Milyennek látja elemér a XIII. kerületet?

Átírás

1 Hunya Márta Kőrösné Mikis Márta Tartsayné Németh Nóra: Milyennek látja elemér a XIII. kerületet? Vezetői összefoglaló Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a TÁMOP program keretén belül a 21. századi iskolák informatikai kultúrájának továbbfejlesztése érdekében minősítő eljárást dolgozott ki. Ennek része egy iskolai önértékelő keretrendszer, amely azt vizsgálja, hogy az informatikai eszközök hogyan járulhatnak hozzá a tanulás, a tanítás, illetve az iskola fejlesztéséhez. Az iskolai önértékelő rendszer egyúttal egy országos minősítési rendszer alapja, amely segítséget nyújt majd az intézményeknek saját értékeik felméréséhez, illetve az informált döntéshozáshoz. A felmérést elemér végzi, a kipróbálásához és használatához szükséges információk a honlapon találhatók. Az iskolák informatikai helyzetét feltáró első országos mérésre a 2010/2011-es tanév elején került sor. A XIII. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ kérésére a kerületi iskolák adatait külön elemezzük, hogy segítsük a helyi oktatásirányítás informálódását, oktatás-informatikai fejlesztéseinek tervezését. Az online mérésben 12 iskola adatait elemeztük. Összességében megállapítható, hogy a XIII. kerületi iskolák mind a budapesti, mind az országos átlag felett vannak az IKT iskolai alkalmazásában. A kerület erősségei között említhető, hogy az iskolavezetés mindenütt támogatja, ösztönzi az új technikák alkalmazását, a tanulók szívesen használják a digitális eszközöket, a tanárok felkészültek az IKT-használatra, a szoftverek jogtiszták. Számos teendő mutatkozik azonban a digitális napló alkalmazását illetően. A kérdőív alapján nem jellemző a jó pedagógiai gyakorlatok megosztása, iskolán kívüli népszerűsítése, bár ezt számtalan, a részletes elemzésben is kifejtett példa cáfolja. Fejlesztési feladatként jelenik meg a hazai és nemzetközi partnerekkel való együttműködés erősítése is. A XIII. kerület élenjáró szerepe a fejlesztendő területekre irányuló koncentrált tevékenységekkel (továbbképzések, rendezvények, helyi mentorálás, jó példák megosztása, újabb eszközfejlesztések) fenntartható, így várható, hogy az időnkénti önértékelés folytatásával a XIII. kerület több iskolája is elnyeri majd a tervezett Innovatív Iskola vagy elemér-iskola címet.

2 Bevezetés A digitális technika az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen fejlődött. Az információs és kommunikációs technika (IKT) eszközei, módszerei az iskolai életre, az oktatási-nevelési folyamatra is jelentős hatást gyakoroltak. A fejlesztések nemcsak a taneszközpark megújulását eredményezték, hanem az oktatási tartalmat és a pedagógusok felkészültségét is befolyásolták. Kérdés azonban, hogy a jelentős befektetések, az iskolai számítógép-használat jobbítását célzó központi programok milyen hatással vannak az iskola működésére, munkájára. Vajon befolyásolták, netán átalakították-e a hagyományos oktatási-nevelési módszereket, és ha igen, milyen eredmények lelhetők fel az iskola szervezeti működése, a tanítás és a tanulás területén? Melyik iskola mondhatja el magárról, hogy élen jár vagy jó példát nyújt az IKT mindennapi alkalmazásában? A hivatalos statisztikák a tényeket, számszerű adatokat mutatják: a számítógépek, az interaktív táblák számát, az akkreditált továbbképzést végzett pedagógusok létszámát, az új tartalmakat közvetítő oktatási honlapok, például az SDT látogatottságát. Azt, hogy valójában mi történik a tantermekben, a tanórán vagy éppen a szabadidőben a rendelkezésre álló eszközökkel, hogyan, milyen célból használják azokat, változnak-e a diákok tanulási szokásai, csak speciális kutatással, méréssel tudhatjuk meg. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2010-ben kidolgozott elemér iskolai önértékelő rendszere azt a célt szolgálja, hogy az iskolák maguk is felmérhessék, nyomon követhessék, majd összehasonlíthassák eredményeiket az IKT-használat területén. Az iskolafejlesztő szemléletű és módszertani jellegű önértékelő keretrendszer megmutatja, hogyan alakul az informatikai eszközök használata az egyes iskolákban. Az idők során többször, általában évente használandó mérőeszköz arra való, hogy segítse az iskolák tudatos, belső motiváción is alapuló önfejlesztését, valamint megmutassa, hogy az informatikai eszközök hogyan járulhatnak hozzá (1) a tanulás, (2) a tanítás, illetve (3) az iskola fejlesztéséhez, és ehhez felméri (4) az informatikai feltételeket, az infrastruktúrát is. Felhívásunkkal szeptember 27. és október 10. között az első országos mérésre buzdítottuk az oktatási intézményeket ( A XIII. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központtal tárgyalva felmerült az ötlet, hogy a kerület iskolái teljes körűen vegyenek részt a felmérésben. A mérés végeztével érdemben 93 iskola adatait elemezhettük. A XIII. kerületből 14 iskola regisztrált, végül 12 iskola adatait vettük figyelembe, ennyien végezték el az önértékelést legalább 75 %-ban. Így az OM-kódok alapján az alábbi iskolák adatait elemeztük, illetve vetettük össze az országos átlaggal: Németh László Gimnázium Hegedüs Géza Általános Iskola Pannónia Általános Iskola Hunyadi Mátyás Általános Iskola Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola

3 Eötvös József Általános Iskola Számítástechnikai Általános Iskola Csata Utcai Általános Iskola Számítástechnikai Általános Iskola Tomori Pál Tagiskola Gárdonyi Géza Általános Iskola Herman Ottó Tagiskola Hunyadi Mátyás Általános Iskola Vizafogó Tagiskola Az önértékelő eszköz négy területen belül résztémákat, valamint ezekhez kapcsolódó pozitív állításokat tartalmaz, amelyek szinte célként fogalmazzák meg az IKT használatának lehetséges módjait, a teljesítendő feladatokat. Így gyakran előfordul, hogy a kitöltés pillanatában nem megoldott vagy hiányos egy-egy téma vagy akár egy-egy részterület. Az első országos mérést követően a regisztrált iskola bármikor folytathatja az önértékelést, amennyiben úgy ítéli meg, hogy fejlődés történt bármelyik vizsgált területen. Az adatokat összevetheti az előzményekkel, illetve az országos átlaggal is, úgy, hogy az egyes iskolák egyéni adatait nem láthatja. Az önértékelés négyfokú skálán történik. (0) Nincs adat (1) Nem megoldott (2) Még nem teljes mértékben megoldott (3) Majdnem teljesen megoldott (4) Teljes mértékben megoldott Azt javasoltuk, hogy az önértékelést team-munkában végezzék az iskolák, egy-egy kisebb tanári csoport mérje fel az egyes területek fejlettségét, és vegyék figyelembe a tanulók véleményét is. Ehhez a honlapon elérhető, egyszerűen kezelhető, előzetesen letölthető/nyomtatható segédanyagokat készítettünk: kitöltési útmutatót, valamint kérdőíveket a tanárok és diákok számára. Valószínűleg több helyütt vitát is keltett, hogyan is értékeljék a rendszer által mérésre kínált pozitív állításokat. Az egyszemélyes kitöltés nem adhat reális képet, és nem ajánlottuk azt sem, hogy a kitöltő az informatika tanár legyen, mert a mérés fókusza nem a technika, hanem annak alkalmazása, lényegében az iskola és a modern technika viszonya. Reményeink szerint a XIII. kerületben az önértékelés eredménye az egyes tantestületek megítélését tükrözi, hiszen csak így lehet reális a kerületi iskolák összehasonlítása. A kerületi IKT-használat átlagos szintje A felmérés alátámasztotta azt az egyéb kutatásokból és személyes tapasztalatokból ismert tényt, hogy a főváros XIII. kerülete hosszú évek óta kiemelten kezeli az iskolai informatikát, erőfeszítéseket tesz az eszközfejlesztés és a pedagógusok felkészítése területén. A kerület iskolái mind a budapesti, mind az országos átlag (2,58) felett vannak: a négyfokú skálán 2,81-os átlaggal (1. ábra).

