ÖSSZEOMLÁS [GYURICZA PAPICA LÁSZLÓ] A történet a képzelet szüleménye. Bármiféle egyezés valós eseményekkel és személyekkel, az a véletlen műve.

Átírás

1 [GYURICZA PAPICA LÁSZLÓ] ÖSSZEOMLÁS A történet a képzelet szüleménye. Bármiféle egyezés valós eseményekkel és személyekkel, az a véletlen műve.

2 Bevezetés Iszonyat világot él az emberiség. A globális háttérhatalom a nyáron beindította azt a sok szempontból szükséges folyamatot amely a népesség csökkentését és a meglévő társadalmi struktúra megváltoztatását tűzte ki célul. Évtizedek tervező munkája teszi lehetővé azt, hogy világtörténelmi szempontból a jövőben a jelen eseményei egy olyan társadalmi összeomlásnak legyenek betudhatók amely mögött mesterségesen kreált szervezetek és tevékenységek vannak. A világtörténelem erre úgy fog emlékezni: a Terrorizmus Kora. Egy olyan megfoghatatlan és pár száz év távlatából könnyedén manipulálható eseménysorok folyama amely a valóságban csak egy célt szolgál: A meglévő társadalmi rend megváltoztatását és egy hatalmas népirtás eltitkolását! Talán soha nem fogjuk megtudni az igazságot, hogy e mögött ki, vagy kik állnak. Talán soha nem derül ki, hogy ez a folyamat valóban szükséges volt-e, vagy csak egy a hatalmát görcsösen féltő parányi közösség a rettegésükből fakadó reakciója az erőforrás válságra és a túlnépesedésre. Ami sajnos tényszerű: a teljes emberiséget érinti az amely egyénekre lebontva iszonyú tragédiák halmaza! Ember, embernek a farkasa! A társadalmi rendünk beomlasztása pofon egyszerű volt és erre az elit igen tudatosan felkészült. Az, hogy az a néhány ezer ember miként vészeli át ezeket a vészterhes időket, csak a jövőben fog hitelesen kiderülni már ha kifog. A jelenben olyan információ nélküli énközpontúság uralkodott el immár szinte minden országban a Földön, amely nélkülözi a rendfenntartást, az infrastruktúrát és a rendszert. A világunk összeomlott, mert össze kellett omlania! A mesterségesen kreált javak rendszere iszonyatosan nagyra fújódott és törvényszerű velejárója volt az a belekódolt összeomlás amely az Elit részéről az évezredes dinasztikus hatalmának megtartását jelenti. Sok ember ébredt fel a nagy összeomlás előtt. Sok ember kezdte kutatni, keresni azokat a megoldásokat amellyel képes lehet maga és a családja részére biztosítani egy olyan élhető jövőt amely ugyan szerény és nehéz, de van esély benne. Ki-ki a saját környezetében, a saját lehetőségeit figyelembe véve próbált fölkészülni arra amiről fogalma sem volt, hogy mennyire lesz kegyetlen. A minden emberi képzeletet felülmúló emberi brutalitás úgy szakadt a békés családok nyakába, hogy iszonyat tempóban kezdett csökkenni a népesség. A pénzvilág lufija kidurrant és megszűnt a világméretű Monopoly által működtetett gazdaság szívverése. A termelés és egyéb munkafolyamatok ellenértéke, a központilag meghatározott elektronikus jel összeomlása egy tőzsdecrachal kezdődött és hiperinfláció söpört végig az országokon. A társadalmi rendet fönntartani egy ilyen világban nem lehetett. A rendőrség morális válsága Magyarországon sokkal gyorsabban alakult ki, mint gondolták volna. Szerte Európában olyan összecsapások és fosztogatások voltak amelyek az etnikai csoportokkal és a történelmi tehertételű közösségekkel a jövőbeli, a terrorizmust pedig mint múltbeli, a Nagy Összeomlást kiváltó okot tudják majd beírni a történelembe. Valóságban persze a terrorizmus egy mesterségesen kreált fogalom és hazugsághalmaz volt. Egy összeomlott világban a lokális népirtások vírussal, milíciákkal, éhínséggel és más, hasonló módszerekkel már homályban maradnak.

3 Budapesten egy iszonyatos robbantással kezdődött amely gyakorlatilag megbénította az ország irányítását. A Szovjetunió felbomlása után több nukleáris bomba került ismeretlen helyre és a robbanás méretéből arra lehetett következtetni, hogy egy ilyen pusztított a Magyar Parlament mellett. Iszonyatos rombolást vitt végbe, az országház gyakorlatilag összeroskadt és akit nem ölt meg a robbanás, azzal az omlás és a sugárzás végzett. A választott képviselők és a miniszterek éppen válságtanácskozást tartottak szinte teljes létszámmal amikor ez bekövetkezett, így megsemmisült a politikai irányító elit. Iszonyat káosz lett úrrá Budapesten. A robbanás mellékhatásaként a környéken végigsöprő elektromágneses impulzus, vagy röviden EMP másfél kilométeres körzetben mindent tönkretett, így a nagy nehezen összeszerveződő mentőcsapatoknak a legnagyobb nehézséget a megbénult autók által eldugított utak megtisztítása jelentette. Fejetlenség uralkodott el az országban és az addigi elfojtott indulatok, reménytelenség hatványozott erővel törtek a felszínre, kezelhetetlen rendvédelmi helyzetet kialakítva. Az összeomlás rendszere nem kalkulál olyan emberekkel akik a felkészülés lehetőségét választották. Egyszerűen abból az okból, mert olyan tudatmanipuláló rendszert építettek föl amellyel úgy tudják befolyásolni embertömegek általános gondolkodását, hogy az a nagy számok törvénye alapján reaktív maradhasson. Tehát körülményre, ingerre úgy reagáló, hogy ne legyen meg benne a tapasztalati alapú tudás a megoldásról. Az oktatási rendszerből hiányoztak azok az igen egyszerű szemléletek és információk, amellyel valaha az őseink boldogultak. A rendszer nem úgy lett felépítve, hogy a régi birodalmak alapján egy idő után káoszba süllyedjen, mert ez a modern világ elvágott minket minden természetestől: az élőkörnyezetünktől, az eredeti tudástól, és művilágot teremtett, egy mátrixot. Viszont ahogy ezt a káoszt anno túl lehetett élni, úgy talán most is lesz rá lehetőség. Egy felelős családapa nem csak a szerencsére bízta a jövőjét, hanem tudatosan tervezett és szervezett. Megtehette, hiszen akkoriban még volt áram, volt internet, volt közbiztonság. Elérhető volt a webshopok hatalmas kínálata, a mobiltelefonos kommunikáció és a távoli barátok, ötletek, tanácsok. Mindeni számára adott volt a szabad akarat, adott volt a lehetőség egy olyan boldogulás elsajátítására amely korántsem biztos, hogy elegendő most a jelenben, a brutalitás korában. Ez egyfajta önvédelmi sport amely a jelentősen megváltozott körülmények túlélésére és elhárítására készíti fel az embert. Persze egy eltévedt golyó, egy atomcsapás ellen nem véd ahogy az oroszlán ellen sem a karate, de jelentősen megnöveli az esélyeket az életben maradásra.

