DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1 YpQ\YpG V]HU.pPLDL7DQV]pN Multidiszciplináris Agrártudományok Doktori Iskola,VNRODYH]HW 7pPDYH]HW Dr. Várnagy László Dr. Czimber Gyula az MTA doktora az MTA doktora MERCURIALIS ANNUA L.) HAZAI ELTERJEDÉSE, BIOLÓGIÁJA ÉS VEGYSZERES GYOMSZABÁLYOZÁSÁNAK $=(*<1<È5,6=e/) /(+(7 6e*(, Készítette: MAGYAR LÁSZLÓ KESZTHELY 2003

2

3 1. A.87$7È6(/ =0e1<(,,&e/.,7 =e6 Szántóföldjeink gyomnövényzetének faji összetétele az elmúlt pywl]hghn IRO\DPiQ MHOHQW VHQ iwdodnxow $ PHJYiOWR]RWW N U OPpQ\HN között egyes, korábban fontosnak tartott fajok visszaszorultak, a KHO\ N Q ~M WD[RQRN MHOHQWHN PHJ YDJ\ PiVRN YiOWDN MHOHQW VVp $z egyoldalúan használt herbicidekkel szemben rezisztens gyombiotípusok megjelenése mellett, napjaink gyomszabályozási gyakorlatának másik NRPRO\ SUREOpPiMD D YHV]pO\HV QHKH]HQ LUWKDWy IDMRN Q YHNY térfoglalása. Az utóbbi években Északnyugat-Magyarországon, különösen a.lvdoi OGWHU OHWpQD]HJ\Q\iULV]pOI Mercurialis annua L.) folyamatos terjedésének lehetünk szemtanúi. Tömeges, helyenként egyeduralkodó fajként való megjelenése a térség kapásvetéseiben mára már olyan PpUHW YpYiOWKRJ\DJ\RPLUWiVLWHFKQROyJLiN ]HPLV]LQW WHUYH]pVHNRU ellene táblaszintre adaptált, célzott védekezési eljárások kidolgozása YiOLN V] NVpJHVVp $PHOOHWW KRJ\ PpUJH] Q YpQ\ WpUIRJODOiViQDN növekedése pollenjének allergén tulajdonsága miatt közegészségügyi szempontból is figyelmet érdemel. A faj magyarországi elterjedésére vonatkozó adatok eléggé hiányosak, LVPHUHWHLQN HOV VRUEDQ NLVHEE WiMHJ\VpJHNUH NLWHUMHG IHOYpWHOH]pVHN HUHGPpQ\HLE O V]iUPD]QDN $ J\RPQ YpQ\ ELROyJLiMiYDO NDSFVRODWEDQ eddig megjelent szakirodalmi adatok is többnyire külföldi vizsgálatokból ismertek, hazánkban a faj biológiájának herbológiai vonatkozásait napjainkig kevésbé kutatták. A manapság rendelkezésre álló széles 1

4 J\RPLUWyV]HU NtQiODW HOOHQpUH KHUELFLGpU]pNHQ\VpJpU O PHJOHKHW VHQ kevés a gyakorlatban is hasznosítható kísérleti eredménnyel rendelkezünk. 0LQGH]HN DODSMiQ D] puwhnh]pv I FpONLW ]pvh D] HJ\Q\iUL V]pOI ELROyJLDLMHOOHP] LQHNIHOWiUiVDDPHO\KDWpNRQ\HOPpOHWLDODSRWQ\~MWKDW az ellene irányuló integrált védekezési eljárások kidolgozásához. Ezen szempontok alapján: iwirjy HOHP]pVW NpV]tWHWW QN D] HJ\Q\iUL V]pOI KD]DL HOWHUMHGpVpU O laboratóriumi körülmények között tanulmányoztuk a faj csírázásbiológiáját, melynek során vizsgáltuk: - D IpQ\ D N O QE ] WiUROiVL N U OPpQ\HN D WDODMPélység, az HOWpU pymiudwrn WHUP KHO\L YLV]RQ\RN pv PDJpUpVL LG V]DNRN hatását magvainak nyugalmi állapotára és csírázására, - figyelemmel kísértük a laboratóriumban és szabadföldön tárolt PDJYDNQ\XJDOPLiOODSRWiQDNPHJV] QpVpW - vizsgáltuk az egyes ökológiai faktoroknak (NaCl-koncentráció, ph, szárazságstressz) csírázására gyakorolt hatását, WDQXOPiQ\R]WXNV]DEDGI OGLFVtUi]iViQDNW UYpQ\V]HU VpJHLW nyomon követtük a hajtások levélterületének, száraztömegének és tápelem koncentrációjának alakulását a tenypv]lg V]DNIRO\DPiQ YL]VJiOWXNDV]pOI DOOHORSiWLiMiW YDODPLQWYHJ\V]HUHVJ\RPV]DEiO\R]iViQDNOHKHW VpJHLW 2

5 2. KÍSÉRLETI RÉSZ $]HJ\Q\iULV]pOI KD]DLHOWHUMHGpVpQHNYL]VJiODWD Felmérésünkhöz az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések felleokhw DGDWDLW -97) használtuk fel, amelynek során az ország összesen 202 határában a genetikus talajtérkép alapján talajtípusonként PHJIHOHO DUiQ\EDQ NLMHO OW IpOH WDODMWtSXVRQ LOOHWYH-altípuson kijelölt felvételezési hely tabelláris formában rög]twhww DGDWDLEyO J\ MW WW N NL D M. annua-ud YRQDWNR]y iwodjerutwivl V]i]DOpNRNDW (]W N YHW HQ NXOW~UQ YpQ\HQNpQW NXNRULFD V]L E~]D KDWiUR]WXN PHJ D IDM HJ\HV IHOYpWHOH]pVL LG V]DNRNUD MHOOHP] PHJ\pQNpQWL IHOYpWHOH]pVL helyenkénti, valamint talajtípusok szerinti átlagborítási százalékait. A kiszámított százalékos átlagborítások alapján sorrendet állítottuk fel, amelyet a legutóbbi ( ) felvételezések adataihoz viszonyítva értékeltünk. Az értékelések során mindig a két felvételezett év átlagát vettük figyelembe Csírázásbiológiai vizsgálatok Laboratóriumi csírázásbiológiai vizsgálatok $IpQ\pVDN O QE ] WiUROiVLPyGRNKDWiVDD]HJ\Q\iULV]pOI PDJYDNQ\XJDOPLiOODSRWiUDpVFVtUi]iViUDHOWpU pymiudwrnedq $NpWpYHVYL]VJiODWLLG V]DN-2000) augusztus vége - szeptember HOHMH N ] WWL LG V]DNiEDQ 0RVRQPDJ\DUyYiU N UQ\pNpU O puhww V]pOI 3

