A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 1

Átírás

1 1

2

3 Tartalomjegyzék A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ... 1 AZ ADÓALANYI KÖR BEMUTATÁSA... 2 A BEVÉTELEK ALAKULÁSA... 6 A Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság illetékességébe tartozó adózók befizetései 6 Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap bevételei... 6 Belföldi általános forgalmi adó... 7 Személyi jövedelemadó... 7 Társasági adó... 8 Egyéb adónemek... 8 Behajtási bevételek... 9 SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG... 9 Ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenység... 9 Bevallások Folyószámlák ELSŐFOKÚ HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG ADÓELJÁRÁSI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG Kiválasztás, kockázatkezelés Adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzés Ellenőrzések eredménye Áfa ellenőrzések Járulék ellenőrzések Pénztárgép ellenőrzések Adó-, vám- és bűnügyi terület közös tevékenysége Bűncselekmények Közérdekű bejelentések HÁTRALÉKKEZELÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG Hátralékkezelés, végrehajtás Felszámolások, végelszámolások és csődeljárások Fizetési kedvezményi kérelmek MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG KÜLSŐ KAPCSOLATOK HUMÁN ERŐFORRÁS... 36

4

5 A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 1 A Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország 6 916,2 km 2 -es területével hazánk legkisebb régiója, azonban a lakosságszámot tekintve Magyarország legnépesebb területi egysége. A fővárossal együtt 55 város és 133 község alkotja, az ország népességének 30 százaléka él a Régióban. Pest megye 18 járást, Budapest 23 kerületet ölel fel ben az egy km 2 -re számított népsűrűség Budapesten fő, Pest megyében pedig 191 fő volt, ami jócskán meghaladja az országos átlagot, mely 106 fő. Budapest az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. Fejlett infrastruktúrájának köszönhetően a legfőbb hazai közlekedési csomópont. Jelentős szerepet játszik mind a közúti, mind a vasúti forgalom lebonyolításában. Kiemelkedő központja a hazánkba irányuló nemzetközi légi-, utas- és teherforgalomnak. A Régiót kettészelő Duna 100 kilométeres szakasza fontos vízi szállítási útvonal. Budapestnek a hozzá kapcsolódó fejlett agglomerációval jelentős szerepe van a hazai gazdaság alakulásában, a tudományos kutatásokban, illetve fejlesztésekben, továbbá az oktatásban. Látványosságai, illetve gyógyforrásai révén kedvelt turistacélpont. A földrajzi fekvés és az infrastruktúra átlagosnál magasabb kiépítettsége mellett a helyi munkaerő magas képzettsége is hozzájárult ahhoz, hogy a regisztrált vállalatok és vállalkozások száma országos szinten a legmagasabb. Magyarország gazdaságilag aktív népességének 31,5 százaléka koncentrálódik a Régióban, az aktivitási arány országos szinten itt a legmagasabb, 61,5 százalék. A foglalkoztatottak száma év végén 1,3 millió fő volt, mely közel 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanélküliségi ráta Budapesten 6 százalék, Pest megyében 6,5 százalék, az országos értéknél kedvezőbb. Gazdasági szempontból igen jelentős tényezőt képviselnek az ipari parkok. Az agglomerációban jelentős logisztikai központok jöttek létre, valamint itt található Közép-Európa legtöbb bevásárlóközpontja is. 1 Forrás: KSH 1

6 AZ ADÓALANYI KÖR BEMUTATÁSA A Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság négy adóigazgatóság felettes szerve. Az Észak-budapesti, Kelet-budapesti, Dél-budapesti és Pest Megyei Adóigazgatóságok illetékessége fő szabályként a főváros és Pest megye közigazgatási területén lakó magánszemélyek és a székhellyel rendelkező vállalkozók adóügyeire terjed ki. Kivételt jelentenek ez alól annak a kiemelt, jogi személyiséggel rendelkező adózói körnek 2 a tagjai, amelyek a fővárosi vagy Pest megyei székhely ellenére a jogszabály 3 alapján a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság (KAVFIG) irányítása alatt lévő Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (KAIG) illetékességéhez tartoznak. Az Adó Főigazgatóság, azaz Pest megye és a Főváros illetékességi területén év végén 596 ezer gazdálkodó szerv, egyéni vállalkozó, illetve adószámmal rendelkező magánszemély folytatott gazdálkodó tevékenységet. Számuk 2,7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az adóalanyszám az országosnál erőteljesebben nőtt, de a mintegy egyharmados részarányban ez lényeges változást nem okozott. A növekedést az egyéni vállalkozók számának 8,4 ezer fős bővülése határozta meg, de a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok számának növekedése is jelentős volt. Mindezek mellett év végén 1,7 ezerrel, 2,4 százalékkal kevesebb betéti társaság működött a Régióban. A működő adóalanyok 58 százaléka gazdálkodó szerv, 19 százaléka egyéni vállalkozó és 23 százaléka olyan magánszemély, aki a tevékenység gyakorlására kiváltott adószám birtokában végzi tevékenységét. A személyi jövedelemadózáson keresztül további 1,2 millió magánszemély is az Adó Főigazgatóság ügyfélkörébe tartozik ennyien nyújtottak be 2014-ben személyi jövedelemadó-bevallást. 2 4/2012. NGM rendelet a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint az adóteljesítmény számítási módjáról /2010. ((XII. 10.) Korm. rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről. 2

7 Az év során 40 ezer új adószámot adtak ki az Adóigazgatóságok, hasonlóan a 2013-as évhez. 19 ezret gazdálkodóknak, 15 ezret egyéni vállalkozóknak és 6 ezret magánszemélyeknek. A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítását megelőzően az adózó által bejelentett és a nyilvántartásban szereplő adatok egybevetésével az adószám igénylését követően meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e az adószám megállapításának definiált akadálya. E célból jött létre az adóregisztrációs eljárás intézménye, ami már harmadik éve segíti a feketegazdaság visszaszorítását, megakadályozva az adóelkerülési szándékkal létrejött cégek megalakulását. A 2014-ben indult eljárások esetében 31,4 ezer újonnan alakult, átalakulással vagy személyi változással érintett vállalkozás előzetes vizsgálatát hajtották végre az Adóigazgatóságok, ebből 620 esetben tagadták meg az adószám megállapítását. Felszámolási eljárás az előző évinél 2,8 ezerrel több esetben, összesen 9 ezer társaságnál indult, év végén pedig 16,7 ezer gazdálkodó szerv állt felszámolási eljárás alatt. A jogutód nélküli megszűnés másik esete a végelszámolási eljárás elhatározása, mellyel érintett gazdálkodók száma egyharmadával csökkent, számuk 3,5 ezer volt. A Régióban év végén 21,7 ezer gazdálkodónál folyt végelszámolási eljárás. A csődeljárások száma nem számottevő, kényszertörlési eljárást pedig 20,8 ezer adózónál rendelt el a Cégbíróság. Az előző évinél 7,4 százalékkal többen, 25,7 ezren kerültek az év során technikai megszűnt állományba, ami azt jelenti, hogy gazdálkodási tevékenységüket megszűntették, azonban az adóhatósággal még nem zárták le pénzügyi kapcsolataikat. A technikai megszűnt állományban lévők száma év végén meghaladta a 99 ezret, ebből 67 ezer a gazdálkodó szerv és 32 ezer az egyéni vállalkozó. 3

