MIKROÖKONÓMIA FARKASNÉ DR. FEKETE MÁRIA. Egyetemi docens, SZIE, GTK, Közgazdaságtani Intézet

Átírás

1 MIKROÖKONÓMIA FARKASNÉ DR. FEKETE MÁRIA Egyetemi docens, SZIE, GTK, Közgazdaságtani Intézet HEFOP P /1. 1

2 Bevezetés Üdvözöljük a Mikroökonómia tanulmányainak kezdetén. A közgazdaságtan, így aminek része a mikroökonómia is, az erőforrások legjobb hasznosításának tudománya. Közgazdaságtani tanulmányai sorá a gyakorlatban is alkalmazhatja ezt az alapelvet, ha felteszi magának a kérdést: Hogyan tudom maximálisan hasznosítani a tanulásba fektetett időt Különösen fontos és nehéz kérdés ez azoknak, akik levelező tagozaton, vagy távoktatási formában tanulnak, és így a feladatok nagyobb részét taná segítség nélkül kell megoldaniuk. Elsősorban nekik kívánunk segítséget nyújtani a tankönyvünkben alkalmazott speciális módszerrel. Célunk, hogy a szokásos elméleti ismeretek átadásán túl, azok elmélyítésé és gyakorlati hasznosíthatóságuk felismerését is segítsük. Az elméleti részeket ezért feladatokkal, és a gyakorlati felhasználás eredményire szóló információkkal szakítjuk meg. Minden fejezet bevezetéseként áttekintést kap a kulcskérdésekről, amelyekkel a tananyagrész foglalkozik. Meghatározzuk azokat követelményeket is, amelyeket az adott rész megtanulása után Önnek teljesítenie kell. Az...Ön képes lesz... felsorolások olyan elvárásokat tükröznek, amelyeket önmagába folyamatosan lemérhet, illetve amelyeket magától számon kérhet. HEFOP P /1. 2

3 A közgazdaságtan a gazdálkodás tudománya A gazdálkodás szükségessége és folyamata: termelési tényezők INPUTOK Korlátozott mennyiségek TERMELÉS Végtelenek Korlátozott mennyiségek OUTPUTOK szolgáltatások és termékek SZÜKSÉGLETEK SZŰKÖSSÉG GAZDÁLKODÁS MIT? HOGYAN? KINEK? HEFOP P /1. 3

4 MIT TERMELJENEK? A közgazdaságtan tárgya az egyének és/vagy a társadalom választásainak/döntéseinek tanulmányozása, Milyen javakat és szolgáltatásokat állítsanak elő? HOGYAN TERMELJENEK? Hogyan használják fel a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat (technológia és erőforrás allokáció)? KINEK TERMELJENEK? Az előállított termékeket hogyan osszák el a személyek és társadalmi csoportok között ( jövedelemelosztás)? HEFOP P /1. 4

5 A gazdasági koordináció fogalma és típusai Hogyan kapunk választ a közgazdaságtan Mit? Hogyan? és Kinek? alapkérdéseire. Gazdaságkoordinációs formák: etikai koordináció, agresszív koordináció, piaci koordináció, bürokratikus koordináció vegyes HEFOP P /1. 5

6 1 8 A termelési lehetőségek határgörbéje Gépek D B E C Kihasználatlan erőforrások Az adott technológiai ismeretek mellett elérhetetlen A termelési tényezők teljes kihasználásával elérhető kombinációk HEFOP P / Élelmiszer

7 Pozitív és normatív közgazdaságtan Miért vitatkoznak a közgazdászok? HEFOP P /1. 7

8 A közgazdaságtan módszere A modellek lényege HEFOP P /1. 8

9 HEFOP P /1. 9

10 A mikroökonómia az egyes gazdasági szereplők viselkedésének vizsgálata vizsgálatának színtere a piac Termékpiac P s d Q Háztartás Állam Vállalat P 1 s Q Termelési tényező piac d HEFOP P /1. 1

11 A piacformák A piacok jellege jelentősen befolyásolja a piaci szereplők viselkedését! A piacformák jellemzőinek összefoglalása: Kompetitív piac Monopolisztikus verseny Oligopol piac Szereplők száma sok sok eladó kevés, vevő sok Monopólium egy eladó, sok vevő (kivéve monopszónia) ármeghatározó Hatás az árra árelfogadók van árképző, vezető, v. követő Ki-és belépés könnyű nem könnyű nehéz szinte lehetetlen Információ áramlás szabad korlátozott korlátozott nincs Termék jellege homogén differenciált homogén homogén HEFOP P /1. 11

12 HEFOP P /1. 12

13 A KERESLET Javak meghatározott mennyisége iránti vásárlási szándék A teljes keresleti függvény: Függvényszerű kapcsolat A vizsgált jószág keresletét befolyásoló összes tényező és a jószágból keresett mennyiség függvényszerű kapcsolata. Befolyásoló tényezők: Dx = f(t, Px, Py, Pz I, E, n ) a fogyasztók szokásai, ízlése (taste - T), jövedelmük nagysága (income - I), a termék ára (Px), más az adott termékkel valamilyen kapcsolatban lévő termékek ára (esetünkben Py és Pz), a fogyasztók várakozásai (expectation - E) és más itt nem nevesített tényezők (n). HEFOP P /1. 13