6 PDJYDNDW J\ MW WW QN 7LV]WtWiV XWiQ D PDJPLQWiN HJ\ UpV]pW D]RQQDO D másik részét pedig 4 hetes, száraz körülmények között, o V]REDK PpUVpNOHWHQ C-RQpVK W OiGiEDQ 18 o C-on, valamint nedves homokban 4 o C illetve 25 o C-RQW UWpQ WiUROás után csíráztattunk. A csíráztatási tesztek 11 FP iwppu M 3HWUL-csészében, desztillált Yt]]HO QHGYHVHQ WDUWRWW GXSOD YDVWDJViJ~ V] U SDStURQ 01 : o NRQWUROOiOW K PpUVpNOHW C) termosztátban, fényben és sötétben történtek. Kezelésenként 4 50 db magot használtunk fel. A sötétben W UWpQ FVtUi]iV NLYLWHOH]pVpUH D 3HWUL-csészéket dupla vastagságú fekete vászonzacskóba burkoltuk, az értékeléseket pedig gyenge zöld fény alatt végeztük. A csíráztatási tesztek legutolsó értékelése a beállítást követ 14. napon történt. A magvak életképességének meghatározása az OMMI Csíráztatási Osztályának Magvizsgálati Laboratóriumában a hazai és a QHP]HWN ]L V]DEYiQ\QDN PHJIHOHO 77&-módszer (triphenyl tetrasolium klorid) szerint történt (MOORE, 1985). Az adatok statisztikai értékelését varianciaanalízissel végeztük el. $]HOWpU WHUP KHO\LYLV]RQ\RNpVPDJpUpVLLG V]DNRNKDWiVDD] HJ\Q\iULV]pOI PDJYDNQ\XJDOPLiOODSRWiUDpVFVtUi]iViUD augusztus 24-én egy mosonmagyaróvári konyhakert sárgarépavhwpvpe O pv HJ\.LPOH PHOOHWWL ERUVyWDUOyUyO J\ MW WW QN puhww V]pOI PDJYDNDWM~OLXV-pQHJ\ J\XODPDMRULFXNRUUpSDYHWpVE O augusztus 18-án egy dunaszentpáli kukoricatábláról, augusztus 11. és szeptember 11. között pedig egy mosonmagyaróvári UXGHUiOLV WHU OHWU O J\ MW WW QN puhww V]pOI PDJYDNDW $ N O QE ] LG SRQWEDQ EHpU PDJYDN FVtUi]iVELROyJLDL MHOOHP] LQHN 4

7 VV]HKDVRQOtWiViKR] D J\XODPDMRUL WHUP KHO\U O D M~OLXV -én W UWpQWPLQWDYpWHOWN YHW HQ PpJWRYiEEL NpWDONDORPPDO2001. október 7-én és november 4-pQ LV W UWpQW PDJJ\ MWpV $] -EDQ EHJ\ MW WW magvakat tisztítás után további felhasználásukig (mintegy 8 hónapig) SDStU]DFVNyEDQ V]iUD] K Y V KHO\HQ WiUROWXN $ -EHQ EHJ\ MW WW PDJYDNDW SHGLJ QDSRV V]REDK PpUVpNOHWHQ W UWpQ WiUROiV XWiQ D fejezetben leírtak szerint csíráztattuk. $V]WUDWLILNiFLyLG WDUWDPiQDNKDWiVDD]HJ\Q\iULV]pOI PDJYDN nyugalmi állapotára és csírázására V]HSWHPEHUpEHQ0RVRQPDJ\DUyYiUN UQ\pNpU OEHJ\ MW WWpUHtt V]pOI PDJYDNDW QHGYHV KRPRNED UpWHJH]YH o C-on 4, 8, 12, 16 ill. 27 KHWHVWiUROiVWV]WUDWLILNiFLyN YHW HQDIHMH]HWEHQOHtUWDNV]HULQW csíráztattuk. $ PDJQ\XJDORP GRUPDQFLD PHJV] QpVpQHN YL]VJiODWD szabadföldi körülmények közöww N O QE ] WDODMPpO\VpJEHQ WiUROWV]pOI PDJYDNHVHWpEHQ július 31-pQ HJ\ J\XODPDMRUL FXNRUUpSDYHWpVE O puhww V]pOI PDJYDNDW J\ MW WW QN QRYHPEHU -én a magmintákat három HJ\HQO UpV]UH RV]WYD W OOKiOyEyO NpV]tWHWW WDVDNRNED KHO\H]W N Pajd 5, 15 és 30 cm-es mélységbe ástuk a talajba. A magnyugalom PHJV] QpVpQHN YL]VJiODWiKR] D PDJPLQWiNEyO MDQXiU -W O NH]G G HQ KyQDSRQ NHUHV]W O PLQGHQ KyQDS -én kezelésenként 3 50 db-rw V]HGW QN IHO pv NRQWUROOiOW K PpUVpNOHW WHUPRV]WiWEDQ állandó sötétben a fejezetben leírtak szerint csíráztattuk. 5

8 A nátriumklorid koncentráció, a ph és a szárazságstressz hatása D]HJ\Q\iULV]pOI PDJYDNFVtUi]iViUD augusztus vége - V]HSWHPEHU HOHMH N ] WWL LG V]DNEDQ 0RVRQmagyaróváUN UQ\pNpU OpUHWWV]pOI PDJYDNDWJ\ MW WW QN7LV]WtWiVXWiQ a magvakat 6 hónapig 18 o C-RQ K W OiGiEDQ PDMG H]W N YHW HQ felhasználásig (további 6 hónapig) nedves homokba rétegezve 4 o C-on tároltuk. A só-stressz tanulmányozásához 0, 50, 100 és 150 mm koncentrációjú nátriumklorid oldatokat használtunk. A ph-változás csírázásra gyakorolt hatásának vizsgálatára 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 S+pUWpN pufferoldatokat alkalmaztunk, amelyeket REDDY SINGH (1991) által leírt eljárás módosításával készítettünk el. A FVtUi]iV V]iUD]ViJW U - képességének meghatározása polyetilén-glykol (PEG N O QE ] W PpQ\VpJ ROGDWDLQDN VHJtWVpJpYHO W UWpQW 6TEUTER et al. (1981) Q\RPiQ (QQHN PHJIHOHO HQ D V]pOI PDJYDNDW 1, 3, 5 és 10 bar ozmotikus potenciálú oldatokban a fejezetben leírtak szerint csíráztattuk Szántóföldi csírázásdinamikai vizsgálatok (OWpU WHUP KHO\LN U OPpQ\HNN ] WWYpJ]HWWPHJILJ\HOpVHN $] HJ\Q\iUL V]pOI WHUPpV]HWHV FVtUi]iVL ULWPXViW NXNRULFiEDQ négyéves ( ), cukorrépában pedig hároméves ( ) PHJILJ\HOpVL LG V]DNEDQ WDQXOPiQ\R]WXN $ NLYiODV]WRWW V]LJHWN ]L WiEOiQ YpOHWOHQV]HU HOUHQGH]pVEHQ QpJ\ GDUDE HJ\HQNpQW m 2 -es PLQWDWpU NHU OW NLMHO OpVUH DKROD NXOW~UQ YpQ\HN YHWpVpW N YHW KHWHGLN 6

