A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Átírás

1 A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Központi Statisztikai Hivatal

2

3 Központi Statisztikai Hivatal ÉVES JELENTÉS A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Budapest, 2008

4 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN: Felelős kiadó: Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke Készült: a KSH Tervezési főosztályán Felelős szerkesztő: Dr. Kárpáti József, főosztályvezető További információk: Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

5 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezetés A KSH kiemelt céljainak teljesítése... 6 Gazdálkodás... 9 Költségvetés... 9 A KSH demográfiája...13 Emberierőforrás-felhasználás és évi összköltség...14 KSH-Iskola Statisztikai tevékenység...18 Szakmai kollégiumok...18 Statisztikák a statisztikákról...20 Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP)...20 Adatszolgáltatói terhek...20 Minőség...22 Tájékoztatási tevékenység...23 Kiadványok, KSH-honlap, sajtókapcsolatok...23 Felhasználói elégedettség A statisztikai tevékenységgel kapcsolatos stratégiai fejlesztések...31 A tájékoztatási és szolgáltatótevékenységgel kapcsolatos stratégiai fejlesztések...36 A szervezettel kapcsolatos stratégiai fejlesztések...36 A hivatali kapcsolatokra vonatkozó stratégiai fejlesztések Rövidítések jegyzéke...43

6

7 Előszó A Központi Statisztikai Hivatal éves jelentésének fókuszában a hivatal működését 2007-ben jellemző folyamatokra vonatkozó információk állnak. A KSH működéséről készült éves beszámoló azzal a célzattal készült el, hogy átlátható, mindenki számára értelmezhető összképet adjon az itt folyó munkáról. A felhasználókkal folytatandó nyíltabb kommunikáció és a nemzetközi elvárások kielégítése érdekében a hivatal vezetése úgy döntött, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben nemcsak munkatársaink, hanem a téma iránt érdeklődő külső felhasználók számára is elérhetővé tesszük ezt az átfogó elemző dokumentumot. A jelentésben bemutatjuk mind a hivatal intézményirányítási, működési rétegét, mind a szakmai feladatok elvégzésének eredményeit. A teljesség érdekében 2007-től jelentésünk részévé tettük az ezt megelőzően külön kiadványként megjelent, korábban is nyilvános éves stratégiai jelentések aktuális tartalmát. Most tehát egy jóval részletesebb elemző anyagot tárunk a nyilvánosság elé, amelynek szerkesztése során törekedtünk a különböző tartalmi elemek egyensúlyára és a közérthető fogalmazásra. Reményeink szerint az éves jelentések egymás utáni sorozata ki fogja rajzolni azt a szakmai és intézményi fejlődési pályát, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal évről évre bejár, miközben tájékoztatja a munkatársainkat és a felhasználókat a külső környezet bennünket befolyásoló tényezőiről is. A hivatal munkatársai számára az éves jelentés üzenete és jelentősége az, hogy segíti a szélesebb tájékozódást, azaz mindenkinek lehetőséget nyújt a saját szakterületét közvetlenül nem érintő, de fontos eredmények összefoglaló jellegű áttekintésére. Külső felhasználóink számára pedig annak alátámasztására szánjuk elemzésünket, hogy a Központi Statisztikai Hivatal mindennapi tevékenysége mögött hosszabb távú célokból táplálkozó, az érdekhordozókat figyelembe vevő, tudatos tervezésen alapuló fejlesztési törekvések állnak. Ezek eredménye egy jobb minőségű szolgáltatásokat nyújtó, tárgyilagos és modern, felhasználó-központú intézmény. A jelentéshez kapcsolódó véleményüket, észrevételeiket örömmel vesszük! 5

8 Bevezetés A KSH kiemelt céljainak teljesítése 1. A évi programtervben rögzített tájékoztatási feladatok teljesítése, a hivatal belső és külső kommunikációs tevékenységének fejlesztése. Tájékoztatási feladatainkat a kitűzött elvárásoknak megfelelően teljesítettük. Az időszerűségüknek és összefogott, lényegre törő stílusuknak köszönhetően mindig nagy érdeklődésre számot tartó gyorstájékoztatóink rendre a kitűzött határidőkre jelentek meg. A tájékoztatási tervünk alapján több mint 300 további kiadványunk, elemzésünk készült az év folyamán, az interneten elérhető adataink köre pedig tovább bővült. A tájékoztatási és kommunikációs tevékenységünk részletei a Tájékoztatási tevékenység fejezetében olvashatóak. 2. Az adatgyűjtésekhez és az adatátvételekhez kapcsolódó termelési folyamat végrehajtása a minőségbiztosítás követelményeinek figyelembevételével. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program és önkéntes adatgyűjtéseink végrehajtása során kiemelt figyelmet fordítottunk mind a termelési folyamat dokumentálására, mind a statisztikai adatok minőségére. i fejlesztéseink keretében az adatfelvételek tervezésére új, szabványos eljárásrend kidolgozását kezdtük meg. Adatgyűjtési programunk részletei az Statisztikai tevékenység fejezetben találhatóak. 3. A termelési folyamat lefedettségének növelése a termelési kompetenciájú szervezeti egységeknél. A kompetenciaközpontokkal működő modell kialakításával a korábbinál jóval jelentősebb, partnerségi viszonyt alakítottunk ki az igazgatóságok és a főosztályok között, a korábbi merev alá-fölérendeltségi kapcsolatokkal szemben. Létrehoztunk olyan, úgynevezett teljes kompetenciaközpontokat, amelyek a termelési folyamat teljes vertikumát egy szervezeti egységen belül hajtják végre. A témáról részletesen A szervezettel kapcsolatos stratégiai fejlesztések fejezetben olvashatnak. 4. Képzett felhasználók által üzemeltethető IT-háttér megteremtése a statisztikai termelési folyamat különböző szakaszaiban. Az év folyamán megkezdtük a tájékoztatási adatbázis és adattárház átalakítását, amelynek során megvalósítjuk a statisztikusok által üzemeltethető közvetlen adatpublikációt. Középtávú célkitűzéseink közé tartozik az egységes adatfeldolgozó rendszer kialakítása és a lakossági adatgyűjtések szervezését támogató informatikai rendszer létrehozása. Ezek tervezése és megvalósítása elkezdődött. Részletek a című fejezetben találhatóak. 5. Integrált metaadatbázis-rendszer fokozatos kiépítése. Ugyancsak hosszabb idő alatt megvalósuló stratégiai fejlesztéseink közé tartozik a fogalmak, módszerek, nómenklatúrák teljes körű metaadatbázisba szervezésének, a szakstatisztikáink dokumentációjának és a metaadatok honlapunkon történő publikálásának feladata. A munka számos lépését 2007-ben már végrehajtottuk, fejlesztéseink 2008-ban meghozzák első eredményeiket. Részletek ugyancsak a című fejezetben olvashatóak. 6