14 Parciális keresleti függvény A mikroökonómiai piac elemzése során egyszerre csak egy tényező változásának hatását vizsgáljuk, ehhez feltételezzük, hogy az egyéb befolyásoló tényezők változatlanok. Ez a ceteris paribus elve. Keresleti függvény az ár és a keresett mennyiség függvényszerű kapcsolata HEFOP P /1. 14

15 A lineáris keresleti függvény (Inverz) Q d =a-bp Inverz: a Q P = b Ár (P) [Ft/db] = a b 1 Q b Árváltozás P Keresett mennyiség [db/hét] Csokoládé keresleti görbéje Keresett mennyiség változása Q HEFOP P /1. 15

16 A keresleti függvény változása Pl: Jövedelemváltozás P 2 18 Új keresleti görbe 16 Ár (P) [Ft/db] Keresett mennyiség [db/hét] Régi Új Régi keresleti görbe Q HEFOP P /1. 16

17 P (ár) Tipikus keresleti függvény d Elméleti modell ΔP m = ΔP ΔQ ΔQ d Q (keresett mennyiség) Gyakorlat: A csirkehús fogyasztása az Egyesült Államokban Mennyiség (lb) HEFOP P /1. 17 Ár (cent/lb)

18 A kereslet rugalmassága A keresett mennyiség százalékos változása/ a keresletet meghatározó valamely tényező százalékos változása Mérése: A kereslet: árrugalmassága (saját) jövedelemrugalmassága kereszt árrugalmassága. HEFOP P /1. 18

19 A kereslet árrugalmassága ε = ΔQ% ΔP% 1 rugalmas kereslet <ا εا 1 rugalmatlan kereslet >ا εا Egy százalékos árváltozás hány százalékos változást okoz a keresett mennyiségben (Központi formula, ε = ívrugalmasság ) (Q 2 -Q 1 ) / [(Q 2 + Q 1 )/ 2] (P 2 -P 1 ) / [(P 2 + P 1 )/ 2] HEFOP P /1. 19

20 A kereslet kereszt-árrugalmassága E X,Y = ΔQ ΔP Megmutatja, hány százalékkal változik egy jószág keresett mennyisége egy másik jószág árának egy százalékos változása hatására. X Y Q P Y X E X,Y > helyettesítő termék E X,Y < kiegészítő termék E X,Y = semleges termék HEFOP P /1. 2

21 A kereslet jövedelemrugalmassága ε i = ΔQ% ΔI% Egy százalékos jövedelemváltozás hány százalékos változást okoz a keresett mennyiségben Központi formula = ( ívrugalmasság ) (Q 2 -Q 1 ) / [(Q 2 + Q 1 )/ 2] (I 2 -I 1 ) / [(I 2 + I 1 )/ 2] HEFOP P /1. 21

22 A keresleti függvény és az árrugalmasság P P Q (db) d d Q (db) (a) Rugalmas (b) Rugalmatlan Oktatási fig segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

23 HEFOP P /1. 23 Árbevétel és a rugalmasság összefüggése Q P P P -ΔP Q +ΔQ Q ( ) ( ) = Δ Δ Δ Δ = Δ Δ Δ Δ = Δ Δ = Δ Δ Δ Δ = = Δ Δ Δ Δ = Δ Δ Δ Δ Δ Δ Δ Δ = Δ Δ Δ Δ = Δ ε : P Q TR P Q Q P P Q TR P P Q Q P P P P Q P Q P Q TR Q P Q P MR Q TR P Q Q P TR marad P Q Q P Q P TR P Q Q P P TR ε>i1i ε<i1i

24 Árbevétel és a rugalmasság összefüggése 2. MR = Δ TR Δ Q = P 1 1 ε Ha ε <1 ha P MR< TR Ha ε =1 ha P MR= TR nem változik Ha ε >1 ha P MR< TR HEFOP P /1. 24

25 AZ ÁRBEVÉTEL ÉS A KERESLET ÁRRUGALMASSÁGÁNAK KAPCSOLATA P A B ε >1 ε <1 C M Piaci kereslet = átlagbevétel D G E F Q (Eladott mennyiség) határbevétel H R (Árbevétel) m Összbevétel Q (Eladott mennyiség) HEFOP P /1. 25

26 A piaci és az egyéni keresleti függvény Q ( p ) = ( ) x, py, I1, I 2,... I n qi px, py, Ii n i= 1 p x p REZmax ) p x p x p REZ (R) p REZ (p) d Rozi d Pál D=d r +d p Közgazdász ROZI egyéni keresleti függvénye qr qp Q Közgazdász Pál Piaci keresleti egyéni keresleti függvény függvénye HEFOP P /1. 26

27 Kínálati függvény Az ábrán látható kínálati függvény: Q=-1+5P, meredeksége pozitív: m=5 Ár (P) [Ft/db] Keresett mennyiség [db/hét] P [Ft/db] Inverz kínálati függvény Csokoládé kínálati görbéje Kínált mennyiség változása Q [1db/hét] HEFOP P /1. 27

