A magyar EU-eln. szociális modell megőrz. 3. Polgárbar dságpolitika

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács

2 A magyar EU-eln elnökség g prioritásai 1. NövekedN vekedés és s foglalkoztatás s az európai szociális modell megőrz rzéséért 2. Erősebb Európa 3. Polgárbar rbarát t unió 4. Bővítés B és s szomszéds dságpolitika

3 2011. január június files/bveu/documents/hupres_eredmenyek_hu_0.pdf

4 A magyar EU-eln elnökség g eredményei 1. Növekedés, munkahelyteremtés és társadalmi befogadás 2. Erősebb Európa erős közös politikák 3. Polgárbarát Európa 4. Felelősségteljes bővítés, globális kötelezettségvállalás 5. A váratlan helyzetek kezelése

5 A TANÁCS Székhely: Brüsszel, Évente háromszor Luxemburgban is ülésezik, Informális találkozókat az elnökséget adó országban tartják

6 A Tanács (Council of the European Union) (Council of Ministers) Elsődleges döntd ntéshozó és s jogalkotó A tagállamok általános gazdaság- politikájának összehangolásasa Közösségi költsk ltségvetés s elkész szítésese Nemzetközi zi szerződések sek kötések Közös kül- és s biztonságpolitikai döntések Bel- és s igazságügyi gyi együttm ttműködés koordinálása Tagjai a tagállamok kormányait képviselik, és s annak felelnek

7 Tanács jogi aktusai: rendelet, irányelv, határozat, közös fellépés, közös álláspont, ajánlás vélemény. A Tanács továbbá következtetéseket, nyilatkozatokat és állásfoglalásokat fogadhat el.

8 Amíg a Tanács jogalkotói minőségében jár el, addig a jogalkotásra vonatkozó javaslatokat elsősorban az Európai Bizottság teszi meg. Ezeket a Tanács megvitatja és az elfogadásukat megelőzően módosíthatja.

9 Az Európai Parlament aktívan vesz részt e jogalkotási folyamatban. A közösségi jogi aktusok jelentős részét a Parlament a Tanáccsal együttesen, együttdöntési eljárásban fogadja el.

10 A Tanács Szektoriális tanács: szakminiszterek testületei. ECOFIN, Mezőgazdas gazdasági gi Miniszterek Tanácsa, Általános Ügyek Tanácsa - havonta üléseznek

11

12 A Tanács munkájának nak segítése COREPER I. II. - Állandó Képviselők Bizottsága ga- álláspont-egyeztetés kapcsolattartás közvetítés koordinálás Mezőgazdas gazdasági gi Különbizottság

13 Döntéshozatal a Tanácsban Egyszerű többség: eljárási kérdk rdésekben, vagy ahol a Szerződés így rendelkezik Egyhangú döntés: a legfontosabb ügyekben - általában a szavazás is elmarad Minősített többst bbségű döntés: s:leggyakoribb forma Koppenhága 2002, dán elnökség

14 Szavazati súlyok s minősített többs t bbségi szavazás esetén n a 15 tagú Unióban Egyesült Királyság Franciaország Németország Olaszország Spanyolország Belgium Görögország Hollandia Portugália Ausztria Svédország Dánia Finnország Írország Luxemburg Összesen 87 szavazat

15 Szavazati arányok 87 szavazatból l 62 támogató szavazat szüks kséges a döntd ntés elfogadásához, ha a Bizottság g javaslatáról dönt a Tanács. Ha a javaslat nem a Bizottságt gtól származik, akkor a 62 szavazatnak legalább 10 tagállamt llamtól l kell származnia Luxemburgi kompromisszum, 1966: létfontossl tfontosságú érdek esetén egyhangú döntés Ionninai kompromisszum, 1995: 23 ellenszavazattal lehet kérni a döntd ntés elhalasztását t = blokkoló kisebbség

16 Szavazatok a Tanácsban (NIZZA) Németország: 29 Egyesült Királys lyság: 29 Franciaország: 29 Olaszország: 29 Spanyolország: 27 Lengyelország: g: 27 Románia: 14 Hollandia: 13 Görögország: g: 12 Cseh KöztK ztársaság: 12 Belgium: 12 Magyarország: g: 12 Portugália: 12 Svédorsz dország: 10 Bulgária: 10 Ausztria: 10 Szlovákia: 7 Dánia: nia: 7 Finnország: 7 Írország: 7 Litvánia: 7 Lettország: 4 Szlovénia: 4 Észtország: 4 Ciprus: 4 Luxemburg: 4 Málta: 3

17

18 Szavazás Az EU Tanácsa rendszerint minősített többst bbséggel hozza meg döntd ntéseit. A tagállamok szavazatainak száma népességüktől l függ, f a gyakorlatban azonban a szavazatszámot a kevesebb lakosú országok javára súlyozzák k : Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királys lyság: 29 szavazat Spanyolország, Lengyelország: g: 27 Románia: 14 Hollandia: 13 Belgium, Cseh KöztK ztársaság, GörögorszG gország, g, Magyarország, g, Portugália: 12 Ausztria, Bulgária, Svédorsz dország: 10 Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia, Finnország: 7 Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia: 4 Málta: 3 ÖSSZESEN: 345

