A magyarországi Chelostoma-fajok (Hymenoptera: Megachilidae) elterjedési és elıfordulási gyakoriságának idıbeni változása
|
|
- Irma Bakos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2009) 94(1): A magyarországi Chelostoma-fajok (Hymenoptera: Megachilidae) elterjedési és elıfordulási gyakoriságának idıbeni változása HAVAS ENIKİ 1 *, RÉPÁSI VIKTÓRIA 2, STASZNY ÁDÁM 3 és SÁROSPATAKI MIKLÓS 1 1 Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai Tanszék, H 2103 Gödöllı, Páter Károly utca 1. *E mail: Havas.Eniko@mkk.szie.hu 2 Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, H 1088 Budapest, Baross utca Szent István Egyetem, Halgazdálkodási Tanszék, H 2103 Gödöllı, Páter Károly utca 1. Összefoglalás. A cikkhez a hazai 9 Chelostoma-faj lelıhelyadatainak összegyőjtését és adatbázisba rendezését végeztük el. Az így nyert adatbázis segítségével megszerkesztettük a fajok elterjedésének UTM-térképeit, valamint kiszámítottuk az elterjedési, illetve elıfordulási relatív gyakoriságokat. Öszszesen 489 alkalommal történt Chelostoma-győjtés 159 UTM-négyzetben, így az országos lefedettség mindössze 15%-os. A relatív elterjedési gyakoriságok statisztikai elemzése során kimutattuk, hogy míg három faj gyakorisága határozott növekedést (Chelostoma campanularum, Chelostoma distinctum, Chelostoma ventrale), addig egy fajé csökkenést mutat (Chelostoma florisomne). A többi öt faj nem mutatott szignifikáns változást. Kulcsszavak: gyakoriságváltozás, UTM-térkép, Chelostoma florisomne, természetvédelmi helyzet, veszélyeztetettség. Bevezetés A megporzó szervezetek szerepe kulcsfontosságú az életközösségekben (KEARNS & INOUYE 1997, BLACK et al. 2001), a megporzás az egyik legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatás (PIMENTEL et al. 1997, COSTANZA et al. 1997). Ugyanakkor az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban találkozunk olyan tudományos közleményekkel, melyekben megporzási krízist emlegetnek, és felhívják a figyelmet arra, hogy egy ilyen válság nagyon súlyos következményekkel járhat (KEARNS et al. 1998, STEFFAN-DEWENTER et al. 2005, BENJAMIN, & MCCALLUM 2008). Mivel Európában a méhek a legfontosabb és leghatékonyabb megporzó szervezetek (O TOOLE & RAW 1991), a fentiek fényében nagyon fontosak és aktuálisak a méhekkel, elsısorban vadméhekkel kapcsolatos kutatások. A háziméh mellett a Kárpát-medencében több mint 600 vadméhfaj él, és ezek között az egyik legjelentısebb csoport a mővészméhek (Megachilidae) családja. A gerinctelen állatfajok védelme mindig jelentıs lemaradást mutat a gerincesekéhez képest. A hazai védett fajlistán is egyértelmően alulreprezentáltak a gerinctelen csoportok (KöM 2001). Amíg a hazai gerinces fajoknak 86 %-a védett, addig a gerincteleneknek mindössze 1,1 %-a. Nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is nagyon hasonló a helyzet (IUCN 2001). Természetesen a gerincteleneken belül is jelentıs különbségek tapasztalhatók, hiszen a lepkék és bogarak közül meglehetısen sok faj védett, míg a hártyásszárnyúak rendje az egyik legmostohább helyzetben levı csoport. 63
2 HAVAS E. et al. A mővészméhek meglehetısen változatos élıhelyeket igényelnek. Ahhoz ugyanis, hogy életfeltételeiket maradéktalanul megtalálják, nemcsak jó táplálkozóhelyre van szükségük, hanem speciális fészkelıhelyre is. Mindemellett a fészek elkészítéséhez szükséges anyagokat (sár, növényi darabok, stb.) is meg kell találniuk a közelben. Ezen három feltétel miatt a mővészméhek sokszor három eltérı jellegő területet igényelnek mozgáskörzetükön belül, és emiatt nagyon alkalmasak lehetnek egy élıhely változatosságának minısítésére (MATHE- SON et al. 