8 A Fővárosban és Pest megyében gazdálkodási tevékenységet folytató adózók 45 százaléka alanya az általános forgalmi adónak. Az áfaalanyok 54 százaléka havi és éves bevalló, közel fele pedig negyedéves áfabevallás beadására kötelezett. A második éve választható kisadózó vállalkozások tételes adóját a jogszabályi feltételeknek megfelelve (kata) 31 ezer egyéni vállalkozó, és közel 8 ezer társas vállalkozás választotta. Számuk az év során 38 százalékkal nőtt. A év végi adatok szerint a kisvállalati adó (kiva) szerint 4 ezer társas vállalkozás adózik. Számuk a év elejei bevezetés óta 5 százalékkal csökkent. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozók száma évek óta folyamatosan csökken, így év végére alig haladta meg a 24 ezret, ami az előző évinél 13 százalékkal kevesebb. Számos adózó választotta az eva helyett az előbbi új adózási formák egyikét. A közösségi adószám nélkülözhetetlen feltétel az Európai Unió tagállamában tevékenykedő üzleti partnerekkel történő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok folytatásához. Az Adó Főigazgatóság illetékességi területén az utóbbi években 5-5 százalékkal nőtt a közösségi adószámmal rendelkezők száma év végén 154,7 ezren rendelkeztek vele, amiből közel 15 ezer az egyéni vállalkozó. 4

9 Az Adóigazgatóságok illetékességéhez tartozó adózók kétharmada fővárosi székhellyel, lakhellyel rendelkezik. A budapesti működő adóalanyok száma szinte azonosan oszlik meg a három Adóigazgatóság között, számuk ezer (arányuk százalék). A Pest megyei Adóigazgatóság illetékességébe 195 ezer gazdálkodó szerv, egyéni vállalkozó illetve adószámos magánszemély tartozik. A Fővárosban a gazdálkodó szervek vannak túlsúlyban (63 százalék), Pest megyében azonban a működő adózók több mint fele egyéni vállalkozó vagy önálló tevékenységet végző magánszemély, továbbá jelentős az őstermelők száma is. A legtöbb, illetve a legkevesebb adózóval bíró kerületek egyaránt a Dél-budapesti Adóigazgatóság illetékességébe tartoznak: a XI. kerületben 37,5 ezer, a XXIII. kerületben 3,3 ezer adózót tartanak nyílván. A II., XIII., III. és a XIV. kerület ugyancsak számosnak tekinthető ezres működő gazdálkodói köre mellett a fővárosi kerületek felében ezer közötti működő adózónak van székhelye, lakhelye. Pest megye 18 járása közül a legtöbb működő adózó a gödöllői (21,3 ezer), valamint az érdi (20 ezer) és a budakeszi járásokban található (19,1 ezer). A legkevesebb működő vállalkozás a nagykőrösi és a szobi járásban (4-4 ezer) tevékenykedik. A többi Pest megyei járásban változatos, 4 és 16 ezer körüli a működő vállalkozások száma: a nagyobb vállalkozói számmal rendelkező járásokban a gazdálkodó szervek, a kisebb járásokban az egyéni vállalkozások túlsúlya jellemző. A járások adóalanyszámában jelentős átrendeződés nem tapasztalható. 5

10 A BEVÉTELEK ALAKULÁSA A Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság illetékességébe tartozó adózók befizetései A fővárosi és Pest megyei Adóigazgatóságok illetékességi körébe tartozó adózók összes nettó adóbefizetése 3 382,4 milliárd forint volt. A bevételek döntő többsége a társadalombiztosítási alapokat megillető bevételekre, általános forgalmi adóra, személyi jövedelemadóra, továbbá társasági- és osztalékadóra folyt be. Az adóalanyok az országos nettó bevételekhez jelentős mértékben hozzájárultak; a társadalombiztosítási járulékok, a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó esetében 31,6 százalékkal, az általános forgalmi adóban 36,6 százalékkal, és a társasági- és osztalékadót érintően pedig 29 százalékkal. Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap bevételei Figyelembe véve az összes jogcímet a bevételek 37 százaléka járulékokból, egészségügyi hozzájárulásból és szociális hozzájárulási adóból származott. Összesen 1 244,7 milliárd forint nettó bevétel érkezett az adónem számlákra, amelynek közel kétharmada, 64 százaléka a versenyszféra befizetése. Az Egészségbiztosítási Alap bevétele 227,9 milliárd forintot, a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevétel 975,1 milliárd forintot tett ki. 6

11 A társadalombiztosítási bevételek megoszlását jogszabályban meghatározott felosztási elvek határozzák meg. Ennek alapján a évben megfizetett szociális hozzájárulási adó 96,3 százaléka a Nyugdíjbiztosítási Alapot, 3,7 százaléka az Egészségbiztosítási Alapot illette meg 4. A 41,7 milliárd forint egészségügyi hozzájárulás (eho) közel 8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Alakulását jogszabályváltozás nem befolyásolta, a növekedést az osztalék kifizetések és a béren kívüli jövedelmek tömegének bővülése indukálta. Belföldi általános forgalmi adó A nettó adóbevételek 33 százalékát az 1 111,7 milliárd forintos általános forgalmiadó-bevétel teszi ki. Az év során az 1 400,8 milliárd forint befizetés mellett az Adóigazgatóságok a visszaigénylésekre 289,1 milliárd forintot utaltak vissza, vagy vezettek át más adónemre. Az áfa-bevételeket több tényező együttes hatása alakította: a belföldi értékesítés bővülése, a gazdasági élet fellendülése mellett az e-útdíj áfa vonzata és az infrastrukturális beruházások után fizetett adóbevételek is. Az online pénztárgépek bevezetése az adómorál javulásával szintén pozitívan hatott a bevételekre. Személyi jövedelemadó A évi összes nettó adóbevétel 15 százaléka, 509,7 milliárd forint a személyi jövedelemadóból folyt be. Az év során az adóalanyok 532,7 milliárd forint adót és adóelőleget fizettek be, míg a benyújtott személyi jövedelemadó-bevallások alapján a jogos visszaigénylésekre, illetve átvezetésekre az Adó Főigazgatóság 23 milliárd forintot utalt ki. A évi bevételek alakulására a csekély mértékű jogszabályi változás hatása mellett a minimálbér változása, illetve a közszféra egy körét érintő bértábla rendezése hatott ban az adónem teljes bevétele a Nyugdíjbiztosítási Alapot illette meg. 7

