BAROMFI HÍRmondó 22. szám/2015./3. negyedév

Átírás

1 BAROMFI HÍRmondó 22. szám/2015./3. negyedév AZ AGROFEED KFT. BAROMFI HÍRLEVELE Partnertalálkozó (2.) Szakmai nap Szalkszentmártonban a Baromfi Üzletág legnagyobb partnereinek (3-5.) A MAGYAR BAROMFIIPAR ÉS AZ ÁGAZATOK HELYZETE, LEHETŐSÉGEI, VERSENY- KÉPESSÉGE AVAGY ELŐRE VAGY HÁTRA? (5-7.) A fejlődő országok növekvő jövedelemszintje a táplálkozási szokásokra is kihat (7) A baromfiipar a takarmánygazdálkodás tükrében, különös tekintettel a fehérjetakarmány helyzetére és kilátásaira (8-11.) Szójapiaci kilátások (11.) A korszerű alapanyag-felhasználást megalapozó energia- és fehérjeértékelési rendszer (12-15.) Acariflash (15.) BAROMFI VILÁGNAP (16-18.) A Tyson Foods, a világ legnagyobb baromfi integrációja beszünteti a brojler hizlalásban az antibiotikumok használatát (19.) Baromfi szalmonellák elleni védekezés lehetőségei (20-22.) BAROMFI KONYHA (23.) Élelmiszerbiztonság és feldolgozási kilátások (24.)

2 Baromfi Partnertalálkozó Agrofeed Kft. Baromfi Partnertalálkozó Az idei évben is a szokásos május közepi időpontban rendeztük meg a baromfi ágazat hagyományos éves partnertalálkozóját. Pálla András, üzletkötő-szaktanácsadó Az előző évhez hasonlóan az idei évben is az Abakus Hotelt választottuk a rendezvény helyszínéül, amely ezúttal is méltó környezetet biztosított e színvonalas szakmai rendezvényhez. Igyekeztünk úgy összeválogatni az előadások témáját, hogy azok széles körben érdeklődésre tartsanak számot és aktuális, hasznos információkkal lássák el a tisztelt hallgatóságot. A vendégeket Szekeres István, ügyvezető köszöntötte megköszönve, hogy elfogadták a meghívásunkat majd röviden beszámolt a cég eredményeiről, a belföldi és külpiacainkat érintő jövőbeni terveinkről. Rövid előadásában kihangsúlyozta a hazai termelő vállalatok jelentőségét, mint a gazdaság egyik hajtómotorját. Fontosak ezek az embereknek, mert munkát és megélhetést biztosítanak számukra, fontosak az államnak, mert adót fizetnek és fontosak a gazdaság többi szereplői számárai is, mert példát mutatnak, hogy tisztességes és kemény munkával van lehetőség előbbre jutni, fejlődni akár nemzetközi szinten is. Ezt követően a szakmai előadásokat a következő témákban és előadóktól hallgathattuk meg: A magyar baromfiipar és az ágazatok helyzete, lehetőségei, a baromfiipar versenyképessége, az export és import alakulás avagy Előre vagy Hátra? Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke Toxinok elleni védekezés lehetőségei Dr. Zoltán Péter, Baromfi Üzletág Vezető, Agrofeed Kft. Korszerű alapanyag-felhasználás a baromfi takarmányozásban Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Georgikon kar, Keszthely A baromfiipar a takarmánygazdálkodás tükrében, különös tekintettel a fehérjetakarmány helyzetére és kilátásaira Dr. Popp József, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar A baromfi emésztő traktus egészségének fenntartása Szijjártó Pál, Takarmánykiegészítő üzletág vezető, Agrofeed Kft. Az előadások anyagait természetesen az elkövetkező lapszámokban közzétesszük. Reméljük, hogy a szakmai előadások témái, a kötetlen beszélgetések, a szép időjárás és a kellemes környezet egyaránt jó alapot teremtett az ágazatot érintő problémák megbeszélésére, a partneri, baráti kapcsolatok mélyítésére, amelyhez mi igyekeztünk hozzájárulni. 2

3 Szakmai nap Szakmai nap Szalkszentmártonban a Baromfi Üzletág legnagyobb partnereinek Legnagyobb baromfis partnereinknek május 26-án üzemlátogatást szerveztünk, hogy bemutathassuk cégünk szalkszentmártoni premix üzemének tevékenységét. Dr. Zoltán Péter, baromfi üzletág vezető Amint azt már a Baromfi Üzletág éves partnertalálkozóján is jeleztük, legnagyobb baromfis partnereinknek május 26-án üzemlátogatást szerveztünk, hogy bemutathassuk cégünk szalkszentmártoni premix üzemének tevékenységét, a minőségi premix gyártását biztosító alapanyag beszerzést, minőségbiztosítási és nyomon követhetőségi rendszerünket. Partnereinket Szekeres István és Csitkovics Tibor tulajdonosok mellett, Pók Sándor gyárigazgató, Kármán-Török Noémi minőségbiztosítási vezető és Zoltán Péter fogadták. Partnereink üdvözlését követően Szekeres István kiemelte, hogy az Agrofeed piaci stratégiája a nyitott, kölcsönös bizalmon alapuló partneri kapcsolat, ezért is tartjuk fontosnak, hogy legnagyobb baromfis vevőink betekinthessenek mindennapi tevékenységünkbe és maguk is meggyőződhessenek a nekik gyártott premixek gyártási és minőségbiztosítási hátteréről. Közel tizenöt éve tevékeny cégünk tíz évvel ezelőtt építette fel Szalkszentmártonban modern premix-, koncentrátum- és takarmánygyártó üzemét, amelyet két lépcsőben már bővített és korszerűsített is. A pontosan és megbízhatóan működő gyár az alapja annak, hogy az Agrofeed által fejlesztett premixek és keveréktakarmányok megfelelő minőségben és persze versenyképes áron kerülhessenek legyártásra és partnereinknek értékesítésre. Míg gyárunk a minőséget garantálja, addig a fejlesztés biztosítja szakmai versenyképességünket. A teljesen felújított sertés teszttelepünk mellett (Lovászpatona, 220 anyakoca és szaporulata, a legmodernebb tesztelési lehetőségek biztosításával) a közeljövőben kerül megépítésre új baromfi teszttelepünk is, a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növeléséhez. Addig is szerteágazó szakmai együttműködésünk (kutatóhelyek, egyetemek, beszállító cégek, partnereink) biztosítja premixeink, ajánlott keveréktakarmány receptjeink hatékony és eredményes fejlesztését. Az évi több ezer receptúra alapján az elmúlt évben partnereink felé 933 féle premix került értékesítésre, amelynek felét a baromfi premixek adták. A gyár évi 91,5 ezer tonna termékéből 27 ezer tonna alapanyag került belföldi értékesítésre, míg a termékek zöme (premix, koncentrátum, prestarter- és keveréktakarmány) belföldi és export piacainkon szolgálta ki vevőinket. A szalkszentmártoni üzemben 85 fő dolgozik, műszakonként 18 dolgozó közvetlenül az alapanyag ellátásban, gyártásban és késztermék be- és kitárolásban. 3

4 Szakmai nap tartályok, adagolók, mérlegek biztosítják. A nagypontosságú mérés és a berendezések precíz működése biztosítja a homogén, a garantált beltartalmi értékeknek megfelelő premixek és takarmányok gyártását. Végül az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a mostani alkalmon kívül is belföldi és exportpiaci partnereinket gyakran látjuk vendégül, így számos nemzetközi tapasztalattal is rendelkező szakember fordul meg Szalkszentmártonban, akik eddig minden alkalommal elismerően szóltak gyártásszervezésünkről, termékeinkről, munkánkról. Talán ez a legbiztosabb visszaigazolás, folyamatosan és dinamikusan növekvő értékesítésünk mellet, hogy jó úton haladunk. Végül ezzel fejezte be bevezető beszédét: Büszkék vagyunk a szakembereinkre, a nálunk dolgozó emberek tudására, mindennapi tevékenységünkre; ez visz minket sikerre. Pók Sándor elöljáróban a premix- és keveréktakarmány üzemrészek műszaki, termelési kapacitásait ismertette, megalapozva az üzemlátogatás alatt látott berendezések alaposabb ismeretét azon partnereinknek, akik nem rendelkeznek saját takarmánykeverő üzemmel. Az üzem 10,2 hektáros területe a jelenlegi működés mellett biztosítja a további fejlesztésekhez szükséges helyet is. Az alapanyag értékesítésen túl gyártott, több mint 60 ezer tonna termék már megközelíti a folyamatos három műszakos termelés felső határát. A kapacitásterhelést az oroszországi premix üzemünk felépítése és üzembe helyezése, a jövő év közepétől már csökkenteni fogja. A legyártott termékek több mint fele premix, amelyek koncentrációja 0,2-5,0% között változik, de jellemző az egyre nagyobb koncentráció. A koncentrátumgyártás 20% körül alakul, míg a fennmaradó mennyiséget a prestarter és keveréktakarmány gyártás adja. Az ömlesztett alapanyag tárolókban 4 ezer tonna alapanyagot tudunk tárolni, míg a zsákos és big-bag alapanyag tárolóban 4-5 napi alapanyagnak van helye (kb tonna). Ez komoly logisztikai problémamegoldást igényel a beszerzés oldalán, hiszen az alapanyagok száma megközelíti a kétszázat. A legyártott termékeket 3-4 napig tudjuk tárolni, így a belföldi és export kiszállítás is komoly logisztikai tevékenységet igényel kollégáinktól. A premixeket gyártó két vonal és a keveréktakarmány gyártó vonal a 28 méter magas üzemtoronyban, a gyár közepén foglal helyet. A gyártástechnológia gerincét a holland Van Aersen berendezések adják. A premix alapanyagok pontos bedolgozását részben számítógép ellenőrzött kézi bemérés (igen kis mennyiségű alapanyagok), részben mikro-komponens Az élőmunka takarékosságot négy automata zsákolóvonal és ABB robot biztosítja, amely három vonalról képes a készterméket palettázni (12 tonna/óra). A zsákolás pontosságát a vonalakba épített kontroll mérlegek ellenőrzik, és még a megrakott paletta is mérlegelésre kerül. Az üzem informatikai hátterét hazai fejlesztésű gyárirányítási szoftver adja, amely szerves kapcsolatban van az Agrofeed Navison vállalatirányítási rendszerével. A premix és takarmány receptek Bestmix optimalizáló és formulakezelő szoftverrel készülnek és innen közvetlenül a vállalatirányítási rendszerbe kerülnek, ami az alapja az alapanyag szükséglet számításának, a beszerzésnek, a készletgazdálkodásnak és persze a könyvelésnek. Természetesen a gyártás és a termékek értékesítése, a fuvarszervezés is ebben a rendszerben történik. A gyártási receptek elkészítése az alapja a tényleges gyártásnak, amelyet az automatavezérlés, illetve a diszpécserközpont szakemberei ellenőriznek. A gyár és a gyártási folyamat minden területe, lépése korszerű kamerarendszeren keresztül követhető. Termékeink kiváló minőségét az automatizált gyártási, minőségbiztosítási és nyomon követhetőségi rendszer biztosítja, amibe a vonalkódos alapanyag beszerzés, gyártás és logisztika is beletartozik. Az üzem automatizált vezérlése nagymértékben lecsökkenti az emberi tévedés lehetőségét. A beérkezett alapanyagokat LOT-számmal, termék- és vevőazonosító vonalkóddal látjuk el, ami a gyártási folyamat során, a számítógépes rendszerben biztosítja ezek visszakereshetőségét a gyártás, felhasználás bármely szakaszában. Külön kiemelte a homogén keverék készítésének fontosságát, amelyet a premix és keveréktakarmány gyorskeverők 2 perc alatt, tökéletes homogenitást elérve biztosítanak, még a legkisebb bemért mennyiség mellett is. A keverés homogenitásának ellenőrzésekor a nemzetközi elvárásoknál is messze kedvezőbb eredményeket érünk el, a homogenitás CV értéke a premixek 4

