ÉGEI CIVILIZÁCIÓ Kr.e Sziráki Sz Gábor: Égei civilizáció

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉGEI CIVILIZÁCIÓ Kr.e Sziráki Sz Gábor: Égei civilizáció"

Zsuzsanna Bognár
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 ÉGEI CIVILIZÁCIÓ Kr.e M I N Ó S Z I ( K R É T A I ) K U L T Ú R A - ÉS M Ü K É N É M Ű V É S Z E T E

2 Égei kultúra Kréta művészete: Első minószi kor: Kr.e Középső minószi kor: Kr.e Kései minószi kor: Kr.e Mükéné művészete: Kr.e

Építészet, művészet, kultúra Az égei kultúra legjelentősebb emlékei: Kréta szigetén a knósszoszi királyi palota, Kis-Ázsiában Trója A görög félszigeten Mükéné vára Athreusz kincsesháza, vagy

3 Építészet, művészet, kultúra Az égei kultúra legjelentősebb emlékei: Kréta szigetén a knósszoszi királyi palota, Kis-Ázsiában Trója A görög félszigeten Mükéné vára Athreusz kincsesháza, vagy Agamemnón sírja Az Égei -tenger medencéjében és Kréta szigetén élő nép volt a görögök elődje. Párizsi nő ferskó Életükről, királyaik cselekedeteiről az ókori görög költő, Homérosz eposzából, az Illiászból olvashatunk.

4 Görög mitológia Krétához tarozó része Rheia, Kronosz felesége Ida-hegység karsztos üregé ben neveltette fel a nimfákkal gyermekét, Zeuszt. Mézet a méhek gyűjtöttek számára, tejjel egy kecske táplálta, a barlang előtt pedig két kúrész, - fiatal harcos, más források alapján erdei démon - őrködött, akik az isteni csecsemő sírását fegy vereik csattogtatásával igyekeztek túlharsogni. Évek múltán a felnőtt Zeusz, Krétára szöktette aranyszőrű bika képében Agenor föníciai király lányát, a szép Europét, hogy frigyükből megszülethessen Minósz, Kréta első királya. Minósz felesége, Paszifaé és a Poszeidon által küldött bika nászából születik meg az ember testű és bika fejű szörny, Minotaurosz. Minósz a gyalázatos szenvedély gyümölcsét persze el akarta rejteni a világ elől, ezért a mesteri Daidalosszal megépíttette knósszoszi palotája közelében a labürinthoszt, azt a zegzugos folyosók szövevényéből álló út vesztőt, amelynek mélyére zárták a Minotauroszt. A félig állat, félig ember szörnyeteg étvágyát a Minósz által adózásra kényszerített Athénból küldött ifjakkal és leá nyokkal csillapították, a Minotaurosz minden kilencedik évben hét athéni ifjat és hét leányt falt fel a labürinthosz mélyén. Végül a Minotauroszt Tézeusz győzte le, akinek Minósz leánya, Ariadné volt ebben segítségére. Ő adta át Tézeusznak a hatalmas fonal köteget, amelynek felgombolyításával a Minotaurosz megölése után ki tudott jutni a labürinthoszból.

5 Vallása N E M V O L T O L Y A N J E L E N T Ő S B E F O L Y Á S A M I N T A Z Ó K O R I K E L E T E N. K É P Z E T E I K K Ö Z É P P O N T J Á B A N A B I K A K U L T U S Z É S A F Ö L D A N Y A T I S Z T E L E T Á L L O T T. V I L Á G I H A T A L O M M A L V E T É L K E D Ő P A P I T E S T Ü L E T S E M A L A K U L T K I. A S Z E R T A R Á S O K A T N Ő K V É G E Z T É K, V A L Ó S Z Í N Ű L E G A S Z A B A D B A N F E L Á L L Í T O T T O L T Á R O K N Á L, B A R L A N G O K B A N É S H Á Z I S Z E N T É L Y E K B E N, E Z É R T T E M P L O M O K A T N E M É P Í T E T T E K.