12 Az év során a munkáltatók, foglalkoztatók által benyújtott 08-as bevallások összesített adatai szerint a bérjövedelmek 10 százalékkal, a külön adózó jövedelmek 27 százalékkal voltak magasabbak a évinél, így a személyi jövedelemadóként levont és átutalt adóelőlegek és adóbefizetések is emelkedtek. A Régióban a költségvetési szférából származik a bevételek mintegy egyharmada. A bevételekben és foglalkoztatói minőségében 2014-ben meghatározó nagyságrendet képviselt az Adó Főigazgatóság illetékességébe tartozó köznevelési intézményfenntartó, ahol év végén közel 150 ezer főt foglalkoztattak. Társasági adó A társasági adó évi nettó bevétele 113,6 milliárd forint volt. Az adó év közben a havi és negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettségekre folyt be. Az előleg mellett a december 22-én esedékes feltöltési kötelezettség 5 az éves bevétel harmadát, 41 milliárd forintot tett ki. Egyéb adónemek Az év során mintegy 403 milliárd forint bevétel folyt be az előzőekben nem említett, NAV által kezelt adónemekre. A pénzügyi tranzakciós illeték évi 100,3 milliárd forintos nettó bevétele az előző évinél egyharmadával több. Az egyszerűsített vállalkozói adóból (eva) származó bevétel 59,2 milliárd forint volt, a befizetések 7,2 milliárd forinttal maradtak el az előző évitől. Továbbra is népszerű az egyéni vállalkozók és a mikro vállalkozások körében a január elsejétől bevezetetett kisadózó vállalkozások tételes adója (kata). A kata adóalanyok által befizetett adó összege a tárgyévet megelőző év másfélszeresére nőtt, így megközelítette a 16,4 milliárd forintot. A kiva adózást választók által befizetett adó a negyedével, 7,2 milliárd forintra bővült az előző évhez képest. Az összefoglaló néven zöld adóknak nevezett környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó és energiaadó befizetésekből évben realizált bevétel összesen 18,9 milliárd forint volt, amely negyedével magasabb az előző évinél. A visszterhes, öröklési és ajándékozási illetékekből befolyt bevétel az előző évhez képest 2,7 milliárd forinttal 28,3 milliárd forintra emelkedett, emellett gépjármű vagyonszerzési illetékből további 8 milliárd forint folyt be augusztustól bevezetett, új adókötelezettség a reklámadó, amelyből 211 adózótól összesen 263 millió forint folyt be. 5 Az adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a várható, éves fizetendő adó összegére ki kell egészíteni, amennyiben az adózó előző évi árbevétele elérte a 100 millió forintot. 8

13 Behajtási bevételek Azon fővárosi és Pest megyei adózóktól, akik önkéntes befizetéssel nem teljesítik esedékes kötelezettségüket, a költségvetést megillető bevételeket az Adó Főigazgatóság behajtás útján szedi be ben 152,8 milliárd forint költségvetést megillető bevételt szedtek be az Adóigazgatóságok, amelyből 2,6 milliárd forint származott csőd-, és felszámolási eljárásokból. Az előző évekhez hasonlóan a behajtási bevételek 64 százaléka adó, 32 százaléka járulék, 4 százaléka illeték és vámjellegű bevételek. Az országos szinten beszedett összeg 43 százaléka a Közép-magyarországi Régióban realizálódott. SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG Az elmúlt években az Adó Főigazgatóság nagy hangsúlyt fektetett a hatékony, minőségi tájékoztatás fejlesztésével az adótudatosság fejlődésének elősegítésére. A év végi ügyfél-elégedettségi felmérésben több ezer kitöltött kérdőív válaszai alapján kedvező visszajelzéseket kapott az Adó Főigazgatóság az ügyfélszolgálatokon tapasztaltakról, a kollégák segítőkészségéről és az ügyintézés menetéről. A szolgáltatások és az ügyfélszolgálati helységekkel szembeni elvárások tekintetében megfogalmazott javaslatokat is figyelembe vettük a fejlesztések során. Ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenység Az Adóigazgatóságok a személyes ügyintézés céljából megjelenő ügyfeleket 4 központi ügyfélszolgálaton és 16 kirendeltségen szolgálják ki. A kulturált környezet megteremtésére az Adó Főigazgatóság igyekszik nagy hangsúlyt fektetni. Ennek érdekében év elején a Budapest III. kerület, Kaszásdűlő utcai kirendeltség helyett a kerületben található Kórház utcában egy modern irodaház földszintjén nyitott meg egy új, tágasabb és magasabb színvonalú kirendeltséget. 9

14 2014. év nyarán az Adó Főigazgatóság felújíttatta a nagykátai kirendeltséget, az érdit átalakíttatta, ügyfélváróját bővítette, a ceglédi kirendeltségen pedig a kisgyermekkel érkező ügyfelek megelégedésére játszósarkot alakított ki. A 2014-es év során több mint 742 ezer ügyfél kereste fel az ügyfélszolgálatokat, ami az előző évek csökkenő tendenciájától eltérően közel 5 százalékos növekedést jelent. Legnagyobb mértékben a bevallást, beadványt személyesen benyújtó ügyfelek száma nőtt, ilyen oknál fogva az előző évhez képest 20 százalékkal többen, összesen 200 ezren jelentek meg az ügyfélszolgálatokon. Adó- és vámügyekben tájékoztatást 155 ezren, adóhatósági igazolást 110 ezren kértek. Az ügyfélszolgálatokon az ügyfelek által is használható számítógépek (ügyfélgépek) üzemelnek, melyeken a nyomtatványkitöltő program mellett a és a weboldalak is elérhetők. Így az adózó az elkészített elektronikus bevallását azonnal be is nyújthatja. Igény esetén az ügyfélszolgálati munkatársak segítséget nyújtanak a bevallás kitöltéséhez és elküldéséhez. Az ügyfélszolgálatokon személyesen benyújtott vagy akár szóban előterjesztett, illetve az elektronikusan érkezett kérelmek alapján 267 ezer darab adó-, valamint együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolást adtak ki, 9 ezer darabbal többet, mint a megelőző évben. Egyre többen kérik az együttes adóigazolást, mely mind az adó-, mind a vámkötelezettségek vonatkozásában igazolásként szolgál. Az elektronikus formában kiadott igazolások aránya meghaladta a 30 százalékot, csekély növekedést mutat. A bevallások elektronikus benyújtására kötelezett adózóktól az adóhivatal csak elektronikus úton benyújtott kérelmet fogad el. Az elektronikus kérelmet benyújtó adózó is választhatja az igazolás papír formátumban történő kiadását, azonban a nem elektronikus úton eljuttatott kérelemre csak papír alapon adjuk ki az igazolást. A Köztartozásmentes Adózói Adatbázis az állami adóhatóság honlapján megtalálható nyilvántartás, amely azt igazolja, hogy az adatbázisban szereplő adózó megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek. A lista nyilvános, a NAV honlapján lekérdezhetők az adatbázisban szereplő adózók, és ez a gazdasági életben hiteles igazolásnak minősül. Év végén csaknem 25 ezer, a Fővárosban és Pest Megyében illetékes adózó szerepelt az adatbázisban, számuk az elmúlt években jelentősen nőtt. 10

