Zsoldos Ildikó A SZATMÁRI VÉCSEYEK A SZÁZADBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zsoldos Ildikó A SZATMÁRI VÉCSEYEK A 19-20. SZÁZADBAN"

Átírás

1 Zsoldos Ildikó A SZATMÁRI VÉCSEYEK A SZÁZADBAN

2

3 Zsoldos Ildikó A szatmári Vécseyek a században Bessenyei Könyvkiadó Nyíregyháza, 2011.

4 Írta: Zsoldos Ildikó Lektorálta: Prof. dr. Czövek István Dr. Nagy Ferenc ISBN Bármely másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás és sokszorosítás tilos a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül! Technikai szerkesztő: Szitár Brigitta Nyomda: IMI Print Kft. Nyíregyháza Kiadja: a Bessenyei György Könyvkiadó Kiadóvezető: Száraz Zoltán 2011.

5 Tartalomjegyzék Előszó... 7 A kötetről és közlésmódjáról... 9 Báró Vécsey József és Dessewffy Blanka grófnő A Vécsey gyerekek nevelése A családfő halálától a trianoni békéig A trianoni sokkhatástól a II. világháborúig A II. világháború és ami utána jött I. Vécsey József ( ) levelezése II. Dessewffy Blanka ( ) levelezése III. Vécsey László ( ) levelezése IV. Vécsey Miklós ( ) levelezése V. Vécsey József Aurél ( ) levelezése VI. Vécsey Eszter ( ) levelezése VII. Vécsey Mária ( ) levelezése VIII. Vécsey Paulina ( ) és családjának levelezése IX. Vécsey Magda ( ) levelezése Levelek jegyzéke Felhasznált irodalom A levelekben gyakran előforduló helynevek jegyzéke Válogatás a Vécsey család fotóalbumából

6

7 Előszó Közép-Európa, ezen belül a történelmi Magyarország századi históriájában a történészek eltérő véleményétől, ízlésétől függetlenül rendkívül fontos szerepet játszik az a társadalmi csoport, amelyet leegyszerűsítve arisztokrácia gyűjtőfogalommal látunk el. Persze ez az elit nem egységes, gyakran változik a történelmi múlt nagysága, ragyogása, ezzel együtt befolyási lehetősége is az adott korban. Zsoldos Ildikó a mentalitástörténelem azon különleges fajtájával foglalkozik, amelynek kutatási központjában célzottan a magyarországi arisztokrata családok állnak, ezen belül jelen esetben a szatmári Vécseyek. Ahogy a szerző pontosan megfogalmazza:... az uralkodóhoz hű családnak példáján keresztül megvilágítani az arisztokrácia századi társasági életét, a főúri házasságok révén való összefonódását, világnézetét. A tehetséges, fiatal történész kolleganő magyar és román levéltárakban végzett rendkívül alapos kutatómunkát, amelynek középpontjában a szatmári Vécsey család levéltárában található levelek, naplók, gazdasági feljegyzések állnak. Zsoldos Ildikó nagy érdeme a történelmi ív megrajzolása, amelynek korszakhatárai 1848 és 1953 közé tehetők. Ez a több mint száz esztendő a magyar történelem sorsdöntő, napjainkra is kiható időszaka. Így a család történetének főbb állomásait össze lehet vetni Magyarország történetének máig kiható eseményeivel. Vécsey József, az apa az es forradalom és szabadságharc eseményeiben nem vállalt szerepet, viszont az osztrák haditengerészet tisztjeként részt vett Velence ostromában. Politikai pályáját a Felirati Párt elképzelései motiválták, míg magánéletét Dessewffy Blanka grófnővel (az újkonzervatív Dessewffy Emil lányával) kötött házassága. Négy leányt és három fiút neveltek fel. E körülmény azért is lényeges, mert az ő mindennapjaikat megőrző levelek, naplófeljegyzések szolgálnak a kutató történész számára alapvető tájékozódási pontként. A szerző helyesen nagy gondot fordít a gyermekek neveltetésére, tanulmányaira, többek között az idegen nyelvek elsajátítására, minek következtében felnőtt korban már öt nyelven beszéltek és írtak. Ahogy fentebb említettük, a történész kolleganő kimagasló érdeme a majdnem két évszázadot átfogó történelmi ív bemutatása. A 19. század érdekes, viszonylag nyugodt arisztokrata családtörténetét megszakítja Trianon, amely a Vécsey család birtokainak nagy részét Románia és Csehszlovákia határai mögé helyezi át. A szerzőnek teljesen igaza van, amikor azt állítja, bekövetkezett a magyar arisztokrácia jelentős mértékű társadalmi státuszvesztése, amit alátámaszt Vécsey Eszter ban megfogalmazott gondolata:... a tekintély, a felsőbbség elismerése háttérbe szorult. A forráskiadvány szerzője nagy alapossággal kutatta fel a témával kapcsolatos könyvészeti anyagot is, s így került érdeklődése középpontjába Vécsey Magda Rabságunk kezdetén című munkája, amely 1922-ben a Pallas Kiadó gondozásában jelent meg és sokáig indexen is volt. Helyesen mutat rá arra a tényre is, hogy milyen szenvedést, nehéz életkörülményt teremtett a forradalmi korszak, ugyanakkor ennek ellenére milyen felelősséget érzett családtagjai iránt. A családtörténet lezárása lehet a 2003-as év, hiszen Vécsey Paulina bárónő és Sztáray Sándor gróf unokája, ifj. Sztáray Mihály ekkor érkezett a korábbi családi központba, Sárközújlakra, amelyről a Szatmári Friss Újság is beszámolt. Az olasz állampolgárságú grófi sarj a kastély és a szántóterület visszaigénylését tervezi, ehhez azonban meg kell szereznie a román állampolgárságot. 7

8 Zsoldos Ildikó kitűnő stílusban megírt, számos, történészek által nem ismert részletekre kiterjedő bevezető tanulmánya, az értékes források publikálása jelentős hiánypótló munka a magyar és külföldi történeti irodalomban. Értékes tudományos mű, amely méltán tarthat igényt a századi Magyarország történetével foglalkozó történésztársadalom figyelmére. Czövek István 8

