Nemzetközi klaszterfejlesztési tapasztalatok
|
|
- Oszkár Jónás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nemzetközi klaszterfejlesztési tapasztalatok Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A jövı lehetısége klaszter konferencia Bendó Zoltán Budapest, május 8.
2 Tartalom A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe A klaszterfejlesztés nemzetközi tapasztalatai A hálózatfejlesztés nemzetközi tapasztalatai Példák a sikeres klaszterfejlesztésre Példák a sikertelen klaszterfejlesztésre 2
3 A bottom-up klaszterfejlesztés elısegítését célzó állami beavatkozások széles körét alkalmazzák a világban A klaszterek fejlıdését támogató állami beavatkozások Lehetséges konkrét állami szerepvállalás Bottom-up klaszterfejlesztés Széles értelemben vett üzleti környezet fejlesztése Vállalatok közötti kapcsolatok erısítése Klaszterek fejlıdésének anyagi támogatása Horizontális gazdaságfejlesztési beruházások támogatása Oktatás, képzés, infrastruktúra fejlesztése Hálózati brókerek alkalmazása a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és egyéb szereplık közötti kapcsolatok erısítésére Piacilag sikeres, együttmőködésre képes klaszterek támogatása Klasztermenedzsment, közös szolgáltatások, közös beruházások A klaszterek alulról felfelé építkeznek, nem állam által vezetettek Az állam a szereplık közötti kapcsolatok erısítése, illetve egyéb, az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén képes támogatni a folyamatot 3
4 Csak olyan gazdaságfejlesztési eszközöknél valószínősíthetı a siker, amelyek kiegészíteni és nem helyettesíteni kívánják a piaci mechanizmusokat A gazdaságfejlesztési eszközökkel kapcsolatos legfontosabb elvárások Alapvetések Gazdasági hatása van Visszaigazolt sikeren alapul Piaci kudarcot küszöböl ki Az állami szféra nem látja jobban egy-egy iparág jövıjét, mint az üzleti élet A valódi haszonnal kecsegtetı ötletekre rendszerint van piaci alapú finanszírozás A termelékenységet nem javító, értékromboló EU-s költések rontják a versenyképességet Leírás Magyarázat Csak olyan projektek támogathatók, amelyek közvetlen gazdasági hatása tényszerően kimutatható A közvetlen gazdasági hatással nem rendelkezı projektek esetében nagyon gyakori az utólag feleslegesnek bizonyult költés A támogatásra pályázó projektek a piac által visszaigazolt, meglévı üzleti sikeren kell, hogy alapuljanak A piaci siker az egyetlen megbízható tesztje az egyes vállalkozások versenyképességének A támogatások a piaci kudarcok, az intézményi hibák és a tranzakciós költségek csökkentését célozzák Az állami beavatkozás csak ott indokolt, ahol a piaci mechanizmusok szuboptimális allokációt eredményeznének 4
5 A nemzetközi példák az alábbi három eszköz sikerét valószínősítik A céloknak és a szőrı kritériumoknak megfelelı legfontosabb eszközök Eszköz Leírás Gazdasági hatása van Visszaigazolt sikeren alapul Piaci kudarcot küszöböl ki Makro- és üzleti környezet javítása A kiszámítható és a hatékonyságot elısegítı környezet kialakítására tett kormányzati lépések A kiszámíthatóság és hatékonyság közvetlenül csökkenti a vállalkozások költségeit A kedvezı környezettel mindig a versenyképesebb vállalkozások járnak jobban A kiszámíthatatlanság és az adminisztrációs nehézségek piaci tranzakciós költségek Visszaigazolt piaci sikert elért KKV-k kooperációjának elımozdítása Klaszteresedés elımozdítása A láthatóság/ méretgazdaságosság elısegítésével nagyobb output, export, hozzáadott érték lehetısége Csak a már kézzel fogható sikereket felmutató vállalkozások kapnak támogatást Az egyes külföldi piacok belépési korlátjai a KKV-k számára gyakran túl magasak Innováció elımozdítása Olyan konstrukciók támogatása, amelyek lehetıvé teszik a vállalatok piaci igények által vezérelt innovációját Az innovációnak köszönhetıen az adott tevékenység hozzáadott értéke nı (ez költségcsökkenés miatt is lehetséges) Csak olyan esetekben indokolt a támogatás, ahol jelentıs a siker potenciálja Szellemi termékekkel kapcsolatban rengeteg piaci hiba van, különösen fiatal piacgazdaságokban 5
6 Az innovációs politikának szervesen kell illeszkednie a magánszektor vezette klaszter tevékenységekbe ahhoz, hogy sikeres lehessen Az innováció támogatással kapcsolatos legfontosabb nemzetközi tapasztalatok Innovációs politika jellemzıi Nemzetközi tapasztalatok Milyen politika támogatja az innovációt? Mikor van az állami beavatkozásnak negatív hatása? Új területeken, kockázatosabb VC befektetéseket támogató intézkedések Vállalkozásalapítási hitelek támogatása spin-off és start-up cégek létrejöttére Az innovációnak a klaszter gyökereibıl, vagyis a kutatási vagy termelési erısségekbıl kell erednie A magánszférába történı technológia transzfert segítı egyetemfejlesztés A kormányzatot könnyen elcsábítja a változó innovációs divat Alapkutatás támogatása spin-off kapcsolat nélkül Az innovációs életciklus változásaira való felkészülés hiánya Az innovációs teamek elszigetelése