A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.:D.399/28/2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Szintézis Informatikai Zrt. (9023 Győr, Tihanyi Árpád u. 2., a továbbiakban: kérelmező) által Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20., a továbbiakban: ajánlatkérő) Informatikai eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások ellátása Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei részére a TIOP / pályázat keretében tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 69. (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlati felhívását és a közbeszerzési eljárásában ezt követően meghozott döntéseit. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet részben elutasítja, illetve a jogorvoslati eljárást részben megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek írásban és szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S számú ajánlati felhívása alatt április 27-én közzétett a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A hirdetmény feladásának időpontja április 22. napja. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás II.1.8) pontjában a részekre történő ajánlattétel, a II.1.9) pontjában az alternatív ajánlattétel lehetőségét kizárta. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő a következők szerint határozta meg a szerződés teljes mennyiségét: PC: 774 db. Monitor (iskolai PC csomag): 774 db. Monitor (SNI III. csomag): 5 db. Notebook (tantermi csomag): 356 db. Notebook (SNI csomagok): 209 db. Interaktív tábla: 356 db. Projektor: 356 db. Alkalmazás szerver: 1db. Szerver szoftver: 1 db. Szavazógép szett (szavazó csomag): 11 db. Szavazógép szett (SNI I. csomag): 6 db. Wifi csomag: 57 db. Vezeték nélküli fülhallgató: 151 db. Diktafon: 106 db. Dokumentumkamera: 3db. Képernyő felolvasó szoftver: 3 db. Képernyő nagyító szoftver: 1 db. Hordozható Braille kijelző: 1 db. Speciális billentyűzet: 9 db. Fejegér szett: 9 db. Szemegér szett: 1 db. Az eszközök specifikációját, a telepítendő szoftverek pontos körét a dokumentáció tartalmazza. Az eszközöket a dokumentációban tételesen megadott helyszínekre kell szállítani és az előírtak szerint üzembe/üzemkész állapotba helyezni. Az ajánlattevő feladatát képezi továbbá - kapcsolódó egyéb szolgáltatásként - a dokumentációban részletezettek szerinti oktatási tevékenység ellátása.

3 3 Ajánlatkérő meghatározta többek között a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket és alkalmassági követelmény rendszerét. A műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében - egyebek mellett az alábbi előírásokat tette: Ajánlatkérő a felhívás III.2.3) pontjában meghatározta az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot, amelyek - egyebek mellett - az alábbiakat tartalmazták: M/1.-M/3. A Kbt. 67. (1) bekezdés a) pontja szerinti tartalommal a hirdetmény feladásának napját megelőző utolsó 36 hónapban teljesített legjelentősebb közbeszerzés tárgya szerinti szállításainak ismertetése, a Kbt. 68. (1) bekezdésében foglaltak szerint igazolva. M/5. A szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló eszközök ismertetése körében csatolni kell a szervizelés helyszínének (pontos cím) bemutatását a műszaki, technikai felszerelésre is kiterjedően is, melyhez saját tulajdon esetében mellékelni kell a tulajdonlap egyszerű másolatát, nem saját tulajdon esetében a használatra feljogosító szerződést (pl. bérleti) vagy előszerződést egyszerű másolati formában. Ajánlattevő, a közös ajánlattevő valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, amennyiben M/1. nem rendelkezik a hirdetmény feladásának napját megelőző 36 hónapban összesen legalább 1 db, oktatási intézmény részére teljesített olyan referenciával, amelynek keretében sor került a felhívás II.2.1.) pontjában jelzett eszközfajták valamelyikének vagy mindegyikének szállítására, és értéke elérte a bruttó HUF-ot; M/3. a hirdetmény feladásának napját megelőző 36 hónapban nem rendelkezik legalább 1 db olyan magyarországi közoktatási intézményben megvalósult referenciával, amelyben legalább 2 tanteremben az általa szállított interaktív táblákkal napi használatban oktatás folyik, és amely bemutató helyenként alkalmas az eszközök használatának bemutatására közoktatási felhasználás közben; A referenciák között átfedés is lehetséges. M/5. nem rendelkezik a szerviz tevékenység helyszíneként szolgáló olyan épülettel, mely Debrecen közigazgatási határán belül fekszik. A műszaki, szakmai alkalmassági feltételek tekintetében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának együttesen kell megfelelnie. Ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határozta meg bírálati szempontként.