9 naptól kezg G HQ HJpV]HQ D EHWDNDUtWiVXNLJ WHUMHG LG V]DNEDQ KHWHQWH IHOMHJ\H]W N D V]LNOHYHOHV V]pOI Q YpQ\HN V]iPiW $ FVtUi]iV WHPpQHN SRQWRV N YHWpVH pughnpehq D] XJ\DQDEEDQ D] LG V]DNEDQ FVtUi]y egyedeket HOLROYD (1972) módszerét követve (Color Coding System) D]RQRV V]tQ GUyWJ\ U YHO MHO OW N PHJ $ NLMHO OW NYDGUiWRNEDQ D vegetáció során sem mechanikai, sem pedig kémiai gyomirtás nem történt Szabadföldön, tenyészedényben végzett vizsgálatok V]HSWHPEHUpEHQ 0RVRQPDJ\DUyYiU N UQ\pNpU O puhww V]pOI PDJYDNDW J\ MW WW QN $ EHJ\ MWpV KHO\pQ XJ\DQH]HQ py RNWyEHU -án 19 FP iwppu M pv FP PpO\VpJ P DQ\DJFVHUHSHNHW ivwxqn EH D földbe. A cserepeket mészlepedékes csernozjom talaj (humusztartalom: 2,22 %; ph: 7,58) és virágföld (humusztartalom: 39,48 %; ph: 7,15) 1:1 arányú keverékével töltöttük meg, amelyekbe 1, 2, 3, 5 és 10 cm mélyre négy ismétlésben GE V]pOI QRYHPEHUHOHMpW PDJRW KHO\H]W QN HO $ NHOpVL -ot ORNWyEHU-ig hetente értékeltük úgy, hogy a szikleveles csíranövényeket az értékelés után eltávolítottuk. $]HJ\Q\iULV]pOI Q YHNHGpVDQDOt]LVpQHNYL]VJiODWD $ V]pOI Q YHNHGpVL MHOOHP] LQHN PHJKDWiUR]iViW WHUP KHO\L körülmények között, kukoricában végeztük. A mintavételezések május 10-W O DXJusztus 3-LJ WHUMHG LG V]DNEDQ QDSRQNpQW történtek, melynek során a kísérleti parcellákról 10 GEiWODJRVIHMOHWWVpJ 7

10 V]pOI Q YpQ\ I OGIHOHWWL UpV]HLW J\ MW WW N EH $ WHU OHWHW PiV gyomfajoktól folyamatos kézi kapálással tartottuk tisztán. Minden alkalommal meghatároztuk a hajtások száraztömegét, levélterületüket pedig LICOR-3000 típusú planiméterrel mértük. A száraztömeg és a OHYpOWHU OHW LG EHOL YiOWR]iViW UHJUHVV]LyDQDOt]LVVHO puwpnhow N $ növekedésanalízisben használt növekedési mutatók közül VIRÁGH (1980) és BERZSENYI (2000) nyomán a relatív növekedési sebesség (RGR), a relatív levélterület növekedési sebesség (RLGR), a nettó asszimilációs arány (NAR) és levélterület arány (LAR) értékeit számoltuk ki. $]HJ\Q\iULV]pOI WiSHOHPIHOYpWHOLVDMiWosságainak vizsgálata $ V]pOI KDMWiVRN PDNUR- és mikroelem koncentrációjának PHJKDWiUR]iVDFpOMiEyO'XQDV]HQWSiO KDWiUiQDN HJ\LN NXNRULFDYHWpVpE O május 24. és október 20. között 10-QDSRQNpQWiWODJRVIHMOHWWVpJ V]pOI Q YpQ\HN I OGIHOHWWL UpV]HLW J\ MW WW QN EH $] HO NpV]tWHWW mintákat 105±2 o & K PpUVpNOHWHQ yuiq NHUHV]W O V]iUtWRWWXN PDMG D V]iUD]W PHJ PpUpVH XWiQ SRUUi U OW N $ QLWURJpQ 1 PHJKDWiUR]iVD Kjeldahl-módszerével Kjel-Foss Automatic berendezéssel, a többi elem [foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca), magnézium (Mg), vas (Fe), réz (Cu), cink (Zn)] meghatározása pedig atomabszorbciós spektrofotométerrel történt. 8

11 $]HJ\Q\iULV]pOI DOOHORSiWLiVKDWiViQDNODERUDWyULXPLYL]VJiODWD 1998 októberében teljes virágzás fenológldl VWiGLXPiEDQ OpY J\ NHUHV V]pOI Q YpQ\HNHW J\ MW WW QN EH $ EHJ\ MWpV XWiQ D növényeket közvetlen napsugárzástól védett helyen szárítottuk, és további felhasználásukig tároltuk. Vizsgálatainkhoz vizes kivonatokat használtunk, amelyek készítésénél SZABÓ (1997) módszerét követtük. Ennek során a felaprított légszáraz levél, porzós virágzat illetve gyökérzet 5-5 grammjából 1 órás, 100 PO GHV]WLOOiOW Yt]EHQ W UWpQ rázatás (60 min -1 ) során, centrifugálást (4000 min -1 ; Sigma 3K12) és V] UpVW N YHW HQ NDSWXN a kísérletekben alkalmazott extraktumokat. A PpUWNRQFHQWUiFLyQDNPHJIHOHO PDQQLW&6H 14 O 6 ) oldatot is készítettünk D] R]PRWLNXV KDWiVEyO HUHG IpOUHYH]HW HUHGPpQ\HN NLN V] E OpVH pughnpehq $ FVtUi]WDWiVL WHV]WHNKH] KDV]QiOW V]pOI NLYRQDWRNDW J\ NpU levél, virágzat) törzsoldat, valamint kétszeres, ötszörös és tízszeres (5000, 3000, 1000, 500 mg kg -1 ) koncentrációjú hígítás formájában alkalmaztuk. A csíráztatásokhoz tesztnövényként étkezési amarántot (Amaranthus hypochondriacus cv. Edit), fehér mustárt (Sinapis alba cv. Budakalászi sárga YDODPLQW V]L E~]iW Triticum aestivum cv. Vitka) használtunk. A vizsgálatok 7 FP iwppu M 3HWUL-csészében, desztillált vízzel ill. 2-2 ml extraktummal nedvesen tartott dupla vastagságú V] U SDStURQ W), kezelésenként 4 30 db mag felhasználásával történtek. A kísérletek értékelésére 72 órás, sötétben, 25 o C-on történt LQNXEiFLyW N YHW HQ NHU OW VRU (QQHN VRUiQ D WHV]WQ YpQ\HN FVtUi]iVL V]i]DOpNiW D] DPDUiQW pv D IHKpU PXVWiU HVHWpEHQ HPHOOHWW D IHMO GpVQHN indult csíranövények gyököcskéjének (radikula) és a sziklevél alatti 9