28 Piaci egyensúly: Marshall kereszt Ár (P) [Ft/db] Mennyiség [db/hét] Keresett Kínált Hiány/ többlet többlet többlet többlet többlet egyensúly hiány hiány hiány Nyomás az áron le le le le nincs fel fel fel P [Ft/db] Q d Egyensúlyi ár (P e ) Túlkínálat ha az ár 2 Ft Hiány ha az ár 8 Ft Egyensúlyi pont Egyensúlyi mennyiség (Q e ) E Q s kínálati görbe keresleti görbe 9 Q [1db/hét] HEFOP P /1. 28

29 ALFRED MARSHALL ( ) A teológiai tanulmányok után matematikusként szerzett MSC fokozatot Cambridge-ben. Itt kezdett el közgazdaságtannal foglalkozni től nyugdíjba vonulásáig a Politikai Gazdaságtan Tanszék vezetője Cambridge-ben. Fő műve a Közgazdaságtan alapelvei (Principles of Economics). Ebben a művében sok olyan elemzési módszerrel és fogalommal találkozunk, amelyek a mikroökonómiai elemzéseknek ma is az alapját képezik: kereslet, kínálat, piaci egyensúly, rugalmasság, rövid és hosszú táv. Művét a neoklasszikus iskola bibliájának is nevezik. A Közgazdasági Tanszékek felét Angliában az ő tanítványai foglalják el, és részesedésük a közgazdasági gondolkodásban még ennél is nagyobb. (Keynes 1924) HEFOP P /1. 29

30 A piaci egyensúly változása 1. Jövedelemnövekedés keresleti függvény elmozdulása Új egyensúly P S P 2 P 1 e 1 e 2 D 2 D Q 1 Q 2 Q HEFOP P /1. 3

31 A piaci egyensúly változása 2. Költségnövekedés Kínálati függvény elmozdulása Új egyensúly P S 2 S 1 e 2 P 2 P 1 e 1 Q 2 Q 1 D Q HEFOP P /1. 31

32 Fogyasztói magatartás A fogyasztás célja: a fogyasztás során szerzett hasznosság maximalizálása Hasznosság: Utility, U 1. A termék hasznos tulajdonsága 2. A fogyasztás révén nyert élvezet, elégedettség Mérése Hasznosság elméletek Kardinális elmélet: a hasznosság tőszámokkal mérhető Ordinális elmélet: Preferenciarendezés-fogyasztói kosarak sorba rendezése HEFOP P /1. 32

33 Kardinális hasznosságelmélet Közgazdász Pál hasznosság függvényei TU (a) Az összhaszon (TU) növekedése egy pótlólagos korsó sör elfogyasztása révén. (b) Csökkeno határhaszon (MU) amelyet a sörfogyasztás növekedése révén kapunk. MU Korsó sör MU = ΔTU Δq Korsó sör A hasznosság szubjektív! HEFOP P /1. 33

34 A összhaszon(tu) és a határhaszon (MU) TU a MU b c = d ΔTU ΔQ e f TU Q MU a Közgazdász Rozi csokoládé fogyasztásának összhaszon és határhaszon függvénye Elfogyasztott jószágegység Összhaszon (TU) Határhaszon (MU=ΔTU/ΔQ) (Q) = = = = = = 2 b c d e Gossen I. törvénye: A csökkenő határhaszon törvénye f MU Q HEFOP P /1. 34

35 Egyéni keresleti görbe és a fogyasztói többlet a kardinális hasznosság elmélet alapján MU 1 Határhaszon függvény P (Ft) 2 Egyéni keresleti görbe Fogyasztói többlet MC=MB Q HEFOP P /1. 35

36 Fogyasztói i magatartás s 2. Ordinális hasznosság g elmélet let Optimális választv lasztás: s: Közömbösségi görbe g és Költségvetési egyenes segíts tségével fig

37 Ordinális hasznosságelmélet A fogyasztó döntését t befolyásolj solják: a fogyasztó ízlése ( közömbk mbösségi görbe) a fogyasztó jövedelme (I-income( income) és s a a termékek ára (Px( ésp y) HEFOP P /1. 37

38 HEFOP P /1. 38

39 A preferencia rendezés s axiómái: i: Teljesség Reflexivitás Tranzitivitás Dominancia fig Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéh

40 Közömbös jószágkosarak Jószágkosár a b c d e f g Hamburger Sör Minden fogyasztói kosár azonos hasznosságot képvisel ugyanolyan jók egymással közömbös viszonyban vannak : a b és b a HEFOP P /1. 4

41 A közömbösségi görbe 2. hamburger a e Jószágkosár a b c d e f g Hamburger g sör Sör HEFOP P /1. 41

42 A helyettesítési határráta (MRS) Hamburger, Y termék ΔY a ΔX b MRS MRS = ΔY = ΔX MU MU x y Sör, X termék HEFOP P /1. 42

43 Hamburger 3 2 A közömbösségi térkép Az origótól távolodva a hasznosság no! 1 U 2 Sör U 1 U HEFOP P /1. 43

44 Költségvetési korlát - költségvetési egyenes A fogyasztó döntését t befolyásolj solják: a fogyasztó ízlése ( közömbk mbösségi görbe) g a fogyasztó jövedelme (I-income( income) és s a a termékek ára (Px( és s P y) reálj ljövedelem Feltétel: tel: Fogyasztói i magatartás s 2. Ordinális hasznosság g elmélet let I= 3 ; P hamburger =1 ; P Költségvetési egyenes: I= P hamburger ; Psör=2 =2 hamburger Q hamburger + Psör Qsör HEFOP P /1. 44