19 A Tanács minősített többst bbségi szavazással ssal jár j r el. Minősített többst bbségnek számít, ha a 27 uniós s tagállam többst bbsége (egyes esetekben kétharmada) k támogató szavazatot ad le, a lehetséges 345 szavazatból l legalább 255 szavazatot leadtak. Emellett egy tagállam ellenőrz rzést is kérhet k annak megállap llapítása céljc ljából, l, hogy a többst bbség g a teljes népessn pesség legalább 62%-át t képviselik pviseli-e. e. Ellenkező esetben a javaslatot nem lehet elfogadni. Kényes nyes kérdk rdésekben - biztonságpolitika, külpolitika, k adózás - a Tanács egyhangúan határoz. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ország g is megvétózhat egy döntd ntést től bevezetik a kettős s többst bbségre épülő szavazás rendszerét. Ez azt jelenti, hogy egy javaslatot csak akkor fogadnak el, ha az kétfk tféle módon m is többst bbségi támogatt mogatást kap: a támogatt mogató szavazatok az országok többst bbségét t (legalább 15 országot), illetve a teljes uniós s népessn pesség g többst bbségét t (az igennel szavazó országok az uniós s népessn pesség g legalább 65%-át) képviselik. k

20

21

22 Ezenfelül l egy tagállam kérheti annak ellenőrz rzését, hogy az igen szavazatok kiteszik-e e az EU népességének 62%-át. Ha nem, a döntd ntést nem fogadják k el. 255

23 IGC mi is ez? Az Európai Tanács 2007 június j én felhatalmazta a portugál l elnöks kséget, hogy Kormányk nyközi Konferenciát t hívjon h össze, melynek feladata a jelenlegi Szerződés s módosm dosítása. sa. A módosm dosítás s célja c a kibővült EU demokratikus legitimitásának és s a hatékonys konyságságának, valamint kültevékenysége koherenciájának nak erősítése. se. A felhatalmazás s részletesen r taglalja a feladat kereteit és s meghatározza az időbeoszt beosztást st is.

24 Magyarul A kútba k esett Alkotmányjogi szerződés helyett valami mást m kell kitalálni lni

25 Az új j szerződés s menetrendje június j 21-22: 22: EiT találkoz lkozó Brüsszelben, IGC mandátum július j 23.: Lisszaboni IGC elindul megfogalmazzák k a Reformszerződés s szöveg vegét szeptember 7-8: 7 Külügyminiszterek K találkoz lkozója 2007 október 18-19: 19: Az EiT végső megállapod llapodást ír r alá a reformszerződésr sről közepk zepére minden tagállam ratifikálja.

26 Miért kell új? Mert az EU Alkotmányjogi szerződése se elbukott. A német n elnöks kség g ideje alatt megegyezés született az Alkotmány elnevezés s elvetéséről, l, helyette kívánjk nják k tető alá hozni az újat (Szerződéstervezet az EU szerződés és s az Európai KözössK sséget létrehozl trehozó szerződés módosításáról.) Az új j szerződés s neve: Lisszaboni Szerződés s lesz.

27 Mi változhat? v Az elutasított tott Alkotmányjogi Sz-ből meglehetősen sokat át t kíván k n menteni az új szerződéstervezet: stervezet: Állandó EU elnök, Külügyminiszter (bár r más m s névvel) n Parlamenti helyek újraosztása, sa, Biztosok számának csökkent kkentése, Az EU-ból l való kiválás s szabályoz lyozása Az EU teljes jogi személyis lyisége.

28 Tervezett névvn vváltozások Az Európai KözössK sséget létrehozl trehozó (Római) Szerződés s neve Az Európai Unió működéséről l szóló Szerződés -re re változna. v A Tanács nevét t hivatalosan is Tanácsra, illetve Miniszterek Tanács csára változtatnv ltoztatnák. Az Európai KözössK ssége Bírósága B az Európai Unió Bíróságává változna.

29 Elhagyják k az államformációra utaló kifejezéseket és s szimbólumokat (pl. Alkotmány, zászlz szló,, himnusz, mottó,) és s nem lesznek törvt rvények. Persze a szimbólumok maradnak, de nem szerepelnek majd az új j szerződésben.. sben..

30 Változna a tanácsi szavazás s is Jelenleg dupla többst bbség g (országok 50%/67%-a, szavazatsúlyok (74%) és népesség g (62%) ez marad 2014-ig között k átmeneti időszak a nizzai szavazatsúlyok maradnak, ha a tagállamok úgy kívánjk nják től új Ioanninai kompromisszum: kissebbségi szavazatokkal lehet kérni k a döntés újravizsgálatát.