a vállalatok alapvetı folyamataitól Piaci benchmark vizsgálat hiánya Bio-gyógyszeripari Klaszter, Toronto, Canada Gyökerei 1879-ig nyúlnak vissza. Ma 100 céget és 15 kutatóintézetet fog össze, magas képzettségő szakembert foglalkoztatva Nyílt forráskódú LINUX inkubátor, Portland, USA Az OVP Venture Partner, vezetı kockázati tıkealappal közösen 185 millió dollárt fektettek be a Portlandi Egyetem körüli szoftver klaszterbe. A közfinanszírozás csupán 1,2 millió dollár volt. Sophia Antipolis, France 1974-tıl a Szilícium Völgyre adott európai válasz. Fı erıssége a magán kutatólaboratóriumok, a technológia transzfer és az üzleti angyalok befektetései. Itt található a Toyota európai K+F központja. Technopolis High-Tech Központok, Japán 1983-ban megszületett egy top-down terv 26 Technopolis helyszín infrastruktúrájának kialakítására az ipari decentralizáció jegyében. A legtöbb technopólus a tokiói központok egyszerő fiókja lett. Route 128, Boston, US A Szilícium Völgy sikerének megismétlése nem sikerült, mert a kormányzati beruházás során elhanyagolták a klaszteren belüli hálózatépítést és tudásáramlást. Üzleti Inkubátor, Belgium A 18 millió eurós kormányzati támogatás ellenére bérlı hiányában az inkubátor 2 év után bezárt. A sikeres innovációs politika soha nem az állami támogatás összegétıl, hanem a magánszféra bevonásától lesz hatásos A nem piacvezérelt, zöldmezıs innováció-fejlesztések rendre elbuktak 6
7 A nemzetközi tapasztalatok szerint csak az üzleti logikát követı, magánszektor által vezetett, bottom-up építkezı, értéklánc-tudatos klaszterek sikere valószínősíthetı Tanulságok A klaszterfejlesztés nemzetközi tapasztalatai Példák Mi mőködik? Mi nem mőködik? Üzleti megfontolások által vezetett Értéklánc alapos és mély ismerete (5 P )* KKV versenyképesség központú, KKV-ra építı Bottom-up kezdeményezés alapú Befogadó leadership kultúra, magánszektor által vezetett széleskörő érdekelti részvétellel Top-down, állam által kezdeményezett/vezetett program Alapkutatásra építı fejlesztés Zöldmezıs klaszterfejlesztés Ingatlanfejlesztés A vállalati jószándékra építı fejlesztés Félvezetı Klaszter, Austin 350 szoftvercég, 2 jelentıs iparági konzorcium: MCC (Mikroelektronikai és Számítástechnikai Konzorcium) és SEMATECH Román IT Klaszter 4. helyen az EU KKV alapú IT szolgáltatásaiban, a legtöbb minısítéssel rendelkezı ország (3. USA/India után) Aachen Technológiai Régió (DE/NL/BE) Car e.v. Euregio Maas-Rhein a világ vezetı autóipari klasztere Aacheni Technológiai Centrum (TZA), Aacheni Orvosi Technológiai Centrum (MTZ) szektorokon átívelı szinergiák Malajzia Multimédia Park az óriási infrastrukturális befektetések ellenére sem volt képes érzékelhetı nemzetgazdasági hatást kifejteni Malopolska E-Cluster Lengyelország a célokkal ellentétben, a klaszterben egyetlen számottevı egyetemi-magánszektorbeli kooperáció sem jött létre IT K+F területen, a klaszter felbomlott Macedón Turizmus Klaszter a klaszter nem volt képes jómódú turistákat Macedóniába csábítani A sikerek döntı többsége az alulról induló, magánszektor által vezetett kezdeményezések közül kerül ki A felülrıl vezérelt, zöldmezıs klaszter-kezdeményezések rendre elbuktak *5P: Purpose, Principles, Processes, People, Performance 7
8 A hálózatfejlesztés nemzetközi sikerpéldái a magánszektort jól ismerı, kiválóan felkészült hálózati brókerek szerepének fontosságára világítanak rá A hálózatfejlesztı szervezetek nemzetközi sikerpéldái Leírás Program mőködése Hálózatszervezés feladatai Sikerek Dán Ipari Hálózat Program 1989-ben indított 3 éves program 25 millió dollár költséggel, amit fıként a hálózati brókerek képzésére fordítottak A brókerek 2-3 cégbıl álló csoportnak 3 fázisban nyújtanak támogatást: Koncepcióalakítás Tervezés Megvalósítás Találkozók szervezése Külsı források bevonása Technikai/üzleti támogatás Üzemlátogatások Új piacok fejlesztése Konfliktuskezelés Egységesedı beszállítói kapcsolatok Közös megoldások (piacfigyelés, K+F, stb.) PLATO, Belgium 1988-tól mőködı, a KKV-k és nagyvállalatok közötti információ-megosztást támogató kezdeményezés Nagyvállalatoknál dolgozó mentorok 12 KKV +2 mentor alkotta csoportok 2 évre Menedzsment tapasztalat átadása Csoportos konzultációk Vendégelıadók meghívása havonta Négyszemközti mentorbeszélgetések A mentorált KKV-k forgalma lényegesen jobban nıtt, mint a programon kívülieké Tradenz, Új- Zéland Az új-zélandi kormány által a mikrohálózatok kialakítására indított program Mikrohálózatosodás támogatása Önfenntartó magántanácsadók megbízása, állami juttatás nélkül Folyamatos képzés A hálózattal kapcsolatos adminisztratív ügyek Üzleti terv készítése Pályázatírási folyamat menedzsmentje A sikeres hálózatfejlesztés végül klaszterfejlesztéssé nıtte ki magát A hálózatfejlesztés sikere a hálózati bróker felkészültségén és üzleti ismeretein is múlik Kulcsfontosságú a magánszektorban jártas potenciális hálózatfejlesztık felkutatása és folyamatos, megfelelı képzése A jó hálózatfejlesztı aktívan építi a kapcsolatokat a vállalatok között Forrás: Boosting innovation: The cluster approach, OECD, 1999; Networking and Clusters, Stuart A. Rosenfeld; EPAP elemzés 8