4 3 2,81 2,75 2,58 2,5 2,25 XIII. kerület országos 1. ábra: A kerület összesített eredménye és az országos átlag Igen figyelemreméltó ez az eredmény, hiszen azt jelenti, hogy ebben a kerületben már jórészt rendelkezésre állnak az infrastrukturális és egyéb feltételek. Az iskolák vezetése is fontosnak tartja és támogatja az IKT-használatot, amelynek eredményeképpen a tanárok és a diákok életében is napi szinten jelen vannak a kreatív és sokoldalú alkalmazások. Az egyes iskolák összesített értékei 2,12 és 3,48 között mozognak, az országos átlagtól mindössze négy iskola marad el kisebb mértékben. A kialakult sorrendet a 2. ábrán láthatjuk. Minden vizsgált területen az egyetlen értékelt középiskola, a Németh László Gimnázium vezet. 3,5 3,1 3,16 3,24 3,31 3,48 3 2,5 2,12 2,25 2,4 2,43 2,65 2,75 2,85 2,81 2,58 2 1,5 1 0, országos XIII. ker. 2. ábra: A kerület iskoláinak átlageredménye a kerületi és az országos átlaghoz viszonyítva

5 A tanulók IKT-használata A felmérés első területe a tanulók iskolai IKT-használatát, aktivitását, önállóságát és eredményességét vizsgálja. Az iskolai tanulás eredményességének fontos mutatója, hogy a rendelkezésre álló korszerű technikai eszközök a tanulók szemszögéből hogyan segítik a tanulást és az egyes kompetenciák fejlesztését. Az önértékelés rávilágít arra, hogy a pedagógusok mennyire igénylik és ösztönzik, illetve mennyire teszik lehetővé a tanulók tanulással kapcsolatos tanórai vagy azt követő IKT-használatát. A reális kép kialakításához szükséges, hogy a tanulók kisebb csoportja előzetesen töltse ki a honlapunkról letölthető ún. segítő kérdőívet, majd ennek válaszait felhasználva kerüljön sor a tanulási folyamatot vizsgáló állítások értékelésére. A kerületi átlag ezen a részterületen 2,75, azaz 3 tizeddel haladja meg az országos átlagot (3. ábra) 2,75 2,8 2,7 Tanuló 2,6 2,5 2,4 2,3 XIII. kerület 2,45 országos 3. ábra: A tanuló és a tanulás részterület kerületi és országos átlaga A tanulók minden intézményben hozzáférnek az IKT-eszközökhöz és azokat rendszeresen használják, elsősorban az iskolában, a pedagógus által megadott technikai lehetőségekhez alkalmazkodva. A számítógépes házi feladatok még ritkák, esetlegesek (átlag: 2,50), bár magasabbak az országos átlagnál (2,11). Az iskolákban a délutáni szabadidőben is megoldott igény esetén a tanulói számítógép-használat. Az internet-használat veszélyeit a diákok már sokhelyütt ismerik, ám nem eléggé. Az internetes tartalmak kezelésekor nem mindig értelmezik megfelelően a szellemi tulajdon fogalmát, valamint a digitális források megbízhatóságát sem tudják megítélni, ami a biztonságos IKT-használat alapfeltétele.