31 Végső cél: Minősített többst bbséget fognak elérni a tagállamok 55%-nak akik a teljes népessn pesség g 65%-át képviselik legalább igen szavazatával. val. Ha a Tanács nem a Bizottság g javaslatáról l dönt, d akkor az országok 72%-nak igen szavazatára lesz szüks kség, míg m g a népessn pességreprezentációs s előírás nem változik. v Blokkoló kisebbség: legalább 4 ország g = megszűnn nnének nek a szavazati súlyok. s

32

33 A Lisszaboni Szerződés december 1-jén 1 n hatályba lépett l a Lisszaboni Szerződés, s ezzel lezárult az a több t évig tartó tárgyalássorozat, amelyet az uniós s tagállamok az intézm zményi kérdk rdések témájában t folytattak. A Lisszaboni Szerződés s módosm dosítja a hatályos EUés s EK-Szerz Szerződést, ám m nem lép l p azok helyébe. A dokumentum biztosítja tja a szüks kséges jogi keretet és s eszközöket ket ahhoz, hogy az Unió meg tudjon felelni a jövőj kihívásainak, és s válasszal v szolgáljon ljon a polgárok által megfogalmazott igényekre.

34 A Lisszaboni Szerződés Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik; ; az Európai Parlament és s a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik; a polgárok nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy kifejezésre és érvényre juttassák k elképzel pzeléseiket; és s világosabb gosabbá válik, ki mit csinál európai és s nemzeti szinten. Az Európai Parlament szerepe megerősödik: az Európai Unió polgárai által közvetlenk zvetlenül megválasztott Európai Parlament hatásk sköre fontos új j elemekkel bővül b l az uniós s jogalkotás, az uniós s költsk ltségvetés és s a nemzetközi zi megállapod llapodások vonatkozásában. Különösen K a döntéshozatali folyamatban alkalmazott együttd ttdöntési eljárás s kiterjesztése se biztosítja, tja, hogy az uniós s jogszabályok túlnyomt lnyomó többségének megalkotása során n az Európai Parlament ugyanolyan súllyal vegyen részt r a folyamatban, mint a tagállamokat képviselk pviselő Tanács. A nemzeti parlamentek részvr szvétele megnövekedik: a nemzeti parlamentek jobban bekapcsolódhatnak az EU munkájába, különösen k annak az új j mechanizmusnak köszk szönhetően, en, amelynek révén r n folyamatosan nyomon követhetik, k kizárólag azokban az esetekben kerül-e e sor uniós s szintű fellépésre, amikor az eredményess nyesség g szempontjából l ez ígérkezik a legjobb megoldásnak (szubszidiaritás). s). Az Európai Parlament és s a nemzeti parlamentek szerepének megerősödése se együttesen azt eredményezi, hogy az EU működése m demokratikusabbá válik, legitimitása növekszik. n A polgárok jobban érvényre juttathatják k elképzel pzeléseiket: amennyiben több t tagország állampolgárai közül l legalább egymillióan szüks kségesnek ítélik, a kezdeményez nyezési jognak köszk szönhetően en felkérhetik a Bizottságot, terjesszen elő új j szakpolitikai javaslatokat. Kinek mi a feladata? A hatásk skörök k pontos elkülönítésével átláthatóbbá válik a tagállamok és s az Európai Unió közötti viszonyrendszer. Kilépés s az Unióból: a Lisszaboni Szerződés s mondja ki elősz ször r konkrétan, hogy a tagállamok kiléphetnek az Unióból.

35 A Lisszaboni Szerződés Európa hatékonyabb konyabbá válik; ; az uniós s munkamódszerek és s szavazási si szabályok egyszerűsödnek; az intézm zményrendszer a 27-tag tagúra bővült b Unió igényeinek megfelelően en racionalizáltabb ltabbá és s korszerűbb bbé válik; és s az EU jobban fel tud lépni l azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak b számára. Hatékony és s eredményes döntd ntéshozatal: a Tanácsban alkalmazott minősített többst bbségi szavazást st a szerződés s kiterjeszti újabb szakpolitikai területekre annak érdekében, hogy a döntd ntéshozatal felgyorsuljon és s eredményesebb nyesebbé váljon től l kezdődően en a minősített többst bbség g kiszámítása sa a tagállamok és s lakosok száma alapján n meghatározott kettős s többst bbség g elve szerint törtt rténik, összhangban az Unió kettős s legitimitásával. A kettős s többst bbséghez az szüks kséges, hogy a határozatokat a tagállamok 55%-a a elfogadja, tovább bbá hogy az igennel szavazó tagországok gok lakosainak száma együttesen elérje vagy meghaladja az Unió teljes lakosságának 65%-át. Szilárdabb és s racionalizáltabb ltabb intézm zményrendszer: a Lisszaboni Szerződés s létrehozza l az Európai Tanács elnökének nek posztját, t, melyet két k és s fél f évente választv lasztás útján n töltenek t be; közvetlen k kapcsolatot hoz létre l a Bizottság g elnökének nek megválaszt lasztása sa és s az európai választv lasztási si eredmények között; új j szabályokat vezet be az Európai Parlament jövőbeli j összetétele tele vonatkozásában; és világosabb szabályokat fogalmaz meg a megerősített együttm ttműködés és s a pénzp nzügyi rendelkezések tekintetében. Jobb élet az európai polgárok számára: a Lisszaboni Szerződés s révén r n az EU jobban fel tud lépni l számos, az Unió és s polgárai számára napjainkban prioritást jelentő területen. Ez különösen k igaz a szabadság, biztonság és s jogérv rvényesülés s terén n felmerülő feladatok, így pl. a terrorizmus elleni küzdelem és s a bűnözés b s elleni fellépés s esetében, de bizonyos mértm rtékig más m s területek, köztk ztük k a következők k vonatkozásában is elmondható: : energiapolitika, közegk zegészségügy, gy, polgári védelem, v éghajlatváltozás, általános érdekű szolgáltat ltatások, kutatás, űrpolitika, területi kohézi zió, kereskedelmi politika, humanitárius segíts tségnyújtás, sport, idegenforgalom és s igazgatási együttm ttműködés.

