SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK. GYÖKÉRZÖLDSÉG TERMELÉSI ÉS BETAKARÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK GÉPEI Írta: Dr. Jakovác Frigyes

Átírás

1 1 SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai GYÖKÉRZÖLDSÉG TERMELÉSI ÉS BETAKARÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK GÉPEI Dr. Jakovác Frigyes Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet - Gödöllő,

2 2 SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK GYÖKÉRZÖLDSÉG TERMELÉSI ÉS BETAKARÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK GÉPEI Írta: Dr. Jakovác Frigyes Lektorálta: Dr. Hajdú József Mészáros György Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Készült: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával - Gödöllő, 2005

3 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 A gyökérzöldség termelés gépei... 5 Bakhátkészítés... 5 Vetés... 7 Növényápolás... 9 Öntözés Betakarítás Nyüvő rendszerű betakarító gépek Ásó rendszerű gyökérzöldség betakarítás gépei Ajánlott irodalom... 20

4 4 Bevezetés A gyökérzöldségfélék termesztése Magyarországon mintegy hektáron folyik. Ennek túlnyomó része sárgarépa, kisebb része petrezselyem, pasztinák, és egyéb gyökérzöldségféle. A sárgarépa, petrezselyem és pasztinák termesztés technológiája - gépesítés szempontjából - szinte teljesen azonos. A technológiákhoz alkalmazott speciálisnak minősíthető gépeket az FVM MGI megvizsgálta, e vizsgálatok képezték az itt közölt információk alapját. A gyökérzöldségeket különböző célra termeszthetik. A kora tavaszi ellátásban a csomózott, a későbbiekben a mosott lombtalan sárgarépának és petrezselyemnek van szerepe a friss fogyasztásban. A kései fajtákat vagy a konzervipar számára, vagy tartós tárolás céljára termesztik. A termesztési módoknak megfelelően különbözhet az alkalmazott gépesítési megoldás is. Ez az anyag a konzervipari és a tárolásra szánt gyökérzöldség gépesített technológiájával foglalkozik, amely a legnagyobb jelentőséggel bír a hazai gyökérzöldség termesztésben. Az 1. táblázatban a gyökérzöldség termesztési technológia műveletei szerepelnek a termelés célja szerint csoportosítva. A műveletsor a betakarításig az alkalmazott gépek vonatkozásában azonos, a betakarítás, tárolás, manipulálás és csomagolás műveleteiben azonban jelentősen az eltérés. A konzervipar számára termesztett gyökérzöldség-féléket a betakarítást követően rövid időn belül feldolgozzák, itt legfeljebb néhány napos átmeneti tárolásra van szükség, ami viszont nem igényel speciális tárolókat és berendezéseket. Ezzel ellentétben a friss piaci ellátásra szánt termékeknél egész évben folyamatos ellátást kell biztosítani, ezért a téli hónapokban az új termény megjelenéséig tárolják a terményt, amit végül mosni, osztályozni, csomagolni kell. A gyökérzöldségek tárolása a korszerű üzemekben szellőztetett, vagy hűtött tárolókban történik. A következőkben a termeléstechnológia valamennyi specifikusnak mondható műveletét sorra vesszük, a vetéstől a betakarításig, ismertetjük a gépesítési megoldásokat, hazai üzemi tapasztalatokat és mérési eredményeket, valamint a legfontosabb irodalmi megállapításokat. Nem térünk ki azoknak a műveleteknek az ismertetésére, amelyeket más igényes kultúránál is általánosan alkalmaznak Magyarországon (pl. talajművelés, műtrágyázás, növényvédelem), valamint a tárolásra és csomagolásra sem.