9 6. A negyedéves szektorszámlák rendszeres közzététele. Jelentős fejlesztés történt a negyedéves kormányzati számla módszertanának fejlesztése terén, és előkészületek folytak a negyedéves hazai kormányzati publikáció megjelentetése érdekében. Ennek eredményeképpen január 3-án publikáltuk az első negyedéves kiadványt. További statisztikai fejlesztéseinkről részletesebben a című fejezetben olvashatnak. 7. ÁKM-adatokon és -technikán alapuló GDP-számítás bevezetése. Az ÁKM integrálása a nemzeti számlákba projekt keretében a munkák a terveknek megfelelően haladtak. Konzisztenciavizsgálatokat végeztünk a évi alap adatforrásokon, majd sor került az SNA-NT modell feltöltésére a évi adatokkal. Az SNA-NT modell alapú évi változatlan áras számításokhoz az inputadatok összeállítása, ezen belül is az árindex-katalógus frissítése, valamint az input alapú kibocsátás átárazásához szükséges adattáblák összeállítása megtörtént. 8. Az alaptevékenységet segítő-kiegészítő tevékenységek racionalizálása, kiszervezése. Hosszabb előkészítő periódus után, 2007-ben döntés született arról, hogy a hivatal a rendszertechnikai szolgáltatások területén megkezdi a kiszervezés lehetőségeinek konkrét felmérését. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány nyomán az év végére lefolytattuk a kiszervezés lebonyolítását végző cég kiválasztását, közbeszerzési eljárás keretében. A rendszertechnikai szolgáltatások átalakítása 2008-ban kezdődik meg. 9. Az összeírási tevékenység racionalizálása, szilárd szervezeti kereteinek kialakítása, minőségének javítása. A kompetenciaközpontokkal működő modell keretében egyetlen igazgatóság, Debrecen hatáskörébe szerveztük a lakossági összeírások országos koordinációját, míg Szegedre került a mezőgazdasági összeírások végrehajtásának szervezése. Az új feladatmegosztás alapvetően pozitív hatással volt a felvételek végrehajtására. Megkezdtük a lakossági adatgyűjtés-szervezési rendszer kiépítését, amelynek segítségével az összeírásokhoz kapcsolódó nyilvántartási és szervezési feladatok egyszerűsödnek. 10. Az adminisztratív nyilvántartások statisztikai célú hasznosításának bővítése. Világszerte egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a szakemberek az adminisztratív adatok statisztikai célú hasznosítása felé, és a tapasztalatok szerint jelentős hozadéka van a közigazgatásban, közszférában keletkező adatok továbbhasznosításának. A közvetlen statisztikai adatgyűjtések helyett felhasználható egyéb adatforrások csökkentik a gazdaság szereplőinek a statisztika által okozott terhelését. Jelentős koordinációs feladatokat látunk el ezen a területen, amelyekről a Statisztikai tevékenység és a fejezetekben mutatunk be részleteket. 11. A statisztikai termékek és munkafolyamatok minőségbiztosításának kidolgozása, bevezetése. A hivatal által szolgáltatott statisztikai információ megbízhatóságának, minőségének javítását a stratégiai időszak alapvető elvárásaként fogalmaztuk meg. A minőségre vonatkozó garanciák megteremtése ezért a évben is fontos fejlesztési feladatunk volt. A statisztikai munkafolyamatok 7

10 megfelelő minőségű elvégzéséhez folytatódott a standardok, minőségi kritériumok kialakítása. Számíthatóságuk tesztelését követően 9 indikátor bevezetésére készült javaslat. A minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának folyamatáról a fejezetben további részleteket találhatnak. 12. A felhasználók elégedettségének mérése, az adatszolgáltatók terheinek mérséklése. Közvetlenebb kapcsolatra törekedtünk a felhasználókkal. Az igényeik felmérésére és elégedettségük mérésére alapozva változtatásokat fogunk végrehajtani szolgáltatásainkban, tájékoztatási tevékenységünkben. Az adatszolgáltatói terhek mérését egyelőre saját regisztereink adataiból elemezzük, a közvetlen megkeresések kiterjesztése és további módszerek bevezetése a következő évek feladata lesz. A témával kapcsolatban a Felhasználói elégedettség, illetve az Adatszolgáltatói terhek fejezetek tartalmaznak bővebb információkat. 13. A hivatal nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése, a kapcsolatok fejlesztése. Az Európai Unió és a nemzetközi szervezetekkel szemben fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeinket az előírásoknak megfelelően teljesítettük. Mind szakmai, mind menedzselési kérdésekben a korábbinál aktívabb szerepet vállaltunk nemzetközi szinten őszén Magyarországon rendezhettük a Statisztikai Programbizottság (SPC) ülését és a Nemzeti Statisztikai Hivatalok Vezetőinek Konferenciáját (DGINS). című fejezet részletesen bemutatja nemzetközi tevékenységünket. 14. A hivatal munkatársainak folyamatos, korszerű ismereteket nyújtó szakmai továbbképzése a karrierútba illesztve. Kiemelt feladatunknak tekintjük az emberi kapacitások fejlesztését, ezért 2007-ben is 30 különböző képzési programot szerveztünk a KSH-Iskola keretében, amelynek tevékenységéről a KSHiskola című fejezet szól. 8

11 Költségvetés A hivatali szabályozott keretek között működtetett költségvetési gazdálkodást nagymértékben segítette a megalapozott, átgondolt pénzügyi terv. A pontos költségvetési tervezést igazolja, hogy a tervezett és a tényleges teljesítés adatainak eltérése mind a bevételeket, mind a kiadásokat illetően 1% alatti volt. Az Éves jelentés a költségvetés fontosabb adatait tartalmazza a KSH belső módszertana szerint, a részletesebb felbontásban és a Pénzügyminisztérium Zárszámadási köriratában előírt struktúrában elkészített pénzügyi jelentés pedig a KSH honlapján olvasható. Bevételek A KSH bevételeinek 92%-a költségvetési támogatásból származik. A szakmai jellegű bevételek 7%-kal, míg a nem szakmai jellegű bevételek 1%-kal járulnak hozzá a gazdálkodáshoz. A bevételek megoszlása, ábra 7% 1% Szakmai jellegű saját bevételek Nem szakmai jellegű bevételek Támogatások 92% A szakmai és nem szakmai jellegű bevételek, valamint a támogatások (az előző évi maradvány öszszege nélkül) ,1 millió Ft-ot tettek ki. Ez 1,4 %-os csökkenést jelent a 2006-os évhez képest. Szakmai és nem szakmai jellegű bevételek A szakmai jellegű bevételek magukban foglalják a kiadvány- és adatértékesítésből, a bel- és külföldi pályázatokból, valamint az informatikai jellegű szolgáltatásokból származó bevételeket. A 2006-os és 2007-es évi adatokat összehasonlítva jelentősebb eltérés a belföldi pályázati forrásoknál tapasztalható. 9