5 Baromfi takarmányozás esetében nem haladja meg a 2,5%-ot, míg a keveréktakarmányoknál a 7%-ot. A minőségbiztosítás elvárásait és a nyomon követhetőség gyakorlatát az Agrofeed Kft-nél Kármán-Török Noémi minőségbiztosítási vezető foglalta össze. A szigorú minőségbiztosítási rendszer egyaránt tartalmazza a szokásos minősítő rendszereket, mint a HACCP, az ISO és a GMP+, de emellett rendelkezünk az EU premix- és keveréktakarmány iparának a speciális FAMI-QSminőségbiztosítási auditjával is. A gyártás során a beérkező alapanyagok ellenőrzése, minősítése mellett a gyártási folyamat ellenőrzésével, a legyártott termékek random laboratóriumi vizsgálatával is kontrolláljuk termékeink minőségét. A rendszeres ellenőrző vizsgálatokat részben saját gyári laboratóriumunkban (NIR rendszer) végezzük (ez évben jelentős laboratóriumi beruházást is tervezünk), részben akkreditált laboratóriumokban végeztetjük el. Természetesen az összes alapanyag, legyártott termék ellenőrző mintái megőrzésre kerülnek 6 hónapig, a gyár mintatárában, amelyet meg is mutattunk partnereinknek. Az alapanyag és félkész termékek azonosítását az egész gyártási folyamat során alkalmazott vonalkódos rendszer biztosítja, ezzel is kiküszöbölve a tévedés lehetőségét. Az Agrofeed termékek, benne az alapanyagok nyomon követhetőségét az egységes számítógépes rendszer garantálja. Reméljük, hogy ez az alkalom is megerősítette partnereinket, hogy érdemes és eredményes az Agrofeed céggel az együttműködésük és megbízhatnak termékeink állandó és jó minőségében. A MAGYAR BAROMFIIPAR ÉS AZ ÁGAZATOK HELYZETE, LEHETŐSÉGEI, VERSENYKÉPESSÉGE AVAGY ELŐRE VAGY HÁTRA? A magyar baromfiipar szerepe nemzetgazdasági szinten is jelentős, az ágazat közötti (hároméves) időszak termelési értéke a BTT adatai szerint (az élőbaromfi és kopasz tojás szintjén) meghaladja az 560 milliárd forintot. Dr. Csorbai Attila, Baromfi Termék Tanács, elnök-igazgató Az ágazatok között a brojler adja a teljes termelési érték 46,1%-át (260 milliárd forint), amit a pulyka (114 milliárd Ft, 20,2%) követ. Jelentős a többi baromfi ágazat szerepe is, a kacsa (74,2 milliárd Ft, 13,2%), a lúd (63,6 milliárd Ft, 11,3%) és a tojás ágazat (52,4 milliárd Ft, 9,3%) adja a termelési érték harmadát. A nemzetközi baromfiiparhoz képest színes termelési paletta adja a magyar baromfiipar sok szempontból egyedi jellegét, ami előnyei mellett hátrányokkal is jár. A magyar baromfiágazatot kiemelkedő önellátási szintje (baromfihús tekintetében 142% a.v.e.c 2013; 170% BTT, 2015) és ez által exportorientáltsága is megkülönbözteti más állattenyésztő ágazatoktól. A meghatározóan magyar tulajdonosi kör 60 ezer fő közvetlen alkalmazását biztosítja, cégeik 30 milliárd forint adót fizetnek be (ÁFA nélkül). A termékpálya szervezett, a baromfi termékeket ágazati védjegyek is támogatják. A nemzeti támogatások szintje viszonylag alacsony volt (évi 7-9 milliárd Ft), bár az elmúlt időszakban ez nőtt (2015-ben várhatóan 13 milliárd Ft), de még mindig csak mintegy a fele a sertéságazaténak. Az elmaradó beruházások, korszerűsítések jelentős versenyhátrányt okoznak, ezért még mindig kevés a nemzetközi szinten is versenyképes vállalkozás. A példaértékű integráció ezt ugyan tompítja, de ágazat helyzetét nehezíti a 27%-os ÁFA-kulcs, ami a sertéshús 5%-ra történő csökkentése mellett külön hátrány. A szürke-fekete gazdaság magas aránya ugyancsak kérdésessé teszi az ágazat szereplőinek egyenlő versenyfeltételeit. Az ágazat megítélését a pontatlan statisztikák, egyes ágazatok kimaradása (pulyka, víziszárnyas) is nehezíti, a baromfihús fogyasztási adatok alatta maradnak a tényleges fogyasztásnak, és az export-import adatok is csak részben megbízhatók. 5

6 Baromfi takarmányozás A baromfi ágazat szerepe, súlya Baromfihús termelés kacsa liba pulyka tyúk-kakas-gyöngyös csirke A vágott baromfi belföldi értékesítésének megoszlása között (t) év 20,7 kg év 24 kg kacsa liba pulyka tyúk csirke forrás: BTT A baromfiipar minden ágazata jelentős exportárbevételt ér el, a kacsa és lúd ágazatok árbevételének 55-57%-a származik az exportból, míg a pulyka 46-47%-a. A csirkehús exportértékesítés is sokat javult a korábbi évekhez képest és eléri a 26-27%-ot. A Baromfi Termék Tanács által nyilvántartott 48 magyar baromfifeldolgozó üzemben az elmúlt évben 179,2 millió baromfit dolgoztak fel, összesen 540,9 ezer tonna élőtömeggel. Ez évben is tovább nő a baromfiipar teljesítménye, bár az ágazatoké jelentősebb eltéréseket mutat. Az ez évi termelési előirányzat 189,9 millió baromfi feldolgozása, 565,5 ezer tonna élőtömeggel. A brojler termelés tervezett növekedése közel 7%, a pecsenyekacsa 8%, a pulyka 3,5%, a szabadtartásos csirke 15%. Ezzel szemben a lúdágazat teljesítménye várhatóan 8%-kal fog csökkenni és a mulardkacsa termelése jelentős visszaesése (30-35%) is várható. A pulyka ágazat növekvő termelése mellett nincsenek készletek, a kereslet élénk és új exportpiacokon is sikeresek az ágazat szereplői (Kelet-Ázsia, Közel-Kelet). A belföldi- és exportkeresletnek megfelelően a felvásárlási árak stabilak (395 Ft/kg), magas a továbbfeldolgozott termékek aránya. A sertéshús ÁFA-csökkentésének legnagyobb vesztese lehet a pulykaágazat. A pecsenyekacsa ágazat továbbra is dinamikus, nincsenek készletek, a kereslet jó, ez is generálja a növekedést a lúdágazat rovására is. A felvásárlási árak ebben az ágazatban is stabilak (315 Ft/kg). A kacsahús belföldi fogyasztása már eléri a 3kg/főt. A jelentős strukturális termelési különbségek mellett ( homoki és intenzív) csak az intenzív termelés aránya növelhető. A lúdágazatban ellentétes trendek láthatók, a hústípusú állományok stagnálása (zabos- és pecsenyeliba), a májlúd előállítás folyamatosan csökkenése (állatvédelmi nyomás, kacsamáj sokkal olcsóbb). A lúdágazat helyzetét javíthatná a valódi lúdtenyésztés, a versenyképes fajta (ennek a támogatása), a szélsőséges állatvédelem visszaszorítása, a továbbfeldolgozás innovatív fejlesztése és az erőteljesebb külpiaci marketing. A magyar tojástermelés, szokásos hullámzása, problémái most is fennállnak. A szürke-fekete gazdaságnak kedvező kereskedelmi és forgalmazási előírások, a 27% ÁFA, a tojás táplálkozásbiológiai értékének társadalmi alulértékeltsége, a növekvő import és a csökkenő fogyasztás egyaránt nehezíti az ágazat helyzetét. Az elmaradó beruházások mellett ez a negatív spirál várhatóan fennmarad. A nagy áruházláncok közül a nagyok értékesítésük jelentős hányadát importból szerzik be (átlag 35%-át, de egyes nagyok akár 40-65%-ot is, jellemzően S tojás), gyakran nem tájékoztatva a fogyasztót erről a tényről. Ennek a méret trükknek is köszönhető, hogy virtuálisan nagy árkülönbség, a magyar tojás 40,3 Ft/db átlagárával szemben 30,3 Ft/db átlagár. Étkezési tojás termelés alakulása Magyarországon ( ) A húscsirke ágazat növekvő teljesítménye az elmúlt évi keresletnek köszönhető, de a túlkínálat jelei már látszanak, bár a keltetőtojás és naposcsibe kereslet még fennáll. A csökkenő brojler felvásárlási ár (262 Ft/kg) a csökkenő takarmányárak következménye. Már középtávon is felvetődik az ukrán csirkehús termelés konkurenciája, amelyet az EU inkorrekt támogatása is erősít (Mironovsky Hleboprodukt 86 millió eurós megsegítése). Étkezési tojás (millió db) Forrás: BTT,