5 5 A gyökérzöldségfélék termesztésének technológiai műveletei. 1. táblázat Műveletek megnevezése Gyökérzöldség termelés célja Konzervipar Friss fogyasztás Bakhátkészítés + + Vetés + + Öntözés + + Bakhátfelújítás + + Betakarítás ásórendszerű + nyűvőrendszerű fűrészes + nyűvőrendszerű tépőhengeres + Tárolás párásítás + szellőztetés + hűtés + Csomagolás mosás + válogatás + osztályozás + + csomagolás + A gyökérzöldség termelés gépei Bakhátkészítés A gyökérzöldség termesztés gyakorlatában a bakhátkészítés és vetés történhet egy menetben vagy elvégezhetők külön-külön is. Általában az utóbbi megoldást választották a termelők, mivel így a munka jobban szervezhető, a munka precízebben elvégezhető és kisebb vonóerő szükséges a műveletek végrehajtására. Az egy menetben végzett bakhátkészítés és vetés viszont gyorsabb, a kevesebb művelet miatt kisebb a taposási kár. A bakhátkészítéshez leggyakrabban a RUMPSTAD FH4X75 RSF 2000 típusú gépet alkalmazzák. A gép négy 75 cm osztástávolságú bakhát kialakítását teszi lehetővé, de elemcserékkel (kések, terelőlemezek, formázóhengerek) lehetőség van hat 50 cm osztástávolságú bakhát elkészítésére is. A gép talajmaró, ágyásformázó lemez és hajtott tömörítő hengerek összeszereléséből alakult ki. A változtatható mélységben dolgozó talajmarókések a talajt fellazítják, majd a

6 6 lemezek segítségével a visszahulló talajrészecskéket formázó lemezek segítségével bakhátformára alakítják. A bakhátak kellő tömörsége, a hajtott formázó hengerek segítségével érhető el. A gép talajmaró egysége a traktor erőleadó tengelyéről kapja a meghajtást. A hengereket hidromotor forgatja, a haladási sebességgel szinkron fordulatszámmal. A bakhátkészítő gép üzemeltetéséhez JOHN DEER 7810 jelű erőgép vagy a vele azonos illetve magasabb teljesítmény osztályba tartozó erőgép szükséges. Az erőgép erőleadó tengelyének fordulatszáma 1000 f/p. Az üzemi tapasztalatok szerint a 75 cm osztású bakhátak kedvezőbbek, mivel könnyebb a kialakításuk, kevésbé érzékeny a vetőgép sorontartására, kisebb a veszély a bakhátak a termesztés során történő lemosódására, erodálására. 1. ábra. RUMPSTAD FH4X75 RSF 2000 típusú bakhátkészítő. Fontosabb műszaki adatok: Munkaszélesség 3000 mm Művelhető sorok száma 4 ill. 6 A maró kések száma 70 db Tengely fordulatszáma 329 f/min A gép tömege 1100 kg Teljesítményigény 44 kw Befoglaló méretek legnagyobb hosszúság 2000 mm legnagyobb szélesség 3400 mm legnagyobb magasság 1350 mm