45 A költségvetési egyenes 2. 3 Ytermék Az adott jövedelem és árarányok mellett elérhetetlen jószágkosarak halmaza Elérhető Megvásárolható jószágkosarak halmaza jószágkosarak halmaza O Xtermék HEFOP P /

46 A költségvetési egyenes 3 a Sör X Hamburger Y Fogyasztói kosár Hamburger, Y 2 1 Meredeksége: - Px / PY b 3 a 5 2 b 1 1 c 15 d c Feltétel: P X = 2 P Y = 1 I=3 d Sör, X HEFOP P /1. 46

47 A jövedelemváltozás hatása a költségvetési egyenesre 4 Feltétel: Hamburger, Y P X = 2 P Y = 1 I = 4 I = 3 I = 4 Sör, X HEFOP P /1. 47

48 Az árváltozás hatása 3 hamburger, Y 2 Feltétel: P X = 1, x termék ára felére csökkent P Y = 1 I=3 A költségvetési egyenes megváltozott! ELFORDULT! Meredeksége változott! 1 I 1 I 2 b c Sör, X HEFOP P /1. 48

49 Az optimális választás: a MU MU x = y Px Py Ytermék Y 1 B O X 1 c U 2 U 1 Xtermék A határhasznok aránya megegyezik az árak arány nyával! A költsk ltségvetési egyenes és s a közömbk mbösségi görbe g meredeksége egyenlő. fig U 3

50 Az ár-fogyasztás görbe szerkesztése 1. Az árváltozás hatása az optimális választásra Q [db/hó] Y termék A U 1 C B U 3 U 2 X termék HEFOP P /1. 5

51 Az ár-fogyasztás görbe Q [db/hó] Y termék A Ár-fogyasztás görbe (PCC U 1 C B U 3 U 2 X termék HEFOP P /1. 51

52 A jövedelemváltozás hatása az optimális választásra Q y [db/hét] Y termék mennyisége I 4 I 3 I 2 I 1 U 1 Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC) U 4 U 3 U 2 Q x1 Q x2 Q x3 Q x4 X termék mennyisége Q x [db/hét] HEFOP P /1. 52

53 Az Engel görbe Y termék mennyisége I 4 I 3 I 2 I 1 E 1 E 2 U 1 E 3 E 4 Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC) U 4 U 3 U 2 Q x1 Q x2 Q x3 Q x4 X termék mennyisége I 4 I 3 Engel görbe jövedelem I 2 I 1 Q x1 Q x2 Q x3 Q x4 X termék mennyisége HEFOP P /1. 53

54 Ár-fogyasztás görbe és az egyéni keresleti görbe Az egyéni keresleti görbe g származtat rmaztatása Hamburger, Y a b I 1 I 2 I 3 Ár-fogyasztás görbe, PCC U 1 I 4 U 3 U 2 U 4 Sör, X P 1 A Sör ára, P P 2 B P 3 P 4 Q 1 Q 2 d Egyéni keresleti görbe Sör, X HEFOP P /1. 54

55 Az árváltozás s hatásának felbontása Az árváltozás helyettesítési és jövedelem hatása A reálj ljövedelem Hicks: vedelem értelmezése: a reálj ljövedelem akkor nem változik, v ha a fogyasztó hasznossága változatlan v marad ( ugyanazon közömbösségi görbg rbén n lévől kosarat képes k megvásárolni ) Slutsky: a reálj ljövedelem akkor nem változik, v ha a fogyasztói ugyanazt a kosarat képes k megvásárolni HEFOP P /1. 55

56 Az árváltozás s hatásának felbontása Normál l termék I/P y Y termék Y 1 Y 2 A B C U 2 U 1 O Helyettesítési hatás X 1 X* Teljes hatás X 2 I/P* x Jövedelem hatás X termék HEFOP P /1. 56

57 HEFOP P /1. 57

58 TERMÉKPIAC Cél: összhaszon maximalizálása KERESLET Cél: profit maximalizálása KÍNÁLAT HÁZTARTÁSOK PIAC VÁLLALATOK KÍNÁLAT Cél: jövedelem maximalizálása KERESLET Cél: költség minimalizálás TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA HEFOP P /1. 58

59 A kínálatról tanultak összefoglalása A kínálati függvény megmutatja, hogy a termelők különböző árak mellett milyen mennyiségeket kínálnak. Valamely áru piaci kínálata a termelők egyéni kínálatának összessége. Vállalatok, vállalkozások magatartása Befolyásoló tényezők: Piacszerkezet, piacforma Mikroökonómiai idő P (ár) s Q (kínált mennyiség) HEFOP P /1. s 59 ΔP / P ΔQ ΔP A kínálat rugalmassága: s ε m = = ΔP ΔQ ΔQ / Q

60 Piacszerkezet, piacforma A piacszerkezetet meghatározó tényezők: szereplők száma, a piacra lépés feltételei, a szereplők befolyása az árra, a termék jellege, az információhoz jutás lehetőségei. A piacformák: tökéletes verseny, abszolút monopólium, olipolpiac, monopolisztikus verseny. A piaci erő és mérése: a vállalatnak az a képessége, hogy befolyásolni tudja az árakat. Koncentrációs ráta: legnagyobb cégek százalékos részesedése, Herfindahl index: a piaci részarányok négyzetének összege, Lerner index: 1 L = ε Állami szabályozás d HEFOP P /1. 6