7 Baromfi takarmányozás Tojásfogyasztás (tojás/fő/év) Tojásfogyasztás alakulása Magyarországon ( ) Forrás: KSH, A tojástermelő ágazat arányához képest a közel 600 milliós tojásimport jelentős piaci befolyásoló tényező. Az ágazat nehéz helyzetéből a kiutat a tojásfogyasztás növelése (marketing), az ÁFA csökkentése, az önellátási szint növelése (termelés hatékonyságának a növelése, beruházások), a jogszabályi előírások pontosítása (mit jelent a magyar tojás), a szabályok betartatása (pl. kilós tojásár feltüntetése), a speciális mezőgazdasági hitelezés megteremtése és a megfelelő támogatási rendszer jelentheti. A nemzetközi trendek és a hazai baromfi ágazatokat érintő külső és belső hatások alapján felvetődik, milyen 215 lehet a magyar baromfiipar, az ágazatok jövője, természetesen a nemzetközi trendek, hatások mellett. A fogyasztói és a politikai elvárások gyakran nem szakmai lehetőségekre alapozódnak, ezek árát nem kívánják a fogyasztók (kereskedelmi láncok) megfizetni. A népességnövekedés komoly társadalmi és szociális nyomást gyakorol a népélelmezés megfizethető megoldása érdekében, miközben az élelmiszerbiztonsági, humán- és állategészségügyi (vegyszerek használata, toxin- és kórokozó fertőzések), valamint az etikai elvárások (vegán mozgalom, állatjólét gyakori félreértelmezése) ezzel párhuzamosan is erősödnek. A globális cégműködés és kereskedelem egyúttal komoly gazdasági nyomást gyakorol (szabadkereskedelmi megállapodások) és veszélyforrás lehet a politikai beavatkozás (gazdasági kontraszelekció). A jövő legfontosabb kihívása, hogy megértsük és hatékonyan kiszolgáljuk a fogyasztók következő generációit is. Ha a baromfiipar elmúlt évtizednyi haladását, előrelépéseit számba vesszük, úgy minden fenntartásunk ellenére is látjuk, hogy iparágunk fejlődőképes még akkor is, ha alkalmanként nem teljesítménye és érdemei szerint értékelik. Fontos, hogy mindenki felismerje, és lehetőségeihez mérten támogassa a termékpályát, mivel ez az ágazat valódi fejlődési képességgel bír, mely mögött valódi fogyasztói igények és azon alapuló világtendenciák húzódnak. A fejlődő országok növekvő jövedelemszintje a táplálkozási szokásokra is kihat A fejlődő országokban élők számíthatnak a népességszám, a jövedelemszint, az élelmiszer-fogyasztás és a városiasodás mértékének növekedésére, ami kihat majd a táplálkozási szokásokra is, mivel elérhetőbbé és népszerűbbé válnak az állati fehérjék a keményítőtartalmú termékekkel szemben. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az ENSZ Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetével (OECD) közösen jegyzett Mezőgazdasági kilátások című jelentésében a fejlődő országok kapcsán kitért arra is, hogy a cukor iránti magas kereslet felhajtja a jelenlegi alacsony árakat és további beruházásokat generálhat az ágazatban. A jelentés szerint a kedvező olajárak rövid távon a gabonafélék árának csökkenéséhez vezetnek majd, hosszú távon azonban az egyre dráguló termelés és a stabil kereslet ellentétes hatása érvényesül inkább. A fehérjelisztek térnyerése miatt bővülés várható az olajnövények termelésében, ami megnöveli e terméktípus jelentőségét, így főleg Brazíliában a szójatermesztés további terjedéséhez vezet olvasható a beszámolóban. A húságazatban is változásokat jeleznek a szakértők: a kedvezőbb takarmányárak javíthatnak a szektor jövedelmezőségén jósolja a jelentés. Az OECD-FAO vizsgálatai szerint 2024-re a halászat várhatóan 20 százalékkal bővül majd világszerte. A tejtermékek exportja tovább koncentrálódik a legjelentősebb exportőröknél (Új-Zéland, Európai Unió, Egyesült Államok és Ausztrália), amely országokban a belső piaci bővülés lehetőségei korlátozottak derül ki a beszámolóból. A jelentés azt is kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelés koncentrációja még inkább középpontba állítja a nemzetközi piacok megfelelő működését. forrás: 7

8 Baromfi takarmányozás A baromfiipar a takarmánygazdálkodás tükrében, különös tekintettel a fehérjetakarmány helyzetére és kilátásaira Az elmúlt 50 évben a húsfogyasztás a népesség növekedésénél (+230%) kétszer nagyobb mértékben, 65 millió tonnáról közel 300 millió tonnára emelkedett (+450%). Dr. Popp József, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar A városokban élők száma is folyamatosan emelkedik, elsősorban az ázsiai és afrikai országok gyors urbanizációjának köszönhetően. A rendszeres húsfogyasztás növekedését vetíti előre az élelmiszer-feldolgozó és szolgáltató szektor fejlődése, beleértve a gyorséttermi láncok terjedését is (OECD/FAO, 2014). A világ húsfogyasztása régiónként és országonként jelentős eltéréseket mutat, ugyanis az állati eredetű fehérjék, ezen belül elsősorban a húsok iránti kereslet szorosan összefügg az életszínvonal alakulásával. Nem véletlen, hogy 1950 óta az elfogyasztott hús mennyisége megötszöröződött, 1970 óta pedig megduplázódott. Míg az 1980-as években a húsfogyasztás mintegy kétharmadát még a fejlett országok képviselték, addig napjainkra ez az arány megfordult a fejlődő és feltörekvő országok javára. Az egy főre jutó húsfogyasztás ma 42 kg. A fejlett országok egy főre vetített átlagos húsfogyasztása (90 kg) még mindig mintegy háromszorosa az étkezési szokások terén a leggyorsabb minőségi váltást végrehajtó feltörekvő országok egy főre vetített átlagos húsfogyasztásának (30 kg). Ez a nagy különbség azonban nem csak világviszonylatban érzékelhető, hiszen a legmagasabb és a legalacsonyabb húsfogyasztással rendelkező országok között Európában is közel háromszoros az eltérés re a globális húsfogyasztás a mai 300 millió tonnáról 470 millió tonnára, vagyis 60%-kal emelkedik, azaz a fejenkénti húsfogyasztás 10 kg-os növekedésével számolhatunk 2 milliárd fő többletfogyasztó mellett. Az egy főre jutó húsfogyasztás évi 42-ről 52 kg-ra nő, miközben 2 milliárd új fogyasztó lép a piacra. Az EU részesedése a globális hústermelésből 15% körül alakul. A gazdasági növekedés motorja pedig Ázsia, ahol a világnépesség 70%-a él, elsősorban Indiában és Kínában. A húsfogyasztás robbanásszerű növekedése ugyanakkor takarmányozási problémákat okozhat a fejlett állattenyésztéssel bíró országok esetében, de óriási lehetőségeket nyújt az olyan dinamikusan fejlődő országoknak, mint amilyen Brazília óta az akvakultúra 8%-kal, a baromfihús termelése 4%-kal, a sertéshúsé 2%-kal, a marhahúsé 1%-kal nőtt évi átlagban. Jelenleg a globális hústermelés 72%-át a sertés- és a baromfihús adja, a marha- és juhhús aránya 23%, illetve 5% (1. ábra). A hústermelés trendje azt mutatja, hogy az alacsony fajlagos takarmány-felhasználás irányába tolódik el a húsfélék előállítása. Nem véletlen az akvakultúra mellett a baromfihús-előállítás előretörése ra a baromfihús-előállítás megelőzi a jelenleg vezető helyen szereplő sertéshúst. Az EU-ban az összes húsfogyasztás 50%-át még mindig a sertéshús teszi ki, 28%-át a baromfihús, a fennmaradó részt pedig a marha- és juhhús (Popp Harangi- Rákos, 2014). A hús globális kereskedelme az elmúlt években évi 28 millió tonna körül alakult. A világkereskedelembe kerülő húsmennyiség a jelenlegi 28 millió tonnáról 35 millió tonnára, azaz 20%-kal nő 2023-ra. Ma a globális hústermelés mintegy 6%-a kerül a nemzetközi kereskedelembe, a világ húsexportjának 43%-át viszont a baromfihús adja (OECD/ FAO, 2014). 8