7 7 A gép az üzemi mérések szerint 4,5 km/h körüli sebességgel dolgozik, így a 3 méter munkaszélességű mellett az alapidő alatti teljesítménye 1,2-1,5 ha/h körül alakul. Az ágyások egyenletesek, szabályosak és csak kissé deformálódnak a vetési művelet során. A barázdák mélysége az 50 cm osztástávolságú bakhátaknál cm volt, míg a 75 cm osztástávolságúaknál cm. Az ágyáskorona szélessége általában 20 cm körül van A bakhátforma torzulása elsősorban abban az esetben következhet be, ha a területen nagyobb szármaradványok vannak, illetve, ha a talaj nagyon száraz. A bakhát talajának keménysége némileg alacsonyabb, mint a bakhátkészítés előtti talajé. A talajellenállás a barázdában viszont lényegesen nagyobb, különösen ott, ahol az erőgép illetve a munkagép kereke elhalad. A gép akkor dolgozik megfelelően, ha a talaj jól előkészített, megfelelő nedvességtartalmú, és szármaradványoktól mentes. A tavaszi munkákhoz ezért lehetőleg már ősszel el kell készíteni a talajt, le kell zárni azt. Vetés A tárolásra és feldolgozásra szánt sárgarépa esetében a kései fajta tulajdonsága határozza meg a tenyészterületet. Általában a betakarítógéphez illesztett sortávolság cm, kétsoros bakhátas művelésnél a bakhátosztás cm. A friss piacra szánt nagyobb méretű mosott anyagként értékesített sárgarépánál a tőtávolság 2,5-3,5 cm, míg a csak feldolgozásra alkalmazott, hosszú tenyészidejű fajtáknál a magtávolság 5-7 cm. A magmélység finommorzsás, ülepedett talaj esetében 2-2,5 cm. Mind a kisméretű szemek miatt mind a kis mélység miatt a talajnak megfelelő nedvesség tartalmúnak kell lennie, a vetőcsoroszlyát fel kell szerelni tömörítő görgőkkel. Egyenletes tőtávolságot a precíziós szemenként-vető gépekkel lehet elérni. Hazánkban kedvelt az AGRICOLA ANT szemenként-vető gép.(2. ábra). A géppel a bakhát tetején ikersort alakít ki a gép a vetőkocsiban elhelyezett kettős vetőelem segítségével. Az ikersorok távolsága 5 cm. Az egyes vetőelemek magtáv-egyenletességét az 3. ábra mutatja be. A gép alap idő alatti teljesítménye 1,3-1,4 ha /h. A bakhátkészítés és vetés műveletét egy menetben elvégző gépkombinációt a 4. ábra mutatja.

8 8 2. ábra. AGRICOLA ANT szemenként-vető gép ikersoros bakhátvetésben Fontosabb műszaki adatok: Munkaszélesség Vetett bakhátak száma Maximális bakhát-magasság Vetési rendszer A gép tömege Teljesítményigény Befoglaló méretek legnagyobb hosszúság legnagyobb szélesség legnagyobb magasság 3000 mm 4-6 db 300 mm pneumatikus 620 kg KW (40-60 LE) 1900 mm 3000 mm 1900 mm Magtávolság megoszlás (AGRICOLA 2,9 cm elméleti magtáv ) Gyakoriság (% jobb bal Átlag (jobb) Átlag (bal) Magtáv (cm)

9 9 3. ábra. AGRICOLA ANT szemenként-vető gép magtávolság értékei Növényápolás 4. ábra. Bakhátkészítés és vetés egy menetben A bakhátas gyökérzöldség termesztésnél a növényápolás a gyomok irtásán kívül a talajlazításra, valamint a bakhát felújításra is szolgál. A sárgarépa és petrezselyem magja a kelésig sokáig fekszik a földben. A lassú növekedés miatt a gyom felszaporodására és növekedésére ügyelni kell. A gyomirtás már a vetőágy előkészítésénél elkezdődik. A talajegyengetés boronával is elvégezhető, amely a ki nem fagyott, és a talaj felső rétegében a kelő gyomokat elpusztítja. Külföldön a sárgarépa kelése előtt megjelenő gyomokat vakkapálással vagy perzseléssel is irtják. A hazai gyakorlatban a korai felgyomosodás elleni védekezést vegyszeresen oldják meg. A csökkentett vegyszer-felhasználású technológiáknál a későbben megjelenő gyomokat főképpen a BADALINI VARIAX rotációs sorközművelővel pusztítják el. A gép a talaj porhanyítását és a bakhát felújítását is elvégzi (5. ábra). A művelet során igyekezni kell 30 cm körüli bakhátmagasságot elérni. A gép teljesítménye 2 ha/h. Fontosabb műszaki adatai Sorművelő elem -hosszúsága 1700 mm -szélessége 3500 mm -magassága 1300 mm