6 Kréta szigetén lévő knósszoszi palota i.e között. épületegyüttes 150 m hosszú, szélessége 100 m. hatalmas kiterjedésű, négyszög alakú déli szárnya egykor monumentális lehetett. észak-déli tájolással épült, belső udvara kb. 50 m hosszú volt. az udvart sok kis helyiség vette körül, és bonyolult folyosórendszere volt. Elrendezés bonyolultsága kelhette életre azt a mítoszt, amely a labirintusról, Ariadné fonaláról és a Minotauruszról szól.

7 A KORSZAK EGYIK JELLEGZETES ÉPÜLETEGYÜTTESE A KNOSSZOSZI PALOTA A palotának több szintje volt, s mint a képből is kitűnik, az áthidaló gerendázatot vörös színűre befestett faoszlopok támasztották alá.

8 KNOSSZOSZI FELFELÉ SZÉLESEDŐ FAOSZLOPOK Építőanyagok: Terméskő, szárított agyag, agyagtégla, fa. Szerkezetek: Tömör falak, pillérek, oszlopok, támaszgerendás szerkezetek.

9 Térlefedés: agyaggal borított gerendás síkfödém Az épület több emeletes volt. A trónterem felett TÁMASZGEREDÁS SZERKEZET fogadótermek, máshol raktárak és a palota személyzetének lakóhelyiségei voltak találhatók.

10 A palota központjában 30x55 méteres nagy belső udvar helyezkedik el ennek nyugati oldalán voltak a reprezentatív helyiségek - trónterem és két, középen két-két pillérrel alátámasztott térség - talán szentély vagy más, kultikus célokat szolgáló helyiség. Propülaia: Csarnokszerűen kiképzett kapuépítmény, díszkapu

11 Érdekes az oszlopok kialakítása,törzsük alulról felfelé vastagodik: a gerendák megbízható, jó feltámasztását párnaszerű, gyűrűs fejezet és négyzetes átmeneti tagozat - abakusz - biztosítja. A szerkezeti megoldás láthatóan a függőleges és vízszintes tartószerkezet jó kapcsolatát szolgálta. között is megjelent. FELFELÉ VASTAGODÓ OSZLOPOK Megaron: előcsarnokos, egyetlen belsőterű lakóház, középen tűzhellyel

12 Mítoszt a labirintusról, Ariadné fonaláról és a Minotauruszról. Az udvart sok kis helyiség vette körül, és bonyolult folyosórendszere volt. Jól érzékelteti ezt a palota alaprajza. Feltételezhetően ez adta az alapot a labirintus mítoszhoz.

13 A paloták falait freskók borították. A híres Fogolymadaras és a Delfines freskó is mutatja, hogy a természet megfigyelése alapján életszerűen ábrázolták az állatokat. A minószi kultúra nagy hatással volt az ókori görög kultúrára. A M Ű V É S Z E K A K Ö R V O N A L A K H Ű M E G R A J Z O L Á S Á R A J O B B A N T Ö R E K E D N E K, M I N T A H A S O N L Ó S Á G R A. A M I N Ó S Z I M Ű V É S Z E T A T E R M É S Z E T E T F O R R Á S N A K T E K I N T E T T E, S E Z A F E L F O G Á S K R É T A S Z I G E T É R Ő L T E R J E D T Á T M Á S F Ö L D K Ö Z I - T E N G E R I K U L T Ú R Á K R A.

14 A falakat díszítő festmények néhány egyiptomi hagyománnyal azonosak, ilyen például, hogy nincs árnyék, perspektíva, a férfiak bőre barna, a nőké egészen világos. Egy knósszoszi falfestményen egy fiatal nő portréján a művész a szemet elölnézetből festette meg, akárcsak az egyiptomiak. A M I N Ó S Z I C I V I L I Z Á C I Ó I D E J É N A N Ő N E K M E G K Ü L Ö N B Ö Z T E T E T T S Z E R E P E V O L T K R É T A S Z I G E T É N. A F E S Z T E L E N E L E G A N C I Á V A L Ö L T Ö Z K Ö D Ő, S Z É P S É G É N E K É S N E M I S É G É N E K T U D A T Á B A N L É V Ő N Ő A F É R F I V A L T E L J E S E G Y E N L Ő S É G B E N M U T A T K O Z I K M E G A M I N D E N N A P I É L E T J E L E N E T E I B E N V A G Y A V A L L Á S I S Z E R T A R T Á S O K O N

15 Knosszoszi fresko Az emberi alakok ábrázolására az a jellemző, hogy ez is kötött, akárcsak az egyiptomi, azonban attól határozottan elüt, de a természetet alaposan megfigyelő alakítás mellett rokonságot mutat az archaikus görög művészettel.

