AZ ÁTMENETI (PUFFER)-ZÓNA GEOLÓGIAI ÉRTÉKVÉDELEMBEN JÁTSZOTT SZEREPÉNEK BEMUTATÁSA EGY BÜKKALJAI MINTATERÜLET ALAPJÁN. Dobos Anna 1.
|
|
- Katalin Orosz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ÁTMENETI (PUFFER)-ZÓNA GEOLÓGIAI ÉRTÉKVÉDELEMBEN JÁTSZOTT SZEREPÉNEK BEMUTATÁSA EGY BÜKKALJAI MINTATERÜLET ALAPJÁN Dobos Anna 1 Bevezetés A Környezetvédelmi Világszervezet (IUCN) 1993-ban, a Genfi Konferencián, a biodiverzitás optimálisabb védelme miatt megújította a nemzeti parkokra vonatkozó zónarendszert, s a védett területeken az A-(Natúr), a B-(Kezelt), és a C-(Bemutató) zóna bevezetését javasolta. A nemzeti parkok előterében ugyanakkor a védett területeket érintő negatív környezeti hatások csökkentése miatt a védőzóna, a D-(Puffer) zóna kijelölését szorgalmazta. Az Európai Unió valamennyi tagállamában, az új természetvédelmi törekvésekkel párhuzamosan elindult az 1992-es CAP-reform (EEC 2078/92. számú rendelet) végrehajtása is (Márkus F. 1994, Márkus F. Nagy Sz. 1995, Ángyán J. 1998). Ez olyan támogatási rendszerek bevezetését tette kötelezővé, amelyek elősegítik a környezet-, természet- és tájvédelmi célok mezőgazdasági tevékenységbe történő integrálását, és a korábban kialakult konfliktusok mérséklését. A természetvédelem és a mezőgazdaság zonációs igényeit egyesítve az alábbi kategóriákat különíthetjük el: (1) természetvédelmi magzónák, (2) természetvédelmi pufferzónák, vízbázisvédelmi területek, (3) átmeneti zónák /mezőgazdasági termelési és védelmi funkciókkal, ökológiai és egyéb extenzív gazdálkodási formákkal, ESA területekkel, bolygatatlan biotóphálózati rendszerekkel/, (4) agrárzónák és (5) művelés alól kivett területek. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik prioritást élvező kérdésköre éppen a bemutatott, ökológiai és földhasználati rendszerekhez is igazodó zónák kijelölése, valamint az agrár- és vidékpolitikai átrétegződés optimális alapjainak biztosítása. E kijelölt zónák közül, a puffer- és az átmeneti övezetek sokszor átfedik egymás területét, keresztezik egymás funkcióját, így a természetvédelem és a gazdálkodási rendszerek céljainak harmonizálása, az ellentétek megfelelő kezelése fontos feladattá vált. E tanulmányban az átmeneti- és puffer-zónák geológiai értékvédelemben játszott szerepét mutatjuk be kiemelt mintaterület alapján (Bükkalja - Hór-völgy). 1 Dobos Anna, főiskolai docens, Eszterházy Károly Főiskola, Környezettudományi Tanszék, 3300 Eger, Leányka u. 6. 1
2 Dobos Anna: Az átmeneti-zóna geológiai 1. ábra. Az IUCN-zónarendszer és az Érzékeny Természeti Területek (ESA) kijelölése a Bükki Nemzeti Park esetében Az 1976-ban létrehozott Bükki Nemzeti Park (BNP), első hegyvidéki nemzeti parkunk, jelenleg ha területű. Természeti értékeinek érzékenysége alapján a 18/1976. számú OTvH határozat értelmében a nemzeti park védett területén ( ha) belül fokozottan védett részeket (5 664 ha) különítettek el. Az OKTH 4/1984. számú rendelete alapján a Bélkő DNy-i ormát 39,8 ha területtel később a nemzeti parkhoz csatolták, ebből a fokozottan védett terület 13,4 ha volt. A regionális tájrendezési terv 1985-ben elkészült programja a Délkeleti- Bükk védetté nyilvánítására tett javaslatot, s a KTM 23/1996. sz. rendelete értelmében ez további ha-os bővítést eredményezett. A Bükki Nemzeti Park összterülete így ha lett ban a BNP Igazgatóság újabb bővítést kezdeményezett az Eger, Felsőtárkány és Noszvaj igazgatási területéhez tartozó Nagy-Tiba Nagy-Eged Cseres-tető térségében, kb ha-os területtel (VÁTI KHT. 1998). Az új területrendezési terv a tervezett erdőrezervátumok helyét is megjelölte: Őserdő, Leány-völgy, Vár-hegy, Hór-völgy, Kecskés- Galya, Paphárs Kecskevár, Csókás-völgy. Miután a korábbi fokozottan védett területek, s az újonnan használt természeti övezet és erdőrezervátumok kategóriáját összevonták a kiemelten védett területek (A-zóna) kiterjedése jelentősen meg növekedett nem csak a nemzeti park összterületén, de a Hór-völgy vízgyűjtőterületén is. Az 1990-es évek Regionális Tájrendezési Terveit (VÁTI Rt.1991, 1994; H. van Dijken, 1994) már az IUCN nemzeti parkokra vonatkozó irányelveinek megfelelő övezeti rendszerrel dolgozták ki. Az új beosztás szerint a nemzeti park területét és közvetlen környezetét az alábbi négy zónába (1. ábra) sorolták: 1. Az A- vagy Natúr-zóna, amely a tájképi, geológiai, geomorfológiai, botanikai, zoológiai szempontból legjellemzőbb, sokféle és nagyszámú értéket őrző, viszonylag érintetlen állapotban megmaradt nagyobb összefüggő területeket öleli fel, a korábbi 2
3 fokozottan védett területeknek felel meg. A Natúr-zónában az előírások szerint minden gazdasági, erdészeti tevékenység fokozottan megszüntetendő, az ökológiai egyensúly fenntartása miatt a tájidegen fajokat őshonos növénytársulásokra kell lecserélni, s a feltáró úthálózatot nagymértékben csökkenteni kell. 2. A B- vagy Kezelt-zóna a nemzeti park korábbi védett területeit fedi le. Az A-zónán és C-zónán kívül eső területek tartoznak ide, amelyek egyben a Natúr-zóna védő (puffer) területét képezik. Ebben az átlagos értékekkel rendelkező övezetben a megőrzés és a korlátozott gazdálkodás elvét követik. Az erdőgazdálkodás csak szigorú természetvédelmi ellenőrzés mellett folytatható. A Bükk ősi hagyományokkal rendelkező erdei mesterségeinek fennmaradását (szénégetés, mészégetés) támogatják, de csak az arra kijelölt helyeken. Új feltáró utakat nem építenek, a meglévők csökkentése célszerű. Az övezet csak kijelölt turistautakon látogatható, új épületek, táborhelyek nem építhetők, de a meglévők tájba illő felújítása megengedett. 3. A C-zóna vagy Bemutatási - Idegenforgalmi-terület a nemzeti park turisták által koncentráltan látogatott helye. A hagyományos kirándulóközpontok, a közutak által képzett kirándulófolyosók, a leglátogatottabb turistautak és kirándulóhelyek, télisport területek és települések, mezőgazdasági területek (az Eger és Miskolc közötti műút és a Miskolcot Bánkúttal összekötő műút térsége) tartoznak ebbe a kategóriába. A védett területen belül az egyes értékeket veszélyeztető antropogén hatások itt a legjelentősebbek. 4. A D- vagy Puffer-zóna a nemzeti park területén kívülre esik, a jogilag védett területeket és ezek környezetét választja el egymástól. Szerepe egyrészt az, hogy csökkentse a külső területekről a park felé érkező negatív környezeti- és antropogén hatásokat, másrészt a nemzeti park hatásait közvetlen környezetére. Területi kijelölése a Bükki Nemzeti Park esetében sokáig felemás helyzetet teremtett, hiszen csak a keleti peremen sikerült először a helyi hatóságokkal egyetértésben meghúzni határait, a délnyugati, nyugati és északi oldalon a puffer-zónát csak később jelölték ki. A nemzeti parkot övező nem védett területeken, ahol intenzív mezőgazdasági, vagy ipari tevékenység zajlik az Érzékeny Természeti Területek (ESA) bevezetésére került sor. E zónák kijelölése ott vált indokolttá, ahol elsősorban kistáji szinten (Bükkalja, Bükklába) az élővilág és az élettelen környezeti értékek megőrzése nagymértékben a mezőgazdasági termeléstől, illetve annak gyakorlatától (extenzív gazdálkodás) függ (Dobrosi D. Haraszty L. Szabó G. 1993, Ángyán J. 1998, Bakonyi G. Nagy Sz. Kiss I. Ángyán J. 2000). A BNP előterében fekvő települések és külterületeik (Felnémet, Eger, Felsőtárkány, Noszvaj, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Kács, Tibolddaróc, Sály, Kisgyőr, Bükkszentlászló, Miskolc, Varbó, Mályinka, Nagyvisnyó, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Mónosbél, Szarvaskő) nagy része az Érzékeny Természeti Területek és a nemzeti park pufferövezetébe tartoznak (1. ábra). Az átmeneti bükkaljai hegylábi övezet a védett középhegységi és az alföldi intenzív mezőgazdasági területek között helyezkedik el, emiatt kettős - hegységi és alföldi jellegű, diverz természeti és kulturális hatásokat tükröz. A nem védett területeken országos védettséget élvező objektumokat (pl. kaptárkövek) és helyi egyedi tájértékeket találhatunk, viszont a természeti értékek részletes felvételezése során újonnan leírt objektumok, élőhelyek védelme itt már korlátozott lehetőségekkel bír. A Nemzeti Park Igazgatóságának intézkedési jogköre csak a védett területekre korlátozódik, az átmeneti övezetben a természeti értékek, közöttük a geológiai és geomorfológiai értékek, védetté nyilvánításában a helyi önkormányzatok dönthetnek után, kutatási programjaink keretében figyeltünk fel a zónarendszer magyarországi adaptációja körül fellépő s a helyi geológiai, felszínalaktani és botanikai értékeket is érintő természetvédelmi problémákra. A több felsőoktatási intézményt integráló kutatási programok 3