6 A tanulók segítséggel képesek kiválasztani, majd önállóan használni az IKT-eszközöket, állományokat és módszereket, és IKT-eszközök segítségével is megosztják egymással az információkat. Tény, hogy a tanulók mindegyik kerületi iskolában szívesen használják a számítógépet a különféle feladatok megoldására: ez a mutató kapta a legmagasabb átlagértéket (3,66), mégpedig a kerületi iskolák nagy részében a maximális 4-est a tanulást vizsgáló kérdések közül. A tanulók általában képesek kiválasztani és felhasználni a feladatmegoldáshoz szükséges digitális eszközöket, állományokat, és ezek kezelése, szerkesztése sem ismeretlen számukra. Ám alacsony szintű az IKT-val szerzett tudás (adatok, információk, állományok) társaikkal vagy másokkal történő megosztási képessége, illetve egymás segítése a tanulásban, az IKT-s feladatmegoldásban (2,16). A tanulói innovatív eszközhasználat és kreatív tartalomkezelés jó példája lehetne az információkutatásban (iskolában és iskolán kívül) végzett tevékenység, valamit a saját digitális tudás fejlesztése, tesztelése. Ez a téma hazánkban ma még gyerekcipőben jár, így alacsony osztályzatokat kapott kerületi szinten is. A tanulói önállóság nem dominál eléggé az iskolai és iskolán kívüli tanulás összekapcsolásában, az önkifejezésben és az IKT-használat során fellelhető kreativitás bemutatásában, másokkal történő megosztásában. Valamivel jobb a helyzet, bár még nem teljes mértékben megoldott, hogy a tanulók törekednek alkotásaik, számítógépes munkájuk esztétikus, igényes formában való megjelenítésére (2,66). Az iskolavezetés egyértelműen támogatja, ösztönzi a tanulók tanórán kívüli IKT-val segített tanulását is, ebben élen jár (3,5). Alkalmanként értékeli az IKT-használat gyakoriságát és a hatékonyságát, valamint a tapasztalatokat részben beépíti a tanulási folyamat támogatásának tervezésébe. A tanulási problémák esetén azonban csak ritkán, kevés iskolában hívják segítségül a digitális technikát, illetve ritkán mérlegelik, hogyan lehetne a bajokat IKT-eszközökkel is orvosolni. E kérdés erősen iskolafüggő: 1-es és 4-es jegyeket is kapott, így a 2,58-es kerületi átlag nem beszédes érték. A tanítási folyamat A kérdéskör vizsgálata képet ad arról, hogy a pedagógusok rendelkeznek-e az IKT tanórai alkalmazásához szükséges digitális kompetenciákkal és tudatosan alkalmazzák-e a digitális pedagógiai módszereket. Az önértékelés képet ad arról, hogy ismerik-e a tantárgyukhoz illeszkedő forrásokat és lehetőségeket, s hogy ők maguk tudnak-e hasznos anyagokat készíteni és megosztani egymással. A XIII. kerületi pedagógusok IKT-használatban történő felkészültsége, digitális tudása kiemelkedően magas az országos átlaghoz képest (4. ábra). Közismert, hogy a kerület vezetése az eszközbeszerzéseken túl kimondottan ösztönzi, támogatja az informatikai továbbképzéseket. Jó munkakapcsolatot ápol a kerületi székhelyű és tanártovábbképzésekben országosan is élen járó Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületével (ISZE). Pedagógusainak jó része minden egyes újdonság megjelenésekor (pl. SDT, interaktív táblák, gyermekinformatika) a speciális felkészítő

7 tanfolyamok sikeres résztvevője volt. (Kerületi felkészültségi szint: 3,66, az országos átlag: 3,06) Az élenjáró eredmények magyarázatához hozzájárul az a jól ismert tény, hogy az önkormányzat minden IKT-s újdonság megjelenésekor egyöntetűen biztosítja az oktatási használatra felkészítő tanfolyamokat, függetlenül attól, hogy az eszközök központi forrásból származnak, vagy azok az iskola saját beszerzései. Tanítás 3 2,9 2,8 2,7 2,6 2,5 2,4 2,91 XIII. kerület 2,58 országos 4. ábra: A pedagógusok felkészültségének kerületi és országos átlaga A felkészítés eredménysége tükröződik a pedagógusok IKT iránti elkötelezettségében, attitűdjében is. A tanítás során tudatosan és magabiztosan használják az IKT-t, alkalmazzák a digitális pedagógiai módszereket. Gyakorlottak a tantárgyukhoz illő hardver, szoftver, egyéb digitális taneszköz és internetes forrás helyes megválasztásában (3,08), és a legtöbb iskolában saját anyagok készítésére, szerkesztésére is képesek. Némiképp az országos átlag fölötti szinten gondoskodnak arról, hogy a digitális kompetencia fejlesztése más tantárgyakban is megvalósuljon, törekednek új tanulásszervezési eljárások alkalmazására és az IKT lehetőségeinek felhasználására az SNI tanulók tehetséggondozásában vagy felzárkóztatásában. Digitális kommunikációt elsősorban egymás közt folytatnak a szakmai kapcsolattartás erősítésére, mégpedig a tanulási folyamat eredményességének fokozása érdekében. Egyedül a tanulók fejlődésének informatikai eszközökkel történő nyomon követése nem megoldott, hiszen az e-naplót még nem vezették be a kerületben. A pedagógusok mind a tanórákon, mind azokon kívül gondot fordítanak a tanulók digitális kompetenciának fejlesztésére, többféle nézőpont és információszerzési lehetőség megismertetésére (pl. internet, digitális anyagok). Eközben figyelmet fordítanak arra is, hogy a tanulók tisztában legyenek a biztonságos és etikus IKT-használat szabályaival. Lehetőséget biztosítanak a kreatív tanulói IKT-használatra, valamint arra, hogy a diákok alkotásaikat, eredményeiket, akár a tanórákon kívül szerzett digitális tudásukat is bemutathassák (3,16).