10 10 Kapák szárnyszélessége Kapák száma Kapák magassága Rotor átmérő Késmagasság Védőlemez szélessége 520 mm 5 db 450 mm 300 mm 85 mm 310 mm 5. ábra. BADALINI VARIAX rotációs sorközművelő és bakhátfelújító gép Öntözés A viszonylag hosszú korai fejlődési szakaszban a sárgarépa és a petrezselyem vízigénye csekély. Ebben a stádiumban öntözésre általában nincs szükség, csak száraz időben a gyors fejlődéshez májusban és júniusban. Amennyiben a kelés idején aszályos időjárási viszonyok alakulnak ki, szükséges a kelesztő öntözés is, ami 10 mm es vízadagok ismételt kijuttatásából áll. A legnagyobb vízigény a gyökérfejlődésnél lép fel. Ebben az időben a növény fejlődését korlátozza a vízhiány. A korai termesztésnél 300 mm, a késieknél mm vízre van szüksége a sárgarépának. Ezt az igény a téli nedvességnek, a természetes csapadéknak és az öntözésnek kell fedeznie. Fejtrágyázásnál a szükséges N műtrágyát július végéig kell kijuttatni, amely jelentős szerepet játszik a hosszú tenyészidejű fajták az augusztus és október között kialakuló termésében és minőségében. Különösen a kontinentális feltételek között van a víznek döntő jelentősége. Ebben a két és fél hónapban a csapadékigény mm. Korai sárgarépafajtáknál elegendő egyszeri 15 mm vízadag májusban vagy júniusban. Augusztusban és szeptemberben szükséges még 20 mm. A kései fajtáknál nem szükséges a teljes gyökérhosszban átáztatni s talajt. Elegendő az

11 11 ötözésnél, ha a főgyökér rétege töltődik fel. A mélyebben fekvő rétegekbe melyek gyökerekkel gyengén vannak átszőve, előfordulhat, hogy az erős beázás következtében késő nyáron vagy a következő télen mm kapilláris vizet felfog és így az itt lévő tápanyagkészlet miatt gyökérrel átszőtt réteg épül ki. Az utolsó fejtrágyázás a betakarítás előtt hat héttel történhet. A későbbi fejtrágyázás a minőséget és a sárgarépa nitrát-tartalmát károsan befolyásolja. Ehhez még hozzájárul, hogy a minimális N a szántási időszakig, ahogy azt az integrált termesztés megkívánja, 80 kg/ha értékűnek kell lennie a 0-60 cm-es rétegben. A vizsgálat helyén VALMONT LINEÁR ill. BAUER RAINSTAR öntözőberendezések dolgoztak. A CAROTA BT a fejtrágyázást nem alkalmazta, a nitrát-tartalom feldúsulásának veszélye miatt. Betakarítás 6. ábra. VALMONT LINEAR öntözőberendezés Az itt ismertetett gépek sík és bakhátas művelési módnál egyaránt használhatók, a jobb termésminőség és kedvezőbb hozamok elérése érdekében azonban ajánlott a bakhátas művelést választani. A szabadföldi betakarítás a csomózott sárgarépával és petrezselyemmel indul el, majd a friss piacra termelt mosott termékekkel folytatódik, és befejeződik november közepén a hosszú tenyészidejű tárolásra és feldolgozásra termelt gyökérzöldségekkel.

12 12 A sárgarépa betakarítás módja a felhasználás jellegétől és annak idejétől függ. A korai csomózott sárgarépa május közepén kézzel történik, egy kötegben 10 db gyökeret csomóznak. A csomózott sárgarépa betakarítását segítheti egysoros kormánylemez nélküli egyszerű eke alkalmazása, amellyel kilazíthatók a répasorok. Hasonló módon történik a csomózott petrezselyem betakarítási is. A csomózott árún kívül minden egyéb betakarítási igényt ma már megfelelő szinten gépekkel ki lehet elégíteni. Világszerte két alapvető betakarítógép típus terjedt el a nyüvő és az ásó rendszerű gépek, amelyek működési elve a 7. ábrán követhető figyelemmel. Nyűvő szalagpár Fűrész Lazítókés 1. Menet lombtalanítás 2. Menet kiszedés 7. ábra. A nyüvő- és az ásórendszerű sárgarépa betakarítógépek működési vázlata