4 Dobos Anna: Az átmeneti-zóna geológiai során eddig egyrészt az említett zónák térbeli kiterjedését és funkcionális szerepkörét vetettük össze, másrészt geológiai és geomorfológiai térképezéseink alkalmával olyan objektumokat, feltárásokat és felszínalaktani formákat katasztereztünk, amelyek a BNP területén, vagy annak környezetében bár jelentős értékkel rendelkeznek, eddig nem kerültek be a szervezett természetvédelem látókörébe (Dobos A. 1998, 1999; Dobos A. - Pelyhe T. - Kiss N. 1998; Dobos, A. Sütő, L. Gasztonyi, É., 1999a; Dobos, A. Sütő, L. Gasztonyi, É., 1999b; Dobos, A. Antal, P. Vojtkó, A ; Dobos A. Parádi K. Császár Zs. 2000; Dobos A. 2000; Gasztonyi É. Kozák M. Püspöki Z. Dobos A. Sütő L. 2001). A földtani és geomorfológiai értékek sajátos élőhelyek, biotópok, természeti erőforrások. Sérülésük irreverzibilis, eredeti állapotuk tökéletes helyreállítása lehetetlen. Eddigi tapasztalataink alapján az abiotikus és biotikus természeti értékek megóvása a Bükkalján a hagyományos tájhasználati rendszerek fenntartásához, vagy egy többkategóriás természetvédelmi és földhasználati övezeti rendszer bevezetéséhez kapcsolódhat (Dobos A. Parádi K. Császár Zs. 2000). A potenciális értékek feltárása, megfelelő védelmi rendszerének kidolgozása e zónákban kiemelkedő fontosságú feladat, hiszen a nemzeti parkok közvetlen előterében még lehetőség adódhat újabb élőhelyek komplex védelmére, vagy a mezőgazdasági és természetvédelmi feladatok harmonizálására. A falusi (öko)turizmus fejlődésével ugyanakkor a kevésbé sérülékeny geológiai és geomorfológiai objektumokat tanösvények keretében mutathatjuk be. E puffer-zónák tehát a geológiai értékvédelem, a gyakorlati természetvédelem és a területfejlesztés egyik kiemelt területei lehetnek a jövőben. A kutatási mintaterület topográfiai helyzete Kutatási területünk a Hór-patak bükkaljai vízgyűjtőterületét foglalja magába Bogács község déli pereméig. Északi határát a Déli-Bükk lealacsonyodó m magas peremei alkotják, míg nyugati (Cseres-tető, Árpád-hegy, Kőkötő-hegy, Gyűr-tető) és keleti határa (Kis-Farkas-kő, Mész-hegy, Kecsor-tető, Égés-tető, Vén-hegy) a Hór-patak m magas, fokozatosan lealacsonyodó bükkaljai vízválasztóvonalán fut (2. ábra). A terület Mezőkövesdtől északra mintegy 17 km-re, s Egertől 20 km-rel északkeletre fekszik. E mintaterület változatos geológiai felépítése és morfológiai adottságai miatt kiváló bemutató területet képez a Bükkalja karakterisztikus természeti értékeinek jellege szempontjából. A kutatási terület geológiai felépítése A Déli-Bükk és a Bükkalja törésvonal mentén válik el egymástól. A törésvonaltól D-re a mezozoos üledékek a mélybe zökkentek, és felszínükre harmad-, és negyedidőszaki üledékek települtek. A kutatási területen ÉNy-ról DK felé haladva ÉK-DNy-i sávokban egyre fiatalabb üledékek követik egymást: Az eocén szárazföldi, kizárólag bükki eredetű kőzettörmeléket tartalmazó kavics, konglomerátum és breccsa vagy homokos tarka agyag összefüggő vonulatot alkot Egertől Bükkzsércig, s Cserépfalutól északra egy nagyobb elterjedése ismeretes (Rakusz Gy. Schréter Z. 1932, Schréter Z. 1939a). Erre a terresztrikus anyagra, vagy ennek hiánya esetén a triász alaphegységre Bükkzsérctől nyugatra, a Kerek-domb körzetében eocén Nummulites, Discocyclina, Lithothamnium fosszíliákkal tagolt platform és szublitorális fáciesű világos mészkő, márga, mészmárga, agyagmárga (Szépvölgyi Mészkő Formáció, Bernhardt B. 1996) települt. Meg-megszakadó vonulatát Egertől Pusztamocsolyásig a felszínen vagy fúrásokból ismerjük. E képződményeket korábban Rozlozsnik P. (1939) és Majzon L. (1957) oligocén 4
5 korúnak datálta, majd csak Schréter Z. (1939a) kutatásai alapján fogadták el azok felső-eocén korát. Ezen üledéksorozat Ravaszlyuk és Bükkzsérc között folytonossággal megy át a kb m vastag, Kerek-domb környéki eocén-oligocén normálsósvízi, sekélybathiális kifejlődésű márga, mészmárga illetve agyagmárga üledékébe (Budai Márga Formáció, Nagymarosy A. 1996). Noszvaj és Bükkzsérc között az oligocén Kiscelli Agyag Formáció Noszvaji Tagozata adja az alapkőzetet. A m vastag összlet normálsósvízi, sekélybathiális, világosszürke agyagos, agyagmárgás aleurit és agyagmárga, mely közel 20 km-en keresztül Noszvaj Eger - Demjén vonalában nyomozható. A Tagozat felső részén kavicsos fluxoturbidit található (Nagymarosy A. 1996). Bogácstól Egerig homokos agyag, illetve mészmárga képződmények fordulnak elő, amelyek az oligocén-miocén Egri emelet molluscás agyag tagozatába (Bogács, Kács) mennek át (Balogh K. 1964, Báldi T. 1973). A Bükkalján a tengeri üledékképződés az oligocén végével megszakadt és egy szárazföldi lepusztulás után a felszínt terresztrikus tarka agyag, kvarckavics, homok és homokkő fedte be. Az alsó-miocénban (eggenburgi vagy burdigáliai emelet) kialakult összlet (Schréter Z. 1953, Balogh K. 1964) legszebb feltárásai Noszvaj környékéről ismeretesek. Anyaguk homokrétegekkel megszakított durva kavics és konglomerátum, amely a paleogén különböző szintjeire diszkordánsan települt. 2. ábra. A kutatási terület topográfiai helyzete 5
6 Dobos Anna: Az átmeneti-zóna geológiai A Bükkalja alapkőzeteinek döntő többségét miocén vulkáni képződmények adják. A neogén kezdetén működő hegységképző fázisokhoz kötődően mintegy 700 x 400 km területet lefedő, kiterjedt savanyú, explóziós vulkanizmus zajlott itt le (Szakács, A. - Zelenka, T. - Márton, E. - Pécskay, Z. - Póka, T. - Seghedi, I. 1997). A miocén orogén ciklusokat kialakító fő nyomásirány a szávai és a lajtai fázis során (középső és felső-miocén) a korábban uralkodó ÉK-DNy-i csapásirányra merőleges ÉNy-DK-i irányú szerkezetek kialakulásának kedvezett. Ekkor tehát a változó csapásirányú árokszerkezetek kialakulása volt jellemző (Fülöp J. 1989). A bükkaljai vulkanizmus termékprodukciójaként képződött fő tufaszintek rétegtani besorolása és nevezéktana idővel változott (1. táblázat). 6 A tufaszintek kora miocén eggenburgiottnangi emelet miocén kárpátibádeni emelet miocén szarmata emelet 1. táblázat. A bükkaljai riolittufa-szintek kronológiai besorolása Tufarétegek (Noszky J., 1933) alsó-riolittufa középsőriolittufa felső-riolittufa Pannonmedencei kronológia (Császár et al., 1983) Gyulakeszi Riolittufa Formáció Tar Dácittufa Formáció Galgavölgyi Riolittufa F. Tufaszintek (Póka et al., 1997) Kor (új K-Armeghatározás alapján millió év) Alsó Riolittufa Komplexum 17,4-20,4 Középső Riolittufa Komplexum Felső Riolittufa Komplexum 16,1-17,3 13,84-15,7 A 3 fő tufaszint alsó, középső és felső riolittufa első sztratigráfiai besorolása Noszky J. (1930) nevéhez kötődik. Rakusz Gy. és Schréter Z ben riolittufákat és közéjük települt lávaárakat különített el, majd Schréter Z. (1934) a sorozatot 5 tufaszintre, 2 lávaárra és egy összemosott tufaszintre tagolta. Balogh K. (1963, 1964) a laza tufaösszletek között egy északi ÉK-DNy-i csapású, 8-10 m vastag riolit- (Nyomó-hegy, a Mész-hegy és a Túrbucka) és egy déli m vastag dácitláva (a Kőkötő-, és az Őr-hegy; a Gyűr-tető, illetve a Vén-hegy) betelepülést különített el. A lávaárak kőzetanyagát Pantó G. (1961b., 1962, 1966) több egymással kapcsolatban