9 A kötetről és közlésmódjáról Az 1692-ben bárói rangot kapott Vécsey család szatmári ágát a magyar történettudomány jogosan vagy jogtalanul kissé elhanyagolta. Ezt a hiátust próbáljuk pótolni ezzel a forráskiadvánnyal, melyben kísérletet teszünk a magyar arisztokráciához tartozó, Szabolcs és Szatmár vármegye történetében jelentős szerepet játszó báró Vécsey József családtörténetének bemutatására. Másrészt mentalitástörténeti munkának is szánjuk a kötetet, s ennek az uralkodóhoz hű családnak a példáján keresztül próbáljuk megvilágítani az arisztokrácia 19. századi, 20. század eleji élénk társasági életét, a főúri famíliák házasságok révén való összefonódását, világnézetüket, gyerekek és felnőttek hétköznapjait, környezetét, a szűkebb és tágabb családon belüli kapcsolati hálóikat, gondolkodásmódjukat, értékrendjüket, az országos és lokális politikáról való vélekedésüket, hasznos és haszontalan szórakozási lehetőségeiket. A vidéki élet szépsége ezeket az arisztokratákat csupán tavasztól őszig vonzotta, a tél beköszöntével a fővárosban vagy valamelyik belföldi, illetve külföldi nagyvárosban időztek. Ez történhetett tanulási, tapasztalatszerzési célzattal, politikai feladatok végzése, gyógykezelés vagy rokonlátogatás címén. A közölt levelek, melyeket az Arhivele Nationale - Directia Judeteana Cluj (Kolozs Megyei Állami Levéltár) 452 számú fondja (Fondul familial Vécsey) őriz, érdekes adalékokat szolgáltatnak arra vonatkozóan is, hogy a Vécsey család tagjai a 19. század második felében hogyan élték meg a magyar társadalom átstrukturálódásának feszültségekkel terhelt folyamatát, hogyan viszonyultak a nemzetiségi kérdéshez, s képet kapunk arról is, hogy kik alkották a família kiszolgálói apparátusát. Izgalmas kérdés az is, hogy ez az előkelő, de gazdaságilag egyre kevésbé stabil család hogyan vészel át többszörös válságszituációkat. A családi birtokok Szatmár, Szabolcs, Ung és Békés vármegyékben terültek el, s a trianoni határhúzás következtében jelentős birtoktestek kerültek Romániához és Csehszlovákiához. Ez óriási gazdasági és mentális traumát okozott a szatmári Vécseyeknek. Az I. világháború utáni Romániában és Csehszlovákiában keresztülvitt agrárreformok tovább zsugorították az öröklésből kifolyólag egyébként is aprózódó, gyakran hitelekkel terhelt birtokokat. A megváltozott körülmények közötti fennmaradást tovább nehezítette a családban bekövetkezett tragédiák sora. Az augusztus 30-i II. bécsi döntés a sárközi uradalmat visszacsatolta ugyan Magyarországhoz, de a II. világháború újabb megpróbáltatások elé állította a még életben lévő családtagokat. A világégést követő politikai berendezkedés következtében pedig a maradék birtokot is elveszítette a család, mely férfiágon kihalt. A forráskiadvány kizárólag leveleket tartalmaz, elsősorban családi üzenetváltásokat, melyeknek levéltári rendezése mindezidáig csupán nagyvonalakban történt meg. A Vécseyek századi történetének rekonstruálásához felhasznált egyéb forrásokat mint birtokpapírokat, végrendeleteket, nekrológokat, naplókat és egyéb feljegyzéseket, hivatalos értesítéseket, számlákat, nyugtákat, szerződéseket, iskolai értesítőket, bizonyítványokat a kötet előtanulmányához használtuk fel. Mivel a forrásként közölt levelek mindegyike az Arhivele Nationale - Directia Judeteana Cluj 452 számú fondjában található, fölöslegesnek tartottuk ezt minden egyes levél után feltüntetni. A Levelek jegyzékében viszont egyenként megadtuk, hogy a 452 fondon belül hol lelhetőek fel. Az itt alkalmazott jelzetek feloldását a Felhasznált forrásokban tüntetjük fel. 9

10 A leveleket a mai helyesírás szabályai szerint közöljük. A ma érvényben lévő helyesírás szabályait alkalmaztuk a nagy és kisbetűk, a rövid és hosszú magánhangzók, illetve mássalhangzók használatában, a szavak egybe- és különírásában, valamint a személy- és településnevek megjelenítésében. Egyes meghonosodott idegen szavak írásmódját modernizáltuk. A korhűség kedvéért természetesen meghagytuk az archaizmusokat, megőriztük a levélírók stílusának a korra jellemző sajátosságait. Mivel a központozásra sok esetben nem figyeltek a levélírók, a könnyebb olvashatóság, értelmezhetőség és élvezhetőség kedvéért az indokolatlanul hosszú mondatokat vesszővel, ha nagyon szükségesnek éreztük, ponttal tagoltuk. A levelek magyarázatot igénylő részeire a lábjegyzetben, illetve szövegközi szögletes zárójelben [ ] adtunk felvilágosítást. A nem teljes levelek esetében melyeket csonkaságuk ellenére közlésre méltónak tartottunk zárójel közé tett pontokat [...] alkalmaztunk. Mivel a levelek írásképei rendkívüli változatosságot mutatnak, néhány helyen kerek zárójelbe tett kérdőjellel (?) jeleztük, ha nem voltunk biztosak a szó olvasatában. Az elolvasni nem tudott, illetve levelekből letépődött, tintával leöntött vagy egérrágta részeket kipontoztuk. A magyar nyelvű levelekben előforduló idegen mondatok, idézetek, kifejezések fordítását lábjegyzetben vagy szövegközi szögletes zárójelben [ ] adtuk meg. A tollhibákat kijavítottuk. A leveleket a válogatás után báró Vécsey József családjának létszámából adódóan kilenc nagyobb blokkba rendeztük. Elsőként a családfő, majd felesége, fiai, végül lányai üzenetváltásai következnek. Az egyes blokkokon belül azt a szabályt követtük, hogy először kronologikus sorrendben az adott családtag által írtakat közöljük, majd azokat a kiadásra érdemesnek tartottakat, melyeket nem a szűken vett családtagoktól kapott. Ez utóbbiak száma viszonylag csekély. A fejcímekben két nevet szerepeltetünk, a levélíróét és a címzettét. Ha nem vagyunk biztosak a címzett személyében, azt kérdőjellel (?) jeleztük. A nevek mellett nem tüntettük fel a nemesi címeket. A levelek keltét egységesen a levél előtt adtuk meg, függetlenül attól, hogy a levélíró hol és milyen formátumban, s egyáltalán keltezte-e a levelet. A pontos dátumot néha a postabélyegzőből vagy egyéb körülményekből sikerült megállapítani. A problematikus esetekben (?) keltezést alkalmaztunk, megpróbáltuk behatárolni a körülbelüli dátumot, ennek alapján helyeztük el a kötetben a levelet, s jegyzetet fűztünk hozzá. A kezdőbetűkkel vagy más rövidítésekkel jelölt személy vagy helységneveket szögletes zárójelben oldottuk fel. A gyakran előforduló becenevek megfejtését jegyzetben adtuk meg az első előforduláskor. A fotóalbumban szereplő képek mindegyike az Arhivele Nationale - Directia Judeteana Cluj 452 Nr. inv. 88 és Nr. inv. 89 Fotografii fondban található, így forráshelyüket külön nem jelöltük. Végül szeretnék köszönetet mondani az Arhivele Nationale - Directia Judeteana Cluj igazgatójának, Dr. Ioan Dragannak és a levéltár valamennyi munkatársának a kutatásaim során nyújtott segítségükért. Rendkívül hálás vagyok a kötet lektorainak, Czövek István professzor úrnak és Nagy Ferenc c. levéltár-igazgatónak is, akik a kézirat elolvasását követően hasznos szakmai tanácsokkal láttak el. Szintén köszönet illeti a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét, Seszták Oszkár urat, aki anyagi támogatással járult hozzá a kiadvány megjelentetéséhez. 10