12 szárrészének (hipokotil) hosszát, a búzánál pedig a rügyhüvely (koleoptil) hosszát is mértük. Az eredmények statisztikai értékelése HJ\WpQ\H] V YDULDQFLDDQDOt]LVVHO 3 = 5 %-RV YDOyV]tQ VpJL V]LQWHQ történt Az egynyári s]poi YHJ\V]HUHVJ\RPV]DEiO\R]iVD A gyomnövény herbicidérzékenységével kapcsolatos hiányos LVPHUHWHLQN E YtWpVH pughnpehq QpJ\ pyhq NHUHV]W O -2002) végeztünk herbicidvizsgálatokat szabadföldön, üzemi körülmények N ] WW $ V]pOI WiMHJ\VpJUH MHOOHP] dominanciaviszonyainak és a IHUW ] WW WHU OHWHN QDJ\ViJiQDN YDODPLQW D UHQGHONH]pVUH iooy V]pOHV gyomirtószer választék ismeretében vizsgálatainkat kukorica állományban végeztük. A kísérletekben alkalmazott készítményeket ill. NRPELQiFLyNDWHO ]HWHVYL]Vgálataink eredményei alapján állítottuk össze, és ezeket pre-, korai poszt- valamint posztemergens kezelések IRUPiMiEDQ MXWWDWWXN NL $ NLYiODV]WRWW N O QE ] KDWyDQ\DJ~ KHUELFLGE O VV]HVHQ NH]HOpVW iootwrwwxqn EH $ NH]HOpVHN NLYLWHOH]pVH 0,5 ha-os parcellákon, két ismétlésben, véletlen elrendezésben történt. A tábla gyomviszonyait reprezentáló helyen parcellánként egy kezeletlen kontroll területet (25 m 2 ) jelöltünk ki. A kezelések gyomirtó- és fitotoxikus hatásának elbírálását pedig három értékelésl LG SRQWEDQ D KDWyViJL KHUELFLG YL]VJiODWL PyGV]HUWDQ HO tuivdl V]HULQW YpJH]W N (BENÉCSNÉ et al., 1997). 10

13 3. EREDMÉNYEK $]HJ\Q\iULV]pOI KD]DLHOWHUMHGpVH Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések nagyszámú adatának feldolgozása után megállapítottuk, hogy korábban csak a Dunántúl pv]dnq\xjdwl UpV]pQ pv 7ROQD PHJ\pEHQ HO IRUGXOy HJ\Q\iUL V]pOI QDSMDLQNUDPiUD 'XQiQW~OMHOHQW VUpV]pQHOWHUMHGWJ\RPQ YpQQ\p YiOW $IHUW ] WWWHU OHWHNHQSHGLJWRYiEEHPHONHGHWWD]iWODJERUtWiVD Fokozatos terjhgpvh HOV VRUEDQ D 'XQiQW~O pv]dnq\xjdwl UpV]pQ különösen a Kisalföldön ILJ\HOKHW PHJ GH IROWRNEDQ PiU D 'XQD- Tisza köze déli részein is megtalálható. A legutóbbi ( ) felvételezés idején legnagyobb térfoglalással Komárom-Esztergom (2,28 *\ r-moson-sopron (1,29 %) valamint Veszprém (1,16 %) megyék kukorica vetéseiben szerepelt, és itt volt legnagyobb az HO IRUGXOiVL J\DNRULViJD LV $] V]L E~]iEDQ NpV]tWHWW HOHP]pVHN IHQWLHNKH] KDVRQOy HUHGPpQ\HNU O GH OpQ\HJHVHQ DODFVRQ\DEE átlagborítási százalékokról számoltak be. $ V]pOI YHO IHUW ] WW PLQWDWHUHN V]iPD D] HOP~OW N ]HO KDUPLQF py alatt az összes felvételezési helyek számát tekintve 32-U O-re, ezen belül kukoricában 28-ról 43-UD V]L E~]iEDQ SHGLJ -U O -re HPHONHGHWW $ OHJIHUW ] ttebb települések határában számított átlagborítási százalékok a tartós herbicid használat ellenére kukoricában mintegy 3,5-V]HUHVpUH V]L E~]iEDQ SHGLJ N ]HO -szeresére emelkedtek. 11

14 A kijelölt 17 talajtípus és -altípus közül 13-EDQ HO IRUGXOW D gyomnövény, ami a faj jó alkalmazkodó képességét mutatja. Legnagyobb átlagborítással (1,08 %) és gyakorisággal (100 %) öntés csernozjom talajon szerepelt, de gyakori volt még réti öntés, mészlepedékes csernozjom, valamint síkláp talajon is Csírázásbiológiai vizsgálatok Laboratóriumi csírázásbiológiai vizsgálatok Laboratóriumi csírázásbiológiai vizsgálataink során bebizonyosodott, KRJ\ D IULVVHQ EHJ\ MW WW V]pOI PDJYDNUD HU V GRUPDQFLD MHOOHP] $] HOWpU pymiudwrneyo V]iUPD]y PDJPLQWiN Q\XJDOPL ioodsrwiedq LQWUDVSHFLILNXV N O QEVpJHN ILJ\HOKHW N PHJ.tVpUOHWHLQNben, a V]iUD]DEE pyehq EHpUHWW PDJYDN HU VHEE Q\XJDOPL ioodsrwedq YROWDN mint azok, amelyek a csapadékosabb évjáratban értek be. A 4 hetes, N O QE ] N U OPpQ\HN N ] WWL WiUROiV évjárattól függetlenül a GRUPDQFLD V]LQWMpQHN HPHONHGpVpW LGp]WH HO $] alkalmazott tárolási PyGRN N ] O D QHGYHV KRPRNEDQ W UWpQ WiUROiV QDJ\REE PpUWpNEHQ Q YHOWH D GRUPDQFLD HU VVpJpW PLQW D V]iUD] N U OPpQ\HN N ] WWL tárolás. A fény csírázásban betöltött szerepét vizsgálva bizonyítást nyert a M. annua magvainak negatív fowreodv]wlnxvvijd $ N O QE ] WHUP KHO\U O V]iUPD]y V]pOI PDJYDN FVtUi]yNpSHVVpJH N ] WW VHP D QDSRV V]REDK PpUVpNOHWHQ VHP SHGLJ D KyQDSL V]iUD] K Y V KHO\HQ W UWpQ WiUROiVW N YHW HQ QHP WDSDV]WDOWXQN V]LJQLILNiQV N O QEVpJHNHW Ezzel szemben a nyiu N ]HSpQ pv D] V] HOHMpQ EHpUHWW V]pOI PDJYDN 12