12 Ennek legfőbb oka, hogy a gazdasági versenyképességi operatív programon elnyert forrásból a KSH a évben nem realizált bevételt, jóllehet 25,0 millió Ft-tal kalkulált (a teljes pályázati bevételt a KSH részére várhatóan 2008-ban utalják át). A nem szakmai jellegű bevételek a bérleti díjakból, a lakáskölcsönökből és a továbbszámlázott kiadásokból, elhasználódott, feleslegessé váló készletek értékesítéséből származnak. Megnevezés A szakmai és a nem szakmai jellegű bevételek alakulása 2007-ben évi tény évi terv évi tény évi tény /2007. évi terv,% 1. táblázat Millió Ft évi tény /2006. évi tény,% Szakmai jellegű saját bevételek összesen 730,4 825,8 782,9 94,8 107,2 Nem szakmai jellegű saját bevételek összesen 146,7 103,0 123,2 119,6 84,0 Összesen 877,1 928,8 906,1 97,6 103,3 Költségvetési támogatások 2007-ben összesen millió Ft támogatást kapott a hivatal, melynek 97,1 %-a (10 269,1 millió Ft) volt a költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás. További jelentős forrást jelentett a kormányzati döntés alapján biztosított támogatás a prémiumévek programban résztvevők többletkiadásaira (123,9 millió Ft), illetve a fejezeti egyensúlyi tartalékból kapott 182 millió Ft is. Kiadások A KSH kiadásainak megoszlása a következőképpen alakult 2007 során. A legnagyobb részt a személyi jellegű kiadások tették ki. Ezt követték a dologi kiadások, a munkaadókat terhelő járulékok, majd a felhalmozási kiadások. A pénzeszközátadás, a felújítások és a kölcsönök már csak 1% alatti hányadot képviselnek éves kiadásainkból. A kiadások megoszlása a évben 2. ábra 1% 6% Személyi juttatások 23% Munkaadókat terhelő jáulékok Dologi kiadások Pénzeszközátadás Felhalmozási kiadások 15% 55% 10

13 A kiadások értéke (a évi maradványból befizetett összeg nélkül) összesen ,5 millió Ft volt, ami 324 millió Ft-os emelkedést mutat a 2006-os értékhez képest. Személyi juttatások Az alkalmazáshoz kapcsolódó kiadások köréhez tartozik többek közt a hivatalban dolgozó munkatársak részére kifizetésre kerülő havi illetmény, 13. havi illetmény, jutalom, végkielégítés, szociális juttatás, tanulmányi támogatás. A személyi juttatások alakulása 2007-ben 2. táblázat Millió Ft Megnevezés évi tény évi terv évi tény évi tény /2007. évi terv, % évi tény /2006. évi tény, % Rendszeres személyi juttatások 4 559, , ,1 100,6 99,6 Nem rendszeres személyi juttatások 1 245, , ,7 103,4 94,5 Külső személyi juttatások 708,5 910,4 871,4 95,7 123,0 Személyi juttatások összesen 6 513, , ,2 100,4 101,1 A személyi juttatásokon belül a legjelentősebb (69%-os) részt a rendszeres személyi juttatások képviselik. A nem rendszeres személyi juttatásokhoz tartoznak többek közt a cafetéria- rendszer, a végkielégítések, a jubileumi jutalmak költségei. A Teljesítményhez kötött juttatás jogcímen 29,9%-os (81,3 millió Ft összegű) túlteljesítés történt, melynek oka, hogy a KSH tartalékát, illetve kötelező maradványképzésen felül rendelkezésre álló szabad forrásait a dolgozók teljesítményének anyagi elismerésére fordította, ami a korábban tervezetthez képest magasabb mértékű jutalmazást tett lehetővé. A külső személyi juttatások költségei elsősorban az összeírások kiadásaiból és a felmentési kiadásokból tevődnek össze. A KSH a évben két nagy összeírást is végrehajtott (Mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás, Gyümölcsös ültetvények összeírása). Ezek a évi fenti jogcímen jelentkező kifizetései amelyek értelemszerűen a évben nem jelentkeztek 275,7 millió Ft-ot tettek ki. A külső személyi juttatásoknál a évhez képest mutatkozó 23%-os növekedés alapvetően erre vezethető vissza. Dologi kiadások Az informatikai rendszer működtetésének kiadásai képezik a dologi kiadások csaknem 20%-át. Ezek három csoportja a hálózatüzemeltetés, a szerverüzemeltetés és a munkaállomásokkal kapcsolatos üzemeltetetési kiadások. A 2006-os és 2007-es adatok összehasonlítása során figyelembe kell venni, hogy a KSH-nak a befizetési kötelezettséggel korrigált maradványképzési előírása a évben 1 016,8 millió Ft, míg a évben 500,0 millió Ft volt, ezért a és a év között nagyobb mértékű átcsoportosítást kellett végrehajtania, mint a és a év között. 11

14 3. táblázat Megnevezés A dologi kiadások alakulása 2007-ben évi tény évi terv évi tény évi tény /2007. évi terv, % évi tény /2006. évi tény, % Informatikai rendszer működtetésének kiadásai 441,8 769,3 673,9 87,6 152,5 Működési kiadások 1 578, , ,8 99,6 107,9 Ebből: Extrastat-, Intrastat-kiadások 470,8 594,8 594,5 99,9 126,3 Egyéb dologi kiadások 271,1 323,9 334,1 103,1 123,2 Dologi kiadások összesen 2 291, , ,8 96,7 118,3 Millió Ft A működési kiadások között a KSH kezelésében lévő ingatlanépületek, gépjárművek fenntartásával, javításával kapcsolatos kiadások, a bérleti díjak, a közüzemi, a postai szolgáltatások, a takarítás, az őrzés-védés, a szervezett személyszállítás, a nyomdai munkák, a telefonbeszélgetések kiadásai, valamint a kiküldetések utazási kiadásai jelennek meg. A felsoroltak mellett legnagyobb kiadási tételként jelentkezik a külkereskedelmi statisztikai feladat ellátásához kapcsolódó külső szolgáltatás Extrastat, Intrastat igénybevételének kiadása. Az egyéb dologi kiadások a számlás összeírók, a nemzetközi szerződések végrehajtásához alkalmazott számlás szakértők, a segélyek, a tanulmányi szerződések, a szakmai tanfolyamok, a közbeszerzési díjak, a CD-jogtár, a különféle befizetési kötelezettségek, a reprezentációk, a folyóirat-előfizetések, a kis értékű eszközök beszerzéseinek kiadásait tartalmazza. Felhalmozási kiadások Az informatikai beruházási kiadásokat is a dologiaknál megjelölt három csoportba hálózatüzemeltetés és szerverüzemeltetés fejlesztéséhez, valamint informatikai eszközbeszerzéséhez kapcsolódó kiadások lehet sorolni. Megnevezés Felhalmozási kiadások alakulása 2007-ben évi tény évi terv évi tény évi tény /2007. évi terv, % 4. táblázat Millió Ft évi tény /2006. évi tény, % Informatikai beruházások 690,4 539,7 552,2 102,3 80,0 Egyéb beruházások 43,3 160,5 150,5 93,8 347,6 Felhalmozási kiadások összesen 733,7 700,2 702,7 100,4 95,8 Az egyéb beruházásoknál a 2006 és 2007 közötti növekedés legfőbb oka, hogy az étterem-beruházás kifizetései a évben 36,4 millió Ft-ot, a évben 140,4 millió Ft-ot tettek ki. 12

