JELENTÉS. a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről május

Átírás

1 JELENTÉS a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről május

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V / Témaszám: 782 Vizsgálat-azonosító szám: V0241 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: dr. Podonyi László igazgatóhelyettes A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Bátory Béláné számvevő tanácsos tanácsadó Biró Endre számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Bátory Béláné számvevő tanácsos tanácsadó dr. Kemenczei Rezső számvevő tanácsos dr. Németh Klára számvevő tanácsos Vati László számvevő tanácsos tanácsadó Biró Endre számvevő tanácsos Maklári Ferencné számvevő tanácsos főtanácsadó Rideg Margit számvevő tanácsos főtanácsadó György Mária számvevő dr. Majoros Sándor számvevő tanácsos tanácsadó Uglár László számvevő tanácsos főtanácsadó Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Földhitel- és Jelzálogbank Rt évi tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés a MÁV Rt évi működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről sorszáma Vélemény a Magyar Televízió Részvénytársaság évi költségvetési támogatási igényének megalapozottságáról, indokoltságáról 0244 Jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány és a Magyar Televízió 0315 Rt. működésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság működésének 0413 és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Posta Rt. gazdálkodásának ellenőrzéséről 0429 Jelentés a Magyar Távirati Iroda Rt évi gazdálkodásának 0520 ellenőrzéséről (korábbi évek vizsgálataival együtt) Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó 0541 tevékenységének ellenőrzéséről (korábbi évek vizsgálataival együtt)

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az állami vagyon működtetésének szabályozása, a létrehozott tulajdonosi, vagyonkezelői struktúra A gazdasági társaságokban meglévő állami vagyon nyilvántartása, a gazdálkodás szabályozása Az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdasági társaságok állami feladatellátása A legalább jelentős befolyással rendelkező állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok veszteségforrásai A gazdálkodás főbb mutatószámainak alakulása Az üzemi (üzleti), illetve az adózás előtti eredmény alapján tartósan veszteséges társaságok Az adózás előtti eredmény alapján tartósan veszteséges társaságok A tartósan veszteséges gazdálkodás külső okai Állami feladatellátás és szociálpolitikai döntések végrehajtása Állami vagyon kezelése és ingatlanhasznosítás Közszolgálati tevékenység Szabályozásból származó veszteségek A piac szerepe Egyéb külső veszteségforrások A tartósan veszteséges gazdálkodás belső okai A tulajdonosi és a menedzsmentdöntésekből eredő veszteségek A fejlesztések, valamint a forgóeszköz finanszírozás hatása Létszámgazdálkodás A központi költségvetési támogatások felhasználása, eredményessége Az állami feladatellátással kapcsolatos különféle állami támogatások biztosítása A társaságok stratégiai és üzleti terveiben a veszteség megszüntetésére irányuló célkitűzések eredménye A belső és külső ellenőrzések eredménye A belső ellenőrzési rendszerek összhangja a kormányzati-felügyeleti és a tulajdonosi ellenőrzéssel Az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzései megállapításainak, ajánlásainak hasznosulása 57 1

5 MELLÉKLETEK 1. A jelentésre, a jelentéstervezetre tett észrevételek és az arra adott válaszok 2. Kérdőívek feldolgozása 3. Kérdőívek összesített adatai 95 társaságra 4. Kérdőívek összesített adatai 50 társaságra 5. Támogatások, tulajdonosi kölcsönök és állami kezességvállalással vagy garanciával fedezett hitelállomány ( ) FÜGGELÉK A kiemelten vizsgált tartósan veszteségesen működő állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdasági társaságok 2

6 BEVEZETÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁAK Rt. AB ABH áfa Áht. Aptv. ÁKD APEH ÁPV Rt. Ártv. ÁSZ BHG BRFK BYB SA ÉCS EKO Kft. EU Eurostat ERP Élip Rt. FB FHB FEUVE FVM FOA GKM Gt. Gt. új GYISM HM Hpt. HTM IPH ISM Kbt. KEHI KHT KHVM KÖVIM Állami Autópálya Kezelő Részvénytársaság Alkotmánybíróság Alkotmánybíróság határozata általános forgalmi adó évi XXXVIII. törvény az államháztartásról évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről árkülönbözeti kiegészítő díj Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról Állami Számvevőszék Budapesti Híradástechnikai Gépgyár Budapesti Rendőr-főkapitányság BOUYGUES BATIMENT SA értékcsökkenés EKO Nyíregyházi Konzervgyár Korlátolt Felelősségű Társaság Európai Unió Európai Unió statisztikai szervezete Enterprise Resource Planning Bábolna Élelmiszeripari Részvénytársaság Felügyelő Bizottság Fejlesztési és Hitelbank Rt. Az Áht ában meghatározott folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Földművelési és Városfejlesztési Minisztérium Formula One Administration Ltd. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról évi IV. törvény a gazdasági társaságokról Gyermek Ifjúsági és Sport Minisztérium Honvédelmi Minisztérium évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról Hosszú Távú Megállapodások Integrált postahálózat Ifjúsági és Sport Minisztérium évi CXXIX. törvény a közbeszerzésről Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Közhasznú Társaság Közlekedési Hírközlési és Vízgazdálkodási Minisztérium Közlekedési és Vízgazdálkodási Minisztérium 3

7 BEVEZETÉS KSH KVI MAHART MALÉV Rt. MÁV Rt. MBF Rt. MeH MEH MFB tv. Központi Statisztikai Hivatal Kincstári Vagyoni Igazgatóság Magyar Hajózási Részvénytársaság Magyar Légiközlekedési Vállalat Rt. Magyar Államvasutak Részvénytársaság Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaság Miniszterelnöki Hivatal Magyar Energia Hivatal évi XX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-ről MFB Rt. Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság MLSZ Kft. Magyar Lóversenyfogadást Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság MRTL Magyar RTL Klub Rt. MTA Magyar Tudományos Akadémia MTI Rt. Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság MTI TTT Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testület MTV Rt. Magyar Televízió Részvénytársaság MVM Rt. Magyar Villamos Művek Részvénytársaság NA Rt. Nemzeti Autópálya Részvénytársaság NFA Nemzeti Földalap Nhtv évi CXXVII. törvény a nemzeti hírügynökségről NKÖM Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma NL Kft. Nemzeti Lóverseny Korlátolt Felelősségű Társaság NSZ Rt. Nemzeti Színház Részvénytársaság OGY Országgyűlés PM Pénzügyminisztérium Priv.tv. az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló, többször módosított évi XXXIX. törvény Ptk évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről RCS Rendezvénycsarnok Rt. RJGY Részvényesi jogok gyakorlója ROE-mutató Az adózás előtti eredmény és a saját tőke hányadosaként a saját tőke jövedelemtermelő-képességét fejezi ki SAP integrált vállalatirányítási rendszer Számv. tv évi C. törvény a számvitelről SZÖVÜR SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság TEHAG Kft. Temperáltvizű Halszaporító és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság UTE Újpesti Torna Egylet v. a. végelszámolás alatt VÉ Rt. Vértesi Erőmű Rt. VITUKI Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet VET évi CX. törvény a villamos energiáról Zrt. zártkörűen működő részvénytársaság 4