36 A Lisszaboni Szerződés A szerződés s létrehozza l a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és s a biztonság g Európáját; ; előseg segíti az uniós értékek érvényesülését; az Európai Unió alapjogi chartáját t beemeli az elsődleges európai jogba; új j szolidaritási si mechanizmusokat tesz lehetővé; és s hatékonyabb védelmet v biztosít t az európai polgárok számára. Demokratikus értékek: a Lisszaboni Szerződés s részletesen r áttekinti és s megerősíti az Unió működésének alapjául szolgáló értékeket és s célkitc lkitűzéseket. Ezek az értékek arra hivatottak, hogy viszonyítási si pontul szolgáljanak ljanak az európai polgárok számára, és s rámutassanak, r mi mindent nyújthat Európa világszerte partnereinek. A polgárok jogai és s az Európai Unió alapjogi chartája: a Lisszaboni Szerződés s megőrzi a korábban megállap llapított jogokat, de ezeken túlment lmenően új j jogokat is létrehoz. l Ezen belül garantálja az Európai Unió alapjogi chartájában rögzr gzített szabadságokat és s elveket, és s a charta rendelkezéseit kötelezk telező jogi erővel ruházza fel. A jogok közék egyaránt tartoznak polgári, politikai, gazdasági gi és s szociális jogok. Az európai polgárokat megillető szabadságok: a Lisszaboni Szerződés s megőrzi és s megerősíti a négy szabadságot got, és s az európai polgárokat megillető politikai, gazdasági gi és s szociális szabadságokat. A tagállamok közössk sségvállalása: a Lisszaboni Szerződés úgy rendelkezik, hogy az Unió és s a tagállamok a szolidaritás s szellemében közösen k lépjenek l fel, ha az egyik tagországot got terrortámad madás éri, illetve természeti csapás s vagy ember által okozott katasztrófa sújtja. s A dokumentum az energiaügyek gyek terület letén n gyakorolt közössk sségvállalás s fontosságát t is hangsúlyozza. Nagyobb biztonság g mindenki számára: bővülnek b a szabadság, a biztonság és s a jogérv rvényesítés célját t szolgáló uniós s képessk pességek, ez pedig közvetlen k előny nyöket biztosít t a bűnözés b és s a terrorizmus elleni uniós s fellépés s terén. A polgári védelemmel, v humanitárius segíts tségnyújtással és közegészségüggyel ggyel kapcsolatos új j rendelkezések ugyancsak arra irányulnak, hogy az Unió könnyebben tudjon reagálni az európai polgárok biztonságát t fenyegető veszélyekre.

37 A Lisszaboni Szerződés Európa hatékonyabban tud fellépni globális lis szereplőként az európai külpolitikai k eszközök k egybekapcsolása sa révén, r melyre az új j szakpolitikák k kidolgozása és meghatároz rozása során n egyaránt sor kerül. A Lisszaboni Szerződésnek köszk szönhetően en Európa egységesen gesen tud megnyilatkozni mindazon partnerei felé,, akikkel világszerte kapcsolatokat ápol. A szerződés s Európa gazdasági, gi, humanitárius, politikai és s diplomáciai képességeire építve előseg segíti az európai érdekek és értékek globális lis érvényesülését, eközben azonban tiszteletben tartja a tagállamok egyedi külpolitikai k érdekeit. A szerződés által életre hívott h külügyi k és s biztonságpolitikai főképviself pviselői i tisztség g révén r n az EU külsk lső fellépése hatásosabb sosabbá,, következetesebbk vetkezetesebbé és s hangsúlyosabb lyosabbá válik. A főképviselő alelnöki tisztséget tölt t be az Európai Bizottságban. gban. A szerződés s létrehozza l az európai külügyi k szolgálatot, latot, amely támogatt mogatást és s segíts tséget biztosít t a főképviself pviselő részére. Mivel a szerződés önálló jogi személyis lyiséggel ruházza fel, az Európai Unió nagyobb súllyal tud fellépni a tárgyalt rgyalások során, hatékonyabban tud szerepelni a nemzetközi zi színt ntéren, és s a vele kialakíthat tható partnerség g lehetősége is kézenfekvk zenfekvőbbé válik az Unión kívüli országok és s a nemzetközi zi szervezetek számára. Az európai biztonság- és s védelempolitika v fejlődése nem bontja el a jelenlegi különleges k döntéshozatali rendszert, viszont lehetővé teszi, hogy megerősített együttm ttműködés s jöjjj jjön létre kisebb, csupán n néhány n ny tagállamot száml mláló csoportok tagjai között. k

38 Az EURÓPAI TANÁCS A legmagasabb szintű politikai testület és sokáig még m g csak nem is volt hivatalos szerve az EU-nak nak..

