Számítógépek és elektronikus berendezések biztosítási szerződési feltételei

Átírás

1 Számítógépek és elektronikus berendezések biztosítási szerződési feltételei 1/34 HE-12215/2

2 Tartalomjegyzék Oldal I. Alapbiztosítási feltételek...3 Biztosítható vagyontárgyak...3 Nem biztosítható vagyontárgyak...3 Biztosítási események...3 A kockázatviselés tartama...4 A biztosítási adatközlés és a díjfizetés szabályai...4 Változásbejelentési kötelezettség...4 A kármegelőzés és kárenyhítés szabályai...5 A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor...5 A biztosítási összeg meghatározása és a kártérítés mértéke...6 A káreseményekkel kapcsolatos egyéb költségtérítések...6 A biztosító mentesülése...6 Önrészesedés...6 A kártérítési összeg esedékessége...7 Egyéb rendelkezések...7 II. Mellékletek...9 A könyvszerinti bruttó érték biztosítása...9 A biztosítási összeg meghatározása és a károk megtérítése újérték biztosítás esetén...10 A biztosítási összeg és a károk megtérítése bérleti (lízing) díj biztosítás esetén...11 Kiegészítő biztosítások...12 A biztosítás kiterjesztése a biztosított eszközök környezetében lévő vagyontárgyakra A klímaberendezés meghibásodásából bekövetkező károk biztosítása Külső adathordozók és az azokon tárolt információk elemi kár biztosítása A munkavállalók üzemi balesetből származó felelősségi kárainak biztosítása A munkavállalók vagyontárgyaiban keletkezett károk biztosítása A berendezések és alkatrészeik helyszínre szállításának biztosítása A kockázatviselés kiterjesztése a helyszíni szerelés és próbaüzem tartamára Belföldön szállított munkaeszközök biztosítása Katódsugárcsövek és szelepek biztosítása Számítógépes tomográfok biztosítása Röntgenfilmek biztosítása A biztosítás kiterjesztése mobil berendezésekre Betöréses lopásból, rablásból és kifosztásból eredő károk biztosítása Általános felelősségbiztosítás A kockázatviselés kiterjesztése túlfeszültség és villámcsapás másodlagos hatása által okozott károkra /34 HE-12215/2

3 I. Alapbiztosítási feltételek 1. Az Cg , székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52., (továbbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti a szerződéshez mellékelt adatlapon felsorolt elektronikus eszközökben (továbbiakban: biztosított vagyontárgyakban) a kockázatviselés helyén bekövetkezett olyan károkat, amelyek a feltételekben felsorolt káresemények bekövetkezése miatt keletkeztek. A biztosítási szerződést megkötheti a vagyontárgyak megóvásában érdekelt természetes vagy jogi személy, egyéb társaság, illetve ezek javára szerződő fél. Biztosítható vagyontárgyak 2. A szerződéshez csatolt és a biztosítási szerződés részét képező adatlapon felsorolt olyan gépek, berendezések, eszközök, műszerek, amelyek üzemszerű működésükben elektronikus alkatrészeket tartalmaznak (pl. elektronikus vezérlésű gépek, berendezések, számítógépek, gyógyászati eszközök stb.) a működésükhöz szükséges kiegészítő berendezésekkel együtt, így tápegységek, meghajtók, nyomtatók, kijelzők, érzékelők stb., üzembehelyezése a biztosítási szerződés létrejötte előtt megtörtént. Nem biztosítható vagyontárgyak 3. Nem biztosíthatók a 2. pontban felsoroltak közül azok a vagyontárgyak, amelyek: a szerződéskötéskor bármilyen okból rendeltetésszerű működésre alkalmatlanok, gyártásuk 7 évnél régebben történt. Biztosítási események 4. A biztosító a vagyontárgyakban bármilyen külső behatásra bekövetkezett véletlen és előre nem látható események által okozott károkat a tételesen felsorolt kizárások kivételével megtéríti. 5. A biztosító nem fedezi azokat a károkat, amelyek a) nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként jöttek létre, b) a biztosított vagyontárgy rendszeres használatából erdő fokozatos elhasználódásból, valamint a légköri tényezők hatására kialakuló korrózió, oxidáció vagy lerakodás hatására keletkeztek, c) a biztosítás megkötésekor fennálló, a biztosított vagyontárgynak a biztosított által ismert hiányosságaiból erednek, d) leltározás, illetve időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból erednek, e) szállítás, átrakás, össze- és szétszerelés vagy próbaüzem alatt vagy által következett be, kivéve, ha ezen tevékenységek részét képezik a karbantartási és szerviz munkáknak, f) a gyártó, illetve a szállító karbantartásra és üzemeltetésre vonatkozó utasításai be nem tartásainak a következménye, g) elektromos, elektronikus berendezések részét képező csövekben, lámpákban keletkeztek, h) pótalkatrészekben keletkeztek, kivéve, ha a pótalkatrész értéke a biztosítási összegben szerepel, i) tartozékokban (vágó, fúró, csiszoló, fényező szerszámok stb.) öntőformákban, mintákban, porlasztó fúvókákban, sajtoló formákban, védőrácsokban, szűrőkben, tűzálló burkolatokban, fogaskerekekben, szíjakban, láncokban, emelővillákban, kanalakban, futószalagokban, gépelemekben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és minden nem fémből való alkatrészekben keletkeztek, ha a kár csak az e pontban felsorolt vagyontárgyakra korlátozódott, j) a biztonsági határt meghaladó üzemi próbaterhelés során keletkeztek, 3/34 HE-12215/2