16 Knosszoszi ökölvívók

17 Knosszosz

18 Bikaugrás Kr.e Királyi Palota A palota leghíresebb freskója, a bikaugrás sportjának legveszélyesebb jelenete, a bika szarvát megragadó sportoló az állat hátán átszaltózva leugrik. A háttérből határozott kontúrokkal kiemelkedő formák árnyékolás nélkül, tiszta élénk színek, térmélység nélküli háttér, dekoratív geometrikus motívumok.

19 PÁRIZSI NŐ Az itt bemutatott freskórészlet, a Párizsi nő, fitos orrocskájával és mandulavágású, nagy szemével, "modern" megjelenésével érdemelte ki nevét (lraklioni Múzeum /Kréta/).

20 ATLANTISZ LEGENDÁJA I. e körül a knósszoszi palota elnéptelenedik. Az égei művészet végét a dórok vándorlásának nevezett esemény okozza. Ennek a kultúrának a szépségeit a görögök már csak Homérosz elbeszéléseiből ismerik. Ehhez a civilizációhoz tartozik a Platon által is idézett, titokzatos Atlantisz legendája: "Idővel azonban rendkívüli földrengés és özönvizek támadtak (...), és Atlantisz szigete a tengerbe merülve eltűnt A hagyomány szerint az Atlanti-óceán övezte és a Föld minden gazdagsága megtalálható volt rajta. A sziget lakói az atlantidák voltak, akik Poszeidón istentől származtak. A valóságban Atlantisz legendáját talán a Théra szigetét leromboló vulkánkitörés ihlette. A Thérán 1967-től végzett ásatások egy város, Akrotiri maradványait hozták a felszínre.

21 Kígyós istennő - papnő A kultusztárgyak közül a legtitokzatosabb a híres kígyós istennő alakja, aki a krétai plasztika első számú tárgya. A knósszoszi palotában talált nőszobrocska kígyókat tart a kezében, fejdíszén egy macskaféle ragadozó ül. Talán egy papnőt vagy Földanya istennőt ábrázol. Kr.e körül, agyag, 29,5 cm magas Iráklion Múzeum

22 ÉGEI MŰVÉSZET SZOBRÁSZATÁNAK JELLEMZŐI Az égei világ a fémmegmunkálás technikáját i. e k. a vándorló népektől veszi át. Ezek a népek az Anatóliai magasföldön keresztül jutottak Trójába, amely a régészeti kutatások szerint kereskedelmi központ volt. Innen az Égeitenger szigetei felé vették útjukat. ezek az emberek fémekből szerszámokat és használati tárgyakat készítenek és megmunkálják a márványt is. Ciprus szigete rézben gazdag, ezért itt készülő edények egyedülállóak az égei világban. A Kükládok szigetei (ezen elnevezés az Égei-tenger jó néhány szigetének összefoglaló neve) hatalmas márványtömbök, ebből adódik, hogy az ekkor élő mesterek szobrokat és vázákat már márványból faragnak. Küklád-idoloknak nevezzük azokat a szobrokat, amelyek nemcsak női, hanem férfi figurák is, ábrázolhatnak katonákat, fuvolásokat és hárfásokat is. Egyes feltevések szerint ezek a szobrok istenségeket is jelképezhettek és akkor a bálvány kifejezés is megilleti őket.

23 Bikafej formájú rühton (ivóedény) Kr.e A minósziak nem a nagy szobrok, hanem inkább a kisebb tárgyak, finom, részletgazdag kidolgozásában, készítésében jeleskednek. A legrégebbi minószi ékszerek (i. e k.) Mokhloszból származnak és finoman megmunkált aranylevelek.