61 INPUTOK: Munka (L) Toke (K) A termelés Technikai folyamat: Termelési függvény Q=f (L,K) TERMELÉS Q a ráfordítások és termelés mennyisége közötti összefüggés Termelési tényezok ára P L,P K, Gazdasági folyamat: Költség függvények Ráfordítások pénzben kifejezet értéke és a termelés közötti kapcsolat KÖLTSÉG C HEFOP P /1. 61

62 A mikroökon konómiai ido Hogyan képes a vállalat reagálni a piaci változásokra? PIACI TÁV: csak az árakat tudja változtatni RÖVID TÁV: Legalább egy input fix (K), a többi változik (L) HOSSZÚ TÁV : Minden input változik Rövid távú termelési függvény: Q=f ( K, L ) Rövid távú költségek: Fix költség: a toke költsége, FC Változó költség: a munka költsége, VC Összes költség: FC+VC Hosszú távú termelési függvény: Q=f ( K, L ) Minden input változik! Hosszú távú költségfüggvény: Az összes költség változó HEFOP P /1. 62

63 A rövid távú termelési függvény (Parciális termelési függvény) Feltétel: a tőke mennyisége változatlan a munka mennyiségét növeljük Hogyan változik a termelés a munka mennyiségének változásával? HEFOP P /1. 63

64 A rövid távú termelési függvények (Parciális termelési függvények) Q, TP L. TP. Termelési függvény A munka határterméke: MP L = TP/ L L HEFOP P /1. 64

65 A munka átlagterméke AP L = TP L A munka határterméke MP L = ΔTP ΔL HEFOP P /1. 65

66 TP, MP L Az össztermék (TP) és a munka határtermékének (MP L ) függvénye L TP MP L L HEFOP P /1. 66

67 Az össztermék és munka átlagtermék és a munka határtermék függvénye TP, AP L, MP L L TP AP L MP L L, munka mennyisége HEFOP P /1. 67

68 A csökken kkenő hozadék k törvt rvénye Ha egyre több munkát vonunk be, a tőke azonos szintje mellett, elérünk egy olyan mennyiséget, amely után a pótlólagos munkamennyiség már egyre kisebb termelésnövekedést eredményez. A munka határterméke csökkenő! A munka határterméke a termelési függvény első deriváltja! A termelés ott a maximális, ahol a munka határterméke nulla. HEFOP P /1. 68

69 A hozadéki szférák elhatárolása Növekvő hozadék MP L nő Csökkenő hozadék MP L csökken Negatív hozadék, MP L negatív HEFOP P /1. 69

70 A hosszú távú termelési függvény A termelés Technikai folyamat: INPUTOK: Munka (L) Tőke (K) Termelési függvény TERMELÉS Q Q=f (L,K) a ráfordítások és termelés mennyisége közötti összefüggés Hosszú távon minden input változó! HEFOP P /1. 7

71 A hosszú távú termelési függvény Q Termelési függvény (hegy) C D A Q Q 1 B K L A hegy belseje üres, a termelési függvény csak a hatékony pontokat tartalmazza. A hegyet vízszintesen elmetszve azt kapjuk, hogy egy bizonyos termelési mennyiséget milyen input kombinációval tudunk előállítani. HEFOP P /1. 71

72 Az egyenlőtermék görbe, isoquant származtatása Q Termelési függvény (hegy) C D A Q 1 B Q K L K Az egyenlő termékgörbe azon tőke és munka kombinációkat mutatja, amellyel egy adott termékmennyiség előállítható Növekvő kibocsátás Q 1 Q HEFOP P /1. 72 L

73 Az isoquant térkép K Tőke mennyisége Q 3 =1 Q 2 =8 Q 1 =6 L Munka mennyisége HEFOP P /1. 73

74 Skálahozadék értelmezése (Az optimális üzemméret kérdése) A skálahozadék (Returns( to scale) ) azt mutatja, hogy hogyan változik a termelés, ha a termelési tényezőket arányosan növeljük. Például: a tőkét és a munkát is is kétszeresére Lehetőségek: a termelés is is kétszeresére nő nő állandó skálahozadék a termelés s több t mint kkétszeresére nőn nő növekvő skálahozadék a termelés s kkétszeresénél l kisebb mértékben nőn nő csökkenő skálahozadék HEFOP P /1. 74

75 Csökkenő skálahozadék 1 egység munka növekménye csak 1 többlet termelést eredményez a korábbi 2-zal szemben 4 3 c R 5 Tőke (K) 2 b 1 a Munka (L) 2 HEFOP P /1. 75

76 A technikai helyettesítés határr rrátája, MRTS MRTS = ΔK / ΔL, az isoquant mentén a termelés mennyisége nem változik ΔQ = ΔQ = MP L ΔL + MP K ΔK MP L ΔL = MP K ΔK MP MP L K = ΔK ΔL fig

77 A technikai helyettesítés határrátája, MRTS Tőke mennyisége K 3 MP MP L K = ΔK ΔL Munka mennyisége Q 1 =6 L HEFOP P /1. 77