9 A hálózatfejlesztık szerepe a klaszterek fejlesztésében a klaszteresedési folyamat kezdetétıl a klaszter önállósodásáig tart A hálózatfejlesztés folyamata a hálózatfejlesztı szemszögébıl Potenciális klaszterek azonosítása Kapcsolatépítés Klaszterstratégia alkotás Megvalósítás és kilépés Rövid leírás A régió gazdasági adottságainak elemzése Legígéretesebb klaszterfejlesztési lehetıségek kiválasztása Kulcs szereplık felkutatása Kapcsolatfelvétel egyéb szereplıkkel Részvétel biztosítása Klaszter víziójának kialakítása Fı stratégiai irányok meghatározása Feladatvállalás a stratégia megvalósítására Elsı, rövid távon hasznot hozó projektek megvalósítása Klaszter intézményesítése, önállósodása A hálózatfejlesztı szerepe Áttekinti a korábbi elemzéseket Priorizálja a klaszterfejlesztési lehetıségeket Meggyızi a kulcsszereplıket a részvétel elınyeirıl Elısegíti a vezetık elıtérbe lépését Támogatást nyújt a stratégiai keretek kialakításában Elısegíti a szereplık közötti párbeszédet Biztosítja a szereplık felelısségvállalását Segít a rövid távon kézzelfogható eredményt hozó projektek kiválasztásában Támogatást nyújt a klaszter önállósodásában Forrás: Promoting Competitiveness in Practice, The Mitchell Group Inc, Washington DC, 2003; Cluster Building: A Toolkit, Cluster Navigations Ltd, 2001; EPAP 9
10 Az austini félvezetı klaszter sikerének alapja az volt, hogy már meglévı készségekre, üzleti bázisra alapozott és azok további kiaknázását tette lehetıvé Példák sikeres klaszterfejlesztésre: Félvezetı Klaszter, Austin A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Alapítás: A SEMATECH-et (a félvezetı gyártástechnológiakutatásra szakosodott globális non-profit konzorcium) ban alapították Kezdeti erısségek: Az USA egyik vezetı félvezetı gyártójának jelenléte A Texasi Egyetem a high-tech kutatások egyik vezetı amerikai intézménye Nagyon fejlett kockázati tıke ipar Austin az USA 3 vezetı high-tech központjának egyike A régióban 3200 technológiai vállalat (fıleg KKV) alkalmazottat foglalkoztat Több mint 100 cég több mint szakembere gyárt félvezetıket A Samsung 4 milliárd dolláros austini befektetése minden idık legnagyobb külföldi tıkebefektetése volt az USA-ban A vonatkozó területen a Texasi Egyetem adja ki a legtöbb mesteri és doktori fokozatot az országban A klaszter legfontosabb sikertényezıi Már meglévı alapvetı képességekre épült Erıs, magánszektor által vezérelt gyártáskoncentráció Magas hozzáadott értékő tervezı vállalatok Austinban tartották fenn központjaikat A külföldi és belföldi tıkebefektetés erıs kormányzati támogatása Könnyen hozzáférhetı finanszírozási források kockázati tıke és befektetési bankok Az USA egyik leginkább vállalatbarát körzete, köszönhetıen az alacsony adóknak és versenyképes szabályozási környezetnek Feltörekvı Technológiai Alap létrehozása Tanulságok Magyarország számára A sikeres klaszterek már meglévı üzleti erısségekre, sikerekre épülnek és azok további kiaknázását teszik lehetıvé A vezetı globális vállalatok magasan specializált munkaerıt keresnek A kreatív gazdaság az életminıségbe való befektetést is igényi A kormányzati források felhasználásakor a legkedvezıbb vállalkozási és külföldi/hazai befektetési környezet megalkotására kell koncentrálni A finanszírozás kritikus szerepet kap a start-up vállalatok, a mőködı tıke és a hatékony spin-off stratégiák esetében 10
11 A román IT klaszter az informatikában meglevı erısségekre építve erısen specializált, export-orientált iparágat hozott létre Példák sikeres klaszterfejlesztésre: IT klaszter, Románia A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Románia 1957-ben építette az elsı számítógépet (CIFA-1) Az informatikus végzettségőek aránya itt a legmagasabb a világon (238 intézményben képezik a szakembereket) A meglevı alapvetı képességekre építve 8-10 román vállalat végzett CRM tevékenységet, alkalmazásfejlesztéseket és K+F tevékenységet a legnagyobb uniós és amerikai ügyfeleknek A román technológiai piac növekszik a leggyorsabban Európában, kétszer olyan gyorsan, mint a második helyezett Erısen export-orientált és specializálódott IT szektor (fıként kiszervezett programozási, adatfeldolgozási és információbiztonsági termékekben) A piac vezetı vállalatai (Siemens, Alcatel, Intel, Infineon, Oracle, GE) mind jelentıs befektetésekkel vannak jelen Románia vezetı a világ vírusvédelmi termék exportjában, csak az USA elızi meg A klaszter legfontosabb sikertényezıi Európa egyik legkedvezıbb befektetıi környezete az alacsony adókulcsnak, a szoftverfejlesztési kedvezményeknek és az IT infrastruktúra minıségének köszönhetıen A szoftvercég 99%-a KKV Erıs specializáció az információ-biztonságra, világmérető branding kampány Az iparági minısítések folyamatos javítása (Románia a 3. India és az USA után az egy fıre esı minısítések tekintetében) Tanulságok Magyarország számára A klaszter meglevı erısségeire való fókuszálás segít az új piacok feltárásában A klaszterek dinamikájának forrása a KKV-k innovációs és alkalmazkodási képessége A kormányzat legfontosabb szerepe a befektetésbarát környezet kialakítása A hosszú távú sikerhez elengedhetetlen a specializált, gazdasági igényeken alapuló képzés 11
