit ellenük 1 nem mer [(semmit)] szólni." (A változtatások kulcsát közölni kell.) Tartalmilag hű közlésmód Öléssel fenyegetnek, és azzal is, hogy reánk égetik házunkat. Eljönnek és tyúkjainkat elviszik. Ellenük senki semmit nem mer szólni." 1 ellenek. 5* 199

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere 5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai olyan kérdéskör, amely nem önmagáért fontos gyakorlati vonatkozásai vannak szerepe: ómagyar kori szövegemlékek hangzós formáját rekonstruálni tudjuk

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI I. CIKKEK, TANULMÁNYOK KÖZLÉSÉNEK RENDJE A szerző a közölni kívánt cikket a főszerkesztő címére

Részletesebben

1 STÍLUS ÉS JELENTÉS

1 STÍLUS ÉS JELENTÉS STÍLUS ÉS JELENTÉS 1 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXI. STÍLUS ÉS JELENTÉS Tanulmányok Krúdy stílusáról Szerkesztette JENEI TERÉZ és PETHÕ JÓZSEF TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2004 4 KÖNYVEM

Részletesebben

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret

Részletesebben

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6. Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Helyi tanterv alsó tagozat

Helyi tanterv alsó tagozat Tartalomjegyzék Helyi tanterv alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Bevezető... 3 1. évfolyam... 5 2. évfolyam... 11 3. évfolyam... 20 4. évfolyam... 31 Német népismeret Bevezető... 42 1. évfolyam... 43

Részletesebben

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

HELYI TANTERV. Nyelvtan

HELYI TANTERV. Nyelvtan HELYI TANTERV Nyelvtan 9. évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem

Részletesebben

Hitetek mellé tudást

Hitetek mellé tudást Stíluslap Tanulmánykötet: Tanulmánykötet esetében az idézett művekre így kell hivatkozni: első előforduláskor minden azonosító adatot és az idézett oldalszámot fel kell tüntetni lábjegyzetben, az idézett

Részletesebben

Antalné Szabó Ágnes 2010. A magyar helyesírás vizuális rendszere. Anyanyelv-pedagógia 4. www.anyanyelv-pedagogia.hu. Melléklet

Antalné Szabó Ágnes 2010. A magyar helyesírás vizuális rendszere. Anyanyelv-pedagógia 4. www.anyanyelv-pedagogia.hu. Melléklet Melléklet Helyesírási ábrák és táblázatok 1. ábra Az idegen betűkkel kiegészített magyar ábécé 2. ábra A betűrendbe sorolás szabályai 1 3. ábra A magyar helyesírás fő alapelvei 4. ábra A kiejtés szerinti

Részletesebben

Társalgási (magánéleti) stílus

Társalgási (magánéleti) stílus Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 8. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Helyesírás A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy

Részletesebben

Adaptált kerettanterv

Adaptált kerettanterv Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható

Részletesebben

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ó ü ö ö ü ü ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó

Részletesebben

ő ő Ó

ő ő Ó ú ő ű ű ő ű ú ő ő ű ű ű ű ú ő ő Ó ú ú ú Ó ő ő ő ú ő ú ú ú ú ú ő ő ő ú ő ú ű ő ő ő ő ú ő ő ő ő ú ú ő ő ő ú Ö ő ú ű ő ű ő ű ő ú ő ő ű Á ő ő ő ő Á Ö Á Ö Ö Ü Ö Ö Ü Ö Ö Í Ö Ö ő Ö Ö Á Ö ő Ó Ó Á Á Ö Ö Á Ő Á Á

Részletesebben

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú Ö ü Ő Ö Ü Ö ü Ó ü ü ü ü ü ü Á ü ü ü ü Á ü ü ü Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú ü ú Ö Ö Ö Ő Ó ü ü Í ü ü ü ü Ö Ö ü ű Ö Ó Ö Ő ü ü Ö ü ú Ö ü ú ü ú ü Í Ü ű ű ü ű Í ú Ö Ö ü Ö ü ú ü ü Ü Á