4 4 Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt június 10., az eredményhirdetést július 4., a szerződéskötés tervezett időpontját július 15. napjában határozta meg. Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is összeállított, amely - egyebek mellett - útmutatót, a minimális műszaki paraméterek eszközönkénti meghatározását, a kapcsolódó szolgáltatásokat, feladat ellátási helyeket, szállítási szerződés tervezetet, útmutatásokat, igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, kitöltendő iratmintákat tartalmazott. Ajánlatkérő a szerződéstervezet 3.2. pontjában rögzítette a szerződés teljesítési helyeit, ami 57 feladat ellátási, rendeltetési helyet tartalmazott, amelyek oktatási intézmények voltak. Ajánlatkérő a szerződéstervezet 12. pontjának (11. oldal 4. bekezdés) 2. mondatában rögzítette a kellék szavatosság, jótállás feltételeit, amely szerint a szállító jótállási kötelezettségeit az alábbiak szerint köteles teljesíteni: Szállító a jótállási kötelezettség teljesítése során biztosítja, hogy a hiba bejelentésétől számított 4 órán belül reagál a bejelentésre és szakembereivel haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap 8.00 óráig megkezdi annak kijavítását és amennyiben a kijavítást annak megkezdésétől számított 3. napig előreláthatólag nem fejezi be, a Megrendelő részére térítésmentesen csereeszközt biztosít. A hiba bejelentése a Szállító által működtetett, szervizbejelentéseket fogadó internetes portálon keresztül történik. Ajánlatkérő az ajánlati felhívását az Európai Unió Hivatalos Lapjában június 7-én 2011/S szám alatt közzétett hirdetményével kiegészítette, a szerződés befejezésének időpontját augusztus 31. napjában határozta meg. Az ajánlati dokumentációt 9 gazdasági társaság vette át. A kérelmező június 9-én 15 óra 57 perckor ajánlatkérőhöz beérkezett kérelmének megfelelően ajánlatkérő június 10-én 10 óra 36 perckor en keresztül közvetlenül megküldte a teljes ajánlati dokumentációt, amit a kérelmező ugyanezen a napon 10 óra 42 perckor kézhez is vett. Ajánlatkérő június 3-án kiegészítő tájékoztatást adott az eljárásban részt vett ajánlattevők részére. A kiegészítő tájékoztatás 4. kérdésre adott válasza szerint ajánlatkérő elfogadta a referenciát akkor is, ha a szerződő fél az önkormányzat volt azzal, hogy a

5 5 szerződést egy harmadik fél részére kellett teljesíteni. A harmadik fél az önkormányzat által fenntartott oktatási intézménynek minősült. Kérelmező június 10-én tájékoztatta az ajánlatkérőt a jogorvoslati kérelme benyújtásáról. A bontási jegyzőkönyv szerint a június 10-i ajánlattételi határidőre öt ajánlattevő nyújtott e ajánlatokat. Kérelmező június 9-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, melyben kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás jogsértő rendelkezéseinek, illetve a kiegészítő tájékoztatás ajánlati felhívást módosító részének megsemmisítését, kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Közölte, hogy az ajánlati dokumentációt egyéb úton június 7-én, az ajánlatkérőtől pedig június 9-én kapta meg. Álláspontja szerint ajánlatkérő eljárásával megsértette a Kbt. 1. (4) bekezdését, 56. (4) bekezdését és 69. (3) bekezdést. Kérelmező előadta, hogy az ajánlati felhívását több ok miatt jogsértő. 1) Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően határozta meg a referencia követelményt. A felhívás III.2.3) pontjának M/3. alpontja szerint ajánlattevő, a közös ajánlattevő valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, amennyiben a hirdetmény feladásának napját megelőző 36 hónapban nem rendelkezik legalább 1 db olyan magyarországi közoktatási intézményben megvalósult referenciával, amelyben legalább 2 tanteremben az általa szállított interaktív táblákkal napi használatban oktatás folyik, és amely bemutató helyenként alkalmas az eszközök használatának bemutatására közoktatási felhasználás közben. Kérelmező ezt az alkalmassági követelményt 3 okból tekintette jogsértőnek: a) magyarországi teljesítés megkövetelése Álláspontja szerint semmilyen jelentőséggel nem bír az, hogy a referencia tárgyát képező szállítás melyik országban valósult meg, azaz bármely európai uniós országban teljesült interaktív tábla szállítására vonatkozó szállítási referenciát el kellene fogadnia ajánlatkérőnek az alkalmasság igazolásához. A

6 6 felhívás versenykorlátozó rendelkezése ezért a Kbt. 69. (3) bekezdése mellett megsérti az esélyegyenlőségre és egyenlő bánásmódra, valamint a nemzeti elbánásra vonatkozó, a Kbt. 1. (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is. b) közoktatási intézményben megvalósult referencia megkövetelése Álláspontja szerint teljesen irreleváns, hogy az ajánlattevő közoktatási, felsőoktatási, felnőttképzési, vagy más oktatási intézménybe szállított-e korábban interaktív táblát, mivel a közoktatási intézménybe történő szállítás semmilyen specifikumot nem hordoz, ez az előírás nem szükséges a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság megállapításához, ezen kitétel megvalósulása nélkül is alkalmas lehet adott ajánlattevő a teljesítésre. A felhívás ezen előírása jogsértő ezen követelmény meghaladja a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket. Az ajánlati felhívás teljes mennyiségében rögzített interaktív tábla nem minősül közoktatás specifikus eszköznek, ennek megfelelően ez is egy olyan a Kbt. előírásait meghaladó az alkalmassági követelmény, amelynek előírását ajánlatkérő a támogatási pályázat által rögzített kötelezésekkel jogszerűen nem magyarázhat. c) a leszállított eszközökön folyamatban lévő oktatás megkövetelése A referencia tárgyát képező szerződés a szerződést kötő másik fél és a referenciát benyújtó ajánlattevő között jön létre. A szerződésszerű teljesítést követően azonban az ajánlattevő nincs befolyással arra, hogy az általa szerződésszerűen teljesített szállítást követően a szerződést kötő másik fél mikor kezdi el, illetve meddig használja az eszközöket. Álláspontja szerint annak kikötése, hogy a szállított eszközöket a szerződést kötő másik félnek mind a mai napig használnia kell, olyan indokolatlan, ajánlattevő hatókörén kívül eső körülmény, amely nem bír jelentőséggel az ajánlattevő alkalmasságának megítélésében. Kérelmező nyilatkozata szerint ténylegesen rendelkezik az ajánlatkérő által előírt tartalmú magyarországi közoktatási referenciával. A kérelmező olyan gazdasági társaságnak minősül, amely a beszerzés tárgyával összefüggő tevékenységet folytat, ez megállapítható a nyilvánosnak minősülő cégkivonatból, a kérelmező cégnevében szerepel az informatikai tevékenységre vonatkozó kitétel, a tevékenységéhez kapcsolódóan informatikai tárgyú bevétele is keletkezik. Mindezekre tekintettel a Kbt (1) bekezdése szerinti ügyfélképességgel ezen kérelmi elem tekintetében is rendelkezik. 2) Jogsértő szerviz helyszín követelmény