15 A KSH demográfiája A KSH-ban december 31-én összesen fő állt aktív alkalmazásban, közülük dolgozó határozatlan idejű, 23 fő határozott idejű kinevezéssel volt állományban, 12 fő pedig helyettesként dolgozott. Az aktív állományból 863 fő a KSH-Központban, 443 fő valamely igazgatóságnál tevékenykedett. A tartósan távollévők között 11 fő volt felmentve, 103 fő pedig egyéb ok miatt (szülési szabadság, gyes, gyed, tartósan beteg, fizetés nélküli szabadság) került ebbe a besorolásba. Időpont A KSH-ban foglalkoztatottak száma Dolgozók összesen felmentés alatt Tartósan távollévő egyéb ok összesen 5. táblázat Prémiuméves dolgozók Fő A kor szerinti összetételt tekintve az év közötti dolgozók vannak legtöbben az igazgatóságokon és a központban egyaránt, azaz a hivatal állományának több mint egyharmada a következő évtizedben nyugdíjas korú lesz. A KSH egészét tekintve a 31 és 40 év közöttiek aránya 22,2%, a 41 és 50 év közöttieké 26,8%. A hivatal dolgozói közül 8 fő 62 év feletti. Az aktív alkalmazásban állók korcsoportok szerinti megoszlása 3. ábra 39% 1% 11% 22% 30 év és azalatt év év év 62 év felett 27% A KSH-ban dolgozó nők száma (982 fő) több mint háromszorosa a férfiakénak (324 fő), arányuk az igazgatóságoknál (81%) nagyobb, mint a központban (72,2%). 13

16 A végzettség szerinti megoszlást illetően a legnagyobb a főiskolai végzettségűek (494 fő) hányada, utánuk a középfokú (403 fő) és az egyetemi (384 fő) végzettségűek következnek, míg az általános iskolai és egyéb végzettségűek száma 25 fő. Emberierőforrás-felhasználás és évi összköltség 6. táblázat A hivatal emberierőforrás-felhasználása tevékenységfajták szerint Tevékenységfajta évi tény, embernap évi tény, embernap 2007/2006. évi tény, % Módszertan ,9 Termelés ,8 Tájékoztatás ,8 Funkcionális ,7 Összesen ,9 Az emberierőforrás-felhasználás megoszlása tevékenységfajták szerint 7. táblázat Tevékenységfajta évi tény, % évi terv, % évi tény, % Módszertan 10,3 13,7 13,4 Termelés 45,0 47,4 48,0 Tájékoztatás 14,2 14,4 12,6 Funkcionális 30,5 24,6 26,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 A KSH 2007-ben 11%-kal kevesebb emberi erőforrást használt fel, mint 2006-ban. Egyedül módszertanra fordított a hivatal több humán erőforrást 2007-ben, mint az előző évben; a növekedés mértéke 16% volt. A termelésre fordított humán erőforrás 5%-kal csökkent. A tájékoztatási és a funkcionális tevékenységek területén a csökkenés nagyobb mértékű, 21, illetve 24% volt évi munkaprogram fejlesztési, termelési és működtetési ráfordításai 8. táblázat Tevékenységfajta Milliárd Ft Megoszlás, % Fejlesztés 2,2 18,3 Termelés 7,1 59,5 Hivatal működtetése 2,6 22,1 Összesen 12,0 100,0 14

17 A tevékenységek között a termelés képviselte a legnagyobb súlyt, 2007-ben ez a terület kötötte le a humán kapacitás csaknem felét. A funkcionális tevékenységek aránya 26% volt, módszertanra és tájékoztatásra egyaránt az emberi erőforrás 13%-át fordította a hivatal. A évi termelési programok ráfordításai 9. táblázat Szakstatisztika Milliárd Ft Megoszlás, % Gazdaságstatisztika 4,6 64,8 Társadalomstatisztika 1,7 23,9 Népességstatisztika 0,6 8,5 Környezetstatisztika 0,2 2,8 Összesen 7,1 100,0 A évben a költségek legjelentősebb részét a termelési jellegű programelemek tették ki (59,5%). A fejlesztési programelemekre fordított erőforrások ugyanakkor megközelítették a hivatal működtetésére fordított költségeket. A fejlesztési programjainkról a fejezet ad részletesebb tájékoztatást. A legnagyobb erőforrás-igényű szakstatisztikák a gazdaságstatisztikai programelemek voltak a hivatalban (részarányuk a termelési programokban a költségek tekintetében 2007-ben 64,8%), ugyanakkor a környezetstatisztikai szakterület aránya a közvetlen adatfelvételek helyett döntően adatátvételekből építkező módszerek miatt rendkívül alacsony 2007-ben. A gazdaságstatisztikához tartozó termelési programelemek évi ráfordításai 10. táblázat Szakstatisztika Millió Ft Megoszlás, % Árstatisztika 486,8 10,6 Gazdasági szervezetek teljesítménye és ráfordításai 1 026,1 22,4 Ipar- építőipar-statisztika 123,4 2,7 Külkereskedelem 664,3 14,5 Makrogazdasági statisztika 251,1 5,5 Mezőgazdaság-statisztika 1 163,2 25,3 Szolgáltatásstatisztika 689,1 15,0 Egyéb gazdaságstatisztika 184,6 4,0 Gazdaságstatisztika összesen 4 588,6 100,0 A gazdaságstatisztikai programokon belül a mezőgazdaság-statisztikai szakterület, valamint a gazdasági szervezetek EU szinten egységes adatgyűjtéseink költségei voltak a legjelentősebbek (1,2 milliárd, illetve 1 milliárd Ft). A szolgáltatási és a külkereskedelmi szakstatisztikák közel azonos éves ráfordítással részesedtek a hivatal költségvetéséből. 15

18 A társadalomstatisztikához tartozó termelési programelemek évi ráfordítása 11. táblázat Szakstatisztika Millió Ft Megoszlás, % Háztartások 402,9 23,8 Munkaügy 709,1 41,9 Társadalmi szolgáltatások 516,9 30,5 Egyéb társadalomstatisztika 64,1 3,8 Társadalomstatisztika összesen 1 693,0 100,0 Társadalomstatisztikai programokra termelési költségeinek közel 24%-át fordította a KSH. A programok között a két legköltségesebb terület a munkaügyi statisztika és a társadalmi szolgáltatások statisztikája volt. Emellett jelentős (több mint 400 millió forint) volt a háztartási statisztika finanszírozási igénye is. KSH-Iskola A KSH-Iskola a hivatal munkatársai számára szervezett, belső képzési program. A évben 44 képzést rendezett, 676 résztvevő és 125 oktató közreműködésével, összesen 830 tanórában. A központban megtartott 41, és az egy-egy igazgatóságon sorra került 3 program 30 különböző tematikájú kurzust jelentett, vagyis egy-egy tanfolyam több turnusban is indult. A év elején összeállított és elfogadott Képzési naptárban tervezett valamennyi tanfolyam megvalósult 2 kivételével. Az előző tanévhez képest 11 új, illetve ad hoc igényt kielégítő tanfolyam indult 2007-ben. A KSH-Iskola tematikus területei mentén csoportosítva: 17 statisztikai és 27 szakmai háttérismeretet nyújtó ezen belül 14 informatikai jellegű képzés folyt. A szervezeti egységek részvételi adatai A KSH-Iskola 2007-es kurzusain legnagyobb arányban (39%) a szakstatisztikai főosztályok vettek részt, beleértve a központi kompetenciaközpontokat, így az Árstatisztikai és a Vállalkozásstatisztikai főosztályt is. A funkcionális szervezeti egységek hasonlóan sok résztvevőt delegáltak (32%). Legkisebb arányban (29%) pedig az igazgatóságok jelentek meg, feltételezhetően azért, mert az előző évben nagyszámú kompetenciaközponti képzés folyt. A hallgatók véleménye szerint a tanfolyamok összességében igen jól megfeleltek a kitűzött céloknak és elvárásoknak. Kellőképpen bővültek a résztvevők elméleti ismeretei, valamivel kevésbé viszont a gyakorlati készségei, a kurzusoknak ez a vonatkozása tehát erősítésre szorul. A hallgatók elvárásait leginkább az informatikai tanfolyamok elégítették ki. 16