13 13 Nyüvő rendszerű betakarító gépek Magyarországon már az 1970-es években alkalmaztak nyüvő rendszerű gépeket egy soros (EM-11), két soros (E-825), valamint három soros (ASA-LIFT) kivitelben. Ma hasonló elven működő gépeket gyártanak, de a bonyolult mechanikus meghajtásokat hidraulikus meghajtásra változtatták, valamint megjelentek a gépeken a különböző vezérlő elemek, amelyek segítségével a munkavégzés biztonságosabbá és gyorsabbá válik. Az alábbiakban a különböző rendszerű és típusú betakarítógépeket ismertetjük, az üzemi vizsgálatokkal együtt. A közölt eredmények sárgarépa betakarítására vonatkoznak. 8. ábra. ASA-LIFT-COMBI-1000 gyökérzöldség betakarító gép Az egysoros ASA-LIFT-COMBI-1000 gyökérzöldség betakarító gép (8. ábra), a vázszerkezetre erősített lazító késsel a gyökérsort meglazítja, a gyökér felett elhelyezkedő ékszíjpár kiemeli a terményt, majd a lombtalanító leválasztja a lombot. A lomb leválasztása történhet tépő hengerekkel, vagy fűrésszel (9. ábra). A lomb a talajra, a gyökér tisztítás után az elevátor segítségével a betakarítógép mellett haladó járműre kerül.

14 14 Fűrésztárcsa pár Tépőhenger pár 9. ábra. A lombtalanítási megoldások 10. ábra. A nyűvő rendszerű betakarítógép talajkopírozó szerkezete

15 15 Fontosabb műszaki adatai A vontatás módja félig függesztett A meghajtás módja erőgép Meghajtó egységek hidromotorok Kerék méret 10 x 15,3 Haladási sebesség 3-8 km/h Átadási magasság mm Teljesítményigény 52/70 kw/le Szélesség (szállítási helyzetben) 3,4 m Betakarított sorok száma 1 Betakarítási rendszer nyűve szedő Lombtalanítás módja körfűrész-pár, tépőhengerek Kezelők száma 1 fő (traktoros) Automatika szedőszalag magasság állítása A betakarított termény felhasználásától függően a minőség meghatározásánál fontos szempont, a gyökéren maradt levélnyél hossza. Ipari felhasználásnál a lomb jelenléte nem kívánatos, ilyenkor a fűrészes lomtalanító szerkezetet kell felszerelni a gépre. Tárolás céljára szedett sárgarépánál, viszont kerülni kell a nagy sebzett felületeket, ezért a tépődobot szerelik fel a gépre. Mindkét esetben a lombeltávolítás minőségét a nyüvő ékszíjak és a kés távolsága, vagyis a megfogás pontossága határozza meg. Azért, hogy a gyökér lombját mindig azonos magasságban foghassa meg az ékszíj, pontos talajkövető rendszerrel lehet kiegészíteni a gépet (10. ábra). Az üzemi viszonyok között elvégzett mérések szerint a gép haladási sebessége 1,65 km/h volt, ennek megfelelően a produktív időben elért teljesítménye 0,12 ha/h. A tömegteljesítménye pedig a termésátlagtól függően 0,6-0,8 t/h körül alakul. A megfigyelések szerint nedves, sáros talajviszonyok között a teljesítmény 0,1 ha/h alá csökkenhet. Ilyen esetben a gép felszedő szerkezetét nehéz a sor felett tartani a járószerkezet oldalirányú mozgása miatt. A betakarítógép 0,10-0,12 ha/h területteljesítmény mellett csupán 0,77 %-os elhagyási veszteséggel dolgozott. A veszteség nagyobb is lehet, ha a lomb nem elég erős, vagy ha a talaj túl nedves, nyálkás. A 11. és 12. ábrákon a lombtalanító tárcsával és lombtépő hengerrel szerelt gép munkaminőségi mutatói láthatóak. A sérülések mértéke a fűrésszel működő gépvariáció esetén nagyobb gyökértömegű fajtánál összesen 2,0 % körüli, míg a