Részletesebben

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ő ü ű Ö Ó ő ü Ö ü Ö ü Ó ü ú ú ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő ú Ö Ó Á ű Á ü Ö ú Ö ű ő ű Á ú Ó Í ű ű ő Ó ű ő ű ű ű ű ú ú ú ü Ö Ö ő ú ú ú ú ő ü ü Ó ő ú ú ú ü ú Ö Ö Ú ű ű ú Ö ű Ö ű ü ű ú ő ő ű ú

Részletesebben

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő Ö Í ú ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő ő ű Í Á ü ő ü ő ő ő ü ő ő ü ű ü ü ő ő ú ő Ü ú ő ő ő ű ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ú ű ő ő ü ű ü ő ő ü ú ú ő ő ü ő Í Ö ő ő ő Í ő ő ü ő ő ű Ü Á Á Á Á Á Á ű ő ő ő ü Í Ó ú Ó Á Á Á

Részletesebben

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű ű ű Ú Í ű ű Í Í Í Í Í Á Í ű Í Í Ó Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű Í Í ÍÍ Í Á ű Á Ó ű Ó Ü Ó Ó Ú Á Á Á Á Á Ó ű ű Ó Á ű ű Ö Ö Í Á Í Ú Ü Í Í Í Ú Á Á Ö Í Í Í Í ű Í Í ű Í Ö ű Í

Részletesebben

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő ö ö í ú ö ö Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö ó í ö ö ö ő ö ó ó ö ö ö í ú ö ó ó ö ó í Ű ö ő ó ö ő ö í ő ö ö ö ö ö ö ö ű í í ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í

Részletesebben

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú Á ö Ó ú ö ű í Ö Ő ö ű í Ó í ö Ó ü Ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó ó í Ó ö Ó ü Ó ö ó í í í í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú ú ó ö Ó ú ö ó ú

Részletesebben

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó Ö ü ü Ö ü ó ü ü í ó í ó í ü í ú ü ó ű ü ó ü ü ó ü ü Á í ó í ü í ú í Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó ó ü ú ó í ü í ó ú ó ó í ü ü ű í ó ó ó ű ó í ó Ö ú Ö ü ó ü ó í Ö ú

Részletesebben

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü ö ú í ü í Á í Ó Ü í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü ö ö ö ö ö í í í í í ü í í í ö ú í ö í ü ú í í í í í ö ö í í í í í ű ü ű ö Á ű í ü ű ű ű í ű ö ú ö ú ú ü ö ö ű ü ö ú ö ű í í ű í ü ü ö ü

Részletesebben

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö Ő Ó Ö Ó Ő Ü Í Ó Ö Ü Ő Á Ü Ó Ó Á Ü Ö Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö Ó Ó Á Ö Á Ó Ó Ü Í Ó Í Ü Ü Ó Ó Í Á Ö Á Ü Ö Í Ü Í Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ü Ó Ö Ó Ó Ó Ó Ö Ö Ü Ó Ü Ü Ö Ó Ó Ü Ü Ó Ó Ó Í Ó Ü Ú Ö Ó Ó Ó Ü

Részletesebben

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö Ú Í Í Í ö Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö Í ü ü ö Ü ö ö ö ö Ü Ü ö Ü Ü ö Ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü Ü ö ö ö ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü Ü Ü Ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú Ü ö ű ü ö ú ű ü ö ö ö ü ü ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö ű ü Ü ü ü ö

Részletesebben

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ü ü ü Í ö Í ö ű ö ú ö ö ü ö ü ö ű Í ü ö ö ö ü ö ü ú ü ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü ö ű ö ú ö ö ú ö ü ö ü ö ü ü ö ü ö Ö ü ü ö ü ú ö ö ú Ó ö ü Ó ü ü ü ö Ö ü ö ö ú ű

Részletesebben

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó ü Ö ü ü ó ó ó í ü ü ó ó ó ü ó ó ü ü Ö ü ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó ú ú ü ü Í ú ó í í ú ü Á Í ü Ö ü ü ó Ö ó ó Í ű í ü í ó í í í Ö ó í í í Ö ü ü í í Ö

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü ü í ö ű ö ö í í í í ö ü Ö í ö ö í í ö í ö ö ú ö ö ü Ö ö ö ú ü ü ö ö ú ű ö ü ü ü ö ö ö ü Ö ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü ö ö í ö ö ö ö ö

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS

ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS ME BTK MAGYAR SZAKOS OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