12 Az Aacheni Technológiai Régió magánszektor-orientált versenyzı modellje a lepusztult bányászterületeken világszínvonalú ipari bázist hozott létre Példák sikeres klaszterfejlesztésre: Aachen Technológiai Régió A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Az AGIT (Aachener Gesellschaft für Innovation und Technologietransfer) a 80-as években jött létre, késıbb regionális fejlesztési ügynökséggé alakult Az AGIT részvényesei a város és a régiók önkormányzatai, bankok, kereskedelmi és iparkamarák és a nemzeti fejlesztési ügynökség voltak A határon átívelı kezdeményezés érintette Hollandiát és Belgiumot is vállalat fıt foglalkoztat évi 14,2 milliárd euró árbevételt termelve Az érintett iparágak átlagosan 40%-ban exportra termelnek, a szolgáltatások jelenleg a hozzáadott érték 70%-át adják A régió a legjobbak között található az élettudományi technológiák, gépjármő és vasúti technológiák, valamint a kapcsolódó IKT terén A német lakosság 1%-a, a tudósok 10% él Aachen környékén A klaszter legfontosabb sikertényezıi Az AC 2 program keretében a KKV-k versenyeznek a támogatásokért, a pályázatokat üzletemberek, akadémikusok és pénzügyi szakértık csoportja értékeli Az AGIT az induló vállalatokat befektetési szolgáltatások, marketing, növekedés-tervezés, és szabadalmi stratégiák révén segíti Az Aacheni Egyetem évi 5,2 millió eurót kap kutatásra külsı forrásból, ennek 2/3-át régiós vállalatok adják, sok a régióban mőködı magán kutatóintézet Tanulságok Magyarország számára A forrásokért való versengés a legjobb ötletek megvalósítását teszi lehetıvé A magánszektor által vezetett alkalmazott kutatásokra kell fókuszálni, amelyek világszínvonalú kivitelezése csak nemzetközi együttmőködésben lehetséges Támogatni kell az európai és globális versenytársakkal szembeni folyamatos benchmark vizsgálatokat Az orvosi és élettudományok közötti szinergia kiaknázása 12
13 A tallinni IT klaszter a tranzakció biztonság és más fejlett informatika rendszerek fejlesztésével ért el fenntartható versenyelınyt Példák sikeres klaszterfejlesztésre: IT Klaszter, Észtország A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Kezdetben az észt vállalatok más északi országok, cégek alvállalkozójaként mőködtek, ebbıl eredt az észt gazdaság növekedése A vállalatok innovációs potenciálja magasnak számított, de a radikális innovációk hiányoztak 2001-ben az IT klaszter kb. 300 tagok számlált, közel alkalmazottal A külföldi kézben lévı észt számítógép-gyártóknak szembe kellett nézniük a kevésbé versenyképes áraik miatti keresletcsökkenéssel A klaszter legfontosabb sikertényezıi A fejlesztési intézkedések megvalósítása az ország relatíve kicsi mérete miatt és a szoros informális kapcsolatok miatt viszonylag gördülékenyen megvalósíthatók A klaszter a magasabb hozzáadott értékkel bíró termékekre koncentrált az összeszerelési fókusz helyett Az innovatív vállalatok és a magas követelményeket állító piac a helyes irányba kormányozta a cégeket A klaszterfejlesztési erıfeszítéseket a magánszektor vezette, de a horizontális fejlesztéseket a nemzeti kormányzat biztosította A kitörési lehetıséget az IT biztonság és egyéb informatikai rendszerek fejlesztése jelentette Fejlettebb piacokon is értékesíthetı rendszerek bevezetése az országban : pl.: az Internet Banking lefedi az összes tranzakció 97%-át; mobiltelefonnal lehet parkolási díjat fizetni; buszjegyet lehet venni személyi igazolvánnyal A tranzakció biztonság területén jól használják ki a szovjet éra alatt keletkezett titkosítási szakértelmet Tanulságok Magyarország számára Helyi adottságokra kell alapozni az innovációs stratégiát és a klaszterfejlesztési fókuszt A magasabb technológiai színvonalú tevékenységek támogatásával nagyobb versenyelınyt érhetünk el Egy kismérető belsı piaccal rendelkezı országnak exportálható termékeket kell elıállítania A magánszektor vezette klaszterek általában életképesebbek, mint a felülrıl vezérelt együttmőködések Forrás: Europe INNOVA: Case studies of clustering efforts in Europe, EPAP elemzés 13