1996). Mindemellett a mővészméhek könnyebben határozhatók, mint sok más vadméhcsoport (MÓCZÁR 1958). Ezáltal viszonylag könnyen kezelhetık, és így jobban felhasználhatóak természetvédelmi vizsgálatokban. Ugyanakkor az egyes fajok természetvédelmi helyzetérıl, veszélyeztetettségérıl gyakorlatilag semmit nem tudunk, legfeljebb annyit, hogy néhányan szerepelnek egyes európai országok vörös listáin (pl. Megachile lagopoda, Megachile ligniseca) (GÄRDENFORS 2000). A munka során négy múzeumi győjtemény, illetve egy magángyőjtemény anyagának feldolgozásával, valamint a hazai szakirodalom adatainak beépítésével adatbázist készítettünk a hazai Chelostoma-fajok győjtési adatairól. Korábban nem készült olyan tanulmány, amely a magyarországi Chelostoma-fajok országos elıfordulásával foglalkozik. Az elsı győjtési adatok 1877-bıl származnak MOCSÁRY SÁNDOR munkájának köszönhetıen. Jelen tanulmány 9 Magyarországon győjtött Chelostoma-faj gyakorisági adatait dolgozza fel. Anyag és módszer Az adatgyőjtés során feldolgoztuk a Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, a Bakonyi Természettudományi Múzeum, a gyöngyösi Mátra Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum, valamint Józan Zsolt mernyei magángyőjteményének mővészméh anyagait. Az adatok összesítése során 1100 példány elıfordulási adatait tartalmazó adatbázist kaptunk. A kapott adatbázis alapján kiszámítottuk a fajok elıfordulási- és elterjedési gyakoriságát. Az elıfordulási gyakoriság kifejezi, hogy az adott idıszakban történt győjtések hány százalékában került elı az adott faj, az elterjedési gyakoriság pedig azt fejezi ki, hogy az adott idıszakban adatokkal lefedett UTM-négyzetek hány százalékában került elı a faj. A térképeket km-es felbontású UTM-négyzethálóban szerkesztettük meg, az UTM-adatok meghatározása a BioTér programcsomag részét alkotó "Hely@UTM" program (DÉVAI et al. 2000), illetve térképek segítségével történt. Az elıfordulási és elterjedési gyakoriságokat elsı menetben az összesített adatok alapján számoltuk ki. Így összesített, több évtizedre vonatkoztatott gyakorisági értékeket kaptunk az egyes fajokra. Ez alkalmas arra, hogy egy általános képet kapjunk arról, melyek a ritka és melyek a gyakori fajok. Veszélyeztetettségükrıl a gyakoriságok idıbeli változásai alapján kaphatunk pontos képet. A relatív gyakorisági értékeket ennek megfelelıen négy idıszakra bontva számoltuk ki (1960 elıtt; ; ; ), így képet kaptunk azok idıbeli változásáról, valamint a fajok veszélyeztetettségérıl. A periódusok hosszát az adott idıszakban történt győjtési intenzitás függvényében állapítottuk meg. Z-próbával vizsgáltuk (REICZIEGEL et al. 2007), hogy statisztikailag van-e különbség az egyes fajok relatív gyakoriságai között a különbözı idıperiódusokban. 64
3 A MAGYARORSZÁGI CHELOSTOMA-FAJOK ELTERJEDÉSE Eredmények és értékelés Az elıfordulási és elterjedési gyakoriságokat az 1. és a 2. táblázatban tüntettük fel négy idıperiódusra bontva, valamint összesen. Az adatbázis alapján fajok elterjedési térképeit is megszerkesztettük (1 9. ábra). A Chelostoma campanularum elıfordulási gyakoriságát a statisztikai módszer miatt csak három periódus összevonásával (1 2 3: 1960 elıttıl 1989-ig) tudtuk vizsgálni. Így a faj relatív elıfordulási gyakoriságában 1990 elıtt és 1990 után szignifikáns növekedést tapasztaltunk (z=3,14; p<0,0001). A Chelostoma distinctum fajnál nincs szignifikáns különbség a négy egymást követı periódus között, azonban az 1960 elıtti és 1990 utáni adatokat összehasonlítva kijelenthetjük, hogy a faj relatív elıfordulási gyakorisága szignifikánsan növekedett (z=2,75; p=0,003). A Chelostoma emarginatum elıfordulási