7 7 Kérelmező ismertette, hogy a felhívás III.2.3) pontja M/5. alpontja szerint ajánlattevő, a közös ajánlattevő valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, amennyiben nem rendelkezik a szerviz tevékenység helyszíneként szolgáló olyan épülettel, mely Debrecen közigazgatási határán belül fekszik. A dokumentációban lévő szerződéstervezet jótállásra, kellékszavatosságra vonatkozó előírása szerint: a szállító a jótállási kötelezettség teljesítése során biztosítja, hogy a hiba bejelentésétől számított 4 órán belül reagál a bejelentésre és szakembereivel haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap 8.00 óráig megkezdi annak kijavítását és amennyiben a kijavítást annak megkezdésétől számított 3. napig előreláthatólag nem fejezi be, a megrendelő részére térítésmentesen csereeszközt biztosít. A hiba bejelentése a szállító által működtetett, szervizbejelentéseket fogadó internetes portálon keresztül történik. Kérelmező álláspontja szerint a dokumentáció fenti előírásai nem teszik szükségessé a felhívás M/5. alpontja szerinti követelmény előírását. Azt ugyanis, hogy a szállító 4 órán belül reagál a bejelentésre és szakembereivel legkésőbb a következő munkanap 8.00 óráig megkezdi a hiba kijavítását, nem csak debreceni szervizponttal rendelkező ajánlattevők képesek teljesíteni. A hibabejelentés internetes portálon történik, erre tekintettel közömbös, hogy hol található a szállító szerviz helyisége, a szállítónak ezt követően 4 óra áll rendelkezésére, hogy reagáljon a megrendelő hibabejelentésére, majd ezt követően kell haladéktalanul megkezdenie a javítást. Véleménye szerint ezt gyakorlatilag bármely 400 km-es körön belüli telephelyről meg tudja oldani. A debreceni épülettel való rendelkezés követelménye erre tekintettel egyértelműen túlzott, meghaladja a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket, kizárólag a verseny indokolatlan korlátozására alkalmas, megsértve ezzel a Kbt. 69. (3) bekezdését. Kérelmező a jogorvoslati eljárás során becsatolta az utvonalterv.hu internetes oldalról Budapest-Debrecen, illetőleg Győr-Debrecen vonatkozásában kinyomtatott útvonal adatokat tartalmazó útvonaltervet, mely szerint Győrből indulva 3 óra 19 perc, Budapestről indulva 2 óra 10 perc alatt képes Debrecenbe eljutni, így szerződésszerűen teljesíteni. A szerződésszerű teljesítésnek eleget tud tenni mind Budapesten, mind pedig Győrben elhelyezkedő szerviztevékenység ellátására szolgáló épületeikben lévő szerviz pontokról is. Kérelmező közölte, hogy nem rendelkezik Debrecen közigazgatási területén belül az előírt követelményeknek megfelelő szervizépülettel. Ezen jogsértő követelménynek való megfelelés érdekében bármilyen partner bevonása (közös ajánlattevő, alvállalkozó) nyilvánvalóan megdrágítaná ajánlati árát. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem szervizhelyiség meglétét, hanem épületet írt elő. A