19 Az oktatókról A KSH-Iskola a évben 125 oktató összesen 830 tanórában oktatott, átlagosan 6,63 órában. Egy-egy előadó átlagosan 1,4 tanfolyamban működött közre, de volt, aki az év során 4 vagy 5 kurzuson is tanított. Köztük néhányan ugyanannak a képzési programnak több turnusát vezették, mások viszont különböző tanfolyamok oktatóiként is szerepet vállaltak. A legtöbbet oktatók között igen sok volt a külsős megbízott, ők a szakmai angol, a vezetőképző, a nemzeti számlák, a statisztikai elemzés kurzusán, valamint a mintavételi terv készítésével foglalkozó tanfolyamokon tartottak előadásokat. A KSH-munkatársak legkiemelkedőbb óraszámban az informatikai kurzusokon oktattak. 17

20 Statisztikai tevékenység Szakmai kollégiumok A szakmai kollégiumok egy-egy jelentősebb (több szervezeti egységet érintő) szakstatisztikai, illetve termelési munkaszakaszhoz kapcsolódó témakör feladatainak folyamatos vagy ad hoc koordinálására létrehozott konzultatív, esetenként döntés-előkészítő testületek, melyek munkaszervezése túlnyúlik a hierarchikus szervezeten. A vezetőket a tagok maguk közül választják, munkájukról évente egyszer beszámolnak a Vezetői Tanácsadó Testület előtt ben a következő kollégiumok működtek a hivatalban: Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégiuma (AAASZK) Módszertani Szakmai Kollégium (MSZK) Lakossági Adatgyűjtési Kollégium (LAK) Nemzeti Számlák Szakmai Kollégium (NSZSZK) Vállalkozásstatisztikai Szakmai Kollégium (VSZK) Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégiuma A kollégium javaslatot tesz a jogi feltételek megteremtésére az adminisztratív adatforrások statisztikai hasznosításához, véleményezi az adminisztratív nyilvántartások egységes használatát támogató nyilvántartó és informatikai rendszer fejlesztési tervét. Ezenkívül javaslatot tesz a statisztikai hasznosításba már bevont adminisztratív adatforrásokkal kapcsolatos specifikus teendőkre az adatgazdáknál, illetve a KSH-ban. Előkészíti a statisztikai hasznosításba újonnan bevonandó adminisztratív adatforrások szakmai átvételét, évente egy alkalommal adatátvételi tervet készít az OSAP összeállításához kapcsolódóan, és folyamatosan regisztrálja a statisztikai felhasználásba bevonható adminisztratív adatforrásokat. Az AAASZK-nak 2007-ben két ülése volt, melynek főbb témái az alábbiak voltak: A évi munkaterv megtárgyalása. A hivatal adminisztratív adatátvételi listájának aktualizálása, a 2007-re tervezett adat átvételek. OEP-adatátvételek iránti igény felmérése. Adminisztratív adatforrások hasznosítása a Tájékoztatási főosztályon. A statisztikai törvény módosítása az adminisztratív adatforrások hatékonyabb hasznosítása érdekében. Az adminisztratív adatátvételek nyilvántartásának adatstruktúrájáról beterjesztett javaslat megtárgyalása és jóváhagyása. 18

21 Módszertani Szakmai Kollégium A Módszertani Szakmai Kollégium 2007-ben alakult, a évben két ülése volt. Célja statisztikai módszertani koordinációt igénylő kérdések megoldásának, módszertani standardok kialakításának kezdeményezése, támogatása, véleményezése, továbbá a statisztika minőségéhez kapcsolódó ügyekben állásfoglalások kialakítása ben az alábbi témák voltak napirenden: Minőségi irányelvek a KSH statisztikai munkafolyamatainak egyes szakaszaira. Termékminőséget jellemző standard indikátorok bevezetése. Módszertani metainformációs fogalmak első körének véleményezése. Lakossági Adatgyűjtési Kollégium A Lakossági Adatgyűjtési Kollégium a 2007-es év folyamán az alábbi témakörökkel foglalkozott: A debreceni kompetenciaközpont és a Népességstatisztikai főosztály közös beszámolója a lakossági összeírások végrehajtásával kapcsolatos aktuális kérdésekről. Tájékozódás a címregiszter-fejlesztés állapotáról. A HKF-VÉKA harmonizációs kérdéseinek megtárgyalása. Az adatgyűjtési koncepció részeként májusban napirenden szerepelt az Egyéni közösségi közlekedési szokások felmérése, 2008 felvétel előkészítése. Az Életünk fordulópontjai, illetve az Időmérleg felvétel szakmai, technikai, szervezési kérdéseinek megtárgyalása, a évi végrehajtás előkészítése. A népszámlálást érintő kérdések és annak a többi lakossági felvétellel is kapcsolatba hozható aspektusainak megvitatása. Nemzeti Számlák Szakmai Kollégium Az Árstatisztikai főosztállyal kibővült kollégium a évben 9 ülést tartott. A megtartott munkaértekezletek az alábbi témakörökkel foglalkoztak: A nemzeti számlák összeállításával kapcsolatos napi feladatok koordinálása. Az új NACE/TEÁOR osztályozásra való átállás lehetséges legjobb ütemezése figyelembe véve a szakstatisztikákra és a nemzeti számlákra vonatkozó (részben egymásnak ellentmondó) EU-s követelményeket is. A KSH és az MNB együttműködése a fizetésimérleg-statisztika, a külkereskedelmi statisztika és a nemzeti számlák harmonizálása érdekében. Az építőipari termelői árindex bevezetésének kérdése. Az elnökség jóváhagyása alapján 2008 I. negyedévétől a KSH bevezeti a kibocsátási típusú építőipari árindex számítását és publikálását. Vállalkozásstatisztikai Szakmai Kollégium A Vállalkozásstatisztikai Szakmai Kollégium 2007 tavaszán számos nem formális ülésen történő egyeztetésen túl részleteiben megtárgyalta a készülő OSAP rá vonatkozó részét. Megvitatásra kerül- 19