4 Február 18.-ka. csütörtök. Helyszín a Gödöllői-dombság egyik erdeje. Lassan esteledik, ahogy a fokozatosan lenyugvó nap egyre kevesebb fénnyel világítja be a tájat. A távolból szórványos lövések zaját hozza a szél, miközben a lábszárközépig érő hóban egy középkorú férfi igyekszik előreküzdeni magát a metsző szélben. Kimerülten, konok elhatározással tör előre és örül annak, hogy lőnek. A legutóbbi általa is felismert ponton úgy kanyarodott, hogy Pest peremét vette célba. Mivel térkép híján tájékozódni nem tud, még a napot sem látja, pusztán hangok alapján próbálja behatárolni, vajon hol lakhatott egykor Ahogy ott nyomult előre a hóban, azon gondolkozott, hogy vajon ott vannak-e még a fiai, élnek-e még, illetve hogy vajon ebben az állapotában tud-e nekik segíteni. Farmerban, átázott félcipőben kínlódik a mély hóban és a valaha jobb napokat látott pehelytöltetű dzsekijének szakadt maradéka próbálja védeni őt a hidegtől. A domborzat ugyan nem nehéz, de tökön-babon keresztül a mély hóban való menetelés iszonyúan elfárasztotta, a lábujjait már egy ideje nem érzi. Isaszegig egy tehervonat alján utazott és a Gödöllőtől húzódó több részből álló halastórendszer egy sűrű nádasokkal szegélyezett partoldalánál mellett vetette bele magát a dudvába. Dudvába még ha az lenne, de ez egy fagyott és egy átlagember számára élhetetlen világ. Csak az akarata, az apai félsz viszi előre és reméli, hogy a szelleme erősebb a testénél. Abban bízik, hogy odaér és lesz értelme a hosszú útnak a lakhelyéről egészen a két fiáig. Reméli, hogy még nem késő és meg tudja védeni, ki tudja hozni őket a városból, ahol a tavasz egy minden képzeletet felülmúló járvánnyal fog beköszönteni, pokollá változtatva mindazok életét, akik még nem hunytak el. Efelől semmi kétsége, mert nála sokkal okosabb emberek mondták és sajnos be kellett látnia, hogy logikus. Nincs szennyvízelvezetés, ami a holttestek fölolvadásával együtt elhozza a kolera, a tífusz, és a pestis szürke realitását áprilisra. Nincs mese, menni kell. Van egy olyan állapota az akaratnak, hogy a testet robotpilóta üzemmódba kapcsolva csak megy és megy. Ilyenkor nem figyel semmire, nincsenek külső hangok, nincsenek ingerek, a fájdalomérzetet kikapcsolja a tudatos makacsság. Ebben az állapotban, ilyen közegben óriási veszélyben van az az ember aki úgy lépi túl a teste korlátait, hogy ezt előtte nem tapasztalta meg. Éhezve, legyengülve, felszerelés és rendes ruházat nélkül az apa ebben a fagyott világban halálra van ítélve. Tudja, érzi, hogy a mozgásban van az egyetlen lehetősége úgy neki, mint a fiainak. Ebben a kimerült állapotában azonban elég volt egyetlen rossz lépést tennie a mély hóban, miközben egy lejtőn lefelé haladt, a láthatatlanul megbúvó keréknyom keményre fagyott taréja egy szempillantás alatt kibillentette az egyensúlyából és már ott is volt a baj. Rémület villant hasított belé ahogy zuhanni kezdett a meredek szakadékba. A horhos ahol éppen át akart kelni egy átlagosan méter mély természetes árokrendszer amely alján gyökerek és kidőlt emberderéknyi fák fogták fel a zuhanását. A külvilágot már szinte

5 egyáltalán nem érzékelő kimerült tudatának utolsó gondolata a rémület, majd a sötétség uralkodott el mindenen. Meleg. Valami, amit már rég nem tapasztalt és most újra meleget érez az arcán. Sajgó fejjel nyitja ki a szemeit és valami földeset lát maga felett, sárga földet és gyökereket, sárgát Oldalra fordítván a fejét, tőle nagyjából egy méterre tüzet pillantott meg, méghozzá nem akármilyen tüzet. Ez nem úgy lobog, ahogy a megszokott tábortüzek, nem egy pontra rakott helyen ég, hanem a testével párhuzamosan gyújtották meg, tőle másfél méterre, így szinte teljes hosszában melegíti. Csak a szemeit mozgatva nézett körbe a földbarlangban ahol feküdt és ami nem volt nagyobb, mint egy kicsiny szoba. Egy ágakból, és gallyakból készített szükségfekhelyen, átázott kabátja és cipője nélkül a meglepően jó melegben hevert. A tűz másik oldalán a barlang kijárata előtti feketeséget egy zöld ponyva választotta el és csak a bejárat fölött, egy kicsiny részen szűrődött be a hold fénye. Az erős fényű telihold ezüstösen világította be a kopár tájat, és a néma csendben csak a tűz ropogása és a fák fagytöréseinek reccsenése hallatszott. Fejfájásán keresztül hirtelen egy felismerés nyilallt belé: nincs egyedül. Egy csöndes alak ült tőle néhány méteres távolságban egy zsákon és figyelmesen méregette az ébredező férfit. - Hol vagyok? kérdezte Zoltán és felkönyökölt a fekvőhelyzetből. Mivel ült, nem látszódott a magassága, de átlagosnál nagyobb darabnak tűnt, amolyan mackós fazonnak. - A Pécel- Isaszeg és Pest közötti Gödörben, a környék egyetlen földbarlangjában. - Ki maga? Valaki, aki megtalálta vonta meg a vállát a kissé mogorva, bajuszos alak. Amúgy Robi vagyok. Gyurkovics Róbert - és kezet nyújtott. De szólítson csak Robinak Kicsit jobban körbenézve egy, a körülményekhez képest igen otthonossá berendezett kis szükségmenedéket látott. Rendben sorakoztak a férfi különböző felszerelései, és a hátizsákja; tőle nem messze kések, egy balta, illetve a keze ügyében egy távcsöves puska hevert a földön. - Sokáig voltam eszméletlen? a fegyver látványa normál körülmények között nem lett volna egy bizalomgerjesztő, de ebben a világban már megszokták az emberek. Pár hete még Zolinak is volt egy cseh Parabellum kilenc milliméteres pisztolya, de ellopták tőle miközben aludt egy pályaudvaron. - Nagyjából négy óráig. - Mi történt? - Ezt konkrétan nem tudom, én csak megtaláltam magát. A nyomokból arra következtettem, hogy valószínűleg megbotlott és bezuhant a horhosba. Nagy mázlija volt ám, azt tudja? A hónak és az vastag fatörzseknek köszönhető, hogy túlélte a zuhanást meg annak, hogy hallottam a kiáltását. Nem volt egy könnyű dolog ide becipelnem, még szerencse, hogy nem csak a számítógép előtt meresztettem a valagamat! Ez volt az első olyan közvetlen, akár humornak is beillő megjegyzés ami kicsit oldotta a hangulatot. A tűz fölött egy fából faragott kampón teáskanna lógott. Leakasztotta, megtöltött egy bádogbögrét, majd átnyújtotta. - Kökény, galagonya, csipkebogyó és fenyő. Igya meg, fontos, hogy a maghőmérséklete helyre álljon! Látva a másik habozását, ahogy a forró teát bámulta, úgy döntött, ideje motiválnia valamivel. Ne féljen, igya meg, mert ha tüdőgyulladást kap, azzal nehezen boldogulok antibiotikum

6 nélkül! Egy kicsiny flaskából öntött még hozzá valamit. Saját főzésű orvosság, cseresznyéből a nagydarab férfi szélesen elvigyorodott. Valóban jól esett a meleg ital és persze a benne lévő orvosság, amely nem csak a teste belső hőmérsékletére, de a lelki állapotára is jó hatással volt. - Mikor evett utoljára? - a hátizsákja mellett négy zöld vízhatlan zacskó volt. Az egyik bekötött nyílását kezdte kibogozni, miközben végigmérte a lesoványodott férfit. - Tegnap. Még mielőtt fölkapaszkodtam egy tehervonatra. - Tessék nyújtott át egy darab sült húst és egy lepényszerű valamit. Egyen és pihenjen. Isteni szerencse, hogy nem tört el semmije. Egyáltalán mi keresnivalója van erre ebben az időben? Zoltán a meleg pálinkás italnak és az ételnek köszönhetően kezdett egyre jobban feloldódni. Elmesélte a történetét, honnan jött, hová tart és, hogy miért vállalta az életveszélyt. Egyre közvetlenebbül alakult az este és rövidesen összetegeződtek. Kiderült, hogy Robi éppen felderít a kicsiny közösségének, amely valószínűleg kénytelen lesz elhagyni a bázisát, mert a tavaszi olvadás és a fertőzésveszély ki fogja űzni a túlélő városlakók egy részét a dombok közé. Megtudta, hogy évek óta egy hobbit gyakorolt amely a természeti boldogulási technikákat tartalmazza, továbbá kialakított egy olyan szemléletet, amellyel az egyébként korlátozottan, vagy átlag embernek egyáltalán nem élhető közegben egy tizenhét- tizennyolc századbeli létet képes biztosítani a kicsi közösségének. Ismeretségi szinten egységes vészeseti tervvel rendelkeztek a Nagy Összeomlás napján. Ezt a tervet Ő készítette évekkel ezelőtt és csiszolta annak függvényében, hogy milyen extra eszközi és anyagi lehetőségeik adódtak. A tervben benne voltak családtagok, barátok és olyan srácok is akiket néhányszor tanított a természetbeli boldogulási technikákra. A néhány napos bizonytalanság alatt a médiából csak a dezinformáció ömlött az embereknek, de Robi csapatának volt egy alternatív kommunikációs csatornája, így könnyedén el tudták kerülni a zavargásokat, fosztogatásokat és szélesebb körben voltak képesek tájékozódni. Volt egy legális rádiósrendszerünk. Egyszerű technológia, régebben a zsaruk is használtak hasonlót. A lefedettségének köszönhetően könnyedén össze tudtuk hangolni a mozgásokat, mert hiába volt egyeztetve minden, de a véletleneket, előre nem látható eseteket csak így tudtuk áthidalni. Öt család és néhány fiatal srác van a közösségben, akik igen profi szinten tudják megvédeni a táborukat, ha arra kerülne a sor. A vezető még a nyugodt békeidőben megszervezte az oktatásokat és elkészítette a vészeseti tervet, amit mint szentírást kezelt mindenki. Csak így volt meg a lehetőségük arra, hogy a lehető legkisebb károkat szenvedve képesek legyenek egységgé szerveződni és biztonságos kicsiny kolóniát létesíteni a kopár, fagyott erdőben. Az, hogy mennyire voltak előreláthatók a jelek, hogy vajon így utólag mennyire volt indokolt ez a fölkészülés, már Zoli számára is egyértelművé vált. Egy felelősen gondolkodó családapa nem engedheti meg magának azt, hogy egy lehetséges veszéllyel ne foglalkozzon és kizárólag az igen instabil társadalomra bízza a jövőjét. Utólag persze mindenki okos és gyaníthatóan igen sokan gondoltak az elmúlt hónapban azokra az időkre, elmulasztott lehetőségekre amikor még nyugalomban lehetett tanulni, készülni és ha mással nem is, de kamrákban felhalmozott élelmiszerrel és gyógyszerekkel könnyebben tudják átvészelni a szűkös időket. - Szerinted mennyi idő alatt lennék képes ezt a tudást elsajátítani? Ezt ami régen az erdei embereknek természetes volt? kérdezte Zoli.