8 8 különbséget jelentősnek tartotta, ugyanis véleménye szerint egy szervizépület esetében az alábbi helyiségek szükségesek: ügyfélszolgálat, hibavizsgáló és diagnosztizáló berendezések elhelyezésére szolgáló helyiség, hibajavításhoz szükséges eszközkomponensek raktárterülete, hibajavítást végző személyek munkahelyisége, mivel ajánlatkérő előírása szerint cserekészüléket kell biztosítani, ha a hiba rövid időn belül nem javítható, így szükséges a cserekészülékek tárolására szolgáló raktárhelyiség is. A szerviz tevékenység helyszíneként szolgáló épület követelményének megfelelő épület nagy alapterületű ingatlant feltételez. Akárcsak kérelmező, úgy más informatikai cégek is országos szervizközpontokat üzemeltetnek, és különböző logisztikai módszerekkel oldják meg a garanciális igényekkel érintett készülékek oda- és visszaszállítását. A szerviz tevékenység helyszíneként szolgáló épület megkövetelése indokolt lehet ajánlatkérő részéről a beszerzés mennyiségére tekintettel, ám az a kikötés, hogy a szervizépületnek Debrecen közigazgatási határain belül kell lennie indokolhatatlan, a szerződésszerű teljesítésnek nem feltétele, ez túlzott alkalmassági követelménynek minősül. 3) Jogsértő kiegészítő tájékoztatás Kérelmező ismertette, hogy az ajánlati felhívás M/1. alpontja szerint ajánlattevő, a közös ajánlattevő valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, amennyiben nem rendelkezik a hirdetmény feladásának napját megelőző 36 hónapban összesen legalább 1 db. oktatási intézmény részére teljesített olyan referenciával, amelynek keretében sor került a felhívás II.2.1.) pontjában jelzett eszközfajták valamelyikének vagy mindegyikének szállítására, és értéke elérte a bruttó HUF-ot. Álláspontja szerint a fenti előírásból az következik, hogy a megkövetelt referenciát oktatási intézmény részére kellett teljesíteni, azaz a szerződést kötő másik félnek oktatási intézménynek kell lennie. Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásának 4. pontjában viszont azt a választ adta, hogy a szerződést kötő másik fél önkormányzat is lehet, nem feltétlenül kell oktatási intézménynek lennie, elegendő, ha a teljesítés helye oktatási intézmény. Ezt a kiegészítő tájékoztatást a felhívásban közölt feltétel módosításának tekintette, amiről ajánlatkérőnek hirdetményt kellett volna közzétennie. Álláspontja szerint teljesen más kérdés az, hogy mi a szerződésben meghatározott szállítási hely (pl. egy iskola), ahova leszállításra kerül az áru és kivel kötött ajánlattevő szerződést, illetve kinek a részére teljesítette a

9 9 szerződést. Az a tény, hogy egy önkormányzat köt szerződést megrendelőként, amelyben kikötésre kerülnek teljesítési (szállítási) helyek, nem jelenti azt, hogy ajánlattevő a teljesítési hely (pl. oktatási intézmény) részére teljesítette a szerződést. Jelen eljárás dokumentációjában is teljesítési helyekként szerepelnek csupán az oktatási intézmények, nem részükre kerül teljesítésre a szerződés, hanem az önkormányzat részére. Véleménye szerint ajánlatkérő válaszában a fentiek alapján egyértelműen módosította az M/1. referencia követelmény felhívás szerinti tartalmát, amelyről hirdetményt kellett volna közzétennie, így eljárásával megsértette a Kbt. 56. (4) bekezdését. Az ajánlati felhívásban szereplő alkalmassági követelmények közbeszerzési eljárás közbeni, erről szóló külön hirdetmény nélküli módosítása (akár a szűkítésük, akár a bővítésük) nyilvánvalóan sérti a Kbt. rendelkezéseit. A kérelmezőnek alapvető érdeke fűződik a közbeszerzési eljárások során ahhoz, hogy azok jogszerűen kerüljenek lefolytatásra, különösen egy támogatási szerződés alapján finanszírozott beszerzés esetében. Előadta, hogy valamennyi támogatott közbeszerzési eljárást ellenőriz a támogatást nyújtó, illetve a közreműködő szervezet. Amennyiben ezen ellenőrzés során közbeszerzési szabálytalanság elkövetését állapítják meg, úgy a folyósítandó támogatási összeg csökkentésre kerül. Álláspontja szerint ebben az esetben veszélybe kerül a nyertes ajánlattevő számlájának teljes kiegyenlítése is, hiszen a támogatott ajánlatkérő nem tudja kifizetni a szállítási díj teljes összegét, amennyiben az annak alapját képező támogatási összeget csökkentik. Véleménye szerint másodsorban abban a tekintetben sérti jogos érdekét az alkalmassági követelmények jogszerűtlen módosítása/kibővítése, hogy ezzel a potenciális, a kibővített követelménynek megfelelő versenytársainak száma bővül, ami kérelmező számára evidens módon jogsérelmet okoz. Ajánlatkérő észrevételében az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. 1) Ajánlatkérő az ajánlati felhívás III.2.3) műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság M/3. alpontjában előírt alkalmassági követelményre vonatkozó jogsértés kapcsán előadta, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás - tárgyából is megállapíthatóan - a TIOP /1 számú, A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése elnevezésű program keretében nyertes önkormányzati pályázat megvalósítására irányult. A pályázati konstrukció egyes, a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó alkalmassági követelmények tekintetében kötelező jelleggel rendelkezett. A Pályázati útmutató C1. Támogatható tevékenységek köre pontja rögzítette, hogy az eszközök beszerzését a 13. sz. melléletben foglalt Műszaki specifikáció alapján kell megvalósítani. A Műszaki specifikáció D) pontja előírta a közbeszerzés során kötelezően érvényesítendő alkalmassági