4 k) szándékos túlterhelés következményei, l) jogszabályban vagy szerződésben meghatározott többletköltségként, valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (például: kötbér, bírság, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, vagy egyéb veszteség), m) a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származnak és a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják, n) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának stb. elmulasztásával vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, o) azon többletköltségek, amelyek: éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munkabérként, expressz vagy légiposta fuvarköltségként, merültek fel, p) lopásból, betöréses lopásból vagy rablásból és kifosztásból erednek, q) a klímaberendezés üzemzavara vagy meghibásodása miatt állt elő, r) a külső adathordozókban vagy az azokon rögzített információk elvesztéséből keletkeztek, s) a beépített tárban a káreseményt megelőző műszakban bevitt információk elvesztéséből származtak, t) harci cselekmények és háborús intézkedések következményei, harci eszközök által okozott sérülések, vagy rombolások, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkeztek, u) polgári zavargás, népfelkelés, terrorista cselekmény, fosztogatás, sztrájk, munkások kizárások miatt merültek fel, v) hálózati túlfeszültség vagy villámcsapás másodlagos hatása miatt keletkeztek. 6. Az 5. e, g, p, q, r, v pontokban felsorolt kizárások feloldása kiegészítő biztosítás formájában többlet díj fizetése mellett lehetséges. A kockázatviselés tartama 7. A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően meghatározott vagy határozatlan időre jön létre. A szerződés módosítását bármely fél kezdeményezheti. 8. A biztosító kockázatviselésének a kezdetét az aláírólap tartalmazza. A biztosítási adatközlés és a díjfizetés szabályai 9. A fizetendő biztosítási díjat a biztosítás díjalapjának és díjtételének szorzata adja. 10. A vagyonbiztosítás díjalapja az e szerződésben biztosított vagyon biztosítási összege. 11. A biztosítási díjalap meghatározásához szükséges adatokat a szerződés megkötésekor a biztosítási ajánlat mellékleteként cégszerűen aláírt adatlapokon kell a biztosítottnak megadnia. A szerződéskötést követően évente a következő évi biztosítás díjának meghatározása céljából az évforduló előtt legalább 45 nappal kell megküldenie a cégszerűen aláírt adatlapokat. 12. Az adatközlés alapján meghatározott vagyonbiztosítás éves díját a szerződés létrejöttekor egy összegben előre, de legfeljebb négy negyedévre osztva előre a negyedév első hónapjának 15. napjáig fizeti meg a biztosított. Az egy évnél rövidebb kockázatviselési időtartam esetén a biztosítási díj 1 hónapra az éves díj 2/10 része, az év hátralévő hónapjaira az éves díj 1/10 része havonta. Ebben az esetben a díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre vonatkozik. 13. A biztosítás díjtételét a biztosítási szerződés részét képező adatközlő tartalmazza. Változásbejelentési kötelezettség 14. A biztosított haladéktalanul köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosított vagyontárggyal összefüggő kockázati körülményben változás állt be, így különösen, ha a biztosított vagyontárgyat érintő 4/31 HE-12215/2

5 technológiai változás történt, az üzemeltető személye, vagy üzemeltetés helye és körülménye változott meg (bérlet, lízing, értékesítés stb.) a gép műszaki állapotában, vagy a biztosított jogállásában keletkezett változás. 15. A biztosító jogosult a vagyontárgyak állapotát a helyszínen bármikor megszemlézni. 16. A közlésre, illetőleg a bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A kármegelőzés és kárenyhítés szabályai 17. A biztosított köteles a károk megelőzése és elhárítása érdekében a berendezések üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó szakmai előírásokat mindenkor betartani. 18. A biztosított köteles legalább minden műszak végén a beépített tárakból az információkat külső háttér tárba kimenteni. 19. A biztosító maga, vagy képviselője útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor 20. A biztosítottnak a káreseményt annak bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 napon belül munkaszüneti vagy pihenőnap közbeesésekor az azt követő munkanap folyamán írásban kell bejelentenie a biztosítónak, a szerződést kezelő egységéhez. 21. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a káresemény rövid leírását, időpontját, a károsodott létesítmények, eszközök megnevezését, helyét, a károsodás mértékét (a megállapított, vagy becsült értékét), a biztosítottat képviselő személy nevét, beosztását, a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges információt. 22. A káreseményt a biztosítottnak az illetékes hatóságokhoz is be kell jelentenie. 23. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, úgy az eljárás során hozott határozatot köteles a biztosított a biztosítónak bemutatni. 24. A kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, leltáríveket és egyéb bizonylatokat a biztosító képviselője rendelkezésre kell bocsátani. 25. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik. 26. Ha a szerződő felek az előző pontban foglalt eljárások eredményeként a biztosítással fedezett kár mértéke, illetve összegszerűsége tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a biztosított igényelheti, hogy a kár mértékét és a kártérítés összegét háromtagú szakbizottság állapítsa meg. A szakbizottság szótöbbséggel határoz. A szakbizottság egyik szakértőjét a biztosított, a másikat a biztosító jelöli ki, akik a szakbizottság elnökéül közösen választják meg a harmadik szakértőt. A biztosított és a biztosító által megbízott saját szakértő költségét mindkét fél külön-külön viseli, míg az elnök költsége az érdekelt felek között 50-50% arányban oszlik meg. A felek a bizottság véleményét a követelés összegére vonatkozó részben magukra nézve kötelezőnek ismerik el. 27. A biztosítottnak az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, és munkabér-, valamint egyéb költségeket külön munkaszámon kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésében, vagy idegen kivitelező útján vagy mindkét módon vegyesen történik. 5/31 HE-12215/2