15 A központi ügyfélszolgálatokon, illetve a nagyobb kirendeltségeken lehetőség van az adófizetési kötelezettség bankkártyával történő kiegyenlítésére. Ezáltal az adózók 6 illetékességtől függetlenül valamennyi, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóra, illetve az adóhatóság által nyilvántartott visszafizetendő költségvetési támogatásra teljesíthetnek befizetést ezen a módon. POS terminálon keresztül a 2014-es év folyamán 18,2 ezer esetben történt befizetés a NAV számláira, összesen 502 millió forint összegben. A bankkártyás fizetési lehetőség növekvő népszerűségét mutatja, hogy a megelőző évhez képest közel 4 ezerrel több alkalommal, mindösszesen 115 millió forinttal többet fizettek az ügyfelek bankkártyával. Az esetek több mint felében az eljárási illeték kötelezettségüket rendezték ilyen módon az adózók. Az ügyfelek kényelmét, illetve a gyorsabb ügyintézést szolgálja a NAV honlapján elérhető, az ügyfélszolgálati időpontfoglalást biztosító program. Előzetes időpontfoglalásra a NAV központi ügyfélszolgálataira, a leggyakrabban intézett ügytípusok esetében van lehetőség, például adókártya igénylése, adó- és illetőségigazolás kérése, illetve ügyfélkapunyitással kapcsolatos ügyintézés. 6 A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók csak meghatározott esetekben használhatják a bankkártyájukat kötelezettség kiegyenlítésére: a NAV-nál kezdeményezett eljárásokért fizetendő eljárási illetéket, bírósági, közigazgatási eljárási illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat, adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díjat, egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetési kötelezettséget, továbbá amennyiben végrehajtás alatt áll, a végrehajtói letéti számlára történő befizetést teljesíthetnek. 11

16 Az Ügyfélkapu az elmúlt évben is megkönnyítette az adózók ügyeinek elektronikus intézését, használatának terjedését jelzi az emelkedő számú ügyfélkapu nyitások száma. Heti rendszerességgel érhetők el a megelőző héten mért központi ügyfélszolgálati várakozási idők, óránkénti bontásban. A várakozási idő átlagosan 15 perc volt, ám az adózási határidők közeledtével rendszeresen megnő az ügyfélforgalom, így ezekben az időszakokban megerősített ügyfélszolgálattal, hosszabb nyitva tartással és több ügyfélszolgálati ablak egyidejű kinyitásával várják az ügyfeleket az Adóigazgatóságok. A diszpécser pultoknál sorszám húzása nélkül átveszik a bevallásokat, beadványokat, illetve csekket adnak ki a gyorsabb kiszolgálás érdekében. A Dél-budapesti Adóigazgatóság központi ügyfélszolgálatán februárban és májusban jelnyelvi tolmáccsal segítették a hallássérült adózókat személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségük teljesítésében. Ugyanezen az ügyfélszolgálaton működött a vámsziget, ahol vám ügyintézést és vámeljárásokkal kapcsolatos tájékoztatást nyújtottak az ügyfelek számára. Az ügyfélvárókban elhelyezett televíziókon vetített információk és a központi ügyfélszolgálaton kihelyezett futófény által nyújtott tájékoztatás egyaránt jelentős segítséget nyújt az ügyfeleknek. A személyes ügyintézésen túl lehetőség van telefonon, postai úton és elektronikus levélben is az adóügyek intézésére. Általános adójogi kérdésekkel kapcsolatban (adójogszabályok értelmezésével, bevallások, adatszolgáltatások kitöltésével, adókötelezettségek teljesítésével, illetve adóeljárási kérdésekkel kapcsolatosan) telefonon, a NAV Általános Tájékoztató Rendszerén (TCC) keresztül kapható felvilágosítás ben 216 ezer telefonhívást fogadtak a munkatársak ezen a rendszeren keresztül. A hívások száma némileg csökkent az előző évekhez képest. Az Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Contact Centert (ÜCC) egyedi ügyfél azonosító PIN kóddal lehet igénybe venni. A TEL adatlap kitöltését és benyújtását követően a PIN kódot a NAV bocsátja rendelkezésre, ennek alkalmazásával a telefonos rendszeren keresztül már konkrét adóügyeket is lehet intézni. PIN kódot év végéig a rendszer évi bevezetése óta összesen 62 ezren igényeltek. Az ÜCC rendszerbe érkező sikeres hívások száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, és megközelítette az 54 ezret. Az ügyfelek többsége benyújtott bevallásával, törzsadataival vagy folyószámlájának állapotával kapcsolatban kért egyedi tájékoztatást, illetve vette igénybe a javítási, módosítási lehetőséget re már jelentősen kibővült a telefonon intézhető ügytípusok köre: igényelhető tagállami adószám és adóigazolás is. Az ÜCC-n keresztül az ellenőrzést végző megbízásának érvényességét is le lehet kérdezni. 12

17 Postai úton 7,2 ezer tájékoztatást kérő levél érkezett, kétharmada konkrét adónemekhez köthető, egyharmada pedig egyéb, többek között eljárásjogi problémákat vetett fel. Mintegy 12 ezer tájékoztatást kérő elektronikus levélre készült válasz, az előző évekhez hasonlóan jellemzően személyi jövedelemadózással, járulékfizetéssel és az általános forgalmi adóval kapcsolatban érkezett a legtöbb kérdés. A Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság folyamatosan frissülő weboldalán sajtóközlemények, információs füzetek, törvényi változásokkal kapcsolatos tájékoztatók segítik az ügyfelek naprakész tájékozódását. 13

18 Bevallások évben 8 millió darab bevallás és 1,1 millió kontroll adatszolgáltatás érkezett, 89 százalékuk elektronikus formában. Az önadózás keretein belül különböző bevallási formák közül választhatnak az ügyfelek a személyi jövedelemadó benyújtására ben tovább nőtt a csökkentett adattartalmú bevallás beadását választók száma, 589 ezren nyújtották be így a bevallásukat. 448 ezren éltek a hagyományos, teljes adattartalmú bevallás beadásával, ami 8 százalékos csökkenést jelent. Évről-évre növekvő tendenciát mutat azok száma, akik az Adóigazgatóságokat bízzák meg személyi jövedelemadó-bevallásuk elkészítésével. A beadási határidőig, február közepéig az egyszerűsített bevallás elkészítését kérő 1353NY jelű nyilatkozatból több mint 87 ezer érkezett. Az adóhatóság adatai alapján elkészített és a magánszemélyek részére megküldött bevallást végül 75 ezren fogadták el és küldték vissza, mely 8 százalékkal több, mint a megelőző évben. Harmadik éve van arra lehetőség, hogy az adóköteles jövedelmekkel való elszámolást adónyilatkozat formájában nyújtsák be az adózók. Növekvő népszerűségét mutatja, hogy 16,2 ezren éltek ezzel bevallási formával, 72 százalékkal többen, mint a megelőző évben. 302 ezer, vagyis 4 százalékkal volt több azok száma, akik nem önadózással, hanem a munkáltatói adó megállapítás lehetőségének kihasználásával számoltak el előző évben szerzett jövedelmeikről. A magánszemélyek 1997 óta ajánlhatják fel befizetett személyi jövedelemadójuk 1 százalékát, óta pedig 1+1 százalékát a személyi jövedelemadóról szóló törvényben megjelölt kedvezményezetteknek. Az 1 százalékos felajánlásban részesíthető kedvezményezett szervezeteknek két fő csoportja van: az érvényes technikai számmal rendelkező egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzat, valamint a civil szervezetek. A megjelölhető kiemelt költségvetési előirányzat évben ismételten a Nemzeti Tehetség Program volt. 14