gyakoriságának vizsgálatakor az elsı két periódus között szignifikáns növekedést találtunk (z=2,52; p=0,0054), a második ( ) és a harmadik ( ) periódus között pedig szignifikáns csökkenést (z=2,74; p=0,003). A harmadik és negyedik periódus között nincs szignifikáns különbség. A Chelostoma florisomne esetében az elsı és a második periódus között nincs különbség, a második és a harmadik között viszont szignifikáns csökkenés tapasztalható (z=2,06; p=0,0202). A harmadik és a negyedik intervallum között megint nincs eltérés, így összességében a faj relatív elıfordulási gyakorisága szignifikánsan csökkent. Annak ellenére, hogy a Chelostoma foveolatum elıfordulási gyakoriságainak összehasonlításakor az utolsó két periódus alacsony értékei miatt az adatokat nem lehet statisztikailag értelmezni, valószínősítjük a gyakoriság csökkenését, mivel 1990 óta egyáltalán nem került elı a faj. A Chelostoma handlirschi esetében szintén kevés az adat a statisztikai elemzéshez, de 1990 óta ez a faj sem került elı, így a gyakoriság csökkenése itt is feltételezhetı. A Chelostoma rapunculi fajnál az elsı és második periódus között szignifikáns csökkenést kaptunk (z=3,12; p=0,00001), a második és a harmadik idıintervallum között pedig szignifikáns növekedést (z=2,35; p=0,0094). Összehasonlítottuk az elsı és a harmadik periódus gyakoriságát is, és ezek között nem volt szignifikáns különbség, így arra a következtetésre jutottunk, hogy a faj relatív elıfordulási gyakorisága helyreállt, azóta nincs változás. A Chelostoma styriacum esetében szintén kevés adat állt rendelkezésünkre a statisztikai elemzéshez, viszont abból, hogy az elsı két periódusban egyáltalán nem került elı, az utolsó kettıben pedig megjelent, feltételezhetjük az elıfordulási gyakoriság növekedését. A Chelostoma ventrale fajnál is össze kellett vonnunk az elsı három periódus adatait annak érdekében, hogy statisztikailag értelmezhetı eredményt kapjunk. Így 1990 elıtt és 1990 után szignifikáns növekedést kaptunk (z=2,34; p=0,0094). A statisztikai elemzést elvégeztük a relatív elterjedési gyakoriságokra is. Több faj esetében (Chelostoma handlirschi, Chelostoma styriacum, Chelostoma ventrale), ahol nem volt megfelelı az adatok mennyisége, nem tudtunk statisztikai elemzést végezni. Azon fajoknál (Chelostoma campanularum, Chelostoma distinctum, Chelostoma emarginatum, Chelostoma 65
4 HAVAS E. et al. florisomne, Chelostoma foveolatum, Chelostoma rapunculi), ahol megfelelı mennyiségő adat állt rendelkezésre, a periódusok között nem kaptunk szignifikáns különbséget. A relatív elıfordulási gyakoriságok statisztikai elemzése alapján tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy három faj gyakorisága határozottan növekedett (Chelostoma campanularum, Chelostoma distinctum, Chelostoma ventrale), egy fajé pedig csökkent (Chelostoma florisomne). Bár statisztikai adatokkal nem alátámasztható, de feltételezzük további két fajnál a relatív elıfordulási gyakoriság csökkenését (Chelostoma foveolatum és Chelostoma handlirschi), valamint a Chelostoma styriacumnál a gyakoriság növekedést. 1. táblázat. A magyarországi Chelostoma-fajok elıfordulási gyakoriságainak alakulása négy idıperiódusra bontva. Magyarázat: esem = egy eseménynek számít az egy lelıhelyen három napon belül történt összes győjtés; elf. = elıfordulási gyakoriság (az adott idıszakban történt győjtések hány százalékában került elı az adott faj). Table 1. The relative frequency of occurrence of Hungarian Chelostoma species in four periods. esemény = number of recording events; elf. gyak. = relative frequency of occurrence. Fajok összesen 1960 elıtt után