22 tek az akkor még le nem zárt szakmai, módszertani kérdések és állásfoglalás készült az OSAP tartalmát illetően. A közös adatbázissal foglalkozó ülés helyett a várható munkamegosztásbeli változásra tekintettel több alkalommal vezetői és szakértői szintű egyeztetésekre került sor. Statisztikák a statisztikákról Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) Az OSAP évi tervezetét a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény értelmében a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek javaslatai alapján a KSH állította össze. Az OSAP két elemből tevődik össze, a statisztikai célú közvetlen adatgyűjtésekből és a statisztikai célú adatátvételekből. A hivatalos statisztikai szolgálat szervei 2007-re mint tárgyidőszakra 343 kötelező statisztikai adatgyűjtést terveztek végrehajtani. Ez 25-tel kevesebb az előző évinél. Nem hajtott végre statisztikai adatgyűjtést a Gazdasági Versenyhivatal, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium. Az OSAP-ot évről évre nagyobb stabilitás jellemzi, 2007-ben az adatgyűjtések mindössze 29%-a, tartozott az újak vagy módosítottak közé. Összességében csökkent az adatgyűjtések száma, a évi adatgyűjtések közül 7 végrehajtása szünetelt, további 26 megszűnt, 2007-ben az új adatgyűjtések száma 4 volt. Az adatgyűjtések közül 256 került teljes körűen végrehajtásra, amely azt jelenti, hogy az alapsokaságba tartozó valamennyi szervezet adatszolgáltatásra kötelezett. A reprezentatív adatgyűjtések száma 55, míg 32 adatgyűjtés kombinált formában kerül végrehajtásra, ami azt jelenti, hogy a célsokaság egy része teljeskörűen, más része reprezentatív kiválasztás alapján kerül megfigyelésre. A évi OSAP-ban szereplő valamennyi adatgyűjtés végrehajtásának fedezete szerepelt az adatgyűjtést kezdeményező szervek éves költségvetésében. A évi adatgyűjtések és adatátvételek száma jelleg szerint 12. táblázat Adatgyűjtő szerv Adatgyűjtés Adatátvétel új módosított változatlan összes új módosított változatlan összes KSH A hivatalos statisztikai szolgálat többi szerve Összesen Adatszolgáltatói terhek Az adatszolgáltatói teher az OSAP KSH-fejezetében a tárgyévre kormányrendelettel kötelezően elrendelt, a statisztikai törvény által előírt vagy külön törvényben elrendelt adatgyűjtések, valamint a KSH elnöke által a tárgyévre engedélyezett önkéntes adatszolgáltatások egy-egy adatszolgáltatóját az adatszolgáltatás teljesítése miatt terhelő ráfordítások összessége (felhasznált idő, anyagi, tárgyi, 20

23 szellemi tőke ráfordítása). Az adatszolgáltatói teher magában foglalja a kérdőív megismerését, megértését, a szükséges adatok, információk összegyűjtését, előállítását, a kérdőív kitöltését, eljuttatását és a későbbi javítások terhét. Az adatszolgáltatói teher mértékét főként számszerűsíthető elemek befolyásolják, de hat rá az adatszolgáltató értékítélete, benyomása is. Az adatszolgáltatói terhelés mérésére kidolgozott indikátorrendszer elemei közül a legjobban mérhető az adatszolgáltatók megoszlása a beküldendő adat-gyűjtések/jelentések/adathelyek száma szerint, az elektronikusan beküldött jelentések aránya (valamint az egy kérdőív kitöltésére fordított átlagos idő (perc) adatgyűjtésenként). Az adatszolgáltatókra nehezedő terheket jól példázza az általuk éves szinten beküldendő jelentések 1 száma ben a GÉSA-körbe tartozó adatgyűjtések kijelölt adatszolgáltatói darab jelentés beküldésére voltak kötelezve. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva a G Kereskedelem, javítás ágazatból került ki a legtöbb beszámolásra kötelezett egység, arányuk eléri a 20%-ot, de jelentős részt képvisel a K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és az N Egészségügyi, szociális ellátás (30 326, illetve adatszolgáltató) is. Adatszolgáltatók száma a 2007-ben beküldendő jelentések mennyisége szerint, létszámkategóriánként 13. táblázat Létszám-kategória Beküldendő jelentések száma, db Összesen Ismeretlen, 0 fő fő fő fő fő fő fő fő fő és afelett Összesen A létszámkategóriákat tekintve a kevesebb mint 50 főt foglalkoztató vállalkozások száma volt meghatározó, arányuk meghaladta a 95%-ot. Ezen belül kiemelkedő az 1 főt foglalkoztatók aránya, ami közel 24%. Az adatszolgáltatók döntő többségének (68%) éves szinten 5 vagy annál kevesebb jelentést kellett beküldenie a KSH-hoz, 8,1% azoknak az aránya, akik mindössze egyetlen kérdőív kitöltésére voltak kötelezettek. A közel 179 ezer adatszolgáltatóból volt azoknak a száma, amelyek 50-nél több jelentést küldtek. Emellett két olyan adatszolgáltató volt, amelyek éves szinten több mint jelentést küldtek. Az elektronikusan (KSHXML és Intrastat adatgyűjtési rendszereken keresztül) teljesíthető adatgyűjtésekbe bevont adatszolgáltatóktól egy év alatt beérkezett jelentések aránya meghaladta a 30%-ot. A legalább 250 főt foglalkoztató vállalatok esetében ez az arány megközelíti az 50%-ot. 1 Jelentések száma = a beküldendő adatgyűjtések és a gyakoriságok szorzata. 21

24 14. táblázat Az elektronikusan beküldött jelentések éves aránya létszámkategóriánként Létszámkategória Elektronikusan beküldött jelentések aránya, % Ismeretlen és 0-49 fő 16, fő 26, fő és afelett 48,99 Összesen 30,44 Minőség A minőségjelentés foglalja össze a felhasználók számára a legfontosabb információkat az egyes szakstatisztikák minőségéről. Az Eurostat az adatok mellé egyre több esetben kér minőségjelentést a tagországoktól, ami a főbb minőség-összetevőkre, azaz felhasználásra, pontosságra, időszerűségre, a közlés időbeli pontosságára, hozzáférhetőségére, érthetőségére (adatokhoz kapcsolódó fogalmak, egyéb magyarázó információk), más statisztikákkal való összehasonlíthatóságára vonatkozó információkat tartalmaz. A kitöltött minőségjelentéseket az Eurostatnál feldolgozzák, ezekből az Európai Unió tagállamaira vonatkozó összesített minőségjelentések készülnek, melyek részben elérhetők az Eurostat honlapján. A KSH-ban 2004-ben 18, 2007-ben már 33 statisztikai területre vonatkozóan állt rendelkezésre ilyen jelentés. Ezen területek között éppúgy vannak gazdaság-statisztikához tartozók (külkereskedelem, mezőgazdaság, vállalatok innovációs tevékenysége, kutatás-fejlesztése stb.), mint lakossági felvételek (háztartási felvétel, munkaerő-felmérés stb.). A minőség-összetevők egy részét számszerű indikátorokkal is jellemezzük. A pontosságot a statisztikában tipikusnak tekinthető mintavételes felvételek esetében a mintavételi hiba 2 jellemzi, a legfontosabb mutatószámokra ez 5% alatt maradt. Az adatok pontossága nagymértékben függ attól is, hogy megkérdezett adatszolgáltatóink hajlandóak-e válaszukkal segíteni a valósághű statisztikai adatok előállítását. A nemválaszolási arány bár minden adatfelvételnél számítható az egyes felvételtípusoknál jelentősen különbözhet attól függően, hogy kötelező vagy önkéntes az adatszolgáltatás. A lakossági felvételeknél (amelyek mindegyike önkéntes válaszadáson alapul) a nemválaszolási arány 3 általában 10-20% körül alakult, a nemválaszolás mértéke különösen a fővárosban volt magas. A kötelező gazdaságstatisztikai felvételeknél jellemzően 5-10% körül alakult, de az önkénteseknél sem haladta meg a 25%-ot. 2 Mintavételi hiba: A sokasági érték és annak mintából történő becslése között fennálló különbség azon része, amely abból fakad, hogy csak egy mintát figyelünk meg. 3 Nemválaszolási arány: A válaszadásra kijelölt, célsokasághoz tartozó adatszolgáltatók azon része ( %-os formában kifejezve), amelyekre a szükséges információt nem sikerült megszerezni. 22