10 10 követelményeket, mellyel kapcsolatban a specifikáció - egyéb előírások mellett - az alábbiak szerint fogalmazott: Az interaktív táblák szállítójával szemben elvárt alkalmassági feltételek Legalább 1 magyarországi referencia intézmény. Referencia intézmény: olyan, a szállító által felszerelt közoktatást intézmény, amelyben legalább 2 tanteremben a szállító által szállított eszközökkel napi használatban oktatás folyik és amely bemutató helyként alkalmas az eszközök használatának bemutatására közoktatási felhasználás közben. Ajánlatkérő álláspontja szerint ezen fenti pályázati előírás mindazon követelményeket tartalmazta, melyek jogszerűségét kérelmező a kérelmében, az adott alkalmassági követelménnyel kapcsolatban vitatott. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az ESZA és az NFÜ is vizsgálta a felhívást és a dokumentációt, melyeket megfelelőnek talált. Hangsúlyozta azt is, hogy a vitatott referencia követelmény illeszkedik a szerződéshez, jelen beszerzés magyarországi közoktatási intézményekben kerül teljesítésre, melynek eredményeként a szállított eszközökkel napi használatban, közoktatási feladatok kerülnek megvalósításra. A bemutatóhelyként szolgáló referenciaintézményre irányuló elvárás azt a célt szolgálta, hogy ajánlatkérő működés közben is meggyőződhessen a szállító által már szállított interaktív táblák használatáról közoktatási feladatellátás közben. Ajánlatkérő ismertette, hogy az ajánlati felhívás közoktatási intézmény szó alatt a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerinti intézményt értette, amely a törvény hatálya alapján értelemszerűen csak magyarországi intézmény lehetett. E tekintetben tehát irrelevánsnak tartotta, hogy ajánlatkérő a közoktatási szó mellett a magyarországi előírást szerepelteti-e. Álláspontja szerint a magyar közoktatás és a közoktatási intézményrendszer specifikumokkal bír az egyéb oktatási rendszerekhez képest, nem véletlen, hogy a magyar közoktatásról, a felsőoktatásról és a felnőttképzésről önálló törvények rendelkeznek. E tekintetben azt is relevánsnak tekintette, hogy a folyamatos, napi használat bemutatására milyen intézmény kerül megjelölésre, mivel egy magyar közoktatási intézményben végzett feladatellátás messzemenően különbözik pl. egy felnőttképzési feladatellátástól, annak tematikájától, óraszámától, képzési rendszerétől és annak keretében oktatott és oktató alanyi körtől (különösen, ha a külföldi intézményeket is figyelembe vesszük az összehasonlításkor). Ajánlatkérő hivatkozott a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2011/S számú ajánlati felhívására, ami az ajánlatkérő ajánlati felhívásával megegyező módon, annak III.2.3) pontjának M.1 követelményében szintén ugyanazokat az előírásokat rögzítette, amiket a TIOP pályázati eljárásra is figyelemmel az ajánlatkérő is rögzített.

11 11 Ismertette, hogy a kérelmező ezen közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, amelyben nem vitatta az ajánlatkérő által előírt műszaki, szakmai követelményeket. Ebben az eljárásban a kérelmezőt hirdették ki nyertes ajánlattevőként. Becsatolta a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában január 5-én 2011/S szám alatt megjelent január 3. napján feladott ajánlati felhívását, illetőleg a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-15165/2011. iktatószámon megjelent hirdetményét, amely szerint a kérelmező és az önkormányzat, mint ajánlatkérő között megkötésre és teljesítésre is került a szerződés. Álláspontja szerint a kérelmező ezen alkalmassági követelményt önállóan is képes teljesíteni, a kérelmezőt versenyt korlátozó érdeksérelem nem érheti. Ajánlatkérő hivatkozott a Döntőbizottság eseti döntésére is, amely szerint nem állapítható meg jogos érdeksérelem, amennyiben a kérelmező önállóan is képes megfelelni az alkalmassági követelményeknek. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező tekintetében nem állapítható meg a Kbt (l) bekezdésében foglalt érdeksérelem, ezért e kérelmi elem tekintetében a jog, jogos érdek sérelemre, vagy annak veszélyére vonatkozó törvényi feltétele nem áll fenn, így a kérelmező ügyfélképessége ezen kérelmi elem tekintetében nem megállapítható. 2) Ajánlatkérő az ajánlati felhívás III.2.3) műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság M/5. alpont alatt rögzített alkalmassági követelményre vonatkozó jogsértés kapcsán előadta, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás keretében nem csupán informatikai eszközök beszerzése és telepítése, kihelyezése valósul meg, hanem oktatás is, az előírt garanciális követelmények teljesítése is jelentős feladatokat és kötelezettséget ró a nyertes ajánlattevőre. A dokumentáció szerint a legtöbb eszközre 5 éves garanciát kell biztosítania a nyertes ajánlattevőnek, mely igazodik a pályázat keretében beszerzett eszközök kötelező fenntartási időszakához. Jelen beszerzés keretében, egyéb eszközök mellett 774 db PC számítógép, 565 db notebook, 356 db interaktív tábla és 356 db projektor kerül szállításra, üzembe helyezésre. Ezen eszközök esetében kötelező követelmény az 5 éves garancia biztosítása. Véleménye szerint az eljárás egy rendkívüli volumenű szállítás és kapcsolódó szolgáltatás megvalósítására irányul. A dokumentáció azt is rögzítette, hogy a szállítás 57 db, a város közigazgatási határán belül eltérő helyszínű oktatási intézményben teljesül. A feladatmeghatározás tartalmából megállapítható, hogy az internetes hibabejelentő portálon keresztül történő hibaüzenet feladásának időpontjától számított 4 órán belül a szállítónak kötelessége reagálni, és haladéktalanul megkezdenie a hiba kijavítását. Tévesnek tartotta a kérelmező azon álláspontját, mely szerint a hibajavítás megkezdésének időpontja a következő munkanap 8.00 óra. Ugyanis ezen időpont a javítás megkezdésének legkésőbbi időpontja,

