Ember a háborúban, háború az emberben A holokauszt

Átírás

1 Ember a háborúban, háború az emberben A holokauszt Magdalena Wiśnioch Warszawskie Centrum Innowacji Edukacyjno-Społecznych i Szkoleń XXVI Liceum Ogólnokształcące w Warszawie Lengyelország A forrás, 1. rész A wannsee-i (Berlin) konferencia jegyzőkönyve: Az európai zsidó lakosság németek által becsült száma országonként: 58

2 A forrás, 2. rész A zsidó lakosság országonkénti becsült száma a wannsee-i konferencián ismertetett beszámoló fordítása: Ország lélekszám A. Birodalom Ostmark Keleti területek Főkormányzóság Białystok Cseh Morva Protektorátus Észtország (zsidók által nem lakott terület) Lettország Litvánia Belgium Dánia Franciaország megszállt területek Franciaország megszállás alá nem került területek Görögország Hollandia Norvégia B. Bulgária Anglia Finnország Írország Olaszország Szardíniával együtt Albánia 200 Horvátország Portugália Románia Besszarábiával együtt Svédország Svájc Szerbia Szlovákia Spanyolország Törökország (az európai rész) Magyarország Szovjetunió Ebben: Ukrajna Fehéroroszország Białystok nélkül Összesen: több mint

3 B forrás A németek által a zsidó lakosság Auschwitzba szállításához használt vasútvonalak az 1942 márciusa és 1944 novembere közti időszakban Forrás: Gilbert, Martin: A végső megoldás, a zsidók kiűzése és kiirtása 60

4 Szomszédok történelme a visegrádi országok kölcsönös szemléletben és perspektívákban C forrás A Harmadik Birodalom által elfoglalt lengyel területek (az június 22-e utáni állapot) A lengyel határ szeptember 1-jén Gdansk szabad város határa szeptember 1-jén A többi állam határai szeptember 1-jén A Harmadik Birodalom és a Szovjetunió közti határ A Harmadik Birodalom által Szlovákiának átengedett In: 61

5 D forrás Az áldozatok száma Szerző: Franciszek Piper Az auschwitzi koncentrációs táborba deportáltak nemzetiség szerint: Nemzetiség/kategória Zsidók Lengyelek Romák Orosz hadifoglyok Egyéb csoportok Összesen Lélekszám 1,1 millió* ezer** 23 ezer 15 ezer 25 ezer ~ 1,3 millió Forrás: Franciszek Piper, Ilu ludzi zginęło w KL Auschwitz. Liczba ofiar w świetle źródeł i badań, Oświęcim 1992, táblázat. Georges Wellers, Essai de determination du nombre de morts au camp d Auschwitz ; Le Monde Juif, 1I2. szám (1983. október november). * Wellers szerint (lásd a 155. oldalt) ** Wellers szerint (lásd a 155. oldalt) Forrás: [hozzáférés: július 14.] E forrás Az Auschwitzba vezető utak Az Auschwitzba deportált zsidók legnépesebb csoportját a Birodalom szövetségesének számító Magyarországról érkezettek jelentették. Az 1944 májusa és júliusa közti időszakban személyt szállítottak oda Magyarországról. Azelőtt a Kállay Miklós vezette magyar kormány nem tett eleget a németek azon követelésének, hogy Magyarország is vegyen részt a deportálások szervezésében. A zsidókat azután kezdték deportálni, hogy a hitleri hadsereg március 19-én megszállta Magyarországot. Kállayt leváltották, Sztójay Döme vette át a helyét, s a zsidókat csak ezt követően kezdték elszállítani. A németek irányításával gettókban, valamint gyűjtő- és tranzittáborokban gyűjtötték össze a zsidókat áprilisa és májusa fordulóján indult el Auschwitz felé az első két transzport összesen 3800 személy. A transzportok szervezését magyar hivatalok biztosították, ám közvetlenül az SS-Obersturmbannführer, Adolf Eichmann irányította, aki a Gestapónál a Birodalmi Biztonsági Főhivatal osztályvezetői posztját töltötte be. Elsősorban a zsidó ügyek tartoztak a hatáskörébe. Az ún. végső megoldás (Endlösung) keretében ő szervezte és irányította a zsidók táborokba szállítását. [ ] A második legnépesebb csoportot a 2. Lengyel Köztársaság (2. Rzeczypospolité) területéről származó zsidó lakosság jelentette [ ] körülbelül 300 ezer személy. [ ] Többségük a Birodalom által megszállt területről származott, [ ] körülbelül 225 ezer személy. További 70 ezer személyt a Főkormányzóság területéről szállítottak el. [ ] a második világháború idején összesen körülbelül 2,7 millió lengyelországi zsidó halt meg, közülük félmillió gettókban, 200 ezer a végrehajtások során, hozzávetőleg kétmillió pedig a haláltáborokban [ ] Treblinka, Sobibor, Belžec és Chełmno nad Nerom. [ ] A franciaországi zsidókat Auschwitzba deportálásuk előtt Drancy tranzittáborában gyűjtötték össze. [ ] A tábort július 1-jéig a francia rendőrség és fegyőrség irányította, [ ] az utolsó évben pedig közvetlenül az SS. [ ] Drancy táborát körülbelül 70 ezer zsidó járta meg. [ ] Francia területről összesen 76 ezer zsidót szállítottak a táborokba, köztük 11 ezer gyereket. A 76 ezerből hozzávetőlegesen 69 ezer az auschwitzi koncentrációs táborba került. [ ] Az összes deportáltból nem egész három százaléknyian élték túl a borzalmakat, azaz körülbelül 2500-an. A hollandiai zsidókat a német hatóságok a westerborki tranzittáborba küldték. Ott az 1939 és 1941 közti időszakban a Németországból és más államokból oda menekülteknek kialakított holland internálótábor működött. Miután a tábort a németek vették át, az 1942 és 1944 közti időszakban körülbelül százezer személyt deportáltak onnan a haláltáborokba, közülük zsidót Auschwitzba. Az utolsó transzport szeptember 3-án indult el. [ ] Görögországból a hitleristák körülbelül 55 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba. Többségüket 1943-ban vitték el 62