8 BEVEZETÉS JELENTÉS a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az állami tulajdonú gazdasági társaságokról, így a veszteségesekről eddig a kormányok nem készítettek átfogó értékelést, az ÁSZ sem végzett ilyen portfólió-ellenőrzést az elmúlt időszakban. A vizsgálatot az is indokolta, hogy a tartósan veszteséges gazdasági társaságok esetében az állam nemcsak jelentős bevételi forrástól esik el, hanem működtetésükkel esetenként további pénzügyi terhet is vállal, amelynek hatékonysága nem hagyható figyelmen kívül. E társaságok nem fizetnek társasági adót, osztalékot, tevékenységük fenntartása sokszor csak állami szerepvállalással (támogatások, juttatások, kedvezmények, kötelezettség elengedése stb.) lehetséges. Gazdasági társaságok (rt., kft.) állami tulajdona 2004-ben Összes állami tulajdon 861,1 Mrd Ft (504 társaság) állami tulajdoni arány < 25% 15,4 Mrd Ft (94 társaság) állami tulajdoni arány >25% 845,7 Mrd Ft (410 társaság) Ellenőrzésünk 1 során feltártuk és értékeltük a tartósan veszteségesen gazdálkodó állami tulajdonban lévő szervezetek körét, a veszteségforrásokat, a tulajdo- 1 Az ÁSZ korábban vizsgálta az állam tulajdonában lévő egyes gazdasági társaságok tevékenységét, ezek között szerepeltek tartósan veszteséges társaságok is. 5

9 BEVEZETÉS nosi jogok gyakorlói intézkedéseinek hatékonyságát. A veszteség okainak feltárását kérdőíves módszerrel végeztük. A jogszabályok nem definiálják a tartósan veszteséges társaság fogalmát. A számviteli törvény tartósnak tekint minden egy éven túl is jelentkező gazdálkodási eseményt. Ellenőrzésünknél a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok körébe azokat a legalább jelentős (25% feletti) állami tulajdont is tartalmazó gazdasági társaságokat soroltuk, amelyeknek a vizsgált időszakban legalább két egymást követő vagy kettőnél több évben negatív üzemi és/vagy negatív adózás előtti eredménye volt. Az állami tulajdont is tartalmazó 504 társaságból 410-ben az állami tulajdon aránya legalább jelentős. Vizsgálatunk arra a 97 társaságra terjedt ki, amelyek tartósan veszteségesek voltak, ebből 17 nemzetgazdasági szempontból jelentős társaságot helyszíni ellenőrzés keretében megkerestünk. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a tartósan veszteséges állami tulajdonú (résztulajdonú) gazdasági társaságok szabályozása, szervezeti és működési rendszere biztosította-e a szakmai feladataik ellátását; melyek voltak a tartósan veszteséges gazdálkodás okai; stratégiai és üzleti terveik a veszteség megszüntetésére irányuló célkitűzések, illetve a megvalósításukat szolgáló intézkedések megfelelőek voltak-e; eredményesek voltak-e a tulajdonosi jogok gyakorlóinak a veszteségek minimalizálása érdekében hozott operatív irányító intézkedések; a veszteségek rendezésére fordított központi költségvetési támogatások felhasználása hatékony volt-e; a tartósan veszteséges állami tulajdonú (résztulajdonú) gazdasági társaságoknál hogyan hasznosultak az Állami Számvevőszék korábbi javaslatai és ajánlásai. Az ellenőrzés a évekre irányult, ahol szükséges volt, ott a korábbi időszak veszteséget befolyásoló okait is elemeztük és az ellenőrzés befejezéséig terjedő időszak információit is felhasználtuk megállapításainak, javaslatainak alátámasztására. Az ellenőrzés átfogó jellegű vizsgálat volt, amely a tartósan veszteséges társaságok működésének, gazdálkodásának az ellenőrzési programban meghatározott területeire terjedt ki, de nem volt feladata a társaságok teljes körű átvilágítása. A veszteségek rendezésére fordított központi költségvetési támogatások felhasználásának értékelését eredményességi szempontú teljesítmény-ellenőrzés módszerével végeztük, a kérdésekhez rendelt kritériumok teljesítésének elemzésével. Eredményes a központi költségvetési támogatások felhasználása, ha az ezek alapján kitűzött veszteségcsökkentést szolgáló célok megvalósultak, illetve az eredményesség további kritériuma volt, hogy a központi költségvetési támogatások felhasználása, az állami tulajdonú gazdasági társaságok működése és vagyonkezelése biztosította-e az alapvető cél az állami feladatellátás hatékony biztosítása, az állami vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése teljesülését. 6

10 BEVEZETÉS A jelentéshez csatolt mellékletek és függelék részletes megállapításokat és kiegészítő információkat tartalmaznak a társaságok együttes gazdálkodási adatairól, az állami tulajdon arányáról, a kérdőívekre adott válaszok összesítéséről és a helyszínen vizsgált társaságok tevékenységéről. Az ellenőrzés jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (5)-(6), illetve a 21. (3) bekezdéseiben, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló évi XXXIX. törvény (Priv. tv.) 25. (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) 104. (3) bekezdésében foglaltak képezték. Az ellenőrzés során az adótitoknak minősülő információk megismerését az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 54. (6) bekezdés d) pontja alapozta meg. A jelentést egyeztettük a tulajdonosi felügyeletet ellátó miniszterekkel és a tulajdonosi szervezetek elnökeivel, a jelentéstervezetet a helyszínen vizsgált társaságok vezetőivel. Az észrevételeket és az arra adott válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 7