16 16 lombtépő hengeres kialakítás esetében, kisebb gyökértömegű fajánál ez az érték 1 % alatt alakul. Lombtépő szerkezet alkalmazásánál a gyökér test sérülései 1 % alatt maradtak, és a gyökéren maradt levélnyél hossza túlnyomórészt mm. Így ez az anyag tárolásra vagy frissfogyasztásra alkalmas. A mm-es levélnyéllel betakarított termény aránya 75 %, míg a 0-10 mm levélnyéllel rendelkező gyökerek aránya 24 %. A fenti sérülések nem tartalmazzák az esésből adódó repedéseket és töréseket, ami jelentős lehet, ha az esési magasság 0,8-1 m-nél nagyobb. Ennek elkerülése érdekében az elevátort a gyűjtő jármű platójának magasságához kell állítani, illetve eséscsökkentő függönyt célszerű alkalmazni. A kiszedett terményben általában nem található rög, de a gyökérre tapadt föld mennyisége nedves időben történő betakarítás esetében méréseink szerint akár 5-8 % is lehet. A tapasztalatok alapján azonban még ez a földtömeg sem rontja a gyökerek tárolhatóságát, sőt megvédik azokat a kiszáradástól. Az ASA-LIFT-COMBI-1000 gyökérzöldség betakarító gép kw - os motorteljesítményű traktorokkal kedvező energiaellátás mellett megbízhatóan üzemeltethető. A fűrészes lombtalanítóval ellátott gép munkaminőségi jellemzői 80,0 75,3 Tömeg % (a betakarított termény %-ban) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Ép,vágott fejrész 16,2 Ép,nem vágott fejrész 6,4 1,1 1,0 1,4 Ép,lombos Sérült,repedt Sérült,törött Föld, rög 11.ábra. Az ASA-LIFT-COMBI betakarítógép munkaminőségi paramétereinek alakulása fűrészes lombtalanító esetében

17 17 Tépőhengerrel ellátott gép munkaminőségi mutatói Tömeg % (a betakarított termény %-ban) 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 24,2 Ép,0-10 mm levényél 75,1 Ép,10-30 mm levélnyél 0,0 0,7 0,0 0,7 Ép,lombos Sérült,repedt Sérült,törött Föld, rög 12. ábra. A ASA-LIFT-COMBI betakarítógép mukaminőségi paramétereinek alakulása tépődobos lombtalanító esetében Ásó rendszerű gyökérzöldség betakarítás gépei Az ásórendszerű gépek esetében a gyökér alatt haladó kiásó kés a bakhát teljes keresztmetszetét kiemeli, és rázórostára juttatja. Itt az intenzív rázómozgás és egyéb tisztító eljárások hatására a talaj kihullik a rostáról és a termény az elevátor segítségével, a betakarítógéppel szinkronjárású gyűjtőjárműbe kerül. Erre a feladatra leggyakrabban átalakított burgonyabetakarító gépeket használnak (AMAC, ASA-LIFT, stb.). A kiásás előtt a sárgarépa lombjának eltávolítására lengőkésekkel felszerelt vízszintes tengelyű rotációs lombtalanítót alkalmaznak. Hazai körülmények között átalakított M 3170 típusú kukorica szecskázót ( ORKÁN 13. ábra) és a két bakhát kiszedésére alkalmas GB-02 típusú, a magyarországi felhasználási igényeknek megfelelő ásó rendszerű betakarítógépet (14. ábra) használják. A lombtalanítási művelet feladata a talajban lévő sárgarépa levelének eltávolítása, a gyökér felső részével együtt. A szárzúzó két bakhát szélességben, 3,7-4 km/h sebességgel képes dolgozni. A gyökerek mintegy 86 %-át lombtalanítja, legfeljebb a levél tönk egy darabja marad a gyökéren.