78 Az egyenlőkölts ltség-görbe, az isocost egyenes K 3 25 TC = 3 P K = 2 P L = 1 a: TC/ P K =15 b: K=1 L= a TC=3 Az isocost egyenes meredeksége: 1 5 b TC = 3 P P L K L HEFOP P /1. 78

79 Az egyenlőkölts ltség-görbe, az isocost egyenes K 3 25 TC = 4 P K = 2 P L = 1 a: TC/ P K =2 b: K= a b L=2 TC=4 Az isocost egyenes meredeksége: P P L K 5 TC=3 TC = 4 L HEFOP P /1. 79

80 Optimális választás: 35 MP L = MP az a technológia, amellyel Q 1 mennyiséget a legkisebb költséggel lehet előállítani K P P L K 3 25 (Tőke, K) TC = 4 5 Q (Munka, L) HEFOP P /1. 8

81 A vállalat növekedési útja Hosszú távon minden termelési tényező változik Feltétel: A tényezők áraránya változatlan Növekedési út K O TC = 2 TC = 4 TC = 6 Q =1 Q =3 Q =2 L HEFOP P /1. 81

82 Az árarányok változásának hatása az optimális választásra 35 3 A bérnövekedés hatása változatlan összköltség esetén K 25 2 P K = 2 P L = 1 = A A TC = 4 5 Q L HEFOP P /1. 82

83 A vállalatok költségei HEFOP P /1. 83

84 INPUTOK: Munka (L) Toke (K) A termelés Technikai folyamat: Termelési függvény Q=f (L,K) TERMELÉS Q a ráfordítások és termelés mennyisége közötti összefüggés Termelési tényezok ára P L,P K, Gazdasági folyamat: Költség függvények Ráfordítások pénzben kifejezet értéke és a termelés közötti kapcsolat KÖLTSÉG C HEFOP P /1. 84

85 A vállalat v költsk ltségei A költségek csoportosítása: Termelési költségek Tranzakciós költségek Termelési költségek: Számviteli költség: folyóköltség+ amortizáció Gazdasági költség: számviteli költség +alternatív költség Explicit és implicit költségek Rövid távú és hosszú távú költségek HEFOP P /1. 85

86 A mikroökon konómiai ido Hogyan képes a vállalat reagálni a piaci változásokra? PIACI TÁV: csak az árakat tudja változtatni RÖVID TÁV: Legalább egy input fix (K), a többi változik (L) HOSSZÚ TÁV : Minden input változik Rövid távú termelési függvény: Q=f ( K, L ) Rövid távú költségek: Fix költség: a toke költsége, FC Változó költség: a munka költsége, VC Összes költség: FC+VC Hosszú távú termelési függvény: Q=f ( K, L ) Minden input változik! Hosszú távú költségfüggvény: Az összes költség változó HEFOP P /1. 86

87 A vállalat termelési költségei A költségfüggvény a termelési függvény pénzügyi vetülete Rövid táv: Összes költség = Fix költség + változó költség TC = FC + VC TC= a tőke költsége +a munka költsége Hosszú táv: Minden költség változó! HEFOP P /1. 87

88 A rövid távú költségfüggvények HEFOP P /1. 88

89 Változó költségfüggvény: a rövid távú termelési függvény pénzügyi vetülete A rövid távú termelési függvény: hogyan változik az össztermelés a munka mennyiségének változása függvényében változik ( a tőke mennyisége állandó! ) Termelés, Q Rövidtávú termelési függvény Munka, L Rövid távú változó költség függvény: Változó költség: a munka költsége VC= L w ahol: W= munkabér, a munka ára Példánkban: W=12 Változó költség, VC Rövidtávú költségfüggvény Termelés, Q HEFOP P /1. 89

90 Rövid távú költségfüggvények 1. A fix és változó költség függvénye A fix költség a tőke, a változó költség a munka költsége FC, Fix és VC, változó költségek VC FC Output (Q) FC ( ) VC ( ) Q, a termelés mennyisége HEFOP P /1. 9

91 Rövid távú költségfüggvények 2. TC, FC, VC Az összes költség, a fix és a változó költség függvényei TC= FC +VC TC VC Termelés (Q) FC ( ) VC ( ) TC ( ) FC Q, a termelés mennyisége HEFOP P /1. 91

92 A határköltség, MC A rövid távú költségfüggvények: TC=FC+VC A határköltség (MC) Fogalma: megmutatja hogyan változik az összes költség, ha egy egységgel ( igen kis egységgel ) növelem a termelést ΔTC ΔVC MC = = ΔQ ΔQ Az összköltségfüggvény Q szerinti első deriváltja! HEFOP P /1. 92

93 12 TC ( ) 1 A határköltség értelmezése Q TC MC MC = ΔTC ΔQ = ΔVC ΔQ ΔQ = 1 ΔTC = 12 TC Q HEFOP P /1. 93

94 Átlagköltség függvények: Összköltség függvény: TC=FC+VC Átlagköltség: AC=TC/Q Átlagos fix költség: AFC=FC/Q Átlagos változó költség: AVC=VC/Q AC=AFC+AVC HEFOP P /1. 94

95 Rövid távú költségfüggvények 3. Az átlagos összköltség, az átlagos változó költség és a határköltség függvény kapcsolata MC AC Költségek, MC, AC, AVC AVC Termelés Q) Az átlagköltség függvények U alakúak. A határköltség-függvény növekvő szakasza az átlagos változó költség-függvényt és az átlagos összköltség függvényt is a minimumában metszi! HEFOP P /1. 95