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az állami tulajdonú gazdasági társaságok működési kereteit elsősorban a gazdasági társaságokról szóló törvény határozza meg. E törvény mellett cégjogi és más törvények is szabályozzák a tevékenységet. A társaságok általában állami feladatot látnak el, de az állami feladat meghatározás nem szerepel az alkotmányban és az erre épülő jogi szabályozásban. A Ptk. köztestületet szabályozó részében az indoklás említi, hogy a közfeladat általában olyan feladat, amelyet egyébként az államnak vagy a helyi önkormányzatnak kellene megvalósítania. Mindmáig nem került sor az állami tulajdon fogalmának és a hozzá kapcsolódó jogoknak, gyakorlása rendszerének egyértelmű meghatározására. Az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál nincs összehangolt tulajdonosi joggyakorlás, annak tartalma, mélysége, formai eszközei a számos állami tulajdonosi joggyakorló esetében más és más. Bár az Áht. 95/A. (7)-(9) pontjai szabályozzák az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervek döntési jogának terjedelmét és kereteit, az állami tulajdonban álló cégek alapítói, tulajdonosai ezt nem egyszer figyelmen kívül hagyják, kézi vezérléssel nem a társaságok testületi szervei az igazgatóság és a felügyelő bizottságok útján érvényesítik tulajdonosi irányítási és ellenőrzési funkciójukat, hanem határozatok, vezetőcserék révén. Esetenként vagyoni hátrányt is eredményező módon közvetlenül avatkoznak be a cégek életébe. Állami feladatellátást a Gt. hatálya alatt működő társaságokkal végeztetnek el, azok konkrét meghatározása, megrendelése és ellenérték hozzárendelése nélkül, amelynek következtében az eredetileg költségvetési kiadás társasági veszteség formájában jelenik meg. A feladatmegoldásnak ez a módja azt a problémát is felveti, hogy a menedzsment hibájából eredő és az utasítás végrehajtásából következő veszteség összekeveredik, az okok szétválasztása nehéz, ami a felelősség felvetését is akadályozza. Mindez más oldalról túlzott szabadságot engedélyez a társaságoknak, ami veszélyeztetheti a közfeladat-ellátást. (Pl. a Magyar Posta diverzifikációja, Bábolna Rt. menedzsmentjének döntési szabadsága). A vizsgált veszteséges állami tulajdonú társaságok részben költségvetési szervet váltanak ki és elsődlegesen állami feladatellátással foglalkoznak. Amellett, hogy társasági formájuk miatt a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás betartása kötelező, az állami feladatellátás tekintetében csak kvázi társaságok, vagy ellenkező oldalról meghatározva kvázi költségvetési szervek. Az állami feladatellátás területén a társaságok direkt irányítása kikerülhetetlen, piaci szereplőként megjelenésük tekintetében viszont a társaságokat megillető szabadságot kell élvezzék, a szabályok betartása és a piachoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében. Az állami cég, mint minden más cég, gazdasági tevékenységét a Gt. előírásainak megfelelően, üzletszerű, tartós ellenérték fejében, nyereségszerzésre irányulóan kell végezze. Ez egy olyan, az állami tulajdonú társaságoknál néhány kivételtől eltekintve megjelenő kettősség, amely a működési forma (társaság, vagy költségvetési szerv) helyes megválasztásának súlyát, fontosságát támasztja alá. 8

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az állam a feladatvégrehajtás ellenértékének meghatározása helyett nem normatív alapon nyújtja a támogatásokat. Az ebből is adódó, pontosan meg nem határozható okokra visszavezethető veszteségeket, tőkevesztéseket ugyancsak a támogatások kompenzálják. Az állami tulajdonú vagyon számbavétele nem zárt. 2 A nyilvántartás sem naturáliában, sem összegben nem fedi a tényleges állapotokat, azt még a több nyilvántartás összesítésével sem lehet egzakt módon meghatározni. 3 A 25% feletti állami tulajdonú társaságok (A társaságok száma és az állami tulajdoni hányad 2004-ben) helyszínen ellenőrzött 17 db 600,9 Mrd Ft kérdőívvel vizsgált 80 db 124,5 Mrd Ft nem vizsgált 120,2 Mrd Ft 313 db A vizsgált 4 97 jelentős állami tulajdonú tartósan veszteséges társaságban az állami tulajdon könyv szerinti értéke 2000-ben 516 Mrd Ft, 2005-ben 503 Mrd Ft volt. Ez az érték a jegyzett tőkéből 96,37%-os, illetve 99,86%-os átlagos állami tulajdoni részarányt jelentett. A cégek saját tőkéjének részaránya az összes forráson belül (tőkeerőssége) 2004 végéig folyamatosan csökkent, annak ellenére, hogy a saját tőke könyv szerinti értéke 15,5%-kal nőtt. Összes kötelezettségük 2001-ről 2005 végére 704 Mrd Ft-tal, ezen belül a hitelállományuk 327 Mrd Ftról 524 Mrd Ft-ra nőtt. A 197 Mrd Ft-os hitelnövekményből a beruházási és a rövid lejáratú hitelek növekménye meghatározó, 91 és 89 Mrd Ft-tal. A társaságoknál 2000-ben összesen fő, 2005-ben fő volt az átlagos statisztikai állományi létszám. A társaságok ben hat év alatt együttesen 6309 Mrd Ft árbevételt, 478 Mrd Ft üzemi szintű veszteséget és 290 Mrd Ft adózás előtti veszteséget értek el 5 amellett, hogy a bankok nélkül 920,5 Mrd Ft támogatást és tőkejuttatást kaptak. A cégek 52%-ánál csak az üzemi (üzleti) tevékenységből keletkezett veszteség, 32%-ánál az üzemi (üzleti) tevékenység mellett veszteséget termeltek a pénzügyi műveletek is. 2 Jelentés a kincstári vagyon kezelésének és működtetésének ellenőrzéséről. (2005) 3 Jelentés a kincstári vagyon kezelésének és működtetésének ellenőrzéséről. (2005) 4 A 97 társaság mérleg- és eredményadatainak összesítő értékelésénél a két bank (MFB, FHB) adatait pénzügyi sajátosságai miatt figyelmen kívül hagytuk. 5 A kettő különbsége a pénzügyi műveletek eredményének és a rendkívüli eredménynek együttes eredményjavító hatását tükrözi. 9

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Üzemi veszteség (95 társaság, MFB, FHB bankok nélkül) Mrd Ft MVM Egyéb MTV MALÉV MÁV év A társaságok közül 52-nek (54,7%) volt a vizsgált időszakban legalább két egymást követő, vagy kettőnél több évben negatív az adózás előtti eredménye. A teljes vizsgálati körben leírt változások gyakorlatilag ennél a körnél következtek be, pl. a hitelállomány 197 Mrd Ft-os növekményéből 191 Mrd Ft itt keletkezett. A hiteleken belül meghatározó volt a beruházási és a rövid lejáratú hitelek növekedése. Az állami vagy részben állami tulajdonban lévő társaságok veszteségessége részben külső okokra volt visszavezethető. Az azonos (pl. Volánok), vagy közel azonos (pl. mezőgazdasági társaságok) tevékenységet folytatók eredményessége, a társaságok gazdálkodási adataiban, illetve jogszabályi, szabályozási és piaci körülményeiben és az azt befolyásoló tényezők megléte, illetve gazdálkodásban megjelenő súlya tekintetében hasonló. Az ellenőrzött társaságok 20%-a, a helyszínen vizsgáltak mintegy fele nem piacra termelő, illetve szolgáltató gazdasági társaság. Állami feladatot látnak el, vagy a Kormány által meghatározott gazdaságpolitika végrehajtásával foglalkoznak. Nem felelnek meg a gazdasági társaság fogalmának sem, mert csak a formai kritériumokat teljesítik, kvázi gazdasági társaságok, veszteségeik elsődlegesen szabályozási (törvény és egyéb jogszabály), bevételeik elégtelensége, likviditási problémáik, kötelezettségeik állománya nagyobbrészt költségvetési okokra vezethető vissza, illetve a költségvetés mindenkori állapotának függvénye. Valódi gazdasági tevékenységet nem folytató társaságok közé tartozik, pl. a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek felvásárlása érdekében létrehozott SZÖVÜR, amelynek alapítása óta nem volt alaptevékenységgel kapcsolatos bevétele. Az államot tulajdonosi szerepkörében jelenítik meg az állami vagyont kezelő és ingatlanhasznosító tevékenységgel foglalkozó társaságok. 10