6 A biztosítási összeg meghatározása és a kártérítés mértéke 28. A biztosítási összeg meghatározására és a kártérítés mértékére a felek megállapodása szerint a szerződés részét képező mellékletben foglaltak az irányadók. 29. Amennyiben a káresemény bekövetkezésekor a biztosítottnak e szerződés által fedezett vagyontárgyakra másik vagyonbiztosítása is érvényben van, akkor ez a szerződés csak az egyéb biztosítások által nem fedezett kárösszegekre érvényes. A káreseményekkel kapcsolatos egyéb költségtérítések 30. A biztosító megtéríti a biztosítási esemény folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan felmerült, a 31. pontban felsorolt költségeket a károsodott vagyontárgy biztosítási összegének erejéig, ha az olyan vagyontárgy kárával összefüggésben merült fel, amelyre a káresemény kapcsán a biztosított kártérítésben részesült. 31. a) A károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közműépítéssel, továbbá az esetleges kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel, b) A biztosítottat terhelő, a káresemény során és után felmerülő mentési, oltási költségeket, beleértve a nem biztosított tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat is, c) A biztosítási összegen felül jelentkező bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költségeket, kivéve, ha ezek nem minősülnek helyreállítási költségnek, d) A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó szakértői vizsgálati (laboratóriumi) költségeket, e) A helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési, szakértői és lebonyolítási költségeket. Az utánpótlás, teljes kár esetén ezek a költségek a biztosítási összegig téríthetők meg, f) A károsodott eszköz helyreállítása esetén a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték rendszer anyag-, valamint fel- és leszerelési költségeit téríti a biztosító, a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával. A biztosító mentesülése 32. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetőleg a szerződő fél, vagy velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy olyan alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, akiknek e minőségben munkakörük ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. 33. Ha a biztosított ( szerződő) jogi személy, a biztosító annyiban mentesül a fenti fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztásban levő alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. 34. A 32. és 33. pontokban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. Önrészesedés 35. Minden egyes káresemény kártérítési összegéből a biztosított viseli a vagyontárgy adatközlőjén rögzített önrészesedési ezreléknek megfelelő összeget, de minimum Ft-ot, amely összeggel a biztosító a kártérítési összeget csökkenti. 36. Magasabb önrészesedés vállalása esetén a biztosító a fizetendő díjat az alábbiak szerint csökkenti: 6/31 HE-12215/2

7 önrészesedési többletvállalás a díjcsökkentés mértéke % kétszeres 5 háromszoros 10 ötszörös 20 tízszeres 30 A kártérítési összeg esedékessége 37. A kártérítési összeg akkor esedékes, amikor a biztosított a biztosítási esemény tényét, összegszerűségét bizonyító összes okmányt a szerződés fenti rendelkezései szerint a biztosítónak átadta. A biztosító ettől számított 30 napon belül köteles a kártérítést teljesíteni. Egyéb rendelkezések 38. A biztosító törvényei engedményen alapuló visszkereseti jogának az érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást a biztosított megadni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a biztosítottat terhelik. 39. A biztosított a biztosító által megtérített kárra hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz befizetni és erről egyidejűleg tájékoztatást adni. 40. A személyes adatok kezelése Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minősül. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) értelmében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak. Amennyiben a személyes adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhető. A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált döntéssel dolgozhatja fel. A biztosító a kockázatelbírálás módszeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg , 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybevett posta útján történő utalás vagy banki átutalás esetén a Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerződéses adatokat) a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minősülő adatokat 7/31 HE-12215/2

8 bocsát a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyféltájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett. A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatairól a hivatkozott törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja. A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt. Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni. 41. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók. 8/31 HE-12215/2

9 II. Mellékletek A könyvszerinti bruttó érték biztosítása melléklet A biztosítási összeg 1. A biztosítási összeg az érvényben lévő számviteli előírások szerint képzett tárgyi eszköz könyvszerinti bruttó értéke. 2. A teljesen (0-ig) leírt, de a termelésben aktívan résztvevő vagyontárgyak biztosítási összege azonos a kivezetéskori bruttó értékével. 3. A könyvszerinti bruttó érték megváltozása miatt a biztosított kezdeményezésére a biztosítási összeg bármely időpontban megváltoztatható. A kártérítés mértéke 4. A biztosított káresemények bekövetkezése során a vagyontárgyakban keletkezett károkat a biztosító az alábbiak szerint téríti meg: 4.1. Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges vagy gazdaságtalan, akkor a biztosító megtéríti a vagyontárgy új beszerzési értékét a biztosítási összeg értékéig, (könyvszerinti bruttó érték), növelve azt a káreseményekkel kapcsolatos költségtérítések összegével, csökkentve a hasznosítható maradványok értékével és az önrészesedéssel Ha a biztosított vagyontárgy részei pótlással, javítással helyreállíthatók, akkor a biztosító a biztosítási összegig megtéríti az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költséget, növelve azt a káreseménnyel kapcsolatos költségtérítések összegével, csökkentve a hasznosítható maradványok értékével és az önrészesedéssel. 9/31 HE-12215/2

10 A biztosítási összeg meghatározása és a károk megtérítése újérték biztosítás esetén melléklet A biztosítási összeg 1. A műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy hasonló új eszköz új állapotban való beszerzési ára a káresemény időpontjában, amely az árjegyzékben szereplő áron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, az összeszerelés, próbaüzem és telepítés tervezési költségeit, a licencia, know-how díjat a beépített szoftverek értékét és egy műszak adatfeldolgozási költségeit is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmazhat. 2. A biztosítási összeget évente a felek közösen együttműködve felülvizsgálják, de indokolt esetben bármely fél kezdeményezésére évközben is megváltoztatható. A kártérítés mértéke 3. Jelen biztosítás alapján a károkat a biztosító az alábbiak szerint téríti meg: 3.1. Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges vagy gazdaságtalan; A biztosított költségszámítást készít a biztosító képviselőjének közreműködésével a károsodott vagyontárgy káridőponti: a) új beszerzési értékéről, b) hasznosítható maradványainak értékéről A biztosító a a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét téríti meg a biztosítási összegig, növelve azt a káreseményekkel kapcsolatos költségtérítési összeggel és csökkentve az önrészesedéssel Ha a biztosított vagyontárgy károsodott részei pótlással, javítással helyreállíthatók; A biztosított költségszámítást készít a biztosító képviselőjének közreműködésével a károsodott vagyontárgy káridőponti: a) helyreállítási költségéről, b) hasznosítható maradványainak értékéről, c) az új beszerzési értékéről, amennyiben a a) pont szerinti költség meghaladja a biztosítási összeg 40%- át Abban az esetben, ha a helyreállítási költség nem haladja meg a vagyontárgy biztosítási összegének 40%-át, úgy a biztosító megtéríti a a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét, növelve azt a káreseményekkel kapcsolatos költségtérítések összegével és csökkentve az önrészesedéssel Amennyiben a helyreállítási költség meghaladja a vagyontárgy biztosítási összegének 40%-át, úgy a biztosító a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét olyan arányban téríti meg a tényleges javítási költségek összegéig, ahogyan a vagyontárgy biztosítási összege aránylik az új beszerzési értékhez. Növeli az így számolt összeget a káreseményekkel kapcsolatos költségtérítés összege és csökkenti az önrészesedés. 4. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti. 5. A biztosító által kifizetett vagyontárgyak pótlási, helyreállítási költsége nem haladhatja meg a biztosítási összeget. 10/31 HE-12215/2

11 A biztosítási összeg és a károk megtérítése bérleti (lízing) díj biztosítás esetén melléklet A biztosítási összeg 1. A bérleti szerződésben kikötött és a bérbe vevő által ki nem fizetett bérleti díj összege (a biztosított vagyontárgy bérleti (lízing) szerződés szerinti /évenként csökkenő / értéke) a biztosítási szerződés megkötésének, illetve felülvizsgálatának időpontjában. 2. A biztosítási összeg a biztosítási szerződés felülvizsgálatakor a bérleti (lízing) szerződésben foglaltak szerint módosítható. 3. Amennyiben az 1. pont számolt biztosítási összeg a vagyontárgy újértékét nem éri el, lehetőség van az újérték biztosítására. A kártérítés mértéke 4. A biztosítási esemény bekövetkezése során a vagyontárgyakban keletkezett károkat a biztosító az alábbiak szerint téríti meg: 4.1. Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdaságtalan, akkor a biztosító megtéríti a biztosítottnak a bérleti (lízing) szerződés szerint járó díj és a hasznosítható maradványok értékének különbözetét A helyreállítás akkor gazdaságos, ha a vagyontárgy javítási költsége a maradványérték levonása után nem éri el a 4.1. pont szerint számított kártérítési összeget Ha a biztosított vagyontárgy részei pótlással, javítással helyreállíthatók; A biztosított költségszámítást készít a biztosító képviselőjének közreműködésével a károsodott vagyontárgy káridőponti: a) helyreállítási költségéről, b) hasznosítható maradványainak értékéről, c) új beszerzési értékéről, amennyiben a a) pont szerinti költség meghaladja a biztosítási összeg 40%-át Abban az esetben, ha a helyreállítási költség nem haladja meg a vagyontárgy biztosítási összegének 40%-át, úgy a biztosító megtéríti a a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét, növelve azt a káreseményekkel kapcsolatos költségtérítések összegével és csökkentve az önrészesedéssel Amennyiben a helyreállítási költség meghaladja a vagyontárgy biztosítási összegének 40%-át, úgy a biztosító a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét olyan arányban téríti meg a tényleges javítási költségek összegéig, ahogyan a vagyontárgy biztosítási összege aránylik az új beszerzési értékhez. Növeli az így számolt összeget a káreseményekkel kapcsolatos költségtérítés összege és csökkenti az önrészesedés. 5. Nem eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti. 6. A biztosító által kifizetett vagyontárgyak pótlási, helyreállítási összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget. 11/31 HE-12215/2

12 Kiegészítő biztosítások 1. Kiegészítő biztosítás a számítógépek és elektronikus berendezések biztosításának feltételeihez A biztosítás kiterjesztése a biztosított eszközök környezetében lévő vagyontárgyakra 1. A biztosítási szerződés ezen kiegészítő biztosítással való kiegészítése esetén a biztosító megtéríti az alapbiztosítás szerinti káresemény bekövetkezése esetén a biztosított eszköz környezetében elhelyezett, biztosításra feladott vagyontárgyakban keletkezett károkat az adatközlőben rögzített biztosítási összegig. 2. Biztosítható dolgok: a biztosított vagy más személy tulajdonát képező tárgyi eszközök és készletek, egyéb ingók, valamint ingatlanok (pl.: épületek, építmények, gépek, berendezések, járművek, anyagok, alkatrészek, műalkotások stb.). 3. Biztosítási összeg: az ezen kiegészítő biztosítással fedezetbe vont vagyontárgyakban egy káresemény alkalmával a biztosított által megbecsült maximális kár összege. 4. A kárt szenvedett (saját vagy idegen tulajdonú) vagyontárgy teljes megsemmisülése vagy olyan mértékű sérülése esetén, amikor javítása (helyreállítása) sem műszakilag, sem gazdaságilag nem indokolt, a biztosító a vagyontárgy újrabeszerzési értékét téríti meg, amely azonban nem lépheti túl a biztosítási összeget. 5. A vagyontárgyak javítással, pótlással helyreállítható kárainál az érvényben lévő árképzési-, anyag-, és munkanormák alapján számított, az eredeti állapot visszaállítására fordított teljes javítási költség kerül megtérítésre, a károsodott vagyontárgy(ak) újrabeszerzési értékéig, illetve a biztosítási összegnek erejéig. 6. A biztosító megtéríti továbbá az alapbiztosítási feltételek 30. pontjában felsorolt a káreseményekkel kapcsolatos költségtérítéseket is. 7. A kártérítési összeget a biztosító a maradványok értékével csökkenti. 8. Az itt nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás feltételeiben leírtak a mérvadók. 12/31 HE-12215/2

13 2. Kiegészítő biztosítás a számítógépek és elektronikus berendezések biztosításának feltételeihez A klímaberendezés meghibásodásából bekövetkező károk biztosítása 1. A biztosítási szerződés ezen kiegészítő biztosítással történő kiegészítése esetén a biztosító megtéríti a klímaberendezés és az alapbiztosítással fedezetbe vont vagyontárgyak olyan kárait is, amelyek a klímaberendezésnek az alapbiztosítási feltételekben vállalt biztosítási esemény következtében keletkezett károsodásával okozati összefüggésben keletkeztek. 2. Egy káresemény kapcsán a biztosító a klímaberendezésben keletkezett kárt a biztosítási összeg erejéig téríti meg. 3. Biztosítási összeg: az adatszolgáltatás időpontjában a komplett klímaberendezés új állapotban való beszerzésének értéke. 4. A kiegészítő biztosítás alkalmazásának feltételei: A klímaberendezést, az ellenőrző és riasztó rendszerét a gyártók ajánlásai szerint kell telepíteni, szakképzett személyzettel üzemeltetni, rendszeres karbantartását elvégeztetni. 5. Az itt nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás feltételeiben leírtak a mérvadók. 13/31 HE-12215/2

14 3. Kiegészítő biztosítás a számítógépek és elektronikus berendezések biztosításának feltételeihez Külső adathordozók és az azokon tárolt információk elemi kár biztosítása 1. A biztosítási szerződés ezen kiegészítő biztosítással történő kiterjesztése esetén a biztosító megtéríti a külső adathordozókban és az azokon tárolt információkban bármely okból bekövetkezett részleges vagy teljes megsemmisülést, mechanikai sérülést, vegyi-, hőhatást, víz és gőz áztató hatását és bizonyítottan a villámcsapás elektromos vagy mágneses károsító hatása által okozott károkat az adatközlőn részletezett biztosítási összeg felső határáig. 2. Adathordozók: az olyan anyagok, amelyeken az információk rögzíthetők, így a mágneses szalagok, lemezek, lyukszalagok, kártyák, mikrofilmek stb. 3. Az adathordozón tárolt információk: az adatállomány és a programok (szoftverek). 4. Nem téríti meg a biztosító az alapbiztosítási feltételek 5. pontjában foglaltakon túlmenően a kárt, az adathordozókban, ha azokat munkaidőn kívül nem lezárt tűzmentes szekrényben tárolták. 5. Biztosítási összeg: 5.1. adathordozók esetén azok új állapotban való beszerzésének értéke, 5.2. rögzített adatok és programok esetén az információk ismételt előállításához szükséges összes költség, 5.3. folyamatban lévő szoftver fejlesztésének esetében valamennyi fejlesztési fázisra kalkulált költségek összege. 6. A károk megtérítése 6.1. Az adathordozókban keletkezett károk térítése Ha az adathordozó teljesen megsemmisült, vagy oly mértékben sérült, hogy javítása nem gazdaságos, a biztosító az adathordozó új állapotban való beszerzésének értékét téríti meg a biztosítási összegig, csökkentve azt a maradványok értékével és az önrészesedéssel. A javítható károk esetén a biztosító az eredeti állapotra történő javítás költségeit téríti meg a biztosítási összegig. A kártérítési összeget a felhasználható maradványok értékével és az önrészesedéssel csökkenteni kell Rögzített adatállományban és programokban keletkezett károk térítése. A biztosító az információ újraelőállításának felmerült költségeit téríti meg az adatközlőn feltüntetett tételek felső határértékéig. A tételek között átcsoportosítás nem lehetséges A folyamatban lévő szoftver fejlesztésében keletkezett károk megtérítése A biztosító a megsemmisült program modulok ismételt előállításának tényleges költségeit téríti meg az adatközlő tételeinek felső összeghatáráig. Amennyiben a biztosított igazolja, hogy a káresemény miatt a programot ismételten nem készíti el (pl. szerződő partnere a szerződéstől eláll, a fejlesztés aktualitását veszíti stb.) a biztosító a készültségi foknak megfelelő költségeket fizeti ki az adatközlőn feltüntetett tételek biztosítási összeg határáig Az adathordozókra és a rajtuk rögzített információkra évenként kifizetett kártérítési összegek külön külön nem haladhatják meg a biztosítási adatközlő tételeinek összegeit. 7. Az itt nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás feltételeiben leírtak mérvadók. 14/31 HE-12215/2

15 4. Kiegészítő biztosítás a számítógépek és elektronikus berendezések biztosításának feltételeihez A munkavállalók üzemi balesetből származó felelősségi kárainak biztosítása 1. A biztosítási szerződés ezen kiegészítő biztosítással történő kiegészítése esetén a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy fedezetet nyújt azokra a kártérítési, illetve megtérítési követelésekre, amelyeket a biztosított az adatközlőben név szerint felsorolt, a biztosított vagyontárgyak működtetésével kapcsolatban álló alkalmazottainak, tagjainak, megbízottainak stb. üzemi balesete miatt a biztosítottal szemben támasztanak és amelyekért az a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. 2. A biztosítás azokra az üzemi balesetből származó károkra terjed ki, amelyeknél az üzemi baleset a dolgozót a biztosított telephelyén munkaidő alatt, vagy a biztosított telephelyén kívül, a biztosított rendelkezése folytán, vagy érdekében végzett munka során érte, ide értve a kiküldetés, a külszolgálat, a kihelyezés stb. alkalmával a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatos munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett üzemi baleseteket is. 3. A kiegészítő biztosítás kiterjeszthető a biztosítás helyszínén az alapbiztosítás érvényességének tartamára, ugyanitt a helyszíni szerelés és próbaüzem tartamára, a biztosított vagyontárgyak helyszínre szállításához és az eszközök belföldi szállításához kapcsolódóan. 4. Nem téríti meg a biztosító a Magyarország területén kívül történő üzemi balesetekből eredő károkat, továbbá a foglalkozási megbetegedésből eredő, illetve munkahelyi-, munkaköri ártalom miatt támasztott kárigényeket, e szerződés alapján azokat a gépjármű által okozott üzemi baleseti károkat, amelyekért a biztosított, mint munkáltató tartozik felelősséggel, a dolgozókat munkahelyükre menet, vagy onnan távozóban, útközben ért balesetek miatti igényeket. 5. A biztosító a felelősségbiztosítás alapján kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosított szerződő féltől, ha ez utóbbi a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul jogellenesen okozta. Súlyosan gondatlan a károkozás akkor, ha az előállott kárért felelős személy a kárt súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt és ezzel az állapottal összefüggésben okozta. 6. A biztosítási díj alapja a kiegészítő biztosítással fedezetbe vont dolgozók éves bruttó munkabérének és egyéb bérjellegű juttatásainak összege az adatszolgáltatás időpontjában. 7. A biztosító egy káresemény kapcsán csak az adatközlőben megnevezett dolgozók üzemi balesetből származó kárait téríti meg a megjelölt éves kártérítési felső határösszegig. 8. A járadékkifizetéssel járó személyi sérüléses károk esetén a biztosító csak a maximált kár és a járadéktőke értékének arányából számított részt téríti meg járadék formájában. 9. Az itt nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás feltételeiben leírtak a mérvadók. 15/31 HE-12215/2

16 5. Kiegészítő biztosítás a számítógépek és elektronikus berendezések biztosításának feltételeihez A munkavállalók vagyontárgyaiban keletkezett károk biztosítása 1. A biztosítási szerződés ezen kiegészítő biztosítással történő kiegészítése esetén a biztosító megtéríti az alapbiztosítás érvényességének tartama alatt a kockázatviselés helyszínén a biztosított vagyontárgyakat üzemeltető, kezelő és a biztosított által megnevezett dolgozók ruházatában, és szokásos használati tárgyaiban, az alapbiztosítással és a kiegészítő biztosításokkal fedezetbe vont káreseményekkel összefüggésben bekövetkezett károkat, önrészesedés levonása nélkül a készpénz, értékpapír, értékcikk, gépjármű, arany és ékszertárgyak kivételével a vagyontárgyak káridőponti értékének az erejéig, káreseményenként és személyenként 20 ezer Ft összeghatárig. 2. A kiegészítő biztosítás kiterjeszthető a helyszíni szerelés és próbaüzem tartamára és a biztosított vagyontárgyak szállításához kapcsolódóan is. 3. A biztosítási összeg: a kiegészítő biztosítással fedezetbe vont személyek számának és a kártérítési felső határnak ( Ft) szorzata. 4. Az itt nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás feltételeiben leírtak a mérvadók. 16/31 HE-12215/2

17 6. Kiegészítő biztosítás a számítógépek és elektronikus berendezések biztosításának feltételeihez A berendezések és alkatrészeik helyszínre szállításának biztosítása 1. A biztosítási szerződés ezen kiegészítő biztosítással történő kiegészítése esetén a biztosító megtéríti a biztosított részére a belföldről belföldi rendeltetési helyre végzett fuvarozás során a biztosított küldeményben az alapbiztosítás feltételei szerint vállalt káresemények bekövetkezése miatt előálló károkat. 2. A kiegészítő biztosítási kiterjesztés nem nyújt fedezetet az alapbiztosítás feltételeiben felsorolt kizárásokon túlmenően az alábbi károkra: a) sértetlen külső burkolaton belül (pl. palack, csomagolás, konténer, szállítótartály stb.) megállapított hiányokra, b) azokra a károkra, melyeket a címzett kifogás nélküli átvételt követően állapított meg; kivéve, ha a kár külsőleg nem volt felismerhető és az észlelést követően azonnal, de legkésőbb az érvényben lévő fuvarozási szerződés feltételeiben megjelölt határidőn belül az illetékes szerveknek (helyi önkormányzat, fuvarozó vállalat stb.) jelenti azt és bevonásukkal jegyzőkönyvben igazolja, hogy a kár a fuvarozás tartama alatt következett be, c) azokra a károkra, melyeknek oka a szükséges csomagolás hiánya vagy hiányossága és a helytelen berakodás vagy elhelyezés, amennyiben ezt maga a biztosított végzi (felügyeli). 3. Ezen kiegészítő biztosítás csak az alapbiztosításban már biztosított vagy biztosításra kerülő vagyontárgyakra terjeszthető ki. 4. A biztosítási fedezet az adatközlőben meghatározott feladási helytől a rendeltetési helyig folytatott fuvarozás tartamára a mennyiséggel és értékkel egyaránt megjelölt saját vagy idegen tulajdonú (pl. bérelt) küldeményekre (fuvarozásra kerülő vagyontárgyakra) terjed ki. 5. A biztosító kockázatviselése (a kiegészítő biztosítás hatálybalépését követően) a szállítójárműre történő rakodás megkezdésétől kezdődik, és tart a fuvarozás egész folyamata alatt (beleértve a szükséges fel-, le- és átrakásokat, valamint a közbenső tárolásokat), a szállítmány rendeltetési helyén a szállítójárműről történő leemeléséig. Ha a fuvarozó vállalat a címzettet a szállítmány érkezéséről értesítette, a biztosító kockázatviselése az értesítést követő 5. nap 24. órájával megszűnik. 6. Biztosítási összeg: a küldeménynek a fuvarokmányban szereplő összege. 7. A fuvarozás során kárt szenvedett (saját vagy idegen tulajdonú) vagyontárgy teljes megsemmisülése, hiánya vagy olyan mértékű sérülése esetén, amikor a javítása (helyreállítása) sem műszakilag sem gazdaságilag nem indokolt, a biztosító a biztosításra feladott vagyonértéket téríti meg, amely azonban nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgynak a pótlási értékét. 8. A vagyontárgyak javítással, pótlással helyreállítható kárainál az érvényben lévő árképzési-, anyag- és munkanormák alapján számított, az eredeti állapot visszaállítására fordított teljes javítási költség kerül megtérítésre, a károsodott vagyontárgy(ak) biztosításra feladott értékének erejéig. 9. Az itt nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás feltételeiben foglaltak a mérvadók. 17/31 HE-12215/2