6 Magyarországi zsidók transzportja az auschwitz-birkenaui rámpánál a szaloniki gettóból, ahol a legnépesebb zsidó közösség élt. Az 55 ezerből körülbelül 13 ezret munkákra válogattak ki, a fennmaradó 42 ezer emberrel pedig közvetlenül az átszállítást követően az Auschwitz Birkenau II. koncentrációs tábor gázkamráiban végeztek. A háború előtti határok szerinti német és osztrák területről 23 ezer zsidót szállítottak transzportokkal Auschwitzba. A legtöbb személyt az 1942 júliusa és 1945 januárja közti időszakban deportálták, mégpedig Berlinből hozzávetőleg 18 ezer főt. A Cseh Morva Protektorátus területén 1941 novemberétől a Prágától néhány tucat kilométernyire fekvő Terezín (Theresienstadt) 18. századi erődjében létrehozott gettóban gyűjtötték össze a zsidókat. [ ] A gettó létrehozásától annak április 20-i felszabadításáig összesen több mint 140 ezer zsidót deportáltak Terezínbe Csehországból, Németországból, Ausztriából, Hollandiából, Dániából, Szlovákiából és Magyarországról. A katasztrofális higiéniai feltételek és a túlzsúfoltság miatt a gettóban több mint 33 ezer személy vesztette életét ban Terezínből 87 ezer foglyot szállítottak el a keleti haláltáborokba. Az auschwitzi koncentrációs táborba körülbelül 46 ezer zsidót vittek: nagyjából 20 ezret a birkenaui családi táborba (Familienlager), 26 ezret pedig Auschwitz más részeibe vagy egyenest a birkenaui gázkamrákba. A nácik 1944 májusában körülbelül 11 ezer embert tartottak fogva a Familienlagerben. Az első júliusi napokban a tábor orvosa, Josef Mengele válogatást hajtott végre. Összesen 3080 fiatal és egészséges nőt és férfit más táborokba vittek át. A fennmaradó hétezer zsidót köztük nőket és gyerekeket július 11-re és július 12-re virradó éjszaka gázkamrákban pusztították el. Így számolták fel a Familienlagert. [ ] A háborút a Terezínben fogva tartottak közül alig négyezren élték túl. Az auschwitzi koncentrációs táborba 27 ezer szlovákiai zsidót vittek. Az ebből az országból való deportálás egyfelől a Harmadik Birodalom zsidóellenes politikájának, másrészt pedig a kormányzó Szlovák Néppárt antiszemita álláspontjának volt a következménye. A néppártiak megállapodást kötöttek a németekkel a zsidók deportálásáról és a németeknek való kiadásáról. Szlovákia 1942 márciusától alkalmazás, majd letelepítés céljából zsidót adott át a németeknek, akik közül az auschwitzi koncentrációs táborba került, a fennmaradó részük pedig gettókba és más táborokba. A Vatikán és semleges országok intervenciója következtében a hivatalok már nem szerveztek további deportálásokat. Auschwitzba szállítottak körülbelül tízezer zsidót a háború előtti Jugoszlávia területéről is; ők a bábállamnak számító Horvátországban éltek. A deportálásokat együtt szervezték a német rendőrség egységei és a horvát fasiszták, akik maguk végeztek az ottani zsidók többségével. [ ] A belgiumi zsidók a nácik által 1942-ben épített malinesi (mecheleni) gyűjtőtáborból kerültek Auschwitzba. Az említett gyűjtőtáborból az 1942 augusztusa és 1944 júliusa közti időszakban összesen körülbelül 25 ezer zsidót vittek el. [ ] Olaszországból 1943-ban és 1944-ben hozzávetőleg 7,5 ezer zsidót vittek Auschwitzba. Bár a fasiszta rendszer szövetségre lépett Hitlerrel, Mussolini egészen 1943-ig határozottan elutasította az Olaszországban és az Olaszország által elfoglalt területeken élő zsidók kiadatását. A duce bukása után [ ] a németek [ ] megszállták Olaszországot. A zsidókat foglyul ejtették, és az első transzport összesen körülbelül ezer férfi, nő és gyerek október 23-án érkezett Rómából Auschwitzba. Közülük munkaszolgálatra 196 személyt választottak ki, a többieket meggyilkolták. [ ] Norvégiából összesen 690 zsidót deportáltak Auschwitzba. Ez a csoport a norvégiai zsidó népesség körülbelül felét jelentette. [ ] Az auschwitzi népirtás A nácik az Auschwitz II Birkenau táborban hajtották végre a zsidó népirtást. Ezt a tábort 1941 októberében kezdték építeni. [ ] Az első foglyok 1942 elején kerültek Birkenauba. A wannsee-i konferencia idején, 1942 januárjában véglegesítették az ún. végső megoldás részleteit. A nyugat-európai és a magyarországi zsidók kiirtását célzó program végrehajtásával Adolf Eichmannt bízták meg, a Főkormányzóság területén élők esetében pedig Otto Globocnik volt a megbízott. [ ] Birkenauban a zsidók kiirtását 1942 elején kezdték meg a nácik. Az auschwitzi pályaudvar teherforgalmi rámpájára szállították őket, ahonnan egy bunkerbe kerültek. [ ] A megérkező szerelvényt az SS-katonák áthatolhatatlan kordonja vette 63