álló, vagy egymással párhuzamosan futó hasadék kialakulásához kötötte, s nagy mennyiségű horzsakövet is tartalmazó ártufaként (ignimbrit) írta le. Térképező munkája során számos tufa és ignimbrit típust tárt fel. Az es évek új térképező munkái Balogh K. sokáig irányadónak tekintett elméletét a Bükkalján is felülbírálták. Különböző nézetek jelentek meg a vulkáni tevékenység jellege, térbeli kiterjedése, és anyagprodukciója; az egyes tufaszintek kőzeteinek összetétele és tagolása, valamint kronológiai és radiometrikus kora alapján (Hámor G. és trs. 1980, Varga Gy. 1981, Capaccioni et al. 1995, Császár et al. 1998, Karátson D. 1998). A Bükkalján a legújabb térképezési eredmények Alsó (eggenburgi-ottnangi), Középső (bádeni) és Felső Riolittufa Komplexumot (szarmata) határolnak le (Szakács, A. Zelenka, T. Márton, E. Pécskay, Z. Póka, T. Seghedi, I. 1997; Póka, T. Zelenka, T. Szakács, A. Seghedi, I. Nagy, G. Simonits, A. 1997). Az egyes szintekben összesült és nem összesült ignimbritek, horzsakőszintek, áttelepített tufák, freatomagmás tufák és epiklasztikus üledékek egyaránt találhatók. A vulkáni anyag mindenesetben sekély magmakamrából származik, amelynek közelében parti vagy sekélyvízi környezet mutatható ki. Az egyes kitörések között kisebb szünetek regisztrálhatók, s az üledék-felhalmozódás jellege időben változhatott. Az alsó és felső riolittufa szintek anyaga riolitos, míg a középső tufaszintek anyaga zónás
7 magmakamrából származik, s így a savanyú és bázisos magma keveredését mutatja (riolitosandezites anyag). A kitörések mechanizmusára jellemző, hogy a Pliniusi fázist hamutufa fázis kísérte, majd az explózió erejének csökkenésével a környező területekről víz áramlott a magmakamrába és freatomagmás tevékenység zárta le a folyamatot. A kitörési központokat nagy kiterjedésű, savanyú kalderatípusként értelmezték, amelyek fiatalabb üledékekkel fedett kalderák vagy kalderacsoportok lehetnek. A geológiai fúrási adatok, a paleomágneses anizotrópiák, a gravimetrikus és aeromagnetometrikus anomáliák alapján két kitörési centrumot jelöltek ki: Demjén déli (Alsó Riolittufa Komplexum) és Mezőkövesd ÉK-i területén (Középső Riolittufa Komplexum). A Hór-völgy hegylábi szakaszán - az új rétegtani besorolás szerint a miocén Gyulakeszi Riolittufa Formáció és a Tari Dácittufa Formáció képződményei mutathatók ki (Hámor G., 1996; Császár G., 1997; Haas J., 1997). A Nyomó-hegyet és a Túrbuckát a Gyulakeszi Riolittufa Formációhoz (Alsó Riolittufa Komplexum) tartozó összesült ignimbrit, a Noszvaj - Kerek-hegy Balóca - Hidegkút-laposa zónáját nem összesült riolittufa-rétegek építik fel. Az Alsó Riolittufa Komplexum áthalmozott, freatomagmás tufaösszlete a Bogács és Cserépfalu között lezökkent, majd pliocén homokkal és agyaggal betemetődött medence peremein bukkan a felszínre: Tekenő-hát, Vilasmár, Őr-hegy, Égés-tető Ny-i és ÉNy-i lejtői. A Tari Dácittufa Formáció (Középső Riolittufa Komplexum) összesült ignimbritje adja a Kőkötő-hegy, az Őr-hegy, Mész-tető, Berezd-tető, Ny-Égés-tető és a Hintó-völgytől D-re eső gerinc tömegét. A freatomagmás tufaösszlet a Gyűr-tető Vén-hegy (Bogács) ignimbrit vonulattól délre található meg. A Felső Riolittufa Komplexum anyaga a Hór-völgy vízgyűjtőterületén nem fordul elő. A Cserépfalui-medence bezökkent árkában, valamint Bogács déli peremén pliocén alsó-pannóniai összlet: sárga homok, homokkő, sárga és szürke agyag és agyagmárga (Schréter Z. Rakusz Gy. 1932, Schréter Z. 1939a); míg Bogács és Mezőkövesd között felsőpannon homok, agyag, kavics és földes-fás barnaszéntelepek adják az alapkőzetet. Az említett képződményeket a Bükkalján negyedidőszaki üledéksorozatok fedik. A dombhátakat és domboldalakat pleisztocén agyag és lejtőagyag, illetve holocén üledékek borítják. A folyóvízi teraszokon középső és felső pleisztocén, vagy holocén folyóvízi homokos, kavicsos összletek, illetve fosszilis talajok találhatók (Balogh K. Rónai A. 1961). A patakok alluviumát változatos vastagságú kavicsos, homokos, iszapos, agyagos összletek építik fel. Az alapkőzetet fedő rétegek vastagsága az aszimmetrikus réteglépcsők (pl. Nyomó-hegy, Őrhegy) tetőszintjében 30 cm-nél vékonyabb; a lejtők felső és középső szakaszán 1-2 m; a Gyűrhegy és az Ábrahámka területén, valamint az Őr-hegy déli lejtőin 3-5 m; s a Hór-patak alluviális síkján 1-5 m között változik (Pinczés Z. - Dobos A. 1994). A kutatási terület morfológiai jellemzése, a geomorfológiai térképezések eredményei A miocénban a Bükk-hegység általános kiemelkedése következtében (geomorfológiai inverzió) a Bükkalja nagy része szárazulattá vált, a riolittufa egy része így már tengerparti, vagy szárazföldi térszínre települhetett. A vulkáni tevékenységet követően, a keletkezett juvenilis kőzetanyag és felszín új teret adott a Bükkalja fiatalabb felszínformáinak kialakulására. A Hór-völgy dél-bükki szakaszának előterében egy tagolt, kettős hegylábfelszín képződött (1. kép). A két hegylábfelszín-képződési időszak kijelölése még napjainkban is vitatott kérdés. E szintek keletkezését Pinczés Z. (1968, 1970, 1980a) a felsőpannonra ill. a felsőpliocénra helyezte, Hevesi A. (1986, 1990) ugyanakkor a Csákváriumtól a Csarnótánumig tartó, s ezt a pleisztocénban kiegészítő hegylábfelszín-képződésről számolt be. Az újabb kutatási eredmények a pedimentációt már a Sümegium, Bérbaltavárium és Villányium időszakára teszik, de az egyes kutatók a kialakulás időpontját tekintve eltérő 7
8 Dobos Anna: Az átmeneti-zóna geológiai nézeteket vallanak (Kretzoi M. Pécsi M. 1982; Schweitzer F. 1993; Pinczés Z. - Martonné Erdős K. - Dobos A. 1993; Dobos A. 1997, 2000; Martonné Erdős K. 2000). 1. kép. A Bükkalja tagolt, kettős hegylábfelszíne. A Kút-hegy (379 m) és Perpác (341 m) tetőszintjei a középhegységi területekre hátravágódó idősebb pediment szintjét hordozzák, míg az előtérben a Hórpatak holocén alluviuma és a fiatalabb hegylábfelszín maradványok tanulmányozhatók. A Perpác előterében elegyengetett pleisztocén glacis látható. A Bükkalja idősebb pediment maradványai izolált, aszimmetrikus réteglépcsőkként (Nyomó-hegy) magasodnak az egységesebb, fiatalabb hegylábfelszín fölé. A bükkaljai hegylábfelszínek kialakulása szemiarid éghajlathoz köthető. Miután a Bükkfennsík és a Déli-Bükk a lajtai orogén fázist (16 millió év) követően jelentősen kiemelkedett, a központi és hegylábi területek közötti szintkülönbség növekedett, megindult a bükki fedőtakarók pusztulása. A miocén Sümegium és Bérbaltavárium időszakában az éghajlat szárazabbá vált, így a felszín elegyengetésében már a Bükk-hegység területéről kilépő torrens vízfolyások areális tevékenysége játszhatott szerepet (Pinczés Z. 1968, 1990; Martonné Erdős K. 1972; Hevesi A. 1978). A patakok lefolyási iránya a Bükk-fennsík ÉNy-i területének intenzívebb kiemelkedése, s a mélyben húzódó tektonikus vonalak újraéledése miatt általában ÉNy - DK-i irányú volt. A mai vízrendszer őseinek tekinthető patakok így az ős-hór-patak is részt vettek a Bükk-hegység fedőtakarójának areális lepusztításában, s a bükkaljai hegylábfelszínek elegyengetésében. A hegységképző fázisok hatására DDK-i irányban kibillent harmadidőszaki kőzetrétegeket e folyamat egy szintre erodálta. I. A Hór-völgyben az idősebb hegylábfelszín maradványait (Sümegium- Bérbaltavárium?) az alábbi, m tszf-i magasságú, de különböző geológiai felépítésű tetőszintekben fedezhetjük fel (Dobos A. 2000): 1. Középső-felső triász Bervai Mészkő Formáció mészköve: Kút-hegy (350 m), Perpác (+ riolittufa: 341,2 m); 2. Eocén Szépvölgyi Mészkő Formáció tarka agyag, homok, kavics összletek: Bükkzsérctől ÉNy-ra (330,8 m); Nagy-galya déli előtere ( m); 3. Oligocén Kiscelli Agyag Formáció agyag, agyagmárga: Ravaszlyuk-tető (358,4 m); 4. Miocén Gyulakeszi Riolittufa Formáció összesült ignimbrit: Nyomó-hegy (340,2 m); 5. Miocén Tari Dácittufa Formáció összesült ignimbrit: Mész-tető (367,8 353 m), Kőkötő-hegy ( m). A nagyobb patakok tölcséres völgytorkolatában az idősebb hegylábfelszín átterjed a Déli- Bükk mezozoós kőzeteire is (Hór-völgy: Kút-hegy, Perpác), sőt a nagyobb patakok mentén behúzódik a völgyekbe és a pleisztocén teraszok felett, mint völgyi pedimentek jelennek meg (Pinczés Z. 1955, Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. 1993, Martonné Erdős K. 1995, Dobos A. 2000). A miocén összesült ignimbritekhez kapcsolódó maradványfelszínek 8
9 ugyanakkor környezetükből markánsan kiemelkedő, izolált, aszimmetrikus réteglépcsőket (kuesztákat) alkotnak. II. A terület újabb kiemelkedése után (rhodáni fázis, 6,5 millió év) az előbbi felszín alatt egy fiatalabb hegylábfelszín (Villányium) képződhetett hasonló szemiarid klímaviszonyok mellett. A pliocén meleg csapadékos periódusaiban (Ruscínium és Csarnótánum) a korábbi felszínt bővizű patakok szabdalhatták fel, majd a Villányiumban szárazabb, szemiarid éghajlati adottságok mellett megindult az új, fiatalabb pediment képződése. E felszín kivésésével párhuzamosan az idősebb szint területe csökkent, a keményebb ignimbritvonulatok kimaradva a lepusztulásból fokozatosan magasodtak a kialakuló új felszín fölé. Az aszimmetrikus réteglépcsők kialakulása így az új felszín formálódásával párhuzamosan zajlott. A fiatalabb hegylábfelszín darabjai - a pleisztocéni pedimentáció hatására tovább alacsonyodva - a jelenlegi 250 m magas völgyközi hátak tetőszintjében maradhattak fent, az idősebb maradványfelszínek alatt mintegy 100 m-rel alacsonyabban (Kerek-hegy, Balóca, Ispán-szél, Hosszú-part, Setét-völgy-tető, Égés-tető, Gyűr-hegy). E pediment a Hór-völgyben összefüggőbb, szépen fejlett szintként jelentkezik: 1. Miocén Gyulakeszi Riolittufa Formáció nem összesült ignimbrit: Kerek-hegy (270,5 m), Ispán-szél ( m), Hidegkút-laposa ( m), Ortvány (Noszvaj) (285,6 m); 2. Miocén Gyulakeszi Riolittufa Formáció freatomagmás tufa: Égés-tető (280 m), Vilasmár (270 m); 3. Miocén Tari Dácittufa Formáció összesült ignimbrit: Őr-hegy (271,8 m), Gyűr-hegy (293,3 m); 4. Pliocén homok, agyag: Berezd-tető (273,9 m), Cseres-erdő ( m), Zöldvár (257,4-224 m); 5. Pliocén homok, agyag: Harmadik nyomás (231,5 m, 200,8 m), Seres (222,6 m, 210 m), Sugaró-hegy (222,6 m). A kutatási területen, a hajdani egységes hegylábfelszín jelenlétére nem csak a dombhátak azonos tengerszint feletti magassága és a rétegfejek egy szintre történt egyengetése, hanem a felszínt egyenletesen, szétszórva befedő miocén kristályos kavicsanyag is igazolhatja (Pinczés Z., 1956., 1968; Martonné Erdős K., 1972). Geomorfológiai térképezéseim során mind a Déli-Bükk, mind a Bükkalja területén a völgyi pediment- és hegylábfelszín maradványok jól elkülöníthetőek voltak. E felszínek völgytalphoz viszonyított relatív magassági adatai a fiatalabb szint esetén egybeestek (40-90 m), míg az idősebb pediment maradványai a Déli-Bükkben m, s a Bükkalján m közötti értéket adtak. Korábban az idősebb hegylábfelszín kialakulását a Sümegiumra, míg a fiatalabb felszín képződését a Bérbaltaváriumra datáltam (Dobos A. 1997, 2000). Az alábbi kutatási eredmények figyelembe vételével azonban az idősebb felszín kialakulását a Sümegium-Bérbaltavárium (?), míg a fiatalabb szint képződését a Villányiumra helyezhetjük: 1. A Hór-völgy dél-bükki, völgyi pedimentjei (triász mészkősorozatokat elegyengetve) nagy területekre terjednek ki, így ezek képződésére valószínűleg nagyobb időintervallumot kell, hogy feltételezzünk. 2. Mivel a Bükkalján a DDK-i irányban kibillent miocén és pliocén kőzetrétegek azonos szintre vannak egyengetve, s ezeket már csak pleisztocén és holocén üledékek fedik (Pinczés Z. - Dobos A. 1994), a fiatalabb pediment e kőzetek keletkezését és a kibillenést okozó rhodáni orogén fázist követően, de közvetlenül a pleisztocén előtt - a Villányiumban - alakulhatott ki. Korábban erre a felszínfejlődési menetre már Martonné Erdős K. (2000) is felhívta a figyelmet. 9
10 Dobos Anna: Az átmeneti-zóna geológiai 3. A Hór-völgyben csak két hegylábfelszín-képződési periódust rekonstruálhattunk, tehát továbbra is nyitott kérdés az, hogy a harmadik időszak érintette -e ezt a területet, vagy esetleg a miocénban egy hosszabb, Sümegium-Bérbaltavárium pedimentációval kell számolnunk. A külső erőhatásoknak könnyen áldozatul eső riolittufa-sorozatok vajon a Bükkalján megőrizhették e valamennyi felszínfejlődési etap bizonyítékát? E felszínfejlődési problémák megoldására mindenképpen újabb bükki mintaterületek részletes térképezésére lesz szükség. A fiatalabb elegyengetett felszín további alacsonyodása és felszabdalódása már a negyedidőszak eseményeihez (tektonikus folyamatok, éghajlatváltozások) köthető. A pleisztocén kori periglaciális pedimentképződés bizonyítékait és folyamatát a magyar középhegységek peremén több esetben és helyen rekonstruálták (Pécsi M. 1963, 1964; Székely A. 1964, 1969; Pinczés Z. 1977). A periglaciális pedimentek ferde lejtőibe az esetek túlnyomó részében vízfolyás nélküli száraz deráziós völgyek dellék egymással párhuzamos sorozata mélyül. A pedimentek kialakulása szoros kapcsolatban áll a deráziós völgyképződéssel (Pécsi M. 1962, Szilárd J. 1965, Székely A. 1964, Marosi S. 1965). A Cserépfalui és Bogácsi-medencében a korábbi hegylábfelszínt szintén a periglaciális klíma alatt érvényesülő pedimentáció alacsonyította tovább. A kriopedimentek és krioglacisok képződése e területen nem volt jellemző folyamat, de kisebb kriopediment a Nyomó-hegy É-i és K-i előterében, valamint a Perpác déli előterében és az Ispán-szél területén kimutatható (1. kép). A völgyközi hátak lejtőit deráziós páholyok, dellék, deráziós-, és eróziós-deráziós völgyek szabdalják fel. A deráziós völgyek képződésében elsősorban az areálisan ható, a regeláció hatására fagyott talajon végbemenő geliszoliflukciós, kongeliszoliflukciós és pluvionivációs folyamatoknak volt elsőrendű szerepe. A lejtők mindenkori inflexiós sávjai felett a lassú, areális lepusztulás eredményeként a völgyperemeken, illetve a köztes gerincek, hátak térszínein a völgyek felső peremei egyre szélesedtek és lankásodtak. Az inflexiós sávok alatt ugyanakkor az áttelepített üledék felhalmozódása figyelhető meg. A mellékvölgyek méretük és alakjuk alapján igen változatosak, genetikájukat tekintve azonban nagy hasonlóságot mutatnak. A völgyközi hátakat tagoló dellék és a kisebb méretű völgyek kialakításában az areális folyamatok játszottak vezető szerepet (lejtőleöblítés). A völgyek hosszának és vízgyűjtőterületének növekedésével azonban már az időszakos, vagy állandó vízfolyások is bekapcsolódtak a völgymélyítésébe. Ennek megfelelően a tálalakú deráziós völgyek mellett lineáris jegyeket mutató eróziós barázdák, eróziós árkok (pl.: a Gyűr-tető keleti, a Vén-hegy nyugati kitettségű lejtője), deráziós-eróziós és eróziós-deráziós völgyek jelentek meg (pl.: a Kőkötő és a Gyűr-tető közötti delle, eróziós-deráziós, deráziósvölgyek sorozata; a Szoros-, Cseresznyés-, Hór-, és Csókás-völgy mellékvölgyei, ill. a Bogácstól délre eső mellékvölgyek). A Hór-völgy hegylábi szakaszán igen jellegzetes formákként tanulmányozhatók a fővölgyekre kifutó deráziós völgyek sorozatai (Fidóc, Őrhegy, 2. kép). A mellékvölgyek torkolatában legyezőszerűen elterülő hordalékkúpok futnak ki az allúviumra, míg a lejtők előterében a geliszoliflukciósan mozgatott lejtőüledék akkumulációja figyelemre méltó. A pleisztocén melegebb és csapadékosabb éghajlati periódusaiban a felszínt areálisan formáló záporpatakok helyét egyre inkább a lineáris eróziót kifejtő vízfolyások vették át (Pinczés Z. 1955, 1956, 1968, 1977, 1979, 1980; Martonné Erdős K. 1972, Hevesi A. 1986; Pinczés Z. - Martonné Erdős K. - Dobos A., 1993). Megkezdődött a fiatalabb hegylábfelszín feldarabolódása, illetve a Hór-patak mai bükkaljai vízhálózatának kialakítása. A pliocén/pleisztocén határán (1,8 millió év) jelentkező tektonikusmozgások következtében egyrészt a korábbi szerkezeti vonalak felelevenedtek, másrészt az új törések mentén további egyenetlen süllyedések, illetve kiemelkedések mentek végbe. Az idősebb DNy-ÉK-i csapású törésekre merőlegesen fiatalabb, aktívabb ÉNy-DK-i irányú vetők jelentek 10
