A GÖDÖLLŐI TÖRÖK IGNÁC GIMNÁZIUM

Átírás

1 ... meg kell érteni az ifjúságot, úgy kell venni őket, amint vannak, ifjaknak. Példaadással igen sokat lehet elérni ebben a korban, ha lelkünkből szeretni tudjuk őket. A szeretet olyan nevelő, vagyis növelő hatással van reájuk, mint a nap heve és a harmathullás vagy májusi eső áldott nedvessége. (Karácsony Sándor) A GÖDÖLLŐI TÖRÖK IGNÁC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készült az 1998/ /03 közötti tanévekre. Felülvizsgálva a 28/2000. (IX.21.) OM rendelet értelmében 2000/2001. tanévben. Érvényessége kiterjesztve a 2004/2005. tanévig. Felülvizsgálva a 2003/2004. tanévben. Felülvizsgálva a 2007/2008. tanévben. Módosítva a 2009/2010. tanévben. Módosítva a 2012/2013. tanévben. Legközelebbi tervezett felülvizsgálat időpontja: 2018/2019. tanév.

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 4 I. Az intézmény jellemző adatai ) Az iskola hivatalos elnevezése: ) Az iskola alapító okiratának kelte: ) Az iskola székhelye: ) Az iskola címe, telefonszámai: ) Az iskola fenntartója: ) Az iskola működtetője: ) Az iskola alaptevékenysége ) Az iskola földrajzi - társadalmi helyzete ) Az intézmény működésének számszerű adatai, ezek változásának prognózisa a.) Pedagógusok, és pedagógiai munkát segítők létszáma b.) Épület, helyiségek II. Helyzetelemzés ) Az iskola értékvilága ) Az intézmény kapcsolatai ) Az iskolai munka személyi és tárgyi feltételei ) Az intézmény oktatómunkájának adatai ) Az iskola szervezeti működése: ) Az intézmény mindennapi működése, információ, ünnepségek, hagyományok III. Az iskola nevelési programja ) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézmény oktatási profiljai Személyi feltételek Szervezési feltételek Az intézmény az oktatómunkával kapcsolatos feladatokat, eszközöket, eljárásokat a tanári - tanulói munkával kapcsolatos követelmények formájában fogalmazza meg ) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ) A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ) A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ) A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ) A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka, ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ) A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei IV. Az intézmény helyi tanterve ) Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények a.) Az iskola a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területei és a kerettantervek alapján alakította ki tantárgyi rendszerét ) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ) Az iskola magasabb évfolyamaira való lépés feltételei: ) Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének - minősítésének formája és az otthoni felkészülés írásbeli és szóbeli feladatainak meghatározása oldal

3 TARTALOMJEGYZÉK V. Zárórendelkezések oldal

4 BEVEZETÉS Bevezetés A gödöllői Török Ignác Gimnázium modern iskola és még modernebb akar lenni. Modern: nem csak az épület, a berendezés, felszerelés, eszközök korszerűségének színvonala alapján; nem csupán a tankönyvek, a műveltségi anyag és tartalmak mennyisége és változatossága okán és nem elsősorban a módszeres nevelési-oktatási eljárások alkalmazási gazdagsága és változatossága szempontjából. Mindezek, jóllehet fontos tényezők, mégsem elsődlegesek a modernség fogalmi meghatározásakor. Modern: azaz demokratikus és hatékony az iskola, ha igazán korszerűségre tör. Demokratikus, tehát minden iskolai teljesítményt tanár és diák közös munkája eredményének tart, akár sikerről, akár sikertelenségről van szó. A tanár számára a diák nem tárgy, nem eszköz, nem leküzdendő és /vagy legyőzendő akadály - ellenfél, hanem teljes értékű gyermekkamasz-ifjú, tehát különböző relációkban bár, de társ, partner a munka- és életközösségben. A tanár hozzáértése, kultúrája, közlékenysége alapján illetékes, a diák illetékességét kíváncsisága, szeretete, tanulni vágyása, erőtöbblete adja. Tanár és diák autonóm lényként viszonyulnak egymáshoz, ezért készek, egymás tiszteletben tartásával mindig mindent újrakezdeni. Hatékony, mert nem akarja sem tanár, sem diák megspórolni az egészséges erőfeszítést közös munkájuk során, de mindent megtesznek azért, hogy erőfeszítéseik gazdaságosak és életszerűek, élet-közeliek legyenek. Ez a pedagógiai felfogás az, amely nem a tengő élet békaperspektívájából látja az "életre való fölkészítés" feladatait, hanem egy magasabb-rendű szellemi lét irányából igyekszik áthatni a közösen megélt éppen iskolaformájú életet. Így felfogott munkánk lendítőereje a magasrendű értékekbe vetett hit a tanár, és az ezek iránti vágyakozás, erosz a diák részről. Mindezek alapján kíséreljük meg pedagógiai programunk, tanterveink tervezését. 4. oldal

5 I. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI I. Az intézmény jellemző adatai 1.) Az iskola hivatalos elnevezése: Gödöllői Török Ignác Gimnázium. 2.) Az iskola alapító okiratának kelte: július 2, módosítva a 194/1997.(XII.4.), továbbá 165/2000.(X.12.) sz. önkormányzati határozatokkal, a évi módosításokkal, az engedély kiállítója Gödöllő Város Önkormányzata, (Az alapító okirat alapját képező dokumentumok: - a Pest megyei Tanács VB. Oktatási Osztályának 853/4/3/1955.sz. engedélyező okirata, - az Oktatásügyi Minisztérium /1955.sz. engedélyező okirata, - a Művelődésügyi Minisztérium /1958. és a Pest megyei Tanács VB. Művelődési Osztályának augusztus 8-i dátumú engedélyei a "Török Ignác" név viselésének engedélyezéséről.) valamint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123 (1) bekezdésében leírtak alapján az intézmény szakmai alapdokumentumának kiállítója a: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gödöllői Tankerülete 3.) Az iskola székhelye: Gödöllő város. 4.) Az iskola címe, telefonszámai: Török Ignác Gimnázium, 2100 Gödöllő, Petőfi S.u telefon: alközpont, melyről az iskola egyéb helyiségei hívhatók. fax: /35 (titkárság). 5.) Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartó címe: 1055 Budapest, Szalay u oldal