39

40 Az elszántabban kutatók k korábban ennyit azért találhattak lhattak.

41

42 Már hivatalos szerv!

43

44 Európai Tanács Az Európai Tanács elnevezés s az állam- és s kormányf nyfők, valamint a Bizottság g elnökének nek rendszeres találkoz lkozóira utal (Csúcstal cstalálkozó néven is utalnak rár olykor). A tagállamok külügyminiszterei k szintén n helyet kapnak az Európai Tanácsban. A találkoz lkozót általában megelőzi az Európai Parlament elnökével folytatott eszmecsere. Általában évente négy n ülésre kerül l sor, a hathónapos elnöki periódusok alatt kétszer. k A Nizzai Szerződésnek megfelelően en 2002-től, minden elnöks kség g legalább egyik Európai Tanács ülése Brüsszelben kerül l megrendezésre. Az Unió kibővülése után, minden hivatalos ülés s helyszíne Brüsszel lesz.

45 Az Európai Tanács Különleges helyet foglal el az EU döntd ntéshozatali rendszerében. Ennek elsősorban sorban az az oka, hogy míg m g az első szerződések sek kifejezetten kitérnek az Európai Bizottság g (vagy FőhatF hatóság), a Tanács, az Európai Parlament (vagy KözgyK zgyűlés) és s a Bíróság g létrehozl trehozására, ra, ugyanakkor nem láttl tták előre azt, hogy az állam- és s kormányf nyfők ülésezni fognak. Ezeket a csúcstal cstalálkozókat kat a gyakorlat alakította ki már m r az 1960-as évek elején. Később K az 1970-es években rendszeressé váltak és végül l az 1974-es párizsi p csúcstal cstalálkozón megkapták k az Európai Tanács elnevezést.

46 Az Európai Tanács főf politikai szerepe az Európai Unióban Az Európai Uniós s Szerződés általános rendelkezéseinek 3. cikke határozza meg az Európai Tanács főf feladatkörét: t: Az Európai Tanács biztosítja tja az Unió számára a fejlődéshez szüks kséges ösztönzést, egyúttal meghatározza annak politikai irányvonal nyvonalát.

47 Az EiT főbb tevékenys kenységi területei Ösztönzés Általános politikai irányvonal meghatároz rozása Koordinálás Döntés s kényes k ügyekben Speciális feladatok

48 Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása Az Európai Tanács képes k az EU-t hatékonyan ösztönözni: zni: Megtette alkotmányjogi kérdk rdésekben (a szerződések sek módosm dosítása, sa, az egymást követk vető bővítések során, a gazdasági gi és s a pénzp nzügyi unióval kapcsolatban) Sikerességének főf oka egyrészt az a legitimáci ció, amivel az állam- és s kormányf nyfők k bírnak, b de az is, hogy az Európai Tanács bizonyos mértm rtékig képes k a hátth ttérbe húzódva h munkálkodni és s ellentétben tben a Parlamenttel, vagy a Bizottsággal nem kényszerk nyszerül naponta döntd ntéshozatalra.

49 Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása Az Európai Tanács már m r a kezdetektől l fogva meghatározta példp ldául azt, hogy az Európai Közösség/Európai Unió bővítései milyen módon menjenek végbe. v A közép-k és s kelet-eur európai térst rség g országaival kapcsolatban rendkívüli Európai Tanács csülést st tartottak 1989 áprilisában Dublinban,, amely a német egyesítésre sre és s a korábbi NDK közvetett k integráci ciójára fókuszf kuszált.

50 Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása A Koppenhága, 1993 június: j Az Európai Tanács meghatározta a csatlakozás s kritériumait, riumait, melyek minden csatlakozni kívánók országra kötelezk telezőek. ek. Essen, 1994 december: Az EiT véglegesítette az előcsatlakoz csatlakozási si stratégi giákat. Madrid, 1996 december: Kikérte a Bizottság véleményét t minden csatlakozó országgal kapcsolatban.

51 Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása Luxemburg, 1997 december: Az EiT elhatározta, hogy azonnal meg kell kezdeni a csatlakozási si tárgyalásokat hat tagjelölt lt állammal, melyekhez a második körben k további öt t társul. t Tehát t akár r az a feladat, hogy eldönts ntsék, hogy az integráci ció mélyítésére, vagy bővítésére b van szüks kség, akár r alapelveket kell meghatározni, vagy időrendet és s szinteket kell kialakítani, esetleg az intézm zmények munkáját t kel irány nyítani, az Európai Tanács az amely meghatározza a prioritásokat sokat.

52 Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása Az EiT viszonylag gyorsan képes k reagálni minden kényes k helyzetben, amibe az EU belekerül. l. A reagálás sebessége természetesen nagyban függ az állam- és s kormányf nyfők álláspontjainak összeegyeztethetőségétől.