11 Báró Vécsey József és Dessewffy Blanka grófnő A hernádvécsei és hajnácskeöi Vécsey család mely 1692-ben kapott bárói rangot 1 szatmári ágának története Vécsey Istvánnal ( ) vette kezdetét. A Vécseyek főnemesek lévén saját köreiken belül házasodtak, így valamilyen szinten több tekintélyes arisztokrata családdal is rokonságban álltak. A Vécseyek mindig jelentős politikai és közéleti szerepet játszottak Szatmár vármegye életében. Báró Vécsey István Miklós nevű fia ( ) 1803-tól 1829-ig főispánként állt a vármegye élén. Ezt a pozíciót Vécsey István unokája, ifjabb Vécsey Miklós ( ) is betöltötte 1829 és 1845 között. 2 Ifjabb Vécsey Miklós József nevű fia a Szatmár vármegyei Sárközön látta meg a napvilágot február 3-án ig tulajdonképpen egy hagyományos politikusi karrierúton haladt. Tanulmányait magántanulóként végezte, hisz ebben az időben a főúri családokban ez volt a bevett szokás végétől a bécsi egyetemen két évig bölcsészeti, egy évig pedig jogi tanfolyamokat hallgatott. Az iskolai kereteken túl magánúton is képezte magát elsősorban a magyar jog területén. Nevelője 1842-től Szepesi Imre kegyes tanítórendi áldozópap volt ban Vécsey József Pesten jogi vizsgát tett, majd joggyakorlatát Verőce vármegyében Jankovich László alispán mellett aljegyzőként kezdte meg. Jurátusnak 1847 végén esküdött fel a királyi kúriánál és jelen volt Pozsonyban november 12-én az utolsó rendi országgyűlés megnyitásán. Az országgyűlés munkájában azonban a továbbiakban nem vett részt, mert egyik rokona egzotikus utazásra csábította. Az utazás egyébként az arisztokraták kedvelt időtöltési formájának számított, mely a nevelés részeként a világlátás szélesítését és tapasztalatszerzést is jelentett a szórakozáson túlmenően. Nagy érdeklődést váltottak ki bennük a fejlett nyugat-európai országokon (Anglia, Franciaország) és Itálián kívül a közel-keleti területek is. Az egykori nagy civilizációk iránti kíváncsiság motiválhatta Vécsey Józsefet is, aki otthagyva a pozsonyi korszakalkotó diétát afrikai és ázsiai területek felfedezésére indult. Járt Egyiptomban, ahonnan teveháton indult a Szentföldre, de nem maradt ki a programból a kor egyik diplomáciai központjának számító Konstantinápoly meglátogatása sem. Nagy hatást gyakorolhatott rá ez az utazás, s további kalandokra is vágyhatott, hiszen Triesztben megállva megérlelődött benne az elhatározás, hogy önkéntes hadapródként beáll a haditengerészethez, amihez végül megkapta az atyai hozzájárulást is. (Ő viszont László fiát rákényszeríti majd a katonai pályára.) Vécsey József az es magyar forradalom és szabadságharc eseményeiben nem vállalt szerepet, viszont a haditengerészet tiszthelyetteseként, majd nem sokkal később tisztjeként részt 1 A Vécsey család leszármazási vázlatát lásd Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. IV. kötet. Budapest, Az első ismert ős Szőllősi Balázs, aki királyi adományként kapta többek között az Abaúj megyei Vécsét. Innen a névátvétel. A család alapítója Vécsey Sándor Hajnácskő várkapitánya és ura. 2 Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, é. n. (a továbbiakban: Szatmár vármegye) Szepesi Imre április 9-én született Léván. Tanulmányainak befejezése után 1833-tól öt évig Kis- Szebenben tanárkodott, majd Budára helyezték át től 1848-ig a Vécsey bárók nevelőjeként Bécsben és Sárközön tartózkodott. Jeles zenészként nagy gondot fordított az ifjúság zenei oktatására. Figyelemreméltó irodalmi munkássága is től 1864-ig a pesti kegyesrendi főgimnázium igazgatójaként funkcionált, 1865-ben egyetemi magántanár, 1870-ben a klasszika-filológia rendes tanára lett a pesti egyetemen január 9-én Pesten hunyt el. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. kötet. Budapest,

12 vett az osztrákok oldalán Velence ostromában. Az itáliai események pedig közvetve mégiscsak befolyásolták a magyar forradalom vívmányainak sorsát, hiszen az osztrák udvari körök taktikája 1848 tavaszán a következő volt: elsőként rendet tenni Itáliában, eközben kényszerűségből engedni a magyar reformerek követeléseinek. Ezt az időszakot tekinthetjük a magyar forradalom felszálló ágának, amit az itáliai mozgalmak leverése után a leszálló ág követett, amikor is az osztrák udvar egyre határozottabban a forradalmi vívmányok visszavételére törekedett, s így elkerülhetetlenné vált a magyar szabadságharc kirobbanása. Velence augusztus 29-i megadását követően Vécsey Józsefet Konstantinápolyba, Triesztbe, majd Madeirára vezényelték, mely utazások visszaemlékezései szerint bőséges kalanddal szolgáltak számára tavaszán pedig a Venus nevű fregattal Nápolyba indultak, hogy a forradalmi kormány által Velencéből elvitt ágyúkat visszaszállítsák. A nyarat pedig az Adriai-tengeren cirkálva töltötték. Az 1851-es amerikai utazás közben viszont sárgalázba esett. Ez egy súlyos trópusi fertőző betegség, mely máj- és vesebántalmak, hányinger és magas láz kíséretében jelentkezik, vírusát pedig moszkitó terjeszti. Vécseyt a sárgaláz nem ijesztette el a haditengerészettől, s fölgyógyulása után ismét hajóra szállt. 4 Ebből az életvitelből apja szeptember 26-án bekövetkezett halála szakította ki, hiszen a hagyatéki ügyek elintézése miatt egy évet Magyarországon kellett töltenie novemberében azonban visszaindult Triesztbe. Legközelebb csak 1857 őszén jött haza rövid szabadságra ban Miksa főherceg hadsegédévé lépett elő. Az 1859 áprilisában indult szárd-piemonti-francia osztrák háborúban egy nyolc ágyús hadi naszád parancsnokságával bízták meg, melynek feladata az ostromzár alatt lévő velencei kikötő déli részén Chioggia védelme volt. Harcra azonban itt nem került sor, de Vécsey József Antal nevű testvére életét veszítette a háború során. Gudenus János József A magyar főnemesség XX. századi genealógiája című munkájában Vécsey Antalt születési évszám nélkül ugyan, de báró Vécsey Miklós ( ) és Markovics Vilma ( ) elsőszülött gyermekeként tünteti fel. A családi iratok szerint viszont ban látta meg a napvilágot, József 1829-es, Erzsébet 1833-as és Miklós 1835-ös születése után. Vécsey Antal kapitányként vett részt a szárd-piemonti-francia seregek elleni háborúban Appel 5 őrnagy vezérlete alatt június 19-én, a solferinói csata előtt néhány nappal a Castelvenzago nevű házcsoportban rejtőző olaszok sortűz alá vették Appel különítményének előcsapatát, ekkor vesztette életét Vécsey kapitány is állítólag 19 golyó által. 6 Vécsey József az július 11-én megkötött villafrancai fegyverszünetet követően ismét elfoglalta hadsegédi helyét, de a tél nagy részét szabadságon töltötte megromlott egészsége miatt márciusában pedig végleg búcsút vett a haditengerészettől. Vécseyt élete végéig kínozta a köszvény. Fájdalmainak enyhítésére rendszeresen alkalmazta a karlsbadi kúrákat. (Ez az ízületi betegség egyébként jellemző volt az egész családra.) A nagy hazatérés után Nyíracsádon lakott. Kezdett bekapcsolódni a politikai életbe, elvállalta a Szatmári Gazdasági Egylet alelnöki pozícióját. 7 Az október 20-án kibocsátott Októberi Diploma kiadása után az uralkodó Szabolcs vármegyében főispáni pozícióval kínálta meg, de Vécsey József ekkor még a bizonytalan politikai viszonyok 4 Arhivele Nationale-Directia Judeteana Cluj (a továbbiakban: ANDJC) 452 Fondul familial Vécsey (a továbbiakban: 452) Nr. inv. 79 Carnete de însemnări (a továbbiakban: Nr. inv. 79) 5 Appel ekkor a 2. ulánusezred őrnagya volt, később Bosznia katonai parancsnoka lett. 6 ANDJC 452 Nr. inv Szatmár vármegye