6 I. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI 6.) Az iskola működtetője: Gödöllő Város Önkormányzata A működtető címe: Polgármesteri Hivatal, 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7., tel.: ) Az iskola alaptevékenysége Az intézmény 1955-ben létesült, 1958 óta hordja a gödöllői születésű aradi mártír, Török Ignác honvédtábornok nevét. Több mint negyven éves működése során alapvetően és túlnyomóan gimnáziumi oktatási és nevelési feladatokat látott el, 1979 és 1995 között évfolyamonként egy-egy osztályban óvónői szakközépiskolai képzést is folytatott. A Török Ignác Gimnázium, nevelő és oktató iskolaként szerzett tekintélyt és társadalmi elismertséget a hasonló típusú oktatási intézmények között. Tevékenysége értékőrző és fejlesztő alapvonásai mellett mindenkor lehetővé tette új műveltségi tartalmak, nevelési értékek befogadását. Felfogásunk szerint a komoly, szolid, alapos oktatás egyúttal a legjobb nevelés is, a pedagógiai hagyományőrzés és folyamatos megújulás legfontosabb színtere a tanóra, legmeghatározóbb eleme a diák-tanár viszony. A neveléslélektan tanulságait szem előtt tartva életkoronként újra és újra meg kell fogalmazni nevelő és növendék relációt, figyelembe venni ennek következményeit tartalmi és módszertani vonatkozásban egyaránt. A tananyag és diák viszonyulása ember és ember, az idősebb, tapasztaltabb, átadóbb - az ifjabb, tapasztalatlanabb és befogadóbb egyenjogú viszonyulásában nyer értelmet, teszi lehetővé a közös feladatok mindenkori újrafogalmazását, a közös tevékenység kiterjesztését tanórán kívülre is. Fő célunk tehát az egyetemes és magyar kultúra értékeinek átadása, közös megélése, gimnáziumként mindez elsősorban a felsőoktatásra való minél eredményesebb felkészítés jegyében: tehetséggondozás és tehetségfejlesztés útján. Különösen kiemelt figyelmet kap iskolánkban a magas szintű nyelvoktatás. Célunk, hogy a diákok már a gimnáziumi évek alatt megszerezzék azt a nyelvtudást (és az azt igazoló egy vagy két nyelvvizsga bizonyítványt), amelyre a felsőoktatási tanulmányokban és általában a modern világban szükségük van. Ennek lehetőségeit kerestük az előző évtizedekben az akkori meghatározó körülmények között a tagozatos oktatásban (idegen nyelvek, matematika), fakultációban, versenyeztetésben. És ennek lehetőségeit véltük megtalálni a közelmúltban és jelenben, építve az eddigi tradíciókra az idegen nyelvi specializáció új formáiban (angol-magyar két tanítási nyelvű, idegen nyelvi és matematika speciális osztályok), továbbá a nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatásban. Törekvéseink találkozva a felhasználók igényeivel eredményesen működő iskolai közösség kiformálódását segítették elő. Diákok-nevelők és szülők munka és életközösségének kialakulása organikus egységbe foglalják az iskolai élet tanórai és tanórán kívüli alkalmait s lehetővé teszik illeszkedését, kapcsolódását az iskolán kívüli közösség életéhez. Diákok-tanárok pezsgő, életteli tanórai és tanórán kívüli kapcsolatai formálják egyedivé iskolánk arculatát. Az alapos, elmélyült tanítás-tanulás, az ünnepi alkalmak formaságoknak is jelentőséget tulajdonító hagyományőrző komolysága jól megfér a személyiség megbecsülésén alapuló jókedvű, szabad és sokszínű, sokféle ízlést kielégítő közösségi élettel, a követelmény a szeretettel. 6. oldal

7 I. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Mindezen elvek és gyakorlat konkrét megvalósulási formáit a megfelelő helyen részletesebben fejtjük ki. Itt most csupán az alaptevékenység jelenlegi legfontosabb oktatási szervezeti formáit ismertetjük, mint a fentieknek a továbbiakban is meghatározó kereteit. 7. oldal

8 I. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Az intézményünkben jelenleg működő oktatási típusok: - a nyolcosztályos gimnázium kiemelkedő lehetősége a tehetséges tanulók felsőoktatásra való fölkészítésének.(tekintettel az együtt töltött idő hosszúságára.) A képzés az alsó évfolyamokon alapozó, az első idegen nyelv az angol. A IX. évfolyamtól kezdődően a tanulók emelt óraszámban tanulnak német nyelvet, angolt pedig alap óraszámban. - az angol és német négy évfolyamos nyelvi emelt óraszámú osztályokban folyó képzés ugyanezen cél megvalósítását tűzi ki, rövidebb idő alatt, - a matematika emelt óraszámú csoport indítása a műszaki pályák felé orientálódó gyerekek felkészítését segíti elő, - az öt évfolyamos angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás a magas szintű nyelvtudás elsajátításának olyan lehetősége, melyet egyetlen más iskolatípus sem ad meg, s egyúttal leginkább "EU-konform" képzésünk, 8.) Az iskola földrajzi - társadalmi helyzete Gödöllő városa természetes földrajzi és közlekedési központja a hozzá kapcsolódó tájegységnek. A fejlődő városi társadalom erős, polgárosodó populációt termelt ki s ennek igényei kedvezően hatnak a szociálisan hátrányosabb helyzetűekre is. Az iskola beiskolázási bázisát e két tényező határozza meg. Az intézmény elért rangja, elismertsége vonzza az ambiciózus gödöllői tanulókat és szülőket. Ugyanezért az agglomeráció településeinek lakossága is erősen törekszik gyermekeik itteni középfokú iskoláztatására. Másrészt a jó közlekedés lehetővé teszi, hogy gödöllői tanulók is igénybe vegyék a környék /Aszód - franciaoktatás/ és Budapest oktatási kínálatát. A kilencvenes évek eleje óta Gödöllőn a Premontrei Szent Norbert Gimnázium és a Református Líceum is a középfokú oktatás további színvonalas lehetőségeit teremtették meg. Mivel lakóhelyünkön szerencsére nem csökken a tanulólétszám, lehetőség nyílik arra, hogy az iskolák képzési profiljai egymást kiegészítve szolgálják a lakosság igényeit, együttműködés és egészséges verseny alakuljon ki közöttük. Ebben iskolánk úgy állhat helyt, ha a kialakult színvonal őrzése mellett a továbbfejlődés mindenkori lehetőségét is megtalálja. a.) Az intézmény beiskolázási körzetei A gödöllői Török Ignác Gimnázium alapítása óta városi és körzeti beiskolázási feladatokat lát el. A beiskolázási körzeteket akkor, amikor az intézmény megyei fenntartásban volt, Pest megye akkori tanügyi vezetése jelölte ki. Városi fenntartásba kerülésekor ezeket a városi oktatási vezetés megerősítette. Legutolsó szabályozása 1998-ban történt az iskola Pedagógiai Programjának elfogadásakor, ennek megfelelően az egyes képzési típusoknál, az önkormányzat jóváhagyásával a jelenlegi helyzet a következő: - Nyolcosztályos gimnáziumi képzés, évfolyamonként egy-egy, összesen 8 osztály. Körzet: Gödöllő város és körzete. - Angol-magyar két tanítási nyelvű képzés, évfolyamonként egy-egy osztály. Körzet: Gödöllő és közvetlen agglomerációján kívül Budapest és Vác városok és agglomerációjuk azon része melyből az iskola tömegközlekedéssel megközelíthető. - Angol-német emelt óraszámú nyelvi képzés, évfolyamonként kettő-kettő osztály. Körzet: Gödöllő városa, Isaszeg, Pécel, Dány, Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Szada, Veresegyház, Mogyoród, Kistarcsa, ezeken felül a férőhelyek számától függően Budapest közel eső kerületei és a Galga völgyének települései. 8. oldal