53 Ösztönzés és s az általános politikai irányvonal meghatároz rozása Edinburgh, 1992 december: Dánia D nem szavazta meg a Maastrichti Szerződés s ratifikálást az év v júniusj niusában: A dán d nép p megnyerése érdekében tisztázt zták k az európai állampolgárság és s a gazdasági gi és s pénzp nzügyi unió aspektusait. Ezzel egyidőben az EiT felszólította az intézm zményeket, hogy biztosítsanak tsanak nagyobb átláthatóságot és s a szubszidiaritás s elvének megfelelő érvényesülését. Berlin, 1999 március m 24-25: 25: A Bizottság g lemondását (március 16) követk vetően en rendkívüli csúcstal cstalálkozóra került sor, melynek során n kinevezték k az új j elnököt és s elindított tották az új j bizottsági tagok kinevezésének nek folyamatát, t, ami által biztosított tották k az EU működőképessm pességét.

54 Koordinálás és s döntd ntéshozatal kényes k ügyekben, a megoldhatatlan helyzetek legyőzése Az európai politikák k koordinálása: külpolitikai k irányelvek koordinálása a közös k kül- és biztonságpolitika keretein belül; l; közös k kereskedelempolitika, vagy fejlesztési si együttm ttműködési politikák k egyeztetése. Az EiT-t szintje és s tekintélye képessk pessé teszi, hogy olyan kérdk rdésekben is döntsd ntsön, n, illetve olyan akadályokat győzz zzön n le, melyeket egy adott Tanács keretei között k nem lehet megoldani.

55 Koordinálás és s döntd ntéshozatal kényes k ügyekben, a megoldhatatlan helyzetek legyőzése Az állam- és s kormányf nyfőket, valamint a Bizottság elnökét t a tagállamok külügyminiszterei k és s a Bizottság g egy tagja segíti. Az EiT átfogó egyezségeket geket tud kötni, k amelyek jóval j túlnyúlhatnak lhatnak egy adott Tanács keretein. Delors I (1988) and Delors II (1992) csomagok, Agenda 2000 (1999): több t évre szóló költségvetési megállapod llapodások születtek, ehhez társult a Strukturális Alapok reformja és s a KAP reformja.

56 Az EUSZ által kijelölt lt speciális feladatok az EiT számára Közös Kül- és s Biztonságpolitika Rendőrs rségi és s bírósági b együttm ttműködés büntetőügyekben Gazdaság- és s pénzp nzügyi politika Foglalkoztatás

57 Közös Kül- és Bizonságpolitika Az EiT egyik legfőbb érdekköre. re. Jóval J a közös k kül- és biztonságpolitika megteremtése (Masstrichti( szerződés, s, Európai Politikai Együttm ttműködés) előtt már m r létezett l ez a feladatkör. Az EiT meghatározza a politikai alapelveket és irányvonalat, többek t között, k ha védelmi v bonyodalmak merülnek fel, vagy ha az EU igénybe veszi katonai szárny rnyát,, a Nyugat Európai Uniót. Az EiT dönt azokról l a közös k s stratégi giákról, amelyet az EU- nak alkalmaznia kell azokon a területeken, ahol a tagállamoknak fontos közös k érdekeik fonódnak össze. Pl. ilyen döntd ntés s született az Cologne-i EiT ülésen 1999 júniusában az EU és s Oroszország g közötti k kapcsolatok közös s stratégi giájáról.

58 Közös Kül- és Bizonságpolitika A közös k s stratégi giák k alapján n a Tanács (miniszteri szinten) már m r képes k a döntd ntések meghozatalára, tevékenys kenységek meghatároz rozására, ra, vagy közös k állásfoglalás s kialakítására minősített többst bbségű döntés s keretében. Amennyiben a tanács egyik tagja a nemzeti politikához kapcsolódó fontos érdekre hivatkozva ellenezni kívánja k a döntd ntést, a Tanács az Európai Tanácshoz fellebbezhet. Az EiT feljebbviteli hatóságk gként képes egyhangúlag rendezni a kérdk rdést.

59 Közös Kül- és Bizonságpolitika Az EiT még g két k t kulcsterületen leten rendelkezik döntéshozatali megbízással: a közös k s védelem v megteremtése és s a Nyugat Európai Unió integrálása az Európai Unióba ba.. A két k területen hozott döntd ntés érvényességéhez szüks kség van a tagállamok ratifikáci ciójára is..

60 Rendőrs rségi és s bírósági b együttm ttműködés s büntetb ntetőügyekben Az EiT nem játszik j olyan fontos szerepet ezen a téren, mint a KKBP szektorban. Bizonyos feltételek telek esetén n több t tagállam szorosabb együttm ttműködésre léphet l az EU keretein belül. l. A Tanács (miniszteri szint) feladata, hogy minősített többséggel felhatalmazást adjon a szorosabb együttm ttműködésre. Amennyiben valamelyik tagállam, ellenezni kívánja k fontos nemzeti politikához kapcsolódó érdekből l a döntd ntést, a Tanács az EiT-hoz fordulhat. Az EiT egyhangúan hozza meg döntd ntését. t.

61 Gazdasági és s pénzp nzügyi politika - Foglalkoztatás A KözössK sségi rendelkezések hasonló módon írnak elő speciális feladatokat az EiT számára egyrészt a gazdasági gi és s monetáris politika, másrm srészt szt a foglalkoztatás s terület letén. Az EiT következtetéseket fogalmaz meg a tagállamok általános gazdaságpolitikai gpolitikai irányelvei alapján. Hasonlóan an fogadja el az EiT a KözössK sség g foglalkoztatási helyzetéről l szóló következtetéseket. A következtetések alapján n a Tanács csé a feladat, hogy végrehajtsa az EiT által kibocsátott irányvonalat.