írás (szürkével elkülönítve)

írás (szürkével elkülönítve) Én és a szeptember ismétlés, gyakorlás hónap hét óra blokk időterv Kommunikációs és írástechnikai készségek-képességek fejlesztése (tanmeneti ajánlás; Írás, 2. évfolyam, 55 óra - KOMP-könyvek) téma (beszéd,

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írás feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben Deme Andrea 2011. Február 4. andrea_deme@hotmail.com Az énekelt beszéd észlelése Szinte mindennapos feladat opera tévé rádió Az énekelt hangok észlelésének

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)

NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) NT-11531 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) A tanmenetben megadott gyakorlatszámok csak tájékoztató jellegűek, nem a megoldandó feladatok mennyiségét jelölik,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

IRODALMI SZÖVEGEK KRITIKAI KIADÁSÁNAK SZABÁLYZATA

IRODALMI SZÖVEGEK KRITIKAI KIADÁSÁNAK SZABÁLYZATA IRODALMI SZÖVEGEK KRITIKAI KIADÁSÁNAK SZABÁLYZATA A Magyar Tudományos Akadémia textológiai bizottságának közremûködésével összeállította PÉTER LÁSZLÓ A Függeléket KULCSÁR PÉTER (latin) KOVÁCS ILONA (francia)

Részletesebben

A MAGYAR NYELV ÍRÁSA ÉS A MAGYAR ÁBÉCÉ

A MAGYAR NYELV ÍRÁSA ÉS A MAGYAR ÁBÉCÉ -1 - A MAGYAR NYELV ÍRÁSA ÉS A MAGYAR ÁBÉCÉ [Forrás: A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás. Második (változatlan) lenyomat. Akadémiai Kiadó, Budapest 1985.] 1. Mielőtt elolvasod a szöveget,

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló OLASZ NYELV I-II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló OLASZ NYELV I-II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló OLASZ NYELV I-II. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató A 100 pontos feladatlap három részből áll: "A" feladat:

Részletesebben

Mindezek alapján az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság szükségesnek tarja a rendelet módosítását. (1. sz. melléklet).

Mindezek alapján az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság szükségesnek tarja a rendelet módosítását. (1. sz. melléklet). . t ÁO^Solk BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT OKTATÁSI, IFJÚSÁG- ÉS GYERMEKVÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE Készült a 2014. június 18. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Majomé Szabó Etelka

Részletesebben

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9 12. évfolyamon az emelt szintű oktatáshoz Tantárgyak NY 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv Magyar

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9 13. évfolyamon az emelt szintű oktatáshoz Tantárgyak NY 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv Magyar

Részletesebben

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK MATEMATIKA FIZIKA BIOLÓGIA FÖLDRAJZ KÉMIA Az OFI kínálata - természettudományok Matematika Matematika Ajánlatunk:

Részletesebben

Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere.

Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere. Országos Próbanyelvvizsga Rendszer Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere. Az OPR a következőkben szeretné

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 6. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok

Részletesebben

Tanmenet a 10. évfolyam számára

Tanmenet a 10. évfolyam számára Tanmenet a 10. évfolyam számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 2. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS 3 5. HANGTAN A hangtan területei A magánhangzók rendszere A mássalhangzók rendszere A magánhangzótörvények A

Részletesebben

Szó-kincseink könnyedén

Szó-kincseink könnyedén Szó-kincseink könnyedén III. H, I, Í, J Szó-kincseink könnyedén II. A szótár felépítése A szótár felépítése egyszerű, bár némileg eltér a hagyományos szótárakétól. Jeleket, rövidítéseket nem tartalmaz.

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Ének-zene emelt szint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. ÉNEK-ZENE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM DALLAMDIKTÁLÁS I. ÖSSZETEVŐ 1.