9 I. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Megjegyzések: - Információink szerint az intézményt érintő tanulólétszám csökkenés nem várható, mivel Gödöllő város demográfiai adatai szerint ez nem jelentős, a körzet viszont nagy. - Dacára annak, hogy a városban 1993 óta további két középiskola nyílt, a Török Ignác Gimnáziumba jelentkezők száma a fölvehető létszám három-ötszöröse. b.) A 2012/2013. tanév fontosabb mutatószámai: - Tanulólétszám: Tanulócsoportok száma: 20, ebből 8 osztályos gimnázium 8. - Napközis csoportok száma: 0. - Osztálytermek száma: 21, továbbá 3 előadó (kémia, biológia, fizika), 2 számítástechnika terem, 1 könyvtári raktár és olvasósarok 4 csoportszoba, 1 csarnokméretű testnevelés terem. - Pedagógusok száma: 50, ebből tartósan távol 2 fő, részmunkaidős 2 fő, óraadó 3 fő, üres álláshely 1. Egy pedagógusra jutó gyermeklétszám: az 5 pedagógussal számolva 13,9 fő. - Egy tanteremre jutó gyermeklétszám: 26,9 fő (figyelmen kívül hagyva a könyvtárat, csoportszobákat, testnevelés termet). - Szakos ellátottság: 100 %-os. - Hiányzó szakos tanárok: 0. - Egyéb dolgozók: iakolatitkár 2 fő, pedagógiai asszisztens 3 fő, összesen: 5 fő. - Az iskola működtetője által foglalkoztatott dolgozók: Takarító 4 fő Karbantartó, fűtő-gondnok 1,5 fő Portás 2 fő Összesen: 7,5 fő c.) Tárgyi feltételek: - A kötelező eszközök és felszerelés 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 2. sz. melléklete tekintetében az intézmény ellátottsága megfelelő, a hiányok a működést nem akadályozzák. (Az előírt helyiségek közül az intézmény nem rendelkezik nyelvi laboratóriummal, művészeti nevelés szaktantermével, technikai szaktanteremmel, gyakorló tanteremmel, ezen azonban csak az épület bővítésével lehetne segíteni. Ezen helyiségek berendezés igényét az eszközfejlesztési tervben részletezzük.) - Az új jogszabályokban megfogalmazott eszközök és felszerelések hiányosságainak felmérése folyamatban van. 9. oldal

10 I. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI 9.) Az intézmény működésének számszerű adatai, ezek változásának prognózisa a.) Pedagógusok, és pedagógiai munkát segítők létszáma A főállású nevelők létszáma 51 fő. Az 51 fő nevelő az alábbi szakok oktatására képesített: Szak Képesítés Tudományegyetem Tanárképző főiskola magyar nyelv és irodalom 12 fő Történelem 11 fő angol nyelv 10 fő 1 német nyelv 5 fő 1 orosz nyelv 3 fő 1 latin nyelv 2 fő matematika 10 fő fizika 6 fő kémia 4 fő biológia 3 fő 1 földrajz 4 fő 3 számítástechnika 4 fő technika 1 fő ének 1 fő rajz 1 fő testnevelés 2 fő 2 fő könyvtár 1 fő 10. oldal

11 I. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Helyettesek: óraadó 2 fő, részmunkaidős 2 fő. Az általuk ellátott szakok: Szak Képesítés Tudományegyetem Tanárképző főiskola latin 1 számítástechnika 1 angol, biológia 1 német-hittan 1 Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma: iskolatitkár ped. asszisztens b.) Épület, helyiségek A Török Ignác Gimnázium jelenlegi épülete 1988-ban készült el, az épület állapota, felszereltsége megfelelő. Jól megközelíthető, mivel a város központjában található, 5 percnyi gyaloglással elérhető a HÉV-állomás és autóbusz pályaudvar, 15 percnyivel a MÁV állomás. Az iskola közvetlen szomszédságában találhatók: rendőrkapitányság, rendelőintézet, polgármesteri hivatal. Az épület riasztóberendezéssel ellátott. Aulája alkalmas ünnepségek tartására, második emeleti galériája képzőművészeti kiállításokra. A belső terek, közlekedő folyosók tágasak. Az épülettel egy egységet alkot a 600 személyes főzőkonyha és az egyidejűleg 240 fő befogadására alkalmas étterem, az étkezési rész üzemeltetője a Kalória KHT, az étkezőt az intézmény diákjain és dolgozóin kívül a helyi Református Líceum tanárai, tanulói, továbbá a Polgármesteri Hivatal dolgozói is igénybe veszik. A helyiségek főbb számszaki mutatói: Munkakör Létszám Ebből főállású Főállásúból nyugdíjas számítástechnika. fizika, kémia, biológia További helyiségek: Tanterem Szakterem Előadó Csoportszoba - könyvtár 1 (raktár, iroda és olvasósarok), - portásfülke 1 (telefonközpont), szertár 4 (fizika, kémia, biológia, humán tárgyak, angol, számítástechnika oldal

12 I. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI - tornaterem 1 (csarnokméretű), - orvosi rendelő 1, - iroda 5, - tanári szoba 1, - öltöző-zuhanyzó 4, - WC 13 (tanulói 6, tanári 3, öltözői 4), - kazánház 1, - műhely (karbantartói) 2, - karbantartói öltöző,fürdő,wc 1. Az épület belső udvara parkosított, itt helyezkedik el 2 db. bitumenes pálya, raktárépület, gázfogadó állomás. 12. oldal

13 II. HELYZETELEMZÉS II. Helyzetelemzés 1.) Az iskola értékvilága A gödöllői Török Ignác Gimnázium pedagógiai értékrendje a szabadság és tolerancia eszméi mellett rendeződik el. A nevelőtestületben a tanár illetve tanulóközpontú felfogás szabadon érvényesül, mivel a hangsúlyt mindkettő a tanár-diák viszony meghatározó voltára teszi, munka- és életközösségük fejlődése során pedig a szerepek (hasonlóan a családi közösséghez) a helyzetnek megfelelően változnak. A türelem, mint elvárás így kölcsönösen érvényesül diák-tanár vonatkozásában egyaránt. Megegyezéses értéke az itt folyó pedagógiai tevékenységnek az értelmes munka hasznába vetett hit. Minden érintett nevelési tényező (diákok-szülők- nevelők) részéről erős az erre irányuló igény, ez teremti meg az iskola munkaközpontú légkörét. Mindez találkozik a használók (Gödöllő és környéke érintett lakossága) iskolával kapcsolatos elvárásaival, s vonzó hatást gyakorol tágabb körben is. Mindez együtt azt eredményezi, hogy az iskola a társadalmi elismertség vonatkozásában "jó és erős" gimnáziumnak számít. Az ebből tagadhatatlanul következő szelekciós hatás azonban nem a szociálisan hátrányos helyzetű lakossági csoportok gyermekeinek kívül rekedését vagy lemorzsolódását eredményezi, hanem emelő hatást gyakorol rájuk? Ezzel megegyezően az itteni pedagógiai munka nagy súlyt helyez a hátrányok ellensúlyozására, az ehhez szükséges iskolai feltételek megteremtésére. A földrajzi közlekedési viszonyok már említett előnyös vonásai elősegítik, hogy az iskola pedagógiai-kulturális központként funkcionálva láthassa el feladatait. Az iskola értékvilágában a humánus, egyetemes, nemzeti és helyi értékek rendező elvként határozzák meg az oktatás-nevelést. A tanári munka szervesen folytatódik a tanórán kívüli iskolai élet színterein s számos ponton kapcsolódik az iskolán kívüli lehetőségekhez és törekvésekhez. A demokrácia az iskolai társadalom tagjai számára nem elvont eszményként, formalitásként, jelszóként, ürügyként játszik szerepet, hanem mint napi érdekegyeztetésben kiküzdött érték határozza meg a közös tevékenységet. 2.) Az intézmény kapcsolatai A gimnázium mikro- és makro társadalmi környezete kedvező feltételeket jelent a pedagógiai tevékenység szempontjából. A már említett tényezőkön kívül itt csak utalunk továbbiakra: - a város és környéke gazdaságilag fejlődő, - az önkormányzat és egyéb társadalmi-politikai tényezők iskolabarát felfogásúak, - a város oktatási intézményeiben magas színvonalú pedagógiai tevékenység folyik, - kiemelkedően sokszínű és értékes a Művészetek Háza Gödöllő, Kulturális és Konferencia Központ munkája, - a városban egyetem, számos tudományos intézmény működik és gyakorol jó hatást környezetére, - Budapest közelsége további lehetőségeket jelent, 13. oldal