18 ábra. M 3170 típusú kukoricasilózó sárgarépa lombtalanítás közben 14. ábra. GB-02 ásó rendszerű gyökérzöldség betakarítógép A GB-02 ásó rendszerű betakarítógép 2,5-3 km/h sebességgel dolgozik, így az alapidő alatti teljesítménye 0,4 ha/h körül alakul, a tartós üzemi teljesítménye 0,3-0,35 ha/h között változik. A vizsgálatok szerint a gép áteresztőképessége elérheti a t/h értéket. A fontosabb munkaminőségi paramétereket a 15. ábra tartalmazza. Az elhagyási veszteség 0,5 tömeg %.

19 19 A lombeltávolítás minőségi mutatói 60,0 50,0 48,2 45,0 40,0 Tömeg ill. db % 30,0 20,0 10,0 14,9 16,0 7,2 8,4 1,9 3,0 8,6 9,4 0,0 db % tömeg % db % tömeg % db % tömeg % db % tömeg % db % tömeg % lombos(>5cm) levélnyél(<5 cm) csonk kitörött levélnyél zúzott 15. ábra. Az ásórendszerű GB-02 betakarítógép fontosabb minőségi paraméterei. Sérülés és a gyökértömeg összefüggései 0,0035 0,003 0,0025 Gyakoriság 0,002 0,0015 0,001 Sérült Ép 0, Tömeg (g) 16. ábra. A sérülés gyakorisága a gyökértömeg függvényében A betakarításkor a termény kisebb-nagyobb magasságból esik a járműre. Az esés során jelentékeny sérülések keletkezhetnek. Szignifikáns különbség mutatkozik a betakarított ép és sérült gyökerek tömege között (16. ábra). A mérések szerint a sérülés szempontjából nagyobb jelentősége lehet a gyökér tömegének, mint az esési magasságnak. A konzervipari célra termelt sárgarépánál a sérülésnek nincsen komolyabb szerepe, hiszen gyorsan feldolgozásra kerül az árú. Nagyobb gondot okoz a sérülés a tárolásnál és a friss piaci árúnál. Erre a célra termesztett sárgarépánál előnybe kell részesíteni a kisebb gyökértömegű fajtákat.

20 20 Fontosabb műszaki adatai Sorművelő elem -hosszúsága 8000 mm -szélessége 3900 mm -magassága 3300 mm Munkaszélesség 1500 mm Betakarított bakhát száma 2-3 Kiemelő kések száma 2 Kiemelő kések szélessége 280 mm Láncrostélyok száma 2 Láncrostélyok szélessége 1560 mm Láncrostélyok hossza Első 1300 mm Hátsó 3120 mm Láncrostély osztása 51 mm Átejtő rés 30 mm Rögtörő hengerek száma 2 Gumiujjas tisztító szélessége 1400 mm Gumiujjas tisztító hossza 1250 mm Kihordó szalag szélessége 800 mm Ajánlott irodalom 1. Dr. Hajdú József - Dr. Jakovác Frigyes - Magó László: Sárgarépatermelés. Értesítő Termeléstechnológiák Műszaki és Gazdasági Vizsgálatáról. Gödöllő Dr. Jakovác Frigyes: RUMPSTAD FH4X75 RSF 2000 bakhátkészítő gép. MEZŐGÉPTESZT Mezőgazdasági Gépvizsgálati Értesítő Dr. Jakovác Frigyes: ASA-LIFT-COMBI-1000 gyökérzöldség betakarító gép. MEZŐGÉPTESZT Mezőgazdasági Gépvizsgálati Értesítő. 2003