96 Az átlag és a határköltség függvények összefüggése MC AC AVC Költség, C b AFC a AFC A termelés mennyisége (Q) HEFOP P /1. 96

97 A hosszú távú költségfüggvények Hosszú távon minden költség változó! A vállalat üzemméretet választ! A vállalat technológiát választ! HEFOP P /1. 97

98 A hosszú távú termelési függvény (ismétlés) A termelés Technikai folyamat: INPUTOK: Munka (L) Tőke (K) Termelési függvény TERMELÉS Q Q=f (L,K) a ráfordítások és termelés mennyisége közötti összefüggés Hosszú távon minden input változó, minden költség változó! fig

99 A vállalat növekedési útja és a skálahozadék (ismétlés) Növekvő skálahozadék 3 egységig, állandó skálahozadék 3-4-ig, csökkenő 4 felett K TC 1 TC 2 L TC 5 TC 4 TC TC 6 TC HEFOP P /1. 99

100 K A vállalat növekedési útja és a skálahozadék Növekvő skálahozadék 3 egységig, állandó skálahozadék 3-4-ig, csökkenő 4 felett A növekedési út a különböző költségszintekhez tartozó optimális (legnagyobb) termelési szinteket mutatja. 7 TC 1 TC 2 L TC 6 TC 5 TC 4 TC TC TC A vállalat hosszú távú költségfüggvényének származtatása a vállalat növekedési útjából TC 2 TC Q HEFOP P /1. 1

101 A hosszú távú átlagköltség görbe (LRAC) a rövid távú átlagköltség görbék burkoló görbéje SRAC AC LRAC O Q HEFOP P /1. 11

102 A VÁLLALATOK BEVÉTELE (REVENUE) n TR = Σ i =1 p i Q KOMPETITÍV PIAC: A vállalat árelfogadó, az ár a piaci kereslet-kínálat által meghatározott NEM KOMPETITÍV PIAC: A vállalatok maguk döntenek az árról, ármeghatározók HEFOP P /1. 12

103 Az összbevétel a határbevétel és az átlagbevétel TR n = Σ i= 1 p Q i AR = TR Q MR = ΔTR ΔQ HEFOP P /1. 13

104 Kompetitív piac, kompetitív vállalat P=MR=AR P S P P e =5 AR D = AR = MR D Q (millió db) (a) Iparág Q (db) (b) Vállalat HEFOP P /1. 14

105 A vállalatok optimális döntése A maximális profitot biztosító kibocsátás meghatározása 1. Az összbevétel (TR) és összköltség (TC) függvény segítségével 2. Az határbevétel (MR) és határköltség (MC) segítségével HEFOP P /1. 15

106 TR, TC ( ) 6 KOMPETITÍV VÁLLALAT A maximális profitot biztosító kibocsátás meghatározása π = TR TC TC TR a b Q HEFOP P /1. 16

107 MC. AC MR, P KOMPETITÍV VÁLLALAT A maximális profitot biztosító kibocsátás meghatározása MC MR=P=MC 1 Gazdasági profit = 2,18 x 46 = 1 a AR = MR AC 8,82 b Q HEFOP P /1. 17

108 MC. AC MR, P KOMPETITÍV VÁLLALAT A maximális profitot biztosító kibocsátás meghatározása MR=P=MC MC 1 Gazdasági profit = 2,18 x 46 = 1 a AR = MR AC 8,82 b 1 Összes költség: TC=AC Q TR=Q P=46 1 TR= gazdasági profit + gazdasági költség Q HEFOP P /1. 18

109 A kompetitív vállalat fedezeti pontja Profitmaximum: MC=MR=P, ha P=AC min = a vállalat bevétele éppen fedezi a vállalat költségeit? TR=TC. MC. AC MR, P A vállalat ilyenkor normál profitra tesz szert! MC P 1 =AC min P a F b TR=P Q TC=AC Q TR=TC AR = MR Q AC AVC HEFOP P /1. 19

110 Az árcsökkenés hatása az optimális kibocsátásra Üzembezárási pont Csak a változó költség térül meg a teljes fix költség veszteség! MC. AC MR, P MC P AVC AC AC MR=P 2 =AVC min =MC TC=AC Q TR=P Q Ü Q 26 HEFOP P /1. 11

111 Monopólium Profit-maximalizálás A monopólium a teljes piaci kereslettel találkozik. A vállalat keresleti görbéje lefelé ereszkedő! A monopólium dönt a termelés mennyiségéről és az alkalmazott árról is! HEFOP P /1. 111

112 Monopolprofit nagysága: Profit max. feltétele: MC=MR, de MR <P 16 TR-TC MC 12 MC, D=AR, MR, P Monopol profit a b AC D=AR=P MR Q HEFOP P /1. 112

113 A monopólium nyereséget és veszteséget eredményező termelési mérete 24 2 TC b 16 TR, TC, Tπ 12 8 a TR a b Q π max Tπ Q, a termelés HEFOP P /1. 113

114 16 Monopólium létéből fakadó jóléti veszteség MC A monopólium kevesebbet termel és drágabban ad el! 12 MC, D=AR, MR, P 8 P mon P kom p 4. Holtteherveszteség AR Q mon. Qkompetitív MR Q HEFOP P /1. 114