24 Agyagból készült phitosz Kr.e Bor, olaj, gabona tárolására használt nagyméretű cserépedény

25 Balra egy hím polip (lábasfejű) ábrázolása íváskor, jobbra egy nyolckarú polip ábrázolása hektokotilusszal (párzókarral); mindkettő a knósszoszi palota amforáin. Sziráki Egy Mükénében Sz Gábor: Égei fellelt civilizáció vázatöredéken megjelenik az emberi alak, mely a vázafestészet főalakja lesz majd.

26 A díszítmények többsége spirálisan épül fel, de jellemző a finom stilizálás is. Főbb motívumok a polipok, a növények, a leghíresebbek a lelőhelyük után elnevezett ún. Kamares-vázák és a palotastílusú edények. Az eleven természet ábrázolását háttérbe szorítja a rend és nagyság érzékeltetése.

27 MÜKÉNÉ MŰVÉSZETE

28 TRÓJA MÜKÉNE TIRÜNSZ I.e. II. évezred közepén Kréta hanyatlásának időszakában kezdődött a mükénei kultúra virágzása. Építészeti feladatok védelmi jellegűek. Az ellenség betörésének veszélye várak építését tette szükségessé.

29 MÜKÉNEI FELLGVÁR A várak szárazföldi bérceken emelkedtek, melyek védőfallal voltak körben ellátva és ilyen volt a mükénei Fellegvár is, amely a Peloponészosz félsziget északkeleti részén, hegyekkel körülvett magas dombon az i. e. XIV- XIII. században épült, erődített királyi székhely volt, a domb lába körül húzódott a település.

30 OROSZLÁNOS KAPU Mükénei fellegvár oroszlános kapuja. Az önálló építményt alkotó kapuzat a klasszikus görög építészet kapujának őse. A falakat mészhabarcsba rakott hatalmas megdolgozatlan kövekből rakták Küklopsz falazás

31 OROZLÁN KAPU A VÁRKAPUK NYÍLÁSA SZÖGLETES, A SZEMÖLDÖK GERENDA FELETT TEHERELHÁRÍTÓ HÁROMSZÖGET ALKALMAZTAK. AZ EBBEN ELHELYEZETT DOMBORMŰ ALAPJÁN NEVEZIK A MÜKÉNEI KAPUT OROSZLÁN- KAPUNAK.

32 ATHREUSZ KINCSESHÁZA VAGY AGAMEMNÓN SÍRJA Mükénében az Athreusz kincsesháza vagy Agamemnón sírja legmonumentálisabb az i. e. XIV. századból. A várdombtól nyugatra emelkedő lejtőkben i. e. XV-XIII. századi, különféle típusú sírokat tártak fel, közöttük kilenc kör alaprajzú, méhkas formájú álboltozattal fedett, nagyméretű föld alatti sírépítményt, a tholoszt.

33 ATHREUSZ KINCSESHÁZA VAGY AGAMEMNÓN SÍRJA A FÖLD ALATTI ÉPÍTMÉNY BEJÁRATÁHOZ A LEJTŐBE VÁGOTT, SZABÁLYOS ALAKÚ KŐTÖMBÖKBŐL RAKOTT TÁMFALAKKAL KÖZREFOGOTT, NYITOTT FOLYOSÓ, A DROMOSZ VEZET.

34 AGAMEMNON HALOTTI MASZKJA Homérosz Mükénét mint "sokaranyút" emlegeti; 1876-ban lelet nemcsak anyagában, hanem művészi megformálásában is igazi kincs : fejékek, serlegek, tőrök, melltűk, arany melldíszek és maszkok kerültek elő. Amikor Schliemann felemelte az egyik aranymaszkot (ma Athénban, a Nemzeti Múzeumban), a tökéletes arcábrázolásban azonnal felismerni vélte - tévesen - Agamemnónt, az "lliász" "szélesen országló" királyát.

Hasonló dokumentumok

PREHELLÉN MŰVÉSZET. és hatása a modern művészetre. (Brâncuşi, Modigliani, Chirico)

PREHELLÉN MŰVÉSZET. és hatása a modern művészetre. (Brâncuşi, Modigliani, Chirico) PREHELLÉN MŰVÉSZET és hatása a modern művészetre (Brâncuşi, Modigliani, Chirico) Bánlaki Ildikó 2010 Földrajzi elhelyezkedés kükladikus kultúra Prehellén korszak - kükladikus kultúra Az Égei-tenger szigeteinek