14 A cseh csomagolóipari klaszter komplex megoldásokat tud szállítani a magas minıségi követelményekkel rendelkezı autóipari vállalatoknak Példák sikeres klaszterfejlesztésre: Csomagolóipari Klaszter, Csehország A kezdet Bársonyos forradalom után Bársonyos válás Szlovákiától Jelenlegi helyzet A klaszterek fejlesztéséért a CzechInvest felelıs PÉLDA Stabil, prosperáló gazdaság a poszt-kommunista országok között Kézben tartott infláció és növekvı belsı piac A klaszterpolitika 2001 óta szerves részét képezi az általános kkv fejlesztési intézkedéseknek, de emellett hiányzik az egységes csehországi innováció politika A klasztert tagjai jó lehetıségnek tartják a kormányzati klaszter védjegy alatt történı mőködést A klaszter legfontosabb sikertényezıi Bátor és dinamikus megvalósítási szándék Az együttmőködés résztvevıi komplex megoldásokat szállíthatnak a vevıknek Erıs kkv fókusz Jelentıs egyetemi részvétel az információs rendszerek fejlesztése területén Iparágakon és régiókon átívelı tevékenység - különbözı profilú termelık kooperációja A csomagolóipari vállalatok elsıdleges vásárlói a magas követelményeket támasztó autóipari cégek, amelyek beszállítóiként más szektorok vállalatait is kiszolgálhatják Az együttmőködés területei a marketing, az IT alapú termelékenység növelés, HR menedzsment, helyi technológiai központok üzemeltetése, logisztikai hálózat létrehozása és az anyagok újrahasznosítása Inkább szervezeti, mint termék innovációk bevezetése Tanulságok Magyarország számára A magas igényő vásárlók és üzleti partnerek növelik az együttmőködésben résztvevık minıség-orientációját A több piaci rést is lefedı klaszterek magasabb igényeket tudnak kielégíteni Erısíteni kell az oktatási intézmények ipari kapcsolatait Helyi együttmőködésekre alapozva kell versenyezni a globális piacon Forrás: Europe INNOVA: Case studies of clustering efforts in Europe, EPAP elemzés 14
15 A Clusterland a régió már meglévı iparágaiban végez klaszterfejlesztést, melynek pillérei a magas színvonalú IT háttér és a professzionális szolgáltatások nyújtása Példák sikeres klaszterfejlesztésre Clusterland, Ausztria A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Felsı-Ausztia az ország vezetı régiója, amely a teljes ipari termelés 25%-át, az export 27%-át állítja elı Frekventált elhelyezkedés Európa közepén 1998 óta fokozatosan fejlıdı klaszterek a régió meghatározó iparágaiban 2005-ben az Innovatív Felsı-Ausztria 2010 program keretében 5 stratégiai területen - K+F, képzés, hálózatok, üzlet és technológia lokáció, EU hálózatok 600 millió EUR értékben indítottak fejlesztési programot A klaszter legfontosabb sikertényezıi Jelentıs iparági lefedettség, értéklánc mentén szervezıdött együttmőködések Jól felépített klasztermenedzsment szervezet, amely hasznos szolgáltatások széles körét teszi elérhetıvé a tagok számára (közös marketing, kooperációs projektek szervezése, partnerkeresés, iparág-specifikus képzések) Fejlett IT rendszer, amely valósidejő és tényalapú döntés elıkészítést, hatékony koordinációt és folyamatos kommunikációt tesz lehetıvé CRM személetben nyújtott szolgáltatások, amelyek célja a klasztertagok igényeinek minél magasabb szintő kielégítése 5 klasztert fog össze az autóipar, a mőanyagipar, a fa- és bútoripar, az egészségipar és a mechatronika területén Klaszterközi hálózatokat állítottak fel HR, design és média, logisztika és környezetipari területeken tagvállalat, amely összesen 250 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 50 millió euró árbevételt generál A szervezetet egyre növekvı arányban, jelenleg kb. 61%- ban finanszírozzák a tagok, a finanszírozás másik részét a regionális kormányzat és az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja (PPP) Tanulságok Magyarország számára A zöldmezıs klaszterfejlesztés helyett a meglévı iparágakra kell koncentrálni A nagy iparági lefedettség megnöveli a lehetséges kooperációs projektek elıfordulásának valószínőségét Az IT alapú klasztermenedzsment rendszerek, partner adatbázisok és az Internetes megjelenés elengedhetetlenül fontos sikertényezık a klaszterek számára A csökkenı állami támogatási arány az önfinanszírozás felé orientálja a klasztermenedzser szervezeteket, a növekvı tagvállalati finanszírozás pedig csak a tagok jobb kiszolgálásával valósulhat meg 15
16 Malajzia felülrıl vezérelt, zöldmezıs IT klaszter programja a hatalmas befektetés ellenére sem ért el nemzetgazdasági szintő eredményt Példák sikertelen klaszterépítésre: Maláj Multimédia Szuperfolyosó A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA A 90-es évek végén Mahathir volt miniszterelnök 15 mrd dolláros programot indított Malajzia ázsiai IT központként való pozícionálására Agresszív lépések Szingapúr és Hong Kong megelızésére a vezetı IT cégek letelepítésében: a Dell és más cégek nagy befektetéseket eszközöltek az adókedvezményeknek és a korlátlan munkaerıimportnak köszönhetıen Mőszaki egyetemi karok létrehozása zöldmezıs beruházással A kormány illegális bevándorlást korlátozó kemény lépései az indiai IT szakemberek diszkriminációjához vezettek megromlott a viszony egy erıs partnerrel A régió más, magánszektor fókuszú kezdeményezései (pl. Intelligens Sziget, Szingapúr) gyengítették a klaszter pozícióit a magas hozzáadott értékő tudásiparban Sok vállalat a kormány megrendeléseitıl függ, vagy alacsony hozzáadott értékő kiszervezett programozási tevékenységet