8 A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a pedagógusok felkészültsége és az IKT napi munkában való alkalmazása a támogató iskolavezetésnek is köszönhető. A vezetőségnek a továbbképzések szervezésében vállalt szerepe, illetve az iskolán belüli IKT-használat ösztönzése az országos átlagot meghaladó, igen magas, közel maximális értéket kapott (3,83). Egy iskola kivételével a digitális kompetencia fejlesztésének fontossága és feladatai bekerültek a helyi tantervekbe is, a vezetőség törekszik arra, hogy ez az IKT-stratégiában (majd időnkénti felülvizsgálatában is) döntő szerephez jusson. Ugyanakkor a virtuális tanulási környezet kialakítása, amely a tanulás színterét és idejét is kitágítaná, még nem kezdődött meg a kerület iskoláiban. A pedagógusok IKT-val kapcsolatos hozzáállását, felelősségvállalását érdemes összevetnünk a kerületi Hegedüs Géza Általános Iskolában készített esettanulmányunkkal, amelyet kötetben jelentettünk meg (Iskolaportrék, 2010). A pedagógusokkal készített interjúkból kiderül, hogy..sokkal tudatosabban készülnek az órákra, igyekeznek a gyerekek több érzékszervére hatni, és változatos órákat tervezni. Az internetes szakmai tájékozódás eredményeit is megosztják egymással. Közösen építenek az iskola szerverén egy digitális feladatbankot tantárgyak szerinti csoportosításban. Ez nyitott, de nem kötelező tevékenység, azok is használhatják a feladatokat, akik maguk még nem gyarapították ezek számát. Az interjúk során a pedagógusok a legnagyobb változásnak szakmai kapcsolataik, együttműködésük erősödését emelték ki, mint az IKT-használat hatásának fontos eredményét. Egy-egy jó szoftver bevetése vagy egy új digitális anyag elkészítése, kipróbálása rendszeres beszédtéma a tantestületben, messze lehagyva a leginkább szokásos, diákok magatartásával kapcsolatos konzultációkat. Az iskola szervezeti működése Az önértékelés harmadik nagy egysége az iskola szervezeti működését, IKT-stratégiáját, kapcsolatrendszerét, döntési és értékelési folyamatait tárja fel. Az iskolák az egyes feladatok tervezése során (munkaerő-gazdálkodás, továbbképzés, IKTerőforrások, tanterv) figyelembe veszik az IKT fontosságát. Jövőképükben megjelenik az IKThasználatnak a pedagógiai alapelvekkel, a tanulással, a tanítással való elengedhetetlen kapcsolata (3,0). Bár még nem minden intézményben van informatikai stratégia, látható a törekvés az iskola személyi feltételeinek kiaknázására a tanulói digitális kompetencia fejlesztése érdekében. Elsősorban az informatika tantárgy feladata a digitális írástudás megalapozása, ám ennek más tantárgyakban való fejlesztési lehetősége a legtöbb intézmény dokumentumaiban is tükrözi az iskola szándékait, és a kiemelt feladatok közé tartozik. (Mindössze két iskola jelezte megoldatlannak a tudatos IKTjövőkép hiányát.) Összességében az iskolavezetés IKT iránti elkötelezettségének értékelése (2,66) szintén az országos átlag felett van (5. ábra).