19 A fővárosi és Pest megyei illetékességű magánszemélyek 1,1 millió darab érvényes rendelkező nyilatkozatot nyújtottak be. Civil szervezetek számára 632 ezren ajánlották fel adójuk 1 százalékát, összesen 2,9 milliárd forintot, és 435 ezren rendelkeztek valamely egyház vagy a kiemelt költségvetési előirányzat javára, összesen 2,1 milliárd forintról. Az ország egész területéről a magánszemélyek 9 milliárd forintot ajánlottak fel fővárosi és Pest megyei székhelyű civil szervezet és egyház részére (2,3 millió darab érvényes rendelkező nyilatkozatban). A kontroll adatszolgáltatásokat a jogszabályban meghatározott adattartalommal a kifizetők, munkáltatók, hitelintézet, biztosítóintézet stb. kötelesek benyújtani az adóhivatalhoz ben az Adó Főigazgatóságra 1,1 millió adatszolgáltatás érkezett, a legtöbb az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraktól. A bevallási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt 14,2 ezer alkalommal szabtak ki mulasztási bírságot az Adóigazgatóságok, 2,1 milliárd forint összegben. Az elektronikus beszámoló benyújtásával kapcsolatos mulasztás miatt első alkalommal 14 ezer, másodszori felhívás mellett 10 ezer darab első fokú határozatot bocsátottak ki az Adóigazgatóságok, és összesen 3,8 milliárd forint bírságot szabtak ki. Azon körben, ahol az ismételt felhívás és a kiszabott mulasztási bírság eredménytelen volt, tízezer adószám törléséről intézkedtek. 15

20 Folyószámlák A fővárosi és Pest Megyei Adóigazgatóságok több mint 3 millió folyószámlát tartanak nyilván júliusa és októbere között küldték ki a folyószámla-kivonatokat és késedelmipótlék-értesítőket az azzal érintett adózóknak. Folyószámla egyenlegükről azoknak a nem elektronikus bevalló adózóknak postáztak kivonatot, akik előző év december 31-én legalább egy adónemen ezer forintot meghaladó összegű tartozással vagy túlfizetéssel rendelkeztek. Késedelmi pótlék értesítőt annak küldtek, aki fizetési kötelezettségét nem, vagy csak késedelmesen teljesítette, és ezért a 2013-as adóévre késedelmi pótléka keletkezett. Az elektronikus bevallók nem kaptak értesítést postai úton, ők az Ügyfélkapun keresztül rendszeresen nyomon követhetik folyószámlájukat, illetve az előző évi késedelmipótlékfizetési kötelezettségükről is ez úton tájékozódhattak. Megközelítette az 570 ezret azok száma, akik levélben kaptak folyószámla-kivonatot, ebből 46 ezret gazdálkodóknak, 524 ezret magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak küldtek ki. Az elektronikus bevallók közül 382 ezret érintett folyószámla-egyenleg értesítés. Késedelmi pótlékot az összes érintett folyószámla 56 százaléka tartalmazott. A kiküldött folyószámla-kivonatokra december végéig összesen 5,3 ezer észrevétel érkezett, ami 24 százalékos csökkenést jelent a megelőző évhez képest. Az észrevételek 45 százalékában járulék, illetve illeték adónemeken fennálló kötelezettséggel kapcsolatban kérték a hátralék fennállásának tisztázását, a többi esetben a folyószámla kivonat értelmezésével kapcsolatos általános tájékoztatásért fordultak az Adóigazgatóságokhoz az adózók. ELSŐFOKÚ HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG 2014-ben 570 ezer elsőfokú döntést (határozatot, végzést, fizetési felhívást és értesítést) adtak ki az Adóigazgatóságok. Az adó- és illetékügyi szakterületen 490 ezret, a végrehajtási szakterületen 62 ezret, míg az ellenőrzések során hozott határozatok száma meghaladta a 19 ezret. 16

21 ADÓELJÁRÁSI TEVÉKENYSÉG Adó- és illetékügyekben beleértve a hátralékkezelés keretében a végrehajtási szakterületen elévülés tárgyában hozott döntéseket is összesen 506 ezer elsőfokú döntés készült el. Az összes elsőfokú döntés 36 százaléka visszterhes adás-vételt, illetve eljárási illeték ügyet érintett. Az illetékügyi döntések 83 százaléka, 153,2 ezer darab fizetési meghagyás és felhívás volt (visszterhes vagyonátruházási, lelet, elveszett feltételes mentesség), 20 százalékkal több, mint a megelőző évben kiadott. Az év folyamán 22 százalékkal magasabb összegben, 33,8 milliárd forintnyi illeték-kötelezettséget írtak elő az Adóigazgatóságok. Az ingatlanpiac élénkülését jelezte, hogy a Főváros és Pest megye területén végzett helyszíni ingatlan értékbecslések alapján elkészített, kötelezettséget kiszabó fizetési meghagyások száma 23 százalékkal nőtt. Az előírt illetékfizetési kötelezettség 29 milliárd forintot tett ki, az átlagos kiszabott illeték a 2013 évihez hasonló összegű, 284 ezer forint volt. Az Adóigazgatóságok 2014-ben 21,5 ezer adószám felfüggesztő határozatot adtak ki, csaknem dupláját az előző évinek. Azonban míg a felfüggesztések oka 2013-ban többségében az adózó elérhetetlensége, ismeretlensége miatt történt, 2014-ben csak az esetek egyharmadában függesztettek fel ilyen indokkal adószámot. A felfüggesztések kétharmadára (14,5 ezer) azért került sor, mert az adózó bevallási és adófizetési kötelezettségének a felszólítás ellenére 365 napon túl sem tett eleget. 17