11 meg, amelyek több esetben patak lefejezéseket, kaptúrákat okoztak (Pinczés Z. 1955). A hegylábfelszín területét e törések sakktáblaszerűen feldarabolták (Balogh K. 1963), kis medencék és ferdére kibillent rögök jöttek létre (Pinczés Z. 1968, Hevesi A. 1978). A Déli- Bükkből kilépő patakok futását kijelölő ÉNy-DK-i csapású főtörésvonal (Hór-patak, Szorospatak, Cseresznyés-patak) mellett ÉÉK-DDNy-i (Hór-patak-Felső-rét), NY-K-i (Mész-patak- Hidegkút-laposa), É-D-i (Túrbucka és Mész-berek közötti szakasz) irányú törések határozzák meg a patakok lefolyását. A kisebb mellékvölgyek futása már mozaikosabb, itt a fő tektonikus vonalakra merőleges törések is jelentős szerephez jutottak. 2. kép. A Fidóc és az Őr-hegy pleisztocénban kialakult delle-sorozata a fiatalabb hegylábfelszínen. Háttérben a Karud (371 m) és a Mangó-tető (325 m) aszimmetrikus réteglépcsője, idősebb pediment maradványa. Az említett tektonikus vonalak mentén indult meg tehát az egyes vízfolyások bevágódása és a hegylábfelszín feldarabolódása. Helyenként megfigyelhetjük, hogy az egyes szerkezeti vonalak és elemek átöröklődtek a mai morfológiai kép kialakulásakor, illetve annak megjelenését jelentősen befolyásolták. A lineáris erózió előrehaladtával az állandó mederbe kényszerített patakok völgyüket a szerkezeti vonalak mentén mélyítették, s a hajdan egységes pediment ennek következtében oldalvölgyekkel tagolt, hosszú fő-völgyközi hátakra darabolódott. Az új bezökkent medencék (Bogácsi-medence) több oldalvölgy hátravágódását is felerősítették, így azok a fő-völgyközi-hátakat átfűrészelve elhódították a szomszédos völgyek vízfolyásait (Hevesi A., 1978, 1980, 1986, 1990). A szakaszosan jelentkező tektonikus fázisok és a melegebb, csapadékosabb interglaciális időszakok elősegítették a Hór-, a Szoros-, a Cseresznyés- és a Mész-patak széles, teraszos, eróziós völgyének kialakulását, valamint a deráziós oldalvölgyek riolittufa-felszínekbe történő intenzívebb be-, ill. hátravágódásait. A patakok munkavégző- és hordalékszállító képességének változását igazolják a folyóvízi teraszok (3. kép). A Hór-patak mentén széles allúvium képződött, e fölött az I. sz. holocén terasz csak maradványfoltokban van jelen, a későbbi erózió erősen szétrombolta, a II. sz. pleisztocén terasz ugyanakkor több helyen is felismerhető (bogácsi Avas-völgy, Lác-völgy, templomdomb). Bogácstól délre több km-en keresztül kíséri a patak bal oldalát, majd Mezőkövesdtől északra a hordalékkúp felszínébe simul bele (Pinczés Z. 1955, Dobos A. 2000). A Szoros-, és a Cseresznyés-patak mentén szintén kimutatható a keskenyebb I. sz. terasz, de a pleisztocéni II. sz. terasz fejlettebb szintet ad. A terasz oldallejtőjét különösen a Szoros-pataktól nyugatra eső és agyagosabb felépítésű lejtőkön szeletes csuszamlások és suvadások tagolják (Felső-Csókás, Csókás-völgy, 4. kép). 11
12 Dobos Anna: Az átmeneti-zóna geológiai A teraszokat nem csak a morfológiai megjelenés alapján tudjuk elkülöníteni, hanem a terepen azok felszínét teraszkavics jelzi. 3. kép. Háttérben a Hódos (531 m) és az Elő-hegy (534 m). Az előtérben a Szoros-patak alluviuma és a Kerekdomb (260 m) II. sz. terasza. A riolittufa-felszínekbe bevágódó vízfolyások alakították ki azokat a völgyoldalakat, ahol az aprózódás, a mállás, a szél, valamint a csapadék leöblítő és barázdás talaj- majd kőzetlehordása a kovásabb, tömörebb tömegekből kifaragta a kaptárkövek sajátos kúpjait (Martonné Erdős K., 1972; Hevesi A., 1978). A hideg száraz glaciálisokban a szél deflációs (eolikus) tevékenységével is számolnunk kell. Helyenként a kaptárkövek és a magasabb pedimentek formálásában is szerepet játszott, de az alluviális üledékek homokfrakciójának feldúsulása is jelzi időszakos hatásait (Dobos A. 1997). 4. kép. A Cseresznyés-patak széles alluviális síkja a Nagy-fa-lapos és az Alsó-hegy között. A patak mentén, a földút az I. sz. teraszon halad. A kép jobb felső sarkában a II. sz. terasz oldalában vörösagyagon szeletes csuszamlás látható. A würm után a felszínalakító folyamatok tevékenységének jellege és aránya mindinkább a mai körülményekhez vált hasonlóvá. A holocén melegebb és csapadékosabb éghajlata a lineáris eróziónak adott nagyobb teret. A pleisztocénban kialakuló völgyek napjainkban átalakulnak, a korábbi areális formajegyek mellett lineáris jelleget is felvéve eróziós-deráziós völgyek képződnek, de a könnyen pusztuló tufafelszínek erőteljes felszabdalódását, eróziós 12
13 árkok és barázdák (Hideg-kút laposa, Jató-hegy) képződését is nyomon követhetjük. A nedves évszakokban a csapadék leöblítő hatása, valamint a szoliflukciós folyamatok dominálnak. Egy-egy nagyobb árvíz alkalmával intenzív a patakok lineáris eróziója, a medermélyítés. A középhegységi szakaszon tavaszán a heves esőzéseket követő árvíz levonulása után mintegy 0,5 m-es medermélyítést figyelhettünk meg. A bükkaljai előtérben ugyanakkor a hordalék akkumulációja volt intenzív. Az átmeneti évszakok ma is (bár korlátozottabb intenzitással) a periglaciális folyamatoknak adnak otthont, ilyenkor előtérbe kerül a felszín areális pusztulása, a lassú lejtős tömegmozgások hatása. Télen a fagy okozta aprózódás, a geliszoliflukciós lejtős tömegmozgások és a hólé leöblítő hatása érvényesül. A gyakorlati geológiai és morfológiai értékvédelem, mint a környezeti nevelés és a településfejlesztés egyik lehetséges iránya A kutatási terület természetvédelmi szempontú jelentőségét az adja, hogy viszonylag kis területen számos, a Bükkaljára jellemző geológiai és geomorfológiai értéknek ad otthont. Védett objektumként csak a kaptárköveket említhetjük meg, amelyek viszont nem geológiai, hanem kultúrtörténeti érdekességük miatt kerültek jogi védelem alá. A Cserépfalui- és Bogácsi-medence, mint frekventált idegenforgalmi, vagy környezet- és természetvédelmi oktatóbázis fontos szerepet játszhat a bükkaljai átmeneti zónában. A településfejlesztési koncepciókba integrálva, megfelelő terepi előkészítés után az alábbi geológiai és felszínalaktani értékeket (érdekes objektumokat, feltárásokat és felszíni formákat) mutathatjuk be tanösvények keretében: 1. A rekultivált bányaudvarokban, kiépített geológiai tanösvények feltárásaiban a Kárpát-medence neogén hegységképző fázisaihoz kötődő miocén kiterjedt savanyú, explóziós vulkanizmus (20,4-13,84 millió év) kiemelkedő értékű ásványtani és kőzettani, valamint vulkanológiai képződményeit ismerhetjük meg. A legszebb feltárások: felhagyott, majd rekultivált Berezdaljai riolittufa bánya, Kis-Amerika, a Nyomó-hegy és az Őr-hegy északi oldalának felhagyott bányaudvara, a Hideg-kút laposa, az Avas-völgy bejáratának tufafeltárása, Bogács északi és déli pincesora. Kisebb foltokban, feltárásokban a Pannon-tenger hagyatéka (10 millió év) a pliocén homok, agyag és a negyedidőszak változatos lejtő-, és alluviális üledékei is tanulmányozhatók. 2. Az Őr-hegy északi oldalába mélyített, felhagyott bányaudvarban, valamint Kis- Amerika tufába vájt lakásainak feltáruló falain a pleisztocén fagy okozta aprózódás hatását, mélységi határait és termékprodukcióját vizsgálhatjuk meg. 3. Morfológiailag a kutatási terület a pediment és a fluviális formaképződés egyik érdekes területe. Az idősebb Sümegium-Bérbaltavárium hegylábfelszín maradványai szép aszimmetrikus alakjukkal hívják fel magukra a figyelmet, s egyben kiváló kilátópontok is: Nyomó-hegy, Mész-tető, Perpác, Kút-hegy. A völgyközi hátak tetőszintjében, a fiatalabb Villányium hegylábfelszín nagyobb kiterjedésű és egységesebb szintje könnyebb túraútvonalak kijelölésére is lehetőséget nyújt: Kerekhegy, Ispán-szél, Balóca, Őr-hegy, Oldal-föld, Gyűr-hegy, Árpád-hegy, Égés-tető, Ábrahámka. 4. A pleisztocén periglaciális pedimentképződés bizonyítékait a kriopedimentek (Ispánszél, Kerek-hegy), az egymással párhuzamos deráziós völgyek és dellék sorozatai (Oldal-föld és Gyűr-hegy nyugati kitettségű lejtői, Fidóc), szép iskolapéldái adják. A negyedidőszaki szakaszos tektonikus és éghajlatváltozást a fluviális és lejtős tömegmozgásos üledékek és forma-együttesek jelzik: folyóvízi teraszok (Bükkzsérc - Cseresznyés-patak völgye, Kerek-domb Szoros-patak völgye, Hideg-kút laposa, 13