9 Szervezeti működés 2,7 2,66 2,65 2,6 2,55 2,54 2,5 2,45 XIII. kerület országos 5. ábra: A szervezeti működés országos és kerületi átlaga A kerületi iskolák túlnyomó többségében a vezetés biztosítja, hogy a pedagógusok a rendelkezésre álló hardvert és szoftvert a kötelező tanórákon túl sokféle oktatási-nevelési feladat megoldására használják: például korrepetálásra, versenyekre való felkészítésre, szabadidős programokban (3,41). A legtöbb helyen biztosított a nyitott gépterem is, azaz a tanítási időn túli IKT-használat mind a diákok, mind a pedagógusok számára. Egyáltalán nem megoldott viszont a tananyagok, órarend, adminisztrációs adatok (hiányzások, tanulói érdemjegyek) tanárok, diákok, szülők általi, otthonról történő elérése (1,0), ezen a digitális napló bevezetése segítene. Bár a differenciáláshoz (tehetséggondozás, felzárkóztatás) a vezetés biztosítja az IKT-feltételeket, ezt a fontos nevelési területet a tervezéskor és a beszerzések során ritkán veszik figyelembe (2,33). Ugyanígy még nem alakult ki az iskolák értékelési kultúrája az IKT-használat nyomon követésére, azaz alig használják a tanulói teljesítmény és tudás mérésére: felülvizsgálata a legtöbb iskolában hiányos a minőségbiztosítási folyamatokban, az intézkedési tervben, az IKT-stratégiában. Érdekes annak megítélése, hogy az iskolák mennyire nyitottak IKT-s jó gyakorlatuk megosztásában és külső kapcsolataik erősítésében. A XIII. kerületben a pedagógusok elsősorban saját iskolájukon belül osztják meg digitális tudásukat, jó gyakorlatukat, viszonylag eredményesen (3,41), ám a mérésben adott válaszok alapján más kerületi vagy hazai iskolákkal, illetve nemzetközi együttműködéssel történő kapcsolattartásuk az országos átlag alatt van. (1,75) Az országos átlag körül mozog, ezért szintén alacsony szintű még az IKT-használat a másokkal való együttműködésben, például szülőkkel, helyi lakosokkal, szponzorokkal, amelyhez az , chat, fórum, honlap, nyitott gépterem nyújtana megfelelő lehetőséget. A külső kapcsolatok kialakításában, ápolásában és erősítésében még nem teljes mértékben megoldott a korszerű alkalmazások (pl. web2, e-twinning) használata sem. Az IKT lehetőségeit az iskolák elsősorban a belső kommunikációban használják: például dokumentum-megosztás, elektronikus adattárolás, hírlevelek, üzenőfal, levelezőlista (2,58-as, országos értéknek megfelelő átlaggal).

10 Az iskolák IKT-felszereltsége A kérdéskör az iskola technikai felszereltségére, hardver és szoftver eszközeire vonatkozott, illetve ezen technikai feltételek elérhetőségét vizsgálta. Arra mutat rá, hogy mennyire tartják megfelelőnek az infrastrukturális feltételeket az iskolai feladatok megoldására. Az infrastruktúrát és a hozzáférést tekintve a kerület ismét élen jár az országos átlaghoz képest (6. ábra). Az eszközparkot a pedagógusok és diákok nagyjából megfelelőnek tartják; ennek fenntartása, hibaelhárítása, központi, kerületi rendszergazdai megbízással biztosított. Az iskolai hardverek és szoftverek kompatibilitása kellőképpen megoldott. A központi rendszergazda kizárólagos telepítési tevékenységének köszönhetően minden iskolában jogtiszta szoftvereket használnak (4,0 maximális átlag!), és gondoskodnak az informatikai rendszer biztonságáról is, ami a vírus-, spam- és adatvédelmet illeti. Infrastruktúra 2,95 2,9 2,85 2,8 2,75 2,7 2,65 2,92 XIII. kerület 2,77 országos 6. ábra: Az infrastruktúra kerületi és országos átlaga Az iskola belső hálózatához való hozzáférés majdnem mindenütt biztosított az iskolaépület teljes területén, továbbá az internet is mindenütt rendelkezésre áll, sebessége általában a közvetlen tanórai használatot is lehetővé teszi. (3,41) Az iskolai könyvtárak viszont nem töltik be az információs forrásközpont szerepét; ugyanez országosan is elmondható (2,3). A kerületi iskolák könyvtárai a hatékony, korszerű, gyors információkeresést és böngészést még nem szolgáltatják a diákok és tanáraik számára (2,0). A digitális tartalmak, tananyagok, források iskolán belüli vagy kívüli elérése sem megfelelő, a kerületi átlagérték igen alacsony (1,58). A szoftverek, digitális tananyagok és segédeszközök a sajátos nevelési igényű tanulók, mint felhasználók számára egy kivétellel még