esem. elf. esem. elf. esem. elf. esem. elf. esem. elf. Chelostoma campanularum 24 4,90 1 0,55 1 0, , ,09 Chelostoma distinctum 27 5,51 5 2,76 6 4,55 6 7, ,99 Chelostoma emarginatum , , , , ,08 Chelostoma florisomne , , , , ,07 Chelostoma foveolatum 27 5, , ,09 4 4,71 0 0,00 Chelostoma handlirschi 10 2,04 8 4,42 0 0,00 2 2,35 0 0,00 Chelostoma rapunculi , , , , ,98 Chelostoma styriacum 9 1,84 0 0,00 0 0,00 1 1,18 8 8,79 Chelostoma ventrale 14 2,86 2 1,10 2 1,52 4 4,71 6 6,59 Összes esemény: táblázat. A magyarországi Chelostoma-fajok elterjedési gyakoriságainak alakulása négy idıperiódusra bontva. Magyarázat: elt. = elterjedési gyakoriság (az adott idıszakban adatokkal lefedett UTMnégyzetek hány százalékában került elı a faj). Table 2. The relative distribution frequencies of Hungarian Chelostoma species in four periods. elt. gyak = relative distribution frequency. Fajok összesen 1960 elıtt után UTM elt. UTM elt. UTM elt. UTM elt. UTM elt. Chelostoma campanularum 20 12,58 1 1,52 1 1, , ,45 Chelostoma distinctum 21 13,21 4 6,06 5 8, , ,45 Chelostoma emarginatum 70 44, , , , ,82 Chelostoma florisomne , , , , ,64 Chelostoma foveolatum 19 11, , ,52 3 7,89 0 0,00 Chelostoma handlirschi 9 5, ,61 0 0,00 2 5,26 0 0,00 Chelostoma rapunculi 55 34, , , , ,82 Chelostoma styriacum 9 5,66 0 0,00 0 0,00 1 2, ,18 Chelostoma ventrale 13 8,18 2 3,03 2 3, , ,36 Összes UTM:
5 A MAGYARORSZÁGI CHELOSTOMA-FAJOK ELTERJEDÉSE 1. ábra. A Chelostoma campanularum magyarországi elterjedése. Figure 1. Distribution map of Chelostoma campanularum. 2. ábra. A Chelostoma distinctum magyarországi elterjedése. Figure 2. Distribution map of Chelostoma distinctum. 67
6 HAVAS E. et al. 3. ábra. A Chelostoma emarginatum magyarországi elterjedése. Figure 3. Distribution map of Chelostoma emarginatum. 4. ábra. A Chelostoma florisomne magyarországi elterjedése. Figure 4. Distribution map of Chelostoma florisomne. 68
7 A MAGYARORSZÁGI CHELOSTOMA-FAJOK ELTERJEDÉSE 5. ábra. A Chelostoma foveolatum magyarországi elterjedése. Figure 5. Distribution map of Chelostoma foveolatum. 6. ábra. A Chelostoma handlirschi magyarországi elterjedése. Figure 6. Distribution map of Chelostoma handlirschi. 69
8 HAVAS E. et al. 7. ábra. A Chelostoma rapunculi magyarországi elterjedése. Figure 7. Distribution map of Chelostoma rapunculi. 8. ábra. A Chelostoma styriacum magyarországi elterjedése. Figure 8. Distribution map of Chelostoma styriacum. 70
9 A MAGYARORSZÁGI CHELOSTOMA-FAJOK ELTERJEDÉSE 9. ábra. A Chelostoma ventrale magyarországi elterjedése. Figure 9. Distribution map of Chelostoma ventrale. Köszönetnyilvánítás. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik a múzeumi példányokat összegyőjtötték, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának (Budapest), a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak (Zirc), a Mátra Múzeumnak (Gyöngyös) és a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak hogy rendelkezésünkre bocsátották győjteményüket. Külön köszönetet érdemel JÓZAN ZSOLT, aki nemcsak magángyőjteményével, hanem értékes tanácsaival is segítette munkánkat. Irodalomjegyzék BENJAMIN, A. & MCCALLUM, B. (2008): A World Without Bees. Guardian Books, London, 298 pp. BLACK, S.H., SHEPARD, M. & ALLEN, M.M. (2001): Endangered invertebrates: the case for greater attention to invertebrate conservation. Endangered Species UPDATE 18: COSTANZA, R., D'ARGE, R., DE GROOT, R., FARBER, S., GRASSO, M., HANNON, B., LIMBURG, K., NAEEM, S., O'NEILL, R.V., PARUELO, J., RASKIN, R.G., SUTTON, P. & VAN DEN BELT, M. (1997): The value of the world s ecosystem services and natural capital. Nature 387: DÉVAI GY., HARANGI J. & MISKOLCZI M. (2000): BioTér 2.0 Program (Biotikai Hálótérképezı Program) Kézirat. GÄRDENFORS, U. (2000): Rödlistade arter i Sverige. The 2000 Swedish Red List of Swedish Species. ArtDatabanken, SLU, Uppsala IUCN IUCN Red List Categories and Criteria, Version 3.1. IUCN Species Survival Comission. IUCN, Gland, Switzerland and Cambridge, UK 71