14 II. HELYZETELEMZÉS - a város és intézményünk is igen sok ténylegesen funkcionáló nemzetközi kapcsolatot épített ki - Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ - Gödöllői Városi Múzeum - Külföldi testvériskolák (német, dán, holland, szlovák, erdélyi magyar, izraeli) - A Bethlen Gábor Alapkezelő által finanszírozott és szervezett Határtalanul! program, melynek keretében határon túli magyar iskolákkal bonyolítunk le diákcsere programokat. Az iskola folyamatosan él ezekkel a kapcsolati lehetőségekkel. A kiépült intézményes és személyes egyeztetési formák kielégítően működnek, megegyezéses és együttműködéses alapon, mivel a partnerek tiszteletben tartják a kapcsolatok során a pedagógiai elvek dominanciáját. 3.) Az iskolai munka személyi és tárgyi feltételei Mint az előző (I. fejezet) rész adataiból kitűnik, e feltételek lehetővé teszik az iskolai célok eredményes megvalósítását. A nevelőtestület összetétele és felfogása alkalmas minőségi munka megvalósítására. Alaptényezője ennek a tantestület nagymértékű stabilitása. Az alapítók nemzedéke, jól képzett, ambiciózus pedagógusokból állt, közülük többen nagyhatású iskolateremtő egyéniségek, akikre a később érkezők mindenkor támaszkodhattak. Szerencsés helyzet, hogy néhányan még ma is tanítanak, ha nyugdíjas óraadóként is, jelenlétük biztosítja a hagyományok folytonosságát. A tantestület fejlődése szerves, a belépők többnyire egy életre vállalják az itteni munkát, a munkaerőmozgás csekély arányú. A tantestület felfogása arra irányul, hogy minden lehetőségét megteremtse a színvonalas oktatásnak-tanulásnak. A magas szintű követelményrendszer tehát ugyanilyen szinten álló tanári munkával párosul és ez elnyerte a szülői közvélemény egyetértését is. Ez annyit jelent, hogy az iskola alapításától kezdve mindig eredményesen teljesítette legfőbb feladatát: a felsőfokú tanulmányokra való felkészítést, sőt folyamatos javulást tudott elérni e téren. Ugyanakkor - kis iskolaként indulva - emberközeli, humánus kapcsolat alakult ki tanárok-diákok között, jó értelembe vett családias légkör. Az emberszeretet nemes eszményei alapján munkatársi viszony alakult ki nevelők és nevelők, nevelők és diákok között. A nevelésnek ezeket a stabil eszményeit követve tudott a nevelőtestület időtálló nevelési értékeket kialakítani. A tantestület tagjai szakmai-pedagógiai vonatkozásban jól képzettek, erős a továbbképzésre-tanulásra irányuló igényük. A következő években számos szakterületen szükséges a Nemzeti Alaptanterv új műveltségi területeinek megfelelő képesítések megszerzése. Az intézmény az alapító okiratában meghatározottak szerint integráltan együtt neveloktat sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI) tanulókat. A sikeres integráció feltétele a dolgozók (pedagógusok és az összes alkalmazott) valamint a diákok, szülők tájékoztatása. Elengedhetetlen az iskolaközösség részéről a tolerancia, empátia és segítőszándék. Az ehhez szükséges szabályok megjelennek az iskola házi rendjében. Azokat a pedagógusokat, akiknek a tanulócsoportjában SNI tanuló tanul, az igazgató tájékoztatja a sajátos nevelési igény típusáról, és az abból következő plusz pedagógiai feladatokról. A sajátos nevelési igényt igazoló szakértői véleményben meghatározottak szerint az 14. oldal

15 II. HELYZETELEMZÉS intézmény külső szakember (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus stb.) alkalmazásával biztosítja a tanulók számára a törvényben előírt speciális fejlesztést. A tanulóközösség tanulás centrikus, közösségi igényei és törekvései az iskolai munka lendítőerejeként hatnak. Az oktatás, nevelés tárgyi feltételei megfelelőek. A szertárak állománya az egyéb taneszközök és felszerelések mennyisége és minősége általában lehetővé teszik a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettantervi rendelet alapján kialakított helyi tanterv megvalósítását. Szükséges azonban elsősorban a fizikaszertár illetve a számítástechnikai berendezések gyarapítása, korszerűsítése, a tornaterem felújítása. Az alapító okiratnak megfelelően beiskolázott SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges törvényben meghatározott fizikai környezetet, eszközparkot a Fenntartó biztosítja. 4.) Az intézmény oktatómunkájának adatai - a felsőfokú nyelvvizsgák száma 1993-tól azért nő ugrásszerűen, mert ebben az évben érettségizett először angol-magyar két tanítási nyelvű osztály, amely nyelvvizsga minősítését az érettségi bizonyítvánnyal együtt kapja, - az 1999/2000-es tanévtől kezdve a gimnáziumok sorrendjére vonatkozó ranglistákat különböző szempontok alapján állították össze, így azok nem összehasonlíthatóak az előző évek táblázataival, től az iskola saját információi alapján megállapította, hogy az érettségizők 75-85%-a tanult tovább felsőoktatási intézményekben tól az iskola honlapján követhető: az érettségi vizsgák eredményei és a kompetenciamérések eredményei. Az oktatómunka színvonalára utal az is, hogy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken az iskolának minden évben volt néhány tárgyból döntőse, helyezettje. A versenyeztetésben azonban még vannak kihasználatlan lehetőségek. Mivel a nevelőtestület becsületes, értékközpontú törekvései találkoznak az ambiciózus szülők tanulni vágyó gyermekeinek igyekezetével, a gimnázium nevelőmunkája alapvetően sikeres. A növendékek munkafegyelme megfelelő vagy jó, magatartásuk fegyelmezett, a tanár-diák viszony jó, nem túlzás azt állítani, hogy demokratikus. Ez azt jelenti, hogy működik az érdekképviselet /Diákönkormányzat/, az adódó konfliktusok érdekegyeztetéssel megoldhatók, a tanulói részvétel az intézmény irányításában a törvényes előírásoknak nem csak betű szerinti értelemben felel meg. Az iskola elégséges kínálatot biztosít a tanórán kívüli foglalkozások területén (Sportegyesületi munka, diákkörök, kirándulások, iskolabálok, kulturális programok, táborok.). A sokszínű, érdekes diákélet maga is nevelési tényező, ehhez járul az iskolai ünnepségek hagyományőrző komolysága. A diáksport eredményességét és hozzájárulását az iskolai nevelőmunkához külön hangsúlyozni kell. Van viszont néhány olyan probléma, melynek megoldásában évek óta nincs előrelépés. Ilyenek: az időnként elharapózó csoportos késések, a környezet esztétikája és higiénéje iránti tanulói igénytelenség, az időnként tapasztalható trágárság. 15. oldal