13 miatt nem fogadta el a kinevezést. (Végül Jármy Imre lett a vármegye kinevezett főispánja.) 8 Nem sokkal később, 1860 decemberében Szatmár vármegye másodalispánjává választották, minek következtében a megyeszékhelyre, azaz Nagykárolyba költözött. Politikusi ambíciói miatt azonban alispáni teendőitől hamar búcsút vett, ugyanis a kiegyezési tapogatózások jegyében Ferenc József 1861 tavaszára összehívta a magyar országgyűlést. A választásokat 1861 márciusában az 1848-as választójogi törvény alapján bonyolították le. Vécsey József a Deák csoport, azaz a Felirati Párt elképzeléseivel azonosulva az aranyosmeggyesi választókerületben lépett fel, ahol ellenjelölt nélkül, egyhangúlag 9 választották meg. Fia, Vécsey László 1906-ban szintén itt mérettette meg magát alkotmánypárti politikusként, ám neki apjával ellentétben már meglehetősen kemény harcot kellett vívnia a győzelemért. Vécsey József az 1861-ben megnyíló országgyűlési ciklus idején a fővárosban többször is találkozott Dessewffy Blanka grófnővel, akit hamarosan feleségül kért. A házasságnak a menyasszony részéről egészen biztosan volt érzelmi motivációja. Blanka Vécsey József iránti szimpátiájáról vallanak 1858-as naplóbejegyzései, melyeket itáliai utazása alatt írt. Blanka ezt a naplót május 16-án kapta ajándékba Marcell bácsikájától. 10 Ám nemcsak hogy nem vezette azt napi rendszerességgel, az elkezdéssel is elég sokáig várt február 9-i az első bejegyzés benne, ekkor érkezett meg ugyanis a Dessewffy család Velencébe. Két hónapra volt szükség ahhoz, hogy valamennyi fontosnak vélt nevezetességet megtekintsenek. Eztán áprilisban következetett Vicenza, Verona, Milánó, Sesto Colende, comoi gőzhajózás és Bergamo. Velencében Vécsey József többször is látogatást tett a Dessewffy családnál...igen kedves ember s énnekem nagyon tetszik 11, igen jól mulattatott bennünket utazásainak elbeszélésével, egyébiránt is vele társalogni nagyon kellemes 12 így vélekedett a 16 éves Blanka. Sőt március 13-án Vécsey és egyik tengerésztársa elkísérte a grófkisasszonyokat az Arzenálhoz. Minden, amit ma láttunk, igen érdekelt engem 13 áll a naplóban. Nagyon imponálhatott neki a tengerésztiszt és annak élményei, mert a tengertől kissé ódzkodó Blanka a nap végén így nyilatkozott: én már egészen kibékültem a tengerrel, sőt nagy csodálója vagyok... már most tökéletesen helyben 8 Czövek István: Az önkényuralom és a dualizmus kora. In: Cservenyák László (szerk.): Szabolcs-Szatmár- Bereg megye monográfiája. Nyíregyháza, (a továbbiakban: Czövek, 1993.) 9 Az évi V. törvénycikk 30. paragrafusa értelmében, ha a választókerületben csak egy jelölt indult, a választási elnök nem rendelte el a szavazást, a választást befejezettnek, s a jelöltet megválasztott országgyűlési képviselőnek jelentette ki. Ha azonban volt ellenjelölt és tíz választópolgár szavazást kívánt, el kellett rendelni a szavazás megindítását. Dr. Márkus Dezső (szerk.): Magyar Törvénytár évi törvény-czikkek. Budapest, Dessewffy Marcell Dessewffy József ( ) és Sztáray Eleonóra ( ) harmadik gyermeke, Blanka édesapjának, Dessewffy Emilnek ( ) testvére. Marcell grófot Gudenus nem említi genealógiai munkájában. A pótlásokat tartalmazó V. kötetben már szerepel 1813-as születési dátummal. A családi iratok szerint azonban 1810-ben született. Továbbá a családi feljegyzések szerint az elsőszülött nem Aurél, hanem Virgina volt. Aurél pedig nem 1809-ben, hanem 1808-ban látta meg a napvilágot. Emil 1812-es születési éve Gudenusnál is helyesen szerepel. ANDJC 452 Nr. inv. 189 Corespondentă (a továbbiakban: Nr. inv. 189) Gróf Dessewffy Józsefné született Sztáray Eleonóra grófnő életrajza ( ) Vö. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I. kötet. Budapest, (a továbbiakban: Gudenus, 1990.); Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. V. kötet. Budapest, ANDJC 452 Nr. inv. 81 Carnete de însemnări (a továbbiakban: Nr. inv. 81) Dessewffy Blanka naplója március 1-ji bejegyzés 12 ANDJC 452 Nr. inv. 81 Dessewffy Blanka naplója március 7-i bejegyzés 13 ANDJC 452 Nr. inv. 81 Dessewffy Blanka naplója március 13-i bejegyzés 13