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Külön kategóriát jelentenek azok az állami tulajdonú társaságok, amelyeknél a társasági forma több körülményt és szempontot is figyelembe véve indokolt, mégis rendszeres állami támogatásban részesülnek, részben a rájuk vonatkozó szabályozás hiányosságai, részben közszolgálati tevékenységük és bevételeik elégtelen volta miatt. Ezek jellemzően a kulturális szolgáltatók, médiaszereplők, amelyek irányítása nem a Kormány, hanem közalapítványok hatáskörébe tartozik. Az MTI Rt. a média speciális szereplője. Közszolgálati feladatának jogszabályi meghatározása pontatlan. A közösségi szolgáltatások szükséges mértékű támogatásának meghatározása és az igénylési mechanizmusra vonatkozó szabályozás megoldatlan, pl. az MTV Rt.-nél. A társaságok különböző csoportjai között lényeges különbség, hogy a szabályozás rájuk szabottan okozza-e a veszteségeket (pl. SZÖVÜR, MFB Rt., NA Rt., Vértesi Rt.), vagy csak szektorsemleges módon korlátok közé szorítja a tevékenységet. (MÁV, Volánok stb.) Többszörösen jelentkező probléma, hogy társaságainak ellátandó feladatot határoz meg az állam jogszabályban, de azok ellenértékét csak részlegesen biztosítja, pl. a MÁV Rt. A hatósági ármegállapítások során jelentős veszteségeket okozó diszkriminációk érték az MVM Rt.-t, ill. leányvállalatait, míg a privatizált tulajdonban lévő piaci szereplők jelentős profitot realizáltak. A természetvédelmi és kompenzációs jogszabályok kidolgozatlansága, illetve hiánya az agrártársaságokat sújtja leginkább. Az állami tulajdonú termelő és szolgáltató társaságoknál jellemző, hogy gazdasági helyzetük a számukra kedvezőtlen piaci helyzet miatt romlott. A nemzetgazdasági szerkezet átalakulása a termelő és szolgáltató szféra alkalmazkodását követelte meg, korábban nyereséges tevékenységek váltak veszteségessé. A közlekedési cégeknél a piaci körülmények romlása közül legjelentősebb az utasszám csökkenése volt. A versenyhelyzet erősödése az állami tulajdonú árufuvarozókra (MÁV, MAHART) kedvezőtlenül hatott. A mezőgazdasági ágazatban a baromfi piac túltermelésével magyarázható részben a Bábolna csoporthoz tartozó társaságok vesztesége. Az EU csatlakozást követő teljes piaci liberalizáció után előállt növekvő tőkeigény miatt év a baromfiipar egyik legveszteségesebb éve volt. A veszteséges gazdálkodás kialakulása jelentős részben belső okokra vezethető vissza. A társaságok mintegy 20%-ánál a veszteségek belső okai között a vagyonkezelési stratégia hiánya, illetve utólag hibásnak bizonyult tulajdonosi vagy menedzsmentdöntések húzódnak meg. A társaságok egyharmadánál a műszaki-technológiai színvonal korszerűtlensége miatt következett be hatékonyságromlás. A pénzügyi forrásaik szűkössége a társaságok negyedénél korlátozta költségcsökkentő, vagy létszámkiváltó beruházások megvalósítását. A menedzsmentváltás és a szervezetátalakítás az eredményesség csökkenésében a társaságok tizedénél játszott szerepet. A foglalkoztatottak létszáma és szakmai összetételének problémái, valamint a befektetésekben lévő vagyonvesztés is oka volt a veszteségek kialakulásának. Az eredményesebb gazdálkodás megvalósítását akadályozta, hogy bár a társaságok tevékenységével kapcsolatos tulajdonosi döntéseket az állam esetenként meghozta, kormányhatározatokban rögzítette, de a végrehajtásuk vagy elma- 11

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK radt, vagy késedelmet szenvedett. A vizsgált időszakban a tartósan veszteséges társaságokra elsősorban a hatékony vagyonkezelői stratégia hiánya volt jellemző, pedig ennek kidolgozása a vagyonkezelői szerződések és jogszabályok alapján a társaságoknak kötelezettségük. A vagyonkezelők a veszteséges körben nem érték el a kezelt vagyon értékének megtartását, növelését, amely még a nem piaci tevékenységet, hanem közfeladat ellátást elsődlegesen nem a tulajdonos részére profit (osztalék) biztosítását célzó tevékenységet végző társaságok esetében is alapvető feltétel. Ennek a helyzetnek a kialakulásában azonban nem csak a társaságokat terheli a felelősség. A hibás tulajdonosi döntések közé tartozik a társaság vezetőjének, vagy vezetőségének sikertelen kiválasztása is, amely esetenként meghatározó mértékben járult hozzá az eredményesség csökkenéséhez. A tulajdonosi szándék szerint a gazdálkodás hatékonyságának és racionalizálásának érdekében a társaságok mintegy 5%-ánál igen gyakori vezetőváltásra, vagy szerkezeti átalakításra került sor (pl. a MALÉV Rt.-nél). A társaságok negyedénél a veszteség kialakulásában jelentős szerepet játszott, hogy a jelenlegi vagy korábbi menedzsment a fejlesztés irányát, vagy a stratégiát érintő kérdésekben hibás döntést hozott, vagy olyan szerződést kötött, amely akkor, vagy később a társaság gazdasági érdekeivel ellentétesnek bizonyult. Vannak olyan esetek, ahol az állam (a Kormány) szabályozási tevékenysége, az állam tulajdonosi szerepe és a társaság menedzsmentjének belső okot jelentő tevékenysége együttesen és egymástól el nem választható módon okozták a nehéz helyzetet. Pl. a Bábolna Rt., menedzsment és a tulajdonosi döntésekből származó károknál a döntések egymásra épülnek és a negatív hatást erősítik. A veszteségeket következetlen kormányzati intézkedések, az ÁPV Rt.-nek, mint a tulajdonosi jogok gyakorlójának sorozatos átgondolatlan intézkedései, valamint a menedzsment, amelynek az alapító okirat tág mozgásteret biztosított, együttesen okozták. A Bábolna Rt.-vel szemben elengedett tulajdonosi követelés miatt 17,9 Mrd Ft, a Bábolna Élelmiszeripari Kft évi 4 hónapos működése alatt 3,1 Mrd Ft, valamint a Bábolna Tetra Kft. értékesítése során 2,8 Mrd Ft veszteség keletkezett. Különösen nagy mértékű vagyoni hátrány keletkezett a Váltó-4 Libra Rt.-nél, ahol a társaság jegyzett tőkéje az évi 12,55 Mrd Ft-ról évre 50 M Ftra csökkent. A társaság gazdálkodása során az elmúlt nyolc évben összesen 9,1 Mrd Ft mérleg szerinti veszteséget halmozott fel. Az ÁSZ az ügyben azért nem kezdeményezett büntetőeljárást, mert a 2002-ben elvégzett átvilágítás eredményeképpen a társaság feljelentést tett szinte a teljes korábbi működését érintően. A helyszíni vizsgálat lezárását követően a BRFK Gazdaságvédelmi Osztálya a Btk (1) bekezdésbe ütköző hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt folytatott nyomozást mivel a cselekmény nem bűncselekmény megszüntette. Előfordul, hogy a társaságok az államot a két, egymástól elválasztandó hatósági és tulajdonosi szerepében összetévesztik, ami abban mutatkozott meg, hogy a helytelen tulajdonosi döntéseket részben szabályozási hibaként értékelték. 12

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az optimális létszám kialakításával számolt a tervében a társaságok több mint fele, de a megvalósítást a létszámleépítéssel együtt járó többletköltség (illetve az azt lehetővé tévő beruházás) finanszírozásához szükséges pénzforrások elégtelensége akadályozta. A 97 ellenőrzött társaság a évi időszakban 1116 Mrd Ft tőke- és egyéb támogatást kapott. A támogatások formája tőke- vagy eredménytartalék növelése, működési, beruházási, létszámleépítési, környezetvédelmi és egyéb egyedi pl. fejlesztési, rekonstrukciós, szakképzési támogatás volt. A támogatások meghatározó részét, 977 Mrd Ft-ot, a helyszínen ellenőrzött társasági körben 15 társaság kapta. Tőkeemelés, támogatás 1 185,5 Mrd Ft Helyszínen ellenőrzött társaságok 1006,7 Mrd Ft Volán társaságok 32,3 Mrd Ft Egyéb társaságok 146,5 Mrd Ft A társaságok részére biztosított támogatásokra jellemző, hogy azok mértéke alacsonyabb volt az igényelt összegeknél. Ennek alapvetően két oka volt, egyrészt nincs normatív rendszere a közfeladatellátás finanszírozásának (kivétel: árkiegészítések), másrészt a költségvetés teherbíró képessége határt szab az igények kielégítésének. A támogatások célját az esetek többségében az érvényben lévő jogszabályok, költségvetési előirányzatok, a MÁV Rt. és az NA Rt. esetében a nemzeti fejlesztési terv céljainak figyelembevételével is kormányhatározatok rögzítették. Kormányhatározatok rendelkeztek az ágazati vagy a tulajdonosi stratégiák alapján eldöntött támogatásokról is. A Malév Rt., a Nemzeti Lóverseny Kft. esetében a kormányzati szándékok ellenére ágazati, illetve nemzeti színtű stratégiai koncepciók elfogadására a vizsgált időszakban nem került sor. Csak részben tekinthetők indokoltnak a Malév Rt., az MTI Rt., és a SZÖVÜR Kft. támogatására biztosított összegek. A támogatás igényét dokumentálták. Az MTV Rt., a Rendezvénycsarnok Rt. esetében az igények csak részben tekinthetők dokumentáltnak és megalapozottnak. A támogatások felhasználásával megvalósult célokat és a társaságok működésének eredményességét együttesen tekintve 4 társaságnál NA Rt., Nemzeti Színház Rt., SZÖVÜR Kft., Hungaroring Sport Rt. minősíthető eredményesnek a támogatások felhasználása. Ered- 13

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ménytelenek voltak a Malév Rt. és a Nemzeti Lóverseny Kft. részére nyújtott támogatások. A Nemzeti Lóverseny Kft. megfelelő működtetését a fennállása óta folyamatosan biztosított és várhatóan meg nem térülő tulajdonosi támogatás mellett 10 éve nem sikerült rendeznie a tulajdonosoknak. 8 társaságnál részben volt eredményes a támogatás felhasználása. A vizsgált időszakban a társaságok fele rendelkezett stratégiai tervvel, koncepcióval, illetve reorganizációs vagy megújítási programmal. A stratégia ilyen mértékű alkalmazása kedvező. Az állami közfeladatot ellátók stratégiai elveit és koncepcióit kormányhatározatok esetenként többszöri módosítással rögzítették. Ebbe a körbe tartozott a Nemzeti Autópálya Rt., a MÁV Rt., a Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Kereskedelmi Rt, az MFB Rt., amelynek stratégiáját külön törvény is meghatározta. Jellemző társasági viselkedés, hogy a kormányhatározatokban rögzített feladatokat nem foglalták társasági stratégiai tervbe, így kifejezett tulajdonosi jóváhagyásra sem került sor. Kivétel volt a Bábolna Rt. és a MÁV Rt. amelyek stratégiába foglalták a reorganizáció végrehajtását. A Bábolna Rt. esetében a stratégia alapjául vett és évi kormányhatározatok ellentétes privatizációs elveket határoztak meg. A Vértesi Erőmű Rt. esetében a támogatásról szóló kormányhatározat meghozatalának elhúzódása zárta ki a stratégia elfogadását. Az eredményes stratégiai tervezésre jó példa a Magyar Posta Rt., amelynek 2002-ben elfogadott számszerűsített és jól ellenőrizhető középtávú stratégiája a korábbi veszteséges gazdálkodást megállította, a társaság pénzügyi helyzetét stabilizálta, és 2003-ban már pozitív, a következő években fokozatosan növekvő eredményt ért el. A társaságok önálló vagy a stratégiához kapcsolt és a veszteségforrások megszüntetésére irányuló intézkedési tervei sem voltak sikeresebbek a stratégiájuknál. A költségcsökkentő és takarékossági intézkedések relatív költségkímélő eredményt hoztak, átfogó felülvizsgálatuk után részintézkedések születtek. A vizsgált társaságok általában szervezeti egységként vagy egy személlyel működtetik a belső ellenőrzést. A felelős vállalatirányítás rendszerébe épített belső ellenőrzés általában a tőzsdei társaságok szabályozott követelményei szerint működik, az általa vizsgált társasági gazdálkodásnak és szervezetnek teljes vertikumát átfogja. Az ÁSZ jelentésekben tett javaslatok hasznosulása egyetlen társaság esetében sem teljes körű. Az Országgyűlésnek, a Kormánynak, a szakminiszternek tett javaslatok részben teljesültek, amelynek oka, hogy a jogszabályok módosítása, új jogszabályok alkotása, a költségvetési források elosztása nem egyszemélyes döntések, ezért hosszabb időt igényelnek, vagy hiányzik az érintettek egyetértése a döntéshez. A társaságok tulajdonosának, felügyelő bizottságának, menedzsmentjének szóló javaslatokra általában rövid időn belül születtek intézkedési tervek, intézkedések, amelyeket a számvevőszék el is fogadott. Azonban a tulajdonos, az FB, a menedzsment intézkedései sem minden esetben eredményezték a problémák teljes megszűnését. 14

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak 1. készítse elő az állami vagyon kezelésére vonatkozó egységes vagyontörvény tervezetét; 6 2. határozza meg az állami vagyon egyes vagyoncsoportjainak (tulajdoni részesedések, ingatlanok, földterületek, vagyonértékű jogok, stb.) sajátosságaihoz igazodóan az állami vagyongazdálkodásra vonatkozó irányelveket; 3. vizsgálja felül az állami tulajdoni hányaddal rendelkező az alapvetően állami feladatot ellátó tartósan veszteséges társaságok működési formáját (társaság vagy költségvetési szerv) és az eredménytől függően alakítsa át azokat; 4. szabályozza egységesen és tegye átláthatóvá az állami társaságoknál a tulajdonosi beavatkozás módját és eszközeit. a pénzügyminiszternek 1. intézkedjen az ÁPV Rt. Igazgatóságán keresztül annak érdekében, hogy a társaság hozzárendelt vagyonában lévő tartósan veszteséges társaságoknál a gazdálkodási, tőkehatékonysági és pénzügyi mutatók alakulásának folyamatos elemzése, értékelése alapján a veszteségforrásokat felszámolják; 2. biztosítsa az állami tulajdonú gazdasági társaságok költségvetési támogatásának megtervezésénél és az éves költségvetési törvényjavaslatban szerepeltetésénél az állami feladatellátás és a támogatások mértékének összhangját, a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb és ellenőrizhetőbb gazdálkodási viszonyok megteremtése érdekében; 3. tisztázza, hogy a Bábolna Rt.-nél az ellenőrzés által feltárt 17,9 Mrd Ft vagyonvesztésért, a Bábolna Élelmiszeripari Kft évi 4 hónapos működése alatt felhalmozott 3,1 Mrd Ft-os veszteség kialakulásáért, valamint a Bábolna Tetra Kft. értékesítése során keletkezett 2,8 Mrd Ft veszteségért kit, milyen mértékben terhel felelősség, és ennek függvényében tegye meg a szükséges intézkedéseket. 6 A javaslatot a kincstári vagyon kezelésének és működtetésének ellenőrzéséről szóló évi ÁSZ jelentés tartalmazta, amelyet a gazdasági társaságok vonatkozásában ezen jelentés is alátámaszt. 15

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÁLLAMI VAGYON MŰKÖDTETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA, A LÉTRE- HOZOTT TULAJDONOSI, VAGYONKEZELŐI STRUKTÚRA 1.1. A gazdasági társaságokban meglévő állami vagyon nyilvántartása, a gazdálkodás szabályozása Az állami tulajdonú társaságok felett a két fő vagyonkezelő szervezet, a költségvetési szerv KVI és a 100%-ban állami tulajdonú ÁPV Rt. gyakorolja az állam tulajdonosi jogait. Ezen kívül még az állam társasági részesedésekben meglévő vagyona tekintetében miniszterek gyakorolnak tulajdonosi jogokat. Ez utóbbi tulajdonosi jogok azoknak a társaságoknak tekintetében, amelyekben tartós állami tulajdoni hányad megtartását írja elő a törvény az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában szereplő társaságokkal együtt a Priv. tv. mellékletében kerültek felsorolásra. A két nagy vagyonkezelőhöz és a miniszterekhez rendelt tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a vagyonelemek közvetlen állami tulajdonban állnak. A költségvetési szervek könyvvezetési és beszámolási kötelezettségével foglalkozó 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírja a (vagyon)kezelésben álló társasági részesedés nyilvántartását. Így a 19. (3) pontosan rögzíti az alapított társaságok és részesedések helyét. Ennek ellenére előfordulnak esetek, amelyek az bizonyítják, hogy költségvetési szervek közöttük minisztériumok részesedéseket a mérlegükben nem jelenítenek meg, sértve ezzel a mérlegvalódiság elvét. 7 Ezek között a hiányok között a Priv. tv. mellékletében felsorolt, tartós állami tulajdoni hányaddal rendelkező és tartósnak nem minősített állami tulajdonú társasági részesedések is szerepeltek. A vagyonnal így az állami tulajdonú társasági részesedésekkel is kapcsolatos, a költségvetési szerveket terhelő nyilvántartási kötelezettséget az Áht. 109/G. (1) bek. előírásai tartalmazzák. A társaságokban meglévő vagyon hatékony többszintű ellenőrzésének lehetőségét a jogszabályok megteremtik. Így a társasági vagyon nyilvántartásának hiányosságai (az előzőekben hivatkozott ÁSZ jelentésekben kimutatott szabálytalanságok, anomáliák) a jogszabályok be nem tartásából, illetve nem megfelelő értelmezéséből fakadnak. A vizsgálatunkhoz tartozó állami tulajdonú társaságokat (részesedéseket) tartalmazó kimutatásokat az állami tulajdonosi joggyakorlók, vagyonkezelők és az APEH által adott adatokon alapulnak. A különböző helyen található nyilvántartások, ill. adatbázisok nem egyforma rendszerben készültek és így különböző szempontok szerint összeállított adattartalmaik egymással nehezen 7 Jelentés a kincstári vagyon kezelésének és működtetésének ellenőrzéséről és jelentés államháztartáson kívüli állami feladatellátás rendszerének vizsgálatáról. (2005) 16

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK összevethetők, illetve összegezhetők. Az adatbázisok illetve a nyilvántartásokra fordított költségvetési pénzeszközök hatékonyabb felhasználását eredményezné egységes, komplementer rendszerbe foglalásuk. Az állami tulajdon nyilvántartása sem naturáliában, sem összegben nem fedi a tényleges állapotokat, azt még a több nyilvántartás összesítésével sem lehet egzakt módon meghatározni. 8 A kincstári vagyon KVI-nél kimutatott összegében a költségvetési szervek mérlegszerkezetének megfelelően szerepelnek a különféle vagyonelemek, így a befektetések, a társasági részesedések is. A társaságok nyilvántartása a jegyzett tőke és a saját tőke értékén történik. Az ÁPV Rt. társaságait a tulajdoni hányadra eső saját tőke értékén tartja nyilván. Vannak olyan részesedések, amelyeket az ÁPV Rt. vásárolt, ezek a január 1-jétől a vételkor érvényes piaci vételáron és nem a saját tőke értékén szerepelnek. Azonban a saját tőkeértéken történő nyilvántartás is különböző tartalmakat takar. Az átalakuláskor könyv szerinti értéken átalakulók ma is ezen szerepelnek a nyilvántartásban. A vagyonértékeléssel érintettek mérleg szerinti saját tőkéje, és így nyilvántartási értéke jobban közelíti a reális értéket. Így az összesítés, tekintettel arra, hogy inhomogén tartalmat takar, értékben nem mutat reális összeget. A hozzárendelt vagyonban szereplő társaságok jelentős része (a pontos kört az ÁPV Rt. nyilvántartásából nem lehet megállapítani) nulla értéken tartja nyilván a telkeket és földterületeket. Ez azokra a társaságokra jellemző, amelyeknél a 62/1988. (XII. 24.) PM rendelet 1. mell. II./A alfejezet 5.a) pontja alapján az ingatlanok 1968 előtt érték nélkül kerültek a társaságok (jogelődök) könyveibe. Ezeknél a társaságoknál az is előfordul, hogy későbbi, értéken történt átalakulásukkor sem történt meg az ingatlanok értékelése, azaz továbbra is nulla értékkel szerepelnek (szerepeltek) a könyvekben. (Pl. MAHART, Tokaj Rt. stb.). Más társaságoknál a piaci értékelés megtörtént, ezek értékelési különbözettel nyilvántartják a valós értéket, az ÁPV Rt. rendszerében a nyilvántartási saját tőke értéket emelve. 9 Az ÁPV Rt. kimutatásait az előzőek okán saját üzleti érdekeinek megfelelően befolyásolni tudja, annak irányításával, hogy egy-egy társaság értékelését mikor végezteti el. Az elvégzett vagyonértékelések lehetővé teszik az értékkülönbözetek megjelenítését a társaságok mérlegeiben és ezt követően a hozzárendelt vagyon saját tőke tulajdoni hányadra eső értékének megjelenítését tartalmazó nyilvántartásában. Emiatt problémákat vet fel a privatizációkat követő mindenkori maradék vagyonérték megállapítása, mert ha néhány társaságot vagyonértékelővel felértékeltettek és ezeket az új értékeket egyik évről a másikra beépítik a nyilvántartásba, akkor a vagyon látszólag sokkal kevésbé fogy, mint a valóságban. Ez a módszer elkendőzi a folyamatokat, a folyamatos értékelés helyett az egy időpontban elvégzett értékelések felelnének meg a továbbiakban az átlátható vagyongazdálkodás követelményének Jelentés a kincstári vagyon kezelésének és működtetésének ellenőrzéséről. (2005) 9 Forrás: ÁPV Rt évi és a I. félévi beszámolója. 10 Bár az ÁSZ többek között a fenti okok alapján is többször kifogásolta a vagyonkezelő társaság nyilvántartási rendszerét, abban érdemi változás nem született. 17

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Tekintettel arra, hogy a privatizációkat követően a hozzárendelt vagyon nyilvántartásából a kivezetések a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben történnek és nem egy aktuális értékkel bíró eszközértékkel szemben, annak megállapítása is rendkívüli nehézségbe ütközik, hogy egy-egy évértékesítési tevékenysége mennyiben volt eredményes. Az ÁPV Rt. (RJGY által jóváhagyott) előzőekben részletezett sajátos beszámolási rendszeréből adódóan a részesedések értékesítésének eredményessége az eredménykimutatásban nem jelenik meg, így az ÁPV Rt. beszámolóihoz (5. sz. melléklet) készít egy külön kimutatást a tárgyévben értékesített részesedésekről, amely tartalmazza az értékesített részesedés nyilvántartási értékét, a szerződés szerinti árat és az e kettő viszonylatát bemutató saját tőke arányában kimutatott eladási árfolyamot, melyből a tárgyévi értékesítések eredményessége a nyilvántartási értékhez viszonyítva megállapítható. Ebből azonban még nem mutatható ki, hogy a tárgyévi privatizáció ténylegesen eredményes volt-e, az előzőekben részletezett, a nyilvántartásban megjelenő saját tőke vegyes értékszintje miatt Az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdasági társaságok állami feladatellátása Az állami feladat meghatározás nem szerepel az Alkotmányban és az erre épülő jogi szabályozásban. A Ptk. köztestületet szabályozó részében az indoklás említi, hogy a közfeladat általában olyan feladat, amelyet egyébként az államnak vagy a helyi önkormányzatnak kellene megvalósítania. Az állami feladat kifejezés használata is következetlen, mivel közfeladatot nem csak állami szerv, hanem pl. helyi önkormányzat, köztestület, vagy civil, non-profit szervezet is elláthat. Mindmáig nem került sor a tulajdon fogalma és a hozzá kapcsolódó jogok és gyakorlása rendszerének egyértelmű meghatározására. 11 A tulajdonlás lényegében a vállalatirányítás testületi rendje és uralma, ezért nem a tulajdon természete, fajtája, szerkezete vagy eredete a meghatározó, hanem a vele való nyereségérdekelt vállalkozás folyamatossága és eredményessége, melyért nem a társaság tagjai, hanem a menedzsment felel. Ennek minden következményét, jelentőségét csak a VII. 1-jével hatályba lépő új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) tartalmazza, a vele harmonizált cégjoggal, csődjoggal és számviteli szabályozással. A társaságok igazgatósága a jelenleg hatályos Gt. 29. (1) bekezdése értelmében a társaság szervezeti érdekeinek elsődlegessége alapján köteles tevékenységét végezni, nem a tulajdonos, az alapító, vagy a maga érdekében. Jogellenes és vétkes károkozás esetén a Ptk (1) bekezdése szerinti kártérítési felelősséggel tartozik a társasággal szemben. Az új szabályozás ugyanakkor kiemeli a nyilvánosság elvének következetesebb és szigorúbb alkalmazásának követelményét az állami tulajdonú társaságokra, egyben fenntartja és egyértelműben szabályozza a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogok gyakorlásának módját az állam érdekében. Az új Gt. hatályba lépésével szűkülnek a me- 11 Lásd: Magyar Közlöny 2002./15/II. sz. a Ptk. új koncepciójáról. 18