Részletesebben

УГОРСЬКА МОВА MAGYAR NYELV

УГОРСЬКА МОВА MAGYAR NYELV Міністерство освіти і науки України УГОРСЬКА МОВА 5 12 класи MAGYAR NYELV 5 12. osztály Програма для загальноосвітніх навчальних закладів з угорською мовою навчання Затверджено Міністерством освіти і науки

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÁLTALÁNOS ISKOLA, FELSŐ TAGOZAT Sorozataink a 2015/2016-os tanévre Mind a magyar nyelv, mind az irodalom tantárgyhoz színvonalas

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise TARTALOMJEGYZÉK Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer Bevezetés Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise IX XIII XV XVII XXX I. BEVEZETÉS: 1,1 5 3 Exkurzus: A Galata-levél

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 9-10. b /humán tagozat Helyi tanterv 9-10. évfolyam A tantárgyról általánosságban: A humán tagozat heti 4 magyarórán (9. évfolyamon heti 2 nyelvtan és 2 irodalom, 10. évfolyamon

Részletesebben

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc 12. osztály Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc Szóbeli: társalgás, szituációs feladat, önálló témakifejtés (maximum 15 perc

Részletesebben

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41.

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola 8630 HELYI TANTERV Szakközépiskola ÉRVÉNYES: 2011. szeptember 1-től 1 Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti

Részletesebben

A HUNGLISH PÁRHUZAMOS KORPUSZ

A HUNGLISH PÁRHUZAMOS KORPUSZ A HUNGLISH PÁRHUZAMOS KORPUSZ MINT OKTATÁSI SEGÉDESZKÖZ Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április

Részletesebben

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á ü ű ú í í ü í ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á ó ű ó í Á í ó ü í ó ó í ü ü ű ó í ü í í ü í í í ó í ó í ü ó Ó í ó ó ó í í í ü Í ó ó í í í í ó í í

Részletesebben

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í ü ö É ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í í í ö Á í ű í ü ö í ű ö í ú ű í ű ü ö í ű ö ű ö ö ű ö

Részletesebben

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í ö Ö ü ö Ü Ö Ö ü ú í Ó ü ü ö ó ö ö Á ó ó ó ü í ö í ö ö ó ö ö í í Ő í ó Ő ü ú ó ö ö ó ö í ü ó ó ö í ó í ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü

Részletesebben

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő ö Ö ő ü ü ő Á ü ö ö ő ő ű ő ü ő Ö ö ő í ő ö í ö ö ő ő ö í ú Á Á Á í Á í ü Á ő í í ő Á í ő ő ú ő ö ö ő Í í ő ő í í ö í ő Ó ő ő í ö ő ő ü ö ö ő ö í ö ő í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö

Részletesebben

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó Í ö í ú ú ó ú Ö ü Ú ú Ö ü ó ü ó ö ö ó ó ö í ó í ó í Í ó í ö ö ö ó í ü ó ö ü ü ú ó ó ó ó ó ó í ó ó ó í ú ó ó ó ó ó í ü í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó

Részletesebben

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í Á ö Á Á É Ö í ö Ö Á Ó Ű ú ű Ü ö ö ú ö ú í ö í ö ö ö í Ö ö í ö Ő ü ö ö í Á Ö Ú ű Ö í Ö ö ö Ö ü ű ö ű ö Ö ü ö Ö Ö Ö ö í ö ö Ö ö í Ö ö Ú ö ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária,

Részletesebben

Az új magyar Braille-rövidírás kialakítása

Az új magyar Braille-rövidírás kialakítása Az új magyar Braille-rövidírás kialakítása Sass Bálint sassbalint@nytudmtahu MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály 2013 november 11 Braille-írás A vakok által

Részletesebben

KERÜLETI MAGYAR MUNKAKÖZÖSSÉG

KERÜLETI MAGYAR MUNKAKÖZÖSSÉG 1 A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes mienk. Kazinczy KERÜLETI MAGYAR MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2012/2013. 2 Helyzetelemzés Munkaközösségünkhöz 22 kerületi iskola magyar munkaközössége tartozik:

Részletesebben

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü ű ö ű ö ü ú ú ú ö ö Í ú ü ú ú ö Í ü ö ü ü ö ü ö ü ü ű ö ü ü ö ü ú ú ú ú ú ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü ű Á Í ű ű ö ü ö ü ü ú ű ö

Részletesebben

FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ. (magyar és angol nyelvű tanulmányok)

FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ. (magyar és angol nyelvű tanulmányok) FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ (magyar és angol nyelvű tanulmányok) A kéziratokat a következő címre kérjük elküldeni: Határidők: - a kézirat beküldési határideje: 2015. július

Részletesebben