12 12 alapesetben azonban a bejelentéstől számított 4 órán belül történő reagálást követően haladéktalanul meg kell kezdeni a javítást. Nem tartotta azt sem kizárhatónak, hogy ilyen mennyiségű számítástechnikai eszköz esetén egymással közel egy időben, különböző helyszíneken történik meghibásodás és bejelentés, melyek mindegyikére ugyanezen előírások érvényesek. Ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy Debrecen közigazgatási határán kívül elhelyezkedő szervizponton történő szolgáltatás nyújtás kétséget kizáróan jelentős mértékben veszélyeztetné a szerződés zökkenőmentes teljesítését, a tárgyi közbeszerzési eljárás keretében megvalósítandó beszerzés volumene indokolta és tette szükségessé a Debrecen város közigazgatási határán belüli szervizhellyel való jelenlétének kikötését. A kérelmező által hivatkozott partner bevonásával teljesíthető helyi szerviztevékenység ajánlat drágító körülményeire vonatkozóan ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlattevők nyilvánvalóan ennek a költségét beárazzák az ajánlataikban. Kifejtette azt is, hogy egy több száz km-re lévő szervizhelyről történő teljesítés is jelentős költséggel jár, melynek összege az árképzés során ugyanígy figyelembe veendő tételt képez. Ajánlatkérő álláspontja szerint a vitatott alkalmassági követelménynek ajánlattevő, a közös ajánlattevő valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó (továbbá a Kbt. 69. (8) bekezdése alapján a közbeszerzés értékének 10%- át nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó) együttesen is megfelelhet. Ajánlatkérő hivatkozott a Kbt. 69. (2) bekezdésére, amely szerint ajánlatkérő felhívásban köteles meghatározni, hogy mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlattevőt (l0% feletti alvállalkozót) alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Álláspontja szerint a jogszabályi hely egyértelműen utal arra, hogy ajánlatkérő kellő gondossággal köteles meggyőződni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságáról. Véleménye szerint valamennyi alkalmassági követelmény csökkenti az alkalmas ajánlattevők számát, ezáltal bizonyos értelemben korlátozza a versenyhelyzetet. Álláspontja szerint ezen követelményeknek éppen az a rendeltetésük, hogy behatárolják azt az ajánlattevői kört, akiknek szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága valóban megkérdőjelezhető. Az ilyen ajánlattevőkkel történő eseteges szerződéskötés ajánlatkérő számára potenciális veszélyt és irreális kockázatvállalást jelenthet. Megítélése szerint a Kbt. éppen ezen funkciójuk miatt biztosít lehetőséget az alkalmazásukra. Nem tartotta kizártnak, hogy elviekben egy, az alkalmassági követelményeknek nem megfelelő vállalkozó is képes lehet a szerződésszerű teljesítésre, de ajánlatkérő az uniós forrásokkal és

13 13 közpénzekkel történő gondos és körültekintő gazdálkodás elve mentén csak olyan szervezettel köthet szerződést, mellyel a teljesítés során bekövetkező esetleges kudarc esélye kizárt, vagy legalábbis valószínűsége az ésszerű minimumra korlátozható. Ismertette, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában megközelítőleg 600 db számítógép biztosítja a szükséges informatikai hátteret, mely volumen lényegesen alulmarad jelen beszerzés keretében kihelyezésre kerülő eszközök darabszámától. A hivatali eszközök folyamatos karbantartásáról, javításáról, üzemeltetéséről 10 fő olyan fő állású informatikai szakember gondoskodik, akiknek munkaideje megegyezik a köztisztviselők munkaidejével, tehát rendelkezésre állásuk folyamatosan biztosított. Ajánlatkérő az alkalmassági követelmény meghatározásakor figyelembe vette a saját tapasztalatait is, pontos információval rendelkezett arról, hogy ekkora volumen milyen jellegű és mértékű rendelkezésre állást követel meg. A tárgyi beszerzéshez és a kapcsolódó szolgáltatáshoz ajánlatkérő a szakemberek folyamatos, helyben történő, intézményi szintű rendelkezésre állását nem követelte meg, azonban a szerződésszerű teljesítést nem látta megvalósíthatónak, ha a szállító még szervizhellyel sem rendelkezik a város közigazgatási határán belül. Álláspontja szerint a beszerzés volumene és jellege alapján az előirt alkalmassági követelmény nem tekinthető aránytalan elvárásnak, az a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges, ezáltal nem terjeszkedik túl a Kbt. 69. (3) bekezdésében foglaltakon. 3) Ajánlatkérő a június 3-án az ajánlattevők részére megküldött kiegészítő tájékoztatással kapcsolatos jogsértés kapcsán előadta, hogy álláspontja szerint téves kérelmező azon megállapítása, mely szerint az oktatási intézmény részére történő teljesítés kizárólag oktatási intézménnyel kötött szerződés esetén valósulhat meg. Álláspontja szerint az ajánlatkérő a felhívásban nem azt írta elő, hogy a szerződést kötő másik félnek oktatási intézménynek kell lennie. A magyar és az európai uniós jogrendszer ismeri azon konstrukciót, mely szerint a szerződést kötő fél és a teljesítés jogosultja, kedvezményezettje különválik. Ajánlatkérő hivatkozott a Ptk (1) bekezdésére, amely szerint a szerződő felek szabadon köthetnek olyan szerződést, mely esetében nem egyezik meg a szerződést kötő és azon személy, akinek a részére a szerződés teljesítésre kerül. A felhívásban előírtak alapján, összhangban a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakkal, ezen alkalmassági követelmény tekintetében az ajánlattevőknek azt kellett igazolniuk, hogy a teljesítés oktatási intézmény részére történt, függetlenül a szerződést aláíró személyétől.