62 Gazdasági és s Monetáris Politika Foglalkoztatás Ezen a két k t területen a EiT jelentéseket fogad be: a Tanács jelentését t a főf gazdasági gi irányvonalakr nyvonalakról, l, az Európai Központi Bank jelentését t a Központi K Bankok Rendszerének nek monetáris politikához kapcsolódó megelőző évi tevékenys kenységéről, valamint a Tanács és s a Bizottság g közös k jelentését t a foglalkoztatási helyzetről és s a foglalkoztatási irányelvek végrehajtv grehajtásáról.

63 A szerződésekben sekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerez kerező feladatok Az Európai szerződések sek csak érintőlegesen foglalkoznak az EiT fontosságával: néhány n ny cikk szól mindössze a testületr letről, l, amelynek tekintély lyét t nagyon nehéz z precíz, kötelezk telező és s korlátozott időre szóló szabályokba, fogalmakba foglalni.

64 szerződésekben sekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerez kerező feladatok Az Európai Tanács kifejezés s az 1986-os Egységes ges Európai Aktáig, ami mindössze egy cikkben foglalkozott az EiT összetételével, üléseinek gyakoriságával, funkcióir iról l azonban semmit sem közölt. k Az EEA előtt három h szerződéseken seken kívüli k szöveg próbálta definiálni a testületet: A Párizsi Csúcstal cstalálkozó sajtóanyaga anyaga ben, az EiT-ről szóló 1977-es Londoni Deklaráci ció és s 1983-ban az Ünnepélyes Stuttgarti Nyilatkozat az Európai Unióról.

65 A szerződésekben sekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerez kerező feladatok - A Maastrichti Szerződés s (hatályos 1993 óta) és s az Amszterdami Szerződés s (hatályos 1999 óta) már m r bővebben b foglalkoznak a szervezettel. - Fontos megjegyezni, hogy az EUSZ kijelenti, hogy a Tanács, állam- és s kormányf nyfői i szintű találkoz lkozója több funkcióval is rendelkezik: egyhangúlag dönt d a bizonyos alapelvek valamely tagállam által elkövetett súlyos s és fennáll lló megsért rtésének fennáll llásáról, l, különösen k az emberi jogok, alapvető szabadságok vonatkozásában; döntd ntést hoz a Gazdasági és s Monetáris Unió harmadik fázisf zisába törtt rténő bekapcsolódásr sról, és s meghatározza, hogy mely tagállam tölti be az egységes ges pénz p alkalmazásához való csatlakozás feltételeit; teleit; feljogosít t a KözössK sség g bizonyos területein a fokozott együttm ttműködésre.

66 A szerződésekben sekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerez kerező feladatok A Tanács állam- és s kormányf nyfői i szintű ülései nem azonosak az Európai Tanáccsal ccsal A Bizottság g elnöke nem tagja példp ldául az előzőnek, ugyanakkor tagja az EiT-nek nek, valamint a döntd ntéshozatali szabályok sem ugyanazok

67 A szerződésekben sekben rejtve maradó, gyakorlati politikában gyökerez kerező feladatok Hasonló megkülönb nböztetést szüks kséges tenni a tagállamok kormányainak állam és s kormányf nyfői i szintű hatalomgyakorlása (amely pl az Európai Központi K Bank Felügyel gyelő Bizottságának elnökének nek és alelnökének nek és s más m s tagjainak kinevezésében érvényesül) és s az Európai Tanács között. k

68 Az EiT ülésének megszervezése se (2002) Tökéletes biztonság Teljes nyugalom Megfelelő méretű épület (a főf ülésterem legalább 40 főt f t kényelmesen k befogadjon) 11 tolmácsf csfülke, fülkf lkénként nt legalább három h tolmáccsal Megfelelő helyiségek a képviseletek k elszáll llásolására (kb( 50 fő/delegf /delegáció) Több ezerre tehető az újságírók, operatőrök, fényképészek száma

69 Az EiT ülésének megszervezése se Az ülést általában az Általános Ügyek Tanácsa készíti elő. Az Általános Ügyek Tanács csának munkáját t a COREPER készk szíti elő a KKBP szintjén n működőm Politikai Bizottság és s a rendőrs rségi és s bírósági b együttm ttműködésben érintett főbizottsf bizottság közreműködésével. A csúcstal cstalálkozó előtt néhány n ny nappal a soros elnöks kséget betölt ltő állam kormánya szétk tküldi a résztvevőknek a meghívókat, melyek általában a napirendi pontokat is tartalmazzák. Az EiT találkoz lkozóknak knak azonban nincs kötelezk telező szabálya.

70 Az EiT ülése Bár r a találkoz lkozók k menetrendje nem kötött, k tt, bevett gyakorlat, hogy az ülést az Európai Parlament elnökének nek beszédével nyitják meg. Mielőtt az EiT munkája hivatalosan megkezdődne, dne, ő informálja az EiT-t a parlament állásfoglalásáról l a terítéken levő ügyekkel kapcsolatban. Rövid R megbeszélés után n a Parlament elnöke elhagyja a termet.