14 hagyom öcsémet, hogy tengerész akar lenni április 19-én fejeződött be a Blankára nagy hatást gyakorló itáliai utazás. Bár leírta, hogy Velencében töltötte élete legszebb napjait, mégis örült a hazatérésnek. Nékem hazánk a legszebb, legjobb, legtökéletesebb országnak tetszik. Hasonlóan a vándormadarakhoz, elhagyhatjuk ugyan időnként hazánkat, hanem soha sem építsük állandó fészkünket idegen honban, maradjunk itt hűségesen s énekeljük halhatatlan költőnkkel: A nagy világon e kívül / Nincsen számodra hely / Áldjon vagy verjen a sors keze, / Itt élned, halnod kell! 15 nyilvánította ki hazaszeretetét a romantikus életérzéssel áthatott 16 éves Blanka, aki ettől kezdve naplója vezetését egy ideig szüneteltette ben kezdte újra írni, de ekkor már nem magyarul, hanem hol franciául, hol angolul, helyenként pedig olaszul. Blanka művelt arisztokrata hölgy lévén e négy nyelven kívül természetesen németül is kifogástalanul írt és beszélt. Valószínűleg a Vécsey iránt érzett vonzalma miatt vált fontossá a naplóírás 1861 tavaszán. Ezekből a bejegyzésekből kiderül, hogy boldoggá tették őt azok az esték, amikor alkalma volt viszontlátni Vécseyt, aki egyszer egy kék brosst ajándékozott neki, máskor pedig egy nagy virágcsokorral lepte meg, melyet állítólag maga szedett Acsádon. Az eljegyzésre 1861 szeptemberében került sor, december 4-én Pozsonyban pedig örök hűséget esküdtek egymásnak. A 19 éves ifjú feleség jó partinak számított a főúri körökben. Édesapja gróf Dessewffy Emil, az újkonzervatívok prominens alakja, édesanyja báró Wenkheim Paulina (az március 2. október 20. között magyar miniszterelnökként funkcionáló báró Wenkheim Béla testvére). A Dessewffy család 19. századi jólétének alapjait tulajdonképpen Dessewffy Emil édesanyja, gróf Dessewffy Józsefné született Sztáray Eleonóra grófnő teremtette meg, aki 1805-ben kötött házasságot a politikai és írói tevékenységet is folytató gróf Dessewffy Józseffel. Dessewffy József a gravaminalisták, azaz a rendi sérelmi ellenzék köréhez tartozott ban gróf Széchenyi Istvánnal nyilvános polémiába kezdett A Hitel czímű munka taglalatja című röpiratának megjelentetésével. Ebben az időben a család anyagi problémákkal küszködött ban átköltöztek Zemplén vármegyéből a szabolcsi Szentmihályra, ahol három parasztházban rendezkedtek be. A családi birtok nagy részén zálog volt. A rendkívül kemény, erős akaratú Sztáray Eleonóra szigorú takarékossági intézkedések bevezetése mellett vette kezébe a birtok irányítását. A családi iratok szerint újra szokásba hozta a robotot ott, ahol ekkor azt már nem alkalmazták. Ez természetesen indulatokat szült, s e feszült viszony nem egyszer épületek felgyújtásáig fajult. Megkezdődött viszont a családi kastély építése, mely körül hatalmas angolpark kialakítására került sor. Amikor 1836-ben gróf Dessewffy Emil megházasodott, ifjú arájával már ebbe a kastélyba költözhetett be. Sztáray Eleonóra és menye tulajdonképpen együtt végezte a háztartás irányítását. Emilnek és Paulinának öt gyermeke született. Közülük három érte meg a felnőttkort: Blanka, Valéria 16 és Aurél. Az újkonzervatív csoporthoz tartozó Dessewffy Emil gróf oroszlánrészt vállalt az ban létrehozott Konzervatív Párt megalakulásának előkészítésében és a program megfogalmazásában őszén az országgyűlésen való részvétel miatt családjával együtt 14 Uo. Dessewffy Aurél ifjúkorában tagja és evezőse volt a pozsonyi Hajós Egyletnek, de nem lépett tengerészi pályára. 15 ANDJC 452 Nr. inv. 81 Dessewffy Blanka naplója április 19-i bejegyzés 16 Ő a szülők negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot 1843-ban. Dessewffy Emil és Wenckheim Paulina első gyermekét is Valériának keresztelték, ő azonban 1842-ben négy éves korában meghalt. (Őt nem említi Gudenus munkája. Gudenus, ) Az 1840-ben másodikként világra jövő Szerafina 1852-ben hunyt el. ANDJC 452 Nr. inv. 290 Însemnări privind biografia Valerie Dessewffy (a továbbiakban: Nr. inv. 290) 14

15 Pozsonyba ment. Az 1848-as forradalmi események hatására azonban visszavonult a napi politikától. A szabadságharc idején Pozsonyban maradtak. Emil testileg-lelkileg meggyötört édesanyja viszont nem volt hajlandó elhagyni szentmihályi kastélyát, melynek védelmét felváltva látták el honvédek, nemzetőrök, s még maga Görgey Artúr is, végül pedig egy orosz tábornok hadosztályával együtt. A grófné életuntságához családi tragédiák sora vezetett februárjában elveszítette fényes jövő előtt álló Aurél fiát, aki az es reformországgyűlésen az újkonzervatívok szellemi vezetőjeként működött ban pedig férje távozott az élők sorából. Sztáray Eleonóra szeptember 24-én követte őket. 17 Emil családjával csak 1850 tavaszán költözött vissza Szentmihályra, ahol a gazdaság újjászervezésével töltötte napjait. A politika színpadára újra csak 1860-ban lépett, amikor is a Habsburg Birodalomban a válság elmélyülni látszott. Az uralkodó egyfajta válságkezelési próbálkozásként a magyar konzervatívok tervezete alapján bocsátotta ki október 20-án az Októberi Diplomát, melyet társadalmi támogatottság hiányában 1861 februárjában a Februári Pátens követett. A magyar közvélemény ezt is elutasította. Az 1861-es év azonban magánéleti örömöket tartogatott Dessewffy Emil számára, mégpedig Blanka lányának korábban már említett esküvőjét báró Vécsey Józseffel. A fiatal pár Sárközön telepedett le, s mivel a kiegyezési tárgyalások egy időre megakadtak, Vécsey József birtokaira húzódott vissza. Elsősorban a nyíracsádira koncentrált, melyet korábban bérlők használtak, de az Ung megyei Szennán is gazdálkodott. Nyíracsádon rendeztek be maguknak kastélynak semmiképp, inkább úrilaknak nevezhető otthont, mely szerénysége ellenére valamennyi családtag legkedvesebb tartózkodási helye maradt mindvégig tavaszán költözött a már négy főre duzzadt Vécsey család Nyíracsádra. Blanka grófnő összesen nyolc gyermeknek adott életet, akik közül egyet, az április 25-én született Emilt 15 hónapos korában elveszítettek. Négy leányt és három fiút neveltek fel: Esztert ( ), Máriát ( ), Lászlót ( ), Miklóst ( ), Paulinát ( ), Magdát ( ) és József Aurélt ( ). Vécsey Józsefet 1865 novemberében ismét megválasztották az aranyosmeggyesi választókerület országgyűlési képviselőjének. A kiegyezési tárgyalások sikerre vitele pedig főispáni állásba emelte Szabolcs vármegyében elején feleségéhez írott leveleiből kiolvasható az a feszült várakozás, amelyet a kinevezés publikálása előtti hónapokban átélt. Ferenc József ugyanis játszott a magyar urakkal és Vécsey bárót is csak március 28-án, tehát jóval a két legfontosabb kérdés, azaz az adó- és újoncmegajánlás megszavazása után fogadta audiencián, ahol már mint szabolcsi főispánt üdvözölte. A koronázási ünnepségeken ebben a minőségében vett részt. Tagja volt a delegációnak is, s haditengerészeti működése során szerzett tapasztalatai miatt elsősorban a tengerészeti büdzsé megállapításában számítottak munkájára. Főispáni működésének első időszakában a szabolcsi közgyűlésen egyfajta miniválság alakult ki. Szabolcsban ugyanis a kiegyezéssel elégedetlen Balközép és Szélsőbal jelentékeny bázissal rendelkezett. Az szeptember 2-i közgyűlésen két felszólaló is indítványozta, hogy a vármegye intézzen levelet Kossuth Lajoshoz. Szeptember 5-én a vármegye közönségének nagy része jegyzőkönyvbe akarta vetetni Kossuth Lajos hazahívását. A határozat ellen Vécsey főispán óvást emelt és lemondva a közgyűlés elnökségéről elhagyta az üléstermet. Az óvást a közgyűlés nem fogadta el, 17 ANDJC 452 Nr. inv. 189 Gróf Dessewffy Józsefné született Sztáray Eleonóra grófnő életrajza ( ) 15