14 Dobos Anna: Az átmeneti-zóna geológiai Ortvány Szitorok Dóc-hegy területe), holocén allúviumok (a Hór-patak széles alluviális síkja), geliszoliflukciósan mozgatott lejtőüledékek, grezes litées feltárások (Őr-hegy északi oldala), lösszerű üledékek, stb. 5. A védett kaptárköveket itt a Hintó-völgyben, és a Mész-tető nyugati kitetségű lejtőin kereshetjük fel: Ördögcsúszda, Ördögtorony. Összefoglalás Különös helyzetet teremt a nemzeti park körzetében az, hogy a tervezett zónarendszer és a hozzá kapcsolódó természetvédelmi szabályozások, korlátozó rendelkezések jelenleg még nem léptek hatályba! Az elharapódzó jogviták, érdekellentétek emiatt a terület még fel nem tárt élettelen és élő természeti értékeit veszélyeztethetik. A különböző értékcsoportok védelme óhatatlanul is összekapcsolódik. Az értékvédelem szempontjából mindenképpen sajátos problémát jelent, hogy a tervezett Puffer-zónában a nemzeti parknak nincs hatósági jogköre. Emiatt fontos az önkormányzatokkal, gazdálkodási egységekkel való együttműködés. A helyzetet külön nehezíti a privatizációból eredő elaprózódott földtulajdon jelenléte is, hiszen a hatósági feladatkör ellátását, valamint a védelemre érdemes földtani és felszínalaktani objektumok kijelölését és kezelését a tulajdonosok jóváhagyása nélkül nem lehet megvalósítani. Az Érzékeny Természeti Területek (ESA) és Puffer-zónák területi és funkcionális szerepkörének egyeztetése, a hatósági jogkör esetleges kiterjesztése már nagyobb lehetőséget adhatna az értékes objektumok egyedi védelmére. Az évszázados hagyományokra épülő táj- és földhasználati rendszerek szabályozása és a puffer-zóna értékeinek felmérése, valamint megóvása komolyabb szerepet kaphat a közép- és hosszú távú kezelési és fejlesztési tervekben is. Az EU-csatlakozás előkészítési folyamata során a geológiai és geomorfológiai értékvédelem - mint láthatjuk - új fejlődési szakaszába lépett a döntően biológiai alapokra épülő hazai természetvédelemben. Új lehetőség kínálkozik a nemzeti parkokban és azok előterében arra, hogy a régi kataszteri felméréseket új adatokkal és részletesebb felmérésekkel egészítsük ki, s ahol lehetőség adódik rá konkrét védelmi javaslatokkal őrizzük meg élettelen értékeinket. A tudtaformálás modern eszközeivel mindenki számára bemutathatóvá kell tennünk ezeket az értékeket, segítve ezzel egy természetközeli magatartásforma meggyökerezését. A tanulmány az F sz. OTKA pályázat támogatásával készült. Irodalom Ángyán J. (1998): Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása az EU-csatlakozási tárgyalások megalapozásához, Gödöllő, Bakonyi G. Nagy Sz. Kiss I. Ángyán J. (2000): A természetvédelem forró pontjainak az EUkonform földhasználati zónarendszer kialakításához illeszkedő meghatározása bioindikációs adatbázisok komplex elemzésével, Gödöllő. Báldi T. (1973): Mollusc fauna of the Hungarian Upper Oligocene (Egrian), Studies in stratigraphy, palaeoecology, palaeogeography and systematics, Akadémiai Kiadó, Budapest. Balogh K. Rónai A. (1961): Magyarország földtani térképe, es sorozat, L-34-III-Eger, fedett és fedetlen változat, MÁFI, Budapest Balogh K. (1963): A Bükk-hegység és környékének földtani térképe (1: ) MÁFI. Balogh K. (1964): A Bükkhegység földtani képződményei, MÁFI Évkönyve, XLVII. kötet, 2. füzet,
15 Bernhardt B. (1996): Szépvölgyi Mészkő Formáció, in: Gyalog L. (szerk.): A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása, MÁFI Alkalmi Kiadványa 187., Budapest. Capaccioni B., Coradossi N., Harangi R., Harangi Sz., Karátson D., Sarocchi D., Valentini L (1995): Early Miocene pyroclastic rocks of the Bükkalja Ignimbrite Field, Northern Hungary: A preliminary stratigraphic report Acta Volcanologica, Vol. 7. (2), pp Császár G. (szerk.) (1997): Basic litostratigraphic units of Hungary (Magyarország litosztratigráfiai alapegységei), MÁFI, Budapest, Császár G.- Galácz A. Haas J. Hámor G. Kecskeméti T. Knauer J. Korpásné Hódi M. Krolopp E. Nagymarosy A. Szederkényi T. (1998): A hazai földkéreg rétegtani tagolásának helyzete, Földtani Közlöny, 1998., 128/1., Dijken, van H. (1994): Ecotourism and zoning in the three National Parks, Final Report. DHV Consultants BV, Budapest, p. Dobos, A. (1997): The change of sediment in the Hór alluvium, Conference Proceeding of 1 st International Conference of PhD students, Miskolc, Dobos A. - Pelyhe T. - Kiss N. (szerk.) (1998): Felnémet és a Csurgó-völgy természeti és kultúrtörténeti értékei - Beszámoló az EKTF FALCO-Csoport KTM KKA 637/1998. sz. pályázatáról, Eger, Dobos A. Sütő L. Bajzáth T. (1998): Földtani természetvédelem lehetőségei a Bükki Nemzeti Park környezetében. (Abstract) A Magyarhoni Földtani Társulat Jubileumi Vándorgyűlésének Kiadványa, Nyíregyháza. Dobos, A. - Antal, P. Vojtkó A. (1999): Landscape analysis in concept of nature conservation in the Hór valley with GIS methods - 2 nd International Conference of PhD students, Section Proceedings, Miskolc, Dobos, A. Sütő, L. Gasztonyi, É. (1999a): Actual problems of marking of IUCN zonation system in the Bükk National Park based on geological and geomorphological values - 2 nd International Conference of PhD students, Section Proceeding, Natural Sciences, Miskolc, Dobos, A. Sütő, L. Gasztonyi, É. (1999b): The status of geological and geomorphological values in the Bükk National Park 2 nd International Conference of PhD students, Section Proceeding, Natural Sciences, Miskolc, Dobos A. Vojtkó A. Antal P. (1999): A Cserépfalui-medence geológiai, geomorfológiai, botanikai és kultúrtörténeti értékeinek felmérése, KöM Nem védett területek természeti értékeinek felmérése pályamunka, Kézirat, Eger, Dobos A. (2000): Geológiai és geomorfológiai értékvédelem a Hór-völgyben A földrajz jövője, a jövő földrajzosai, Geográfus Doktoranduszok III. Országos Konferenciája, Debrecen, Szeptember 3-4. Debreceni Egyetem TTK, Földrajzi Tanszékcsoport, Debrecen, Dobos A. (2000): A Hór-völgy fejlődéstörténete és természetvédelmi szempontú tájértékelése, Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem Természettudományi Kar, Debrecen, Melléklet I- II. Dobos A. Parádi K. Császár Zs. (2000): Felnémet tájhasználati rendszereinek változása, a terület természetvédelmi kezelésének lehetőségei napjainkban, in: Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására, Kulturális Örökség Igazgatósága, Budapest Szent István Egyetem, Gödöllő, Dobrosi D. Haraszty L. Szabó G. (1993): Magyarországi árterek természetvédelmi problémái, WWF Füzetek 3., Budapest, Fülöp J. (1989): Bevezetés Magyarország geológiájába, Akadémiai Kiadó, Budapest, Gasztonyi É. Kozák M. Püspöki Z. Dobos A. Sütő L. (2001): Bükki földtani-felszínalaktani értékek elméleti és gyakorlati minősítése és kataszterezése Fenntartható fejlődés és ásványi nyersanyagok az észak-magyarországi régióban, A Magyarhoni Földtani Társulat, a Földtani Örökségünk Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Geofizikusok Egyesülete, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, az Olajmérnökök Magyarországi Egyesülete és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülete közös Vándorgyűlése, Program és Kirándulásvezető, Miskolc, p. /poszter/ Haas J. (1997): Fülöp József-emlékkönyv, Akadémia Kiadó, Budapest. Hámor G. Ravaszné Baranyai L. Balogh K. Árpáné Soós E. (1980): A magyarországi miocén riolittufa-szintek radiometrikus kora., MÁFI Évi Jel ról.,