22 A 2014-es év során 19,5 ezer adószám törlésére került sor, mely az előző évi darabszámmal közel azonos. Erre a legtöbb esetben az elektronikus beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztása miatt került sor. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelzése alapján 1,8 ezer darabbal, 9 százalékkal több egészségügyi szolgáltatási járulék előírását tartalmazó első fokú határozatot adtak ki az Adóigazgatóságok, mint a megelőző évben, az előírt járulék pedig meghaladta a 2,6 milliárd forintot. A kötelezettség törlésével kapcsolatosan kiadott határozatok száma 3 ezer darab volt, mely egyharmadával több 7 az előző évben kiadottnál. A T1011-es adatlapon tett bejelentése nyomán év elején valamint az év során 183 ezer magánszemély számára írták elő az egészségügyi szolgáltatási fizetési kötelezettséget, ugyanakkor 49 ezer fő esetében az előírás törlésre került 8. Az év során előírt (nettó) összeg megközelítette a 9 milliárd forintot. ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG Az ellenőrzési tevékenység fő célkitűzése a költségvetési bevételek biztosítása mellett a feketegazdaság visszaszorítása, valamint az adózással érintett jogsértő gazdasági folyamatok felderítése. Prioritást élvezett az adózók jogkövető magatartásának elősegítése, továbbá az adóhatósági jelenlét erősítése a rejtett gazdasági tevékenységek visszaszorítása, felszámolása érdekében. A hatósági eszközök törvényes alkalmazásával következetesen felléptek az Adóigazgatóságok mindazokkal szemben, akik nem teljesítették adókötelezettségüket, akik csalási vagy adóelkerülési szándékkal alapítottak gazdasági társaságot. Az adóhatóság célja között szerepelt a jogkövető adózók támogatása, a tiszta piaci verseny elősegítése céljából. A célok elérése érdekében egyre nagyobb szerepet kapott az informatikai támogatottsággal megvalósuló kockázatkezelés és kiválasztás. Az Adóigazgatóságok fokozottan éltek az egyes szakterületek (adó, vám, illetve bűnügyi) közötti együttműködési formákkal. 7 A törlő határozatok számának alakulására hatott az Art. módosítása, miszerint az adóhatóság nem csak az adózó bejelentése nyomán törli a járulékfizetési kötelezettség előírást, hanem ha hitelt érdemlően tudomására jut a kötelezettség megszűnésének indoka január 1-jétől a T1011-es adatlapon bejelentkezett adózónak nem kell határozattal előírni a járulékot. 18

23 Kiválasztás, kockázatkezelés Az adózói életút fontosabb állomásaihoz (alakulás, átalakulás, megszűnés, tulajdonosváltás, székhelyváltás, stb.) kapcsolódó adózói döntések önmagukban még nem hordoznak jelentős mértékű kockázatot, ugyanakkor egyéb kockázatokkal együtt már megalapozhatják az ellenőrzésre történő kiválasztást. Ilyen egyéb kockázat például, ha az adózó bejelentett címe gyanús 9, nem valós, vagy nem alkalmas a tevékenység végzésére, vagy a bejelentett ügyvezető nem végez vezetői tevékenységet, csak kézbesítési meghatalmazott van. Az adóregisztrációval érintett újonnan alakult, illetve átalakult szervezetek közül 22 százalék, összesen társaság működik gyanús címen, ennek 46 százaléka a Keletbudapesti Adóigazgatóság területén míg a személyi változással érintett szervezetek közül működik gyanús címen a Középmagyarországi Régió területén. Az adózó kapcsolatrendszerét érintő kockázat, ha korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülő, fantom cég tulajdonosainak érdekeltségi körébe tartozó új vállalkozás jön létre. Az Adó Főigazgatóság illetékességi körében koncentrálódik az országos szinten magas kockázatúnak minősített adózók 66 százaléka. Év végére 65 ezer adózó kapott magas kockázati besorolást, mely 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az e körben ellenőrzés alá vont vállalkozásoknál 167 milliárd forint nettó adókülönbözet feltárására került sor. A két éve bevezetett belföldi áfa összesítő jelentés nagymértékben hozzájárult az ellenőrzés hatékonyságának növeléséhez, segítette a kiválasztást, illetve támogatta az adózói bizonylatok nélkül is feltárható gazdasági láncolatok felgöngyölítését. 9 Gyanús székhelycímnek tekinthető például: a székhelyszolgáltató, fiktív cím, hajléktalan szálló, közintézmény címére bejelentett társaság. 19

24 Adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzés Az adóregisztrációt követően az induló, átalakuló vállalkozásokat és a személyi változással érintett társaságokat komplex kockázatelemzés érintette. E körben a kockázatelemzés elsősorban a tervezett tevékenység folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének, az alapítók, tagok, tulajdonosok korábbi és jelenlegi érdekköréhez tartozó vállalkozásokhoz fűződő kapcsolatok és adózói szokások kiértékelése alapján történt ben az újonnan alakult/átalakult szervezetek esetében 16,1 ezer, a személyi változással érintett társaságok esetében pedig 19,2 ezer adózónál került sor részletes kockázatkezelésre (az előző évről áthúzódó adóregisztrációs eljárással érintettekkel együtt). Első lépésként az Adóigazgatóságok kérdőívet küldtek ki az adózóknak az induló kockázat meghatározása céljából. A Közép-magyarországi Régióban a kockázati kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatt 2,5 ezer alkalommal mulasztási bírságot szabtak ki az I. fokon eljáró Adóigazgatóságok. Amennyiben a vállalkozás a mulasztási bírság hatására sem küldte vissza a kérdőívet, adószám törlésére került sor, összesen 1,5 ezer esetben. A kockázatelemzési eljárás eredményeként elrendelt fokozott adóhatósági felügyelet időszakában az érintettek bevallási fegyelme, fizetési hajlandósága, a bejelentési kötelezettségek szabályszerű teljesítése, illetve a gazdasági tevékenység hirtelen megváltozására utaló körülmények kaptak fokozott figyelmet. 20

25 Ellenőrzések eredménye Az ellenőrzési kapacitás legnagyobb része 2014-ben is a bevallások utólagos-, és a kiutalás előtti vizsgálatokra összpontosult. A vizsgálatok a gazdasági esemény bekövetkezését követően a lehető legrövidebb időn belül megkezdődtek. A Fővárosban és Pest megyében összesen 82,4 ezer darab ellenőrzés fejeződött be, mely 7,2 százalékkal több, mint az előző évben. A vizsgálatok eredményeképpen 230 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel az Adóigazgatóságok, és 15 százalékkal magasabban alakult a szankciók összege, mely elérte a 197 milliárd forintot. Az országosan elvégzett vizsgálatok egyharmada a Közép-magyarországi Régió vizsgálatai voltak. Valamely adónemre irányulóan 14,6 ezer vizsgálatot végeztek az Adóigazgatóságok, mely 67 százaléka zárult megállapítással. A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező, kiemelt adózók csaknem 40 százaléka került ellenőrzés alá, 385 darab vizsgálat fejeződött be és 16 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel az Adóigazgatóságok év során 335 alkalommal nyomozóhatósági megkeresések, közérdekű bejelentések alapján vagyonosodási vizsgálatok elrendelésére került sor, mely során 5,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg az adóellenőrök. A fizetésképtelen, felszámolás vagy végelszámolás alá került cégek körében több mint 3,3 ezer záró ellenőrzést folytatott le a felszámolási terület. 21