11 nem állnak kellőképpen rendelkezésre, és az IKT-használatot segítő szaktantermek, helyiségek (informatika kabinet, könyvtár, egyéb közösségi helyek) sem akadálymentesek (1,25). Minden iskolának van honlapja, ami kellőképpen informatív és általában naprakész információkat tartalmaz. A digitális napló használata viszont nem jellemző a kerületben, egyik iskola sem használja, ez a mutató országosan is a legalacsonyabb értéket kapta. Összességében tehát a fizikai környezet mindenütt támogatja az IKT-val segített tanulást (3,41) és az iskolavezetés is tudatosan tervezi-fejleszti az eszközparkot, időközönként ellenőrizve és értékelve, hogy megfelel-e a technikai háttér az intézmény oktatási-nevelési céljainak. Fejlesztési lehetőségek Az országos mérés mind a négy vizsgált területen megmutatta a XIII. kerületi iskolák kiemelkedő helyzetét. Az összehasonlító adatokat az alábbi táblázat, illtetve a 7. ábra szemlélteti. Tanuló Tanulás Szervezeti Infrastruktúra működés XIII. ker. 2,75 2,91 2,66 2,92 országos 2,45 2,58 2,54 2,77 3 2,91 2,92 2,8 2,6 2,75 2,45 2,58 2,66 2,54 2,77 2,4 2,2 Tanuló Tanulás Szervezeti működés Infrastruktúra XIII. kerület országos 7. ábra: A kerületi eredmények az országos eredményekkel összevetve

12 A felmérésben részt vevő 12 iskola közül az összesített átlagértéket tekintve öt iskola felülről a második kategóriába 1 esik (3,00 és 3,49 közötti értékkel), azaz az IKT-t már sikeresen integrálják az oktatási-nevelési folyamatba. Eszközfeltételeik a feladatoknak megfelelően állnak rendelkezésre, a tanárok új módszerekkel kísérleteznek, a tanulókat is egyre inkább bevonják az informatika órákon kívüli IKT-használatba. Három iskola (2,5 és 2,99 közti átlagértékkel) a középmezőnyben foglal helyet, azaz felismerték az IKT előnyeit és alkalmazzák is a digitális eszközöket, ám az elsősorban a tanárok munkáját segíti (magyarázat, prezentáció), a tanulók részvétele még kevésbé domináns. Négy intézmény pedig már elindult az IKT-val segített tanítás-tanulás megvalósításának útján, felfedezték a technika alkalmazásában rejlő lehetőségeket, az iskolavezetés is támogatja a munkát, ám elsősorban a tanárok használják a rendelkezésre álló digitális eszközöket. (ld. ismét a 2. ábrát) Az egyes altémákat vizsgálva a kerületi adatok ugyanazokon a területeken mutatnak jó eredményeket, illetve tükrözik a hiányosságokat, mint amelyek az ország más iskoláiban is tapasztalhatók. Megállapítható, hogy az országos helyzetet tekintve a mérésben résztvevő iskolák csupán kis szórással jól állnak az infrastruktúra területén, ezen belül a szoftverek jogtisztaságát, kompatibilitását, biztonságos használatát vizsgálva, leginkább a közismert tisztaszoftver akcióknak, illetve az egyre szaporodó, ingyenesen letölthető alkalmazásoknak köszönhetően. A diákok mindenütt szeretik, szívesen használják az IKT-t a különféle feladatok megoldásában, és az iskolavezetés is egyértelműen támogatja, ösztönzi az IKT-használatot a tanítási-tanulási folyamatban. (Országos átlag: 3,35, kerületi átlag: 3,83) A hiányosságok túlnyomó részt már nem az eszközellátottságban, felszereltségben mutatkoznak (kivéve az akadálymentesített, IKT-val rendelkező helyiségek meglétét, a virtuális tanulási környezetet és a digitális naplót), hanem az alkalmazás hatékonyságában, a 21. századhoz illő és elvárt pedagógiai tevékenységekben, módszerekben. Fontos lenne a napi szinten bővülő, egyre népszerűbb és ötletesebb ingyenes szoftverek kipróbálásának lehetősége, amely a pedagógiai innovációt növeli. A legalacsonyabb értéket kapott állítások sorában országosan is a digitális napló hiánya vezet (1,2). Pedig a digitális napló bevezetése lehetőséget biztosítana arra, hogy a pedagógusok felhasználják az informatikai eszközöket a tanulók fejlődésének követésére. A tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKT-eszközökkel adminisztrált jelenlétet, hiányzást, eredményeket a digitális napló bevezetése után otthonról is elérhetnék a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt. Ezen a területen nagy fejlődési lehetőséget látunk és jelentős változásokra számítunk. Az IKT-alkalmazások sokkal fájóbb, ám talán könnyebben orvosolható hiánya a digitális tartalmak megosztásának, közkinccsé tételének, illetve a kapcsolattartás erősítésének kérdése, ami inkább pedagógiai attitűdváltozást igényel. Ha már vannak is jó eredmények, tapasztalatok az IKT alkalmazásában, azok elszigeteltek, sokszor a tanári karon belül sem ismertek, vagy csupán néhány 1 Országos szinten nézve összesen két iskola került a legfelső kategóriába (3,5 4, 0).