115 A termelési tényezők Munka Tőke Föld Vállalkozó munkabér kamat földjáradék profit Tényező piacok sajátossága: Származékos kereslet Keresleti függvényük megegyezik a termelési tényező határtermék-bevételi függvényével Együttes kereslet A kínálati oldal eltérő, tényezőnkénti vizsgálatot igényel HEFOP P /1. 115

116 A TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA Keresleti oldal: A vállalatok tényező keresletének motiválója a profit maximalizálás! Származékos kereslet: A kereslet a tényezővel előállított termék keresletétől függ Együttes kereslet: A vállalat a termelési tényezőket bizonyos kombinációban alkalmazza

117 Termelési tényezők kereslete= Az adott termelési tényező határtermék-bevételi függvénye (MRP) Határtermék MP L Pl: munka keresleti függvénye MP L L ( munka) MRP(Є) Származékos kereslet MPR = MP L P termék L ( munka) HEFOP P /1. 117

118 A vállalat döntése az alkalmazott munka mennyiségéről MRP L, W W S=MC MRPL=d, munka keresleti fg.-e L L, munka mennyisége HEFOP P /1. 118

119 Emlékeztetés: A profitmaximalizáló magatartás a termék piacon! MC=MR MC= az összes termelési tényező költsége HEFOP P /1. 119

120 A munkabér és a profit W Összes profit MC L = W Munkabér MRP L L e L, a munka mennyisége HEFOP P /1. 12

121 Egyéni munkakínálat: Szabad idő-jövedelem dilemma Az egyéni munkakínálati-görbe Jövedelemhatás nagyobb mint a helyettesítési hatás Reálbér Helyettesítési hatás nagyobb mint a jövedelemhatás O Ledolgozott munkaidő HEFOP P /1. 121

122 A tőkepiac A tőke optimális alkalmazásának feltétele: MRP K =MC K MC K =P K =r HEFOP P /1. 122

123 A tőkepiac A pénz időértéke Jelen érték: PV=C t /(1+r) t Jövőérték: FV=C (1+r) t HEFOP P /1. 123

124 A földpiac Földár, p S A föld árát alapvetően a kereslet határozza meg P Q O D Q,, föld f, ha Rugalmatlan kínálat Földjáradék Formái: -abszolút - különbözeti (minőségi különbség) HEFOP P /1. 124

125 A piaci elégtelens gtelenségekgek A Pareto hatékony elosztás s csak az egyéni hasznok és s egyéni költsk ltségek viszonylatában jelent hatékony elosztást. st. A tisztán n piaci mechanizmuson alapuló Pareto hatékony allokáci ció azonban nem mindig felel meg a társadalmilag t optimálisnak. Ilyenkor beszélünk a piac elégtelen működéséről, m vagy piaci kudarcról. HEFOP P /1. 125

126 A piaci elégtelens gtelenségek gek okai: Monopóliumok létel Asszimmetrikus informáci ció Externáli liák Közjavak HEFOP P /1. 126

127 Externáli liák Külső gazdasági hatások, a termelés vagy a fogyasztás nem szándékolt, a piac által elismerésre nem kerülő melléktermékei Fajtái: termelési-fogyasztási pozitív-negatív HEFOP P /1. 127

128 Negatív externália a termelésben Externális költség MSC MC = S Költség, haszon (Ár) P Externális költség D O Társadalmi optimum Q 2 Q Q 1 HEFOP P /1. 128

129 Negatív és pozitív externáliák a termelésben Externális költség és hozam MSC MC = S MC = S MSC Költség, hozam ( ) P Externális költség D Költrség, hozam P Externális hozam D O Q 2 Q Q 1 O Q1 Q Q2 (a ) Externális költség (b) Externális hozam HEFOP P /1. 129

130 Az externális költsége internalizálása-1. adó MSC Társadalmi határköltség MCmagán = S P MC Adó D O Q 2 Q 1 HEFOP P /1. 13

131 Externális haszon internalizálása - 2. támogatások MC = S MSC MC, P Externális haszon=támogatás P D O Q 1 Q 2 Társ-i optimum HEFOP P /1. 131

132 A KÖZJAVAK K közgazdasági gi kérdk rdései Magánjavak Közjavak Vegyes javak Megkülönb nböztetés s szempontjai: Az elosztás s módja: m piaci vagy közszolgk zszolgáltatás A készletk szletük k korlátolts toltsága A kizárás s lehetősége Rivalizálás s a fogyasztásban. sban. HEFOP P /1. 132

133 A KÖZJAVAK K közgazdask zgazdasági gi kérdk rdései 2. Nincs piaci keresletük és s kínálatuk. k A A fogyasztók k nem azonosíthat thatóak, ak, a fogyasztás mennyisége nem mérhetm rhető. A A díj d j kirovása nem lehetséges. A A szolgáltat ltatás s csak a fogyasztónak ingyenes a társadalomnak költsk ltség. Potyautas jelenség- közköltségek alól l való kibúvás, Túlfogyasztás: s: a közös k s tragédi diája HEFOP P /1. 133

134 A tananyag végére ért! Reméljük a szerzett ismerteket egyaránt hasznosítani tudja a vizsgán és későbbi munkája során! HEFOP P /1. 134