I. SZEKCIÓ NYELVPOLITIKA, NYELVI TERVEZÉS, NYELVI JOGOK április 4. (péntek) Helyszín: III. em. 310.

Átírás

1 I. SZEKCIÓ NYELVPOLITIKA, NYELVI TERVEZÉS, NYELVI JOGOK április 4. (péntek) Helyszín: III. em Elnök: STURCZ ZOLTÁN 9:00 9:30 Vincze László Nyelv, média és identitás Dél-Tirolban 9:30 10:00 Papp Vanda Nyelvpolitika az USA-ban a Clinton- és a Bushadminisztráció alatt 10:00 10:30 Drescher J. Attila Nyelvpolitikánk jellemzői az EU-csatlakozás után 10:30 11:00 Kis Ádám Ki birtoka a szöveg? 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök: DRESCHER J. ATTILA 11:30 12:00 Sturcz Zoltán Nyelvoktatási jegyzetek a bolognai rendszerű oktatás kapcsán 12:00 12:30 Barabás László Az idegen nyelvek tanulásának sorrendjéhez 12:30 13:00 Simon Réka Zsuzsanna A kisebbségi anyanyelvoktatás újraértelmezése a rendszerváltástól napjainkig 13:00 14:00 EBÉD Elnök: MIHALOVICSNÉ LENGYEL ALOJZIA 14:00 14:30 Mihalovicsné Lengyel Alojzia A magyarországi németek kisebbségi nyelvoktatása 1990 után 14:30 15:00 Andrić Edit A társadalmi környezet nyelvétől az idegen nyelvig - a magyar nyelv státusa Szerbiában 15:00 15:30 Kiss Mónika Mi a luxemburgi többnyelvűség titka? 15:30 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 16:30 Tvergyák Klaudia A magyar mint idegen nyelv oktatása migránsoknak 16:30 17:00 Dömők Csilla Menschenrechte, sprachliche Rechte und Demokratiekonzeption

2 II. SZEKCIÓ A MAGYAR MINT IDEGEN ÉS MINT MÁSODIK NYELV április 4. (péntek) Helyszín: III. em Elnök: SZŰCS TIBOR 9:00 9:30 H. Varga Márta Redundáns jelenségek a magyar grammatikában 9:30 10:00 Nagyházi Bernadette A mondat színei. Hogyan tanítsunk szórendet gyerekeknek? 10:00 10:30 Osváth Gábor Az alárendelő szószerkezet a koreaiban és a magyarban 10:30 11:00 Durst Péter A magyar határozott és határozatlan ragozás elsajátításának vizsgálata magyarul tanuló külföldieknél 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök: H. VARGA MÁRTA 11:30 12:00 Szűcs Tibor A magyar mint idegen nyelv sajátos szemléleti vonásairól 12:00 12:30 Dóla Mónika A kettős modellek és a morfológiailag komplex szóalakok a magyar mint idegen nyelvben 12:30 13:00 Kegyesné Szekeres Erika 13:00 14:00 EBÉD Gender-szemüvegen át! Nemi sémák és sztereotipikus reprezentációk a magyar mint idegen nyelv tankönyvekben Elnök: HEGEDŰS RITA 14:00 14:30 Pelcz Katalin Nyelvi minták és grammatikai felfogás a századi MID nyelvkönyvekben 14:30 15:00 Stós, Malgorzata A magyar nyelv tanulásának egyik XVIII-XIX. századi lengyel esete 15:00 15:30 Kiss Kálmán Német nyelvű magyar nyelvkönyvek a reformkori Magyarországon 15:30 16:00 Hegedűs Rita Életlen kategóriák élesben 16:00 16: 30 Markova, Indra A magyar szófajtan és alaktan tanítása Szófiában 16:30 17:00 Koutny Ilona Pillantás a tudományos szókincs világába 17:00 17:30 Katalinić Kristina A helyviszony-kifejezés problémaköre a magyar nyelv alapszintű oktatásában horvát ajkúak számára

3 II. SZEKCIÓ A MAGYAR MINT IDEGEN ÉS MINT MÁSODIK NYELV április 5. (szombat) Helyszín: III. em Elnök: DÁVID MÁRIA 8:30 9:00 Dávid Mária Rajzfilmek a magyarórákon 9:00 9:30 S. Novotny Júlia Kovácsi Mária nyelvtana 9:30 10:00 Gedeon Márta A nyelvi humor szerepe a nyelvoktatásban 10:00 10:30 Kozak Ildikó A magyar gyermekirodalom felhasználása a lengyel ajkú diákok nyelvtanításában 10:30 11:00 KÁVÉSZÜNET 11:00 11:30 Pisnjak Mária A magyar mint második nyelv tanítása a muravidéki (Szlovénia) kétnyelvű iskolákban 11:30 12:00 Csetneki Sándorné Irodalmi alkotások többcélú felhasználása a magyar mint idegen nyelv tanítása során

4 III. SZEKCIÓ A KEVÉSSÉ ISMERT NYELVEK OKTATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN április 4. (péntek) Helyszín: III. em Elnök: ORTUTAY KATALIN 9:00 9:30 Ortutay Katalin A baszk nyelv oktatásának aktuális helyzete Franciaországban 9:30 10:00 Székács Anna Sato Noriko Milyen japán nyelvtankönyvnek örülnének a magyar diákok? 10:00 10:30 Eszenyi Réka Motiváció és nyelvtanulási tevékenységek egy kis nyelvet tanuló egyetemista csoportban 10:30 11:00 Farkas Mária Magyar mint idegen nyelv francia hallgatóknak 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök: SZÉKÁCS ANNA 11:30 12:00 Uhrin Erzsébet A szlovák nyelv tanulásának lehetőségei Magyarországon az iskolában és az iskolán kívül 12:00 12:30 Falkné Bánó Klára Nyelvoktatás és kultúraközi kommunikáció a sport világában 12:30 13:00 Zolnierek Lidia A magyar nyelv és irodalom tanítása a Jagelló Egyetemen 13:00 14:00 EBÉD Elnök: KOLLÁR ANDREA 14:00 14:30 Pásztor Balázs A magyar nyelv tanítása Eperjesen 14:30 15:00 Rózsavölgyi Edit A magyar mint idegen nyelv tanításának problémái Kollár Andrea és perspektívái az olasz felsőoktatásban

5 V. SZEKCIÓ IDEGEN NYELVI NYELVPEDAGÓGIA A) április 4. (péntek) Helyszín: I. em Elnök: BÁRDOS JENŐ 9:00 9:30 B. Papp Eszter A módszereffektus tanulságai az ECL nyelvvizsgáztatásban 9:30 10:00 Fodorné Balthazár Enikő Tananyagfejlesztés szükségletfelmérés alapján, céges közreműködéssel 10:00 10:30 Rébék-Nagy Gábor Egy magyar mint idegen nyelvű szaknyelvi vizsga műfaj alapú validációja 10:30 11:00 Papp László A német nyelvkönyvek által közvetített szókincs (a KER tükrében) 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök: BÍRÓNÉ UDVARI KATALIN 11:30 12:00 Bajzát Tünde Nyelvtanítási irányzatok a századfordulón és napjainkban elmélet és gyakorlat 12:00 12:30 Bíróné Udvari Katalin Ha kevés az idő, toldd meg új módszerekkel! 12:30 13:00 Dévény Ágnes Szőke Andrea Főiskolai hallgatók idegen nyelvvel kapcsolatos elvárásai és preferenciái 13:00 14:00 EBÉD Elnök: BUDAI LÁSZLÓ 14:00 14:30 Budai László A magyar nyelv szerepe az angol nyelvtan tanításában 14:30 15:00 Fata Ildikó Én és az angol nyelv 15:00 15:30 Furcsa Laura Sociocultural perspectives on language teaching in Hungary 15:30 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 16:30 Peckham, Don English as a lingua franca: implications for research and teaching 16:30 17:00 Orosz Andrea Angol nyelvi szókincs-növekedés az érettségi után? Mérési eredmények és tapasztalatok 17:00 17:30 Poletto, Giampaolo Love and humor. A bit of a distance