25 Tájékoztatási tevékenység Kiadványok, KSH-honlap, sajtókapcsolatok A évi munkaprogram tájékoztatási feladatainak teljesítése során 24 témában 218 gyorstájékoztató és további 313 kiadvány jelent meg. A kiadványok 84%-át elektronikus adathordozón tettük közzé, elsősorban a mindenki számára ingyenesen elérhető internetes oldalunkon. Saját gyártással több mint db CD-ROM készült, ezen felül külső gyártásban 18-féle CD-t állítottunk elő. Az összefoglaló adatgyűjtemények témastruktúrája a szakstatisztikák rendszeréhez igazodva került átalakításra. A hivatal 2007-ben is hangsúlyt fektetett az elemzési tevékenységre, a hagyományos átfogó elemzéseken kívül újak megjelenésére is sor került. A komplex művek mellett a közérthető elemzések új tárát alakítottuk ki a Statisztikai tükör internetes sorozattal, melynek keretei között 48, közérdeklődésre számot tartó írás jelent meg. Átfogó elemzések internetes látogatottsága 4. ábra Társadalmi ellátórendszerek (10.02.) Társadalmi jellemzők (07.03.) Makrogazdaság (04.26.) Magyarország (06.01.) A letöltések száma (megjelenéstől ig) A tájékoztatási tervtől való eltérések A évi tájékoztatási tervben szereplő kiadványok közül 163-ról ad képet a hivatal Szervezeti és Vezetői Információs Rendszere. Ezen kiadványok 71%-a határidőre elkészült, 29%-a csúszott. A csúszás legtöbb esetben (44%-ban) adatminőségi probléma miatt vagy a lektorálás/engedélyezés során feltárt, javításra szoruló hiba miatt következett be. A megjelenés elhúzódását 25%-ban a szerkesztési/engedélyezési/nyomdai fázisban való torlódás okozta, mivel az év végére a tervezett kiadványok mintegy harmada összpontosul, illetve ősszel jelentős kapacitáshiány lépett fel a szerkesztésben is. 17%-ban külső körülmény volt a felelős (pl. az adatátadás csúszott, a minisztériumi egyeztetés és szerződéskötés elhúzódott stb.). 3 kiadvány (6%) esetében jelöltek meg a késés okaként kapacitáshiányt, 4 kiadvánnyal kapcsolatban pedig az engedélyezés során merült fel elháríthatatlan kifogás, ezek nagy valószínűséggel már nem is fognak megjelenni. 23

26 5. ábra A tájékoztatási tervtől való eltérések indoklása 17% 6% 8% Minőségi problémák Szerkesztési / engedélyezési, nyomdai problémák Külső körülmények 25% 44% Kapacitáshiány Az engedélyezés során elutasítva Internet A KSH honlapján tavaly látogató fordult meg, összesen 14,5 millió aloldalt töltöttek le. A látogatottsági adatok szerint a legnépszerűbb a témakörök menü, melyet a stadat-táblák követnek. 6. ábra Ezer 250 A honlap menüpontjainak látogatottsága (50 ezret meghaladó letöltéssel) Témakörök stadat-táblák Közérdekű adatok Adatszolgáltatási kötelezettségek Letölthető kiadványok Tájékoztatási adatbázis Gyorstájékoztatók Osztályozások KSHXML Elektronikus adatgyűjtés Intrastat A stadat-rendszer jelentős tartalmi és strukturális átalakításon ment keresztül, a témák szerkezetét a KSH szakstatisztikai rendszeréhez igazítottuk. A korábbihoz képest nagyobb módosítást jelent a környezet, mint önálló téma kiemelése. A foglalkoztatottság, keresetek alcsoport az általános mutatók témából a társadalom témacsoportba, míg a kutatás, fejlesztés az általános gazdasági mutatók közé 24

27 került. A táblák szerkezetében számottevő változás, hogy külön blokkban szerepelnek az éves és az évközi adatokat tartalmazó táblák. Ezek mellett a fontosabb mutatók hosszabb időszakra visszatekintő idősorai is elérhetők. A stadat-nak a tartalma is bővült. A területi adatokat nemcsak megyékre, hanem régiókra bontva is közöljük. A változtatások eredményeképpen a táblák száma a korábbi közel kétszerese lett. A stadat látogatottsági adatai ( ) 15. táblázat Időszak Látogatások száma Egyedi látogatók száma Letöltött oldalak száma Oldal / látogatás Oldalon töltött idő, perc Július ,75 9:03 Augusztus ,85 7:50 Szeptember ,37 8:37 Október ,79 6:59 November ,72 7:05 December ,69 6:38 Összesen ,54 7:04 A valamilyen fogyatékkal (vak, gyengén látó, színvak, felső végtag hiányával vagy bénulásával) élő internetező felhasználók részére kialakításra került az akadálymentes (a köznyelvben vakbarát ) honlap ben a tájékoztatási adatbázis jelentős tartalmi bővítése kezdődött el, a mikrocenzus, a társas vállalkozások adatai mellett mezőgazdasági, külkereskedelmi és területi adatok is megjelentek. Adat- és szolgáltatásértékesítés A közvetlen ügyfél-tájékoztatási feladatok keretében 2007-ben az Információszolgálat levelet válaszolt meg, melynek 53%-a adat- vagy információkérés, 47%-a besorolási megkeresés volt. Az év folyamán kb. 600 ügyfél fordult meg személyesen az Információszolgálaton, és 14 ezer hívásra tehető a telefonos ügyfélszolgálat forgalma. Adat- és szolgáltatásértékesítés, táblázat Ezer Ft Megnevezés Bruttó bevétel Szerződéses szolgáltatás Szakfőosztályok által teljesített adatszolgáltatás Informatikai főosztály által teljesített adatszolgáltatás Információszolgálat által teljesített adatszolgáltatás Összesen

28 A rendszeres adatkiadások is bekerültek az egykapus rendszerbe, az év közben kialakított munkaállomáson 254 CD-re írt és 143 ben továbbított adat-összeállítást regisztráltunk. A bevételszerző tevékenység keretében 242 szerződést kötöttünk több mint 100 millió forint értékű szolgáltatás értékesítésére. 17. táblázat Kiadványértékesítés, 2007 Ezer Ft Szervezeti egység Bruttó bevétel Információszolgálat ebből: bizományosi könyvesbolt megrendelés teljesítése Régiós igazgatóságok Összesen táblázat A 20 legnagyobb példányszámban értékesített kiadvány 2007-ben A kiadvány címe Értékesített darabszám Statisztika közgazdászoknak 664 Magyar statisztikai zsebkönyv, Magyar statisztikai évkönyv, Magyar statisztikai zsebkönyv, Statistical Pocket-Book of Hungary, Statisztika 369 Magyar statisztikai évkönyv, Hungary in figures, Átmenet évei, az átmenet tényei, Magyarország Pocket-Book of Hungarian Regions, Európai Unió statisztikai zsebkönyve 201 Magyar régiók zsebkönyve, Statisztikai képletgyűjtemény és táblázatok 191 Magyarország, FEOR 93 (2002) 182 Magyar Köztársaság Helységnévkönyve január Egészségügyi statisztikai évkönyv, Magyarország környezetstatisztikai atlasza 142 Területi statisztikai évkönyv,