16 Dobos Anna: Az átmeneti-zóna geológiai Hámor G. (1996): Gyulakeszi Riolittufa Formáció, in: Gyalog L. (szerk.): A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása, MÁFI Alkalmi Kiadványa 187., Budapest. Hámor G. (1996): Tari Dácittufa Formáció, in: Gyalog L. (szerk.): A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása, MÁFI Alkalmi Kiadványa 187., Budapest. Hevesi A. (1978): A Bükk szerkezet és felszínfejlődésének vázlata. (An outline of structural and geomorphological development of Bükk Mts.), Földrajzi Értesítő, XXVII. évf., Hevesi A. (1980): Adatok a Bükk hegység negyedidőszaki ősföldrajzi képéhez, Földtani Közlöny, Bull. of the Hungarian Geol. Soc., 110., Hevesi A. (1986): A Bükk-hegység felszínfejlődése és karsztja, Kandidátusi Értekezés, Budapest, Hevesi A. (1990): A Bükk szerkezet- és felszínfejlődése, különös tekintettel a karsztosodásra, MFT 43. Vándorgyűlése, Miskolc, Karátson D. (1998): A Börzsöny és a Bükkalja komplex vulkanológiai - geomorfológiai kutatása, F sz. OTKA Jelentés, kézirat Kretzoi M. - Pécsi M. (1982): A Pannóniai-medence pliocén és pleisztocén időszakának a tagolása, Földrajzi Közlemények, Budapest, Majzon L. (1957): A magyarországi oligocén mikropaleontológiai rétegtana, MÁFI Könyvtára, Budapest. Márkus F. (1994): Extenzív mezőgazdaság és természetvédelmi jelentősége Magyarországon, WWF Füzetek 6., Budapest, Márkus F. Nagy Sz. (1995): A mezőgazdaság és természetvédelmi politika összehangolásának lehetőségei Magyarországon. Különös tekintettel a Környezetileg Érzékeny Területek rendszerének hazai bevezetésére, WWF Füzetek 10., Budapest, Marosi S. (1965): Belső-Somogy felszínalaktana és gazdasági életének természeti földrajzi feltételei, Kandidátusi Disszertáció, Budapest, Martonné Erdős K. (1972): A Déli-Bükk középső részének felszín- és völgyfejlődési problémái, Doktori értekezés, I-II., Debrecen. Martonné Erdős K. (1973): Areális és lineáris folyamatok egyidejűsége egy vulkáni hegylábtérségben, a Déli-Bükkben, Acta Geographica Debrecina, Tom. XII Martonné Erdős K. (1995): Magyarország természeti földrajza I., KLTE Debrecen, Martonné Erdős K. (2000): A Bükkvidék, kézirat, Nagymarosy A. (1996): Budai Márga Formáció, in: Gyalog L. (szerk.): A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása, MÁFI Alkalmi Kiadványa 187., Budapest. Nagymarosy A. (1996): Kiscelli Agyag Formáció, in: Gyalog L. (szerk.): A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása, MÁFI Alkalmi Kiadványa 187., Budapest. Noszky J. (1930): A magyarközéphegység ÉK-i részének oligocén-miocén rétegei: II. A miocén. Ann. Mus. Nat. Hung.., 27., Pantó G. (1961b): Az ignimbrit kérdés alakulása és magyarországi vetülete, MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, Budapest, 29., 1-4., Pantó, G. (1962): The role of ignimbrites in the volcanics of Hungary, Acta Geol. Acad. Sci. Hung., Vol. 6., Pantó, G. (1966): Miozäne Tuffhorizonte Ungarns, Acta Geol, Vol , Pécsi M. (1962): Tíz év természeti földrajzi kutatásai, Földrajzi Értesítő, 1962., , Pécsi M (1963): Hegylábi (pediment) felszínek a magyarországi középhegységekben, Földrajzi Közlemények, 11. (87) 3., Pinczés Z (1955): Morfológiai megfigyelések a Hór-völgyében, Földrajzi Értesítő, IV. évf., 1-4. füzet, Pinczés Z. (1956): A Déli Bükk és előterének néhány fejlődéstörténeti problémája, Acta Geogr. Debrecina, Pinczés Z. (1968): A Bükk-hegység tönk és pediment felszínei, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Természetföldrajzi Dokumentáció, 7., Pinczés Z. (1970). Planated surfaces and pediments of the Bükk Mountains, Studies in Hungarian Geography, 8., Problems os Relief Planation, Akadémiai Kiadó, Budapest, Pinczés Z. (1977): Cryopedimentation and its sediments in Hungarian Highlands, X. INQA Congress, Birmingham,
17 Pinczés Z. (1977): Hazai középhegységek periglaciális planációs felszínei és üledékei (A Bükk- és a Tokaji-hegység példáján), Földrajzi Közlemények, XXV. (CI.), 1-3., Pinczés Z. (1980): Production of planation surfaces and their types as illustrated on the examples of a Tertiary volcanic and of a Mesozoic mountain, Acta Geographina Debrecina , Debrecen, Tom. XIV-XV., Pinczés Z. (1990): Bükk foothills, East European Regionof International Association for Landscape Ecology Hungarian National Section, International Conference Guide, Noszvaj, Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. (1993): Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében, Földrajzi Közlemények, CXVII. (XLI.) kötet, 3., Pinczés Z. Dobos A. (1994): A bogácsi mintaterület fedőrétegvastagság térképe, in: Kerényi A.: A környezetvédelem globális szempontú értelmezése és ennek hatása a földrajzkutatásra és oktatásra, Akadémiai doktori értekezés, Debrecen, (41. ábra), p Póka, T. Zelenka, T. Szakács, A. Seghedi, I. Nagy, G. - Simonits, A. (1997): Petrology and geochemistry of the Miocene ignimbritic volcanism of the southern foreground of the Bükk Mountains, Hungary, Abstract PANCARDI 97. Kraków Zakopane, p Rakusz Gy. - Schréter Z. (1932): Jelentés a Bükk-hegység déli oldalán az Év nyarán végzett bányageológiai felvételekről - M. Á. F. I. - AD. 33. p. Schréter Z. (1939a) A Bükk-hegység délkeleti oldalának földtani viszonyai - É. J Schréter Z. (1953): Jelentés az Eger környéki oligocén képződmények területén végzett reambulációs térképezésről - M. Á. F. I. -AD. Schweitzer F. (1993): Domborzatformálódás a Pannóniai-medence belsejében a fiatal újkorban és a negyedidőszak határán, Budapest, Doktori értekezés tézisei, Szakács, A. Zelenka, T. Márton, E. Pécskay, Z. Póka, T. Seghedi, I. (1997): Miocene acidic explosive volcanism in the Bükk Foreland, Hungary: Identifying eruptive sequences and searching for source locations, kézirat Székely A. (1964): A Mátra természeti földrajza, Földrajzi Közlemények, 12. (88.) 3. Budapest, Székely A. (1969): A Magyar-középhegyvidék periglaciális formái és üledékei, Földrajzi Közlemények, Szilárd J. (1965): Periglacial derasion and Quaternary valley sculpture in Hungary, Acta Geol. Acad. Sci. Hung., Vol. 9., Tardy J. (1994): Természetvédelem KTM Természetvédelmi Hivatal, Budapest. VÁTI KHT. (1998): A Bükki Nemzeti Park és térsége területrendezési terve. Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, Tájrendezési Osztály, Budapest, 1-67 p. VÁTI Rt. (1991): A Bükki Nemzeti Park és Térsége Regionális Tájrendezési Terve, Összefoglaló Vizsgálat. Budapest, 1-69 p. VÁTI Rt. (1994): A Bükki Nemzeti Park és térsége Regionális Tájrendezési Terve (Egyeztetési anyag), Budapest, 1-51 p. 17
OTKA BESZÁMOLÓ AZ ÁTMENETI (PUFFER)-ZÓNA GEOLÓGIAI ÉRTÉKVÉDELEMBEN JÁTSZOTT SZEREPÉNEK BEMUTATÁSA AZ EGRI- BÜKKALJA MINTATERÜLETE ALAPJÁN
Eszterházy Károly Főiskola, Környezettudományi Tanszék, Eger OTKA BESZÁMOLÓ AZ ÁTMENETI (PUFFER)-ZÓNA GEOLÓGIAI ÉRTÉKVÉDELEMBEN JÁTSZOTT SZEREPÉNEK BEMUTATÁSA AZ EGRI- BÜKKALJA MINTATERÜLETE ALAPJÁN Dobos
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenBaráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)
Baráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) www.lithosphera.hu; www.bnpi.hu 1 nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, 14 természetvédelmi terület, közel 128.280 hektár Ex lege védett területeink kiterjedése
RészletesebbenHarmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon
Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon Zárójelentés az OTKA T043737 sz. kutatásokról A miocén folyamán Észak-Magyarországon két, jelentős regionális rotációval
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenA KŐZETMINŐSÉG SZEREPE A BÜKKALJA VÖLGY- ÉS
MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A doktori iskola vezetője: DR. LAKATOS ISTVÁN, AKADÉMIKUS A KŐZETMINŐSÉG SZEREPE A BÜKKALJA VÖLGY- ÉS VÍZHÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSÁBAN DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenCsuszamlásveszélyes domboldalak kijelölése domborzatmodell felhasználásával