16 viszont küldöttséget menesztett a sértett főispán után, amely közölte a báróval, hogy visszavárják a tanácskozásra. Vécsey hajthatatlan maradt, így a közgyűlés levélben hívta meg újra az ülésre. A főispán benyújtotta lemondását. A kormányhoz a vármegyei közgyűlés azzal a kéréssel fordult, hogy ne fogadja el a leköszönést. Vécsey levelet intézett a vármegye közönségéhez, mely az szeptember 12-i ülésen került felolvasásra:... a kormány a tudvalevő aggályait ébresztő a megye eljárása folytán törvényes hatalmával is fellépni akarva kéri, hogy tegyen oly intézkedéseket a megye, melyek által a sajnálatos következményeknek eleje vetessék. Ennek folytán a félreértés megszüntetése végett, hogy a folyó hó 4-én Kossuthhoz küldendő levél egyedül a tisztelet kifejezésére vonatkozó része megtartandó legyen. 18 A kérés formájában megfogalmazott fenyegetés figyelmeztetett arra, hogy könnyen válhat Szabolcs felfüggesztett önkormányzatú törvényhatósággá. A közgyűlés tagjai a behódolás mellett döntöttek, így a szeptember 13-i ülést már Vécsey nyitotta meg azzal a bejelentéssel, hogy a helyzet rendeződése miatt a kormány a főispán felmentési kérelmét visszautasította. Vécsey szabolcsi főispánként az 1869-es kampányban nagy erőfeszítéseket tett a Deák Párt érdekében. Feleségének írott leveleiben beszámolt a heves és durva politikai csatározásokról, a már az összeírások során is jelentkező visszaélések sokaságáról, a napirenden lévő verekedésekről, az emberi aljasságról, bezúzott fejekről és halálos áldozatokról. Az ellenzéki többségű törvényhatóságban azonban ennek ellenére sem sikerült mandátumot szereznie a kormánypártnak. Vécsey báró közigazgatási és politikai feladatainak ellátása mellett szívügyének tekintette azokat a régészeti ásatásokat, amelyek a Szent László király által 1085-ben Bököny és Geszteréd közt legyőzött kunok és e csatában elesett magyar hősök csontjainak feltárására irányultak. Leveleiből azt is megtudjuk, hogy ezek az akciók nem minden esetben jártak sikerrel. Előfordult például, hogy két napi munka után vált világossá, hogy mások már megelőzték őket, csupán néhány összezúzott csontot és vastöredéket hagyva hátra. Az ásatást Rómer Flóris Ferenc ( ) régészetünk 19. századi legnagyobb alakja, tulajdonképpeni megalapítója is meglátogatta. A szabolcsi régészeti mozgalom megindításában Vécsey főispánon kívül nagy szerepe volt dr. Jósa András ( ) megyei főorvosnak. Jósáék egy történelmi tévedésből indultak ki. Összetévesztették az évi úz és besenyő betörést amely az erdélyi Kyre eleisonhegyen (Kerlés) vívott csatával és Salamon király győzelmével végződött az évi besenyő betöréssel és Szent László király állítólagos bökönyi csatájával. Ez utóbbi 800. évfordulóját akarták ásatással megünnepelni. Az azonban tény, hogy az évi úzbesenyő betörés Szabolcs vármegyét is sújtotta, aminek bizonyítéka az 1891-ben Apagyon talált 82 darab Salamon-pénz. A pénzvagyon elásója minden bizonnyal áldozatul esett a támadóknak. 19 Vécsey Józsefet 1872 elején saját kérésére felmentette a belügyminiszter, 20 ugyanis úgy döntött, hogy megméretteti magát az 1872-es országgyűlési képviselő-választáson, méghozzá Szabolcs vármegye nyírbátori választókerületében a Deák Párt színeiben. Nyíracsád, ahol birtokkal rendelkezett, a nagykállói kerülethez tartozott, de volt főispánként jól mérte föl, hogy itt kormánypárti képviselőjelöltnek semmi esélye sincs a győzelemre. Azért részt vett a kerület kormánypárti választópolgárainak mozgósításá- 18 Czövek, Bóna István: A honfoglalás előtti kultúrák és népek. In: Cservenyák László (szerk.): Szabolcs-Szatmár- Bereg megye monográfiája 1. Nyíregyháza, , ANDJC 452 Nr. inv. 150 Acte judecătoreşti szám/eln január 26. Főispáni felmentés 16

17 ban, de ez nem bizonyult elegendőnek Kauzsay Károly győzelméhez. A dualizmus korában az ellenzéki többségű Szabolcsban a nyírbátori és esetenként a kisvárdai választókerületben mutatkozott a legtöbb esély kormánypárti politikus megválasztására. Heves kampány zajlott a nyírbátori választókerület választásra jogosultjainak megnyerése érdekében a Deák párti Vécsey József és a Balközép jelöltje, Gencsy Károly között. A báró arról panaszkodott feleségének, hogy Dégenfeld Gusztáv, akinek választási elnökként pártatlan magatartást kellene tanúsítania, pénzzel, szép szóval, vagy ha az nem ér célt, akkor fenyegetéssel próbálja Gencsy mellé állítani a választókat. Végül Vécsey 1197 szavazattal megszerezte a mandátumot. Az 1872-es parlamenti választás azért volt különleges a dualizmus kori Szabolcs választásainak történetében, mert azon kevés törvényhatóságok egyike volt, ahol az évi V. törvénycikk 32. paragrafusának nem teljesen egyértelmű értelmezését kihasználva titkos szavazást rendeltek el. A titkosság azonban sajnos több szempontból is meghiúsult. Az évi XXXIII. törvénycikk 76. paragrafusa pedig már egyértelműen rendelkezett: a szavazás nyilvánosan, élőszóval történik. 21 Vécsey báró inkább csak távolból gondoskodó családapa és férj volt. Hol politikai teendői miatt, hol birtokainak ellenőrzésére hivatkozva hagyta magára feleségét. A rendkívül családcentrikus Blanka kitartó társnak bizonyult, mindig biztos hátteret nyújtott politikus férjének, de mint levelei is és Eszter lányának későbbi visszaemlékezései is bizonyítják, sokat gyötrődött az egyedülléttől. Szentimentális leveleiben mindig hoszszasan ecsetelte férje utáni vágyakozását. A magányos feleséget valamelyest kompenzálták a gyermekek, akiknek igyekezett boldog, harmonikus családi légkört teremteni. A gyerekeket az erős akaratú családapa iránti tiszteletre nevelte, akinek nagy tekintélye volt a bárónők és a kisbárók előtt. Gyermekkorukban rajongtak apjukért és örültek az együtt töltött időknek. Ám míg az édesanyjukkal kialakult erős emocionális kapcsolat a felnőttkorban is megmaradt, a papával való viszonyról ez nem mindegyikőjük esetében mondható el. Az apa határozott elképzeléseihez való ragaszkodása leginkább László személyiségfejlődésében okozott mély sebeket. Lászlót ugyanis katonai pályára vezényelte annak ellenére, hogy ő nem érzett vonzódást e karrierút iránt. Meghajlott ugyan az atyai akarat előtt, de ennek az lett a következménye, hogy elidegenedett, elhidegült apjától és a feszültség közöttük csak fokozódott. Apja halálának évében otthagyta a katonaságot. A Vécsey gyerekek nevelése katolikus szellemben folyt. Ennek fontosságát az édesanya március 12-i végrendeletéhez csatolt, gyermekeinek írt búcsúlevelében is megfogalmazta: Legyetek buzgó, hívő, hiteteket cselekedetekkel is bizonyító keresztény katolikusok; szilárdul ragaszkodjatok szent hitünkhöz meggondolván hogy az élet sokféle viszontagságai között az erős hit az egyedüli biztos támasz. Alkalmazzátok hozzá cselekedeteiteket úgy a magán, mint a közéletben is! Legyetek szeretett hazánk hű, jellemes derék fiai: munkálkodjatok folyton felvirágoztatásán! Egyszersmind legyetek apostoli királyunk hűséges bár nem szolgai szellemű fiai! 22 Mind a Vécsey, mind a Dessewffy család uralkodóhűsége miatt fontos volt a királyi családdal való kapcsolattartás. Blanka császári és királyi palotahölgy és csillagkeresztes hölgyként, Vécsey báró császári királyi kamarásként (apjához és nagyapjához hasonlóan) bejáratos volt az uralkodói udvarba, részt vettek bizonyos udvari eseményeken. Vécsey József jelen volt például a haditengerészeti múltjában hozzá közel álló Miksa 21 Dr. Márkus Dezső (szerk.): Magyar Törvénytár évi törvény-czikkek. Budapest, ANDJC 452 Nr. inv. 189 Vécsey Józsefné Dessewffy Blanka március 12-én gyermekeihez intézett búcsúlevelének Vécsey Eszter általi másolata 17