6 V. SZEKCIÓ IDEGEN NYELVI NYELVPEDAGÓGIA B) április 4. (péntek) Helyszín: I. em Elnök: HORVÁTH JUDIT 9:00 9:30 Horváth Judit Stratégiahasználat az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-használat folyamatában 9:30 10:00 Feldné Knapp Ilona Szövegek elemzése. Gondolatok egy új tanítási és tanulási kultúrához 10:00 10:30 Mátyás Judit Transzfer és interferencia a német és az angol nyelv tanulása során. Hogyan befolyásolja a német az angol nyelv elsajátítását? 10:30 11:00 Schmidt Ildikó Nyelvspecifikus sajátosságok az olvasás és írás elsajátításakor 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök: MIHALOVICS ÁRPÁD 11:30 12:00 Fregan Beatrix Magyar nyelvi képzés a francia haderőben és francia védelempolitikai szaknyelvi felkészítés az Unióban 12:00 12:30 Hajdú Zsuzsanna Az emelt szintű francia nyelvi érettségi az eddigi vizsgaidőszakok tükrében, a dél-dunántúli régióban 12:30 13:00 Joó Éva Nyelvoktatás kötőszavak nélkül? 13:00 14:00 EBÉD Elnök: KULCSÁRNÉ MAJOS ZSUZSANNA 14:00 14:30 Jablonkai Réka EU szöveg vagy újságcikk? Egy korpuszalapú összehasonlító elemzés tanulságai 14:30 15:00 Kulcsárné Majos Zsuzsanna Új kihívások előtt a Bevezetés a kontrasztív országtanulmányokba című angol nyelvű tárgy a BGF Külkereskedelmi Karán 15:00 15:30 Mezei Gabriella A tanítás célja: Motiválás és önszabályozás a nyelvórán 15:30 16:00 Kovács Judit A kompetencia-alapú idegennyelv-oktatás legújabb eredményei 16:00 16:30 Csatlós Krisztina A pragmatikai hiba magyar angol relációban. (Egy empirikus kutatásról) 16:30 17:00 Schmidtné Bálint Mária Az interkulturális kommunikáció fontosabb aspektusai a középiskolai idegennyelv-oktatásban 17:00 17:30 Kuttor Eszter Magyarné Szabó Eszter Gibt es überhaupt Passiv im Ungarischen? Két nyelvtani jelenség vizsgálata a gyakorlatban

7 VI. SZEKCIÓ ALKALMAZOTT PSZICHOLINGVISZTIKA április 5. (szombat) Helyszín: I. em Elnök: LENGYEL ZSOLT 9:00 9:30 Lengyel Zsolt Asszociációs vizsgálatok 9:30 10:00 Bata Bernadett A szövegértési stratégiák tényezői az életkor függvényében 10:00 10:30 Szitnyainé Gottlieb Éva Pszicholingvisztikai vizsgálódások magyar anyanyelvűek középfokú német vizsgadolgozatai alapján 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET

8 VII. SZEKCIÓ ALKALMAZOTT SZOCIOLINGVISZTIKA április 4. (péntek) Helyszín: IV. em Elnök: CSISZÁR RITA 9:00 9:30 Csiszár Rita A nyelvcsere és nyelvmegőrzés főbb tényezői a bécsi magyarság körében 9:30 10:00 Flögl Szilvia Magyar és német nyelvhasználat, nyelvi attitűdök Töttösön 10:00 10:30 Müller Márta Komposita in den mundartlichen Handwerk- Fachwortschätzen in Pilisvörösvár/Werischwar 10:30 11:00 Gál Noémi Nyelvi revitalizációs stratégiák és módszerek 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök: SZOTÁK SZILVIA 11:30 12:00 Fülöp Erzsébet Mária Erdélyi magyarok véleménye a nyelvekről és a kétnyelvűségről 12:00 12:30 Hoppa Enikő A moldvai csángók nyelvsziget-helyzete 12:30 13:00 Pál Helén A magyar nyelv megmaradását és a nyelvcserét okozó tényezők a szerbiai Székelykevén 13:00 14:00 EBÉD Elnök: SÁNDOR ANNA 14:00 14:30 Lanteri Edina Objektív és szubjektív nyelvi anyag, avagy mitől függ a dialektusismeret Liguriában 14:30 15:00 Sándor Anna A kontaktológiai és dialektológiai ismeretek szükségszerű alkalmazása a kisebbségi anyanyelvi oktatásban 15:00 15:30 Szoták Szilvia A magyar nyelv szimbolikus terei 15:30 16:00 Zádrovich Bernadett A Nyugat-magyarországi horvátok magyar nyelvhasználata 16:00 16:30 Romsics Nóra A mozgás nemi különbségei A szabad asszociációk szociolingvisztikai vizsgálatban 16:30 17 :00 Háhn Judit Nyelvhasználati különbségek férfiak és nők munkahelyi jeiben 17:00 17 :30 Puskai Melinda A női névadás jellemzői Maroshévízen a rendszerváltás tükrében

9 IX. SZEKCIÓ ALKALMAZOTT SZÖVEGNYELVÉSZET, STILISZTIKA április 4. (péntek) Helyszín: III. em Elnök: H. TÓTH ISTVÁN 9:00 9:30 H. Tóth István A nyelven kívüli eszközök többletjelentésének kutatása 9:30 10:00 Imre Rubenné A szitkozódás, káromkodás nyelvi formái Móricz Zsigmond ' Sári bíró' című vígjátékában 10:00 10:30 Porkoláb Judit Boda István Károly Az eltolódás jelensége a költői szövegben (Radnóti Miklós: Trisztánnal ültem ) 10:30 11:00 Sólyom Réka Újabb neologizmusaink szemantikai vizsgálata 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök: SZÉPE GYÖRGY 11:30 12:00 Mihalovics Árpád A békeszerződések szövegének pragmatikája 12:00 12:30 Balogh József A francia politikai szaknyelv jellegzetes grammatikai struktúrái: Jacques Chirac volt francia köztársasági elnök beszédeinek ( ) elemzése 12:30 13:00 Máté Orsolya Az időjelölés formái epikrízis szövegrészletekben különös tekintettel a beszédidő és eseményidő kettősségére 13:00 14:00 EBÉD

10 IX. SZEKCIÓ ALKALMAZOTT SZÖVEGNYELVÉSZET, STILISZTIKA április 5. (szombat) Helyszín: III. em Elnök: TÓTH SZERGEJ 9:00 9:30 Schirm Anita A diskurzusjelölővé válás folyamatáról 9:30 10:00 Mihalovics Péter A politikai beszéd: meggyőzés és/vagy manipuláció 10:00 10:30 Koltay Tibor Az akadémiai írástudás formális és informális műfajairól 10:30 11:00 KÁVÉSZÜNET 11:00 11:30 Sándor Katalin Médiumköziség a digitális közegben 11:30 12:00 Nádai Julianna Sajtónyelvi neologizmusok angol és magyar nyelvű korpusz alapján

11 X. SZEKCIÓ FORDÍTÁSTUDOMÁNY A) április 4. (péntek) Helyszín: Fszt. könyvtár Elnök: KLAUDY KINGA 9:00 9:30 Klaudy Kinga A magyar mint a fordításelemzés nyelve 9:30 10:00 Bakti Mária Az aktuális tagolás akusztikai-fonetikai sajátosságai a szinkrontolmácsolt szövegekben 10:00 10:30 Lőrincz Julianna A műfordítási terminológia alapkérdései 10:30 11:00 Cs. Jónás Erzsébet Retorika és stilisztika a műfordításban 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök: CS. JÓNÁS ERZSÉBET 11:30 12:00 Ajtay-Horváth Magda Az ajtó és kulcsai (Szabó Magda regényének 1987-es és 2005-ös angol nyelvű fordításairól) 12:00 12:30 Boldog Gyöngyi Funkcionalitás és lojalitás egyazon mű két magyar fordításában 12:30 13:00 Paksy Eszter Két módszer a szerzői jelenlét kutatására fordított szövegekben 13:00 14:00 EBÉD Elnök: CSERNOCH MÁRIA 14:00 14:30 Csernoch Mária Statisztikai modellek a fordítások elemzésében: The Jungle Books és fordításai 14:30 15:00 Katus Elvira Reáliák átváltása Mikszáth Kálmán műveinek bolgár fordításában 15:00 15:30 Nagy Anita Metaforák fordítása közvetítőnyelven keresztül 15:30 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 16:30 Somodi Júlia A japán megszólítási rendszer egy japán regény fordításának tükrében 16:30 17:00 Lukács András A (félre)fordítás fordítása, avagy angol humor latinul, magyar fordításban

12 X. SZEKCIÓ B) FORDÍTÁSTUDOMÁNY április 4. (péntek) Helyszín: I. em. előadó Elnök: VERMES ALBERT 11:30 12:00 Mártonyi Éva Segítség vagy akadály? A közvetítőnyelv használatának hatása a reáliák fordítására japán nyelvű szöveg magyarra fordításakor 12:00 12:30 Németh Eszter Gulyás-e a gulash? Magyar reáliák a spanyol sajtóban 12:30 13:00 Vermes Albert Deduktív és induktív megoldások a kulturálisan kötött kifejezések fordításában 13:00 14:00 EBÉD Elnök: PAPP ANDREA 14:00 14:30 Varga Orsolya Párhuzamos fordítórajzok: Kosztolányi Dezső és Carry van Bruggen nyelv- és fordításszemlélete 14:30 15:00 Spitzéné Bukovszki Edit A posztkoloniális irodalmi művek fordításának tanulságai 15:00 15:30 Papp Andrea Tom és Huck kalandjai Magyarországon 15:30 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 16:30 Sárosi-Márdirosz Krisztina Fordított és nem fordított hivatalos szövegek néhány sajátossága 16:30 17:00 Dósa Ildikó Fordítástechnikai megfigyelések egy magyar és angol számviteli szakszöveg elemzése kapcsán 17:00 17:30 Cowderoy Natália Körkép az európai uniós szaknyelv szóalkotással létrejött neologizmusairól

13 X. SZEKCIÓ FORDÍTÁSTUDOMÁNY április 5. (szombat) Helyszín: Fszt. könyvtár Elnök: JOÓ ETELKA 9:00 9: 30 Péch Olívia Kimutatható-e eltolódás a fordítások kohéziós eszközhasználatában? 9:30 10:00 Tóth Andrea A fül-száj ívhossz vizsgálata angol-magyar irányú szinkrontolmácsolási korpuszon 10:00 10:30 Somos Edit Csilla Egy magyar tolmácskutató esete az amerikai majommal reflexiók gyűjtése egy új, web-alapú kérdőíves eljárással 10:30 11:00 Joó Etelka A megértés és a rekonstrukció fázisai a fordítási folyamatban

14 XI. SZEKCIÓ KONTRASZTÍV NYELVÉSZET április 4. (péntek) Helyszín: IV. em Elnök: SÁROSDY JUDIT 9:00 9:30 T. Balla Ágnes Angolul és németül tanuló magyar anyanyelvű nyelvtanulók transzferjelenségei 9:30 10:00 Kalocsai Karolina Semantically marked English subjects: How do Hungarian learners of English deal with them in contrast to native speakers of English? 10:00 10:30 Sárosdy Judit Az angol-magyar fordítások kontrasztív hibaelemzése 10:30 11:00 Zagar Szentesi Orsolya Az igenemek kérdése a magyar és a horvát nyelvben 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök: SZLADEK EMESE 11:30 12:00 W. Somogyi Judit Állatneveket tartalmazó propozicionális frazémák a magyarban és az olaszban 12:00 12:30 Szladek Emese Olasz gazdasági szaknyelvi szövegek szintaktikai elemzése 12:30 13:00 Laczik Mária Fokozó értelmű szóösszetételek kontrasztív vizsgálata (magyar-olasz összevetés) 13:00 14:00 EBÉD Elnök: ZAGAR SZENTESI ORSOLYA 14:00 14:30 Szatzker Szilvia Az episztemikus modális jelentés grammatikalizációjáról német-magyar interlingvális megközelítésben 14:30 15:00 Radó Eszter Észak-olasz településnevek vizsgálata 15:00 15:30 N. Csák Éva A szállodaipar és nyelvhasználata három nyelvterület tükrében 15:30 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 16:30 Wallendums Tünde Magyarok, olasz szemmel 16:30 17:00 Kovács Ilona Julianna A jövevényszavak meghonosodása a nemzeti nyelvekben (magyar, német, orosz szócikkértelmezések alapján) 17:00 17:30 Pénzes Tímea Sík- és konténermetaforák a magyar és a cseh nyelvben

15 XII. SZEKCIÓ A) LEXIKOLÓGIA ÉS LEXIKOGRÁFIA, TERMINOLÓGIA április 4. (péntek) Helyszín: IV. em. 429/b Elnök: FERCSIK ERZSÉBET 9:00 9:30 Fercsik Erzsébet Nemzetközi hatások és nemzeti sajátosságok a 2006-os keresztnév-statisztika tükrében 9:30 10:00 Fóris Ágota A terminológiai rendezés és a tankönyvírás összefüggései 10:00 10:30 Sermann Eszter A terminológiai szabványosítás és harmonizáció elméleti és gyakorlati kérdéseiről 10:30 11:00 Tõnu Seilenthal A készülő modern észt-magyar szótárról 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök: SZÉKELY GÁBOR 11:30 12:00 Székely Gábor Kollokáció-szótár és/vagy fokozási szótár? 12:00 12:30 Kornatowski, Pawel A legújabb magyar szókincs kétnyelvű szótárba való felvétele és problémái 12:30 13:00 Gaál Zsuzsanna Új szótárkoncepció német melléknévi valencia 13:00 14:00 EBÉD Elnök: KIS ÁDÁM 14:00 14:30 Kis Balázs Kis Ádám A terminológiai transzfer problémái 14:30 15:00 Kiss Gábor Kiss Márton Az,,Idegen szavak magyarul internetes szótár használatának elemzése 15:00 15:30 Makai Zoltán A képalkotó diagnosztika néhány területének terminológiai elemzés 15:30 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 16:30 Warta Vilmos A munkaerő-mobilitás nyelvi vonatkozásai az egészségügyben 16:30 17:00 Zsemlyei Borbála Kicsinyítő képzős származékok az Erdélyi magyar szótörténeti tárban

16 XII. SZEKCIÓ B) LEXIKOLÓGIA ÉS LEXIKOGRÁFIA, TERMINOLÓGIA április 4. (péntek) Helyszín: IV. em. 429/a Elnök: OSZETZKY ÉVA 9:00 9:30 Oszetzky Éva Frazeológia és pragmatika 9:30 10:00 Tamás Dóra Az olasz és a magyar gazdasági rendszerek eltéréseinek hatása a gazdasági terminológiára 10:00 10:30 Mekis Zsuzsanna A Standardisiertes Wörterbuch Tourismus című szótárban megjelenő turisztikai szakkifejezések szóalkotási módjának vizsgálata 10:30 11:00 Terestyényi Enikő Szinonimitás a magyar turisztikai szaknyelvben 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök:RÉPÁSI GYÖRGYNÉ 11:30 12:00 Kovács Éva Az angol nyelv hatása a mai német nyelvre 12:00 12:30 Őrsi Tibor Az anglicizmusok típusai a francia nyelvben 12:30 13:00 Répási Györgyné Produktív szóalkotási módok magyar és orosz neologizmusokban 13:00 14:00 EBÉD Elnök: FÓRIS ÁGOTA 14:00 14:30 Mátis Bernadett A Super Bowl filozófiája, az amerikai futball terminológiája hazánkban 14:30 15:00 Sulyok Hedvig A doktor lexémához tapadó újabb jelentések, (avagy tudósok a cégben) 15:00 15:30 Szirmai Erika Zaklatás vagy bántalmazás? A kérdőívek terminológiájáról 15:30 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 16:30 Vitányi Borbála Magyar szócikkek idegen nyelvű szótárakban 16: Murányiné Zagyvai Márta Betűszó, mozaikszó, rövidítés, szóösszevonás mi is? 17:00 17:30 Jerkus Tibor Istvánné A szóösszetétel mint neologizmusforrás

17 XIII. SZEKCIÓ ANYANYELVI NEVELÉS április 4. (péntek) Helyszín: IV. em Elnök: SZABÓMIHÁLY GIZELLA 9:00 9:30 Domonkosi Ágnes A nyelvhelyesség kérdése az anyanyelvi nevelésben 9:30 10:00 Eőry Vilma Nyelvi valóság és nyelvművelés-oktatás 10:00 10:30 Medve Anna Nyelv, anyanyelv, idegen nyelv az oktatásban 10:30 11:00 Posgay Ildikó Nyelvművelés = nyelvjárásvesztés? 11:00 11:30 KÁVÉSZÜNET Elnök: POSGAY ILDIKÓ 11:30 12:00 Szabómihály Gizella Mit oktassunk nyelvhelyesség címszó alatt a határon túli iskolákban? 12:00 12:30 Heltainé Nagy Erzsébet A nyelvművelés lehetőségei a mai magyar szakos egyetemi képzésben 12:30 13:00 Szabó Veronika A határon túli nyelvváltozatok a magyarországi anyanyelvi nevelésben 13:00 14:00 EBÉD Elnök: T. SOMOGYI MAGDA 14:00 14:30 P. Csige Katalin Van-e, lesz-e ikes ragozás? 14:30 15:00 Szilágyiné Hodossy Korai inkluzív nyelvfejlesztés Zsuzsanna 15:00 15:30 Fancsaly Éva A magyar őstörténet az új iskolai tankönyvekben 15:30 16:00 KÁVÉSZÜNET 16:00 16:30 Szilágyiné Kósa Anikó Értelmiségi attitűd a jelenkori magyarországi keresztnévízlésben 16:30 17:00 Szöllősy Éva Magyartanár-jelöltek anyanyelvi fejlesztése: egy új típusú gyakorlat tapasztalatai 17:00 17:30 T. Somogyi Magda Az anyanyelv tudatosítása és a magyar nyelvtan tanítása

18 XIV. SZEKCIÓ KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY április 5. (szombat) Helyszín: III. em Elnök: DOBOS CSILLA 9:00 9:30 Árvay Anett Manipulatív stratégiák magyar és amerikai reklámokban 9:30 10:00 Dobos Csilla A tárgyalótermi dialógusokban szereplő narratívumok funkciói a jogi kommunikáció vizsgálatában 10:00 10:30 Eklics Kata Nők a médiában 10:30 11:00 Tokaji Ildikó A térképi nyelv mint sajátos vizuális kommunikációs eszköz fejlődése 11:00 11:30 Éva Erzsébet Beszélő viszony a kommunikációra nevelés a kultúraközvetítés gyakorlatában

19 XV. SZEKCIÓ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ április 5. (szombat) Helyszín: IV. em Elnök: HIDASI JUDIT 8:30 9:00 Szentpáliné Ujlaki Erika Cross - cultural Adaptation and Language Learning is China a Diary Study 9:00 9:30 Hidasi Judit Közeledés vagy távolodás? 9:30 10:00 Ablonczyné Mihályka Lívia Tompos Anikó Nemzetközi tárgyalástechnika-kompetenciák a gyakorló szakemberek szemével 10:00 10:30 Balogh Erzsébet T. Balla Ágnes Interkulturális kommunikáció magyarországi multinacionális nagyvállalatoknál. 10:30 11:00 Vogelné Takács Gabriella Milyen nyelven beszélnek a helyi önkormányzatoknál? 11:00 11:30 Szili Katalin Ütközések és megütközések (A magyar kommunikáció néhány sajátosságáról a külföldi szemével) 11:30 12:00 Szondy Katalin Barack, Paprika und Gulasch - Stereotypen und Klischees in der interkulturellen Zusammenarbeit

20 XVI. SZEKCIÓ KORPUSZNYELVÉSZET, NYELVTECHNOLÓGIA április 5. (szombat) Helyszín: IV. em Elnök: SZŐLLŐSY SEBESTYÉN ANDRÁS 9:00 9:30 Juhász Valéria A MaxQDA szövegelemző program 9:30 10:00 Langanke, Ulrich Kunságiné Morzsa A Practical Approach to the Theory of the Multimedia Semantic Trainer Ágnes Bólya András 10:00 10:30 Nagano, Robin Lee Variety in Titles: Academic Writing in Economics 10:30 11:00 KÁVÉSZÜNET 11:00 11:30 Rihmer Zoltán Egy korpuszalapú latin-magyar kánonjogi szakszótár szerkesztési elvei 11:30 12: 00 Varga Lídia A mozgást jelentő predikátumok tipológiája

21 XVIII. MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KONGRESSZUS BUDAPEST, ÁPRILIS 3-5. AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA SZERKESZTETTE: NÁDOR ORSOLYA BALASSI INTÉZET BUDAPEST 2008

22 ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA LÍVIA TOMPOS ANIKÓ Nemzetközi tárgyalástechnika kompetenciák a gyakorló szakemberek szemével Kulcsszavak: kulturális különbségek, szakmai kompetencia Az elmúlt egy évtizedben számos gazdasági-üzleti profilú szakon bevezetésre került az interkulturális kommunikáció és az üzleti tárgyalások című tantárgy, illetve az e két tárgy során megszerzett ismereteket és kompetenciákat ötvöző és továbbfejlesztő nemzetközi tárgyalástechnika. A tárgyakat többnyire idegen nyelvi tanszékek, nyelvi lektorátusok, kommunikáció tanszékek gondozzák és oktatják idegen nyelven. E stúdiumok fontosságáról és hasznos voltáról általában az oktatók és hallgatók pozitívan vélekednek, hiszen azok az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésén túl a munka világában nélkülözhetetlennek tartott készségeket és jártasságokat is kialakítanak. Az előadás célja egy strukturált interjúkon alapuló kutatás eredményeinek ismertetése. A vizsgálat során arra kerestük a választ, vajon az idegen nyelven gyakorló tárgyalók is pozitívan vélekednek-e az interkulturális kommunikáció és tárgyalások elméleti ismeretének hasznosságáról, valamint milyen nyelvi, kulturális és készségszintű nehézségek fordulnak elő a tárgyalások során; egyáltalán tudatosul-e bennük az, hogy a nehézséget mi okozza. AJTAY-HORVÁTH MAGDA Az ajtó és angol nyelvű kulcsai (Szabó Magda regényének 1987-es és 2005-ös angol nyelvű fordításairól) Kulcsszavak: Fordításstilisztika, hermeneutika, intertextualitás,hangulati és stiláris ekvivalencia Világirodalmi státuszt, a legjobb külföldi regények egyikének rangját magyar mű számára csak a műfordítás biztosíthatja. Szabó Magda Az ajtó című regénye 1987-ben, Amerikában jelent meg Stephen Draughon fordításában, 2005-ben pedig Nagy-Britanniában Len Rix fordításában. Az intertextualitás esteként értelmezett műfordítás jellemzése során sokrétű szempontrendszer (filozófiaelméleti, hermeneutikai, szociológiai, fordítástechnikai) alkalmazható. A forrásnyelvi és a két célnyelvi angol szöveg összevetésekor azt követem nyomon, hogy a célnyelvben megvalósult-e a hangulati és a stiláris ekvivalencia, illetve hogy az angol változatokba átültethetőek voltak-e a nemzeti múltunkat is idéző szimbolikus analógiák, a kiművelt erkölcs és az ősi erkölcs ellentéte. Minden szaktudományos alapozás ellenére a műfordítások értékelésében döntően a szubjektív ítéletek kapnak hangsúlyos szerepet, hiszen a műfordításokban élő szövegek rangját elsősorban a befogadói jellemzők határozzák meg. 2

23 ANDRIĆ EDIT A társadalmi környezet nyelvétől az idegen nyelvig a magyar nyelv státusa Szerbiában Kulcsszavak: magyar nyelv, környezeti nyelv, Vajdaság, oktatás Szerbia tartománya, Vajdaság, többnemzetiségű közösség, ahol a magyarok aránya az évszázadok során a történelmi és politikai viszonyok függvényében, nagymértékű változást mutat. Még húsz évvel ezelőtt az iskolákban a társadalmi környezet nyelveként tanulhatták a nem magyar diákok a magyar nyelvet, aztán egy ideig nem volt rá mód az ilyen jellegű oktatás megszervezésére. Ma az egyetemeken lehetőség van arra, hogy a magyart a hallgatók felvehessék idegen nyelvként. Ezen kívül Belgrádban, a Filológiai Karon, már több mint tíz éve működik a Hungarológiai Tanszék, ahol a magyar idegen nyelv. Referátumomban két kérdésre szeretnék kitérni. Az egyik, hogy mi az, ami egy nyelv státusát meghatározza, a másik pedig a magyar nyelv tanításának szerbiai perspektívája. ÁRVAY ANETT Manipulatív stratégiák magyar és amerikai reklámokban Kulcsszavak: reklám, manipuláció, hibás érvelés Előadásomban, amely a doktori kutatásomon alapul, hatvan magyar és hatvan amerikai írott reklám verbális manipulatív stratégiáit vizsgálom. A két reklámkorpusz egyenlő arányban tartalmaz szórólapokat, folyóiratban megjelent hirdetéseket és személyre szóló reklámleveleket. Az előadás első részében ismertetem a manipuláció fogalmát, és az elemzés eszközét (az ún. Manipuláció Szűrőt), amelynek segítségével a szövegekből kiszűrhetők az egyes manipulációs stratégiák. Az elemzési eszköz integrálja a verbális manipuláció szempontjából releváns diszciplínák: a kritikus diskurzuselemzés, a retorika, a szociálpszichológia valamint a pragmatika elméleti meglátásait és empirikus eredményeit. A második részben röviden kitérek az elemzés menetére, többek között arra, hogy milyen szempontok szerint történt a korpuszépítés, mi volt a szerepe a társkódolónak, és milyen új szempontokra hívta fel a figyelmet a próbaelemzés. Végül, a harmadik részben összefoglalom, hogy az elemzett két korpuszban milyen típusú manipulációs stratégiák valamint azok milyen variánsai fordultak elő, melyek voltak a leggyakoribbak, és mi lehet az oka a hasonló stratégiahasználatnak. 3

24 B. PAPP ESZTER A módszereffektus és tanulságai az ECL nyelvvizsgáztatásban Kulcsszavak: vizsgáztatás, módszereffektus, feladattípus A módszereffektus egy viszonylag új terület a nyelvi mérésen belül, szakirodalma is csak néhány évre nyúlik vissza, ezért az előadásomat egy rövid szakirodalmi áttekintéssel kezdem. Az ECL vizsgarendszerben gyakran kikérjük a vizsgázók véleményét arról, hogy milyen benyomások keletkeztek bennük a tesztről. Az írásos véleményekből kiderül, hogy a vizsgázók bizonyos fajta feladatokat könnyebbnek, vizsgázóbarátabbnak éreznek, mint másokat. Ez a tapasztalat vezetett engem arra, hogy alaposabban megvizsgáljam a módszereffektus hatását, pontosabban, hogy mennyire befolyásolja a vizsgázók teljesítményét a megírandó feladat formátuma. Ehhez kísérletet végeztünk: egy-egy középfokú olvasásértés és hallásértés szöveghez különféle feladattípusokat készítettünk, és megoldattuk diákokkal. A csoportok teljesítményét egy-egy (minden csoportban azonos) horgonyteszt felhasználásával tettük összemérhetővé. Az előadásomban a kutatatás tapasztalatait osztom meg, és röviden kitérek az egyéb figyelembe veendő tényezőkre, mint például, hogy egyes feladattípusok milyen kognitív képességekkel rendelkezőknek sikerülnek jobban, és hogy mekkora szerepe lehet a szerencsének, azaz a tippelésnek. BAJZÁT TÜNDE Nyelvtanítási irányzatok a századfordulón és napjainkban elmélet és gyakorlat Kulcsszavak: nyelvtanítási irányzatok, módszerek, idegennyelv-oktatás, felsőoktatás Az oktatók, kutatók, nyelvhasználók, a nyelvhasználat piacán dolgozók számára mindig is kulcsfontosságú volt és lesz is a nyelv oktatása és tanulása egyaránt. Az elmúlt évszázadok során mindig az volt a cél, hogy megalkossák a legjobb, a legkönnyebb, a legélvezetesebb, a leghasználhatóbb idegen nyelv elsajátítási módszert, melyek formálódását a történelmi, politikai, társadalmi, tudományos és gazdasági változások befolyásoltak, így van ez napjainkban is. Ennek jegyében született kutatásom, melynek fő célkitűzése az, hogy bemutassa a jelen korszak nyelvtanítási irányzatait és gyakorlati hasznosíthatóságukat. Vizsgálódásom részeredményeit mutatom be előadásomban. Az előadás első részében röviden összefoglalom a 19. és 20. század legismertebb nyelvtanítási módszereit, és ismertetem a századfordulón és napjainkban létrejött, illetve korábban megalkotott, de mára átalakult megközelítéseket. Az előadás további része bemutatja vizsgálódásaim eredményeit és tanulságait. Kérdőíves kutatásomban azt vizsgálom, hogy a fent említett módszerek közül melyiket ismerik a felsőoktatásban tanuló diákok, melyeket használják sikerrel, és melyeknek van motiváló hatása. A kapott eredmények alapján javaslatokat teszek arra, hogy mit és hogyan érdemes megváltoztatni a magyarországi idegennyelv-oktatásban azért, hogy a tanulók nyelvi kompetenciái jobban megfeleljenek globalizálódó világunk elvárásainak. 4

25 BAKTI MÁRIA Az aktuális tagolás akusztikai-fonetikai sajátosságai szinkrontolmácsolt szövegekben Kulcsszavak: aktuális tagolás, szinkrontolmácsolás, tolmácsolási egység, diszharmónia a beszédprodukcióban A tolmácsoláskutatás egyik legtöbbet vitatott kérdése a tolmácsolási egységek meghatározása. Számos tanulmány vizsgálta az információs szerkezet változásait a fordítás során (Klaudy 1987, Klaudy 2007, Hatim és Mason 1989), hiszen feltételezhető, hogy a tolmácsolási egységeket meghatározzák az előzményekből ismert (tematikus) és az új (rematikus) információk. Több kutatás feltételezi, hogy a téma-réma információk akusztikailag is meghatározottak a tolmácsolás során, azaz összefüggésben állnak a szünettartással és az (elsősorban) bizonytalanságra utaló megakadásokkal. Objektív akusztikai-fonetikai mérések azonban nem születtek még a kérdés bizonyítására. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy 1. a szinkrontolmácsolt szövegben hogyan változik az információs szerkezet, 2. az eredeti szöveg téma-réma határai milyen összefüggésben állnak a célnyelvi beszédprodukció során felmerülő diszharmóniás jelenségekkel. A kutatás során akusztikai-fonetikai méréseket végeztünk a forrásnyelvi és a célnyelvi szövegek beszéd- és artikulációs tempójának meghatározására, illetve elemeztük a kitöltött és a néma szünetek időtartamait és előfordulásait is. BALOGH ERZSÉBET T. BALLA ÁGNES Interkulturális kommunikáció magyarországi multinacionális nagyvállalatoknál: Ki beszél magyarul?! Kulcsszavak: interkulturális kommunikáció, idegennyelv tanulás, nyelvi menedzselés Kutatásunk két, Magyarországon tevékenykedő multinacionális nagyvállalaton belül zajló kommunikációs folyamatokkal foglalkozik egy több országra kiterjedő nyelvészeti kutatás keretein belül. Az adatfelvétel egyrészt egyéni és csoportos interjúk formájában, másrészt résztvevő megfigyelő segítségével történt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált mindkét multinacionális nagyvállalatnál a mindennapos kommunikáció során az a nyelvi probléma merült fel, hogy a tulajdonosok (és ezzel együtt a menedzsment), illetve a munkavállalók többségének az anyanyelve és/vagy a nagyvállalat hivatalos nyelve nem egyezik meg. A nyelvi problémák kezelésének legfőbb módja mindkét nagyvállalat esetében a nyelvtanulás, mely úgy valósul meg, hogy a vállalat magyar anyanyelvű dolgozói tanulják meg a tulajdonos vagy a vállalat hivatalos nyelvét, míg a csekély létszámú külföldi alkalmazott nem tanul magyarul. 5

26 BALOGH JÓZSEF A francia politikai szaknyelv jellegzetes grammatikai struktúrái: Jacques Chirac volt francia köztársasági elnök beszédeinek ( ) elemzése Kulcsszavak: francia, politikai szaknyelv, grammatika, struktúra, Chirac Az idegen nyelvű politikai beszédek megértésében igen fontos az egyes nyelvekre jellemző nyelvtani szerkezetek ismerete, mivel a szókincs illetve a szakszövegekre jellemző szakszókincs mellett ezek is hozzájárulnak a szövegek helyes interpretálásához: a nyelvek esetében a nyelvtan a csontváz, ami tartja a húst, a szókincset. A nyelv is, mint az ember, csontváz nélkül nem létezhet. Vizsgálataim alapjául Jacques Chirac 2007-ben a párizsi Odyle Jacob kiadónál megjelent két kötetét választottam, melyeknek címe Mon combat pour la France és Mon combat pour la paix. A nevezett két kötet tartalmazza az elnök 1995 és 2007 közötti legfontosabb beszédeit (mintegy 200 darabot), mind a bel-, mind pedig a külpolitikát érintőeket. Az elemzés során a korpuszokban a grammatikai struktúrákat vettem nagyító alá. Előadásomban bemutatom a leggyakrabban előforduló nyelvtani jelenségeket mint például passzív szerkezetek, főnévi igeneves konstrukciók, névmások, pronominális igék, igeidők - és ismertetem azok specifikumait. Az eredmények felhasználhatóak a francia politikai szaknyelv oktatásában, szaknyelvi jegyzetek összeállítása során, illetve a fordítók és tolmácsok képzésében egyaránt. BATA BERNADETT A szövegértési stratégiák tényezői az életkor függvényében Kulcsszavak: szövegértés, idegen nyelvi órák Sok felmérés zajlott a magyar diákok szövegértési képességeinek felmérésére, amelyek ugyanazt a rossz eredményt hozták. Kutatásom célja a nehézségek elemzése, a probléma okának felderítése. Feltevésem szerint a diákok nem kielégítő szövegértése a nyelvhasználati stratégiák elégtelen működésében keresendő. A kutatást három korcsoporttal végeztem: az egyik 15 éves, négyosztályos gimnáziumban tanuló 30 diákból állt, a másik csoportot egy hatosztályos gimnázium 13 éves diákjainak osztálya alkotta, míg a harmadikban 11 évesek vettek részt (válogatás nélkül; valamennyien budapestiek és egynyelvűek). Módszerként a feladatlapos megoldást választottam. A tesztlapokon olyan feladatok szerepeltek, amelyeket élő idegen nyelvek tanításakor alkalmaznak a nyelvtanárok. A kapott eredmények nem teljesen igazolják feltevésemet. A 13 és a 15 évesek könnyebben vették az akadályokat, a 11 évesek a vártnál gyengébben teljesítettek. Az eredmények arra utalnak, hogy a szövegértéshez szükséges stratégiák egy részét a tanulók ismerik és alkalmazzák. Az adatok jelzik, hogy a 13 és a 15 évesek között nincs feltűnő javulás. A 11 és a 13 évesek között tapasztalt eltérések összefüggnek az anyanyelv-elsajátítás 6

27 második biológiai sorompójával. El kellene gondolkodnunk a tankönyvi anyagok elvárásain és a fejlesztő foglalkozások fontosságán. BIRÓNÉ UDVARI KATALIN Ha kevés az idő, toldd meg új módszerekkel! Kulcsszavak: Bologna folyamat, BSc-képzés, szakmai és kulturális ismeretek, készségek és kompetenciák, önálló tanulás, új tanári szerep A Budapesti Gazdasági Főiskolán a 2006/2007-es tanévtől van érvényben a BSc-képzés a Bologna-folyamat részeként, melynek elsődleges célja a felsőoktatás átjárhatóságának biztosítása, illetve az egyes diplomák, oklevelek kölcsönös elismertethetősége és elismerése az Európai Unióban. Ehhez elengedhetetlen a tanmenetek, tananyagok és követelmények ésszerű fokon megtörténő harmonizációja. A szerző az interjú kutatási módszert alkalmazva kísérel meg képet adni arról, hogy az új körülmények között (alacsonyabb óraszám, nagyobb létszámú csoportok) milyen módszerekkel próbálják a nyelvtanárok ugyanazt az ismeretanyagot ugyanolyan szinten és sikerrel elsajátíttatni a hallgatókkal, mint a bolognai rendszer bevezetése előtt. A vizsgálat kitér arra is, hogy a megváltozott körülmények hogyan befolyásolják a diákok önálló tanulását, ezt a tanár hogyan segítheti elő. Még nem áll elég adat a rendelkezésünkre ahhoz, hogy az új rendszerben tanuló hallgatók eredményeit szignifikánsan összehasonlíthassuk a régebbi diákok teljesítményével. Annyi azonban bizonyos, hogy az új kihívásoknak való megfelelés elképzelhetetlen a nyelvtanári szerep újragondolása nélkül. BOLDOG GYÖNGYI Funkcionalitás és lojalitás egyazon mű két magyar fordításában Kulcsszavak:gyermekirodalom, újrafordítás, funkcionalitás, lojalitás, tulajdonnevek A fordító választásaival a funkcionalitás és lojalitás elve közötti egyensúly megteremtésére törekszik (Nord 1995). Bármilyen műfajú és típusú célnyelvi szöveg jellemezhető abból a szempontból, hogy megfelel-e a célközönség elvárásainak (funkcionalitás), illetve hogy közvetíti-e a forrásnyelvi szöveg szerzőjének a szándékát (lojalitás). A The Wind in the Willows angol nyelvű meseregény két teljes, nem adaptált és minőségében egyenrangú magyar fordítását vizsgálva kimutatható, hogy a két célnyelvi szöveg egyes szerkezeti egységeiben: a tulajdonnevekben (címek, személynevek, földrajzi nevek), meta- és paratextuális elemekben eltérő mértékben érvényesül a két elv. Néhol a funkcionalitás elve, máshol a lojalitás elve, megint máshol mindkét elv működik. A két fordítás jóvoltából így eltérő korú és ízlésű olvasók élvezhetik a regényt. 7

28 BUDAI LÁSZLÓ A magyar nyelv szerepe az angol nyelvtan tanításában Kulcsszavak: magyar, anyanyelv, angol, nyelvtan, kontrasztivitás Az Osiris Kiadó Élő angol nyelvtan címmel egy angol nyelvi (nyelvtani) tankönyvcsaládot jelentetett meg 2007-ben és 2008-ban Budai László és a 4. kötetet Budai László és Budai Andrea tollából. A kötetek alcíme: az 1. köteté: Rendszeres kontrasztív grammatika sok példával, a 2. köteté: Kezdőknek és középhaladóknak, a 3. köteté: Gyakorlókönyv, a 4. köteté: Tesztkönyv. Az előadás konkrét példákkal mutatja be, milyen fontos szerepet játszanak a magyar anyanyelvi ismeretek az angol nyelvtan megértetésében és megértésében. Az angol nyelvi példákkal illusztrált magyar anyanyelvi segítség más idegen nyelvek tanítására és tanulására is kiterjeszthető. Az előadó igazolni kívánja, hogy a napjainkban mellőzött, az anyanyelvre való támaszkodás pedagógiai elve nem idejétmúlt, hanem minden korban mindenféle nyelvtanulási szándékot hathatósan támogató alapelv mind az iskolai, mind az iskolán kívüli idegennyelvoktatásban. Az alapelvnek a magyar anyanyelvi ismeretekre gyakorolt visszahatása sem lebecsülendő. COWDEROY NATÁLIA Körkép az európai uniós szaknyelv szóalkotással létrejött neologizmusairól Kulcsszavak: Európai Unió, terminológia, lexikológia, neologizmusok Előadásom középpontjában az európai uniós szaknyelv szóalkotással keletkezett neologizmusainak átfogó elemzése áll. Elméleti téren a neologizmusok kérdésének kiváló hazai művelői közül Rónai Kerekes (1977), Terestyéni (1989), Bokor (1991) és Minya (2000) munkáira támaszkodom. A neologizmusok rendszerezésénél Minya Károlynak a Mai magyar nyelvújítás című könyvében szereplő csoportosítást tekintem támpontul. A szóalkotással létrejött neologizmusok között megkülönböztetünk szóösszetétellel, szóképzéssel, szóelvonással, szóvegyüléssel, mozaikszó-alkotással és rövidüléssel létrejött neologizmusokat. Elemzésemben a felsorolt hat csoport leggyakoribb elemeinek elemzésére vállalkozom. A kiválasztott példákat lexiko-szemantikai és szintaktikai jegyek alapján alcsoportokra bontva taglalom, ugyanakkor rá kívánok mutatni a legjellemzőbb tendenciákra. Külön figyelmet érdemel az euró- előtag túlzott mértékű használata, a szóképzés mérsékelt jelentősége és a mozaikszó-alkotás sajátos dinamikája. A három felsorolt jelenség részletes elemzése képezi előadásom vázát. Elemzésemmel azt kívánom bizonyítani, hogy az 1980-as évek végén elindult nyelvújítási hullám tovább folytatódik, és a folyamatban kiemelt szerepet kap az Európai Unióval kapcsolatos új szavak születése. 8

29 CS. JÓNÁS ERZSÉBET Retorika és stilisztika a műfordításban Kulcsszavak: retorika, alakzatok, trópusok, fordításstilisztika, Lermontov, Lator, Galgóczy A grammatikai átalakítások a szabályos, normatív, sztenderd nyelvi formákhoz képest adnak újat mind a hangok, mind a szavak, a mondatok és a gondolatok szintjén. Ezek a tartalmak azonban költőnként, kultúránként és műfajonként is változnak. Más a képi látása egy magyar és egy orosz költőnek a 19. században, s megint más a 20. század fordítójának. Más társadalmi háttér és tárgyi világ határozza meg a versek és a próza formai eszközeit még Európán belül is. A nyelvi és irodalmi hagyományok, minták is irányítják az olvasó elvárásait. Számos oroszból kiinduló magyar műfordítás elemzése ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy megállapítsuk, a retorikai alakzatok és trópusok száma és típusa sokkal inkább jellemzi a fordítást, mint a technikai átváltási műveleteké. Ezeket a célnyelvi szövegben végrehajtott retorikai vagy stilisztikai átalakításokat kívánjuk bemutatni előadásunkban. Középpontba állítjuk a négy változáskategóriát (adjekció, detrakció, transzmutáció, immutáció), s arra keressük a magyarázatot, hogy Mihail Lermontov magyar műfordítói miért és milyen változásokat vittek bele az orosz verstartalom tolmácsolásába. CSATLÓS KRISZTINA A pragmatikai hiba magyar angol relációban. (Egy empirikus kutatásról) Kulcsszavak: pragmatika, pragmatikai hiba, pragmatikai kompetencia A nyelvoktatás folyamatában elég hamar felszínre kerül az a probléma, hogy az eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező emberek közti kommunikáció nagyobb eséllyel lesz sikertelen, mint az azonos kultúrkörből való beszélők közötti. Ennek oka nem kizárólag a nyelvtudásbeli hiányosságokban keresendő: a szociokulturális hátterek eltérése is szerepet játszik benne. A nem adekvát pragmatikai kompetenciával rendelkező tanulók pragmatikai hibát követhetnek el, amikor a hallgató másképp fogja fel a beszélő megnyilatkozásának erejét, mint ahogy az a beszélő szándékában állt. A pragmatikai hiba gyakori forrása a félreértéseknek és a kommunikáció összeomlásának. Előadásomban angolul tanuló magyar anyanyelvű hallgatók pragmatikai hibáit elemzem. Az angol nyelvű közös cselekvésre felszólító megnyilatkozások inadekvát megválaszolását, azaz leíró szintű kérdésként történő értelmezését vizsgálom kérdőíves módszerrel. A Why don t we go to the cinema? kérdésre helytelenül az a válasz érkezik, hogy Because I m busy. 9

30 CSERNOCH MÁRIA Statisztikai modellek a fordítások elemzésében: The Jungle Books és fordításai Kulcsszavak: statisztikai modell, fordítás Szövegek számítógéppel segített statisztikai elemzése alkalmasnak bizonyult arra, hogy összehasonlítsuk egy regény különböző nyelvű fordításait. A módszer az eredeti regény és különböző nyelvű fordításainak szókészletében tetten érhető globális, szöveg szinten bekövetkező hasonlóságokat és eltéréseket kívánja feltérképezni. Rudyard Kipling The Jungle Books című művében kerestem azokat az intervallumokat, ahol az újonnan bevezetett szavak száma magasabb, mint ami statisztikai modell alapján várható lenne. Az így kapott eredményeket hasonlítottam a szöveg négy magyar, francia és két német fordításához. Az eredeti angol szöveg új szavakban gazdag szegmenseit a magyar és az egyik német fordítás adja vissza legjobban. A másik német és a francia szöveg is mutat hasonlóságot az eredeti szöveghez, de sokkal inkább hasonlítanak egymásra, mint az eredeti szövegre: e szövegek első felében hiányoznak új szavakban gazdag szegmensek. A szövegek második fele bár közelebb áll az eredetihez, találni bennük olyan új szavakban gazdag intervallumot, amely csak ebben a két fordításban jelenik meg. A módszer segítségével sikerült rámutatni, hogy a fordítások mennyiben követik az eredeti szöveg szógazdagságát. CSETNEKI SÁNDORNÉ Irodalmi alkotások többcélú felhasználása a magyar mint idegen nyelv tanítása során Kulcsszavak: modern líra, kreativitás, sikerélmény mint motiváló erő, nyelvi szabályok tudatosítása A magyar mint idegen nyelv tankönyveiben a magyar irodalmat főként népdalok és klasszikus költőink versei képviselik; a modern költészet alig szerepel e könyvekben. Azonban éppen ezek között a napjaink nyelvhasználatához igen közel álló nyelvezetű irodalmi alkotások között vannak olyan komoly, máskor viszont eleve játékos, kísérletező jellegű művek, amelyekhez a tanár és a tanuló is kreatív módon viszonyulhat. Érdeklődést kelthet és motiváló lehet egy-egy Weöres Sándor-vers alkotó módon való továbbírása, elemeinek variálása. S vannak olyan irodalmi művek is, amelyekkel jól illusztrálhatók bizonyos nyelvtani kérdések. A magyar igealakok, főként pedig a szórend gyakorlásához az alábbi rövid Tandori Dezső-vers kiválónak tűnik: A puszta létige szomorúsága Szerettem volna, ha úgy van. Nem volt úgy. Kértem: legyen úgy. Úgy lett. A vershez kapcsolódó könnyebb feladat lehet főmondatokban a személyek megváltoztatása, végigragozása: Szeretted volna, kérted ; szerették volna, kérték stb. Nehezebb a feladat, ha igekötős igéket teszünk a határozószó + létige kapcsolat helyére, pl.: eljön, megért, meglátogat, felkeres stb. Ilyenkor a mondatok igen alkalmasak a magyar szórend gyakoroltatására. 10