9 Baromfi takarmányozás A világ hústermelésének megoszlása (2013) A globális hústermelés 72%-a sertés- és baromfihús, 23%-a a marhahús. 1 kg élősúlyra jutó takarmány-felhasználás minimalizálása a tendencia. A szója döntő hányadát a sertés- és baromfiágazat használja fel! Marhahús 23% Világtermelés: között 450%-kal nőtt között 60%-kal nő (világnépesség 30%-kal) Juhhús 5% 35% 37% Baromfihús Sertéshús 1960: 65 millió tonna 2010: 290 millió tonna: 42 kg/fő 2050: 470 millió tonna: 52 kg/fő (2 milliárd fővel több fogyasztó) Forrás: OECD-FAO (2014) - 1. ábra A világ szójaterülete az elmúlt 50 évben a hústermelés növekedésének megfelelően 450%-kal bővült, 24-ről 110 millió hektárra nőtt. A fajlagos hozamok emelkedésével a világ szójatermelése 1100%-kal nőtt, nevezetesen 27-ről 300 millió tonnára. Látható, hogy a hústermelésre épült a globális szójaipar, ugyanis a szójaliszt 97%-a takarmányozási célt szolgál. Ez alól az EU takarmánypiaca sem kivétel, mert egyelőre nem tud kiszabadulni a szójaimport szorításából. Az EU-ban a behozott legfontosabb fehérjetakarmány, az olajosmag-liszt importhányada 60%, az összes fehérjetakarmányé pedig 70% körül alakul, ennek helyettesítésére rövidtávon nincs lehetőség (2. ábra). Szójából és szójalisztből az EU önellátottsága csupán 3%-ot tesz ki. A szójaliszt magas lizintartalma 46%-ban járul hozzá a takarmányozás lizinellátásához. Igaz, hogy a takarmányban a szójaliszt aránya csupán 13%, de a fehérje-felhasználás 34%-át és a lizinigény 46%-át képviseli. A szójatermeléshez szükséges éghajlati viszonyok miatt az Európai Unió évtizedek óta képtelen saját termelésből kielégíteni a magas fehérjetartalmú takarmányok iránti belső igényét, pedig a táplálóérték és kiegyensúlyozott takarmányozás szempontjából nélkülözhetetlen az optimális aminosav összetétellel rendelkező szója. Jelenleg a fehérjenövények helyettesítése nem kecsegtet kedvező kilátásokkal, mert a fehérjenövények, mint a takarmányborsó, a bab és csillagfürt növekvő termelése is a szójabab és szójaliszt importjának legfeljebb 20%-át helyettesítheti. Ma az EU-ban az állattenyésztés fehérjebázisa szója nélkül egyelőre nem biztosított, vagyis szója nélkül csökken az állati eredetű termékek előállításának nemzetközi versenyképessége, ami kihat az állattenyésztési szektor teljesítményére. Az új GM fajták aszinkron engedélyezése miatt az EU szója- és szójaliszt iránti kereslete különbözik a harmadik országokétól. Az EU a három legnagyobb szójatermelő és -exportőr országból USA, Brazília és Argentína (és Paraguayból) importálja a szójababot és szójalisztet. Ezekben az országoknál a GM szója részesedése a szója vetésterületében már 89-99% között mozog, ráadásul a szója és szójaliszt globális termelésének és exportjának 80-90%-át képviselik. A három országból (és Paraguayból) származó fehérjetakarmány-import kiváltására egyelőre nincs reális alternatíva. Az EU részesedése a globális importból 10% a szójabab és 30% körül mozog a szójaliszt esetében. Kína a szójaliszt első számú felhasználója a világon, de csak szójababot importál, mégpedig a világkereskedelem 65%-át. Ebből látható, hogy az EU piaca és GMO szabályozása egyre kevésbé fontos a főbb szójaexportőr országok számára és egyre nehezebb, illetve egyre költségesebb lesz az EU-ban GMO-mentes ellátási lánc fenntartása. A szója és szójaliszt importja intenzív politikai viták középpontjában áll. A KAP keretében alkalmazott zöldítés segítségével remélhető a szójabab és szójaliszt részbeni helyettesítése. Takarmány-alapanyag és fehérjeforrások önellátottsága Takarmány-alapanyag felhasználása az EU-ban (Mt) Felhasználás Import Összesen 154,1 154,2 43,66 43,0 Takarmánygabona 74,5 75,0 10,1 12,5 Olajosmagliszt 42,3 42,0 26,7 23,8 Melléktermék 17,4 18,0 4,0 4,0 Hüvelyesek 1,8 2,1 0,5 0,2 A felhasznált összes takarmány-alapanyag 30%-a import. - a takarmánygabona esetében 17% - olajosmagliszt közel 60%, ezen belül szója és szójaliszt esetében 97% Fehérjeforrások a takarmányozásban (EU-27, 2012.) (az összfehérje-felhasználása %-ában, EU-termelés + Import) hüvelyes növény halliszt egyéb 2% 2% 5% széna 3% napraforgó +repcedara 28% 61% szójaliszt Fehérjetakarmány önellátottságának alakulása az EU-ban (%) :23-33% között Forrás: FEFAC (2014) Forrás: FEFAC (2013) 9

10 Baromfi takarmányozás Fehérjehordozó takarmány-alapanyag mérleg az EU-27-ben (2012) Termelés Fogyasztás Termék Fehérje Termék Fehérje Önellátottság Szója/szójaliszt 1, ,672 15,220 3% Repce és napraforgódara 27,492 5,164 21,779 6,917 75% Hüvelyesek 2, , % Széna 4, , % Egyebek 3, ,056 1,291 57% Részösszeg 38,635 7,719 66,537 24,628 31% Halliszt % Összesen 38,959 7,943 67,113 25,025 32% 2. ábra Feltehetjük a kérdést, hogy a fehérjenövények, például a 22,1%-os fehérjetartalmú borsó hogyan tudja a 36%-os fehérjetartalmú szójababot kiváltani. A kalkulációhoz az utolsó 10 év átlaghozamait vettük figyelembe. Brazíliában a szója átlaghozama hektáronként 2,7 tonna tehát átlagos fehérjehozama 0,98 tonna 36% fehérjetartalom mellett. Az EU-ban a borsó hektáronkénti átlaghozama 2,7 tonna, vagyis átlagos fehérjehozama 0,6 tonna 22,1% fehérjetartalom kalkulálásával. Ebből következik, hogy az EU-ban 1,6 hektár borsó tud egy hektár brazil szójababot helyettesíteni. A borsó egyéb növények fehérjetartalmát is helyettesítheti, mint például a búzáét. 11,8%-os fehérjetartalommal és 5,1 tonna hektáronkénti átlaghozammal számolva egy hektár búza 0,6 tonna nyersfehérjét termel. A repce hektáronkénti 3 tonna átlaghozam és 21,6% fehérjetartalom mellett 0,65 tonna fehérjét ad, vagyis valamivel többet, mint a borsó. A hektáronkénti nettó fehérjetermelés különbözete a borsó és búza között zérus, a repce és búza között csupán 0,05 tonna (3. ábra) A búza vetésterületének csökkentése a borsó javára az EU búzaexportjának visszaesésével jár és a hiányzó exportmennyiséget a világ más régióiban termesztett búzával pótolják. Az EU-ban a hektáronkénti 5,1 tonna búzahozam azt is jelenti, hogy minden kieső hektárt 2 hektárral kell helyettesíteni, mert a búza globális átlaghozama csak 2,5 tonna körül alakul. Ebből az egyszerű számításból kiindulva láthatjuk, hogy egy hektár brazil szójaterület kiváltásához az EUban 1,6 hektár borsóterület vagy 1,6 hektár búzaterület szükséges. Egy hektár borsó egy hektár búzaterületet helyettesít az EU-ban, a kieső búzahozam pótlásához a világ más térségeiben két hektár búzaterület szükséges. Egy hektár brazil szójaterületet kiváltásához tehát 3,2 hektár búzaterület kell globális szinten. Hektáronkénti fehérjetermelés az EU-ban Takarmányhoz évi 43 M tonna fehérje szükséges: Gabonaféle 40%, szójaliszt 34%, napraforgó-/repcedara 18%, egyéb 8% Takarmányhoz évi 2 M tonna lizin kell: szójaliszt 46%-át adja Hozam/ha Fehérjetartalom, % Fehérjehozam/ha Szója (BRA) 2,7 36,0 0,97 Borsó (EU) 2,7 22,1 0,60 Repce (EU) 3,0 21,6 0,65 Búza (EU) 5,1 11,8 0,60 Búza (Világ) 2,5 11,8 0,30 EU: 1 ha brazil szójabab 1,6 ha borsó vagy búzaterület tud helyettesíteni Világ: 1 ha brazil szójababot 3,20 ha búzaterület helyettesíteni EU: mg-i terület 180 M ha, szántó 105 M ha, ebből gabona 60 M ha KAP zöldités 7%: gabona területe 60-ról 56 M ha-ra csökken, hozam 20 M t-val (5,1 t/ha) EU: nettó gabonaexport: évi M tonna EU exporton pozíciója megszűnik, így Észak-Afrika piacait elveszíti: nem reális alternatíva 3. ábra (Forrás Toepler Intenational (2012);ADM germany (2015) A zöldítés sem tud komolyabb mértékben változtatni a vetésszerkezetben. Az EU-28 mezőgazdasági területe 176 millió hektár, ebből a szántó 105 millió hektár. A szántóterületből a gabona mintegy 60 millió hektárt foglal el. Ha a zöldítésre kijelölt 7%-os ökológiai célterület (2017-től 7%, előtte 5%) egyenletesen oszlik meg a szántóterületen termesztett növények között, akkor a gabona vetésterülete 4,2 millió hektárral csökken. Ha hektáronként 5,1 tonna átlaghozammal számolunk, akkor a kieső 4,2 millió hektár 21 millió tonna gabonahozamot képvisel, ezért a évi mintegy 300 millió tonna hozam 279 millió tonnára csökken. Az EU-ban az elmúlt években a gabona külkereskedelme évi millió tonna nettó exportot tett ki. Ha minden egyéb feltételt változatlannak tekintünk, akkor gabonából az EU nettó exportőri pozíciója megszűnhet, így Észak-Afrika piacait is elveszítheti, ahol hosszú távú megbízható külkereskedelmi partnernek tartják. Ez pedig nem lehet reális feltételezés (ADM Germany, 2015). A szója hektáronkénti átlaghozama az EU-ban és Brazíliában is 2,7 tonna. Ma az EU-ban legfeljebb 0,5 millió hektár szójaterülettel és évi 1,5 millió tonna hozammal kalkulálhatunk. Az import 13 millió tonna szója és 20 millió tonna szójadara (25 millió tonna szójaegyenérték). A 38 millió tonna szója előállításához 14 millió hektár szántóra lenne szükség, ez pedig 74 millió tonna búzahozam kiesét jelentené. A borsó esetében 1,6-szor nagyobb területre, 22 millió hektárra lenne szükség az import szója és szójaliszt helyettesítésére. Arról nem is beszélve, hogy például a kieső búzaterület hozamának pótlására dupla nagyságú területet igényel a világ más régióiban. Ebből is világosan látszik, hogy az importált szója részleges kiváltása jöhet csak szóba. 10

11 Baromfi takarmányozás A hazai állattenyésztés az elmúlt évtizedben milliárd Ft értékben ezer tonna szójadarát, továbbá ezer tonna szójababot használt fel évente fehérje-alapanyagként Ennek a mennyiségnek csupán 5-10%-a származott magyar forrásból. A hiányzó 90-95%-ot az ágazat Brazíliából és Argentínából importált szójadarával fedezte (90%-ban GMO). A takarmányozásban felhasznált szójadara kétharmada a baromfihús- és tojástermelésre megy el (Hoste, 2014). Pedig a vágócsirke-termelés naturális hatékonysága csupán 5-10%-kal marad el a legversenyképesebb uniós tagállamokétól (Szőllősi, 2014; Szőllősi és Szűcs, 2015). Magyarországon jelenleg a szántóterület alig 1%-át, mintegy 40 ezer hektárt tesz ki a szója vetésterülete. Szakértők szerint a szójánál akár 100 ezer hektárra emelhető a vetésterület, amelyről évi mintegy ezer tonna szójabab takarítható be. Ez a mennyiség a hazai szójadara-szükséglet harmadát-felét fedezhetné. Másik lehetőség az egyéb fehérjehordozó takarmány előállítása új, innovatív eljárásokkal a szójához hasonlóan kedvező aminosav összetételű, 40% feletti fehérjetartalmú növényi termékekkel. Ezek között első helyen a lucerna levélfehérje koncentrátumot indokolt kiemelni, ugyanis esszenciális aminosav-tartalma 10-45%-kal magasabb, mint a szójáé. A jövőben ezen üzemek lehetnek az alapjai az új fehérjeprogramnak. IRODALOMJEGYZÉK ADM Germany (2015): Market Review January Outlook for the Agricultural Markets in ADM Germany GmbH. 16 p. FEFAC (2013): The feed chain in action. XXVI FEFAC Congress Federation Europeenne Des Fabricants D aliments Composes Pour Animaux; (European Feed Manufacturers Federation). Brussels. 39 p. OECD-FAO (2014): OECD/Food and Agriculture Organization of the United Nations, OECD-FAO Agricultural Outlook 2014, OECD Publishing. Hoste, Robert (2014): Sojaverbruik in de Nederlandse diervoederindustrie LEI. Wageningen. Popp J. Harangi-Rákos M. (2013): A szarvasmarhatenyésztés nemzetközi és hazai kilátásai. Állattenyésztés és takarmányozás évf. 4. sz. pp Szőllősi László (2014): a naturális hatékonyság a brojlerhizlalásban. Baromfiágazat. 14 évf. 2014/2. pp Szőllősi László Szűcs István (2015): A vágócsirke hizlalás jövedelmezőségét meghatározó tényezők ökonómiai értéke. Állattenyésztés és Takarmányozás, pp Toepfer International (2012): Market Review April 2012, Alfred C. Toepfer International GmbH, Hamburg, Szójapiaci kilátások A chicagói árutőzsdén (CME/ CBOT) 340 dollár (USD)/tonna alá süllyedt a szójabab fronthavi jegyzése május második felében, amire októbere óta nem volt példa. A nagy globális készletek és a dél-amerikai újterméssel bővülő kínálat továbbra is nyomás alatt tartja a szójabab piacát, aminek hatását az is erősíti, hogy az USA-ban jól halad a szójabab vetése. Eközben a déli féltekén a végéhez közelít a növény betakarítása, és az Oil World piacelemző vállalat legfrissebb prognózisa szerint az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékkal 95 millió tonnára nőhet Brazília, 16 százalékkal 59 millió tonnára Argentína termelése a 2014/2015. gazdasági évben. Az újtermés nemzetközi forgalomba kerülését azonban nehezíti a szállítmányozók és a kikötői munkások folyamatos sztrájkja. Az argentin olajütők dolgozóinak tiltakozása ugyanakkor a szójadara exportját késleltette, és a piacon kialakult átmeneti hiánypszichózis hatására a termék legközelebbi lejáratra szóló jegyzése dollár/tonna közé emelkedett a chicagói árutőzsdén május közepén. Az Oil World várakozásai szerint a világ második és harmadik legnagyobb szójababexportőrének számító Brazília és Argentína a bőséges idei kibocsátás és az akadályozott export miatt nagy készleteket halmozhat fel a folyó évi szezon végére: együttvéve 60 millió tonna maradhat a raktárakban, ami közel 17 millió tonnával múlná felül az egy évvel korábbi volument. Az argentin gazdák annak reményében tartják készleten egyelőre terményüket, hogy az őszi választásokat követően az új kormány a nemzeti fizetőeszköz régóta várt leértékelésével és az exportvámok mérséklésével vonzóbbá teszi az exportot. Ezért az elemzők arra számítanak, hogy a dél-amerikai országok szójababkivitele a 2015/2016. gazdasági év első felében az USA új termésének piacra lépésével egy időben élénkülhet, és erős verseny alakulhat ki a nemzetközi piacon. A várakozásokat hűen tükrözi, hogy a chicagói árutőzsdén a szeptember-novemberi szállítású termény jegyzése dollár/tonnára a júliusi szállításúnál 7-8 dollárral alacsonyabb szintre süllyedt május végére. Brazília és a célpiacai közötti kereskedelmet jelentős mértékben fejlesztheti egy a dél-amerikai kontinenst átszelő vasútvonal megépítése, amely a tervek szerint Brazília és Peru óceáni kikötőinek szárazföldi összekapcsolását oldaná meg, 3300 kilométer hosszan. A megvalósításról Kína, Brazília és Peru május közepén egyeztetett. A 10 milliárd dollárra becsült költséggel járó projekt kivitelezése 6 évet vehet igénybe az elképzelések szerint. Forrás- AKI 11

12 Baromfi takarmányozás A korszerű alapanyagfelhasználást megalapozó energiaés fehérjeértékelési rendszer A takarmányozás hatékonyságát és a táp árát döntően a fehérje mennyisége, minősége és a takarmánykeverék energiatartalma határozza meg. Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Georgikon Kar A baromfi tápok összeállításakor elvárásunk az, hogy olyan keveréket állítsunk elő, amely a termelési szinteknek megfelelően biztosítja a madarak változó táplálóanyag-szükségletét és az adott termelőre, tartástechnológiára, menedzsmentre vonatkozóan optimálisnak tekinthető. A takarmányozás hatékonyságát és a táp árát döntően a fehérje mennyisége, minősége és a takarmánykeverék energiatartalma határozza meg. A takarmányértékelési rendszerek pontosítása ezért elsősorban ezekre a területekre fókuszál. Baromfitakarmányok energiaértékelési rendszere A baromfifajok esetében világszerte a metabolizálható energiát (ME) használjuk a takarmányok energiatartalmának és a madarak energiaszükségletének kifejezésére. Ez az energiahányad a takarmánnyal felvett és a bélsárral, valamint a vizelettel ürülő energia különbségét jelenti. A gyakorlatban az ME különböző formáival találkozhatunk, amelyek elsősorban az állatkísérletek metodikai eltéréseiből adódnak. Az AME (apparent metabolizable energy) a látszólagos metabolizálható energiát jelenti, amikor a mérések során nem végzünk korrekciót az endogén veszteségekkel. Az európai takarmányozási táblázatok döntően ezt az értéket tartalmazzák. Gyakran találkozhatunk az AMEn rövidítéssel is, amelyben az n index azt jelenti, hogy az eredményeket korrigálták a mérések során meghatározott nitrogén retencióval. Ennek röviden az az apropója, hogy a madárnál a vizelet is tartalmaz energiatartalommal rendelkező összetevőket, például húgysavat, amelynek a mennyisége a vizeletben attól függően változik, hogy mennyi volt a kísérleti állatok fehérjebeépítése. Az említett energiaformák közül tehát az AMEn használata a legprecízebb és amikor ME, vagy AME szerepel a receptlapokon azok az értékek is döntően az AMEn tartalmat jelentik. A nemzetközi irodalmakban és főleg az amerikai ajánlásokban találkozhatunk még a TME (true metabolizable energy) rövidítéssel is, ami a tényleges metabolizálható energia formát jelenti. Ezt döntően az USA-ban és Kanadában használják egy a mienktől lényegesen eltérő, kényszeretetést alkalmazó metodika miatt. A TMEn és az AMEn egymást nem helyettesíthető kategóriákat jelentenek. Mint minden egyéb táplálóanyagnál, az energiaformák esetében is az a legfontosabb, hogy mind a takarmányok energiatartalmának, mind pedig az állat szükségletének kifejezésére ugyanazt a mértékegységet használjuk. Magyarországon a takarmányok energiatartalmának mértékegysége a KJ/g vagy MJ/kg. Amerikában és a világ több országában azonban továbbra is használják a kalóriát az energiatartalom kifejezésére. A kalória és a joule között 4,184 a váltószám. A jelenlegi magyar energiaértékelési rendszer hiányosságai, pontosítási lehetőségek A madarak energiaellátást befolyásoló egyik legfontosabb tényező a zsírok energiaértékelése. Az egyes zsírok, olajok metabolizálható energiatartalmára vonatkozóan vannak ugyan ajánlások (1. táblázat), de a különböző zsírszerű melléktermékekre, például a lecitinre, a glicerinre vagy az olaj iszapokra vonatkozóan hiányosak az ismereteink. A zsírok, zsírszerű anyagok tényleges energia szintjét emellett több tényező is befolyásolja. A legfőbb nehézség abból adódóik, hogy a zsírok energiája nem minden esetben vehető figyelembe additív módon. A zsírkiegészítés, továbbá az alaptáp táplálóanyagainak energia szintje között szinergens kapcsolat áll fenn. Ez a pozitív kölcsönhatás annál nagyobb, minél jobban eltér az alaptáp és a kiegészítés zsírsavösszetétele. Ezt az összefüggést a zsírok extrakalorikus hatásának nevezzük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alaptáp táplálóanyagai és a zsírkiegészítés esetében sem számolhatnánk konstans energiaértékekkel. 12

13 Baromfi takarmányozás Takarmányzsírok, olajok energiatartalma Növényi zsírok (olajok) Állati eredetű zsírok Vegyes zsírok Lepárlási- és olajfinomítási melléktermékek Zsírsav típus AMEn (MJ/kg szárazanyag) Európai Alapanyag táblázat (WPSA, 1989) Leeson és Summers (2005) Kókuszzsír 35,55 29,63 2 /33,86 3 Kukoricacsíra-olaj 37,65 37,24/38,94 Pálmaolaj 35,55 30,42/33,86 Repceolaj 35,55 37,24/38,94 Napraforgóolaj 37,65 37,24/38,94 Szójaolaj 37,65 37,24/38,94 Baromfizsír 37,65 35,06/38,48 Marhafaggyú 29,30 31,64/33,86 Sertészsír 35,55 - Halolaj - 36,40/38,09 Faggyú + 6 % linolsav 33,45 - Faggyú + 9 % linolsav 35,55 - Állati zsír és növényi olaj keverék Az olajfinomítás során képződő zsírsavak - 35,06/36,77-32,68/33,94 (1. táblázat) 2 3. élethétig; 3 3. élethéttől Közismert, hogy a fiatal madarak gyengébben emésztik a takarmányok zsírját mint az idősebb állatok. Az indító tápok összeállításakor ezért kisebb energiatartalommal lenne célszerű kalkulálni, ahogyan erre utalást találunk az 1. táblázatban. A jelenlegi gyakorlat szerint az indító tápok eleve kisebb energiatartalmúak és a zsírok energiatartalmának túlértékelése könnyen energiahiányt és növekedés lemaradást eredményezhet. A jelenlegi takarmányozási gyakorlatban alkalmazott takarmánykiegészítők, a különböző enzimek és emulgeáló hatású készítmények bizonyítottan pozitív hatással rendelkeznek a zsírok és a keményítő emészthetőségére és ezen keresztül a madarak energiaértékesítésére. A fitáz kis mértékben javítja a keményítő emészthetőségét, az NSP-bontók, a xilanáz és a glükanáz inkább a zsírok emészthetőségét javítják. A takarmánykiegészítők táp AMEn-tartalomra gyakorolt tényleges hatását, nagysága több tényezőtől függ. Az enzimek hatása nagyobb, ha a táp többet tartalmaz az általuk lebontani képes antinutritív anyagokból vagy szubsztrátokból. Az NSP-bontóknak például kisebb az energiaszintre gyakorolt pozitív hatása kukorica szója alapú tápok esetében, mint például a nagyobb mennyiségű búzát, rozsot, árpát tritikálét tartalmazó tápoknál. Az ipari melléktermékeket nagyobb arányban tartalmazó tápoknál is nagyobb az enzimhatás. A takarmánykiegészítők energiatartalomra gyakorolt hatását a receptúrázáskor többféle módon is figyelembe lehet venni. Egyik lehetőség, hogy a takarmánykiegészítők kalkulált pozitív hatásának megfelelően csökkentik a táp energia szintjét. Egy másik lehetőség, hogy a takarmány-kiegészítőket tartalmazó premixeknek adnak mátrixértéket. A harmadik, szakmailag legkorrektebb eljárás, ha alapanyagonként, azok AMEn szintjénél vesszük figyelembe a kiegészítők prognosztizálható hatását. A gyakorlatban a takarmány alapanyagok aktuális energiatartalmának becslése a beltartalmi adatok ismeretében különböző becslő egyenletekkel történik. A baromfi esetében alapanyagonként különböző egyenleteket használunk. Ami a gyakorló szakemberek részéről problémát jelenthet az a speciális, újonnan megjelent különböző ipari melléktermékek vagy hántolással, feltárással előállított speciális alapanyagok energiabecslése. Ezekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre becslő egyenletek. Megoldást a táplálóanyagokban hozzájuk legközelebb álló alapanyag egyenletének vagy a tápokra vonatkozó becslő egyenlet használata jelenthet. Az energiabecslés jelenlegi hazai gyakorlatában nehézséget jelent, hogy az alapanyagok energiabecslésének összesített eredménye nem feltétlenül egyezik meg a tápok energia szintjét számító nyersfehérjét, nyerszsírt, keményítőt és cukrot tartalmazó egyenlet eredményével. Ennek az anomáliának a kezelése indokolt lenne a közeljövőben. A fehérje- és aminosavértékelési rendszer A baromfitakarmányok fehérjeértékelése lényegesen pontosabb, mint az előzőekben tárgyalt energiaértékelési rendszer. A nyersfehérjetartalom mellett a baromfi tápok összeállításakor az esszenciális aminosavak egyre szélesebb körére vonatkozóan is optimalizálunk. Ezt elősegíti, hogy egyre többféle aminosav elérhető kristályos formában. Az 1. ábrán látható módon kristályos aminosav kiegészítőkkel csökkenthető a tápok nyersfehérjetartalma, ezáltal a tápok ára. Emellett csökken a környezet N-terhelése, ezen belül is a legfontosabb paraméter az ammónia emisszió. Broiler tápok fehérjetartalmának csökkentési lehetősége kristályos aminosav kiegészítőkkel (1. ábra) Számos kutatás irányult az elmúlt években annak megállapítására, hogy milyen mértékben csökkenthető a fehérje szint kristályos aminosavakkal. A rendelkezésre álló eredmények alapján ez akár 3-4%-os mértékű is lehet a termelési eredmények és a fajlagos mutatók romlás nélkül. A fehérje szint csökkenthetőségének egy szint után a nem 13

14 Baromfi takarmányozás esszenciális aminosavak jelenléte valamint a különböző aminosavak közötti aránytalanságok kialakulása szab határt. A rendelkezésre álló információk alapján pozitív hatású, ha a fehérje szintek változtatásakor az aminosav tartalmakat is arányosan csökkentjük. Az esszenciális és nem esszenciális aminosavak ideális aránya az irodalmi adatok alapján 55:45%-ra tehető. Pozitívan befolyásolja a csökkentett fehérjetartalmú tápokkal elért eredményeket a tápok glicin kiegészítése, illetve a glicin + szerin lizinhez viszonyított arányának szintentartása. A sertéshez hasonlóan a baromfi vonatkozásában is általánossá vált az emészthető aminosav alapú receptúrázás. Ennek feltétele, hogy ismerjük a különböző baromfi fajok, korcsoportok, hasznosítási típusok emészthető aminosav szükségletét és a takarmány alapanyagok baromfira vonatkozó emészthető aminosav tartalmát. Az aminosav emészthetőség meghatározására használt metodikák sajnos nem egységesek és ebből adódóan lényeges különbségek adódhatnak a különböző kutatási eredmények és ajánlások értékei között. Ezt bizonyítja saját kísérleti eredményünk, amelynek keretében hazai kukorica minták aminosavainak emészthetőségét hasonlítottuk össze a különböző nemzetközi ajánlásokban található értékekkel (2. ábra). Látható, hogy aminosavanként és ajánlásonként eltérő, de figyelemre méltó különbségeket tapasztaltunk. emészthetőség 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 92% 82% 81% 77% 94% 91% 93% 87% 95% 89% 93% 87% 84% 85% 88% 71% lizin metionin treonin arginin mért Degussa, 1996 NRC, 1994 Rhone-Poullenc, 1993 A kukorica aminosavainak mért és publikált emészthetősége (2. ábra) Az utóbbi időszakban a metodikák tekintetében egyre általánosabbá válik a tényleges ileális aminosav emészthetőségi értékek használata. Az angol szavaknak megfelelő (standardized ileal digestibility) SID rövidítéssel jelölt metodika lényege, hogy 3-4 hetes broilerekkel végzik a meghatározásokat. Az emésztési kísérlet végén az állatok levágását követően történik a csípőbél tartalom kinyerése, ami a Meckel divertikulum és a vakbél beszájadzás közötti vékonybél szakaszt jelenti (3. ábra). Ennél a módszernél az emésztési együtthatók kiszámítása valamilyen indikátor segítségével történik. Az ileális mintavételt az indokolja, hogy a nem emésztődő aminosavakat a vakbélben zajló mikrobás fermentáció átalakítja. Itt bizonyos aminosavak lebontása és egyidejű szintézise egyaránt folyik, ami torzítja az ürülékminták alapján történő számítást (4. ábra). felszívódott aminosav endogén aminosav felvett aminosav A madár emésztőtraktusa (3. ábra) mikrobás tevékenység a vakbélben ürített aminosav A vakbél aminosav emészthetőséget módosító hatása (4. ábra) Az emészthető aminosav alapú receptúrakészítés és annak hatása azoknál a tápoknál markánsabb, amelyek nagyobb arányban tartalmaznak ipari melléktermékeket, nem konvencionális alapanyagokat. Ezeknél a takarmányoknál ugyanis lényegesen nagyobbak az aminosav emészthetőségben lévő különbségek, mint például egy kukorica szója alapú tápnál. A 5. és 6. ábra egy gyapotmagdarát tartalmazó, teljes és emészthető aminosav alapon összeállított tápsor eredményeit mutatja be. súlygyarapodás (g) teljes 1482 emészthető kontrol 6% GYM 12% GYM Emészthető aminosav alapú receptúra készítés hatása Ross 308-as kakasok nap közötti testtömeggyarapodására (Hoehler és mtsai., 2006) (5. ábra) fajlagos tak. felhasználás (g/g) 1,76 1,75 1,74 1,73 1,72 1,71 1,70 1,69 1,68 1,67 teljes emészthető 1,713 1,723 1,754 1,704 1,703 kontrol 6% GYM 12% GYM Emészthető aminosav alapú receptúra készítés hatása Ross 308-as kakasok nap közötti fajlagos takarmánytakarmányértékesítésére (Hoehler és mtsai., 2006) (6. ábra) 14

15 Baromfi takarmányozás - Baromfi Egészségügy A takarmányok energiatartalmához hasonlóan az aminosav emésztési együtthatókat sem lehet konstansként kezelni, hiszen a korábban már említett antinutritív anyagok vagy éppen az emészthetőséget javító enzimek hatással vannak az aminosavak felszívódására. A fehérjék esetében ezen tényezők figyelembevétele annyiban bonyolultabb, hogy az antinutritív és a pozitív hatások aminosavanként eltérő módon érvényesülnek. Általánosan elmondható, hogy az eleve jobban emésztődő aminosavak, pl. a metionin esetében az enzimhatás kisebb, mint az alaptápból gyengébben emésztődő aminosavak esetében (treonin, cisztein). A fitáz és az NSP-bontók átlagosan 3-5%-kal képesek javítani az aminosavak felszívódását. Az egyéb enzimek (proteázok, celluláz, mannanáz stb.) és az enzim kölcsönhatások figyelembevétele az aminosav emésztési együtthatók számításakor nem egyértelmű. Az aminosav emészthetőség csökkenés leginkább a pillangós magvakban található tripszin inhibitor jelenlétekor következhet be. Ez előfordulhat a szója vagy csillagfürt elégtelen hőkezelése kapcsán. Ebben az esetben a hatás kevésbé aminosav specifikus. A túlzott hőkezelés úgyszintén káros lehet. Ebben az esetben a leglabilisabb aminosavak sérülnek elsőként. Ezek közé tartozik például a lizin, ami könnyen lebomlik vagy szénhidrátokkal, cukrokkal alakít ki olyan kötéseket (Maillard reakció), amelyek az emésztőtraktusban már nem válnak szabaddá. A 7. ábra a szója túlzott hőkezelésének hatását mutatja be a teljes és az emészthető lizintartalomra. LYS-tartalom, % 3,5 3,3 3,1 2,9 2,7 2,5 2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 3,27 2,98 Em. együttható Teljes Emészthető 2,95 2, Hőkezelési idő min 2,76 1,90 Szója túlhevítésének hatása a teljes és az emészthető lizin-tartalomra (7. ábra) A gyakorlatban nagyban pontosítja a fehérjeértékelést a közeli infravörös spektroszkópián alapuló gyorstesztek (NIR készülékek) elterjedése. Ezzel az eljárással előzetes kalibrációt követően gyors és megbízható információkat szerezhetnek a takarmánykeverők és az állattartó cégek az alapanyagok aktuális táplálóanyag-tartalmáról (szárazanyag, nyersfehérje, nyerszsír, nyersrost, NDF, ADF, nyershamu, teljes foszfor, fitin foszfor, aminosav összetétel), továbbá az aminosavak fajspecifikus emésztési együtthatóiról. A NIR készülékek országos hálózatba kapcsolása lehetőséget nyújtana arra, hogy évjáratonként, takarmányonként saját hazai takarmány adatbázist hozzunk létre. Jelenleg az EVONIK cég rendelkezik a legszélesebb körű ilyen jellegű szolgáltatással és nemzetközi adatbázissal együttható (%) Megoldás a madártetű atkák ellen (Dermanyssus Gallinae) Egy forradalmian új szer a madártetű atka elleni védekezésben! Alkalmazása Folyadék forma: 0,75 ml/l víz 4 napig, hetente, 4 héten keresztül utána 1 ml/l víz, 1 napig, hetente Por forma takarmányba keverve: Folyamatosan 1 kg/tonna, mielőtt a fertőzés túl magas lenne 2 kg/tonna minden hónapban 1 héten keresztül, ha a fertőzés nagyon magas Természetes termék, mert 3 természetes esszenciális olaj keveréke, amelyek hatásai kiegészítik egymást, hogy a madártetű atka káros hatásait csökkentsük. Támogatja a hámsejtek gyógyulását. Hatása Nagyon erőteljes hatása van az atkák szagló rendszerére (taszító hatás). Az atkák nem táplálkoznak és kiszáradnak. A nőstények nem szívnak vért és nem szaporodnak. Működés Acariflash Gyors hatás a használat után (5 nap) a madarak viselkedésére és egészségére. Napokig megmaradó hatás a kezelés után. A termékkel kapcsolatos részletes információkról és az árakról érdeklődjön az üzletkötőjénél! 15

16 Baromfi NEMZETKÖZI HÍREK BAROMFI VILÁGNAP A Baromfi Termék Tanács és a Baromfiágazat május 8-án, a Vajdahunyad Várban második alkalommal szervezte meg a Baromfi Világnap szakmai rendezvényt, amelyen a hazai előadó mellett két külföldi is tájékoztatott bennünket a nemzetközi trendekről. Cees Vermeeren, AVEC főtitkár Cees Vermeeren úr az AVEC (Európai Baromfihús Feldolgozók és Kereskedők Szövetsége) főtitkára az európai baromfiipar forró kérdéseiről, míg Liliane de Nie kisasszony, a Marel Stork baromfifeldolgozó technológiát gyártó cég piaci folyamatokért felelős vezetője a baromfifeldolgozás, kereskedelem innovációs folyamatairól tartott hasznos előadást. A magyar előadó Szakály Zoltán úr, a Debreceni Egyetem tanára volt, aki a baromfihúsok magyarországi megítéléséről tartott a magyar baromfiipar szereplői számára rendkívül tanulságos marketing előadást. Terjedelmi okok miatt minden elhangzott témakörre nem térünk ki, de a Baromfi Termék Tanács honlapján az előadások hozzáférhetőek. Cégünk szakmai újságjában a partnereink számára talán legérdekesebb előadás összefoglalóját tesszük most közzé. Az AVEC a baromfihús és a tojástermelők érdekeit fogja össze, a nevében is szereplő baromfiipari cégek és kereskedők mellett. Előadásában kitért a baromfihús előállítás legfontosabb szakmai szempontjaira, a baromfihús additív előnyeire, és persze legfontosabb problémáira, kihívásaira is, amelyeket az élelmiszerbiztonság, az élelmiszer minőség, az állategészségügy, az állatjólét, a klímaváltozás és a nemzetközi kereskedelem és globalizáció összefüggéseiben vizsgált. A baromfiipar sikeressége és jövője szempontjából fontos, hogy a társadalom mennyiben fogadja el (fordította: Dr. Zoltán Péter, baromfi üzletág vezető) a technológiai változásokat, mint a GMO vagy a klónozás, vagy akár a baromfi tartástechnológiák kérdése. A fogyasztói hit és bizalom sarokköve a baromfiipar sikerességének, amihez megfelelő és hatékony kommunikáció és reklám szükséges. A baromfitermékek biztonságát alá kell támasztania az élelmiszerlánci információknak, a húsvizsgálati eredményeknek, a mintavételezéseknek, az adatok nyomon követhetőségének és persze a megfelelő információáramlásnak is. A minőségnek a termék tulajdonságaiban és megjelenésében is meg kell mutatkoznia, amint higiéniai színvonalának és árának is megfelelőnek kell lennie. A terméknek a származása is fontos szempont a vásárlói szokások alakulásában. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a vásárlók csak mérsékelt erőfeszítést tesznek saját tájékozottságuk érdekében, így ismereteik a húspiacról hiányosak. Bár a fenntarthatóság is sok vásárlónak szempont, alapvetően az egészség, az ár és a biztonság a fő befolyásoló tényező a húsvásárlási döntéseiknél. A húsfogyasztást mégsem az egészségügyi megfontolások határozzák meg alapvetően, sokkal inkább vallási, tradicionális és médiahatások. Természetesen a baromfiipar teljesítményét a nemzetközi kereskedelmi lehetőségek is alapvetően meghatározzák, amire a kétoldalú megállapodások mellett a multilaterális megállapodások hatnak. Az EU hústermelésében a 16

17 Baromfi NEMZETKÖZI HÍREK baromfihús előállítás a leginkább nyitott, ami a versenytársak számát növeli. Igen érdekes része volt Vermeeren úr előadásának a nemzetközi versenyképességet bemutató rész. Ebben a jelentősebb baromfiipari teljesítménnyel rendelkező EU tagállamok (Hollandia, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Dánia, Lengyelország és Magyarország) versenyképességét hasonlították össze a naposcsibe elállítás, takarmányozás és egyéb költségek szintjén. euro cent/ vágott súly euro cent /élősúly ,4 4,4 8,6 63,1 14,5 5,8 4,5 8,6 65,2 14,7 napos csibe betelepítés versenyképesség 6,5 4,9 8,2 64,4 17,0 takarmány 7,0 3,1 7,4 69,1 17,4 6,2 2,6 7,5 46,1 15,1 5,9 2,9 5,8 75,7 12,3 6,5 4,6 9,3 62,2 16,7 5,9 1,4 7,2 64,6 14,4 8,0 2,3 8,9 NL DE FR UK IT ES DK PL HU általános költség NL DE FR UK brojler előállítás (farm) szintjén egyéb változó költség trágya eltávolítás IT ,8 14,5 munkaerő költsége ES DK PL HU broiler feldolgozás szintjén Ha az EU baromfiipar szereplőit hasonlítjuk össze, úgy a magyar baromfiipar a német és holland baromfiipar versenyképességi szintjén mozog, de a termelési költségek magasabbak, míg a munkaerő költsége alacsonyabb. A brojler termelés költségei csak Lengyelországban olcsóbbak 3%-kal, míg a vágóüzemi költség a legalacsonyabbak között van, de nem jelentős a helyzeti előnyünk. versenyképesség euro cent/ vágott súly EU USA THA BRA brojler előállítás (farm) szintjén ARG RUS UKR broiler feldolgozás szintjén Ha az EU és a világ jelentős baromfihús termelő országainak teljesítményét hasonlítjuk össze (USA, Thaiföld, Brazília, Argentína, Oroszország és Ukrajna), úgy látható, hogy mind az EU országok, mind Oroszország jelentős versenyképességi hátrányban vannak a baromfiipar élenjáró országaihoz képest, amit a naposcsibe, a takarmány és az egyéb költségek, munkaerő szintjén már igen jelentős eltérések mutatnak. Brazília, Argentína és az USA versenyelőnye továbbra is jelentős, annak ellenére, hogy előnyük valamelyest csökkent, nem véletlen, hogy a világ baromfihús exportját ezek az országok határozzák meg. Hasonló szórást lehet látni a brojler előállítás és a feldolgozás szintjén is. Az is világosan látszik, hogy Ukrajna költségei, baromfihús export potenciálja igen jelentős, ami a politikai és gazdasági helyzet konszolidációját követően komoly konkurensünkké teszi az európai piacon. 60% euro cent /élősúly ,58 45,7 39,6 versenyképesség 78,82 66,2 51,7 51,1 93,22 82,8 70,3 67, ,90 87,0 76,7 69,7 Információ-Oktatás-Reklám Vásárolna-e ritkábban húst? US BR TH EU euro cent /élősúly ,4 7,9 67,0 3,5 5,5 54,9 4,9 5,7 60,9 3,7 2,8 49,4 5,2 4,1 51,9 4,9 8,0 68,4 5,9 5,3 56,8 50% 40% 30% 20% 10% 32% 34% 23% 50% 48% 43% 41%41%40%39%39% 38% 36%36%35% 33%33% 31%30%29% 26% 24% 24%24%22% 21% 19% 19% 14% 11% ,2 EU USA THA napos csibe takarmány betelepítés 9,2 13,7 általános költség 10,6 9,8 BRA ARG egyéb változó költség trágya eltávolítás versenyképesség 16,3 11,0 RUS UKR munkaerő költsége 0% EU27 EU15 EU12 CZ LT BE ES LU DE AT FR SI Nl IE SK Az EU régi (EU-15) és új (EU-12) tagországai között is felfedezhető a fogyasztási szokások különbözősége. A nyugat-európai fogyasztók jobban figyelembe veszik a UK LV SL MT FI DK CY EL HU EE IT KO PT PL BG 17

18 Baromfi NEMZETKÖZI HÍREK termék származását (28% a 19%-kal szemben), az állatjóléti szempontokat (24% a 14%-kal szemben), a természetes tartástechnológiát (20%-11%), a táplálkozási igényeket (19%- 15%). Ugyanígy fontosabb a GMO-mentes termék előállítás (18%-13%), akárcsak a környezeti- és klímaigazolás (13%-6%), vagy akár a vallási vágás információi (10%-4%). Információ-Oktatás-Reklám Ritkábban vásárolna húst? EGYÉB ETIKAI OKOK KÖRNYEZETI MEGFONTOLÁSOK HÚS BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS AGGÁLYOK TÚL DRÁGA A HÚS EGÉSZSÉGÜGYI OKOK 8% 16% 16% 21% 34% 54% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% fogyasztó-lakosság bizalom-igény-kereslet megbízható tartott információ források az egészségről (%-os megoszlás az európai lakosság körében) Egészségügyi szervezetek Fogyasztói szervezetek Iskola és egyetem Környezetvédelmi szervezetek Állatvédelmi szervezetek Média Kormányzat Szakszervezetek Vallási szervezetek Üzleti világ Politikai pártok EUROBAROMETER A fogyasztók információ szerzése és annak elfogadása is igen jelentős eltéréseket mutat. Az új média gyorsan és könnyen oszt meg információkat és fontos szerepet játszik a fogyasztók befolyásolásában. Az Internet átveszi a televízió, az újságok és tájékoztató anyagok szerepét. A fogyasztók inkább hisznek a nem kormányzati forrásoknak, mint a tudósok, egyetemi tanárok, iskolai tanárok, és persze ne becsüljük le a rokonok, barátok, szomszédok és kollégák hatását sem. Az egészségügyi szervezeteknek hisznek leginkább a fogyasztók (84%), amit a fogyasztói szervezetek (67%), az iskola és egyetem (66%), a környezetvédelmi és állatvédelmi szervezetek (63%, 56%) követnek. A média hatása is jelentősebb (39%), de már kételyekkel, míg a kormányzati, a szakszervezeti és a vallási szervezetek egyaránt csak 23% bizalmi index-el rendelkeznek. Ezeket csak üzleti világ (16%) és a politikai pártok, politikusok (11%) múlják mélyen alul. Adott ország fogyasztói szokásai alapvetően határozzák meg a húsfogyasztás mértékét, gyakoriságát. Arra a kérdésre, hogy ritkábban is vásárolna-e húst, az EU-27 tagországok lakosságának egyharmada válaszolt igennel, ami 34% volt a nyugat-európai fogyasztóknál és 23% a kelet-európai országok átlagában. A magyarok ragaszkodását a húsfogyasztáshoz csak az észtek, olaszok, románok, portugálok, de leginkább a lengyelek és a bolgárok múlják felül. A kevesebb húsfogyasztási szándéknak alapvetően egészségügyi indoka (54%) van, amit a hús drágasága (34%), a hús biztonságával kapcsolatos aggályok (21%), az etikai és környezeti megfontolások (16%) követnek. Összességében a baromfiiparnak számtalan kihívással kell szembenéznie, de alapvetően saját maga határozza meg a sorsát, jövőjét, ami reményeink szerint fényes lesz. 18

19 Baromfi NEMZETKÖZI HÍREK A Tyson Foods, a világ legnagyobb baromfi integrációja beszünteti a brojler hizlalásban az antibiotikumok használatát Mielőtt a Tyson Foods által bejelentett antibiotikum-mentes brojler hizlalási programot bemutatnánk, a cégóriás néhány jellemző termelési adatát szeretném bemutatni, a nagyságrendek érzékeléséhez. A világ legnagyobb húsipari integrációja az elmúlt évben 37,6 milliárd dollár árbevételt ért el. A heti 41 millió brojler feldolgozása mellett, hetente 133 ezer szarvasmarhát és 383 ezer sertést is feldolgoztak. Az éves hústermelésük ezer tonna volt. Magyarország ez évi tervezett teljes brojlercsirke feldolgozása (48 vágóüzemben) 149 millió darab, azaz a Tyson Foods feldolgozása (2.132 millió) 14,3-szor nagyobb. A 124 ezer dolgozót foglalkoztató cég számára 11 ezer szerződött farmer termel. A cégcsoportnak 57 baromfifeldolgozó üzeme, 13 szarvasmarha és 9 sertésfeldolgozó üzeme és 41 továbbfeldolgozó üzeme állítja elő a termékeket. Az amerikai Tyson Foods élelmiszer előállító cégcsoport bejelentette, hogy az emberi kezelésre használt antibiotikumok használatának beszüntetésére törekszik szeptembertől. A cég évente jelentést fog közzétenni az elért eredményekről, ami már a évi fenntarthatósági riportban is meg fog jelenni. A Tyson Foods már korábban beszüntette az antibiotikum használatot 35 brojler keltető üzemében, a brojler telepeken csak terápiás céllal, állatorvosi vénnyel elrendelt antibiotikumos gyógykezelést engedélyez és 2011 óta már több mint 80%-kal csökkentette a humán terápiára használt antibiotikumok felhasználását. Globális egészségügyi aggályok a brojleriparban Az antibiotikum rezisztens kórokozók globális aggályokat keltenek mondta Donnie Smith, a Tyson Foods cég elnök-vezérigazgatója. Mi biztosak vagyunk abban, hogy az általunk előállított hús- és baromfihús termékek biztonságosak, de ki akarjuk venni a részünket a humán antibiotikum állattartó telepi használatának csökkentésében, annak érdekében, hogy a gyógyszerek hatékonysága megmaradjon a humán betegségek gyógykezelésében. A folyamat elősegítésére mi már csökkentettük a brojler hizlalásban az antibiotikumok használatát, de úgy hisszük reális a teljes kizárásuk a 2017-es pénzügyi év végéig. Ugyanakkor nem szeretnénk veszélyeztetni az állatok jólétét sem ennek elérésében, ezért az elérhető legjobb kezeléseket kívánjuk alkalmazni a csirkék egészségének fenntartása érdekében, állatorvosi felügyelet mellett, mondta Smith. Egyéb ellátási láncok A Tyson Foods ugyancsak létrehoz munkacsoportokat független farmerek és más cégen belüli szakemberek bevonásával, a szarvasmarha, sertés és pulyka élőállat előállítás területén is megbeszélni, miként lehetne a humán területen is használt antibiotikumokat csökkenteni a marha-, sertés-és pulykatelepi gyakorlatban. Ezek az új munkacsoportok ez év nyarán megkezdik a működésüket. A Tyson Foods a nemzetközi üzleti életben is elkötelezett a hasonló lépések megtételének egyeztetésében az antibiotikum használt csökkentése érdekében, a globális baromfitermelés területén, de ennek megvalósításához határidőt még nem tűzött ki. A Tyson Foods úgy tervezi, hogy együttműködik az élelmiszeriparral, kormányokkal, állategészségüggyel, a népegészségügyi intézményekkel és az akadémiai közösségekkel, a betegségek megelőzésének és a telepi alternatív antibiotikum kezeléseknek a megalapozásában, felgyorsításában. A cég ugyancsak felhasználja az állatjóléti tanácsadó testület ajánlásait is, amelyet független szakértők állítottak össze számára. Felelős állatgondnok Az egyik fő értékünk az állatok felelős érdekképviselete ami nem engedi meg, hogy beteg állatok szenvedjenek mondta az elnök. Hisszük, hogy a kötelességünk segíteni a fenntartható megoldások megtalálását, előmozdítását a baromfi, pulyka, szarvasmarha és sertés élelmiszerlánc termelési kihívások során. Smith kijelentette, hogy ez a vállalás nem fogja a cég pénzügyi teljesítő képességét jelentős mértékben érinteni. forrás: World Poultry, május 19

20 Baromfi Egészségügy Baromfi szalmonellák elleni védekezés lehetőségei A szalmonellózis élelmiszereredetű fertőzés, amit a szalmonella baktérium okoz. A WHO becslése szerint évente több tíz millió embert érinthet a világon és ebből kb. százezer esetben halálos kimenetelű. Szijjártó Pál, takarmánykiegészítő üzletág vezető Szalmonellózis A szalmonellózis élelmiszereredetű fertőzés, amit a szalmonella baktérium okoz. A WHO becslése szerint évente több tíz millió embert érinthet a világon és ebből kb. százezer esetben halálos kimenetelű. A baktérium szervezetbe jutását követően 6-72 óra (legygyakrabban óra) múlva kialakulnak a tünetek,és a betegség jellemzően 2-7 napig tart. Jellemzi a hirtelen felszökő láz, hasi fájdalom, hasmenés, émelygés és a hányás. A legveszélyeztetettebbek a gyerekek és az idős emberek, ahol a tünetek következtében kialakuló kiszáradás akár végzetes is lehet. Aszalmonellózishigiéniai okokra és állati eredetű termékek felhasználására vezethető vissza. Uniós szinten 2003-ben (2160/2003/EK) kezdődött az állatról emberre terjedő betegségek elleni szervezett harc. Azóta a szalmonellás megbetegedések száma nagyjából a felére csökkent. Jelenleg kb. 100 ezer esetet regisztrálnak évente, noha a megbetegedések túlnyomó többsége a hatóságok előtt rejtve marad. Magyarországot 2007-ben még a legfertőzöttebb országok között tartották számon az EU-ban. A mintázott brojler-állományok 68,2% volt pozitív. Mára már az állományok fertőzöttsége 1% alatti. A szigorú célkitűzések ilyen rövid időn belüli teljesüléséhez szükséges volt az állattartó telepek pontos felmérése. Majd ezen adatokra építve egy komplex nemzeti program került bevezetésre, amely magában foglalja a telep specifikus járványvédelmi tervet, a takarmányok és az ivóvíz higiéniáját, az élőállat-szállításokat, az istállók tisztítását-fertőtlenítését,és az élelmiszeripar számára előírt mikrobiológiai követelményrendszert. A szalmonellabaktériumnak több mint 2500 szerotípusát lehet elkülöníteni. Mindenütt jelen lévő, széleskörűen elterjedt kórokozók, a környezetből történő teljes eltávolításuk lehetetlen.száraz környezetben több hétig képesek túlélni, vízben pedig akártöbb hónapig. Minden szerotípus tud megbetegedést okozni emberben, de a legtöbb szalmonellózist az enteritidis és a typhimurium okozza. A két legfőbb fertőzési forrás a nyers hús (főleg a szárnyas) és a tojás. A humán egészségügyi kockázat csökkentéséhez azonban nem elegendő, ha kizárólag az állattartó telepek mentesítésére koncentrálunk. Fontos a jó konyhai higiénia és a megfelelő hőkezelés (sütés, főzés) is. A szalmonellák ugyanis 70 Celsius-fok felett elpusztulnak. Szalmonella-fertőzöttségi arány Magyarországon és az EU-ban Baromfi Magyar átlag Uniós átlag Tenyésztyúkok 0,81 % 0,6 % Tojótyúkok 1,77 % 1,5 % Brojlerek 0,38 % 0,3 % Tenyészpulykák 0,0 % 0,2 % Hízópulykák 0,25 % 0,5 % Forrás: Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal, A szalmonellák terjedése A szalmonella a bélben szaporodó baktérium, minden állat és az ember is terjesztheti. Alegtöbb szerotípus nem okoz a baromfiknál megbetegedést, kivéve néhányukat pl. (S. gallinarum, S. pullorum stb.). Terjedése lehet vertikális, a szülői állományról az utódokra, valamint horizontális, a környezetből a madarakra. A vertikális terjedésmegakadályozásához mentes szülőpár állomány szükséges. Nem lehet mentes naposcsibét előállítani, amíg a tenyésztői piramis magasabb szintje pozitív. A horizontális átvitel sokféleképpen megvalósulhat: fertőzött takarmányból, az ólak és berendezések szennyezettsége révén, kártevőkről, a személyzetről és a látogatókról bekerülve, valamint szállító járművek közvetítésével. A keltetői higiéniának kiemelten fontos szerepe van, mivel a kelés után a csibék a közvetlen környezetükben 20