18 mexikói excsászár bécsi temetési ceremóniáján 1868 januárjában, mely esemény eléggé fölkavarta. Részt vett 1892-ben abban a hódoló bandériumban is, amely Ferenc József és Erzsébet megkoronázásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen tisztelgett az uralkodópár előtt. Vécsey Mária baronesse 1890-ben Mária Valéria főhercegnő udvarába került, ahol 1904-ig udvarhölgyként működött ben teljesen Istennek ajánlva magát bevonult a budapesti Jézus Szent Szíve zárdába. Persze a többi leányt is igyekeztek bevonni az uralkodócsalád látószögébe, például Blanka grófnő 1891-ben elérkezettnek tartotta az időt arra, hogy a királyné fogadási ünnepélyén Paulinát is bemutassa, aki egyébként következő évben a pár hónapig depressziós, legyöngült állapotba került Mária testvérét helyettesítette az uralkodócsaládnál. László is gyakran megfordult az udvarban katonai pályafutása idején, akár Mária meglátogatása kapcsán is. Máriát kisgyermek korától jellemezte a melankólia. Kedélytelensége zárdába vonulása után is megmaradt, s örökösen azon kesergett, hogy miért nem szentelte magát Istennek már sokkal korábban. Úgy látszik, ez az életmód sem hozta meg számára a boldogságot, az elégedettséget, a kiegyensúlyozottságot. 18

19 A Vécsey gyerekek nevelése A hét Vécsey gyermek közül hatan egy ideig párban folytatták tanulmányaikat a köztük lévő kicsi korkülönbség miatt. Ebből adódóan a testvérek közül Eszter Máriával, László Miklóssal, vagy ahogyan legtöbben hívták Mixivel, Paulina Magdával került a legszorosabb kapcsolatba. A legkisebb úrfi, József Aurél és a többiek között viszonylag nagy volt a korkülönbség. A gyerekek anyanyelve a magyar volt. Esztert és Máriát 1870-től tíz éven keresztül Bécsben apácák tanították. Ez a mélyen vallásos nevelés egész életükre rányomta bélyegét. Paulina és Magda is zárdában folytatott tanulmányokat, de Budapesten. A kisbárók az elemi népiskolát bejegyzett magántanulóként végezték. Ez a gyakorlatban úgy működött, hogy a szülők nevelőket fogadtak melléjük, s a diákok csak vizsgázni jártak be a budapesti józsefvárosi Ősz utcai népiskolába. A gyermekekbe már egészen pici koruktól kezdve igyekeztek belenevelni az arisztokrata öntudatot. Eszter bárónő 1925-ben így emlékezett néhai László testvéréről: Amennyire tudta, hogy ő ki és mit követelhet a maga részére, éppen annyira tudta is az embereket az őket megillető helyre tenni és ebben megtartani 23. Feljegyezte azt az esetet is, amikor a csendes, meggondolt és jó megfigyelő három éves kisbáró siránkozva panaszkodott édesanyjának, amiért a gyermekszobai személyzet őt semmibe sem veszi, ugyanis úgy hozzák neki a reggelit, mint egy kiskutyának. Hát hogy? kérdezte a mama. Tálca nélkül! hangzott László válasza. Ebben az időben a gimnáziumok nyolc osztályosak voltak, s a felsőfokú tanulmányok végzését érettségi vizsga letételéhez kötötték. Lászlót és Mixit a szülők a budapesti piarista gimnáziumba íratták be, ahol László báró az első négy évben még mindig magántanulói jogviszonyosként szerepelt a nyilvántartásban szeptemberétől azonban a két úrfi elkezdett iskolába járni. Persze nevelőket, magántanárokat ezután is igénybe vettek a vizsgákra való felkészüléshez. Bár László szerint a vizsgák erre az időre veszítettek korábbi jelentőségükből, hiszen az év végi jegy a hittan kivételével már nem csupán a vizsgateljesítménytől függött. A kegyesrendieknél mint ahogyan a zárdában is, ahol a baronesse-ek tanultak szigorú szabályok szerint folyt az oktatás. Minden napot szentmisével kezdtek, amire Lászlóéknak reggel hétkor kellett elindulniuk. Délelőtt iskolában voltak. László iskolai értesítőjébe az első évben a következő megjegyzések kerültek: sokszor figyelmetlen az 1. félév végén és még mindig szórakozott 24 a 2. félév zárásakor. Magaviseletét jónak, illetve szabályszerűnek értékelték a négy év alatt. Érettségi vizsgáját 1883 májusában tette le nem kitűnő, de egészen jó eredménnyel. 25 Ezt követően elváltak a testvérpár útjai, hiszen László bárónak erős akaratú apja katonai karrierutat jelölt ki augusztus 22-én a honvédelmi minisztérium értesítette Vécsey Józsefet, hogy az uralkodó László nevű fia részére a bécsújhelyi (wienerneustadti) katonai akadémia első osztályába magyar állami alapítványi helyet adomá- 23 ANDJC 452 Nr. inv. 82 Fragmente de însemnări (a továbbiakban: Nr. inv. 82) július 12. vasárnap 24 ANDJC 452 Nr. inv. 196 László II. Vécsey Adeverintā de scolarizare In doctrina religionis eminentes, In lingua latina bonos, In lingua graeca eminentes, In lingua hungarica eminentes, In lingua germanica bonos, In mathematica bonos, In physica eminentes, In historia et geographia eminentes, In historia naturalie zoologia bonos, E. miner et botanica eminentes, In elementis philosophicae institutions bonos. 19