14 14 Álláspontja szerint kiegészítő tájékoztatásban az előírt feltételt a legkisebb mértékben sem módosította. Ajánlattevői kérdés érkezett az alkalmassági követelmény helyes értelmezésével kapcsolatban, melyet ajánlatkérő jogszerűen, a Kbt ában foglaltak szerint megválaszolt. Ajánlatkérő a megadott kiegészítő tájékoztatásban azt hangsúlyozta, hogy az előírtakkal összhangban, az alkalmassági követelménynek való megfelelés ellenőrzése során nem a szerződéskötő fél személyét vizsgálta, hanem azt, hogy a szerződés kinek a részére teljesült. Kétségtelennek tartotta, hogy a két személy nem feltétlenül azonos. Megítélése szerint a kérelmező ezen kérelme megalapozatlan, ugyanis nem történt semmilyen módosítás az ajánlati felhíváshoz képest, ez kizárólag egy magyarázat volt az ajánlattevő részére. 1) A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárásjogi kifogására is tekintettel elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy az ajánlati felhívás III.2.3) M/3. alpontjában rögzített alkalmassági követelmény tekintetében a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel. A Kbt szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt (1) bekezdése szerint: (1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. E bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező. A közbeszerzési törvény szabályozása nem biztosít általános jellegű megtámadási lehetőséget a közbeszerzési eljárásokkal, a közbeszerzési jogszabályok alkalmazásával összefüggésben. E szabályozás összhangban áll az irányelvekkel is, mivel azok alapján legalább a jogos érdeksérelmet szenvedett résztvevők számára kell a jogorvoslat jogát biztosítani. A Kbt. szabályozása a jogorvoslati kérelem benyújtására való jogosultság meghatározásakor teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a közbeszerzési eljárással, a közbeszerzési jogszabályok megsértésével összefüggésben sérelmet szenvedett felek jogaik védelme, illetőleg érvényesítése érdekében jogorvoslati eljárást kezdeményezhessenek. A Kbt (1) bekezdése meghatározott személyi kör részére teszi lehetővé, hogy jogorvoslati kérelmet nyújthasson be és a kérelme alapján jogorvoslati eljárás kerülhessen lefolytatásra a közbeszerzési jogszabályok megsértése miatt. Nem biztosítja általános jelleggel a jogorvoslati kérelem benyújtásának

15 15 jogosultságát minden ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek minősülő személy, szervezet részére, hanem ezen minősítésen kívül megköveteli joguk, a jogos érdekük sérelmét, veszélyeztetettségét. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező június 9-én nyújtotta be kérelmét ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, melyben három kérelmi elem tekintetében kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás jogsértő rendelkezéseinek, illetve a kiegészítő tájékoztatás ajánlati felhívást módosító részének megsemmisítését. Kérelmező az első kérelmi eleme tekintetében több okból tartotta jogszabálysértőnek ajánlatkérő ajánlati felhívásának III.2.3) pont M/3. alpontjában rögzített referencia követelményeket. Egyrészt a magyarországi teljesítéshez, másrészt a közoktatási intézményben megvalósult referenciához, harmadsorban a leszállított eszközökön folyamatban lévő oktatáshoz kötött alkalmassági követelmények rögzítését. Az ügyfélképességet minden esetben ügy specifikumai alapján kell megítélni. A kérelmezőnek igazolnia kell közvetlen érdekeltségének fennállását, jogának, jogos érdekének sérelmét, vagy veszélyeztetését, hogy a jogorvoslati eljárásban kérelmező legyen. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapos az a kérelmezői hivatkozás, amely alapján az ügyfélképességhez elegendő annak bizonyítása, hogy a kérelmező főtevékenysége, ezzel összefüggő bevételszerzése önmagában jogot biztosít a kérelmezői státuszhoz. Az ajánlatkérő által vitatott kérelmezői ügyfélképesség tekintetében a Döntőbizottság csak az ajánlatkérői tényállítást és bizonyítást követően szerzett tudomást arról, hogy a kérelmező az első kérelmi eleme tekintetében tényleges ügyfélképességgel nem rendelkezett, mivel kérelmező első kérelmi elemével vitatott alkalmassági követelményeknek már egy korábbi, ugyanilyen tárgyú közbeszerzési eljárás keretén belül megfelelt, mivel ajánlatkérő jelen eljárás ezen alkalmassági követelménye tekintetében együttes megfelelést írt elő. Kérelmező a fentieken túlmenően hivatkozott még a Kbt. 1. (3) és (4) bekezdésének megsértésére is. Az állandósult joggyakorlat szerint kérelmezői jogosultság megítélése tekintetében azt kell vizsgálni, hogy a jog, jogos érdek sérelme közvetlenül a kérelmező tekintetében áll-e fenn. A kérelmező - a Kbt (1) bekezdés második mondatában foglalt kivételtől eltekintve - mások nevében nem nyújthat be jogorvoslati kérelmet, kizárólag saját maga vonatkozásában hivatkozhat jogának, jogos érdekének a sérelmére, vagy veszélyeztetettségére. Amennyiben más tartja jogsértőnek az ajánlati felhívást, saját nevében jogosult a jogorvoslati kérelem benyújtására.