15 csírázási %-a szignifikánsan magasabb volt, mint azoké a magvaké, DPHO\HNNpV VV]HOpUWHNEH $V]WUDWLILNiFLyVRUiQDV]pOI PDJYDNSULPHUGRUPDQFLiMDFVDNODVVDQ oldódott fel. A 27 hétig nedves homokba rétegzett magvak csírázása fényben mindössze 27,5 %-ot, sötétben pedig 61,5 %-ot ért el. Annak ellenére, hogy a 30 hetes szabadföldi körülmények közötti tárolást N YHW HOWpU HQDFVtUi]yPDJYDNDUiQ\DPpJD %-ot is alig haladta meg, az WDODMPpO\VpJ QHP volt hatással a magvak nyugalmi állapotának megváltozására. $] HJ\Q\iUL V]pOI PDJYDL V]pOHV S+ WDUWRPiQ\EDQ NpSHVHN FVtUi]QL és csírázásuk során kevésbé voltak érzékenyek a szárazság- és sóstresszre Szántóföldi csírázásdinamikai vizsgálatok A M. annua csírázásának szabadföldön szezonális menete van, amely D WHUP KHO\L N U OPpQ\HN N ] WW YpJ]HWW PHJILJ\HOpVHN -2001) során a talaj felmelegedésével már a vizsgált kapásnövények NXNRULFD FXNRUUpSD NHOpVH HO WW PHJLQGXOW $ FVtUi]iV I LG V]DND NXNRULFiEDQ PiMXV pv M~QLXV KyQDSRNUD WHKHW DPHO\QHN FV~FViW NHGYH] FVDSDGpNHORV]OiV~ pyhnehq M~QLXV N ]HSpUH D YHWpVW N YHW KpWUHpUWHHO $QQDNHOOHQpUH KRJ\ D FVtUi]iVLG V]DND 5-6 hónapig is eltarthat, az egy vegetációs LG V]DNEDQ NLNHO HJ\Q\iUL V]pOI FVtUDQ YpQ\HNiWODJRVDQ %-DPiUDNXNRULFDYHWpVpWN YHW héten belül megjelenik. Ezzel szemben cukorrépában április és május hónapban volt a kelés legdinamikusabb periódusa, és az egy 13

16 YHJHWiFLyEDQ NLNHO VV]HV V]pOI Q YpQ\ -77 %-a kelt ki a vetést N YHW KpWHQEHO O $ V]pQ WHQ\pV]HGpQ\HNEH HOYHWHWW PDJYDN D YHWpV pypehq HU V SULPHU GRUPDQFLiMXNQDN N V] QKHW HQ nem csíráztak ki. A FVtUi]iV D N YHWNH] py isulolviedq LQGXOW PHJ pv W EE NLVHEE-nagyobb FV~FV MHOOHPH]WH PLQGNpW YL]VJiOW pyehq $] HOWpU YHWpVPpO\VpJ QHP EHIRO\iVROWDVHPDFVtUi]iVPD[LPXPiWVHPSHGLJDQQDNLG WDUWDPiW $ OHJLQWHQ]tYHEE FVtUi]iVW PLQGNpW pyehq D IHOV -3 cm-es WDODMUpWHJE O NDSWXN $ YHWpV PpO\VpJpQHN Q YHNHGpVpYHO D FVtrázás PpUWpNH IRNR]DWRVDQ FV NNHQW $ YHWpVW N YHW HOV pyehq NLNHOW V]pOI magvak 97 %-D D WDODMIHOV]tQ N ]HOpE O FVtUi]RWW NL pv PLQG VV]H %-a csírázott ki az 5-10 cm-hvyhwpvlppo\vpje O$PiVRGLNpYEHQFV NNHQW a felszín közeli csírázás mértéke, e]]ho V]HPEHQ MHOHQW VHQ PHJQ WW D PpO\HEEU O NLFVtUi]RWW PDJYDN DUiQ\D $ YHWpV XWiQL PiVRGLN pyehq D csíranövények kelésének maximális talajmélysége elérte a 10 cm-t. Az HOV pyehqdv]poi PDJYDN %-a, a második évben pedig mindössze 4,75 %-a csírázott ki. $]HJ\Q\iULV]pOI Q YHNHGpVDQDOt]LVpQHNYL]VJiODWD A M. annua OHYpOWHU OHWpQHN pv V]iUD]W PHJpQHN LG EHQL PHJYiOWR]iVD ORJLV]WLNXV I JJYpQQ\HO MHOOHPH]KHW $ OHYpOWHU OHW LG HJ\VpJUH MXWy PD[LPiOLV J\DUDSRGiVD HJ\EHHVHWW D V]iUD]DQ\DJ felhdopr]ivlg HJ\VpJUHMXWyPD[LPiOLVpUWpNpYHO$Q YHNHGpVLLQGH[HN közül a RGR, RLGR, NAR és LAR értékei a vegetációs periódus során HU VHQ LQJDGR]WDN pv D Q YpQ\ pohwflnoxviqdn YpJpKH] N ]HOHGYH 14

17 folyamatosan csökkentek. A számított alacsony NAR és viszonylag PDJDV /$5 puwpnhn DODSMiQ D] HJ\Q\iUL V]pOI D] iuq\pnnhgyho IDMRNKR] WDUWR]LN ) OG IHOHWWL ELRPDVV]D NpS] GpVH pv D Q YHNHGpVL LQGH[HLQHN QDJ\ViJD DODSMiQ QHP W QLN NLPRQGRWWDQ HU V NRPSHWtFLyV NpSHVVpJ IDMQDN EiU NpWVpJWHOHQ KRJ\ D Q YHNHGpVDQDOízis alapján az egyes fajok veszélyessége csak részben magyarázható meg. $]HJ\Q\iULV]pOI WiSHOHPIHOYpWHOpQHNYL]VJiODWD A tápelemfelvételi sajátosságokat feltáró vizsgálatok azt mutatták, KRJ\ D V]pOI Q YpQ\HN IHMO GpV N N O QE ] V]DNDV]DLEDQ HOWpU igényeket támasztanak a tápanyagkomponensek összetétele iránt. A vegetációs periódus kezdetén (4- OHYHOHV IHMOHWWVpJQpO NLHPHONHG PDJDVYROWDV]pOI KDMWiVRN1pV.NRQFHQWUiFLyMD % ill. 3,31 %), a foszfor esetében viszont az egész életciklus folyamán alacsony értékeket PpUW QN (]]HO V]HPEHQ PiU D YLUiJ]iV NH]GHWpW O HJ\ PDJDV &D-szint alakult ki a növényben, amely a teljes virágzásban érte el maximumát HQ (3,06 $PLNURHOHPHNN ] ONLHPHONHG HQQDJ\YROWDV]pOI KDMWiVRN vas tartalma a virágzás kezdetén (1686 mg/kg) és a termésérés LG V]DNiQDN N ]HSpQ mg/kg), ami alapján az egynyári szélfüvet Fe-MHO] QHN LV WHNLQWKHWM N $ IHMO GpV NH]GHWL LG V]DNiEDQ MHOHQW VQHN bizonyult a hajtások Mn- és Zn-tartalma is (92 mg/kg és 50 mg/kg), a OHJNLVHEE NRQFHQWUiFLyEDQ HO IRUGXOy HOHPHNQHN SHGLJ D 0J pv D &X EL]RQ\XOW$IDMNH]GHWLQDJ\PpUWpN WiSHOHPIHOYpWHOHPLDWW különösen W PHJHV HO IRUGXOiVD HVHWpQ MHOHQW V V]HUHSHW MiWV]KDW D NDSiVYHWpVHN gyomnövényzetének tápanyagokért folytatott interspecifikus 15