20 nyozott. 26 A szeptember 17-i felvételi vizsga sikeres letétele után nehéz, mondhatni krízises időszak következett László életében. Eszter testvére szerint a ráerőszakolt helyzetben elveszítette hitét, s ettől kezdve mindig volt benne valamiféle bizalmatlanság, kételkedés, ami eleinte balsikerekben, az apjuk halála után pedig tétovázásban, kapkodásban és nagymérvű idegességben nyilvánult meg. Igen bizalmatlan lett a legközelebbi hozzátartozói irányában. 27 László wiener-neustadti tanulmányai a harmadik év végén hadnagyként letett esküvel zárultak. A ceremóniára Ferenc József születésnapján, vallási keretek között került sor. Ezen László szülei is jelen voltak, akiket külön büszkeséggel töltött el, hogy fiuk egyike volt azon négy ifjúnak, akik az oltárnál feladatot kaptak. Ezek kijelölésénél két szempont dominált: kiváló eredmény a tanulásban, valamint a jó megjelenés. László külsejéről Eszter testvére a következőképpen vélekedett: kék szem, dús szemöldök és hosszú szempillák vonásai erősek, nemesek, de nem kemények. Arcszíne fehér, gyöngén piros, mely nyáron barnára égett. Egy ideig dús körszakállt viselt, majd a huszároknál egy kis szőke bajuszt eresztett meg. Szőke hajzata dús volt és göndör, alakja szikár, vállai erősek és szélesek. Eszter szerint a gyorsabb előrelépést biztosító hadászati iskolába azért nem akart belépni, mert tartott a hadsereg kötelékében is jellemző protekciós rendszer számára negatív következményeitől, mely a jobb családbeli magyar ifjakat onnan rendszeresen kiszorította, hogy a tolakodó izraelita ivadékot felszínre hozhassa! 28 László 1886 szeptemberében a 14-es dragonyosezredben hadnagyként kezdte meg katonai pályafutását cseh területeken. A gyakori áthelyezések időnként sok kellemetlenséget és pluszköltséget jelentettek neki, ilyenkor kért még egy kis muníciót hazulról. Ezenkívül a mama csomagokkal is meglepte, melyekben mindenféle finomságot, mint például vadpástétomot, tortát, gyümölcsöket, bort, sonkát, szalonnát küldött fiának. A nagy lótenyésztői hírnévvel 29 rendelkező papától pedig jónéhányszor igényelt lovat, ugyanis gyakran előfordult, hogy paripái megsérültek. Vécsey József időnként nem szívesen teljesítette fia kívánságait, mire László a meglehetősen indulatos leveleken túlmenően lánytestvérei közbenjárását is igénybe vetette célja sikerre vitele érdekében. Úgy gondolta, hogy egy arisztokrata katonának ez egyébként is jár. Levelei arról tanúskodnak, hogy sorsába beletörődött. Különösebben nem panaszkodott, de főleg a mamához írt leveleinek egy-egy mondatából azért kiolvasható, hogy életével nem teljesen elégedett. Mária testvére Mária Valéria főhercegnő udvarhölgyévé való kinevezésekor ezt írta édesanyjának:... nem tudom gratuláljak-e vagy sajnálkozzak felette? A magam részéről boldogtalan lennék egy olyan állásban, amelyben másnak a kényén-kedvén kellene eligazodnom: olyan feljebbvaló akaratán járni, aki sem a világot, sem az embereket nem ösmeri: bíborban születvén! Hiszen mi is katonák, sokat szenvedünk feljebbvalóinktól, és Isten tudja mennyi keserűséget nyelünk gyakran: de megvigasztal a tudat, hogy nagy gondolat vezényel nemes célt szolgálunk 30. Persze felettesei között olyan tisztek is voltak, akiket kedvelt. 26 ANDJC 452 Nr. inv. 199 Socoteli financiare /1883 Szabolcs vármegye alispánjának értesítése a magyar királyi honvédelmi miniszteri leiratról 27 ANDJC 452 Nr. inv augusztus ANDJC 452 Nr. inv július Kiemelkedően jó hírnévvel bírt angol félvértenyészete a csegöldi uradalomban, ahol a régi lipicai fajta külön tenyésztési ág volt. A báró halála után a ménes feloszlatásra került, a lónevelés istállórendszerre redukálódott. Szatmár vármegye ANDJC 452 Nr. inv. 82 Levélkivonatok, szeptember 11. László levele a mamához 20

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

BÁNSZKI HAJNALKA. Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1

BÁNSZKI HAJNALKA. Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1 BÁNSZKI HAJNALKA Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1 Az 1753-ban Nyíregyházára érkező, magukat tótnak valló telepesek magukkal hozták lelkiszellemi vezetőiket: lelkészüket

Részletesebben

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora 1. Melyik királynőre igazak az alábbi állítások? Írd az állítások betűjelét

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

JELENTKEZÉSI LAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A HATOSZTÁLYOS KÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA

JELENTKEZÉSI LAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A HATOSZTÁLYOS KÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA JELENTKEZÉSI LAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A HATOSZTÁLYOS KÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA Általános rész A felvételi eljárásban részt vevő tanuló tetszőleges számú Jelentkezési lapot állíthat ki. Egy Jelentkezési

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága

Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága GÁNÓCZY JÓZSEF Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága Társaságunk tevékenységének ismertetését a Széchenyi István Gimnázium megteremtõjével kezdem, mivel a gimnázium szinte együtt keletkezett otthonával,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől!

A 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől! A kérdőív kitöltője: az anya az apa A kitöltés helye (tartomány, város): A kitöltés dátuma: 1. Hol született (ország)? 2. Mióta él Németországban (évszám)? 3. Mi az anyanyelve? A 4. 5. kérdést csak akkor

Részletesebben

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére

Kocsis György. Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Kocsis György Családi hétvége gyermekotthonban nevelkedő gyerekek és családtagjaik részére Az oroszlányi gyermekotthon 1967 óta áll a fővárosi gyermekvédelem szolgálatában. Kezdetben csak lány növendékei

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Míg a halál el nem választ

Míg a halál el nem választ FÖLDESI ENIKŐ HAUSER PÉTER GARAMI MIKLÓS 1 Míg a halál el nem választ Esetbemutatás Összefoglalás Amennyiben a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő gyermekek gyógyító kezelése eredménytelen, a

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa.

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Fk. Fülöp? 1920 Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920 P. Ignác 1867 1942/43 P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931 Apa F. Hugó

Részletesebben

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Családfa Apai nagyapa Popper Károly 1864 1935 Apai nagyanya Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Anyai nagyapa Werner Károly 1850 1916 Anyai nagyanya Werner Károlyné (szül. Pollák

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9.

rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9. rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9. Ifjú Kutasi József, szül. 1936.07.26. Budapest, római-katolikus hitvallású, keresztelve: 1936.08.02.-án Budapest-rákosfalvai r. k. templomban, cím:

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 1. Leszármazási táblázat

Részletesebben

Információk: Ponácz Ferenc igazgatóhelyettes, tel.: 22/ 506-162 Titkárság, tel.: 22/ 506-472. web: www.telekiblanka.hu. e-mail: budai@telekiblanka.

Információk: Ponácz Ferenc igazgatóhelyettes, tel.: 22/ 506-162 Titkárság, tel.: 22/ 506-472. web: www.telekiblanka.hu. e-mail: budai@telekiblanka. Kedves Szülők! Köszönjük érdeklődésüket iskolánk hat évfolyamos gimnáziumi képzése iránt. E tájékoztató honlapunkon történő megjelentetésével is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Önök minél több információhoz

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Mestitz (Meřticz) Mihály 1830 1909 Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 László (Löwinger) Albert 1857 1926 László Albertné (szül.

Részletesebben

2006. szeptemberétől. Heti kontakt óraszám. TRB1000 1 0 K 2 TR Dr. Aszalós Éva X. TRB1001 0 1 G 2 TR Dr. Aszalós Éva X

2006. szeptemberétől. Heti kontakt óraszám. TRB1000 1 0 K 2 TR Dr. Aszalós Éva X. TRB1001 0 1 G 2 TR Dr. Aszalós Éva X Történelem alapszak szakirányok mintatanterve 2006. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Nagy Mihály X Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 FT Dr. Trembeczki István X Kommunikáció

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Alapító Okirat Ezen Alapító Okirat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény IV.74/A paragrafusa alapján, önálló jogi személyként működő alapítvány létrehozása

Részletesebben