7 - Hm időjárásfüggő, de úgy gondolom, akár néhány hét intenzív foglalkozással rengeteg technikát elsajátíthatsz. Viszont emelte fel figyelmeztetően a mutatóujját van több dolog amit érdemes megtapasztalni. Legfőképp a növényeket és más, természetben fellelhető dolgok felismerését és használatát. A témakör hatalmas, gyakorlatilag a lakásodból indul és az erdőben végződik. A valóban használható tudás nem olvasott, hanem tapasztalt, begyakorolt. - Értem, de nekem most nincsenek heteim, mielőbb a fiaimhoz kell érnem, szóval muszáj tovább állnom. Tudsz esetleg segíteni, hogy merre menjek és mit csináljak? Miként tájékozódjak? - nézett kérdőn a férfire. - Nézd - emelte rá összehúzott szemöldökkel a tekintetét.- Ebben az állapotban holnap estére megint olyan helyzetbe kerülhetsz,mint ma. Én azt tanácsolom, hogy maradj itt két napig. Ez a horhos védett, ha jönne valaki, az vagy úgy jár mint Te, vagy pedig szépen belegyalogol valamelyik csapdámba. Na meg persze arról se feledkezz meg, hogy korán sötétedik és irgalmatlan hideg van, viszont két nap alatt visszanyerheted annyira az erődet, hogy ezt a légvonalban körülbelül húsz kilométert biztonságban meg tudd tenni a hóban. Hallgass rám! Én is apa vagyok és pontosan tudom mit érzel, de ebben a hacukában, ilyen cipővel szenvedni fogsz pihenten is, mert a mély hó nagyon ki tudja venni az ember erejét! Az égő hosszútűz mellett egyre élénkebb lett a beszélgetést. Robi elmagyarázta ennek a tűztípusnak az életmentő jelentőségét, illetve hogy kemény fákból, elsősorban tölgyből, bükkből, gyertyánból és akácból érdemes készíteni. Megmutatta, hogy mekkora az optimális távolság a tűz és a fekhely között, hogy érdemes kicsi cövekeket leverni, nehogy az alvó ember mellé guruljon egy égő fa. Beszélt az optimális vastagságról, a belső parázsfészek elkészítéséről, amiért cserébe valóban lesz lehetősége a bajbajutottnak pihenni, nem csak vacogni, vagy esetleg megfagyni. Reggel Zoli egész pihenten ébredt. A már megszáradt cipőjét felhúzva indult egészségügyi sétára. Robit sehol sem látta, és mivel az éjjel nem havazott, nem volt friss hó sem, ami mutatta volna merre ment. Ahogy az erdő neszeit fürkészte, fokozatosan erősödő, jellegzetes ropogás ütötte meg a fülét jelezve, hogy valaki közeledik. Zoltán óvatosan takarásba húzódott, mert nem tudhatta biztosan, kinek a bakancsa nyomódik bele az összefagyott hóba. Amint előbukkant a fák közül az alak, egyből felismerte újdonsült barátját és előmerészkedett rejtekéből. Ahogy megpillantotta a férfit, már első ránézésre látszódott, hogy az öltözéke ugyan nem egy Váci utcába való viselet, de ide ez a célszerű. Magas szárú téli bakancsban, vastag barna nadrágban és egy sötétzöld, majd' térdig érő gyapjúkabátban volt, a fejét pedig a kabát vastag kapucnija védte. Vállán a puskája lógott, kezeiben két, látszólag teli kannát markolt. - Szép jó reggelt, remélem jól aludtál! Tudod, hány fok van? Mínusz huszonkettő. Gondoltam, főzök egy meleg, húsos tésztalevest. Még szerencse, hogy lent az aljban nem fagyott be csermely. - Tegnap még úgy éreztem, hogy eddig bírtam csak menni, itt a vég. Iszonyúan kimerültem és átfagytam. Most meg, mintha kicseréltek volna, teljesen új embernek érzem magam. - Látod-látod. Pedig csak a három alapvető szükséglet lett biztosítva számodra: víz, menedék és tűz. Na meg persze némi ennivaló. Ez a második lecke komám, az első a hosszútűz volt az este. - Neked meddig tartott, mire mindent elsajátítottál?

8 - Évekbe tellett, leginkább autodidakta módon. Sokat olvastam a témában és persze az internet is nagy segítség volt. Tapasztalás, tapasztalás Annak ellenére, hogy gyakorlatilag bárki számára adott volt ez a lehetőség, mégis az emberek java odaveszett az első hónapokban. - Elkomorodtak. Robi érezte, hogy ezt nem kellett volna mondania, mert Zoli két hónapja, még a baj kezdete előtt látta utoljára a fiait. A nukleáris tél és a kommunikációs hálózatok megbénulása nagyon lelassította útja során. Semmi információja nem volt szeretteiről és tudatosan temette el magában az aggodalmat mer belátta, hogy csak árt neki a kétségbeesés. Tudatosítsd a jelent! mondogatta magának, mert a cél volt a lénye. - Hallgatok rád, holnapután indulok mondta. - Kérlek, hogy konkrétan erre a feladatra készíts föl! Segíts megtervezni, hogy miként juthatok el biztonságban a fiaimhoz. - Robi elgondolkodott és fél percig nem szólat meg. Sokat oktatott régebben katonákat és civileket egyaránt. Listázta fejben a lehetőségeit, eszközeit, hogy mit tud nélkülözni és milyen tudást érdemes átadnia. - Kemény lesz, mert egy éjszakát mindenféleképpen a szabadban kell töltened és örülj, ha csak egyet. Cipőt nem tudok ugyan adni, de amiben tudok, segítek. Egy kicsit feltuningoljuk ezt a skárpit nézett szánakozva a félcipőre Van egy ötletem. Amire feltétlenül szükséged lesz, az a tájékozódási és tűzgyújtási technikák, illetve az esetleges menedék építéshez a tudnivalók. Minden megoldható és persze túlélhető. Víz van most gazdagon, majd adok só tablettát, hogy jó is legyen a szervezetednek. - Miért? A hó nem jó? - Nem. A sejtozmózisodhoz ásványi sók kellenek, amit a hó igen csekély mértékben tartalmaz. A reggeli alatt Robi magyarázott, térképet mutatott. Zoltánra ömlött az információ miként tud szigetelni a hó alatt található siskanáddal bár ismerte, nem tudta, hogy így hívják. Megtanulta, hogyan teheti a túrára alkalmatlan cipőjét egy kicsit komfortosabbá tenni néhány szövetcsíkkal így már szigetelt is és kevésbé csúszott a fagyott talajon, miként gyújtson tüzet és hogy mi az a fűtött derékalj. Pofon egyszerűnek és jobban belegondolva ésszerűnek tűnt, hogy felmelegített kövek segítségével becsaphatja a hőháztartását és akár még néhány órát is aludhat ebben a hidegben a szabad ég alatt. Ömlött a célirányos információ és az ebédhez már Zolinak kellett megrakni a tüzet, amit utána át kellett alakítania csillag tűzzé, hogy ne pazarolja a fát. Folyamatosan tapasztalta meg az életben maradáshoz szükséges praktikákat, és az esti beszélgetéskor már az otthoni lehetőségekről beszéltek. - Mit gondolsz Robi? Ha nincs otthon vizük, miként tudom majd megoldani, hogy ne haljunk szomjan? - Van bojleretek? - Van. Egy százhúsz literes villanybojler, miért? - Akkor reménykedj benne, hogy nem hagyták nyitva valamely csapot, mert így a vákuum nem engedi visszaszívódni az összes vizet és gyaníthatóan találsz benne. - Hm svédfogó? - Ja szedd szét és, ha befagyott, akkor rakj alá egy kisebb tüzet, hogy kiolvadjon. Nyugi, erős tartálya van, bírni fogja. Ha pedig már nincs benne semmi, de szét tudod szedni, bányászd ki belőle az anód rudat! Tömény magnézium, ég mint a veszett fene Emlékszel? Mutattam. - Igen, még dereng valami.