13 lelkes kollega nevéhez fűződnek és képletesen fogalmazva az iskola falait nem törik át. A pedagógusok megosztják az IKT jó gyakorlatuk során szerzett tapasztalataikat más intézményekkel, együttműködnek nemzetközi szinten is. pozitív állítás országosan csak 2,01-es átlagot kapott, a XIII. kerületben ez a mutató még alacsonyabb: 1,75. A virtuális tanulási környezet, a digitális tartalommegosztás, illetve a másokkal történő kapcsolattartás, együttműködés tehát még nem domináns, sőt, igen alacsony szintű. Pedig számos hazai és nemzetközi projekt várja a bekapcsolódni vágyó és jó tapasztalataikat népszerűsíteni kívánó iskolákat. A felmérés nem igazolja a XIII. kerület pedagógusainak jól ismert 2 aktivitását a jó példák népszerűsítése, megosztása terén. Köztudottan sokan vannak, akik bár legtöbbször egyénileg, de szakmai rendezvények, országos konferenciák rendszeres és sikeres résztvevői, előadói (pl. interaktív tábla konferenciák), vagy éppen digitális tananyagfejlesztő pályázatok nyertesei. Aktivitásuk, fejlesztéseik saját iskolájuk jó tapasztalataihoz kötődik, egyúttal az intézményben folyó tevékenységet is fémjelzi. Éppen ezért a válaszokból adódó alacsony érték elgondolkodtató és a kérdésfeltevés finomítására, annak átfogalmazására irányítja a kutatók figyelmet. A hazai jó tapasztalatok megosztásának tudakolása ugyanis együtt szerepelt a nemzetközi együttműködésre irányuló állítással, amelyeknek szétválasztása a későbbiekben ajánlott és így reálisabb képet ad mindkét területen. Az IKT-alkalmazás tervezett fejlesztéseinek tehát mind országosan mind a XIII. kerületben a 21. századhoz illő, minőségi változását kell megcéloznia. Bátorítani kell a jó úton haladó, innovatív és osztálytermi vagy iskolai szinten tevékenykedő innovatív pedagógusokat arra, hogy jó tapasztalataikat osszák meg, illetve ők is adaptáljanak másutt fellelhető jó példákat. Célzott IKTmentorálás, speciális továbbképző tanfolyamok, diákokat is aktívan szerepeltető szakmai rendezvények, konferenciák ösztönözhetnék ezt a folyamatot, amelynek egyes lépései nem is kívánnának különösebb, az infrastrukturális fejlesztésekhez hasonló mértékű költségráfordítást. Mindez inkább szemléletbeli változást igényel, és természetesen rengeteg munkaidő-ráfordítást, ami sajnos jelenleg erősen hátráltatja a jó példák tömeges elterjedését. Konklúzió Megítélésünk szerint helyesnek bizonyult a XIII. kerületi PSZK ötlete alapján az országos mérésben egy fővárosi kerület kiragadása és elemzése, mert ráirányította a figyelmet a kerület erősségeire, illetve feltárta azokat az országos szinten is tapasztalt hiányosságokat, amelyeket folyamatos fejlesztéssel pótolni lehetne. A XIII. kerület élenjáró szerepe a fejlesztendő területekre irányuló koncentrált tevékenységekkel (továbbképzések, rendezvények, helyi mentorálás, jó példák megosztása, újabb eszközfejlesztések) fenntartható, így várható, hogy az időnkénti önértékelés 2 Példa a 2010 őszén, a XIII. kerületi PSZK gondozásában megjelent Digitális kompetenciafejlesztés a XIII. kerületben c. kiadvány

14 folytatásával több iskola is elnyeri majd a kerületben a tervezett Innovatív Iskola vagy elemériskola címet. Irodalom Iskolaportrék. Iskolák az IKT-használat tükrében. (Szerk.: Hunya Márta). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet,