Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához

Átírás

1 Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához

2

3 ÚTMUTATÓ ÉPÍTETT ÉS TÁRGYI ÖRÖKSÉGÜNK MEGÓVÁSÁHOZ Szerkesztette: Káldi Gyula és Várallyay Réka Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Teleki László Alapítvány Budapest 2004

4 A fotókat készítették: Borbás Péter, Boros Ildikó, Eck Imréné, Földessy Péter, Káldi Gyula, Lampert Rózsa, Mihály Ferenc, Nagy Éva, Nagyné Lőrincz Judit, Nemes-Takách László, Prím József, Schramkó Péter, Sebestyén József, Várallyay Réka, Wierdl Zsuzsa Grafikai terv: Szabó Emese A könyv a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogásával készült Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Teleki László Alapítvány, 2004 ISBN

5 Tartalom Az olvasóhoz 7 Hasznos tudnivalók 9 A. rész: Az épületszerkezetek lehetséges hibái, hiányosságai és karbantartási fel adatai (Káldi Gyula) 13 Mindenekelőtt 15 Néhány szó az épület bejárásáról 17 A.1. Tetők 19 A.2. Födémek és áthidalók 37 A.3. Falazatok 43 A.4. Nyílászárók 61 A.5. Padlóburkolatok 67 A.6. Pincék 73 A.7. Belső klíma 77 A.8. Épületgépészeti rendszerek 81 A.9. Elektromos berendezések 85 Rajzos fogalommagyarázat (Borbás Péter) 87 B. rész: Az épülethez tartozó műalkotások és tárgyak jellemző károsodásai és karbantartási feladatai 103 Mindenekelőtt (Schramkó Péter) 105 B.1. Kő (Wierdl Zsuzsa) 107 B.2. Falkép (Wierdl Zsuzsa) 115 B.3. Kerámia (Földessy Péter) 125 B.4. Üveg (Nagyné Lőrincz Judit) 139 B.5. Fém (Prím József) 161 B.6. Fa (Boros Ildikó és Mihály Ferenc) 171 B.7. Papír (Nemes-Takách László) 189 B.8. Könyv (Schramkó Péter) 199 B.9. Textil (Eck Imréné) 209 B.10. Vászonra festett olajkép (Nagy Éva) 217 C. rész: Műemlékek védelme rendkívüli körülmények esetén (Dr. Fejérdy Tamás) 235 D. rész: Egy követendő példa: a Monumentenwacht (Sebestyén József) 243 E. rész: Mellékletek 249 Hasznos címek, telefonszámok 250 Űrlapminta 255 5

6

7 AZ OLVASÓHOZ Az elmúlt évek, évtizedek alatt számtalanszor felmerült annak gondolata, milyen nagy szükség volna műemlék-tulajdonosoknak szóló, az épületek karbantartásához segítséget nyújtó kézikönyvre. Olyan útmutatóra, amely els ősorban nem a műemléki szempontokról szól nem helyreállítási prob - lémákat tárgyal vagy a történeti stílusokat mutatja be, hanem az épüle - tek gondozásával kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. Ezt felismerve, és épített örökségünk határon túl még nagyobb mér - ték ű pusztulását, a tulajdonosok, gondnokok gyakori tanácstalanságát látva született meg a Kárpát-medencei műemlékvéd ő k sárospataki kon - ferenciáján az elhatározás: határokon innen és túl egyaránt terjeszthet ő épület-karbantartási kézikönyvet állítanak össze. (Így került a kötet szer - kesztése a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kárpát-medencei refera - túrájára.) A körülbelül három év alatt elkészült Útmutató alapgondolata az épü - letek szisztematikus ellen őrzése során feltérképezhet ő hibák, hiányos - ságok rendszerezése, és a karbantartás megfelelő lépéseinek felsorolá - sa volt. Ehhez kapcsoltuk a károsodások lehetséges okainak és követ - kezményeinek bemutatását, majd az áttekinthet őség kedvéért mindeze - ket táblázatba rendeztük. Sokszorosára nőtt anyagunk terjedelme, ami - kor az integrált örökségvédelem szellemében az építészeti rész mellett helyet kapott az épülethez tartozó tárgyak, műalkotások károsodásaival és karbantartási feladataival foglalkozó restaurátorok által összeállított tíz fejezet is. Az így kialakult törzsanyagot kiegészítettük a rendkívüli körülmények (természeti, ember okozta katasztrófák) esetén szükséges teend ő k leírásával, majd egy, az épületek karbantartásában követend ő külföldi példa bemutatásával. A kötet végére címlistát mellékeltünk az épített és tárgyi örökség gondozásában, helyreállításában közrem űköd ő szervezetek elérhet őségével, valamint összeállítottunk egy olyan űrlap mintát, amelynek segítségével karbantartási napló vezethet ő. Célunk els ősorban az, hogy az épületek és tárgyak gondozása rend - szeres gyakorlattá váljon. Az, hogy a tulajdonos e könyvvel a kezében maga is azonosítani tudja a hibákat, megismerje azok lehetséges okait és következményeit, a felismerés után pedig cselekedjen. Tegye meg azokat az apró lépéseket, amelyeket megtehet igazítsa meg a félre - csúszott cserepet, szellő ztessen rendszeresen, ne tárolja könyveit a nedvesed ő fal mellett stb., hiszen a kisebb bajok gyors orvoslása meg - előzheti nagyobb károk kialakulását. Rengeteg pénzt és energiát spórol - hatunk meg odafigyeléssel, rendszeres karbantartással. A megfelelő ütemezés érdekében ajánljuk, hogy az épületekhez készüljön éves ke - zelési terv, amely kit űzi az épületrészek és tárgyak ellen őrzésének idő - pontjait, módjait és megjelöli az ahhoz szükséges szakembereket. Reméljük, Útmutatónk valóban segítségére lesz mindazoknak, akik lelkiismeretes tulajdonosai, gondozói az épületeknek, az örökségvéde - lem hivatásos vagy műkedvelő résztvev ő i, vagy egyszer űen érdeklőd ő k. S bár állítólag minden kézikönyv harmadik kiadása sikerül csak igazán jól, fogadják szeretettel, és használják egészséggel kiadványunkat! A kötet építészeti részének szakmai konzulensei voltak: Bükki Nóra, Daróczy Miklós és Fejes Tamás. A szövegek gondozásában közrem űkö - dött: Borbás Péter és Várallyay Katalin. Köszönjük Buzinkay Péter, Furu Árpád, Dr. Járó Márta, Kovács-József István, Máthé Géza, Dr. Mez ő s Tamás, Németh Katalin, Orosz Katalin, Paszternák István és Vukov Konstantin segítségét, tanácsait. A szerkesztő k 7

8

9 HASZNOS TUDNIVALÓK NÉHÁNY, AZ ÚTMUTATÓBAN GYAKRAN ELŐFORDULÓ FOGALOM MAGYARÁZATA: A műemlék szó hivatalosan az épület jogi védettségére utal, emellett azonban előfordul a meg őrzend ő értékekkel bíró épített örökség általá - nosabb megnevezéseként is. Az Útmutató ebben a bővített értelemben használja a kifejezést. Tulajdonos alatt azt, vagy azokat a személyeket értjük, akik az épület karbantartásáért, állapotáért felelősek, így feladatukként felvállalják az épület rendszeres ellen őrzését. Ha egyes esetekben építész közrem űködését ajánljuk, akkor feltétle - nül olyan okleveles építészmérnökre gondolunk, aki rendelkezik műem - léki tapasztalatokkal, esetleg szakmérnöki diplomával is. A szakkivitelez ő szóhasználatunkban olyan iparos szakember (bádo - gos, díszm ű -kovács, kőfaragó stb.), aki az épület karbantartásához szükséges iparos munkát elvégzi. A KÖNYV SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA: Az Útmutatót négy részre tagoltuk, és a részeket az abc első bet űivel je - löltük. A fejezeteket, majd a táblázatok egyes tételeit arab számok jelölik. A következ ő kben a tartalomjegyzéknek megfelelő sorrendben mutatjuk be az Útmutató egységeit. A RÉSZ: AZ ÉPÜLET JELLEMZ Ő HIBÁI, HIÁNYOSSÁGAI ÉS KARBANTARTÁSI FELADATAI Az első, építészeti rész segítségével az épületszerkezeteket járjuk végig fentr ő l lefelé a tet őt ő l a pince felé haladva, hogy megvizsgáljuk hibái - kat, hiányosságaikat. A táblázatos formában elrendezett törzsanyagot a következ ő bevezet ő kkel láttuk el: Mindenekelőtt Rövid, érthet ő összegzés az épületek többségét pusztító vizesedés okai - ról, különböz ő formáiról. Bemutatjuk, milyen veszélyeket hordozhat a rosszul elvezetett csapadékvíz, a falakba felszívódó talajvíz vagy akár a páralecsapódásból származó gyöngyöz ő vízcseppek foltja stb., majd megjelöljük a tulajdonos feladatait is. Néhány szó az épület bejárásáról Az épületrészek ellen őrzésének ajánlott sorrendjét, az ellen őrzés módját és eszközeit tárjuk az olvasó elé. Ennek megfelelően követik egymást az első rész fejezetei: A.1. Tet ő k A.2. Födémek és áthidalók A.3. Falazatok A.4. Nyílászárók A.5. Padlóburkolatok A.6. Pincék A.7. Bels ő klíma A.8. Épületgépészeti rendszerek A.9. Elektromos berendezések Az első hat fejezet anyagát az áttekinthet őség kedvéért táblázatba rendeztük a következ őképpen: 9

10 Hasznos tudnivalók Észlelt hibák hiányosságok A hibák lehetséges okai A hibák következményei károsodások A tulajdonos által is jól látható elváltozások hiányok felsorolása a súlyosabb hibáktól a kevésbé súlyos felé haladva. Az egyes tételek előtt szerepel a megfelelő rész betűjele a fejezet sorszáma majd a tétel száma. A könnyebb eligazodás kedvéért megjelöltük azt is melyik épületrésznél járunk. Az észlelt hibák hiányosságok lehetséges (!) okait vázoltuk fel. A felsoroltak nem merítenek ki minden eshetőséget így a hibák eredetét megfelelő körültekintéssel kell megállapítani! Ebben a részben azokat a leglényegesebb károsodásokat soroltuk fel melyeket az első oszlopban észlelhető hibák hiányosságok elhanyagolása okozhat. Az Útmutató célja az hogy a felsorolt károkat lehetőleg elkerüljük. Ehhez azonban az épület rendszeres ellenőrzése és karbantartása szükséges. Ennek lépéseivel ismerteti meg az olvasót a két utolsó oszlop. Az ellenőrzés módja ideje résztvevői Mit kell ellenőrizni hogy észrevegyük a hibákat? Milyen módszerekkel? Milyen időközönként ellenőrizzük a kijelölt részt és ki vegyen részt az ellenőrzésben? Az egyes kérdésekre adott válaszokat javaslatokat az érthetőség kedvéért vékony vonallal elválasztottuk egymástól. (A tulajdonos jelenléte az ellenőrző bejárásokon igen fontos hiszen az épület ismerete elengedhetetlen a megfelelő karbantartáshoz és a döntések meghozatalához!) A gondozás módja ideje elvégzői Gondozás alatt az épület karbantartását értjük; tehát azokat a lépéseket amelyek a megfelelő állapot fenntartásához vagy annak eléréséhez (jelen esetben a vázolt problémák megszőntetéséhez) szükségesek. Éppen ezért komolyabb felújítási kérdéseket itt nem tárgyalunk. Az előző oszlophoz hasonlóan megjelöltük a feladatok elvégzésének idejét azt ha helyreállítási terv szükséges és azokat a szakembereket akik részt vesznek a hibák orvoslásában. (A megfelelő szakember megtalálásával sok későbbi probléma kerülhető el. Az építészek szakkivitelezők stb. kiválasztását a hasznos címek telefonszámok jegyzéke segíti.) Az utolsó három fejezet szöveges formában foglalja össze a jellemz ő hibalehet őségeket, és a tulajdonos feladatait. Mind a kilenc fejezet utolsó oldalain ábrák és fekete-fehér fotók, a teljes A rész végén pedig nyolc színes tábla képei segítik a hibák, károsodások azonosítását. Rajzos fogalommagyarázat Az építészeti rész kiegészítéseként az egyes épületszerkezetek, -részek azonosítását, elnevezését szemléletes rajzok segítik. B RÉSZ: AZ ÉPÜLETHEZ TARTOZÓ MŰALKOTÁSOK ÉS TÁRGYAK JELLEMZ Ő KÁROSODÁSAI ÉS KARBANTARTÁSI FELADATAI A második, restaurátori rész a legterjedelmesebb, hiszen ez foglalkozik az épülethez tartozó számtalan műalkotás és tárgy károsodásaival, gon - dozásával. A fejezeteket az egyes alapanyagok szerint alakítottuk ki. A szerz ő k restaurátor szakemberek. Mindenekelőtt Bevezet őként a megfelelő műtárgykörnyezet kialakításának kritériumait soroljuk fel. A tárgyak elhelyezése előtt ugyanis elengedhetetlen az épü - let alapos megismerése, s ennek tükrében a megfelelő ő rzési hely és környezeti feltételek kialakítása. A bevezet ő után először a szervetlen, majd a szerves anyagból készült épülettartozékok, tárgyak károsodásait és karbantartását bemutató 10 fejezet következik. B.1. Kő B.2. Falkép B.3. Kerámia B.4. Üveg B.5. Fém B.6. Fa B.7. Papír B.8. Könyv 10

11 Hasznos tudnivalók B.9. Textil B.10. Vászonra festett olajkép Az építészeti részhez hasonlóan ezek a fejezetek is táblázatos formá - ban tárulnak az olvasó elé. A táblázat alapvetően megegyezik a már tár - gyalt szerkezettel, azonban az ellen őrzés, gondozás időbeli kereteit a tárgyak sokszín űsége miatt nem jelöltük meg. A fejezetek elején az alap - anyagra vonatkozó rövid bevezetést és a műtárgykörnyezet (fényviszo - nyok, hőmérséklet, páratartalom) megengedett és optimális értékeinek összegzését találjuk. Az épületben őrzött ingóságok esetében a megfe - lelő tárolási körülményeket és a mindennapos gondozás szükséges lé - péseit is leírtuk. A károsodások azonosítását csakúgy, mint az építészeti részben, fe - kete-fehér és színes fotók segítik (Az anyagok sajátos természete és a szerz ő k különböz ő stílusa miatt az egyes restaurátori fejezetek között vannak különbségek. Eltér ő terje - delmük, nyelvezetük, olykor szerkezetük is. Az alapvet ő egységesítésen túl a szövegek sajátosságait és indokolt esetben szerkezeti különbségeit megtartottuk.) C RÉSZ: MŰEMLÉKEK VÉDELME RENDKÍVÜLI KÖRÜLMÉNYEK ESETÉN Az A és B részt az Útmutató törzsanyagát kiegészít ő harmadik rész, a rendkívüli körülmények eshetőségére figyelmeztet. Bár a termé - szeti és ember okozta katasztrófák gyakran elkerülhetetlenek, a károk mértéke megfelelő felkészüléssel csökkenthet ő. A veszélyforrások bemu - tatása után az értékek minél teljesebb meg őrzéséhez szükséges lépése - ket tárgyaljuk, nagy hangsúlyt fektetve a kezelési terv jelent őségére. D RÉSZ: EGY KÖVETEND Ő PÉLDA A HOLLAND MONUMENTENWACHT Az Útmutató negyedik része külföldi kitekintés, egy jó példa megismerte - tése, a műemlék-gondozásban élen járó hollandiai Monumentenwacht szervezetének bemutatása. MELLÉKLETEK Hasznos címek és telefonszámok A jegyzék azokat a legfontosabb állami és civil szervezeteket ismerteti, amelyek az épített és ingó örökség gondozásában akár tanácsadó - ként, akár megbízható szakemberek közvetítésével segítséget nyújt - hatnak. A felsoroltakon kívül, természetesen léteznek még olyan els ő- sorban helyi érdekeltség ű szervezetek is, amelyek, bár nem szerepel - nek kötetünkben, részt vehetnek a karbantartásban. Űrlap minta Az épületek leírása, a tárgyak számbavétele, majd ezek alapján éves ke - zelési terv és karbantartási napló készítése jelent ősen megkönnyíti, és ellen őrizhet ővé teszi a tulajdonos érték őrz ő munkáját. A mellékelt kitöl - tend ő munkafüzet ezek összeállításához ad példát. A kitöltend ő táblá - zatok alapján minden épületre sajátos kezelési terv és ellen őrzési naptár készíthet ő. Ajánljuk, hogy ne a kötetben vezessék az ellen őrzések idő - pontját és eredményeit, hanem készítsenek másolatot az űrlapokról, és azokat töltögessék. Ha megteltek, újabb másolással a karbantartási nap - ló folytatható. 11

12

13

14

15 MINDENEKELŐTT A következ ő kben összefoglaljuk az épületek vizesedésének leggyakoribb okait és azokat a feladatokat, amelyeket a tulajdonos a vizesedés meg - akadályozása érdekében tehet. A CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS HIBÁI: Az épület állapotát nem csak a jó karbantartás, hanem környeze - tének állapota is meghatározza. Az épület környezetének tekint - hetjük műszaki szempontból azt a területet és azokat az objektu - mokat (épületek, tárgyak), amelyek vízháztartásának közvetlen és kimutatható hatása van a védend ő épület állapotára és sorsára. Az adott település csapadék- és belvízelvezet ő -rendszereinek (kommunális csapadékvíz-csatorna) hiánya, gondozatlansága gyakori probléma. Következménye lehet a rétegvizek felgyűlése, a talajmechanikai tényez ő k megváltozása, végül az épület statikai károsodása. Ez a probléma különösen az ún. duzzadó agyagot tartalmazó területeken jelent ő s. Feladat: Az adott település felszíni csapadék- és belvíz, vala - mint a szomszédos épületek vízelvezet ő rendszereinek szük - ség szerinti kiépítése, folyamatos de legalább évente történ ő ellen őrzése és a szükséges karbantartási munkák elvégzése. Az egyes épületek körül kialakított régi épületeknél inkább kiala - kultnak mondható terepfelszín jelent ősen meghatározza az épü - let állapotát. A néhány száz éves épületek esetében gyakran meg - figyelhet ő, hogy az eredeti terepfelszínhez képest jelent ő s feltölt ő- dés következett be az idők folyamán, melyhez a kés ő bbi épületek alkalmazkodtak. (Ez a feltölt ő réteg természetesen igen gazdag régészeti lelőhely lehet, ezért a kialakult felszín önkényes bolyga - tása tilos! Több építési periódust felmutató épületnél az eredeti fel - szín jelent ő s megváltoztatása akár épületállékonysági problémák - hoz is vezethet.) Ritkán különösen hegyi terepen az is előfor - dul, hogy az eredeti terepfelszín valamelyest lepusztult. Az épület körüli szintviszonyok a csapadék lefolyásának útját alapvet ően meghatározzák, ami az épület sorsát nagyban befolyásolja. Amennyiben a csapadékvíz az épület falaihoz folyik és azt tartó - san áztatja, talajmechanikai, anyag- és épületszerkezeti károkat okoz. Feladat: Az épület körüli terepfelszín megfelel ő lejtésének (2 3%) kialakítása, folyamatos de legalább évente történ ő ellen őrzése, s a szükséges javítási munkák elvégzése. Az épületre, illetve közvetlen környezetére hulló csapadék bizton - ságos és gyors elvezetésének hiánya ugyancsak rendkívüli káro - kat okozhat. Az épületszerkezetek kiegyenlített és ellen őrzött víz - terhelése tehát alapvet ő elvárás. Ennek biztosítása nélkül az épü - letszerkezetek igen sokféle módon károsodnak (tető, födém be - ázás, párkányleázás, falazatok alsó zónájában jelent ő s épület- és anyagszerkezeti károk stb.) Közvetve még az épületet használó emberek egészsége is veszélybe kerülhet. A csapadékvíz összegyűjtését az épületen a vízszintes függ ő -, fekv ő -, és attikacsatornák szolgálják, míg az összegyűlő víz elve - zetését a függ őleges ejtő csatornák, ritkán vízköp ő k biztosítják. Fontos szempont, hogy a csapadékvíz a nyitott vagy zárt kommu - nális csapadékvíz-csatornába jusson, vagy legalább az épülett ő l távolabb lévő ponton történjen meg annak elszivárogtatása. Csak így kerülhet ő el ugyanis, hogy az épület körüli terület természetes vízháztartásának egyensúlya megbomoljon. Feladat: Az épület és környezete csatornarendszerének kiépí - tése, javítása, majd az eredmény folyamatos de legalább évente kétszer történ ő ellen őrzése. 15

16 A. rész Sajátos vízelvezetési vagy inkább karbantartási probléma a téli csapadék, a hó hosszan tartó jelenléte az épület tet őzetén illet - ve a falak tövénél. Amennyiben a felgyülemlett havat ezekr ő l a he - lyekr ő l nem távolítják el, súlyos be- és felázási károkat okozhat - nak. Feladat: Nagyobb havazás esetén a falak mell ől és a tet őzet kritikus helyeir ő l (vápák, nyílások) a havat azonnal el kell tá - volítani. (Újabban ismert a fűtött járda, tető, illetve vápa mű - szaki megoldása is. Ez azonban igen költséges.) A FALAZAT NEDVESEDÉSÉNEK EGYÉB OKAI Az épületek körül gyakran találunk mérnöki műtárgyakat, melyek vagy a közlekedés biztonságát szolgálják, vagy egyéb a telepü - lés életét segít ő funkciót látnak el. Ilyen tárgy lehet az épület mellett elhelyezett járda, pad, virágláda, szemeteskosár, vezeték - tartó oszlop, szobor, kereszt stb. Az épület közvetlen környezeté - ben lév ő tárgyak veszélyeztethetik az épület épségét. A tárgyakra hulló csapadékvíz visszacsapódva az épület homlokzatait áztat - hatja, ezzel szennyez ődéseket, lefagyásokat okozva. Feladat: Az épület körüli tárgyak számbavétele, károsító hatá - sainak megfigyelése, a szükséges áthelyezések végrehajtása, majd az eredmény folyamatos de legalább évente történ ő ellen őrzése. Amennyiben a talajvízszint az épület környezetében viszonylag magasan van (pl.: folyóvölgyekben) az épület alulról jelent ő s talaj - pára-terhelésnek van kitéve. (Ennek intenzitása függ az épületen belüli klimatikus és az aktuális időjárási viszonyoktól.) A talajvíz, il - letve a talajpára a tartófalak alapozásába jutva a kapilláris felszívó - dás eredményeként a falazat fels ő bb régióiba kerül, ahol annak fe - lületein kicsapódik. Ez a falazatban jelent ő s fagykárokat, anyag - szerkezeti károsodást okoz. A problémát a felszívódás mértékét drámai módon tovább fokozza, ha a talajjal érintkez ő járószinten párazáró réteg (belül: aljzatbeton, kemény kőlap burkolat, már - ványmozaik lapok stb.; kívül: széles betonjárda az épület mellett) épült. Ez a réteg ugyanis a padozatra alulról érkez ő talajpára jelen - tős részét is a falazatba tereli, tovább növelve annak vízterhelését. A közelmúltig jellemz ő tulajdonosi válasz a fenti jelenségre a fala - zat legalább alsó zónájában végrehajtott cementes vakolat, olaj - festés, műanyag lambéria felhordása volt. Ezek a megoldások azonban a helyzetet még tovább rontják, hiszen a vizet még maga - sabbra terelik a falban, további károkat okozva. (Természetesen ez a probléma egy megfelelően alászigetelt 20. századi épületnél csak a falszigetelő réteg elöregedése után jelenthet gondot.) Feladat: Az épület körüli talajvízszint megállapítása, a járó- és falfelületek párazáró rétegeinek, felületeinek eltávolítása, szükség esetén pedig a járófelület és a falazat természetes szellőzésének körültekint ő kialakítása, például drénezéssel, falszárítással. A választott műszaki megoldások eredményes - ségét folyamatosan de évente legalább kétszer ellen őrizni kell. Amennyiben az épület funkcionális okokból nagy bels ő hő- és lég - nedvesség-ingadozásnak van kitéve (pl. templomok, színházak), megn ő a veszélye a légnedvesség kicsapódásának, ami lecsurgó vízerek formájában újabb falfelületi károkat okozhat. Ez a ve - szély fokozottan fennáll azokon az épületszerkezeteken és felüle - teken, amelyek hőszigetelő -képessége jelent ősen alulmúlja az épület többi részének hőszigetelési mutatóit (egyréteg ű ablakok, fém ablakszerkezetek, vékony szerkezeti vastagságú boltozatok). A problémát tovább fokozza, ha az épületnek még a természetes szellőzését sem oldották meg. Ebben az esetben az összes fal - nedvesedési ok következménye lehet a falfelületek biológiai káro - sodása, mohák, gombafélék megtelepedése. Feladat: Az épület érzékeny épületszerkezeteinek felülvizsgá - lata, az ún. hőhidak (nagy hővezetési képesség ű résszerkeze - tek, melyek a küls ő és a bels ő tér között hatnak, pl.: acél szerkeze - tű ablak, betongerenda stb.) és lehűlőfelületek azonosítása. Ez - után következik a megfelelően hőszigetelt szerkezetek beépí - tése (pl.: hőszigetelt üvegezés ű ablak, záróboltozat, zárófödém fels ő felületének hőszigetelése stb.). Átmeneti megoldásként az 16

17 Mindenekelőtt ablakok alá beépíthet ő páracsatorna is elfogadható. Ezzel párhuzamosan biztosítani kell a megfelel ő természetes és rendszeres szell őzést is. (Megjegyezzük, hogy a természetes szellő ztetés kritikus időszaka a tavasz. Ekkor ugyanis a fűtetlen, vagy gyengén fűtött épületek esetében előfordul, hogy az épületet határoló falak bels ő felületei még hidegebbek, mint a napsütötte küls ő falfelületek. A leveg ő páratartalmának egy része ilyenkor a bels ő térben csapódik le, így sokkal több kárt okoz, mint amennyit használ. ) A választott műszaki megoldások és a szell ő ztetés eredmé - nyességét folyamatosan de évente legalább kétszer ellen - őrizni kell. Ha a fenti megoldások után nem jutunk megfelel ő eredményre, sor kerülhet a bels ő klíma mesterséges szabá - lyozására képes berendezések elhelyezésére. A megfelelő karbantartás hiányából, illetve a rossz kivitelezéséb ő l fakadóan a csapadékvíz közvetlenül is áztathatja, károsíthatja az épületet. (Például a tet ő héjazata sérült, beázik; a nagyobb kiülés ű övpárkány vagy szemöldökpárkány fölött nincs vízvet ővel kialakí - tott bádogos szerkezet stb.) Feladat: Az épület tet őzetének rendszeres ellen őrzése (évente legalább kétszer és viharok után mindig) és a hibák azonnali javítása. A homlokzati bádo - gos szerkezetek ellen őrzése, szükség szerint javítása. A megfelelő karbantartás hiányából, illetve a rossz kivitelezésb ő l fakadóan az üzemi víz közvetlen áztató és károsító hatásának is ki lehet téve az épület. (Például a nyomóvízcső elrepedt stb.) A víz - vezeték meghibásodásának egyébként vannak bizonyos előjelei és kockázati tényez ő i. Felülvizsgálatra szorulnak a gépészeti be - rendezések is, ha az épület statikailag veszélyeztetett mozog, a cső berezonál, a rendszer harminc évnél régebbi stb. Feladat: Az épület gépészeti berendezésének rendszeres legalább két évenként történ ő ellen őrzése. A hibák azonnali javítása, az elöregedett rendszer teljes felújítása. 17

18 A. rész NÉHÁNY SZÓ AZ ÉPÜLET BEJÁRÁSÁRÓL Az épület rendszeres ellen őrz ő bejárásának útvonalvezetése természe - tesen függ az épület karakterét ő l és az ellen őrz ő személy(ek) elhatáro - zásától. A rendszeres ellen őrzés kialakult sorrendjének megfelelően azonban mindenképpen érdemes egyéni vizsgálati űrlapot készíteni, amely alaposabb és tételes ellen őrzést biztosíthat. (Űrlap minta kötetünk végén található.) Először az épület környezetének megtekintését ajánljuk. A küls ő szemle kiterjedhet a környez ő épületek állapotára, az általuk keltett hatá - sokra, a növényzetre, az épület közelében elhelyezett tárgyakra, a terep - lejtési viszonyokra stb. Második lépésként az épület kívülr ő l számba vehet ő leltára következ - het. Ennek során felülr ő l lefelé haladva az egyes épületszerkezetek ép - ségét és a felmerülő veszélyforrásokat vizsgáljuk. Nagyobb épület ese - tében a vizsgálathoz szükség lehet létrára, távcsőre és kis kalapácsra. Kétes terep- vagy csatornalejtési viszonyok felméréséhez slaggal vagy vödörrel terített víz segítségével folyáspróbát lehet tartani. Ugyan - ezt a célt szolgálja és pontosabb képet nyújt ha esőzéskor vagy köz - vetlenül utána vizsgáljuk az épület környezetét és homlokzatait (Pl.: ilyenkor kiderülhet, hol csurog az eresz stb.). A küls ő szemle után a bels ő tereket járva végig ismét felülr ő l lefelé haladva (a padlástól a pincéig) vizsgáljuk a szerkezetek állapotát. A bejárás során nagy valószín űséggel fény derülhet a hibák közötti ok-oko - zati összefüggésekre. A vizsgálathoz szükségünk lehet a fent már emlí - tett eszközökre. Az észlelt hiányosságokat, hibákat a vizsgálati űrlapra még a helyszí - nen rá kell vezetni. Általános szabályként ajánljuk, hogy a károsodások súlyossága szerint töltsék ki az űrlapot. Érdemes az egymástól eltér ő vé - leményeket is rögzíteni, valamint a további szükséges vizsgálati mód - szereket és eszközöket is felsorolni. *** A rendszeres és eseti bejárásoknál tapasztalt károsodások és hiányos - ságok okainak megállapításához, egyéb hibák felismeréséhez, valamint az épületen és berendezésén végzend ő szakszer ű és érték őrz ő javítá - sokhoz a legkézenfekv ő bb karbantartási munkák elvégzésén túl (pl. hólapátolás) megfelelő szakemberek (építész, restaurátor, szakkivite - lez ő stb.) bevonása elengedhetetlenül szükséges! 18

19

20 A. rész A.1. TETŐK MAGASTETŐK A tető alapvet ő rendeltetése, hogy az épület bels ő tereit és szerkezeteit az időjárás káros hatásaitól megóvja. Ennek alapesete a csapadék - víz-elvezetése, ezen túlmen ően a további károsító tényez ő k elhárítása (jégeső, szélterhek, hőingadozások hatásainak mérséklése stb.) is fel - adata. A magastetők héjazatának anyaga lehet cserép, bádog (ólom, réz), zsindely, pala, nád stb. A héjazat épsége alapvet ő fontosságú, mert lyu - kak, repedések esetén a beszivárgó csapadékvíz az épületet jelent ősen károsítja. A héjazatot a tet őszerkezet tartja. A tet őszerkezetek régen dönt ően fából készültek. Szerkezeti rendjüket tekintve alapvet ően tükrözik építé - sük idejét, emellett regionális és funkcionális alapon is változatos képet mutatnak. Tartófunkciójuk miatt anyaguk szilárdságára, épségére ügyel - ni kell. Kedvez ő tlen körülmények között a faszerkezeteket így a fedél - székek elemeit is többféle bogár és közel 30 gombafaj támadhatja meg. A fedélszék faelemeinek rovar- és gombamentesít ő szerekkel, va - lamint tűzveszélyes voltuk miatt égéskésleltet ő anyagokkal történ ő bevo - nása nagyban hozzájárul élettartamuk meghosszabbításához. (Az euró - pai szabványoknak megfelelően a felhordott kezelőszerek nevének fel - tüntetése kötelez ő.) A tet őtér a legfels ő födém (záró- vagy padlásfödém) és a tet őszerke - zet által határolt tér. A tet őtérb ő l a víz- és fénybehatolási pontok segítsé - gével ellen őrizhet ő a héjazat. Ezért is fontos a tet őtér jó megközelíthet ő- sége és a biztonságos járófelület kiépítése. A tetőtér szellő ztetése, tisz - tántartása a tet őszerkezet és az alsóbb szerkezetek megóvása érdeké - ben elengedhetetlen. A tet őre jutó csapadékvíz biztonságos és gyors elvezetését a csapa - dékvíz-elvezet ő rendszer (héjazat, csatornák, hófogók) biztosítja. A rendszer megfelelő működése kulcsfontosságú. A tet őzet rendszeres felülvizsgálatának megszervezése tehát nagyon fontos. Nagy viharok után a héjazat ellen őrzése, télen az esetleges hófeltorlódások eltávolítása elengedhetetlenül szükséges. 20