10 HAVAS E. et al. KEARNS, C.A. & INOUYE, D.W. (1997): Pollinators, flowering plants and conservation biology. BioScience 47: KEARNS, C.A., INOUYE, D.W., & WASER, N.M. (1998). Endangered mutualisms: The conservation of plant-pollinator interactions. Ann. Rev. Ecol. Syst. 29: KöM (2001): 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl MATHESON, A., BUCHMANN, S.L., O TOOL, C., WESTRICH, P. & WILLIAMS, I.H. (eds.) (1996): The conservation of bees. Academic Press, London, 252 pp. MÓCZÁR M. (1958): Mővészméhek Megachilidae. Hymenoptera III. In: Magyarország állatvilága, Fauna Hungariae 35, XIII. kötet, 12. füzet. Akadémia Kiadó, Budapest, 76 pp. O TOOL, C. & RAW A. (1991): Bees of the World. Blandford Publishing, London, 191 pp. PIMENTEL, D., WILSON, C., MCCULLUM, C., HUANG, R., DWEN, P., FLACK, J., TRAN, Q., SALTMAN, T. & CLIFF, B. (1997): Economic and environmental benefits of biodiversity. BioScience 47: STEFFAN-DEWENTER, I., POTTS I.G., & PACKER, L. (2005): Pollinator diversity and crop pollination services are at risk. Trends in Ecology & Evolution, 20: REICZIEGEL, J., HARNOS A. & SOLYMOSI N. (2007): Biostatisztika nem statisztikusoknak. Pars Kft., Nagykovácsi, 455 pp. Changes in the relative distribution frequency and occurence of Chelostoma species (Hymenoptera: Megachilidae) in Hungary ENIKİ HAVAS 1, VIKTÓRIA RÉPÁSI 2, ÁDÁM STASZNY 3 & MIKLÓS SÁROSPATAKI 1 1 Szent István University, Department of Zoology and Animal Ecology, H 2103 Gödöllı, Páter K. u. 1., Hungary. E mail: Havas.Eniko@mkk.szie.hu 2 Department of Zoology, Hungarian Natural History Museum, H 1088 Budapest, Baross utca 13., Hungary. 3 Szent István University, Department of Fish Culture, H 2103 Gödöllı, Páter K. u. 1., Hungary. ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2009) 94(1): Abstract. The distribution data of the 9 Chelostoma species occurring in Hungary were collated into a database. On the base of these data the distribution maps were produced, and relative distribution frequencies and frequencies of occurrence were calculated. Our summarised data contained about 489 collecting occasions and covered the 15% of the UTM squares in Hungary. The relative distribution frequencies of three species (Ch. campanularum, Ch. distinctum, Ch. ventrale) increased, while only one species (Ch. florisomne) showed decreasing distribution frequencies. The other 5 species had no significant changes. Keywords: UTM-map, Chelostoma florisomne, conservation status, endangerment. 72
Hazai poszméhfajok (Bombus spp.) veszélyeztetettsége és védelmük szükségessége
SÁROSPATAKI M., NOVÁK J. & MOLNÁR V. HAZAI POSZMÉHFAJOK VESZÉLYEZTETETTSÉGE Természetvédelmi Közlemények 11, pp...., 2004 Hazai poszméhfajok (Bombus spp.) veszélyeztetettsége és védelmük szükségessége
RészletesebbenHazai poszméh- és álposzméhfajok (Hymenoptera: Apidae, Bombus és Psithyrus) UTM-térképezése és az adatok természetvédelmi felhasználhatósága *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2003) 88(1): 85 108. Hazai poszméh- és álposzméhfajok (Hymenoptera: Apidae, Bombus és Psithyrus) UTM-térképezése és az adatok természetvédelmi felhasználhatósága * SÁROSPATAKI MIKLÓS,
RészletesebbenPoszméh faunisztikai adatok természetvédelmi területértékelésben való felhasználhatóságának megalapozása az Ipoly vízgyűjtőjének példáján.