26 Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzések a többszereplős lánckereskedelemi ügyletek hatékonyabb felgöngyölítését segítették ben több mint 5 ezer vizsgálat realizálódott, melyek során 50 százalékkal több revízió zárult megállapítással, mint a megelőző évben. Az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések során az Adóigazgatóságok bármely adóval összefüggő bevallási-, bejelentési-, és nyilvántartási kötelezettség teljesítését vizsgálták összesen 33,9 ezer alkalommal. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre 23,1 ezer esetben került sor. A helyszíni adatgyűjtésre irányuló vizsgálatok során elsősorban nyugta ellenőrzéseket folytattak az adóellenőrök ben több alkalommal került sor célirányos helyszíni vizsgálatsorozatra például a belvárosi vendéglátóhelyeken, romkocsmákban és egyéb éjszakai szórakozóhelyeken. Az év jeles ünnepnapjain is, mint a Valentin nap, Nőnap, vagy a torkos csütörtök, szintén kiemelt figyelmet kaptak a kereskedők, vendéglátók. Az egyre jobban terjedő internetes kereskedelem indukálta, hogy az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések is kezdtek elmozdulni ebbe az irányba. Az Adó Főigazgatóság 95 alkalommal végzett információtechnológiai adatmentést, melyek alapján 22 esetben utólagos ellenőrzést rendeltek el. Áfa ellenőrzések Figyelemmel arra, hogy a költségvetési bevételek jelentős hányadát országosan és a Közép-magyarországi Régióban is az általános forgalmi adóból származó bevételek teszik ki, illetve az adóelkerülés mértéke is ezen adónem tekintetében a legjelentősebb, az áfa kiemelt figyelmet kap. Áfa adónem vizsgálatból darabot folytattak le az Adóigazgatóságok 2014-ben. A fiktív jogügyletek alapján történő jogosulatlan adó-visszaigénylések megakadályozásának leghatékonyabb eszköze a kiutalás előtti ellenőrzés, melyből 2,8 ezret fejeztek be a revizorok, 17 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel és további 10,5 milliárd forint kifizetését akadályozták meg. 22

27 Célként fogalmazódott meg az utólagos vizsgálatok során a csalási folyamatok feltárása. A nagy forgalmat realizáló, de közben minimális adót fizető adózók, az ún. adóminimalizálók körében darab ellenőrzést folytattak le az Adóigazgatóságok, a feltárt nettó adókülönbözet meghaladta a 64 milliárd forintot. Számlagyárak, csalárd értékesítési láncolatok, körbeszámlázásos ügyletek jellemzően a kockázatos tevékenységek közé tartozó zöldség-, gyümölcs, vagy gabona nagykereskedelmet, reklámügynöki, ügyviteli tanácsadási, valamint őrzésbiztonsági, vagyonvédelemi, takarítási, építőipari tevékenységet folytató társaságoknál végzett ellenőrzések során kerültek feltárásra. Több mint ezer vizsgálat irányult értékesítési láncolatok feltárására, és 54 milliárd forintot meghaladó összegben derült fény fiktív számlázásra áfa adónemben. Körbeszámlázásos ügyleteknél 5,3 milliárd forint áfa különbözetet tártak fel az Adóigazgatóságok. Áfa adónem ellenőrzést megelőzően 7,8 ezer darab egyes adókötelezettség teljesítésére irányuló vizsgálatot fejeztek be az Adóigazgatóságok, mely során 7,8 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki. Kiemelt jelentősége van a más államok adóhatóságaival és nemzetközi szervezetekkel történő szoros együttműködésnek, az egymás közötti információcserének. A tagországokból érkező kontroll adatok felhasználásával, főként a forgalmukhoz képest nagy összegű negatív VIES 10 eltérés mellett jelentős nagyságrendű Közösségen belüli kereskedelmet folytató adózókra koncentráltak az Adóigazgatóságok. A nemzetközi információcsere keretében rendelkezésre álló adatok hasznosítására törekedtek a revizorok. Az elvégzett ellenőrzések eredményei alapján az elmúlt évben a hús- és cukoripari, illetve virágkereskedelmi ágazatban a Szlovák és Holland adóhatóságokkal közösen folytatott ellenőrzések szerepe kiemelt jelentőséggel bírt. 10 VIES adatok: Az Európai Unió tagállamainak adózói által bevallott, adózónként és/vagy országonként összesített közösségen belüli forgalmi adatok. 23

28 24

29 A feketefoglalkoztatás visszaszorítása érdekében az önállóan, illetve a vám- és pénzügyőri szakterülettel, több esetben pedig a társhatóságokkal együttesen szervezett helyszíni ellenőrzések keretében be nem jelentett alkalmazottak feltárására került sor. A lefolytatott 6,2 ezer helyszíni vizsgálat egyharmadánál derült ki valamilyen hiányosság. Járulék ellenőrzések A helyszíni ellenőrzéseken kívül elengedhetetlen az adók és járulékok utólagos megállapítása az alkalmazottak védelme (későbbi nyugdíjuk megállapítása) érdekében. Járulék adónemekre irányulóan több mint 5,3 ezer adóvizsgálatot fejeztek be az ellenőrök, a feltárt járulékkülönbözet meghaladta a 6 milliárd forintot, és további 4,8 ezer adatgyűjtést folytattak le, illetve egyes adókötelezettség teljesítését vizsgálták. A járulék ellenőrzésekre történő kiválasztásnál például olyan munkaerő-kölcsönző cégeket vizsgáltak az Adóigazgatóságok, melyeknél valószínűsíthető volt az adóelkerülő magatartás, azaz jelentős anyagi hiányt okoztak a költségvetésnek az adó- és járulékkötelezettségek meg nem fizetésével. A Fővárosban és Pest megyében munkaközvetítő, munkaerőkölcsönző vagy egyéb emberi erőforrás-gazdálkodási tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaság működött 2014-ben 11. E tevékenységi körhöz tartózó adózóknál 4,2 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok. Pénztárgép ellenőrzések Az Adóigazgatóságok kiemelt feladatként kezelték a pénztárgépekkel kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzését. A pénztárgép üzembe helyezéséhez minden pénztárgépet használó adózónak regisztrálnia kellett az adóhatóságnál, melyet követően üzembe helyezési kódot kaptak. A kód alapján a szervizek a Fővárosban és Pest megyében 57,5 ezer pénztárgép megszemélyesítését végezték el. A revizorok a helyszíni vizsgálatok során figyelemmel kísérték a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Az év végére e kötelezettségek ellenőrzése már teljes egészében a nyugtaellenőrzések mindennapos részévé váltak. Így a próbavásárlások során az online pénztárgépet, az adatkommunikációt, a gépnaplót, a gép külsejét és módosítatlanságát, továbbá a kiadott nyugta szabályosságát vizsgálták az adóellenőrök. Majdnem 20 ezer esetben került sor új típusú pénztárgép vizsgálatára. 11 Cégbírósági adatok alapján. 25