18 7. Kiegészítő biztosítás a számítógépek és elektronikus berendezések biztosításának feltételeihez A kockázatviselés kiterjesztése a helyszíni szerelés és próbaüzem tartamára 1. A biztosítási szerződés ezen kiegészítő biztosítással történő kiegészítése esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a kockázatviselés helyszínén történő összeszerelésének és max. 30 napos próbaüzemének tartamára, amely időszak együttesen sem haladhatja meg a 12 hónapot. 2. A kiegészítő biztosítás alapján az 1. pontban rögzített tartamidő alatt az alapbiztosítás feltételeiben vállalt káresemények bekövetkezéséből keletkező károkat téríti meg a biztosító. 3. A biztosítási összeg: a) a vagyontárgy megvalósításának előirányzott költségráfordítása, b) a szerelési tevékenységhez szükséges gépek és egyéb eszközök esetében amelyek az adatközlő lapon vannak részletezve által megjelölt összeg. 4. Nem terjed ki a biztosító kártérítési fedezete az alapfeltételekben ismertetett eseteken túlmenően: a) az építési-szerelési munka késedelméből a beruházás üzembehelyezésének elmaradásából származó károkra, b) a próbaüzem termelési folyamatának leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként (termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, kamat- vagy egyéb veszteségként) jelentkező veszteségre, c) a bírság vagy egyéb büntető jellegű költségekre különösen azokra nem, amelyek a szállítási, kivitelezési, közbenső szolgáltatási határidők be nem tartásából, a szerződések megszegéséből vagy egyéb kötelezettségek (esztétikai megjelenítés, minőség- és teljesítmény követelmény stb.) nem teljesítéséből származnak; még akkor sem, ha azok egyébként térítésköteles kárra vezethetők vissza, d) a szerkezeti anyagok helytelen megválasztásából, anyag- vagy öntvényhibából, nem megfelelő megmunkálásból származó károkra; ez a korlátozás azonban kizárólag a közvetlenül érintett részekre (alkotóelemekre) vonatkozik és nem terjed ki a tökéletesen kivitelezett részek olyan káraira, amelyek a hibás részek miatt keletkeztek, e) az üveg-, fém- vagy műanyag felületek, karcolás vagy más, esztétikai jellegű sérüléseiből származó károkra, f) az építési-szerelési anyagok, szerszámok, készletek és minden e fogalomkörbe tartozó egyéb anyag elveszési kárára, továbbá ezek leltározása vagy ellenőrzése alkalmával megállapított törésekre és hiányokra, g) a kézi szerszámokban vagy megmunkáló gépekben előálló törési, kopási, lopási és elveszési károkra, h) a nyilvántartások, számlák, elszámolások, készpénz, bélyeg- vagy értékcikkek, értékpapírok, csekkek, művészeti tárgyak, valamint a használatra kiadott tervek (rajzok és egyéb dokumentáció jellegű iratok) elvesztéséből, eltulajdonításából vagy rongálásából származó károkra, i) az üzemi balesetből vagy foglalkozási ártalomból származóan a biztosítottal szemben támasztott igényekre, j) az építési-szerelési munka teljes vagy részleges megszakítása, illetve szüneteltetése alatt vagy miatt bekövetkezett káreseményekre és károkra; kivéve, ha ezzel ellentétes a munkaszüneteltetés idejére is vonatkozó 18/31 HE-12215/2

19 írásbeli megállapodás jött létre a biztosító és a biztosított között, k) a használt gépek, berendezések, illetve a másodkézből származó tételek felszerelése utáni kipróbálásból eredő eseményekre és károkra, l) azokra az építési és/vagy szerelési, illetve technológiai módosításokra, kiegészítésekre és/vagy fejlesztésekre, amelyek a létesítmény, a berendezés vagy a szerkezet tervezett teherviselőképességét, szilárdsági vagy üzemi tulajdonságait a felelős tervező, a gyártó, illetve a konstrukciókért felelős szervezet hozzájárulása vagy tudomása nélkül megváltoztatják, jelentősen befolyásolják és a káresemény bizonyíthatóan emiatt következett be. 5. A kárt szenvedett (saját vagy idegen tulajdonú) vagyontárgy teljes megsemmisülése, hiánya vagy olyan mértékű sérülése esetén, amikor a javítása, helyreállítása sem műszakilag, sem gazdaságilag nem indokolt, a biztosító kártérítése nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgynak az adatközlőben szereplő értékét. Ha a biztosított vagyontárgyak adatközlőben meghatározott értéke legalább 10%-kal alacsonyabb a káridőponti utánpótlási értéknél, a biztosító a teljes kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosított érték aránylik az utánpótlási értékhez. 6. A vagyontárgyak javítással, pótlással helyreállítható kárainál az érvényben lévő árképzési-, anyag és munkanormák alapján számított, az eredeti állapot visszaállítására fordított teljes javítási költség kerül megtérítésre, a károsodott vagyontárgy(ak) adatközlőn meghatározott értékének erejéig. 7. Az itt nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás feltételeiben foglaltak az irányadók. 19/31 HE-12215/2

20 8. Kiegészítő biztosítás számítógépek és elektronikus berendezések biztosításának feltételeihez Belföldön szállított munkaeszközök biztosítása 1. A biztosítási szerződés ezen kiegészítő biztosítással történő kiegészítése esetén a biztosító megtéríti a biztosított részére a saját- és idegen tulajdonú munkaeszközeiben, Magyarország területén járművel, valamint gyalogosan történő szállítása során bekövetkező károkat az alábbiak szerint: 2. A jelen kiegészítő biztosítással kiterjesztett biztosítás a biztosított munkavállalója által telephelyen kívüli, külső de belföldi munkavégzés céljából használt, biztosított munkaeszközökben (műszerek, mikroszámítógépek, készülékek, alkatrészek, szerszámok, adathordozók stb.) a) a szállító járművet ért közlekedési baleset, b) a biztosított munkavállalóját ért közlekedési baleset, c) lezárt szállítójármű feltörése, ellopása vagy önkéntes elvétele, amennyiben az a kár napján 06 óra és 23 óra között következik be, d) rablás, kifosztás valamint e) tűz, robbanás, árvíz, villámcsapás a Mercalli-Sieberg táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés, min. 15m/sec. sebességű szél szívó-, nyomóereje miatt keletkező károkra nyújt fedezetet. 3. Jelen szerződésben munkaeszköz alatt számlahelytől, nyilvántartástól függetlenül azokat az eszközöket kell érteni, amelyeket a biztosított valamilyen folyamatos vagy időszakos munkavégzés céljából munkavállalója részére felelősséggel átad. 4. A biztosítási fedezet a kockázatviselés tartamán belül valamennyi szállításra érvényes. A biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a munkaeszközt a telephelyen kívüli külső munkavégzés céljából kiviszik és tart annak oda-, visszaérkezéséig. 5. A biztosítás nem nyújt fedezetet azokra a károkra, amelyeknél a kár rendezése más (kötelező, vagy önkéntes) felelősségbiztosítás keretében történik. 6. Önrészesedés: minden egyes káreseményből Ft-ot a biztosított maga visel, amely összeggel minden elismert kárigényt csökkent a biztosító. 7. A biztosító megtéríti a kárt, de fenntartja visszakövetelési jogát a biztosított munkavállalójával szemben, ha bizonyított, hogy a munkaeszköz-kár a munkavállaló a) szándékos és jogellenes magatartásával összefüggésben, b) 2,5 -ot meghaladó súlyosan ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben, c) érvényes gépjárművezetői engedély nélküli gépjárművezetéssel okozati összefüggésben, d) nem a biztosított által kiadott munkafeladat-végzés céljából történő szállítás, munkavégzés, tárolás közben keletkezett. 8. A szállított munkaeszközök minden egyes szállítás vonatkozásában az adatközlőn rögzített összegig biztosítottak. 9. A kárt szenvedett (saját vagy idegen tulajdonú) vagyontárgy teljes megsemmisülése vagy olyan mértékű sérülése esetén, amikor javítása (helyreállítása) sem műszakilag, sem gazdaságilag nem indokolt, a biztosító a vagyontárgy újrabeszerzési értékét téríti meg, amely azonban nem lépheti túl a biztosítási összeget. 20/31 HE-12215/2

21 10. A vagyontárgyak javítással, pótlással helyreállítható kárainál az érvényben lévő árképzési-, anyag- és munkanormák alapján számított, az eredeti állapot visszaállítására fordított teljes javítási költség kerül megtérítésre, a károsodott vagyontárgy(ak) újrabeszerzési értékéig, illetve a biztosítási összeg erejéig. 11. A biztosító megtéríti továbbá az alapbiztosítási feltételek 30. pontjában felsorolt a káreseményekkel kapcsolatos költségtérítéseket is. 12. A kártérítési összeget a biztosító a maradványok értékével csökkenti. 13. Az itt nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás feltételeiben leírtak a mérvadók. 21/31 HE-12215/2

22 9. Kiegészítő biztosítás a számítógépek és elektronikus berendezések biztosításának feltételeihez Katódsugárcsövek és szelepek biztosítása 1. A biztosítási szerződés ezen kiegészítő biztosítással történő kiegészítése esetén a biztosító megtéríti az alapbiztosításban rögzített biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosított által az adatközlőben megjelölt saját vagy idegen tulajdonú katódsugárcsövekben és szelepekben keletkezett károkat a biztosítási összeg erejéig. 2. A biztosítási összeg: a szerződés megkötésekor az alapfeltételekben leírtak szerint meghatározott, illetve azt követően az adatszolgáltatás időpontjában a katódcsövek újértékből kiindulva alábbiak szerint meghatározott értéke Képerősítő csövek Az első üzembehelyezés óta eltelt időtartam (hónap) Biztosítási összeg az új érték %-ában kevesebb, mint több, mint Diagnosztizáló berendezések szelepei Az első üzembehelyezés óta eltelt időtartam (hónap) Biztosítási összeg az új érték %-ában kevesebb mint több mint /31 HE-12215/2