16 II. HELYZETELEMZÉS A felelősséget nem háríthatjuk át teljesen a bennünket körülvevő nagyobb társadalmi miliőre, a megoldás lehetőségeivel tovább kell foglalkozni. Nagy kérdése a gimnáziumi nevelésnek az, hogy ideális értékeket követve vajon felkészítjük-e növendékeinket arra, hogy a való, reális életben álljanak helyt? Pedagógiai programunk további része megkísérli, hogy e kérdésre választ adjon. 6.) Az iskola szervezeti működése: Az intézmény vezetési szerkezetét az alábbi séma szemlélteti: Közalk.T. Nevelő testület Intézményvezet ő. DÖK SZMK II.sz. igazgató-helyettes Munkaközösségvezetők I.sz. igazgató-helyettes Nevelők Iskolatitkár Titkárság vezető Oktatási aszszisztensek Ifjúságvédelmi felelős Könyvtáros Védőnő Önkéntes munkaközösségvezetők DÖK segítő tanár 16. oldal

17 II. HELYZETELEMZÉS A szervezeti működés főbb jellemzői a táblázatból kiolvashatók. A szervezet működésének részletes leírása megtalálható az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) és Házirendjében, melyek a Pedagógiai Program mellékletét képezik. Ezek kivonataként a működés röviden a következőképpen foglalható össze: - a mellérendeltségben működő vezetési partnerek tevékenységüket saját munkaterveik alapján végzik (diákönkormányzat, Szülői Munkaközösség iskolai választmánya), - szükséges esetekben a nevelőtestület üléseit kibővíti a partnerek képviselőivel, - a nevelőtestületi ülések rendjét az éves munkaterv rögzíti, - az iskola szűkebb vezetése (igazgató és helyettesei, gazdasági vezető) hetente meghatározott időpontban értekezletet tart, - a diákönkormányzat (a Házirend meghatározása szerint és a továbbiakban: DÖK) ülésein az igazgatóság képviselője rendszeresen részt vesz, - az SZMK iskolai választmánya munkájában az igazgatóság képviselője rendszeresen részt vesz, - a szakmai munka ellenőrzésének rendjét illetve a gazdasági munkával kapcsolatos belső ellenőrzési tevékenységet az SZMSZ is rögzíti. - További (önálló) iskolai szervezetek: - A Török Ignác Díj kuratóriuma a nevelőtestület. Török Ignác Gimnáziumért Alapítvány, Diák Sportegyesület (TIG DSE). E szervezetek munkájukat önállóan végzik, az intézménnyel való együttműködés alapjait évente az iskolai munkaterv rögzíti. 7.) Az intézmény mindennapi működése, információ, ünnepségek, hagyományok Tervezés: - Az éves iskolai munkaterv javaslatát az igazgató készíti el írásos formában sokszorosítva, SZMK iskolai választmánya, Diákönkormányzat véleményezi, végleges formájában az igazgató szövegezi meg. - A munkatervben szereplő feladatok részletes megtervezése, saját munkaprogramjuk elkészítése az érintettek feladata, egyeztetésük e szervezetek ülésein történik. - Alapelvek: egylépcsős döntés nem születhet, a Diáktanács képviselők az osztályokkal, a szervezetek, érdekvédelmi testületek tagságukkal való konzultáció után jogosultak döntésre, a döntéssel kapcsolatos tanácskozásokról jegyzőkönyv készül. Információ: - A nevelőtestületet heti rendszerességgel hétfőnként a nagyszünetben az igazgató illetve felelősök informálják, szükséges esetekben a hónapok utolsó csütörtökjén munkaértekezlet. - A tanulók informálása legalább havi rendszerességgel keddi napokon nagyszünetben igazgatói hirdetéseken történik. 17. oldal

18 II. HELYZETELEMZÉS - A rendszeres információ további eszközei: hirdetőtáblák, sokszorosított anyagok, iskolai honlap. - A tanulmányi szempontból legfontosabb munkafázisok (jelentkezés évközi vizsgákra, érettségi előkészítőre, érettségi vizsgára és felsőoktatásra, tankönyvrendelés, menzai kedvezmények és tankönyvsegély igénylése, tanév eleji és végi határidők) előtt minden esetben körlevelet, űrlapot igényelhet minden érintett tanuló, nevelő, ezeket az adott tanévben meg kell őrizni, a kapcsolatos eljárásoknak ez alapdokumentuma. Értékelés: - Az értékelés az intézményben nyilvános. - Fórumai: nevelőtestületi értekezletek, hirdetések, ünnepségek. - Kiemelt jelentősége van az értékelésben a jeles és kitűnő tanulmányi-, felsőoktatási beiskolázási eredményeknek, a tanulmányi, sport- és kulturális versenyeken elért helyezéseknek, az ezekkel kapcsolatos diák és nevelői teljesítményeknek, az iskolának nyújtott önkormányzati-, szülői-, alapítványi stb. támogatásoknak. - Az értékelés eszközei: szóbeli dicséret, elismerés, bejegyzés ellenőrző könyvbe, jegyzőkönyvi bejegyzés, Török Ignác Díj és Plakettek, Osztályelső és Évfolyamelső cím (tanulók), a Török Ignác Gimnáziumért Alapítvány emlékgyűrűje (nevelők), oklevél, jutalomkönyv. - A nevelőtestület, nevelők, dolgozók munkájának, a diákok magatartásának - szorgalmának, tanulmányi előmenetelének ellenőrzési - értékelési rendjét, formáit, eszközeit az SZMSZ és Házirend rögzíti. - Alapelvek: nem maradhat elismerés nélkül egyetlen pozitívum sem, s nem maradhat elutasítás nélkül semmi olyan, ami a közös munkát károsan befolyásolja. Az ünnepségek, hagyományápolás rendjét, formáit az SZMSZ, Házirend és az intézmény éves munkaterve határozza meg. Fentiek fontosabb vonásai a következőkben összegezhetők: - nevelők, diákok, szülők, iskolavezetés folyamatos egyeztetéssel keresik az együttműködés lehetőségeit, - egymás munkáját rendszeresen értékelik, elismerik, - mindezekkel kapcsolatban súlyt helyeznek a nyilvánosságra, - fentiek kiemelkedő alkalmait az egyeztetéssel kapcsolatban lásd a tervezésnél, az értékeléssel kapcsolatban a már felsoroltakon kívül külön megemlítendők a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek, a szalagavató és ballagás, az aradi vértanúk napja, az 1848-as és 1956-os forradalmak emlékünnepségei és a Határtalanul! program keretében lebonyolítandó témanapok - a diákhagyományok ápolásával kapcsolatban fontos szerepe van az iskolabáloknak, melyek minden esetben műsorosak (az első diákbálon történik a "gólyaavatás"), az iskolai diáknapnak, iskolarádiónak, a sport- és kulturális versenyek eredményhirdetéseinek. Az iskola tradíciói közül megemlítjük a klasszikus, a népi kultúrához való kapcsolódást, ezek figyelembevételét ünnepségeken, közös programokon, továbbá az ezekre való felkészülés diák-tanár alkotóműhely jellegét. 18. oldal