18 kompetíciójában. Ennek megítéléséhez azonban figyelembe kell venni többek között a gyomtársulás faji összetételét is, mivel az egyes J\RPIDMRNN O QE ] PpUWpNEHQDNNXPXOiOMiND]iVYiQ\LWiSDQ\DJRNDW $]HJ\Q\iULV]pOI DOOHORSiWLiVKDtásának laboratóriumi vizsgálata $] HJ\Q\iUL V]pOI DOOHORSiWLiV KDWiViQDN ODERUDWyULXPL YL]VJiODWD VRUiQDN O QE ] V]iUtWRWWQ YpQ\LUpV]HNE OJ\ NpU]HWOHYpOYLUiJ]DW nyert vizes kivonatok mindegyike hatással volt a kísérletben alkalmazott amaránt illetve fehér mustár tesztnövények csírázására és FVtUDQ YpQ\HLQHN IHMO GpVpUH $] V]L E~]D HVHWpEHQ YLV]RQW QHP tapasztaltunk csírázásgátlást és az alkalmazott extraktumok csak a FVtUDQ YpQ\HNNH]GHWLIHMO GpVpWEHIRO\iVROWiN$OHJHU VHEEJiWOyKDWiVW mindhárom tesztnövény esetében a levélkivonatnál figyeltünk meg. (KKH] N ]HO ioow D YLUiJ]DWp D J\ NpU]HWp D]RQEDQ D] HO ] NHWW pw O MHOHQW VHQ HOPDUDGW $ KtJtWiVL VRU WHNLQWHWpEHQ D] mg kg -1 -os töménység volt a leghatásosabb, az alkalmazott koncentrációk csökkenése a gátló hatás gyengülését eredményezte. Esetenként a NLYRQDWRN VHUNHQW KDWiViW LV WDSDV]WDOWXN $ NtVpUOHWHLQN VRUiQ D] amaránt mutatkozott a legérzékenyebbnek a kezelésekkel szemben. A faj bizonyított allelopátiája az interferencia részeként, hozzájárulhat térfoglalásának további növekedéséhez. 16

19 3.6.$]HJ\Q\iULV]pOI YHJ\V]HUHVJ\RPV]DEiO\R]iVLOHKHW VpJHL A kukoricában elvégzett többéves szabadföldi herbicidérzékenységi vizsgálatok során a preemergensen kijuttatott készítmények közül, PHJIHOHO PHQQ\LVpJ EHPRVy FVDSDGpN HVHWpQ My pv WDUWyV J\RPLUWy hatást adtak az atrazin és terbutrin hatóanyagú kombinációk, valamint a flumioxazin hatóanyagú Pledge 50 WP..HGYH] FVDSDGpNYLV]RQ\RNPHOOHWWD]DWUD]LQKDWyDQ\DJRWWDUWDOPD]y kombináciyn NRUDL SRV]WHPHUJHQVHQ W UWpQ DONDOPD]iViYDO PpJ MREE hatást értünk el. Kiváló gyomirtó hatásával közülük is kiemelkedett a pendimetalin és atrazin hatóanyagot tartalmazó Tazastomp. Ezzel V]HPEHQ FVDN D] HOV puwpnhopvqpo EL]RQ\XOW HOIRJDGKDWy KDWiV~QDN a V]LQWpQHEEHQD]LG SRQWEDQNLMXWWDWRWWPH]RWULRQKDWyDQ\DJ~&DOOLVWRpV az izoxaflutol hatóanyagú Merlin WG. $W PHJHVJ\RPNHOpVLG SRQWMiKR]pVV]pOI V]LN-4 leveles fenológiai ioodsrwikr] LG ]twhww SRV]WHPHUJHQV SHUPHWH]pVHN DGWiN D OHJMREE eredményt. Az alkalmazott kezelések közül nagyon jó ill. jó hatékonysággal irtották az egynyári szélfüvet az 540 g aktív KDWyDQ\DJKD PHQQ\LVpJ DWUD]LQW pv QHGYHVtW V]HUW WDUWDOPD]y tankkeverékek, a csökkentett dózisú (2 liter/ha) Tazastomp, valamint a közelmúltban engedélyezett foramszulfuron hatóanyagot tartalmazó Mester és Monsoon. Emellett jó kezdeti gyomirtó hatásúnak bizonyultak a klórmezulon, bromoxinil, proszulfuron + primiszulfuron ill. mezotrion KDWyDQ\DJRN LV GH H]HN D NpV EE NHO HJ\HGHN HOOHQ PiU QHP adtak PHJIHOHO KDWiVW $ -D és dikamba hatóanyagok önmagukban, valamint a dikamba bentazonnal gyárilag kombinált készítménye 17

20 YL]VJiODWDLQNEDQ KDWiVWDODQQDN EL]RQ\XOW D] HJ\Q\iUL V]pOI HOOHQ $ négy éven keresztül végzett herbicid vizsgálatok során sziprwwhy vizuális fitotoxikus hatást a évi flumioxazinos kezelést leszámítva (Pledge 50 WP) nem tapasztaltunk egyetlen kísérletbe vont készítmény esetében sem. A kukoricában folytatott herbicidérzékenységi vizsgálataink eredményei a feltárt biológiai sajátosságokból adódó nehézségek ellenére IHOYHWLN D OHKHW VpJpW D] HJ\Q\iUL V]pOI HOOHQL KDWpNRQ\ pv N UQ\H]HWNtPpO YHJ\V]HUHV YpGHNH]pVL WHFKQROyJLiN kidolgozásának. 18