Tájökológiai Lapok 8 (3): 601 605. (2010) 601 Poszméh faunisztikai adatok természetvédelmi területértékelésben való felhasználhatóságának megalapozása az Ipoly vízgyűjtőjének példáján Sárospataki Miklós
RészletesebbenVédett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet)
Az előadások -es szeminárium teremben, szerdánként :-:-ig ( órás blokk) lesznek megtartva az alábbi beosztás és tematika szerint: Védett állatok Magyarországon Időpont febr.. Az előadás témája Bevezető
RészletesebbenÚj adatok a Tihanyi-félsziget vadméhfaunájával kapcsolatban *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(2): 17 24. Új adatok a Tihanyi-félsziget vadméhfaunájával kapcsolatban * HAVAS ENIKİ 1, SÁROSPATAKI MIKLÓS 1 és JÓZAN ZSOLT 2 1 Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai
RészletesebbenMagyar Emlőstani Évkönyv. Szerzői tájékoztató (2016. február 27.)
Magyar Emlőstani Évkönyv Szerzői tájékoztató (2016. február 27.) A Magyar Emlőstani Évkönyv (Hungarian Yearbook of Mammalogy) a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Bükki Emlőstani
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
Részletesebben3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet
3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
RészletesebbenRegional Expert Meeting Livestock based Geographical Indication chains as an entry point to maintain agro-biodiversity
How Code of Practice can address the question of biodiversity (indigenous breeds, peculiarities of feeding, rearing traditional or marginalized systems)? Rendek Olga, Kerekegyháza 2009 október 20. 1 2
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenA Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
RészletesebbenFATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN
4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE: (Sárospataki Miklós)
PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE: (Sárospataki Miklós) Könyvek, könyvrészletek: 1. Lövei, G.L. and Sárospataki, M. (1990): Carabid beetles in agricultural fields in eastern Europe. In: Stork, N.E. (ed), The Role of
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenA tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006
I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.
RészletesebbenÚj Pauesia Quilis, 1931 fajok Magyarország faunájában (Hymenoptera: Aphidiidae)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1998 99 23: 261 265 Új Pauesia Quilis, 1931 fajok Magyarország faunájában (Hymenoptera: Aphidiidae) ID. KOVÁCS TIBOR KOVÁCS TIBOR ABSTRACT: (New Pauesia Quilis,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1304 0.2.2 Species name Rhinolophus ferrumequinum 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nagy patkósdenevér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenA kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben
Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi
RészletesebbenA GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE
Tájökológiai Lapok 12 (2): 429 435. (2014) 429 A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE ALMÁSI Barnabás, DEMETER András, HOLLÓSI Aranka, MAJOR Borbála, MARTON Krisztina, MERZA Péter, MOLNÁR Levente,
RészletesebbenA MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS
209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések FİBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA félév
IV. évfolyam, 1. szám, 212 Statisztikai Jelentések FİBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 212. félév Fıbb termények és termékek alakulása Fıbb termények és termékek alakulása IV. évfolyam, 1. szám,
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa
RészletesebbenÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr.