19 III. Az iskola nevelési programja 1.) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézmény pedagógiai hitvallása A Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete az iskolát az élet színterének tekinti. Felfogása szerint a gyermek, kamasz, ifjú élete akkor teljesedik ki, ha a megfelelő időben iskolaformájú, ha az önmagától másokig vezető úton itt találkozik barátsággal, szerelemmel, idősebb emberekkel. Az idősebb társ, a tanár feladatát ebben a viszonyrendszerben úgy tudja ellátni, ha a teljes életet közvetíti műveltségi területének ismeretei segítségével is, ha a különböző életszakaszoknak megfelelően szülője, vezetője, ideálja, partnere tud lenni a diákközösségnek, méghozzá nem kívülről, hanem belülről, "demokratikus" választás útján. A Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete hisz az iskola emberformáló, személyiségalakító, tehát nevelő, azaz növelő szerepében. Úgy véli, hogy e szerep teljesítéséhez nélkülözhetetlen a tanárban meglévő többlet és a diákban meglévő igény (vagy ennek fölélesztése). Tisztában van azzal, hogy e többlet átadása áldozat, szeretet, odaadás, példaadás nélkül lehetetlen, tisztában van azzal, hogy a személyiség autonóm s befogadás csak viszonyulás útján valósulhat meg. Viszonyulás, pontosabban viszonyulások a szabadság és egzisztenciális komolyság légkörében jöhetnek létre, formájuk jogi, művészi, tudományos, társadalmi és világnézeti, azaz életszerű. A Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete az iskolát nem öncélnak, öncélú tanár, diák vagy szülői ambíciók kiélési területének tekinti, hanem eszköznek. Eszköz, melynek segítségével továbbörökíthetők az új nemzedékeknek az emberi kultúra, tudomány, erkölcs, a szép, igaz, jó hordozói. Eszköz, amellyel az életben hasznosítható, konvertálható, továbbfejleszthető tudást megszerzik a növendékek. Eszköz, melynek segítségével az ifjú ember szocializálódik, a társadalom felnőtt, hasznos, becsületes tagjává válik. Mindezeknek megfelelően a Török Ignác Gimnázium /továbbiakban: TIG/ általánosan művelő, felsőfokú tanulmányokra fölkészítő középiskola. A pedagógiai munka fő célja a tehetségek fölismerése, megnyerése a közös munkának, a tehetséggondozás és fejlesztés. Az intézmény feladatának tekinti a felvételi vizsgán felvételt nyert és befogadott SNI tanulók képességeinek feltérképezését, és tehetséggondozását ezzel is segítve őket abban, hogy a társadalom teljes jogú, aktív tagjaivá váljanak A TIG-ben az oktatás értékközpontú: ki akarja fejleszteni a tanulók azon képességeit, melyek segítségével eligazodhatnak hazánk, Európa és a nagyvilág kultúrájában és tudományában, képessé válnak az önálló ismeretszerzésre, szellemi munkára, műveltségük további építésére. A diákokkal meg akarja ismertetni azon erkölcsi és humánus értékeket, amelyeket a zsidó- görög- keresztény kultúrkör, a humanizmus, felvilágosodás, szabadgondolkodás adtak az emberiségnek, hogy ezáltal önálló értékválasztásra, saját értékrend kialakítására váljanak képessé. Mindez szilárd műveltségi alapok kialakítását teszi szükségessé, ehhez pedig változatos, az életkornak megfelelő, alkotó légkörű pedagógiai munka és színvonalas követelményrendszer szükségesek. Ez azt is jelenti, hogy a NAT-ban és kerettantervben megfogalmazott ismeret-minimumokat az intézmény céljainak megfelelően átgondoltan bővítettük. 19. oldal

20 Jelenti továbbá azt is, hogy az iskola tantárgyakban gondolkodik, tantárgyi rendszerét a hagyományoknak illetve a tudományok tagolódásának megfelelően építi ki s az új műveltségi tartalmakat a tantárgyak anyagába integrálja. Az iskola a műveltségi anyag szerkezeti felépítésében - ahol ez lehetséges - a linearitás elvét követi, de ahol ez nem lehetséges, ott is az egyszerűbből indul ki s tart a bonyolultabb felé. Ugyanez az elv érvényes az irodalom, történelem, művészetek területén a nemzeti- illetve egyetemes- ismeretanyag belső arányinak megállapítására. Az anyanyelvből, nemzeti irodalomból - történelemből, zenéből, stb. kiindulva alapozzuk meg a növendékek identitását, kötődését s innen jutunk el annak megértéséig, hogy amilyen fontos nekünk a magunké, ugyanolyan fontosnak tartják a magukét mások, érdeklődésre csak akkor tarthatunk számot, ha mi is érdeklődünk mások iránt. Mások kultúrájának becsülése, a belőlük való épülés a feltétele annak, hogy a miénket is becsüljék, abból is merítsenek, így jutunk kötődéstől a nyitottságig, egyik nélkül a másik mit sem ér. Ez a pedagógiai felfogás természetszerűleg figyelembe veszi a fejlődés- és neveléslélektan alapvető tanulságait, fontosnak tartja, hogy gyermek-kamasz- ifjú nyelven, azaz verseny- probléma- gestio dialektusban beszéljenek a partnerek s a tudományosság kritériumai ne a bonyolultság és érthetetlenség, hanem az igazság maximális megközelítése és világosság legyenek. Az oktatást nem puszta ismeretátadásnak tekintjük, hanem olyan viszonyrendszer kialakításának, melyben diák és tanár között jogi- művészi- tudományos- társadalmi- erkölcsi relációk jönnek létre. E kapcsolatok életszerű működése teremt közösen kimunkált értékeket, az ilyen típusú munka egyúttal az igazi demokrácia iskolája is. Nevelési törekvéseink legfontosabb színtere tehát a tanóra, igazi oktatási reform itt valósulhat meg. Természetesen az ilyen reformhoz az szükséges, hogy a pedagógus önmagát folyamatosan megújíthassa, tovább képezhesse, ehhez képest alakítottuk ki a pedagógustovábbképzés iskolai rendszerét. Persze a nevelésnek nem a tanóra az egyetlen színtere. Ha igaz, hogy a nevelés célja az, hogy képessé tegye a felnövekvő nemzedéket másokkal élet-, munka- és erkölcsiközösségek alkotására, akkor az is igaz, hogy ezek már az iskolában létre kell jöjjenek felnőttek és ifjak, tanárok és diákok között. Ez csak úgy lehetséges, ha a tanórán keltett igények tanórán kívüli további igényeket, érdeklődést eredményeznek ifjúi részről s van készség ezek kielégítésére a nevelők oldaláról. E két terület /tanórai, tanórán kívüli oktatás-nevelés/ szervesülése nélkül az iskola nem is gondolhat különleges, vonzó, tényleges társadalmi igényeket kielégítő képzésre, meg kell elégednie olyan lecsupaszított minimumszinttel, mely egyetlen partnernek sem ad többet, mint az iskolába járás puszta tényét. Ez esetben azonban az iskola becsapja a diákot és szülőjét, nem adván meg nekik a társadalmi emelkedéshez szükséges minimumot. Ahhoz, hogy nevelésünk legfőbb célja: az egyéniség erkölcsi magaslatra emelése, a személyiség világra segítése megvalósuljon, az iskolában polgári viszonyok kell kialakuljanak. Ez annyit jelent, hogy lehetőségekben, perspektívákban gazdag, szellemileg inspiráló, a tényleges és szabad választás lehetőségét kínáló környezet és egyéniségek /sőt személyiségek/ szükségesek ahhoz, hogy a hatások rendszerré érlelődjenek. Csak így bizakodhatunk abban, hogy becsületes, igazságos, szellemileg igényes, munkaszerető magyar és világpolgárokat bocsáthatunk ki az iskola falai közül. 20. oldal