21 4. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. a./ Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések részletes adatainak IHOGROJR]iVDDODSMiQD]HJ\Q\iULV]pOI QDSMDLQNEDQPiUD'XQiQW~O nagy részén elterjedt gyomnövény, amelynek megyénkénti átlagborítása a korábbiakhoz képest csaknem megduplázódott. A legnagyobb térfoglalással Komárom-Esztergom (2,28 *\ U- Moson-Sopron (1,29 %) valamint Veszprém (1,16 %) megyében szerepelt. b./ A felvételezésekre kijelölt 17 talajtípus és -altípus közül 13-ban HO IRUGXOW /HJQDJ\REE iwodjerutwivvdo %) és gyakorisággal (100 %) öntés csernozjom talajon szerepelt, de gyakori volt még réti öntés, mészlepedékes csernozjom, valamint síkláp talajon is. 2. D$IULVVHQEHpUHWWV]pOI PDJYDNHU VGRUPDQFLiYDOMHOOHPH]KHW N DPHO\HW D QpJ\KHWHV N O QE ] N U OPpQ\HN N ] WWL WiUROiV évjárattól függetlenül még csak fokozott. E $] HOWpU pymiudwrneyo V]iUPD]y YDODPLQW D] XJ\DQDUUyO D WHUP KHO\U O pv pymiudweyo GH N O QE ] LG SRQWRNEDQ EHJ\ MW WW magminták nyugalmi állapotában intraspecifikus különbségek ILJ\HOKHW NPHJ c./ A sztratifikáció (nedves homokban, 4 o C-RQ W UWpQ UpWHJH]pV D V]pOI PDJYDN SULPHU GRUPDQFLiMiW FVDN ODVVDQ ROGMD IHO pv HQQHN LG WDUWDPiWDWDODMEDWHPHWpVPpO\VpJHQHPEHIRO\iVROMD 19

22 G $] HJ\Q\iUL V]pOI PDJYDL V]pOHV NROyJLDL DPSOLW~GyYDO rendelkeznek, és csírázásuk fényigényének tekintetében negatív fotoblasztikusságot mutatnak. 3. a./ A M. annua szabadföldi csírázása a talaj felmelegedésével már a NXOW~UQ YpQ\HN NHOpVH HO WW PHJLQGXO $ FVtUi]iV I LG V]DND kukoricában május és június hónapokban, cukorrépában pedig áprilisban pv PiMXVEDQ YDQ $] HJ\ YHJHWiFLyV LG V]DNEDQ NLNHO csíranövények 80 %-D NXNRULFiEDQ D YHWpVpW N YHW KpWHQ EHO O míg cukorrépában %-DDYHWpVWN YHW KpWHQEHO ONHONL E $ V]pOI PDJYDN OHJLQWHQ]tYHEE FVtUi]iVD D IHOV -3 cm-es talajréthje OILJ\HOKHW PHJGHDNHOpVPD[LPiOLVPpO\VpJHHOpUKHWL a 10 cm-w LV $ YHWpVW N YHW pyehq D V]pOI PDJYDN %-a, a második évben pedig 4,75 %-a csírázik ki. 4. a./ A vegetációs periódus elején viszonylag magas RGR értéke (0,138 g/g/nap) a faj számáudnh]ghwlnrpshwtflyvho Q\WMHOHQWKHW b./ A számított alacsony NAR és viszonylag magas LAR értékek DODSMiQD]HJ\Q\iULV]pOI D]iUQ\pNNHGYHO IDMRNKR]WDUWR]LN F ) OG IHOHWWL ELRPDVV]D NpS] GpVH pv D Q YHNHGpVL LQGH[HLQHN QDJ\ViJD DODSMiQ QHP W QLN NLPRQGRWWDQ HU V NRPSHWtFLyV NpSHVVpJ IDMQDN EiU NpWVpJWHOHQ KRJ\ D Q YHNHGpVDQDOt]LV DODSMiQ az egyes fajok veszélyessége csak részben magyarázható meg. 20

23 5. D -HOHQW V D V]pOI KDMWiVRN 1 pv. NRQFHQWUiFLyMD % ill. 3,31 %) a vegetációs periódus kezdetén, Ca koncentrációja (3,06 %) SHGLJ D YLUiJ]iV LGHMpQ (PHOOHWW NLHPHONHG HQ PDJDV )H-tartalma (1928 PJNJ D WHUPpVpUpV LG V]DNiQDN N ]HSpQ DPL DODSMiQ )H- MHO] QHNLVWHNLQWKHWM N 6. D $] HJ\Q\iUL V]pOI N O QE ] Q YpQ\L UpV]HLE O J\ NpU]HW levél, virágzat) nyert vizes kivonatok laboratóriumi kísérletekben EHIRO\iVROMiN D PDJDVDEEUHQG Q YpQ\HN FVtUi]iViW tj\ IHQQiOO D] DOOHORSiWLDPLQWQ YpQ\HNN ]WLN ]YHWOHQN OFV QKDWiVOHKHW VpJH 7. a./ A preemergensen kijuttatott készítmények közül, megfeleo PHQQ\LVpJ EHPRVy FVDSDGpN HVHWpQ My pv WDUWyV J\RPLUWy KDWiVW adnak az atrazin és terbutrin hatóanyagú kombinációk és a IOXPLR[D]LQKDWyDQ\DJ~3OHGJH:3.HGYH] LG MiUiVLIHOWpWHOHN PHOOHWW D] DWUD]LQ NRUDL SRV]WHPHUJHQV LG SRQWEDQ W UWpQ alkalmazásával még jobb hatást érhetünk el a M. annua ellen. b./ A posztemergens permetezésekkel a tömeges gyomkelés LG SRQWMiEDQpVV]pOI V]LN-OHYHOHVIHQROyJLDLiOODSRWiEDQpUKHW HO a legjobb eredmény. Megbízható és jó hatékonysággal irtják a gyomnövényt az atrazin hatóanyagú kombinációk, valamint a közelmúltban engedélyezett foramszulfuron hatóanyagot tartalmazó Mester és Monsoon herbicidek. 21