Csuszamlásveszélyes domboldalak kijelölése domborzatmodell felhasználásával Vágó János Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet, Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros ecoeged@uni-miskolc.hu
RészletesebbenFELSZÍNI FORMAKINCS ÉS RECENS TÖRMELÉKKÉPZŐDÉS RIOLITTUFA FELSZÍNEN. Dobos Anna
FELSZÍNI FORMAKINCS ÉS RECENS TÖRMELÉKKÉPZŐDÉS RIOLITTUFA FELSZÍNEN Abstract Dobos Anna Eszterházy Károly Főiskola, Környezettudományi Tanszék The study area, the Hegyes-kő hill is situated 10 kilometers
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenAz egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
RészletesebbenA negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
RészletesebbenFELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK
Geomorfológia 18. előadás FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK A Föld felszíne a belső és külső erők összjátékaként alakul. A jelenlegi állapot a pillanatnyi eredményt mutatja elegyengetett felszínek. Geomorfológiai
RészletesebbenPlanációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenPERIGLACIÁLIS (GEOMORFOLÓGIAI) EGYEDI TÁJÉRTÉKEK KATASZTEREZÉSE AZ EGYES FELVÉTELEZÉSI METODIKÁK ALAPJÁN
Dobos Anna (2013): Periglaciális (geomorfológiai) egyedi tájértékek kataszterezése az egyes felvételezési metodikák alapján. in: Konkoly-Gyuró Éva Tirászi Ágnes Nagy Gabriella Mária (szerk.): Tájtudomány
RészletesebbenJellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben
Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenA T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenMÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA
MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA A terület felszínfejlődésének rekonstrukciója során 4 módszert alkalmaztunk: (1) litológiai alapon három fő üledékképződési periódust különítettünk
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenAz Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága
Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága WANEK Ferenc Velünk élő tudomány a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 12. foruma Kolozsvár, 2013. november 22. d o m b o r z a t
RészletesebbenA Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
RészletesebbenTantárgy neve. Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2
Tantárgy neve Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I-II. Tantárgy kódja FDB1601; FDB1602 Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2 Számonkérés módja kollokvium
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenA kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenDunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási
RészletesebbenGeomorfológia II. Kedd 16:00 Pócza-terem. 1. Farkas Attila (BBTE) 2. Klein Dávid (NYF TTFK) 3. Kovács István Péter (PTE TTK)
Földrajz tagozatok.. Kedd 16:00 Pócza-terem 1. Farkas Attila (BBTE) 2. Klein Dávid (NYF TTFK) 3. Kovács István Péter (PTE TTK) 4. Lieber Tamás (NYF TTFK) 5. Szabolcsi Judit Anna (DE TTK) 6. Szeberényi
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenFELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
RészletesebbenA PLEISZTOCÉN PERIGLACIÁLIS FORMÁK KIALAKULÁSÁNAK GEOLÓGIAI ÉS SZERKEZETFÖLDTANI ALAPJAI A DÉLI-BÜKKBEN. Dobos Anna 1. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A PLEISZTOCÉN PERIGLACIÁLIS FORMÁK KIALAKULÁSÁNAK GEOLÓGIAI ÉS SZERKEZETFÖLDTANI ALAPJAI A DÉLI-BÜKKBEN Dobos Anna 1 Bevezetés A Bükk-hegység a pleisztocén (2,4 millió
RészletesebbenUtasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
RészletesebbenNemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenNyugat magyarországi peremvidék
Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék
RészletesebbenAntropogén tájsebek vizsgálatának szempontjai
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Antropogén tájsebek vizsgálatának szempontjai Hornyák Péter PhD hallgató Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet ecokosza@uni-miskolc.hu
RészletesebbenHidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
Részletesebben3/2000. (III. 24.) KöM rendelet
3/2000. (III. 24.) KöM rendelet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévő egyes védett természeti területek erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII.
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenEURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
RészletesebbenNedves közepes szélességek formacsoportjai
Nedves közepes szélességek formacsoportjai A sarkkör és a 43-45 földrajzi szélességek között helyezkedik el. Felszínfejlődés korábban: 1. Pleisztocén hideg periódus felszínfejlődése: fagy okozta aprózódás
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
RészletesebbenVermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenGeológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.
RészletesebbenA tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe
A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia
RészletesebbenRÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER
Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMagyarország földtörténete
Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre
RészletesebbenEGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN
EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN HÁGEN ANDRÁS 1 A b s z t r a k t Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenVII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN
RészletesebbenLászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenVÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
RészletesebbenA BÜKKALJA VÖLGYHÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSA ÉS JELLEMZÉSE
A BÜKKALJA VÖLGYHÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSA ÉS JELLEMZÉSE VÁGÓ JÁNOS 1 Bevezetés A Bükkalja völgyhálózatának vizsgálata során elsősorban a terület földtani felépítésével, völgyhálózatának kialakulásával, a
RészletesebbenA FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
RészletesebbenA földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
RészletesebbenMagyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Az Északi-középhegység Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb
RészletesebbenPeriglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
RészletesebbenDr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006
Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302
Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három
RészletesebbenA DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen
RészletesebbenIdőpont: január (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: kollégiumban Egerben, 2 személyes, saját zuhanyzós szobákban.
Időpont: 2019. január 26-27. (szombat-vasárnap) Utazás: különbusszal. Szállás: kollégiumban Egerben, 2 személyes, saját zuhanyzós szobákban. Étkezés: otthonról szendvicsek. Egerben vacsora lehetőség. Mit
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenTerülettel védett természeti értékek
Természetvédelem Területtel védett természeti értékek Területtel védett természeti értékek: Nemzeti parkok I. A NEMZETI PARK FOGALMA 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: 28. (2): Nemzeti park
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenHídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító
RészletesebbenMiskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenA KŐZETMINŐSÉG SZEREPE A BÜKKALJA
MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A doktori iskola vezetője: DR. LAKATOS ISTVÁN, AKADÉMIKUS A KŐZETMINŐSÉG SZEREPE A BÜKKALJA VÖLGY- ÉS VÍZHÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés
Részletesebben