30 A pénztárgép távoli felügyeletével, a helyszínen lebonyolítható valós idejű lekérdezések segítségével azonnal kontrollálható, hogy az adott üzletben hány és pontosan mely pénztárgépnek kell lennie, használnak-e az üzletben nem regisztrált pénztárgépet, az adott üzletben lévő, online adatot nem küldő pénztárgép részesült-e egyedi felmentésben, illetve a próbavásárlás során vásárolt tételeket rögzítette-e a pénztárgép Adóügyi Ellenőrző Egysége és az adatok rendben eljutottak-e a NAV szerveréhez. Az Adó Főigazgatóság revizorai nyáron két hónapon keresztül, nemcsak munkaidőben, de hétvégén és éjszakai ellenőrzések keretében is ellenőrizték az online pénztárgépek használatát. Vélhetően ennek is volt hatása arra, hogy mintegy negyedével megugrott az átlagos forgalom az ellenőrzés-sorozatot megelőző hónaphoz képest. Adó-, vám- és bűnügyi terület közös tevékenysége A törvénysértést megkárosító csalárd tevékenységek feltárása során egyre nagyobb szerepet kapott az adó-, vám-, illetve bűnügyi szakterület együttes, egymást kiegészítő fellépése. A közös vizsgálati módszerek alkalmazása, továbbfejlesztése, valamint a társhatóságokkal történő folyamatos együttműködésből származó előnyök széleskörű kiaknázása elősegítette az adózói visszaélések visszaszorítását. A nyomozó hatóság által használt ellenőrzési metodika és eszköztár lehetővé teszi olyan bizonyítékok beszerzését is, melyekre az adóhatósági eszközök nem bizonyulnak elégségesnek. Az Adó Főigazgatóság információtechnológiai területe 68 alkalommal adatmentéssel, illetve a lementett adatok elemzésével segítette a nyomozó szervek munkáját. Az egyes szakterületekkel való együttműködés nyilvánul meg az ágazatspecifikus ellenőrzések (például a dísznövény- vagy élelmiszer nagybani piac) lebonyolítása során. Az áru útja a termelőtől a fogyasztóig vizsgálat alá kerül, indokolt esetben társhatóságokkal kiegészülve. Ezek az ellenőrzések és az általuk nyert információk jelentős mértékben támogatták a számlázási láncolatok felderítését. Nem csak a közös vizsgálatok során mutatkozott meg az adó, vám és bűnügyi szakterület együttműködése, hanem azokban az esetekben is, amikor a vámhatóság által lefolytatott mélységi ellenőrzések során megismert áruforgalmi adatok és az ugyanazon időszaki általános forgalmi adót érintő bevallás adatai jelentős eltérést mutattak. 26

31 Bűncselekmények Az ellenőrzések eredményeképpen bűncselekmény gyanúja miatt összesen 342 alkalommal tett az Adó Főigazgatóság feljelentést 487 bűncselekményre vonatkozóan, 20 milliárd forint elkövetési értékben. Ennek 70 százaléka általános forgalmi adót érintett. Számosságát tekintve a leggyakoribb tényállások közé tartozott a magánokirat-hamísítás, a sikkasztás, valamint a csalás, beleértve az adócsalást is. A legtöbbször, 288 esetben adócsalásra utaló tényeket tártak fel a revizorok, 16 milliárd forint összértékben. A Büntető Törvénykönyv szigorításával bevezetett új gazdasági bűncselekmények (például költségvetési csalás, jövedékkel visszaélés) vonatkozásában 2014-ben még nem tett feljelentést az Adó Főigazgatóság, melynek oka, hogy az elkövetés pillanatában hatályos jogszabály alapján ítélkezik a bíróság, azaz a régi Btk. szerint. A feltárt bűncselekmények széles palettán mozognak: közokirat hamísítás, zártörés, csődbűncselekmény, engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység, hűtlen kezelés és hamis pénz kiadásának gyanúja miatt is megtette az Adó Főigazgatóság a feljelentéseket az illetékes hatóság felé. A bűntető feljelentések kétharmada gazdasági társaság képviselője, 23 százaléka ismeretlen elkövető ellen irányult. Közérdekű bejelentések 2014-ben közel 7,7 ezer darab bejelentés érkezett, 14 százalékkal kevesebb az előző évinél. A bejelentésekből 7,1 ezer darab minősült közérdekűnek, mintegy egyharmadának kivizsgálását névtelenség, beazonosíthatatlanság, kivizsgáltság, ismételt bejelentés vagy adathiány miatt mellőzni kellett. A korábbi évekhez hasonlóan a számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztására, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságokra hívták fel a figyelmet, illetve a számviteli fegyelem megsértését jelezték leggyakrabban az adózók. A tavalyi évben darab vizsgálat fejeződött be, melyek során 1,8 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel az Adóigazgatóságok. Ezek közül 12 esetben kiugróan magas, 50 millió forint feletti megállapítás született. A vizsgálatokhoz kapcsolódóan 57 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki az Adóigazgatóságok. 27

32 HÁTRALÉKKEZELÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG A hátralékkezelési és végrehajtási tevékenység keretében a legfontosabb feladat a hátralékok felhalmozódásának megakadályozása és a lejárt esedékességű, végrehajtható tartozások beszedése a költségvetési bevételek biztosítása érdekében. E tevékenység során az Adóigazgatóságok folyamatosan felülvizsgálják az adózók folyószámláján képződő hátralékokat, szükség esetén végrehajtási eljárást indítanak, elbírálják az adózók fizetési kedvezményre irányuló kérelmeit. Indokolt esetben kezdeményezik vagy bekapcsolódnak a felszámolási-, végelszámolási és csődeljárásokba. A Főváros és Pest Megye illetékességi területen tevékenykedő működő 12 gazdálkodók hátralékát 10 milliárd forinttal csökkentettük az év folyamán, év végén 179 milliárd forint volt. A hátralékkal rendelkező gazdálkodók száma mintegy 6 ezerrel csökkent. Az 577 ezer hátralékkal rendelkező adózó egyharmada gazdálkodó, kétharmada magánszemély. A 415 ezer magánszemély tartozása 97 milliárd forint, az összes hátralék 35 százalékát teszi ki. A magánszemélyek 70 százaléka százezer forint alatti összeggel tartozik. 12 A működő hátralékok és hátralékosok körébe elévülési időn belül beletartoznak azok a már tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók, akik még a tevékenységük gyakorlása alatt adótartozást halmoztak fel, de már magánszemélyként felelnek annak kiegyenlítéséért. Működőként tartjuk nyilván továbbá a gazdálkodót abban az esetben is, ha adószámát az adóhatóság felfüggesztette. Jogszabályi előírás alapján kötelezően átadjuk az önálló bírósági végrehajtóknak azokat az ügyeket, amelyekben ingóság (követelés, jog) vagy ingatlan bírósági, és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalásra került. 28