31 Variációk I. Szerettem volna, ha eljön. Nem jött el. Kértem: jöjjön el. Eljött. CSISZÁR RITA A nyelvcsere és nyelvmegőrzés fő tényezői a bécsi magyarság körében Kulcsszavak: kétnyelvűség, nyelvcsere, nyelvmegőrzés, kisebbségkutatás Az előadás központi témája a nyelvcsere és a nyelvmegőrzés dinamikáját befolyásoló fő tényezők feltárása az Ausztriában élő migrációs eredetű bécsi diaszpóra különböző csoportjainak körében. Az empirikus kutatás tárgyát az 1956-os forradalom idején, valamint az 1980-as évek végén Magyarországról, továbbá Erdélyből kivándorlók első és második generációja alkotja. A migráns diaszpóra fenti csoportjaival kapcsolatban különösen három változónak a nyelvcsere folyamatára kifejtett hatását emelem ki; a kivándorlás időpontját és okát, valamint az adatközlőknek a kivándorlást megelőzően átélt kisebbségi vagy többségi státuszát. A kisebbségi nyelv és környezete közötti interakció elemzésekor (1) az egyes csoportok szociológiai sajátosságain kívül behatóan elemzem (2) az osztrák kisebbségjogi szabályozás, (2) a családi kommunikáció, valamint (3) a kisebbségek által létrehozott intézmények nyelvi gyakorlatának a magyar nyelv megőrzésében játszott szerepét. A nyelvcsere/nyelvmegőrzés vizsgálata nyelvkörnyezettani értelmezési keretben történik, amelynek alaptézise szerint bármely közösség nyelvi viselkedése csak az őt érintő szocio-kulturális környezet ismeretében értelmezhető. Ebből adódóan a nyelvcserét kiváltó, vagy annak ellenében ható erők mindig helyzetspecifikusak; adott faktor nyelvcserét válthat ki egy közösségben, míg a nyelvmegőrzést szolgálhatja egy másikban. DÁVID MÁRIA Rajzfilmek a magyarórákon Kulcsszavak: magyar népmese, magyar mint idegen nyelv, középhaladó szint Előadásom célja annak bemutatása, hogy középhaladó szintű nyelvtanulók tanítása során miként bővíthető a tantermi repertoár a magyarnyelv-órákon, a rajzfilmek élvezetes segédanyagként való felhasználásával. Jellegzetesen magyar, a nyelvet a maga teljességében bemutató, ugyanakkor könnyen érthető s jól követhető, a figyelmet lankadni nem engedő, 7-10 perces rajzfilmeket kerestem, így esett a választásom Magyar népmesék sorozatból 21 rajzfilmre. E népmese-feldolgozások kitűnő lehetőséget adnak a nemzeti színek és formák jelkép-nyelvének megszólaltatására, több nemzetközi versenyen is kiemelkedő sikereket értek már el. A magyar népmesék szerkezete a nyelvtanítás szempontjából igen kedvező, hisz a leíró és a párbeszédes részek váltakozó egymásutánja figyelhető meg (Voigt: 1998). A mesékre oly 11

32 jellemző ismétlődések nagyban segítik bizonyos szerkezetek bevésését, az ismert népdalok háttérzeneként felhasznált melódiája pedig szinte tálcán kínálja az illető dalok megtanítását. Az egyes mesékhez készített változatos feladatsorokkal igyekszem megválaszolni azokat a kérdéseket, melyeket Canning-Wilson (2001) ajánl a nyelvtanárok figyelmébe a videós órák tantermi beiktatása előtt, pl.: Miképpen segíti a vizuális anyag a hallás utáni értést? Használható-e a videó hangháttér nélkül? Mily módon mérhető a videó hatékonysága? DÉVÉNY ÁGNES SZŐKE ANDREA Főiskolai hallgatók idegen nyelvvel kapcsolatos elvárásai és preferenciái Kulcsszavak: a nyelvtanulás céljai és okai, igényfelmérés, tanórai tevékenységek, készségfejlesztés A BGF Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet a főiskola mindhárom karára kiterjedő kutatásban mérte fel a karok hallgatóinak a főiskolai nyelvoktatással kapcsolatos elvárásait, preferenciáit és igényeit. A felmérésben több mint kétezer fő töltött ki egy összesen 31 zárt, illetve nyílt kérdésből álló kérdőívet. Az előadás a kutatás egy szeletére fókuszál, bemutatja, hogy miként látják a hallgatók a későbbi munkahelyi-szakmai nyelvhasználat területeit, milyen célból tanulják az idegen nyelvet, mely nyelvi készségeiket szeretnék fejleszteni és miért, valamint milyen tanórai tevékenységeket preferálnak. A kutatás eredményei összevethetők a BGF KVIF Karán végzett munkaadói szükségletelemzés eredményeivel, hozzájárulhatnak a főiskolai idegennyelv-oktatás újragondolásához és új tantervek és tananyagok kidolgozásában is hasznosíthatók. DOBOS CSILLA A tárgyalótermi dialógusokban szereplő narratívumok funkciói a jogi kommunikáció vizsgálatában Kulcsszavak: intézményes kommunikáció, tárgyalótermi diskurzus, jogi narratívum, narratívummodell, beszédaktusok Kalandok legtöbbször azokkal történnek, akik tudják, hogyan meséljék el őket. - Henry James ismert mondását a jogi eljárásra vonatkoztatva a következőképpen kellene átalakítanunk: Bűncselekmények legtöbbször azokkal történnek, akik nem tudják, hogyan meséljék el őket. A jogilag releváns történeteket pedig el kell mesélni, hiszen az ügyész és a bíró a valóság kontrolljától megfosztva kizárólag ezekből a laikusok által előadott történetekből ismerik meg a valós eseményeket. Ezért a rendőrségi és a tárgyalótermi dialógusokba ágyazott narratívumok szervesen illeszkednek a jogi eljárás struktúrájába és meghatározó szerepet játszanak az ítélet meghozatalában. Az előadás a hétköznapi és az intézményes kommunikációra jellemző narratívumok összevetése alapján vizsgálja a jogi narratívumok sajátosságait. Elemzéseinkben egyrészt arra keressük a választ, hogy W. Labov narratívummodellje változtatás nélkül alkalmazható-e a történetek elemzésére egy olyan speciális mikropragmatikai környezetben, mint amilyen a bírósági tárgyalóterem. Másrészt azt vizsgáljuk, hogy a narratív kompetencián kívül milyen 12

33 tényezők befolyásolják a jogi eljárás során elhangzó (pl. kihallgatás, tárgyalás), illetve írott formában is megjelenő (jegyzőkönyvek, vádirat, ítélet) jogi narratívumok létrehozását. DÓLA MÓNIKA A kettős modellek és a morfológiailag komplex szóalakok a magyar mint idegen nyelvben Kulcsszavak: kettős mechanizmus, lexikai blokkolás, analitikus és holisztikus feldolgozás, felnőttkori nyelvtanulás Jelenleg a magyar mint idegen nyelv (MINY) oktatásának szakterülete nem rendelkezik reprezentatív empirikus adatokkal arra vonatkozóan, hogyan közelítenek a felnőtt tanulók a magyar nyelvű komplex morfológiai alakzatokhoz; egyelőre csak szubjektív élményekre és intuíciónkra támaszkodhatunk ebben a kérdésben. Az előadásban azt vizsgálom, hogy a releváns nyelvtudományi modellek mennyiben segíthetnek hozzá egy olyan hipotézis megalkotásához, amelyből kiindulva kutatni lehetne a problémát. A tanulmány a kettősmechanizmus-modellek elméleti keretébe ágyazottan áttekinti, milyen választ adnak a leíró nyelvészet fogalmai és vizsgált folyamatai, valamint az alkalmazott nyelvészet különböző területein elért eredmények arra a kérdésre, hogy milyen mentális reprezentációkkal és nyelvfeldolgozási (esetleg idegtudományi) folyamatokkal társulnak a különféle többmorfémás szóalakok a spontán beszédprodukcióban. A lexikalistafunkcionális és kognitív-konstruktivista leíró modellek mellett áttekintem a szocio- és pszicholingvisztika terén elért eredményeket, majd azokat mintegy egy hipotézis megalkotására irányulóan felülvizsgálom a magyar mint idegennyelv-oktatás kontextusában. Érvelésem szerint a szótárszerkezettel, illetve a szabály- és lexéma-alapú feldolgozással kapcsolatos kettős elméletek releváns kérdéseket vetnek fel az idegennyelvtanulásra, azon belül pedig a felnőttkori MINY-tanulásra vonatkozóan is. Egyrészt úgy gondolom, hogy a leíró nyelvészet fogalmai és vizsgált folyamatai (pl. kompozicionalitás, produktivitás, blokkolás, lexikalizáció) hasznosak lehetnek a hipotézis felállításakor, ugyanakkor szükség van egy olyan szempontrendszerre is, amely figyelembe veszi a nyelvhasználó szocio- és pszicholingvisztikai valóságát is. DOMONKOSI ÁGNES A nyelvhelyesség kérdése az anyanyelvi nevelésben Kulcsszavak: nyelvhelyesség, sztenderd, nyelvváltozatok értékelése, szemléletváltás A tudatosult nyelvi vélekedések kialakításában, formálásában az anyanyelvi nevelésnek igen fontos szerepe van. Előadásomban azt vizsgálom, hogy jelenlegi anyanyelv-oktatási gyakorlatunkban milyen problémákat vet fel a nyelvhelyességi kérdések tárgyalása, vagyis hogy a használatban lévő általános és középiskolai tankönyvcsaládokban hogyan jelenik meg a nyelvhelyesség kérdésköre. 13