7 A lódzi gettóból elvezetett zsidó gyerekek transzportja Chełmno nad Nerembe A gázkamra előtt várakozó magyar nők és gyerekek körül. Ezután kinyitották a vagonokat, és a kilépő embereket két csoportra osztották. Az egyikbe a férfiak kerültek, a másikba a nők és a gyerekek. Mindezt azoknak a sírása és kiabálása kísérte, akik nem akartak egymástól elválni. [ ] Az aktuális munkaerő-szükséglettől függően az érkezők néhány vagy pár tucat százalékát a táborba küldték. A többiek betegek, sérültek, a nők gyermekeikkel, a terhes nők és a gyengébb fizikumúak halálra voltak ítélve. Azok az SS-esek, akik a gázkamrákba kísérték őket, igyekeztek megnyugtatni az embereket. [ ] A zsidók kiirtása során a legnagyobb terhelést a magyarországi zsidók transzportjai jelentették. Az addigi égetőkemencék nem voltak elégségesek. [ ] Forrás: Lengyelországi Zsidók Alapítványa (Fundacja Żydów Polskich) http: // [hozzáférés: július 13.] Forrás: Lengyelországi Zsidók Alapítványa 64

8 FELADATOK 1. számú feladat: Az A, B és C forrás felhasználásával oldd meg a következő feladatokat! A. Egészítsd ki a táblázatot! Országok az 1939 előtti határaik alapján* Csehszlovákia A zsidó lakosok száma a német becslések szerint Magyarország Lengyelország * Magyarország kivételével B. A német becslések szerint mely országokban élt a legtöbb zsidó? Írd a táblázatba ezeknek az országoknak a német adminisztratív megnevezéseit, s tüntesd fel a megfelelő számokat! Ország Becsült szám C. Szerinted miért a lengyel területen lévő koncentrációs táborokat választottak ki a zsidó lakosság kiirtásához? 65

9 2. számú feladat: A források alapján oldd meg a következő feladatokat! A. Használd az E forrást, és egészítsd ki a táblázatot! Régió A Birodalomhoz csatolt lengyel területek Főkormányzóság Magyarország Cseh Morva Protektorátus Szlovákia Franciaország Hollandia Belgium Olaszország Görögország Németország és Ausztria Horvátország Norvégia Az auschwitz birkenaui koncentrációs táborba deportáltak száma B. Gyakran hallhatjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosság számára Oświęcim/Auschwitz neve a holokauszt legérthetőbb jelképe. Javasolj két tézist, amelyek ezt a megállapítást érthetővé teszik (használd a B, D, E és F forrást)! C. Miért nem tüntették fel az A, B, D, E és F forrásban az Ukrajna területére vonatkozó adatokat? A választ az Endlösungra (a végső megoldásra) vonatkozó cikkekben vagy a tankönyvben keressétek, majd írjátok az alábbi sorokba! 66