21 a.) A nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei A nevelőtestület pedagógiai alapelvei sok évtizedes, folyamatos fejlődés eredményeként alakultak ki. Így rögzítésük nem elsősorban deklaratív és perspektivikus, hanem meglévő felfogást és gyakorlatot tükröző s így tartalmazzák a további fejlődés irányait, céljait. Pedagógiai munkánk legfontosabb alapelvének a szeretetteljességet, családiasságot valljuk. Az iskolai közösség minden relációjában (tanár-diák, diák-diák, nevelő-nevelő, nevelő és szülő) egyformán fontosnak tartjuk ezt, legfontosabb és meghatározó azonban a növendékekhez való viszonyunkban. Tanári oldalról nézve a dolgot ez munkánkban az alapvető és meghatározó gyermekközpontúságot jelenti. A demokráciára nevelést az illetékesség, kompetencia, nyitottság, tolerancia, partneri viszony elveinek figyelembevételével szervezett folyamatként fogjuk fel. Az így értelmezett pedagógiai tevékenység nem nélkülözheti tanári részről a tudatosságot, illetve a tudatosítás szándékát. Az oktatás és nevelés gyakorlati színterein a tudatosság szervezettséget, mindenkire érvényes követelményeket, a követelmények nyilvánosságát és az ezekkel kapcsolatos információk hozzáférhetőségét jelenti. Iskolai tevékenységünk tehát formájában munkaközpontú is. A teljesítményeket, eredményeket csak a megfelelő erőfeszítéssel végzett értelmes munka alapján méltányolhatjuk. Iskolai tevékenységünk tartalmában viszont kultúraközpontú, valljuk, hogy az iskola - jellegénél fogva - kulturális, szellemi műhely elsősorban. Az iskolai munka kultúra-centrikussága azonban a munkakultúra fogalmát is magába foglalja és így túlmutat önmagán. Az iskolai tevékenység és viszonyok erkölcsisége nem kívülről deklarált és egyoldalúan megkövetelt elveket és teljesítményeket jelent. Élet- és munkastílusról van szó elsősorban. A nevelő vall, tanúskodik, példát ad, ismereteket közvetít, tehát lehetővé teszi a tanulást és megvilágítja a választás felelősségét. A nevelői felelősséget tehát meghatározónak tartjuk. Fontos, hogy a közösség működésének szabályait tanár és diák együttes munkában formálják ki, ez azonban nem lehet sem parttalan, sem egyoldalú folyamat. Ha a tanóra feladata elsősorban a kultúraközvetítés, akkor a közösségi életé tanári részről az értékközvetítés. Az emberi együttélés és a közös munka zavartalansága érdekében erkölcsi nevelésünk a szükséges minimumszinten ragaszkodik a normativitáshoz is. Felelősség - értékközvetítés - ismeretközvetítés - normativitás - választás - szabadság - felelősség vektorrendszerében alakulhat ki a perszonalitás és kollektivitás szükséges egyensúlya, az individuum és közösség kölcsönös érdekeken, jogokon és tiszteleten alapuló harmóniája. Az iskola a felnőtt élet gyakorlótere. A tanári munka tehát nem lehet konfliktuskerülő, fontos azonban a mindenkori korrigálás, újrakezdés lehetőségeinek folyamatos biztosítása. Így lehet munkánk életszerű és egyidejűleg színhelynek és életkornak megfelelő. 21. oldal

22 Az életszerűség követelménye fokozottan érvényes a tanórán. Tanárnak és diáknak közös munkájuk során egyidejűleg kell keresniük a stabil, időtálló; az új és érvényes, az alkalmazható és valamire képesítő ismereteket, készségeket, képességeket. Ennek érdekében a 2009/2010 tanévtől kezdődően egyre nagyobb teret nyer iskolánkban a kompetencia alapú oktatás, amely az ismeretek, képességek és attitűdök egységes fejlesztését teszi lehetővé, és ezáltal megteremti az egész életen át tartó tanulás alapjait. Az iskolának nem az a célja, hogy bebizonyítsa a diák valamire való képtelenségét, hanem az, hogy megkeresse valamire való képességét, képességeit. Az iskolában a tanárral együtt töltött évek akkor sikeresek a diák számára, ha minél több területen és minél számosabb vonatkozásban megközelíti képességeinek felső határait, ha helyére kerül, ha pályára áll. Ehhez maximálisan egyenlő esélyt biztosítunk minden diák számára. Így nézve a tanári munka elsősorban edző, menedzselő, segítő jellegű. Az iskolának ehhez feltételeket kell teremteni, minél szélesebb körű választékot kell biztosítania úgy a tanár, mind a diák munkájához. Ez azonban nem jelentheti az erők, források, eszközök elaprózását, hanem ellenkezőleg: koncentrált és racionális felhasználásuk a követendő elv. Ennek következtében alakulhat ki az iskola jellege, arculata. A partnerek igényei és választásai illetve az iskola lehetőségeken alapuló kínálata együtt alakítják hosszú távú iskolapolitikánkat. A névadó szerepe a nevelési értékek és célok megfogalmazásában Török Ignácot az alapítók választották névadóul, az akkori körülmények között ez jelzés volt arra nézve, hogy az iskola nevelőmunkájában örök emberi és hagyományos nemzeti értékek mellett kötelezi el magát. Török Ignác gödöllői születésű, a források szerint szorgalmas és kitűnő tanuló volt. Választott pályájára a lehető legalaposabban fölkészült, kitűnő mérnök, tanár, kötelességeit az önfeláldozásig teljesítő katona, a magyar és világszabadság mártírja lett. Személyiségjegyei is vonzók: szerénység, becsületesség, kötelességtudás, képzettsége magas szintű hasznosítása a megfelelő helyen, egyéni ambíciói alárendelése a vállalt ügynek, felelősségérzet. Emberi példamutatása félelmei között úgy magasodik föl, hogy képes gyengeségén úrrá lenni, őszinteséget, szeretetet sugárzó alakja ezzel válik teljes értékű példává. A névadó és a hozzákapcsolódó hagyományok (szabadságküzdelmeink máig ható tanulságai) ápolása kontinuitás megvalósítását teszi lehetővé lokálpatriotizmustól a világpolgárságig. A pedagógiai hitvallásunkban megfogalmazott eszmék mindennapos nevelési gyakorlatban való követésében nagymértékben támaszkodunk mindarra, ami a névadó emberi példájában megtestesül belőlük. b.) A nevelőmunka céljai: Az itt megfogalmazott célok nem az ideált fogalmazzák meg. Nem tételezhető föl, hogy az iskolából való kilépéskor minden diákunk a gyermekideál két lábon járó mintapéldányává válik. Az viszont igen, hogy a normális emberi létezéshez szükséges minimális ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, képes és kész a továbbfejlődésre, lehetőségei vannak tehetsége kibontakoztatására. A nevelő részére a célok az irányt jelzik, amelyek napi és hosszabbtávú munkánkat meghatározzák, keretbe foglalják. 22. oldal