29 A év során 45,7 millió Ft értékben számláztak ki kiadványértékesítést. A Statisztikai szakkönyvesbolt év közben átkerült az Információszolgálatra. A teljes adat-, szolgáltatás- és kiadványértékesítéshez kapcsolódóan több mint számla került kiállításra. Nemzetközi tájékoztatás A nemzetközi szervezetek részére 2007-ben 56 koordinációt igénylő adatszolgáltatást teljesített a hivatal: az ENSZ részére havi, a szakosított intézményei részére éves, az OECD részére havi rendszerességgel, a többit egyedi jelleggel. A Nemzetközi Valutaalap előírásainak való megfelelés monitoringjához csaknem napi rendszerességgel frissítettük az NSDP-oldalt. Az Eurostat grant pályázatának keretében működő EU-INFO szolgálat több mint 400 megkeresésre válaszolt. Területi tájékoztatás 2007-ben a területi tájékoztatás tevékenységét, a tájékoztatási és ügyfélszolgálati feladatok ellátásának keretfeltételeit két körülmény befolyásolta jelentősen: a régiós igazgatóságok tevékenységi körének kompetenciaalapú átszervezése (ld. Gazdálkodás című fejezet); a területi kiadványok jelentős tartalmi és formai átalakulása. A kompetenciaközpont-alapú működés hatására megszűnt a területi tájékoztatás korábbi szakcsoporti háttere, az adat-előállítási és -ellenőrzési feladatok is a tájékoztatással foglalkozó munkatársak feladatává váltak. Az információszolgálati feladatok kibővültek a számjelkiadási, valamint a kiadványterjesztési feladatokkal. A negyedéves megyei tájékoztatók bekerültek a Statisztikai tükör sorozatba, valamint a megyei évkönyvek készítése is új alapokra (Excel-es munkatáblákra) helyeződött. A tájékoztatási terv szerint elkészült 191 területi kiadványból mindössze 26 jelent meg kizárólag nyomtatásban (ebből 7 volt elemző kiadvány, a többi évkönyv, adattár), további 48 kiadvány internetes és nyomtatott változatban is készült ben a tájékoztatási munka jelentős részét képezte az információszolgáltatás és a számjelkiadás, a megkeresések száma igazgatóságonként havi átlagban között alakult. Rendszeres volt a helyi önkormányzatok adatokkal való ellátása (törzskönyvek); a különböző pályázatok adatigényének kielégítése; fejlesztési koncepciók, tervek, területi lehatárolások (új kistérségi rendszer) véleményezése. A százezer lakosnál nagyobb magyarországi városokra kiterjesztett URBAN AUDIT-program második és harmadik fázisának munkálatai valamennyi igazgatóság részvételével sikeresen lezárultak, az Eurostat részére az adatátadás határidőre megtörtént. Sajtókapcsolatok A magyar médiában a KSH adataira hivatkozó vagy a hivatallal kapcsolatos publikációk és műsorok száma volt, havi átlagban 458. Ezek túlnyomó része az országos sajtóban látott napvilágot, a televíziós megjelenések száma 140-re tehető. Három gyorstájékoztatóhoz (fogyasztóiár-index, előzetes ipari adatok, GDP) kapcsolódóan működött 2007-ben is a sajtószoba. Éves szinten csaknem 800 újságírói megkeresésre válaszolt a hivatal. Öt témában került megrendezésre sajtótájékoztató: gyümölcsösök összeírása, A fenntartható fejlődés 27

30 indikátorai kiadvány, Magyar statisztikai évkönyv, DGINS-konferencia, Társadalmi ellátórendszerek című kiadvány. A sajtóban megjelent téves információk helyreigazítására tízszer került sor: a HVG-ben 3, a Világgazdaságban 2, a Népszabadságban, a Népszavában, a Magyar Hírlapban, a Magyar Nemzetben és a Portfolio.hu-n 1 1 alkalommal. Felhasználói elégedettség Összegzés a 2000 és 2007 között végrehajtott felhasználói véleménykutatásokról A KSH történetében számos esetben sor került olyan felmérésekre, amelyek a felhasználók véleményére támaszkodva próbálták meg a hivatal adatait, kiadványait, honlapját az igényeknek megfelelően kialakítani, változtatni, felhasználóbaráttá tenni. A felmérések vagy a KSH egészére (imázsvizsgálat) vagy egyes termékeire, szolgáltatásaira (KSH Jelenti-felmérés) vonatkoztak. A felmérések a megkérdezettek, illetve a válaszadók köre alapján három csoportra különíthetők el. Egy részük kiemelten a lakossági véleményekre (imázsvizsgálat, népszámlálással kapcsolatos felmérés, könyvtárral kapcsolatos felmérés, ügyfélelégedettség-mérés), más részük a kiemelt felhasználókra koncentrál, illetve voltak olyan felmérések, amelyek mindkét felhasználói kört érintették. A központi információszolgálat, a regionális igazgatóságok és megyei kirendeltségek információszolgáltató tevékenysége felmérés alapján A központi információszolgálathoz augusztus és szeptember között beérkezett megkeresések túlnyomó többsége (92%-a) telefonon történt, a felhasználók leggyakrabban gazdasági vagy nonprofit szervezetek voltak. A megkeresések majdnem fele volt adatkérés, a szakfőosztályok közül a legnagyobb arányban az Árstatisztikai főosztály volt érintett. A kéréseknek több mint felét a honlapon található valamely forrás segítségével teljesítették a munkatársak. A szolgáltatással való általános elégedettséget mérő kérdések 88%-ára a legjobb, 5 -ös minősítést, 10%-ára 4 -est adtak a válaszadók. A regionális igazgatóságok és a megyei képviseletek októberi felmérésénél az ügyfelek fele gazdasági vagy nonprofit szervezet volt, a közigazgatás részaránya a legtöbb régióban megközelítette vagy meghaladta az egyötödöt, kivéve Nyugat-Dunántúlt. A megkeresések legnagyobb része (65%-a) telefonon érkezett, az adatkérések száma az összes megkeresés több mint 60%-a volt. EU-INFO szolgálat felhasználói véleménykutatás, 2007 A szolgálathoz évente mintegy 400 megkeresés érkezik, melyekre a jellemző válaszadási idő 1 nap. A közvetlen segítségnyújtás mellett a KSH-honlap főoldaláról elérhető aloldal segítségét vehetik igénybe a felhasználók. Az oldal látogatottsága a közvetlen megkeresések számához viszonyítva magas, havonta Mivel a látogatóknak csak töredéke jelenik meg adatkérőként a nyilvántartásban, a felmérés indításakor feltételezhető volt, hogy az oldal heterogén igényeket szolgál ki magas színvonalon, és gazdag tartalma elegendőnek bizonyul a látogatók többsége számára, akik így nem kérnek közvetlenül információt. 28