9 - Azon kívül a WC tartály is ad kábé tizenöt- tizennyolc liter vizet, vagy a só tabletta és az olvasztott hó, amit már megtapasztalhattál. Bár az így nyert vízhez a sima smack leves sós fűszerzacskóját is bele tudod önteni, abban szintén megvan minden, amire a szervezetednek szüksége lehet. Zoltán számára érdekes témának bizonyult az urbánus túlélés és bár nem tudták a gyakorlatban is kipróbálni, sok hasznosítható ötletet kapott. Az indulás előtti este a szerény körülmények ellenére tisztességesen bevacsorázott és pontról pontra ismét átbeszélték, merre menjen, hol álljon meg és hol töltse az éjszakát. Robi jól ismerte a környéket így olyan optimális táborozó helyet javasolt, ahol reményeik szerint a tanultakat alkalmazva ki tudja majd pihenni az egész napos gyaloglást a mély hóban. Nem volt nagy a távolság Zoli lakásáig, nyáron fél nap alatt kényelmesen odaért volna, de ebben az időben életbevágóan fontos volt a tervezés. Még sötét volt az ég, mikor Zoli felébredt. A megmaradt kis parazsakból felfújta a tüzet, megrakta az előre bekészített száraz fával és föltette a vizet melegedni. Az időközben szintén felébredt Robi elégedetten konstatálta, hogy a három napja éppen, hogy el nem pusztult férfi még kissé rutintalanul ugyan, de már elboldogul. Megoldja és ez a lényeg. Rövidesen már forrt a teavíz és az addigi tanár büszkén mosolygott. - Ugyan nagy kincs a tojásporom, de azt mondom: egy jó szalonnás tojással indítalak útnak, hogy legyen energiád, legyen benned fehérje. Összerakok számodra egy kis csomagot amit nélkülözni tudok és fogadd meg, amit már mondtam: Nem akkor kell enni amikor éhes vagy, hanem akkor,amikor eljön az ideje. Izgatott leszel és könnyen eléhezhetsz! - Eléhezhetek? - Igen. - Az mit jelent? - Ha nem pótolod megfelelően a szénhidrátot és a cukrot, és kimeríted a tartalékaidat, akkor eléhezhetsz. Ha ez megtörténik, akkor már késő reagálni, a szervezeted nem tudja olyan gyorsan hasznosítani a táplálékot, hogy hatása lenne, hiába gyömöszölnél magadba sorban egy rakás energiaszeletet. De a folyadékpótlás is fontos, szóval igyál rendesen, mert ebben a nagy hóban is kiszáradhatsz annyira, hogy az jelentős erővesztést eredményezhet! Róbert szünetet tartott, várta, hogy az elhangzottak ülepedjenek a férfi fejében, kellően fel tudja dolgozni, hogy aztán észben tarthassa az intelmeket. Mikor úgy ítélte meg, eleget várt, az addigi ülő helyzetéből felállt és kezet nyújtott Zoltánnak. Hát, ez minden, amit tudnod kell. Mivel gondolom már indulnál, nem szeretnélek feltartani. - Köszönöm! - állt fel Zoli és fogott kezet. - Mindent köszönök, amit értem tettél és remélem találkozunk még! - Én úgyszintén. Mint már mondtam, keressetek meg minket nyugodtan. A jelzéseimet a fákon már ismered és nagyjából tudod merre találsz, de ha jössz, jelezz időben és jól láthatóan, mert a tábort védő srácoknak a biztonság az első. Szikár, éhes hiúzok, a vezetőjük egy Rosen nevű férfi. Ha esetleg összetalálkozol vele, ne lepődj meg, ő ugyanis egy huszonöt éves fiatal férfi, de ez ne tévesszen meg! Ha becserkésztek, azonnal add meg magad. Tudni fognak rólatok, de azért csak óvatosan. - Értem. Hát, még egyszer köszönök mindent és sok szerencsét kívánok nektek! - Én is neked. Kívánom, hogy épségben találd a fiaidat.

10 A kicsit szentimentálisra sikeredett búcsúzás után Zoli elindult kifelé a horhosból. Már érzett magában annyi erőt, hogy valóban sikeresen el tudjon jutni a családjához, amikor a kép ismét kezdett elhomályosodni. Ismerte már ezt az érzést és most nem tudta hova tenni. - Mi történik? Selyemponyva, ágak és enyhe füstszag Mi ez? Pisilni kell Aham. Hálózsákban vagyok. Hol vagyok? gondolta. Majd ahogy Zoli egyre inkább visszazökkent a valóságba a realisztikus álomból és körülnézett, már értett mindent. Tőle nem messze a két fia rakta a tüzet és éppen azon vitatkoztak, hogy ma reggel ki menjen el vízért. A kicsiny szükségmenedékeik takaros rendben voltak felállítva egyenletes távolságra a központban égő tűztől. Talán az átélt borzalmak hatására, de hosszú idő óta először álmodott, ráadásul reményteljeset. egy olyan emberrel, akinek ha minden jól megy egy napon ismét megszoríthatja a kezét. Valaha, még a békés időkben sokat bolyongtak együtt és rengeteg hasznos technikát, gondolkodásmódot sajátított el tőle. Robi, vagy ahogy a becenevén ismerte, Nomád valóban létezett. Anno, mikor még minden normális, hétköznapi volt, évekig foglakozott ezzel a hobbival, amelyet felkészülésnek is betudhatunk. Eszébe jutottak utolsó mondatai, amelyet az egyik felkészítő hétvégekor mondott: A napi életünktől eltérő vészhelyzetek kezelése nem csak pusztán tudást igényel. Egy szemléletet, amely irányítja az ösztönösséget, tapasztalatokkal operálva tervezi a megoldást. Nem attól lesz az ember hatékony a problémák kezelésében, ha elhiszi magáról: birtokában van olyan képességek halmazának, amikről eddig sokat hallott és olvasott. A tapasztalat az, ami valódi önbizalmat ad, és az ebből összeálló rendszer, ami bárki számára lehetővé teheti a boldogulást, az amúgy köznapi értelemben élhetetlen közegben. A jelenben Zoli is rendelkezett Robi tudásával és az alternatív jövőbeli álma, mi lett volna, ha nem foglalkozik a felkészüléssel teljesen felébresztette. Gyaníthatóan most a fiai nem egymást zrikálnák a víz miatt és nem égne tűz. Nem égne semmi a fagyott világban és a felolvadás számukra az oszlással lenne egyenlő.

11 Február 22 szombat. Mogyoród melletti romos tanya, az úgynevezett Hiúz odú. A huszonöt éves szikár férfi digitális terepmintájú amerikai gyakorlóban sétált hátratett kézzel a hóban. Az öltözködése láttán egy kiképző őrmester is elégedetten csettintett volna, ha mindez a laktanyában történik, de ez a farm egy katonai szimulációval foglalkozó hobbi közösség, a Hiúzok tulajdonában volt. Rosen, a vezetőjük örökölte nagyszülei halála után a nagyjából két hektárnyi területet amit a kialakult gazdasági világválság miatt nem lehetett reális áron értékesíteni. Így lett a romos ház és a hozzá tartozó régi épületegyüttes megmaradt pincerendszere egy gyakorlóterep, ami ideális volt szinte minden gyalogos harcászati gyakorlásra, képzésre. Kiépített mini gyalogsági árkok, menedékek és lesállások voltak a területen és több olyan szándékosan beültetett, vagy éppen meghagyott növény, amely reálissá tette a terepet Lényegesen precízebb és gyakorlatiasabb volt ez a két hektár, mint sok katonai oktatásra kialakított objektum. Húsz- huszonöt éves lelkes amatőr férfiak gyakorolták itt rendszeresen egy volt katona tanácsait követve a terepmozgásokat, rajtaütéseket és az épületharcászatot. Minden olyat ami a Dél-Szláv háborúban megtörtént és ami itt, a békés Magyarországon szintén reális lehet, ha a körülmények is úgy akarják. Egy vékony, közel két méter magas szikár alak kocogott Rosen felé és már messziről lehetett hallani, hogy morog. - Ezt nem hiszem el! Mert mindig csak az ökörködés! - Mi van már megint? kérdezte Min morogsz, Oli?

12 - Tele a tököm Petivel, meg a hülyeségeivel! Már megint az álkulcskészletével kellett baromkodnia, most meg nem tudjuk kinyitni azt a rohadt szemléltető bilincset! Ha nem lennének itt az újoncok úgy picsán rúgnám, hogy az égen lyukat fúrna. - Ne bassz!! hűlt el Rosen. És ki van összebilincselve? - Vilkó válaszolt a férfi némileg higgadtabban, majd nagyot fújtatva folytatta. Van a kocsidban erővágó? - Semmi szükség rá, ott a bilincskulcs készlet a Bergenemben. Olivér a Dél-Szláv háborúban harcolt évekig a horvátok oldalán. Igazi agyonütni nem lehet fazon azon kevesek közé tartozik akik jelentős mentális torzulás nélkül megúszták a borzalmakat. Valaha Szolnokon a 88-asoknál kezdte a pályafutását, majd a fronton folytatta a tapasztalatszerzést. Ő volt a Farkasok egyik kiképzője és a szabadidejében valódi harctéri tapasztalatokat próbált átadni a Hiúzoknak több-kevesebb sikerrel. Kulcskészlete egy hobbinak köszönhető. Van aki bélyeget gyűjt, Rosen többek között bilincskulcsokat. A világ minden tájáról volt neki, így remélték, hogy a szemléltető bilincshez is lesz. - Véletlenül Oli, de hol a túróban van az eredeti kulcs? - kérdezte Rosen, miközben előhalászta készletét, majd elindult Olivérrel az oktatás helyszínére. - Petinél volt otthon a bilinccsel együtt, de annyi esze nem volt, hogy azt is hozza. Járt a szája, hogy neki nem kell, mert amúgy is be akarja mutatni az újoncoknak a kinyitási technikát, de beégett. - Tudod, hogy mindjárt itt lesz Nomád és még sehol sem vagyunk a helység elkészítésével? - Tudom megint morogni fog. - Abba biztos lehetsz! Időközben megérkezetek az oktatási helyszínéül szolgáló, az egyik romos pincehelyiség előtt lévő rejtett, nagyjából tíz méter széles és ugyan annyi hosszú placcra. Az újoncokat egysoros oszlopban az állandóan tartandó követési távolság érdekében összekötve, futólépésben vezette ki Joker a területről, ahol egy szabadtéri tanterem volt berendezve padokkal, asztalokkal és egy szemléltető táblával. Az egyik pad előtt Vilkó térdelt, fölötte félreérthető testhelyzetben állt Peti, aki veszettül fésülte éppen a zárat. Már nem hülyéskedett, csak vörös fejjel kínlódott zavarában. Ahogy a csapat vezetője meglátta a kissé homoerotikus helyzetet, nem tudta tovább türtőztetni magát. Az újoncok már nem voltak ott, így csapatbeosztás ide, katonai szimuláció oda, a haver tört elő belőle röhögve. - Mi a repedt faszt csinálsz vazze? kérdezte Rosen. A bajtársiasság azonnal megmutatkozott rajta, miközben a telefonjáért nyúlt, ami csak nála lehetett a képzések alatt, és már készítette is a képeket. - Megy föl a képzési anyagok közé a fórumba. Nagyeszű! kiáltott fel, ahogy egy jól sikerült képet készített, majd miközben beállt a következőhöz, folytatta. Ez a minimum, egyáltalán hogy a túróba lehetsz ennyire felelőtlen? - Ne már!- szólalt meg térdepelve Vilkó Azokkal a képekkel engem is szivatsz, tehetek én arról, hogy a mi kis mesterbetörőnk még egy szimpla bilincset sem tud kinyitni?

13 - Ez azért van, mert hideg van és reszket a kezem védekezett a három r betű elhagyásával raccsolva Peti. - A fenét van hideg, csak mínusz kettő van! Állj félre, van nálam kulcs. Vilkó ezután egy pillanat alatt kiszabadult, miközben Peti csak toporgott zavarában. - No Urak! - vedlett vissza Rosen profi vezetővé. - Nem érünk rá további szarakodni, kezdjük berendezni ezt a termet ezerrel, mert Nomád mindjárt itt lesz. Oli, mekkora körre vitte Joker az újoncokat? - Nagyjából fél óra és visszaérnek tippelt a férfi. - Úgy látom, hogy a drága Kovács Péterünknek köszönhetően most pakolhatunk mi. Gyerünk, mozogjunk! barátilag meglegyintette Petit, aki mivel érezte, hogy hibázott, csak behúzta a nyakát. Vilkó, te menj a kocsihoz a generátorért, mellette találsz hozzá benzint is. Az oktatási blokk amit a Hiúzok az újoncoknak leadtak, nem csak kizárólagosan katonai anyagot tartalmazott. Volt benne oxiológus által leadott elsősegély képzés, híradástechnikai ismeretek és túlélés, bushcraft. Ez utóbbiban volt érdekelt Nomád, aki már évek óta osztotta meg a tudást az interneten és tartott kisebb- nagyobb oktatásokat különböző csoportoknak. Rosen is a videói alapján ismerte meg és az első találkozásuk egy rádióbeszélgetéskor történt, ahol Nomád, mint meghívott vendég volt jelen. A téma egy rendkívüli hófúvás volt március közepén, a magyar nemzeti ünnepen és ami katasztrófahelyzetté fajulva borzolta országosan a kedélyeket. A mikrofonon kívüli kötetlen beszélgetésük alkalmával kiderült, hogy nem csak bushcarft-al foglalkozik, hanem az országban talán egyedülálló módon a munkájából adódóan olyan vészeseti forgatókönyveket készít amelyek nem laborszagú elméleti helyzetekben kalkulálnak, hanem terepre realizált, precízen, az aktuális igények alapján kidolgozott tervek. Mint vagyonvédelmi szakember, több olyan vészeseti tervet látott már, amelyek valóságban csak nagyon korlátozottan működhettek. Az idők során sok ellenségre tett szert a szakmáján belül túlzottan egyenes realizmusa miatt, de ez nem gátolta meg abban, hogy évek alatt kifejlesszen egy olyan oktatási rendszert, amelyet átlag polgári személyekre optimalizált. Ez a rendszer ötvözte a katonai túlélést, a bushcraftot és a modern vészeseti tervek tartalmát. Beszélgetésüknek az eredménye egy megállapodás lett, amelyre a Hiúzoknak a jelenben, Nomádnak pedig a jövőben volt szüksége. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy részt vett a képzésekben, mint külsős oktató, egyeztette a tanagyagot Rosennal, és időről-időre más és más praktikákkal rukkolt elő a srácoknak. Ezen felül megállapodtak abban, hogy elkészíti a közösség vészeseti tervét és alternatív kommunikációs rendszerét, ami sajnos a tapasztalatai alapján még a hivatásos körökben is szürke foltnak számított. Egy számára rejtélyes okból kifolyólag az emberek olyannyira nem ismerték ezen terület lehetőségeit és jelentőségét, hogy mindenki szinte csak és kizárólag a mobiltelefonokra és az internetre hagyatkozott. Még a Katasztrófa Védelem is olyan primitív szintű alternatív kommunikációval rendelkezett, hogy amikor önként próbált segíteni igencsak megdöbbent a tapasztaltakon és az egész rendszer átlag polgárokhoz való viszonyulásán. A nagyjából egy órás beszélgetés tett igazán pontot azon törekvése végére, hogy képzettségével támogassa a KV munkatársait, mivel az ott tapasztalt bürokrata ostobaság véleménye szerint egy valódi vészhelyzetben iszonyú károkat okozhat. Eldöntötte, hogy folytatja tovább azt az utat, amely magánszerveződések megsegítésében tudott csak kiteljesedni.

14 A kézfogás- szintű megállapodás mindkét férfinek komoly jelentőséggel bírt és idővel a szimpátia egyfajta barátsággá forrta ki magát a Hiúzok vezetője és a bushcraft oktató között. Tíz perccel délután kettő előtt egy nagy fehér Hyundai terepjáró kanyarodott a bázis bejárata elé. Ritka volt, hogy Nomád késsen és igen allergiás volt arra, ha nem úgy történtek a dolgok, ahogy azt előtte egyeztették. Ilyenkor a kissé vehemens természete jött elő és különösebb lelkiismeret furdalás nélkül szentségelt úgy Olivérrel, mint Rosennal egyaránt. A terem időben elkészült, hála a vezető immár csöppet sem szofisztikált nógatásának és megérkeztek az újoncok is akiknek lógott keze, lába a futástól. - Jónagyot az uraknak. Szevasztok! emelte meg az elmaradhatatlan zöld kalapját Nomád és kezet fogott előbb a csapat vezetőivel, majd a többi Hiúzzal. Minek köszönhetem ezt a megtiszteltetést, hogy időben kezdhetek? jött a szokásos csesztetés. Talán a korbeli különbség, talán a létszám volt az oka, de valamiért mindig volt csúszás és ezt nem állhatta meg szó nélkül, de a mai nap kivétel volt. - Ne is mond! Éppen, hogy nem csúsztunk meg Olyan történt, hogy beájulsz, ha elmondom! A viszony és a kommunikáció teljesen baráti és közvetlen volt köztük. Nomád nem volt alárendelve senkinek, ellenben a megállapodás alapján az oktatása közben mindenki alá volt rendelve neki. Inkább a polgári oktatás, mint a katonás stílus feküdt neki igazán, így időnként okozott némi vezetői fővakarást a közvetlen stílusával. - Majd később beszámolsz róla, most inkább haladjunk, mert megalszik a tej a szánkban! Rosen nyelt egyet, de nem szólt. - Nomád már csak ilyen- könyvelte el ismét magába. A terembe, ahol világítás se volt, hosszabbítón keresztül vitték be a generátor által biztosított áramot. Bent egy asztalra kipakolták a laptopot, a projektort, a szemléltetőeszközöket, és elindult a másfél órán keresztül tartó, kizárólagosan csak alapokról szóló előadás az újoncoknak. A három fő témakört érintett: a vizet, a menedéket és a tüzet. Kifejtette, mennyire fontos, hogy ebben a sorrendben legyenek biztosítva annak érdekében, hogy az ember életben maradjon. Részleteiben beszélt a vízszerzési technikákról, eszközökről, milyen természetes és mesterséges menedékek vannak, milyen tűzgyújtási technikák, illetve tűzfajták. Mindent szemléltetett és amit csak lehetett, megmutatott. Az előadás közben többször megakadt a szeme egy huszonéves kölykön aki átázott lábszárú nadrágban ült a padon és el-el bóbiskolt. Rendben, hogy fáradt vagy de az apád faszát lógatod itt a fejed gondolta bosszúsan, úgyhogy a szikravető bemutatóján olyan szikraesőt kapott a puhány kölke, hogy szinte lefordult a padról a többiek nagy derültségére. - Rendkívül fontos fiúk, hogy olyan alapvető, mottószerű gondolatokat tegyetek magatokévá, amik már önmagukban is jelentősen megnövelik a túlélési esélyeiteket. Átadásukhoz nem kell más, csak beszélgetés. Víz és táplálkozás témakörben gyakorlatilag csak be kell helyettesíteni a kívánt területet a fix gondolatmenetbe: Nem akkor kell enni, vagy inni, amikor éhes vagy, hanem amikor eljön az ideje! Egy zömök, kevésbé fáradt újonc tette föl a kezét jelezve, hogy kérdezne. - És mi van akkor, ha az ember olyan helyzetben van, amikor semmi nem juttatja eszébe? - Erre való a kialakított napirend, amiben olyan egységes jelzések vannak, melyek figyelmeztetnek. Ez lehet akár az órátok, vagy a telefonotok időzítője, de ha nincs egyik se, akkor a harangzúgás. Valaha nem csak a Nándorfehérvári diadalt jelentette délben, illetve

15 reggel a reggeli, este az esti misére hívást, hanem az emberek napi bioritmusának beállításában is óriási szerepe volt. De ha esetleg neadjisten nincs harangozás, akkor a nap és a csillagok állása adhat támpontot, ámbár, ha ezekre kell támaszkodni, akkor már igencsak nagy gondban lehet az ember. - Értem. És mit csináljak akkor, ha elfelejtem? - He-he. Előbb vagy utóbb eszedbe fog jutni és igencsak motivált leszel. Keress egy nyugodt helyet, ahol erőt tudsz gyűjteni az evés-ivás után. Ennek a pihenésnek a hossza persze a körülményektől függ, de ha nincs közvetlen veszély akkor legalább negyed órával több legyen mint amit szükségesnek éreztek. Természetesen ez egyén, edzettség, nem és korfüggő. Van, aki jobban bírja, van aki kevésbé Ezt mindenkinek érdemes megtapasztalnia saját magán! Körbenézvén a hallgatóságán már nyoma sem volt a lógó fejeknek. Mindenki érdeklődve figyelt. Na. Ez egészen jó, pedig ez még elég száraz anyag.- gondolta - A menedékeknél a körülmények igencsak sokat változtathatnak a szemléleten. Teljesen másként kell gondolkodni egy háborús helyzetben, amikor esetleg vadászhatnak rátok és teljesen máshogy a vészhelyzetben, amikor az a cél, hogy minél gyorsabban megtaláljanak. A lényeg ugyanakkor mindkét esetben a szélvédettség, az egyenletes talaj, na meg persze a tető a fejetek fölé. Ha baj van, akkor persze minél jobban legyünk láthatóak, és ha van nálunk jeladó, akkor kapcsoljuk be. Ha telefonon tudunk segítséget kérni, akkor a pontos helymeghatározást tereptárgyak, ösvények elmagyarázásával segíthetjük, ha pedig kéznél van egy GPS, akkor meg nem kell ragoznom. A vetítővásznon látható illusztrációkat egy lézeres ceruzával mutogatta a monológja közben. - Tűz témakörnél amit kiemelnék, az a begyújtással kapcsolatos mottó, a többi már tananyag szintű. Tapasztalat, hogy minimum dupla annyi élesztékre, vagy ahogy az átlag ember ismeri: gyújtósra van szükség, mint amire először gondol az ember. A felszerelésbe legyen mindig valami könnyen gyulladó és aránylag sokáig égő anyag, például felcsíkozott bicikligumi belső, amivel be lehet indítani a tüzet. Lehet kapni mindenféle tűzgyújtó trutyit, de akár technokol rapiddal is boldogulhattok, vagy felcsíkozott tejgumival. A szagával ott, abban a helyzetben úgyse fogtok törődni. A szemléltetés és a magyarázat a kivetített anyagokkal együtt, köszönhetően a közvetlen előadói stílusnak, igen jól megragad a fiúkban. Már a harmadik ilyen csoporttal foglalkozott és elégedett volt a hallgatókkal. Azok közül, akik nem morzsolódtak le, került ki a Hiúzok lassan gyarapodó, ám annál rátermettebb csapata. Természetesen nem a bushcraft oktatások csökkentették a létszámot, hanem az egyébként igen komoly fizikai és mentális igénybevétel, amit a képzéseken nagyon komolyan vettek az oktatók. Terepen az oktatás egy igen sajátságos pedagógia alapján történt, és az eddigi tapasztalatok alapján működött. A jó kapcsolat és a jövőbeli esetleges kölcsönös együttműködés lehetősége olyan szintű képzettséget eredményezett, amely a legjobb tudomásuk szerint még a hivatásos állományban sem volt meg. Természetesen általános hadászati- és eszközbeli területen nem rúghattak labdába az államilag finanszírozott szervekkel, de egy polgári szerveződés leendő gyakorlati szükségleteit lényegesen

16 professzionálisabban tudták biztosítani egy esetleges vészhelyzetben, mint a bürokráciával lassított, fizetett szakemberek. Az elméleti előadás közben több eszköz is bemutatásra került, amiket a végén elrendelt negyed órás szünetben a fiúk végig taperolhattak. Kézbe vehették az összes kést és baltát, amit az évek alatt szinte csak szemléltetési célból gyűjtött Nomád. Persze mindegyik kipróbált, használt eszköz volt, de ő nem tartozott az eszköz fetisizálók azon táborához, akik csak megveszik, és aztán a vitrinben nézegetik a cuccaikat. Az újoncok kellően kipihenték magukat és a túléléses előadás után Peti vette őket kezelésbe az önvédelmi oktatás erejéig. Egyszerű, letisztult katonai közelharcot tanított amely a judo múltjának köszönhetően igen közel állt hozzá. Már nem hülyéskedett, hanem kőkeményen mutatta be és magyarázta a technikákat. Nem az volt a cél, hogy a néhány alkalom során valódi ragadozókat képezzen, hanem olyan alap mozgáskultúrát adott át amely az ember önkéntelen reakcióira alapoz. Mielőtt Nomád hazament volna, tartottak egy rövid egyeztetést, amelyen értékelték az oktatást és az addig megbeszélt folyamatban lévő ügyek állását. - Nem mondom azt, hogy újdonság volt számomra mindaz amit elmondtál, de valahogy mindig raksz bele valami újat is kezdte Rosen a megbeszélést, amin az előadón kívül öt Farkas vett részt. - Hiszem, hogy egy adott gerincvonal mentén az elmondottak, megtűzdelve a közvetlen standup elemeivel teszik igazán fogyaszthatóvá a tananyagokat. Remélem is, hogy tudtam újat mondani! - mosolygott a bajusza alatt. - Te Nomi! Mi a helyzet a rádiós rendszerrel? - vette át a szót Olivér aki volt katonaként igen jól átlátta mindazt, amiről Nomád már oly' sokszor beszélt, de az átlag ember nem igazán akarta felfogni a jelentőségét. A vészeseti kommunikációra terelődött a beszélgetés, amelyet már egy ideje szerveztek, hogy mielőbb összejöhessen közösségi szinten. Minden józan ésszel gondolkodó ember egy pillanat alatt átlátja a szükségességét, ha megpróbálja elméletben belehelyezni akár az argentin, akár az ukrán összeomlásra. A rendvédelmi szerveknek jól felfogott érdeke a dezinformáció egy, az adott társadalmi struktúrára veszélyes helyzetben annak érdekében, hogy a zavargás résztvevői ne sokasodjanak, egymás között ne tudjanak kommunikálni. Így az első reakcióik között szerepel a kommunikáció megbénítása. Utólag lehet hivatkozni persze rendszerösszeomlásra, meg randalírozókra, akik megrongálták az átjátszó állomásokat, de a valóságban ez egy intézkedési rend része. - Megérkeztek már rádióitok? - kérdezte Nomád. - Érdemes egyáltalán az átjátszót elkezdeni összeállítani? - Egy pillanat urak, mert én nem voltam ott a legutóbbi egyeztetésen! - szólt közbe Rosen. - Nem egészen értem ezt az átjátszós dolgot, hogy miként működne ez egy olyan világban ahol nincs áram? - Az a szörnyű, hogy a Katasztrófa Védelem elvben szakembernek gondolt, fizetett alkalmazottjának is újdonság volt a dolog. nézett az ég felé Nomád - Lényegében egy egyszerű átjátszó, amely tök legálisan beszerezhető eszközökkel megvalósítható, ráadásul emberi összegből.

17 - És ez legális, nem ütközik semmilyen jogszabályba? Kérdezte Joker nekem múltkor egy tüntetésen a zsaruk elkobozták a rádiómat igaz más is volt nálam - vigyorodott el sejtelmesen. - Az eszközök beszerzése és az összeszerelés nem. A használat pedig csak abban az esetben, ha nem a szabályos csatornákat használjátok, amelyek gyakorlatilag az ún. PMR frekvenciák. - Mi az a PMR? - A PMR egy angol rövidítés, personal mobil radio, tehát személyi mobil rádió. Természetesen a rendszer képes a teljes tartomány lefedésére folytatta az eredeti gondolatmenetet - és ennek használata egy összeomlott világban már nagyon nem érdekli a frekvencia hatóságot. - Oké, de ebbe nem hallgathat bele más? - Ha beállítjátok a szelektív zajzárat és a kódolót, úgy csak bugyborékolást hall az illetéktelen fél. A rádiók amiket ajánlottam tudják ezt. Már néhány hónapja ment ez a beszerzési hercehurca, de persze mint mindennek, úgy ennek is az anyagiak szabtak gátat, meg az ismeret hiánya. Amíg az emberek nem látják át, hogy milyen lehetőségük van alacsony befektetett összeggel, természetesen nem halad semmi. Annak ellenére sem, hogy akár komoly településvédelmi hálózatot is létre lehet hozni ennek alapján, és természetesen nem csak a walkie-talkie előnyeiben kell gondolkodni. Egy ilyen átjátszó megvásárolható, mint kész termék félmillióért, és kell még hozzá több eszköz, illetve szaktudás az összeszereléséhez, de akár otthon, komolyabb rádiótechnikai ismeretek nélkül is összeállítható. Létezik ennek sima polgári változata illetve olyan is amelyet zavargások koordinálására is lehet használni. Az utóbbihoz először is kell egy egyszerű akár kínai rádió. Még egy egyszerű, áruházakban kapható is alkalmas lehet erre. Szükség van továbbá egy trafóra, akkumulátorra, antennára, kábelekre és egy papagáj átjátszóra. De egy újabban forgalmazott Puxing rádió ezt mind tudja egyben, kivéve a papagáj üzemmódot. Ez a szövegtovábbító a lelke. Magát az átjátszót egy komoly antennával magas pontra kell telepíteni, amit a kicsi kézi rádiók elérnek. Adáskor a papagáj gyakorlatilag megjegyzi a mondott szöveget, aminek hossza függ a beállítástól, és azt tovább sugározza a legális teljesítménnyel ami 0,5W. A jelentős teljesítmény növekedést a professzionális antenna fogja adni. A magaslati pontnak és a jó antennának köszönhetően megdöbbentő, több tíz kilométeres távokat is át lehet hidalni egy egyszerű rádióval. - Te Nomi, értem én, hogy fix telepítés, meg hálózati áram, de mi van akkor, ha nincs áram, vagy ha menni kell? Visszük magunkkal a teljes pakkot? - Hm Nem. Más rendszerben kell gondolkodni. A prepper változata az átjátszónak egy álcázott, mobil dolog és csak át kell telepítenetek, nincs szükség állandó energiaellátásra. Adtam a múltkor erről egy anyagot Tudod, Rosen, abban a kis piros dossziéban, amit jól elhagytál. Neked meg van még Gary? Gary egy nagyon hallgatag tagja volt a Farkasoknak, az a fajta aki a csöndből rukkol elő valami igencsak meglepő teljesítménnyel. Őt érdekelte a leginkább i a vészeseti kommunikáció és úgy mindenestől a rádiózás. Volt is egy komolyabb kézi rádiója, amihez vásárolt egy profi antennát. Jelentősen megnövekedett a vételi- és adási teljesítmény, a tisztaság és a távolság, így ő lett a csapat kommunikációért felelős embere.

18 - Meg van az anyag és már nézegettem is, milyen cuccokból tudnánk válogatni. Mit gondolsz? Mibe lenne érdemes rakni a rendszert, hogy az biztonságosan szállítható legyen? - Száztízes átmérőjű PVC cső szerintem a legolcsóbb és egyben a legjobban szigetelhető. Minden adott hozzá egy vízvezeték szerelő boltban, csak rendesen, egy sínre szerelten kell belerakni a rendszer alkotórészeit. - Oké, de milyen áramforrásról fog működni? - Napelemről. A kínaiak megtanultak minőséget gyártani, így elérhető áron lehet olyan, túrára kifejlesztett solar paneleket vásárolni, amik könnyedén összehajthatóak és iszonyat teljesítményt tudnak. Egy ilyen panel képes akár egy laptopot is folyamatosan ellátni energiával, persze napos időben. Az összerakott közösségi vészeseti koncepciónak az egyik sarokköve a vészeseti kommunikáció volt. Rádiózgatás közben tapasztalta, hogy a Pilis tetején lévő rádioamatőr átjátszó, amely hasonló paraméterekkel rendelkezett, micsoda bődületes távolságok áthidalására volt képes. Mogyoródról könnyedén el lehetett érni és egészen Siófokig lement az adás. Természetesen optimális időjárási körülmények között és magaslati pontokról volt ez érvényes; a belváros vasbeton rengetegében az árnyékolás miatt nem volt tökéletes a kommunikáció. Volt egy olyan álma, hogy ezzel meg lehetne oldani kisebb települések ön- és katasztrófa védelmi szerveződéseit, de sajnos nem talált támogatókra egyik hatóság, politikai erő részéről se. Annak ellenére se, hogy ez a rendszer lényegesen olcsóbb és hatékonyabb lett volna, mint az a széles körben alkalmazott településvédelmi technika, amelyben a családapák délután hat és este 10 között polgárőrként járőröznek a faluban, így a dörzsöltebb betörőknek elég volt továbbra is a polgárőrök lefekvése után, hajnali kettő és négy között lopni menni. - Van már elegendő pénz a beszerzésre? kérdezte Nomád - Mert szeretnék haladni, nem bírom a szarakodást. - Van. Nyugodtan szerezd be a cuccokat és rendezzük az anyagiakat.- mondta Rosen. Ki fogja majd összerakni? - Én. Nem nagy dolog, még le is festem terepszínűre, hogy rejtett maradjon. Most viszont lépek, mert még el kell mennem a fiamért, lassan véget ér a zenekari próbája. - Őt nem érdekli a bushcraft?- kérdezte Olivér. - Sok tekintetben keményebb, mint a mostani újoncok, de a gitár a dilije és ezt tiszteletben tartom., Mikor lesz a következő ugri-bugri? - Márciusban és akkor már jó lenne az átjátszót tesztelni. - Oké, meglesz. Na szevasztok! Gary, segíts már légyszi kicipelni a cuccaimat! A gyors elköszönés után a Hiúzok már el is kezdtek felkészülni a következő órára, ami az önvédelem után egy pihentető lesállás készítés volt az újoncoknak. Rendes katonai lesállás katonai szimulációs stílusban amit teljesen realisztikusan, kiásva és álcázva kiviteleztek.

19 Tél vége Talán a globális fölmelegedésnek köszönhetően, vagy elképzelhető, hogy az átlag technológiai szint fölötti eszközökkel befolyásolva, de elindult egy olyan gyors természeti folyamat, amely mint valami kicsi jégkorszak csapott le az Amerikai Egyesült Államokra. Persze a meteorológusok a fősodratú médiában hoztak régi példákat a szokatlan időjárási jelenségre, de valahogy ezekre a példákra nem nagyon emlékezett még az idősebb korosztály sem. A téli időszak ellenére is olyan szokatlan hideghullám árasztotta el Kanadát és az USA északi államait, hogy több vadonélő állat, leginkább szavasok és őzek, állva fagytak meg. Amelyik nem tudott barlangba, odúba, vagy valamely vacokba behúzódni, az menthetetlen volt. És elkezdett ketyegni az időzített bomba, ami az olvadással párhuzamosan borítékolható volt. Járvány Ez a jelenség Európát ellentétes előjellel sújtotta. Kora tavaszi meleg áramlott be az alacsonyabban fekvő területekre, és a természet hamarabb ébredt, mint kellett volna. Szerte az erdőkön, mezőkön megjelentek a rügyező fák, cserjék és a mezőgazdasággal foglalkozó emberek már szomorúan látták, hogy ebből bizony nagy baj lehet, ami nem is váratott sokáig magára. Magyarországra a hidegbetörés január 21-én érkezett meg. Három nap alatt a hőmérséklet gyakorlatilag 30 fokot esett. Recsegtek, ropogtak az erdők, főleg a cser tölgyesek, amely fáiban a bolond tavaszi időben megindult a nedvkeringés. Hosszú fagylécek jelentkeztek a vágásértett fák törzsén, melyekbe belefagyott a kiszivárgó nedv. Úgy nézett ki, mint egy-egy kicsi, függőlegesen megfagyott csermely. Ezeknek a fáknak a sorsa megpecsételődött, tavasszal sokuk gyakorlatilag elvérzett, gombás fertőzések támadták meg a nyílt törzseket és az erdészet örömmel tűzte ki a terven túli kitermelések új területeit. Rengeteg rovar pusztult el a hirtelen jött hidegben, mert megszakították a téli hibernált álmukat. Borítékolható volt az ökológiai katasztrófa, csak még azt nem tudták, milyen mértékű lesz. A terméshozam érdekében agyonnemesített gyümölcsösök tulajdonosai már előre rettegtek a kiesett bevétel miatti banki problémáik miatt, mivel a bankokat nagyon nem érdekelte, hogy miből fizetik ki a felvett összeget többszörösen meghaladó, kamatos kamattal terhelt hiteleiket. Egyre több elégedetlenkedő ember verődött össze előbb az interneten, majd a valóságban is olyan düh, kilátástalanság és egységes érdek szülte csoportokba amelyeknek a növekedését semmilyen eszközzel nem lehetett megállítani. A rendszerben benne volt az összeomlás, mert matematikailag beletervezték. Gyakorlatilag mesterségesen kreált, hatalmas vagyonokkal a világhatalmi elit és érdekköre fölvásárolta azokat a területeket, ingóságokat, amiket érdemes volt. Az összeomlás süteménye kilencvenkilenc százalékos szinten volt kész. Amire viszont vigyázniuk kellett az az, hogy történelmi távlatokban ez az időszak miként is fog megítélődni. A világhatalmi elit ki tudja, milyen régre visszanyúló dinasztiáinak óriási tapasztalati alapú tudása volt a társadalmak irányításából. Korok tűntek föl, nemzetek tűntek el és a történelem tollának a kontrollálásával olyan színben lett bemutatva egyes korszakok változása, hogy az ne legyen rájuk nézve leleplező és ezáltal veszélyes. Most is egy olyan mesterterv volt életben, amely több szálon biztosította azt a végkifejletet, amit az emberiség a huszonegyedik század elején muszáj volt, hogy elszenvedjen.

20 A társadalmi struktúrát és a népességet drasztikusan csökkenteni kellett, mert olyan ütemben élte föl a 6 milliárdnyi ember a Föld tartalékait, olyan ütemben szennyezte a környezetét, hogy az már a világhatalmi elitre is veszélyes lett. A mesterterv végső stádiumába érkezett a világ, és egyre több mesterségesen szított zavargás jelent meg a híradókban és az interneten. Tél vége Fót, Máriássy Filmstúdió - Székely Zoli, a te jeleneted következik! hallatszott az öltözőben elhelyezett bemondóból. öt perc múlva felvétel! - Fenébe! tört ki a vékony, kopasz férfiból és még gyorsan átfutotta a laptopján olvasott cikk maradékát. - Hogy én ezt mennyire unom már! Zoli egy országos hírű filmsorozatnak volt az egyik főszereplője, az emberek napi szinten találkozhattak vele a képernyőn. Volt aki kedvelte, volt aki utálta, de senkinek nem maradt közömbös az általa alakított karakter és pont ez volt az, amit annyira unt már. A karaktere arrogáns és törtető jellem volt, aki nem ismert se Istent, se embert, ha a céljairól volt szó, és a képernyőn eltöltött tizenegynéhány éve miatt az emberek a polgári életben is azonosították ezzel. Természetesen csak addig, amíg meg nem ismerték személyesen, de egy napi két milliós nézettségű műsor véleményformáló erejét néhány személyes találkozás nem tudta jelentősen megváltoztatni. - Olyan szívesen alakítanék valami mást, valamit, ami nem egy francos szappanopera, de a pénz az pénz mondta a vele egy öltözőben lévő magas pocakos Péternek, akinek a karakterével a sorozatban hol jóban, hol rosszban voltak. - De mégis mire gondolsz? Már beskatulyáztak, így a színházakban is csak a sármos genyó szerepeket kapnád röhögött Péter. - Kapd be! Te meg a mamlasz lúzert vigyorodott el kissé erőltetetten Zoli. Na megyek, mert ma Dezső rendez és ő fene nagyra tartja a pontosságot. Egyszerre több jelenetet is fölvettek, mert így volt a leggyorsabb. Nagyjából három hónappal voltak az aktuális részek előtt, így a heti három forgatási nappal egész nyugis volt az egyébként pörgősnek gondolt sorozatszínészi élet. Két fiatal felnőtt fia és felesége várta otthon, gyakorlatilag megvolt mindene az életben, de valahogy nem erre vágyott. Szeretett volna, mint színész, adni magából valami olyat, ami nem csak szórakoztat, hanem segít és értéked ad át. Jól fizetett mókuskerék a sorozat, de nélküle a bizonytalan színészlét van csak.