23 Arra törekszünk tehát, hogy növendékeink jogi - erkölcsi vonatkozásban váljanak képessé: - a jó és rossz - méltányos és méltánytalan - igazságos és igazságtalan - becsületes és becstelen - a törvényes és törvénytelen megkülönböztetésére - a pozitív értékek igénylésére, választására. Legyen bennük törekvés és igény önmaguk és mások megismerésére, ismerjék föl saját kompetenciáikat és azok határait. Tanulják meg tisztelni a humánum és morál alapvető értékeit önmagukban és másokban, utasítsák el a bűnt és embertelenséget. Ismerjék az emberi együttélés alapvető normáit, alakuljanak ki személyiségükben az autonómia és szocializáció viselkedési normái. Tanúsítsanak tiszteletet a természet, az emberi társadalom és gondolkodás értékei iránt. Igazodjanak el az életben és világban, legyen bennük készség az értékek becsülésére, ápolására, továbbfejlesztésére, váljanak képessé önuralomra és együttműködésre. Művészeti (érzelmi) nevelésünk alapvető célja az, hogy diákjaink legyenek képesek környezetükben és önmagukban fölismerni, megtalálni, és igényelni a szépet. A művészi, környezeti, viselkedési esztétikum fölmutatása, az erre vonatkozó ismeretek gazdagítása nem öncélú. Az igazi cél az eligazodás képességének kialakítása és ennek alapján a keresés, választás, alkotás készségeinek és képességeinek kifejlesztése. Célunk tehát, hogy iskolai művészi nevelőmunkánk értékszemléletű legyen, minél szélesebb skálán mutassa meg a művészi, tudományos, társadalmi, erkölcsi, környezeti, személyiségi szépség értékeit, tegye ezek iránt nyitottá a növendékeket és alakítsa ki a hozzájuk fűződő kötődéseiket. Ezért fontos célnak tartjuk, hogy művészeti nevelőmunkánk fokozatosan haladjon az egyéntől, a helyi társadalomtól a nemzeti, majd európai és egyetemes értékek felé. Így alakuljon ki diákjainkban igény, befogadási készség, nyitottság szerves egységben. Igen fontos cél az, hogy az esztétikai nevelés önmagunktól másokig vezető útján felismerjük és kibontakoztassuk növendékeink művészi tehetségeit, alkotókészségüket és képességeiket. Tehát ne csupán befogadásra neveljük, hanem aktív tevékenységre - tevékenységgel. Alakuljon ki bennük érzelmeik kulturált szabályozásának, kifejezésének képessége, váljon a mindezek által érzelmi életük gazdaggá, sokszínűvé. A tudományos (értelmi) nevelés folyamatában legfontosabb célkitűzéseink a következők: - a tudományok jeleinek, jelrendszerének, fogalomköreinek megismertetése, tudatosítása, elsajátíttatása, - a tudományos nyelvhasználat, kommunikáció képességeinek kifejlesztése, - voltaképpen tehát nyelvi nevelés, ismeret - készség - képességfejlesztés egységében. Mindez csak akkor lehetséges, ha tudományos (értelmi) nevelésünk részleteiben és egészében is: 23. oldal

24 - érdekes, érdeklődést kiváltó (probléma), - életszerű (szemléletes, ismeret-gazdag), - korszerű (a legújabbat nyújtja), - világos, egyértelmű, - egységes szemléletű (integrált, univerzális). Az iskola kulcsot akar adni a növendékek kezébe az önálló tanulmányi, tudományos munkához. Ezért az a célunk, hogy megadjuk a szükséges segítséget a tanulási technikák, tudományos ismeretszerzés terén, ösztönözzük és bátorítsuk - túl az ismereten és alkalmazáson - diákjaink önálló kutató, alkotó tevékenységét. Mindezekhez elengedhetetlenül szükséges eszköz a digitális írástudás, melynek elérése alapvető célunk. A logikus, önálló ismeretszerzés, gondolkodás készségeinek, képességeinek kifejlesztésén túl meg szeretnénk alapozni a tanulás egész életre szóló igényét és örömét, a tudományos igazságok iránti igényt és vágyat. A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz is szükséges az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetőség szerinti egyénre szabott fejlesztése. A társadalmi (akarati) nevelés céljai sok tekintetben azonosak a jogi - erkölcsi neveléssel, de e szélesebb körben tágabb értelmezést is nyernek. Az egyéniség tisztelete, szabadsága, méltósága, szabad fejlődése olyan megismertetendő értékek, melyek csak a másokkal való közösségi relációkban értelmezhetők. Meg kell tehát diákjainknak tanulni mások érdekeinek felismerését, méltánylását, egyén és közösség érdekeinek harmóniáját ahhoz, hogy a szocializáció során megtanulják a szükséges önkorlátozás és kooperáció elemeit, elsajátítsák az ehhez szükséges készségeket, képességeket. A társadalmi igazságosság és szabadság iránti igény csak ezen alapulhat az iskolában is és azon kívül is. A társadalmi cselekvőképesség legjobb gyakorlóterepe kétségtelenül az iskola. Célunk, hogy diákjainknak időt és teret adjunk a cselekvéshez s felvértezzük őket olyan ismeretekkel, amelyek alapján eljutnak a közjó eszméjének megértéséhez és követéséhez, mindennapi iskolai életükben is. A demokráciára, társadalmi szolidaritásra nevelés fő céljai tehát magukba foglalják az akarat edzésének, korlátozásának, tevékenységben, cselekvésben való megvalósításának, jóra való fordításának, objektív elbírálásának, értékelésének és elismerésének nevelési céljait, ismeretek - készségek képességek szintjén és egységében. Legfontosabb célunk tehát az, hogy iskolánkban tevékenységben és közösségben valósuljon meg a nevelés-nevelődés, olyan folyamatként, mely szervesen kapcsolódhat az iskolán kívüli élethez. A világnézeti (vallásos) nevelés céljainak megfogalmazásához fogalmi tisztázás szükséges. Felfogásunk szerint a nevelés a hitvilág megalapozásához kell vezessen. Az emberi értékekbe vetett hit és ennek feltárása (megvallása) nem nélkülözhető sem a nevelés, sem a társadalom életének folyamatában. Ezek nélkül a fogódzók nélkül nem képzelhető el az ember eligazodása a társadalom, a politika bonyolult érdekszövevényeiben. Ezért fontosnak tartjuk az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos minél teljesebb körű ismeretnyújtást, a választás lehetőségeinek megadását, az emberi értékek melletti elkötelezettségünk világossá tételét (A confessionális - vallásos - vallomásos nevelést tehát így értelmezzük.). Az a célunk, hogy diákjaink eligazodjanak az élet és világ alapvető kérdéseiben. Ismerjék föl helyüket és szerepüket a diák-, iskolai- és lakóhelyi közösségben, nemzetben. 24. oldal