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK nedzsment lehetőségei a továbbtársulás és a szervezet manipulálására, a vállalat felső vezetésének díjazásának kontrollja nő. Az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál nincs összehangolt tulajdonosi joggyakorlás. Bár az Áht. 95/A. (7)-(9) pontjai szabályozzák az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervek döntési jogának terjedelmét és kereteit, ennek gyakorlati kibontása, megfelelő részletezése hiányzik. Ez különösen az egyszemélyes állami tulajdonú társasságok esetében igényel figyelmet. A vizsgált veszteséges állami tulajdonú társaságok részben költségvetési szervet váltanak ki és elsődlegesen állami feladatellátással foglalkoznak. Amellett, hogy társasági formájuk miatt a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás betartása kötelező, az állami feladatellátás tekintetében csak kvázi társaságok, vagy ellenkező oldalról meghatározva kvázi költségvetési szervek. Az állami feladatellátás területén a társaságok direkt irányítása kikerülhetetlen, piaci szereplőként megjelenésük tekintetében viszont a társaságokat megillető szabadságot kell élvezzék a szabályok betartása és a piachoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében. Az állami cég, mint minden más cég, gazdasági tevékenységét a Gt. előírásainak megfelelően, üzletszerű, tartós ellenérték fejében, nyereségszerzésre irányulóan kell végezze. Ez is egy olyan, az állami tulajdonú társaságoknál néhány kivételtől eltekintve megjelenő kettősség, probléma, amely a javaslatok között megfogalmazott működési forma (társaság, vagy költségvetési szerv) helyes megválasztásának súlyát, fontosságát támasztja alá. Az Áht. előírásait az állami tulajdonban álló cégek alapítói, tulajdonosai nem egyszer figyelmen kívül hagyják, kézi vezérléssel nem a társaságok testületi szervei az igazgatóság és a felügyelő bizottságok útján érvényesítik tulajdonosi irányítási és ellenőrzési funkciójukat, hanem határozatok, vezetőcserék révén. Esetenként vagyoni hátrányt is eredményező módon közvetlenül avatkoznak be a cégek életébe. Az Áht. 95/A. -ának (7) bekezdése alapján egyszemélyes társaságnál a vezető tisztségviselőt az alapító képviseletében eljáró személy utasíthatja, hatáskörét elvonhatja, ezáltal a vezető tisztségviselő mentesül a Gt.-ben szabályozott felelősségtől. Fentieket a MÁV Alapító Okiratán átvezették. A MÁV december 31- én 95 vállalatból álló vállalatcsoport volt, amelynek működéséhez szükséges döntések mennyisége meghaladja egy tulajdonosi képviselőnek a kapacitását akkor, ha stratégiai döntéseken felül operatív döntések is terhelik. Ilyen nagyságrendű vállalatcsoport ebben a formában hatékonyan nem működtethető. A belső szabályozásnak és az ennek megfelelő intézkedéseknek a hátrányos üzletpolitika megelőzésére kell a hangsúlyt helyeznie, amely veszteséget okoz, és csődhöz vezethet. Amennyiben az állami cég tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ebben a tulajdonos is részes, a cég hitelezői (üzleti partnerei, károsultjai) felé egyetemlegesen a céggel együtt anyagi felelősséggel tartozik. Ezt a kötelezettségét az új Gt. kiemeli. A függetlenített belső ellenőrzés alkalmazását a Gt. nem írja elő, a vállalat felső vezetése illetőleg felügyelő bizottsága igény szerint alkalmazhatja, illetve veheti igénybe. Általában a belső ellenőrzés lehetőségeit meghaladó, a vállala- 19

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK ti működés valódi helyzetének feltárására, valamint a felelősségi rendszer tényleges állapotára alkalmas tények, adatok kinyerésére fejlettebb módszereket magában foglaló ún. integrált vállalatirányítási rendszereket alkalmaznak (Enterprise Resource Planning, rövidítve ERP). Ennek segítségével a társaság valamennyi részlege, egysége naprakész adatok alapján kizárólagosan a menedzsment hozzáférésének biztosításával ellenőrizhető. A társaságok gyakorlata a vállalatirányítást illetően megelőzte a törvényhozást. 2. A LEGALÁBB JELENTŐS BEFOLYÁSSAL RENDELKEZŐ ÁLLAMI TU- LAJDONBAN LÉVŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VESZTESÉGFORRÁSAI A 97 tartósan veszteséges társaság és tulajdonosi joggyakorló közül 84%, ill. 73% jelezte, hogy a veszteségek okainak feltárásával foglalkozott A gazdálkodás főbb mutatószámainak alakulása Az üzemi (üzleti), illetve az adózás előtti eredmény alapján tartósan veszteséges társaságok Az állam többségi vagy jelentős részesedésével működő 305 gazdasági társasága közül 97-nek a vizsgált időszakban legalább két egymást követő vagy kettőnél több évben negatív volt az üzemi (üzleti) tevékenységének eredménye vagy az adózás előtti eredménye. A 97 társaság mérleg- és eredményadatainak összesítő értékelésénél két bank adatait sajátosságai miatt figyelmen kívül hagytuk. A fennmaradó 95 társaság (továbbiakban: társaságok) főbb pénzügyi-gazdasági mutatószámaik alapján a mérlegfőösszeg, az átlagos statisztikai állományi létszám szerint a legnagyobb társaság a MÁV Rt., amely 2000 végén a társaságok együttes mérleg-főösszegének 43%-át, átlagos statisztikai állományi létszámának 38%-át a MÁV kötötte le, ugyanezen mutatók 2005 végén 31% és 37,5% voltak. A gazdálkodás üzemi (üzleti), illetve adózás előtti eredményét tekintve is kiemelkedik a csoportból a MÁV: a társaságok ben 6 év alatt termelt 479 Mrd Ft összegű üzemi veszteségének 51%-a, 290 Mrd Ft adózás előtti veszteségének 69%-a a MÁV-nál keletkezett. A 95 társaságban az állami tulajdon könyv szerinti értéke 2000-ben 516 Mrd Ft 2005-ben 503 Mrd Ft volt 12. Ez az érték a jegyzett tőkéből 96,37%-os, illetve 99,86%-os átlagos állami tulajdoni részarányt jelentett től 2004 végéig a társaságok mérlegeinek együttes főösszege folyamatos növekedéssel 77%-kal 1495 Mrd Ft-ról 2644 Mrd Ft-ra nőtt ben viszont az előző évhez képest 3%-kal, 2565 Mrd Ft-ra csökkent. 13 A mérlegfőösszegen belül a társaságok saját tőkéjének részaránya (a társaságok tőkeerőssége) fo- 12 Ebből a MÁV Rt. jegyzett tőkéje 188 Mrd Ft, illetve 80 Mrd Ft volt. 13 Ebből a MÁV Rt. mérlegfőösszege 2000-ben 641 Mrd Ft, 2005-ben 799 Mrd Ft volt. 20