végez A siker elmaradásának legfontosabb tényezıi Rendkívül kedvezıtlen a földrajzi elhelyezkedés a vállalatok számára A politikai irányváltások miatt sok a bizonytalanság Nem történt meg a versenytársak (Szingapúr, Hong Kong, Tajvan) kompetenciáinak kellıen alapos feltárása a befektetık alapvetıen versenyelınyt keresnek Az ötleteket nem próbálták ki pilot projekt formában, így nem derült ki elıre mi mőködik és mi nem Tanulságok Magyarország számára A top-down programok sokszor a hatalmas befektetés ellenére csupán marginális megtérülést hoznak Az innovációt és a rugalmasságot elsısorban a KKV fókuszú programok képesek növelni A kormányzat szerepe elsısorban a folyamatos nemzetközi összehasonlítás és a vállalkozásbarát környezet kialakítása Az innovációhoz elengedhetetlen az erıs pénzügyi szektor megléte 16
17 Macedóniában a turisztikai klaszter fejlesztése nem hozta a várt eredményeket, mivel hiányzott a magánszektor és a kormányzat közötti szoros együttmőködés Példák sikertelen klaszterépítésre: Macedóniai Turizmus Klaszter A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA Erısségek: Az Ohridi tó és környéke Jugoszlávia fennállása alatt kiemelt turisztikai desztináció volt A tó a Világörökség része Jó állapotban megmaradt történelmi nevezetességek (kolostorok, római építmények) Gyengeségek: A délszláv háború alatt 86%-kal csökkent a turisták száma Jelentısen romlott az elérhetıség, az infrastruktúra és a szolgáltatási színvonal A turisták száma ugyan emelkedett, de fıként a környezı országok (Albánia, Bosznia, Szerbia) irányából A környezı régióból érkezı turisták jellemzıen keveset költenek Összességében nem tapasztalható pozitív hatás A siker elmaradásának legfontosabb tényezıi Gyenge együttmőködés a magánszektor szereplıi (utazási ügynökségek, szállodák, idegenvezetık) és a helyi/központi kormányzat között A magánszektor kezdeményezı szerepe gyenge volt Feladatok (pl. környezeti problémák) egymásra hárítása Az értéklánc alacsony hozzáadott értékő elemeinél való megrekedés (pl. kaszinók építése) A nyugati turisták továbbra is elkerülték a régiót Nem voltak KKV-kra szabott vállalkozásfejlesztési, oktatási programok Tanulságok Magyarország számára A szofisztikált fogyasztók igényeinek megértése széleskörő, tényalapú elemzéseket igényel A kormányzat és a magánszektor szoros együttmőködése elengedhetetlen a siker érdekében A magánszektor kapjon kezdeményezı szerepet Az igényes közönség vonzásához meglevı képességekre és értékekre kell fókuszálni (termálvíz, borturizmus) 17
18 Az üzleti szereplık közvetlen, aktív részvétele nélkül a bulgáriai IT klaszter nem tudott jelenıs sikereket elérni Példák sikertelen klaszterépítésre: IT klaszter, Bulgária A kezdet Jelenlegi helyzet PÉLDA A KGST tagjaként Bulgária vezetı szerepet töltött be a Keleti Blokk technológiai / IT fejlesztéseiben A merevlemezek 80%-át Bulgária szállította a szocialista országokba Technológia-orientált oktatási rendszer, amely jelentıs számú, magasan képzett IT szakember képzését tette lehetıvé, de közülük sokan az átmenet idején elhagyták az országot ICT Klaszter Társaság megalakulása 15 tagszervezet, amelyek több mint 350 vállalatot képviselnek A siker elmaradásának legfontosabb tényezıi Hatékony menedzsment hiánya Az üzleti szektor inaktivitása a klaszterben, alacsony szintő együttmőködési hajlandóság a szereplık között Szakember hiány az agyelszívás és a gazdasági igényeket kevéssé kielégítı képzési rendszer miatt Vitatható közbeszerzési törvény és kétes beszerzések az IT tenderek területén Az ICT Klaszter Társaság nem üzletfejlesztı, hanem inkább érdekérvényesítı szervezet, amely a szektor álláspontját kívánja képviselni a kormányzattal szemben A párbeszéd nem kielégítı a kormányzat, az egyetemek és az ICT szektorért felelıs kormányzati ügynökség között Együttmőködési lehetıségek keresése más európai ICT klaszterekkel Nemzetközi vállalatok (SAP, stb.) vonzása az országba a 0%-os exportadó segítségével Tanulságok Magyarország számára A klaszterek hatékony mőködéséhez elengedhetetlenül fontos az üzleti szereplık aktív, közvetlen részvétele A képzési rendszernek biztosítani kell a klaszterek számára a megfelelı mennyiségő és minıségő szakember utánpótlást Transzparens és átlátható pályázati döntések szükségesek az üzleti szféra bizalmának megtartásához Továbbra is alacsony PC penetráció és kis mérető belsı piac Forrás: Europe INNOVA: Case studies of clustering efforts in Europe, EPAP elemzés 18
19 Köszönöm a figyelmet! polus@polusiroda.hu
Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés
Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Somkuti Mátyás MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.10.25 - Miskolc 1 2011-tıl a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelıs az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok
RészletesebbenPólus Program. dr. Zombori Zita. Pólus Programiroda. Miskolc, 2008. október 15.