DIFFERENTIATION OF COSTS AND RETURNS IN AGRICULTURAL BRANCHES UDOVECZ, GÁBOR KERTÉSZ, RÓBERT BÉLÁDI, KATALIN Keywords: median costs and scatter, market dominating farms, investment return ratio, differentiation
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenAz Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae)
Natura Somogyiensis 3 57-62 Kaposvár, 2002 Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) FAZEKAS IMRE FAZEKAS I.: Agriphilia geniculea (Haworth, 1811)
RészletesebbenAGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE
Tájökológiai Lapok 4 (2): 277 289. (2006) 277 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE GRÓNÁS VIKTOR 1, CENTERI
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenErdészettudományi Közlemények
Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenA Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében
A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A
Részletesebben3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1321 0.2.2 Species name Myotis emarginatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name csonkafülű denevér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1166 0.2.2 Species name Triturus cristatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name közönséges tarajosgőte 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenOktatói Munka Hallgatói Véleményezésének eredményei 2017/18. tanév őszi félév
Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének eredményei 217/18. tanév őszi félév Az Eszterházy Károly Egyetem Szenátusa a 217. november 29-i ülésén elfogadta az új Oktatói, Kutatói Teljesítményértékelő Rendszert
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1214 0.2.2 Species name Rana arvalis 0.2.3 Alternative species Rana arvalis wolterstorffi scientific name 0.2.4 Common name hoszúlábú mocsári béka 1. National Level
RészletesebbenAbstract. 1. Bevezetés
257 ZSÓTÉR BRIGITTA:* A közúti forgalom alakulása Mezőhegyesen (1995-08) Abstract To sum it up, it can be said that winding-up of the sugar factory had an effect on the public traffic, too. I drew a parallel
RészletesebbenA Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése
A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése Tájékoztatásunk a Számviteli Törvény 10. (2) bekezdésével összhangban a nemzetközi számviteli (IFRS) standardoknak megfelelı szabályok
RészletesebbenPalfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló
Palfai Drought Index () A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló A DMCSEE projekt lehetıvé tette egy olyan aszályindex kifejlesztését,
RészletesebbenA Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
RészletesebbenInváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
RészletesebbenCsonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenKiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenÖkológiai gazdaságtan A biodiverzitás értéke
Konzervációbiológia 5. előadás Ökológiai gazdaságtan A biodiverzitás értéke A biológiai sokféleség értéke Tudományos, oktatási Etikai Esztétikai Gazdasági -> ökoszisztéma szolgáltatások Definíció: mindazok
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenA CARPATHCC PROJEKT A KÁRPÁTOK SÉRÜLÉKENYSÉGVIZSGÁLTA. Szalai Sándor Szent István Egyetem
A CARPATHCC PROJEKT A KÁRPÁTOK SÉRÜLÉKENYSÉGVIZSGÁLTA Szalai Sándor Szent István Egyetem Szalai.sandor@mkk.szie.hu A SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ALKALMAZKODÁS KÖRNYEZETI KAPCSOLATRENDSZERE JACQUES DELSALLE, ET AL.
RészletesebbenHiányzó láncszemek. A magyarországi ingatlan-értékelés helyzete az oktatás tükrében. Harnos László 2009. június 9.
Hiányzó láncszemek A magyarországi ingatlan-értékelés helyzete az oktatás tükrében Harnos László 2009. június 9. 1990-1995: Múlt és jelen Kétszintő tanfolyami képzés: Alapfokú ingatlanközvetítı Középfokú
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
RészletesebbenSomogy megye tapogatósbogarainak és gödörkésbogarainak katalógusa (Coleoptera: Staphylinidae: Pselaphinae, Scydmaenidae)
Natura Somogyiensis 1 155-159 Kaposvár, 2001 Somogy megye tapogatósbogarainak és gödörkésbogarainak katalógusa (Coleoptera: Staphylinidae: Pselaphinae, Scydmaenidae) RUDNER JÓZSEF RUDNER J.: Catalogue
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenA fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években
Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. április 20. A mérés száma és címe: 20. Folyadékáramlások 2D-ban Értékelés: A beadás dátuma: 2009. április 28. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenA Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása
A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása Baross Gábor Program Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések ND_INRG_05-TAUMOBIL Az elsı magyar alternatív
RészletesebbenA Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,
RészletesebbenMAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ VOJNITS
RészletesebbenIngatlanfinanszírozás és befektetés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1084 0.2.2 Species name Osmoderma eremita 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name remetebogár 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenMagyarországi UTM kvadrátok térinformatikai adatbázisa a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél
Magyarországi UTM kvadrátok térinformatikai adatbázisa a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél Dr. Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Tanszék Nyíregyháza, Sóstói út 31/b, 4400
RészletesebbenPTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSBAN
1. évfolyam 1. szám 2011 17 28 oldal A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSAN Führer Ernô, Marosi György, Jagodics Anikó és Juhász István Erdészeti Tudományos Intézet Kivonat Az elôre
RészletesebbenA KÖZGAZDASÁGTAN TANSZÉK PLÁGIUMSZABÁLYZATA
A KÖZGAZDASÁGTAN TANSZÉK PLÁGIUMSZABÁLYZATA A plágium meghatározása A plágium mások szellemi termékének jogtalan használata. A plágiumnak különbözı fokozatai lehetnek: más szerzık alkotásának teljes egészében
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenProjekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán
Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Szerzők: Kovács Eszter Harangozó Gábor Marjainé Szerényi Zsuzsanna Csépányi Péter Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem
RészletesebbenTEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN
207 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 207 211, 2005 TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási
RészletesebbenMedveállatka (Tardigrada) fajok elõfordulása Somogy megyében
Natura Somogyiensis 1 41-48 Kaposvár, 2001 Medveállatka (Tardigrada) fajok elõfordulása Somogy megyében VARGHA BÉLA - IHAROS GYULA VARGHA B. and IHAROS GY.: Occurence of the water - bear (Tardigrada) species
RészletesebbenGyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban
Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban Már megszoktuk, hogy nem csak egy bank vagy távközlési szolgáltató létezik, itt az ideje, hogy azt is megszokjuk, hogy gázszolgáltatót is
RészletesebbenAndorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód
Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4110 0.2.2 Species name Pulsatilla pratensis ssp. hungarica 0.2.3 Alternative species Pulsatilla flavescens scientific name 0.2.4 Common name magyar kökörcsin 1.