21 A.1. Tetők A MAGASTETŐK NÉHÁNY JELLEMZ Ő HIBÁJA, HIÁNYOSSÁGA Észlelt hibák, hiányosságok A hibák lehetséges okai A hibák következményei, károsodások Az ellenőrzés módja, ideje, résztvevői A gondozás módja, ideje, elvégzői A.1.1. tetőtér A tetőhéjazaton keresztül a csapadékvíz bejut a padlástérbe (ld. fekete-fehér kép) Folytonossági hiány a héjazaton (félrecsúszott cserepek, palák; repedt, lyukas bádogozás) Okok: Időjárási tényezők (vihar, szél stb.) Rossz kivitelezés Az épület közvetlen közelében növő fák nagyobb, elszáradt ágai a tetőre zuhanva jelentős mechanikai károsodást okozhatnak A megfelelő és rendszeres karbantartás hiánya Nedvesedik a tetőtér, az egyes tetőszerkezeti elemek és a falazat. Ez az épület állékonysági problémáihoz vezet és egyre súlyosabb károk forrása lehet. A beázási helyek azonosítása Szemrevételezéssel (belülről a fény- és vízbehatolási pontok megfigyelése, különös tekintettel a kémények, oromfalak, tetőablakok körüli részekre kívülről a héjazat hiányainak, anyagkárosodásának felmérése különös tekintettel a tetőgerinc, vápa, vízorr, valamint a falazathoz való csatlakozási vonalak mentén tűzfal, kémény, oromfal) Az elmozdult elemek vissza-helyezése A hiányzó héjazati elemek pótlása A hibás elemek cseréje A belső térben károsodott szerkezeti ill. padozati elemek javítása, cseréje A közvetlen környezetben álló nagyobb fák száraz és száradó ágainak eltávolítása Rendszeresen (évente legalább kétszer, nagyobb viharok után mindig) Esetenként (szükség szerint) Szakvélemény szükséges lehet Szakkivitelező (tetőfedő, bádogos) Szakkivitelező (tetőfedő, bádogos) Kertész Megjegyzés: Ismételten megjegyezzük, hogy a tet őzet rendszeres felülvizsgálatának megszervezése nagyon fontos. Nagy viharok után a héjazat ellen őrzése, télen a hófeltorlódások eltávolítása elengedhetetlenül szükséges! 21

22 A. rész Észlelt hibák hiányosságok A hibák lehetséges okai A hibák következményei károsodások Az ellenőrzés módja ideje résztvevői A gondozás módja ideje elvégzői A.1.2. tetőtér Az épület tetőzetének külső felülete madárürüléktől erősen szennyezett (ld. színes kép) A.1.3. tetőszerkezet A fából készült tetőszerkezet elemei nedvesednek korhadnak gombák által fertőzöttek (ld. színes kép) Kényelmes pihenőhely a madaraknak elsősorban a gólyáknak A tetőtérbe jutó csapadék (eső porhó) károsító hatása Okok: Lyukas tető (elmozdult héjazati elemek rossz kivitelezés) Rosszul szigetelt nyílások Magas páratartalom a természetes szellőzés és megvilágítás hiánya megoldatlansága A rendszeres ellenőrzés hiánya A felületi szennyeződések miatt az építőanyagban (különösen a nádban zsindelyben) káros mikroszerkezeti változások következhetnek be. A héjazat sérülésével a beázások esélye növekszik. A tetőszerkezet deformálódik A faanyag teherviselő keresztmetszete meggyengül; hosszú távon az ácsszerkezet megroppan a tető összeomlik A lokális gombafertőzés kiterjedhet az egész tetőszerkezetre és az egyéb épületszerkezetekre is falak födémek padló stb. (a könnyező házigomba különösen veszélyes!) A szennyezettség felmérése Szemrevételezéssel Rendszeresen (évente legalább egyszer) Faanyagvédelmi szakember A károsodások sürgős felmérése (különös tekintettel a faelemek felfekvési felületén a vápáknál kéményeknél és a tetőnyílásoknál) Szemrevételezéssel Faanyagvizsgálattal (mintavétel laboratóriumi vizsgálat) Rendszeresen (évente legalább egyszer) A tetőfelület megtisztítása Impregnáló bevonat felhordása Esetenként (szükség szerint) Szakvélemény szükséges lehet Faanyagvédelmi szakember Szakkivitelező A megfelelő szellőzési és megvilágítási feltételek kialakítása A faelemek szükség szerinti konzerválása tisztítása cseréje (egyes súlyos gombafertőzések pl. könnyező házigomba esetén a faanyag teljes cseréje) Esetenként (szükség szerint de súlyos gombafertőzés esetén azonnal!) Tervkészítés szükséges lehet Faanyagvédelmi szakember Szakkivitelező Faanyagvédelmi szakember Megjegyzés: A faanyagvédelmi szakember véleménye a kivitelezés befejezéséig perdönt ő. A könnyező házigomba jelenléte felelő sségteljes és szakért ő i döntést követel. 22