Pólus Program dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Miskolc, 2008. október 15. Tartalom Jelenlegi kihívások A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe A Pólus Program bemutatása A sikeres együttműködés alapja
RészletesebbenGazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán
Gazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán Gazdaságfejlesztés és versenyképesség Cél: az országban/régióban élők jólétének növelése Életszínvonal, életminőség Eszköz: Versenyképesség
Részletesebbengfejlesztési si Konferencia
Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenKutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium TéT attasék konferenciája, 2007. október 2. A GKM intézményi stratégiája 2007-re
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 4. Elıadás. A téma vázlata
Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA A téma vázlata A regionális versenyképesség javítása alulról szervezıdı gazdaságfejlesztés területi szintjei, kompetitív regionális
RészletesebbenTámogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények
Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
RészletesebbenKlaszteralapú terület- és gazdaságfejlesztés
Klaszteralapú terület- és gazdaságfejlesztés Tapasztalatok és javaslatok 2010. november Tartalom Klaszter definíciók és nemzetközi példák A magyarországi klaszteralapú gazdaságfejlesztési politika eredményei
RészletesebbenNemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért
Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network
RészletesebbenEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development
RészletesebbenAkkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai
Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2014. január 22. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet
Részletesebbenziesedése az informáci
NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai
RészletesebbenKi tud többet klaszterül?
Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?
RészletesebbenSMART: Services for SMEs in collaborative transport research projects
SMART: Services for SMEs in collaborative transport research projects (Szolgáltatások KKVk számára közlekedési kutatási együttmőködési projektekben való részvételhez) Háttér A SMART projekt célja, hogy
RészletesebbenSzoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı
Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II. 1. Elıadás
Regionális Gazdaságtan II. 1. Elıadás RÉGI GIÓK VERSENYKÉPESS PESSÉGE A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése Régiók versenyképessége az Európai Unióban - vázlat A területi verseny
RészletesebbenÜzleti érték teremtése innovatív megoldásokból. Hantos Zoltán. vezetı tanácsadó. ValDeal Csoport
Üzleti érték teremtése innovatív megoldásokból Hantos Zoltán vezetı tanácsadó ValDeal Csoport A magyar élelmiszeripar innovációs lehetıségei konferencia Debrecen, 2009. május 14. Tartalom Szellemi termék-
RészletesebbenHAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN
NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenAz EUREKA program és a hazai résztvevıket támogató pályázat. Csuzdi Szonja Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2008.02.26.
Az EUREKA program és a hazai résztvevıket támogató pályázat Csuzdi Szonja Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2008.02.26. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttmőködés, Cél: Az
RészletesebbenTudás, alkotás, érték
Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia
RészletesebbenA hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.
A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2013. november 6. A tartalomból 1. Klaszter történelem; 2. Elvégzett
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenA hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi
A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése
RészletesebbenÁprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag
Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások
RészletesebbenHR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.
HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenA klaszterfejlesztés gyakorlati kérdései a nemzeti klaszterpolitika tükrében
A klaszterfejlesztés gyakorlati kérdései a nemzeti klaszterpolitika tükrében Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A jövı lehetısége klaszter konferencia dr. Teleki Mariann - Pólus Programiroda Tartalom
RészletesebbenKREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK
KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenÜgyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió
SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK
RészletesebbenMiskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális
RészletesebbenMagyarországi beruházások november 13, Gárdony Suhajda Attila
Magyarországi beruházások 2014 november 13, Gárdony Suhajda Attila Miről fogok beszélni? 1. HOA-ról, üzleti szolgáltató szektorról 2. Hazai beruházási helyzetről 3. FDI alakulásáról a világban 4. a hazai
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenAz EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat
Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46 503 779 E-mail: Weblap: www.norria.hu Az EUREKA program Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci
Részletesebben2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser
Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása
RészletesebbenÚj Széchenyi Terv a vállalkozásokért
Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Dr. Kabai Anikó, fıosztályvezetı-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, GOP IH Tılünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerősítések, gyorsítások Átláthatóbb
RészletesebbenFöldrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió
fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenMit értünk klaszterek alatt?
15. téma: Az egészségturisztikai szolgáltatók piaci pozíciójának erısítési módjai: az együttmőködés lehetıségei, szakmai szervezetek, érdekképviseleti szervek, klaszterek Magyarországon Marketing-Menedzsment
RészletesebbenA EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap
A EUROSTARS2 program Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes H2020 ICT Információs nap 2014.02.20. A kezdetek - az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttmőködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének
RészletesebbenNemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
RészletesebbenA regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató
A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató Balaton régió jövıje a TDM A turisztikai kínálatot ma már regionális, de minimum
RészletesebbenDél-dunántúli Energetikai Klaszter
Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenKlaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon
Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.04.15. - Szeged Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló
RészletesebbenBerkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió
Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs
RészletesebbenIntelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)
Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!