71 Az EiT ülése Az első napot általában a plenáris ülésnek nevezett munkaszakasz jellemzi és s az EU-t érintő aktuális ügyekkel kapcsolatos vélemények kicserélésére re szolgál. l. A főf tanácsterem teljesen el van szeparálva a külvilk lvilágtól. Ha az EiT egyik tagja kapcsolatba kíván k n lépni l segítőivel, vagy egyik az állandó képviselet egyik tagjával, akkor ezt gombnyomással jelzi.

72 Az EiT ülése A nap végén v n az előterjeszt terjesztéseket seket felfüggesztik a vacsora idejére. Az állam- és s kormányf nyfők, valamint az Európai Bizottság g elnöke vacsora közben k tovább tárgyaljt rgyalják k a felmerült lt kérdk rdéseket. A külügyminiszterek k egy másik m szobában ban vacsoráznak és s végsv gső finomításokat végeznek v bizonyos dokumentumokon. Az állam- és s kormányf nyfők, valamint a Bizottság g elnöke a vacsora után n a menetrend leginformálisabb lisabb részr szén, a kandalló melletti beszélget lgetésen vesznek részt, r ahol bármilyen felmerült lt kérdk rdést oldott körülmk lmények között k és s a legszigorúbban bizalmas módon m vitathatnak meg. Az elnöks kség és s a Tanács főtitkf titkára letisztázza zza a tárgyalt rgyalások eredmények nyeként nt megszület lető következtetéseket, amit a nyilvánoss nosság g számára hozzáférhet rhetővé tesznek a következő napon.

73 Az EiT ülése A következk vetkező fél l nap munkáját t a delegáci ciók munkareggelije előzi meg. Ekkor alkalom nyílik informális kétoldalk toldalú kapcsolatok kialakítására. A hagyományos családi fénykf nykép elkész szülte után, az utolsó plenáris ülésen végsv gső formába öntik a csúcstal cstalálkozó eredményeit. A szöveg megfogalmazása hosszú időt t vehet igénybe, olykor az ebédet is kihagyják. k. A szöveg formába öntése után n kerül l sor a sajtótájékoztat koztatókra. kra.

74

75 Európai Tanács a lisszaboni szerződés s után Az Európai Tanács határozza meg az Európai Unió általános politikai irányait és s prioritásait. A szerv a Lisszaboni Szerződés s december 1-jei hatálybal lybalépésével az Unió intézm zményévé vált. Elnöke Herman Van Rompuy.

76 Európai Tanács a lisszaboni szerződés s után Mi az Európai Tanács feladata? Az Európai Tanács adja az Uniónak nak a fejlődéséhez szüks kséges ösztönzést, és s meghatározza annak általános politikai irányait és s prioritásait. Az Európai Tanács nem lát l el jogalkotási feladatokat. Kik az Európai Tanács tagjai? Az Európai Tanács a tagállamok állam-,, illetve kormányf nyfőiből, valamint saját t elnökéből és s a Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt r vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviself pviselője.. Amikor a napirend úgy kívánja, tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként nt egy miniszter, illetve a Bizottság g elnökének nek esetében egy biztos segítse.

77 Európai Tanács a lisszaboni szerződés s után Milyen gyakran ülésezik? Az Európai Tanács, elnökének nek összehívására, félévente f kétszer k ülésezik. Ha a helyzet úgy kívánja, k az elnök k az Európai Tanácsot rendkívüli ülésre hívja h össze. Hogyan hozza meg döntd ntéseit? Az Európai Tanács általában konszenzussal dönt. d Bizonyos esetekben egyhangúlag vagy minősített többst bbséggel hoz határozatot, a Szerződésben foglaltaktól l függf ggően. Hogyan választja v meg elnökét? Mennyi időre szól l az elnök megbízat zatása? Az Európai Tanács minősített többst bbséggel választja v meg elnökét. Megbízat zatása két k és s fél f évre szól, és s egy alkalommal meghosszabbíthat tható. Az Európai Tanács üléseire általában Brüsszelben, a Justus Lipsius épületben kerül l sor. Munkáját t a Tanács FőtitkF titkársága segíti.

78 Európai Tanács a lisszaboni szerződés s után Az Európai Tanács rövid r törtt rténete Az Európai Tanácsot 1974-ben hozták k létre l az állam-, illetve kormányf nyfők k közötti k megbeszélések sek nem hivatalos fórumaként. Rövid R időn n belül l olyan testülett letté vált, amely valamennyi uniós s tevékenys kenységi területen célkitc lkitűzéseket határoz meg az Unió számára és s iránymutat nymutatást ad e célok c eléréséhez. Hivatalos státusszal tusszal az évi Maastrichti Szerződés óta rendelkezik, amelynek értelmében feladata, hogy lendületet letet adjon az Unió fejlődésének és általános politikai iránymutat nymutatást nyújtson. A Lisszaboni Szerződés december 1-jei 1 hatálybal lybalépése óta az Unió hét intézm zményének nek egyike.