16 16 A Kbt (3) bekezdés e) pontja szerint: (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy e) a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A Kbt (4) bekezdése szerint: (4) A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság megállapította, hogy az első kérelmi eleme tekintetében a kérelmező ügyfélképességgel nem rendelkezik, ezért a Döntőbizottság ezen kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati eljárást a Kbt (4) bekezdése alapján a Kbt (3) bekezdés e) pontja szerinti ok miatt megszüntette. A Döntőbizottság a 2) és 3) kérelmi elem tekintetében megállapította, hogy a kérelmező ügyfélképessége fennáll, így e kérelmi elemeket eljárásjogi akadály hiányában érdemben elbírálta és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Az ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást folytatott le, amelyre vonatkozó ajánlati felhívása április 22. napján került feladásra, így a jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt április 22. napján hatályos rendelkezései az irányadóak. 2) A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az ajánlati felhívás III.2.3) pont M/5. alpontban ajánlatkérő jogszerűen határozta-e meg alkalmassági minimumkövetelményként azt, hogy ajánlattevőnek rendelkeznie kell szerviz tevékenység helyszíneként szolgáló olyan épülettel, amely Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási határán belül fekszik. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) preambulumában rögzíti, hogy a szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvét. Az irányelv 48. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságát a (2) és (3) bekezdéssel összhangban kell elbírálni és megvizsgálni.

17 17 Az irányelv 48. cikk (2) bekezdés h) pontja szerint a gazdasági szereplő műszaki alkalmasságát az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegétől, mennyiségétől vagy jelentőségétől és rendeltetésétől függően a szolgáltató, illetve a vállalkozó számára a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló szerszámokról, berendezésekről vagy műszaki felszerelésről készült kimutatással lehet bizonyítani. A Kbt. 1. (1) és (3) bekezdései szerint: (1) A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. (3) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. 3. (1) bekezdése szerint: (1) E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 65. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 67. (1) bekezdése szerint: (1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - igazolható a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével); b) a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; c) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek; d) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

18 18 e) elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak; f) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál. (2) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; b) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; c) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek; d) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; e) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek; f) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud. (3) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével); b) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek; c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

19 19 d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek; e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; g) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál; h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni; i) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud. (4) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén a) a (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása során az ajánlatkérő az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése körében műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolás benyújtását köteles előírni; b) a (2) bekezdés e) pontjával összefüggésben az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására: ba) felelős műszaki vezető, bb) restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul bc) műemléki épületkutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges. A Kbt. 69. (1) (3) bekezdései szerint: (1)Az ajánlatkérő a 66. és a 67. -ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. -ban, mind a 67. -ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. -ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti

20 20 követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Döntőbizottság a fentiekben ismertetett irányelvi, alapelvi és tételes jogi szabályozás tükrében vizsgálta, hogy a kérelmező által vitatott alkalmassági minimumkövetelményt jogszerűen határozta-e meg ajánlatkérő. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében, az egyes közbeszerzési tárgyak vonatkozásában részletes előírásokat határozott meg az ajánlattevők alkalmasságának megítéléséhez szükséges igazolási módok és alkalmassági követelmények tekintetében, melynek az a célja, hogy a szerződést olyan ajánlattevők nyerhessék el, akik képesek lesznek a szerződés megfelelő teljesítésére. Az alkalmassági minimumkövetelmények meghatározását azonban az ajánlatkérők csak a törvényi korlátok között határozhatják meg, a követelmények meghatározása tekintetében az egyik korlát, hogy azoknak a közbeszerzés tárgyához kell igazodniuk, azzal kell szinkronban lenniük, míg a másik korlát az, hogy e követelményeket csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt a és 24. -a szerint: A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatás megrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót [242. (4) bekezdése]. Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A Döntőbizottság részletesen megvizsgálta a közbeszerzés tárgyát és megállapította, hogy ajánlatkérő intézményei részére informatikai eszközök beszerzését kívánta biztosítani a TIOP / pályázat keretében, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés alapján. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jelen esetben árubeszerzésre, adásvételre kívánt szerződést kötni. A Kbt. 67. (1) bekezdése hat pontban rögzíti, hogy milyen módon igazolható a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság. Jelen esetben a Kbt. 67. (1) bekezdés b) pontja szerinti műszaki, technikai felszereltség tekintetében írta elő ajánlatkérő az ajánlati felhívás III.2.3) pont M/5. alpontjában azt, hogy alkalmatlan, amennyiben nem rendelkezik a szerviz tevékenység helyszíneként szolgáló olyan épülettel, mely Debrecen közigazgatási határán belül fekszik, melyet kérelmező jogsértőnek tartott.