RészletesebbenEUREKA és EUROSTARS pályázati lehetőségek. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes 20 éves a magyar EUREKA
EUREKA és EUROSTARS pályázati lehetőségek Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes 20 éves a magyar EUREKA 2012.11.15. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttmőködés, Cél: Az európai ipar
RészletesebbenDél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat
Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat (South-Hungarian Innovation Business Network) 6720 Szeged, Széchenyi tér 16. www.ditak.eu (+36) 62/315-430 Versenyképességi problémák a tanácsadói piacon Piaci egyenlőtlenségek
RészletesebbenPannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem
Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenA KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN
A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN
RészletesebbenTőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság
Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása
RészletesebbenFrancia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben
Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben Póla Péter Tudományos munkatárs MRTT Vándorgyűlés Kecskemét, 2018.október 18-19. A kutatást
RészletesebbenA Magyar Köztársaság kormánya
A Magyar Köztársaság kormánya A kutatás-fejlesztés és az innováció a válságkezelés hosszú távú eszköze A válság természete A jelenlegi válság: globális, nemzeti sajátosságok egyszerre pénzügyi és gazdasági,
RészletesebbenKészült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.
RészletesebbenInoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.
InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét
RészletesebbenVállalkozásfejlesztési Program
Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
Részletesebbenkeretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 20. évre szóló éves fejlesztési keret azonosító jele GINOP-1.1.1- GINOP-1.1.2- VEKOP- GINOP-1.1.3- GINOP-1.1.4- neve Vállalkozói inkubációs tevékenységek
RészletesebbenVállalkozói innováció meghatározó tényezői
Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA
RészletesebbenA B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március
1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenDIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.
DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság
Részletesebben2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része
Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenRegionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
RészletesebbenRészvételi és szponzorációs ajánlat
Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési
RészletesebbenMiért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja
RészletesebbenA GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenBeszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl
Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program MÓDOSÍTOTT GINOP ÜTEMTERV 20. GINOP-1.1.1- GINOP-1.1.2- VEKOP- GINOP-1.1.3- GINOP-1.1.4- GINOP-1.2.1- neve keretösszege Vállalkozói inkubációs tevékenységek
RészletesebbenHogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások
Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó
RészletesebbenAZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula
AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN Pomázi Gyula 2019.06.20. 2 Szakpolitikai és fejlesztéspolitikai paradigma váltás 3 A gazdaság versenyképességének további fokozása mögötti
RészletesebbenNorth Hungarian Automotive Cluster
North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK
RészletesebbenTőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István
Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok
RészletesebbenINNOVÁCIÓ. Földiekkel játszó égi tünemény. Dr. Pakucs János Magyar Innovációs Szövetség elnöke Budapest, 2006. szeptember 26.
INNOVÁCIÓ Földiekkel játszó égi tünemény Dr. Pakucs János Magyar Innovációs Szövetség elnöke Budapest, 2006. szeptember 26. Tartalom: Mi az hogy innováció? Milyen az innováció finanszírozása? Miért van
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
RészletesebbenA hazai klaszterfejlesztés 2007-2013-as eredményei, tapasztalatai Juhász Miklós MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.
A hazai klaszterfejlesztés 2007-2013-as eredményei, tapasztalatai Juhász Miklós MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Szeged, 2013. december 12. Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenTájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl
Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja
RészletesebbenKlaszterfejlesztés a Pólus Programban
fejlesztés a Pólus Programban dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Budapest, 2009 október 15. A Pólus Program felépítése PÓLUS VÁROSOK Vállalatok Kamarák, civil szervezetek Önkormányzatok Egyetemek, kutatóintézetek
Részletesebbenaz IKTK szerepe a hazai innovációban
az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció
RészletesebbenKlaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben
Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszteriroda 2013.03.12. - Pécs Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló klaszterek Pannon
RészletesebbenPANnon Autóipari Cluster
PANnon Autóipari Cluster Klaszter szolgáltatások a versenyképesség erősítéséért Készítette: Kabács Zoltán Rendezvény: Lean WS - Budapest, 2007.október 24. 1.1 PANAC tagság PANAC statisztika (2005): Alkalmazottak
RészletesebbenDél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat
Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat (South-Hungarian Innovation Business Network) 6720 Szeged, Széchenyi tér 16. www.innogrant.hu (+36) 62/315-430 Versenyképességi problémák a tanácsadói piacon piaci
RészletesebbenPályázati lehetıségek Élelmiszeripari vállalkozások számára 2012.
Pályázati lehetıségek Élelmiszeripari vállalkozások számára 2012. Goodwill Consulting Kft. Országos pályázati tanácsadó, pályázatíró cég Regionális irodák: Budapest, Nyíregyháza Külföldi képviselet: Románia:
RészletesebbenInformációs társadalom Magyarországon
Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Siófok, 2006. november 10. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege (Mrd Ft) GINOP-..-8
RészletesebbenProjekttervezés alapjai
Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai
RészletesebbenBudapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26.
Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Dr. Pörzse Gábor igazgató, Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Budapest Innopolisz Fejlesztési
RészletesebbenPannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.
Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenMit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.
Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil
RészletesebbenPÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER
Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani további fejlesztési lehetıségekre a következı, jelenleg nyitva lévı pályázati forrásokat, melyek az Ön vállalkozása számára fontosak
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenAz új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb
Részletesebben