24 5. JAVASLATOK Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések alapadatainak feldolgozása és részletes elemzése hiánypótló adatokkal szolgál a J\DNRUODW V]iPiUD D IDM KD]DL HOWHUMHGpVpU O pv IHOKtYMD D ILJ\HOPHW D védekezések fontosságára. A dormancia mechanizmusának, a szántóföldi csírázás W UYpQ\V]HU VpJHLQHN pv D FVtUi]iVUD KDWy NROyJLDL IDNWRURNQDN D feltárása fontos lpspvw MHOHQW D YpGHNH]pV RSWLPiOLV LG SRQWMiQDN megválasztásához. A gyomnövény tápelemfelvételi sajátosságainak megismerése DGDWRNDW V]ROJiOWDW D WiSDQ\DJRNpUW W UWpQ YHUVHQJpVEHQ EHW OW WW szerepének megítéléséhez. $ V]pOI iowdo WHUPHOW DOOHORNHPLNiOLiN természetes herbicidforrásként DOWHUQDWtYiW NtQiOQDN D ELROyJLDL YpGHNH]pVEHQ W UWpQ HVHWOHJHV felhasználásra. A herbicidvizsgálatok eredményei a védekezési technológia részeként közvetlenül a termelési gyakorlatba adaptálhatók. Jelen tanulmány eredményei alapján a téma kutatásának folytatása PLQGHQNpSSHQ LQGRNROWQDN W QLN (QQHN OHKHWVpJHV LUiQ\DL pv WRYiEEL FpOMDLDN YHWNH] N D PDJQ\XJDOPL ioodsrw RNDLQDN pv IHOROGiVL OHKHW VpJHLQHN tanulmányozása, D] HJ\Q\iUL V]pOI DOOHORSiWLiMiQDN YL]VJiODWD YHJKázi tenyészedényes illetve szabadföldi kísérletekben, D] LQWHJUiOW J\RPV]DEiO\R]iV HJ\pE OHKHW VpJHLQHN PHFKDQLNDL biológiai stb.) további kutatása. 22

25 6. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉ% /Ë57 TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK,,60(5(77(5-(6=7 PUBLIKÁCIÓK,(/ $'È62. Tudományos közlemények Magyar nyelven megjelent közlemények 1. Szárnyas I. - Béres I. - Magyar L. $] HJ\pYHV V]pOI (Mercurialis annua L.) elterjedése Vas megyében. Növényvédelem, 33 (12): Magyar L. $GDWRND]HJ\Q\iULV]pOI Mercurialis annua L.) kisalföldi terjedéséhez. Növényvédelem, 34 (5): Magyar L. $] HJ\Q\iUL V]pOI Mercurialis annua L.) hazai elterjedése. Növénytermelés, 48 (6): Magyar L. $] HJ\Q\iUL V]pOI Mercurialis annua L.) elterjedése a FHUW -Hanság-medence kapásvetéseiben. Acta Agronomica Óváriensis, 42 (1): Magyar L. - Hunyadi K. $] HJ\Q\iUL V]pOI Mercurialis annua L.) tápelemfelvételi sajátosságainak vizsgálata. Növényvédelem, 36 (4): Magyar L. - Pintér Cs. - Hunyadi K. (2000): Kórokozó gombák HO IRUGXOiVD HJ\Q\iUL V]pOI Mercurialis annua L.) gyomnövényen. Növényvédelem, 36 (3): Magyar L. Kazinczi G. (2002): A gyommagvak nyugalmi állapota és csírázásökológiája I. A magnyugalmi állapot (dormancia) okai, WtSXVDL pv IHOROGiViQDN OHKHW VpJHL 0DJ\DU *\RPNXWDWiV pv Technológia, 3 (2):

26 8. Kazinczi G. - Magyar L. (2003): A gyommagvak nyugalmi állapota és csírázásökológiája II. A gyommagvak szántóföldi csírázása és a dormancia fajon belüli eltérése. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 4 (1): Magyar L. Horváth J. (2003): A Chenopodium mozaik vírus (Sowbane mosaic virus SoMV WHUPpV]HWHV HO V]pOI Mercurialis annua L.) gyomnövényen. Növényvédelem (in press) Idegen nyelven megjelent közlemények IRUGXOiVD HJ\Q\iUL 10. Magyar, L. Hunyadi, K. (2000): A contribution to the biology of annual mercury (Mercurialis annua L.). Z. Pflkrankh. Pflschutz. Sonderh., XVII, Magyar, L. Lukács, D. (2002): Germination and emergence of annual mercury (Mercurialis annua L.). Z. Pflkrankh. Pflschutz. Sonderh., XVIII, Proceedingekben teljes terjedelemben megjelent közlemények Magyar nyelven megjelent közlemények 12. Magyar L. - Brückner D. - Czimber Gy. - Pinke Gy. (1998): Az HJ\Q\iUL V]pOI Mercurialis annua L.) szigetközi elterjedése. IV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely. pp Magyar L. - Nagy I. (1999): $]HJ\Q\iULV]pOI Mercurialis annua L.) szerepe a kisalföldi repfhyhwpvhn V]L J\RPRVRGiViEDQ 9 Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely. pp Idegen nyelven megjelent közlemények 14. Magyar, L. Lukács, D. (2000): Effect of light and different storage conditions on the germination of Mercurialis annua L. seeds. Annales AFPP XI eme Colloque International sur la Biologie des Mauvaises Herbes, Dijon, France, pp

27 Proceedingekben megjelent összefoglalók Magyar nyelven megjelent összefoglalók 15. Magyar L. $GDWRND]HJ\Q\iULV]pOI Mercurialis annua L.) kisalföldi terjedéséhez. 44. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p Magyar L. (O ]HWHV DGDWRN D] HJ\Q\iUL V]pOI Mercurialis annua L.) szántóföldi csírázásához. 45. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p Magyar L. $] HJ\Q\iUL V]pOI Mercurialis annua L.) szántóföldi csírázásának vizsgálata. 46. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p Magyar L. - /XNiFV ' $GDWRN D] HJ\Q\iUL V]pOI (Mercurialis annua L.) csírázásbiológiájához. 47. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p Magyar L. (2002): Tapasztalatok a Pledge 50 WP-vel az egynyári V]pOI Mercurialis annua L.) elleni védekezésben. 48. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p Idegen nyelven megjelent összefoglalók 20. Magyar, L. Hunyadi, K. (1999): Study of Mercurialis annua L. mineral uptake under field condition in Northwestern Hungary. 11 th EWRS Symposium, Basel, p Magyar, L. Lukács, D. (2002): Recent data on seed dormancy and germination ecology of annual mercury (Mercurialis annua L.). 12th EWRS Symposium, Wageningen, pp

28 Szakkönyvek, Könyvrészletek 22. Czimber Gy. - Scheer Cs. - Magyar L. (1998): Az egynyári szpoi (Mercurialis annua L.). In: Csibor I. Hartmann F. Princzinger G. Radvány B.(szerk.): Veszélyes-24, a leggyakoribb gyomnövények pvd]hoohq NYDOyYpGHNH]pV0H] pp I OGL$JURIyUXP.IW6]HNV]iUG,VPHUHWWHUMHV]W V]DNFLNNHNN ]Oemények 23. Magyar L. -6FKHHU&V$]HJ\Q\iULV]pOI HOOHQLYpGHNH]pV kukoricában. Agrofórum, 5 (6): Magyar L. ÒMDEE YpGHNH]pVL OHKHW VpJ D] HJ\Q\iUL V]pOI ellen kukoricában állománykezeléssel. Gyakorlati Agrofórum, 9 (6):