RészletesebbenA Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7
Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta
RészletesebbenSzükség van-e kamarai nyilvántartásra?
Felmérés az iparkamarai szolgáltatásokról és díjakról kutatási jelentés A felmérés A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatok Országos Egyesülete 2015 március 3-a és 18-a között online felmérést
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Nonparametric Tests
Nonparametric Tests Petra Petrovics Hypothesis Testing Parametric Tests Mean of a population Population proportion Population Standard Deviation Nonparametric Tests Test for Independence Analysis of Variance
RészletesebbenPRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL
Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (011) 1. szám, pp. 75-8. PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL Makó Ágnes PhD hallgató, I. évfolyam
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4029 0.2.2 Species name Chondrosoma fiduciarium 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name magyar ősziaraszoló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenBihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenAz agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer fejlesztési lehetőségei (Hogyan tovább agrárkörnyezetgazdálkodás?)
Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 232 242, 2015 Az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer fejlesztési lehetőségei (Hogyan tovább agrárkörnyezetgazdálkodás?) Marticsek József 1, Molnár Dániel
RészletesebbenA VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE
A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE Bleier Norbert, Bíró Zsolt és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllô, Páter u. 1. Bevezetés A hazai
RészletesebbenVitamin D 3 (25-OH) mérése Elecsys 2010 automatán
Vitamin D 3 (25-OH) mérése Elecsys 2010 automatán Jauk Anna Baranya Megyei Kórház Klinikai és Mikrobiológiai Laboratórium Pécs MOLSZE Kongresszus 2009.08.29. PÉCS D vitamin A D vitamin a napsütésnek kitett
RészletesebbenBenchmarking könyvtárakban
Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4020 0.2.2 Species name Pilemia tigrina 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name atracél cincér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
Részletesebben1118 Budapest, Villányi út 29 43. *e-mail: gabor.vetek@uni-corvinus.hu. 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Abstract
Vétek G., Boros N., Papp V., Haltrich A., Csóka Gy., Szőcs L., Tuba K., Molnár M., Kelemen G., Lakatos F. (2014): A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) 2013-ban ismert elterjedése Magyarországon.
RészletesebbenSex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian
PERSONAL INFORMATION Dr. János Szlávik 3300 Eger, Tompa Mihály u. 8. +36-36-520-400/3082 +36-30-4365-541 szlavik@ektf.hu www.gti.ektf.hu Sex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian WORK
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1087 0.2.2 Species name Rosalia alpina 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name havasi cincér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenA magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 486-492, 2009 A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban Lendvay Bertalan és Kalapos Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai
RészletesebbenA 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai
DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak
RészletesebbenTanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László
Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1903 0.2.2 Species name Liparis loeselii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name loesel-hagymaburok 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenKagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba
Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Veresegyház, 2010. április - kutatási jelentés - Bevezetés 2009 augusztusában a Malom-tó rehabilitációjához kapcsolódóan sikeres kagylómentést hajtottak
RészletesebbenA városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után
Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl
RészletesebbenESÉLYEGYENLİSÉGI TERV
Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ
Részletesebben